Földrajz | Geológia » Gál Máté - A Párisi udvar, geológiai esettanulmány

Alapadatok

Év, oldalszám:1999, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:23

Feltöltve:2010. június 22.

Méret:82 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

I. évf Geológia Szakvélemény: A Párisi udvar Írta: Gál Máté 1999.május 20 1 A Párisi udvar /Geológiai esettanulmány/ Bevezetés: Az udvar Budapest belvárosának szívében a Ferenciek terén található a Kaposvári utca, szép szecessziós stílusú bérházának belső udvarában. Az épülettömb 1909-ben épült Schmal Henrik tervei alapján. A ház külső burkolata apró klinkertéglával díszített, több műkő oszloppal tagolva. Alsó szintjein üzletek, míg felsőbb emeletein bérlakások találhatóak. A belső udvarok, melyeket később egy széles udvarral egészítettek ki (amely a Haris közbe vezet) eleinte egy banknak adott helyet. Az udvar, nagyon szép látnivalókat és kedves boltokat rejt magában többek között egy ékszerüzletet, bőrművest, de található itt bank is. A Párisi udvar tulajdonképpen egy csomópont, ahol a kígyó udvari és Haris közi folyosó fut össze a Ferenciek tere, felöli bejárattal. A belső udvarok,

melyek közül a Párisi udvar a legdominánsabb és legdíszesebb, nagyon finom megmunkálást kaptak, a stílus jegyeinek szemléltetésére. A kígyó udvar külön figyelmet érdemelne, de állaga nagyon leromlott. Az udvar közepes forgalmú, időjárástól védett, napfényt is csak a belépő rész kap, a hőmérséklet ebből kifolyólag alul marad a kintihez képest. Kialakítás: A díszítések erősen tagoltak. A Párisi udvari padlóburkolata egy koncentrikus hatszög elven alapszik, melyet háromszög alakú kövek építenek fel több, kisebb-nagyobb belső rajzot mintázva ezzel meg, így például a középső csillag alakot, amely megadja a terem központját. A hatszögek középpontjában hatszög alakú bevilágító üvegek vannak, melyeket későbbiekben alulról lefestették, vagy opálosították. A kelt felöli folyosón, még épek ezek az „ablakok”, melyek valószínűleg az alagsor „megvilágítására” szolgáltak. A mellékelt rajz (1 ábra)

szerinti kidolgozásban négyfajta színű tömött mészkő dominál a padlókialakításban, vörös, fehér, fekete és vajszínű. A legmeghatározóbb kőzet, bár a vörös szembetűnőbb, a fehér, annak ellenére, hogy ez a legkevésbé fényes. A belső körön a háromszögek teljesen szabályos egyenlő szárúak, míg kifelé haladva az alakzat megtartása érdekében ez a szabályosság felborul. A belső hatszög oldalaira épülő hatszögek középpontjában is szintén megtalálható az üvegtégla. Az alakzat miatt egy nagy csillag alakzat is megfigyelhető, melyet fekete és fehér mészkő alkot. A falburkolat esetenként szintén kődíszített, de ez inkább műkő. Érdemes megfigyelni a kb. 1x1 cm-es díszítést, amely nem táblás módszerrel készült! A kis kövek arany, zöld, bézs díszítéssel vannak a cementágyba rakva esetenként arany szegéllyel. A kelet 2 felé tartó folyosó szintén kőburkolt, de ez már műkő, melyet a Villeray és Boch

mettlachi és mozaik gyár gyártott, mint ahogy az egyik díszről értesülhetünk. Az üvegtéglák itt is megtalálhatók. A falburkolatot esetenként míves bádogoszlopok tagolják, melyek az idő során eloxidálódtak. A belső tér 10-12 méteres belmagasságát egy gyönyörű kazettás üvegkupola zárja le, mely kialakításában véleményem szerint egyedülálló, a maga kb. 10 méteres átmérőjével, ami az udvar szélessége is egyben A lábazatot vörös mészkő alkotja, kialakítását a mellékelt rajz ( 2. Ábra) szemlélteti A 10 cm vastag „húzott” lábazat, csak a keleti folyosón található meg, ellenben a kör alakú Párisi udvarral, ahol kevésbé míves burkolásos eljárással készült. Itt a 35 cm magas „lábazatot”, inkább szegélykövet, 2 cm vastag vörös mészkő kőzetlapokból rakták, 3 darabból összeállítva 50 cm-es modulhosszal. A kígyó udvar falburkolata zöld színű szerpentinit, mely sajnos falfirkákkal tűzdelt és

néhány helyen le is esett. A padló itt márványból van melynek felülete érdes, az illesztéseket sárgarézzel oldották meg ellentétben a Párisi udvar fehércementtej kiöntésével, amely néhány helyen már hagy némi kivetnivalót maga után. Kőzetek: Tömött mészkő fordult elő csak, ennek jellemzése.: - Üledékes kőzetek között a biogének közé sorolható, létrejöttekor oldott anyag cementálódik. A földtani ókor középkorban jött létre, hegységalkotó kőzet. ásványos összetételük alapján különböztetjük őket meg egymástól, így kösó –gipsz –mészkövek –dolomit. Tengeri eredetű, ősmaradványok lehetnek benne, hézagtérfogata kisebb mint a többi fajta mészkő. Vízfelvevő képessége csekély időtállósága nagy. Szilárdsága a durva mészkőnél nagyobb Jellemző rájuk a tömött szerkezet, és a szabad szemmel is igen jól látható fehér kalciterek. A sok kéregmozgás következtében repedezettek Legfőbb

építőeleme a kalcit, mely miatt híg sósavra is pezseg. Szövete karbonátos /Caco3 /. Színe nem jellemző, viszont színére jellemző a lelőhelye. Szerkezete többnyire homogén, de a kalciterek sokszor tagolttá tehetik. Esetünkben a fekete kő szövete rendkívül egyenletes, kőzetalkotó ásványai nem felismerhetőek, de a néhol akár fél centi vastag erezet meghatározza jellemző jegyeit. A vajszínű – rózsaszín tömött mészköben szintén megtalálhatóak az erek, de ez már jóval sűrűbb, és összetettebb hálózatot alkot, és itt lilás rózsaszínes formában van jelen. A barna (vörös) és fehér kövek nem erezettek. A fehér teljesen homogén, alkotó ásványai nem felismerhetőek, felülete nem csiszolt, kicsit érdes, néhol kopottas. A Vörös kő néhol eltört, itt látható kagylós 3 törésfelülete, szövete, mint a rózsafának. Az környezetnek köszönhetően színe megőrződött, de a belépőnél, már akad néhány világosabb

darab. Felhasználás: A tömött mészkő kemény, kopásálló, jó burkolólap. Szépen csiszolható, felhasználják burkolólapnak, szoborhoz, oszlopként. Előszeretettel használják járófelületekhez, számtalan középület fal és padlóburkolata készült belőle, köztük a BME sok terme. A vörös tömött mészkő egyetlen hibája, hogy a szabadtéri alkalmazáskor, a megváltozott fényviszonyok (napfény) miatt idővel színét veszti, de ez esetünkben szerencsére nem fordult elő olyan nagy mértékben. Lelőhelyek: Magyarországon rendkívül sok található belőle, ezért is közkedvelt az alkalmazása. Egész hegységeket alkot: Bakony, Vértes és a Mecsek alapkőzete. Színétől függően több helyen is fejtik: tardosi vörös, siklósi sárga-rózsaszín, nagyvisnyai fekete, budai rózsaszín és a Bükkben sötétszürke. Külszíni fejtéssel tömbökben fejtik, melyet később fűrészeléssel darabolnak. Felülete jól csiszolható, impregnálást

nem igényel, élettertama hosszú. Állapot, helyreállítás: Jelenleg az udvar elég jó állapotú, de a Kígyó utcai leépülés lehet, hogy ide is majd kihat. A grafittik az udvarban is kezdenek megjelenni, de még nem vészes. A kőzet állapota kielégítő, néhány helyen a cementtej kiöntés mentén repedezettség. A bejárat felöli részen néhány háromszög alakú fekete és fehér követ ki kell cserélni, mert kitörtek. A lábazat kohéziós hézagai nincsenek lefedve, nem esztétikus, az illesztések sok helyen elváltak, néhány tábla eltört, és az alsó felületek csiszolatlansága is feltűnőbbé vált. Ez a rész egy nagyobb átalakításra szorul A Párisi udvari járófelületet fel kellene csiszolni és a meg növekedett forgalomra való tekintettel impregnáló anyaggal, kellene bevonni. A kígyó udvar komplett rekonstrukcióra szorul, burkolólapok pótlására és a meglévőkről a grafittik eltávolítására. 4