Szociológia | Tanulmányok, esszék » Dr. Tolvay Katalin - Pszichoterápia jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 9 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:134

Feltöltve:2010. június 25.

Méret:133 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http:\www.doksihu Pszichoterápia jegyzet Dr. Tolvay Katalin http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai Pszichoterápia: Segítő, gyógyító szándékú beavatkozás, amely emberi kölcsönhatás (interakció) és jelzésváltási folyamat (kommunikáció) révén próbál változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. Hány fajta pszichoterápia van? ♦ Egy-egy fő ismérv (pl. személyiségelméleti alapirányzat, alapforma, életkor) alapján 3-5 ♦ Szakmai elfogadottság alapján 1-2 tucat. ♦ Önmeghatározás alapján több száz. ♦ Tág értelemben annyi, ahány pszichoterapeuta (egyedi stílus, elmélet, gyakorlat). Pszichoterápiák osztályozásának szempontjai: ♦ Irányzat/módszer alapján: - lásd később a részletes részben. ♦ - Terápiás cél szerint: tünetek javulása, megszűnése személyiségváltozás kapcsolatok, életvezetés terén változás. ♦ -

Alapforma szerint: egyéni terápia csoportterápia pár-családterápia terápiás rendszer. ♦ - Időparaméterek: üléshossz: általában fél-1 óra. ülésgyakoriság: általában heti 1-2 (heti 4-5 - havi 1) összülésszám: alapján megkülönböztetünk rövidhosszúterápiákat (40 felett). összidőtartam: hónapok, évek. ♦ - (12-20), Alkalmazási terület: lelki problémák, kapcsolati zavarok, életvezetési nehézségek mentális zavarok személyiségzavarok addikciók pszichoszomatikus kórképek speciális alkalmazási területek: gyermek-, serdülőterápiák határterületi alkalmazások: tanácsadás, szervezetfejlesztés, pedagógia, oktatás ♦ Technikai elemek szerint: - lásd részletesen az egyes módszereknél. 2 közép- (20-40) és személyiségfejlesztés, http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai ♦ Verbalitás használata szerint: - verbális terápiák - nonverbális terápiák A terápiás folyamat, a terápia

szakaszai: ♦ Az első találkozás előzményei - A környezet szerepe a döntésben – külső/belső nyomás. - Fantáziák, beállítódások az első találkozás előtt. - Bejelentkezés. ♦ Előkészítő szakasz: az első találkozástól a terápiás szerződés megkötéséig - Diagnózis: pszichiátriai és pszichoterápiás (motivációs, környezeti-kapcsolati, alkalmazhatósági, kapcsolódási, illeszkedési diagnózis), pszichoterápiás szocializáltság. - Első találkozás: tájékozódó beszélgetés, konzultáció, vizsgálat, vagy első interjú – ez nem feltétlenül egy beszélgetés (általában 1-3), nem feltétlenül az első találkozás alkalmával történik, a leendő terapeutával zajlik, célja a diagnózisalkotás, az indikáció eldöntése és a terápiás kapcsolat megalapozása, egy meghatározott terápiás módszerre vonatkozik és módszerspecifikus sajátosságai vannak. - A páciens előkészítése (tájékoztatás, a terápia

előnyeinek-hátrányainak, más kezelési lehetőségeknek a megbeszélése, a terápiás cél közös kialakítása, a terápiával kapcsolatos ambivalenciák, félelmek elővételezése-átdolgozása, a páciens elvárásainak megbeszélése, a terápiás munkamód és a terápia körülményeinek tisztázása, a terápia feltételeinek megteremtése, a terápiás módszer gyakorlati megtapasztalása, a terapeuta véleményének megbeszélése). - A terápiás szerződés: általában szóbeli, ritkábban írásbeli megállapodás, amely a terápiás együttműködés keretét rögzíti, tehát a terápia célját, a beteg tennivalóit, munkamódját, a terapeuta tennivalóit, munkamódját, a terápia formai jellegzetességeit, a terápia körülményeit, a kiegészítő megállapodásokat. ♦ A terápia bevezető szakasza - Az összeszokás és a bizalom megszilárdulása. - Időtartama függ az alapformától és a páciens patológiájától. - Jellegzetes problémái:

„menekülés az egészségbe”, korai kimaradás, előresietés. ♦ Középső, fő- vagy munkaszakasz - Terápiás „mézeshetek” és az első pozitív szakasz - A negatív oldal megjelenése – kezelendő! - A terápiás folyamat modelljei: technika által szakaszolt, folyamatdinamika alapján szakaszolt, eredmények jelentkezése alapján szakaszolt, kapcsolat változása alapján szakaszolt, különálló terápiákban jelentkező szakaszok. - Negatív reakció, állapotromlás - Hiányzás, kimaradás ♦ Befejezés-leválás - A befejezés a határidős terápiákban – a folyamatukban strukturált terápiákban könnyebb, a strukturálatlanban előkészítést igényel! - A befejezés a határidő nélküli terápiákban – a sikeres terápia egyik jele, hogy felmerül a befejezés szükségessége, erről a páciens és a terapeuta közöse, megállapodásban dönt. Ebben rögzítik a lezárás időpontját, az ülésgyakoriságot a befejezési szakaszban és a

lezárás utáni kapcsolat menetét. ♦ A terápia lezárása utáni kapcsolat. 3 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai - Eredmények jelentkezése – csak a tartós eredmény számít eredménynek! – ez kb. 3 hónappal a terápia után megítélhető. Kontroll – elsősorban kapcsolati. A terapeuta ismételt igénybevehetősége. A terápia terápiás ülések formájában zajlik. A terápiás ülés kapcsolati egység, saját dinamikai ívvel. Szerkezeti elemei: ♦ hangolódás ♦ átvezetés ♦ bemelegedés ♦ főszakasz ♦ lezárás ♦ „visszazsilipelés” ♦ lecsengés ♦ ülések közti idő. Főbb irányzatok: Pszichoanalízis és egyéb mélylélektani irányzatok S. Freud, XX század eleje Ösztöntana: infantilis szexualitás, libidó (fejlődési fázisai: orális, anális, fallikus) és halálösztön Ödipusz-komplexus Személyiségképe: topográfiai modell (tudattalan, tudatelőttes, tudat), majd strukturális modell (Id,

Ego, Szuperego) Betegségkép: letokolódott traumatikus élmények (konfliktusok) kerülő úton jönnek felszínre. A tünet kompromisszum, mely labilis egyensúlyt nyújt. A terápia célja: ezek felszabadítása, a személyiség belső, strukturális változása. Módszere a szabad asszociáció, álomanalízis. Konfrontáció, értelmezés (az interpretáció segít valami tudattalant tudatossá tenni úgy, hogy nevén nevezi abban a pillanatban, amikor éppen áttörni készül). Áttétel (a páciens gyermekkora kulcsalakjainak szóló pozitív és negatív érzéseket, indulatokat, fantáziákat visz át a terapeutára), viszontáttétel (a páciens az analitikusban saját múltjából származó érzelmeket mobilizál, a terápeuta „vakfoltjai”). Freud tanítványai továbbfejlesztették az elméletet: - elhárító mechanizmusok - /Ferenczy, Anna Freud/ - (primitív: hasítás, primitív idealizálás, tagadás, projekció, projektív identifikáció, fejlett: elfojtás,

ellentétbe fordítás, áttolás, meg nem történtté tevés, izolálás, reakcióképzés, elaboráció, szublimáció), - tárgykapcsolat-elmélet - / Mahler, Klein / (korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége, primitív elhárító mechanizmusok értelmezése) - én-pszichológia - / Kernberg, Kohut / - (öröklött énapparátusok, melyek érési folyamaton mennek keresztül, ez az autonóm énfejlődés, ehhez tanulási folyamat is hozzájárul) - dinamikus fókusz / Malan/ - (dinamikus rövidterápia feltétele, az aktuális konflliktus helyzet, az élettörténeti kapcsolati konstelláció és ezek szcénikus megjelenése az áttélben és a viszontáttételben). Más tanítványai önálló elméletet dolgoztak ki: 4 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai - Jung (személyiségen belüli dinamika, vallási, transzcendentális, spirituális, szellemi szükségletek felhasználása, kollektív tudattalan, archetípusok). - Adler (individuál

pszichológia: a személyiség kisebbrendűségi, érvényesülési, közösségi faktora). Formái: standard analízis, dinamikus rövidterápiák, pszichoanalitikus gyerekterápiák és tanácsadás, jungi analízis, aktív-analízis, individuál pszichológia. Indikációs területek: személyiségzavarok, neurózis. Viselkedésterápia XX. század elején alakult ki Előzményei: - empirista filozófiai irányzat – az ismeret elsődleges vagy kizárólagos forrása a tapasztalat. - kísérleti lélektan (Wundt, Ebbinghaus) - orosz tudósok (Szecsenov, Pavlov, Behtyerev) reflexvizsgálatai 1913-Watson – behaviorista kiáltvány: a hangsúlyt az emberi viselkedés vizsgálatára helyezte – S-R (inger-reakció), viselkedés mint tanulási folyamat. klasszikus behaviorizmus (Wolpe, Eysenck, Lazarus)– külső ingerek kizárólagos szerepe. Később a belső változó megjelenése (Tolman), S-O-R-K-C (inger - belső változó – reakció – megerősítés –

következmény)(Kanfer). Habituáció, szenzitizáció. Tanulás formái: - klasszikus vagy respondens kondicionálás (Pavlov), - operáns vagy instrumentális kondicionálás (Thorndike, Skinner) Megjelenik Elmarad Jutalom Pozitív megerősítés Kioltás Büntetés Passzív elkerülés Negatív megerősítés - modelltanulás (Miller, Dollard) – a modellszemély szociális hatékonysága, tekintélye, a hozzá fűződő érzelmi viszony a döntő. Viselkedésdiagnosztika: tünetelemzés, szituációelemzés, környezet válaszreakcióinak elemzése, önkontroll viselkedések, tünetképződés mechanizmusa, tünetek kialakulásának története, egyéb, járulékos tényezők szerepe. Terápiás cél: általános motivációelemzés, tünetviselkedést meghatározó motívumok, tünetmegszűnés várható hatása, beavatkozás helye. Általános és részletes terv Főbb klinikai formái: - szisztematikus deszenzitizálás (in vivo, in senso) (Wolpe) - ingerelárasztás - operáns

kondicionáláson alapuló módszerek (zsetonmódszer, pozitív és negatív megerősítés, averzív kondicionálás) - expozíció és válaszmegelőzés - önkontroll módszerek - negatív tréning, túlceremónizálás - modelltanulás. Indikációs területek: fóbiák, kényszeres zavar, evészavarok, addikciók, szexuális problémák, mentális retardáció. 5 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai Kognitív terápia A viselkedésterápiából fejlődött ki, a 30-as években a belső változó felismerésével (Tolman), fő képviselői Ellis és Beck: ABC (activating stimulus, belief system, conditioned response). A személynek az adott helyzethez való viszonyulását nem maga a helyzet, hanem az annak tulajdonított jelentés határozza meg. Kogníció = megismeréssel kapcsolatos. Belső viselkedés, belső értékelés vizsgálata 1. Gondolkodási automatizmusok vagy reflexgondolatok – kapcsolat a szituáció és a bekövetkezett érzelmi

állapot között. 2. Logikai hibák – az adott premisszákból nem következik a konklúzió, de egy adott mechanizmus ezt lehetővé teszi. (túláltalánosítás, minden vagy semmi, negatív szűrő, érzelmi logika, pozitívum diszkvalifikálása, korai következtetés, magnifikáció vagy minimizáció, kell-típusú állítások, címkézés, perszonalizáció) 3. Attitűdök vagy alapfeltevések – személyes diszpozíció, amely a szituációk sokféleségén belül sajátos viszonyulást jelez. (szeretet, elismerés, teljesítmény, perfekcionizmus, elvárások, omnipotencia, autonómia. terén) Beck féle kognitív triád (én, a világ, a jövő) Korai élmény – diszfunkcionális alapfeltevések – jelentős életesemény, stressz – alapfeltevések aktiválódnak – automatikus negatív gondolatok. Terápia célja: automatizmusok, logikai hibák és attitűdök korrekciója. Főbb módszerei: ötoszlopos módszer, háromoszlopos módszer. Indikációs területek:

depresszió, pánik zavar, evészavarok, poszttraumás stressz zavar, generalizált szorongás. Személyközpontú terápia Carl Rogers – humanisztikus irányzat, harmadik út. Kliens-centrikus terápia Az ember, mint érték, nyílt, dinamikus önszabályozó rendszer. Az irányzat fejlődésének szakaszai: - Non-direktív pszichoterápia. (ne értelmezz, ne kérdezz, ne adj tanácsot!) Cél a szorongásmentes atmoszféra megteremtése. - Kliens-centrikus terápia alapjainak lerakása. Növekedési potenciál Terapeuta változók: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. Kliens változó: önfeltárás (verbalizáció) - Encounter, találkozás, átélés fontossága. Terápia célja: fully functioning person A terapeuta jól működő személy. A terápia fokozatosan fejlődő együttlét, vertikálisan mélyül, az önfeltáró elemekre való non-direktív reagálás által. Emberek, népek kultúrák közti megértést, megbeszélést szorgalmazta. Indikációs

területek: önismereti igény, kapcsolati problémák, depresszió, neurózis, pszichoszomatikus betegségek, krízis. Hipnózis Gyökerei több mint 4000 évesek. Módosult tudatállapot létrehozása (jobb féltekei dominancia). Jellemzői: szubjektív élmények, valóságérzékelés és kognitív folyamatok torzulnak, magatartásváltozások (akaratlagos szabályozás csökken), figyelem módosul, a tudattalan tartalom bizonyos mértékig 6 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai hozzáférhető és befolyásolható. A hipnotizált személy nincs kiszolgáltatott helyzetben, csak olyan szuggesztiót hajt végre, ami saját erkölcsi felfogásával megegyezik. Hipnábilitás: Stanford Hipnotikus Szuszceptibilitási Skála (SHSS): 0-12 Terapeuta és páciens közti egymásra hangolódás – rapport. Relaxációs és aktív-éber hipnózis, ericksoni hipnózis (a beteg a saját útján, idejében, saját hipnotikus állapotba jut) – saját tudattalan

mintáihoz történő hozzáférésben és azok aktivizálásában látja a személyiség fejlődési lehetőségeit). Indikációs területek: neurózis, pszichoszomatikus betegségek, vieslkedés- és szokásproblémák. Relaxációs és szimbólumterápiák Relaxáció: testi lazítás-lazulás pszichikus egyensúly helyreállítást és pszichofiziológiai működésrendezést szolgál. (testi-lelki-szellemi egyensúly) Ön szuggesztív módszerek, módosult tudatállapot. Típusai: - aktív (muszkuláris) – pl. Jacobson-féle progresszív relaxáció - passzív (mentális) – pl. Schultz-féle autogén tréning - integrált, eklektikus módszerek. Imaginatív módszerek: imagináció (belső képek használata) és meditáció. Munkaszabályuk: azon a szinten megoldani a tünetet, ahol az létrejött. Olyan eszközzel dolgozni, amilyennel azt a beteg létrehozta. Alkalmazási lehetőségek: önálló módszer, komplex terápiás folyamatba beépített eljárás, önfejlesztő,

lelki egészséget védő módszer. Indikációs területek: mentálhigiéné, szorongás, pszichoszomatikus betegségek. Családterápiák A család, mint rendszer. Egyik elemének megváltozása kihat az egész rendszerre A beteg tünete, mint a kóros családi egyensúly jelzése. Identifikált, vagy index páciens Strukturálisan: alrendszerek, határok, hierarchia. Család kommunikáció sajátosságai: a kommunikáció tartalmi üzeneténél fontosabb a kapcsolati szint. A családterápia olyan pszichoterápiás módszer, amely megpróbálja feltárni és enyhíteni a család rendszerén belül aktuálisan összefonódó érzelmi problémákat, úgy, hogy a családtagoknak segít a diszfuncionális kapcsolati mintákat megváltoztatni. Ennek érdekében az itt és most megjelenő kapcsolati viselkedésre irányítja a figyelmet. Különböző irányzatok: - Strukturális (Minuchin): hangsúly a család szerveződésének jellegzetességein (szabályok, határok, koalíciók) -

Stratégiás (milánói iskola, Haley): hangsúly a kommunikáción. paradox technikák, milánói alapelvek: cirkularitás, neutralitás, hipotéziskészítés. Élő szupervízió - Kontextuális/intergenerációs (Böszörményi-Nagy): az interakciós minták az eredeti családból öröklődnek, problémák, diszfunkciók több generáción át nyomon követhetők, kapcsolatok négy dimenziója (tények, individuális, rendszer, kapcsolati etika szintje), láthatatlan lojalitás. 7 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai - Pszichodinamikus és tárgykapcsolati irányzat (Ackerman): tudattalan viszonyulási minták, tárgykapcsolati működésmód több generáción át hat. - Szisztémás irányzat (Bowen): az aktuális problémák mögött az egyén pszichikus fejlődésének zavara. - Experimentális/humanisztikus (Satir): a terapeuta a jelenre koncentrál, aktív facilitátorként új tapasztalatokhoz segíti a családot, hogy növekedési

potenciálját mozgósítsa. - Viselkedéses családterápia: behavior elemek, szexuális diszfunkciók tréningje (Masters, Johnson). Terápia célja: meghatározni a zavart fenntartó mechanizmusokat és aktív intervenciókkal korrigálni azokat. Indikációs területek: partnerkapcsolati problémák, ha a tünethordozó gyermek, szexuális problémák. Csoportterápiák A csoporthatás felhasználása. A csoport hatásai: • Érzékennyé tesz más problémákkal szemben. • Aktiválja az ép személyiségrészeket, így az alkalmazkodó készséget növeli • Frusztrációtűrést javítja • Fejleszti a döntéskészséget • Fejleszti a kommunikációs készségeket • Fejleszti a szociális készségeket • Javítja az önképet • Csökkenti a bűntudatot • Megoldatlan konfliktusok megbeszélésével a hibás beállítódások korrigálódnak. Csoportdinamika. Bevezető szakasz: bizalom és kohézió vagy gyanakvás és széthúzás? Kezdetben a csoportvezetőtől

való dependencia, majd rivalizálás. Terápiás munkaszakasz: regresszió, belátás, tanulás. Csoporttagok reflexiója a csoporton belüli megnyilvánulásokra, viselkedésre. Lezáró szakasz: búcsúzás, gyász, átdolgozás. Különböző irányzatok: - verbális szabadinterakció - pszichoanalitikus csoportterápia - pszichodráma (ld. külön) - viselkedésterápiás csoport - asszertív tréningcsoport - csoportos relaxáció - csoporthipnózis - encounter csoportok. Indikáció: a tünetek hátterében álló probléma elsősorban társas jellegű. 8 http:\www.doksihu Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai Pszichodráma Moreno, 1920-as évek, Bécs. Csoportterápiás eljárás, mely a belső lelki tartalmak, élmények, konfliktusok megjelenítésére törekszik. Konfliktusorientált, élményt nyújtó terápia Megromlott kapcsolatok, kommunikációs zavar, emocionális sérülések korrekciója találkozással, a konfliktuspartner jelenléte nélkül.

Fázisai: bemelegedés, játékfázis, akció, lezárás. Technikák: monológ, belső hang, szerepcsere, tükrözés, duplázás. Visszajelzések: sharing, szerep feed-back, identifikációd feed-back, protagonista visszajelzése. Indikációs területek: Megromlott kapcsolatok, kommunikációs zavar, emocionális sérülések, neurózis, pszichoszomatikus betegségek. Irodalom: A pszichoterápia tankönyve (szerk. Szőnyi Gábor, Füredi János, Medicina 2000) Psychiatria Hungarica 1993. 3 Szám – különszám a pszichoterápiákról 9