Történelem | Könyvek » Karsai László - Holokauszttörténet

Holocausttörténet Jegyzet Karsai László kézirata alapján 1. 2. 3. 4. 5. Antijudaisták, antiszemiták (pp.23-37) Hitler és a zsidók (pp.37-40) A náci Németország "fajtisztasági" politikája 1933-1942 (pp.69-93) Einstazgruppék akcióban (pp.133-156) Táborok, haláltáborok (pp.156-184) Holocaust Nyugat-Európában 6. 7. 8. Holocaust Itáliában (pp.184-199) Holocaust Dániában (pp.2001-206) Holocaust Hollandiában (pp.234-245) Holocaust Kelet-Európában és a Balkánon 9. 10. 11. Holcaust Slovákiában (pp.264-279) Holocaust Romániában (pp.274- 303) Holocaust Magyarországon (pp.332-397) 1. Antijudaisták, antiszemiták Az antiszemitizmus kifejezés az 1870-es években terjedt el, A fogalmat Wilhelm Marr hamburgi újságíró "találta ki" – ő eredetileg a zsidókkal szembeni védekezés leírására használta. Történelmileg a zsidóellenesség öt szakasza:. a.) a pogányok zsidógyűlölete b.) a keresztények antijudaizmusa c.) a

nacionalista, világi, rasszista antiszemitizmus d.) a német nemzeti-szocialista (náci) Harmadik Birodalom (1933-1945) Endlösung (Végső Megoldás) – zsidópolitikája e.) 1945 óta: világi-, rasszista-, nacionalista- és klerikális antiszemitizmusok Raul Hilberg szerint a zsidókkal kapcsolatos hivatalos és "népi" álláspontokat három szakaszra lehet bontani: 1.) Nem élhettek közöttünk zsidóként! A zsidók választhatnak: áttérnek a többségben lévők, a hatalmat birtoklók vallására, vagy elmennek. 2.) nem élhettek köztünk! A zsidókat elűzték, kivándoroltatták 3.) nem élhettek! – mondták a nácik A zsidókkal kapcsolatos elö- és értékítéletek a történelemben: Jean-Paul Sartre (francia filozófus) tévesen mondta azt, hogy az antiszemitáknak nincs is szükségük zsidókra ahhoz, hogy gyűlöljék őket. 1. ókor: Zsidóellenességre pl "pogány" asszírok, babilóniaiak, perzsák, makedónok, rómaiak hatalmas

birodalmakat alapítottak: ezek időnként elüldözték, elnyomták a zsidókat. DE! Birodalmak eltűntek, zsidók maradtak. A zsidókról szóló ókori írások 18%-a kedvező, 59% semleges, és csak 23%-a ellenséges hangvételű. I. e 135 VII Antiochosnak Jeruzsálem ostromakor tanácsadói a zsidók elpuszítását javasolták mondván a zsidók soha, senkivel nem vállalnak közösséget és mindenkit ellenségének tekint. A tanácsadók vádjai a zsidók ellen:) zsidó szokások:) 1. Antiszociálisok (embergyűlölők), ezt bizonyítja, hogy nem esznek együtt a nem zsidókkal 2. nem kóser ételek fogyasztása tiltott, ezzel lehetetlen a más népek átlal, azok isteneinek áldozott állatok húsának fogyasztása. 3. Zsidók találták ki, hogy minden hetedik napon nem dolgoznak, hanem tanulással, olvasással és imával áldoznak az Úrnak. (Pénteken este az esthajnal csillag feljövetelétől szombaton napnyugtáig) 4. Zsidó nem házasodik nem zsidóval, (zsidó = aki

zsidó vallasú és/vagy zsidó vallású anyától származik) 2. felvilágosodás kora: Többen, pl Voltaire az Ószövetségben kerestek példát a zsidók kegyetlenségére. 1. pl (Eszter könyve 3,8) Ahsvérus birodalmában Hámán próbálta meggyőzni Ahsvérus királyt, hogy ki kell irtani a zsidókat, mert azok elszórva és elkülönítve él a többi nép között A. országában és külön tv-ek szerint élnek, a király törvényeit pedig nem tartják be Majd (Eszter 9,13-16) zsidók gyűlölőik közül 75.000 embert öltek meg 2. pl az egyik zsidó ünnep alkalmával (PURIM) a zsidókra törő Hámonon kívül annak 10 fiát is felakasztották. 3. pl DE! i e 410 Elephantineben lázadás tört ki, sok zsidót megöltek, de nem zsidó voltuk miatt, hanem mert mint katonák a perzsa birodalom parancsát követték. Zsidó előírások: 1. nem kóser ételek fogyasztása tiltott, ezzel lehetetlen a más népek átlal azok isteneinek áldozott állatok húsának

fogyasztása 2. Zsidók találták k, hogy minden hetedik Napon nem dolgoznak, hanem tanulással, olvasással és imával áldoznak az Úrnak.(Pénteken este az esthajnal csillag feljövetelétől szombaton napnyugtáig) 3. Zsidó nem házasodik nem zsidóval, (zsidó = aki zsidó vallású és/vagy zsidó vallású anyától származik 4. Vérvád problémája: A Tóra tiltja a vér fogyasztását: "a vért meg ne edd, mert a vér a lélek: azért a lelket a hússal együtt ne egyed!" (5 Móz.12, 23) Ennek ellenére vádolták a zsidókat azzal, hogy más vallásúak vérét isszák. Pl. 1144 Norvichban (Anglia) azzal vádolták meg a zsidókat, hogy egy helybéli kisfiút a zsidók elraboltak , megkínoztak és keresztre feszítettek. 1236. Fuldában azzal vádolták őket, hogy 5 keresztény kisfiú vérét vették, hogy gyógyszert készítsenek belöle. 1247. IV Vince hamisnak nyílvánította a vérvádakat, de ennek ellenére még 1497-ben Trnavában azt

állapították meg a vérvádaskodók, hogy a zsidóknak arra kell a keresztények vére, mert az szerelmet ébresztő csodaszer illetve a körülmetélés sebeit is gyógyítja. 5. minden zsidó közösségnek fenn kell tartania egy iskolát, ahol szegény zsidó ingyen tanulhattak. (19századig mohamedánok és keresztények nagy része írástudatlan) Zsidók "felelőssége" Krisztus haláért: (Máté 27:25) evangéliuma szerint Jézus halálát követően a tömeg azt mondta: "Az ő vére a mi rajtunk és a mi magzatainkon" De ez nem támasztja alá egy egész nép felelősséget egy ember haláláért, amit Jézus önként vállalt az emberek iránti szeretől: "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. (János 15:13) A zsidó vallási hagyomány pedig kifejezetten leszögezi, hogy az atyák vétkeiért a fiaiknak nem kell bűnhődniük. "Amely lélek vétkezik annak meg kell halnia; az igazon legyen

az ő igazsága és a gonoszon az ő gonoszsága." Végül az 1960-as vatikáni zsinat mondta ki, hogy a zsidó nép nem felelős Jézus haláláért, ezért nem szűnik meg a kiválaszott népnek lenni. Zsidóüldözés kezdetei: Jézus halálát követően sem keresztelkedtek meg a zsidók, így a két monoteisztikus vallás megmaradt egymással szemben. Ezért a 4 századtól kezdve a keresztények már szisztematikusan tanították is a zsidók megvetését: "A zsidók Isten gyilkosai, próféták öldöklői"(mondta Szent Gergely) A ker. felfogás szerint a Sátánt le lehet győzni, azokat az embereket, akiket megszállt meg kell váltani megkereszteléssel.Ezt pedig a zsidók sátáni befolyásával kapcsolták össze 70. Titus leromboltatja a Második Templomot, de nem tiltotta be a vallást a zsidók szétszóródtak (Szétszóródás = Diaszpóra) Kirekesztették őket, pl. Velencében gettókba zárták. III. Ince katolikus egyház zsidókkal kapcsolatos

álláspontját megfoglmazta: a zsidóknak élniük kell, hogy emlékeztessék a keresztényeket az isteni tv-re, de maguknak a zsidóknak szégyenben kell élniük, kirekesztettségben amíg meg nem találják Urukat, Jézus Krisztust. Katolikus antijudisták: nem volt céljuk a zsidók megtérítése. Az uralkodó nézet szerint a zsidók tömeges megtérítése a Megváltó eljövetelének a jele lesz. Középkori Európa: zsidókat nem tekintik eretnekeknek, de nem egyenrangúak a többi vallással. Ernst Renan: a rasszisták előfutárának tekinthető A kereszténység nevében veti el a zsidó vallást azzal, hogy a Bibliában a farizeusok képviselik az egész zsidó népet. A farizeusok felelősek Jézus haláláért A vallási türelmetlenség Renan szerint bibliai judaizmus jellemzője, és ez volt az oka Jézus halálának és a zsidó nép kollaktív felelősség alapján felelősségre volnahtó. Azt lehet mondani, hogy a nácik antiszemtizmusa és a keresztények

antijudaizmusa közös gyökerekbeől ered. Zsidók állampolgári egyenjogúsítása: Első: Fro.1790-1791, Hollandia, Ny-Németo 1796-1808 (francia megszállás következményeként), Poroszo. 1812, Bajorország 1813 19. sz eleje: a megadott jogokat sok helyen visszavonták, de aztán a 48-as forradalmak után visszaadták, a 19. sz végére mindenhol megkapták az állampolgári jogokat, a vallást magánügynek nyílvánítva. DE! Antiszemita mozgalamak: Ezzel párhuzamosan viszont megjelentek az átfogó, nemzetközi antiszemita mozgalmak. Legelterjedtebb:: Németország, K-Európa. Az antiszemitizmusnak többféle formája alalkult ki. Például! 1. zsidók kizárása bizonyos foglalkozásokból, v csak korlátozott számban folytathatták: pl orvos, ügyvéd. (Numerus clausus = zárt szám) 2. zsidók kiirtása 3. volt olyan nézet amely azt vallotta, hogy asszimilálódásuk a megoldás Híres antiszemiták: Voltaire, Céline, Dühring, Werner Sombart, Knut Hamsun, Németh

László, Teleki Pál. antiszemitizmus alapja: nem a vallás a probléma, hanem jelleme. etc A modern polgári táradalmak kialakulásában a klialakuló nagypolgárság (nagytőkések) először a rendi társadalom uralkodó rétegeinek gazdasági, majd már politikai helyzetét veszélyeztette. A század elején a polgári, városi, szabadfoglalkozású értelmiségi szimbóluma lett a zsidó. – ezt csak növelte 1873-ban az a pénzügyi botrány, amelyben számos zsidó is lebukott. BÖRSENSCHWINDLER = TŐZSDE-CSALÓ. Ennek kapcsán terjedt el a későbbi náci propagandában is megjelenő SCHAFFENDES = TERMELŐ aki az iparban és a mg-ban valódi termelést folytat és a RAFFENDES = HARÁCSOLÓ, aki a bankokban, kereskedelemben és tőzsdén működik. Proudhon a zsidókról: már 1847-ben azt mondta, hogy ki kell űzni azokat a zsidókat Franciaországból, akik francia nővel kötöttek házasságot. Zsinagógákat fel kell számolni, teljes foglalkozási tilalmat kell

bevezetni, cél a vallásuk eltörlése. Az emberi faj ellenségének nyílvánította a zsidókat P szerint a zsidók kerülik a munkát, anti-termelők, és igazi istenük a pénz. Marx a zsidókról (egyébként zsidó származású) A zsidók problémájának kulcsa nem a vallásukban rejlik, hanem a zsidóság világi alapjaiban: Vagyis a gyakorlati szükséglet a haszonlesés. A zsidó világi istene: a pénz Ezért a reális zsidóság alól való emancipáció volna a kor önemancipációja. Az asszimiláldás elvárása Ny-Európában jelent meg: Mind öltözködési, mind viselkedési szokásokan, mind pedig vallásban való alkalmazkodás a befogadó népekhez Gój = nem zsidó Ez a vallásuk feladását jelentette volna. Ez a nézet főleg Ny-Európában volt elterjedt. Kelet-Európában: sok helyen még a XX sz elején is sok zsidó próbált meg élni a saját elvei, szokásai szerint, a gójokkal probáltak csak üzleti kapcsolatra szorítkozni. Pl

Nyugat-Oroszországban a zsidók lenézték a gójokat, és nem érezték magukra nézve kötelezőnek a nem-zsidó világ normáit. Antiszemiták támadásaira Nyugat-Európában (Német Császárság, Monarchia nyugati része) élő zsidók kétféle reakciója: 1. védekezés, állampolgári jogaik védelem akár bíróság útján, anti-antiszemita,liberális vagy baloldali pártokat támogatva. 2. támadás, cionista-nacionalista, világi-szocialista érveéssel azt hirdetve, hogy idegen között nem élhetnek békében a zsidók, ki kell vándorolni, Palesztínába. Cionista: a cionizmus híve. Cionizmus: a zsidóság Izraelbe történő tömörítésére törekvő nacionalista mozgalom. antiszemitizmus: a zsidókkal szemben szított mesterséges vallási és "faji" gyűlölet. Sok cionista szerint az antiszemitizmus nem irányul minden zsidó, csak az újgazdagok = nouveau riche, ellen. A zsidók liberális barátai: a hagyományőrző v. ortodox zsidókat =

jesiva-bóher = talmud-zsidókat okolták az antiszemitizmus erősödéséért. De ez nem helytálló, mert a cionista mozgalmak egy része nem a hagyományőrző zsidókat, hanem azokat a zsidókat támadták, hanem akik aktívan részt vesznek a német közéletben, gazdaságban. Theodor Herzl: cionista mopzgalom ideológusa, aki minden zsidót cionistának tart, őszintén anti-cionistának pedig csak a Tőzsde- zsidót tartotta, akki csak karrierista lehet szerinte, akiket nem átnevelni, hanem írtani kell. Leon Pinsker: az 1880-as években az emancipáció csődjének tartotta az antiszemitizmus megerősödését. 2. Hitler és a zsidók Hitler: Nem volt zsidó származású (bár apai ágon ezt nem lehet egyértelműen igazolni). A Mein Kampfban írottakkal ellentétben az első vh. előtt nem volt antiszemita Eduard Bloch: zsidó orvos, aki rákbeteg anyját kezelte nem sok sikerrel. Nos, nem is miatta gyűlölte a zsidókat. Már csak azért sem, mert az Anschluss után

személyesen segített Blochnak és családjának az USA-ba menekülnie. Cserébe Bloch kedvezően írt Hitlerről Hitler antiszemitizmusa: mint ideológus nem mondott semmi újat. Nacionalizmusát, fajelméletét másoktól vette át az I. vh előtt és alatt Ő maga német (germán) nacioalista és rasszista volt. Végső célja a germán-árja európai uralma volt Hilter meggyőződéses szociál-darvinista volt. Hatott rá Chamberlain: A 19.század alapjai (1899) Hatott rá Otto Weininger:Sex és jellem c. könyve Nacionalista: nacionalizmus híve. Nacionalizmus: a nemzeti kérdést a politikai-társadalmi küzdelmek középpontjába állító politikai és ideológiai irányzat. A társadalom alapvető kategóriájának a nemzetet tartj, tagadja az osztályérdekek létezését. Ez kapcsolódott össze az antiszemitizmusal Faj (kifejezés eredete): a 17. sz-tól kezdve használták Eu-ban, a különböző bőrszínű emberekre. TUDOMÁNYOS ÉRTELEMBEN: egy fajhoz tartozók, azok

az egyedek, akik/amelyek különböző tagjaik egymással párosodva életképes utódokat képesek nemzeni. Joseph Gobineau: Tanulmány az emberi fajok egyenlőtlenségéről (1853-55) Szerinte a különböző birodamak bukását a különböző fajok keveredése okozta. Gobineau 3 fajt különböztet meg: 1. Fehérek (arisztokraták, akik a szellemi értékeket hordozzák) 2. Feketék (csőcselék, akik ösztöneikre hallgatnak) 3. Sárgák (materializmusba süllyedt polgárok, burzsoák, akik a pénzt istenítik) DE! Ő nem tett különbséget a fehérek között (árják és szemiták), de pl. Renan igen Rasszizmus: a fasiszta fajelmélet, amely a különböző emberfajták, népek között magasabb és alacsonyabb rendűeket különböztet meg. Először Ernst Rean volt aki megkülönböztette a faj (race-rassz) kifejezést és egész történelmi fejlődést magyarázó fogalomként kezelte. Ez a 19. Században vált világvallássá, a kereszténység és a felvilágosodás is

hatott rá A felvilágosodás újra akarta meghatározni az ember helyét a természetben, új igazságokat kutatva arra is választ keresett, hogy az egyes bőrszínnek mi köze van az emberek jelleméhezetc. Ekkor kezdték osztályozni az embereket Ennek kapcsán egy pár áltudomány is megjelent pl. • Frenológia = koponyatan: amely az ember koponyájának külső formája és az ember észbeli és erkölcsi tulajdonságai között kapcsolat áll fenn. • Fizignómia = arcberendezés-tan. Mindez tulajdonképpen arra volt jó, hogy az antropológia és esztétika "tudományos" értelemben összeolvadt. Pl a görögs külsejű ember okos A kereszténység a nacionalistákkal összefogva pedig a nemzeti eredetmítoszok elmélyülését hozta. SZOCIÁLDARWINISTÁK - Charles Darwin hatása: 1859-es könyve az emberi fajok eredetéről nagy hatással volt a rasszista nacionalistákra. Darwin HATÁSÁRA A SZOCIÁLDARWINISTÁK: 4 következtetésre jutottak: 1. Az evolúció, a

fejlődés tana cáfolja a biliai teremtés-mítoszt A természetben és a társadaomban is állandó harc folyik, csak a legerősebb, legalalmasabb faj marad fenn. 3. Ennek a fajnak a joga van saját életterét meghódítani (LEBENSRAUM) 4. A természetben különböző fajok nem keverednek, tehát az emberfajok keveredése is veszélyes. Hilter meggyőződéses szociáldarvinista volt. 2. Chamberlain: A 19. század alapjai: azt mondja, hogy a germán faj az igazi kiválasztott nép, amely a rómaiak és görögök megmentőjeként lépett azok helyébe. C szerint a zsidók egy ázsiai nép, amely erkölcstelen és intoleráns nép, amely az Ördög megtestesítője, ellene a kiválasztott nép, a germánok vehetik fel a küzdelmet. A zsidók veresége szellemi megúulást fog hozni, de ehhez meg kell vívni a végső harcot a germánok és zsidók között. 1927-ben C. meg volt győződve arról, hogy Hitler az a "próféta", aki ezt megvalósítja Otto Weininger: Sex

és jellem ez is hatott Hitlerre. A zsidó származású író a faji kérdést a sexualitással is összekapcsolta. A zsidó férfi: világos gondolkodású, határozott jellemű, ő a termelő, a pozitív. A zsidó nő: képe a világról homályos, nem igazán jók,a liberális-demokratikus elv megtestesítője. A zsidók hibája, hogy nincs államelvük,anarchisták, és azért lesznek kommunisták,mert nincs elképzelésük. 3. A náci Németország fajtisztasági és zsidópolitikája Hiler: 1933. január 30-án lett kancellár (Hindenburg nevezte ki) Zsidók aránya 1930-as évek: 564.00, öszlakosságnak nincs 1%-a De orvosok 13, jogászok 16, magánbank 20, filmipar 20%-a zsidó. 1. pár hónap alatt felszámolták a polgári demokratikus rendszert (politikai ellenfelek, kommunista vezetők bebörtönzése, emigrációba kényszerítés, likvidálás) SA legények közreműködésével. a 30-as években a zsidópolitika célja a zsidók kivándoroltatása volt. 2. 3.

Hatás: 1. Stephen S. Wise főrabbi (az American Jewish Congress vezetője) 1933 III 27-re New Yorkban a Madison Squiare Gardenbe tiltakozó gyűlést szervezett. A németek erre valahogy reagálni akartak: Erre: Streicher & Goebbels 1933. ápr 1-jére megszervezte a zsidó üzletek bojkottját, amit 1 nap múlva Hitler lefújt. Ok: IV 1-szombat, zsidók nem dolgoztak, másik, hogy sokan a bojkott meghirdetése hatására még inkább mentek ezekbe az üzletekbe üzletek sárga csillaggal voltak megjelölve. 2. A Egyesült Államok, Nagy Britannia 1933-1936 bojkottálja a német árúk exportját, ehhez a lengyel és belga zsidóközösségek is csatlakoztak. De a magyarok nem, bár Mo-on volt Kelet-Európa legbefolyásosabb zsidó közössége. HAAVARAH: Ezért találták ki a HAAVARAH-ÁTVÁLTÁSI EGYEZMÉNY – RENDSZERT, amely lebonyolításában a tel-avivi Hitel-Váltó Hivatal és az Angol-Palesztin Bank is részt vett. Ennek értelmében: Minden Németországból

kivándorló zsidó 1000 Birodalmi márkát (Reismark) kapott márkában, vagyona többi részét átváltották "német" árucikkre, ezeket pedig külföldön szabadon értékesíthették. A cionisták bírálták a Haarvarah-ot igénybe vevő zsidókat, mivel ezzel a német áruk exportját segítik elő. Zsidóellenes rendeletek: 1933. IV 7: A közszolgálat tárgyában jelent meg; az álami szolgálatban álló zsidókat kényszernyugdíjazták. 1933. IV 22-25: újabb rendelet, zsidók kizárása állami iskolákból, korlátozták a zsidó vallású orvosok, tanítók,egyetemi hallgatók jogait A Német egyetemek és főiskolák túlzsúfoltsága ellen c. redelet: egyetemeken a beiratkozó zsidók aránya 1,5 %-nál nem lehet több, az ösz zsidó arány pedig ezzel együtt 5 %. Ez alól kivétel a vegyes házasságokból született gyerekeket ill. a vh-ús veteránokat és gyerekeiket 1933. V 17: a nem-árják házastársainak megtiltották, hogy orvos v ápolóként

dolgozzanak 1933. VI 2: állami biztosítók kórházaiból tiltották ki a fogorvosokat, fogtechnikusokat 1933. december: rendelet, hogy a fogorvostan hallgatók levizsgázhassanak Emellett a formális antiszemitizmus mellett, a társadalmi kirekesztés is fokozódott. Hatása: tömeges zsidó kivándorlás, bár a nyugat-európai országok, amerikai országok. és Nagy Britannia akadályozta a kivándorlást. Hitler: a zsidók kivándorlása volt először a célja, de a Mein Kampfban bírálta a Palesztinai zsidó államot. 1938: Hitler utasítása, hogy azok a német zsidók is kapjanak útlevelet, akik csak palesztinai bevándorló vízummal rendelkeznek. A probléma, hogy hova vándoroljanak ki? Vagy olyan országba mennek, amelyet nem tudnak elhagyni, vagy olyat, amely nem engedi be őket. 1938. VII 6-15 eviani menekültügyi konferencia: Roosevelt amerikai elnök hívta össze. Cél: Palesztina nyissa meg határait a zsidók előtt + az USA nem emeli a bevándorlási

kvótáját. USA: 27000 zsidó/év, Dominika (diktátora: Trujillo) 100.000 zsidó/év fogadott volna be, de végül csak 500 zsidó menekült oda Myron C. Taylor: (USA Steel óriásvállalat volt elnöke) azt mondta, hogy bár hihetetlen emberi szenvedésekről van szó, mégis ez jobb,mint az emberek dömpingje. T. W White: (Ausztrália képviselője) Au-ban nincsenek faji problémák és nem is akarnak ezzel foglalkozni. Ez a konferencia is megmutatta a németeknek 1938-ban, hogy a külvilág csak mérsékelten érdeklődik a téma iránt. Németek a zsidókérdés rendezéséről: a többség elfogadta, nem tiltakozott ellene. A katolikus püspöki kar egy szót sem szólt. ESEMÉNYEK: 1934. III 23: Hitler újabb kéthetes zsidóüzlet-bojkottot tervez 1935. szeptember: megfogalmazták a nümbergi fajvédő tveket Ez volt A német vér és becsület védelméről szóló tv. megtiltotta zsidók nem zsidókkal, cigányokkal, feketékkel, félvérekkel való szexuális kapcsolatot

és házasságot. 1935. október: zsidónak minősül (A Birodalmi Állampolgársági Törvény első kiegészítő rendelete határozta meg). 1. akinek legalább 3 nagyszülője zsidó vallású volt (teljes v három-negyedes zsidó) 2. akinek két nagyszülőjük volt zsidó (félzsidó) 3. akik 1935 szeptember 15-én (a fajvédelmi törvény megszületésének napján) zsidó vallásúak voltak, vagy e dátum után tértek át a zsidó vallásra, vagy zsidóval kötöttek házasságot, illetve zsidóval e dátum után kötöttek házasságot. 4. "Három-negyedes", vagy "teljes" zsidóval fenntartott, házasságon kivüli kapcsolatból származtak és 1936. július 31 (vagyis a tv hatályba lépésétől számított 9 hónap) után születtek. Hitler célja a nürnbergi törvényekkel: – "legalizálni" antiszemita politikáját – megfékezni a "vad" pogromokra radiális nácikat. 1936: II/22. számú szekció (SD-n belül alakult): Adolf

Eichman: feladata a zsidó ügyek kp-i intézése. 1936. II 4 Wilheim Gustloff megölése (Svájcban ölték mg, ott ő volt a helyi nácik vezetője David Frankfurter német diák ölte meg. Ezt nem követte pogrom, mert jött a téli olimpia + Hitler a Rajna-vidék remilitarizálására készülődött 1937. VI 12: Heydrich aláírt egy titkos rendeletet arról, hogy a "fajgyalázók" börtönbüntetésük után koncentrációs táborba kell zárni. 1938. III 12-13 Anschluss: ezzel 187000 zsidóval lett több Einchman és Heydrich pár hónap alatt elérte több tízezer zsidó kivándorlását. 1938-ra teljes lett a német zsidók jogfosztottsága. De Hitler zsidó politikáját konzervatívnak tartják. A zsidók jogaitól való megfosztásának a folyamata 1936-ban viszonylag nyugodt időszak, ekkor sok zsidó vissza is vándorolt pl. Fro-ból 1938. VIII 17: férfi zsidókat Izrael, női zsidókat a Sarah név felvételére kötelezték Ezt 1939 I. 1-jétől kellett

feltüntetni 1938. X 5: zsidók útlevelét a J betűvel jelölték meg (Svájc kérésére) 1938. XI 9-10: Kristályéjszaka: Országos pogrom a zsidók ellen. Zsinagógák felgyújtása, üzletek szétverése Ezt félig civil SS és SA legények csinálták. A boltok szétverése utána rendőrség hagyta az üzletek széthordását. De a Gestapo főnöke utasította a rendőrkapitányt, hogy a széthordás csak minimális mértékben legyen, a zsinagóga felgyújtását pedig ne akadályozzák meg. Vagyis zsidó üzlet, lakás kirabolható, de fosztogatót őrizetbe kell venni. Eredmény: 7.500 üzlet szétverve, 191 felgyújtott zsinagóga, 76 lerombolva, 30000 zsidó letartóztatva, 91 megölve, sok zsidó előre elkészített lista alapján. A letartóztatott zsidókat szabadon engedték, de aláírattak velük egy papírt, hogy kivándorolnak. Pogrom ürügye: pár nappal korábban Herschel Grünspan német diák Párizsban rálőtt Ernst vom Rath-ra. A merénylet oka, hogy

szüleit a diáknak mint "rendezetlen állampolgárságúak" a német-lengyel határra deportálták és hontalannak minősítették. Okai: 1938. III25 lengyel parlament: azok a zsidók, akik 5 egymást követő évben nem látogattak haza, megfosztottak állampolgárságuktól. Ugyanis féltek, hogy Ausztriából hazamenekülnek. 1938. X6 Lo bejelentte: a külföldön élő lengyel zsidók ha október végéig nem térnek haza megfosztják őket állampolgárságuktól. Ennek hatására kérte a Külügyminisztérium a Gestapot, hogy a lehető legtöbb lengyel zsidót telepítse ki. Ez kb 56000 Németo-ban élő zsidót érintett. Ghyczy Jenő (berlini magyar nagykövet) azt írta a Kristályéjszaka tudatos, már IV.26-tól szervezett volt. IV26: Rendelet arról, hogy a zsidó üzleteket meg kell jelölni+ a pogrom előtti napokban a zsidóktól elkobozták az összes lő- és szúrófegyvert. 1938. XI 12: állampolgári jogaik mellett életükből is megkezdték a

kiszorításukat Ezt a döntést Göring ismertette a Kristályéjszaka eredményiről szóló összegzésben. MADAGASZKÁR-MEMORANDUM • 1939-40 : Hitler azt mondja a zsidókérdés területi kérdés, és Hans Frank Lengyel Főkormányzóságának nincs elég helye. • 1940. V25 Himmler: Gondolatok a keleti népek idegen népekkel való bánásmódról (memorandum) javasolja, hogy a Németországhoz csatolt területeken a 8 millió és a Főkormányzóság területén élő 15 millió etnikailag kevert népességből ki kell választani, akik asszimiláslásra alkalmasak. A többi menyjen a főkormányzóság területére mint munkaerő-tartalék. Ezt V28-án Hitler jóváhagyta • Terv: MaDAGASZKÁR-memorandum (Rademacher-Luther munkatársa volt): Nem német ötlet a zsidók M-ra deportálása. A tervet 40-ben mondta H Mussolininek A dolog azért valósult meg, mert Churcill nem akart békét kötni Hitlerrel. De a Külügymin Tervet dolgozott ki a 4 millió zsidó M-re

telepítéséről. Terv: építőmunkásokat, szakembereket akartak előre küldeni, 200 kg-ig minden korlátozás nélkül vihettek volna magukkal cuccokat. A zsidó földművesek, orvosok, szakmunkások pedig minden korlátozás nélkül. Egy központi bnk finanszírozta volna a zsidók hajóútját (vagyon beszámítása mellett). M élén egy SS Birodalmi Führernek felelős német rendőr-kormányzó (deutsche Polizeigouverneur) teljhatalommal.ett volna saját posta, saját rendőrség, vasútaz ide települők nem kapnak német állampolgárságot, de elveszítik azt az állampolgárságot, ahonnan kitelepülnek. Radamacher célja: az, hogy a zsidók ne szerezzék meg maguknak Jeruzsálemet, de biztosítani akarta a zsidók német kézen maradását. Hitler: 1940-ben megelégedett volna csupán a kitelepítéssel. Ennek kapcsán 1939-41 kb 500.000 francia és lengyel állampolgárt telepítettek ki, ennek 10%-a zsidó ENDLÖSUNG (VÉGSŐ MEGOLDÁS) Hitler mikor és miért

döntött a zsidók megsemmisítése mellett? Tény: H. még 1941-ben is azon gondolkodott, hogy hova lehetne még több zsidót kitelepíteni nem csak a német, hanem a német befolyású területekről. 1941. VII 31-én adta ki a Göring a megbízást Heydrichnek, hogy csináljon tervet megszervezése, anyagi kerete és egyéb tekintetben is a zsidókérdés megoldásáról. A terv megalkotásában szabadkezet kapott.Azt nem tudni, hogy elkészült-e ez a terv Arra sincs bizonyíték ,hogy az egész zsidóság likvidálása volt- e cél már ekkor. 1. Nézet: 1941 nyarán döntött a kiirtásról a hadi sikerek kapcsán 2. Nézet: 1941 ősze, mert tudta, hogy nem nyerheti meg a háborút, ezért minél hamarabb akart túllenni ezen. 3. Nézet: H gégerákosnak hitte magát és ezért közelgő halála miatt döntött a holocaustról 4. Nézet: Goebbels, Heydrich befolyása miatt gondolnak erre MENETE: 1941. októberében kezdték eltávolítani a zsidókat tervszerűen (Ezért

viseltek sárga csillagot 1941. IX 1-től) Sárga csillag: A kristályéjszaka után tartott értekezleten (1938. XI 12) Heydrich javasolta, de Göring ellenezte. 1941. IX 18: Himmler levele Arthur Greisernek (Warthegau Birodalmi Vezetője), hogy Hitler célja, hogy minél előbb zsidómentes övezet legyen ALTEREICH (Ausztria nélküli Régi Németország) és a Cseh-Morva protektorátus. 1941. IX 22-24: Heydrich, Himmler és Hitler találkozója Ekkor nevezte ki H Heydrichet a Cseh-Morva Protektorátus élére 1941. X 23: született meg a döntés a zsidók deportálásáról, mert ezena napon tiltotta meg titkos rendelettel Himmler a zsidók emigrálását. Ez után Fro-ban főleg délre, Elzász-Lotharingiába deportáláták a zsiókat. 1941. X 15: Németországból az első deportálások kezdete DE! A németek még mindig rosszul reagáltak a zsidók deportálására. 1941. XI 29:, de elhalasztva 1942 I 20 Wannseei tanácskozás: "végső megoldás értekezlet": mivel

nem volt teljesen tisztázva ki zsidó (vegyes házasságban élők esetén, külföldi állampolgárságú zsidók esetében.), ki nem, ezért Himmler összehívta ezt az értekezletet. Részt vettek fontosabb minisztériumok államtitkárai, SS, Gestapo főnöke Valószínűleg a Csendes-óceáni események miatt el kellett halasztani. Helyszíne: RSHA Grosse Wannsee 50-58.sz alatti hivatalban Elnöke: Heydrich – a zsidókérdés teljhatalmú intézője! Résztvevők: 1. Heinrich: RSHA IV részlegét(Gestapo) képviselte 2. Adolf Eichmann (Obersturmbannfhürer): IV-B-4, Zsidóügyi osztály 3. DrMeyer, Gauleiter, Dr Leibbrandt, Reichsamtsleiter: Megszállt Területek Minisztériuma 4. Dr Stuckart: Belügyminisztérium 5. Dr Freisler: Igazságügyminisztérium Heydrich bejelentette, hogy Hitler hozzájárult a zsidók keletre telepítéséhez. Kitelepítés = Lösungsmöglichkeit A kitelepített zsidók munkacsoportokban dolgozni fognak, aki egy része el fog pusztulni, de ami marad

egy újjászületett zsidóság magja lesz. Megállapodás: 1. először a Cseh-Morva Protektorátust zsidótalanítják Ergo a már korábban eldöntött Európai zsidóság kiirtásának a tervét beszélték meg ezen a konferencián. De haláltáborokról itt még szó sem volt 2. vita tárgya volt a vegyes házasságúak, kevert vérűek (Mischlinge) sorsáról Következmények: • lengyelországi gettók felszámolása 1942. tavaszától • zsidók elszállítása a treblinkai, sobibóri, chelmoni, belzeci haláltáborokba – azonnal megölték őket. • 1941. októberétől a német zsidókat deportálják Kovnóba, Minszkbe, Rigába – azonnal agyonlövik őket. • Auschwitz – itt alkalmazták először alkalmanként a Ciklon-B mérgező gázt. • 1942. tavasza újabb döntés: a szovjet hds Ellenállása miatt nem volt megvalósítható, hogy a zsidókat valamilyen megszállt területen dolgoztassák. Ezért 1942-től amelyik zsidót nem lehet dolgoztatni, azt

agyon kell lőni. (Ezt Dieter Wisliceny vallotta 1945-ben, aki Eichmann közvetlen munkatársa volt • Hitler 1942. I 23 wannesee-i konf után 3 nappal már arról beszélt, hogy az európai összes zsidó kiirtása a béke feltétele. 4. EINSANTZGRUPPÉK AKCIÓBAN: Einsantzgruppe: A SS különleges akció-csoportja, egyfajta rendőri egység. • Szovjetúnióban rendőrség segédcsapataival együtt 1941-től ölte a zsidókat, oroszokat, ukránokat. • Ausztria, Csehszlovákia: 1938-1939-ben itt is működtek. • Lengyelország: Lo. Lerohanásakor feladat kémelhárítás, felderítés, hírszerzés • Megmaradtak a jelentéseik, amelyeket a központba küldtek! • Központ: Pretsch (egy határőrség kiképzőiskolájában) • Tagok: rendőrségből, vezetők: RSHA listájáról Himmler és Heydrich válogatta ki; ezek közül 42 az SD tagjai is voltak.pl Otto Ohlendorf (Einsantzgruppe-D parancsnoka), Ernst Biberstein (E-C parancsnoka) eredetileg protestáns lelkész

volt. • 1941. VI 22 után : einsatzkommandók szétküldése: A csop: 1.000 ember 5 alegységben Baltikumba nyomult, B csop: 655 ember Beloruszia-Szmolenszk felé ment a német hds-sel. C csop: 750 tömeggyilkos Észak és Közép-Ukrajnába mentek. D csop: 600 fő, Dél-Ukrajna, Krím-fsz., Kakukázus • 1941. VII 2: Heydrich meghatározza az E feladatait 1. front mögötti területek pacifikálása 2. kémelhárító és hírszerző rendszer kiépítése 3. szovjet archivumok megszerzése 4. SZKP tagjainak, szovjet funkcionáriusok, pártpozícióban lévő zsidók megölése 5. Helyi lakosság által szervezett pogromok támogatása 6. VII17-től: a hadifogolytáborokból a zsidók kiválogatása + megölése Rosenberg 1941. IV 20: A keleti területek Alfred Rosenberg igazgatása alá kerültek Ő javaslatait egy memorandumban összegezte 1941. IV 29-én Ezek: Szovjetunió felosztását, a judaista-bolsevista adminisztráció felszámolását és lakosság áttelepítését a

Balti Államokba: Baltikumból Belorussziába. Tehát ő a kitelepítés és mezőgazdasági munkára kényszerítésben látta a megoldást. Ergo nem tudott arról, hogy Hitler célja ekkor már a kiirtás 1941. VII 17: Rosenberg átvette a Megszállt Területek Minisztériumának a vezetését 1941. VII 15 Generalplan Ost – Keleti Általános Terv: Himmler parancsára, Meyer & Hetling álította össze a keleti népekkel kapcsolatos náci politkáról. Terv: 31 milló ember áttelepítése az Uralon túlra., helyébe 30 év alatt 4,5 millió németet telepítenének Zsidók likvidálása a keleti területekről: Hitler célja az aeinsatzgruppékkal: A Szovjetúnió területét meg kell tisztitani a judeo-bolsevizmustól, hogy aztán a Lebensrau alapján a szláv népek szlganéppé válhasson. Az összes orosz zsidót ki akarta irtani (valószínűleg ez már 1941 elején el volt határozva, de erre parancsot csak 1941. augusztásban adtak ki Erre bizonyíték, hogy addig csak

zsidó férfiakat öltek.) Bár a nümbergi tvszék előtt az Einsantzgruppek több tagja vallotta, hogy az orosz zsidó likvidálására már 1941. tavaszán parancsot kaptak volna De a Heydrich által kiadott parancsok egyikében sincs erre parancs abban az időpontben. Az 1941. Június 22-e előtti gyilkolások esetén valamire általában hivatkoztak pol fosztogatás (Plünder), rablás (köztük nők és gyerekek is előfordultak). Zsidók tömeges likvidálásának menete: 1941. VII 5: Lvovból (E-B) zsidó értelmiségek megölése 1941. VII6: tarnopoli zsidó értelmiség letartóztatása + kivégzése (E-A) 1941. VII 7: Vilniusi zsidó értelmiség letartóztatása + kivégzése (E-C) 1941. VIII 1 után: E-D 11/a kommandója kisgyerekeket kezd gyilkolni "Meg kell halnod, hogy mi élhessünk" – ez volt az indok, mivel ha időben nem végzik ki a zsidókat, akkor azok fogják eliminálni (megsemmisíteni) a német népet – mondta Hitler. Vicces pofa. Ennek

ellenére az E-prancsnokok azt vallották hogy 41. aug előtt nem öltek gyerekeket és nőket. Hogy jött a kényszermunka? Ukrajnában a likvidálandó zsidók nagy része szakember, szakmunkás, akik nélkül az ukrán hadiipart nem lehet újjáépíteni, ismerte fel az E-C parancsnoka. De ez máshol is felmerült 1941. XI 1: Karl Jager (SS-Stansarsführer, E-A 3sz kommandójának vezetője) azt mondta, hogy Litvániában a zsidó munkásokon és családjukon kívül nincs több zsidó: ez 34.500 fő volt. Ezekre az emberekre a tél után szükség van, de ezek sterilizációs programját már el kéne kezdeni – javasolta. Litvániában volt a legsikeresebb a zsidók megölése Itt a vh előtt 168000 zsidó élt, azok kiirtásában a litvánok is részt vettek. Ugyanebben a lettek passzívak voltak, nem léptek fel a zsidók ellen, az észtek meg pogromokat sem szerveztek. Oka: Észtországban a zsidók az oroszokhoz asszimilálódtak, Litvániában, Lettországban nem, így ott

erősebb volt a cionista és vallásos mozgalom. Probléma: Wermacht nem szívesen ad katonát a zsidók megölésére, de követelik a minél gyorsabb kivégzésüket. Tehát nem volt tökéletesen megszervezve az egész Cigányok: Einstazgruppék nem kaptak arra felhatalmazást, hogy öljék a cigányokat. Ha igazolni tudták a cigányok, hogy nem élnek vándorló életet, akkor nem bántották őket. 1941. nyarától: E módszerre radikalizálódnak Pl Pinszkben 1941 VIII 20 egy kollaboráns milicista megöléséért 4500 zsidót öltek meg. 1941. IX 23: Janovicsi: a helyi gettó járványveszélye miatt 1025 zsidót különleges eljárásban = sonderberbehandlung öltek meg. Kmenyec-Podolszkij: első nagy tömegű zsidó megölése: 23.000 zsidó egölése, ebből 16000 magyar. 1942. IX 29-30: Babij Jarnál 33700 zsidó megöléseEz már tömeges és módszeres likvidálás. Balti Államok: KOVNOBAN: Hans Cramer (Kovno kormányzójának rendelete) 1942. VII 28: zsidóknak tilos

járdákon menniük, közparkot látogatni, köztéri padra ülni, tömegközlekedési eszközöket használni,m taxit, lovas kocsit. 1942. VII 24: a kovnoi gettóban kötelező az abortusz Segéderők = Schutzmannschaften szerepe: ezek lengyel, litván, ukrán, belorusz önkéntesekből álló csapatok akik ugyanazt csinálták 1942 nyarától, mint Einsatzgruppék. Ennek Kurt Daluge (Ordungs-Polizei parancsnoka)adott utasításokat. Számuk 1941 dec: 30.000, 1941: 300000 fő Egy-egy E mellett 6-10000 fős nem hivatásos kommandó állt Pl. 1941októberében Skluzban (Beloruszia) egy ilyen németekből és litvánokból különítmény ölte meg a város összes zsidóját. (11 számú rendőr-zászlóalj) Túl brutálisak voltak De sokukat nagyon megviselte ez. Ezért kaptak néhány elgázosító teheratót A zsidók nem menekültek: mert nem tudták, hogy mi vár a zsidókra, hisz sajtóban egy szó sem volt erről, aztán meg Letto-Litvánia-Észto. napok alatt el lett foglalva,

így nem tudtak menni Plusz Lengyelországból 200-300.000 lengyel zsidó menekült 1939 szeptember után Szovjetunióba. Litvániából – 14-15.000, Lettországból – 14-15000, Észtországból – 2-2500 zsidó menekült el. Kelet-Lengyelország + Besszarábia + Észak-Bukovina + Baltikum: 140-170.000 zsidó menekült el Gázosító teherautók = halálkocsik 1941-ban már használták, ennek új típusa. 1941. okt sachenhauseni KZ-ben kipróbálták a az új típusú gázosító teherautót De probléma volt velük, hogy gyakran elromlottak, sok üzemanyagot fogyaszottak. EREDMÉNYEIK: • több szovjet állampolgárt öltek meg, mint zsidót • áldozatok száma kb. 20 millió volt: 8,5 millió szovjet katona, 20-30 millió civil áldozat • hadifoglyok: közül kevesen munkaképesek. Éhhalál, tifusz, más betegségekkb 3 millió katona halt meg hadifogolyként így. • Nyomeltüntető munkát: Paul Blobel végezte, aki az 1.005 sz kommandó élén állt 5.

Táborok, haláltáborok – Konzentrazionslager (KZ) Koncentrációs tábor: a totális rendszerekben elterjedt formáját (CCCP, Németo, Kína) először az angolok használták az angol-búr háborúban (1899-1902). Ők akkor 150000 nőt és gyereket zártak be, akik közül legalább 35.000 ember halt meg éhezésben, betegségben A angolok ezt concentracion campnek hívták. Primo Levi szerint: (író) azt tartja, hogy ezek a táborok a totalitárius állam hierarchikus szervezetének jellegzetességeit tartalmazza. Ő is megjárta Auschwitzet: 1943-ban került oda Azt írta, hogy csak azok élhették túl a haláltábort, akik csak magukkal foglalkoztak és mindent megtettek saját megmentésükért.És el kellett felejteni embernek lenni, állatok módjára élni. "Szégyen embernek lenni, mert ember építette Auschwitzot" Különbség KZ és GULAG között: megölés-halálra dolgoztatás, zsidó volta miatt – tulajdonosi osztály megsemmisítése, politikai okok.

II.VH előtt: KZ: Országos hálózatának megszervezésével kikerült az igazságszolgáltatás alól. 1933. III 22 Dachau – első olyan kz, amely közvetlenül SS irányítása alatt van Hivatalosan ez is átnevelő tábor volt 33 végéig. Aztán a tábor parancsnoka: Hilmar Wackerle teljhatalmat kapott, akit le kellett váltani, mert a müncheni államügyész kivizsgálta a dolgot és azt mondta, hogy egy táborvezetőnek nincs joga foglyokat kivégezni. Ezért Himmler leváltotta, utóda – a nem sokkal jobb választás – Theodor Eicke lett. Alatta lett Dachau a legrettegetebb tábor. Ezt Goebbels próbálta ellensúlyozni olyan fotókkal, amelyen békésen dolgozó emberek voltak. (milyen kis vicces pofa volt ez a Goebbels) Dachauban 1933-ban 24, 1936-ban 10 fogoly halt meg. Hitler: komoly gazdaságpolitikai funkciót tulajdonított a KZ-nek. 1934-36: évente 5-7.000 embert vittek kz-be hosszabb-rövidebb időre – 90%-a szociáldemokrata v. szakszervezeti aktivista v

kommunista – 10% zsidó (az előző 3 ok valamelyike miatt a többség) 1938. VII 15: zsidók szisztematikus letartóztatása és kz-ba szállításának kezdete Ezen a napon kb.1500 főt vittek kz-ba, olyanokat, akikről a rendőrségen akta volt Még ha közlekedési szabálysértés miatt is. 1938. november: Kristalnacht után zsidók tömeges letartóztatása megkezdődik Ekkor kb 20.000 embert vittek oda, a többséget néhány nap múlva szabadon engedték, de aláírattak egy papírt, hogy önként emigrálni akarnak. 1939. szeptember: 6 KZ működött: Dachau, Sachsenhausen-Oranienburg, Mauthausen, Flossenburg, Bluchenwald, Ravensbrück (ez női tábor volt). II. vh Kitöréséig kb 165-170000 ember járhatott táborban a két vegyes tábor nagyüzemi jellegű, de a 4 kicsi kevesebb emberrel működött. Egy ilyen táborban 20-30 SS szolgált. Állandó zsidó foglyokat két részre osztották: – "udvari" zsidók = HOFJUDEN, szakmunkások – "piaci"

zsidók = PLATZJUDEN, vasúti szerelvények kiürítését, tisztítását végezték, levágták a női foglyok haját, tördelték a halottak fogait, égették a halottakat. II.VH alatt: Lengyelország: Lo. Lerohanása után 6000 kisebb-nagyobb tábort szerveztek meg Azért tudtak ennyi tábort szervezni, mert nem volt kormány,nem volt ellenállás, azt csináltak, amit akartak. Keletebbre volt ellenállás, partizánakció (CCCP) Funkciójuk alapján (7 féle): hadifogolytábor, munkatábor, kényszermunka-tábor, gyűjtőtábor, kitelepítő-táborok, büntetőtábor, megsemmisítő-intézmények (Vernichtungsantalt = haláltábor) Haláltábor: csak azok a táborok, amelyekbe szelektálás nélkül kerültek a zsidók és azonnal megölték őket. 4 ilyen volt: 1. Belzec, 1941 XII – 1944 VII működött 2. Sobibór, 1942IV – 1943 X működött 3. Treblinka 1942 VII 23 – 1943 X működött (Treblinkát kb 50 ember élte túl) 4. Chelmno (Kulmhof) 1941 XI – 1943 IV 7

(Alkalmanként még 1945 január 18-ig működött) Adatok: 1 millió zsidó dolgozott bizonyítottan, ebből kb. 100000 maradt életben Valószínűbb, hogy 3-4 millió zsidó volt kz-ben. Általában egyetemisták, fiatalok élték túl Auschwitz :1941. XI 26 – 1944 XI-ig működött Lublin-Majdanek: 1942. IX – 1943 XI-ig működött Auschwitz, Lublin-Majdanek-i kz: a munkaképesnek ítélt hadifoglokat válogatták ki és ölték meg a többit. Auschwitz: 1941. XI 26 – 1944 XI-ig működött Auchswitz vegyes tábor volt (haláltábor + munkatábor). Rengeteg altábora volt, mindennek a főparancsnoka Rudolf Höss 1943. XI11-ig A helyén eredetileg a lengyel hds kaszárnyái voltak, amelyet 30 bűnözővel(őket Sachsenhausenból szállították oda) + 700 politikai fogollyal (a tarnovi börtönből) kezdték átépíttetni 1940. V 20-án Ezek közül, a német származásúakból barakkparancsnokok = BLOCKALTESTE lettek. A legelvetemültebbek ezek közül azok, aki

Sziléziából kerültek ide, mert azok lengyelellenesek és antiszemiták voltak egyszerre és még lengyelül is tudtak. 4 halálok A.-ban: 1 Túl sok munka 2 Túl kevés élelem 3 Túlzsúffoltság, így pihenni sem lehetett 4. Higénia hiánya 1941. VI foglyok száma: 17000 Eleinte nyilvántartás róluk, csak itt tetováltak számokat megjelölésükre. (Háftling = fogoly) Krematórium: 1943. III 22 – VI 25 között kezdték el használni Auschwitz-Birkenauban a krematóriumokat. A két legnagyobb krematóriumban (II és III) egyszerre 2-3000 embert tudtak égetni. A IV-V krematórium 1440 emrert tudott elégetni 24 óra alatt Halott nők haját Bajorországba szállították, a hamvakkal meg a földeket trágyázták vagy haleledel lett belöle. Szégyen. A krematórium teljesítménye évszakonként változott, hőségben nehezen működött. A magyar zsidók meggyilkolásakor ezért 1944 nyarán még üzembe helyezték a régi hullaégető gödröket is. Összteljesítmény

1944 8000 ember/nap, hullaégető gödrökkel 10-20000 ember/nap A II-III.sz krematórium alatt a gázkamrák előtt fürdőcsarnokhoz hasonló terem volt Beterelték az embereket, levetkőztették, szappant kaptak. Légmentesen záródó ajtókat ekkor becsukták és megvárták, amíg a hőmérséklet a testektől megemelkedik. A gázkamrák tetején 3 szelepes kéményszerű nyíláson keresztül szórták le a Ciklon-B szemcséket. (Ciklon-B = Cyklon zur Schadlingsbekampfung),amely a levegővel keveredve gázzá alakul és 1 percen belül halált okoz. A Ciklon-B-t eredetileg tetves ruhák fertőtlenítésére használták A gázkamrákból a zsidó Sonderkommando tagjai cipelték ki a hullákat, gyűrűt, ruhát aranyfogakat kösszegyűjtötték külön ezzel a feladattal megbízottak. Rengeteg aranyat szereztek így: Treblinkából kb. 208 kg arany/hó került Németországba Orvosok – emberkísérletek: 1. DrKremer kísérletei Éhező embereket vizsgált 2.

Sterilizációs kísérletek 3. Dr Rascher (SS-Haumptsurmführer) Ember hogy reagál a szélsőséges hőmérsékletre 4. Dr Grawitz: • azt vizsgálta, hogy ugyanolyan gyorsan lehet feléleszeteni azokat az embereket, akik hideg levegőn fagytak meg, mint akik hideg vízben. Foglyokat 9-14 órán át tartották -27 fokos hideg vízben meztelenül, aztán meg forró fürdőbe tették őket. 1 órán belül a többség magához tért, bár sokak keze-lába fehérre fagyott. • azt is vizsgálta, hogy hogyan reagálnak az emberek a nyomásváltozásra. • milyen magas a vér forráspontja (magas légköri kísérlet): A VP = Versuchpersonen = emberi kísérleti alanyok alapján azt lehet mondani, hogy 12 km magasságon felül védőruha nélkül fél órán belül maghal az ember. 20 km magasan 6 perc Dr.Josef Mengele: szelektálta az embereket, haláljelentéseket gyártottak • iker kísérleteket folytatott • törpéken kísérletezett • Auschwitzban 1942-43 folyamán a

foglyok 19-25%-a halt meg. Probléma: korrupció, saját zsebre dolgozás. Ezért váltották le Auschwitz éléről Rudolf Hösst 1943. XI 11-én Ekkor indult meg Konrad Morgen SS-bíró korrupciós vizsgálata Megoldás: Höss leváltása után új struktúra 1. Auschwitz I (a főtábor) 2. Auschwitz II (Birkenau) 3. Auschwitz III (Monowitz) ez alá tartoztak a környék kényszermunka táborai Felszabadítása: 1945. januárjában a Vörös Hds elől menekülő nácik felszámolták • 1945. I 20 felrobbantották a II-III krematóriuomt + tábori irattárat elégették Majd 48.000 embert meneteltettek Németország felé • 1945. I 27 7650 csonttá soványodott zsidót találtak ott a szovjet katonák Treblinka: • élén: dr. Irmfried Eberl (SS-Untersturmführer) – ő Brandenburgban és Bernburgban is gyilkolóközpont irányított. Nem volt túl jó vezető, ezért Christian Wirth átszervezte a dolgokat, aztán átadta a dolgokat Franz Stanglnak. • 1942. VII 23-28 között

Varsóból 200000, más gettókból 100000 ember zsidót szállítottak. • A táborban 13 gázkamra volt, 400 ember/40 perc ÁLDOZATOK SZÁMA: Rudolf Höss: kihalgatásakor azt mondta: • Lengyel-Főkormányzóság: 250.000 ember, Görögország: 65000, Németország: 100.000, Hollandia: 90000, Franciaország: 110000, Szlovákia: 90000, Belgium: 20.000, Magyarország: 400000 • Auschwitzba deportáltak száma: Lengyel-Főkormányzóság: 300.000, , Görögország:55.000 Németország: 69000, Hollandia:60000, Franciaország:69000 Belgium: 25.000, Magyarország 436000, Szlovákiából: 27000 ö: 1,041000 ember HOLOCAUST NYUGAT-EURÓPÁBAN 6. Holocaust Itáliában: Zsidók Itáliában: alacsony a létszámuk kb. 44500 fő 1938-ban Pápaság sincs oda értük 1938-ban a lege raziali = faji törvények idején derült ki, hogy nem állapítható meg tisztán ki a zsidó, plussz egy csomó zsidó magas pozícióban volt. Azt mondta erről Benedetto Croce (olasz

történetfilozófus), hogy "az 1871-1915 közötti korszakban nyoma sincs az antiszemitizmusnak nevezett hülyeségnek. Itáliát sokáig a széttagoltság jellemezte, így a kisállamiság, a megosztottság nem volt jó alap a rasszizmus kialakulásának. Plussz az olasz zsidók 10%-a csatlakozott fasiszta párthoz. Tehát nem lehet hivatalos antiszemitizmusról beszélni Itáliában 1933-ban. Zsidókat bár eltávolították az Akadémiáról, de a numerus clausus rendeletek hatására ide jöttek tanulni az emberek Mo-ról, Romániából, Lengyelországból. ezért sokáig még kedvezményekben is részesültek az ilyen zsidó diákok. Mussolini nem támogatta sem az Anschlusst, sem H. zsidópolitikáját is megvetette Úgy tartotta, hogy a nemzeti büszkeségnek nincs szüksége a faji őrületre. 1933. III30 zsidó üzletek bojkottja után ezrével menekültek zsidók Itáliába Még 1935. Nürnbergi tv-ek elfogadásakor sem értett egyet ezzel Cionista csoportok

Itáliában: szabadon működhettek, ha bizonyították, hogy létük a rendhez szükségesek. 1938. november: a Fasiszta Nagy Tanács megszavazott zsidótörvényeket(Előzménye: bár nem volt szándékában Mussolonininek, nem német nyomásra vezette be. Hitler amúgy sem akart beavatkozni az olasz belpolitikába). Tv: • zsidó:1. aki vallása zsidó, 2 aki zsidó az anyja,ha apja ismeretlen, 3 Aki 1938 X 1 előtt született zsidó anyától + olasz apától, 4. Aki zsidó anyától + külföldi állampolgárságú apától. • megtiltották a zsidók + olaszok vagyes házasságát, kivéve 1. halálos ágyon fekvők, 2 akik igazolták, hogy születendő gyerek tv.esítése érdekében karnak házasságot kötni • Zsidó nem alkalmazhatott nem zsidó alkalmazottat • Nem fogadhat örökbe "árja" gyereket • Hds, állami hivatalokból el kellett távolítani őket • Kizárták a Fasiszta Pártból • Kizárták a 100 főnél több embert foglalkoztató üzem

irányításából • 20.000 líránál többet érő ingatlanukat államosították, mezőazdasági terület esetén 5000 líra feletti területet • 1919. I 1-je után olasz állampolgárságot kapott zsidót megfosztották állampolgárságuktól • Mentesítéseket kaptak: háborús veteránok, régi fasiszta párttagok, azok gyermekei, szülei, nygaszülei. • Orvos, mérnök, ügyvéd, ha bizonyította, hogy cégüknél szükség van munkájukra felmentést kaptal a foglalkozási tilalom alól. III. Viktor Emánuell véleménye Bírálta, nem értett egyett XI. Pius, utóda XII Pius: szintén bírálta Zsidó tv.-ek végrehajtása: lassan ment végbe Itáliában • 1941. X15-ig 6000 olasz zsidó vándorolt ki • Több ezren áttértek katolikus hitre • • • • • 1939-41: internálások,+ egyéb zsidóellenes intézkedések, de amíg Mussolini a tényleges hatalom birtokosa volt, addig nem ment tovább. A németek kérték 1941-42 között: 1. Náci

megszállás alatt álló területek olasz zsidóinak deportálását, 2. Olaszországi zsidók deportálását 3 Olasz megszállás alatt álló görögországi, franciaországi és jugoszláviai területekről a zsidók deportálását. Nemet mondott ezekre Mussolini. 1942. X 12 Himmler tárgyalt M-mel, de ő sem tudta rávenni M-et, hogy egyértelmű parancsot adjon ki a "nihil osta = nem ellenzem" helyett. 1942. X 11 Lanza d’Ajeta Ciano kabinetfőnöke) határozottan visszautasította von Mackensen római német követnek, hogy a megszállt nyugat-európai területekről olasz állampolgárságú zsidókat deportáljanak, mondván nekik ugyanolyan joguk van a védelemhez, mint a többi olasz állampolgárnak. (Bár a zsidó tv-ek életben voltak, amelyek megfosztották állampolgárságuktól a szidókat) 1942: a német kormány követeli, hogy M szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és intenzíbben intézkedjen. ezeket visszautasították Lehet, hogy

Piusnak szerepe volt abban, hogy M. ne változatta meg zsidópolitikáját M tudta, hogy németek összes európai zsidó likvidálására törekednek, de ennek ellenére elutasította ezt. Olasz zsidóvédő politika okai: 1. csekély a zsidók száma Itáliában; nem túl gazdagok, se túl befolyásosak 2. Mussolini nem volt akkora befolyással a hds-re és államapparátusra, mint Hitler 3. M-nem nincs SS-se 4. A fasiszta párt korruptabb, mint az NSDAP 5. A Vatikán a fasiszták hatalomrajutása (1942 X) után is meg tudta őrizni viszonylagos fügetlenségét 6. Az amúgy németellenes tisztikar nem látta értelmét a zsidók deportálásának 7. Hitler sem akarta megváltoztatni M politikai állását a zsidókkal kapcsolatban 1943. VII25: Itália az antifasiszta szövetség mellé állt de facto, M-t Viktor Emánuell fogságba vetette. A fajvédelmi tv a fegyverszünet bejelentéséig (IX 8) nem vonták vissza hivatalosan. Ezzel megakadályozták, hogy amíg e tv hatályban

volt, addig SS nem csaphatott le az olasz zsidókra kiugrás után: É-Olaszo. Német megszállás alá került Theodor Dannecker, és Odilo Globocnik jött. Zsarolás: 1. a római zsidó közösségnek 50 kg aranyat fizessen 200 túsz életéért (1943 IX 26) Rómaiak 80 kg aranyat gyűjtöttek össze (amúgy Vatikán 15 kg-t ígért kölcsönbe) 2. Ancora prefectusa a helyi zsidó lakosságot 400000 líra fizetésére kötelezte 1943. IX 10: M-et kiszabadítják fogságából • ez után megkezdődik a zsidók letartózatása pl. Merano, Triseszt • németek Auschwitzba deportálnak zsidókat • 1943. X 16: megkezdődik a zsidók deportálása Erre Hundal püspök követelte a deportálások megszűntetését, különben a XII. Pius nyíltan lép fel a zsidók deportálása ellen. De a Vatikán be volt kerítve és félő volt, hogy H elrabolja a pápát és a kincseket Németo-ba viteti. Salói Köztársaság v. Szociális Köztársaság: • 1943. XI 14: észak-itáliai fasiszta

szervezetek kongresszusa; elfogadják a Salói Közt Alkotmányát; ez egy fasiszta bábállam • • • • 1943. XI 30: a BM elrendelte a zsidók letartóztatását + ideiglenes koncentrációs táborba vitelét. Hatása: felháborodás, erre mentesítik ez alól a 70 éven felülieket, vegyes házasságból származókat zsidók: nagyon keveset tudtak az európai holocaustról 1944. IV 18: M elrendeli az Ispettorato Generale per la Razza (Zsidóügyi Főfelügyelőség) felállítását, ez M. ellenőrzése alatt állt Vezetője: Giovanni Preziosi Észak-Olaszországból: Dannecker vezetésével 1943. Végén 1000 zsidót deportáltak Auschwitzba. Összesen: 12000 olasz zsidót deportáltak 1943-44 között Zsidó holocaust áldozatainak száma: 7.680 HOLOCAUST NYUGAT-EURÓPÁBAN • • 1. 2. 3. 4. 5. a.) b.) c.) Általában kevés a zsidó, asszimilálódtak a társadalomba, nincs olyan nagy befolyásuk és hatalmuk. Németek eltérő megszállási rendszereket

vezettek be: Norvégia: az ország ellenállt, SS irányítás alá lerült ezért. 1700-1800 zsidó Dánia: Német Birodalomba bekebelezték, ergo antiszemita tv-ek életbe léptek. Kb.3500-4000 zsidó Hollandia: Arthur Seyss-Inquart, birodalmi biztos (Reichkomissar) uralma alá került. Kb. 140000 zsidó Belgium: katonai megszállás alá került, Falkenhausen tábornok irányítása alá került. Kb. 65000 zsidó Franciaország: több részre osztották: kp.Párizs, itt székelt Bockelber tábornok, utóda: Otto von Stülpnagel(Fro-ot megszálló erők főparancsnoka) Elzász-Lotharingia: Nématországhoz csatolták Nizza és környéke: olasz megszállás alatt Loire-tól délre: Vichy kp.-tal Pétain marshall kollaboráns kormánya 7. Holocaust Dániában: Zsidók helyzete megszállás előtt: • alsó és felső-középosztálybeli emberek • teljesen asszimilálódtak (1849-től véglegesen rögzítették emancipált helyzetüket) • de 1933-tól egyetlen zsidónak sem adtak

letelepedési engedélyt. Megszállás után: • gyorsan megadta magát Dánia, így kormányzat és államapparátus tovább működött. Gyenge az elnyomás mértéke. Koppenhágában Renthe-Fink képviselte Németországot mint követ.Utóda dr Werner Best 1942 novemberétől • Mivel dánok "tiszta fajú árják" • Best: Rögtön felvetette a zsidókérdés tisztázását Scavenius miniszterelnök lemondásával fenyegetőzött. Best 3 javaslata: 1. egyenként fel kellene jelenteni a zsidókat a dán kormánynál azzal a váddal hogy akadályozzák a No. és Dánia további együttműködését 2. No Szakítsa meg a gazdasági kapcsolatot Dániával, hogy a zsidókat eltávolítsák a gazdasági életből 3. Egyes/külföldi mnekült zsidók letartóztatása De a dán zsidó befolyás nem túl nagy, ezért nem történt semmi. 43 VIII-ig 1943. VIII 29 dán kormány lemondott, mivel nem tudta megakadályozni a nácil megtorló akcióit. 1943. IX 18 Hitler engedélyezi

a dán zsidók deportálását (IX 8 Best javasolta) A deportálás nem volt hatékony, mert 1. Svenningsen megígérte a zsidó hitközösség vezetőinek: C B Henriques, Lachmann, hogy akadályozni fogják a zsidók deportálását. Ehhez tartották is magukat Lachman felvetette, hogy a zsidókat Svédországba kéne áttelepíteni. 2. G F Duckwitz (koppenhágai német követség attaséja) informálta a jövendő miniszterelnököt: Hans Hedtoffot 3. Hanneken tábornok nem támogatta katonákkal az SS-t 4. 1943 X 1 Éjjel kezdődött meg a zsidók deportálása: 2000 vonattal, 4000 hajóval akartak deprotálni. DE! A dán rendőrség kísérte a németrendőröket ügyelve arra, hogy csak azt vigyék el, aki ajtót nyit. Így a dán rendőrök vigyáztak arra, hogy senki ne nyisson ajtót 5. A dán vizeken zajló zsidó menekítés felett szemet hunyt a haditengerészet (Kriegsmarine). Eredmény: 477 zsidó deportálása Theresienstadtba. Dán holocaustban 60 zsidó halt meg.

Deportálások elleni tiltakozás: 1. X Keresztély dán király: személyesen tiltakozott a megszállóknál 2. Keresztény dán papok 3. Egyetemek: rendkívüli szünetet rendeltek el 4. Emberek: Taxisofőrök ingyen vitték a zsidókat a tengerpartra, ott ingyen lakhattak és ingyen szállították a zsidókat. 5. Svédország: elérése a legkeskenyebb tengeszakaszon 9 km, leghosszabb út 24 km Eredmény: 3 hét alatt 7.200 dán zsidó és 7000 nem-zsidó rokonuk távozott Svédországba. Best: • Elégedett ezzel az eredménnyel, mivel 1943. X 2-ra nem volt zsidó legálisan Dániába • Best értékelése: ellentmondásos, de az biztos, hogy Ulrich Herbert (Best bibliográfusa) szerint Best antiszemita volt, (aki egyébként dániai német), de felfogása szerint mindegy, hogy úgy tünnek el a zsidók, hogy munkatáborba mennek, vagy haláltáborba vagy épp kitelepülnek. Kirchoff szerint a dán kormány kollaboránsa volt és tényleges akadálya volt a deportálásnak.

(tudatosan?) Theresienstadt: A dán kormány figyelemmel követte a deportáltak sorsát 1943.45 között Eichmann engedélyére meg is látogatták a dán Külügyminisztérium és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői meg is látogatták a gettót. Persze kicsinosították előtte, hogy ne tűnjön zsúfoltnak több ezer embert deportáltak Auschwitzba. 1945-ben a theresienstadti zsidókat Svédországba szállítottak. 8. Holocaust Hollandiában: Holland zsidóság: • teljesen asszimilálódott, többsége askenázi (Kelet-Európából származó ortodox vallási előírásokat követő) • 1933 után kb. 16000 német zsidó menekült ide • sok zsidó halt meg, mert nem volt merre menekülni. É-náci Námeto, Ny-Belgium német megszállás alatt. • Holland zsidók se túl gazdagok, se túl befolyásosak:ált. közép- és kispolgársághoz tartozik. • Számuk: tengerparti városokban: 60.000, Amsterdamban 80000 zsidó él Ö:140000 zsidó. Világháborúban: •

1940. Wilhelmina királynő és a kormány Londonba menekült,a kormány helyén maradt A hollan közigazgatás, rendőrség viszont telejsen együtműködött a nácikkal. Csak azokat a parancsokat hajtották végre, amelyeket írásba adták, mondván így nem tv.telen amit tesznek. Ez nagyon nagy mértékben elősegítette, hogy a nácik a deportálást olyan hatékonyan tudták megcsinálni. (zsidók 73%-át) Így a hatóságok hivatalos tiltakozás nélkül jóváhagyták a zsidók deportálását. Közigazgatásban, kulcspozíciókban sok a kollaboráns. • bár az alkotmány tiltja a vallási vagy faji alapú megkülönböztetést a hatóságok eltávolították a zsidókat a hivatalok éléről. Céljuk: legrosszabb elkerülése Német hatalom alatt zsidókérdés: • Arthur Seyss-Inquart (Reichcommisar), Wilheim Harster (Bűnügyi rendőrség hollandiai képviselője), Hans A. Rauther (SS-Brigadeführer, később Obergruppenführer – Hollandia legfőbb SS- és

Rendőri-parancsnok) • 1940. X 22 a Wirtschaftspüfstelle (Gazdasági Ellenőrző Hivatal) felállítása: Seyss-Inquart rendelte el.: ez végezte a zsidó vállalatok nyilvántartásba vételét Működése: zsidó vállalatok árjásítása. Kb21000 vállalatról van szó Összeírás során rávették őket, hogy vagy "öneljárás" keretében távolítsák el a zsidókat a felügyelő, irányító pozíciókból, vagy adják el a vállaltot áron alul ált. valamilyen német nagyvállalatoknak. • 1940. vége: Koordinációs Bizottság megalapítása, élén: Lodewijk Ernst Viesser (aki ellenezte azt,hogy a holland hatóságok kollaborálnak a németekel) Ez a Bizottság a holland zsidókérdés megoldására hozták létre a megszálló németek ez felszólította Abraham Asshert,hogy hozzák létre a Zsidó Tanácsot (Joodsche Raad) • Joodshce Raad: élén Abraham Assher, (az askenázi zsidó közösség vezetője) David Cohen (ügyvezető igazgató) Feladata: a

német követelések átvétele és továbbítása hetilapjukon keresztül .Ezen keresztül szervezték meg a deportálást Zsidók reakciója: • 1941. II 9 holland nácik tüntetése a zsidó negyedben; a zsidók lerohanták őket és kiszorították a negyedből. Erre lezárták a zsidó negyedet, elvették a zsidók fegyvereit, kitelepítették onnan a hollandokat, majd 400, 25-35 év közötti zsidót deportáltak. • 1941. II 25 Utrecht és északi tartományok: sztrájkok törnek ki a 400 zsidó deportálása miatt + féltek hogy őket is elviszik. Két nap alatt leverték az ellenállást • • • • • • • • • • • korlátozó rendelkezések + deportálás: 1941. IX 15 Rendelet: a zsidók 1000 guldennél nagyobb készpénz-vagyonukat letétbe kell helyezni a Lippmann-Rosenthal Banknál. Kisajátították zsidók ingatlanát, vegyesházasságokat megtiltották, 1942. I : munkaerő-toborzás címén zsidók integrálása megkezdődik 1942. IV: sárga

csillag bevezteése (sok holland erre együttérzésből sárga virágot kezdtek viselni) külön kijárási tilalom bevezetése este 8- reggel 6-ig, cél: 1942: 40.000 zsidót akarnak deportálni, júliusig: 4000 A holland földalatti mozgalom figyelmeztették a zsidókat a deportálás valódi céljára, de ezzel ne értek el sokat, mert zsidók hitték, hogy csak dolgozni kell menniük. Mentesítettek a deportálás alól: 1. 3500 zsidó fegyvergyári munkást, 2 1200 zsidó gyémántcsiszoló szakembert, 3. Azt a 22000 zsidót, akinek árja volt a házastársa, 4 Idős házaspárokat, 5. Azokat a fiatalokat, akik önként jelentkezetek sterilizálásra Deportált zsidókat Westerbork-i és Vught-i gyűjtőtáborba vitték, majd onnan megsemmisítő és gyüjtőtáborokba. A tájékozatlan zsidók a németek felhívására önként jelentkeztek. Hollandok: 24.000 zsidót bújtattak, ebből 16000 túlélte Egyházak reakciója a deportálásokra: 1. Katolikus és kálvinista

egyház: nyíltan tiltakoztak az áttért zsidók (= konvertiták) deportálása ellen, ennek ellenére konvertiták sokaságát deportálták még egy ideig. Végül azzal a kikötéssel hagyták abba a deportálásukat, hogy több zsidót nem keresztelnek át. 2. Protestáns egyház: csendben tárgyaltak és elérték, hogy protestáns hitre tért zsidót nem deportáltak. deportálás "eredménye": 1942 végéig: 38.571 zsidót deportáltak 1944 végéig 105000 (többség Auschwitzba került: 60.000 fő (ezt 1000 élte túl), Sobióba: 34300 (ebből 19 élte túl), Bergen-Belsenből és Theresienstadtból 4000 jött vissza. Holland holocaust áldozatainak száma: 100.000 fő, holland zsidók 73 %-a Holocaust Kelet-Európában: 9. Holocaust Szlovákiában: Szlovákiai zsidók: • lakosság 80%-a katolikus, 1938: 2,5 millióból – 88.951 zsidó volt • zsidóság támogatja a magyarokat, inkább a magyar "elnyomókhoz" asszimilálódtak. • Gazdag ,

pénztőkések száma zsidók között nagy kb. 4% • Pozsony: ortodox judaizmus központja • Államelnök: Tomas Masaryk antiszemitizmus ellensége • 30-as évek: csehellenes nacionalizmus erősödésével antiszemitizmus is felerősödött. • 1939. IV: első zsidótörvény: az 1939III-ban megalakult Szlovákia (bábállam) a magyar zsidótv. Alapján adta ki E szerint zsidó az, aki: 1 zsidó vallású, 2 Aki 1918 után tértek át a katolikus vallásra, 3. Akinek szülője v házastársa zsidó vallású Emelett az ország lakosságához mérten 4%-ban maximalizálta a zsidó ügyvédek számát.(Tv bevezetése után 6.000 zsidó veszítette el az állását) Független Szlovákia zsidópolitikája: • miniszeterelnök: Josef Tiso (katolikus pap, Hitler híve), helyettese Vojtech Tuka, (1939.X27-től ő a minelnök) • Hlinka Gárda : élén: Sano Mach állt (belügyminiszter)A gárda létszáma 1939. Elején kb 250.000 fő Támadja, cseheket, magyarokat, zsidókat •

1941. IX9: Zsidó Kódex közzététele: alapja valószínűleg a III fajvédelmi tv ez a zsidókérdés megoldását készítette elő. 300§ voltBenne kötelezte azsidókat, hogy 5000 korona feletti vagyonukat vallják be., 20%-os vagynadót vetettek ki rájuk, kötelező adományok (főleg ruha) a katonáknak. Bevonták a vezetői engedélyüket, csak III.osztályon utazhattak (Ez a kódex felgyorsította azt a folyamatot, amely során 1942-ig 9.950 zsidó vállalkozást felszámoltak v 2100 árja tulajdonosra ruházták át) • 1941. X megkezdődött a zsidók kitelepítése • Szlovákok nem tiltakoztak a külföldön élő szlovák állampolgárok deportálása ellen sem. (ez 659 Nyugat-Európában élő zsidót érintett. • Deportálás Szlovákiából: 1942. III elején kezdték el, a Vatikán tiltakozását Burzio pápai nuncius adta át: a konvenitákkal kapcsolatban. • Mach (belügymin.) tv javaslata: "zsidók kiköltöztetéséről szóló alkotmányterv" ö

4§: 1. Zsidókat ki kell költözteni a köztársaságból, 2 Ezzel egyidejűleg el kell, hogy veszítsék állampolgárságukat, 3. A hátramaradt vagyonukról való intézkedés, 4 Tv kihirdetése napján lép életbe. Tv-t megszavazták, csak a magyar kissebbség szavazott ellene • Új zsidó tv.: kimondja a zsidó javak elkobzását (ami németeké lett egy részben), zsidó: aki zsidó vallású, aki 1939. III 14 (független Szlovák Közt megalakulásának napja) után tért át a katolikus hitre. • Zsidó deportálás belső okai: Tiso nem bízott a magyarbarát Tukában, és a zsidókérdés megoldásával akarta a min.elnök megbízhatóságát bizonyítani Deportálás menete: • 1942. III-VI között: 50000 zsidót deportáltak Szlovákiából Auschwitzba, Lublin-Madjanek táboraiba. Kb 10000 szlovák és magyar zsidó menekült Magyarországra. • 1942. VIII zsidók deportálása lelassult, majd megtorpant Okai: 1 Külföldi- belföldi tiltakozás a deportálással

kapcsolatban, Hadi helyzet romlása. • • • • • Németek elfogadták ezt. Ribbentrop közölte még nyáron, hogy nem akar nyomást gyakorolni ez ügyben a szlovákokra. A Szlovákiában maradt zsidók egy rész a BM irányítása alatt álló munkatáborba vitték a zsidókat. Szlovák Nemzeti Felkelés 1944. VIII 29-én kitört: ez pecsételte meg a zsidók sorsát.Németország nyíltan átvette a hatalmat Szlovákiában + leverték a felkelést Németek: Gottlob Berger (SS-Obergruppenführer), Witsika (SS-Obergruppenführer), Brunner (SS-Hauptsturmführer). Ekkor úgy döntöttek, hogyminden zsidót deportálni kell, mert ahol zsidó van ,ott felkelés lesz – mondták a szlovák példával. Így: 13.000-14000 zsidót elfogtak, ebből 7936 Auschwitzba került, 4370 Sachenhausenbe. Zsidó holocaust áldozatainak száma: 70.000 fő 10. Holocaust Romániában: Romániai zsidók: I. vh előtt: 230000 zsidó élt itt, 1878-ban fogadták el a zsidók állampolgári

jogait. A zsidók asszimilációja főleg Erdélyben az uralkodó nemzetiséghez történt. Így az erdélyi antiszemitizmus magyar-ellenes, Besszarábiában orosz-zsidó ellenes volt. 1918 után 767000 (lakosság 5%) Ekkor Románia Kelet-Eu 2 legnagyobb országa lett területileg. 8 II vh-ban: 1940jún- Észak-Bukovina elcsatolása (275000 zsidó), 1940 aug Észak-Erdély elcsatolása (150.000 zsidó) Zsidók aránya: 48,3% ipar és kereskedelemben, 4,1% mezőgazdaságban Román holocaust sajátosságai. Németo után itt volt a legnagyobb antiszemitizmus, a II vh-ban volt, hogy megelőzte Németo.ot pl amikor a németek még csak kitelepítéssel foglalkoztak, a románok már rég gyilkolták a zsidókat. Ezért is Románia Németo Egyik legfonotsabb szövetségese volt mindaddig, amíg át nem állt az antifsiszta szövetség oldalára. (1944. aug 23) De szervezetlen volt, abszolút (hullákat el sem takarították) Katonáknak, csendőröknek nagy önállósága volt. Hivatalos

politika szerint: a zsidók kitelepítése a cél, de a tömeges lemészárlás, terrorizálás sem volt ismeretlen. Nemcsak zsidókat, de ukránokat is terrorizálták. Viszont a külföldön élő zsidók deportálását ne engedték! Kelet-Európában itt volt a legerősebb a fasiszta mozgalom. 1920-as évek: Az antiszemitizmus már az I. vh után megnyilvánult a paraszti-népi antiszemitizmus pogromokban. Az antiszemitizmus itt nacionalizmus illetve a nemzetiségi mozgalmak erősödésével együtt erősödött fel.(1920-as évek) 1930-as évek: gazdasági válság hatására még jobban felerősödött. • Vasgárda = Szent Mihály Arkangyal Légiója. A C Cuza (Iasi Egyetem politikai gazdaságtan professzora).Cuza követelte az összes idegen, első helyen a zsidók elűzését, a kaptitalizmus felszámolását. Corneli Zela Codreanu szervezte a Vasgárdát politikai mozgalommá 1927-ben. Innentől kezdve a Szent Mihály arkangyal Légiója a II vh végéig működött fasiszta

mozgalom volt, fő tevékenysége a terrorizmus. Első országos gyűlése Aradon volt 1927. XII 9 (a gyűlés ideje alatt 5 zsinagógát gyújtottak fel) 1932 már 7 parlamenti képviselőjük volt. Több politikai gyilkosságot elkövettek, ami végén IIKároly király elleni merénylet után feloszlatta azt a király 1930-ban. • Octavian Goga: kormányon volt 2 hónapig, szélsőjobboldali politika és antiszemitizmus erősödik. Hatalomrajutása gazdasági pánikot okozott Király leváltotta a kormányt • 1938. január: az állampolgárság felülvizsgálatáról tv-t adtak ki Eredménye: 1939 őszéig 270.000 zsidó veszítette el állampolgárságát • Területveszteségek 1940-ben: Jún. 28: CCCP megszállta Észak-Bukovinába és Besszarábiába. Aug 30 : Észak-Erdélyt kapta meg Magyarország, szept 12: Dobrudzsa Bulgáriához került. • Ez utá zsidóelennes rendeletek: faji alapon határozták meg a zsidókérdést. Zsidónak nem lehet földjük, nem adhattak ki

napilapot, kizárták őket a hds-ből. • Gazdaságból való kiszorításuk: óvatosan kezdték el. Októberben a zsidók mezőgazdasági tulajdonát kisajátították. Novemberben megkezdték a magánkereskedelemben és magániparban foglalkoztatott zsidó alkalmazottak eltávolítását. De a vállalatokat nem vonták kényszer-kisajátítás alá. • Antonescu: 1940. IX 5-től II Károly teljhatalommal ruházta fel, majd IX 6 Fia Mihály javára lemondott a trónról. Antonescu ez után hvatalosan megalakította a Nemzeti Légionárius Államot. • • • • • • • • • • • • • 1941. I 20 Vasgárda puccsa Bukarestben Náci támogatást reméltek, de nem támogatták őket, a rendőrség verte le pár nap alatt. A puccs során sok zsidót megöltek, többeket brutálisan. Halottakat nem takarították el se Hiler be akart vonni Romániát a CCCP elleni támadásba, Antonescu támogatta az ötletet, ezért egyeztettek a zsidókérdést illetően. Vasiliu

tábornok (román csendőrség főfelügyelője) parancsai: vidéki körzetekbe és falvakbaan összes zsidót meg kell ölni, városokban gettóba kell zárni, gyanús elemeket le kell tartóztatni. Román fegyveres erők együttműködtek a Gestapoval és SS-szel 1941, jún.25 pogrom robbant ki Ö 12000 zsidót öltek meg, 6000 gyűjtőtáborba került Deportálás, Gettósítás és zsidóírtás: 1941. júliustól: 25000 zsidó áttelepítése É-Bukovinából Dnyetszteren túlra. Kitoloncoltakat visszatoloncolták, akik hetekig jártak oda-vissza. Ezeket a zsidókaz augusztusban visszatoloncoltákennek kapcsán ezekben hónapokban 27.000 embert lőttek agyona románok A felállított lágerben meg 15000 ember volt összezsúffolva. Fülöp Pál (bukaresti magyar katonai attasé) szerint 36 ilyen táborról tudott. Pl Secureni mellett 30000 ember Ezekből a táborokból (pl bogdanovaki tábor ahol 43.000 ember) az erdőkbe hajtva lőtték agyon őket DE EKKOR LO-BAN MÉG CSAK

GETTÓKBA ZÁRTÁK A ZSIDÓKAT! Ogyessza: 1941. 180000 zsidó éltt Ogyesszában1941 X 16német és román csapatok elfoglalták. X 17 zsidó népszámlálást tartottak: ekkor 3-4000 zsidót lőttek agyon.októberi méászárlás után 30000 zsidó maradt Ogyesszában, akiket szintén megöltek. Zsdó temetőket felszámolták Ó-Románia: zsidóknak 2 milliárd lej "kölcsönt" kellett fizetniük, zsidó férfiak munkaszolgálatát megszervezték (BM irányítása alatt), DE! A zsidók üzleteit, gyárait nem számolták fel. 1941. XI németek kérésére megkezdődött a hivatalos deportálás: 1000 ember De a további deportálásokkal a románok meg akarták várni amíg Mo-ról elindulnak az első deportáló vonatok. ez csak 1944 májusában történt meg 1942-ben Antonescu beleegyezett a dél-erdélyi zsidók deportálásába, de ez dr. Wilheim Filderman (romániai zsidó hitközösség elnöke)nem kezdődött meg sem Dél-Erdélyben, sem Ó-Romániában. 1942

Fildermant leváltották, majd deportálták Megegyeztek Antonescuval a németek napi 2.000 zsidó deportálásában akiket a belzeci haláltáborba vittek. Ezzel párhuzamosan Antonescu engedélyezte 75-80000 zsidó kivándorlását Palesztinába fejenként 200.000 lej ellenében (Ez von Killinger (bukaresti német nagykövet) szerint csak pénzszerzésre irányult.)Végül 42 X Antonescu nem engedélyezte a zsidók deportálását; valószínűleg a külföldi és belföldi tiltakozások miatt. A deportálások engedélyezése azt jelenti egy rszág számára, hogy hivatalosan és teljesen alárendeli magát Németországnak, ezzel csatlós állam lesz, és nem szövetséges. Zsidók több zsidót, főleg gyerekeket Bulgárián keresztül ki tudott szöktetni. 1942: hivatalosan 272.000 zsidó él Romániában 1943 IX: 16000 deportált zsidóból 51.000 maradt életben Holocaust áldozatai:271-287.000 ember A romániai 300000 cigányságból 26000-et deportáltak, ebből 6-8.000

öltek meg, 3000 éhenhalt 11. Holocaust Magyarországon: Zsidók Magyarországon: • A 18. sz-ban 80000 zsidó, számuk a 19 sz-ban megnőtt: 250000-re Tömeges beolvadásuk a 19. sz végétől megindult Gazdasági szerepük: mivel csak korlátozottan szerezhettek földeket a monarchia területén, és csak céheken kívüli ipart űzhettek, főleg mg.-i termények felvásárlásával és annak értékesítésével kerestek rengeteg pénzt. Emelett banki ügyletek, földbirtok bérlés • 1867:XVII. Deklarálta emancipációjukat • Felvidéken és Erdélyben magyarosító politika hívei. • Zsidó vallás 1868-tól megosztott lett: 3 ág: ortodox (Erdély és Felvidék, Kárpátalja falvai), neológ (nagyvárosokban, Bp belső-Mo), status quo ante zsidók. • 1895: XLII: zsidó vallás egyenjogúsítása. (Bár katolikus irányította antiszemiták ezt megpróbálták megakadályozni. • Zsidók a hadseregben: kivételes Eu-ban, de Mo.-on befogadta a tisztikar! •

Nagypolgár zsidók többsége német észsidó származású volt. • Értelmiségi pályákon magas az arányuk. Társadalmi sikerük aránya a nagyfokú iskolázottság. A századfordulón az érettségizett zsidók aránya 23% volt • Közép- és Kelet-Európában Mo-on volt a legjobban asszimilált a zsidóság. Ezt a magyarországi antiszemiták csak zavarni tudták, de meggátolni nem. Politikai antiszemitizmus Mo-on a két vh között: • • • • • • • • Az 1918-19 forradalomban sok zsidó vett részt. Az ellenforradalom hangoztatta is ezt Plusz Trianonért a zsidókat okolták. A zsidók konzerválni akarták a rendszert a Horthy korszakban. 1920 után: területek elcsatolásával megszűnt a zsidók magyarosító szerepe. 1920: XXV. Numerus clausus: Haller István (Teleki Pál kormányának vallás- és közoktatási minisztere.) Ez Eu Első antiszemita tve címe: "tudományegyetemekre, a Műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra

és a jogakadémiára való beiratkozás szabályairól". Az egyes népfajhoz v nemzetiséghez tartozó ifjak felsőoktatási arányszámát az országos aránynak megfelelően állapították meg. Zsidó 6% Hatása: Nehezítette a kissebbségek védelmét a Monarchia utódállamaiban. A zsidók így Amerikába, Olaszo.ba küldték gyerekeiket tanítattni De sok vidéki egyetem nem tartotta be ezeket a passzusokat. 1940. XXXIX tc: lehetetlenné tette, hogy zsidók Mo-on egyetemre járhassanak Enzel numerus clausust hatályon kívül helyezte. Gazdasági életbe: viszont nem mertek belenyúlni, bár zsidó egyeduralom nem volt a gazdaságban. Darányi Kálmán már az Anschluss előtt felvetette a zsidókérdés tv.-es rendezését (38 III. 5) A nácik ebben nem is próbáltak meg hatást gyakorolni Mo-ra 1933-38 között Első zsidótv: 1938. évi XV tv: "társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról". Az ügyvédi, mérnöki, orvosi

és sajtókamarákban ill. egyes vállalatok értelmiségi munkaköreiben a zsidó értelmiségiek max. száma 20% A tv nem mondja meg ki a zsidó csak, hogy "aki 1919 évi augusztus hó 1. Napja előtt tért átvalamely más felekezetbe megszakítás nélkül ugyanennek a tagja." Ezzel a tv-nyel emelete politikai szintre Mo az antiszemitizmust. • • • • • • • • 1939: II. tc: honvédelemről szóló tv 141 §: háború idején v országot fenyegető veszély esetén a kormányt kivételes hatalommal ruházza fel. Előírta, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlan férfiakat munkaszolgálatra lehet behívni. (230 §) Második zsidótörvény: 1939.:IVtc " a zsidók közéleti és gazdasági korlátozása " Imrédy Béla terjesztette be, a Teleki kormány szavazta meg. 1.§: zsidó: aki maga, vagy egyik szülője v nagyszülői közül tv hatálybelépésekor zsidó felekezet tagja, illetve annak utódai a tv. hatálybelépése után Telivér

zsidó: 4 nagyszülője zsidó, háromnegyedvér zsidó: akinek 3 nagyszülője zsidó, félvér zsidó: akinek 2 nagyszülője zsidó értelmiségi pályákon zsidók aránya 20%-ról 6%-ra csökkentették (ezt Kéthly Anna szoc.demes képviselő megjósolta) tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem állhat szolgálatban. 1939. V 5 (II zsidó tv kihírdetése napja) után zsidó nem szerezhet honosságot többé, illetve a belügyminiszter az 1914. VII 1 Után adott állampolgárságot visszavonhatta Zsidó nem lehet lapszerkesztő, ne vezethet színházat v. mozit Közszállításból ki kell őket zárni. (6%) Zsidó tv-ek hatása: alapvetően nem változattak a társadalom szerkezetén (nagybirtokrendszeren). Megpróbálák kijátszani a tv-eket: pl keresztényeket (dísz-gójok) vettek fel a zsidó cégekhez, így a legnagyobb vállalatok meg tudtak maradni. Zsidó katonák leszerelése a hadseregből: a Románia elleni háborúra való készülés miatt nem

akarták őket leszerelni. A második bécsi döntés (1940aug30) után a fegyveres Munkaszolgálat: • Alapja: 1939. Évi II tc 230 §: Előírta, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlan férfiakat munkaszolgálatra lehet behívni. 3 hónapot meg nem haladó munkaszolgálatra azoka az ifjak kötelezhetők, akiknek az állampolgársága nem állapítható meg. • 5.070/1939: A tv végrehajtására vonatkozó rendelet a tv-nyel ellentétben különbésget tett zsidó és nem zsidó között. Továbbá előírta, hogy egy musz-os századba 250 embert kell besorozni. E rendelet alapján szervezték meg a HM-ban a Közérdekű Munkaszolgálat Országos Felügyeletét (KMOF). • katonai szolgálatot teljesítő zsidó katonák egy részét leszerelték. • Munkaszolálat jellemzői: 1940-ben nem volt komoly, aki tehette, pénzzel megváltotta, nem volt szigorú munkafegyelem. 1940 XII 2: különválasztották a zsidó munkaszolgálatosokat. • 2.870/1941 kormrendelet: teremtette meg a

zsidók diszkriminatív kezelésének jogalapját Ez azt mondta ki, hogy a zsidók a magyar honvédség keretéban katonai szolgálatot nem teljesíthetnek. A rendelet alapján 16000 zsidó tiszt került "tartalékos" állományba, a rendelet végrehajtása során kellet elkezdeni a zsidóknak először nemzeti színű, majd sárga karszalagot viselni. • 1942. A 2 Magyar hadtest mellé: 45 zsidó munkaszolgálatot osztottak be • HM 1942. IV 22: a tábori munkaszázasokba 10-15 %-ban vagyonos zsidókat kell beosztani. • munkaszolgálatosok helyzete: rossz bánásmód, rossz ellátás, kegyetlenkedés, éhezés azoknak volt agyobb lehetősége a túlélésre, akik valamilyen háború szempontjából fontos szakmához értenek.Viszont 44-ben a Sztójay kormánytól kezdve a deportálások elkezdésével a munkaszolgálat védelmi jellegű lett. De így is 50000-70000 ember halt meg a munkaszolgálat alatt. • helyzetük javításáért: Nagybaczoni Nagy Vilmos:

(1942. IX 24-1943 VI 22 HM élére került). Azt mondta, hogy javítani kell az ellátásukat, mert szükség van a munkaerejükre Aztán felemelte a számukat: • 1942. XI 16 rendelete: minden 24-33 éves zsidó férfineek be kell vonulnia katonai kisegítő munkaszolgálatra. • 1943. III 9 rendelete: megtiltotta a kisegítő katonai szolgálatot teljesítők bántalmazását, munkaidő fixálása + 8 órai éjszakai pihenés, magánügyben és egészségi okból szabadságra mehetnek, havonta egyszer 5 kg-os csomagot kaphatnak, rendszeres időközönként látogatót fogadhattak, levelezési joguk volt, legfontosabb zsidó ünnepek alkalmával munkaszünet. Rőder Jenő ellenőrizte, hogy végrehajtják-e ezeket a rendeleteket. • 1944. IV 9: sárga csillag kötelezővé tétele • Munkaszolgálatra képes férfiakról nem akart lemondani a Sztójay kormány: ergo ez védte a zsidókat a deportálástól. • 1944. X 15: nyilasok hatalomra jutása után: Beregfy Károly

(honvédelmi miniszter) elrendelte minden 16-41 éves zsidó nő és 16-60 éves korig minden zsidó férfi munkaszolgálati kötelezettségét. • 1944. XI 6: megkezdődik a zsidók deportálása • Raul Wallenberg: (Bp-en akkreditált diplomaták egyike) meglátogathatta a deportáltakat, segélyt vihetett nekik, a svéd útlevéllel rendelkezőket visszahozhatta Pestre. • Cigányokat is vittek munkaszolgálatra. 50-60 cigánymunkaszolgálatból 10-nél kevesebbet sikerült megszervezni. Deportálás: • 1940.Volksbund követeli a magyarországi német népcsoportok jogainak bővítését • II. bécsi döntés: Észak-Erdély, Felvidék visszakerül HATÁSA: III zsidótörvény: 1944 III.19: • - zsidó: Második zsidótörvény: 1939.:IVtc " a zsidók közéleti és gazdasági korlátozása "alapján 1.§:alapján zsidó: aki maga, vagy egyik szülője v nagyszülői közül tv hatálybelépésekor zsidó felekezet tagja, illetve annak utódai a tv.

hatálybelépése után + plusz ami új: a kitértek unokái is! (Telivér zsidó: 4 nagyszülője zsidó, háromnegyedvér zsidó: akinek 3 nagyszülője zsidó, félvér zsidó: akinek 2 nagyszülője zsidó.) Kamenyec-Podolszkij: • A III. zsidótörvény után az állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidókat – 18000 főt deportáltak Kamenyec-Podolszkijba. • Erről Werth döntött, de hivatalos német engedély nélkül kezdték meg ezt a magyarok • 1941. VII 20-ig 30000 embert akartak a németek által elfoglalt szerb területekre deportálni. • Első hivatalos rendelet dep.-ról: 1941 VII 12: Siménfalvy Sándor (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság = KEOKH vezetője)adta ki. Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság = KEOKH • BM VII. osztályának a 3 alosztálya volt 1941-ben: VII közbiztonsági alosztály, 2 a VII.b egyesületi alosztály, 3KEOHK • Működésének alapelvei Gömbös Gyula alatt lett véglegesítve. • A

HIK is befolyásolta HIK = Honvédelmi Minisztérium Idegeneket Állampolgárokat Ellenőrző Kirendeltsége • Ez a KEOKH antiszemita volt erősen. • Hatáskörét: 100.000/1930BM adta: beutazási, lakhatási engedélyek, visszavonások, kiutasítások. etc