Szociológia | Szociálpolitika » Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia Tanszék Szociálpolitikai szakának terepnaplója

Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia Tanszék Szociálpolitikai Szak Terepnapló Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 4024. Debrecen, Vármegyeháza u 9 Tel.: 06-52- 310-333 Tereptanár: Juhász Anikó /hivatásos gyám/ Marosszéki Emese Készítette: Tóth Anikó Panna II. évf szociálpolitikai szak Nappali tagozat Az intézmény működését meghatározó jogszabályok tanulmányozása -1- 1.) 1952- évi IV tv A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23 törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásról szóló 7/1974. (VI 21) IM rendelettel és a 4/1987 (VI 14) IM rendelettel 2.) 1997 évi XXXI Tv A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról illetve a 2002 évi IX. tv-be foglalt módosításokról 3.) 15/1998 (IV 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1.) 1952- évi IV tv A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23 törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásról szóló 7/1974. (VI 21) IM rendelettel és a 4/1987 (VI 14.) IM rendelettel A gyám feladatai és kötelességei, szerepük a hatályos jogszabályok szerint Gyámrendelés A gyámság A kiskorú gyermek érdekében ellátott szülői felügyelet körébe tartozó részjogosítványok többségét - a gyermek gondozását és nevelését, vagyonának kezelését, törvényes képviseletét - abban az esetben is gyakorolnia kell valakinek, ha a gyermek szülei már nem élnek, illetve a szülők felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt. Amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná, a gyámhatóság hivatalból

vagy kérelemre gyámot rendel a gyermek részére. Ezért egy kiskorú gyermek minden esetben vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll . A gyámhatóság tájékoztatása Abban az esetben, ha a kiskorú gyermeknek nincs szülői felügyeletet ellátó szülője, a legközelebbi rokonok kötelesek haladéktalanul értesíteni a szülők lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt. Ez az értesítési kötelezettség terheli: 1. a szülőt (például, ha ő nem gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat), 2. a szülő házastársát, 3. a szülők testvérét, 4. a nagyszülőt, a nagyszülő házastársát és testvérét, 5. a dédszülőt, 6. a testvért és a testvér házastársát Az értesítési kötelezettségnek - bár törvény írja elő - csak erkölcsi jelentősége van, mert a hatályos jogszabályok nem írnak elő konkrét szankciót az értesítést elmulasztó személyekkel szemben. Az azonban előfordulhat, hogy a mulasztó rokont a gyámhatóság nem

rendeli ki gyámnak, arra hivatkozva, hogy személyisége miatt nem alkalmas a tisztség ellátására. A legközelebbi rokonokon kívül a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, a hagyatéki eljárást végző személynek, illetve minden államigazgatási feladatot ellátó szervnek kötelessége -2- jelezni a gyámhivatalnál, ha az általuk lefolytatott eljárás során azt tapasztalják, hogy gyámrendelés szükséges. A gyámrendelést azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti. Gyámrendelés: a szülő által nevezett gyám A gyámhivatal a gyámrendelést megelőzően minden esetben köteles megvizsgálni, hogy a korábban a szülői felügyeletet gyakorló szülők közokiratban vagy végrendeletben: 1. neveztek-e meg gyámot, illetve 2. kizártak-e valakit a gyámság viseléséből A gyámnevezésre vagy gyámságból való kizárásra csak közokiratban vagy végrendeletben kerülhet sor. Közokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet a

bíróság, a közjegyző vagy más hatóság (pl. ügyészség), illetve közigazgatási szerv az ügykörében eljárva az előírt alaki követelményeknek megfelelően állít ki. A közokiratok az ellenkező bizonyításáig igazolják a benne foglalt adatok és tények fennállását vagy fenn nem állását, a benne foglalt határozatok vagy intézkedések tartalmát, megtörténtét, a benne foglalt nyilatkozatok megtételét, továbbá azt, hogy a nyilatkozatot tevő személy mikor és milyen módon tette meg a nyilatkozatát. A végrendelet megtétele történhet közjegyző vagy bíróság előtt tett közvégrendeletben, illetve írásbeli vagy szóbeli magánvégrendeletben. Gyámnevezés és gyámságból való kizárás más magánokiratban, mint magánvégrendeletben, nem történhet. Abban az esetben, ha a szülők valakit gyámként megneveztek, a gyámságot ez a személy fogja ellátni, feltéve, hogy ő megfelel a törvényes feltételeknek. A gyám mellőzése A

megnevezett gyámot akkor mellőzi a gyámhatóság, ha az illető azért nem viselhet gyámságot, mert annak törvényes akadálya van. Így sem a szülő által nevezett gyám, sem más személy nem viselhet gyámságot: 1. ha a 18 életévét még nem töltötte be; 2. ha gondnokság alatt áll; 3. ha a szülői felügyeletét jogerősen megszüntették, illetve a közügyektől eltiltották; 4. ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő közokiratban vagy végrendeletben kizárta a gyámság viseléséből; 5. ha a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette; 6. ha a gyermekét a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánította (ennek feltételeit a családjogi törvény precízen meghatározza). A megnevezett gyámot akkor is mellőzi a gyámhatóság, ha az a gyámság átvételében például súlyos betegsége miatt - gátolva van. Úgyszintén nem lehet gyám az a szülő által

megjelölt személy sem, akinek a kirendelése a kiskorú érdekeit veszélyeztetné, példának okáért személyisége vagy anyagi helyzete miatt. Ezért nem kerülhet sor egy agresszív, alkoholista személy vagy egy rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, saját fenntartását is alig biztosítani tudó személy gyámként való kirendelésére. A gyámnevezés érvénytelensége Amennyiben a szülő olyan személyt nevez meg gyámul, akit a törvény kizár a gyámságból, a gyámnevezést érvénytelennek kell tekinteni. Ez alól kivételt képezhet az az eset, amikor az egyik szülő által kijelölt személyt a másik szülő éppen kizárta a gyámságból. Ilyenkor a -3- gyámhatóság a gyermek érdekeire tekintettel kirendelheti az egyik szülő által kizárt, de a másik szülő által megnevezett személyt is. Előfordulhat végül az is, hogy bár a megnevezett személy alkalmas a gyámság ellátására, mégsem ő lesz a gyám. Ha ugyanis a két szülő

különböző személyeket nevezett meg gyámként, a gyámhatóság - a körülmények mérlegelésével - fogja eldönteni, hogy melyik megjelölt személy legyen a gyámi tisztség viselője. Gyámrendelés: a gyámhivatal által rendelt gyám A gyámhivatal keres megfelelő személyt a gyámság ellátására: 1. ha a szülők nem rendeltek gyámot vagy 2. a megnevezett személy gyámként való alkalmazását a fent említett okok miatt mellőzi a hatóság. A gyámhatóság elsősorban arra törekszik, hogy a gyámság ellátására alkalmas valamelyik rokon, vagy a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személy legyen a gyermek gyámja. Ha ilyen személy nincs, akkor más alkalmas személyt is ki lehet rendelni. A gyámhatóság 1. a gyermek ideiglenes elhelyezésekor, 2. a bíróság általi elhelyezésekor és 3. a gyámhatóság engedélyével történő családba fogadásakor csak azt a személyt rendelheti ki gyámul, akinél a gyermeket elhelyezték (kötelező

gyámság esete). Hivatásos gyám A gyámhatóság különösen akkor fog úgynevezett hivatásos gyámot kirendelni a kiskorú gyermek részére 1. ha a gyámhatóság nem talál olyan rokont vagy más alkalmas személyt, aki alkalmas a gyámság ellátására és 2. a kötelező gyámság esetei sem állnak fenn A hivatásos gyámok a tevékenységüket közszolgálati vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látják el. Ilyenkor a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat nem ők, hanem - a gyermek elhelyezésétől függően - vagy a nevelőszülő vagy a gyermekotthon vagy a fogyatékos és pszichiátriai betegek otthona látja el. A hivatásos gyámokat nem illeti meg a gyermek elhelyezésének a joga sem. A gyámhatóság nem tekinthet el hivatásos gyám kinevezésétől akkor, ha a nevelőszülő nem vállalja a gyámságot vagy ha a tartós vagy átmeneti nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek

otthonában helyezték el . A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel ki. A hivatásos gyámok azonban egy időben több gyermek gyámságát is elláthatják. A testvéreknek általában közös a gyámjuk, kivéve azokat az eseteket, amikor ez bármelyik gyermek érdekeivel ellentétes. A kiskoruktól külön nevelkedő, egymást nem ismerő és a különböző nagyszüleikhez ragaszkodó gyermekek érdeke például azt kívánja meg, hogy az egyik gyermeknek az apai nagyszülők, a másik gyermeknek az anyai nagyszülők közül nevezzenek gyámot . 1952. évi IV tv; 149/1997 (IX 10) Korm rend; 1997 évi XXXI tv; 1952 évi III tv.;1959 évi IV tv; alapján -4- A gyám jogai és kötelességei A gyám feladatai A gyámságra, mint a szülői felügyeletet helyettesítő intézményre a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok az irányadóak. Ezért a szülők jogai és kötelességei többségében a gyámokat is megilletik. A gyámok a

gyámságuk alatt álló kiskorú gyermeket gondozzák, kezelik a vagyonukat, és ellátják a törvényes képviseletüket is. Ezek a jogok és kötelességek a gyámhatóság kirendelő határozatának kézbesítését követő naptól illetik meg és terhelik őket. A gyámhatóság azonban a gyámi tisztség gyakorlásának kezdő időpontja tekintetében ettől eltérően is rendelkezhet. Hatósági felügyelet A gyám a feladatainak ellátása során a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt végzi a gyermekkel kapcsolatos tevékenységét. Például a gyámhatóság felhívására a gyám bármikor, soron kívül is köteles működéséről - különösen a gyermek ügyeiről, helyzetéről felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. Beszámoló a vagyonkezelésről A gyám a kiskorú vagyonának kezeléséréről legalább évente köteles számot adni, és ezt a jelentést mindig a tárgyévet követő február 15-éig kell a gyámhatósághoz

benyújtani (rendszeres számadás). Természetesen a gyámhatóság előírhatja azt is, hogy ennél gyakrabban kerüljön sor a számadásra. Ilyen - eseti - beszámoló lesz esedékes, ha a gyámnak megengedték, hogy gyámoltja vagyonát igénybe vegye. A számadás során a bevételeket és a kiadásokat külön-külön tételesen kell felsorolni, és az ezt igazoló okiratokat (például a gyermektartásdíj és az árvaellátás átvételét igazoló szelvényeket, valamint a kiadásokat igazoló számlákat) is csatolni kell . Hatósági korlátozások, intézkedések A felügyelet során tapasztaltak alapján a gyámhatóság a gyám jogait korlátozhatja és a gyámot - amennyiben a gyermek érdekében szükséges - megfelelő intézkedés megtételére is utasíthatja (mondjuk a vagyonkezelés vagy a fiatal életpályája meghatározása területén). Arra is lehetőség van, hogy a gyám intézkedéseit akár hivatalból, akár a gyámság alatt álló kiskorú kérelmére,

illetve a gyermek rokonai kérelmére megváltoztassák. Ez alól csak az az intézkedés jelent kivételt, amelyet a gyermek elhelyezése tárgyában hoztak. Ebben a kérdésben ugyanis elsősorban a szülő és a nagyszülő, ha pedig ők már nem élnek, a nagykorú testvér, illetve a szülő testvére indíthat pert, tehát a bíróság fog dönteni a vitatott kérdésben. A gyermek közeli hozzátartozóinak továbbá joga van arra is, hogy a kiskorú fontosabb ügyeiben - kérelmükre - a gyámhatóság meghallgassa őket. Erre akkor is sor kerülhet, ha a gyámhatóság hivatalból dönt a meghallgatásukról (a gyermek közeli hozzátartozójának minősül a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő és a testvér). A gyermeket érintő fontosabb ügyekben a gyámhatóság a gyámot és a tizenkettedik életévét betöltött kiskorút minden esetben köteles meghallgatni. A gyermek részére korábban kijelölt életpályát a gyám kizárólag a

kiskorú beleegyezésével változtathatja meg . Gyámi kártérítés és díjazás A gyámnak kötelessége az is, hogy a gyámsága alatt állónak minden olyan kárt meg kell térítenie, amelyet gyámi kötelezettsége megszegésével vétkesen - akár tevéssel, akár mulasztással - okozott. Ha például a súlyos beteg gyermeket nem viszi el orvoshoz és ennek következtében a gyermek maradandó egészségkárosodást szenved, a büntetőjogi szankción túl nem vagyoni kártérítést is köteles fizetni. A gyermek vagyonának szükségtelen dologra történő felhasználásakor meg kell térítenie a gyermek vagyonában okozott kárt, valamint a vagyon emiatt elmaradt hasznát is. -5- A gyámság ellátásáért külön díjazás nem jár, de a gyermek megélhetését szolgáló különböző juttatásokat (például a tartásdíjat, a gondozási díjat, az árvaellátást, stb.) az ő kezéhez folyósítják. A gyámok - a hivatásos gyámok kivételével - az

indokoltan felmerült (például a gyermek gyógykezelésére fordított) kiadásaiknak a megtérítését is kérhetik, amennyiben a gyermek megfelelő jövedelemmel rendelkezik. 1952. évi IV tv;149/1997 (IX 10) Korm rend;1997 évi XXXI tv; alapján A gyámság és a gyámi tisztség megszűnése Bár fogalmilag megkülönböztethető a gyámság és a gyámi tisztség megszűnése, mivel azonban a gyámi tisztség megszűnésének egyik esetkörét képezi a gyámság megszűnése is, a jogkövetkezmények mindkét esetben ugyanazok lesznek. A gyámság megszűnése A gyámság megszűnése a gyámság alatt álló kiskorú személyéhez kapcsolódó okokra vezethetők vissza. Így megszűnik a gyámság, ha a gyámság alatt álló kiskorú 1. meghal, 2. szülői felügyelet alá kerül vagy 3. eléri a nagykorúságot A gyámi tisztség megszűnése A gyámi tisztség megszűnik: 1. ha a gyámság megszűnik, 2. ha a gyámhivatal a gyámot felmenti vagy 3. ha a gyámhivatal a

gyámot elmozdítja A felmentésre akkor kerül sor, ha a gyám alkalmatlan a feladata ellátására vagy utólag keletkezett olyan törvényes akadály, amely miatt nem viselheti tovább a gyámságot. A gyám alkalmatlanságának megállapítására sor kerülhet súlyos betegsége esetén vagy olyankor, amikor a gyermek törvényes képviseletét, vagyonának kezelését az ügy bonyolultsága miatt nem képes ellátni. Amennyiben a gyámot például gondnokság alá helyezik vagy a szülői felügyeleti jogát - saját gyermekei tekintetében - jogerősen megszüntetik, utólag keletkezik olyan törvényes akadály, amely miatt nem viselheti a gyámságot. Kivételes esetben sor kerülhet a gyám felmentésére akkor is, ha a gyám működése ellen nem merült fel kifogás, de a gyámolt érdekei azt kívánják meg, hogy más személyt rendeljenek ki gyámként. (Így a feladatát megfelelően ellátó gyám helyett azt a külföldről véglegesen hazatérő nagyszülőt rendelik

ki, akihez a kiskorú gyermek erősen ragaszkodik) Amennyiben a gyámi feladatokat az a nevelőszülő vagy gyermekotthon vezetője látja el, ahol a gyermeket elhelyezték, és a gyermeket később máshol helyezik el, vagy új vezetője lesz a gyermekotthonnak, szintén sor kerül a korábbi nevelőszülő és a korábbi intézményvezető gyámi tisztségből történő felmentésére. A gyám fontos okból akár maga is kérheti felmentését Ilyen fontos ok lehet a gyermek ellátását akadályozó tartós betegség vagy önmagában az a tény, hogy a gyámnak saját háztartásában három kiskorúról kell gondoskodnia. Minden olyan esetben a gyám elmozdítására kerül sor, amikor a gyám a jogaival visszaél, vagy a kötelességét elhanyagolja. (Például visszaél a jogaival az a gyám, aki a kezeihez -6- kézbesített gyermektartásdíjat vagy az árvaellátást nem a gyermek szükségleteire fordítja, és a kötelességét hanyagolja el az, aki a beteg gyermeket nem

viszi orvoshoz.) Elmozdítják a gyámot akkor is, amikor bár nem a gyámság gyakorlásával kapcsolatban, de olyan cselekményt követ el vagy olyan magatartást tanúsít, amely miatt méltatlanná válik a gyámi tisztség ellátására. Ezért kerülhet sor egy züllött, alkoholista életmódot folytató személy vagy egy nemi erkölcs elleni büntettet elkövető személy elmozdítására. A gyám elmozdítása során azonnali felfüggesztésre is sor kerülhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot a tisztségéből a fenti okok miatt el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel járna a gyermekre nézve. A gyámi tisztség megszűnésének következményei A gyám a tisztségének megszűnése után köteles a működéséről a gyámhatóságnak jelentést készíteni, a kezelése alatt volt vagyonról pedig a vagyonkezelői joga megszűnésétől illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 3 munkanapon belül végszámadást előterjeszteni. A

végszámadás során a vagyon állagáról, valamint a vagyonkezelés egész időtartamáról kell számot adni. Ez a számadás mindig az éves számadásokra, azaz az ott feltüntetett kiadásokat és bevételeket igazoló okiratokra épül. A számadást a gyámhatóságnak kell benyújtani, kivéve, ha a gyámság a gyermek nagykorúsága miatt szűnik meg, mert ilyenkor a nagykorúvá vált gyermekhez kell ezt intézni. Ha ennek a kötelességének a gyám nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít. Természetesen a gyám felmentésével, elmozdításával vagy azonnali hatályú felfüggesztésével egyidejűleg a kiskorú gyermek részére új gyám kirendelésére is sor kerül. 1952. évi IV tv;149/1997 (IX 10) Korm rend; alapján 2. 1997 évi XXXI Tv A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról illetve a 2002 évi IX. tv-be foglalt módosításokról Gyermekek ideiglenes elhelyezése A

hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik 1. a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése; 2. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése; valamint 3. a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének a biztosítása. A gyermekek védelmét hatósági intézkedéssel akkor kell biztosítani, ha 1. a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható; és 2. ez a gyermek fejlődését veszélyezteti A fenti esetekben az egyik alkalmazható megoldás a gyermek ideiglenes elhelyezése, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés. Az ideiglenes elhelyezés elrendelése Az ideiglenes elhelyezés elrendelése akkor indokolt, ha a gyermek 1. felügyelet nélkül marad; vagy 2. testi,

érzelmi és erkölcsi fejlődését 3. ba) családi környezete, vagy -7- o bb) önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Súlyos veszélyeztetésnek minősül, minden olyan eset, amikor a gyermeket oly módon bántalmazzák, vagy hanyagolják el, hogy 1. ez életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy 2. testi, értelmi, érzelmi illetve erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Ezen kívül súlyos veszélyeztetésnek minősül az is, ha a maga a gyermek tanúsít olyan magatartást, mely ilyen eredményekkel jár(hat). Ha a fenti körülmények fennállnak, akkor 1. a települési önkormányzat jegyzője; 2. a gyámhivatal; 3. a határőrség; 4. a rendőrség; 5. az ügyészség; 6. a bíróság; 7. a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban együtt: beutaló szerv) a gyermek ideiglenesen elhelyezéséről rendelkezik. Az ideiglenes elhelyezés kezdetétől a szülő

gondozási, nevelési joga szünetel, egyéb szülői felügyeleti jogai (például a törvényes képviseleti joga) azonban nem. A gyermek gondozási helyének meghatározása A beutaló szerv az ideiglenes elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően, az alábbi sorrend figyelembe vételével dönt. A gyermek ideiglenesen elhelyezhető: 1. a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló 2. o aa) különélő szülőnél vagy o ab) más hozzátartozónál, illetve személynél; amennyiben erre nincs lehetőség, akkor 1. annál a nevelőszülőnél, aki a legközelebbi ideiglenesen elhelyezett gyermekek ellátását is biztosítja; továbbá, ha erre sincs lehetőség, akkor 2. az ideiglenes elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban Az ideiglenes elhelyezés elrendeléséről a beutaló szervnek azonnal értesítenie kell az illetékes gyámhivatalt. A döntés meghozatala előtt a beutaló szerv

meghallgatja: 1. a szülőt és más törvényes képviselőt, 2. a gondozót, 3. a korlátozottan cselekvőképes személyt (gyermeket) és 4. az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá 5. minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint -8- 6. szükség szerint a gyermek más közeli hozzátartozóit A meghallgatások mellőzhetők abban az esetben, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki vagy a késedelem más elháríthatatlan és súlyos veszéllyel járna A beutaló szervek határozata fellebbezésre való tekintet nélkül, azonnal végrehajtható, és arról minden esetben a gyermekétől külön élő szülőt is értesíteni kell. A beutaló szervnek kell gondoskodnia arról is, hogy a gyermeket a kijelölt gondozási helyre vigyék. Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata Az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama legfeljebb 30

nap lehet, ezen időtartam alatt a gyámhivatal köteles azt megszüntetni, ha annak okai nem áll fenn vagy ezen időtartamon belül el kell rendelnie a gyermek tartós vagy átmeneti nevelésbe vételét. Ezen felül a gyámhivatal - ha ezt indokoltnak látja - 60 napon belül pert indíthat az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében. Ez tulajdonképpen az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatát jelenti. Ennek során a gyámhivatal 1. meghallgatja azokat a személyeket, akiket a beutaló szerv a döntés meghozatala előtt is meghallgatott; 2. környezettanulmányt készít; és 3. beszerzi azon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes elhelyezést megelőzően foglalkoztak. Az ideiglenes elhelyezés megszüntetése Az illetékes városi gyámhivatal megszünteti az ideiglenes elhelyezést, ha 1. megállapítja, hogy

annak feltételei már nem állnak fenn és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható; 2. a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi; 3. a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött; 4. a gyermeket családba fogadják; 5. a gyermeket örökbe fogadják; 6. a gyermeket tartós nevelésbe veszi Ideiglenes elhelyezés során indított per Ha a gyámhivatal az ideiglenes elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, akkor 60 napon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. A perindítással egyidejűleg megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, továbbá 1. megállapítja a másik külön élő szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket

ideiglenesen nála helyezték el, 2. a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenesen elhelyezték, -9- 3. gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. Ha az ideiglenes elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, annak megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per megindítását indokoltnak tartja, erről a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét értesítenie kell. Ha a gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai ugyan nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése korábbi környezetében mégsem biztosított, akkor 60 napon belül abból a célból is pert indíthat a szülő(k) ellen, hogy a gyermeket a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél

helyezzék el. E per megindításával egyidejűleg a gyámhivatal: 1. megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését és 2. a különélő szülő felügyeleti jogának feléledését; vagy 3. azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. Abban az esetben, ha az eredeti beutaló szerv a bíróság volt, annak gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének megváltoztatására irányuló perindításra csak akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság korábban döntését alapította, lényegesen megváltoztak. A bíróságnak tehát mindenek előtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábbi határozatában rögzített tényálláshoz képest a megváltoztatás szempontjából meghatározó tények tekintetében bekövetkezett-e lényeges változás. 1997. évi XXXI tv;149/1997 (IX 10) Korm rend; Gyermekek átmeneti nevelésbe vétele A gyermekvédelem a gyermekek családban való

nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul. Működtetése állami és önkormányzati feladat A gyermekek átmeneti nevelésbe vétele, védelmük rendszerében, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé sorolható. Mindaddig biztosítja a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg annak családja képessé válik visszafogadására. Ennek keretében a gyermek teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához és a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez. Mindez személyre szabottan, egyéni elhelyezési terv szerint történik. Átmeneti nevelésbe vétel elrendelése A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha 1. fejlődését családi környezete veszélyezteti

és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal (pl. napközbeni ellátással, átmeneti gondozással), valamint védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható; továbbá 2. megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az elrendelés előtt, a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be, elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt. - 10 - Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidőben a gyámhivatal a gyermeket 1. nevelőszülőnél vagy, ha ez nem lehetséges 2. gyermekotthonban, illetve szükség esetén 3. fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és részére gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

A gyermeknek nevelőszülőhöz, illetve ezen intézményekbe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján 1. a gyermek törvényes képviselője; vagy 2. a gyermeket gondozó más személy; illetve 3. a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kell gondoskodnia. Az átmeneti nevelésbe vételről a gyámhivatal minden esetben soron kívül határoz és határozata fellebbezésre való tekintet nélkül, azonnal végrehajtható. A gyermek gondozási helyének meghatározása A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt beszerzi a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatát. A gondozási hely meghatározása során a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól akkor lehet eltérni, ha az

ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn. Fontos, hogy a gyermek és a szülő is jogosultak véleményt nyilvánítani a javasolt gondozási helyről és a gyámhivatal a döntése során mérlegeli véleményüket. A gondozási hely megváltoztatása A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét 1. kérelemre; valamint 2. a nevelésbe vétel évenkénti - a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gondozási hely megváltoztatását kérheti 1. a gyermek; 2. a szülő; 3. a gyermek gyámja; 4. gondozója; 5. a nevelőszülői hálózat működtetője; valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat is. Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatalnak soron kívül kell döntenie. A gyermeket a

legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél vagy, ha erre nincs lehetőség, akkor az erre kijelölt gyermekotthonban helyezi el és részére hivatásos gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolattartása Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga a nevelésbe vétel időtartama alatt szünetel, de a gyermekkel kapcsolatot tarthat. - 11 - A gyámhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri: 1. a gyermek és a szülő kapcsolatát, 2. a szülőnek a nevelőszülővel, gyermekotthonnal, illetve fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonával való együttműködését, továbbá 3. a szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat Ha a gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával veszélyezteti a gyermek nevelését, testi,

értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, akkor a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságánál a kapcsolattartási jog 1. korlátozását; 2. szüneteltetését; vagy 3. megvonását Ha a szülő neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon 1. nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel; 2. a gyermekével nem tart kapcsolatot; továbbá 3. magatartásán, életvitelén, körülményein a megszüntetése céljából nem változtat; illetőleg gyermek átmeneti nevelésének 4. ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósult meg, akkor a gyámhivatal pert indít a szülő ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt. A gondozási díj Az átmeneti nevelésbe vett gyermek költségeihez az köteles hozzájárulni, aki családjogi törvény rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles, azaz

elsősorban a szülő . A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti nevelésbe vételével kezdődik. Ha a gyermek ezt megelőzően kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétől - legfeljebb azonban hat hónapra visszamenőleg - állapíthatja meg. A tartásra egysorban köteles szülőket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a gondozási díj megfizetésére. A gondozási díj összegének meghatározásakor a fizetésre kötelezett jövedelmén kívül a szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alapján kell meghatározni. A gondozási díj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%ában kell megállapítani. Meghatározásánál figyelemmel kell lenni: 1. a gyermek tényleges szükségleteire, 2. mindkét

szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, 3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre és 4. a gyermek saját jövedelmére is A kötelezettel szemben érvényesíthető összes gondozási díjra vonatkozó igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható. Nem állapítható meg gondozási díj, ha - 12 - 1. a szülő hozzájárult ahhoz, hogy gyermekét számára ismeretlen személy fogadja örökbe, illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülői nyilatkozatot (örökbefogadásra vonatkozóan) a gyámhivatal jóváhagyta; 2. a szülő a gyermekotthonban a gyermekéről személyesen gondoskodik; 3. a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik A gyermekgondozási díj fizetésére nem kötelezhető, keresete, ösztöndíja,

árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehető igénybe. Ha a kötelezett önhibájából nem fizeti a gondozási díjat, akkor a gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz ellene. Átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét 1. a gyám, hivatásos gyám; 2. a nevelőszülő vagy intézmény; valamint 3. a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása illetve javaslata, továbbá, ha szükséges 4. a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente felülvizsgálja. Három éven aluli gyermek esetében a felülvizsgálatra félévente kerül sor. A felülvizsgálat eredményeként a gyámhivatal dönt 1. az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról; továbbá 2. a

szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról, ha ennek feltételei fennállnak; vagy ha ez nem szükséges, akkor 3. a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, vagy 4. az átmeneti nevelés megszüntetéséről Az átmeneti nevelésbe vétel megszűnése Az átmeneti nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermek 1. tartós nevelésbe került; 2. örökbe fogadták; 3. nagykorúvá vált; vagy 4. a bíróság gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a külön élő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került. 1997. évi XXXI tv;149/1997 (IX 10) Korm rend;1952 évi IV tv;1978 évi IV tv; Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása című cikkünkben az alábbiakkal ismerkedhet meg az olvasó: 1. az ellátások általános jellemzői 2. a helyettes szülő, a gyermekek és a családok átmeneti otthona - 13 - A gyermekvédelmi ellátásokat nyújtó intézmények ismertetése során először általános

jelleggel ismertetjük az átmeneti gondozás megszervezésének lehetőségeit, azok közös jellemzőit, majd cikkünk második részében részletesen foglakozunk az egyes ellátások sajátosságaival, mint például a helyettes szülő, a gyermekek vagy a családok átmeneti otthonának intézményével. A helyettes szülő közérthetően egy olyan személy, aki saját háztartásában biztosítja a családban élő gyermek átmeneti gondozását. A vonatkozó cikkünkben az olvasó megismerkedhet a helyettes szülői jogviszony jellegzetességeivel, a jogviszony keletkezésétől (pl. ki lehet helyettes szülő) annak megszűnéséig, a helyettes szülőt illető jogokkal és kötelezettségekkel, a közreműködő hatóságok (pl. jegyző) körével A gyermekek átmeneti otthona című cikkünkben egy olyan bentlakásos intézménnyel foglalkozunk, amely alapellátásként kizárólag a gyermekek számára nyújt átmeneti gondozást. Ezzel szemben témakörünk legutolsó

cikkében a családok átmeneti otthonának jellemzőit ismertetjük, amely már nem csak a gyermekek, hanem a családok, azaz a szülők számára is biztosít bentlakásos ellátást, abban az esetben pl., amennyiben a gyermeket azért kellene a szülőktől elválasztani, mert azok nem rendelkeznek lakással. Gyermekek tartós nevelésbe vétele A gyermekek védelme családban való nevelkedésük elősegítésére, veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől

függően a gyermek tartós nevelésbe vételéről intézkedhet. A gyermekek tartós nevelésbe vétele, védelmük rendszerében, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé sorolható. A gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra illetve az önálló életre . A tartós nevelésbe vétel elrendelése A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha 1. a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; 2. a szülő vagy mindkét szülő meghalt, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője; 3. a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni; 4. a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló

nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A gyermek gondozási helyének meghatározása - 14 - A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket 1. nevelőszülőnél; vagy ha ez nem lehetséges 2. gyermekotthonban; illetőleg 3. fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. A gyermeknek nevelőszülőhöz, illetve a fenti intézményekbe viteléről a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint meghatározott (pl. családvédelemmel

foglalkozó) szerv vagy szakértő személy szakvéleményének segítségével határozza meg. Ezt megelőzően meg kell hallgatnia a gyermeket és a szülőt is Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek 1. életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére; 2. testvéreivel való együttes elhelyezésre; 3. nevelésének megkívánt folyamatosságára; 4. vallási és lelkiismereti meggyőződésére; 5. korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra; 6. meghatározott nyilvántartásokra (például a nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről; az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról). Gondozási hely megváltoztatása tartós nevelésbe vétel esetén A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha 1.

azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak; 2. a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes; 3. a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A gondozási helyet azonnali hatállyal változtatja meg abban az esetben, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti. A gondozási díj tartós nevelésbe vétel esetén A tartós nevelésbe vett gyermek költségeihez az járul hozzá, aki családjogi törvényünk rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles, azaz elsősorban a szülő A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek tartós nevelésbe vételével

kezdődik. Ha a gyermek ezt megelőzően kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétől - legfeljebb azonban hat hónapra visszamenőleg - állapíthatja meg. A tartásra köteles szülőket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a gondozási díj megfizetésére. Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alapján kell meghatározni. - 15 - A gondozási díj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%ában kell megállapítani. Meghatározásánál figyelemmel kell lenni: 1. a gyermek tényleges szükségleteire, 2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, 3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, 4. a gyermek saját jövedelmére is A kötelezettel szemben érvényesíthető összes gondozási díjra vonatkozó igény

a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás keretében folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított. A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható. Nem állapítható meg gondozási díj, ha 1. a szülő hozzájárult ahhoz, hogy gyermekét számára ismeretlen személy fogadja örökbe, illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülői nyilatkozatot a gyámhivatal jóváhagyta; 2. a szülő a gyermekotthonban a gyermekéről személyesen gondoskodik; 3. a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik A gyermek

gondozási díj fizetésére nem kötelezhető, keresete, ösztöndíja, árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehető igénybe. Ha a kötelezettnek gondozási díjhátraléka keletkezik, annak behajtásáról a lakóhelye szerinti jegyző gondoskodik. Ha a kötelezett önhibájából nem fizeti a gondozási díjat, akkor a gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz ellene. A tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente felülvizsgálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését. Három éven aluli gyermek esetében a felülvizsgálatra félévenként kerül

sor. A gyámhivatal a felülvizsgálat során 1. fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését; 2. fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet; 3. megváltoztatja a gyermek gondozási helyét; 4. felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel Nevelési felügyelet tartós nevelésbe vétel esetén Ha a tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota olyan súlyos, hogy magatartása saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyezteti és ez csak úgy hárítható el, hogy teljes körű ellátását azonnal, zárt körülmények között, felügyelet mellett - 16 - biztosítják, akkor a speciális gyermekotthon (pl. fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona) vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot. A tartós nevelésbe vétel megszűnése Megszűnik a tartós nevelésbe

vétel, ha 1. a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította; 2. a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követően más személy gyámsága alá került; 3. a gyermeket örökbe fogadták; vagy 4. a gyermek nagykorúvá vált A gyámhivatal, annak a kapcsolattartási joggal rendelkező szülőnek a kérelmére, 1. akit a bíróság szülői felügyeleti jogától megfosztott, vagy 2. úgy járult hozzá gyermeke örökbe adásához, hogy az örökbefogadó személyét nem ismeri; a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha 1. a gyermek örökbefogadására nem került sor; és 2. a szülő személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll . 1997. évi XXXI tv;1952 évi IV tv;149/1997 (IX 10) Korm rend;1978 évi IV tv; Gyermekek családba fogadása A gyermekvédelmi rendszer a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítését, veszélyeztetettségük megelőzését és

megszüntetését, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmének biztosítását kívánja megteremteni. Működtetése állami és önkormányzati feladat A gyermekek családba fogadása védelmük rendszerében a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé sorolható. A családba fogadás kérelmezése A családba fogadás indokolt lehet: 1. a szülő egészségi állapota; 2. a szülő indokolt távolléte; vagy 3. más családi ok miatt. Kérelmezheti: 1. a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő; vagy 2. a szülői felügyeletet meghallgatásával). egyedül gyakorló szülő (a különélő másik szülő A gyámhivatalnak a kérelem benyújtásakor tájékoztatnia kell a szülőt a benyújtás következményeiről. A családba fogadás létrejöttéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges. A gyámhivatal akkor adja meg hozzájárulását, ha a

családba fogadó szülő személyisége és körülményei - 17 - alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását vállalja is. A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli. A hozzájárulás további feltétele, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében álljon. A családba fogadás következményei Ha a gyámhatóság megadja a hozzájárulását, akkor a gyermeket a szükséges ideig a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, de gyermeke tartásáról ez idő alatt is gondoskodni köteles. Megilleti a kapcsolattartás joga, illetve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyámhivatallal együtt jogosult dönteni. Különösen indokolt esetben a gyámhivatal feljogosíthatja a szülőt, hogy a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyei tekintetében is ő

lássa el törvényes képviseletét. Családba fogadás felülvizsgálata A családba fogadás mindaddig tart, amíg az alapjául szolgáló ok előreláthatólag fennáll. Fenntartásának indokoltságát a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. Családba fogadás megszüntetése A családba fogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha azonban oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családba fogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik (például ideiglenes elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel). 1997. évi XXXI tv; Gyermekek utógondozói ellátásának elrendelése A gyermekvédelem a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének

biztosítására irányul. Működtetése állami és önkormányzati feladat A gyermekek utógondozói ellátása, védelmük rendszerében, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé sorolható. Célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetbe való visszailleszkedését és önálló életének megkezdését. Az utógondozói ellátás elrendelése Utógondozó ellátás elrendelésére az átmeneti vagy a tartós nevelés megszűnése után kerülhet sor, kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták. A gyermek, illetve a fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal rendeli el. Feltétele, hogy a fiatal felnőtt ezt maga is kérje Ha a gyermek még nem nagykorú, akkor az elrendelés során gyámjának (hivatásos gyám) javaslatát is figyelembe kell venni. A gyámhivatal tehát akkor rendeli el a gyermek, illetve a fiatal felnőtt utógondozását, ha átmeneti vagy tartós nevelése nagykorúvá

válásával szűnt meg és 1. létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani; 2. a nappali oktatás munkarendje szerint, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat vagy 3. szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja - 18 - A fiatal felnőtt létfenntartása akkor nem biztosított, ha 1. havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy 2. nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24700 forint . Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára utógondozót rendel. A kirendelt utógondozó 1. félévente; illetve 2. a gyámhivatal felhívására, szükség szerint; valamint 3. a kirendelés

megszűnésekor; köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről. Ha a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatásban (pénzbeli ellátási forma a gyermekvédelmi rendszerben) is részesül, akkor utógondozását a gyámhivatal csak abban az esetben rendeli el, ha létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került Utógondozói ellátás ismételt elrendelése Az utógondozói ellátás a fiatal felnőtt huszonnégy éves koráig ismételten elrendelhető. A gyámhivatal ismételten elrendeli az utógondozói ellátást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor. Nincs helye az ismételt elrendelésnek, ha az utógondozást a gyámhivatal azért szüntette meg, mert a fiatal felnőtt 1. nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsított; vagy 2. a házirendet többször

súlyosan megsértette és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért . Utógondozói ellátás időtartama Az utógondozás időtartama legalább egy év lehet és a fiatal felnőtt huszonnégy éves koráig kérheti . Az utógondozás 1. a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig; 2. de legfeljebb a fiatal felnőtt 24 életévének; illetve 3. felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatással történő elszámolás időpontjáig. Utógondozási tevékenység ellátása Az utógondozást - 19 - 1. gyermek esetében: a gyermek lakóhelye szerinti

gyermekjóléti szolgálat; 2. fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat; 3. fiatal felnőtt esetében: a gyermekotthon illetve a nevelőszülői hálózatot működtető gyermekvédelmi szakszolgálat; látja el. Az utógondozás feladatainak ellátásába 1. önkéntes segítők; 2. társadalmi szervezetek; 3. alapítványok; és 4. egyházi jogi személyek is bevonhatók. Az utógondozói ellátás megszűnése Megszűnik az utógondozói ellátás, ha 1. a fiatal felnőtt bejelenti az ellátás megszüntetését és a bejelentés időpontjától számítva letelik a házirendben meghatározott idő; 2. a fiatal felnőtt betölti huszonnegyedik életévét, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén, ha tanulmányait befejezi, de legkésőbb akkor, amikor huszonötödik életévét betölti. A gyámhivatal szünteti meg az utógondozói ellátást,

1. ha a fiatal felnőtt 2. o aa) ellátásának feltételei már nem állnak fenn, o ab) ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja, o ac) a nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, o ad)a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdek-képviseleti fóruma is egyetért; továbbá 3. ha a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé; illetve 4. ha a fiatalkorú vagy a fiatal felnőtt pártfogó felügyeletét elrendelték, kivéve, ha a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatásban részesült . 1997. évi XXXI tv;168/1997 (X 6) Korm rend;149/1997 (IX 10) Korm rend; 3.) 15/1998 (IV 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,

valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Az örökbefogadás előtti eljárás - 20 - Az örökbefogadás előtti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személynek a lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál tett bejelentése alapján indul. Az eljárás célja annak kiderítése, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy személyisége és körülményei alapján alkalmasnak nyilvánítható-e az örökbefogadásra. Az örökbefogadás iránti kérelem A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: 1. az örökbefogadási szándék indokait, és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseket; 2. ha az illető korábban már kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárást, annak az eredményét; 3. az örökbe fogadni szándékozó nyilatkozatát arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó

személyek országos nyilvántartásába vételéhez, 4. nyilatkozatot annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel. A rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy nem tesz ilyen nyilatkozatokat, mivel az ő alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyámhivatal állapítja meg. Az alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok A kérelem benyújtásakor, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékozatják az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa

meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit a helyszínen fogják vizsgálni. A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni kívánó személy nem szenved-e: 1. a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, 2. súlyos pszichotikus zavarban, 3. alkoholfüggőségben, 4. kábítószer-függőségben, 5. olyan

betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti. Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy 1. az örökbefogadási szándék motivációja, - 21 - 2. a család élethelyzete, 3. az örökbefogadni szándékozó személy életkora és személyisége, 4. a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését. Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelmét visszavontnak tekinteni és megszüntetni az eljárást. Az örökbefogadás előtti tanácsadás és

tanfolyam Az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően szakmai tanácsadáson vesz részt, melyet pszichológus tart. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő - a személyisége és családstruktúrája alapján - a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. A tanácsadást követően a szakértő az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságára vonatkozó megállapításait megküldi az örökbe fogadni szándékozó szülő lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak . Az örökbefogadói tanfolyam célja a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival. Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra, és egy minősítő összegző beszélgetés

zárja le. Fontos tudni, hogy 3 óránál többet nem lehet hiányozni. A tanfolyam részletes tematikáját a 29/2003 (V 20.) ESZCSM rendelet7 számú mellékletében találhatjuk meg A tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak, a tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: örökbefogadó szülő. A megállapítást követő eljárás A kérelem benyújtóját az előterjesztéstől számított hatvan napon belül tájékoztatják a vizsgálatok eredményéről. Ezt követően, ha az örökbe fogadni szándékozó kérelmezi, a gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát, valamint az eljárást megindító kérelmet megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak . Az alkalmasság kérdéséről a gyámhivatal dönt az alábbiak figyelembe vételével: 1. a háziorvosi igazolás, 2. a

gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, 3. az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, 4. környezettanulmány, 5. az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint 6. szükség szerint egyéb bizonyítékok Ha a kérelem előterjesztőjét alkalmasnak találta a gyámhivatal, a határozat jogerőre emelkedését követően a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt - a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal - felveszi az örökbefogadásra váró személyekről vezetett saját nyilvántartásába, ha pedig a kérelmező ahhoz hozzájárult, a szakszolgálat megküldi az adatait az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába is. - 22 - Alkalmatlanság megállapítása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem indítható új eljárás. Az

alkalmasságot megállapító gyámhatósági határozat két évig használható fel. Az érvényességi idő legfeljebb egyszer és maximum további egy évre meghosszabbítható az örökbe fogadni szándékozó kérelmére, ha az alkalmasság megállapítását megalapozó körülményekben a vizsgálatok óta eltelt időszakban nem történt változás, és a meghosszabbítást a szakszolgálat is javasolja. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényéről

az örökbefogadni szándékozó személyt is tájékoztatni kell. Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbefogadásra várakozó személyeket, tájékoztatást nyújtva az örökbefogadás esélyeiről . Személyes kapcsolatfelvétel A várakozási idő alatt a gyerekvédelmi szakszolgálat - a várakozási sorrend figyelembe vételével - folyamatosan keresi az örökbe fogadható gyermekek számára a legmegfelelőbb, örökbefogadásra várakozó szülőket. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni lehet, hogy az alkalmas nagykorú személy és a gyermek között megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat

ki, a szakszolgálat a gyermekről tájékoztatást nyújt és felhívja a várakozó személyek figyelmét a személyes találkozás lehetőségére is. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó találkozni kíván a gyermekkel - a törvényes képviselő értesítését követően megszervezik azt, de a gyermek nem tudhatja a látogatás célját. A kérelmezőnek ezt követően jeleznie kell, hogy kíván-e további kapcsolatot létesíteni a gyermekkel, és a szakszolgálat, a gondozó intézmény (személy), illetőleg a törvényes képviselő által megállapított időközönként további személyes találkozókra kerülhet sor. 149/1997. (IX 10) Korm rend;1952 évi IV tv;15/1998 (IV 30) NM rend;29/2003 (V 20.) ESZCSM rend; Az intézmény felépítése és működése A Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetve ennek jogelődjei 1904-ben jött létre Hajdú-Bihar megyében. Többszöri telepváltoztatás után a jelenlegi székhelye Debrecenben,

a belváros szívében, a Vármegyeháza utcán található. A 6 szakmai osztályt és ezen belül 106 dolgozót magába foglaló intézményünk ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a gyermekvédelmi törvény a hatáskörébe utal. Alapvetően szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Feladatai: Átmeneti és tartós nevelésbe vételi eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat - 23 - elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítéséről való gondoskodás a gyámhivatal megkeresésére, nevelőszülő vagy gyermekotthon, lakásotthon kijelölése a gyermek számára Nevelőszülői hálózat működtetése, ezzel kapcsolatos feladatok ellátása A gyermek örökbefogadásának illetve az átmeneti

és tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése Szakmai - módszertani szaktanácsadás Eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet Organogram: HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE SZAKSZERVEZET titkár: Hoczkáné Béke Edit IGAZGATÓ KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS Mándi Elnök: Lászlóné Szoboszlai Enikő ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES Kiss Lajos GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES Kőrösi Lászlóné 3 fő gazdasági ügyintéző 1 fő titkárnő 1 fő humánerőforrás szervező 2 fő gépkocsivezető 1 fő takarító ELHELYEZÉSI OSZTÁLY osztályvezető: Kissné Varga Andrea 1 fő örökbefogadási tanácsadó 2 fő spec. gyámi-gond. GYÁMI GYÁMIOSZTÁLY SZAKÉRTŐI GONDOZÓI osztályvezető: OSZTÁLY BIZOTTSÁG Nagy vezető: osztályvezető: Romulus Buzás Tibor Deli Tünde Árpád NEVELŐSZÜLŐI OSZTÁLY

osztályvezető: Magné Molnár Krisztina 1 fő 10 fő 1 fő vagyonkezelő gyámipszichológus eseti gondnok gondozó 3 fő tanácsadó 9 fő családgondozó hivatásos 21 fő nevelőszülő- tanácsadó - 24 - 1 fő növendékügyi előadó tanácsadó gyám 1 fő asszisztens 4 fő pszichológus 1 fő család- és utógondozó 27 fő hivatásos nevelőszülő 1 fő gyógypedagógus 2 fő gondozó 5 fő gyermekvédelmi ügyint. 1 fő iratkezelő A Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat alaptevékenységét a törvény írja elő és ezeket végzi is. Ilyen a törvényben megszabott alaptevékenységeink a következők: felnőtt és egyéb oktatás, területi szakszolgáltatás nyújtása, nevelőszülői hálózat szervezése és működtetése, szociális ellátás elhelyezéssel, szociális ellátás elhelyezés nélkül- ezen belülmegyei gyermekvédelmi szakértői bizottság működtetése, gondozási hely megállapítása és

megváltoztatása, örökbefogadás szakmai előkészítése, egyéni gondozási nevelési terv elkészítése, nevelésbe vett gyermekek gyámságának, eseti gondnokságának ellátása hivatásos gyámokkal, szakmai segítségnyújtás, ellenőrzés, tájékoztatás, család és utógondozás, nyilvántartások vezetése, ügyeleti szolgálat működtetése, szaktanácsadás, szakmai pályázatok megírása. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységünk a szociálisan válsághelyzetben lévő várandós anyák, szülő nők részére tanácsadás, az anya kérésére. Intézményünk tevékenységeit a következő forrásokból tudja elvégezni: önkormányzati, állami fenntartás, saját bevételek, pályázati úton nyert támogatások. Röviden ismerkedjünk meg az intézményt alkotó osztályok munkájával. Az első osztály a nevelőszülői osztály, melynek feladata, a nevelőszülők toborzása, a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek

gondozásának követése, nevelőszülők folyamatos segítése, szakmai ellenőrzése, család- és utógondozás. A következő osztályunk a gyámi osztály Ezen osztály feladata, a nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, lakásotthonokban elhelyezett gyermekek törvényes képviselete és vagyonának kezelése. Eseti gondnoki jogkörben a gyermek képviseletének ellátása. Következő osztályunk az elhelyezési osztály Ők végzik az örökbefogadók alkalmassági vizsgálatát, felkészítését, nyilvántartások vezetését, gyermek személyiségi vizsgálatát, nevelőszülők és nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek terápiás segítését, elhelyezési tárgyalások szervezését és lebonyolítását. Egy újonnan szerveződött osztály a gyámi gondozói osztály, melynek feladata az, hogy segíti, ellenőrzi a gyámok tevékenységét, a gyámhivatal felé félévente jelentést készít, és koordinálja az éves felülvizsgálatokat. Legfrissebb szervezeti

egységünk a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság. Az ő tevékenységük: szakvélemény készítése gondozási hely meghatározásához, nevelési felügyelet elrendeléséhez, megszüntetéshez, egyéb gyámhivatali felkérésre. Hatodik szervezeti egységünk a gazdasági osztály, melynek feladata: az intézmény, mint önálló jogi személyként működő helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátása. A szakmai szervezeti egységek mellett működnek a dolgozói érdekképviseleti szervezetek: a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet. - 25 - Intézményünk alapítója a "Jövődért" Alapítványnak, mely a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek segítésére jött létre. Az alapítvány saját irodával rendelkezik és van egy saját nyaralója, Boldogkőváralján. Itt rendszeresen nyaranta több turnusban nyaralnak a nevelőszülőknél és más megyéből csereüdülés utján gyermekek, de

a nevelőszülőknek is rendelkezésére áll egész évben a nagyon szép hegyvidéki tájban fekvő ház. Ezen túl számtalan programmal, rendezvénnyel segíti a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat működését. Az intézményünkben egy éve alakult újjá a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség megyei szervezete. A szövetség a gyermek és ifjúságvédelemben dolgozó szakemberek érdekképviseletét látja el, szakmai fórumokat, képzéseket szervez. Hozzájárul a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek nyári táborozásához. A MAGYISZ 2004 évi kiemelkedő eseménye volt a Nagyváradon celebrált Szent Mise a világ gyermekeiért, árváiért, melyet Temfli József püspök celebrált a Szent László Bazilikában. www.hbmtgyszhu ELHELYEZÉSI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az osztály működését szabályozó törvények, rendeletek: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

1997 évi XXXI Törvény és annak módosításai 2. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX10) Korm Rendelet és módosítása 3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV30) NM rendelet 4. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII17) Korm Rendelet és módosítása 5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V20) ESZCSM rendelet A szabályzat célja, tartalma: 1. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek ügyeivel

kapcsolatos adminisztratív és ügyintézői munka folyamatának szabályozása 2. Az átmeneti és tartós nevelésbe vételi eljárás, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében összehívott elhelyezési értekezletek szabályozása 3. A gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatása érdekében összehívott elhelyezési értekezletek szabályozása 4. Az örökbefogadó szülők alkalmasságának vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárásnak a szabályozása - 26 - 5. A gyermek örökbefogadók családjába helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak a szabályozása 6. A pszichoterápia, fejlesztő foglalkozás, tanácsadás lehetőségei 7. A szaktanácsadás területei, lehetőségei 8. Kapcsolat- és együttműködési rendszerek meghatározása 9. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel foglalkozó munkatársainak feladat- és hatáskörének meghatározása 10.

Nyilvántartás, jelentés és dokumentáció rendjének szabályozása A szabályzat hatálya kiterjed: - az osztály valamennyi dolgozójára - az osztály szolgáltatásait igénybe vevőkre A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek ügyeivel kapcsolatos ügyintézői munka szabályozása: 1. A gyermekvédelmi ügyintéző határozat alapján nyilvántartásba veszi az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket. 2. A nyilvántartásba vételről értesíti az illetékes gyámhivatalt és gyermekjóléti szolgálatot, a gondozási helyet, a szakértői bizottság vezetőjét. A speciális gyámigondozói tanácsadót, a számítógépes nyilvántartást 3. Az ügyintéző a határidők betartásával ütemezi és elkészíti az elhelyezési értekezletek beosztását. 4. Kiküldi az elhelyezési értekezletek meghívottjainak az értesítést az értekezlet időpontjáról. 5. A számítógépes adatrögzítő a gyermekek adatait felviszi a gépre

6. Az adatokban történő változásokat az ügyintézők folyamatosan vezetik (pl státuszváltozás, családi jogállás változása) 7. Az iratkezelő-irattáros az iratkezelési szabályokat betartva gondoskodik az iratok megfelelő helyre való elhelyezéséről és továbbításáról. Ügyeleti telefonos szolgálat, 24 óra időtartamban: Az ideiglenes és átmeneti gondozást is ellátó nevelőszülők és gyermekotthonok üres férőhelyeiről ad felvilágosítást a gyámhivatalok és egyéb érintett szervek, személyek számára. Gondozási hely változás, áthelyezés, megszüntetés: 1. Az ügyintéző összehívja az elhelyezési értekezletet 2. A gyermekvédelmi ügyintéző a gyámhivatal gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján –a gondozási hellyel egyeztetve- átvezeti a változásokat, vagy törli a nyilvántartásból a gyermeket. 3. A változásokról értesíti az érintetteket - 27 - A gyermek ideiglenes hatályú

elhelyezését követő intézkedések és a nevelésbe vételi eljárás szabályozása: 1. A speciális gyámi-gondozói tanácsadó az ideiglenes beutalást és a nevelésbe vételi eljárás megindítását követően 30 napon belül elhelyezési értekezletet hív össze. 2. A gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének alapján javaslatot tesz a gyermek gondozási helyére, a gondozási hely megváltoztatására, az elhelyezés megszüntetésére. 3. Elkészíti a gyermek egyéni elhelyezési tervét Az elhelyezési értekezlet működésének szabályozása: Célja: A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének előmozdítása, illetve tartós, családszerű környezetének biztosítása érdekében. Az értekezlet résztvevői: • • • • • • • • • • • • a speciális gyámi-gondozói tanácsadó, mint az értekezlet vezetője, az illetékes

gyámhivatal gyámügyi ügyintézője, az ügyben illetékes családgondozó, a gyermek gondozója-nevelője, nevelőszülője, a gyermeket befogadó nevelőszülő, gyermekotthon, lakásotthon képviselője, a gyermek gyámja, hivatásos gyámja (szükség szerint), a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója, pszichológus, gyógypedagógus, (szükség szerint), a szakértői bizottság tagjai (szükség szerint) a szülő, előző törvényes képviselő, a gyermek (amennyiben életkora, egészségi állapota lehetővé teszi), bárki, aki a gyermek ügyével kapcsolatban érdemi információval szolgál. Az elhelyezési értekezlet feladatai, működésének szabályai: 1. Az értekezleten résztvevők összetételét az aktuális gyermekügyek határozzák meg 2. Vitás illetve bonyolult esetekben az értekezlet vezetője az igazgatóval, az általános igazgatóhelyettessel vagy az osztályvezetővel konzultál. 3. Az elhelyezési értekezleten be

kell szerezni a szülő és a gyermek véleményét az elhelyezési helyről. 4. Meg kell állapodni a kapcsolattartás módjáról, rendjéről, a leendő gyám személyéről 5. Az elhelyezési javaslatban ezeket dokumentálni kell és a résztvevőkkel a javaslatot alá kell íratni. 6. Az egyéni elhelyezési tervet az elhelyezési javaslattal egy időben kell elkészíteni 7. Az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatnak meg kell felelnie a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltaknak. - 28 - 8. Ha a gyámhivatal nem fogadja el az egyéni elhelyezési tervet, a gyámhivatal megkeresésére a terv módosítására új értekezletet kell összehívni. 9. Az elhelyezési javaslatot és az egyéni elhelyezési tervet az úgynevezett „macis” lapokon –4-es és 5-ös számú adatlapokon- kell továbbítani a gyámhivatal felé. Ugyanezt az eljárási rendet kell követni a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, a gyermekvédelmi gondoskodás

megszünése esetén is. Az örökbefogadó szülők alkalmasságának vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárás szabályozása: A szakszolgálat a Hajdú-Bihar megyei lakóhelyű örökbefogadásra jelentkezők alkalmassági vizsgálata ügyében jár el. 1. Jelentkezők fogadása: Örökbefogadáshoz szükséges adatok felvétele Tájékoztatás – az örökbefogadás menetéről, feltételeiről, - a környezettanulmány és a pszichológiai alkalmassági beszélgetés várható időpontjáról, céljáról, lényegéről, - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam céljairól, várható időpontjáról, - az adatlapon szereplők információk, kérdések pontosítása, értelmezése a jelentkező igénye szerint. Nyilatkozat – hozzájárulás az orvosi szakvélemény beszerzéséhez, - szükséges igazolások beszerzéséről, - központi nyilvántartásba vétel iránti igényről, az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő

tanfolyamon való részvételről, a körülményekben, családi állapotban való változás esetén bejelentési kötelezettségről, A jelentkezés akkor lép életbe, ha az örökbefogadásra jelentkező a szükséges igazolásokat, adatokat a szakszolgálat rendelkezésére bocsátja és az örökbefogadás iránti kérelmet benyújtja. A kérelem tartalma: • • • • • az örökbefogadás indoka, a gyermekről alkotott elképzelések, az örökbefogadandó gyermekek száma, korábban kezdeményezett örökbefogadás eredményei, országos nyilvántartás iránti igény. Mellékletei: - 29 - • • • • • 2. jövedelemigazolás fénykép erkölcsi bizonyítvány adatlap nyilatkozatok Egészségügyi javaslat megkérése: A jelentkező által megjelölt családorvostól, illetve szükség szerint szakorvostól a szükséges hozzájárulás beszerzését követően. 3. Környezettanulmány készítése: A környezettanulmány kiterjed: - az örökbefogadásra

jelentkező lakókörnyezetére, - annak infrastrukturáltságára, - családi és lakáskörülményekre, - az együttélő családtagok örökbefogadással kapcsolatos véleményére, - rokonok, családtagok és szomszédok örökbefogadási szándékukra adott reakciójára. 4. Alkalmassági vizsgálat és tanácsadás: A pszichológiai vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a jelenkező személy személyisége alapján alkalmas-e a nála elhelyezhető gyermek(ek) kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására. Vizsgálandó területek: • Az örökbefogadás motivációja, • Családmodell, a házaspár családi élethelyzete, • A házaspár személyisége, kapcsolatuk, életkor, • Az örökbefogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárások, nevelési elképzelések, • Az örökbefogadás speciális problémáinak ismerete, problémaérzékenység. A tanácsadás célja: hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő a szakértővel együtt megalapozott döntést

tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. Titkos és nyílt örökbefogadás esetén egyaránt a szakszolgálat végzi az alkalmassági vizsgálatot és a tanácsadást. Az alkalmassági vizsgálat eredménye a beadástól számított 60 napon belül kerül ismertetésre az örökbefogadó házaspárral. 5. Örökbefogadói tanfolyam: Célja: a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással járó konfliktusok kezelésének módjaival. Időtartama: 21 óra - 30 - 6. Javaslattétel: Az adatok, vélemények, ismeretében javaslattétel a házaspár/jelentkező alkalmasságára, ennek továbbítása a lakóhelyük szerint illetékes gyámhivatal felé. 7. Nyilvántartásba vétel: A gyámhivatal határozata alapján nyilvántartásba vétel a házaspár/jelentkező igénye szerint helyi, vagy helyi és központi nyilvántartásba. 8. Kapcsolattartás az

örökbefogadásra váró házaspárokkal: Félévente személyes találkozás, az örökbefogadók oldaláról jelentkező igény szerinti tájékoztatás. Célja: - tájékozódás a jelentkezők életében bekövetkező változásokról, - tájékoztatás a házaspár/jelentkező várakozó listán belül elfoglalt helyéről. A gyermek örökbefogadók családjába helyezése és az ezt előkészítő folyamat szabályozása: 9. Az örökbefogadásra váró gyermekek nyilvántartása: Az örökbefogadáshoz szükséges vélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai) beszerzése. Adatlap vezetése az örökbefogadható gyermekekről, az adatok továbbítása az NSZCSI központi nyilvántartása felé. 10. Illesztés: Cél: az örökbefogadásra várók gyermekekhez, testvérekhez legmegfelelőbb szülő kiválasztása a jelentkezés sorrendjének fegyelembe vétele mellett. Formája: örökbefogadási elhelyezési tanácskozás 11. Bemutatás: • • • •

A bemutatásról a szakszolgálat az örökbefogadásra váró gyermek törvényes képviselőjének és gondozójának bevonásával dönt, az időpontról írásban értesíti a gondozóhelyet. A bemutatás során a gyermek nem tudhat a találkozás céljáról. A bemutatás lebonyolításában a szakszolgálat munkatársa mellett a gyermekhez közelálló, őt ismerő gondozó személy működik közre. A bemutatás során az örökbefogadásra jelentkező házaspár teljeskörű tájékoztatást kap a bemutatásra kerülő gyermekkel kapcsolatban (szakvélemények, egészségügyi iratok ismertetése, - 31 - bekerülésének körülményei, speciális tényezők a gyermek életében stb.) A bemutatás után az örökbefogadó nyilatkozik, hogy kívánja-e látogatni a gyermeket a családba helyezés céljából. 12. Kapcsolatfelvétel, ismerkedés az örökbefogadó házaspár és az örökbefogadásra váró gyermek között. Az ismerkedés lebonyolításában, a gyermek erre

való felkészítésében a gyermekhez közelálló gondozó személy együttműködése szükséges. 13. Az örökbefogadási tanácsadó a gyermek gyámjával, gondozójával és az örökbefogadó házaspárral kapcsolatot tartva tesz javaslatot az ismerkedés várható időpontjára, a bemutatásra, a kihelyezés és az örökbefogadás közötti időtartamra vonatkozóan az illetékes gyámhivatal felé. (12 évesnél idősebb gyermek esetében szükséges a gyermek véleményének csatolása is.) 14. A központi adatbank értesítése az örökbefogadás folyamatáról, a kihelyezésről kapott gyámhivatali döntésről. 15. Az örökbefogadási tanácsadó családgondozást végez a kötelező gondozási időszak (30 nap) alatt. A tapasztalatok alapján javaslat a gyermek családba történő beilleszkedéséről, az örökbefogadás jóváhagyása, engedélyezése érdekében a gyámhivatal felé a határozatban megjelölt idő leteltével. Az örökbefogadási tanácsadó

jelzéssel él az eltelt időszak alatt az alkalmasságot jelző változásokról. 16. Szükség szerint a gyámhivatal által kért további vizsgálatok elvégzése, igazolások, szakvélemények beszerzése. Külföldi állampolgárok általi örökbefogadás: 1. A külföldi állampolgárságú örökbefogadók közvetlenül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez fordulhatnak örökbefogadási kérelmükkel. Ez az örökbefogadás feltétele, erről a szakszolgálathoz fordulókat tájékoztatni kell. 2. A külföldi állampolgár(ok) örökbefogadni szándékozó iratanyagát, iratanyagait a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet küldi meg a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. Illesztés az Örökbefogadási Szabályzat szerint történik A Nemzeti család- és Szociálpolitikai Intézettől érkezett iratanyagok alapján az örökbefogadók közül azt, aki a gyermekhez illesztésre került értesíteni kell a személyes kapcsolat

felvételéről. - 32 - Külföldi állampolgárok csak olyan Hajdú-Bihar megyei illetőségű gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket fogadhatnak örökbe, akit sem a megyében, sem az országos adatbankban nyilvántartásban lévő hazai örökbefogadók nem fogadtak örökbe. Ennek megállapítása érdekében a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat köteles az örökbefogadható gyermekekről adatlapot kitölteni és azt az országos nyilvántartás számára folyamatosan megküldeni, a változásokkal egyetemben. 4. A bemutatás, személyes kapcsolatfelvétel után, az örökbefogadó kérelmére iratai, valamint a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket, a gondozásra vonatkozó javaslattal együtt 8 napon belül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak. Amennyiben a személyes kapcsolatfelvétel után a külföldi örökbefogadni szándékozó személy a bemutatott gyermek örökbefogadását nem kéri, iratanyagát a szakszolgálat

visszaküldi a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez. 5. Ha a gyámhivatal a gyermek(ek) gondozásba való kihelyezéséről döntött, a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadója figyelemmel kíséri a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, tanácsaival segíti a szülőket. 3. Jelzi, ha pszichológusi segítségadás indokolt. A gondozás figyelemmel kísérése után a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadója 15 -indokolt esetben 30- napon belül a gyámhivatal elé terjeszti az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. A gyámhivatal a kölföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó alkalmasságát – a javaslat birtokában – az örökbefogadás engedélyezése során állapítja meg. 6. A gondozásba való kihelyezéshez szükséges javaslat és a családba történő nevelkedésről készített javaslat megegyezik a 13-15. pontokban foglalt általános rendelkezéssel. A javaslatot az örökbefogadási

tanácsadó készíti el és azt felterjeszti az egyéb szükséges iratokkal együtt a gyámhivatalhoz. Pszichoterápia, fejlesztő foglalkozás, tanácsadás lehetőségei, folyamatának szabályozása: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló - elsősorban a nevelőszülői hálózatban - és családjaik számára biztosított lehetőség. Lehetséges problématerületek: • • Krízishelyzetek, Szokásostól eltérő, újonnan jelentkező tünetek, reakciók, - 33 - • • • • • Visszatérő konfliktusok, illetve problémaszituációk, illetve ezek adekvát megoldása, Teljesítményproblémák, Magatartásproblémák, Beilleszkedési nehézségek, Pszichoszomatikus tünetek stb. 1. A pszichológusok és a gyógypedagógus elvégzi az egyéni gondozási-nevelési terv végrehajtásához szükséges vizsgálatokat. 2. A nevelőszülői és családgondozói szakterület körébe eső pszichológiai és pedagógiai jellegű vizsgálatokat végez, pl.:

kapcsolattartással összefüggő ügyekben, konfliktuskezelésben segítséget nyújt. 3. Fejlesztő foglalkozásokat, krízisterápiát végez a nevelőszülői, örökbefogadói gondozás körébe tartozó esetekben. A szaktanácsadás területei, lehetőségei: 1. Az osztály dolgozói szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához. (pszichológiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés tanácsadás) 2. Javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását. 3. A halmozottan előforduló problémák okainak, hátterének felderítése, megoldásra szolgáló javaslatok készítése, elemzése és ezek közreadása a gyermekvédelmi gondoskodást nyújtó intézményeknek, személyeknek. 4. Felkérésre szakvizsgálatok végzése, szakvélemények készítése különleges szakértelmet igénylő esetekben -abúzus, öngyilkosság, bűncselekmény, stb.- a

szakellátás körébe tartozó esetekben gyermekotthonok, a gyermek gyámja, rendőrség, bíróság, gyámhivatal, települési önkormányzat jegyzőjének kérésére. 5. Tanácsadás, konzultáció – munkatársak, külső gyermekvédelmi szakemberek számára 6. Továbbképzésekben való részvétel Nevelőszülők, örökbefogadók felkészíté-sében, hivatásos nevelőszülők képzésében, munkatársak továbbképzésében való részvétel. 7. Felkérésre – előadások tartása gyermekotthonok, illetve más szervezetek, intézmények számára. 8. Módszertani feladatok ellátása, új eljárások, módszerek kipróbálása, elemzése Kapcsolat- és együttműködési rendszerek meghatározása: Az osztály tagjai munkavégzésük során együttműködnek minden olyan szervvel, szervezettel, akik a gyermek ügyében érintettek. A szakemberek a konzultációs és a folyamatos információáramlás lehetőségét biztosítani kell, mert csak így valósulhat meg a

hatékony együttműködés. Az elhelyezési osztály kapcsolatot tart: • gyámhivatallal, - 34 - • • • • • • • települési önkormányzat jegyzőjével, rendőrséggel, módszertani intézménnyel, képzési, oktatási intézménnyel, egészségügyi intézménnyel, gondozóintézménnyel, a szakszolgálat valamennyi szakemberével. Az osztály munkáját segítő fórumok: • • • dolgozói munkaértekezletek, érdekképviseleti szervezetek, osztályértekezletek. Osztályértekezlet: Havi rendszerességgel az osztályvezető hívja össze és vezeti. Az értekezlet feladatai: • • • az eltelt időszak alatt végzett munka értékelése, a tapasztalt hiányosságok feltárása, azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, az osztály előtt álló feladatok megfogalmazása, az osztály munkáját érintő javaslatok megtárgyalása. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel foglalkozó munkatársainak feladatai: Az

osztály dolgozóinak feladatait a vonatkozó jogszabályok alapján a munkaköri leírások tartalmazzák. Nyilvántartás, jelentés és egyéb dokumentáció rendje: Nyilvántartást kell vezetni: 1. A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről. 2. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról. 3. Az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható gyermekekről 4. Az örökbefogadásra váró szülőkről 5. Az eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra kirendelhető személyekről - 35 - 6. Az állami és nem állami fenntartó által működtetett intézményben, illetve nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási napjairól. 7. Az utógondozói ellátásban illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőtt

gondozási napjairól. Jelentési kötelezettség: • • Az 1-2. és 5 pontokban meghatározott nyilvántartásról és az abban bekövetkezett változásokról a szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei gyámhivatalt. A 3-4. pontokban meghatározott nyilvántartásokban szereplő adatokat és az abban bekövetkezett változásokat a szakszolgálat folyamatosan továbbítja az NSZCSI által vezetett országos örökbefogadási nyilvántartás számára. Dokumentáció: • • • • Az osztály minden dolgozója munkaidejének regisztrálására vezeti a jelenléti ívet. A pszichológus és a gyógypedagógus vizsgálati naplót vezet, a speciális gyámigondozói tanácsadó és az örökbefogadási tanácsadó munkanaplót vezet, melyet az osztályvezető havonként ellenőriz, az ellenőrzést aláírásával igazolja. Az örökbefogadási tanácsadó hetenként köteles fogadónapot tartani, melynek ideje megegyezik az intézmény ügyfélfogadási idejével:

9.00-1500 óráig Az ügyiratkezelés, levelezés, postázás részletes rendjét az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. - 36 - GYÁMI-GONDOZÓI TANÁCSADÓI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az osztály működésére vonatkozó jogszabályok • A gyermekek védelméről és a gyámügy igazgatásáról szóló módosított 1997. évi XXXI törvény 63.§ • A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelemi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 15/1998. (IV.30) NM rendelet Az osztály munkáját meghatározó feladatcsoportok 1) Folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a gyermekotthoni gyámok, hivatásos gyámok, nevelőszülői gyámok gondozói, nevelőszülői gyámok gondozási, nevelői illetve gyámi tevékenységét. 2) Segíti és ellenőrzi a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv

megvalósulását. 3) Ennek érdekében köteles szükségszerinti gyakorisággal, de legalább havonta egyszer felkeresni a gondozási helyet és találkozni a gyermekkel, a gondozóval, a gyámmal és szoros kapcsolatot fenntartani a gyermekjóléti szolgálatokkal. 4) A látogatásokon szerzett tapasztalatait írásban dokumentálnia kell, és munkájáról a gyámhivatal kérésére, ennek hiányában félévente hivatalból köteles jelentést készítenie (7.sz adatlap Helyzetértékelés) Ebben tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, illetve javaslatot tehet: − Az elhelyezési terv fenntartásáról, vagy módosításáról a nevelésbe vétel megszüntetéséről, vagy fenntartásáról − a gyermek gondozási helyének megváltoztatására − a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására − a gyám jogkörének korlátozására, illetve a gyám felmentésére vagy

elmoz-dítására. 1) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorúak gondozási helyének megváltoztatása illetve nevelésének megszüntetése esetén a gyámi-gondozói tanácsadó az alábbiak szerint jár el. 1. Amennyiben nem a Nevelőszülői hálózatba elhelyezett kiskorú az érintett, akkor Helyzetértékelést készít, amely tartalmazza az üggyel kapcsolatos javaslatát, indoklással együtt. Ezt átadja az elhelyezési osztály részére. 2. A nevelőszülői hálózatban elhelyezett kiskorúak esetében Helyzetértékelést készít, amely tartalmazza a javaslatot, indoklással együtt. Emellett koordináló szerepet is ellát az ügyben érintett munkatársak között. Beszerzi a nevelőszülő tanácsadó és a gyám Helyzetértékelését, javaslatát, továbbá, ha indokolt a Szakszolgálat területén dolgozó pszichológusának szakvéleményét is. Amennyiben szükséges esetmegbeszélést tart az érintett szakemberek (nevelőszülő tanácsadó, gyám,

pszichológus) részvételével, melyről írásos összefoglalást készít. A fenti írásos dokumentációkat átadja az elhelyezési osztály részére. 6) A gyámi-gondozói tanácsadó nyitott a szaktanácsadáshoz kapcsolódó feladatok ellátására Pl. javaslatot tesz az intézmények szakmai programjának, házirendjének, egyéb dokumentumainak elkészítéséhez, továbbképzések szervezéséhez. - 37 - Munkaidő: A gyámi-gondozói tanácsadó munkaideje heti 40 óra. Munkaidejét kötetlen időbe-osztásban látja el, a feladatrendszerhez igazodóan tervezve, ütemezve. Ügyelet: A gyámi-gondozói tanácsadók hetente 1 munkanapon ügyeletet tartanak. Ezen a napon kötelesek a Szakszolgálat épületében tartózkodni 9.00 –1500 óráig Nyáron a napi ügyelet helyett heti ügyeleti rend érvényesül, melynek meghatározása előzetes előzetes egyeztetés alapján történik. Körzet: Gondozási hely alapján felosztva, törekedni a közel azonos esetszám

elérésére. Dokumentáció: A gyámi-gondozói tanácsadók az alábbi nyilvántartások folyamatos vezetésére kötelesek: - Jelenléti ív - Munkanapló - Látogatások nyilvántartása Nyilvántartást vezet továbbá az átmeneti és tartós nevelt gyermekek vonatkozásában. - 38 - NEVELŐSZÜLŐI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A nevelőszülői hálózat szabályozásának jogi alapja: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997 évi XXXI törvény 2. A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló módosított 261/2002.(XII18) Korm rendelet 3. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX10) Korm rendelet 4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

módosított 15/1998.(IV30) NM rendelet 5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003.(IV20) ESZCSM rendelet A szabályzat célja, tartalma: 1) A nevelőszülői alkalmasság vizsgálatának, az ezzel összefüggő eljárásnak a szabályozása 2) A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása A nevelőszülői jogviszony megszünése illetve megszüntetése 3) A gyermek nevelőcsaládba helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak a szabályozása 4) A segítés, szaktanácsadás, ellenőrzés módja, a folyamat szabályozása 5) A gyermekek ellátásával összefüggő teendők szabályozása 6) Kapcsolat- és együttműködési rendszerek meghatározása 7) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel

foglalkozó munkatársainak feladat- és hatáskörének meghatározása 8) A nyilvántartás, jelentés és dokumentáció rendjének szabályozása A szabályzat hatálya: Kiterjed: 1) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal jogviszonyban álló, illetve jogviszonyt létesítő nevelőszülőkre, hivatásos nevelőszülőkre, speciális nevelőszülőkre. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál jelentkező és a nevelőszülők nyilvántartásába felvett személyekre. - 39 - A nevelőszülői hálózat működtetésében érintett munkatársakra, különös tekintettel a nevelőszülő tanácsadókra, család- és utógondozókra és a hivatásos nevelőszülők munkáját segítő gyámi gondozói tanácsadóra. A nevelőszülői jogviszony tipusai: 1) 2) 3) 4) nevelőszülő hivatásos nevelőszülő speciális feladatokat ellátó hivatásos nevelőszülő átmeneti (ideiglenes) gondozást ellátó nevelőszülő II. A nevelőszülői alkalmasság

vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárás szabályozása: A nevelőszülői alkalmasság feltételeit, A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló módosított 1997. évi XXXI tv-ben foglaltak határozzák meg. 1) A nevelőszülői tevékenység vállalására a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál személyesen vagy írásban lehet jelentkezni. Jelentkezni lehet továbbá a jelentkező lakhelye szerint illetékes nevelőszülő tanácsadónál, illetve a lakhelye szerint illetékes gyámhivatalnál. (Utóbbi esetben a jelentkezést a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz továbbítják.) A jelentkezést követően azonnal, legkésőbb 30 napon belül a jelentkező a számára szükséges tájékoztatást az eljárás menetéről szóban vagy írásban megkapja. A tájékoztatást követően a jelentkező “adatlapot” tölt ki. 2) A lakhely szerint illetékes nevelőszülő tanácsadó 30 napon

belül környezettanulmányt, készít, s azt, egy hónapnál nem régebbi orvosi alkalmassági és jövedelemigazolással együtt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak átadja. A területi koordinátorok a jelentkezési anyagokat átnézve javaslatot tesznek a nevelőszülői osztályvezetőnek a nevelőszülők felkészítő tanfolyamára beiskolázható családokról. 3) Ha a környezetre, életvitelre, egészségi állapotra és jövedelmi viszonyokra vonatkozó tényfeltárás alapján már egyértelműen kiderül, hogy nevelőszülői jogviszony létesítésére nincs lehetőség, a szakszolgálat vezetője erről a jelentkezőt írásban értesíti 15 napon belül. Az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás konkrét indokát(it). 4) Az érvényes jelentkezést követően, a nevelőszülőnek jelentkező jogszabályban kötelezően előírt felkészítésen vesz részt, (FIKSZ-tréning). A tréningre való bekerülés feltétele a Nev rendeletben

meghatározottakon kívül, a legalább a 8 általános iskolai osztály megléte. A képzés két részből áll, időtartama 60 óra, tematikája kötelező központi oktatási program szerint előírt. Ha a tréning beindításához elegendő 15 fős csoportlétszám rendelkezésre áll, azonnal meg kell szervezni a képzéstfelkészítést. Ennek időpontjáról, időtartamáról, a tematikáról írásban, értesíteni kell a jelentkezőket. A tréninget csak erre kiképzett, és a Nemzeti - 40 - Család- és Szociálpolitikai Intézet által nyilvántartott kiképzők végezhetik, központi oktatási program alapján. 5) Amennyiben a képzés első felében (28 órás tréning) olyan problémára derül fény, amely további szakértői vizsgálatot igényel, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat pszichológusa vizsgálatot végez, szükség esetén más szakvizsgálatokra is sor kerülhet az alkalmasság megállapítása céljából. A pszichológiai és egyéb

szakvizsgálatokra akkor is sor kerülhet, ha az egészségügyi vagy más dokumentációk és információk alapján az alkalmatlantság alaposan feltételezhető. 6) Hivatásos nevelőszülőknek jelentkezők esetében az eredményes tréninget 300 órás szakképzés követi. Ez a szakképzés csak központi oktatási program alapján, a külön jogszabályban előírt feltételek szerint történhet. A képzést akkor kell megszervezni, ha egy csoport indítására megfelelő számú jelentkező kapcsolódhat be. A nevelőszülők képzését más megyék, intézmények és szervezetek részére is felvállalhatja a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat. A nevelőszülői képzés költségeit a képzésben résztvevők által fizetett tandíj, a működtető hozzájárulása, illetve egyéb, esetenként pályázható hozzájárulások fedezik. A képzésről, az ezzel kapcsolatos költségfedezetről a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a képzésben résztvevő

személyekkel szerződést köt. 7) A nevelőszülői feladatra alkalmas, a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő személyt, erkölcsi bizonyítvány és tulajdoni lap leadása után, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilvántartásba veszi. 8) Megköti vele az általános megállapodást, amely arra tér ki, hogy milyen kötelezettségek mellett, milyen tipusú feladatokra vállalkozik, s e feladatot hány, milyen életkorú, nevű, egészségügyi állapotú gyermekre vonatkozóan vállalja. Ezt követően a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére a megyei gyámhivatal működési engedélyt ad ki. (a fenntartón keresztül a működtető nyújtja be igényét) 9) A nevelőszülői feladatra nem alkalmas személyt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője írásban értesíti. A döntést meg kell indokolnia A feladatra jelentkező elutasított személy panasszal élhet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez. 10)Az

alkalmassági eljáráshoz tartozó információk, szakvélemények, dokumentációk esetében az adatvédelem betartásával, és a személyiségjogok tiszteletben tartásával kell eljárni. Ezekről csak az érintett személy tudtával és beleegyezésével adható felvilágosítás 11) A nevelőszülő szakmai alkalmasságát a működtető háromévente felülvizsgálja. A gyámi tanácsadó és a nevelőszülői tanácsadó a működtetőnél rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet, különösen, ha ezt a nevelőszülő egészségi állapota vagy körülményeinek változása szükségessé teszi. - 41 - A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása: 1) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető az alkalmassá nyilvánított nevelőszülővel általános megállapodást köt, amely kölcsönösen tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A megállapodást a mellékelt

iratminta (nevelőszülői megállapodást) kitöltésével kell írásba foglalnia. 2) Az írásba foglalt megállapodás alapján kell a megyei gyámhivatalt értesíteni a nevelőszülői férőhelyről. 3) A nevelőszülői megállapodás a gyermek kihelyezéséről szóló gyámhivatali határozattal lép érvénybe. Az általános megállapodást minden egyes gyermek kihelyezésekor konkretizálni szükséges, erről a nevelőszülői megállapodás II. szól A nevelőszülői jogviszony megszünése: A nevelőszülői jogviszony megszűnését illetve megszüntetését a Gyvt. és végrehajtási rendeleteiben foglaltak alapján kell és lehet lebonyolítani. 1) A döntéshez szükséges információkat, ellenőrzési tapasztalatokat, jelentéseket, bejelentéseket minden érdekelt fél (nevelőszülő tanácsadó, gyám, nevelőszülő) a döntést, illetve a tényeken alapuló adatok felderítését követően azonnal köteles jelezni a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

felé, és jogszabályokban meghatározott hatóságok és személyek felé írásban bejelenteni. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője haladéktalanul köteles az összes körülményt mérlegelve a jogszabályokban előírtak alapján a szükséges intézkedések megtételére. 3) A gyermekek elkerülése gyámhivatali határozat alapján történik, s ezt a nevelőszülői megállapodás II. felbontásában rögzítik 4) A nevelőszülői jogviszony megszüntetése a nevelőszülői megállapodás I. felbontását vonja maga után, amennyiben a nevelőszülő kéréséből vagy hibájából történik, mely megszűnhet - közös megegyezéssel - vagy felmondással. Utógondozói ellátás a nevelőszülős család keretein belül: 1) Az átmeneti vagy tartós nevelésben lévő, nevelőszülői családban nevelkedő fiatal gyámja, a nagykorúság előtt három hónappal felkeresi a fiatalkorút. Ha a vele illetve a nevelésben érintett felnőttekkel való

megbeszélés és helyzetértékelés alapján indokolt, beszerzik és az illetékes gyámhivatalhoz felterjesztik az utógondozói ellátás megállapításához szükséges jogszabályban előírt iratokat. Az utógondozói ellátást a gyámhivatal határozattal rendeli el, egyben a fiatal részére utógondozót rendel ki. 2) Az utógondozói ellátást tartalmazó határozat kézhezvételét illetve az ellátás megkezdését követő 15 napon belül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat az ellátásban részesülő fiatallal megállapodást köt (melléklet), s vagyonfelhasználási - 42 - tervet készít. A megállapodás egy példányát az intézmény gazdaságvezetőjének azonnal át kell adni, aki: gondoskodik az ellátás kiutalásáról - az intézményvezető által megállapított térítési díjjal kapcsolatos intézkedésekről. A fiatallal kötött megállapodás során személyenként vizsgálva kell meghatározni (a jövedelmi viszonyaival is

összefüggésben) az ellátás mértékét, módját. 3) Az utógondozó az ellátásban részesülő fiatallal való együttműködés során segítséget nyújt abban, hogy utógondozottja minél hamarabb megkezdhesse önálló életét. A vagyonfelhasználási terv elsősorban az önálló lakhatási megoldást kell, hogy szolgálja. Az utógondozó a segítő-együttműködő kapcsolat során ellenőrzi a megállapodásban foglaltak betartását. A problémákat, vagy a megállapodás szerinti feltételek megszegését azonnal, írásban három napon belül jelenti a szakszolgálat vezetőjének. Ha az ellátás biztosításában más személy is résztvesz (pl. nevelőszülő) a jelzési kötelezettség az ő vonatkozásában is fennáll. Az utógondozói ellátás elrendelésének szabályait, megszűnését, illetve megszüntetését a Gyvtv. 93§, valamint a 15/1998 (IV 30.) NM rendelet részletesen tartalmazza 4) Amennyiben az ellátás határozatban megjelölt időtartama

lejárt, s az életkörülmények indokolják, az ellátás meghosszabbítását kérheti a fiatal. A meghosszabbítás iránti kérelmet az utógondozó terjeszti fel a gyámhivatalnak az ellátást nyújtóval és az utógondozói ellátást biztosítóval való konzultációt követően. Az utógondozói ellátásban nem részesülő fiatal nagykorúságát követően egy évig a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozója segítséget nyújt a szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedésben, a megfelelő életvitel kialakításában, munkahelykeresésben stb. Ennek érdekében az utógondozott rendszeres kapcsolatot tart utógondozójával. Az utógondozó havonként illetve szükség szerint meglátogatja, s heti fogadónapon biztosítja az elérhetőséget. Segíti az otthonteremtési támogatás igénylésében, ennek és a fiatal saját vagyon felhasználásának megtervezésében, a rendeltetésszerű felhasználás lebonyolításában. Segít felkutatni

azokat a szervezeteket, melyek a fiatal élethelyzetének javítására szolgálhatna. Megfelelő információkkal, tájékoztatással, tanácsadással segíti a fiatalt abban, hogy hozzájusson az Őt megillető, vagy helyzetét javító szolgáltatásokhoz. Erről illetve az utógondozott helyzetéről, együttműködéséről negyedévenként jelentésben tájékoztatja a gyámhivatalt és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. Az utógondozás a nagykorúságot követő egy évig akkor is fennáll, s a negyedévenkénti jelentés akkor is kötelező, ha a fiatal nem működik együtt. - 43 - A gyermek nevelőcsaládba helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak szabályozása: 1, Befogadás: A nevelőszülő otthonába abban az esetben fogadhat be gyermeket, ha a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat javaslata alapján a gyámhivatal az ideiglenesen kihelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyéül határozatban kijelölte. 2, A

gyermek nevelőcsaládba helyezésének előkészítése: A nevelőszülőnek és a gyermeknek a kihelyezését megelőzően meg kell ismerkednie. Ez alól az azonnali elhelyezést igénylő, és ideiglenes elhelyezés körébe tartozó esetek képezhetnek kivételt. Az első találkozást a nevelőszülő tanácsadó a területi koordinátorokkal egyeztetve szervezi. A bemutatásra a nevelőszülőt és a gyermeket is fel kell készíteni. Az első találkozónál a nevelőszülő tanácsadó jelenléte kötelező. A nevelőszülő a gyermeket a kihelyezés előtt rendszeresen látogatja, amely addig tart, amíg a zökkenőmentes befogadáshoz szükséges kötődés a gyermekben ki nem alakul. Az ismerkedés folyamatáról, a kihelyezés aktualitásáról, a gondozóintézmény javaslatot véleményt készít, amelyet az elhelyezési tanácskozáson készült elhelyezési javaslattal együtt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a gyermek lakhelye szerint illetékes

gyámhivatalnak a gondozási hely kijelölésének megalapozása érdekében felterjeszti. A gyámhivatal gondozási helyet kijelölő határozatának keltét követően kerülhet sor a nevelőcsaládba helyezésre. A kihelyezéssel egyidőben meg lehet kötni a gyermekre vonatkozó megállapodást, s elkészíteni, illetve átadni minden szükséges dokumentációt. A gondozó intézmény a gyermek előző gondozási-nevelési tervét, korcsoportos fejlődési munkafüzetét szintén átadja a nevelőszülőnek. Előző gondozó intézmény hiányában a nevelőszülő és a nevelőszülő tanácsadó, vérszerinti szülő és gyermek elkészíti a gyermek gondozási-nevelési tervét, a gyámhivatali határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A segítés, szaktanácsadás ellenőrzés módja, a folyamat szabályozása: A nevelőszülőt tevékenysége során a feladat szerint illetékes munkatársain keresztül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető

segíti és ellenőrzi feladata ellátásában. - 44 - A nevelőszülői tanácsadás, család- és utógondozás, mint komplex tevékenység: A komplex gondozás területi elvek alapján szerveződve rendezi a nevelőszülős családok és az ott nevelkedő gyermekek mellé a tanácsadói munkát végző kollegát. • A tanácsadó legalább 3 hetenként meglátogatja a családot otthonában, szükség szerint a gyermek iskolájában, munkahelyén, egyéb nevelésében érintett intézményekben is látogatást tesz. Figyelemmel kíséri a gyermek ellátását, gondozási-nevelési tervének végrehajtását. Szakmai tanácsaival elősegíti a nevelés gondozás folyamán felmerült problémák megoldását, a gyermek beilleszkedését a nevelőcsaládba, iskolába, környezetébe. • A gyámhivatali határozat szerint szervezi és koordinálja a gyermek és szülő kapcsolattartását, mindkettőt folyamatosan ellátja a szükséges és megfelelő információkkal. • Segít

felkészíteni a gyermeket a találkozóra, illetve annak hatásai kezelésére. • Elősegíti a kapcsolat rendeződését, a gyermek vérszerinti családjába való visszahelyezését. • Együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal a vérszerinti kapcsolattartás érdekében, információt kér és ad, hogy a kapcsolattartás minél zökkenőmentesebb legyen. • A gyermekjóléti szolgálat családgondozójával tartott közvetlen és közvetett kapcsolat keretében utána érdeklődik a vérszerinti szülő esetleges távol maradása okának, s erről tájékoztatja a gyermeket. • A nevelőszülői hálózat keretében nagykorúvá vált fiatalok esetében előkészíti, segíti a gyermek fejlődését, felnőtté válását, támogatja a fiatalt az önálló életvitel felé haladás útján, nagykorúvá válása után is kapcsolatban marad vele, s mint utógondozó segíti Őt a továbbiakban. • Tapasztalatait, látogatásait a helyzetértékelés folyamatos

vezetése során rögzíti, s azt félévenként lezárva továbbítja az illetékes gyámhivatal, és a gyermekjóléti szolgálat felé az éves felülvizsgálathoz kapcsolódóan. • Szükség szerint rendkívüli eseményekről soron kívül is összegző jelentést készít. Ezesetben is kitér a szülővel való kapcsolattartásra, annak tapasztalataira, s a kapcsolattartás további menetére, esetleg a gondozási hely változásra, illetve a vér szerinti családba való visszahelyezés lehetőségére. • Különleges szakértelmet igénylő esetekben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat jogi, pszichológiai, gyógypedagógiai tanácsadást illetve segítséget is nyújt, más speciális végzettséggel rendelkező munkatársain keresztül. Ennek koordinálását, szervezését a nevelőszülő tanácsadó jelzése alapján a területi koordinátorok végzik. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat félévente 6 órában minden nevelőszülő számára biztosítja a

kötelező továbbképzést, amelynek során minden munkájához szükséges új információt és ismeretet közvetít. - 45 - A gyermekek ellátásával összefüggő teendők szabályozása: 1) A nevelőszülői családban elhelyezett gyermek(ek)et teljes körű ellátás illeti meg, amelyet a nevelőszülőnek kiutalt ellátmányból, nevelési díjból és családi pótlékból kell biztosítani. Ennek összegéről, a felhasználási kötelezettségekről a kihelyezést megelőzően szóban, a kihelyezéssel egy időben írásban kell értesíteni a nevelőszülőket. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető a nevelési díj és ellátmány összegét évenként a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben határozza meg, s erről a nevelőszülőt értesíti. 3) A nevelőszülő tanácsadó köteles a kihelyezést követően és a nevelőszülői nevelést követően azonnal értesíteni a gazdaságvezetőt írásban az ellátás

megkezdése illetve megszüntetése érdekében. 4) A nevelőszülő tanácsadó rendszeresen ellenőrzi a gyermek ellátását, s azt, hogy a nevelési díjat, családi pótlékot, és az ellátmányt a gyermekre fordítják-e. Az ezzel kapcsolatos problémát azonnal jelzi a működtetőnek. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője szükség esetén tételes elszámolást rendelhet el. 5) A nevelőszülő tanácsadó figyelemmel kíséri, illetve előzetesen megvizsgálja és jelzi a gyermek ellátásában jelentkező rendkívüli, speciális szükségleteket és kiadásokat. A nevelőszülői osztály szervezeti felépítése: A nevelőszülői osztály egészének szakmai munkáját közvetve és közvetlenül, az osztályvezető irányítja. A megyében található 17 terület 3 körzetben van központosítva, a körzetek munkájának, és az ott dolgozó nevelőszülő tanácsadók irányítása, koordinálása a területi koordinátorok feladata. - 46 - GYÁMI

OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja: A módosított 1997. évi XXXI tv 62 §-a alapján a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet. Ha a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában vagy nevelőszülőnél helyezte el és a nevelőszülő gyámul nem rendelhető vagy a nevelőszülő a Csjt. 100§ (3) bekezdés alapján a gyámságot nem vállalta, vagy ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el, a gyámhivatal a TGYSZ részéről hivatásos gyámot rendel ki. A kirendeléshez a hivatásos gyám személyére a TGYSZ tesz javaslatot a gyámhivatal felé. A hivatásos gyámra a Csjt. gyámságra

vonatkozó rendelkezései az irányadóak A hivatásos gyám munkáltatója, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója. A gyám működésében a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt áll, feladatainak ellátásához a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítséget nyújt. A hivatásos gyám, eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok munkája során a legjobb tudása szerint jár el, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal. Ügykezelés: A hivatásos gyámok, eseti- és vagyonkezelő gondnokok a nevükre szóló illetve az őket érintő postai és egyéb úton érkező küldeményeket külön névre szóló iktatókönyvben veszik át. Az átvétel idejét megjelölik és az átvételt kézjegyükkel igazolják. Kötelesek legalább két munkanaponként az iratokat a fentiek szerint átvenni. A tartósan távollevők iktatókönyvét az osztályvezető áttekinti és szükség esetén intézkedik. Az osztályvezető

távollétében az ügyeletes tekinti át az iktatókönyvet, amennyiben intézkedés szükséges, úgy elsősorban az általános igazgatóhelyettest, távolléte esetén a TGYSZ vezetőjét keresi meg. Tartósan távollevő hivatásos gyám vagy vagyonkezelő gondnok helyett eseti gondnok jár el kirendelés alapján. A hivatásos gyámok, eseti és vagyonkezelő gondnokok a kiskorúakra vonatkozó iratokat névre szóló aktában, elkülönítve kezelik. A vagyonos kiskorúak esetében külön vagyonnyilvántartást vezetni kötelesek. - 47 - A kimenő iratokat saját maguk írják alá, a hivatalos iratokon jogosultak a szakszolgálat bélyegzőjét használni. A kimenő leveleket az osztályvezető áttekinti, másolati példányát szignálja és a postázóba leadja. A szakszolgálat, mint munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket, a hivatásos gyámok és gondnokok munkájuk ellátásához igénybe veszik a szakszolgálat

adminisztrációs hátterét (iktatás, fénymásolás, postázás, irattározás). Munkavégzés, a gyermekkel való kapcsolattartás céljából jogosultak az intézmény gépkocsiját igénybe venni, indokolt és igazolt útiköltségeiket elszámolni. Ügyeleti és munkarend: A hivatásos gyámok hetente egy munkanapon ügyeletet tartanak. Ügyeleti napon hétfőtől csütörtökig 9.00-1500 óráig, pénteken 900-1330-ig kötelesek a szakszolgálat épületében tartózkodni és az esetleges eseti gondnoki kirendelés alapján eljárni. A hét többi napján szükség szerint a szakszolgálat épületében, vagy területen (látogatás, ügyintézés) végzi a munkáját. A munkaidőt, amely heti 40 óra a munkanaplójában és a jelenléti íven dokumentálja. Nyáron a napi ügyelet helyett heti ügyeleti rend érvényesül. A téli időszakban külön napi ügyeleti beosztás érvényesül. A heti ügyelet meghatározása az osztályvezetővel előzetes egyeztetés alapján

történik. A vagyonkezelő gondnokot az ügyeleti rend nem érinti, munkáját munkanapokon, hétfőtől csütörtökig 7.30-1600 óráig, pénteken 730-1330-ig végzi A hivatásos gyámokat és a vagyonkezelő eseti gondnokot 20 perc ebédszünet illeti meg. 1145 és 12.45 között Kapcsolattartás: Az osztály tagjai kötelesek munkájuk során az érintett szakemberekkel együttműködni, mind a szakszolgálaton belül, mind pedig azon kívül. A hivatásos gyám és a vagyonkezelő gondnok kapcsolatot tart: - az illetékes gyámhivatallal, - a nyugdíjfolyósító igazgatósággal, a területi államháztartási hivatallal, - pénzintézetekkel. A hivatásos gyám kapcsolattartásra és együttműködésre köteles: - a gyermekkel és az őt gondozó nevelőszülővel, gondozási hellyel, - a gyermek hozzátartozóival, - gyermekjóléti szolgálattal, - rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, - nevelőszülő tanácsadóval, családgondozóval, - gyámi, gondozói

tanácsadóval és az - elhelyezési osztály munkatársaival. - 48 - Helyettesítés: A hivatásos gyámok, eseti gondnokok személyükben nem helyettesíthetők. Helyettük és nevükben más személy nem járhat el. Igazolt távollétük idején a halaszthatatlan ügyekben helyettük az ügyeletben lévő munkatársuk jár el eseti gondnoki kirendelés alapján. Nyilvántartások: A hivatásos gyámok az alábbi nyilvántartások folyamatos vezetésére kötelesek: - Jelenléti ív - Munkanapló - Látogatások nyilvántartása - Vagyonnyilvántartás • • • • A jelenléti ívben a hivatásos gyám és a vagyonkezelő eseti gondnok a munkaidő azon részét tünteti fel, amelyet a munkavégzés székhelyén tölt. A munkanapló tartalmazza a hivatásos gyámok azon munkaidejének regisztrációját, amelyet a hivatásos gyám a munkavégzés székhelyén kívül tölt –a gyermek gondozási helyén, a gyermek ügyében, érdekében más hatóságnál vagy más

szervnél, intézményben. A látogatások nyilvántartása tartalmazza a gyermek nevét, gondozási helyét, azt, hogy a gyermeken kívül kivel beszélt még a hivatásos gyám, milyen feladatok, kérések fogalmazódtak meg a gyermek és a gondozó vagy más érintett részéről a gyermek érdekében és milyen lépések szükségességét látja a hivatásos gyám. A vagyonnyilvántartás a vagyonos kiskorúak esetében tartalmazza a gyermek nevét, törzsszámát, bankszámlaszámát, a gyermek vagyonáról készült vagyonleltárt, adott esetben a nyugdíjfolyósítási törzsszámát, a bankszámla kivonatokat, a rendes és az eseti számadásokat, valamint a vagyonkezelői tisztség megszűnése esetén a végszámadást. - 49 - A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI GYERMEKVÉDELMI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szakértői bizottságot a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat működteti, munkáltatója, a munkáltatói jogkör

gyakorlója a TGYSZ igazgatója. A szakértői bizottságban feladatot ellátó szakemberek munkavégzését közvetlenül a bizottság vezetője irányítja és hangolja össze. A szakértői bizottság vezetője és a bizottsági tagok a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozata alapján kerülnek kijelölésre. A szakértői bizottságban munkakört ellátó dolgozó a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy megbízási illetve vállalkozási szerződéses jogviszony keretében végzi feladatait. A szakértői bizottság tagjai: - a bizottság vezetője szociális munkás gyermek szakorvos klinikai gyermek szakpszichológus gyógypedagógus gyermekpszichiáter szakorvos asszisztens A szakértői bizottság felkérésére munkájába bevonható(k) a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő(k) is. Ha az ügyben a gyermek személyiségével

kapcsolatos jelentős tény, vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges (pl. a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy és fogyatékosságban szenved, továbbá beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küszködik), akkor eseti szakértőként a bizottság elsősorban nevelési tanácsadót, szakértői és rehabilitációs bizottságot, tanulási képességet vizsgáló bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt, esetleg szakértői névjegyzékbe felvett személyt kér fel közreműködésre. A szakértői bizottság feladatait és működését meghatározó törvények, rendeletek: - 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás módosítása - 2003: IV. törvény: 46 § - 50 § - 14/2003. (II 12) Korm rendelet a 149/1997 (IX10) Korm rendelet módosításáról: 62. § - 66 §; 68 §; 73 § - 50 - A szakértői bizottság feladatai: 1) Az ideiglenes hatállyal

elhelyezett, vagy nevelésbe vételi eljárással érintett gyermek illetve fiatal gondozási helyének meghatározásához - a TGYSZ elhelyezési javaslatának és a gyámhivatal döntésének kialakításához - szakvéleményt készít, amely tartalmazza az érintett gyermek illetve fiatal állapotának leginkább megfelelő elhelyezési formára és az egyéni elhelyezési terv tartalmára vonatkozó javaslatot, indoklással együtt. 2) A gondozási hely, az ESZCSM fenntartásában működő speciális gyermekotthonba történő megváltoztatásakor minden esetben, egyéb gondozási hely változtatáskor - felkérésre szakvéleményt készít. 3) Nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás során, a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére, a nevelési felügyelet megszüntetésére irányuló eljárás során pedig a gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készít. 4) A városi gyámhivatal egyéb eljárásai során, pl.

átmeneti/tartós nevelés éves felülvizsgálata, megszüntetés, egyéni elhelyezési terv módosítása, stb, - külön felkérésre készít szakvéleményt. 5) A szakértői bizottság tevékenységéről évente beszámolót készít a Megyei Gyámhivatal részére. A szakértői bizottság működési rendje - A TGYSZ-be érkező, a szakértői bizottság nevére címzett küldemények a bizottság részére rendszeresített iktatókönyvbe kerülnek. Azok a határozatok, megkeresések, egyéb dokumentumok - (pl. a gyermek alapellátásban keletkezett adatlapjai stb), amelyek nem a bizottság nevére érkeznek, de az iratokban foglaltak ismerete nélkülözhetetlen a bizottság munkavégzéséhez, illetve konkrét esetben a feladatellátás megkezdését jelentik, a postát átnéző munkahelyi vezető címkézése után kerülnek az iktatókönyvbe. - A bizottság tagjai a fenti iratokat minden munkanapon kötelesek átvenni, azt az iktatókönyvben kézjegyükkel igazolni,

az átvétel idejét megjelölni. - A bizottság az iratokat az érintett gyermek illetve fiatal nevével ellátott dossziéban helyezi el. - Amennyiben szakvélemény elkészítésére irányuló felkérés, vagy határozat érkezett, az e célra rendszeresített ún. esetkísérő lapon felvezetésre kerül az érkezés dátuma, a felkérés tárgya, a városi gyámhivatal megnevezése, a határozat száma, a nyilvántartásba felvételről szóló szakszolgálati értesítőt követően a gyermek nyilvántartási száma. Ezen az esetkísérő lapon rögzítődnek a továbbiakban a komplex szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a bizottság tagjai által eszközölt összes intézkedések, történések, vizsgálatok, explorációk, (anyagok bekérésének és érkezésének időpontja, információk, - 51 - egyeztetések, vizsgálatok időpontjai stb.) egészen az elkészült szakvéleménynek az Elhelyezési Osztály részére történő átadásáig. - A gyermek

nevét tartalmazó dossziéba kerülnek elhelyezésre az eset felméréséhez, az előzmények összefoglalásához kapcsolódó iratok, feljegyzések, információk, források, illetve a szakvélemény megfogalmazásához, a javaslat kialakításához szükséges dokumentumok, részvizsgálatok eredményei is. - A dossziék a szakértői bizottság irodahelyiségében biztonságos, de más munkatársak által hozzáférhető módon tárolódnak névsor- illetve ügytípus szerint sorba rendezve. - A bizottság az esetfelmérő vizsgálathoz illetve a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratokat (adatlapok, gondozási hely tapasztalatai, gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett dokumentumok, az anamnézishez szükséges adatok, esetleges korábbi vizsgálatok, szakvizsgálatok anyagai, orvosi-, szakorvosi vélemények stb.) maga kéri be az érintettektől. Levelezésein saját bélyegzőt használ, a bizottság vezetőjének aláírásával. - A bizottság összegyűjti a

rendelkezésre álló információkat, ami alapján esetfelmérő vizsgálat keretében összefoglalja az eset előzményeit, körülményeit, az előzetes gyermekvédelmi gondoskodás legfontosabb jellemzőit, okokat, tényeket, az anamnézishez birtokába jutott adatokat. - A vizsgálatok szervezésénél, ütemezésénél törekedni kell arra, hogy a megye különböző helyeiről minél kevesebbszer kelljen a gyermekeket utaztatni, továbbá a vizsgálatokat össze kell hangolni az Elhelyezési Osztály vizsgáló szakemberinek munkavégzésével, a munkaidő és a vizsgáló helyiségek hatékony kihasználása céljából. - A szakértői bizottság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fogyatékos, retardált, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, illetve kora miatt speciális elhelyezést igénylő, továbbá súlyosan disszociális, vagy pszichotikus illetve neurotikus tüneteket mutató gyermek problémái feltárásra, definiálásra kerüljenek

(diagnózis), és a szükséges ellátási, beavatkozási formák, szolgáltatások megjelölésre kerüljenek (terápia). Ennek érdekében további szakvizsgálatok kezdeményezhetőek, társintézmények, más szakértői bizottságok szakvéleményeit is figyelembe szükséges venni. - Az esetfelmérő vizsgálat, anamnézis és a szakvizsgálatok eredményeit a bizottság tagjai összegzik, majd valamennyi részvizsgálat eredményeit tartalmazó komplex szakvéleményt készítenek, javaslatot fogalmaznak meg az ellátás formájára, az egyéni elhelyezési terv tartalmára vonatkozóan. - A szakvéleményt az elkészítésében résztvevő bizottsági tagok írják alá. - Az elkészült szakvéleményt a bizottság az Elhelyezési Osztály részére átadja. - Indokolt esetben az egyes vizsgálatok a TGYSZ-en kívül, a gyermek tartózkodási helyén (pl. gondozási helyen) is elvégezhetőek - 52 - - Különösen indokolt esetben a bizottság tagjai a helyszínen is

tájékozódhatnak az eset előzményeiről, a gyermek és családja helyzetéről, körülményeiről. A szakértői bizottság kapcsolatrendszere - A szakértői bizottság együttműködésre törekszik. Szoros munkakapcsolatokat épít és tart fenn a gyermek és családja sorsának alakulásában felelősen érintett valamennyi intézmény (gyermekjóléti szolgálatok, gyámhatóság, gyámhivatal, gondozási helyek) képviselőivel. Továbbá a gyermek egészségügyi, érzelmi, értelmi, pszichés szükségleteinek feltárásához, a komplex szakvélemény kialakításához, az esetleges beavatkozások, terápiák végrehajtásához segítséget nyújtani, ezekben közreműködni tudó intézményekkel, bizottságokkal, személyekkel (Nevelési Tanácsadó, Rehabilitációs Szolgáltató Központ – Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, háziorvos, kezelő szakorvos, stb.) - Hasonlóképpen szoros munkakapcsolat és együttműködés szükséges a szakellátásban

illetve a TGYSZ-en belüli szereplők esetében az ügyben érintett szakemberekkel is (gyámok, hivatásos gyámok, gyámi-gondozói tanácsadók, Elhelyezési Osztály munkatársai stb.) - 53 - Szakirodalom feldolgozása: 100 év a gyermekekért a 2001 szeptember 14-én Hernádvecsén megrendezett gyermekvédelmi konferencia előadásai „Száz éves a gyermekvédelem”, ennek kapcsán több szakmai közösség együttes kezdeményezése alapján, 2001-ben egész éven át tartó rendezvénysorozat zajlott Magyarországon. A megemlékezés oka a Széll Kálmán egykori miniszterelnökbelügyminiszter nevéhez kötődő 1901 évi VIII és XXI Törvénycikk megszületésének századik évfordulója volt. Lukácsné Juhász Mária: Visszapillantás a gyermekvédelem történetére „ A hazai gyermekvédelem kialakulása már Szent István korában kezdődött. Írott emlékeink bizonyítják, hogy az özvegyek és árvák oltalmazására már első királyunk kötelezte

püspökeit. Az elhagyott gyermekek és árvák gondozásában, a betegek ápolásában több szerzetesrend, pl. : a pálos, a premontei rend és a polgári pártfogók nyújtottak segítséget. Már Mária Terézia is előremutató rendeletekkel mozdítja elő az árvaházak alapítását. 1763. július 20-án 100 ágyas árvaházat alapított Ferenc József császár, majd szülőházat, lelencházat nyit. Az első árvaház magánalapítványt Goniczky János György lakatosmester létesítette 1797-ben. 12.000 forint összegű alapítványának kamataiból 6 árvalányt és 6 árvafiút kívánt neveltetni, de megfelelő fedezet hiányában rövid idő után be kellett szüntetnie. E sikertelen kísérlet után a XIX. sz elejétől jött létre a dajkaság intézménye Magyarország területén ekkor még hivatalosan lelencház nem volt. 1837-ben Pest város tanácsa elhatározta, hogy József nádor életveszélyes betegségből történt felgyógyulásának emlékére árvaházat

épít és azt róla nevezi el. A felépült árvaházat 1843 december 12-én vette át a város tanácsa. Az 1877-ben kiadott XX. törvénycikk az árvák gyámságának vagyonjogi kérdéseit szabályozta, mely elsősorban a gyermekek tulajdonainak megóvását, és nem erkölcsi védelmüket tartotta fontosnak. Ez a törvény intézkedett az árvaszékek felállításáról is 1884-ben megalakult a Fehér Kereszt Országos Egyesület és annak 10 ágyas lelencháza Budapesten. A talált és hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek állami gondozása iránt első ízben az 1898. évi XXI Törvénycikk rendelkezik A századforduló hozta a legnagyobb változást Széll Kálmán 1899. február 26-tól töltötte be a miniszterelnöki és egyben belügyminiszteri tisztséget. Nevéhez fűződik a gyermekvédelem területének legmaradandóbb alkotása Nem tartotta felelősségével összeegyeztethetőnek, hogy az állami gyermekvédelmet magánjellegű - 54 - társulatok

közvetítésével oldják meg, és ezért 1901-ben két törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, melynek rendeltetése volt az állami gyermekmenhelyek intézményének megszervezése. Az 1901. VIII tc alapján 18 állami gyermekmenhely épült A gyermekvédelem új pillérét jelentette az 1906-ban megalakult Gyermekvédő Liga. Az Országos Gyermekvédő Liga 1908-ban 1430 gyermeket gondozott és 9 intézetet tartott fenn. 1906-ban alakult meg a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. A fiatalkorú bűnözés okainak, a nevelés hiányosságainak, elzüllött gyermekek problémáinak tanulmányozását végezték sokirányú munkájuk mellett. 1910-ben a világon először megalakítják a Gyermektanulmányi Múzeumot. 1915-ben Kármán Elemér járásbíró munkájának eredményeként létrehozzák a Kriminálpedagógiai Intézetet. Ez volt Európában az első ilyen jellegű intézmény. A két világháború közötti munkásmozgalom nem vesztette el a

gyermekvédelem iránti érdeklődését. Egyre több szakember teszi szóvá a gyermekvédelmi munka egységes vezetésének hiányát. 1930-ban elhangzik a javaslat, hozzanak létre gyermekvédelmi minisztériumot. Ez a kívánalom csupán javaslat maradt. A menhelyek helyébe új gyermekotthon hálózatot építettek ki. Az 1950-es évektől erősödött fel a törekvés, hogy az állami gondozottak zömét gyermekotthonokba kell elhelyezni. A 60-as évek elején már olyan nagy volt a zsúfoltság a nevelőotthonokban, hogy csak a közvetlen életveszélynek kitett gyermekeket lehetett állami gondozásba venni. A gyermekvédelem gyakorlata a 60-as évekig a régi módszerek szerint folytatódott, majd kezdett fokozatosan kiépülni a gyermekvédelem korszerű hálózata, ami anyagi és személyi feltételeiben egyaránt mindinkább biztosította a „szocialista pedagógia” érvényesülését. A kötetben még számos beszámoló olvasható, azért emeltem ki ezt az egyet, mert

a gyermekvédelem kialakulásáról szól és ezt a Gyermekvédelem története és jelene c. és a Szociális gondoskodás története Magyarországon c. előadások hallgatásával párhuzamosan jól hasznosíthatom. Még néhány könyvet, illetve egy részüket olvastam el, amit több tanárom is ajánlott elolvasásra: Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Árokszállási Éva: Szülőkre várva Ezek összegzése: Gyermekvédelem Magyarországon Hazánkban ma körülbelül 35 000 gyermek él állami gondozásban, Ez a szám a közel tízmilliós lakossághoz viszonyítva, nem tűnik nagynak, de ha az intézeti nevelés káros - 55 - hatásait a gyermekekre és a társadalomra nézve is figyelembe vesszük, akkor bizony kívánatos lenne minél több fiatalt a családban tartani. Először arról írok, milyen családi okok és körülmények miatt kerülhetnek a fiatalok állami gondozásba. Utána röviden szó lesz

az állami gondozottak intézeti körülményeiről, a probléma megelőzéséről, és az új gyermekvédelmi törvénnyel várható változásokról. Az egyik legnagyobb probléma e téren, hogy az állami gondozott gyermekek egy nagy hányada csecsemőkorú, róluk általában már születésükkor lemondott édesanyjuk és ők a kórház után egyből csecsemőotthonba kerültek. Ezek a gyermekek tehát nem is tudják milyen lehet családban, szülőkkel élni. A pszichológusok egyértelműen kimutatták a csecsemőkori élmények személyiség meghatározó szerepét. Egy kisgyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az anya közvetlen testi közelsége, egy olyan személy, akihez a gyermek folyamatosan kötődhet. Ezt még a legfelszereltebb a gyermekeket megfelelően gondozó csecsemőotthonokban sem érhető el. Az ilyen korán intézetbe került gyermekek életük e korai szakaszában emiatt soha helyre nem hozható törést szenvednek.

Ezért olyan káros az újszülött korban történő intézetbe kerülés. Amennyiben ezek a gyermekek később sem kerülnek családba, például nevelőszülőkhöz, náluk a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy felnőttkorukra sem lesznek egészségesek gyakran súlyos kárt okozva ezzel a társadalomnak. Az állami gondozottak másik nagy csoportját alkotják azok a gyerekek, akik családjukban éltek egy ideig, és gyermekkoruk későbbi szakaszában kerültek intézetbe. De vajon milyen lehet e fiatalok családi háttere, otthoni környezete, milyen szülők gyermekeinek van a legnagyobb esélye intézetbe kerülni? Ebben a témában már sok vizsgálat készült, melyek azt mutatják, hogy az állami gondozottak többsége-majdnem háromnegyede fizikai foglalkozású, alacsony iskolai végzettségű háztartásfők családjából kerül ki. Azonban érdemes részletesebben is megvizsgálni ezeket a családokat. E családok jövedelmi viszonyai és lakáskörülményei

is sokkal rosszabbak a hazai átlagnál. A statisztikákból kiderül, hogy a szülők a legalacsonyabb keresetű szak- vagy betanított munkások, és ma már növekvő arányban munkanélküliek. Az alacsony jövedelemarányban a családi helyzet is fontos szerepet játszik, mivel az állami gondozottak nagy része csonka családban élt, itt persze még kisebb az egy főre jutó jövedelem. A másik a jövedelmet is csökkentő ok, hogy az állami gondozott gyermekek szüleinél magas a sokgyermekesek aránya, ami egy családra számolva több, mint 5-6 gyermeket jelent. Ezért is súlyos probléma a rossz lakáshelyzet. E családok többsége egy, kisebb része kétszobás lakásban él De a kis lakások nem csak zsúfoltak, hanem nagy részük igen rossz állapotban is van. Nem kevés közöttük, főleg falvakban, a teljesen komfort nélküli szoba-konyhás lakás, vagy a szintén szegényes városi szükséglakások aránya, és ma már egyre jellemzőbb a hajléktalanság is.

Általában igen rosszak az állami gondozottak családi körülményei. - 56 - Ahol nyugdíjasok, vagy munkanélküliek a szülők ott általában sok gyermek él, számuk meghaladja az 5 főt. Hasonló a helyzet a fizikai munkát végző szülők esetében A legjobb helyzetet, tehát az alacsony gyermekszámot és jobb lakásviszonyokat, az olyan családokban találjuk, melyekben a szülők legalább érettségivel rendelkeznek és szellemi munkát folytatnak. Ezen családokból kikerültek aránya a legalacsonyabb az állami gondozott gyermekek körében. Fontos adat, hogy a családok körülbelül egyötödében nemcsak édes, hanem féltestvérek is élnek együtt, ez összefügg a helyenként igen kusza és rendezetlen családi viszonyokkal. A népességnek ugyanis azon rétegében, melyből az állami gondozottak nagy része származik nem ritkák a válások és a szülők közti nem házastársi viszonyok, a rendezetlen emberi kapcsolatok sem. Az állami gondozott

gyermekek közel kétharmadának a testvérét is az állam neveli. A vizsgálatokból kiderül az is, hogy főleg a házasságból születettek, és a felbomlott házasságból vagy élettársi viszonyból származók kerülnek intézetbe, és sok esetben az újabb kapcsolatból született gyermekek maradnak otthon. Ha a fiatal már dolgozik, őt a család gyakran a pénzkereset miatt tartja magánál. Ezeknél a gyermekeknél általában a szülők családi helyzete, élete is rendezetlen. A vizsgálatok jól mutatják a stabilitás hiányát és a rendezetlen viszonyokat e családok esetében. A különböző családi viszonyok érdekes képet mutatnak az állami gondozottaknál. A gyermekeknek csupán pár százaléka árva és körülbelül egy tizede félárva. Sokkal több felbomlott, vagy csonka családból jön, de nagy hányaduknál találunk ép családot is. Kitűnik az adatokból, hogy nevelőotthonba elsősorban nem az árvaság miatt kerülnek be a gyermekek. Ezekből az

adatokból még nem vonhatunk le megfelelő következtetéseket egy gyermek állami gondozásba kerüléséről. Sokkal többet mondanak erről azok a tények melyek azt mutatják, hogy e gyermekek családi körülményei nagymértékben különböznek az átlagtól. E családokra, ugyanis igen nagyfokú instabilitás, képlékenység a jellemző. A családtagok, főleg mostohaszülők, állandó változása azért káros, mert akadályozza a tartós emberi, családi kapcsolatok kialakulását. Ez a labilitás pedig érthető módon a gyermekekben bizonytalanságot kelt, és megfosztja őket attól a biztos családi háttértől, - és az ebből következő biztonság és nyugalomérzettől - mely a szerencsésebb családban élőknek természetes. A családi háttér után érdemes rátérni az állami gondozásba kerülés tényleges okaira. Ezek az a jelenségek legtöbbször igen összetettek, és egy tényező általában nem egymagában, hanem halmozottan, más problémákkal

együtt jelenik meg az állami gondozásba vétel okaként. A konkrét problémák egyik csoportja - amiért a gyermeket állami gondozásba helyezhetik - a szülők, vagy a gyermek olyan betegsége, mely esetében a gyermeket nem lehet otthon megfelelően ellátni. Tanulságos adat, hogy e problémák közt az átlagnál gyakrabban szerepel a szülő súlyos elmebetegsége. Másik nagy csoport az olyan gyermekeké, akik súlyos magatartásbeli problémáik miatt kerülnek be az intézetekbe. Persze, itt csak annyiban oldódik meg ez a probléma, hogy a gyakran súlyos bűncselekményeket elkövető fiatalokat elzárják, nehogy még több kárt okozzanak. Valószínű, ha a család nem volt képes - 57 - megakadályozni a gyermek ilyen fokú elzüllését, az állami javító- és nevelőintézetek még kevésbé lesznek erre képesek. Ezért, mikor a fiatalok kikerülnek ezekből, ott folytatják majd ahol abbahagyták. Másik ok amiért egy gyermeket kiemelhetnek

családjából, lehet a szülők válása. Ez az esetek mintegy ötödében fordul elő, és többek között anyagi okokra vezethető vissza. A legtöbb, amúgy is nagy szegénységben élő szülő segítség nélkül maradva képtelen ellátni gyakran igen sok gyermekét. Ezekben az esetekben, nagy szerepe lehetne a szociálpolitikai eszközöknek Ha a bajba jutott, de gyermekeit megfelelően nevelő szülőket anyagilag támogatná az állam, akkor ez még úgy is sokkal kevesebb kiadással járna, mint egy kiskorú intézeti életének költségei. Ezt a módot viszont, sajnos nem nagyon lehet alkalmazni a következő esetben, amikor a gyermek a szülő deviáns magatartása miatt jut állami gondozásra. Végül az állami gondozottak egy kisebb része az árvaság miatt kerül intézetbe. Ezek az okok, mint már utaltam rá általában nem egymagukban, hanem másokkal együtt jellemzőek. Általában elmondhatjuk, hogy a szülő az állami gondozásba vétel esetében, csak

akkor nem hibás, ha tartós, súlyos betegsége miatt nem tudja gyermekét ellátni. De ez aránylag ritkán fordul elő. Mint említettem itt gyakori probléma a szülőknél előforduló idegés elmebaj A szülők labilis és gyenge idegállapota pedig gyakran összefügg, és szinte következménye az egyéb rossz életkörülményeknek. A szegénységnek, kilátástalanságnak, és sokszor a szenvedély- betegségnek A vizsgálatok szerint, ugyanis e családok nagy részében egyik, vagy mindkét szülő alkoholista. Ez pedig szinte melegágya a különféle rossz, deviáns szülői magatartásoknak, melyek a gyermekek testi bántalmazásától, a bűnözésen át, egészen a nemi erkölcstelenségekig terjedhetnek. Nagyon jellemzőek e családoknál az egyéb rossz körülmények is. Megtalálhatók itt a rossz lakásviszonyok, de nem ritka a hajléktalanság sem. Mint látjuk, ezek a problémák összefüggnek, egymásból következnek és egymást erősítik. A fenti, objektív

okokról, térjünk át a szubjektív tényezőkre, melyek szintén ezekből a dolgokból erednek. Az egyik, legjellemzőbb ilyen probléma, a családban uralkodó, súlyos feszültség. Ez az esetek többségében a családok felbomlásához vezet. A gyakori válások viszont, nem mindig olyan ártalmasak a gyermekekre nézve, mivel ez gyakran kiutat is jelenthet a már elviselhetetlenné váló családi viszályokból, feszültségekből. Ilyen formán a válást nem tekinthetjük oknak az állami gondozásba kerüléshez. Ez csak akkor ok, ha a szülők gyermekeiktől is meg akarnak válni a válás során. A gyermekek antiszociális, problémás magatartása mögött is gyakran ezzel összefüggő okok állnak. A fiatal menekülni akar ebből a feszült légkörű családból, ami gyakran párosul "rossz" társaságba való bekerülésével. - 58 - A gyámhatósági adatokból az is kiderül, hogy az állami gondozásba vételt sok esetben a gyermek elhanyagolása

okozza. De ez a probléma sem egyedüli okként jelenik meg mivel általában a szülők is olyan rendezetlen körülmények között élnek, mint amit gyermekeiknek nyújtanak. Másik gyakori súlyos probléma a szülők kriminalitása. Ezt általában nagyon nehéz a gyermeknek elviselni, főleg mivel gyakran e jelenség egyéb devianciával is párosul. A szülők által elkövetett bűncselekmények között a család és ifjúság elleni bűntett a leggyakoribb. Ez már előrevetíti az állami gondozásba vétel egy másik okát a család, gyermek súlyos veszélyeztetettségét. Ez esetenként igen súlyos formában például gyermek elleni nemi erőszakban, vagy súlyos testi sértésben nyílvánulhat meg. Összefoglalva az állami gondozásba kerülés okait az adatokból a következő gyakorisági sorrendet találjuk. 1: Anyagi és lakásproblémák 2: A szülők deviáns magatartása 3: A gyermek elhanyagolása 4: Súlyos feszültségek a családban 5: A gyermek súlyos

veszélyeztetettsége 6: Tartós betegségek, családi tragédiák 7: A gyermek antiszociális magatartása De mint láttuk az esetek nagy részében több ok együtt is lehetővé teszi az intézeti elhelyezést. Most egy másik fontos oldaláról szeretnék írni a témának, ez pedig a gyermekek élete a különböző típusú intézetekben. Ehhez szorosan kapcsolódik annak kérdése, miért jobb, ha a fiatal lehetőleg családjában marad, és az állami szociálpolitika a problémák megoldásánál nagyobb szerephez jut, mint az állami gondozásba vétel. A csecsemőotthonokat és az ott élő gyermekek problémáit már a dolgozat elején megemlítettem. De a fentebb leirt okokon kívül még más gondok is vannak az országban található ilyen intézetekkel. Ezek az otthonok a legtöbb helyen igen zsúfoltak, ezért a kis gyermekeket nagy létszámú csoportokra osztják és számos nevelő, gondozónő foglalkozik velük. Ez több szempontból is káros a gyermekre nézve,

egyrészt nincs lehetősége senkihez se kötődni még az egészségesnél kisebb szinten sem, így később képtelen lesz a normális emberi kapcsolatok kialakítására. A másik, hogy a csecsemőknek egy állandóságra és viszonylagos nyugalomra van szükségük, amit ez a rendszer egyáltalán nem képes nekik nyújtani. Így a gyermekek kimerültté, és az állandó változások miatt nagyon félénkekké, érzékenyekké válnak. Mivel hiányoznak a körülmények megfelelő fejlődésükhöz e gyerekek szellemi - 59 - fejlettsége is már korán elmarad családban nevelkedő társaikétól, és ez a hátrány, amennyiben intézetben maradnak továbbra is - majdnem biztos, hogy később csak növekszik. Három éves koruk után aztán a gyermekek nevelőotthonba kerülnek. Itt ismét új társakat és nevelőket kapnak. Az itt élők többsége már születése óta állami gondozott Ha nem tudják még óvodáskorban örökbe, vagy legalább nevelőszülőkhöz adni

ezeket a kisgyermekeket egyre nő annak esélye, hogy egész gyermekkorukat intézetben töltik. Az itt maradottak, sajnos a többség - számára 18 éves korukig, nagykorúságukig van lehetőségük itt élni Ezalatt az időszak alatt a fiatalok tanulhatnak, általános és középiskolába járhatnak, szakmát szerezhetnek. De az itt élő gyermekeknek, egy nagy hányada még az általános iskolát sem fejezi be. Az pedig már nagyon jónak számit, ha valakinek sikerül a szakmunkásképzőt kijárnia. Ez későbbi sorsukat is meghatározza Az intézetből kikerülő fiataloknak nemhogy lakásuk, hanem a mai munkanélküliség mellet megfelelő szakma nélkül állásuk sem lesz. Így aztán, ha ezek az emberek nem akarnak éhenhalni, de nem tudnak régi családjukba sem visszamenni, akkor megélhetésükhöz más illegális utat keresnek. A fiúk bűnözőkké válnak, a lányok pedig sokszor prostituáltnak mennek. Így termelődik újjá szép lassan azon körülmények

halmaza, melyek ellen éppen állami gondozásba kerültek ezek a gyermekek. Az adatokból pedig azt látjuk, hogy az állami gondozottak gyermekei kerülnek be a legnagyobb arányban ismét intézetbe. Pedig a volt állami gondozottak szüleiben van a legnagyobb törekvés arra, épp saját keserű sorsukból okulva, hogy gyermekeiknek semmiképpen ne kelljen így nevelkednie. Vajon, hogyan előzhetők meg ezek a társadalomra és az állami gondozottakra egyaránt káros problémák? Itt többféle lehetőség jöhet számításba. Egyrészt a kiskorú családban maradásának jobb, hatékonyabb segítése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a gyermekek nagyobb arányának örökbe vagy nevelőszülőkhöz adása. A fiatalok családjukban való megmaradását sokféle, elsősorban szociálpolitikai programmal lehet segíteni. Itt a hangsúlyt a bajok megelőzésére kell fektetni Segíteni kell a gyakran kevésbé tájékozott szülők munkához jutását. Másrészt különösen az

állami gondozottak esetében a fiatalokat fel kell készíteni a gyermekvállalás és nevelés következményeire. Támogatni kell a támasz nélkül maradt fiatalok lakáshoz jutását is. Az intézetből frissen kikerülteket átmeneti otthonokba lehetne helyezni, ahol tanácsokkal segíthetnék őket az önálló életben. A nehéz helyzetben élő családoknak anyagilag és természetben is szükséges lenne annyi segítséget adni, melyből el tudnák látni gyermekeiket. Fontos lenne az ilyen családokkal külön-külön foglalkozni a családgondozás, segítés keretében. Nagyon jó megoldás szerintem az a lehetőség, ha elkerülhetetlen a gyermek kiemelése, akkor nem intézetbe helyeznék, hanem megpróbálnák elsősorban egy másik családtagnál, rokonnál elhelyezni őt. Ha ez az út nem járható, akkor nevelőszülőket kellene a gyermeknek keresni, és csak a legvégsőbb esetben intézetbe adni. Az örökbefogadást is hatékonyabbá és gyakoribbá kellene tenni,

főleg kisgyermekek esetében. - 60 - Az intézetekben uralkodó körülményeken is sokat lehet még javítani! Szerencsére ez a nézet ma már egyre inkább elfogadásra talál. Így sok helyen az állami gondozottakkal a régi, zsúfolt csecsemő- és nevelőintézetek helyett kis csoportokban helyezik el, ahol állandó gondozó- nevelőnők foglalkoznak velük. Így a gyermekek már kiskoruktól kezdve sokkal családiasabb, nyugodtabb, biztonságosabb körülmények közt nevelkednek. Ami nagyon jó, - és sokáig nem volt szokás - hogy a testvérek együtt élnek e közösségekben. Tulajdonképpen bővebben, de ezeket a megoldásokat tartalmazza a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvény is. Az ebben található rendelkezések a problémák megelőzésére helyezik a fő szempontot. A nehéz helyzetben lévő családok támogatását segíti elő e törvény, gazdasági és szociálpolitikai eszközökkel. A cél, a gyermek családban maradása, ha ez nem lehetséges

nevelőszülőkhöz kerülése. Ami új az, hogy a törvény előírja átmeneti intézmények létesítését. Ezekben a gyermek ideiglenes jelleggel maradhat, amíg a probléma családjában megoldódik. Ez a megoldás sok esetben helyettesítheti az állami gondozást, ami nagyon kedvező a gyermekekre nézve. Az intézetek esetében pedig a kiscsoportos, családias gondozási forma széles körben való elterjedését segíti. A nevelőszülők, és az intézmények működését, törvényi feltételekhez köti, mely szintén a gyermekek hatékonyabb védelmét szolgálja. Fontos újítás még a régi rendszerhez képest, hogy a szülő gyakrabban lehet együtt, az intézetben élő gyermekkel, sőt bennt is lakhat vele egy ideig. Továbbá mint ismeretes, rendelkezik a törvény a gyermekjóléti szolgáltatások nagyarányú fejlesztéséről, kibővítéséről és a családvédelem is sokkal fontosabb szerepet kap benne. Úgy gondolom, ha ezek az intézkedések tényleg

valóra válnak, valóban hatékonyabb lehet hazánkban a gyermekvédelem. Megvalósulhat a megfelelő megelőzés, és nagymértékben csökkenhet az állami gondozott gyermekek száma. Ezzel pedig nem csak pénzt takaríthat meg az állam, hanem megelőzheti az intézeti nevelés és az ebből kialakuló egyéb problémák: például bűnözés, deviancia veszélyes és káros újratermelődését is a társadalomban. - 61 - Még ebből a könyvből olvastam, ez kötelező irodalom Mojzesné tanárnő gyermekvédelmi kurzusára, itt most nem írok róla részletesen: A könyv bemutatja Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Német-ország és az USA gyermekvédelmi gyakorlatát, ismerteti a legfontosabb törvényeket, intézkedéseket. Az európai családtámogatási rendszerek külön tanulmányban vannak összefoglalva. E nemzetközi gyakorlatok mellett a kötet átfogó képet nyújt a magyarországi gyermekvédelemről, annak történetéről,

alakulásának törvényszerűségeiről. Abban az időszakban, amikor még vajúdik a gyermekvédelmi törvény Magyarországon, e kötet rendkívüli jelentőséggel bír. Terepnapló - 62 - Terepnapló Területi Gyermekvédelmi Szolgálat, Gyámhivatali Osztály Tereptanár: Juhász Anikó 2005.0215 Ma először találkoztam tereptanárommal, Juhász Anikóval. A találkozást megelőzően két alkalommal beszélgettünk telefonon, míg végül megállapodtunk a péntek 9 órai időpontban. Amint megtudtam tereptanárom szintén a Debreceni Egyetem szociálpolitikai szakos hallgatója volt, jelenleg hivatásos gyámként dolgozik. Ennek megfelelően felkeresetem a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatnál, irodája a II. emeleti 22 szoba, ahol két kollégájával együtt dolgozik. Nagyon kedvesen, barátságosan fogadtak, elbeszélgettünk, kérdéseimre szívesen válaszoltak és körülírták az intézmény tevékenységi körét, felépítését és mivel elmondtam nekik,

hogy gyermekvédelmet még csak most kezdtem el tanulni ajánlották, hogy olvassam el a területükhöz kapcsolódó, arra vonatkozó jogszabályokat. Nagyon örültem neki, hogy már az első alkalommal volt módom terepre is kimenni. A Szolgálat jelzést kapott a Sámsonkerti II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola egyik tanárjától, hogy egy kislánnyal, aki nevelőszülőknél nevelkedik komoly problémák vannak. Ezért tereptanárommal és a gyámi és gondozói felügyelővel felkerekedtünk. Az általános iskolában éppen órát tartott a tanárnő, pont abban az osztályban ahová a kilenc éves Eszter jár. Kihívtuk a folyosóra és elbeszélgettünk vele Oda úton a tereptanárommal beszélgettünk az esetről. Eszter még nagyon pici korában került ehhez a sámsonkerti családhoz, nevelőszülei már két saját gyermeküket és egy másik állami gondozott gyermeket is neveltek. Az utóbbi lányt Évának hívják és szintén abba az

általános iskolába jár, most nyolcadik osztályos . A saját gyermekek már nagyok, egyikük Pestre jár főiskolára Saját gyermekeiket szépen nevelték, a tanárnő elmondása szerint ők mindig ápoltan, gondozottan jártak iskolába, és a szülői értekezleteken is mindig megjelentek. Ezzel a két nevelt gyermekkel azonban teljesen más a helyzet. A szülői értekezletre soha nem mennek el a nevelőszülők, bár mostanában annyi javulás tapasztalható, hogy minimális zsebpénzt kapnak a gyerekek és „már nem büdösek”. Egyébként mindkettőjükkel bajok vannak az - 63 - iskolában. Éva rendszeresen dohányzik, elég rossz társaságba keveredett, hazudozik Eszternek súlyos lelki problémái vannak. Hangulata nagyon változó, néha nagyon-nagyon boldog, máskor letargikus. Osztálytársainak azt mesélte, hogy nem jó neki a nevelőszüleinél, vissza akar menni az intézetbe, őt nem szereti senki, a kocsi elé fog ugrani. Elmondása szerint nevelőapja

megveri az anyját (ő szintén állami gondozott volt), az anyja pedig őt, legutóbb betörte az orrát. Ha valami rosszat csinál a kislány, akkor nevelőanyja összepakoltatja vele az összes holmiját és azzal fenyegeti, hogy mehet vissza az árvaházba. Emiatt a gyermek retteg, hiányzik a biztonságérzete. Egyébként a nagyobb lány után Eszterrel nyomoztatnak, például ha Éva kimegy cigizni, akkor neki kell megkeresni őt. A tanárnő és az osztályfőnök érzi a gyermeken, hogy komoly problémák vannak. Legutóbbi alkalommal az történt, hogy rászóltak Eszterre valami apróság miatt az egyik órán, erre ő teljesen „kiborult”, sírva kirohant a teremből és elbújt. Bezárkózott a WC-be és nem akart kijönni, 10 percig könyörögtek neki. Ezután elbeszélgetett vele a tanárnő és látszott rajta, hogy hihetetlen nagy szeretethiánya van és jól esett neki, hogy beszélhetett valakivel, megöleli valaki. Megkérte a tanárnőt, hogy amit elmesélt

neki azt senki másnak ne mondja el (ebből látszik, hogy mennyire fél), ezért nekünk sem mondott el a pedagógus mindent. Tanakodtunk, hogy mit lehetne ebben az esetben tenni. Arra jutottunk, hogy itt már nagyon komoly a felelősség, ha valóban gyermekbántalmazás történik és a gyermeknek ennyire negatív gondolatai vannak az már nem lehet véletlen vagy kitaláció. Az osztályfőnök és a szakszolgálat felügyelője is többször próbált már a nevelőszülőkkel beszélni, de a helyzet egyáltalán nem vagy csak alig javult és ha most felkerestük volna emiatt a szülőket 99% a valószínűsége, hogy semmi nem változott volna, csak szegény kislányt megverik. Eszterrel a szolgálat pszichológusának kell foglalkozni, meg kell tudnunk mi is történt valójában és természetesen, hogy a lelki sérülésit valamennyire mérsékeljük, szükség esetén beavatkozhassunk. A pszichológusnak tudnia kell, hogy milyen problémák vannak a gyermek

magatartásával az iskolában, ezért a tanárnő segítségét is kérjük, azt, hogy ő is beszéljen a pszichológussal és mondja el mit tapasztalt. Sok dolgot bizalmasan mondott el neki a gyermek, amit nem mondhat el másoknak, de azt vállalta, hogy elmondja a gyermek viselkedésében tapasztalt változásokat, amely nagy segítséget jelenthet a szakembernek. Időpontot egyeztettünk ill. telefonszámcsere történt, majd megköszöntük a pedagógus segítségét és kértük, hogy küldje ki pár percre a kislányt. Kívülállóként 3 dolgot láttam a kislányon: sovány volt, sápadt és félénk és nagyonnagyon régi (bár tiszta) ruhában volt. Tereptanáromat és a gyámi-gondozói felügyelő hölgyet már régóta ismert, látszott, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki vele, közlékeny volt, - 64 - kérdezgette, hogy miért jöttünk, megyünk-e hozzájuk, és, hogy a nagyobb testvérével is beszélünk-e. Mikor arról kérdeztük, hogy mi újság otthol, akkor

örömmel válaszolta, hogy minden jó, anyukája vesz majd neki farsangi jelmezt és mennek együtt a fürdőbe. (Korábban megtudtuk a pedagógustól, hogy most ezzel „kábítják” a gyereket, mert tudják, hogy az iskola figyelme rájuk terelődött a problémák miatt és, hogy a gyámügyesek környezettanulmánykészítő látogatásának az ideje is közeleg) Eszter megmutatta nekünk az olvasókönyvét, mikor ott jártunk vidámnak tűnt. Szünetben ottmaradtunk, elkezdtük keresni Évát, de őt nem találtuk, úgyhogy végül elköszöntünk Esztertől és eljöttünk. 2005.0218 Ezen a napon is volt szerencsém terepre kimenni, több családhoz is kimentünk, környezettanulmány-készítés céljából, a szokásos értékelést végeztük el. Tereptanáromon kívül a gyámi-gondozói felügyelő is velünk tartott. Első esetünk aznap: felkerestük a Temetkezési vállalatnál részmunkaidőben dolgozó nevelőszülö házaspárt.(Nevezzük őket Üvegeséknek) Ők

kb ötven évesek, két gyermeket nevelnek jelenleg. Velük a gyámi-gondozói felügyelő beszélgetett leginkább, a szokásos dolgokat kérdezte, úgymint: Hogy vannak a gyerekek? Hogy tanulnak? Észlelt-e változásokat a viselkedésükben? Van-e gond a magatartásukkal? Sikerült-e barátokat szerezniük, beilleszkedniük? Mit mondott a pszichológus a legutóbbi találkozáskor? Járnak-e szülői értekezletre? Megtudtuk, hogy jól beilleszkedtek a gyerekek (egy fiú és egy lány), vannak barátaik, magatartásukkal nincs gond, jegyeik elég jók, 3-as 4-es tanulók. a szülői értekezletekre a nevelőanyuka eljár, a legutóbbira nem tudott csak elmenni, mert akkor kapott időpontot az igazságügyi pszichológustól. a hölgy elmondta, hogy eddig is csak heti hét órában dolgozott, de most ez a munkahely is meg fog szűnni, lakásuk elég nagy, úgyhogy párjával azon gondolkoznak, hogy még két gyermeket magukhoz vesznek. megkérdeztük, hogy milyen nemű gyermekeket

fogadnának, erre azt a választ kaptuk, hogy ha testvérek, akkor akár ellentétes neműek is lehetnek, ellenkező esetben nem, mert akkor nem tudnák megoldani az altatást. Ebben kérte a segítségünket, de a tereptanárom mondta neki, hogy ez nem az ő kompetenciájuk, de azt tudja, hogy fogadószülőkre szükség van, így megadta egy kolléganője telefonszámát. - 65 - Érdekes volt számomra, hogy a szakember milyen jó kapcsolatot alakítottak ki a nevelőszülőkkel. Ők irányították a beszélgetést és minden szükséges információt meg is kaptak, mégsem volt túlzottan hivatalos, kellemetlen a légkör. Elköszöntünk és folytattuk a családlátogatást. (Az intézmény kisbuszával mentünk) A település másik részre mentünk, egy szép, bár még nem teljesen kész családi házba mentünk. itt az anyuka két saját gyermeke mellett egy árvatestvérpárt, Klaudiát és Dávidot neveli. A nő egyedül él, mivel élettársa súlyos betegség miatt

elhunyt, jelenleg nem dolgozik és nincs komoly párkapcsolata sem. Saját gyermekei közül a nagyobb lány már nem is lakik otthon, már dolgozik, bár látogatásunkkor éppen otthon volt, vele is beszélgettünk. Klaudia és Dávid 2003 augusztusában kerültek a hölgyhöz. Előtte lakóotthonban éltek Ahogy új anyukájuk elmondja mikor odakerültek nem ismerték a húslevest, krumplipürét, töltöttkáposztát stb., mindig csak ketchupos kenyeret akartak enni. Nagyon csúnyán beszéltek, a kisfiú „kurvaanyázott”, de miután néhányszor megverték emiatt az utcabeli fiúk, leszokott róla. Dávid magatartási zavarokkal küzd, rendszeresen jár pszichológushoz. Egyébként beszélgettünk vele és nagyon okos, aranyos, vidám, közlékeny gyerek, megmutatta az ellenőrzőjét, a jegyei elég jók, és megmutatta nekünk a hörcsögöt, a papagájtojásokat is. (Gyönyörű otthonban élnek most, a nappali tele van gyönyörű virágokkal, növényekkel, a gyereknek

van papgájuk, hörcsögük, halaik stb.) A kislánnyal még ilyen problémák sincsenek, jól tanul, sikeresen beilleszkedett. Mindkét gyereken látszik, hogy nagyon-nagyon megszerették már nevelőanyjukat, szeretetéhesek, és szerencsére itt tényleg nagyon sok jut ki nekik belőle. 2005.0221 Ma először elhelyezési tárgyaláson vehettem részt. Az elhelyezési tárgyalásokat általában kedden tartják. A tárgyalásokat a gyámi-gondozói tanácsadók vezetik Ezekre meghívják a gyermeket, a vérszerinti szülőket, az illetékes rokonokat, az intézmény képviselőjét, ahol a gyermek ideiglenesen el van helyezve és azoknak az intézményeknek a képviselőit, amelyek kapcsolatban állnak a gyermekkel, családdal (pl. gyermekjóléti szolgálat családgondozója) Ezen a tárgyaláson csak a gyermek rokonai voltak jelen és az intézmény képviselője, ahol a gyermek ideiglenesen el van helyezve. Az esetről a következőket tudjuk: A szülők nem élnek együtt. A

nagyszülők nevelték a kisfiút (T) Ők hirtelen egymás után haltak meg Így vált szükségessé a szakellátásba való bekerülés. A gyermek jelenleg a berettyóújfalui Gyermekotthonban van elhelyezve. Az anya ismeretlen helyen tartózkodik Egyes forrásokból kiderül, hogy jelenleg talán Derecskén lakik. Az ottani Gyermejóléti Szolgálatnak jelezték, ha - 66 - valóban ott tartózkodik az anya értesítsék, hogy most lesz a gyermekének az elhelyezési tárgyalása. Az apa új élettársi kapcsolatot alakított ki, amelyből közös gyermek is született Az apa nem tart igényt az előző kapcsolatából született kisfiúra, kapcsolatot sem szeretne vele tartani. Nem ez az egyetlen közös gyermek, a többiek már bekerültek a szakellátásba (intézeti neveltek). A tárgyaláson az anya nővére és annak férje jelent meg, akik elmondták szeretnék magukhoz venni a gyermeket. Nekik is van egy hasonló korú kisfiuk A gyermekek nagyon jól kijönnek, a szülők

pedig sajátjukként szeretik T-t. elmondták azt is, hogy az anya nincs Derecskén, nem tudnak róla semmit. Illetve megélhetési problémáik saját megítélésük alapján nincsenek, a gyermeket megfelelően el tudnák látni. A gyermekotthon képviseletében jelenlevő nevelő beszámolt arról, hogy T, jól viselkedik, nincsenek problémák vele. A gyámi-gondozói tanácsadó elmondta, ahhoz, hogy a rokonok a gyermeket magukhoz vegyék szükség van az anya és az apa lemondó nyilatkozatára. Ezen kívül a TGySz megfogja keresni a helyi gyermekjóléti szolgálatot azzal a kéréssel, hogy készítsenek környezettanulmányt a családnál, annak érdekében, hogy megtudják, hogy milyen körülmények közé kerülne T. A település jegyzőjének javaslatot kell tennie, hogy megfelelőek a körülmények és a család képes ellátni a kisfiút. A gyermek rokonai mindezt tudomásul vették. Nagyon tanulságos volt számomra ez a tárgyalás, hasonlón még nem

vettem részt soha. Csak azt sajnálom, hogy a gyermek nem volt jelen 2005.0225 Ezen a napon az intézményben segítettem tereptanáromnak. A hozzátartozó 39 gyerek aktáit rendezgettem, a beérkezett új pszichológusi értékeléseket, hivatalos leveleket, számlákat raktam be a gyerekek aktáiba. Újabb kollégákkal ismerkedtem meg és beszélgetek velük. Komoly hiánynak tartják és én is, hogy például nincs számítógép minden irodában és hozzánk kénytelenek átjárni, be van osztva, hogy ki mikor intézheti el a dolgait a számítógépen. 2005.0304 - 67 - Ezen a napon tereptanárommal és egy gyámi-gondozói felügyelőnővel kimentünk Hajdúsámsonba családokat látogatni. Először egy olyan nevelőszülőpárhoz mentünk, négy 1,5-2 éves gyermeket nevelnek. A férfi dolgozik, a nő egésznap a gyermekekre figyel. Úgy vettem észre nagyon jó körülmények között élnek és jó kapcsolat alakult ki a szülők és a gyermekek között. Szokásos

kérdéseket tettünk fel: hogy vannak a gyerekek, nem betegeskednek-e, rendesen fejlődnek, nincs-e valami konfliktus közöttük stb. Úgy vettük észre, hogy semmi probléma nincs, nagyon aranyosak és vidámak voltak a kicsik. A másik családnál már nem volt ilyen jó a helyzet. Ők szintén Sámsonban élnek, három testvér nevelkedik a családnál. Sanyi, Zsolti és Alexandra A kislány kb 7 éves, vele semmi probléma nincs, befogadták, jár iskolába, szorgalmas. A két fiú 15 és 13 éves A nagyobbik most fog szakmunkásképzőbe felvételizni, a nevelőanya ebben is kérte tanácsunkat, hogy a fiú által „kiszemelt” iskoláról mit tudunk, vajon jó lesz-e. Zsoltival egyébként nincsen semmi gond, jó a magatartása, Sanyi viszont annál rosszabb. És ez már több is egyszerű rosszaságnál, többször is kisebb lopásokat követett el, és rendszeresen elbújva dohányzik, ami nem is csak a kora miatt lenne tilos, hanem azért is, mert súlyos asztmája van,

és mikor legutóbb is dohányzott nagyon komolyan befulladt. Vele komolyan elbeszélgetett a tereptanárom. Mondta, hogy ez így nem mehet tovább, ebből nagyon súlyos gondok lesznek, ne keveredjen rossz társaságba. Motívációként megemlítette, hogy a TGySzben pályázatot nyertek és így elmehetnek két hétre nyaralni az öccsével, de csak abban az esetben, ha a jegyei javulni fognak és semmi rosszat nem hallunk felőlük. A fiúk megígérték, hogy semmi probléma nem lesz és azután eljöttünk. - 68 - 2005.0311 Tereptanárom ajánlott pár szakirodalmat, amit érdemes lehet elolvasnom, ha érdekel a gyermekvédelem. Ki is választottam párat, amelyeket átolvasgatok, ezeknek valószínűleg hasznát fogom venni a későbbiekben, illetve ebben a félévben gyermekvédelem történetet és gyermekvédelmet is hallgatok az egyetemen, úgyhogy új ismereteimet ott is hasznosíthatom. Ezeket az irodalmakat külön fejezetben csatolva röviden majd ismertetem is.

Ezen a napon ezenkívül csak kisebb dolgokban segítettem az intézményben, terepre, vagy elhelyezési értekezletre ezen alkalommal nem mentünk ki. 2005.0318 Két családot látogattunk meg ezen a napon. Szintén a tereptanárommal és egy gyámigondozói felügyelővel Mindkét családnál jártunk már egyszer Először a korábban Üvegesék-nek nevezett családhoz mentünk. Most nem a munkahelyen, hanem az otthonában kerestük fel a családot. Az apa nem volt otthon, dolgozott, csak a nevelőanya és a két lány. Érdeklődtünk, hogy vannak, hogy megy a tanulás, ezzel semmi gond nem volt. A lányok szorgalmasak (13 és 15 évesek) Nekik is felajánlottuk a nyári táborozás lehetőségét, azt mondták, hogy még átgondolják. A nevelőanya elmondta, hogy komoly gond van, kaptak egy levelet, hogy az anya a két lányt vissza akarja kapni és ezt a tervét egy gyámügyes hölgy is támogatja, aki korábban olyan kijelentést tett, hogy semmi esetre sem fogja ezt soha

támogatni (ugyanis a nőnek komoly mentális problémái vannak, pszichiátrián többször kezelték, sajnos nem alkalmas a gyermekek nevelésére.) Ő engedélyezte, hogy a gyerekek visszakerüljenek, de az ő szava még nem döntő, elküldik a fellebbezést, amit tereptanárom is maximálisan támogat. (Egy hivatalos papírt tereptanárom későn kapott meg, reméljük ebből nem lesz probléma, éppen csak határidőre tudta elküldeni a fellebbezést. A tereptanáromnak írt az anya, hogy három napra kéri azonnal a gyerekeket, de tereptanárom csak annak dátumozása után egy héttel kapta meg a levelet.) A másik családhoz csak beugrottunk. Ők a már korábban említett Klaudia és Dávid Egy TV ügyében mentünk, ugyanis korábbi látogatásunk alkalmával a tereptanár felfigyelt rá, hogy a TV-nek ami ehhez a családhoz került a lakóotthonból és a gyerekek tulajdona, ennek sem a márkája sem a színe nem egyezik meg azzal amire ő emlékezett. Most felírtuk ennek

az alvázszámát, hogy a leltárban levővel biztosan össze tudjuk hasonlítani. Pár mondatot tudtunk beszélni a gyerekekkel is. Ők jól vannak, éppen az iskolai műsorra mentek vissza az iskolába - 69 - Dávid kapott pár rossz jegyet, amiért a nevelőanyuka picit mérges volt akkor rá és azért is, mert előző délután sokáig „csavargott” a szomszéd gyerekkel. Mondtuk neki, hogy viselkedjen jól. Egyébként a két gyerek igazi szülei Győrben laknak és a két gyerekkel akarják tölteni a következő hétvégét, viszont a gyerekeknek nem sok kedvük van elmenni, nagyon szeretnek itt lenni és meg is szokták, de hát valószínűleg el fognak menni. 2005.0324 Bevittem a megbízási szerződést a tereptanáromhoz, aki kitöltötte azt. Megkértem, hogy az intézményben használt nyomtatványok közül adjon nekem párat és, hogy a területhez kapcsolódó szakirodalomból is adja ide a legfontosabbakat ha lehetséges. Azt mondta, hogy a legfontosabb a

vonatkozó jogszabályok ismerete, ezeket kölcsön is adta és mondta, hogy vannak CD-ken anyagai amiket kölcsönadott, de amint visszakapja ezeket ideadja nekem. Egyébként ezen a napon terepre nem mentük, csak az intézményben voltunk, itt segítettem pár aktát elrendezni. 2005.0331 Ma Martinkán jártunk, két családnál voltunk. Az egyik család akiket meglátogattunk, illetve a gyermekek esettanulmányom alanyai, róluk majd bővebben az esettanulmányban írok. A másik családnál 3 kisfiú és három kislány nevelkedik. A nevelőapa dolgozik, roma származású, nagyon szépen rendezett a ház, bár látszik, hogy elég szegények. Az anyuka otthon van a gyermekekkel. Koruk vegyes, az egyik kislány még óvodás, a többiek alsósok, kivéve egy kislányt és egy kisfiút, akik már felsősek, 12 és 13 évesek. A legkisebb kislány gyönyörű szép, de egyik szemére kancsal, neki még egy korrigáló műtétre lesz szüksége. A felsős kisfiú jól tanul, jó

magaviseletű, aranyos gyermek. Igazán „probléma” a legnagyobb lánnyal van. Ő ugyanis most bekerült egy programba és elmehet egy franciaországi utazásra és valószínűleg örökbe is fogadnák. Roma a kislány, gyönyörű szép haja van és nagy kék szemei, de kora miatt már valószínűleg itthol senki nem fogadnák örökbe. A nevelőszülők nagyon megszerették a lányt, de tudják, hogy ők a jövőben igazán nem tudnák támogatni, ott pedig nagyon jó körülmények között lenne, mindent megkapna, igazi családot. A probléma ott kezdődik azonban, hogy a lány édesanyja látni akarja a gyermeket. Már több mint két éve nem érdeklődött a lány iránt, hajléktalan, alkoholista, soha nem is törődött igazán. És szegény - 70 - kislány most őrlődik, nem tudja mit tegyen. Ha ugyanis találkozik ismét édesanyjával elesik a franciaországi lehetőségtől, nem vehet részt abban a programban. Tudja ő is, hogy anyjára nem számíthat, de

hát természetesen mégis szereti. Neki azt tudtuk csak ajánlani amit a nevelőszülei: édesanyjára nem számíthat soha, ezt már tudhatja jól, és ha Franciaországban örökbefogadják biztosítva van a jövője. Ha még később is fel akarja venni vele anyja a kapcsolatot és ő már idősebb lesz ennek biztos nem lesz semmi akadálya. 2005.0420 Ezen a napon az intézményben voltam és elhelyezési tárgyaláson vehettem részt. Ennek a részleteit a terepnaplóm végén mutatom be, hiszen az érintetteket választottam esettanulmányom alanyaiul. 2005. 0429 Eldöntöttem, hogy melyik korábbi esetet választom esettanulmányom témájául, így ma amellett, hogy más gyerekek aktáinak rendezésében is segítettem, a három gyermek aktáját részletesebben tanulmányoztam. Már találkoztam kettejükkel családlátogatáskor is és egy elhelyezési tárgyaláson is. Most, hogy már az aktájukat is áttanulmányoztam, azt hiszem elég információval rendelkezem a

tanulmány megírásához és világosabban látom a helyzetüket. 2005.0503 Elhelyezési tárgyaláson vettem részt az intézményben. A tárgyalás előtt találkoztunk a kliensekkel, egy negyven év körüli házaspárral és a kéthónapos kisbabájukkal. Amint megtudtam nem együtt érkeztek, a kisbaba egy krízis-nevelőszülőnél van, és a tárgyaláson arról lesz szó, hogy visszakerülhet-e a kisbaba jelenleg a szülőkhöz. A szülők elég tájékozatlannak tűnnek gyermekük helyzetét, súlyos betegségét illetően. Az értekezleten jelen van egy jogi képviselő, a Hajdúnánási Gyermekjóléti Szolgálat két dolgozója, a szülök, a gyermek, a krízis-nevelőszülő, a gyermek gyámja, gyámi-gondozói felügyelő, hajdúnánási védőnő és a TGySz egy dolgozója aki vezeti a tárgyalást. Ő ismerteti a helyzetet (ezalatt a szülők kint várakoznak a folyosón): B. Alexandra, két hónapos csecsemő 2005. március 2-a óta a hajdúhadházi Sz Gáborné

krízisszülőnél van A kihelyezésre azért kellett, hogy sor kerüljön, mert a házban ahol a szülők laktak a cserépkályha szétrepedt, a szülők majdnem szén-monoxid mérgezést szenvedtek, és ez a veszély egy ideig fennállt. Ezért - 71 - a család másik három gyereke is ki lett akkor helyezve nevelőszülőkhöz. Nem sokkal ezután született meg Alexandra, aki koraszülött lett és nagyon komoly légzési problémája van. Bármikor megfulladhat, ezért a nap minden pillanatában mellette kell lenni valakinek, egy monitor jelzi ha baj van és akkor azonnali és szakszerű beavatkozásra van szükség, hogy elkerülhessék a tragédiát. Ahogy a krízis-szülő mondta, már többször volt rá példa, hogy a kisbab teljesen lekékült, egyszerűen elfelejtett levegőt venni. Az orvosok szerint ez a probléma egyéves koráig állhat fent kb., aztán már egészséges gyermekként élhet A szülők mikor megtudták, hogy a gyermek beteg márciusban még lemondtak

a gyermekről, amit aztán később visszavontak. A TGySz-t képviselő tárgyalásvezető javaslata, hogy a gyermek még maradjon a krízisszülőnél, ehhez kérdezi a többiek véleményét is, megkérdezi, hogy alkalmas-e az anya a gyermek megfelelő ellátására és mi történne, ha nem látná el megfelelően, milyen feltételeket kell teljesíteni a szülőknek, hogy a gyermeket visszakaphassák. Ezekre a kérdésekre a következő választ kapta: a gyermek olyan speciális ellátást igényel egy roham esetén, amit az anya valószínűleg nem tud megtenni. Ha a gyermek fulladni kezd azonnal el kell látni, szükség esetén újra kell éleszteni. Feltétele a visszakerülésnek az lenne, hogy beszerezzék a jelzőmonitort és tudják is kezelni az életmentő készüléket. (Jelenleg áram sincs a lakásban ahol élnek, kikapcsolták azt.) A helyi gyermekjóléti szolgálatosok elmondása szerint a körülményeket rendezték, albérletbe költöztek, ők hetente

látogatják az anyát. Úgy látják, hogy az anya nem aktív, bár együttműködő. Úgy érzik, hogy vészhelyzetben az anya nem tudna időben és helyesen cselekedni, nem érti meg, hogy ez a baba nem egészséges. (És ahogy a szülők korábban a lemondáskor mondták, nekik egészséges csecsemő kell csak.) A gyermekorvos azt mondta, hogy 2-6 hónapos korban a leggyakoribb ilyen gyermekeknél a csecsemőhalál. Ez a krízis-szülő akinél jelenleg van már gondozott hasonló gyermekeket, a nap 24 órájában figyel a gyermekre, már többször is gyakorlatilag megmentette az életét. A krízis-szülő és a szülők közt egyébként jó kapcsolat van, bármikor látogathatják a kisbabát. Mindezek meghallgatása után a TGySz javaslatát megfogalmazták: fél év múlva vizsgálják felől a gyermekelhelyezést, tehát fél évig amíg még komolyabb veszélyben van a gyermek maradjon a krízisszülőnél és csak azután kerüljön haza. Ez persze csak egy javaslat, a

gyámhatóság fogja meghozni a döntést. A védőnőt kérdezték, hogy ha esetleg visszakerülne most a gyerek, akkor milyen gyakran tudná látogatni a családot. Mivel 33 gyermek van a körzetében, így legjobb esetben is csak kétnaponta tudná meglátogatni őket. - 72 - A helyi gyermekjóléti szolgálat képviselői ennyit fűztek hozzá: „így kényelmesebb, ha a krízis-nevelőszülőnél marad a gyermek. Ha ne adj’ Isten tragédia történik nagyon nagy a felelősség” (Ez a kijelentés, hogy ez így kényelmes azt inkább nem minősítem.) A gyámi ügyintéző nem jelent meg, mert tévedés miatt nem kapott meghívót, mert nem tudták ki az illetékes, ugyanis a szülők új lakcímre átjelentkeztek. A másik három gyermek 10, 8 és hat éves. Az apa dolgozik, az anya nem A legmegdöbbentőbb számomra az volt, hogy amikor a szülőket ismét behívták és közölték a javaslatukat, akkor az anya első kérdése az volt, hogy ha a gyermek a

krízis-szülőnél marad akkor megkapja-e az egyszeri anyasági támogatást. A védőnő erre közölte, hogy amíg a gyermek ki van helyezve, addig ezt nem kapja meg, de most ne ez legyen az első szempont számukra, hanem a gyermek sorsa, az élete most a tét. Végülis a szülő is beleegyeztek ebbe a megoldásba, így a kisbaba még félévig a krízis-nevelőszülőnél marad. A magyarországi gyermekvédelemnek nagy hiányossága az, hogy a prevencióra, megelőzésre nem fektet elég hangsúlyt és bár elveiben kimondja, de gyakorlatban nem valósítja meg azt, hogy a gyermek tényleg a családban maradhasson, az ilyen anyákat például nem teszi képessé arra, hogy elláthassák gyermeküket. 2005.0517 Ma ismét elhelyezési tárgyaláson vettem részt. Ezen az apa, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek ideiglenes elhelyezését biztosító intézmény (szintén a berettyóújfalui gyermekotthon) képviseletében jelenlévő személy vett részt.

Itt arról volt szó, hogy a gyermekotthon azt javasolja, hogy egy debreceni intézménybe szállítsák át a gyermeket, saját érdekében. Mivel a kisfiúnak epilepsziás rohamai vannak, amelyek igen súlyosak, hogy a berettyóújfalui kórházban sem tudják ellátni. A gyermekotthonban töltött rövid időn belül háromszor jött rá a roham, mind a három alkalommal Debrecenbe szállították a gyermeket. A nevelő elmondta, hogy a fiú viselkedésével, magatartásával nincsenek problémák. Alkalmazkodó, barátságos A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának véleménye szerint a gyermek visszakerülhetne a családba, mivel megélhetési problémák nincsenek. A fiú, aki 14 éves és az apja közötti kapcsolat rossz. A gyerek maga kérte a családon kívüli elhelyezését A veszekedések nem olyan súlyosak. A családgondozó szerint egy lázadó kamasz és egy szigorú apa vitái ezek A családban ez a fiú a legnagyobb. Rajta kívül még 3 gyermek van A

következő egy 12 éves kisfiú, a két legkisebb gyermek pedig lány, 5 illetve 7 évesek. Az anya pár éve elhunyt A - 73 - gyermek és az apa is nehezen viselte, viseli hiányát. Az apának azóta van egy új élettársa, így a gyermekeknek is van pótmamája. A gyermekek az asszonnyal jól kijönnek, ragaszkodnak hozzá. Az apa igen szigorú, vasakaratú, határozott. Zokon vette fia viselkedését, sérelemként éli meg, hogy a gyermek saját maga kérte kiemelését a családból. Arról hallani sem akar egyelőre, hogy a fiú hazamenjen. Sőt, mivel a 12 éves fiú nagyon ragaszkodik bátyjához, és mivel a viselkedése hasonlóan rossz, mint a bátyjáé nem bánná ha kis időre ezt a fiút is elvinnék. Ugyanis a 12 éves gyerek is szeretne eljönni otthonról, hiányzik neki a testvére. Az apa a gyermekotthont javítóintézetnek tartja. Azt gondolja majd ott megtanulnak viselkedni, kézben tartják őket, ő úgysem ér rá arra, hogy nevelje fiait. Hiába

mondták neki, hogy a gyermekotthon nem javítóintézetként funkcionál, az apuka továbbra is kötötte az ebet a karóhoz. Egyfolytában hajtotta, hogy azért vigyék csak el a kisebbik fiút is Végül kissé lehiggadt és jobb belátásra tért. Elmondta, hogy családterápiára fognak járni és felveszi a kapcsolatot a pszichológussal is. Ha a problémák rendeződnek pedig szeretettel várja haza fiát. A gyámi-gondozói tanácsadó tájékoztatta a gyermekotthon képviseletében jelenlévő személyt, hogy Debrecenben jelenleg egy férőhely sincs, de amint lesz megteszi a szükséges lépéseket. A gyermek más helyre való szállítását pedig nem javasolja, mert Berettyóújfaluban legalább van mentőállomás, ami meggyorsítja a gyermek Debrecenbe való szállítását egy újabb roham esetén. Az eset érdekessége számomra az volt, hogy a szülői szigornak ilyen fajtájával még nem találkoztam és talán nem is csak szigorról hanem tudatlanságról, a

konfliktuskezelés más módszereinek hiányáról lehet szó és a helyzetüket tovább rontja az anya-feleség elvesztése és a gyermek epilepsziás amiről itt nagyon kevés szó esett, de sajnos ismerek közelről hasonló családot és tudom, hogy nagyon nagy lelki teher ez mind a szülőknek, mind a gyermeknek (pl, a gyermeket kiközösítik, nem tehet meg mindent amit egészséges társaik, a szülő pedig mindig aggódik, hogy mikor jön az újabb roham, mi lesz a gyermeke jövőjével stb.) Az apa nagyon makacs, nehezen dolgozza fel, hogy a fia saját maga ment el segítséget kérni a gyermekjóléti szolgálattól. 2005.0523 Két kislány (testvérek) gyámságát látja el tereptanárom, akik nemrég kerültek átmeneti nevelésbe. Hajdúsámsonba kerültek nevelőszülőkhöz Az egyik kislány 1, a másik pedig 2 - 74 - éves. Számukra igényeltünk közgyógyellátásra jogosító igazolványt Ez ügyben a Megyei Egészségügyi Pénztárnál is jártunk. Az eset

ismertetése: H.K és HA kiskorúakat a nagyszülők kérésére a Gyámhivatal ideiglenes hatállyal helyezte el a DMJV Reménysugár Otthonban. Élettársi kapcsolatból születtek A szülők viszonya megromlott, külön váltak. A gyermekek édesanyjuknál maradtak Az anya gyermekeit ismerősöknél hagyta, sem ők, sem a nagyszülők nem tudták felvállalni a gyermekek nevelését, tekintve, hogy saját gyermekeik is átmeneti nevelésben vannak. Az anya jelenleg élettársával él, az anyának jövedelme nincs, az élettárs szociális segélyben részesül, saját megélhetésük is bizonytalan. Az élettárs öt gyermeke nevelkedik átmeneti nevelésben, felesége szabadságvesztéses büntetését tölti. Az apa jelenlegi körülményei ismeretlenek. A kiskorúak nevelését az anya ugyan vállalná, de életvitele, körülményei alapján erre nem alkalmas, az apa egyedül nem tudná ellátni a gyermekeket, a kiskorúak családon belül való elhelyezése nem lehetséges. A

fentiekre való tekintettel a gyámhivatal a gyermekek átmeneti nevelésbe vételéről döntött. 2005.0530 Tereptanáromnak megmutatom elkészült terepnaplóm, megbeszéljük a gyakorlat élményeit, benyomásait, értékelés, tanácsokat kapok. - 75 - Esettanulmány Az intézmény bemutatása: Mivel az intézményt már korábban külön fejezetekben bemutattam (az intézmény működését szabályozó jogszabályok, az intézmény felépítése és működése), itt csak néhány személyes tapasztalatot, érzést írnék le. Nagyon kedvesen fogadtak a dolgozók és úgy tűnt jól érzik itt magukat, jó volt a légkör. Elég sok fiatal szakember dolgozik itt, akiknek maguknak is kisgyermekei vannak, így nagyon szívükön viselik a kicsik sorsát. Az intézmény berendezése otthonos, gyermekrajzok díszítik a falakat. Nekem az is tetszett, hogy ha bár a gyermekvédelmi rendszer nem is tökéletes közel sem, de az itt dolgozók hozzáállása nagyon jó, pl. nem

csak elbeszélnek a gyerekek mellett kedvesek, próbálnak úgy elbeszélgetni a gyerekekkel, hogy miközben megszerzik a szükséges információkat a gyerek mégse érezze kellemetlenül magát - 76 - Kliens választás indoklása 84 órás terepgyakorlatom során több esettel, klienssel is volt szerencsém találkozni. Tereptanárom több érdekes esetet is figyelmembe ajánlott, de rámbízta a választást. Végül ezt az esetet választottam, mert ezekkel a gyerekekkel végülis többször is volt szerencsém találkozni (családlátogatás, elhelyezési tárgyalás), így valamennyire nyomon követhettem sorsukat, és sorsuk sajnos eléggé jellegzetes ezen a területen, valamint jól mutatja a rendszer hiányosságait, úgy gondolom tanulságos leírni ezt. Mikor és hogyan kerültek klienseim kapcsolatba az intézménnyel? Három testvér sorsát választottam esettanulmányom témájául. M (18 éves fiú), B (10 éves kislány) és E. (9 éves kislány) A három

gyermek 2004 júliusáig védelemben állt, ekkor javulás következett be a család életében ezért a védelembe vételt megszüntették. Súlyos problémákkal küzd mind a három gyerek:  M-et ideggondozóba rendszeres ellenőrzésre kell hordani, mert enyhe értelmileg sérült, beszédhibája van, dadog, emiatt logopédushoz kellene hordani. Ő korábban is eltérő tantervű általános iskolába járt és a szakiskola előtt előkészítőt is végzett.  B. is enyhe értelmi sérült, hiperaktív, figyelemzavarral, emiatt ő is rendszeres ideggondozói ellenőrzésre jár. Íráskészsége nagyon gyenge, kisegítő iskolába jár, gyógycipőt és szemüveget hord. A első osztályt ismétli Szemészetre és gyermekrehabilitációs ellenőrzésre is kell járnia spasticus bénulása miatt.  E. íráskészsége is nagyon gyenge rendszeresen orvosi vizsgálatra kell hordani, mert a szívével probléma van, szívfejlődési rendellenessége van, hanyagtartása

miatt testtartásjavító tornára jár, logopédia segítséget igényel. Sajnos a szülők egyáltalán nem hordták el a gyerekeket a szükséges vizsgálatokra, fejlesztésekre és ez is jelentős indok volt az átmeneti elhelyezés mellett. Továbbá a helyi védőnő jelezte, hogy a gyermekek piszkosak, elhanyagoltak, alulöltözöttek. A lakás rendetlen, koszos. A szülők nem viszik el kivizsgálásra a gyereket, nem váltják ki a gyógyszereket, szemüveget. Nem fizetik a térítési díjat Piszok és bűz van a lakásban, a szomszédokkal megromlott a viszonyuk. A Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Bölcsőde Családgondozója szerint, leginkább gondozási problémák voltak, továbbá: „az anya gyermekei gondozása során a problémák súlyára nem reagál megfelelőképpen, önálló életvitelre nem képes, állandó irányításra szorul” és a kiskorúak és környezetük nagyfokú elhanyagolása nem változott, ezért a Szolgálat esetkonferenciát

hívott össze ahol az anyát szembesítették azzal, hogy mi a helyzet és, hogy mit kellene tennie. Családgondozási terv ill. megállapodás készült, melyben a család/anya vállalta, hogy mos, takarít, gyerekszobává alakítja a kisszobát, a gyerek tisztán, ápoltan mennek iskolába, kapcsolatot tart az iskolával, érdeklődik a gyermekek iránt és részt vesz a Családsegítő Szolgálat által szervezett háziasszonyok klubjában. A családgondozó vállalta, hogy segít a - 77 - hivatalos ügyek intézésében, életvezetési, gyermeknevelési, pénzgazdálkodási tanácsot ad, kapcsolatot tart a gyermekintézményekkel, figyelemmel kíséri a gyermekek életét, adományokat juttat. A családgondozás értékelése: a lakáskörülmények embertelenek, koszosak a falak, összerohadt ruhakupacok mindenütt, kosz, bűz van az egész házban. Az anya képtelen ellátni a háztartást, egyedül a főzéssel nem lehet gondja, mert mosatlan, beleszáradt ételmaradékos

edények mindig láthatók a konyhában, s a szobában is tele van velük az asztal. Nevelési módszerében eszköztelen, nem tudja gyerekeit megfelelő módon irányítani, az csinálnak, amit akarnak. Bettinának nincs szemüvege, nincs gyógycipője, az anya nem együttműködő. Ezért az a javaslat született, hogy a gyerekeket vegyék védelembe 2005. február 7-én a gyámhivatal családgondozója kiment helyszíni vizsgálatra és úgy találta, hogy bár van némi javulás, de nem fogadható el: „A család három szoba, előszoba, fürdőszoba, konyha, főzőfülke helyiségből álló lakásban él. A lakásból egy szobát az apa használ, egy szobában az anya él három kiskorú gyermekével. Az anya és a gyermekek által lakott szoba 18 m2 alapterületű, ajtaja nincs beüvegezve és fűtetlen lakótérre nyílik, az ablaküveg betört, fűtésre egy vaskályha szolgál, mely szinte semmi meleget nem adott. Az alvásra használt tárgyak tele voltak rongyokkal, nem

volt elegendő ágynemű, az is szennyezett.” Ez a megállapításuk szerint kimeríti az 1997 évi XXXI GyvTv 72§ (2) bekezdését, tehát az anya veszélyezteti kiskorú gyermekei testi fejlődését Így a gyermekek 2005.0309-én egy hajdúsámson-martinkai nevelőszülőhoz kerültek A bírósági határozat szerint minden hónap páros hetének szombati napján délelőtt 9 órától délután 17 óráig viheti el az édesapja gyermekeit. A nevelőszülő tanácsadónő elmondása szerint a gyermekek a kapcsolattartások után rendkívül felzaklatott állapotban vannak, különösen B., aki agresszív, rombol, sőt bevizel, ugyanez E-re is vonatkozik Az apa ittas állapotban hozza, illetve viszi a gyermekeket, trágár szavakkal illeti őket, arrogánsan viselkedik a nevelőszülővel és a gyermekek rendkívül rossz lelki állapotban vannak és az is előfordult, hogy egy kapcsolattartást követően a gyermekek tetvesen kerültek vissza és csak édességeket ettek. Ezért

a nevelőszülő tanácsadónő azt kérte, hogy a gyermekek érdekében a kapcsolattartást korlátozzák vagy átmenetileg szüneteltessék. (március 29.) Családlátogatás Első alkalommal személyesen 2005. 03 31-én találkoztam a gyermekekkel, amikor is tereptanárommal és a nevelőszülői tanácsadóval felkerestük a nevelőszülőt és a gyerekeket Martinkán. Kis családi házban élnek most, szegényes, de rendezett, szép, tiszta otthonban. A ház körül állatok, tehenek lovak vannak. A gyerekek nem sokkal mielőtt odaértünk értek haza az iskolából. A nevelőszülő hölgy nagyon kedves, szimpatikus volt, látszott, hogy már megszerette a gyermekeket. Kérdéseket tettünk fel, pl. hogy megy a gyerekeknek az iskola, be tudnak-e illeszkedni, egészségügyi állapotuk változott-e, mit mondanak a pedagógusok stb. Megtudjuk, hogy E jól érzi magát, beilleszkedett, vannak barátnői, a jegyei viszont nem túl jók. B-vel komoly gondok vannak, most kezdi

harmadszorra az első osztályt. E nagyon nyitott volt, szívesen beszélgetett velünk, megmutatta a füzetét, hogy miből hanyast kapott az iskolában, sokat mesélt. B ezzel szemben nagyon zárkózott, feszült, nem is nézett ránk, ha kérdeztük se nagyon tudott vagy akart válaszolni. Látszik rajta, hogy nagyon súlyos lelki problémái - 78 - vannak, szorong. A kislány értelmileg sérült, a kérdéseket többször el kellett neki mondanunk A lába nagyon fáj, gyógycipőt kell hordania. A nevelőszülő aggódik a gyerekekért, a kapcsolattartások után nagyon rossz állapotban vannak, sírnak, be is pisilnek, ha kérdezik őket kiderül, hogy nem ettek egésznap semmit, vagy csak édességet. A nevelőszülő rendszeresen elhordja a gyermekeket az orvosi ellenőrzésekre, fejlesztésekre. Sajnos ezzel korábban a szülők ezeket elmulasztották, pedig komoly egészségügyi problémái vannak főleg B.-nek Elhelyezési tárgyalás megtekintése 2005. 04 20-án volt

a gyermekek elhelyezési értekezlete A tereptanárom külön szólt, hogy menjek be az intézménybe, mert tudta, hogy érdekel ez az eset. A tárgyalást vezető fiatalember először is mindenkinek bemutatkozott, egy nagy asztalnál körben helyezkedtek el a résztvevők. Megjelentek a szülők, a nevelőszülő, a gyermekek, a helyi gyermekjóléti szolgálat két dolgozója, a TGySz nevelőszülői tanácsadója, a gyermekek gyámja (tereptanárom) és egy jogász. A tárgyalást vezető fiatalember nyitóbeszédében üdvözlött mindenkit, bemutatta a feleket egymásnak és röviden ismertette az ügyet. Ezután megkérte a gyermekeket és a szülőket, hogy kint várakozzanak. Ezután az egész ügyet az elejétől a végéig áttárgyalták, a gyermekek-szülők egész korábbi helyzetét, hogy hogyan kerültek az intézménybe, történt-e változás a családban A helyi gyermekjóléti szolgálat dolgozói elmondták, hogy minimális javulás történt a családnál, de ez

még mindig nagyon kevés. Elmondták, hogy szerintük az anya mentálisan sérült, így folyamatos motiválást, támogatást igényel. Tehát együttműködő, ha odaállnak mellé és mondják, hogy mit csináljon megteszi, különben nem. Komoly probléma volt, hogy a gyermekek az orvosi kezelésekre nem jártak el míg otthon voltak, az édesapának még mindig nincs állása. (Bár a szülők elváltak egy házban élnek) Volt olyan vélemény is, miszerint a gyermekeket vissza kellene helyezni a családba, hiszen a Gyermekvédelmi Törvény szerint pusztán anyagi okok miatt senkit nem lehet kiemelni a családjából, de erre ellenérv az volt, hogy itt nem pusztán ez volt az indok, hanem az is, hogy a gyermekek nincsenek megfelelően ellátva és a szükséges orvosi ellátást nem kapják meg. A nevelőszülő tanácsadó hölgy elmondta, hogy a gyerekek a kapcsolattartások után nagyon rossz állapotban vannak, sírnak, be is pisilnek. Az apa még a kapcsolattartásokra is

ittasan megy el, nincs állandó munkajövedelme a családnak. Ezután ismét behívták a szülőket és a gyermekeket. Az ülést vezető dolgozó nagyon jól végezte a feladatát szerintem, hiszen abszolút partnerként kezelte a szülőket és a gyerekeket is és próbálta kiegyenlíteni az erőviszonyokat. Megkérdezte az édesapát, hogy mit gondol a láthatásról, mik az észrevételei. Javaslatként felmerült, hogy M költözzön át a nagymamához, a gyermek is ezt szeretné, korábban ennek annyi akadálya volt, hogy a nagymama életkörülményei nem feleltek meg, de most jelentős javulás következett be, a fiú számára megfelelően kialakított egy szobát. Ebben a kérdésben nem volt vita, mindenki közös belegyezésére M. nagymamájához kerülhet A többi kérdésben azonban korántsem volt ilyen könnyű megegyezni. Elmondták a szülőknek, hogy az elhelyezés korlátozva lesz hanem változnak meg, mert a gyerekek rendkívül rossz állapotban jönnek haza a

kapcsolattartásokról. Erre az apa felemelte a hangját és elkezdett fenyegetőzni, hogy legközelebbi hétvégén elviszi a gyerekeket és többet vissza se adja, bujdokolni fognak téglási ismerőseinél és a gyerekeket elrejti a hatóságok elől még iskolába se fognak járni. A két kislány elsírta magát, szegénykék nagyon megijedtek, ezért őket kikísérték a folyosóra és mondták nekik, hogy ne féljenek, nem - 79 - lesz baj, csak beszélgetnek. Figyelmeztették, hogy ha ezt nem vonja vissza és nem higgad le akkor még a kapcsolattartást is megszüntethetik, erre kicsit lehiggadt az apa. Az is felvetette, hogy egy alkalommal nem vihette el a gyermekeit, pedig joga lett volna rá, a húsvét miatt kavarodás történt és a nevelőszülő tanácsadó elnézte a naptárban, hogy mikor történhet láthatás, de belátta és hibázott és megbeszélték, hogy ezt z alkalmat pótolni fogják. Az apa mondta, hogy ragaszkodik gyermekeihez, szereti őket és

vissza akarja őket kapni. Szerinte azonban itt valami összesküvésről van szó és egyik szomszédja is azt mondta neki, hogy soha nem fogja visszakapni gyermekeit bármit is tesz és még pletykákat hallott, hogy a nevelőszülő rosszul bánik a gyerekekkel és, hogy a tehenek megrúgták az egyik kislányt. Mondták neki, hogy ne higgyen az ilyen rosszindulatú pletykáknak. És a nevelőszülő kikérte magának ezt a butaságot, az állatok el vannak zárva és egyébként is, ha egy tehén megrúg valakit annak azért van nyoma.  az apa azt is tudni vélte, hogy a gyermekek átmeneti gondozásba vétele már az utolsó családlátogatás előtt el volt intézve, mintha valaki kitervelte volna, hogy elveszi a gyerekeket tőlük. A helyi családgondozó elmondta, hogy ez hosszú folyamat volt, számtalanszor figyelmeztették a családot, hogy ha nem változtatnak a dolgokon akkor ez lesz a vége. Persze érthető az apa felháborodottsága is, senki sem viselné jól ha

gyermekeit elvennék tőle. A legfurcsább az volt számomra, hogy az anya az egészhez szinte semmit nem szólt hozzá. Végül a tárgyalás vezetője megkérte, hogy ő is mondja el véleményét, ami ez volt: nem fogják visszaadni a gyerekeket bármit is tesznek, az egész tárgyalás és folyamat nem is róluk és a gyerekekről szól, hanem csak a gyámhatóság fitogtatja a hatalmát Eredmények Végül döntés csak M. helyzetében történt tehát, a nagymamához került A kislányok továbbra is a nevelőszülőnél maradnak, és a gyámhivatal biztosította a szülőket, hogy van reális esélyük a gyermekek visszakapására és ez a cél, és segíteni is kívánnak ebben nekik. A következő feltételeket kell a szülőknek teljesíteniük ahhoz, hogy a gyermekek visszakerülhessenek a családba:      Lakhatás rendezése Rendszeres jövedelemmel való rendelkezés Nevelési attitűdökön történő pozitív irányú változtatás Alkoholfüggőség

kezelése Rendszeres kapcsolattartás Ezek megoldásában a családgondozó segíti a házaspárt, az ügyintézésben is, életvezetési tanácsadást, pszichológiai segítségnyújtást kapnak, a férfinek addiktológiai kezelésre van szüksége, valamint tanácsadást, mediátori segítségnyújtást kapnak a kapcsolattartással kapcsolatban. Míg ezek nem teljesülnek minden marad a régiben, a kapcsolattartás idejét nem változtatták. Összefoglalás,értékelés - 80 - A szociális munkás(ok) és a szülők, gyermekek kapcsolata Tereptanárom és a gyermekek, nevelőszülő kapcsolata nagyon jó. A nevelőszülő nagyon együttműködő, érdekli a gyermekek sorsa, a tereptanáromnak sikerült jó kapcsolatot kialakítani vele és a gyermekek is nagyon közvetlenek és őszinték vele. A helyi családsegítő munkatársai és a vérszerinti szülők kapcsolata szerintem nem elég jó. Úgy érzem és a szülők is, hogy valós segítséget nem kapnak problémáik

megoldásához és nem éreztem, hogy olyan közvetlen kapcsolat lenne köztük. A helyi családsegítő és a TGySz nevelőszülő tanácsadónője között nagyon éles konfliktus van, ami valamiféle korábbi személyes ellentétből fakadhat, és ez nem volt jó hatással az ügy megoldására, az elhelyezési értekezleten kb. tíz perc azzal ment el, hogy ők vitatkoztak. A vérszerinti szülők és a rendszer abszolút „nem kompatibilisek”, hogy úgy mondjam. Nem akarok pesszimista lenni, de elég sok mindent várunk el ettől a családtól, de egy vidéki alkoholista roma férfi és egy olyan feleség aki valószínűleg maga is rosszul szocializálódott, nem tudja, hogy hogy kell egy háztartást elvezetni, az ennél sokkal nagyobb segítséget igényel. És azt nem sokan veszik itt tényleg észre, hogy a gyermekekről van szó. Ők sérülnek a legjobban, a pszichológus szerint komoly lelki problémáik vannak, de ehhez nem is kell elolvasnom a pszichológus

véleményét, látszik rajtuk. Az elhelyezési tárgyalás is nagyon megviselte őket. Annyit értettek/láttak szerintem az egészből, hogy édesapjuk kiabál és a másik fél utasítgatja, fenyegeti édesapjukat. A munka menete, fázisai, lépései Erről már részletesen írtam, de itt most más szemszögből szeretném megvilágítani a folyamatot ami itt lejátszódott és a rendszer hibáit. Ahogy látszott több lépcsőfok vezett el addig míg a gyermekek ideiglenes elhelyezésére sor került. A rendszer jelzéseket kapott pl a gyerekek piszkosan mennek iskolába. Erre a helyi családsegítő dolgozói kimentek a családhoz és közölték az anyával, hogy a gyerekek bizony piszkosak és ez így nem lesz jó. Mindig csak ellenőrzést, fenyegetést kaptak, megmondták mit kellene csinálniuk de azt nem, hogy hogyan. Pedig az apán én például most is határozottan éreztem, hogy igenis vissza akarja kapni gyermekeit és ezért nagy áldozatokra lenne képes, de

egyszerűen nem tudja hogyan induljon el. Az anya helyzete elég speciális, már egy másik hasonló anyáról is írtam terepnaplómban. Sajnos ez gyakori eset, az anyák egy csoportja nem tudja hogyan nevelje gyermekeit, hogyan lássa el a háztartást stb. Ezek a nők nem hoztak magukkal megfelelő mintákat, soha nem tanulták meg, hogy hogyan éljenek úgy, ahogyan kellene. Esetükben nem lázadásról van szó, akarnak ők olyanok lenni mint mások, de egyszerűen képtelenek, nem tudják hogyan legyenek jó családanyák. És akkor ennek a pszichológiai oldaláról nem is beszéltem a szülőkben erősítik azt, hogy ők nem jók, nem képesek semmire, ahelyett, hogy megtanítanák őket olyan dolgokra amiket nem sajátíthattak el, megérdemelnék, hogy partnerként kezeljék őket. - 81 - Értékelés Külföldön számos jó gyakorlat létezik ezeknek a problémáknak a megoldására, speciális képzett szociális munkások segítenek képessé tenni a családot az

önálló életre. Most mondhatnám azt, hogy ez csak pénzkérdés és nálunk ennek a hiánya a probléma és pont. De ez nem feltétlenül van így! Ez olyan „befektetés” lenne amely kamatostól megtérülne a társadalomnak. A nevelőszülői rendszer és az állami gondoskodás nem igazi megoldás, nem is olcsó, ha ilyen csúnya gazdasági szemszögből nézzük a dolgot. Ezeket a családokat egyszer kellene „helyrerázni”, meg kell tanítani őket hogyan élhetnek normális életet, hogyan találhatnak munkát, hogy szokhatnak le az alkoholról stb. és akkor a gyermekek családjukban maradhatnak. A rendszerben éppen az a legfontosabb elem, a GYERMEK sérül, amiért azt létrehozták. Mi lesz azokkal a gyermekekkel akiket dobál a rendszer?! Mi lesz a lelki problémáikkal, a gyökértelenség érzésével? Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy ők maguk majd jó szülők legyenek, ha soha nem láttak jó példát, ha nem bíznak az emberekben? Nem elég

gyermekvédelemről beszélnünk, CSALÁDVÉDELEMRE lenne szükség. Természetes, szükséges és szép dolog, hogy társadalmunk következő generációját, a gyermekeket védjük, de ezt nem tehetjük meg anélkül, hogy az egész családra ne koncentrálnák, mert hát egy gyermek család nélkül Most nem kezdek részletesen közhelyeket sorolni, hogy a gyermekekben van a jövőnk, meg, hogy a család a legfontosabb szocializációs színtér, és a család a társadalom alapja stb. Ezeket mindenki tudja, a törvényhozók, a gyermekvédelem dolgozói a hétköznapi ember is. Azonban ezeket úgy látom senki nem tudatosítja, értelmezi. Tereptanárommal elégedett voltam, szerintem nagyon jól végzi a munkáját, láttam, hogy szereti a gyerekeket, nem is vele, hanem az egész rendszerrel van baj. Azt is hiányolom például, hogy kevés az ember, ezeknek a családoknak folyamatos kapcsolattartásra, segítségre lenne szükségük, akár napi kapcsolatra egy szociális

munkással, nem arra, hogy x hetente leellenőrizzék őket. Sajnos úgy éreztem az egész rendszer csak látszat megoldásokat kínál, tenni akarás helyett aktatologatás folyik, és az egésznek olyan „tegyünk úgy mintha csinálnánk valamit” hangulata van. Ez pedig sehová sem vezet - 82 -