Pszichológia | Felsőoktatás » Dr. Tolvay Katalin - Pszichiátriai alapismeretek

Pszichiátriai alapismeretek A pszichiátria fogalma, tárgya, vizsgálati módszerei Pszichiátria: elmegyógyászat – orvostudományi ág, amely a magasabb idegműködéseken alapuló, lelki jelenségek élet- és kórtanával, betegségük keletkezésével, megelőzésével és gyógyításával foglalkozik. Módszerei: elsősorban empirikusak: • Klinikai vizsgálat és megfigyelés. • Szubjektív és objektív adatok. • Keresztmetszeti és hosszmetszeti klinikai kép. • Klinikai tesztek és becslőskálák. • Kiegészítő orvosi vizsgálatok (fizikális vizsgálat, képalkotó eljárások, laborvizsgálatok stb.) Pszichopatológia Pszichopatológia: elmekórtan – a lelki élet zavarainak tüneteivel foglalkozik. Pszichiátriai vizsgálat / mentális státusz: • Megjelenés • Viselkedés (társadalmi és szexuális viselkedés, agresszív és nyugtalan viselkedés, rituális és sztereotip magatartás, katatoniás motoros viselkedés) • Beszéd (hangszín,

tempó, kifejezések, szavak, körülményesség, beszédkényszer, eltéríthető beszéd, beszéd elsivárosodása) Tudat – az egyén átéli, hogy környezetével, saját belső világával, múltjával állandó kapcsolatban van. A tudat biztosítja az események értékelését, az előrelátást, alkalmazkodást. • Tájékozottság – az egyénnek és környezetének folyamatos, jó megítélése. Zavara: tájékozatlanság (auto-, allopszichés, térben és időben, részleges vagy teljes) • Felfogás – ingerek azonosításának képessége egyéb ingerek által keltett képzetek alapján. Zavara: megegyezik az intelligenciazavarokkal (ld.o) • Figyelem – az összpontosítás képessége. Jellemzői: felkelthetőség, terelhetőség, rögzíthetőség, intenzitás, kapacitás. Zavarai: az egyes jellemzők megváltozása. • Memória – képzetek alakításának, tárolásának és előhívásának képessége. Jellemzői: kapacitás, tartósság, pontosság.

Zavarai: az egyes jellemzők megváltozása. • Hangulati, érzelmi élet – szubjektív viszonyulás, pszichés, testi, magatartási komponenssel. Zavarai: az érzelmek természetének megváltozása, a hangulat abnormális hullámzása, a személy gondolataival vagy viselkedésével inkongruens érzések. • • Észrevevés – a fizikai ingerek átalakítása pszichikai információvá, az a pszichés folyamat, amellyel a szenzoros ingerek tudatunkba jutnak. Zavarai: illúziók (reális külső ingerek téves érzékelése vagy félreértelmezése) és hallucinációk (érzékelés külső ingerek nélkül). • Gondolkodás – képzetek, szimbólumok, asszociációk folyamata. Zavarai: 1. Formai zavarok: a gondolkodás tempójának megváltozása (lelassulása vagy felgyorsulása), az asszociáció zavarai (nyelvtani és logikai szabályok figyelmen kívül hagyása, új szavak képzése, fellazult asszociációk-inkoherencia). 2. Tartalmi zavarok: téveszmék (téves

ítéletek, melyek helytelenségéről az egyén a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem meggyőzhető), kényszergondolatok (visszatérő, perzisztáló gondolatok, melyeknek kóros jellegével az egyén tisztában van, őket énidegennek éli meg, de szabadulni tőlük nem tud), túlértékelt eszmék (az egyén életében dominánssá váló gondolatok, melyek nem felelnek meg a téveszmék vagy a kényszergondolatok kritériumainak). • Intelligencia – az egyénnek az a globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, hatékonyan cselekedjék és eredményesen bánjon környezetével. Zavarai: szituációs debilitás, mentális retardáció, demencia. Tünetek jellegük alapján lehetnek: • Pozitív tünetek – normális funkciók túlzott vagy torzult működése (hallucinációk, téveszmék, széteső beszéd, bizarr magatartás, affektuszavarok) • Negatív tünetek - normális funkciók elvesztése vagy csökkenése (alogia/=beszéd

csökkenése/, érzelmi eltompultság, anhedonia/=örömképesség elvesztése/, apátiaabulia/=közöny,akarathiány/, figyelem csökkenése, aszocialitás/=társas kapcsolatok beszűkülése/) Főbb pszichiátriai megközelítések és a kapcsolódó tudományok Biológiai pszichiátria Anatómia • Kimutatható szervi elváltozások keresése (organikus pszichiátria). A betegségek hátterében fertőzést, daganatot, sérülést, stb. feltételez Élettan ♦ A betegségek hátterében kórélettani folyamatok keresése. Biokémia ♦ Neurotranszmitterek= kémiai idegingerületátvivő anyagok (pl. szerotonin, noradrenalin, dopamin, acetilkolin). Ma úgy gondoljuk, hogy a pszichés zavarok hátterében valamilyen neurotranszmitter anyagcseréjének megváltozása, szabályozási zavara áll. Pszichofarmakológia – a pszichés zavarok gyógyszeres kezelésével foglalkozik. Szociálpszichiátria Pszichoanalízis és egyéb dinamikus irányzatok ♦ Intrapszichés konfliktusok,

elfojtott tartalmak szerepe. A tünet kompromisszumos megoldás, az elfojtott tartalom feszültsége kerülő úton tör felszínre. 2 Behaviorizmus ♦ Az emberi viselkedés tanulási folyamatok eredménye. A betegségek maladaptív tanulási mechanizmusok következtében jönnek létre. Szociológia ♦ Mikro-, makrokörnyezet szerepének vizsgálata. Protektív és patogén hatások a környezet részéről. Epidemiológia • Mentális zavarok megoszlásának és okainak kvantitatív vizsgálata adott népességi populációban – kik, hol, mikor, miért betegszenek meg. • Fajtái: leíró vizsgálatok, analitikus vizsgálatok, kísérleti vizsgálatok. • Prevalencia: egy adott populációban a megbetegedettek aránya (pont-, hónap-, lifetime prevalencia). Incidencia: az egy év alatt észlelt új megbetegedések aránya Napjainkban a bio-pszicho-szociális megközelítés a legelfogadottabb. Ez azt jelenti, hogy a betegségek multikauzálisak (többféle okuk van), a

terápia pedig multimodális megközelítést igényel. Pszichiátriai intézményrendszere Fekvőbeteg-ellátás: pszichiátriai szakkórház, kórházi-klinikai osztály, elme-szociális otthon. • Járóbeteg-ellátás: kórházi-klinikai ambulancia, pszichiátriai gondozó, magánrendelés. Átmeneti intézmények: nappali kórház, éjjel szanatórium, foglalkoztató inténappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappn appnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappnappn??ý??????č???? ??ý?????ý?????ý?????ý?????ý?????ý????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????nhet: • A beteg kérésére • Sürgős szükség esetén, • A bíróság kötelező gyógykezelést elrendelő határozata alapján. Elbocsátás: • Ha a beteg kérésére történt a felvétel: akkor a beteg kérésére elbocsátandó. • Ha sürgős szükség miatt vagy bírósági határozatra történt a felvétel: amennyiben már nem

szükséges a kezelés, vagy ha a bíróság a kezelést megszünteti, vagy ha a kötelező kezelés már nem indokolt. • Gondnoksági ügyek: a bíróság peres eljárással, szakértő bevonásával dönt. Amennyiben sürgős döntés szükséges, első fokon a gyámhatóság ideiglenes gondnokot jelöl ki (maximum 1 évig – kizáró gondnokság). Ha egy adott esethez szükséges a gondnokság alá helyezés: eseti gondnokot lehet kinevezni. Jogkör szemszögéből: • Cselekvőképességet kizáró gondnokság: a beteg az ügyek viteléhez való képességét teljesen és véglegesen elvesztette. – jogi kiskorúsítás 3 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: a beteg az ügyek viteléhez való képességét tartósan és nagymértékben vagy időszakosan visszatérően nagymértékben elvesztette. –a gondnok beleegyezése szükséges a nagyobb döntésekhez. Elme-szociális otthonba csak gondnokság alatt levő beteget lehet elhelyezni. • Pszichiátriai

rehabilitáció Prevenció: ♦ Primer – a betegség kialakulásának megakadályozása (egészségnevelés, felvilágosítás) ♦ Szekunder – korai felismerés, szűrés, korai kezelésbe vétel ♦ Tercier – súlyos szövődmények, halálos kimenetel megakadályozása. Mentálhigiéné: lelki egészség védelme (szűkebb értelemben primer, tágabb értelemben szekunder és tercier prevenció is). Rehabilitáció: az a folyamatos és tervszerű tevékenység, amellyel a beteg számára az optimális testi, pszichés és szociális helyzetet, foglalkozásbeli és szabadidős tevékenységet biztosítjuk és fenntartjuk. Részei: orvosi, pedagógiai, foglalkozási, szociális rehabilitáció. Rehabilitációs diagnózis: a beteg képességeinek és motivációjának felmérése, valamint a környezet elvárásainak feltérképezése. Rehabilitáció akadályai (Wing-féle hendikepek): ♦ Premorbid – a betegséget megelőző életút (alacsony IQ és iskolai végzettség,

rossz családi háttér, antiszociális életút, szenvedélybetegségek) ♦ Primer – a betegséggel kapcsolatos tünetek (pozitív és negatív) ♦ Szekunder – hospitalizációs tünetek (önállóság elvesztése, ügyek intézésére való képtelenség). Pszichiátriai rehabilitáció eszközei: • Átmeneti intézmények (nappali kórház, éjszakai szanatórium, foglalkoztató intézet). • Kiegészítő intézmények (védett szállás, védett bérlemény. védett lakás, átmeneti otthon, illetve védő munkahely, rehabilitációs célszervezet, átképző intézmények). Fokozatosság elve (Wing): optimális stimuláció elve: a rehabilitációban a beteg teherbírásának megfelelő stimuláció történjék. ♦ Alulstimuláltság veszélyei: unalom, hospitalizációs tünetek, negatív tünetek (tétlenség a pszichopatológia melegágya). ♦ Túlstimuláltság veszélyei: szorongás, depresszió, betegség tüneteinek kiújulása, öngyilkossági késztetések.

Pszichiátriai rehabilitáció legfőbb módszere: szocioterápia – a humán tevékenységekkel, társas kapcsolatokkal, a szociális tanulást és a kreatív önmegvalósítást elősegítő módszerek. 4 Kríziselmélet Krízis: Olyan fenyegető helyzet, amely az egyén számára mindennél fontosabbá válik, és azt sem megoldani, sem elkerülni nem tudja. Időtartama 6-8 hét (Caplan) Szakaszai: • Konfrontáció • Nyugtalanság • Alkalmazkodás – kimenetel kétféle lehet: fejlődés irányába (magasabb szintű egyensúly), vagy diszfunkció irányába: felbomlás (öngyilkosság, elmezavar) vagy lelassulás (depresszió, neurózis, deviáns magatartások, pszichoszomatikus betegségek) Kezelése: Krízisintervenció – aktív, rövid, direktív, kognitív orientációjú folyamat, személyközpontú megközelítés. Célja a még egészséges személyiségrészek mobilizálása, a krízis előtti állapot helyreállítása. Formái: telefonos

lelkisegély-szolgálat, 24 órás ambuláns szolgálat, gépjárműves pszichiátriai ellátás, krízisintervenciós osztály. A család életciklus-modellje (Hill-Rodgers) A család mint fejlődési folyamat. Bizonyos szakaszokra jellemző helyzetek, szerepek, kommunikációs stílus, problémák. Az egyes életciklusok közötti átmenet alkalmazkodást, rugalmasságot igényel. Ha ez hiányzik, normatív krízisek alakulnak ki. Paranormatív krízisek: a családi életciklusoktól független, hirtelen bekövetkező változások miatti krízisek. 1. Újonnan házasodott pár családja Párválasztási érettség, alkalmazkodási készség, mint a házastársi kapcsolat meghatározója. Túl fiatalon kötött házasságnál ez még nem alakult ki. Ha túl hamar születik gyermek, az összecsiszolódás sérülhet. 2. Csecsemős (0-3 év) család Terhesség alatt pszichológiai szempontok figyelmen kívül hagyása. „Spontán szülővé válás” Urbanizációs körülmények

között, nukleáris családban, kórházi körülmények közötti szülővé válás problémái. Gyermekágyi pszichés zavarok GYES-neurózis Házastársi alrendszer mellett megjelenik a szülői alrendszer – a házaspár kapcsolata változik. Kistestvér születése – a nagyobbik gyermek regresszív viselkedése. 3. Kisgyermekes (3-6 év) család Gyermek óvodába kerülése – nevelésben, szocializációban kétféle hatás. Anya munkába állása – családi szerepmegosztás változása. Szülők közötti konfliktusok száma nőhet 4. Iskolás (6-14 év) gyereket nevelő család Iskolakezdés feszültségei. Kamaszkor előjelei Házastársi kapcsolat kifulladása, házasságon kívüli kapcsolatok megjelenése ekkor a legvalószínűbb. 5. Középiskolás (14-18 év) gyereket nevelő család 5 Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat egyre szimmetrikusabbá válik. Gyermek számára kortárscsoportok kulcsfontosságúvá válnak. A serdülővel való kommunikáció

más stílust, szerepváltást igényelne, ez nem mindig sikerül a szülőknek. 6. Felnövekedett gyereket kibocsátó család A gyermek felkészítése az önálló életre. Anyagi függés az érzelmi leválást is nehezíti A gyermek párválasztása, családalapítása. 7. Magukra maradt, még aktív szülők Újra megtalált szabadság. Elfedett konfliktusok élesben jelentkezhetek Új szerepek (anyós após - nagyszülő szerep) 8. Inaktív öreg házaspár családja Életlehetőségek beszűkülése. Nyugdíjazás által pozícióvesztés Krónikus betegségek megjelenése. Megözvegyülés Veszteségek pszichés vonatkozásai Gyász fázisai: • Zsibbadtság • Sóhajtozás • Újraszervezés • Jövőre irányulás Torzulási típusok: • Krónikussá válás • Késleltetett gyász • Gátolt gyász • Torzult reakciók (depresszió, szorongás, addikció, paranoid tünetképzés) Gyászmunka segítése: • Veszteség akceptált legyen, együttérzést váltson ki,

értékei nyilvánvalóak legyenek • Értékek introjiciálása (felemlegetése, visszaidézése) • Agresszió kezelése • Támogatás (konténer funkció) 1. Agresszió elviselése, kiürülésének elősegítése 2. Bűntudat alóli felmentés 3. Érzelmi támogatás 4. Fizikai támogatás (kiszolgálás) 5. Anyagi támogatás Válás szakaszai: • Döntési fázis – a válás gondolatának felmerülésétől a válóper beadásáig. 1. A válás gondolatának felmerülése, belső, mély dilemmázás 2. Másokkal beszél róla – befolyásolható, alternatívák adhatók 3. Házastárs bevonása – egyezkedés kezdete Ha az együtt maradás mellett döntenek, többféle kimenetel lehetséges: - Megújult házasság (új normák, szabályok a szükségletek alapján) - Próbaválás (USA-ban népszerű, szakember által közvetített folyamat, amikor tesztelhetik a különválás következményeit egy adott ideig, mielőtt végleges döntésre jutnának) 6 -

Konzervált házasság (változás nincs, patológiás struktúrák rögzülnek, formái az állóháború /állandósult destruktív játszmák/ és az üres kagyló /érzelemtelenített, indulattalanított kapcsolat/ • Szeparáció fázisa – a válóper beadásától a válás kimondásáig. Jellemezheti szövetségesek keresése a környezetből, próbálkozások a házasság megtartására a jobban ragaszkodó fél által. Krízisállapotként kezelendő! • Alkalmazkodási fázis – a válás kimondásától számított 1.5-2 év Berendezkedés az új életre. Részei: 1. Érzelmi elválás (a válás mindig kudarcélmény, csökkenti az önértékelést, cél az új identitás megtalálása nemi és házastársi szerepben is). 2. Jogi elválás (előítéletekkel való szembesülés) 3. Gazdasági elválás (vagyonmegosztás, lakáshelyzet) 4. Szülő-gyermek kapcsolat változása Leggyakoribb hibák: - a gyermek felhasználása a volt házastárssal való harcban, -

parentifikáció /a gyermek felnőtt szerepbe helyezése, a volt házastárs egyes funkcióinak átadása/, - bűntudat keltés a gyermekben, - a gyermek elhanyagolása, - a volt házastárs iránti indulatok rávetítése a gyermekre. 5. Társas kapcsolatok változása – addig közös baráti kör megoszlása, a volt házastárs szüleivel, családjával való kapcsolattartás. Öngyilkosság (szuicidium) Komplex, multikauzális jelenség. Társadalmi szinten: • Politikai rendszerből következő anómia és elidegenedés • Szociálisan öröklődő kulturális-történeti magatartásminták • Ambivalens társadalmi attitűdök a devianciákkal szemben • Devianciaszabályozó intézmények fejletlensége Mikroszociális szinten: • Diszfunkcionális család • Deviáns szubkultúra • Diszfunkcionális iskola Individuális szinten: • Identitás-bizonytalanság • Fejletlen énvédő mechanizmusok • Kialakulatlan világkép • Pszichiátriai betegségek

(depresszió! addikciók, szkizofrénia) Öngyilkosságot elkövetők és megkísérlők jellemző epidemiológiai adatai: Elkövető: inkább férfi, elvált vagy ő: inkább férfi, elvált vagy ő: inkább férfi, elvált vagy ő: inkább férfi, elvált vagy ő: inkább férfi, elvált vagy ő: inkább férfi, eő: 7 ů????äâ??????????????ů????äâ??????????????ů????äâ??????????????ů????äâ?????????????? ů????äâ??????????????ů????äâ???????ék) Cry for help: Minden öngyilkosság előtt van valamilyen jelzés, amely a közelgő eseményre utal. Lehet: ♦ Direkt, verbális (beszél róla) ♦ Direkt, non-verbális (beszerzi az elkövetéshez szükséges eszközt, előkészül) ♦ Indirekt, verbális (az élet értelmetlenségéről beszél) ♦ Indirekt, non-verbális (szociális izoláció) Preszuicidális szindróma: - gondolatok az öngyilkosság témájára beszűkülnek - szuicid fantáziák (egyre konkrétabbak) - gátolt, saját személyre irányuló

agresszió. Egymás hatását felerősítik. Személyiségzavarok Az egészségesen fejlődő személyiségre jellemző, hogy tud alkalmazkodni, önképe reális. Képes arra, hogy szokatlan helyzetekben is kiválassza a lehetséges megoldások közül a számára legmegfelelőbbet. A társadalmi beilleszkedés az egyén és a környezete kölcsönhatásában kialakuló tartós, dinamikus egyensúly, amelynek megbomlásával tartós életvezetési inkompetencia és/vagy antiszociális életvezetés, deviancia jön létre. A személyiségvonások a környezet és önmagunk észlelésének, a hozzájuk való viszonynak és a róluk gondolkodásnak olyan tartós/állandó jellemzői, amelyek a lényeges személyes és társas helyzetek/viszonyok széles körében megnyilvánulnak. Személyiségzavar akkor áll fenn, ha a személyiségvonások olyan mértékben rugalmatlanok és maladaptívak, hogy az jelentős funkcionális károsodást, vagy jelentős szubjektív szenvedést/zavart

okoz. Rendszerint serdülő- vagy korai felnőttkorban kezdődik és végigkíséri az életet, bár idősebb korban enyhülhet. Kezelési lehetőségei limitáltak Típusai: • Paranoid személyiségzavar - bizalmatlanság, gyanakvás - semleges, vagy pozitív reakciók ellenségesnek minősítése - hatalomvágy - érzékeny, kritikát nem bírja - féltékeny • Szkizoid személyiségzavar - társas kapcsolatok iránti igény csökkent - olyan tevékenységeket választ, ahol egyedül lehet - szexuális kapcsolatok iránti igény csökkent - érzelmi hidegség, érzelmek kifejezésének nehézsége. • Szkizotípiás személyiségzavar - furcsa, bizarr szokások, megjelenés vagy viselkedés - inadekvát érzelmek - beszéde körülményes lehet, furcsa kifejezéseket használhat 8 • • • • • • • - furcsa hiedelmek vagy mágikus gondolkodás szokatlan érzékszervi élmények időnként pszichotikus állapot Antiszociális személyiségzavar felelőtlen

magatartás, társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása monogám kapcsolatra képtelen, nem felelős szülő antiszociális viselkedés, kriminalitás bűntudatot nem érez alacsony frusztrációtűrő tolerancia, impulzivitás, gyakori agresszív viselkedés Borderline személyiségzavar emocionális instabilitás énkép, célok, belső preferenciájának zavarossága krónikus üresség-, unalomérzés intenzív és labilis személyközi kapcsolatok öndestruktivitás Narcisztikus személyiségzavar szélsőségesen pozitív önkép kritikát nem bírja mások kihasználása Hisztrionikus személyiségzavar dramatikus viselkedés szuggesztibilitás felszínes, labilis érzelmek figyelemfelkeltő viselkedés kihívó megjelenés, viselkedés Averzív személyiségzavar gyakori szorongás negatív önkép nem mer kapcsolatokat kezdeményezni fél a kritikától, elutasítástól Dependens személyiségzavar önálló döntéseket nem mer hozni saját szükségleteit

másokénak alárendeli fél az elutasítástól mások tanácsát, megerősítését igényli. Kényszeres személyiségzavar kételkedés, óvatosság azonossághoz való ragaszkodás perfekcionizmus rugalmatlanság túlzott lelkiismeretetsség pedantéria. Addiktológia – kémiai és viselkedési addikciók. Pszichoaktív szerekkel összefüggő zavarok: 9 • • Szer által okozott zavarok (intoxikáció, viselkedészavarok) Szer kóros használata: abúzus és dependencia megvonás, különböző mentális és Addikció: drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres, szélsőséges viselkedésmintája, melyre jellemző a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy, és erős tendencia az elvonás utáni visszatérésre. Abúzus: hétköznapi vagy gyógyászati szokásoknak nem megfelelő használat, mely testi vagy mentális egészségkárosodást okoz, de függőségi tünetek nincsenek. Az

abúzus folytatólagos használat ismert és tartós vagy visszatérő szociális, pszichológiai vagy fiziológiai problémák ellenére, illetve kockázatos, veszélyes helyzetekben. Dependencia: (függőség) olyan kognitív, viselkedési és fiziológiai tünetek megléte, melyek azt jelzik, hogy a személy kontrollja elveszett. • Megvonási tünetek (testi és pszichés) • Tolerancia (egyre nagyobb adagok szükségesek ua. hatáshoz) • A személy gyakrabban és nagyobb adagokban használja a szert, mint ahogy eredetileg szándékozta, jelentős időt fordít a megszerzésére, használatára. • Gyakori intoxikáció v. megvonási tünetek • Alapvető munkahelyi, társas vagy szabadidős tevékenységek feladása a szer miatt. • Használat ismétlődő szociális, pszichés vagy testi problémák ellenére. Prevalencia: 26% Drogfogyasztó karrier: Családi háttér: Migráló család, szülők rossz házassága, korai válása, szülői delegáció, terhesség alatti

droghatás, szülői minta, apa autoriter, anya permisszív, érzelmi depriváció, szülői agresszivitás. Gyermekkori személyiségjegyek: „nehéz gyermek szindróma”: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, tanulási nehézségek. Gyermek viselkedése: Korai csavargás, korai kriminalitás, beilleszkedési nehézségek, korai kortárshatások, szituatív drogfogyasztás. Drogok osztályozása veszélyesség szerint: - elvonási tünetek súlyossága alapján: barbiturátok - addiktív potenciál alapján: kokain - elterjedtség, könnyű hozzáférhetőség, szervi szövődmények súlyossága szerint: alkohol, nikotin - 1. fogyasztás súlyos következményi alapján: LSD (bad trip, flashback) - univerzális helyettesítő: pcp - fertőzésveszély alapján: heroin, kokain (intravénásan adhatók) Addikciók kezelésének modelljei (morális, tanulási, betegség, önmedikalizációs és szociális modell). 10 Evészavarok Anorexia nervosa • Súlyfóbia •

Testképzavar • Min. 15% súlycsökkenés • Amenorrea Típusai: • Bulimiás altípus • Restriktív anorexia Prevalencia: 1% Bulimia nervosa: • Falásrohamok (min. heti 2, min 3 hónapig) • Kontrollvesztés • Testsúlycsökkentő manőverek • Állandó túlzott törődés az alakkal, testsúllyal Típusai: • Purgáló altípus • Nem purgáló altípus Prevalencia: 3% Evészavarok okai: Predisponáló Precipitáló Fenntartó tényezők Kezelés: komplex, integratív terápia Hangulatzavarok Major depressziós epizód: (Min. 5 az alábbi tünetekből 2 hét alatt) • Levert hangulat • Érdeklődés és öröm elvesztése • Súlycsökkenés vagy súlynövekedés (min. 5%/hó) • Alvásmennyiség csökkenése vagy növekedése • Gátoltság vagy agitált viselkedés • Fáradtságérzés • Értéktelenségérzés - önvádlások – bűntudat • Csökkent gondolkodási, koncentrációs vagy döntési képesség • Halállal való foglalkozás,

öngyilkossági fantáziák 11 Mániás epizód: (Min. 1 hétig az aláhúzott tünet + min 3 a többi közül) • Abnormálisan emelkedett vagy irritált hangulat • Fokozott önértékelés • Csökkent alvásigény • Beszédesség • Gondolatrohanás • Figyelem disztaktibilitása (könnyű terelhetősége) • Célirányos aktivitás fokozódása vagy agitáció • Törekvés/részvétel örömszerző, de káros/veszélyes tevékenységekben (vásárlás, szex, költekezés stb.) Lehetséges lefolyások: • Bipoláris I. zavar • Bipoláris II.zavar • (Unipoláris) Major depresszió – egyszeri vagy visszatérő • Disztímia • Ciklotímia Súlyosság szerint: • Enyhe • Mérsékelt • Súlyos, nem pszichotikus • Súlyos, pszichotikus Prevalencia: • Depresszió: 15-20% • Disztímia: 6% • Bipoláris zavar: 1% Okai: • Genetikai okok • Életesemények • Neurotranszmitter egyensúlyzavar (szerotonin, noradrenalin) • Fényhiány Kezelés: •

Gyógyszeres (depresszióban antidepresszívumok, mániában hangulatstabilizálók) • Pszichoterápia (elsősorban kognitív terápia) • Elektrokonvulzív terápia • Fényterápia • Alvásmegvonás 12 Organikus pszichiátriai kórképek A betegség hátterében valamilyen kimutatható szervi elváltozás van. Tünetileg bármilyen pszichés zavart utánozhat. Leggyakoribb formái: Demencia Intelligencia, memória, személyiség generalizált károsodása, megtartott tudat mellett. Mindig szerzett képességek elvesztését jelenti! Általában visszafordíthatatlan. Prevalencia: korfüggő, 45 év alatt 1% alatti, 90 év felett már 20% feletti! Tünetek: • Új tanulás nehézsége, új ismeretek elvesztése, előrehaladás esetén egyre régibb emlékek is elvesznek. • Konfabuláció (kóros meseszövés) • Figyelemzavar • Tájékozatlanság (először időben, súlyos esetben teljes) • Gondolkodás lelassul, rugalmatlanná válik, esetleg téveszmék

jelennek meg. • Beszéd töredezetté válik, szótalálási nehézségek jelentkeznek, elveszti a fonalat. • Viselkedés szervezetlenné válik, inadekvát, esetleg kritikátlan. • Premorbid személyiségjegyek felerősödnek, „régi önmaga karikatúrájává válik”. • Hangulat ingadozó, szorongás, feszültség, fáradékonyság, depresszió gyakori. Főbb típusai: • Degeneratív (agyállomány sorvadás okozza) pl. Alzheimer- kór (neurotranszmitter zavar: acetilkolin anyagcsere szabályozása szenved zavart) • Vaszkuláris (agyi erek meszesedése, infarktusai okozzák) Kezelés: • Acetilkolin anyagcserére ható gyógyszerek (jelenleg csak lassítani tudják a betegség előrehaladását) • Tüneti kezelés • Szükség esetén szociális otthoni elhelyezés • Család támogatása, felvilágosítása Delírium Tudatzavarral és változó pszichés és testi tünetekkel járó, általában visszafordítható állapot, amelyet alkohol vagy egyéb

pszichoaktív szer megvonása, láz, fertőzés, mérgezés okoz. Tünetei: • Testi tünetek (pl. végtagreszketés, vérnyomásemelkedés, verejtékezés, izzadás, gyomorbélrendszeri tünetek) 13 • • • Hallucinációk (vizuális, tapintási, hanghallások) Tájékozatlanság térben és időben Fluktuáló tudatzavar Kezelés: Intenzív orvosi ellátást igényel, kezelés nélkül gyakran halálos. Szorongásos zavarok Szorongás: ősi biológiai alkalmazkodási mechanizmus (alarmkészség) működésének szubjektív élménye. Manifesztációs szintjei: • Vegetatív/fiziológiai szint – vegetatív idegrendszer túlműködésének (szimpatikus tónusfokozódás) tünetei: szapora szívműködés, vérnyomásemelkedés, izzadás, szaporább légzés, hasmenés. • Motoros/viselkedési szint: agitáció, járkálás, kéztördelés stb. • Kognitív/érzelmi szint: nyugtalanságérzés, feszültség, félelem, a helyzet veszélyesnek minősítése,

megoldásában való kételkedés. Prevalencia: 24.5% Okai: • Stressz-elmélet (Selye János): alarm reakció /fight or flight/ • Pszichoanalízis : elfojtott ösztönkésztetésekből feltörő energiák felszabadulására vonatkozó veszélyjelzés • Behavior irányzat: kondicionált reakció • Kognitív irányzat: a helyzet veszélyesnek való minősítése • Neurotranszmitter elmélet: különböző neurotranszmitterek (noradrenalin, szerotonin, GABA, dopamin) szabályozási zavara Típusai: Pánik zavar Tünetek: 4 hét alatt min. 4 pánikroham, vagy min 1 és állandó félelem a következőtől Pánikroham: hirtelen kifejlődő rosszullét, mely maximális intenzitását 10 percen belül eléri és az alábbi tünetekből legalább 4 jellemzi: • Heves szívdobogásérzés, szapora szívverés • Izzadás • Remegés, reszketés • Fulladás- vagy légszomj-érzés • Fuldoklás (gombócérzés) • Mellkasi fájdalom • Hányinger vagy hasfájás 14 •

• • • • • Szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés A realitás érzésének elvesztése vagy olyan érzés mintha elszakadt volna saját testétől Megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem Halálfélelem Zsibbadás, érzéketlenség vagy bizsergés Hidegrázás vagy kipirulás, hevülés. Prevalencia: 2-3% Nagyfokú komorbiditás (depresszió, agorafóbia, alkohol dependencia, öngyilkosság egyidejű előfordulása) jellemzi. Kezelés: gyógyszeres (antidepresszánsok, szorongásoldók) vagy pszichoterápia (relaxáció, légzéskontroll, kognitív-viselkedésterápia) Fóbiák Észrevehető és tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte vagy előrelátható bekövetkezése okoz. A fóbiás inger jelenléte azonnali szorongásos választ provokál. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen, igyekszik a helyzetet elkerülni. A félelmes helyzetek miatti előrevetített (anticipátoros)

szorongás, az elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra, illetve a fóbia megléte észrevehető szenvedést okoz. Típusai: • Specifikus/szimplex fóbia • Agorafóbia • Szociális fóbia Prevalencia: 11% Kezelés: gyógyszeres (antidepresszánsok, szorongásoldók) /kivéve specifikus fóbia!/ vagy pszichoterápia (viselkedésterápia – szisztematikus deszenzitizáció, ingerelárasztás) Kényszeres zavar Kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek megléte, melyek észrevehető szenvedést okoznak, időigényesek (min. 1 óra/nap), jelentősen kihatnak a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra. Tartalmuk alapján: - kényszergondolatok: beszennyeződéssel, kételkedéssel, moralizációval, szimmetriával, renddel, agresszivitással, szexualitással

kapcsolatosak. Kényszercselekedetek ellenőrzéssel, tisztálkodással, számolással, kérdezéssel, gyűjtögetéssel kapcsolatosak. Prevalencia: 2.6% 15 Kezelés: gyógyszeres (antidepresszánsok, szorongásoldók) vagy (viselkedésterápia – expozíció és válaszmegelőzés, túlceremonizálás) pszichoterápia Generalizált szorongásos zavar Túlzott szorongás vagy aggodalom számos eseménnyel/körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban min. 6 hónapon keresztül A személy a szorongást nehezen tudja kontrollálni Az alábbi 6 tünetből min. 3 teljesül: • Nyugtalanság vagy idegesség, „felhúzottság” érzése • Fáradékonyság • Koncentrálási zavarok, „gondolkodásképtelenség” • Ingerlékenység • Izomfeszültség • Alvászavar (elalvási vagy átalvási nezhézség) vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás. A szorongás jelentős szenvedést okoz vagy jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy

munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra. Prevalencia: 2-3% Kezelés: gyógyszeres viselkedésterápia) (szorongásoldók) vagy pszichoterápia (relaxáció, kognitív- Poszttraumás stressz-zavar A személy olyan eseményt élt át vagy volt tanúja, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg, és a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. A traumát a személy ismételten újraéli, az alábbi módok valamelyikén: • Kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés • Ismétlődő, kínzó álmok • A traumás esemény újraélése (hallucinációk, illúziók) • A traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki • A traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy

belső történés testi tüneteket (vegetatív reakciók) vált ki. Prevalencia: 1% Kezelés: gyógyszeres (antidepresszánsok) vagy pszichoterápia (relaxáció, kognitívviselkedésterápia) 16 Pszichoszomatikus betegségek Testi tünetek, melyeknek szervi hátterük van, de keletkezésükben és lefolyásukban pszichés tényezők is jelentős szerepet játszanak (pl. magas vérnyomás, kövérség, cukorbetegség, asztma, pikkelysömör, gyomor- és nyombélfekély stb.) Kialakulásukban genetikai tényezők, környezeti hatások és pszichés stresszorok is szerepet játszanak. Szkizofrénia és egyéb pszichózisok Szkizofrénia Tünetek: min. 2 az alábbiakból, legalább egy hónapig (aktív szak): • Téveszmék • Hallucinációk • Inkoherens beszéd • Szétesett vagy katatón viselkedés • Negatív tünetek (hangulati üresség, alogia vagy akaratnélküliség, aszocialitás) A betegség tünetei min. 6 hónapig fennállnak, (ha kevesebb, mint 6 hónapig

tart, szkizoform pszichózisról beszélünk) az aktív szak tünetein kívül még prodromális (az aktív szakot megelőző) vagy reziduális (maradványtünetek) lehetnek: • Szociális izoláció • Szociális szerepfunkció károsodása • Különc magatartás • Személyes higiénia elhanyagolása • Eltompult vagy inadekvát érzelemnyilvánítás • Homályos vagy körülményes beszéd, alogia • Mágikus, bizarr gondolkodás • Szokatlan perceptív élmények • Érdeklődés, indíték, energia hiánya. Pozitív és negatív tünetek, pozitív és negatív szkizofrénia. Prevalencia: 1% Ok: halántéklebeny dopamin túltermelése (pozitív tünetek), homloklebeny dopamin alultermelése (negatív tünetek), genetikai okok, környezeti hatás? (expressed emotion) Lefolyás lehetőségei: 17 • • • • • • Epizód maradványtünetekkel Epizód maradványtünetek nélkül Folyamatos Egyszeri epizód részleges remisszióval Egyszeri epizód teljes

remisszióval Más vagy nem tipizált forma Típusai: • Téveszmés/paranoid típus • Dezorganizált/hebefrén típus • Katatón típus • Nem differenciált típus Kezelés: • Gyógyszeres (antipszichotikumok) • ECT (elektrokonvulzív kezelés) • Szocioterápia, pszichoedukáció Paranoid pszichózis Nem bizarr téveszmék, legalább 1 hónapig, általában rendszerezett tartalommal. Eltekintve a téveszmék befolyásától, a ciselkedés nem bizarr vagy különös, és a tevékenység nem károsodott. Típusai: • Erotomániás • Grandiózus • Féltékenységi • Üldöztetéses • Szomatikus • Kevert Prevalencia: ismeretlen (disszimuláció!) Kezelés: gyógyszeres Mentális retardáció Intelligencia kvóciens (IQ) 70 alatt van. A kognitív teljesítmények zavarán kívül általában a viselkedés, beszéd is érintett. Típusai: • Enyhe (IQ=50-69) /debilitás/ - segítség mellett önálló életre képes, kisegítő iskolát, egyszerű szakmát

képes elsajátítani, önálló családot alapítani, azt ellátni. 18 • • • Mérsékelt: IQ=35-49 /imbecillitás/ - foglalkoztató intézetben képezhető, állandó segítségre, felügyeletre szorul. Szókincse általában szűk, vagy nem is beszél Súlyos: IQ=20-34 /imbecillitás/ - Alapvető életfunkcióiban is segítségre szorul. Igen súlyos: IQ kidebb mint 20 /idiócia/ - Teljes kiszolgálásra szorul, általában súlyos, gyakran életképtelenséggel járó állapot. Prevalencia: 3% Okai: • Prenatális (genetikai károsodások, intrauterin fertőzések) • Perinatális (szülési sérülések) • Posztnatális (csecsemőkori fertőzések, sérülések, daganatok) Kezelés: tüneti kezelés, gyógypedagógiai fejlesztés. Gyermekpszichiátriai kórképek Korspecifikus betegségek. A felnőttkorban is előforduló zavarok gyakran más képet öltenek gyermekkorban. Fejlődéslélektani sajátosságok ismerete fontos A gyermek pszichotraumára gyakran

regresszív tünetekkel reagál. Eltérő vizsgálati módszerek szükségesek (szülő bevonása, a gyermek játékának, rajzainak felhasználása). Gyakori betegségek: • Figyelemhiányos-hiperkinetikus zavar (ADHD) - hiperaktivitás - figyelemzavar - impulzivitás • Magatartászavarok - lehet szocializált vagy nem szocializált - antiszociális viselkedés - később gyakran antiszociális személyiségzavar alakul ki. • Ürítési zavarok - széklet- vagy vizelet ürítésének szabályozási zavara • Tic - akaratlan, visszatérő, sztereotíp mozdulatok valamely izomcsoportban • Szocializáció zavarai - reaktív kötődési zavar - diszinhibíciós kötődési zavar - elektív mutizmus • Gyermekkor érzelmi zavarai - szeparációs szorongás - fóbiás szorongás - szociális szorongás - testvérféltékenység • Pervazív fejlődési zavarok (autisztikus zavarok) 19 - reciprok szociális interakciók károsodása kommunikáció zavara viselkedési

sztereotípiák. Irodalom: Közösségi mentálhigiéne / szerk.: Gerevich József, Gondolat 1989 / Mindennapi lelki szenvedéseink /szerk.: Arató Mihály–Túry Ferenc,Grafit 1995 / VIZSGATÉMAKÖRÖK PSZICHIÁTRIÁBÓL II. ÉVES MÁSODDIPLOMÁS SZOC.POL HALLGATÓK RÉSZÉRE – 2002 Dr. Tolvay Katalin A pszichiátria fogalma, tárgya,vizsgálati módszerei. Pszichiátriai irányzatok. A pszichiátria intézményrendszere. Gondnokság típusai, jellemzőik. Pszichiátriai osztályra utalás jogi szabályozása Pszichiátriai rehabilitáció fogalma, intézményei, rehabilitáció akadályai. Pszichopatológiai alapfogalmak, a mentális státusz jellemzői. Pozitív és negtaív tünetek fogalma. Epidemiológiai alapfogalmak, lényegesebb pszichiátriai zavarok prevalenciája. Családi életciklusok. Az egyes életciklusokra jellemző típusos problémák Krízis fogalma, szakaszai. Krízisintervenció jellemzői Normativ és paranormativ krízisek Gyász, válás szakaszai,

segítés lehetőségei az egyes szakaszokban. Öngyilkosság és öngyilkossági kisérlet. Okai, epidemiológiai jellemzői, cry for help, preszuicidális szindróma fogalma. Szenvedélybetegségek – addikció, abúzus, dependencia fogalma. Kémiai és viselkedési addikciók lefolyása. Drogos karrier jellemzői Szenvedélybetegek kezelési modelljei Személyiségzavarok fogalma, az egyes személyiségzavarok rövid jellemzése. Depressziós és mániás epizós tünetei. Hangulatzavarok lefolyása Demenciák, delíriumok tünetei. Szorongás fogalma, szintjei. Pánikbetegség, fóbiák, generalizált szorongás, kényszerbetegség, poszttraumás stressz zavar tünetei. Anorexia nervosa és bulimia nervosa tünetei. Pszichoszomatikus betegségek fogalma. Szkizofrénia tünetei, lefolyás lehetőségei. Paranoid pszichózis tünetei. Szellemi fogyatékosság fajtái. Gyermekpszichiátria sajátosságai, főbb gyermekpszichiátriai kórképek felsorolásszerű ismerete.

Pszichoterápiák fogalma, osztályozásuk szempontjai. A terápiás folyamat szakaszai, az egyes szakaszok jellemzői. A terápiás ülés részei. A pszichoanalízis elméletének főbb jellemzői. Freud ösztöntana, topográfiai és strukturális személyiségmodellje. A pszichoanalitikus terápia jellegzetességei. Freud ismertebb tanítványai, munkásságuk hatása a pszichoanalízisre. Tanuláselméleti alapfogalmak, respondens és operáns kondicionálás, modelltanulás fogalma. Viselkedésdiagnosztika menete. 20 Főbb viselkedésterápiás technikák lényege. Kognitív terápia fogalma, gondolkodási automatizmusok, logikai hibák, attitűdök. Személyközpontú terápia jellemzői, terapeuta- és klines változók. Hipnotikus állapot jellemzői. Relaxációs technikák, szimbólumterápiás módszerek. Családterápiák típusai. Rendszerszemlélet Csoportterápiák fajtái, a csoport hatásai. Pszichodráma. A vizsga írásbeli, 10 rövid esszékérdés. Ajánlott

irodalom: Közösségi mentálhigiéne / szerk.: Gerevich József, Gondolat 1989 / Mindennapi lelki szenvedéseink / szerk.: Arató Mihály – Túry Ferenc,Grafit 1995 / Az agy évtizedében / Dr. Bánki M Csaba, Biográf 1994 / Életünk és az agy / Dr. Bánki M Csaba, Biográf 1995 / Ifjúság és drogfogyasztás / Bácskai Erika – Gerevich József, Animula 1997 / Öngyilkosság, öngyilkossági kisérlet /Bakó Tihamér, Animula 1992 / Változás - A problémák keletkezésének és megoldásának elvei / Watzlawik, Weakland, Fisch, Gondolat 199O / Psychiatria Hungarica 1993. 3 Szám – különszám a pszichoterápiákról A pszichoterápia tankönyve / szerk.: Szőnyi Gábor, Füredi János, Medicina 2000/ 21