Szociológia | Gyermekvédelem » Családgondozás

Családgondozás l. A család normál működése Nincs jó és rossz család, hanem egyensúlyban lévő és az egyensúlyból kilendülő család létezik. Egyensúly olyankor van, mikor vannak eszközeink a megoldásokhoz. A kilendülés az tképpen, hogy nincsenek eszközeink a problémákhoz. A családgondozáshoz tolerancia szükséges, tudnunk kell, hogyan érzik magukat a saját családjukban. Ennek felméréséhez kérdések: - 1. Szeretsz-e a családodban élni? - 2. Úgy érzed-e, hogy barátokkal élsz, akikkel kölcsönösen szeretitek egymást, akikkel bizalommal vagy? - 3. Ad-e izgalmat és örömet az, hogy a családodban élsz? 1 A hosszú életű kapcsolathoz szükséges: - figyelem egymásra, - idő egymásra, - érdekes, izgalmas legyen a kapcsolat. Virginia Satir szerint a család: emberformáló műhely, aminek az a lényege, hogy megtanít emberi módon élni. 2 Dimenziók: - önértékelés, - kommunikáció, - szabályok, - a társadalommal való kapcsolat.

Önértékelés Az önértékelés az ember érzése és képe önmagáról. A helyes önértékelés az, amikor tisztában van értékeivel, gyengeségeivel, hibáival. A helyes önértékelés kialakulásához a szülőknek sok időt kell áldozniuk. Az élet rejtelmeit kell megismertetni, nem pedig módszeresen foglalkozni. Fel kell fedezni a gyereket, az értékeit, érdeklődését, stb A szülő tökéletesen teljesítő gyereket akar, de a gyerek nem gép. Az örömöt elveszi a teljesítményigény A szülő feladata: - támogasson, - elfogadjon, - toleráns legyen. Kommunikáció A kommunikáció az a mód, ahogy az emberek megértetik magukat egymással. A jól kommunikáló gyerek és a szégyen kézen fogva jár. A jól kommunikáló gyerek gyakran kerül összetűzésbe. A gyerek még nem képes az árnyalt kommunikációra, erre kell megtanítani, amit leginkább a jó visszajelzésekkel lehet. Az érzékek kommunikációjáról leszoktatjuk a gyerekeket. Az iskola az

irányított kommunikációra tanít, leszoktat a spontaneitásról. Értelmezni kell a történéseket, szabad mindenről beszélni, és mindent meg kell beszélni. Nem egy steril világban élünk, sokféle hatás ér minket is, és a gyerekeket is A konfliktusoktól mi félünk, s nem a gyerek. Szabályok 1 2 Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp. 1993) Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp. 1993) 1 A szabályok meghatározzák hogyan kell élni, cselekedni, ahogy a családban működőképesen tudnak a történések folyni. A jó szabály: - rugalmas, - változtatható, - emberi. Az önként elfogadott szabályokat mindenki szívesebben tartja be. A rossz szabály önmagáért van, nem értünk. Rossz az is, ha a szabályokat presztízskérdésként kezeljük. A szabályok, a szabályozás az élet hozzátartozója, nem pedig a hatalmaskodás eszköze. A jó szülő nem parancsoló főnök, hanem megbízott vezető A társadalommal való kapcsolat Az a

mód, ahogy az emberek a családon kívüli családokhoz, intézményekhez viszonyulnak. A szülők kínos helyzetektől akarják megkímélni a gyerekeket, de minél inkább ezen iparkodnak, annál inkább több nehézsége lesz a gyereknek, mert nem tanulja meg az alkalmazkodást, a viszonyulást. Akkor jó a világgal való kapcsolat, ha a választáson alapul. A kapcsolatteremtés nagyon nehéz: - azoknak, akik vmilyen értékeket hordoznak, - akik vmilyen titkot őriznek (pl. etnikai hovatartozás, betegség, stb) Ha a nyitottságra mindig elutasítást kapnak, akkor a nyitottan közeledőket "kipróbálják". A gyerek másabb, mint a felnőtt, mert: - bízik a másikban, - mindig tisztalappal tud indítani. A szülők ebben gyakran visszafogják a gyerekeket. El kell választani a gyerekek készségét a felnőttek készségétől. Jordan: A mentálisan egészséges családra jellemző: - képes tolerálni a viselkedések, vélemények sokaságát, - az új gondolatokat

könnyebben fogadja be és reagál is rájuk, - vannak problémáik, de a problémákra új megoldásokat találnak. Satir: Tápláló vagy éltető család: - érezni lehet a természetességet, elevenséget, őszinteséget, szeretetet, - meghallgatják egymást, - tekintettel vannak egymásra, - kimutatják szeretetüket, de rosszallásukat is, - a lakásuk kényelmüket, örömüket szolgálja, - csendjük békés csend, nem a félelemnek, az óvatosságnak a csendje, - örömmel érintik meg egymást, - tudják, hogy az élet problémákkal jár, vannak megoldásaik a problémákra, - a változásokra tudnak reagálni. 3 Egy kapcsolat biztonságot jelent, tervezhető kell, hogy legyen. A jól működő család mindig keres megoldásokat a problémákra, rugalmasan áll hozzá ezekhez a kérdésekhez. A család nem azonos a bajával, ami működik benne, arra kell építeni. Bármilyen formátumú család lehet jól működő család, ehhez 2 kellék kell, hogy bármilyen család

jól működjön: - hitelesség, - kreativitás. 3 Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp. 1993) 2 hitelesség: érzések és viselkedés, kreativitás: a kihívásokra válaszolni. Mindenkinek definiálnia kell a családban a helyzetét. 2. A családi élet szakaszai 1. Az otthon elhagyása (egyedül élés) 2. Házasságkötés (párban élés) 3. A gyermekes család a., a kisgyermekes család, b., a kisiskolás család 4. Kamaszkor, serdülés a családban 5. Üres fészek (a gyerekek kirepülése) 6. Késői életszakasz 1. Az otthon elhagyása (egyedül élés) Az önállóságát elért fiatal, már a független életre képes, kialakult személyiség. 2. Házasságkötés (párban élés) Ki kell alakítani egy saját életformát. A szülőknek nehéz elfogadni, hogy a gyerekük saját életet fog élni. 3. A gyermekes család A 2 tagú család 3 tagúvá válik. 4. Kamaszkor, serdülés a családban A család rugalmassága itt méretkőzik meg. A

küzdőképesség és a vitakészség kialakulása, a különbözőség elfogadása. Kölcsönös toleranciát kell kialakítani 5. Üres fészek (a gyerekek kirepülése) A kb. 40-50 éves korosztály, a "szendvics-nemzedék", a szülők és a gyerekek támogatása egyszerre feladat. A válások gyakorisága nagyon magas Kapuzárás-effektus, stb Újra egymásra kell találni. A nyugdíjazás is egy nehéz időszak 6. Késői életszakasz A nyugdíjaskor. α Magyarországon a házasságok 50%-a 1 év után bomlik fel, mert az első 3 szakasz összecsúszik. Minden szakaszváltás a krízis időszaka lehet. Az új szerephez új kellékek szükségesek A segítő szerepe: - nem ijed meg a változásoktól, feladatoktól, - bíztató a jelenléte, - meggyőződése, hogy boldogulni tudnak, a probléma kezelhető. 3. A feltáró interjú Az első beszélgetés: - a családból valaki a problémát elmondja, kapcsolatot teremt a segítővel, - ismerkedés, - bemutatkozás (milyen

minőségben van jelen a segítő), - a kereteket meg kel határozni. A feltáró interjú csak ezután jöhet, általában egy következő időpontban (min. másfél órásnak kell lennie). A feltáró interjút a család egészével (az együtt élőkkel) kell folytatni, legtöbb esetben a családnál. 3 Nem információkat kell beszerezni, begyűjteni, hanem beszélgetést folytatni. Nem oknyomozás, hanem nyitott interjú. Nyitott kérdések, nem lehet zárt kérdéseket feltenni, amire eldöntendő, igen-nem válaszok adhatók csak. Meg kell a családot nyerni. A feltáró interjú felépítése: I. munka, jövedelem, gazdálkodás - realitás - vágyak - miben látják az okot, az akadályokat - mit próbáltak már tenni - miben várnak segítséget. Csak ezután ajánlható fel a konkrét segítség. II. intézmények - milyen intézményekhez fordult már - milyen vágyai vannak, milyen intézményt szeretne (iskolát a gyereknek pl.) - miben látja az okot, az

akadályokat, - mit vár tőlünk. Ezután lehet csak foglalkozni az esetével, esetleg bizalmat kelteni a már igénybevett intézmény iránt. III. Szociális háló, kiterjedt család - realitás: tartja-e a kapcsolatot, milyen emberi közeg veszi körül, van-e kire számítani - vágyak: milyen kapcsolatokat szeretne - okok: miért nem működnek ezek a kapcsolatok - hogyan lehetne ezeken változtatni. IV. Struktúra Ki a domináns, ki az elnyomott a családban, milyenek a megnyilvánulások, ki a kezdeményező, ki a félrehúzódó, stb. A stressz-megoszlás milyen a családban Team-munka Az információkkal rendelkező segítő nem dönt, hanem az esetet megbeszéli a kollégákkal. Ki az esetgazda? A többiek akkor kapcsolódnak be, ha ezt az esetgazda kéri. Jól működik, szociális ellátást nem igényel Jól működik, csak az anyagi támogatás hiányzik Nincs szociális probléma, de nem működik jól a család Komplex probléma A jól működő család a

problémákban segítik egymást. Sok esetben csak meg kell beszélni az adódó nehézségeket. 4. A család egy rendszer A családot rendszerként kell felfogni. A család egy rendszer, ahol az emberek interakciókban vannak egymással. A rendszerrel van probléma, nemcsak azzal, aki hordozza, a gyengébb láncszem jelzi, hogy probléma van ("indexpáciens", "jelzőpáciens") A legtöbb probléma kommunikációs probléma. Ha megromlik a viszony, akkor semmi sem működik. Meg kell vizsgálni: - mi jellemző a családra normál helyzetben, 4 - hogyan működik, - mi a probléma, - hogyan kezelik a problémát, - hogyan kommunikálnak. Alrendszerek és az azon belüli határok A rendszeren belül alrendszerek vannak (szülők, gyerekek, fiúk, lányok, stb. alrendszerei) Az alrendszerek között határok vannak: Tiszta határ azt jelenti, hogy a kapcsolat meghitt, de a pszichológiai funkciók nem olvadnak össze, mindenkinek van döntési kompetenciája.

Merev (rigid) határ mikor nincs kapcsolat egymás között (a deviáns családokra jellemző). Diffúz határ esetén egybeolvadás jön létre, átveszik egymás érzelmeit (pszichoszomatikus családra jellemző). Diád és triád A diádikus kapcsolatok kettős kapcsolatok (anya-apa, apa-fia, anya-lánya, apa-lánya, anyafia, testvérek közötti kapcsolatok hogyan működnek). A triád 3-as viszonyt vizsgál. A viszony lehet kiegyenlített, mikor kölcsönös, ill. nem kiegyenlített, ha nem kölcsönösek az érzelmi viszonyok. 5. Technikák 1. hipotézis alkotás Előfeltevés. Az előítélet vélemény másokról, alapok nélkül Előfeltevésre szükség van Az előítéleteket "megszelídíteni" lehet az előfeltevésekkel, de ezeket mindig felül kell vizsgálni, hogy beigazolódtak-e vagy sem. A tájékozódás első "állomása" is az előfeltevés, majd a korrekció következik, s újabb előfeltevés. 2. neutralitásra törekvés Semleges környezetet

kell biztosítani, a segítői helyzetben elfogadó módon megpróbálni mindenki véleményét kimondatni. Mozgásba kerülnek a dolgok (ami már önmagában is előrelépés). Provokáló lehet ez a technika 3.cirkularitás Ismétlődő viselkedések, interakciók. A cirkuláris kérdések, s reflexív kérdezési mód egy kérdezési technika. A családterápia beavatkozó kérdezés is egyben. Ha nincs jövőképük, jövőre irányuló kérdések (mit szeretne? pl.) stimulál a jövő teendőire Megfigyelő perspektíva kérdések: a megfigyeléseket kimondani, hogy egymás működését megértsék. Rejtett összefüggéseket kiemelő kérdések: visszajelezni a rejtett összefüggéseket (provokatív sokszor). 6. Családgondozási szempontok Az emberi problémák száma, az emberi bajok mennyisége aránytalanul nagyobb, mint a társadalom által szervezett segítő kapacitás. A relatív hiány a segítő erőkkel való gazdálkodás szakszerűtlenségéből fakad. 4 A

segítők számát nem növelni kell, hanem a szaktudásukat kell 4 Telkes József dr.: Családgondozás - Mentálhigiénés szempontok IN: Családgondozás és iskola Szöveggyűjtemény, szerk: Berényi András (KLTE, Db 1999) 5 fokozni. A pszichoszociális rendszert kell a családban segíteni A társadalom mindeddig szinte kizárólag biológiai és szociális szinten igyekezett támogatni a családokat. A családi interperszonális-interakciós viszonyok értése és kezelése háttérbe került, pedig a működési zavarok elsődlegesen , eredeti formájukban ezen a szinten jelennek meg. Zavarfelismerő rendszerek vannak, de a felismerés mellett a megoldás nem kielégítő. Az intézmények a tünetekre érzékenyek, ezeket azután külön-külön, az eredeti családi kontextusból kiszakítva kezelik. Minden más segítség (biológiai, szociális) is elveszti hatékonyságát, ha a pszichológiai jelenségek szintjét figyelmen kívül hagyjuk. Minél nehezebben tudja

egy család saját szerveződését kialakítani és a fejlődésével kapcsolatos feladatokat megoldani, annál szélesebb lesz az a hálózat, amelyet a különböző szakemberekből maga köré gyűjt. A külső szakember mintegy pótolja, kiegészíti a család szerepkészletének egyik-másik hiányzó elemét, a segítőre ruházza pl. a döntés és gondoskodás szerepeit, amelynek ellátására önmaga nem képes. Ha valamely szervezet erőteljesebben próbál mélyebb változásokat elérni a család működésében, és az intervenció fenyegeti a család kialakult egyensúlyát, - az egyes intézmények képviselőit képes "kijátszani" egymás ellen. Ezzel saját belső konfliktusait a családon kívülre helyezi, és az intézmények közötti konfliktus formájában jeleníti meg. A családon belüli változások nem érhetők el addig, amíg nem értjük meg és nem kezeljük szakszerűen a család és környezete kapcsolatát. Ha nincs kapcsolat az

intézmények között, a kliens óhatatlanul is ütközőpontjává válik a különböző intézmények által képviselt, egymástól eltérő elveknek. Sok esetben szinte garantálja a beavatkozások kudarcát az a helyzet, amikor a családdal nagyon sok segítő áll kapcsolatban. A családgondozó mind a családdal, mind pedig a család tagjai számára potenciális segítségforrásként szóbajövő intézményekkel el kell tudnia fogadtatni önmagát. A családdal való első találkozás döntő jelentőségű a kapcsolat sorsának és eredményességének későbbi meghatározásában. 5 A családgondozó segít az érdekérvényesítésben. A családgondozó a szakértő barát (egyszerre jelen van a szakértelme és a jóindulata), nem pedig a hivatali kontroll képviselője, mert személyesen, közvetlenül vesz részt a kapcsolatban, nem tart rideg távolságot, baráti jellegű tanácsokkal segít. A családgondozó a valóságos élettel dolgozik, alkalmazkodnia kell

nemcsak a családok valóságos viszonyaihoz, hanem a jelenlegi intézményi realitásokhoz is. 6 Tartalom: l. A család normál működése Dimenziók: - önértékelés, - kommunikáció, - szabályok, - a társadalommal való kapcsolat. (1old) 2. A családi élet szakaszai 1. Az otthon elhagyása (egyedül élés) 5 Telkes József dr.: Családgondozás - Mentálhigiénés szempontok IN: Családgondozás és iskola Szöveggyűjtemény, szerk: Berényi András (KLTE, Db 1999) 6 Telkes József dr.: Családgondozás - Mentálhigiénés szempontok IN: Családgondozás és iskola Szöveggyűjtemény, szerk: Berényi András (KLTE, Db 1999) 6 2. Házasságkötés (párban élés) 3. A gyermekes család a., a kisgyermekes család, b., a kisiskolás család 4. Kamaszkor, serdülés 5. Üres fészek (a gyerekek kirepülése) 6. Késői életszakasz (2.old) 3. A feltáró interjú (2.old) 4. A család egy rendszer (3.old) Alrendszerek és az azon belüli

határok 5. Technikák 1. hipotézis alkotás 2. neutralitás 3. cirkularitás (3.old) 6. Családgondozási szempontok (3old) Irodalom: Barnes, Gill Gorell: Családterápia és gondozás - Alapvető ismeretek a családokról és a családterápiáról (Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Animula, Bp 1991) Családgondozás és iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András (KLTE, Db 1999) Családterápiás olvasókönyv I. -Szerk: Bíró S dr - Komlósi P dr (Mérei F Mentálhigiénés Szolgálat, Bp. 1990) Freeman, Dorothy R.: Házassági krízisek (Animula, Bp 1994) Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp. 1993) Telkes József dr.: Családgondozói alapismeretek (OPI, Bp 1987) Debrecen, 1999. május 22 Rénes László α Hill modellje 8 szakaszt különít el: - 1. az újonnan házasodott pár, - 2. a csecsemős család, - 3. a kisgyermekes család, - 4. az iskolás korú gyermekes család, - 5. a

serdülő korú gyermekes család, - 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család, - 7. a magukra maradt, aktív szülők, - 8. inaktív öreg házaspár 7 Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére IN: Családgondozás és iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András (KLTE, Db 1999) 8