Nyelvtanulás | Magyar » A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján

A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján 1) Hangalak és jelentés viszonya − minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése. − a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg). − ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög. b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya. − ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük 2) A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján − egyjelentésű szavak: a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (kevés ilyen szavunk van) – pl. ablakpárkány

H – J − többjelentésű szavak (poliszémia): egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll − azonosalakúság (homonímia): a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég − rokonértelműség (szinonímia): hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag − hasonló alakú szavak (paroníma): hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre

még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő – A lakásunkban öt helyiség van.)