Nyelvtanulás | Magyar » A magyar nyelv történetének főbb szakaszai, főbb nyelvemlékeink

A Magyar nyelv történetének főbb szakaszai, főbb nyelvemlékeink Főbb nyelvemlékeink 1. A Tihanyi apátság alapítólevele: - Az egyik legrégebbi hiteles nyelvemlékünk (szórványemlék). - 1055-ből származik. - András ajándékozta az apátságot a bencés rendnek. - Az alapítólevél a birtok határait és leírását tartalmazza. - Kiderül, hogy az ómagyar nyelv magánhangzókat tekintve sokkal zártabb volt. - 58 db közszó és toldalék, 1 db mondattöredék. - Pannonhalmán található jelenleg. 2. Halotti Beszéd és Könyörgés: - 1192-95. - Első egybefüggő magyar és finnugor szövegemlék. - Temetési beszéd. - Műfaja prédikáció (középkori egyházi műfaj, tanító célzattal íródott). - A Pray-kódexben 154. oldal (Pray György 19 századi jezsuita történész) - Egy latin nyelvű halotti búcsúztató szabad fordítása. - 32 soros (26 sor beszéd, 6 sor könyörgés). - Benne két kihalt szó: heon (csupán), isa (íme). 3. Ómagyar

Márai-siralom: - Legelső versemlék (1300 körül írta egy szerzetes latin mintára). - A Leuveni-kódex 134. lapjának hátoldalán található - Témája: Szűz Mária kesergése fia halála felett. A kínhalált szemlélve kétségbeesésben vergődik. Hol saját nyomorult állapotát zokogja el, hol fiát szólítja, majd. magát ajánlja fel a halálnak fia helyett, aztán Jézus kínzóinál könyörög kegyelemért. Mivel nem jár sikerrel, osztozni akar fia sorsában - Rímek és alliterációk, sőt figura etymologica (pl.:„Világ világa,”) található benne. A magyar nyelv története A. Ősmagyar kor (vándorlások korától a honfoglalásig) - szókészlet változása: a mai Fehéroroszország pusztáin találkozva a Türk, Kazár, Szabír, Bolgár törzsekkel, a honfoglalók felvettek a nyelvbe török eredetű szavakat. (Az ősi, nem jövevényszavak száma kb 700) Új szavak: állattenyésztéssel, törzsi szerveződéssel kapcsolatos (alma, ács, árpa, búza,

kecske, ökör, törvény) Belső keletkezésű szavak: szóösszetétellel (orr+szájorszaorcaarc) Több szótagból álló szavak keletkeztek. - hangrendszer változása: a jövevényszavak miatt kialakulnak a vegyes hangrendű szavak. Több magánhangzó volt, mint ma, de nem volt „ö” Zöngétlen mássalhangzók mellé kialakulnak a zöngés párok: p, t, k  b, d, g - nyelvtani rendszer változása: kezd kialakulni a szavak ragozás általi mondatba szerkesztése. Igeragozás már volt Kialakul az alanyi- tárgyas és az ikes ragozás Megkezdődik a szófajok elkülönülése. (pl: nyom, les, vész szavak főnevek és igék is.) Ebből a korból nem maradtak fenn nyelvemlékek, minden csak visszakövetkeztetés, spekuláció. B. Ómagyar kor (honfoglalástól a mohácsi vészig – 1526) - Már vannak írott nyelvemlékek, XIV. századtól: kódexek - szókészlet változása: latin (iskola, kápolna, tinta), szláv (fölművelés, államigazgatás, barack,

család, gabona, kapál, jászol, pecsét, pénz, palota), német (iparosság, polgár, bognár, borbély, céh, erkély, érc, erszény), olasz, francia jövevényszavak. Ezek a szavak elmagyarosodnak A honfoglalás után 100 év alatt teljesen átalakul az írás a rovásírásból latin betűssé. Teljes betűkészlet volt, Erdélyben a XVII. századig megmaradt A 19 sz közepéig a latin a hivatalos nyelv Magyarországon. - hangrendszer változása: szóvégi magánhangzók kopnak („Hodu utu rea.”), a kor végére teljesen eltűnnek. Erős hangrendi, illeszkedési törvény  többféle hangrendű toldalékok. Kialakulnak az összetett (több hangból álló) képzők C. Közép magyar kor (1526-től a felvilágosodás kezdetéig– 1772) - Megszűnőben a nyelvjárások, egységesül a nyelv. - Reformáció  magyar nyelvű irodalom egységesülés. - Tudományos művek magyarra fordítása  szókészletet fejleszteni kell (Pázmány Péter, Apáczai Csere János) D.

Újmagyar kor (1772-től napjainkig) - Felvilágosodás, nyelvújítás, reformkor. - 1880-as évek közepétől a mai magyar nyelvet használják. Teljes egységesülés - 1778: Bessenyei György Magyarság c. röpirata Szerinte a népnyelvet fejleszteni kell. Nem ért egyet azokkal, akik szerint a magyar nyelv alkalmatlan a tudományos kifejezésekre. - Kovács Mihály: Kémia vagy természet titka (1807 – első kémia könyv) - Bugát Pál: új szavak (vegyész, gyógyszer, műtét) - 1832: első helyesírási szabályzat, Vörösmarty Mihály szerkeszti - kiejtés szerinti írásmód helyett szóelemző írásmód (Kazinczy dönt) -