Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Banki szakügyintéző szóbeli kidolgozott tételsor

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 98 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1080
Feltöltve:2010. június 19
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

11110 melibor 2013. február 18
  Használható.
11110 balazsg 2013. február 11
  Elég részletes...

Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. Bankrendszerek felépítése, bankok szervezeti felépítése A devizagazdálkodással kapcsolatos fogalmak, a devizagazdálkodás érvényes jogi szabályozása. Melyek a banki kihelyezések alapvető motivációi? A vállalkozás és a vállalat fogalma. Az egyes vállalkozási jogi formák jellemzése, előnyök és hátrányok. Bankrendszer felépítése: A bank olyan pénzintézet, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül, míg az egyéb pénzintézetek csak meghatározott tevékenységet végezhetnek (pl. takarékpénztárak, beruházási bankok). Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét bankrendszernek nevezik. A bankrendszer felépítését tekintve beszélhetünk - egyszintű és - kétszintű bankrendszerről Az egyszintű bankrendszer többnyire a kötött devizagazdálkodást folytató országokban jellemző, szocializmusra jellemző. 1946 – egyszintű bankrendszer bevezetése Mo-on Az ország

központi bankja – a jegybanki teendők mellett – hitelezési tevékenységet is folytat, vezeti a gazdálkodó szervezetek számláit, tehát közvetlen kapcsolatban áll a vállalati szférával. A központi bank mellett egy-egy tevékenységre (pl. lakossági pénzügyek, külkereskedelemmel kapcsolatos fizetések) szakosodott pénzintézetek is működnek. A bankrendszer klasszikus formája kétszintű felépítés, 1987. január 01-től Ez azt jelenti, hogy a bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felső szinten áll a jegybank (a bankok bankja), az ország központi bankja és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A gazdaság szereplői, a vállalatok, a lakosság velük állnak közvetlen kapcsolatban, míg a jegybank csak a bankokkal tartja a kapcsolatot. Specializált v. kettéosztott bankrendszer: angolszász bankrendszer, jelentős szerepe van a biztonságnak ill. a kockázat mérséklésének

Különféle tevékenységeket végeznek, de vannak olyanok, amelyre nincs joguk. A klasszikus felosztás szerint ezek lehetnek:  deposit üzletekkel foglalkozó bankok: feladatuk betétgyűjtés, nem feladatuk a kockázatos üzleti befektetések;  effekt üzletekkel foglalkozó bankok: feladatuk részvény és értékpapír-ügyletek, kifejezetten hosszú távú forrásokkal rendelkeznek. Univerzális bankrendszer: német típusú, az ide tartozó bankok mindenféle szolgáltatás, tevékenység végzésére jogosultak. Teljes körű pénzügyi és bankszolgáltatás teljesítését vállalja I. MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) 1. Hitelintézet: – bank – szakosított hitelintézet, pl. lakástakarék pénztárak – szövetkezeti hitelintézet, pl. takarékszövetkezetek 2. Pénzügyi vállalkozás: – pénzügyi vállalkozás – pénzügyi holding – külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe Bankok szervezeti felépítése A banki szervezetet 2 részre bonthatjuk: 1.

front office, ahová az ügyfél belép 2. back office, az ügyfél számára láthatatlan A banki működés szabályait a Szervezeti és működési szabályzat foglalja össze, rendszerezi az egyes szervezeti egységek feladatait és hatásköreit, meghatározza a vezetők jogállását, feladatkörét és hatáskörét, valamint a munkavállalók jogállását, jogait és kötelezettségeit. A banküzem által elvégzendő feladatokat két csoportba sorolhatjuk: • a bank, mint bank, azok a területek, amelyek a bank szakmai feladatait hivatottak ellátni. • a bank, mint üzem, azon területek, melyek minden nagyobb szervezetben vannak és a bankot működésben tartja. A bank, mint üzem: • belső ellenőrzés, • humánerő forrás-gazdálkodás, • jog, • controlling, • pénzügy és számvitel, • piackutatás, marketing, • stratégia, üzletpolitika, • titkárság, • üzemeltetés A bank, mint bank: • hitelezés, • forrásgyűjtés, •

számlavezetés, • hálózati irányítás, • kockázatelemzés. Devizagazdálkodással kapcsolatos fogalmak: Devizagazdálkodás: Az állam által hozott devizapolitikai intézkedések összessége, melynek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Devizapolitika: A nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika. Feladata az országok közötti pénzmozgások szabályozása. A külkereskedelemben, a nemzetközi kapcsolatok szabályozásának, a devizával, valutával való gazdálkodásnak az eszköztárát és módszereit összesíti és hozza összhangba a pénzügypolitika többi területével. Deviza: Külföldi pénznemre szóló követelés. A nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít, de nem készpénz. Valuta: Egy ország fizetőeszköze egy másik ország pénzforgalmában. A fizetési forgalomban mindig készpénzként jelenik meg. Kibocsátója a jegybank Árfolyam: Az a

belföldi pénznemben kifejezett, adott időpontra vonatkozó árösszeg, amelyet a külföldi pénzért vásárláskor, vagy eladáskor fizetni kell. Vételi árfolyam: Azaz összeg, amelyért a hitelintézet adott időpontban hajlandó megvásárolni az adott valutát, vagy devizát. Eladási árfolyam: Az a pénzösszeg, amelyért a hitelintézet hajlandó eladni az adott valutát, ill. devizát - mindig a hitelintézet szempontjából kell nézni. Deviza belföldi: Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyigazolványa van, vagy rendelkezhet vele. Az a vállalkozás, ill szervezet, akinek a székhelye belföldön van. Ide tartozik a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása is Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. A külföldön lévő külképviselet ( pl: magyar nagykövetség Bécsben ) Deviza külföldi: Az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar

hatóság által kiadott érvényes személyazonosító okmánya és azzal nem is rendelkezhet. Az a vállalkozás és szervezet, amelynek székhelye külföldön van. Ide értve a deviza belföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepét. A deviza külföldiek belföldön való képviselete Vámszabad területi társaság Árfolyam jegyzés: Egy adott deviza ára, egy másik devizanemben kifejezve. Árfolyamrés: A vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ez az árfolyam a pénzváltó haszna Kereszt árfolyam: Egyik valuta ára a másikban kifejezve. Konvertibilitás: Valamely ország valutája korlátozás nélkül átváltható bármely más ország valutájára. Fizetési mérleg: egy ország nemzetközi kapcsolataiból eredő kiadásainak és bevételeinek szembeállítása. Paritás: Két valuta-deviza közötti értékarányt jelent. Mesterségesen alakítják, míg az árfolyamot a piac alakítja. Devizagazdálkodás típusai: 1. Kötött:

kötelező szabályok vannak érvényben az ország különböző egységei részére Nem konvertibilis valutájú országokban alkalmazzák. Alapvető szabályként érvényesül: a kapott devizát vételre kötelező felajánlani a központi devizaárfolyamon átszámított ellenértékért, elmulasztását szankcionálják. ● centralizált: az ország teljes devizaforgalmát, tartalékait és hiteleit a jegybank kezeli ● decentralizált: más pénzintézetek is felhatalmazást kapnak az ilyen jellegű műveletekre. A tartósan passzív fizetési mérlegű országokra jellemző. 2. Szabad: piaci mechanizmusok érvényesülnek, nyílt piaci műveletekkel szabályoznak Működése konvertibilitás fokozatai szerint zajlik. Minél teljesebb a konvertibilitás, annál inkább érvényesül a szabadság. 3. Duális devizagazdálkodás: a deviza belföldiek és a deviza külföldiek fogalmát elkülöníti, ez alapján: ● Külső konvertibilitás: a deviza külföldiek részére

szabad a valutaváltás ● Belső konvertibilitás: a deviza külföldiek és a deviza belföldiek számára is szabad a valutaváltás A devizagazdálkodás érvényes jogi szabályozása: A devizagazdálkodást szabályzó törvény: Az 1995. évi 95 törvény a devizáról Szerkezeti felépítése: I. Rész: Bevezető rendelkezések II. Rész: Devizaszabályok érvényesülésének előfeltételei III. Rész: Folyó fizetési feltételek IV. Rész: Tőkeműveletek V. Rész: Vegyes rendelkezések Megkönnyítik az ügyletek lebonyolítását, nemzetközi kapcsolatok megvalósítását, miközben a gazdaság érdekeit is érvényesíteni próbálja. A legfőbb devizahatóság az MNB. Az MNB devizahatósági jogkörét jogszabályok állapítják meg A fizetési forgalmat az erre felhatalmazott pénzintézetek bonyolítják. A szabályozást közösen végzi a PSZÁF-fel. A kormány megbízásából ellátja a nemzetközi, pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat. A

banki kihelyezések alapvető motivációi: A kihelyezések megválasztásakor általában háromféle motiváció vezérli a bankot: - likviditási motiváció - befektetési motiváció - kamat jövedelem- motiváció Likviditási motiváció A bank úgy biztosítja likviditását, hogy kihelyezései egy részét likvid formában tarja. A megszerzett források egy részét a bank mindig azonnal elérhető formában a saját jegybanki számláján tarja. Ez az, ami megjelenik a mérlegben pénzeszközként Felesleges pénzeszközei egy másik részét a bank gyorsan és kis veszteséggel eladható értékpapírokba fekteti. Fedezetül szolgál a jegybanktóI, vagy más banktól felvett hitelhez. A likvid formában történő kihelyezés során a bank partnerekkel kerül kapcsolatba, akiknek átmenetileg szintén nagy összegű pénzhiánya vagy pénztöbblete van. A likviditási motivációra alapozott kihelyezéseken a bank kamatrése nem túl nagy, kamat jövedelme azonban

számottevő, kockázata minimális. Befektetési motiváció A bankok rövidebb, illetve hitel jellegű kihelyezések mellett mindig rendelkeznek hosszú időre szóló, tartós pénzügyi és nem pénzügyi befektetésekkel is. Célja, hogy a törvényben korlátozott tevékenységeit bővítse, vagy a befektetési piaci értéknövekedéstől remél hasznot. Kamat jövedelem motiváció A kamat a kölcsönvett pénz használati díja, amit a kamatlábbal mérnek. A bank abból él, hogy az általa fizetett kamatoknál magasabb kamatért igyekszik másoknak kihelyezni. A bank kihelyezései révén válik kockázatos üzemmé. A kockázatok közül a legsúlyosabb a vissza nem fizetés kockázata. Minden esetben számolni kell vele, pl: befektetés értékén veszti, vállalat csődbe jut, ingatlan piaci értéke zuhanni kezd, a bank tehát nem képes eredeti befektetett tokéjét sem visszanyerni. E kockázatok minimalizálása érekében a bank megvizsgálja a hitelfelvevőt és

különféle biztosítékait. A hitelkihelyezés aktív bankművelet, célja a bank részéről a jövedelemszerzés. Hitelszerű kihelyezések: váltó, faktorálás A vállalkozás és a vállalat fogalma Vállalat olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, mely kockázatot vállalva nyereségnövekedésre és tőkegyarapításra törekszik és külső környezetével áru-pénz kapcsolatban van. A vállalat kielégíti a fogyasztói igényeket, szükségleteket A vállat profitorientált Fennmaradásának alapvető feltétele, hogy bevételei meghaladják a kiadásait, így hosszabb távon nyereséges legyen. Vállalkozás minden olyan emberi tevékenység, mely a fogyasztók igényeinek kielégítésére folytatnak profit elérése céljából. Vállalkozási jogi formák jellemzése, előnyei, hátrányai: Két alapvető forma: a gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Egyéni vállalkozás: Egyetlen személy tulajdonában van, így egyedül fekteti be a

működtetéshez szükséges tőkét, döntéseket hoz. Teljes felelősség terheli Az egyéni vállalkozások jellemzően kisvállalkozások Előnyei: az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány), könnyen áttekinthető, a vállalkozó függetlensége, nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről kedvező adózás Hátránya: vállalkozóval szembeni követelmények magasak, felelősség korlátlan Gazdasági társaságok: Két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozások, ahol a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, a vállalkozás eredményét is. Előnye: felelősség korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed), Hátrány: nem egyértelmű a felelősség megosztása, nőnek a személyi konfliktusok A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítják. A gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is

alapítható (Nonprofit). A gazdasági társaságok működését a 2006. évi IV-es törvény szabályozza A törvény kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítására, megszűnésére, szabályozza továbbá a gazdasági társaságok szervezetét, működését. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok: Bt (Betéti társaság), Kkt (Közkereseti társaság) Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Rt (Nyrt. vagy Zrt), Kft (Korlátolt felelősségű társaság), Kht (Közhasznú társaság) Kv (Közös vállalat), Kft. Részvénytársaság (Rt.): A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Jogi személyiséggel rendelkezik Alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön

törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. Az Rt tagjainak a felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Az Rt kötelezettségeiért a részvényes egyáltalán nem felel. Szervezeti felépítése: • közgyűlés • igazgatóság • felügyelő-bizottság • könyvvizsgáló Korlátolt felelősségű társaság (Kft): Olyan

gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén. Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges. Szervezeti felépítése: • ügyvezetők • felügyelő bizottság • könyvvizsgáló 2. A monetáris politika célja, eszközrendszere A spot devizaügyletek jellemzése, az árfolyamjegyzés sajátosságai, a spot ügyletek lebonyolításának banküzemtani lépései. Mi a hitelkérelem és milyen tartalmi illetve formai követelményei vannak? Az ipari termelés fogalma, csoportosítási lehetőségei, azok jellemzői. A monetáris politika célja, eszközrendszere: Monetáris politika: a forgalomban levő pénz mennyiségét

szabályozza /szűkíti, vagy bővíti/. Olyan pénzügyi politika, amely a pénz és hitelkínálat, valamint a pénz és hitelkereslet befolyásolására irányul, Célja: a pénzügyi egyensúly megteremtése, megőrzése a nemzetgazdaság stabilitása érdekében. Eszközrendszere: A monetáris politika eszközein értjük azokat a sajátos jegybanki eszközöket, amelyek összehangolt gyakorlati alkalmazásuk során képesek a monetáris politika célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő. 2 csoport: Indirekt – direkt eszközök Indirekt eszközök: Azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a pénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre.  Viszontleszámítolás  Nyílt piaci műveletek Direkt eszközök: Azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre.  Kötelező tartalék előírások  Hitelkontingentálás 

Irányított hitelek  Erkölcsi ráhatás A spot d evizaügyletek j ellemzése, a z árfolyamjegyzés s ajátosságai, a s pot ü gyletek l ebonyolításának banküzemtani lépései: A spot (azonnali, vagy prompt üzlet) devizaügylet bizonyos mennyiségű deviza vétele vagy eladása más deviza fejében, megegyezett árfolyamon, miközben az esedékesség napja legkorábban az üzletkötést követő második munkanap lehet. Ha az ügylettárgy deviza vagy értékpapír, akkor devizaspot ügyleteknek nevezzük. Árfolyamjegyzés sajátosságai: Árfolyam: Az a belföldi pénznemben kifejezett, adott időpontra vonatkozó árösszeg, amelyet a külföldi pénzért vásárláskor, vagy eladáskor fizetni kell. 1. Direkt árfolyamjegyzés: külföldi valuta egységét fejezik ki hazai pénzeszközben 2. Indirekt árfolyamjegyzés: hazai valuta 1 egységét fejezik ki más devizában A direkt árfolyamok az indirekt árfolyamok reciprokai. Spot ügyletek lebonyolításának

banküzemtani lépései: Ajánlatkérés/ Ajánlatadás → Üzlet megkötése → Kötjegy → Regisztrálás a pozícióban ↓ Értesítés a számlavezetőnek ← Átutalás ← Könyvelés ← Visszaigazolás A SPOT-ügylet lépései Mi a hitelkérelem és milyen tartalmi illetve formai követelményei vannak? Hitel fogalma: pénzeszközök tulajdonjogának átengedése kamat fejében. Hitelkérelem: Az az irat, amely alapján a bank elindítja azokat a vizsgálatokat, amelyek a hitel folyósításához szükségesek. A hitelkérelmet írásban, a bank által előírt példányszámban kell benyújtani. A hitelkérelem tartalmi követelményei függnek a hitel típusától, összegétől Nagyobb összegű hitelkérelemnél részletesebb adatszolgáltatásra van szükség. 1 Hitelkérelem célja: a bank meggyőződése arról, hogy az adós hiteligénye megalapozott és a bank számíthat a hitel visszafizetésére A hitelkérelem tartalmi és formai

követelményeit a bankok saját hatáskörben alakítják ki Tartalmi és formai követelmények: Valamennyi hitelkérelemnek - függetlenül a kérelmező jogi státusától, illetve a hitel típusától - az alábbi adatokat kell tartalmaznia: I. Alapadatok  Vállalkozó megnevezése, gazdálkodási formája, - székhelye, telephelye (i) - telefon, fax  Pénzforgalmi jelzőszám  Adószám  Ügyvezető (tulajdonos) neve, szakképzettsége  Tulajdonosi struktúra  Tulajdonosok más gazdasági társaságban lévő részesedései  Tevékenységi kör bemutatása II. Vállalkozás bemutatása Ebben a részben a számszaki adatok ismertetésén túl rövid szöveges értékelést kell adni a vállalkozás eddigi tevékenységéről, jövőbeni terveiről, célkitűzéseiről.  Vállalkozás pénzügyi-gazdasági helyzete  mérleg-és eredmény adatok rövid értékelése  saját tőke alakulása  pénzügyi helyzet, fizetőképesség  munkaerő

ellátottság, szakképzettség  foglalkoztatottak száma  működési terület  Pénzintézeti kapcsolatok - számlát vezető egyéb pénzintézetek - más pénzintézettel szemben fennálló tartozás(ok)  Egyéb fennálló tartozások (APEH, TB, VPOP) III. Hitelkérelem adatai:  igényelt kölcsön összege, célja, futamideje  visszafizetés ütemezése  visszafizetés forrásainak bemutatása (futamidőre szóló pénzügyi, likviditási terv )  felajánlott biztosítékok bemutatása szükséges dokumentumokkal együtt (tulajdoni lap, forgalmi engedély, árbevétel engedményezés visszaigazolása, leltár stb.),  saját erő igazolása A hitelkérelem egyik legfontosabb része a vállalat üzleti terve: ez alapján ismeri meg a vállalkozás tevékenységét, működési környezetét, piaci helyzetét. A bank szempontjából ez akkor jó, ha tartalmaz olyan kimutatásokat, amelyekből megállapítható a vállalkozás hitel-visszafizető

képessége. (pl: likviditási terv) A hitelkérelemhez továbbá néhány jogi-pénzügyi dokumentum csatolandó: • cégkivonat • alapító okirat • hitelfelvételről szóló taggyűlési határozat • a vállalkozás előző 2 évi mérlege és eredmény-kimutatása • igazolás, hogy nincs tartozás Az ipari termelés fogalma, csoportosítási lehetőségei, azok jellemzői: Termelés: Olyan gazdasági folyamat, amelyben az ember munkával, javakból, javakkal, szükséglet kielégítésére alkalmas javakat állít elő. 2 Csoportosítási lehetőségei, azok jellemzői: a, A termelés méretnagysága szerint: - tömeggyártás: egyszerűbb termékeket állítanak elő nagy mennyiségben, a termékek iránti szükséglet tömegméretben és rendszeresen jelentkezik. A dolgozók tipikus, begyakorolt munkát végeznek. Pl: élelmiszerek, ruházati cikkek, háztartási eszközök gyártása - sorozatgyártás: olyan termékeket állítanak elő, amelyekkel kapcsolatban

adott időszakban kevesebb mennyiségi igény, gyakran a választéki skála szélesebb, Fajtái: Kis sorozat, nagy sorozat Pl: gépipar, bútorgyártás -egyedi gyártás: egyes termékfajtákat egyedileg vagy egészen kis mennyiségben állítják elő Pl: ékszerek, épületek, hidak autók b, A gyártási rendszer jellege szerint: - folyamatrendszerű: A termelőegységek valamilyen termék vagy termék részegység előállítására specializálódtak, ugyanakkor berendezések, illetve a munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében vannak elhelyezve. Pl: autóipar, számítástechnikai berendezések - csoportos, zárt rendszerű vagy ciklusos gyártási rendszer: egy műhelyben olyan gépeket, berendezéseket vonnak össze, amelyek a gyártási folyamat egy technikailag körülhatárolható szakaszához szükséges. Pl: szabóság, kárpitos műhely - projekt rendszerű termelés: egyedi, egyszeri előállítás a jellemző. A termeléshez szükséges eszközöket és

munkaerőt viszik a munkavégzés helyére. Pl: építkezésekés a hozzá kapcsolódó tevékenységek c, A termék jellege szerint: - szabványosított (egyszerű termékek): Tipizált tömegszerű termékek gyártásánál alkalmazzák. Pl: élelmiszeripar, ruhaipar, építőipar - összetett: Több részből álló termékek gyártása. Pl: gépek, berendezések előállítása, közlekedési járművek, eszközök gyártása 3 3. A gazdaságpolitika célja, feladatai A gazdaságpolitika, a monetáris politika és a költségvetési politika összefüggései. A valutaváltási tevékenység eljárási rendje, ügyviteli és biztonsági szabályai. Milyen számviteli-pénzügyi kimutatásokból lehet megítélni a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét? A gazdaságpolitika célja, feladatai: Politika: A politika a csoporton belüli döntéshozási folyamat. Gazdaságpolitika: A gazdasági célok eléréséhez szükséges eszközök, módszerek és

intézkedések összességét jelenti. az általános politika egyik eleme, ezért az elérendő célokat az állam irányozza elő Megvalósítása az állami vezetés feladata. Célja: A gazdaság működésképességének biztosítása, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítése és a társadalmi jólét kielégítése. Ezeknek a céloknak az elérését elsősorban a költségvetési (fiskális) politika, valamint a monetáris politika szolgálja. Feladatai: 1. Az intézményi és jogi feltételek biztosítása: A gazdaság zavartalan működéséhez szükség van olyan szabályokra, amik meghatározzák a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat. 2. Gazdasági stabilitás biztosítása: Pl árstabilitás, foglalkoztatás, egyenletes gazdasági növekedés biztosítása. 3. Monopolista (piacot egyedül uraló) törekvések korlátozása: Az állam szabályozási módja: • Piacépítő tevékenység: a verseny általános feltételeinek biztosítása, pl.

verseny korlátozásának tiltása • Piacszabályozás, pl. mennyiségi meghatározás 4. Külső gazdasági hatás kezelése (externáliák): Externália akkor lép fel, ha egy tevékenységből származó előnyök, hasznok vagy költségek egy másik szereplőnél is megjelennek anélkül, hogy megállapodtak volna. - pozitív externália: a másik szereplőnek is hasznot hoz a gazdasági tevékenység, melyet nem fizetnek meg - negatív externália: a gazdasági tevékenység másnak károkat okoz Kezelésének módja: Az állam eszköze a jogi szabályozás (adóztatás, kedvezmény. 5. Közjavak előállítása: Közjavak fogyasztásából nem zárható ki senki 6. Társadalmi és egyéni értékrend különbözősége: Vannak javak, melyekből túl sokat vagy keveset fogyasztunk a társadalmi optimumhoz képest. 7. Jövedelemkülönbségek mérséklése: A piac jövedelemátcsoportosítást hajt végre az adórendszeren és a támogatások rendszerén keresztül. A

gazdaságpolitika, a monetáris politika és a költségvetési politika összefüggései: Monetáris politika: Egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. Költségvetési politika: A költségvetési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az állam kiadásain és bevételein keresztül szabályozzák a gazdaságot. A piac hosszú távon kialakít ja a gazdaságban az egyensúlyt, de rövidtávon, főleg a munkapiacon egyensúlytalansággal jár, ez munkanélküliséget okoz .Ha viszont beavatkozik, akkor a munkanélküliséget csökkenti, de a beavatkozás infláció lesz, költségvetési deficitet okozhat. A kormánynak el kell döntenie, hogy beavatkozik-e vagy csak a feltételeket biztosítja és kivárja az egyensúly kialakulását. Azt kell mérlegelnie, hogy melyik választás jelent kisebb kárt a gazdaság számára. Ennek kezelésére a 80-as években kialakult egy

új gazdaságpolitika, a kínálatorientált gazdaságpolitika. 1 A kínálat növelésének eszközei: 1. bérek csökkentése: ez nem használható 2. adók csökkentése, melyek a vállalatok költségei között szerepelnek (pl TBJ, osztalékadó, nyereségadó 3. adókedvezmények Alkalmazásának korlátja, hogy csak stabil költségvetés mellett lehet alkalmazni és akkor a heghatásosabb, ha az árszínvonal és a kereeslet nem változik. A valutaváltási tevékenység eljárási rendje, ügyviteli és biztonsági szabályai: Pénzváltási tevékenységnek minősül a külföldi fizetőeszköz adás-vétele a törvényes fizetőeszköz (forint) ellenében. Pénzváltási tevékenység:  külföldi fizetőeszköz megvétele természetes személytől  külföldi fizetőeszköz eladása természetes személynek  külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre történő átváltása természetes személy részére Nem minősül pénzváltási

tevékenységnek a belkereskedelemben árúval és szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. Valamint árúért, szolgáltatásért fizetett külföldi fizetőeszközből való visszaadás. A valutaváltási tevékenység feltételei: tárgyi feltételek: - A pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas helység ( meghatározott biztonsági feltételeknek megfelelő legyen ) - valuták és csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges berendezések - telefonvonal, internet, árfolyamtábla, árfolyamjegyzék. - kötelező kamerát üzemeltetni és a felvételeket 50 napig megőrizni, majd ezután megsemmisíteni. Személyi feltételek: Ügynöknek a pénzváltás irányításáért felelős személynek és a valutapénztárosnak igazolni kell: - büntetlen előélet - nem követett el tulajdon elleni és pénzügyi bűncselekményt, illetve szabálysértést. - nem volt olyan vállalkozás vezetője, amely engedély nélkül

pénzváltási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtott - a valutapénztárosnak rendelkeznie kell szakirányú végzettséggel és idegen nyelv ismerettel. A valutaváltási tevékenységgel foglalkozó szervezet összesen 2 000 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó készpénzforgalommal együtt járó megbízásokat csak attól az ügyféltől fogadhatja el aki az azonosítását igazoló okmányokat bemutatja és elvégezhető az azonosítása. A következő adatokat rögzítik természetes személynél: - családi és utónév - születési hely, idő - lakcím - személyigazolvány szám - anyja lánykori neve - állampolgárság A Hpt. szerint a pénzváltás kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásnak minõsül, s e tevékenységre 2002 január 1-jét követõen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban PSZÁF) ad engedélyt. Eljárási rend: • Kötelező váltási készletet tartani, illetve a megbízó hitelintézetnek kötelessége a

váltási készletet folyamatosan biztosítani. • Ha ugyanazon helyiségben több tevékenységet folytatnak, akkor egy elkerített helyiséget kell kijelölni a valuta, devizaváltásra • Amennyiben a pénzváltó szünetelteti tevékenységét, be kell jelenteni a PSZÁF-nak • Rendelkeznie kell a PSZÁF által jóváhagyott üzletszabályzattal, pénz és értékelési szabályzattal, belső szakmai szabályzatokkal 2 Csekkváltásnál figyelembe kell venni a csekkbeváltás szabályait (kibocsátástól számított 20, illetve 70 nap). Minden műveletnél bizonylatot kell kiállítani. Köteles pénzváltási naplót vezetni Milyen számviteli és p énzügyi kimutatásokból lehet megítélni a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét? A vállalkozások pénzügyi helyzetét megállapíthatjuk a: • beszámolóból • mérlegből • eredmény-kimutatásból • üzleti jelentésből • pénzforgalmi kimutatásból (casf-flow) Beszámoló: A

gazdálkodó éves működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített éves jelentés. Megbízhatóságát, valódiságát a leltár, a könyvvezetés és abból készített főkönyvi kivonat támasztja alá. Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). Eredmény-kimutatás: Olyan kimutatás, amely az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak különbözetét tartalmazza. Üzleti jelentés: Csak az éves beszámolót készítő vállalkozás köteles elkészíteni. Pénzforgalmi kimutatás (cash-flow): pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Továbbá: • Jövedelmezőségi mutatószámok (pl. árbevétel arányos nyereség) • Likviditási mutatószámok (pl. likviditási ráta) • Pénzügyi mutatószámok (pl. névleges

osztalékráta) • Cash-flow jellegű arányszámok (bruttó és nettó cash-flow) 3 4. A mai pénz fejlődés története Az aranypénz funkciói A klasszikus papírpénz és bankjegy. A papírpénzforgalom törvényei A forward devizaátállási ügyletek jellemzése. Mi az adóminősítés célja és eljárása? A vállalati stratégia szerepe, a kialakítás módozatai, az egyes típusok jellemzői. A mai pénz fejlődéstörténete: Pénz: A dolgok értékének kifejező eszköze. 1. Cserekereskedelem: A történelem előtti időkben a különböző termékek cseréje közvetlenül ment végbe. Az áruk értéke nem minden esetben volt arányos egymással 2. Árupénz kialakulása: Kiválasztódik egy különleges áru, mely a pénz funkcióit tölti be. Idő és hely függvényében más és más árú képében jelenik meg: tengeri kagyló, só, bőr, prém. stb Feltételek, melyeknek meg kell feleljen az árupénz: tartósság, oszthatóság, egyneműség, fajlagosan nagy

értéket képvisel, gazdasági szereplők mindegyike elfogadja. 3. Aranypénz: A pénz megjelenése aranypénz formájában Attól függően, hogy csak az aranyat vagy az aranyat és az ezüstöt fogadták el fizetőeszközként, beszélhetünk monometalizmusról és bimetalizmusról. Bimetalizmus: Két fém együttes megjelenése. Monometalizmus: Csak az aranypénz van forgalomban. (vagy pl Hollandiában csak az ezüst volt) 4. Pénz-helyettesek megjelenése Önmagában értéktelen, papír alapú; szállítása könnyebb, mint az aranyé. Az ipari forradalommal relatív pénzhiány alakult ki (kisebb volt a forgalomban lévő pénz, mint amennyire szükség lett volna). A pénz forgási sebessége növekedett  VÁLTÓK megjelenése!! (ha a kereskedő nem tud rögtön az áru átvételekor fizetni, akkor kiállít egy váltót, hogy a jövőben vállalja ennek kifizetését kamattal együtt). Felvetődik a bizalom és a fizetőképesség. 5. Mai modern pénz Modern pénz: belső

értékkel nem bíró, mesterséges, termelt eszköz, melynek a gazdaságba való bekerülése (termelése), illetve onnan való kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. A mai pénz két formában jelenhet meg:  Bankszámlapénz (hitelpénz): a gazdálkodó szervezetek bankkal szembeni látra szóló betétkövetelése  Készpénz (bankjegy) A pénz egy általánosan elfogadott csereeszköz, amelyet a gazdaság szereplői csak erre a célra használnak, és képes az áru értékét kifejezni. Az aranypénz funkciói: 5 funkciója van: 1. Értékmérő szerep: méri a szolgáltatások értékarányait, egymáshoz képest viszonyítja az áruk értékeit. 2. Forgalmi eszköz funkció: közvetíti az áruk cseréjét 3. Fizetési eszköz funkció: abból adódik, miszerint az árutermelés fejlődésével jellemzővé válik, hogy az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását,

természetes módon elválhat a két ügylet. A vevő ebben az esetben adós, az eladó pedig hitelező Amikor a pénz csak egy távolabb lévő időpontban képes az ár realizálására, a fizetési eszköz funkciót tölti be. 4. Felhalmozási funkció: szerint a pénz alkalmas arra, hogy amennyiben nem áll szándékában a birtokomban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani, akkor a felhalmozás eszköze legyen. Ennek alapján állandó igényként jelentkezik, hogy a pénzként szereplő eszköz stabil, legalábbis ne csökkenő értékű legyen. 1 5. Nemzetközi pénz: azt jelenti, hogy a nemzetközi forgalom bővülésével szükségessé válik olyan eszköz vagy eszközök megjelenése, melyek képesek a fenti négy funkciót – legalább részben – betölteni és általánosan elfogadott módon e szerepnek megfelelni. Ahhoz, hogy valamit pénznek tekintsünk ezek közül a funkciók közül legalább az első 4-nek érvényesülnie kell. A

klasszikus papírpénz és a bankjegy: Pénzhelyettesítők első fajtája a klasszikus papírpénz, amely aranyra szóló jegy, s mint egyszerű értékjel képes helyettesíteni az aranyat, névleges értéke szerint aranyra átváltható. Általános elfogadásához az kellett, hogy az államnak is szerepe legyen a kibocsátásban. A klasszikus papírpénz állami akarattal kibocsátott, kényszerforgalmazású, kényszervásárló értékű pénz, amelyet nem önmagáért, hanem az érte vásárolható dolgokért igényelnek. A gazdaság azonban egyre több pénzt igényelt Az áruforgalom állandóan bővült, a foglalkoztatottak száma és így a kifizetett munkabér növekedett. Ez a fokozott igény váltotta ki a másik pénzhelyettesítőnek, a klasszikus bankjegy megjelenését. A klasszikus bankjegy a váltóból alakult ki. A váltó a bank önmagára szóló fizetési kötelezettségvállalását jelentette A váltó lényege, hogy a vevő hitelre vásárol, közte és az

eladó között hitelviszony jön létre, melyet okiratba foglalnak. A klasszikus bankjegy csupán pénzhelyettesítő volt, ami azt jelenti, hogy nem volt elfogadási kényszere, illetve nem tekintették őket törvényes fizetési eszköznek. A papírpénzforgalom törvényei: Magyarországon a 2001. évi LVIII jegybanktörvény értelmében bankjegy- és érmekibocsátásra kizárólag a Magyar Nemzeti Bank jogosult. A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. A rendeletben megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket. Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket a magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. A forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a

bevonás határnapjától számított 5 évig névértékben magyar törvényes fizetőeszközre átváltja. A hamis vagy meghamisított bankjegyeket nem szabad, a hiányos bankjegyeket nem kell fizetésül elfogadni. A hiányos bankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek és a posta pénztárai a hiányos bankjegyeket az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült érmékért a z MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van. A forward devizaátállási ügyletek jellemzése?: Tőzsdén kívüli határidős ügylet, elvileg bárkivel megköthető, tárgya bármi lehet, általában nem az ügylet lejáratának napját, hanem annak futamidejét határozzák meg (általában1, 3, 6, 12 hónap), a forward szerződések előnye a rugalmasság, hátránya a rossz likviditás, a forward

piac nem centralizált, az ügyleteket telefonon, faxon vagy interneten keresztül kötik meg, az ügyletek kevésbé szabványosítottak, ha az egyik fél nem teljesíti vállalt kötelezettségét a határidő alapján, az ebből fakadó veszteség közvetlenül a másik felet terheli. Az adósminősítés célja, eljárása: Az adósminősítés célja: Az adós kockázatainak felmérése és annak felbecsülése, hogy az adós mennyire felel meg a hitelképesség kritériumainak a bank értékelési rendszerében. Vagyis, hogy a múltbéli és jelenbeli ismeretek alapján milyen hitelképességi kategóriába sorolható. Feltárják a cég gazdasági helyzetét és meghatározott szempontok szerint, megítélik a helyzetét. Múltbeli adatokból indulnak ki, utána a jelen adataival foglalkozik. Bankok saját hatáskörükben döntik el a minősítési szakaszokat. Központilag maghatározott tartalmi követelményeket figyelembe kell venni. Adós minősítés elvi szempontjai:

Először az 5C eljárást kell alkalmazni: CARACTER: Az adós jellemét, hitel-visszafizetési készségét vizsgálja. Eddig hogyan törlesztette a felvett hiteleit. CAPACITI (fizetőképesség): Azt vizsgálja, hogy az adós képes lesz-e visszafizetni a hitelt. CAPITAL: tőke, tőkeszerkezet, tőkeellátottság saját és idegen tőke viszonya, vagyongyarapodás vizsgálata. 2 COLLATERAL (biztosítékok): Vizsgálja, hogy milyen biztosítékokat tud felmutatni a vállalkozás a hitel fedezetére. CONDITION: gazdasági feltételek vizsgálata. Az adósminősítés lépései: 1. Információk beszerzése: Szükséges, de elégséges információk körének a pontos meghatározása 2. Kockázat felmérése és elemzése:  külső kockázat  belső kockázat (menedzsment kockázata) Külső kockázat: Az első vizsgálandó szempont a vállalat külső környezete.  országkockázat: Maga az ország a kockázatos. Az ország nem tud fizetni, nem tudja teljesíteni a

kötelezettségeit. Az országok osztályozására egy ötfokozatú skálát használnak (A, B, C, D, E).  iparág kockázata: Bizonyos ágazatok az átlagos nyereségmegtérülés fölött vannak, míg mások az átlagos szintet sem tudják elérni.  versenyhelyzet vizsgálata  kínált termékek és szolgáltatások vizsgálata Belső kockázat: Milyen a tulajdonosi szerkezet?  Pénzügyi kockázat elemzése: Pénzügyi helyzet a múltban és a jelenben. 3. Pénzügyi adatok feltárása (mutatószámok) A vállalati stratégia szerepe, kialakítás módozatai, az egyes típusok jellemzői: Stratégia: egy vállalati koncepció, a jövőalkotás eszköze, egy hosszú távú terv, melyben meghatározzák a vállalat céljait, a célok megvalósításához szükséges eszközöket és módszereket. A kialakítás módozatai, jellemzői: 1. Vállalkozói típusú stratégia 2. Adaptív típusú stratégia 3. Tervezői típusú stratégia 1. Vállalkozói típusú stratégia:

Azokra a szervezetekre jellemző, amelyekben a tulajdonosi és menedzseri funkciókat jórészt egy személy képviseli (magánvállalkozó). Nem tervezési folyamat eredménye. A stratégiai fontosságú döntések sorozata nyomán alakul ki Jellemzői: • Az új lehetőségek keresése. • A hatalom és a felelősség a vállalkozó kezében összpontosul. • Központi célja a növekedés. 2. Adaptív típusú stratégia: Azokra a szervezetekre jellemző, amelyek bonyolult környezetben működnek és tartózkodnak a jelentős változásoktól → a konfliktusok feloldására törekednek. Jellemzői: • Nincsenek világosan meghatározott célok • A kihívásokra adandó válaszokat keresik (nem az új lehetőségeket kutatják); nincsenek világos célok; a stabil, biztonságos megoldásokat keresik. • Össze nem kapcsolódó döntések: a sokféle kihívásra adott sokféle válasz nem kapcsolódik össze, nincsenek összhangban; kevés figyelem irányul a koordinációra;

a döntéshozók azonban rugalmasak. 3. Tervezői típusú stratégia: Elsősorban nagyvállalatok alkalmazzák. A stratégia módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki. A stratégia kialakításának legfejlettebb módszere. Jellemzői: • Kulcsszereplője az elemző. 3 • Rendszerszemléletű elemzésre épül. Akkor alkalmazható, ha • A vállalkozás elég nagy ahhoz, hogy viselje a stratégiai elemzés és tervezés költségeit; • A környezet viszonylag stabil, a külső feltételek alakulása jól prognosztizálható. 4 5. A bank hitelnyújtásának törvényben szabályozott korlátai A hitelek minősítési elvei. A devizafutures jellemzése Ismertesse a hiteldöntés folyamatát. A vállalkozás vezetése, fogalma, szintjei Vezetési funkciók és azok tartalma. A bank hitelnyújtásának törvényben szabályozott korlátai: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény A bankok működésében

kockázatok vannak, ezért szükséges törvényi szinten is megtenni azokat a lépéseket, amelyek a bankbiztonság általános előírását és azok ellenőrzését biztosítják. Az intézményes bankbiztonságot négy fő kategória jelenti, melyek közül a legfontosabb: A megfelelő szigorú törvények kategóriája. A Hitelintézeti törvény (Hpt.) tárgyalja a következő lépéseket: A kockázatok mérséklésére vonatkozó általános feltételek. A kockázatvállalások általános • Korlátozása érdekében a Hpt. Kockázatokról szóló szabályzat elkészítését írja elő és leszögezi: az ügyletet csak írásban lehet kötni. • Előírja a fedezetek és biztosítékok meglétéről való meggyőződést, az elfogadható biztosítékokat és azok elfogadhatóságának mértékét. • Előírja a kockázatvállalást hordozó szerződésben foglaltak, valamint a szerződéses partner pénzügyi, gazdasági helyzetének folyamatos

ellenőrzését(utógondozás, monitoring). • Nagykockázat-vállalásnak azt tekinti a Hpt. amikor a kockázatvállalás a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladja. • Korlátként állítja, hogy egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%-át, és a nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosát. A Hpt. korlátozza a belső hitelek mértékét, és az ezekből kizárt személyeket is megjelöli Ez alól csak a hitelszövetkezetek élveznek némi felmentést. A tulajdonszerzésre és befektetésre vonatkozólag lényeges: • saját vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, részvények vételéhez kölcsön nem nyújtható • a hitelintézet szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó mértékben általában nem szerezhető banki tulajdon más

vállalkozásban Az összes befektetés nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 100%-át. Egy bank szavatoló tőkéje a saját tőkéjének és az alárendelt kölcsöntőkéjének összege, a bank hosszú távú, hátrasorolt forrásainak mutatója. A hitelek minősítési elvei: Hitelminősítés: A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról. A devizafutures jellemzése: Tőzsdei határidős devizaügylet. Jellemzői: ♦ kötéseket csak előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára az év meghatározott időpontjára lehet kötni ♦ az elszámolás az árfolyam-különbözettel történik ♦ üzleti partner

a tőzsde, nyereséget/veszteséget az elszámolóház tartja nyilván ♦ a devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát 1 ♦ árfolyamai nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak (spekuláció) A hiteldöntés folyamata: 1. Döntés előkészítés: Az ügyintéző a számítógépes nyilvántartás alapján meg tudja állapítani, hogy a kérelmezővel milyen korábbi kapcsolata volt a banknak. A hitelbírálathoz a legtöbb bank formanyomtatványokat A döntés előkészítés az adatok ellenőrzésével indul, különösen: • az iratok hitelessége • mérlegadatok • helyszíni tapasztalatok • saját erő megléte A hitel-előkészítés és a hitelbírálat bármely szakaszában előfordulhat, hogy a hitelügyintézőnek pótlólagos információra van szüksége. 2. A hitelbírálat és az előterjesztés: A hiteles adatok alapján elvégezhető a hitelbírálat és az előterjesztés. A hitelbírálat egy komplex

munka, ami az ügyfél és a fedezet együttes értékelését jelenti, ami a benyújtott dokumentáció alapján készül. Amennyiben a hitelező pozitívan értékeli az előbbieket, javaslatot, előterjesztést tesz az illetékes döntési hatáskörrel bíró személy vagy bizottság elé az ügylet megkötésére. Az előterjesztés formáját és kötelező tartalmi elemeit a bankok megfelelően egységesítették, szabályozták. 3. A döntéshozatal: A hitelbírálat döntő többségében objektív adatok értékelését jelenti. A hitelügyintéző által előkészített és véleményezett anyag, tehát a helyi vezető elé kerül, aki: • elutasíthatja • kiegészítésre visszaadhatja • jóváhagyólag továbbítja az ügyletet. A következő döntési szint a bankok szervezeti felépítéséhez igazodik. A fiókvezetői hatáskör túllépése esetén vagy a régiós döntnökökhöz vagy központi döntnökökhöz kerül a hitelkérelem, ahol egy személyben vagy

bizonyos esetekben bizottság dönt a hitel engedélyezésében. A vállalkozás vezetése, fogalma, szintjei: vezetés: A vezetés két vagy több ember együttműködése során megjelenő tevékenység. A vezetés szintjei: A vezetési hierarchiát a vezetők sora alkotja. Az irányított szervezet nagysága szerint a gazdálkodó szervezetek három vezetési szintje: • alsó, • közép és a • felső szintű menedzsment Alsó szintű vezetés : • Az alsó szintű vezetésnél a vezető közvetlenül a végrehajtókkal áll kapcsolatban. • Feladat végzése döntő mértékben a kapott utasítások végrehajtását szolgálja, ugyanakkor tapasztalatai alapján véleményével segíti a felsőbb vezetés munkáját. Középszintű menedzsment: • A középszintű menedzsment esetén a menedzser már nem közvetlenül a végrehajtókkal, hanem általában az első vonalbeli menedzsmenttel áll munkakapcsolatban. Felső szintű vezetés: • A felső szintű vezetés vagy

csúcsmenedzsment célokat és módszereket határoz meg, irányelveket ad 2 Vezetési funkciók és azok tartalma: • tervezés: A tervezés a vállalkozás menedzsmentjének lényeges eleme, a vállalkozás közvetett irányítását, jövőbeni céljainak, eszközeinek és módszereinek meghatározását szolgáló folyamat. • szervezés: Szervezeti stratégiák kialakítása, vezetési stílus meghatározása, alá és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, bérezési rendszer kialakítása, szervezeti és működési szabályzat kialakítása. • közvetlen irányítás A vezető és a dolgozó között személyes kapcsolat kell, hogy kialakuljon. A munkamegosztásból adódóan fontos szerepe van a szervezésnek, és ehhez kell, hogy kapcsolódjon a megfelelő irányítás. • koordinálás A különböző részegységek összehangolása, az egyes szervezeti egységek céljainak összehangolása. A koordináció során a vezetőnek jó problémamegoldó

képességre és kreativitásra van szüksége. • ellenőrzés A vezetői tevékenységet lezáró utolsó elem. Itt történik az input összehasonlítása az outputtal, a feladat összehasonlítása az eredménnyel. 3 6.Mutassa be a papírpénz kialakulását, jellemzőit Mutassa be, hogy milyen következményei lehetnek a papírpénz nem megfelelő mennyiségű forgalomba kerülésének! A devizaopciós ügyletek. Mit tartalmaz a hitel, illetve kölcsönszerződés? Mutassa be a papírpénz kialakulását, jellemzőit: A papírpénz kialakulása a Föld nemesfém tartalékainak korlátozottságával és a szállítási nehézségekkel függött össze. Európában a kereskedelmi váltókból fejlődött ki a pénznek ez az önálló értéket nem tartalmazó, de közmegegyezés alapján elfogadott változata. Az első Magyarországon forgalomba hozott pénz Mária Terézia idejében jelent meg, de nem mindenki v olt köteles elfogadni azt, Az első magyar kiadású és

gyártmányú papírpénzt az első felelős kormány pénzügyminisztere után Kossuth bankóknak nevezték, amelyek 2 forintos címlettel 1848. augusztus 14-én jelentek meg. Papírpénz jellemzői: • állami kibocsátás • kényszerforgalmazás • áru értékét jelöli • belső értékkel nem rendelkező pénzhelyettesítő Milyen következményei lehetnek a papírpénz nem megfelelő mennyiséfű forgalomba kerülésének: Magyarországon a 2001. évi LVIII jegybanktörvény értelmében bankjegy- és érmekibocsátásra kizárólag a Magyar Nemzeti Bank jogosult. Ha több pénz kerül forgalomba változatlan áru és szolgáltatásmennyiség esetén, akkor egységnyi árura több pénz jut, ára tehát emelkedik. Ebben az esetben a pénz vásárlóereje csökken, az árak emelkednek, de nem azért, mert nőttek a termelési, forgalmazási ráfordítások (költségek). Ez az infláció E folyamatok akkor jelentkeznek, ha változatlan a pénz forgási sebessége.

Devizaopciós ügyletek: Devizaopciós ügylet: A határidős ügyletnek egyik olyan alfajtája, ahol egy adott mennyiségű deviza jövőbeli megvételére vagy eladására való jogát lehet megszerezni előre adott áron, adott lejáratra. Az opciós ügylet szereplői: a vevő, aki az opciót megveszi és az eladó , aki az opciót eladja. A vevő az ügylet fejében opciós díjat fizet az eladó számára. A jog vevője lehetőséget (opciót) kap arra az ügylet lejáratakor az opciós díjért cserébe, hogy szabadon eldönthesse, él-e az ügylet kötési jogával. Ha a vevő úgy határoz, hogy él jogával (előnyös neki az árfolyam), akkor az eladónak a vállalt kötelezettséget teljesítenie kell. Amennyiben a vevő úgy határoz, hogy nem él jogával, akkor az eladónak nem kell teljesítenie. Az opciós díj a kötési árfolyamtól függ, de kalkulálásánál az árfolyam-alakulást illető piaci várakozásokat is figyelembe veszik. Típusai: - Európai: Az

európai opció esetében a jogosult csak a lejárat napján kérheti a teljesítést. - Amerikai: Az opció vásárlója lejárat időpontjáig bármely kereskedelmi napon élhet jogával, kérheti a teljesítést. Az opciós ügylet két alapvető formája van: - Vételi opció: A vételi opció vásárlója számára az ügyletben szereplő áru meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron történő megvételét egy jövőbeli időszakban vagy időpontban biztosítja. E opció eladója eladási kötelezettséget vállal, azaz a kötési árfolyamon köteles értékesíteni az áruját. - Eladási opció: Az opció vevője számára az ügyletben szereplő áru meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron történő eladását teszi lehetővé egy jövőbeli időpontban. Az eladási opció eladója, azaz a kiíró pedig az adott áru kötési árfolyamon történő megvásárlására vállal kötelezettséget. - Kettős opció:

A vételi és az eladási opció kombinálása. Az opció vásárlója a prémium díj 2x-ét fizeti és ennek fejében, arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott tételekre a határnapon akár vevőként, akár eladóként lépjen fel. 1 Az opciós ügylet létrejöhet: - A tőzsdén: általában részvényekre vagy más tőzsdén jegyzett értékpapírra szólnak az opciók. - A tőzsdén kívüli piacon (OTC piac): elsősorban devizákra és kamatlábakra szólnak az opciók. Hitel és kölcsönszerződés tartalmi elemei: Hitelszerződés: A banknak egy kötelezettség vállalása. Arra vállal kötelezettséget, hogy egy hitelkeretet bocsát ügyfele rendelkezésére. Kölcsönszerződés: A kölcsönszerződésben a bank ténylegesen kölcsönt ad ügyfelének. Az ügyfélnek rendszeres fizetési kötelezettségei keletkeznek a szerződés alapján. A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelszerződésnek

tartalmaznia kell: • A szerződő felek azonosító adatait, • A kölcsön/hitel vagy más típusú kötelezettségvállalás összegét, melyet a hitelkérő azonnal lehívhat, lehívási idő alatt részletenként vagy egyszerre, egy adott pénznemben vagy többféle devizában, • A finanszírozási cél meghatározását, • A kamat mértékét, esedékességét, a kamatperiódusokat, • Az igénybevétel módját, időtartamát, a rendelkezésre tartást, • A visszafizetés ütemezését, az előtörlesztés feltételeit, • A kamaton kívüli egyéb költségek körét, egyéb díjakat, jutalékokat, azok mértékét esedékességét pl.: rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, folyósítási jutalék, • A hitel visszafizetésének forrását, ami lehet nyereségből, illetve amortizációból, • A biztosítékok megnevezését, • A szerződés felmondásának eseteit pl.: szerződésszegés, fizetőképtelenség, • Az ügyfél

kötelezettségvállalásait az ügylet futamidejére, • A teljes hiteldíj mértékét, • Egyéb kikötéseket. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell: • a szerződés tárgyának meghatározása, • az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutató, • a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét, • azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás, • törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok, • szükséges biztosítékok meghatározása, • a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése, • előtörlesztési lehetőség 2 7. Az arany szerepváltozásának folyamata A legfőbb állomások az aranyérme rendszertől szükséges az jogi, bankokban arany tárgyi,

kialakított demonetizálódásáig. személyi és A devizaműveletek banktechnikai nyilvántartási rendet és feltételek. a végzéséhez Ismertesse a hiteladminisztrációs feladatokat. A válságmenedzselés a vállalati működés egyes szakaszaiban A zavarelhárító és likvidációs válságmenedzselés. Az arany szerepváltozásának folyamata: Kezdetben az árukat árura cserélték, nem volt jelen a pénz. Később megjelentek a fémpénzek, melyeknél fontos követelmény volt, hogy tárolásra, szállításra alkalmas legyen; könnyen hozzáférhető, könnyen felismerhető, osztható legyen; mindegyik érme azonos minőségű legyen; és fontos volt a viszonylagos értékállandóság. Erre alkalmas volt az arany és az ezüst Volt olyan időszak, hogy egyszerre kettő fém töltötte be a pénz szerepét, ezt nevezzük bimetallizmusnak, mikor egyedül az arany funkcionált pénzként (arany alapú rendszer), az a monometallizmus. Az érmék a használat

során koptak, az idő folyamán a nemesfémkészletek is fogytak, mert az arany kitermelése nem nőtt olyan mértékben mint az ipari termelés. A legfőbb állomások az aranyérmerendszertől az arany demonetizálódásáig: 1870-90-től 1914-ig tartott az aranystandard, ahol a fémpénzrendszert felváltotta a klasszikus bankjegy, amelyet a jegybankok kötelesek voltak a névértéknek megfelelő aranyra átváltani, illetve fordítva. A valuták értékarányát a mögöttük lévő nemesfémfedezet határozta meg, amely belső értékkel rendelkező pénz (arannyal történő fizetés) volt. Ez volt az első lépés az egységes nemzetközi pénzrendszer kialakulásához Nemzetgazdasági szinten 1929-33-ban szűnt meg. 1944 nyarán jött létre Bretton Woods-ban az aranydeviza-standard rendszer. Olyan nemzetközi pénzrendszer, amelyben minden országnak meghatározzák a valutáját aranyban. Ekkor jelenik meg az USA dollár és az angol font kulcsvalutaként. Az 1950-es

évekig jól működött a rendszer, de egyes országok eltérően fejlődtek, így elszakadtak a mesterséges árfolyamtól. 1960-70-es években próbáltak megoldást találni, kiiktatják az aranyat, a sávot szélesítették folyamatosan. 1971-ben tiltotta meg az USA a dollár aranyra való váltását 1976-ban szűnt meg a rendszer teljesen és az arany megszűnt pénzként funkcionálni. Ezután alakult ki a modern gazdaság pénze, amely belső értékkel nem rendelkező, kényszerfogalommal felruházott pénz, melynek elfogadását az állam kötelezővé teszi. A devizaműveletek végzéséhez szükséges jogi, tárgyi, személyi és banktechnikai feltételek: A devizaműveletek széles körét csak azok a pénzügyi intézmények tudják végezni, amelyek az ahhoz szükséges személyi, tárgyi adottságokkal rendelkeznek. Külsőintézményi háttér: A külső intézményi háttér azoknak az alapvető törvényeknek, kormányrendeleteknek, felügyeleti rendelkezéseknek,

szokványoknak, UNIDROIT Egyezményeknek az összessége, amelyek a pénzintézet prudenciális működését biztosítják. Ezek közül a devizatevékenység esetében a legfontosabbak a következők: - az 1995. évi XCV Törvény a devizáról és a törvény módosításai - az 1931. évi Genfi Váltótörvény - az 1997. évi LXXXVI Törvény a nemzetközi pénzügyi lízingről Belsőintézményi háttér: A tárgyi feltételek megteremtése és a fenntartása , a működési mechanizmusának megfelelő üzemeltetését jelenti. ● Technikai, tárgyi feltételek:      számítógép hálózat kiépítése bankok közti felszereltségek hazai és nemzetközi formanyomtatványok ügyletszámrendszer és irattárózási rendszer kialakítása valuta hamisítványok felismerésére szolgáló berendezések 1  adat és biztonsági rendszer kiépítése ● Személyi feltételek:     vezetők szakmai, személyi felkészültsége deviza

igazgatóság szervezetének kialakítása és idegen nyelv biztosítása szakismeretekkel rendelkezők megléte külkereskedelmi szakgárda megléte ● Szervezet:      döntési jogkörök és felelősség kialakítása ügyfél-információ kialakítása fegyelem és ellenőrzés szervezése limit rendszer kialakítás nyitott pozíció kialakítása ● Számviteli, adat szolgáltatás:     deviza számla vezetés módszerei bankári műveletek számviteli és ellenőrzési rendjének meghatározása export-import számviteli rendje devizaforgalom forint elszámolási rendjének kimutatása Ismertesse a bankokban kialakított nyilvántartási rendet és a hiteladminisztrációs feladatokat: 1. Hiteldosszié: Tartalma az adott hitelhez kapcsolódó összes okirat, mint például : ● ● ● 2. 3. 4. 5. 6. 7. ügyfélmegnevezése kért hitel összege visszafizetési források Hitelösszesítő lap ● hitelbizottság jóváhagyásának dátuma

● visszafizetési feltételek ● kamatláb és kamatláb változásának dátumai Pénzügyi kimutatások, táblázatok, elemzések: ● ügyfél vagy kezes pénzügyi kimutatásaik ● pénzügyi előrejelzések Információ a hiteligénylőről: ● hitelügynökségek jelentései ● más bankszámláról szóló információk ● közvetlen kereskedelmi hitelnyújtó referenciája Fedezetértékelési adatok ● fedezetstátuszi jelentések( fedezet állapota és elhelyezése) ● fedezet mértékének elemzése Levelezés/emlékeztetők: ● hitelkérelmek ● naprakész hitelkérelmek és elemzések ● levelezés Jogi dokumentációk: ● aláírt hitelszerződések ● jogi véleményezések ● aláírt jogi szerződések (jelzálog, garancia) Háromféle hiteldosszié –kezelési rendszer alakítható ki: Centralizált: Az összes hiteldossziét egy központba helyezik el. Előnye: a hitel információ nagyobb biztonsága és az ,hogy a hitel bizottság könnyen

hozzáférhet. Fiók szintű: A fiók személyzete kezeli az ügyfelek számláját. Kettős: A helyi fiókok és a központ is vezet hiteldossziét. Ilyen esetekben gondoskodnia kell a hiteldosszié kezelési irányelveinek kibocsátásáról. 2 A válságmenedzselés a vállalati működés egyes szakaszaiban: Válság: A válság a vállalatok működési zavarait jelenti. A válság kialakulásának főbb okai: Belső okok: − mérleg szerinti eredmény fokozatosan csökken − a cég feléli tartalékait − a tervezett és végrehajtott intézkedések nem hozzák meg a várt eredményt − nem várt külső események − a vevő nem fizet, áfa visszatérítés késik, a támogatásokat nem fizetik Külső okok: − a vállalkozás piaci aktivitása csökken − a vállalkozás termék szerkezete, technológiája elavult − új termékek megjelenése a piacon − helyettesíthető termékek megjelenése a piacon − társadalmi, politikai változások A válság típusai:

1. Operatív: egy vállalati funkcióra terjed ki, rövid idő alatt meg lehet szüntetni 2. Stratégiai: a vállalat egészére vagy nagy részére kiterjedő tartós nehezen szüntethető meg 3. Több dimenziós: a vállalaton kívülre is kihat, a partnerre is kiterjed, erős külső segítségre van szükség A válságmenedzselés szakaszai: 1. Megelőző szakasz: a válság korai felismerése, ezekre való felkészülés Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők vizsgálata (piaci helyzet, bel-és külpiacok alakulása). A vállalat tevékenységének vizsgálata a jövőt illetően: hogyan alakul a vállalat jövőképe. 2. Zavarelhárító szakasz: A vállalatnak a már fenyegető, ill a bekövetkezett válsággal kell szembenéznie Célja: elhárítani a fenyegető válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már meglévő válsághelyzetből: ez a válságmenedzselés feladata. 3. Likvidációs szakasz: a vállalat már menthetetlen, elkerülhetetlen a

felszámolás vagy a beolvadás Feladat: a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítés, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű kielégítése, a vállalat megszűnésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. A válságmenedzselés minden létező formájának az a célja, hogy ezt a szakaszt elkerülje. A zavarelhárító és likvidációs válságmenedzselés: Zavarelhárító válságmenedzselés A vállalatnak a már FENYEGETŐ, ill. a BEKÖVETKEZETT válsággal kell szembenéznie Ez a válságmenedzselés igazi területe. Feladat: elhárítani a fenyegető válságot, ill kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. A válság súlyossága szempontjából eltérő fázisokban történhet meg a válságmenedzselés (a beavatkozás). Ezek a fázisok eltérő kezelést igényelnek Likvidációs válságmenedzselés: A vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné vált. Feladat:

a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítés, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű kielégítése, a vállalat megszűnésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. Ezt a feladatot mindig a felszámoló látja el Ő értesíti a hitelezőket, felméri a vállalat tartozásait és követeléseit, behajtja a követeléseket, valamint kielégíti a tartozásokat. Ezek után a vállalkozást kivezetik a cégjegyzékből, és megszűnik. Ez zárja le a vállalkozás „pályafutását” A válságmenedzselés minden létező formájának az a célja, hogy ezt a szakaszt elkerülje. 3 8. A mai pénz jellemzői Pénzteremtés és megsemmisülés Pénzaggregátumok A pénzmultiplikátor. A vállalati és lakossági devizaszámlák fajtái, számlavezetési kondíciók, biztosítékait, a és számlanyitása fedezettségével speciális szabályai. kapcsolatos Ismertesse feladatokat! A

alkalmazható ösztönzési rendszerek alaptípusai, és azok jellemzői. a hitelek vállalatoknál A modern pénz jellemzői: A mai pénz belső érték nélküli az állam (jegybank) által kibocsátott (teremtett) törvényes fizetőeszköz. Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Ezt a pénzt (bankjegy és érme) abban az országban, amely országnak a törvényes fizetőeszköze, a törvényes pénznemben történő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. Az állam az általa kibocsátott pénznek kényszerforgalmat biztosít. A mai pénz mint csereeszköz, érme, bankjegy és bankszámlapénz formájában jelenik meg A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a

bankrendszer segítségével történik. A modern pénzt a bank teremti. A pénz funkciói: A hitelpénzrendszerben a pénznek: - értékmérő - forgalmi eszköz - fizetési eszköz - felhalmozási eszköz funkcióját különböztetjük meg. A pénzteremtés és megsemmisülés: Pénzteremtés: A pénzteremtés művelete a jegybank és a hitelintézetek/bankok gyakorlatában jelenik meg. A jegybank által teremtett pénz jellemzője, hogy készpénz és számlapénz formájú, a gazdaság minden szereplője számára törvényes fizetési eszköz. A hitelintézet/bank által teremtett pénz csak számlapénz formájú és csak a bank ügyfélkörén belül felhasználható. A pénzteremtés – a bankrendszer felépítésétől függetlenül – megvalósulhat: • Hitelnyújtással: Közvetlen: a hitelkérelem elbírálása után a bank a kérelmező rendelkezésére bocsátja az összeget, és ezzel egyidejűleg a hitel a bank hitelszámláján is megjelenik. Ezzel megnő a

forgalomban lévő pénz mennyisége. Közvetett: értékpapír vásárlás – a váltó leszámítolásával forgalomba kerülő pénzmennyiséget jelenti. A pénz visszafizetése a váltó ellenértékének lejáratkori beszedésével történik.) • Külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással A bankjegyet és az érméket együttesen készpénznek nevezzük. Pénzmegsemmisülés: • Hiteltörlesztéssel (a hitel visszafizetésével történik, az adós számlájáról a bank a szükséges pénzt leemeli, ezzel párhuzamosan a hitelszámlán lévő összeget is csökkenti, ami a bankrendszer egészében lévő pénzmennyiség csökkenését eredményezi.) • Valuta, devizaeladás a forgalmazó részéről Pénzaggregátumok: A gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget jelenti. (a likviditás csökkenő sorrendje szerint): 1. Első fokozat, a jegybankpénz, vagy nagy erejű pénz Jele: M0 A forgalomban lévő készpénz és a bankok által a jegybanknál

kötelezően illetve önként elhelyezett tartalék. 2. Második fokozat a szűken értelmezett pénzmennyiség (M1) A készpénz és a látra szóló betétek összege (csak hazai pénzben lévő betétek) 3. Harmadik fokozat a szélesebben értelmezett pénzmennyiség (M2) A szűkebben értelmezett pénzállomány és a határidős betétek összege, valamint – lekötéstől függetlenül – a devizabetétek. 4. Negyedik fokozat (M3) tartalmazza a szélesebben értelmezett pénzállományt és a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összegét. 5. Ötödik fokozat (M4) a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz: vállalatoknál és a lakosságnál lévő államkötvények. 1 Pénzmultiplikátor: A pénzügyi multiplikátor jelzi, hogy egységnyi jegybankpénz ellenében hány egységnyi – pénzként megjelenő – bankpasszíva teremthető. A pénztömeg növekedését, változását (sokszorozódását) kifejező együttható.

Pénzmultiplikátor = 1 kötelezö tartalékráta (t ) A t a kötelező jegybanki tartalék mértékét kifejező százalékérték. Ha a t értéke növekszik, a pénzmultiplikátor nagysága csökken, mert a hitelintézeteknek forrásaik nagyobb hányadát kell a jegybanknál tartalékszámlán elhelyezniük. A vállalati és lakossági devizaszámlák fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai: I. A devizatörvény a nem banki számlatulajdonosok között a következő csoportokat állította fel: a) devizabelföldi magánszemélyek (természetes személyek) devizaszámlája b) devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája c) devizabelföldi szervezetek devizaszámlája d) deviza-külföldiek devizaszámlája e) deviza-külföldiek konvertibilis forintszámlája (mint devizatartalmú forintszámla) I./a Devizabelföldi természetes személyek devizaszámlái: Alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy. Számlanyitás okmányai:

személyi igazolvány / személyi azonosító kiadott hatósági igazolvány vagy útlevél. Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy ( nem személyes rendelkezéshez aláírás szükséges). Megjegyzés: számlanyitási feltétel lehet a pénzintézet kondíciós listájában megadott devizanemenkénti alsó limitösszeg előzetes befizetése. A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére: - a mindenkor hatályos kondíciós jegyzékben számlavezetésre megjelölt konvertibilis devizanemekben számlákat nyit és kezel, - a számlatulajdonos konvertibilis pénznemre szóló követeléseit, külön-külön számlán kezeli és tartja nyilván, - e számlák javára jóváírásokat, kifizetéseket és átutalásokat, kifejezett megbízás alapján

pedig forintkifizetéseket és –átutalásokat teljesít, - a deviza számla javára és terhére írt összegekről, továbbá egyenlegéről értesíti a számlatulajdonost, - az ügyfélszámlát megterheli a devizaszámla vezetéséért levont költséggel. I /b-c. Devizabelföldi jogi személyek devizaszámlái: Alanya: bármely belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, ügyvéd, stb. Számlanyitás okmánya: Alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, stb. Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható Rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek. Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján. Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott

azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el. A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére: - jóváírja az árú vagy szolgáltatás exportjából származó deviza-, ill. valutabevételt; a devizakülfölditől felvett devizahitelt; a külföldi részvétellel működő vállalkozás devizakülföldi tagjának a tőkéhez történő hozzájárulását stb. - számláját megterheli a tevékenységekkel kapcsolatos folyó fizetési jogcímek összegével, a külföldi és belföldi devizahitel törlesztő részleteivel, - a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli, - a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek. 2 I /d-e. Devizakülföldi

természetes és jogi személyek devizaszámlái: Alanya: bármely devizakülföldi, beleértve a vámszabad területi társaságokat is. Számlanyitás okmánya: személyigazolvány, ill. cégbírósági bejegyzés Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján. Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el. A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére: - az ügyfél számlájára érkező bármely

devizaösszeget és valutát jóváírja, - a számláról jogcímmegadási kötelezettség nélkül kivett összeggel a számlát megterheli, - az ügyfél megbízására nemzetközi fizetési forgalmat bonyolít le, - a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli - a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek. Ismertesse a hitelek biztosítékait és a fedezettségével kapcsolatos feladatokat: A közvetett fedezetek (biztosítékok) olyan hitelügyletbe bevont vagyontárgyak (ill. jogintézmények), amelyek jogi formájuk és gazdasági funkciójuk révén képesek a bank aktív műveletei során felmerülő kockázatot mérsékelni azzal, hogy függetlenítik a bank helyzetét az adós anyagi helyzetétől. Fő szabály, hogy üzlet nem köthető jogi biztosítékok kikötése nélkül. Ezt a hitelintézeti törvény is kiszabja, mely szerint a hitel engedélyezése előtt nemcsak a potenciális adós

hitelképességéről kell tájékozódni, hanem a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek meglétéről is. A fedezeteket a hitelügyi előadók a következő szempontok szerint értékelik:     a biztosíték értékének megállapíthatósága, azaz, hogy a reális forgalmi érték milyen pontossággal becsülhető meg, vagyis mennyiért lehet eladni a biztosíték tárgyát értékállóság, azaz a fedezet értéke milyen értékben változik (csökken) az idők folyamán piacképesség, likviditás, azaz a fedezetet milyen gyorsan s mekkora veszteséged árán lehet készpénzzé tenni ellenőrizhetőség, azaz annak vizsgálata, hogy a bank könnyen hozzá tud-e férni a fedezethez, ha az adós nem fizet, illetve az adósnak nincs-e lehetősége a bank biztosítási igénye alól kivonni A biztosítékok két nagy csoportra oszthatók. A személyi biztosítékok esetében valamely személy, gazdálkodó szerv garantálja a hitel visszafizetését. A

tárgyi biztosítékoknál pedig valamely vagyontárgy, vagy vagyoni értékről szóló jog szolgál fedezetül. Garancia: a személyi biztosítékok egyik fajtája. Olyan jogviszony, amelyben a garancia nyújtója arra vállal fizetési kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, akkor helyette (meghatározott feltételekkel) teljesít. Garanciát a lakossági üzletágban általában az állam vállal Kezesség: a személyi biztosítékok másik fajtája. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette ő teljesít a jogosultnak. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Két fajtája van: o Az egyszerű kezesnek lehetősége van arra, hogy ún. sortartási kifogással éljen, azaz hivatkozhat arra, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja behajtani tartozását. Egyszerű kezesség esetén tehát a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés

behajtható a kötelezettől vagy az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, tőle függetlenül vállaltak kezességet. o Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, hanem a kötelezett nemteljesítése esetén a követelés tőle azonnal követelhető. A magyar banki gyakorlatban a hitelfelvevő ügyfélnek készfizető kezest kell állítania, akit a banknak ugyanúgy minősítenie kell, mint az adóst. Óvadék: a dologi biztosítékok közé tartozik. Lényege, hogy amennyiben az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a hitelező közvetlenül, végrehajtási eljárás nélkül jogosult kielégíteni követelését. Óvadék tárgya csak (forint- és deviza) számlakövetelés, betétkönyv és betéti okirat, valamint értékpapír lehet. Amennyiben a bank értékesíti az óvadék tárgyát, a követelést meghaladó összeget vissza kell szolgáltatnia az ügyfélnek. Az óvadék

tárgyát minden esetben át kell adni Zálogjog: szintén dologi biztosíték. A jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett, azaz az adós nem teljesít. 3 A zálogjog két fajtája a jelzálog, ami jellemzően a lakáshitelek biztosítéka és a kézizálogjog, ami a személyi hiteleké. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingatlan esetében a zálogjog csak ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott, egész ingatlanra, illetve az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani. Zálogjog alapításához a zálogszerződés

közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. A törvény értelmében a jelzáloggal biztosított követeléseknek még a köztartozásokkal szemben is elsőbbsége van, csak a tartásdíjak és a munkabérek előzik meg a kielégítési sorrendben. A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Biztosítás: lakáshitelek esetében a hitelnyújtó intézmény kötelezővé teszi a lakás- és épületbiztosítást, gépjárműre nyújtott kölcsön esetén pedig a casco biztosítást. Ezek dologi biztosítékok A biztosítások kedvezményezettje a bank, így a fedezet esetleges megsemmisülésekor a biztosító először a bank követelését elégíti ki. Amennyiben a felek a hitelszerződést vagy

az adós egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyzői okiratba foglalják, az alkalmassá válik arra, hogy azt a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el. Ennek birtokában a végrehajtási eljárás megindítható bírósági ítélet nélkül is. Ez védelmet jelent a banknak, mert nemfizetés esetén nem kell a behajtási eljárásban szereplő összes lépcsőfokot végigjárnia. A köziratba foglalás dologi biztosíték. A vállalatoknál alkalmazható ösztönzési rendszer alaptípusai és azok jellemzői: A motiváció lényege, hogy az a szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek a hatására az ember hajlandó belekezdeni a cél érdekében kifejtett tevékenységbe. A motiváció erősége attól függ, hogy a személy a cél elérésével milyen és mennyi jutalomhoz, ellenértékhez jut. A motiváció, az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek, a személyi jellegű egyéb kifizetések, és a nem pénzbeni juttatások.

Az ösztönzési rendszerek alaptípusai: 1. A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere: A vállalkozás a teljesítménykövetelménye előírásával azt határozza meg, hogy az ösztönzés mire irányul, és hogy a dolgozóknak az alapbérért milyen teljesítményt kell nyújtania A bérformák csoportosítása: • a kereset és teljesítmény kapcsolata szerint időbér, teljesítményrendszer • az ösztönzés iránya szerint mennyiségre, minőségre, kombinált ösztönző • az ösztönzés intenzitása szerint lineáris, degresszív, progresszív • az elszámolás módja szerint egyéni, csoportos A fizikai dolgozók jelentős része teljesítménybéres bérformában dolgozik. Előnye, hogy ösztönzést teremtenek a munkaidő jó kihasználására, lehetőséget nyújtanak az egyéni képességek hasznosításához, előmozdítja a munka szervezettségének javítását 2. A vezetők ösztönzési rendszere: A különböző szinteken nem lehet a vezetők

számára azonos ösztönzési módszereket alkalmazni. A vállalkozás felső vezetői kulcsemberek, szerepük a vállalat hosszú és rövid távú eredményességében igen jelentős. az ösztönzési csomag három eleme: - alapbér, rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzök, juttatások A cég eredményének függvényében határozzák meg. Nemcsak alapbért állapítanak meg, hanem prémiumrendszert, illetve egyéb ösztönző rendszereket, (gépkocsi használat) 3. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere A vállalkozás belső egységeinek a munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe igen különböző. Az érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egységeket olyan működésre ösztönözze, ami a vállalati célok megvalósulását minél jobban segíti. A kialakításnál meg kell határozni, hogy: • mely feladatok, mutatók teljesítésétől célszerű függővé tenni a felhasználható munkabér tömegét vagy az

átlagbért 4 • • a feladat teljesítése esetén a szervezeti egység mekkora bértömeget használhat fel illetve mekkora átlagbért érhet el a bérfelhasználás az egységnél hogyan alakulhat, ha a kijelölt feladatot túlteljesítik vagy attól elmaradnak. 5 9. A központi költségvetés fogalma, feladata, bevételei és kiadásai A központi költségvetés kapcsolata az államháztartás többi alrendszerével. Bankközi devizaszámlák (nostro/loro) fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai, számlaegyeztetések. Ismertesse a hitelmonitoring tevékenységét. A mezőgazdasági termelés sajátosságai, főbb jellemzői Befektetett illetve forgóeszközök sajátosságai a mezőgazdaságban. A központi költségvetés fogalma, feladata, bevételei és kiadásai: A központi költségvetés kapcsolata az államháztartás többi alrendszerével: A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami

feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. A központi kormányzati költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik három alrendszert is alapvetően meghatározó alrendszere. Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unió költségvetésébe történő befizetések is. A központi kormányzat alrendszerének bevételei: • adók és adójellegű bevételek: • nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak), • felhalmozási és tőkejellegű (vagyonértékesítésből származó) bevételek, • adományok, segélyek, átvett • az államháztartás alrendszereinek befizetései, • az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás. A központi kormányzat

alrendszerének kiadásai: • az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (például: lakásépítés, családi támogatások, szociális juttatások) 1 • adósságszolgálat, kamattérítés kiadásai • befizetés az Európai Unióba. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. Bankközi devizaszámlák (nostro/loro) fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai, számlaegyeztetések: Bankközi devizaszámlák: A bankok ügyfeleik részére az országok közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolítására külön számlákat vezetnek. A számlák leggyakrabban az adott ország pénznemére szóló fizetésekre szolgálnak, de gyakori az idegen országok pénznemeire szóló számla is. A bankok külföldi ügyfelekkel lebonyolított

fizetéseket két nagy számlakörben, az úgynevezett loro és nostro körben valósítják meg. Loro számláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a bank vezet saját ügyfeleinek. A bank ügyfelei között vannak vállalatok, társaságok és más pénzintézetek egyaránt. A loro számlák egyenlege a bank és ügyfele közötti mindenkori vagyoni állapotát tükrözi. A számlakövetelés erejéig a bank végrehajtja ügyfele fizetési megbízásait, valamint jóváírásokat eszközöl a számlán, ha a számlatulajdonos partnerei valamilyen módon a bank javára történő fizetéseket hajtottak végre. Loro számlák között a bank anélkül tud fizetéseket teljesíteni, hogy készpénzt a fizetéshez igénybe kellene vennie. Nostro számláknak azokat a számlákat nevezik, amelyeket a különféle pénzintézetek, különféle devizákban bankunknak vezetnek. A nostro számla egyenlege „a mi bankunk” és a számláját vezető bank közötti vagyon állapotot

tükrözi. Követel egyenlege erejéig a bank teljesíti bankunk fizetési megbízásait A nostro számlákon teljesített fizetések a fizetés összegének megfelelő nagyságban csökkentik a bank rendelkezésére álló pénzt. • • Számlanyitásnál vizsgálandó o várható számlaforgalom o fizetett kamat mértéke o hitellehetőség o megbízás – értéknap o tranzakciós költségek o számlakivonat jellemzői Mindkét számlatípusnál a számla eseményeit kétszer, egymástól függetlenül könyvelik: o számlavezetőnél o számla tulajdonosánál (tükörkönyvelés) Számlavezetési kondíciók: A bank mérlegelési jogkörébe tartoznak: 1. Számlanyitási és számlavezetési feltételek 2. Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok 3. Betétlekötések 4. Kamatok és jutalékok elszámolása 5. Egyéb szerződési feltételek 1. Számlanyitási és számlavezetési feltételek: ● ● ● ● ● üzletpolitikájában

meghatározza és ezzel meghatározza, hogy kit céloz meg fizessen-e látra szóló kamatot kamatozó, illetve nem kamatozó egyenleget meghatározzon-e számlanyitáshoz, -fenntartáshoz kapcsolódjon-e minimum összeg számlanyitási díj számlanyitáshoz kapcsolódó feltételek devizanemenként legyenek-e értelmezve 2. Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok: ● ● ● ● mekkorák legyenek a tranzakciós díjak (munkaigényességtől függ) meghatározzák a minimum jutalékot maximum-jutalékok meghatározása is lehetséges díjfelszámítás módja: – általános esetben tranzakciókkal paralel szokták 2 – – van havi, illetve negyedéves is egyes tranzakciók árfolyamai (eladási-vételi, valuta-deviza) 3. Betétlekötések: ● ● ● ● melyik devizanemre fizessen betéti kamatot és mekkorát betétlekötés minimum-összegének meghatározása milyen időszakra kösse le (1 hó, 3 hó, 6 hó, 12 hó) automatikus

meghosszabbítás lehetősége 4. Kamatok és jutalékok elszámolása: ● ● jutalékfelszámítás gyakorisága látra szóló kamat elszámolásának gyakorisága 5. Egyéb szerződési feltételek: ● ● ● ● értesítési gyakorlat a devizaszámla feltételeinek változtatására (bankon belül hirdetmény, vagy újságban stb.) milyen módon, értesítés mellett lehet a szerződést módosítani minimum összeg elérése vagy az alá kerülés esetén mi történjék mekkora legyen a felmondási idő A számlanyitás speciális szabályai: 8. tétel Számlaegyeztetések: Folyószámla kivonat segítségével történik, amely az ügyfelek tájékoztatására szolgál. Tartalmazza: • az ügyfél adatait • számlamozgás napját és módját • kamatozás kezdőnapját • számla forgalmát, egyenlegét Készíthető napi, havi és negyedéves bontásban. Hitelmonitoring tevékenysége: A hitelmonitoring rendszeres tevékenység, melynek keretében ismételten

elvégzik az ügyfél- és ügyletminősítést, valamint a fedezetértékelést, figyelemmel kísérheti a hitelfelvevő vagyoni helyzetének alakulását. Pótlólagos biztosítékokat vonhat be Egyoldalúan felbonthatja a szerződést, ha ügyfele vagyoni helyzetében olyan változás következett be, amely veszélyezteti a hitel visszafizetését, vagy ha az ügyfél nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. 3 4 A mezőgazdasági termelés sajátosságai: - a föld és a hozzá tartozó klíma sajátosságai (termelékenység, csapadék) befolyásolják a ráfordítások hatékonyságát, - területi differenciáltság, regionális politika, támogatás, - időjárás változása, - fajok, fajták biológiai potenciálja a hozamnövelés limitálása, - a termelés és munkafolyamat időben elkülönül egymástól (a munkaműveletek elvégzésének időpontja biológiailag adott), - a termelési folyamat hosszú, biológiailag meghatározott, - a piaci

igényekhez nehéz alkalmazkodni, - a csúcsmunkákat úgy kell szervezni, hogy lehetőleg ne minden ágazatban egyszerre lépjen fel, - a csúcsmunkákra kell koncentrálni, de úgy hogy az eszközök kihasználása ne romoljon lényegesen, hogy jövedelmezőség se romoljon, - hosszú távra kell tervezni a biológiai folyamatok miatt, nagy tőkelekötés, rossz hatékonyság, - a telephelyekhez szorosan kapcsolódnak, kötődnek. 5 Értékpapír fogalma, fajtái értékpapír hitelviszonyt megtestesítő: pénzpapír tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő: részvény lejárat szerint hosszúlejáratú kincstárjegy kamatozó egyéb értékpapír kibocsátó szerint rövidlejáratú váltó áru feletti tulajdonjogot megtestesítő: árupapír állampapírok vallalati papírok kötvények zérókuponos átváltható kötvények államkötvények magas hozamú kötvények diszkont fix kamatozású Fogalma: Az értékpapír vagyonjogot vagy kötelezettséget

megtestesítő okirat. (Olyan okirat, melyet a törvény annak minősít.) Ép-t bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. A bemutatóra szóló ép, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az ép tartalma szerint az ép kötelezettje nem csak a megjelölt személynek, hanem az ép bármely bemutatójának köteles teljesíteni. Magyarországon törvény tiltja a bemutatóra szóló ép nyilvános forgalomba hozatalát, tőzsdei forgalmazását. A névre szóló ép egyszerű átadással nem ruházhatók át. A forgatható ép eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. Csoportosítás: 1. Ép-ben foglalt jog szerint:  Követelést megtestesítő ép: Egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: váltó, csekk, kötvény, letéti jegy. 

Részesedési jogot megtestesítő ép: Tagságot megtestesítő ép. A tulajdonosok valamely vállalkozása alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére az osztalékra. Alaptípusa: részvény, befektetési jegy  Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő ép: Áru feletti rendelkezési jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak. Alaptípusa: közraktárjegy, zálogjegy  Egyéb jogot megtestesítő ép: pl.: kárpótlási jegy 2. Lejárat szerint:  Rövid lejáratú: (0-1év) - váltó  Középlejáratú: (1-5év) - kötvény  Hosszú lejáratú: (5év felett) – kötvény, záloglevél  Lejárat nélküli: Végleges pénzlekötést jelentenek és a vállalat működéséhez (elvileg az idők végezetéig) állandó forrást biztosítanak részvény változó kamatozású 3. Átruházási lehetőség szerint:  Bemutatóra szóló  Névre szóló, ami átruházási nyilatkozattal történik 

Rendeletre szóló: az átruházás fogatással történik 4. Hozam alapján: Kötött hozamú ép.:  Nem kamatozó: kibocsátása névérték alatt történik (diszkonttal)pl.: zérókupon kötvény, váltó  Fix hozamú Változó hozamú ép.: pl: részvény Átmeneti formák: különböző konstrukciók, pénzügyi innovációk igen sokszínűek, a konkrét kibocsátástól függő feltételűek.  Átváltható kötvények: Teljesen hétköznapi hitelviszony, részvényre történő átváltási joggal kiegészítve. A befektető már kibocsátáskor biztosítja magának a jogot, hogy a kialkudott feltételekkel juthat majd részvényekhez, de ha mégsem kíván az átváltási lehetőséggel élni, az eltelt évekre sem marad hozam nélkül (kötvénykamat). Kamata kisebb, mint a normál kötvényeké.  Lebegő (mozgó) kamatozású kötvény: a hitelek után fizetett kamat nagyságát a jövőbeni piaci kamatok arányában határozzák meg. 5. Forgalomba hozatal

feltétele szerint:  Zárt: pl.: Zrt részvényei  Nyílt: nyílt körűen forgalomba hozott pl.: államkötvény Forgalmazása:  Elsődleges piacon (tőzsde, OTC)  Másodlagos piacon (a termékek gazdát cserélnek – megtakarítók, befektetők piaca)  Zárt/nyilvános piacon Forrás: Holmár Krisztina: Pénzügyi és banki alapok 63-69. old 11. A letéti jegy, a közraktárjegy, a kincstárjegy, a befektetési jegy, a pénztárjegy azonosságai és különbségei. A kimenő és bejövő átutalási megbízások tartalma, az átutalás technikai lépései, banküzemi teendői. Sorolja fel a kommunikációs folyamat elemeit és határozza meg a kommunikációs csatornák funkcióit. Mit jelent Önnek a kommunikátor hitelessége? Az üzleti titok és a banktitok meghatározása, megsértésüknek jogkövetkezményei. Vállalkozási stratégiák típusai a versenyhelyzet szerint. A stratégiai szövetségek szerepe, típusai A l etéti j egy, a k özraktárjegy,

a k incstárjegy, a b efektetési j egy, a p énztárjegy a zonosságai és különbségei: Letéti jegy: A letéti jegy egy hitelintézet, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, kötvényszerű, hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló értékpapír. A letéti jegy kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el. Közraktárjegy: Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe

helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot - zálogjogot testesíti meg A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. A közraktárjegy két részből áll: az árujegyből és a zálogjegyből. • Az árujegy: Az

áru feletti rendelkezési jogot biztosítja, amely korlátozott • A zálogjegy a közraktárban elhelyezett tárgyakra zálogjogot ad. Kincstárjegy: A kincstárjegy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje maximum egy év lehet. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású Formailag a kötvényhez áll közel Formái: • Kamatozó kincstárjegy: az állam a névérték, és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban. • Diszkont kincstárjegy: az állam a névérték alatti (diszkont) áron bocsátja ki, s a megjelölt időpontban a névértéket (a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a tulajdonosnak Rövid futamidejéből következően főleg a költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál. A kincstárjegy biztonságos és likvid befektetési forma. Az állam garanciát jelent a visszafizetésre, rövid futamideje

miatt pedig a kamatlábak változásából eredő kockázat elenyésző. Befektetési jegy: A befektetési jegy a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést testesít meg Az alap lehet nyílt (meghatározatlan ideig működő alapok) vagy zárt végű (határozott futamidejű). befektetési alap: Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg. alapkezelő: Az a jogi személy, aki kezeli a befektetési

alapot. Vagyis aki létrehozza az alapot, kialakítja a befektetési stratégiát, megszervezi a jegyzést, és legfőképp aki befektetési döntéseket hozza. Pénztárjegy: 1 A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló értékpapírforma, néhány eltéréssel: rövidlejáratú, csak bemutatóra szóló lehet, csak fix címletekben váltható, így a megtakarításhoz hozzátenni, vagy abból elvenni nem lehet, a likviditást forgalomképessége biztosítja. Azonosságaik: mindegyik rövid lejáratú értékpapír és hitelviszonyt testesítenek meg, kivétel közraktárjegy. Eltérések: Más a kibocsátó. A kimenő és bejövő átutalási megbízások tartalma, az átutalás technikai lépései, banküzemi teendői: átutalás: Aktív fizetési mód. Minden esetben az adós kezdeményezi Azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett összeget a jogosult számlájára utalja át. Ha a felek másban nem egyeznek meg, akkor

Magyarországon ezt a fizetést kell alkalmazni. Nincs értékhatár Tartalma:  megbízás kelte,  átutaló aláírása (a banknál bejelentett módon),  átutaló neve és székhelye,  átutaló számlaszáma,  jogosult neve és székhelye,  összeg (forintra kerekítve),  jogosult számlaszáma,  értéknap,  átutaló országkódja,  jogosult országkódja,  közlemény Átutalás technikai lépései: Belföldi á tutalás esetén a megbízó tárgynapon megadja saját bankjának az átutalást, a bank – ha a kedvezményezettnek is számlavezetője, akkor – még aznap átteszi oda az összeget. Amennyiben a kedvezményezett bankja másik bank, akkor a bank este az információt átadja a GIRO Rt.-nek, amely az összes információt feldolgozza, és reggel minden bank számára megadja a rá vonatkozókat, és reggel rávezetik a náluk számlavezetett ügyfelek számlájára az összeget. Az elszámolás a bankok számára egyösszegben, az

MNB-nél vezetett, összevont számlájukra történik. A VIBER esetén az elszámolásra és a teljesítésre a megbízáskor azonnal sor kerül. VIBER: A VIBER az MNB által működtetett belföldi fizetési rendszer, 1999. szeptember 3 óta működik A VIBER a nagy értékű, sürgős fizetések kiegyenlítésére szolgál, azok automatikus, valós időben történő teljesítésük után véglegesek és visszavonhatatlanok. A fizetést követően az érintett tagod haladéktalanul értesítést kapnak. VIBER tagjai: • • • • • hitelintézetek KELER (értékpapír elszámolóház, tag) MNB (szabályozó, üzemeltető, tag) MÁK Posta A fizetések elégséges fedezet megléte esetén teljesülnek. Fedezetként a pénzforgalmi számla pozitív egyenlege és az értékpapír fedezetet mellett az MNB által nyújtott ingyenes napközbeni hitelkeret szolgál, melynek összege napon belül módosítható. A külföldre történő átutalási megbízással történő fizetés

folyamata a következő: 1. A megbízó megbízást ad bankjának, amelyben pontosan meghatározza, hogy mekkora összeget, milyen kedvezményezett melyik bankszámlájára kíván eljuttatni. 2. A megbízó bankja a jogosult országában lévő levelező bankjának továbbítja a megbízást A megbízó bankja valamely számlavezető levelező bankjának utalja a megbízás összegét, aki tovább utalja egy további levelező banknak. 3. A levelező bank a megbízó banknál vezetett folyószámlájáról leveszi az adott devizaösszeget, és a jogosult bankjához utalja. 2 4. Az jogosult bankja fogadja az utalást, és jóváírja a folyószámlán az összeget Sorolja fel a kommunikációs folyamat elemeit és határozza meg a kommunikációs csatornák funkcióit: A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével Elemei: A feladó (adó): • akitől az üzenet származik • aki valamilyen információt kíván továbbítani

• az információtovábbítás érdekében kódolást végez A vevő (címzett): • akinek a feladó az üzenetet szánja • aki a közleményt észleli • a kód ismeretében megfejti az üzenetet Az üzenet (közlemény): • maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván • a kódolás eredményeképpen jön létre jelekbõl áll • tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket • tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát A kód: • megállapodás szerinti jelek rendszere • segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik A kódolás: • az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk” Az adás: • az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig • visszacsatolás • a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű A csatorna: • az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig • pl. levegő,

telefonvonal, internet A környezet: • az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik A csatornazaj: • a kommunikációt zavaró tényezők • ideális esetben nem jelenik meg • pl. telefonvonal hibája, Kommunikációs csatornák funkciói: A kommunikációs csatorna az emberi viselkedés minden olyan eleme, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen a kommunikáció célját szolgálja. 1. Tájékoztatás (információadás) 2. Érzelemkifejezés 3. Felhívás 4. Kapcsolatfenntartó 5. Értelmező 6. Esztétikai (poetikai, művészi) funkció Mit jelent önnek a kommunikátor hitelessége? Hitelességen azt értjük, hogy a kommunikátor verbális közlései és nonverbális viselkedése egyaránt megfelel valódi álláspontjának, aktuális érzelmi és hangulati állapotának. A hitelesség hiánya akkor áll fenn, ha a kommunikátor verbális és nonverbális közlései nem állnak összhangban egymással, illetve a közlő valódi érzéseivel, értékrendjével. Ha egy

kommunikátort hitelesnek tartunk, feltételezzük róla a szavahihetőséget, az elfogulatlanságot és a szakértelmet. A kommunikátor megjelenésén és viselkedésén kívül hitelességének legfontosabb tényezője az, hogy adott témában mennyire tartjuk őt szakértőnek, feltételezzük-e róla, hogy megbízható és elfogulatlan. Akkor tartunk valakit megbízhatónak, ha tudjuk róla, hogy egyrészt nem áll érdekében minket befolyásolni, másrészt szavahihető ember hírében áll. Még az egyébként szimpatikus kommunikátor hitelessége is megkérdőjeleződhet, ha úgy tűnik, személyes érdeke fűződik meggyőzésünkhöz. 3 Az üzleti titok és a banktitok meghatározása, megsértésüknek jogkövetkezményei: Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására,

tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. Banktitok megsértése: Akkor ha törvényben meghatározott feltételek esetében és bankkövetelés behajtásának érdekében. Megsértés következménye: Az aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jogtalan előnyszerzés végett; b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká

minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Megsértés következménye: Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vállalkozási stratégiák típusai a versenyhelyzet szerint. A stratégiai szövetségek szerepe, típusai: A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében. Típusai a versenyhelyzet szerint: • Költségvezető stratégia • Megkülönböztető stratégia • Koncentráló stratégia Költségvezető stratégia: A vállalat széles piaci skálán jelenik meg (akár több iparágban is) Alacsony költséggel termel, így ha másoknál alacsonyabb piaci áron adja el termékeit → nagy piaci részesedést tud elérni. Ha másokkal azonos áron kínálja termékeit → magas lesz a

fajlagos hozama Megkülönböztető stratégia: A termék valamely tulajdonsága miatt kiemelkedik, ezért hajlandók a fogyasztók szélesebb körben magasabb árat fizetni A megkülönböztetés alapja lehet: • minőség • élettartam • megbízhatóság • kapcsolódó szolgáltatások megbízhatósága, stb. Koncentráló stratégia: A vállalkozás mindenkinél hatékonyabban igyekszik alkalmazkodni egy meghatározott piac fogyasztóinak igényeihez szűk piacon. A stratégiai szövetségek szerepe, típusai: A stratégiai szövetség olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, amelynek során a partnerek megőrzik viszonylagos stratégiai önállóságukat, és megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja. Típusai: • Horizontális szövetség: Azonos iparágban tevékenykedő versenytársak vagy potenciális versenytársak együttműködési formája. • Vertikális szövetség: A vevő-beszállító kapcsolathoz

tapadó kockázat és haszon újszerű megosztására jön létre, az üzleti folyamatban „egymásra utalt” vállalatok kooperációjáról van szó. • Diagonális szövetségek: Olyan vállalatok működnek együtt, melyek nem versenytársak, és nincs is beszállítói-felhasználói viszony köztük: két különböző iparágban működnek. 4 12. A fedezeti (hedge) ügyletek Az opció és a SWAP ügyletek A beszedvények fajtái. A Beszedések Egységes Szabályai Az okmányos beszedési megbízás tartalma. Ismertesse a nonverbális kommunikáció szerepét, jelentőségét, teljes közlésrendszerünkben. A kötelmi jog A szerződés alanya, tárgya, tartalma, alakja, megkötése. A szerződés megszűnése A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok tartalma. Fedezeti (hedge) ügyletek: Fedezeti ~ hedge: A fedezeti ügyletkötők (hedgerek) a biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacot arra használják fel, hogy az más ügyleteik keretében

kalkulált hasznukat lefedezzék. Az árfolyam, ill kamatkockázatukból adódó veszteségük elkerülése érdekében határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam változása egyszerre kedvezően és hátrányosan érinti őket, ezzel magyarázva a kockázat semlegességüket. A hedge ügylet két típusa: Vételi (long) hedhe ügylet kötésére akkor kerül sor, ha pl. jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor az árfolyam emelkedése fenyeget. Eladási (short) hedge alkalmazása, akkor célszerű, amikor pl. a jövőben eladni szándékozó értékpapírtulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti Az opció és a SWAP ügyletek: Opció: Az opció egy jövőbeni lehetőség valami megtételére, anélkül, hogy erre kötelezettséget vállalnánk A határidős ügyletek egyik különleges változata. Elterjedésének legfőbb oka, hogy a határidős kereskedéstől eltérően lehetőséget biztosít a kereskedőnek limitálni a lehetséges kockázatuk mértékét

anélkül, hogy hozamelvárásaik csökkennének. Az opciós ügylet olyan határidős ügylet, amelyben az opciót megvásároló fél opciós díj, prémium ellenében jogot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött határidő lejárata napján, illetve napjáig opciós jogával élve dönthessen arról, hogy a szerződés az abban foglalt feltételekkel realizálja, vagy a díj elvesztése fejében visszalépjen az ügylettől. Az opció kiírója a jog eladójaként kötelezettséget vállal jövőbeni teljesítésre, míg az opció vevője jogot szerez arra, hogy a lejáratkor eldönthesse, él-e az opciós lehetőségével, vagy nem. Döntését az áralakulás befolyásolja. Az opció jogosultját LONG pozícióban lévőnek, az opciós ügyletet ekkor LONG ügyletnek nevezzük. A jog eladóját, a kötelezettség vállalót SHORT pozícióban lévőnek, a szerződést, pedig SHORT ügyletnek nevezzük. Az alapügylet jellege szerint megkülönböztetünk vételi (call)

opciót, illetve eladási (put) opciót. A vételi (call) opció olyan jog (nem kötelezettség) amely vásárlója számára az ügyletben szereplő árú (értékpapír, deviza stb.) meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron, kötési áron történő megvételét egy jövőbeni időszakban vagy időpontban biztosítja Az eladási (put) opció olyan jog (nem kötelezettség) amely vásárlója számára az ügyletben szereplő árú (értékpapír, deviza stb.) meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron, kötési áron történő eladását teszi lehetővé egy jövőbeni időszakban vagy időpontban. Amerikai típusú opció esetén az opció vásárlója a lejárat időpontja előtt élhet jogával Európai típusú opció esetén az opció vásárlója a lejáratkor élhet jogával. Swap csereügyletek: Swap ügylet minden olyan deviza csere ügylet, mely két egyidőben megkötött, azonos devizanemek közötti, de

ellentétes irányú (azonnali és határidős) váltásból áll, amelyeknél az egyik devizában azonos a kötések összege. - nem tőzsdeügylet - jellemzően OTC piacokon/ bankközi piacon - hosszú lejáratra kötik - csak nagy összegű pénzáramok cseréje - nagybefektetők Két jellemző formája: • kamatláb csere (swap): A kamatláb swap esetében a két partner kicseréli egymás között a különböző jellegű kamatbevételét, vagy kamatfizetési kötelezettségét aszerint, hogy eszköz, vagy forrás swap az ügylet tárgya. 1 • deviza swap: Két eltérő devizában lebonyolított csere, melynek során a felek elcserélik egymással a két különböző fizetőeszközt, majd az egyes periódusokban, különböző devizákban fizetik a kamatokat. A futamidő végén a devizákat is visszacserélik A beszedvények fajtái: A beszedvény valamely tartozás bank útján történő érvényesítése. A bank és a fizetés jogosultja, az eladó közötti

megbízásos jogviszony, amelyben az eladó felkéri bankját, hogy az átadott okmányok értékét szedje be a vevőtől. Az eladó felszólítja a vevő országában levő banki partnerét, amellyel levelező kapcsolatban áll, hogy fizessen, vagy írjon alá váltót. A megbízott (a bank) vállalja, hogy megbízója helyett, annak követelését az adóstól beszedi. A vevő az áruokmányokat csak fizetés ellenében Fajtái: • Céginkasszó: Az eladó a számláját közvetlenül a vevőnek küldi meg és felkéri a fizetésre • Speditőr-inkasszó: Az árut a szállítmányozó cég címére adják fel, a vevő a fizetés igazolása után juthat hozzá, a fizetésig a rendelkezési jog zárolt • Bank-beszedvény: A beszedéssel valamely bankot bízzák meg (sima és okmányos) • Sima beszedvény: A kedvezményezett a bankhoz beszedésre (okmányok csatolása nélkül) egy saját vagy idegen váltót, csekket, bármely okmányt, értékpapírt nyújt be, amely

pénzkövetelés megfizetésére alkalmas • Okmányos beszedvény: A fizetési okmányok mellé a kereskedelmi okmányokat is mellékelik • Látra szóló inkasszó: Az okmányátadás a fizetés ellenében azonnal megtörténik • Halasztott fizetésű inkasszó: A fizetés az okmány benyújtása vagy valamely okmány kiállítása után meghatározott idővel történik Okmányos beszedvény (inkasszó) fajtái: A fizetést az eladó kezdeményezi, ő lesz a megbízó, aki a beszedés elvégzésével megbíz egy bankot, ezt a bankot hívjuk küldő banknak. Ha a küldő bankon kívül másik bank is bekapcsolódik a beszedésbe ezt beszedő banknak hívjuk. A bemutató bank olyan beszedő bank, amely a címzettnek (aki a vevő) a megbízásnak megfelelően bemutatja az okmányokat. 1. A sima (nyitott) okmányos inkasszó Az eladó az árut a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruszállítással kapcsolatos okmányokat a beszedési megbízással és a kereskedelmi

számlával az eladó a saját bankjának, a küldő banknak küldi. A vevő tehát a fizetés előtt megkapja az árut. A küldő bank az okmányok és a számla megküldésével felszólítja a vevő bankját, a beszedő bankot a fizetésre. 2. A vinkulált okmányos inkasszó Az eladó nem kerülhet birtokon kívül, mivel az áru sem a vevő címére, sem rendelkezésére nem mehet. Három típusa az indirekt, a direkt és a speditőr (szállítmányozó) vinkuláció (kötelezettség) a, az indirekt vinkulált okmányos inkasszó: Az eladó az árut a vevő országában lévő speditőr címére és a beszedő bank rendelkezésére küldi az árut. A beszedő bank vagy a bemutató bank felszólítja a vevőt fizetésre, aki fizetés után hozzájut az okmányokhoz. Ha az árut megtestesítő okmány van a bank birtokában, akkor a fizetés ellenében az értékpapírhoz hozzájut és ki tudja váltani a speditőrtől az árut. b, a direkt vinkulált okmányos inkasszó: Az eladó

a beszedő bank címére és rendelkezésére adja föl az árut. A bank felszólítja a vevőt fizetésre, aki fizetés ellenében megkapja az árut és az árura vonatkozó okmányokat. c, a speditőr vinkulált inkasszó: Az eladó az árut a külföldi speditőr címére és rendelkezésére adja fel, azzal a megbízással, hogy a speditőr csak a fizetés meghatározott igazolása után adhatja ki azt a vevőnek. Az okmányos beszedvény fajtái a fizetési esedékessége szerint: A fizetés időpontja szerint az okmányos inkasszónak két fő típusa alakult ki a látra szóló és a halasztott fizetésű. a, látra szóló inkasszó: a vinkulált okmányos inkasszó olyan formája, amikor a vevő az okmányok benyújtásakor fizet. Ez azonnali fizetést jelent b, halasztott fizetésű okmányos inkasszó: a vinkulált okmányos inkasszó halasztott fizetésű változata, amely hitelnyújtást jelent a vevőnek, aki az okmányokhoz és az áruhoz fizetés ellenében jut. 2

A Beszedések Egységes Szabályai: A beszedvényre vonatkozó eljárási szabályokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) foglalja írásba időről-időre. Az első ilyen írásba foglalt ún “Szabályzatot” 1956-ban tették közzé a “Kereskedelmi okmányok beszedésére vonatkozó egységes szabályok” címmel. A Szabályzat 1967-ben történt módosítását követően az ICC új szövegezést készített. Az 1979 január 1 napján hatályba lépett 322 számú Szabályzat, amely “A beszedésre vonatkozó egységes szabályok” címet . b) A Szabályzat nem jogszabály, nem is nemzetközi egyezmény, hanem szokvány. Alkalmazására annak alapján kerül sor, hogy az egyes országok bankjai egyénileg, országuk központi bankja vagy kereskedelmi kamarája útján bejelentik az ICC-nek, hogy alávetik magukat a Szabályzatnak és hogy a beszedési megbízások teljesítése során azt alkalmazzák. Az ICC időszakonként jegyzékben közli tagjaival azoknak az

országoknak illetve bankoknak a listáját, amelyek alávetették magukat a Szabályzatnak. Ebbe a körbe tartoznak a világ csaknem országának (köztük Magyarország) bankjai. A bankok a beszedési eljárás céljára szolgáló nyomtatványokon közlik ügyfeleikkel, hogy a beszedési eljárás során a Szabályzatot fogják alkalmazni. A beszedési megbízásnak az alapvető adatokon (vevő neve, címe, beszedendő összeg stb.) kívül számos kérdésben rendelkeznie kell: • Az okmányok készpénz, vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltathatók ki? • Teljesíthet-e a vevő részletfizetést? Külön megjelölés nélkül erre nincs mód. • Adható-e előzetes megtekintési jog? • Ki viseli a beszedési költségeket? • Mi legyen az áruval, ha a vevő nem váltja ki? Az okmányos beszedési megbízás tartalma: A beszedésben résztvevő felek: • megbízó – exportőr: aki megbízza bankját a beszedés elvégzésével • küldő bank – exportőr

bankja: az a bank, amelyet a megbízó a beszedéssel megbízott • beszedő / benyújtó bank: az a bank, amely bemutatja az okmányokat a címzettnek • címzett – importőr: akinek az okmányokat bemutatják a beszedés előírásai szerint. A beszedési megbízás tartalma • A beszedési megbízásban az eladónak világosan és egyértelműen fel kell tüntetnie a következő tájékoztató részletezéseket: • annak a banknak az adatait, amelytől a beszedési megbízást kapták, a bank teljes nevét, postai és SWIFT címét, telefon, ill. fax számait és a hivatkozást • a megbízó adatait, teljes nevét, postacímét, telefon, ill. fax számát vagy az • okmánybemutatás helyét • ha van bemutató bank, annak az adatait • a beszedendő összeget és a pénznemet • a csatolt okmányok jegyzékét és minden okmány sorszámát • azon kikötéseket és feltételeket, amelyek alapján fizetést vagy elfogadást kell eszközölni • az okmányok

kiszolgáltatásának feltételeit • a beszedendő költségeket • a beszedendő kamatokat • a fizetési módot és a fizetési értesítés alakiságát • a nem fizetés, ill. nem elfogadás és az egyéb utasítások nem teljesítésének esetére szóló utasításokat a bank felé. Ismertesse a nonverbális kommunikáció szerepét, jelentőségét, teljes közlésrendszerünkben: Kommunikáció: Az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének az eszköze. Olyan folyamat, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. A nem-verbális kommunikáció fogalmát csak az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekkel a jelenségekkel, csak mint az érzelmi kifejezés eszközeivel foglalkoztak. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a jeladás, jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. Owens a nem-verbális kommunikáció három szintjét különíti el: o paranyelvi (az ember

érzelmi állapotára utaló beszéd közben felmerülő jelek) o nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika.) 3 o metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességre utaló jelek) A nem-verbális kommunikációnak nagyon nagy szerepe van a gyermek fejlődése, az emberek közötti viszony alakulása, a szocializáció szempontjából. A gyerek ezen keresztül tanul értékeket, azonosul a felnőttek viselkedésmintáival, alakul empátiás képessége. A gyerek és a felnőtt állandó kölcsönhatásban áll egymással, akár tudatos ez, akár spontán. A gesztikulálás a test kifejezést szolgáló mozgása, a gesztus maga a taglejtés. A gesztikulálás a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás. Legfontosabb szerepe a beszédbeli közlés árnyalásában van Általában elmondható, hogy a hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak nagyon ritkán, - erős érzelmi feszültség esetén - terjed a váll fölötti részekre.

Mozdulataink három csoportba oszthatók: o akaratlagos mozdulatok o akaratlan mozdulatok o reflexmozgások A kötelmi jog: Kötelem: A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére. A kötelmi jog a magánjogon belül, a polgári jog részeként helyezhető el. Jellemzői: 1. relatív szerkezet: a kötelemben már létrejöttétől kezdve meghatározottak az alanyok A kötelem joghatást kizárólag a kötelemben szereplő felekre fejt ki. Megszűntével a belőle folyó jogosultságok és kötelezettségek is megszűnnek. 2. A kötelemben szereplő alanyokat feleknek nevezzük, akik elvileg és jogilag egymástól függetlenek és mellérendeltek. A felek: jogosult (hitelező) és kötelezett (adós) 3. A kötelem tárgya a szolgáltatás: olyan magatartás, amelyet a jogosult érdekében a

kötelezett tanúsítani köteles. Vagyoni jellegű dolog, jog, érték szolgáltatásában nyilvánul meg 4. A szolgáltatás mindig vagyoni értékű A vagyoni értéket az egyenértékűség befolyásolja, azaz a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban van = követelés és szolgáltatás egyensúlya érvényesül 5. A kötelemből polgári jogi felelősség keletkezik Az adós kötelezettsége erejéig ugyan, de teljes vagyonával felel. Kötelezettségek: a.) főkötelezettség: ez szolgálja a kielégítendő vagyoni érdeket b.) mellékkötelezettség: vagy a vagyoni érdekek kielégítését segítik elő, vagy a teljesítést Kötelem forrásai: A.) általános források (3 leggyakoribb): 1. szerződés: akarategységet feltételez 2. jogellenes károkozás: nincs akarategység 3. jogalap nélküli gazdagodás: B.) különös források: 1. egyoldalú jognyilatkozatok (jogszabályban meghatározott esetben, pl díjkitűzés) 2. közigazgatási állami aktusok 3.

jogszabály (pl kisajátítás esetén törvény keletkeztet kötelmet) 4. öröklési jogban pl kötelmi hagyomány, kötelesrész 5. családjogi szabályokban pl gyám elszámolási kötelezettsége a gyámolt vagyonával A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre. Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják. Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli. A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.) Kötelem alanya: • jogképességgel (általános/egyenlő) felruházott személyek:

természetes személy – jogi személy állam 4 A szerződés alanya, tárgya, tartalma, alakja, megkötése. A szerződés megszűnése: Szerződés: A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását. Alanyai: kötelezett, jogosult. Együttes elnevezésük: felek A szerződés megkötése után is változhatnak a szerződés alanyai. A polgári jog bármely alanya lehet Aki a szerződés szerint a szolgáltatással tartozik azt kötelezettnek, aki a szolgáltatást követelheti azt jogosultnak nevezzük. A szerződés tartalma, tárgya: A felek szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát. A szerződésben meg kell határozni azt a szolgáltatást, amire a kötelezettség irányul, és amire vonatkozóan a felet jogosultság illeti meg. A szerződés létszakaszai: 1. létrehozás 2. teljesítési

határidőig terjedő szakasz 3. teljesítés szakasza 4. szerződésszegés szakasza A szerződés megkötése, alakja: A szerződéskötés legegyszerűbb módja, ha két fél köt szerződést oly módon, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, és a másik azt elfogadja. Az ajánlat bizonyos ideig köti az ajánlattevőt – ajánlati kötöttség elve A szerződési akarat kifejezése: Valamely szerződés létrejöhet  szóban, írásban, ráutaló magatartással Az írásbeli forma lehet:  egyszerű  minősített – két tanú aláírásával hitelesíti, vagy ügyvéd ellenjegyzi  közokirat A szerződés teljesítése: A szerződéseket a tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés helye: Főszabály szerint a kötelezett lakóhelyén, székhelyén kell teljesíteni. Kivéve:  jogszabály eltérően rendelkezik  a szolgáltatás tárgyából,

rendeltetéséből más következik  a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van A teljesítés ideje: Amennyiben a teljesítés ideje nincs meghatározva a szerződésben, bármelyik fél a másik egyidejű teljesítését követelheti. Ingyenes szerződés esetén a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. Előszerződés: A felek megállapodhatnak, hogy egy későbbi időpontban kötnek szerződést –előszerződés Az előszerződésben a felek a szerződés megkötésére kötelesek, kivéve, ha bizonyítják, hogy az előszerződés megkötése óta a körülményeikben olyan lényeges változás állt be, ami miatt többé nem várható el a szerződés megkötése, illetve annak teljesítése. A szerződés érvénytelensége: Érvénytelenség = az elérni kívánt jogi hatás elmaradása. Az érvénytelenség két nagy csoportja: 1. semmisség  cselekvőképtelen nyilatkozata  színlelt szerződés 5    

tréfából tett jognyilatkozat kötelező alakszerűség megsértése lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés jogszabályba ütköző, vagy annak megkerülésével kötött szerződés 2. megtámadhatóság  tévedés  jogellenes fenyegetés  megtévesztés  feltűnően nagy értékkülönbség Valamely semmiségi okra bárki, időkorlát nélkül hivatkozhat, azt a hatóságok hivatalból is kötelesek figyelembe venni. A megtámadhatóság eseteiben az érvénytelenség attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az arra jogosított személy megtámadja-e. Egy éven belül kell a fenti okok valamelyikének fennállása esetén azt a másik féllel közölni. Amennyiben ez eredménytelen, bírósághoz lehet fordulni. Mindkét érvénytelenségi csoport esetén a cél az eredeti állapot helyreállítása A szerződés megszűnése:  Leggyakoribb esete, hogy a felek szerződésszerűen teljesítenek, és a

szerződés betölti funkcióját.  A kötelezett halálával akkor, ha a szerződés személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányul.  A jogosult halálával akkor, ha a szolgáltatás kifejezetten a jogosult eltartására irányul, vagy a személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.  Ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (bérelt ingatlan megvásárlása).  Közös megegyezéssel:  Kétoldalú nyilatkozattal - Megszüntetés – jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A felek kötelesek elszámolni egymással, vagyis a már teljesített szolgáltatások ellenértéke jár. - Felbontás – A megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg a szerződést. A már teljesített szolgáltatások visszajárnak.  Egyoldalú nyilatkozattal - Felmondás – Lehet azonnali hatályú, illetve felmondási idő tűzésével gyakorolt. - Elállás – A szerződést visszamenő hatállyal felbontja. A külkereskedelmi

ügyletek főbb típusai, azok tartalma: A külkereskedelem vagy nemzetközi kereskedelem az országok közötti kereskedelem. A leggyakrabban előforduló külkereskedelmi ügyletnek az adásvételi típusú ügylet tekinthető. Ezen adásvételi ügyletek: az export és az import. Az exportügylet (kiviteli ügylet): a belföldi eladó (exportőr) áruját külföldön értékesíti valuta, illetve devizafizetés ellenében. Az importügyletek (behozatali ügylet): árunak külföldön történő vásárlása valuta-, illetve devizafizetés ellenében. A különleges külkereskedelmi ügyletek főbb csoportjai: a nemzetközi csereügyletek, - a reexport típusú ügyletek, - a vállalkozástípusú ügyletek, - licenciaügyletek és - a lízingügylet. A nemzetközi csereügyletek: Két vagy több fél árut, vagy szolgáltatást cserélnek egymással. Az ellenérték megfizetése áruszállítással történik. A nemzetközi csereügyletek öt tipikus változata: - barterügylet, -

kompenzációs ügylet, 6 - viszontvásárlásos ügylet, - visszavásárlásos ügylet, - offsetügylet. A barterügylet klasszikus formájában lényegében naturális árucsere, amelynek lényeges jellemzője, hogy az ügylet mindig két fél között realizálódik és a pénz az ügyletben semmilyen formában nincs jelen. Az árukat nem értékben, hanem fizikai mennyiségben állítják szembe egymással. A kompenzációs ügylet a barterügylettel viszonylag közeli rokonságban álló, igen gyakori ügylettípus. Az áruszállítások értékét valutában is kifejezik. A viszontvásárlásos ügylet a kétirányú áruszállítások feltételeit két szerződés szabályozza. Az első exportőr azon kötelezettségvállalása kapcsol össze, amelynek értelmében a leszállított áruja ellenértéke fejében partnerétől vagy annak országában meghatározott időn belül árut vásárol.A visszavásárlásos ügylet a csereügyletek hosszú távú változata Az egyik

fél egy termelő berendezést szállít üzleti partnerének, aki annak ellenértékét a berendezés segítségével előállított készáruval fizeti meg. A visszavásárlás értéke gyakran meghaladja a szállított berendezés értékét Az offsetügylet elsősorban a repülőgépipar, hadiipar, űripar sajátos ellenügylete. Az ügylet lényege, hogy az exportőr arra vállal kötelezettséget, hogy áruja ellenértékét vagy annak meghatározott hányadát az importőr országában befekteti, beruházza, illetve annak áruit segíti piacra kerülni. A reexport típusú ügyletek: Az importőr nem saját célra szerzi be az árut, hanem azt harmadik országba továbbexportálja. Az ügylet két részre bontható: egy importügyletre és egy exportügyletre. A következő reexportőr két külön szerződés alapján áll a partnereivel kapcsolatban, akik igen gyakran nem is tudnak egymásról. A haszonszerzés a reexportügylet megkötésének leggyakoribb célja. A

vállalkozási típusú ügyletek: Az ilyen ügyletek keretében a vállalkozó valamely "eredmény" létrehozására köt megrendelőjével szerződést. A vállalkozási típusú ügyletek közül a leggyakrabban előforduló ügyletek: - a nemzetközi bérmunkaügylet és - az export fővállalkozás. A bérmunkaügylet keretében a vállalkozó a megrendelő tulajdonát képező anyag, alkatrész, félkész termék stb. feldolgozására vállalkozik A bérmunkaügylet irányát tekintve lehet: aktív bérmunka, passzív bérmunka A bérmunkát végző felet tevékenységéért bérmunkadíj illeti meg. A licenciaügyletek: Ügyletek a nemzetközi kereskedelem viszonylag új típusú ügyletformáját képviselik. Az elnevezés lényegében szellemi termékek adásvételére utal. Tárgya leggyakrabban: jogi védettséget élvező szabadalom, franchise esetében egy átadott üzleti "programcsomag". A szellemi termék eladója ellenértékként licencdíjat kér.

Szinte minden esetben kapcsolódik hozzá területi és időbeni korlátozás. A lízingügylet: A lízingügylet ma már elsősorban belföldi ügylettípus, de a szakirodalom a külkereskedelmi ügyletek között is megtalálható. A lízing a termelőeszköz bérletére vonatkozó szerződés Klasszikus formája az ún finanszírozási lízing, amely futamidő végén a bérlő a lízingelt berendezés tulajdonjogát is megszerezheti. Másik változata az operatív lízing a rövid bérleti időszak és a többszöri bérbeadás miatt elsősorban a kölcsönzési tevékenységhez hasonlítható. 7 13. Határidős ügyletek Forward és futures ügyletek Az akkreditív fizetési mód jellemzése, feltételei, lebonyolítási lépései. Az okmányvizsgálat, az akkreditív teljesítésének nyomon követése. A biztosítás alapelve A biztosítási szükséglet A biztosítás funkciói. A kockázat fogalma és biztosíthatósága A kockázatviselés tárgya, időtartama és

területi hatálya. Határidős (termin) ügyletek: Későbbi időpontban esedékes, ún. határidős ügyletek Határidős (termin) ügyletek a határidős ügylet esetében a teljesítés későbbi fix időpontban történik A határidős ügylet tehát a jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellet jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Az ellenértéket a vevőnek, a kötés napján jegyzett árfolyamon kell kiegyenlítenie és a határidős ügyletet kötelező teljesíteni. Viszonylag nagy kockázatot hordoznak magukban A kereskedés tárgy lehet bármilyen tőzsdei áru. Határidős ügyletet lehet kötni részvényekre, részvényindexekre, kötvényekre, devizákra, különböző árukra (pl. gabona, olaj, stb) A tőzsdei határidős ügylet a Budapesti Árutőzsde /BÁT/ és a Központi Elszámolóház és Értéktár /KELER/, elszámolási szabályzataiban előírt pénzügyi feltételek és teljesítési feltételek mellett jön létre azzal, hogy

a szerződést a tőzsde nyilvántartásba veszi, a KELER pedig vissza igazolja. Forward és futures ügyletek: A tőzsdei ügyletek közé tartoznak a határidős ügyletek, az azonnali és az opciós ügyletek egyaránt. A határidős ügyletek két fajtáját megkülönböztetjük meg: a tőzsdén megkötött ügyleteket futures, a tőzsdén kívülieket forward ügyleteknek nevezzük. A forward és a futures ügyleteknél mindkét félnek joga és kötelezettsége is van egyidejűleg. Futures ügyleteknek hívjuk a tőzsdei határidős ügyleteket. A futures szerződések erősen szabványosítottak, csak meghatározott termékre, lejáratokra, mennyiségekre köthetők üzletek. Szigorúan meghatározott a kereskedés és az elszámolás rendje. A kereskedelembe bevont termékek köre korlátozott, mivel azoknak speciális feltételeknek kell teljesülnie. Forward ügyletek a tőzsdén kívüli ügyletek elvileg bárkivel megköthetők, és tárgya bármi lehet. Általában nem az

ügylet lejáratának napját, hanem annak futamidejét határozzák meg (általában 1, 3, 6, 12 hónap). Ezek a szerződések gyakorlatilag magánjogi megállapodások, amelyeknek a nagy előnye a rugalmasság és a szabadság. Az akkreditív fizetési mód jellemzése, feltételei, lebonyolítási lépései: Okmányos meghitelezés. A banknak egy kötelezettség vállalása A bank azt vállalja, hogyha a szállító (exportőr) az általa előírt okmányokat, az általa előírt időben és formában bemutatja, akkor a vevő helyett fizetést teljesít. Az akkreditív feltételei: - A nyitó bank megnevezése. - A megbízó neve és telephelye – vevő. - A kedvezményezett megnevezése. - Az akkreditív lejárata (okmányok benyújtási határideje). - Szállítási határidő. - Az áru megnevezése, mennyisége. - A meghitelezés összege, devizaneme. - Az igénybevétel módja (látra szóló, halasztott). - A kijelölt bank megnevezése (fizető, váltóelfogadó,

negociáló). - Résszállítás engedélyezése (ha nem tiltja, megengedett). - Átruházhatóság, oszthatóság (ha a nyitó bank engedi, ebben az esetben osztható is). - Benyújtandó okmányok: kereskedelmi számla, fuvarozási okmányok (21 nap), csomagjegyzék, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, vámeljárási nyilatkozat Az akkreditív fizetési módot az alábbi esetekben alkalmazzák: • az eladó és a vevő egymásról szerzett tapasztalatai, információi hiányosak, • az egymás iránti bizalom nem kielégítő, • a vevő országának politikai, gazdasági helyzete miatt az eladó kockázatai túl nagyok, • helyi szokások, vagy állami előírások kívánják meg. Az akkreditív az eladó és a vevő számára egyaránt előnyös fizetési mód. 1 Az eladónak előnyös, mert: • védi az eladót a birtokon kívül kerülés veszélyétől, biztos lehet abban, ha szerződésszerűen szállít, megkapja az ellenértéket, • az áru

ellenértékét a szállítással kb. egyidőben kapja meg, így likviditását kedvezően befolyásolja, • az akkreditív feltételeinek nemzetközileg egységes értelmezése miatt biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését. A vevőnek előnyös, mert: • nem kerülhet birtokon kívül, a bank csak akkor fizet az eladónak, ha a szerződésszerű áruszállítást okmányokkal igazolta, • kedvező üzleti feltételeket (alacsonyabb ár) tud elérni, ha ezt a fizetési módot ajánlja, • az akkreditív egyes változatainál hitelben is hozzájuthat az áruhoz. A vevőnek az előnyök mellett azonban az alábbiakkal is számolnia kell: • pénzét hónapokra leköti a banknál az akkreditív fedezeteként, • ha az eladó mégsem tesz eleget a szerződéses kötelezettségének, birtokon kívül ugyan nem kerül, de pénzét hiába kötötte le, a vevőnek nincs lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze. Eladónak: az előírt okmányok

beszerezhetősége és az ezzel járó költségek. Az akkreditív ügylet résztvevői: • A vevő: akkreditív-nyitási megbízás, fedezetről való gondoskodás. • A nyitó bank: levél formájában kötelező ígéretet tesz. • Az eladó: az akkreditív kedvezményezettje. • Az avalizáló vagy értesítő bank: megvizsgálja az akkreditív hitelességét, felhívja a figyelmet az akkreditív hiányosságaira, okmánytovábbítás. • Fizető bank: a nyitó bank kinyújtott keze. • Igazoló vagy megerősítő bank: az akkreditív összességének a megelőlegezése. (Az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, visszkereseti jog fenntartása.) Az ügylet résztvevőinek köre rendszerint kibővül, a nyitó bank mellett ugyanis más bankok is bekapcsolódhatnak az ügylet lebonyolításába. Ez a második bank általában az eladó bankja, melynek az ügylet során a következő funkciói lehetnek: • Avizáló

vagy értesítő bank: Az eladó számára megnyugtatóbb, ha az akkreditív megnyitásáról szóló értesítést saját bankja közvetítésével kapja meg. Ilyenkor az avizáló bank csak postás szerepet tölt be, feladata a pontos időbeni okmánytovábbítás. • Igazoló vagy megerősítő bank: Az eladó bankját a nyitó bank igazolásra is felkérheti. Az akkreditív igazolása azt jelenti, hogy az eladó bankja a nyitó bank kötelezettségvállalását megerősíti, a maga nevében is határozott kötelezettséget vállal arra, hogy fizet vagy intézvényeket elfogad. • Fizető bank: Gyakran előfordul, hogy a nyitó bank egy másik bankot kér fel a fizetési funkciók ellátására. A fizető bank a nyitó bank kinyújtott keze, aki a nyitó bank által rendelkezésre bocsátott fedezetből rendben lévő okmányok esetén kifizeti az okmányok összegét az eladónak. • Negociáló bank: A negociáló bank az eladó felkérésére, saját költségére és

kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, ezzel átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő kötelezettségeit és jogait az adott okmányok értékéig. A negociálás nem azonos a fizetéssel, a negociáló bank ugyanis megelőlegezi az eladónak az akkreditív összegét arra az időre, míg az okmányok ellenében a nyitó bank fizet. Fizetés előtt az okmányokat megvizsgálják. Az okmány-felülvizsgálás az akkreditív kedvezményezettje által benyújtott okmányoknak egymással, az akkreditív feltételeivel, az akkreditív szokványok rendelkezéseivel való egybevetését jelenti. Az okmány-felülvizsgálat eredményeként a bank az okmányokat: • elfogadja és fizet, vagy fizetés végett továbbítja azokat, • visszautasítja és a fizetést megtagadja, • fenntartással átveszi és a nyitó bank döntésétől teszi függővé a fizetést. Lebonyolítási lépései: • Az exportőr szállítási szerződést köt a vevővel • A vevő

felkeres egy akkreditívvel foglalkozó bankot, szerződést köt a bankkal, arra vonatkozóan, hogy a bank átvállalja a kötelezettségét. • A bank megnyitja az akkreditívet a szállító felé • A szállító leszállítja az árut a vevőnek, az okmányokat a beszedési megbízással együtt elküldi a banknak. A bank megvizsgálja az okmányokat, ha megfelel a szerződésben rögzítetteknek fizet az exportőrnek, és az okmányokat eljuttatja a vevőnek. 2 Az okmányvizsgálat, az akkreditív teljesítésének nyomon követése: A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás. A biztosítás alapelve. A biztosítási szükséglet A biztosítás funkciói: A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (jogi

megközelítés) Jövőben előfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés) A biztosítási szükséglet: Az előre nem látható hirtelen és véletlenszerűen bekövetkező káreseményekből adódó kárösszegek áthárítása a biztosítótársaságra. A biztosítás funkciói: • veszély(kockázat) létezése, • kockázat létezése(kedvezőtlen események veszélye • kockázatok számszerűsíthetősége(felmérhetősége), kockázatok feloszthatósága • kockázatot kiváltó események véletlenszerűsége, • homogén(hasonnemű) veszélyközösség, • pénzalapképzés, • biztosítási szükséglet kielégítése, • szervező intézmény, • biztosítási szerződés A kockázat fogalma és biztosíthatósága: A kockázat ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. A biztosításba vehető kockázatokkal szemben alapvető követelmény, hogy tiszta kockázatnak kell

lenniük, vagyis ha bekövetkeznek, a bekövetkezésnek egyértelműnek kell lennie és kárt kell okoznia Azok a káresemények a biztosíthatóak amelyek elszórtan, egymástól függetlenül, valamilyen valószínűségi eloszlásnak megfelelően következnek be. A biztosíthatóság kritériumai: • véletlen, előre nem látható, nem akaratlagos károk • a kárkockázat becsülhetősége múltbéli adatok alapján (statisztikai--matematikai módszerekkel), és egyúttal a káresemény véletlenszerűsége (ne legyen tervezhető annak bekövetkezése [részben kivétel ez alól az életbiztosítás]) • pénzbeni kifejezhetőség (megállapítható kár vagy a szükséges fedezet ismerete [pl. életbiztosítás esetén]) 3 • független egységek nagy száma (vagyis az egyik biztosítási esemény nem növelheti egy másik biztosítási esemény bekövetkezésének kockázatát), továbbá a veszélyközösség megléte (vagyis megfelelő számú biztosított, akik a

várhatóan bekövetkező károk tartalékát biztosítási díj formájában befizetik) Azokat a kockázatokat, amelyeket a biztosító valamilyen okból nem kíván bevállalni, kizárásként vagy mentesülésként kezeli. A kizárások mindig előre ismertek (pl háború, nukleáris sugárzás), a mentesülések pedig (rendszerint) a biztosított gondatlanságával állnak összefüggésben (így például a csonttörésre térítene a biztosító, azonban ha a biztosított például ittasan gépkocsit vezetett, a biztosítási összeg megtérítésétől a biztosító mentesül) A kockázatviselés tárgya, időtartama és területi hatálya: A kockázatviselés tárgya: 1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet - a biztosított, - a biztosítottal munkaviszonyban, tagsági jogviszonyban álló, a biztosított tevékenységet

folytató személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. 2. Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is A kockázatviselés időtartama: A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően meghatározott időtartamra, vagy határozatlan időre jön létre. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya: A biztosító kockázatviselése kiterjed Magyarország területén kívül az egész világra. 4 14. A tőzsde fogalma, szabványok, árfolyamok Tőzsdei ügyletkötés Az akkreditív fajtái, szerepük a különleges helyzetek

megoldásában. A biztosítási szerződések létrejöttének esetei, hatálybalépése, a biztosítási szerződésben szereplő személyek. A marketing fogalma, szerepe, versenystratégiák típusai. a marketingstratégia készítés folyamata. A Tőzsde fogalma, szabványok, árfolyamok: A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot. A tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen, meghatározott időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. A tőzsde lehet: • Árutőzsde: fizikai áruk kereskedését bonyolítja • Értéktőzsde: pl: devizával,

érpapírokkal folyik a kereskedés A tőzsdei szabványok: A tőzsde működésével kapcsolatban szabályokat: azaz szabványokat és szokványokat kell betartani. Szokvány: szokásjog alapján a gazdasági fejlődés eredményeként kialakult íratlan szabály. Szabvány: írott, a tőzsde által alkotott kötelező érvényű szabály. Ezeket a szabályokat a tőzsde legtöbb esetben saját maga alakítja ki. Tartalmát tekintve ezek a szabályok vonatkozhatnak: • A kereskedésben résztvevő árukra, • A kereskedés idejére, helyére, módjára, • A kereskedésben résztvevő személyekre. A tőzsdei szabványok lehetnek: • Minőségi szabványok: egészen speciális jellegűek lehetnek a pénzügyi termékeknél. Értékpapírok esetében például komoly tartalmi és formai előírásoknak kell megfelelni. • Mennyiségi szabványok: a tőzsdei kereskedés szerződéses feltételeit tartalmazzák. Általában pl: a kereskedési mennyiségi egységet, a határidőket,

a letét összegét. Árfolyamok: Árfolyam: Egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára. Tőzsdei árfolyamok: A tőzsdei árfolyamok alatt a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására alakuló árát értjük. A tőzsdei árfolyam, a rendelkezésre álló információk nyomán alakul ki, nyilvánosan értékel, tehát, mint egy jelzőrendszer szerepet ad a tőzsdének és a gazdasági szereplőknek. A tőzsdei árfolyamok típusai: • Hivatalos árfolyamok: a tőzsdén bevezetett cikkekre, tőzsdeidőben létesített kötések árain alapulnak. • Nem hivatalos árfolyamok: olyan értékpapírok árai, amelyek nem vesznek részt a tőzsdén vagy az ügyletet nem a tőzsdén kötötték meg. A közzétett , hivatalos árfolyamok lehetnek tényleges-, és névleges árfolyamok. A tényleges árfolyam, amelyen a vonatkoztatott árfolyamjegyzés tőzsdei időszakában üzletkötés történt,

míg a névleges árfolyamot a tőzsde mesterségesen alakítja ki. Az árfolyamok attól függően, hogy azonnali vagy későbbi teljesítést vállaló ügyletekre vonatkoznak, lehetnek prompt- és terminárfolyamok. A jegyzés időpontja alapján nyitó és záróárfolyamokat különböztetünk meg. A nyitó-, a tőzsde nyitásának, a záró-, pedig a zárás időpontjában rögzített árfolyam. A napi kötések legmagasabb és legalacsonyabb áraiból számított egyszerű számtani átlag a napi középárfolyam. Az üzletkötés árfolyamának kialakulása szempontjából szokásos kínálati, keresleti és középárfolyamot megkülönböztetni. A kínálati-, vagy áruárfolyam azt mutatja meg, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni, míg a keresleti, vagy más néven pénzárfolyam azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. Az árfolyamok regisztrálását és megállapítását árfolyamjegyzésnek nevezzük. 1 Deviza: Külföldi pénznemre

szóló követelés. A nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít, de nem készpénz. Valuta: Egy ország fizetőeszköze egy másik ország pénzforgalmában. A fizetési forgalomban mindig készpénzként jelenik meg. Kibocsátója a jegybank Vételi árfolyam: Azaz összeg, amelyért a hitelintézet adott időpontban hajlandó megvásárolni az adott valutát, vagy devizát. Eladási árfolyam: Az a pénzösszeg, amelyért a hitelintézet hajlandó eladni az adott valutát, ill. devizát - mindig a hitelintézet szempontjából kell nézni. Árfolyamrés (marge): A vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ez a pénzváltó haszna Kereszt árfolyam: Egyik valuta ára a másikban kifejezve. Egyenes árfolyam: dollárral szembeni árfolyamjegyzés. Lebegő árfolyam: A deviza árfolyamát kizárólag az iránta megnyilvánuló piaci kereslet-kínálat határozza meg. Fekete árfolyam: Szabadon, spontán módon alakult ki. Zöld árfolyam: Csak mezőgazdasági

termékek kereskedelme során alkalmazott árfolyam. Szürke árfolyam: Akkor alakul ki, ha az adott országban valamilyen valuta kereskedelme tiltott, de hallgatólagosan elfogadott (megtűrt) Rugalmas: Van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle. Rögzített árfolyam: A valutaárfolyam egy előre meghatározott sávban ingadozik a központilag megállapított árfolyam körül. Ha a sávot átlépi, akkor a jegybank un intervenciós művelttel közbelép és valuta eladással, vagy vásárlással szabályozza az árfolyamot. Csúszó rögzített árfolyam: Rendszeres időközönként igazítják a hivatalos árfolyamot a piaci árfolyamhoz. A két időpont között viszont rögzített. Kúszó árfolyam: Folyamatosan követi a hivatalos árfolyam a szabadpiaci árfolyamot. MNB által jegyzett árfolyam: A hivatalos árfolyam. Az MNB részéről tett konkrét ajánlat arra vonatkozóan, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért

hajlandó venni ill. eladni Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza (valuta) ára hazai devizában (valutában) kifejezve. Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza (valuta) ára idegen devizában (valutában) kifejezve. Árfolyamrendszer: a valuták más valutához, vagy aranyhoz viszonyított értéke. Tőzsdei ügyletkötés: Tőzsdei ügylet: Az a szerződés, amelyet a kereskedő a tőzsdén a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon a tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdén csak tőzsdetag cégek vehetnek részt a kereskedésben. Ha egy vállalat v magánszemély tőzsdézni szeretne, fel kell vennie a kapcsolatot egy brókercéggel és ún. megbízási szerződést kell kötniük, melynek alapján az ügynök végrehajtja a tranzakciót. A megbízásoknak egyértelműnek, pontosnak, minden részletre kiterjedőnek kell lennie. A tőzsdei kereskedés módjai: 1) Nyílt kikiáltásos rendszer: A tőzsdeügynökök kézjelekkel, hangos szóval

hozzák egymás tudomására a vételi és eladási szándékot, ezáltal jön létre az ügyletkötés. 2) Kétoldalú jegyzés: A tőzsdeügynök a kapott megbízás teljesítése céljából felkeresi a piacon működő specialistákat, akik 1 v. több értékpapír forgalmazására szakosodott értékpapír-kereskedők, akik az adott 2 értékpapírból készletet tartanak. A tőzsdeügynök a specialistákat felkeresve vételi- és eladási árfolyamokat kér, szándékát nem közölve és számára a legkedvezőbb ajánlatot tevő specialistával köti meg az ügyletet. 3) Szakaszos (nem folyamatos) ügyletkötés: Számítógép segítségével a tőzsde központilag összegyűjti az összes vételi és eladási ajánlatot és szembeállítja egymással. Ha van két ugyanolyan papírra, árfolyamra és mennyiségre szóló ellentétes ajánlat, a következő fázisban az ügyletet megkötöttnek tekintik. A következő fázisban megint ajánlattételek következnek, az

előző ügyletek kondícióit látva, ezek újbóli összesítése következik. 4) Elektronikus úton történő ügyletkötés: ’86-ban került sor az értékpapírok számítógépes jegyzésére és forgalmazására. Így a bróker számítógépes terminálok előtt ülve figyelik az üzletmenetet, ill léphetnek be a piacra vételi- és eladási ajánlataikkal. Ennek eredményeként megszűntek a hagyományos tőzsdei ügylekötési formák. Az akkreditív fajtái, szerepük a különleges helyzetek megoldásában: Okmányos meghitelezés. A banknak egy kötelezettség vállalása A bank azt vállalja, hogyha a szállító (exportőr) az általa előírt okmányokat, az általa előírt időben és formában bemutatja, akkor a vevő helyett fizetést teljesít. Az akkreditív tipikusan a nemzetközi kereskedelemben kialakult fizetési mód. Fajtái: A módosíthatóság feltételeit tekintve lehet: • visszavonható (nem jellemző) • visszavonhatatlan A nyitóbank fizetési

ígérete szerint: • látra szóló: a bank a megfelelő okmányok benyújtásakor azonnal fizet; • halasztott fizetésű: a fizetésre nem az okmányok benyújtásakor, hanem az akkreditívben meghatározott későbbi időpontban kerül sor; • váltó elfogadást ígérő: a nyitó bank arra vállal kötelezettséget, hogy a rá intézvényezett (forgatott) váltót elfogadja és annak összegét esedékességkor fizeti ki. • negóciált: a bank azt vállalja, hogy a váltót vagy az okmányokat saját számlára és kockázatra megveszi Speciális akkreditívek: • Lokál akkreditív: a nyitó bank hazai pénzben ígér fizetést • Back to back akkreditív: Reexport (különleges külkereskedelmi áruügyletek)típusú ügyleteknél alkalmazzák. A reexportőr mint kedvezményezett számára a tényleges vevő megbízásából megnyitott akkreditív fedezetként szolgál egy újabb akkreditív megnyitására, amelyre a reexportőr ad megbízást. Ennek kedvezményezettje

az áru eredeti eladója. • Feltöltődő akkreditív: nagy értékű, elhúzódó, résszállításokat megengedő ügylet kapcsán alkalmazható. A vevőnek nehézséget okozna a teljes vételár egyidejű elhelyezése a szükséges bankszámlán. Ennek megfelelően a szállítási ütemezéssel összhangban több részletben történik a fedezet elhelyezése és az akkreditív lehívása. • Készenléti akkreditív: A nyitó bank a saját nevében ígér fizetést arra az esetre, ha megbízója (a vevő) szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. • Előzetes pénzfelvételt engedélyező akkreditív: a nyitó bank záradékát tartalmazza, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kijelölt bank az eladónak előleget fizethet a nyitó nevében és kockázatára. Az előleg mértéke az akkreditívben kerül meghatározásra. • Átruházható akkreditív: A kedvezményezett jogosult az őt megillető hitellevelet más kedvezményezett javára érvényesíteni. •

Kereskedelmi hitellevél: jellegzetessége, hogy a nyitó bank nemcsak a kedvezményezettnek, hanem jóhiszemű harmadik okmány/váltó birtokosnak is fizetést ígér; a hitellevelet kibocsátó bank ezt a nyilatkozatát záradékban teszi meg; A biztosítási szerződések létrejöttének esetei, hatálybalépése, a biztosítási szerződésben szereplő személyek: A biztosítási szerződésre vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk) szabályozza. A Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai a következők: • Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az köteles azt megtéríteni • Az adott személy mentesül a kártérítés alól, ha bebizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általánosan elvárható • A károsult a kár elhárítása ill. csökkentése érdekében köteles úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható • Nem jár kártérítés, ha a kárt a jogosult beleegyezésével okozták. 3 A biztosítási

szerződés olyan szerződés, amelyben a biztosító kötelezettséget vállal valamilyen meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos esemény megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított ill. szerződő pedig köteles a biztosítási díj megfizetésére A szerződés a felek írásbeli megállapodása révén jön létre. Ha a biztosító 15 napon belül nem jelentkezik, akkor az ajánlat érvényes szerződéssé lép elő. Ha a kötvény eltér az ajánlattól, akkor 15 napon belül lehet kifogásolni, de csak akkor, ha a biztosító felhívta a figyelmet az eltérésre. A biztosítás hatálybalépési napja a biztosítási díj befizetését követő nap. A biztosított köteles minden lényeges körülményt közölni a biztosítóval, s ennek a kötelezettségnek a biztosító írásban feltett kérdéseire írásban adott válaszokkal tesz eleget. A felek megállapodnak, hogy a lényeges körülmények változásait

megfelelő határidőn belül jelentsék be. Ha elmulasztja a bejelentést, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be, vagyis nem fizet. Ha a biztosító a szerződéskötés után értesül valamilyen lényeges körülményről, vagy változás következik be, akkor a biztosítónak joga van 15 napon belül módosítási javaslatra, vagy 30 napra felmondja a szerződést. A díjfizetés gyakoriságára és idejére vonatkozóan a felek szabadon megállapodhatnak. Ha a díjat nem fizetik meg, akkor az esedékességtől számított 30 napon belül megszűnik. Ha valaki időre nem jeleni be a biztosítási esemény bekövetkeztét, akkor a biztosító nem köteles fizetni. A biztosítás alanyai: • Biztosító: egy szervezet. • Szerződő fél: az a személy, aki a biztosítóval a szerződést megköti, aki a biztosítási díj fizetésére köteles. • Biztosított: az a személy, akinek a vagyona a biztosítás tárgyát képezi • Kedvezményezett: vagyonbiztosítás

esetén a biztosított és a kedvezményezett személy egybeesik, de az is lehetséges, hogy a szerződő fél is azonos a biztosítottal. A marketing fogalma, szerepe, a marketingstratégia készítés folyamata: Marketing: A gazdasági tevékenységeknek olyan rendszere, amely megtervezi, kidolgozza a szükségletet kielégítő terméket, szolgáltatást v ötletet, meghatározza az árát, reklámozza és eljuttatja azt a célpiacra azért, hogy mind a vevő, mind a szervezet céljait elérje. Szemléletmódot és eszközrendszert jelent. Marketing szerepe: A marketing szerepét abban foglalhatjuk össze, hogy ez a vállalat fogyasztó és piacorientáltságát biztosító szemlélet, tevékenységrendszer és eszköztár. E tevékenység fontosabb részei: 1. Olyan folyamatok kialakítása, működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztói, piaci igények megismerését, befolyásolását. 2. A fogyasztó-orientált vezetői, dolgozói magatartás és szemlélet 3. Az egész

vállalati működés és fejlődés olyan orientálása, amely a fogyasztói igények kielégítését szolgálja. 4. Olyan eszközök, módszerek, amelyek az előbbiek megvalósulását eredményesen szolgálják Marketingstratégia készítés folyamata: Marketingstratégia: Azok az összehangolt és összetett cselekvési lehetőségek, melyeket a vállalat alkalmazhat saját marketingcéljainak elérése érdekében. A marketingstratégia a vállalat általános terve, mely arra vonatkozik, hogy mit kíván tenni egy bizonyos célpiacért az által a befolyásolható marketingmix eszközrendszerével. Ennek megvalósítási lépéseit foglalja magában a marketingterv. Készítésének folyamat: 1. Lehetőségkutatás: piac meghatározása, új lehetőségek felismerése, értékelése, osztályozása 2. Termékre/szolgáltatásra vagy márkavonalra vonatkozó stratégiák meghatározása: ez alapján lehet egy stratégia, támadó, védekező vagy visszafejlesztő. 3. Adott piaci

rész versenyhelyzetének elemzése 4. Marketingmix meghatározása a rendelkezésre álló eszközrendszer segítő 5. Tervek megvalósításának ellenőrzése 6. Célok megvalósulásának mértékének vizsgálata A marketingstratégia egy termékre, termék- vagy márkavonalra készül el, tehát ez nem az egész vállalatra vonatkozik. Ezért marketingstratégiákat össze kell hangolni, hogy teljes képet adhasson a cégről Ezt az összehangoló folyamatot nevezzük stratégiai tervezésnek 4 A versenystratégiák típusai: Versenystratégia: A vállalkozásnak természetes törekvése, hogy a piaci versenyben minél nagyobb versenyelőnybe kerüljön versenytársaival szemben, minél magasabb jövedelmezőséget és piaci részesedést érjen el. Típusai: • A költségvezető stratégia: lényege, hogy a vállalkozás széles piaci skálán működik, alacsony költségei következtében az árai alacsonyak és így viszonylag magas piaci részesedést képes elérni.

• A megkülönböztető stratégia: jellemzője, hogy a vállalkozás által kínált termék valamilyen fontos tulajdonsága tekintetében kiemelkedően jó, ezért a fogyasztók hajlandóak érte széles körben magas árat fizetni. • A koncentráló stratégia: jellemző rá, hogy a vállalkozás minden versenytársnál hatékonyabban igyekszik alkalmazkodni egy meghatározott piaci területen a fogyasztók igényéhez. A koncentráló stratégiának két változata ismert: a költségfókuszú és a megkülönböztető fókuszú stratégia. A költségfókuszú stratégia lényege, hogy a vállalkozás viszonylag szűk piaci területen alacsony költségek révén törekszik előnyhöz jutni a versenytársakkal szemben, alacsony árakat alkalmazva. A megkülönböztető fókuszú stratégia esetében a vállalkozás a fogyasztók igényeit szűk körben a termékek kiemelkedően kedvező tulajdonságaival igyekszik kielégíteni. 5 15. A váltó fogalma, funkciói,

kellékei, a váltócselekmények Bankgarancia Az exportőrért, az importőrért vállalt garanciák fajtái. A kockázatviselés megszűnése A biztosítási tartam. A biztosítási időszak A biztosítási összeg és a biztosítási fedezet A kárrendezés. A váltó fogalma, funkciói, kellékei, a váltócselekmények: Váltó: Olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltón meghatározott összeget, meghatározott időben és helyen a váltó jogosultjának megfizeti. A váltó funkciói: • Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg. • Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja. • Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól. • Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló

kötelezettségeit kiegyenlítheti. • Pénzkibocsátási eszköz Törvényes kellékei: • „Váltó” szó az okirat szövegében • A kiállító, a kibocsátó megjelölése • Címzett megnevezése (csak idegen váltó esetén) • Meghatározott összegre szóló feltétlen fizetési felszólítás • Az esedékesség napja • Fizetés helye • Váltó kibocsátásának helye, időpontja • A kibocsátó, kiállító aláírása Váltócselekmények: • Értékpapírként való forgatás • Leszámítolás (a váltóbirtokos a leszámítolással foglalkozó bankra forgatja a váltót) • Viszontleszámítolás (a bank a jegybanknak értékesíti a váltót) • Esedékesség napján történő behajtás Bankgarancia: A kötelezett számlavezető bankja kötelezettséget vállalhat arra, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia célja

az, hogy a szerződő fél később beálló fizetési kötelezettségének teljesítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. A bank garantálja azt, hogy amennyiben a kötelezett szerződéses kötelezettségét megszegve határidőben nem fizet a jogosultnak – például a vevő nem egyenlíti ki a vételárat – akkor azt helyette teljesíteni fogja. A bankgarancia lehet feltétel nélküli és feltételhez kötött A feltétel nélküli bankgarancia esetében a jogosult minden további nélkül lehívhatja a bankgarancia összegét az azt vállaló banktól. Az exportőrért, az importőrért vállalt garanciák fajtái: • Vételárkezesség, vételár-garancia: A bank kezességet vállal, vagy garantálja az okmányokból kitűnő áruellenérték meghatározott hányadának, vagy az áru 100%-os vételárának megfizetését. • Váltóbeváltásért nyújtott bankkezesség: A bank a kezességet nem magán a váltón vállalja, hanem külön kezességi levélben

vállalja a hiteleladások fedezetéül szolgáló váltó beváltását. • Akkreditív-nyitást ígérő garancia: Nagy értékű, hosszú szállítási idejű akkreditív nyitása a vevőt erősen megterheli. A bank vételár-garanciát vállal Arra kötelezi magát a vevő megbízásából, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az akkreditívet meg fogja nyitni. • Transzfergarancia: Kötött devizagazdálkodás esetén az jelenti a kockázatot, hogy a vevő által hazai valutában teljesített fizetést nem engedi külföldre utalni az importőr ország devizahatósága. Az importőr ország központi bankja az áru ellenértékét a szerződésben meghatározott devizában az importőr vagy bankja rendelkezésére fogja bocsátani. • 1 • Előleg-visszafizetési garancia: Az exportőr megbízásából a bank garantálja, hogy a vevőnek a fizetett előleget visszafizeti, amennyiben az eladó nem tenne eleget szállítási kötelezettségének, és az

előleget sem fizetné vissza. • Felülszámlázással kapcsolatos bankgarancia: Az eladó bankgarancia formájában nyújt biztosítékot, hogy a felülszámlázott összeget bankjával automatikusan visszautaltatja. • Vételár-visszafizetési garancia: A hitelben eladott áru folyamatos fizetését hiányosságok miatt a vevő felfüggesztheti. Ennek elkerülésére az eladó bankgaranciával nyújt a vevőnek biztosítékot Árengedmény formájában visszatérítést ígér, ha a szállítás nem éri el a szerződéses szintet. Bírósági döntéstől függően a vételár valamely hányadának visszatérítését ígéri. A kockázatviselés megszűnése: Kockázat: Annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/valakik értékeire, célkitűzésekre. A kockázatviselést megszűnését fő szabály szerint a szerződés megszűnése eredményezi, a szerződés megszűnése előtt bekövetkezett biztosítási események tekintetében a

kockázatviselés fennáll. (jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek). A biztosítási szerződés megszűnhet:        Felek megállapodása Egyoldalú megszüntetése felmondás útján (rendes v. rendkívüli) Biztosított halála (egyes szerződéseknél) Díjfizetés késedelme (ha reaktiválásra kerül a szerződés a díjfizetéssel nem fedezett időszak alatt nem áll fenn a kockázatviselés) 30 nap múlva ellentétes kikötés hiányában Határozott idejű szerződés lejárta Szerződés ellehetetlenülése Biztosítási érdek megszűnése A kockázatviselés megszűnésének esteit a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási tartam. A biztosítási időszak A biztosítási összeg és a biztosítási fedezet A kárrendezés: Biztosítási tartam: Az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre

az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat Biztosítási időszak: A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Biztosítási összeg: A biztosítási összeg, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított, illetve ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja. Biztosítási fedezet: Azon összeg melynek kifizetését a biztosítási díj megfizetése lehetővé teszi. Kifizetett kártérítés csökkenti ezen összeget. Kárrendezés: Az az eljárás amelynek során biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító teljesíti vállalt kötelezettségét. 2 15/1 A váltó fogalma, funkciói, kellékei, a váltócselekmények. Váltó: Olyan fizetési

ígérvény, amelyben a váltó kiállítója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott időpontban a váltón szereplő összeget a váltó bemutatójának kifizeti. Áruszállításhoz kapcsolódik. Nem kamatozó ép, átruházása forgatással történik Váltó fajtái: • saját váltó: a váltó kiállítója vállalja a fizetési kötelezettséget • idegen váltó: a váltó kibocsátója egy 3. személyt szólít fel a fizetési kötelezettség teljesítésére • határidős váltó: naptári napra esedékes váltó • látra szóló vált: azonnal esedékes, bemutatásra, de van lejárata. Váltó funkciója: • Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg. • Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja. Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól • Fizetési eszköz, mivel a

váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti. • Pénzkibocsátási eszköz Váltó műveletek • értékpapírként való forgatás • kibocsátás • leszámítolás • viszontleszámítolás Váltó leszámítolása A váltó birtokosa 3 lehetőség közül választhat: Megtartja a váltót lejáratig és megkapja a követelését a kibocsátótól Forgatással átruházza és így már lejárat előtt alapanyaghoz jut szállítójától Beviszi a váltót egy kereskedelmi bankba és leszámítoltatja ( leszámítolási kamatlábbal számolva) Váltó viszontleszámítolása (rediszkontálás): a pénzintézet tulajdonában lévő váltót a jegybank által történő megvásárlása (viszont leszámítolási kamatláb mellett) Résztvevők • kibocsátó/kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési ígéretet tesz (saját) vagy a fizetési utasítást adja( idegen) • címzett: az a személy, akit a

kibocsátó fizetésre felszólít • kedvezményezett vagy rendelvényes: a váltó első jogosultja • forgatmányos: az a személy, aki a váltó átruházás során szerzi meg a váltón szereplő követelést • váltóbirtokos: akinek adott időpontban a váltó a birtokában van Törvényes kellékei • "váltó" szó szövegben • a kiállító, a címzett és a kedvezményezett (rendelvényes) megjelölése • a fizetési ígéret meghatározott összege saját váltó estében ill. meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás idegen váltó esetében. • fizetési felszólítás • az esedékesség napja • fizetés helye ( idegen váltó esetén a címzett bankfiókja saját váltó esetén a kibocsátó bankfiókja.) • váltó kibocsátásának helyét, időpontját • a kibocsátó aláírása idegen váltó esetén, ill. a kiállító aláírása saját váltó esetén • bankszlájának és bankfiókjának megjelölése A váltó

szigorú alakisághoz kötött ép., meghatározott tartalmi és formai követelményei vannak Amennyiben valamely váltókellék a váltó nem tekintheti ép.-nak A váltó kockázatát csökkenti az egyetemleges felelősség és a visszkereseti jog. Egyetemlegese felelősség: a váltón szereplő személyek a váltóban szereplő követelés lejáratkori kiegyenlítéséért egyetemlegesen felelnek. Visszkereseti jog: a végső váltóbirtokos lejáratkor benyújtja a váltót fizetésre. Saját váltó esetén a kibocsátónak, idegen váltó esetén a címzettnek. Amennyiben ők nem tudnak fizetni a váltóbirtokosnak joga van a váltón szereplő személyes szemben követeléssel fellépni, sorrendiség nem meghat. 15/2 Bankgarancia. Bankgarancia nyújtása: olyan kötelezettség vállalás, amely szerződésen alapul, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, a bank áll az ügyfele mögé, vállalva azt, hogy nem fizetés esetén helyette fog fizetni. A hitelezés a banki

gyakorlatban jelentős kockázattal járó tevékenység. A kockázat csökkentésének lehetőségeként a hiteligénylőtől biztosítékot kérhet a bank. Áruügyletekhez köthető jogi biztosítékok három csoportra oszthatók: ∼ Dologi biztosítékok, ekkor az adós vagyontárgyat, vagyontömeget bocsát a hitelintéző rendelkezésére arra az esetre , ha fizetési kötelezettségét nem teljesítené, e területre az óvadék és a zálogjog tartozik ∼ Személyi biztosítékok, ekkor az adós a hitelező számára megfelelő hitelképességű partnerttermészetes vagy jogi személyt – állít maga mellé kötelezettként), ide tartozik a kezesség (egyszerű, készfizető, váltó, csekk-kezesség) és a bankgarancia. ∼ Egyéb biztosítékok: engedményezés, hitelbiztosítás, alapítványok garanciái A garanciát és a kezességet számos ország jogi szabályozása nem különbözteti meg, máshol viszont pontosan elhatárolja egymástól. A bankgarancia feltétel

nélkül és visszavonhatatlan, szerződésen alapuló kötelezettségvállalás. A bank számára a bizonytalansággal jár, hogy nem tudja, hogy ezt a kötelezettségvállalást igénybe veszik-e vagy nem, ha igen mikor. Garanciát vállaló bank esetében célszerű a bankot is minősíteni, és jó minősítésű bank garanciáját elfogadni. A kezesség az alapszerződés személyi biztosítása, minden esetben írásba foglalt kezességi szerződésen alapulva. A szerződésben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett elmulasztja teljesíteni a fizetést, a jogosult részére a kezes fogja az teljesíteni. Tehát járulékos kötelezettségvállalás, amely mindig feltételezi a főkötelezettséget. Egyszerű kezesség estén a kezes sortartási kifogással élhet, készfizetői kezesség esetén a hitelező a behajtásért azonnal felkeresheti. A váltó és a csekk leszámítolásakor alkalmazható biztosítékként a váltó ill. csekk-kezesség A

váltókezesség érvényesítésére csak a váltó óvatolását követően kerülhet sor. 15/3 Az exportőrért, az importőrért vállalt garanciák        Vételár k ezesség garancia: a bank vállalja hogy a vételár meghatározott hányadát megfizeti, amennyiben az okmányokból kitűnik. Akkreditívet helyettesíti Váltó beváltásért nyújtott kezesség: a bank külön levélben vállalja a váltó beváltását. Akkreditív nyitását ígérő garancia: a bank a későbbiekben akkreditív nyitását vállalja. Nagy értékű, hosszú lejáratú ügyleteknél alkalmazzák. Transzfergarancia: deviza átváltás garantálása. Előleg visszafizetési garancia: nagy értékű ügylet előlegére vonatkozik. Felülszámlázással kapcsolatos bankgarancia: Vételár visszafizetési garancia: nem megfelelő, hibás teljesítés esetén 15/4A kockázatviselés megszűnése: a kockázatviselést megszűnését fő szabály szerint a szerződés

megszűnése eredményezi, a szerződés megszűnése előtt bekövetkezett biztosítási események tekintetében a kockázatviselés fennáll. (jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek). A biztosítási szerződés megszűnhet:  Felek megállapodása: díjmentes leszólítás (az ügyfél a továbbiakban a tartam végéig mér nem fizet díjat), visszavásárlás (nincs több pénzem, hogy tovább fizethetném a dijat)  Egyoldalú megszüntetése felmondás útján (rendes v. rendkívüli)  Biztosított halála (egyes szerződéseknél)  Díjfizetés késedelme (ha reaktiválásra kerül a szerződés a díjfizetéssel nem fedezett időszak alatt nem áll fenn a kockázatviselés) 30 nap múlva ellentétes kikötés hiányában  Határozott idejű szerződés lejárta  Szerződés ellehetetlenülése  Biztosítási érdek megszűnése Érdekmúlás pl: eladás, elajándékozás A

kockázatviselés megszűnésének esteit a biztosítási szerződés tartalmazza. Biztosítási tartam: az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Biztosítási összeg: nem keverendő a biztosítás díjjal. A biztosítási összeg, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított, illetve ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja. Biztosítási fedezet: azon összeg melynek kifizetését a biztosítási díj megfizetése lehetővé teszi. Kifizetett kártérítés

csökkenti ezen összeget. KÁRRENDEZÉS Kárrendezés: Azaz eljárás amelynek során biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító teljesíti vállalt kötelezettségét. Kár: a kedvezőtlen hatású esemény következménye. A kárrendezés a kár bejelentésétől a végleges kifizetésig vagy elutasításig tartó munkafolyamatok összessége. Kárrendezés folyamata-menete 1. Kárbejelentés: - Írásban - Határidő: o Személyi Biztosítás 8 munkanap o Vagyonbiztosítás 2 munkanap 2. Nyilvántartásba vé tel: Az adott biztosítással kapcsolatos bizonylatok összeggyűjtése (jegyzőkönyvek, zárójelentés.) 3. Jogalap elbírálás: Az ügyfél jogosan támaszt-e kártérítés igényt? 4. Kárszemle: a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények rögzítése 5. Kártérítési összeg megállapítása: o Kár terjedelme o Bizt-i feltételek alapján Figyelembe véve a káresemény körülményeit, a károsodott vagyontárgy

minőségét, mennyiségét, értékét→ kifizethető kárösszeg megállapítása 6. Kárellenőrzés 7. Felülvizsgálat: magasabb beosztású kárszakértő a helyszínen vizsgálja felül a kárt, amelynek új kármegállapítás is lehet a következménye. 8. Kárutalványozás: a kárösszeget kifizetik 16. A részvény jellemzői, típusai A bank saját tőkéje és szavatoló tőkéje A kockázat és a kár korlátozása, önrészesedés. A valóságos érték fogalma. A kockázatviselés mentesülésének esetei. A díjképzés és a díjkalkuláció alapelvei Az értéktőzsde megalakulása, megszűnése, tőzsdetagság keletkezése, megszűnése. A munkaszervezet tipikus megjelenési formái és azok jellemzői. A részvény jellemzői, típusai Részvény: Lejárat nélküli, tagsági jogot megtestesítő értékpapír, melyet részvénytársaságok bocsátanak ki. A részvény tulajdonosa osztalékra jogosult. Részvény típusai: 1. Átruházhatóság szerint :

• Bemutatóra szóló: a tulajdonos megjelölése nélkül is átruházható • Névre szóló: csak a tulajdonos megjelölésével ruházható át. 2. Jogokkal való rendelkezés szerint: • törzsrészvény: szavazásra és nyereségarányos osztalékra jogosító részvényfajta. Lehet névre vagy bemutatóra szóló. • elsőbbségi részvény: Olyan speciális részvényfajta, mely valamilyen elsőbbséget biztosít a többi részvényessel szemben. Például, osztalék elsőbbségi, szavazatelsőbbségi, likvidációs elsőbbségi • dolgozói részvény: A munkavállalóknak ingyen, vagy kedvezményesen juttatott részvények, melyeket kizárólag dolgozók, vagy cégtől nyugállományba vonult volt dolgozók birtokolhatnak. Max a jegyzett tőke 15 százalékáig bocsátható ki. • kamatozó részvény: tulajdonosát a részvény névértéke után előre meghatározott mértékű kamat illeti meg, amelyet a vállalat az adózott eredményből fizet ki. A részvény

jellemzői: • Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott (zártkörű és nyilvános) lejárat nélküli papírok. • Szavazati jogot, osztalékra való jogot, likvidációs hányadra való jogot biztosít. • A jogok gyakorlásának mértéke a tulajdoni hányadhoz kapcsolódik • Névre és bemutatóra szólhat. • Hozama változó, nincs lejárata. Névértéke a vállalat alaptőkéjének adott hányadát testesíti meg A részvény tulajdonosának korlátozott a felelőssége, csak az értékpapír-befektetés összegéig terjedhet. A bank saját tőkéje és szavatoló tőkéje: Saját tőke: A saját tőke a vállalkozás saját forrása, melyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők, időbeli korlátozás nélkül, véglegesen bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, az adózott eredményből a vállalkozásban meghagynak, vagy olyan egyéb elemek, amelyeket a jogszabályok szerint tartoznak a saját tőke elemei

közé. A mérlegben a saját tőke a források első nagy csoportját jelenti. Szavatoló tőke: Egy bank szavatoló tőkéje a saját tőkéjének és az alárendelt kölcsöntőkéjének összege, a bank hosszú távú, hátrasorolt forrásainak mutatója. A szavatoló tőke megmutatja a bank hitelezőinek, - a betéteseknek -, hogy egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén mekkora tőke áll rendelkezésükre. A banki tőke elsődleges funkciója a bank stabilitásának erősítése. I. Alapvető tőkeelemek: 1. Jegyzett tőke 2. Eredménytartalék 3.Lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4.Általános tartalék 5.Általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig 6.Eredménytartalék (ha pozitív) 7.Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív 8.Alapvető tőkeelemek pozitív összetevői 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 10.Immateriális javak értéke

11.Osztalékelsőbbségi részvények névértéke 12. Eredménytartalék (ha negatív) 13. Mérleg szerinti eredmény (ha negatív) 14. Kockázati céltartalék és értékvesztés hiányának összege 15. Alapvető tőkeelemek negatív összetevői 16. Alapvető tőkeelemek összesen 1 II. Járulékos tőkeelemek: 17. Osztalék-elsőbbségi (kumulatív) részvényekre jegyzett és befizetett tőke 18. Értékelési tartalék 19. Alárendelt kölcsöntőke III. Kiegészítő tőke: 20. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke 21. Járulékos tőkeelemek (17+18+19+20) 22. Szavatoló tőke A kockázat és a kár korlátozása, önrészesedés: Kockázat: Annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/valakik értékeire, célkitűzésekre. A kockázat nagyságát a következmény és valószínűsége együtt fejezi ki Kockázatelkerülés: Az olyan helyzeteket, tevékenységeket elkerüljük, amelyeket kockázatosnak tartunk, vagy úgy érezzük, hogy fennáll

valamilyen negatív következmény bekövetkezésének lehetősége, vagyis egyszerűen kitérünk a kockázat elől. Kár: A veszélyben rejlő károsító esemény tényleges bekövetkezése; veszteség. Kármegelőzés: Olyan magatartás, mely a kockázatot a közvetlenül előidéző tényezők ill. a fenyegetett érdekek körébe történő beavatkozással hárítja el vagy mérsékli. Minden olyan tevékenységünk ide tartozik, amellyel a káresemény bekövetkezését megelőzően önmagunk és vagyontáraink védelmét szolgáljuk. Ezen kívül ide sorolhatóak a biztonsági szempontokat is magukban foglaló jogszabályok, szabványok, normák, kötelező előírások betartása és batártatása. Két formája van:  Passzív kármegelőzés: a veszélyes tevékenységtől való tartózkodás  Aktív kármegelőzés: a konkrét intézkedések megtörténte Önrészesedés: A kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a

vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés Abszolút önrészesedés: Levonás jellegű önrészesedés , amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli. integrál önrészesedés: Az apró, jelentéktelen károk kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt. A valóságos érték fogalma: Az egyes vagyontárgyak mindenkori csereértéke. 2 esetben különböztetjük meg: 1. Új vagyontárgy esetében a

valóságos érték annak újra beszerzési ára 2. Használt vagyontárgy esetében annak értéke folyamatosan csökken (az elavulás miatt), ez a csökkent érték a valóságos érték. A kockázatviselés mentesülésének esetei: Mentesülés fogalma: Azaz eset, amikor a biztosítási esemény ugyan bekövetkezett, azonban a biztosított valamilyen jogszabályban meghatározott mulasztást követett el és ezért a biztosító a kárt nem téríti meg. A mentesülési okot a biztosítónak kell bizonyítania. Mentesülési esetek: I. Életbiztosítás esetében: 1. ha a biztosított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozza 2. szándékosan elkövetett bűncselekmény kapcsán hal meg a biztosított 3. 2 éven belüli öngyilkosság 4. közlési kötelezettség megsértése 5 éven belül 2 II. Vagyonbiztosítás esetében: 1. szándékos magatartás a biztosított részéről (a biztosított okozza a kárt) 2. súlyos gondatlanság: a gondatlanságnak és

a körültekintésnek olyan súlyos elhanyagolása, amely a szándékosságot súrolja (kressz megsértése, ittasság, drog használat) 3. jogellenes károkozás: engedély nélküli tevékenység folytatása 4. kárenyhítés vagy kármegelőzés elmulasztása 5. közlési kötelezettség megsértése 6. kárbejelentési kötelezettség elmulasztása 7. kárral kapcsolatos iratok be nem mutatása III. Felelősség biztosítás esetében: 1. mentesülés NINCS Viszont a biztosító visszakövetelheti a biztosított által szándékosan vagy súlyosan, gondatlanul okozott kár összegét. Kizárás: Nem biztosítási esemény során kerülhet sor kizárásra, ilyen például háború, sztrájk, tüntetés vagy robbantás során keletkezett kár. A díjképzés és a díjkalkuláció alapelvei: Díjképzés alapelvei: - díjmérték, piaci ár - normatív, költségalapú díjképzés - a teljes önköltség érvényesítendő (kivétel: PHD) - a fedezeti összeg tartalmazza a

pénzügyi és rendkívüli ráfordítások fedezetét is - a díjképzés évente felülvizsgálandó Díjkalkuláció alapelvei: A díjkalkuláció bizonyos alapadatok felhasználásával, a valószínűség számítás törvényszerűségeire építve a biztosítási matematikusok kalkulálják. Matematikai nehézséget főleg a kockázati díjrész kalkulációja okoz, a kockázati díjrész kalkulációjának alapelve az ún. ekvivalencia elv: Várható befizetések jelenértéke = várható kifizetések jelenértéke Az értéktőzsde megalakulása, megszűnése, tőzsdetagság keletkezése, megszűnése: Tőzsde: A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde tehát csak helyszínt biztosít a kereskedéshez − meghatározott árukat, − meghatározott helyen, − meghatározott időben, − meghatározott személyek, − meghatározott módon

adhatnak-vehetnek. A tőzsde alapításának feltétele: • min. 15 alapító tag • min. 150 m Ft alaptőke • alapszabály kimondása, tisztségviselők megválasztása • a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány jóváhagyása Típusai: 1. a tőzsdén forgalmazott áruk jellege alapján: • áru: ahol fizikai áruk adásvétele folyik • érték: ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek stb. adásvétele történik 2. jogállás alapján: • európai kontinentális: tevékenységük felett az állam gyakorol ellenőrzést és felügyeletet, vezetőségét az állam nevezi ki vagy a tagok maguk választják. • angol-amerikai típusú: rt. formában működnek, vezetőségüket maguk választják, működési feltételeiket maguk alakítják ki Értéktőzsde: Az értéktőzsde értékpapírpiac. Vagyis az értéktőzsde olyan piac, ahol a forgalmazható értékpapírok (részvények, kötvények és állami értékpapírok) kereskedelme zajlik. 3

Szervezeti felépítése: • Közgyűlés • Tőzsdetanács • Felügyelő-bizottság • Etikai Bizottság • Tőzsdetitkárság • Szakmai bizottságok • Szekciók: A szekció a tőzsdei kereskedés - a kereskedés tárgya, a kereskedésre jogosultak köre és az elszámolás módja alapján - elkülönülten szabályozott része. • Tőzsdetagság Megalakulása: Legelső tőzsde a XIII. sz-ban a Németalföldön (mai Belgium) alakult ki A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. A II. világháborút követően a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948 május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást

követően - 1990. június 21-én - újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. A tőzsde megszűnése: • Közgyűlés a megszűnését határozza el • A tőzsdetagok száma tartósan 15 alá csökken • Kormány jóváhagyja Tőzsdetagság keletkezése, megszűnése: A tőzsdetagok tőzsdei kereskedési jogosítványával rendelkező piaci szereplők. A tagság kettős minőséget jelent: • a tőzsdén való kereskedési jogosultságot • tulajdonosi minőséget Értéktőzsdén a taglétszámnak nincs felső határ. A tagság örökölhető és értékesíthető A tőzsdetagok jogi személyek, s a képviseletükben eljáró alkuszok (brókerek) rendszerint a cég alkalmazottai. A tagság feltétele a tőzsdei ügyekben való jártasság, erkölcsi megbízhatóság és vagyoni megalapozottság. A tőzsde tagja csak Magyarországon bejegyzett, névre szóló részvényekkel rendelkező gazdasági társaság

lehet, azok közül is az, amely: • rendelkezik az ÁPTF(Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet) által kiadott forgalmazói engedéllyel • a tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által támasztott követelményeknek megfelelő személyt delegál • van olyan, értékpapír forgalmazási tevékenység irányításával megbízott munkatársa, aki a vele szemben támasztott feltételeknek megfelel • rendelkezik a szükséges technikai, tárgyi és személyi feltételekkel • befizette a belépési díjat és kötelezettséget vállal további díjak fizetésére • tagsági felvételi kérelmét írásban, a csatolandó okmányokkal együtt benyújtotta a Tőzsdetanácshoz. Tőzsdetagság megszűnése: • kilépéssel • kizárással • PSZÁF engedélyének visszavonásával • bizonyos szabályainak megsértésével A munkaszervezet tipikus megjelenési formái és azok jellemzői: A korszerű munkaszervezetek tipikus megjelenési formái: • Lineáris (vállalkozói)

szervezet • Funkcionális (lineáris-funkcionális) szervezet • Divizionális szervezet • Mátrixszervezet • Konszern- és holdingszervezet 4 1. Lineáris szervezet: − Ez egy egydimenziós, egyvonalas szervezeti forma. − Előnye: egyszerű, könnyen áttekinthető, egyértelműek az alá- és fölérendeltségi viszonyok, alacsony költséggel jár. − Hátránya: szervezet nem eléggé rugalmas, horizontális koordináció nehézkes, felső szintű vezetők leterheltsége nagy 2. Funkcionális szervezet: Egydimenziós, többvonalas szervezet. Jellemzői − az elsődleges munkamegosztás a szervezet funkciók szerint történik − erőteljes szabályozottság − hatáskörökre jellemző a döntési jogkörök centralizációja − Előfeltétele: stabil piac és környezet, áttekinthető termelési tevékenység, nem túl széles termékskála. Előnye: munkatermelékenység nő, költségek csökkennek, a stratégia egyszerűen elkészíthető Hátrány:

információs kapcsolatok bonyolultak, nehezen áttekinthető, csökken a szervezet alkalmazkodó képessége, adaptációs képességek veszélybe kerülhetnek a hatáskörök centralizációja és az erőteljes szabályozottság miatt. 3. Divízionális szervezet: Előfeltétele: vállalati méretek növekedése, erőteljes termelési-, termékdiverzifikáció, vállalatok nemzetközivé válása. Jellemzői − az elsődleges munkamegosztás tárgyi elvű Előnye: stratégiai és az operatív feladatok szétválása, stratégiai feladatra lehet koncentrálni, a vállalati cél és a divíziók céljai egyértelműek, világos a cél, erőteljes a piaci orientáció, a piaci változások nem érintik az egész vállalatot, csak a divíziókat, felelősségi-érdekeltségi rendszer alakítható ki. Hátránya: nagy önállóságot kap a divízió, így a vállalkozás eredményességét veszélyezheti, komoly szakértelem igény, és továbbképzés biztosítása Divízió formái −

profitközpont típusú − költségközpont típusú − inveszment központ 4. Mátrix szervezet: A funkcionális és tárgyi elvű munkamegosztás egyszerre történik, tehát két elv egyidejűleg érvényesül. A mátrix szervezet többdimenziós forma. Formái − termékorientált mátrix szervezet − profitorientált mátrix szervezet − Előfeltétele: környezeti szegmensek átlagon felüli erősségű változásai, nagyfokú vállalti innováció, a vezetők kiemelkedő kommunikációs és konfliktustűrő képességgel rendelkezzenek. Előnye: innovatív, adaptív, teljesítmény orientált, tanuló-rendszer Hátránya: rivalizálás, túlhajtott csoportmunka, a felelősségeket a vezetőkre hárítják, összeomlás veszélye krízis helyzetben. 5. Konszern- és Holding szervezet: Konszern: Az a vállalti csoportosulás, melynek tagjai közösen tevékenykednek egy iparágban. Konszern szervezet: Tőkekoncentráció megjelenési formája, amely alá- és

fölérendeltségi viszonyt alakít ki vállalat és vállalat között. Holding: A konszern szervezetnek olyan változata, amely csak a vagyonkezelés eszközeivel befolyásolja az irányított vállaltot. Konszern irányítás típusai − operatív − stratégiai − pénzügyi − vagyonkezelői 5 17. Az értékpapír fogalma, fajtái A kötvény A bankszámlaszerződés tartalmi és formai kellékei. Számlanyitás, számlafigyelés, számlamegszüntetés A biztosításügy jogi és állami szabályozása. Az élet- biztosítások. Az értékpapírok különbség. A és nem viszontbiztosítási értékpapírtörvény alapján. életbiztosítások tevékenység. forgalomba A típusú biztosítások pénzügyi hozatalának közötti műveletekhez jogi alapvető kapcsolódó feltételrendszere az Az értékpapír fogalma, fajtái: jogi f ogalma: Az értékpapír o lyan okirat, a mely a b enne ta núsított a lanyi jo got ú gy testesíti meg, h ogy

azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. pénzügyi fogalma: Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret. Fajtái: 1. Értékpapírban foglalt jog szerint:  Követelést megtestesítő ép: Egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: váltó, csekk, kötvény, letéti jegy  Részesedési jogot megtestesítő ép: Tagságot megtestesítő ép. A tulajdonosok valamely vállalkozása alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére az osztalékra. Alaptípusa: részvény, befektetési jegy  Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő ép: Áru feletti rendelkezési jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak. Alaptípusa: közraktárjegy, zálogjegy  Egyéb jogot megtestesítő ép: pl.: kárpótlási jegy 2. Lejárat

szerint:  Rövid lejáratú: (0-1év) - váltó  Középlejáratú: (1-5év) - kötvény  Hosszú lejáratú: (5év felett) – kötvény, záloglevél  Lejárat nélküli: Végleges pénzlekötést jelentenek és a vállalat működéséhez (elvileg az idők végezetéig) állandó forrást biztosítanak - részvény 3. Átruházási lehetőség szerint:  Bemutatóra szóló  Névre szóló, ami átruházási nyilatkozattal történik  Rendeletre szóló: az átruházás fogatással történik 4. Hozam alapján: Kötött hozamú ép.:  Nem kamatozó: kibocsátása névérték alatt történik (diszkonttal)pl.: zérókupon kötvény, váltó  Fix hozamú Változó hozamú ép.: pl: részvény Átmeneti formák: különböző konstrukciók, pénzügyi innovációk igen sokszínűek, a konkrét kibocsátástól függő feltételűek.  Átváltható kötvények: Teljesen hétköznapi hitelviszony, részvényre történő átváltási joggal kiegészítve. A

befektető már kibocsátáskor biztosítja magának a jo got, h ogy a k ialkudott feltételekkel ju that majd részvényekhez, de ha mégsem kíván az átváltási lehetőséggel élni, az eltelt évekre sem marad hozam nélkül (kötvénykamat). Kamata kisebb, mint a normál kötvényeké  Lebegő (mozgó) kamatozású kötvény: a hitelek után fizetett kamat nagyságát a jövőbeni piaci kamatok arányában határozzák meg. 5. Forgalomba hozatal feltétele szerint:  Zárt: pl.: Zrt részvényei  Nyílt: nyílt körűen forgalomba hozott pl.: államkötvény Kötvény: kötvény: A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá 1 a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, ill. jogosultjának (a

hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Kötvényt kibocsátó szervezetek: • állam • MNB • önkormányzat • nemzetközi szervezet • jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet • jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe A kötvény nyilvánosan és zártkörűen egyaránt forgalomba hozható. A kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény lejáratakor köteles visszafizetni. A kötvényen alapuló követelés sohasem évül el Kötvények árfolyama: A kötvényeknek árfolyama van. Ez azt jelenti, hogy a piacon a névértéküktől eltérő áron lehet őket eladni vagy megvenni. A kötvény értéke nem más, mint az abból származó jövedelmek jelenértékének összege Kötvények kockázata: Három fő kockázati csoportot: • visszafizetési kockázat • kamatláb változásából adódó kockázat • devizaárfolyam-kockázatot Visszafizetési

kockázat: A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, megítélésénél fontos a k ibocsátó sze mélye, fizetőképessége. Nemzetközi hitelminősítő intézetek folyamatosan értékelik a fontosabb kibocsátókat és kockázati szint szerint besorolják őket, illetve ha valamilyen lényeges változás történik a cég életében, akkor időről időre módosítják a kockázati besorolást. A kamatláb változásából adódó kockázat: Ha a p iaci k amatláb n övekszik, ak kor a f ix k amatozású értékpapír ár folyama csö kken, mivel a k ibocsátáskor rögzített, a k ötvény ál tal b iztosított p énzáramlás k evesebbet ér , jelenértéke csökken. Ha a p iaci k amatok csökkennek, akkor a fix kamatozású értékpapírok árfolyama növekszik, mert a fix, előre rögzített összegű pénzáramlás jelenértéke n övekszik. A változó k amatozású k ötvények eset ében a k amatlábkockázat k isebb, mivel ezen értékpapírok esetében a

kötvény által biztosított kamatot időről időre kiigazítják a piaci fejlemények ismeretében. Devizaárfolyam-kockázat: Ha egy befektető külföldi devizában kibocsátott értékpapírt, például kötvényt vásárol, akkor egy további kockázatot j elent a d evizaárfolyam, mivel b efektetéseit s aját d evizában t artja n yilván, í gy eg y es etleges leértékelődés számára kedvezőtlen, míg az idegen deviza felértékelődése számára kedvező. Kötvények csoportosítása: 1. Rendelkezési jog szerint  névre szóló  bemutatóra szóló 2. Lejárat szerint  fix kamatozású  meghosszabbítható  lerövidíthető 3. Lejárat időtartama szerint  hosszú lejáratú  közép lejáratú 4. Kamatfizetés szerint  fix kamatozású  változó kamatozású  alternatív kötvény 5. Kamatszelvény szerint  kamatszelvényes  kamatszelvény nélküli 6. Fedezet szerint  fedezettel bíró  fedezet nélküli 7. Kielégítés

rangsora szerint  előre sorolt (szenior) - visszahívható kötvények - visszaváltható kötvények - lerövidíthető kötvények - meghosszabbítható kötvények  hátra sorolt (junior) 2 Tartalma: A kötvénynek tartalmaznia kell: a kibocsátáshoz, azaz a forgalomba hozatalhoz szükséges felhatalmazást (ezt a Pénzügyi S zervezetek Állami F elügyelete ad ja k i), a k ötvény el nevezését és a k ibocsátás cél ját, a k ötvény névértékét, értékpapírkódját és egyedi azonosítóját. A kötvénynek tartalmaznia kell továbbá: a kibocsátó megnevezését, az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, a futamidőt, a kamatfizetési és törlesztési időpontokat, feltételeket, továbbá magát a kötelezettségvállalást az összeg visszafizetésére, a kamat megfizetésére. A k ötvény érvényességi k elléke, h ogy szer epeljen r ajta a k iállítás h elye és i deje, v alamint a kibocsátó aláírása. A törlesztés: •

lejáratkor egy összegben; • a futamidő alatt azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; • bizonyos türelmi idő után azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; • sorsolással (nyereménykötvény). A k ötvény ál talában k özép-, v agy h osszúlejáratú h itelforma. L ejárati i deje a kibocsátástól szá mítva 3 -25 é v között ingadozik. A lejárat előtt a kibocsátónak visszavásárlási kötelezettsége nincs, így a szerzett kölcsön tartós forrásnak számít. Kamata: A k ötvény k amatozó értékpapír. A k amatot a k ibocsátó ál lapítja meg a k ötvény n évértékének szá zalékában, jellemzően éves futamidőre vonatkoztatva. A fix kamatozású kötvényeknél az előre megállapított kamatláb az egész futamidő alatt változatlan. Ezekre a kötvényekre általában évente egyszer, esetleg kétszer fizetik a kamatokat. Előfordul a lejáratkor történő egyösszegű kamatfizetés, vagy a

kamat nyereményként va ló kisorsolása is. A vá ltozó ka matozású köt vények e setén a ka matszintet va lamilyen ga zdasági vá ltozóhoz köt ik: a ba nkközi kamatlábak, vagy a gazdálkodó eredményességének (eredmény, osztalék, stb.) függvénye a kamat Gyakori az a megoldás is, hogy a kamatnak a változó rész mellett fix összetevője is van. Számlanyitás, számlafigyelés, számlamegszüntetés: SZÁMLANYITÁS: Bankszámlát arra jogosítvánnyal rendelkező hitelintézetnél lehet megnyitni, de a hitelintézeteket számlanyitási kötelezettség nem terheli. Bankszámlanyitás feltétele: Mind a banknak, mind az ügyfélnek jogai vannak és kötelezettséggel bírnak. A bank kötelezettségei: - vezeti az ügyfél számláját - teljesíti a megbízásokat - meghatározott időközönként egyenlegértesítőt küld - az ügyfél adatait banktitokként kezeli A bank jogai: - az ügyfél rendszeresen fedezetet biztosítson a megbízásokhoz - az ügyfél a

szükséges adatokat a bank rendelkezésére bocsássa - a bank jogosult különböző díjakat, jutalékokat felszámolni a szolgáltatások után A számlatulajdonos kötelezettségei: - fedezetet biztosítani a számlán - a megbízások tejesítéséhez a szükséges információkat megadni - fizetni a bankköltségeket Számlatulajdonos jogai = a bank kötelezettségei. Vállalkozásnál a számlanyitás feltételei: - egyéni vállalkozónak bankszámlanyitási kötelezettsége nincs, kivéve ha ÁFA-alany ill. ha készpénz nélküli fizetést is alkalmaz - gazdasági társaságoknak számlanyitási kötelezettsége van, a cégbírósági bejegyzést követő 3 8 bank napon belül - a banknak értesítenie kell a nyitásról az APEH-t, KSH-t és a TB-t SZÁMLAFIGYELÉS: Számlafigyelő rendszer követi az ü gyfél f orintfolyószámlájának, d evizaszámláinak, i lletve k ártyaszámlájának egyenlegét és a tranzakciókról értesítést küld. SZÁMLA-MEGSZÜNTETÉS:

A b ankszámla megszüntetése t örténhet azo nnali h atályú és ú gynevezett r endes f elmondással. Ut óbbinak az időtartamát ugyancsak az üzletszabályzat, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Ugyanitt található az azonnali hatályú megszüntetés feltételeinek meghatározása is. A bankszámlaszerződés automatikus meg nem szűnésének gyakorlati következménye az, hogy a számlavezetési díjat mindaddig felszámolja a bank, amíg a szerződés meg nem szűnik, függetlenül attól, hogy a bankszámla egyenlege t artósan n ulla. Ennek o ka az, h ogy a b ank ak kor i s r endelkezésre t artja a b ankszámlát, f igyeli az egyenleget, közli a terheléseket és jóváírásokat, i lletve azo k hiányát, ha a bankszámlát nem h asználja a tulajdonosa. A sz ámla megszüntetése sz emélyes ü gyintézést i gényel, á ltalában e gy f ormanyomtatvány kitöltésével t örténik. A szá mla megszüntetése eg yes b ankokban díjköteles

Am ennyiben t elebank, m obilbank vagy internetbank szolgáltatást is használt régi számlájához, akkor ezeket is fel kell mondania. Megszüntetése előtt ki k ell egyenlíteni a megszüntetni k ívánt szá mlával k apcsolatban a bankkal sze mben fennálló tartozását, ami ez esetben azonnal esedékessé válik. A bankváltás nem mentesít a hitelek visszafizetési kötelezettsége alól, tehát bankváltás esetén a hitelintézetnek maradéktalanul vissza kell fizetnie a számla terhére igénybe vett hitel összegét az esedékes kamatokkal és díjakkal együtt. A biztosításügy jogi és állami szabályozása: Az állami biztosítás-felügyelet célja kettős: egyfelől védi a fogyasztók, ügyfelek érdekeit, másrészt figyelemmel kíséri a biztosítók „üzemi” működését. A biztosításügy állami szabályozása a következő területekre terjedhet ki: • szerződés feltételek (pl. kötelező biztosítások) • biztosítástechnikai tartalékok

nagysága, képzése • díjakra vonatkozó előírások (pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) • biztosítók alapítására vonatkozó szabályok • állami tulajdonú biztosítók révén a piac befolyásolása • adózásra vonatkozó szabályok (pl. adókedvezmények, biztosítási adó) Az állami szabályozás elsődleges es zközei a jogszabályok, a melyek k özül a b iztosítás s zempontjából a következők a meghatározók: • Polgári törvénykönyv (és azon belül a biztosítással foglalkozó rész) • A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény • Rendeletek (kormány és pénzügyminiszteri). Az állami szabályozás fő területei  szerződési feltételek  tartalékolás  szolvencia (szavatoló tőke)  díjak  új biztosítók alapítása  a piac befolyásolása (működő állami biztosítón keresztül) Az élet- és nem életbiztosítások típusú biztosítások közötti

alapvető különbség: A klasszikus életbiztosítás egy olyan szerződés, amelynek egy meghatározott összeg (díj) rendszeres fizetése fejében a biztosító vállalja, hogy a kedvezményezettnek egy fix összeget, vagy meghatározott járadékszerű jövedelmet fizet a biztosított halála, sérülése esetén. Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a baleset és egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás). 4 Időtartam Kifizetés Árazás Biztosítási esemény gyakorisága Tartalékolás Életbiztosítás több évre szól összeg Várható érték alapján (nagy állományok miatt). Nincs kockázati pótlék. Nem-életbiztosítás 1 év kár Valószínűségi alapon (valószínűségi változók) nettó díj, kockázati pótlék, költségek) Egyszeri ("kár": Mikor?) Többszöri (kár: Mekkora? Milyen gyakran?) Hosszú távú Rövid távú A viszontbiztosítási tevékenység: „Viszontbiztosítási t

evékenység: a biztosítási t evékenységet f olytató v állalat k ockázatának egy r észének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása.” A biztosítók közötti kockázatmegosztást szolgálja. A viszontbiztosító a direkt biztosító kockázatának egy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáért vállalja át. A direktbiztosító szempontjából a viszontbiztosításba adás passzív ügylet, míg viszontbiztosító részéről aktív üzlet. Arányos v iszontbiztosítás e setén a d irektbiztosító a biztosítási d íj a dott h ányadát f izeti a v iszontbiztosítónak, akinek ilyen arányban kell a kárt fedeznie. Nem arányos viszontbiztosítás esetén a direktbiztosító kisebb összeget fizet a viszontbiztosítónak, amelynek csak bizonyos kárösszeg felett van kötelezettsége. A pénzügyi műveletekhez kapcsolódó biztosítások: A bank

bizonyos pénzügyi műveletek eset ében megköveteli, h ogy az ü gyfél r endelkezzen o lyan biztosítással, amely pl. hitelfelvétel esetén az esetlegesen bekövetkező károktól megvédi a bankot Ilyen pl a vagyonbiztosítás, amelyet a bank jelzáloghitelek esetében kér a fedezetként felajánlott ingatlanra. A biztosítást a hitelt kérő fizeti, de a kedvezményezett a bank a kért hitel összegéig. Kérhet a bank hitelfedezeti biztosítást is Olyan b iztosítási f orma, amely az ad ós p énzügyi h elyzetének r omlása es etén, b iztosítási d íj f izetése f ejében a havi törlesztő-részleteket f izeti a b ank f elé. F olyószámlákhoz k apcsolódó h iteleknél v annak o lyan hitelkonstrukciók, a hol é letbiztosítást ké r a ba nk. A k edvezményezett eb ben az eset ben i s a b ank a h itel összegéig. Í gy m egvalósul, h ogy a magyar ba nkok egyre erőteljesebben kapcsolódnak be a biztosítási tevékenységbe. Az értékpapírok forgalomba

hozatalának jogi feltételrendszere az értékpapírtörvény alapján: Az értékpapír törvény előírja az értékpapírok forgalomba hozatalának menetét. Első lépésben tájékoztatót k ell k észítenie a k ibocsátónak. A t ájékoztató f unkciója az, h ogy az ér tékpapír k ibocsátójának pénzügyi, gazdasági helyzetéről és a kibocsátás részletes adatairól valamennyi befektető számára értékelhető, átlátható, a kockázatokat f eltáró, eg ységes i nformációt nyúj tson. E zután k ell megtörténnie a ny ilvános ajánlattételnek ami az értékpapír vásárlására/jegyzésére történő felhívás, amelyet a nyomtatott sajtó útján egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére tesznek közzé. A nyilvános aj ánlattétel tartalmazza a f orgalomba h ozandó ér tékpapír és a k ibocsátó megnevezését, az értékpapír m ennyiségét (darabszámát), n évértékét és k ibocsátási ( eladási) á rát (

árfolyamát), t ovábbá a j egyzésre r endelkezésre ál ló időtartamot. Csak ezt követően kezdődhet az értékesítés, mely történhet jegyzés és aukció útján. A jegyzés olyan eljárás, amelynek során a nyilvános ajánlattétel alapján az értékpapírt megvásárolni szándékozó a jegyzési ív aláírásával feltétel nélkül és visszavonhatatlanul nyilatkozik arról, hogy az aj ánlatot elfogadja, és kötelezettséget vállal arra, hogy az íven szereplő ellenszolgáltatást teljesíti a kibocsátó számára. Az au kció o lyan ér tékesítési el járás, amelynek so rán a b eérkezett v ételi aj ánlatok az ár ( hozam) al apján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára legkedvezőbb vételártól (hozamtól) kezdődik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja. 5 18. A pénzügyi piacok fogalma, csoportosításuk Az egyes piacok funkciói, pénzügyi eszközei. A

Magyarországon alkalmazott készpénzes fizetési formák A készpénzes fizetési forgalom szabályozása. Banki kötelezettségvállalások Pénzügyi lízing. Hitelszerű kihelyezések (leszámítolás, követelések megvásárlása, faktorálás, forfetírozás). feladatai. Az OBA jogállása, feladatai. Az MNB szervezete, jogi státusa, A pénzügyi piacok fogalma, csoportosításuk. Az egyes piacok funkciói, pénzügyi eszközei: Pénzügyi piacok: olyan piacok, egyének s intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. Csoportosítás, eszközök: 1. Lejárat szerint: ● Pénzpiac: rövid lejáratú pénzek forognak, csupán ezek egy része ölt értékpapírformát. A pénzpiacok legfontosabb elemei a bankok. Főbb formái: váltók, rövid lejáratú bankbetétek ● Tőkepiac: általában hosszú lejáratú kölcsönök piaca, a megtakarításokat alakítja át

befektetésekké. Főbb eszközei: részvények, kötvények 2. Kibocsátás alapján: ● Nyílt piac: a megtakarítók, a befektetők széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat, azaz finanszírozóvá válhat. ● Zárt piac: előre ismert kiválasztott befektetői kört céloz meg a felhasználó. 3. Piac funkciója alapján: ● Elsődleges piac: funkciója, hogy összegyűjtése a hosszú lejáratú tőkéket és eljuttassa a beruházóhoz. Növeli a vállalat tőkét, a költségvetési tartozást ● Másodlagos piac: biztosítja a megtakarítások likviditását. Fő intézménye a tőzsde Biztosítja a piac likviditását. 4. Ügyletek esedékessége szerint ● Azonnali piac: (prompt piac) szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. ● Határidős piac: (termin piac) a szerződéskötés időben különválik a teljesítéstől. 5. Pénzügyi eszköz jellege alapján: ● értékpapírpiac: az ér tékpapírok ad ás-vételének he

lyszíne, m ind a pé nzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca ● devizapiac 6. Piac koncentráltsága alapján: ● koncentrált ● OTC ● decentralizált piac Magyarországon alkalmazott készpénzes fizetési formák: A készpénzfizetés teljesíthető: a. pénzösszeg közvetlen átadásával; b. a jogosult bankszámlájára készpénzben teljesített befizetéssel – hitelintézet pénztáránál, – bankjegykiadó automatánál, – postai készpénz-átutalási megbízással, – POS terminálon; c. a jogosult részére bankszámláról történő kifizetéssel – hitelintézet pénztáránál, – bankjegykiadó automatánál, – készpénzfelvételi utalvánnyal, – kifizetési utalvánnyal történő kiutalással postai úton, – POS terminálon, – csekkel, – pénzforgalmi betétkönyv útján; d. készpénzátutalással; 1 e. belföldi postautalvánnyal A készpénzes fizetési forgalom szabályozása: MNB szabályozza. Készpénzbefizetés

bankszámlára: Bankszámlára készpénz a számlavezető hilelintézet pénztárainál és egyes, befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatáinál fizethető be. A számlavezető hitelintézeten kívül más hitelintézet is elfogadhat készpénzbefizetéseket. Befizetés hitelintézet pénztáránál: A hitelintézet bármely erre kijelölt pénztáránál lehet a hitelintézetnél vezetett bankszámlákra hitelintézeti befizetési lappal készpénzt befizetni. A hitelintézeti befizetési lapot a hitelintézetek saját hatáskörben alakítják ki. Befizetés postahelynél: Postahelyeknél a bankszámlák javára készpénz átutalási megbízással teljesíthető készpénzbefizetés. A posta a postahelyeknél befizetett készpénz átutalási megbízások összegét a Posta Elszámoló Központ útján juttatja el a bankszámlát vezető hitelintézethez. Készpénzfelvétel bankszámláról: A számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított

készpénzfelvételi utalvánnyal levél útján, ill más hitelintézet pénztáránál. vagy az erre kijelölt postahelynél készpénzt vehet fel Készpénzkifizetés a bankszámláról postai úton: A számlatulajdonos kifizetési utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget postai úton fizessen ki a címzettnek. A megbízás elektronikus úton is benyújtható A számlatulajdonos a kifizetési utalványokat feladójegyzékbe foglalva nyújtja be a hitelintézethez, amely azok postai költséggel növelt összegével megterheli a bankszámlát és az utalványokat fedezeti okirat kíséretében átadja a székhelyén működő postahelynek, postai érvényesítés és a címzettek lakhelye szerint illetékes postahelyhez való továbbítás céljából. Pénzforgalmi betétkönyv: A pénzforgalmi betétkönyv az arra kijelölt postahely által vezetett különleges keretnyilvántartó könyv,

amely a nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, ill. annak kirendeltsége számára a kijelölt postahelyen készpénz felvételére rendelkezésre álló keret kimutatására és igazolására szolgál. A pénzforgalmi betétkönyvbe a szá mlatulajdonos kifizetési u talvány ú tján u talhat el látmányt. Az i génylésben f el k ell t üntetni a számlatulajdonos pontos adatai mellett azt a kirendeltséget, amelynek részére a pénzforgalmi betétkönyvet igénylik, t ovábbá a b etétkönyv k ezelésére k ijelölt p ostahely ad atait. A p énzforgalmi b etétkönyvet f orgalomba hozó hi telintézetnek erre vona tkozó m egállapodást ke ll köt nie a pos tával. Egyben m eg k ell h atároznia a z ellenőrző számla vezetésének szabályait, ill. rendszeréi A betétkönyvet pénzforgalmi jelzőszámmal kell ellátni A betétkönyv tulajdonosa a p ostahelynél sze mélyazonosságát és j ogosultságát i gazolva a b etétkönyvet át adó p ostai

dolgozó előtt aláírja. Banki kötelezettségvállalások: Banki k ötelezettségvállalás: A bank vállalja, hogy valamilyen feltétel teljesülése esetén, egy jövőbeli időpontban finanszírozni fog. Bankgarancia: Személyi b iztosíték. A bank k ötelezettségvállalása ar ra, h ogy bizonyos, a bank és az ügyfele között létrejött szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezte vagy éppen el maradása eset én a b ank a kedvezményezettnek a pontosan meghatározott összeget kifizeti. A bankgaranciákról szóló szerződés alapján a bank garancianyilatkozatot ad ki, amelyben mindig pontosan meg kell jelölni azokat a feltételeket, amelyek esetén a garancia alapján a bank teljesíteni köteles: - a garantált összeget - az időtartamot, ameddig a garancia érvényes. 2 Önálló k ötelezettségvállalásnak minősül, a garancianyilatkozatban m egnevezett feltételek b ekövetkeztekor a bank köteles fizetni A garanciáért a bank garanciadíjat

kér. Bankkezesség: Személyi b iztosíték. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette ő teljesít a jogosultnak. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Két fajtája van: • egyszerű kezesség: Kezes vagy a kezesek csak akkor kötelesek fizetni, ha az adóstól végleg behajthatatlan. • készfizető kezesség: A kezes vagy a kezesek azonnal fizetni kötelesek, ha nem fizet az adós. Pénzügyi lízing: A lízing olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. A pénzügyi l ízing olyan üzleti megállapodás, m ely szer int a l ízingbeadó m egvásárolja a l ízingbevevő által kiválasztott l ízingtárgyat azér t, h ogy an nak használatát

a l ízingbevevőnek díjfizetés el lenében át engedje. A pénzügyi l ízing s orán a l ízingtárgy v égig a l ízingbevevő könyveiben s zerepel, a zonban a t ulajdonos a lízingbeadó. Fajtái: Zárt- és nyílt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A lízingtársaság jogai és kötelezettségei: - beszerzi az eszközt, bérbe adja - nem ő veszi nyilvántartásba, nem őt terhelik a karbantartási, felújítási költségek - jogosult a lízingdíjra lízingdíj: - tőketartozás (követelésként tartja nyílván) - kamat (pénzügyi műveletek bevétele) A lízingbevevő bérbe veszi az eszközt. Nyilvántartásba veszi, viseli a közvetlen terheket, fizeti a lízingdíjat lízingdíj: kamat (pénzügyi

műveletek kiadása) Jogosult a hasznok szedésére, megszerezheti a tulajdont. Hitelszerű kihelyezések (leszámítolás, követelések megvásárlása, faktorálás, forfetírozás): Leszámítolás: A bank a m ás n evére szóló f izetési í géretet a lejárat előtt megvásárolja, így lejáratkor neki teljesítik a f izetést. A bank haszna alapvetően a leszámítoláskor fizetett ár és a váltóért később kapott összeg különbözete, amely azonban kockázatos a váltóadós esetleges nemfizetése miatt. Követelése megvásárlása: 1. Faktorálás: Rövid lejáratú követelések megvásárlása 2. Forfetírozás: Éven túli követelések megvásárlása FAKTROÁLÁS: Faktorálás alatt k övetelések ad ásvételét ér tjük. A k övetelés s zármazhat áruforgalomból, szo lgáltatásból, bankhitelből stb. A hitelező a követelést eladja a faktorálónak, innentől kezdve minden jogát elveszíti az adóssal szemben, és ezek a jogok a faktorálóra

szállnak át. A faktorálás előnye, hogy a faktorház egy helyen, egy szolgáltatásként nyújtja, amit különben a szállítónak külön-külön kellene igénybe vennie. A faktorálás hátránya a viszonylag magas faktorálási díj A faktorálást a következő szempontok alapján lehet csoportosítani: a., Visszkereseti jog alapján: 3 - magába foglalja a bank azon kötelezettségét, hogy vállalja a kintlévőség behajtását, valamint a nemfizetés esetén annak kockázatát. - visszkereseti joggal ellátott faktorálás (a vevő nemfizetése esetén a szállító viseli a kockázatot) b., Földrajzi elhelyezkedés szerint: - belföldi faktorálás - export/import/faktorálás c., Finanszírozás módja alapján: - finanszírozó faktorálás - esedékességi faktorálás d., Nemzetközi faktorálás: Faktorcégek: A faktorházakat nagy ügyfélforgalommal rendelkező kereskedelmi nagybankok alapítják azzal a szándékkal, hogy a meglévő ügyfélkör számára

differenciáltabb, az ügyfél igényeihez j obban i gazodó szolgáltatásokat biztosítanak. A faktorcégek profitorientáltak, bevételük a faktordíj, ami jutalék a szolgáltatásokért. A faktorszolgáltatás szereplői: - faktorbank, aki a szolgáltatást nyújtja - az áruügylet szállítója, aki megveszi a szolgáltatást - áru ügyletvevője FORFETÍROZÁS: A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából, és/vagy a be ruházásokhoz kapcsolódó s zolgáltatások n yújtásából a dódó k özép-, i lletve h osszú l ejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. A forfetőr magára vállalja a bármely okból történő esetleges nemfizetés teljes kockázatát. A követelést a forfetírozó leszámolja, vagyis a teljes futamidő alatt őt megillető kamatokkal csökkenti a követelés összegét. A forfetírozás előnyei az exportőr számára: - csökkenti a

kintlévőségeket, vagyis javítja a likviditást, és ezzel a hitelképességet, - megszünteti a lehetséges veszteségforrásokat (kamat-, árfolyam-, hitelkockázat) - nem kell a kintlévőségeket nyilvántartani és beszedni. Hátránya: a viszonylag magas finanszírozási költség. feltételei: - a Forfait bank megköveteli, hogy az adós első osztályú adós legyen, és az adós országában egy bank vagy az adós bankja az adósért váltókezességet ajánljon - csak olyan követelést vásárol meg, amelyet olyan valuta vagy devizanemben kötöttek, amit a világ bármely országában el tud ismertetni - az ügylet általában egy minimum összeghatárhoz kötődik Az OBA jogállása, feladatai: Hazánkban az 1993. évi XXIV törvény alapján jött létre az Országos Betétbiztosítási Alap jogi személyként Feladata: bankcsőd esetén a befagyott betétekre kártalanítást nyújt. Az Alap a befagyott betétek tőkéje és kamata u tán legfeljebb 1 3 millió f

orintig f izet k ártalanítást. Az OB A-nak kötelezően tagja minden betétet elfogadó bank, takarékszövetkezet,, hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár. A b etétbiztosítás védelme csak a bankok által forgalmazott, névre szóló betétekre és az ugyancsak névre szólóan, a bank által 2003. január 1-je u tán k ibocsátott k ötvényekre és l etéti j egyekre t erjed k i. A n évre s zólóság azt j elenti, h ogy a b ank nyilvántartásából a betét tulajdonosa egyértelműen azonosítható. A kártalanítás értékhatára személyenként 13 millió forint, amely értékhatár minden bankra külön-külön érvényes. A m egemelkedett kártalanítási értékhatár az EU csatlakozás előtt elhelyezett betétekre is vonatkozik. Forint és devizabetétekre egyaránt érvényes. Felügyeleti szerve: Állami Számvevőszék. Az alapot egy közvetlen igazgatótanács biztosítja. A bankcsőd után 15 nappal megkezdi a kifizetést és 90 napon belül

befejezi. Az MNB szervezete, jogi státusa, feladatai: Szervezete: 4 Az MNB törvény által meghatározott szervei: közgyűlés, monetáris tanács és az igazgatóság. A banki részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a közgyűlésen a pénzügyminiszter képviseli. A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg-eredménykimutatás megállapítása, a k önyvvizsgáló m egválasztása és v isszahívása, i ll. d íjazásának megállapítása, A monetáris tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, amely havonta legalább két alkalommal ülésezik, A testület 7 -9 t agú. T agjai; az M NB el nöke m int a monetáris t anács el nöke, az M NB al elnökei, az igazgatóság tagjai és további tagok, ak iket a köztársasági el nök hat évre n evez k i. A monetáris tanács tagjai munkájukat főállású munkaviszony keretében végzik. Az igazgatóság felel

a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Általában kéthetente ülésezik Az igazgatóság létszáma 4-6 fö; az elnökből, az alelnökből és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, az MNB-vel munkaviszonyban álló igazgatósági tagokból áll. Az MNB élén elnök áll, aki az MNB-re háruló feladatok ellátásáért és az MNB működésének irányításáért felelős. Az MNB elnökévé az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatok kérdésekben kiemelkedő elméleti, ill. gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. ill menti fel Az MNB legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki, iII. menti fel A javaslatot az MNB elnöke

teszi meg, amelyei a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek. Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól. Az al elnökök részt vesznek a b ank irányításában, a st ratégiai döntések meghozatalában. Magyarországon az M NB a központi bank. 1924-ben al akult meg és r észvénytársasági formában működik Jelenlegi működését az 1991. évi LX törvény szabályozza Legfőbb szerve a közgyűlés, a monetáris politika irányítását a jegybanktanács végzi. A bank élén elnök áll, akit - a miniszterelnök j avaslatára - a k öztársasági el nök h at év re n evez k i, illetve ment f el, munkáját a z igazgatótanács segíti. Az elnök évenként beszámol az Országgyűlésnek az M NB tevékenységéről Részvényei kizárólagos joggal az állam tulajdonában vannak. A jegybank legfontosabb feladatai: - a bankjegykibocsátás a jegybank kizárólagos joga - a hazai fizetőeszköz vásárlóerejének külső és belső védelme - a

pénzkereslet és pénzkínálat, a pénzforgalom szabályozása - más bankok tevékenységének irányítása, ellenőrzése - az állam tartalékainak őrzése és kezelése (kincstárosi funkció) - a monetáris politika kidolgozása (monetáris hatóság) - árfolyam kialakítása és védelme, devizahatósági feladatok ellátása - Nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységében való részvétel A köz ponti bank k ötelessége a monetáris pol itikát ki alakítani. Ennek m egvalósítása é rdekében kül önbözı szabályozó eszközöket alkalmaz. A szabályozó eszközök csoportosítása: Direkt ( közvetlen) eszközök: - kamatszabályozás, - hitelkontingensek. Indirekt (közvetett) eszközök: - kötelezı tartalék (jegybanki, likviditási) - nyíltpiaci műveletek - erkölcsi ráhatás 5 19. Megtakarítások és befektetések alakulása, a kettő összefüggései, hatásuk adott ország gazdasági Magyarországon fejlődésére. alkalmazott A

megtakarítók készpénzkímélő és felhasználók fizetési csoportjai. formák. A A főbb készpénzkímélő eszközök és alkalmazásuk. Mire szolgál az EBKM, EHM és a THM? Hogyan számítjuk ki? A banküzem prudens működése. Megtakarítások és befektetések alakulása, a kettő összefüggései, hatásuk adott ország gazdasági fejlődésére: A megtakarítás a jövedelmek fogyasztásra el nem költött része, azaz a p énz tulajdonosa jövedelme egy részét nem szándékozik felhasználni adott időszakban. Későbbi időszakban fogja felhasználni, de ezt csak akkor teheti meg ésszerűen, ha a jelenbeli pénzét jövőbeli pénzre cseréli, azaz számára ez jövőbeli követelést jelent. A csere lehetőségét a pénzügyi piac adja, ahol a jövőbeni fizetési ígéretre szóló értékpapírok találhatók. A megtakarítók – általuk biztosított források nagysága alapján – lehetnek kis- és nagybani befektetők. A befektetők két

alaptípusát szokás megkülönböztetni: stratégiai befektető és a pénzügyi befektető. A megtakarítások so kféle cso portosítása i smert. M egkülönböztetjük az ö nkéntes, a k ényszer és a k ikényszeríttet megtakarításokat. A megtakarítások t ípusainak m egkülönböztetése azért f ontos, m ert e zek „ viselkedése”, a pénzügyi rendszerbe történő becsatornázhatósága rendkívül eltérő. A pénzügyi rendszer különböző formákban ezeket a megtakarításokat különböző tartós finanszírozásra szoruló beruházókhoz csoportosítja át. A közvetlen finanszírozás esetén a megtakarító a beruházó számára adja át megtakarítását, vállalva ezzel az adott szervezet, projekt összes kockázatát. A közvetett finanszírozás esetében a megtakarító és a beruházó közé pénzügyi közvetítő intézmény (kereskedelmi b ank, t akarékpénztár, üzleti biztosító stb.) ékelődik A megtakarítók a pénzügyi közvetítőkkel

lépnek kapcsolatba, ezen intézmények kockázatait vállalják fel. A megtakarítások és a gazdasági n övekedés kapcsolatában kijelenthető, hogy a megtakarítási ráta az országok jövedelmi szí nvonalát meghatározó eg yik legfontosabb tényezője. Egy növekvő gazdaság is fontos, pozitív hatással lehet a megtakarításokra, ugyanis ha a jövedelmek nőnek, a háztartások növelik a megtakarításaikat. A megtakarítók és felhasználók csoportjai: A megtakarítók és a felhasználók a pénzügyi piac közvetítésével találnak egymásra. 1. Háztartások: A lakosság motivációja lehet: ● céltartalék képzése ● egy későbbi, nagyobb kiadásra gyűjtés ● előre nem látható káresetek fedezete 2. Üzleti vállalkozások: Tőkeszerzési céllal takarítanak meg. 3. Kormány Magyarországon alkalmazott készpénzkímélő fizetési formák, a főbb készpénzkímélő eszközök és alkalmazásuk: Alkalmazásának feltétele, hogy

bankszámlaszerződés jöjjön létre az ügyfél és a bank között. Bankkártya: A bank tulajdonát képezi. Akinek a nevére szól, az a kártya birtokosa, ill használója A bankkártya mágnescsíkkal ellátott plasztik lapocska. A k ártya birtokosa készpénzt vehet fel, fizetéseket teljesíthet a kártya fedezetéig. J ogtalan használat esetén a bank visszavonhatja a k ártyát A használat után rövid idő múlva megterhelik a kártyabirtokos számláját. Ha a k ártya megrongálódik vagy megsemmisül, akkor nincs bejelentési kötelezettség. Ha ellopják vagy elvész, akkor a kártyát le kell tiltani előnyei: - kíméli a készpénzmozgást - nem kell készpénz vinni - biztonságos fizetés - kicsi a kockázata - gyors 1 Hitelkártya: Típusok: Ezek halasztott fizetést lehetővé tévő kártyák. credit card (hitelkártya): A kártyát kibocsátó bank egy hitelkeretet bocsát ügyfele rendelkezésére. A hitelkártya tulajdonosa a hitelkeret összegéig

vásárlásokat eszközölhet, fizetéseket fedezhet, különböző szolgáltatásokat vehet igénybe. Feltétel: Hogy az ügyfél bankszámláján legyen egy minimum jövedelemfedezet charge car d (terheléses k ártya): Birtokosa eg y adott időszak alatt bármekkora összeget költhet. Tartozását egy bizonyos időperiódus után egy összegben kell kifizetnie. rulírozó jellegű hitelkártya (budget card): Kap eg y h itelkeretet az ü gyfél, ha h itelkeretét f elhasználja é s visszafizeti, feltöltődik a kerete és újra használhatja. Csekk: Csekk alkalmazása esetén, a csekket k ibocsátó vállalkozás b ankszámlája t erhére kiállított csekkel megbízást ad a banknak, hogy a csekken megjelölt összeget a k edvezményezettnek fizesse ki, vagy írja jóvá a számláján. Csekk lehet: - készpénzfizetésre szolgáló csekk, amelyet állampolgár vagy gazdálkodó szervezet javára készpénzben történı beváltás céljából bocsátanak ki, - elszámolási

csekk, amelyben a kibocsátó arról rendelkezik, hogy a csekk összegét a kedvezményezett bankszámláján írják jóvá. Különleges kártyatípus az előre fizetett kártya, pl. telefonkártya Mire szolgál az EBKM, EHM és a THM? Hogyan számítjuk ki? EBKM: egységesített betéti kamatlábmutató EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát. Egy betétlekötés esetén annál magasabb hozamra tehetünk szert, minél magasabb az EBKM. Az EBKM kiszámításához a k övetkező képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés

összege. EHM: egységesített értékpapír-hozam mutató Fix kamatozású kötvények hátralévő futamidejére jutó kamat százalékos formában kifejezve. Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: 2 Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: ahol: n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke, ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege. THM: teljes hiteldíj mutató A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, így a THM tartalmazza a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerződés szerinti normál igénybevételével kapcsolatban felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. A THM

kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege, m: a törlesztőrészletek száma, tk: a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a THM értéke. A banküzem prudens működése: Óvatos, megbízható, körültekintő működés. A hitelintézeteknek úgy kell gazdálkodniuk a rá bízott forrásokkal, hogy jövedelmet termeljen és folyamatosan fenntartsa fizetőképességét. Ehhez figyelembe kell venni a törvényi előírásokat a pénzintézet tőkével, likviditással és a k ockázatvállalás k orlátozásával k apcsolatban. A h itelintézetek t örvényességi f elügyeletét az Pénzügyi S zervezetek Ál lami F elügyelete, ( PSZÁF), l átja el , a b etéteseket az Országos B etétbiztosítási Alap, (OBA), védi. 3 20. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,

az Európai Beruházási Bank, és a Nemzetközi Fizetési Bank feladatai. A Magyarországon alkalmazott készpénznélküli fizetési formák. Az átutalási megbízás hatása a bankszámlákra A vállalkozások hitelszükségletének meghatározása, hitelfolyósítás és hiteltörlesztés. Hiteltörlesztési tervek összeállítása A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozások elhatárolása, a pénzügyi intézmények engedélyezése. Ismertesse a mentés és a nyomtatás menetét az adatbázis kezelő programból. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): A Bank alapító okmányát 40 állam képviselői írták alá 1990. áprilisában, londoni székhellyel Az EBRD célja a k özép-és k elet eu rópai o rszágokban elősegíteni a magán és vállalkozói kezdeményezéseket. Se gíti a pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi és tőkepiac létrehozására irányuló kezdeményezéseket. A feladat megvalósításában szoros

együttműködést épít ki más nemzetközi szervezetekkel (IMF, Világbank.) Tevékenységi köre: • infrastruktúra kialakítása • privatizáció • pénzügyi szektor reformja • iparvállalatok szerkezeti átalakítása • környezetvédelem, környezeti rehabilitáció Európai Beruházási Bank (EIB): Az E urópai Beruházási B ank ( EIB) a z E urópai U nió hos szú t ávú hi telekkel f oglalkozó bankja, m ely 1958-ban a Római Szerződés értelmében jött létre. Székhelye: Luxemburg Az EIB tulajdonosai az uniós tagállamok: a tagországok közösen járulnak hozzá a bank jegyzett tőkéjéhez. Feladatai: • a tagországok kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének elősegítése • az Európai Beruházási Alap kezelése • EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás • a tagállamok közlekedési és távközlési infrastrukturális fejlesztése • kis- és középvállalkozások támogatása • EU-n kívüli országok gazdaságának

támogatása Nemzetközi Fizetési Bank feladatai (BIS): A Nemzetközi Fizetések Bankja a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője. Székhelye Bázelban (Svájc) található. Az i ntézetet 1930-ban h ozták l étre Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország és Németország központi bankjai, illetve két magántulajdonban lévő japán pénzintézet. A jegybankok bankjai Feladatai: • kezességvállalás nemzetközi pénzügyi műveletek során • pénzügypolitika vizsgálata • a jegybankok közötti együttműködés segítése • a nemzetközi pénzügyi rendszerek stabilitásának megőrzése • bankok felügyelete • banki feladatok ellátása nemzeti jegybankok számára Magyarországon alkalmazott készpénznélküli fizetési formák: A k észpénz nélküli f izetés f eltétele, h ogy a j ogosultnak és a k ötelezettnek v alamilyen b

anknál b ankszámlája, folyószámlája legyen. A fizetés egyszerű könyvelési művelet; adós számláját megterhelik, hitelezőjénél jóváírják az összeget. 1 Fizetési módok: 1. átutalás 2. csoportos átutalás 3. beszedési megbízás 4. csoportos beszedés 5. okmányos meghitelezés – akkreditív 1. átutalás: Aktív fizetési mód. Minden esetben az adós kezdeményezi Azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett összeget a jogosult számlájára utalja át. Ha a felek másban nem egyeznek meg, akkor Magyarországon ezt a fizetést kell alkalmazni. Nincs értékhatár 2. csoportos átutalás Az adós kötegelve nyújtja be az átutalást a bankhoz, és azzal bízza meg számlavezető bankját, hogy számláját terhelje meg az összeggel, a jogosultak számláján pedig írja jóvá az összegeket. A bank két dolgot vizsgál: - van e szerződés az átutaló és a bank között - van e az adós számláján az

átutalási megbízáshoz szükséges fedezet 3. beszedési megbízás (inkasszó) Passzív f izetés. A jogosult kezdeményezi A jogosult azzal bízza meg számlavezető bankját, hogy a beszedési megbízáson feltüntetett összeget az adóstól szedje be; vagyis az adós számláját terhelje meg, az ő számláján pedig írja jóvá az összeget. Két fajtája van: a. határidős beszedés Az adósnak 8 banki nap kifogásolási határideje van a követelés jogosságát illetően. b. azonnali beszedés (promt inkasszó) Nincs kifogásolási határidő. Törvény szerint lehet alkalmazni, ha: - a felek ebben egyeztek meg - ha a beszedést jogszabály mondja ki - a beszedés bírói határozaton alapul - váltókövetelés 4. csoportos beszedés Akkor al kalmazzák, h a a j ogosultnak azonos j ogcímen t öbb k ötelezettel sze mben v an k övetelése. Kö tegelve nyújtja be a megbízást; és azzal bízza meg számlavezető bankját, h ogy a beszedési megbízáson f eltüntetett

összegeket az adósoktól szedje be, illetve a számláján az összegeket írja jóvá. 5. okmányos meghitelezés - akkreditív Bank k ötelezettségvállalása. Ny itó b ank azt v állalja, h ogy h a a sz állító v agy az ex portőr az általa előírt okmányokat, az általa előírt formában, tartalomban és időben nála bemutatja, akkor az akkreditív szerződésnek megfelelően a bank a vevő helyett fizetni fog. Az akkreditív a legbiztosabb fizetés, mert a vevő biztos hozzájut az okmányokhoz; a szállító pedig, ha teljesíti a nyitó bank feltételeit, akkor hozzájut a pénzéhez. Az átutalási megbízás hatása a bankszámlákra: Az átutalási megbízásoknak kettős hatása van. Egyrészt a kötelezett bankszámlájának egyenlege csökken (terhelés), másrészt a jogosult(ak) bankszámlájának egyenlege nő (jóváírás). A vállalkozások hitelszükségletének meghatározása, hitelfolyósítás és hiteltörlesztés: Egy vállalkozást akkor lehet

hitelképesnek minősíteni, ha adósságszolgálati kötelezettségét úgy képes teljesíteni, hogy az nem okoz fennakadást: – a termelési, (szolgáltatási) tevékenység folytonosságában, – a jövedelemtermelésben és – nem idéz elő likviditási zavarokat 2 Meg k ell v izsgálni a p énzügyi m utatókat, a lik viditási h elyzetet, a h itellel megvalósítandó c élokat, a cé g eladósodottságának mértékét, és a hitel fedezettségét. A hitelfolyósítás menete: 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal 2. A hitelezés feltételeinek megismerése 3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása 6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése 7. A hitel, a kölcsön folyósítása 8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos ellenőrzése Hiteltörlesztés: Türelmi idő: Az az időszak, amely alatt

nincs tőketörlesztés, csak kamatfizetési kötelezettség. 1. Egyösszegű törlesztés: A hitelt (a tőkét) a futamidő végén egy-összegben f izetik v issza A k amatot, pedig folyamatosan törlesztik. A kamat állandó nagyságú 2. Egyenletes tö rlesztés: A f elvett h itelt a futamidő egyes éveiben azonos nagyságú részletekben fizetik vissza. A kamat csökken a tőke azonos Speciális esete: az egyenletes tőketörlesztés türelmi idővel A türelmi idő alatt csak a kamatot fizetjük. 3. Annuitásos t örlesztés: Egyenlő részletek szerinti t örlesztés; a r észletek azo nosak A k amat ar ánya csökken, a tőketörlesztés nő. Hiteltörlesztési tervek összeállítása: Hiteltörlesztései tervek: Három típust érdemes megemlíteni: 1. egyösszegű törlesztés 2. egyenletes (azonos összegű) törlesztés 3. halasztott fizetésű törlesztés 1. Egyösszegű törlesztés: ha a felvett hitel összege a futamidő alatt nem változik 2. Egyenletes (azonos

összegű) törlesztés: a hitelállomány minden periódusban azonos összeggel csökken 3. Halasztott fizetésű törlesztés: a tőke törlesztését meghatározott ideig szüneteltetik, majd a f ennmaradó futamidőben visszafizetésre kerül. A kamat minden futamidőre jár, a fennálló tőketartozás után A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozások elhatárolása, a pénzügyi intézmények engedélyezése: Hitelintézet: Az a p énzügyi intézmény, mely a j ogszabályi feltételeknek megfelelve jogosult saját, valamint az ügyfelek betétként elhelyezett forrásait kölcsönszerződések keretében, kamatfizetés és meghatározott időtartamon belüli visszafizetés fejében szétosztani az azt igénylők között. Pénzügyi vá llalkozások: Olyan h itelintézeten kívüli jo gi személy, a mely a h itelintézeti tö rvényben meghatározott p énzügyi s zolgáltatások k özül csak eg yet v agy azo k csak meghatározott k örét v égezheti. A betétgyűjtésen

és számlavezetésen kívül minden egyéb pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult. A hitelintézetek típusai: 1. Bankok: − országos hatáskörrel rendelkeznek − Rt. formában lehet alapítani őket, minimum 2 milliárd forinttal − teljes bankszolgáltatási tevékenységet végezhetnek − kötelezően végezniük kell bankbetétgyűjtést, hitelnyújtást, pénzforgalmi szolgáltatásokat számlanyitás) (pl. 2. Szakosított Hitelintézetek - országos hatáskörrel rendelkeznek − egy-egy feladatot végeznek 3 Rt. formában lehet alapítani pl. lakástakarék pénztárak − 3. Szövetkezeti Hitelintézetek − szövetkezeti formában lehet alapítani, legalább 15 taggal Két fajtája van: hitelszövetkezet, takarékszövetkezet. Pénzügyi vállalkozások nem végezhetnek betétgyűjtést, folyószámlát nem vezethetnek. Pénzügyi intézmények engedélyezése: Bank és szakosított hitelintézet

részvénytársaságként, fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi a szövetkezetekről szóló 1992. évi I kell alkalmazni. Ismertesse a mentés és a nyomtatás menetét az adatbázis kezelő programból: Nyomtatás: Felső ikonsoron található nyomtatóikon segítségével, vagy Fájl  nyomtatás elérési útvonalon. Mentés: Fájl  mentés vagy mentés másként útvonalon. 4 21. A Világbank-csoport tagjai, feladataik Magyarország és a Világbank-csoport kapcsolata. A pénzforgalom szabályozása Magyarországon. A jegybank és a kereskedelmi bankok szerepe a pénzforgalomban. A bankmarketing alapvető eszközei. A Magyar Államkincstár jogállása,

alapvető feladatai A marketingmix értelmezése, tényezői és azok tartalma és kapcsolódásuk egymáshoz. Világbank-csoport tagjai, feladataik: A Világbank (World B ank G roup) Washingtonban székelő, öt nemzetközi intézményből álló bankcsoport, melyek együttműködve támogatják a fejlődő világot. 1945-ben, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után alapították. Tagjai: 1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Az 1945 -ben al apított s zervezetnek 1 84 t agországa v an, m elyek eg yütt felelnek az intézmény finanszírozásáért é s a p énz f elhasználásáért. A z I BRD c élja a szegénység csö kkentése a közepes jövedelmű, hitelképes országokban kölcsönök, garanciák nyújtásával, valamint tanácsadási szolgáltatásokkal. Kötvényeket bocsát ki, ezáltal jut pénzhez, amit alacsony kamattal továbbad a hitelfelvevőinek. Az IBRD-től hitelt felvevő országoknak több idő áll rendelkezésükre a

hiteltörlesztéshez, mintha egy kereskedelmi bankhoz fordultak volna - egy 3-5 éves türelmi időszak után 15-20 év alatt kell visszafizetniük a kölcsönt. 2. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) Az 1960-ban al apított sze rvezetnek 165 t agországa van. Segélyt nyújt a legszegényebbekhez t artozó fejlődő országoknak Az I DA f orrásokat a g azdag d onor országok (azok az o rszágok, am elyek a seg élyezésben r észt v esznek) befizetései és az IBRD biztosítják. Az e gészségügyi és oktatási rendszer támogatása mellett jelentős segítséget nyújtanak a környezetvédelem számára. 3. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Az 1956 -ban al apított sz ervezetnek 1 78 t agországa v an. Az I FC a magánszektor befektetéseinek támogatásával járul hozzá a gazdasági fejlődéshez, különösen a nagy kockázatot jelentő ágazatokban vagy országokban. Életképes beruházásokhoz biztosít hosszú távú kölcsönöket, technikai segítséget és

tanácsadást 4. Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA) Az 1988 -ban al apított sz ervezetnek 1 65 t agországa v an. A M IGA b iztosítást ( garanciákat) n yújt politikai és nem-kereskedelmi kockázat ellen a fejlődő országokban beruházni kívánó befektetők számára. 5. Nemzetközi Befektetések Vitarendezési Központja (ICSID) Az 1966 -ban alapított szervezetnek 142 tagországa van, a külföldi befektetők és a fogadó országok között felmerülő vitás kérdések döntőbírósága. Emellett kutatási és publikációs tevékenységet is folytat a külföldi beruházási törvényekről. Magyarország és a Világbank-csoport kapcsolata : 1982-re államcsőd-közeli helyzetbe sodródott az ország, melyből a kiutat a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kölcsönei j elentették, melyhez azo nban M agyaroszágnak be ke llett l épnie a vi lág ké t l egnagyobb tőkével rendelkező kapitalista szervezetébe, ennek megfelelően 1982-ben I MF, 1

983-ban Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank tag lett. A magyar kormány és a V ilágbank 1988 július 1-jén írta alá az „Ipari szerkezetátalakítási kölcsön” (ISAL) szerződést, melynek keretében megszületett többek között a társasági törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények, illetve azok elfogadásra kerültek. Így lehetővé vált az állami vállalatok részvénytársasággá alakulása, természetes személyeknek szavazati jogú részvényvásárlása, valamint természetes személyeknek kft. és rt alapítása A pénzforgalom szabályozása Magyarországon: A M NB el nöke r endeletben j ogosult szab ályozni a f izetési megbízások l ebonyolítását, az ü gyfelek előzetes és utólagos tájékoztatását, továbbá a fizetési módokat és alkalmazásukat. A pénzforgalmat jelenleg a Magyar Nem zeti B ank el nökének r endelete sz abályozza. A k ormány r endelete sz abályozza u gyanakkor a 1 számla megnyitására, a

szá mla feletti r endelkezésre, a r endelkezés k orlátozására, a f izetési megbízások s orba állítására vonatkozó követelményeket, valamint a résztvevő államok közötti átutalásokat, és az elektronikus fizetési eszközök kibocsátását és használatát. A h azai szabályokat jelenleg két olyan európai uniós jogszabály egészíti ki, amelyeket a magyar jogforrásokban történő kihirdetés nélkül is alkalmazni kell: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról, valamint a határon átnyúló euroátutalásokról. A p énzforgalom t erületén az MNB o lyan szab ályrendszer k ialakítására t örekszik, am i biztosítja a készpénz nélküli fizetési forgalom hatékony és biztonságos lebonyolítását. A jegybank és a kereskedelmi bankok szerepe a pénzforgalomban: A j egybank kizárólagos joga és k ötelezettsége a b ankjegy- és ér mekibocsátás. (Bár a kereskedelmi bankok i s k

épesek p énzteremtésre, d e ez csak s zámlapénzként v an j elen, k izárólag a b ankok k özötti pénzforgalomban.) A jegybank csak az állammal, a pénzügyi intézményekkel és k ülfölddel áll kapcsolatban, a lakossággal n em. Tehát f olyószámlanyitással, hiteligényléssel, b ank- és h itelkártya i gényléssel st b csak a kereskedelmi ba nkokhoz fordulhatunk. A j egybank s zabályozza a f orgalomban lévő pénz mennyiségét A jegybank az állampapírok adás-vételével is befolyásolja a pénzmennyiséget. Ha állampapírt veszek, gyakorlatilag hitelt nyújtok az államnak, ha viszont a tulajdonomban lévő állampapírt visszavásárolják tőlem, akkor a számlámra kerülő ellenérték révén a forgalomban lévő pénzmennyiség növekszik. A bankmarketing alapvető eszközei: Azon m ódszerek ö sszessége, a melyek a b ank p iaci t evékenységének, r észesedésének, a v árható v áltozások felismerésének megítéléséhez szükséges. Alapvető

eszközei: ● termékek ill. szolgáltatások ● árpolitika kialakítása – az ügyfelek fizetőképességét kell figyelembe venni – meg kell határozni a kamat kondíciókat, díjakat, jutalékokat A Magyar Államkincstár jogállása, alapvető feladatai: A kincstár jogállása: A Kincstár 1996. januárjában kezdte meg működését, majd 2001-ben f unkciói s zerint há rom szervezetre, az Ál lamháztartási Hivatalra, a M agyar Ál lamkincstár R észvénytársaságra, v alamint a z Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra vált szét. 2003-ban az Ál lamháztartási Hivatal és a M agyar Államkincstár Rt. egyesült, így a költségvetés végrehajtásáért jelenleg a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság felel. Kincstár központi hivatal A Kincstárt a pénzügyminiszter irányítja A Kincstár önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Ki ncstárt el nök v ezeti. Az el nök m unkáját e

lnökhelyettesek seg ítik, akiket az el nök javaslatára a pénzügyminiszter nevez ki és ment fel. A Kincstár székhelye Budapest A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) történik. Kincstári körbe tartoznak: • központi költségvetés • központi költségvetési szervek • alapok (TB, Nyugdíj alapok) • elkülönített állami pénzalapok; • Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társasági formában működtetett szervei A kincstár feladatai: • költségvetés végrehajtása, • család- és egyéb szociális támogatások folyósítása • központi illetményszámfejtés • nyilvántartást vezet a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatairól, azok változásáról és teljesítéséről • előkészíti a költségvetési előirányzatok felhasználásához kapcsolódó pénzforgalmi műveleteket

2 • • • • • ellátja a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési, egyeztetési és szolgáltatási feladatokat könyvvezetést v égez és beszámolót készít az állam n emzetgazdasági b evételeinek és kiadásainak teljesítéséről; nyilvántartást vezet az állam által vállalt kötelezettségekről és az állam követeléseiről; számlát v ezet a k incstári kör és a p énzforgalmi sz ámlatulajdonosok r észére a k özponti k öltségvetés bevételeiről és kiadásairól a Kincstár működteti a központosított illetményszámfejtést A marketingmix értelmezése, tényezői és azok tartalma és kapcsolódásuk egymáshoz: A marketingpolitika alapja a marketingmix, melynek elemeit együttesen kell alkalmazni. Azoknak az elveknek és tevékenységeknek a rendszere, amelyek a marketing szemlélet érvényesülését szolgálják ill. azoknak a marketing eszközöknek az összessége, melyet

a vállalat a célpiacokra vonatkozó tervek megvalósításához használ fel. Tényezői: 1. Termékmarketing: Feltárja a fogyasztói igényeket, és megfelelő termékválasztékot biztosít Termék életciklusa: Az az idő, amikor a termékek a piacon vannak. a. Bevezető szakasz: Az árbevétel lassan nő, a költségek magasak, az eredmény alacsony vagy nincs. Cél: a termékek megismertetése b. Növekedési szakasz: Ahol a piac elfogadta termékeket, ott az árbevétel és a nyereség nő c. Érettség szakasza: A piac lassan telítődik, az árbevétel realizálódik d. Hanyatlás szakasza: Az árbevétel csökken A termék fokozatos megszüntetése 2. Vállalati ár politika: A h elyesen k ialakított ár n agymértékben b efolyásolja a v állalat g azdasági eredményét. Típusai: a. Költségtípusú árképzés: Kiszámítják az önköltséget, amit egy bizonyos %-al megnövelnek és az így kialakult árat alkalmazzák. b. Kereslet típusú árképzés: A vevők

árra való reakcióját értékeli c. Versenytípusú árképzés: Az adott piacon milyen árszintek alakultak ki 3. Értékesítési hely: Nagyker és kisker Fajtái: a. Elem: A termelőtől a fogyasztóhoz kerül a termék b. Egyelemes csatorna: termelő – kisker – fogyasztó c. Kételemes csatorna: termelő – nagyker – kisker – fogyasztó 4. Marketing ajánlás: célja: A termékek megismertetése a fogyasztóval Fajtái: a. Reklám b. Vásárlási ösztönzés: nyeremények, reklámanyagok, stb c. Ajánlás d. Személyes előadás 3 22. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) megalakulása, szerkezete, kvótaszavazati és hitelezési rendszere. Magyarország és az IMF A GIRO rendszer működése és a pénzforgalmi jelzőszámok rendszere. Az aktív bankügyletek célja A hitel fogalma, fajtái. A központi költségvetés bevételei és kiadásai, hatásköri és eljárási szabályok (OGY, Kormány, pénzügyminiszter feladatai). A Nemzetközi Valuta Alap (IMF)

megalakulása, szerkezete, kvótaszavazati és hitelezési rendszere: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy nemzetközi pénzügyi szervezet. Székhelye Washington A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez. Az 1944-es Bretton W oods-i k onferencia határozatai alapján hozták létre. Működését 1947-ben k ezdte m eg Jelenleg 1 85 t agországot szá mlál. A n emzetközi monetáris r endszer k özponti i ntézményét a n emzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása céljából alapították, i lletve n em kis r észben azér t, h ogy átmeneti p énzügyi seg ítséget n yújtson f izetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak. A Val utaalap szer vezeti f elépítésének élén a Ko rmányzótanács ál l, a melynek v alamennyi t agország kormányzója a tagja (Magyarországon

az MNB elnöke). Ők évente egyszer, az IMF-Világbank év es közgyűlésen ülnek össze Kvóta sza vazati ren dszer: A Ko rmányzótanács minden t agját 2 50 al apszavazat i lleti meg, a v áltozó r észt a kvóták alapján határozzák meg. Kvóta: a tagállamoknak az IMF alaptõkéjébõl való részesedése. A kvóta függ: • Bruttó hazai termék (GDP) • Adott ország gazdasági teljesítménye • Nemzetközi tartalékszint • Külkereskedelmi forgalom • Fizetési mérleg A k vóta t eljes ö sszegét b e k ell f izetni. 2 5%-át s zabadon á tváltható va lutában, 7 5%-át a t agország n emzeti valutájában. A kvóta határozza meg: • a forrásokhoz való hozzáférés mértékét • a lehívható hitelek nagyságát • az SDR-bõl való részesedést • adott ország szavazatát SDR: A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által 1970. január 1-jén bevezetett nemzetközi hiteleszköz Bizonyos d öntésekhez minõsített t öbbség szü kséges ( szavazatok 8

0%-a), 1978 -tól v an s peciális minõsített többséget igénylõ döntés: 85% szükséges a kvóták, szervezeti változásokhoz. Az IMF hitelek formái: • Készenléti h itel-megállapodások: makrogazdasági, p énzügyi st abilizációt szo lgálnak. 1 2-24 hó napra szól. • Kibõvített megállapodás: 36 hónap alatt lehívható, 5-10 éves futamidejű • Kompenzációs és feltételes finanszírozási hitel: az exportbevételek pótlására • Ütközõkészlet finanszírozás: a konjunkturális áringadozások csillapítására • Szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek: legalacsonyabb jövedelmű tagországok részére • Kibõvített szerkezet-átalakító hitel:a legszegényebbek országok részére (egy fõre esõ GDP-ben mérik) • Adósság és adósságszolgálati csökkentések finanszírozása • Természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás: 1960 óta. 3 év türelmi idõ után 5 éven belül kell visszafizetni. •

Gazdasági át állás elõsegítésére nyújtandó hitel: átmeneti jelleggel ’93 óta működik. A piacgazdaságra áttérõ országoknak. 1 A hitelek lehívásakor egyszeri jutalékot, a le nem hívott rész után rendelkezésre tartási díjat számol fel az IMF. Utóbbit a hitel folyósítását követõen visszatéríti. Magyarország és az IMF: Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is i génybe v ette a Val utaalap f orrásait ú n. k észenléti hitel-megállapodás formájában 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitel-megállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008–2009-es g azdasági világválság hatásainak en yhítésére a magyar k ormány 2 0 m illiárd eu rós kölcsönt kapott aminek

a nagy részét az IMF adta. GIRO rendszer működése és a pénzforgalmi jelzőszámok rendszere: Giro: a bankok közötti - számlajóváírással történő - pénzügyi elszámolási rendszer. 1987-ben a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte egy olyan rendszer létrehozatalát, amely megoldhatja a hazai bankok pé nzforgalmának l ebonyolítását. E zen c él m egvalósításának é rdekében a lapították m eg 12 bank részvételével a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaságot. A rendszer működési alapelvei: • semlegesség: azt jelenti, hogy minden résztvevőnek azonos szolgáltatást kell nyújtani • függetlenség: önállóságot jelent mind a résztvevő bankoktól, mind az MNB-től • áttetszőség: egymás zavarásának kiküszöbölése, ily módon senki sem v eszi észre, h ogy m ás i s d olgozik a rendszerrel Az átutalásokat a rendszer bruttó módon kezeli, azonban nem azonnal, a megbízás időpontjában küldi el az átutalásokat, hanem a

tárgynapon egy meghatározott időpontban történik meg ezek rendezése. A kereskedelmi bankok közvetlenül t agjai az elszámolási r endszernek, az eg yéb p énzintézetek, – mint pé ldául a takarékszövetkezetek – a kereskedelmi bankokon keresztül, ún. levelező tagként kapcsolódnak rendszerhez A rendszer csak olyan megbízást fogad el, melynek fedezetét a megbízó hitelintézet előzetesen biztosította. Ez a fedezet a jegybanknál vezetett elszámolási számla egyenlegéből és a KELER Rt.-nél az elszámolás előtt a bank által zároltatott értékpapírokból áll. A gi ro r endszer az a dott napi f orgalom u tán késő délután és éjszaka feldolgozza a beérkezett át utalásokat. Amennyiben a zárolt összeg valamilyen oknál fogva nem nyújt fedezetet egy pénzintézetnél az átutalások összegére, a rendszer sorba állítja ezeket az átutalásokat. Pénzforgalmi jelzőszámok rendszere: Minden b ankszámlához t artozik eg y egyedi azo nosító

szá m, mely a szá mla ( ügyfél), és a b ank beazonosítására s zolgál. L akossági f olyószámla es etén b ankszámlaszámnak, p énzforgalmi s zámla esetén pénzforgalmi jelzőszámnak hívják. 16 vagy 24 karakter hosszúságú Az első 3 a bankazonosító. 4-7. fiókazonosító 8. ellenőrző szám 9-15. ügyfél azonosító 16. ellenőrző szám ------------------------17-23. számlatípus azonosító 24. ellenőrző szám Az aktív bankügyletek célja: Az aktív bankügyletek keretében a k ereskedelmi bank pénzt helyez ki (ezzel biztosítja a g azdasági folyamatok zavartalanságát), így követelése keletkezik a hitelfelvevõkkel szemben. A bank célja, hogy minél több hitelt helyezzen ki a gazdaság szereplőinek kamatjövedelem és jutalék fejében. Fontos, hogy olyan ügyfeleknek nyújtson hitelt, akiknél nem áll fenn a nemfizetés kockázata. A hitel fogalma, fajtái: hitel: Pénzeszközök használati jogának átengedése kamat fejében. 2

Keletkezését tekintve kétféle hitel létezik: 1. Kereskedelmi hitel pl áruhitel – halasztott árufizetés 2. Bankhitel Bankok által nyújtott hitel pénzhitel: A bank ténylegesen pénzt ad az ügyfélnek. kötelezettségvállalási h itelek: A b ank n em n yújt h itelt, d e magára v állalja ü gyfele f izetési kötelezettségét nem fizetés esetén. pl kauciós hitel; amikor a b ank, ügyfele kötelezettségéért kezesként felel Csoportosítás: 1. futamidő alapján – rövid lejáratú: max. 1 év – közép lejáratú: 1-5 év – hosszú lejáratú: 5 évnél több 2. hitelt felvevők köre szerint – kormányzati hitelek – vállalati hitelek – bankközi hitelek – lakossági hitelek 3. fedezet jellege alapján – fedezettel bíró hitelek – fedezet nélküli vagy biankó hitelek 4. céljuk alapján lehetnek: – rövid lejáratú forgóeszköz hitelek – közép és hosszú lejáratú tartós forgóeszköz – közép és hosszú lejáratú fejlesztési

és beruházási hitelek 5. céljelleg alapján – céljellegű – szabad felhasználású A központi költségvetés bevételei és kiadásai: A k özponti k ormányzati költségvetést mind az ál lamháztartás egészének, m ind az államháztartás k özponti szintjének l egfontosabb, a m ásik h árom alrendszert i s alapvetően meghatározó alrendszereként h atározhatjuk meg. Meghatározó k apcsolata v an a t öbbi al rendszerrel, h iszen azok ál lami f inanszírozását v égzi I tt j elennek meg a z államadósság k ezelésével k apcsolatos k iadások, v alamint az Európai Unió költségvetésébe történő befizetések is. A központi kormányzat alrendszerének bevételei: ● adók és adójellegű bevételek: ○ jövedelemadók (személyi jövedelemadó, társasági adó), ○ termékek és szolgáltatások után fizetendő adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó), ○ vagyonhoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók,

illetékek, ● nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak), ● felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) ● adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök, ● központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből), ● az államháztartás alrendszereinek befizetései, ● az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás. A központi kormányzat alrendszerének kiadásai: ● az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások ○ központi költségvetési szervek kiadásai, ○ szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, ○ központi beruházások, 3 más államháztartási alrendszerek támogatása,

egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, fogyasztói árkiegészítés, lakásépítés, családi támogatások, szociális juttatások, tartalékok ● adósságszolgálat, kamattérítés kiadásai ● befizetés az Európai Unióba. ○ ○ ○ ○ ○ Az alrendszerek költségvetési mérlege a közbevételek és közkiadások – meghatározott módon csoportosított – kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet: • egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), • szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), • deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét). Hatásköri és eljárási szabályok (OGY, Kormány, pénzügyminiszter feladatai): Országgyűlés: Magyarországon a törvényhozói hatalmat az Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlés az alkotmány rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti

szer ve, a mely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója: • a törvényhozó hatalom gyakorlása • a végrehajtó hatalom ellenőrzése Az Országgyűlés alapvető feladata a törvényalkotás, és ennek révén nagy befolyása van az egyéb állami szervek tevékenységére, meghatározza azok szervezetét, működését, költségvetését, megválasztja azok vezetőit. Az Országgyűlés feladatai – jellegüknél fogva – öt csoportba sorolhatók. Ezek a csoportok: 1. Szabályozó jellegű döntések ● Alkotmány megalkotása ● Törvények elfogadása ● Költségvetés megállapítása, stb. 2. A kormány ellenőrzése: ● Kormányprogram elfogadása ● Költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, stb. 3. Személyi döntések ● Az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása ●

Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása ● Legfőbb ügyész megválasztása ● Legfelsőbb Bíróság elnöke, stb. 4. Védelmi feladatok ● Hadiállapot kinyilvánítása ● Békekötés, stb. 5. Egyéb feladatok ● Közkegyelem gyakorlása ● Népszavazás kiírása, stb. Kormány: A kormány általános hatáskörű testületi szerv, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormánynak kettős funkciója v an. E gyrészt k ormányzati f eladatokat lá t e l, m ásrészt irányítja, illetve felügyeli a közigazgatást. A k ormányzati t evékenység a t ársadalomirányítás legfelsőbb állami szintje A k ormányzás meghatározza az alapvető állami feladatokat és célokat, azok megvalósításának eszközeit, módszerét és ütemét, biztosítja a szükséges dologi és személyi feltételeket és ellenőrzi mindezek végrehajtását. A kormány másik fő működési területe a közigazgatás irányítása és felügyelete. Ennek keretében

a kormány vagy közvetlenül, vagy 4 tagjai, a miniszterek ú tján i rányítja az ál lamigazgatási szerveket, ille tve e llátja a h elyi ö nkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését. A kormány a működéséért az Országgyűlésnek felel, amelynek rendszeresen beszámol saját munkájáról. Pénzügyminiszter: Döntéseket hoz, előkészít, rendeletet alkot, felügyeletek gyakorol a következőkben: • Államháztartás • Adópolitika • Számvitel szabályozása • Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok • Állami vagyon felügyelete, stb. 5 23. Ismertesse a megtakarítási és befektetési lehetőségeket A banki likviditás és fizetőképesség alapvető kritériumai. A passzív bankügyletek célja, fajtái A betét fogalma, csoportosítása. Ismertesse az önéletrajz legfontosabb tartalmi elemeit, és jellemezze különböző fajtáit. Az innováció innovációs lánc felépítése, elemei, tartalma. fogalma, szerepe,

alapesetei, az Megtakarítási és befektetési lehetőségek: A megtakarítás a jövedelemnek fogyasztásra el nem költött része, azaz a pénz tulajdonosa jövedelme egy részét nem szándékozik felhasználni az adott időszakban. A későbbi felhasználást csak akkor teheti meg ésszerűen, ha jelenbeni pénzét jövőbenire cseréli. A csere lehetőségét a pénzügyi piac adja, ahol jövőbeni fizetési ígéretre szóló értékpapírok találhatók. Ez a jövedelem kockázatos Lakossági befektetési lehetőségek:  Bankbetét, befektetési alap  Értékpapírokba történő befektetés (kötvény, részvény, befektetési jegy, állampapírok)  Lakástakarék-pénztári befektetés  Biztosítások A banki likviditás és fizetőképesség alapvető kritériumai: Likviditás: fizetőképesség. A gazdaság szereplői úgy tudnak eleget tenni rendszeresen ismétlődő fizetési kötelezettségeinek, hogy az nem okoz zavart a folyamatos működésben. A

pénzintézetek likviditását a hitelintézeti törvény határozza meg (1996. évi CXII törvény), amelyet a banknak be kell tartania. Ennek alapján a banki likviditás 2 szinten jelenik meg: • Likviditás: azonnali fizetőképesség; képesnek kell lennie a követelések kielégítésére • Hosszútávú fizetőképesség (szolvencia): a hitelintézet eszközeinek értéke hosszú távon meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét A passzív bankügyletek célja, fajtái: Az ü gylet k eretében a bankba p énz ér kezik, f orrásállománya n övekszik és k ötelezettsége k eletkezik a pénztulajdonossal szemben. A megszerzett külső forrást a bank a továbbiakban aktív bankműveletek megvalósítására fordíthatja. Fajtái: • Számlanyitás, betétgyűjtés: a bankbetét forrása a megtakarítás. A betét a bankmérleg források (passzívák) oldalán jelenik meg. • Banki értékpapír kibocsátása (pl. letéti jegy) • Hitelfelvétel (jegybanktól vagy

más banktól) • Váltók viszontleszámítolása • Bankközi hitelfelvételek • Tőkeemelés Betét fogalma, csoportosítása: Betétszerződés alapján – kamat v agy más h ozam ellenében – elhelyezett p énz, a melyet a p énzintézet jogszabályi rendelkezés, vagy betétszerződés feltételei alapján visszafizetni köteles. Csoportosítása: 1. Lejárat szerint: ● Rövid● Közép● Hosszúlejáratú 2. Tulajdonosok szerint: ● Háztartások megtakarításai ● Gazdálkodó szervezetek megtakarításai 1 ● Egyéb 3. Lekötés idő szerint: Látraszóló Lekötött vagy határidős Felmondásos 4. Betét feletti rendelkezési jog szerint: ● Bemutatóra szóló ● Fenntartásos (névre szóló) 5. Pénznemek szerint: ● Hazai pénznemben elhelyezett ● Devizabetétek ● ● ● Ismertesse az önéletrajz legfontosabb tartalmi elemeit, és jellemezze különböző fajtáit: Tartalmi elemei: • Személyi adatok (név, lakcím, születési hely,

idő) • Képzettségi adatok (iskolai végzettség) • Egyéb képzések (tanfolyamok) • Szakmai tapasztalat • Nyelvtudás • Elvárások, elképzelések Önéletrajz fajtái: Nyugat-Európai típusú: A múltból halad a jelenbe, egymásba kapcsolódó, fogalmazás formájú. Amerikai t ípusú ( szakmai ö néletrajz): A jelenből halad a múlt felé, nem kell mondatokba foglalni, egyszerű adatközlés. Jobban kiemeli azokat a tulajdonságokat, képességeket, amelyek előnyösek az állás elnyerésében Űrlap önéletrajz: Bizonyos cégek csak az általuk fontosnak tartott adatokra kíváncsiak. Az innováció fogalma, szerepe, alapesetei, az innovációs lánc felépítése, elemei, tartalma: Innováció: újítás, a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módja. Alapesetei: • új, a fogyasztók körében még nem ismert javak, vagy új minőségű javak előállítása • új termelési eljárás bevezetése • új piaci

elhelyezési lehetőség megnyitása, ahol az adott szakágazata még nem volt jelen • új beszerzési formáinak megnyitása függetlenül attól, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett • új szervezet létrehozása, vagy megszűntetése A piaci verseny éleződése, valamint a piaci részesedés és a fogyasztói igények növekedése miatt jönnek létre az innovációs folyamatok. Az innovációs lánc: Az innovációs lánc nem más, mint a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása. A termékfejlesztés, a t echnológia megújítása, a sze rvezet modernizálása az i nnovációs lánc keretében jelennek meg. Az innovációs lánc a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása. MARKETING : a piacról szerzett információk, ötletek  KUTATÁS-FEJLESZTÉS: az ötletek megvalósítása  BERUHÁZÁS: megvalósított

fejlesztések kivitelezése  TERMELÉS  ÉRTÉKESÍTÉS: végső folyamat, amely jelzi, hogy az előállított terméket a piac elfogadja-e 2 24. Az államháztartás alrendszerei és feladatai A bankrendszer szabályozásának szükségessége. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény főbb fejezetei. A hazai pénzügyi intézményrendszer felépítése Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások. Az államháztartás alrendszerei és feladatai: Az államháztartás magában foglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket az állam a közhatalom birtokosaként, helyzetéből, kötelezettségeiből adódóan, a köz érdekében, közfunkcióként lát el. Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. Az államháztartás alrendszerei:  központi kormányzat: A központi kormányzati költségvetést mind az államháztartás egészének, mind

az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik három alrendszert is alapvetően meghatározó alrendszereként a k özbevételeket és közkiadásokat ál lítja eg ymással sz embe, r észletesen, t eljes összegben  társadalombiztosítási al apok: A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Al ap és Ny ugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere.  elkülönített á llami p énzalapok: Az elkülönített á llami p énzalap az ál lam eg yes f eladatait f inanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) mértéke az állami támogatást meghaladja. Jelenleg működő elkülönített pénzalapok: - Munkaerőpiaci Alap, - Központi Nukleáris Alap, - Kutatási és Technológiai

Innovációs Alap, - Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, - Szülőföld Alap, - Nemzeti Kulturális Alap.  helyi ön kormányzatok: A helyi k özigazgatási f eladatokat l átják el . Ön állóan g azdálkodó szer vezet Törvényben meghatározott bevételekkel rendelkezik. Egy másfajta felosztás szerint az ál lamháztartásnak központi, illetve helyi szintje létezik. Ennek megfelelően a központi k ormányzat, a társadalombiztosítás p énzügyi al apjai és az el különített ál lami p énzalapok a z államháztartás központi szintjét, míg a helyi önkormányzatok az államháztartás helyi szintjét alkotják. A bankrendszer szabályozásának szükségessége: A modern kor a kapitalizmus térhódításával kapcsolatos bankfejlődést eredményezte, a fejlődés kikényszeríttette a b ankviszonyok szab ályozását. A XIX S zázad második f elében b ankjegykibocsátással n em f oglalkozó kereskedelmi bankok alakultak. Az i

gényekhez alkalmazkodó bankszolgáltatások kifejezésre jutottak a bankok megnevezésében is. Így egy-egy tevékenységre, vagy bizonyos tevékenységekre specializálódott bankok jöttek létre, amelyek jobban el tudták látni a lakossági és vállalkozói igényeket. Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény főbb fejezetei: I. A pénzügyi intézmények engedélyezése 1. Szervezeti szabályok 2. Engedélyezési eljárás 3. Bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok II. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások tulajdonjogának gyakorlása, irányítás és ellenőrzés 4. Tulajdonjog gyakorlásának szabályai 5. Tulajdonosra, vezető testülettagjaira vonatkozó szabályok 6. Felelősségi és képviseleti szabályok 7. Üzleti titok, banktitok 8. Összeférhetetlenségi szabályok 9. Pénzügyi intézmények irányítása 1 III. Banküzem prudens működése 10. Általános szabályok 11. Tőkére vonatkozó szabályok 12.

Kockázatvállalás korlátozása 13. Likviditás biztosítása IV. Betétbiztosítás és intézményvédelem 14. OBA 15. Kártalanítás 16. Alap jogállása és szervezete 17. Alap forrásai 18. Intézkedése, szankciók kezdeményezése V. Pénzügyi intézmények számvitele és könyvvizsgálata VI. Pénzügyi intézmények tevékenységének felügyelete VII. Vegyes és Zárórendelkezések A hazai pénzügyi intézményrendszer felépítése: A pénzügyi intézmény alatt pénzügyi és befektetési szolgáltatást végző hitelintézetet vagy pénzügyi vállalkozást kell érteni. A pénzügyi intézmények lehetnek hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. A bankrendszer két típusú lehet: • egyszintű • kétszintű Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy

meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük. Magyarországon 1947-1987 között volt. Minden bankfeladatot monopólium formájában a z MNB látott el Az MNB mellett szakbankok működtek. Egy bankfeladatot látott el, az MNB utasításait hajtotta végre Az MNB egyszerre látott el jegybanki és üzleti funkciót. MNB Gazdálkodó szervezetek A kétszintű bankrendszerben a k özponti b ank n em ál l k özvetlen k apcsolatban a g azdálkodó szer vezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal. 1978-tól a MNB kizárólagos joggal jegybankká vált. MNB Pénzügyi közvetítők Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Gazdasági szereplők Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzügyi szolgáltatások: 1. betétügyletek 2. hitel és kölcsönügyletek: pénzkölcsönök, bankhitel nyújtása 2 3. pénzügyi lízing nyújtása: Valamilyen vagyontárgy 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel

rendelkezik, hogy a bérleti idő végén vagy a lízingdíj teljes kifizetésekor a lízingelt tulajdonát a lízingbe vevő megszerzi 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása: bankszámlanyitás, kezelés, pénzforgalmak lebonyolítása 5. bankkezesség, bankgarancia vállalása: bankkezesség: A banknak egy feltételes kötelesség vállalása, megtagadja a f izetést, akkor, ha a szerződésben meghatározott f izetésmegtagadási f eltételek megvalósulnak ( pl. h a a szál lító hibásan teljesít). bankgarancia: A b ank n em v izsgálja miért n em f izetett ü gyfele, n em f izetés es etén ü gyfele helyett fizetni fog. 6. központi kimutatások, fizetési eszközök kibocsátása és az azo kkal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások nyújtása: bankkártya, csekk, hitelek 7. kereskedelmi tevékenységek végzése: valutával, devizával, váltóval kapcsolatos ügyletek lebonyolítása 8. letéti és széfszolgáltatások nyújtása letéti szolgáltatások: A bank

vagy hitelintézetek ügyfelektől egy meghatározott összeget fogad el azz al a c éllal, h ogy ez t az ö sszeget eg y el különített szá mlán v ezeti és h a az ü gyfelének szüksége van rá, akkor a rendelkezésére bocsátja. széfszolgáltatások: A h itelintézet ar ra kötelezi magát, hogy az ügyfeleknek állandóan őrzött helyisében értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát a rendelkezésére. 9. hitel referencia szolgáltatás: Titkot nem sértő információkat ügyfele kérésére kiadhat 10. vagyonkezelés önkéntes biztosító pénztárak részére: A hitelintézet azt vállalja szerződés alapján, hogy a pénztárak részére vagyonkezelési szolgálatot nyújt. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltási tevékenység 2. elszámolás forgalmi ügyletek: A pénzforgalmi szolgáltatásokat elektronikus átutalási rendszereken keresztül bonyolítják. 3. pénzfeldolgozási ügyletek: a bankjegyek, pénzérmék

megszámlálása 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon 3 25. Ismertesse a pénzügyi közvetítés kialakulását és a bankok tevékenységét Az MNB, a PSZÁF és az OBA (Országos Betétbiztosítási alap) feladata, jogállása. A bankmérleg felépítése, a főbb eszközök és források. A vállalati készletgazdálkodás tartalma, az alkalmazható kifejezési formái. készletfogalmak, a kidolgozható készletnormák Pénzügyi közvetítés kialakulása: A p énzügyi közvetítés a XIX. S zázad második f elében al akult k i, a mikor a k apitalizmus t érhódításával eg yre inkább m ódosultak a ba nkok f eladatai, végbement egyfajta bankfejlődés. Létrejöttek a pénzügyi közvetítők, akik n em f oglalkoztak b ankjegykibocsátással. A z egy-egy f eladatra sp ecializálódott p énzügyi i ntézmények jobban ki tudták elégíteni a lakosság és a vállalkozások igényeit. A pénzváltó azt vállalta, hogy a nála elhelyezett

nemesfémet megőrzi, erről egy letéti jegyet bocsátott ki, amellyel fizetni lehetett. A letétnek két feladata volt: 1. reguláris: a pénzváltó azt vállalta, hogy ugyanazt a pénzt adja vissza 2. irregurális: a pénzváltó nem ugyanazt, de ugyanannyit ad vissza A pénzváltó átalakult bankárrá: már betéti ügyleteket és kivéti ügyleteket bonyolított. Később megjelentek az intézmények, a bankok: - univerzális, német típus - speciális, angol típus Bankok tevékenysége: Országos h atáskörrel rendelkeznek, minden bankfeladatot végezhetnek. Kötelezően végezniük kell pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását, monetáris közvetítők. - bankszámlavezetés - fizetések lebonyolítása - hitelnyújtás - betétgyűjtés Választhatnak, hogy milyen egyéb tevékenységet folytatnak: - valuta-deviza, váltóügyletek - készpénz kímélő fizetési eszközök kibocsátása (bankkártya, hitelkártya, csekk) - befektetési tanácsadás Bankok

tevékenysége attól függ, hogy a bankmérlegben milyen változást okoz: - aktív (eszköz oldalon jelenik meg) - passzív (forrás oldalon jelenik meg) - semleges (mérlegen kívüli tételek) MNB feladata, jogállása: Magyarországon az M NB a központi bank. 1924-ben al akult meg és r észvénytársasági formában működik Jelenlegi működését az 1991. évi LX törvény szabályozza Legfőbb szerve a közgyűlés, a monetáris politika irányítását a jegybanktanács végzi. A bank élén elnök áll, akit - a miniszterelnök j avaslatára - a k öztársasági el nök h at év re n evez k i, illetve ment f el, munkáját a z igazgatótanács segíti. Az elnök évenként beszámol az Országgyűlésnek az M NB tevékenységéről Részvényei kizárólagos joggal az állam tulajdonában vannak. A jegybank legfontosabb feladatai: - a bankjegykibocsátás a jegybank kizárólagos joga - a hazai fizetőeszköz vásárlóerejének külső és belső védelme - a

pénzkereslet és pénzkínálat, a pénzforgalom szabályozása - más bankok tevékenységének irányítása, ellenőrzése - az állam tartalékainak őrzése és kezelése (kincstárosi funkció) - a monetáris politika kidolgozása (monetáris hatóság) - árfolyam kialakítása és védelme, devizahatósági feladatok ellátása 1 - Nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységében való részvétel A köz ponti bank k ötelessége a monetáris pol itikát ki alakítani. Ennek m egvalósítása é rdekében kül önbözı szabályozó eszközöket alkalmaz. A szabályozó eszközök csoportosítása: Direkt ( közvetlen) eszközök: - kamatszabályozás, - hitelkontingensek. Indirekt (közvetett) eszközök: - kötelezı tartalék (jegybanki, likviditási) - nyíltpiaci műveletek - erkölcsi ráhatás PSZÁF feladata, jogállása: A k ormány irányítása alatt álló országos hatáskörű közigazgatási szervezet. Felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

Feladatai: - problémamentes működés és tulajdonosainak gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, banküzem prudens működése - a felügyeleti intézmények ügyfelei érdekeinek védelme - a piaci viszonyok átláthatóságának tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése és működése Élén az el nök ál l, ak it a miniszterelnök j avaslatára v álasztanak. Az el nökhelyettest a p énzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A felügyelet szervezete igazgatóságokra, főosztályokra és osztályokra tagozódik. Működését különböző testületek segítik: - elnöki tanácsadó testület - magyar biztosítási tanács - biztosítás felügyeleti bizottság - pénztártanács Tevékenységét az elnök által jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. OBA feladata, jogállása: Hazánkban az 1993. évi XXIV törvény alapján jött létre az Országos Betétbiztosítási Alap jogi

személyként Feladata: bankcsőd esetén a befagyott betétekre kártalanítást nyújt. Az Alap a befagyott betétek tőkéje és kamata u tán legfeljebb 1 3 millió f orintig f izet k ártalanítást. Az OB A-nak kötelezően tagja minden betétet elfogadó bank, takarékszövetkezet,, hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár. A b etétbiztosítás védelme csak a bankok által forgalmazott, névre szóló betétekre és az ugyancsak névre szólóan, a bank által 2003. január 1-je u tán k ibocsátott k ötvényekre és l etéti j egyekre t erjed k i. A n évre s zólóság azt j elenti, h ogy a bank nyilvántartásából a betét tulajdonosa egyértelműen azonosítható. A kártalanítás értékhatára személyenként 13 millió forint, amely értékhatár minden bankra külön-külön érvényes. A megemelkedett kártalanítási értékhatár az EU csatlakozás előtt elhelyezett betétekre is vonatkozik. Forint és devizabetétekre egyaránt érvényes.

Felügyeleti szerve: Állami Számvevőszék. Az alapot egy közvetlen igazgatótanács biztosítja. A bankcsőd után 15 nappal megkezdi a kifizetést és 90 napon belül befejezi. 2 A bankmérleg felépítése, főbb eszközök és források: Eszközök A Forgóeszközök I. pénzeszközök II. értékpapírok III. kötvények IV. készletek B Befektetett eszközök I. befektetett pénzügyi eszközök II. immateriális javak III. tárgyi eszközök C Aktív időbeli elhatárolás Források D Kötelezettségek I. rövid lejáratú hitelek II. hosszú lejáratú hitelek E Passzív időbeli elhatárolás F Céltartalék G Saját tőke A mérleg legjelentősebb tételét az ügyfeleknek nyújtott hitelek és hitelszerű kihelyezések alkotják. A vállalati készletgazdálkodás tartalma, készletek fontosabb csoportjai az alkalmazható készletfogalmak, a kidolgozható készletnormák kifejezési módjai: A v állalati g azdálkodás kiterjed az anyagi folyamatok területére

is. Szükség van különböző készültségi fokú termékek (anyagok, áruk, saját termelésű készletek) vállalatok közötti, illetve vállalaton belüli áramoltatására. Készlet f ogalma: A vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek (saját előállításúak, vásároltak) állománya. Készletgazdálkodás: A v állalat t evékenységi r endszerének az a t erülete, a mely az an yagok beszerzésével, az anyagok, f élkész termékek, késztermékek mozgatásával és tárolásával, a késztermékek k észletezésével é s értékesítésével foglalkozik. A készletek csoportosítása: • vásárolt ill. térítés nélkül átvett készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások) • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, állatok) Vásárolt készletek: Melyek más vállalkozótól k erültek a v állalkozáshoz( vásárolta, beszerezte, nem pénzbeni betétként, jegyzett

tőkén felüli tőkeként kapta). Saját termelésű készlet: Melyet a vállalkozó maga állított elő, maga termelte. Készletfogalmak • Biztonsági készlet: Olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. • Folyókészlet: Két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást. • Átlagkészlet: A biztonsági és a folyókészlet felének az összege. • Maximális k észlet: A f olyókészlet és a b iztonsági k észlet ö sszege. A k észlet e s zint f ölé n em emelkedhet. • Jelzőkészlet: Olyan szint, melynek elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. (az utánpótlási időt szorozzák meg a napi felhasználással és ehhez a biztonsági készletet adják hozzá) Készletnormák Ezek a készletek megengedhető szintjét határozzák meg. Lehetnek: • Időnorma: Az adott készlet hány napi felhasználás fedezésére elég. • Mennyiségi norma: A készletmennyiséget természetes mértékegységben adják

meg. • Értékbeni norma: Azt jelzik, hogy a készletekben milyen pénzösszeg köthető le. • Folyónorma: Milyen készletszintet kell biztosítani? • Tervnorma: Tervezési folyamatban készülnek, és jövőbeni kívánatos szintet irányoznak • Anyagnorma: 1. anyag-felhasználási norma: Adott termékegység előállításához mennyi anyag használható fel 2. anyag-kihozatali norma: Egységnyi anyagból milyen termékmennyiséget kell előállítani 3 Anyagnorma lehet • Nettó norma: Termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiséget fejezi ki. • Bruttó norma: Az az anyagmennyiség, amely a gyártmány előállításához közvetlenül szükséges. A nettó norma mellett ez tartalmazza a keletkező hulladékot, veszteségeket. • Beszerzési norma: Az az anyagmennyiség, melyet az ad ott termék-előállításhoz be kell szerezni. Ez a bruttó norma elemein kívül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is. Az anyagnormák

megállapíthatók műszaki-gazdasági számításokkal, és statisztikai módszerekkel. Az utóbbinál az előző időszak statisztikai adatait tekintik kiinduló alapnak. 4