Pszichológia | Felsőoktatás » Gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, intelligencia

Gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, intelligencia gondolkodás: a valóság közvetett megismerése, a valóság elvont és fogalmi tükröződése a beszéd és a fogalomrendszer segítségével. A gondolkodás szimbolikus tevékenység (szimbólum = jel, jelkép) indukció: az egyedi dolgokból következtetünk az általános esetre. dedukció: az általánosan érvényes ismeretekből következtetünk az egyedi jelenségre. Az, hogy következtetéseink során mennyire tudok elvonatkoztatni a tapasztalattól; függ az életkortól, iskolázottságtól, a kulturális környezettől. konkrét fogalmak: közvetlen érzékleti eredetűek. E fogalmakat könnyebben sajátítjuk el, ezeket tanuljuk meg használni. konkrét fogalmak pl.: óra, kanál, macska absztrakt fogalmak: a konkrét fogalmak általánosításának tekinthetőek. Ezek a fogalmak inkább nyelvi eredetűek pl.: igazság, hűség, szabadság A fogalmak tanulásának módjai: 1. A tárgyakat, eseményeket névvel

látjuk el úgy, hogy fokozatosan elvonatkoztatjuk a közös tulajdonságokat, amelyek a kategóriát meghatározzák pl.: állat, ember, virág esetén 2. Megtanuljuk, hogy a fogalmak milyen nyelvi közegben fordulnak elő pl.: „Pisti majrézik a vizsga előtt” 3. Meghatározás segítségével történő elsajátítás meghatározás, definiálás: a fogalom más szavakkal történő leírását jelenti. A gondolkodás fejlődése elválaszthatatlan a nyelv fejlődésétől. Az emberi gondolkodásban többnyire a nyelv játszik döntő szerepet. A nyelv alapegysége a szó, A gondolkodás alapegysége a fogalom ∏ ezek elkülöníthetetlenek egymástól. A nyelvhasználat teszi lehetővé a fogalmi gondolkodást ∏ a tárgyak és események kapcsolatának szimbólumával tevékenykedjünk A fogalmak használata biztosítja az ingerek kategóriákba való rendezését Intelligencia: az egyik legelterjedtebb intelligenciateszt ma a világon a Wechsler-féle teszt (magyar

változata a MAWI = Magyar Wechsler Intelligenciateszt). A MAWI elsősorban felnőttek intelligenciáját kívánta vizsgálni Gyermekeknél alkalmazott változata a HAWI Problémamegoldó gondolkodást lehetővé teszi a konvergens (összetartó, egy irányba ható) és a divergens (szerteágazó, elágazó) gondolkodás alkalmazása. Az Intelligencia meghatározása Wechsler szerint: az egyénnek az az összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást. Lényeges tényező tehát az, hogy hogyan képes az ember egy adott probléma megoldásához szükséges valamennyi mentális részképességét mozgósítani és megszervezni. Az intelligencia tehát több, mint a részképességek számtani összege ∏ a képességek sajátos mintázata. kreativitás: alkotóképesség, képesség új gondolatok létrehozására. Az alkotás folyamata: az alkotás nem „egy

csapásra” jön létre, az alkotás folyamatában szakaszok különíthetők el.: 1. Előkészületi szint – az anyag összegyűjtése 2. Lappangási idő – hosszas őrlődés – szubjektív kényelmetlen állapot után lassan „helyükre kerülnek a dolgok” 3. Kivitelezés – az ötlet kidolgozása, bizonyítás, cáfolás, igazolás 4. Ellenőrzés Az alkotó ember főbb jellemzői: 1. változásra törekvés, merészség 2. impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát) 3. hajlam a fegyelmezetlenségre 4. nyitottság az új elképzelések iránt 5. a tekintély megkérdőjelezése 6. gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre