Középiskola > Műelemzések > Arany János - Kertben c. versének elemzése

Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása.

A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a történet, az életkép a kertben dolgozó kertész alanya köré íródik. A mű egyes szám egyes személyben („kertészkedem”, „bíbelek”) való indítása is erre enged következtetni; a lírai alany lesz az életkép középpontjában. De a szemlélődés középpontjába, ellentétben azzal, ahogy várnánk, nem a kert, hanem a kertet körülvevő állatok („egyes daruszú”, „magános gerle”), illetve emberek állnak. A látszólag jelentéktelennek tűnő madármotívumok, így a társaitól elszakadt daru, vagy a párját vesztett, magányosan búgó gerlice tragikus, sajnálatra méltó hangulatot kevernek az elégikus hangvételbe. Ezután a kertész figyelme terelődik a szomszédban „szemfödél alatt” fekvő ifjú nőre át, akinek rokonait elnyelte „széles e világ”, és „nem nyit be hozzá enyhe részvét, legföljebb… a kíváncsiság”. Majd a harmadik versszakban a kertész figyelme a szomszédban búsan faragó emberre terelődik, aki éppen deszkái közt válogat, hogy elhunyt hitvesének koporsót csináljon. Ezek a fadeszkák lehettek a menyegzői ágy vagy a „kisded árva” bölcsőjének darabjai lehettek volna. Ezzel a képpel Arany összekapcsolja a születés-szerelem-halál gondolatát és körforgását.

Az ötödik versszak elején megismétlődő sor, mely a verset indította, jelzi, hogy most egy másik szerkezeti egység következik. Itt a mű a látványból az elmélkedésbe vált át. Ezzel egy újdonságot vezet be Arany a magyar líra történetében. Míg az első sorok a falusi élet mutatják be, addig az utolsó három versszak a társadalmi állapotot jellemzik. A gondolatmenet az egyeditől az általános, a konkréttól az elvont felé halad. Ebben (5.) a versszakban a lírai alany, meghallja a szomszédban szóló halotti éneket, elégnek érzi saját szíve baját, nem akar a más gondjával is foglalkozni. Közönyösségét próbálja ezzel magyarázni. Ebben a versszakban ellentét feszül a fák sebeit kötöző, ápoló és az emberek fájó sebei iránt közömbös magatartás között.

Az utolsó két versszakot Arany „Közömbös a világ”-gal indítja. Ezzel nyomatékosítja keserű véleményét az eltorzult világról, az elembertelenedett emberiségről, és így egyúttal önmagáról is. „Az élet egy összezsúfolt táncterem”, melyben „sürög-forog.. a népség”. Új és új nemzedékek születnek, akik semmiben sem jobbak, sőt talán még rosszabbak is mint az őket megelőző nemzedék. Az utolsó strófában Arany a hernyó-metafórával kifejezésre juttatja megvetését: „az ember…mikép a hernyó, telhetetlen, mindég előre mász s- harap”. Míg a vers elején a kertész a növények gyógyítója volt, addig itt már a halál megtestesítője („ama vén kertész, a halál”). A kert jelképezi az egész világot, melyben a kertész azon fáradozik, hogy a kártékony hernyókat elpusztítsa, de mindet nem sikerül(het) neki, mert az emberiség, a történelem mindig újraszüli a bajokat, a közönyt.

Arany pesszimistán tekint a kialakult társadalmi állapotokra, hite megrendül az emberi haladásban, korábbi illúzióit véglegesen elveszítette.

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérőszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a testünk. Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsír-százalékmérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

• Arany János balladáiról bővebben / 2010, 3 oldal
  
  
• Arany László - A tündérkisasszony és a cigányleány / 2009, 10 oldal
  
  
• Deák Andrea - Önszerveződő szupramolekuláris arany komplexek / 2013, 62 oldal
  
  
• Banai-Király-Nagy - Az aranykor vége Magyarországon / 2010, 27 oldal
  
  
• Baranya Tibor - Újdonságok és új lehetőségek a vese és ureterdaganatok radiológiai diagnosztikájában / 2014, 9 oldal
  
  

Szereplők: - Sebők Imre – nyugdíjas tanár - János – Sebők Imre rokona, Mira apja - Mira – rokon kislány Erdélyből - Zoltán – Sebők orvos fia - Gábor – Sebők fia - Éva – Sebők menye - Klári – Sebők leánya - Jóska – Sebők veje - Zsófi – Sebők szomszédasszonya Történet: Sebők Imre, a nyugdíjas tanár dolgozik...

A lakomát előre kitalált színjátékok tarkítják. Ilyen a ki nem belezetten vagy kibelezetten megsütött disznó (58.o.), amely az ügyes szakács megbüntetéséhez vezetett majdnem (de ez is csak játékból), de megjutalmazását eredményezte. Ilyen a verekedő vízhordók, akik igazságtételre jönnek be, s vödreikből csigák és osztrigák hullanak ki a közönség megelégedésére. Gazdagsága...

Búcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...