Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Dr. Katits Etelka - Vállalati gazdaságtan, hallgatói óravázlat

1 DR. KATITS ETELKA PH D egyetemi docens PTE VÁLLALATI G A Z D A S Á G T A N I. hallgatói óravázlat (Nappali és levelezı B. Sc képzés) Tájékoztatásul - Elérhetıség: B 105. tanszéki iroda vagy katitse@witchpmmfhu - Konzultációs lehetıségek: Hétfı 15:00-16:00 között a B-105. irodában Kötelezı irodalom: 1. A witch server-en a ”Mérnöki Menedzsment Tanszék” az ”Oktatási anyagok” fájlban megtalálható a Váll.gazdtanIórák2010-1, a Képletgyőjt2010-1, a Vállgazd gyakorló feladatok2010-1 és a Váll.gazdtanI-tematika2010-1 c anyagok 2. Katits E: A vállalati gazdálkodás alapjai SALDO, Budapest, [2007.] 1-5., 7, 9, 10, 111-115, 1332, 1341-1345, 14 és 16 fejezetek Nappali: - 03. 22 1 zh - 05. 10 2 zh - 05. 17 Pótlás, javítás - 3 vizsgalehetıség a vizsgaidıszakban a TVSZ szerint. Levelezı: Írásbeli vizsga a vizsgaidıszakban Ismétlés, javítás a TVSZ szerint Pécs, 2010. tavaszi szemeszter 2 A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN TÁRGYA

ÉS TARTALMA - A vállalati gazdaságtan egy önálló gazdaságtudományi diszciplína, amely csak a XX. század elején keletkezett. - Vizsgálati területe a gazdaság, vagyis az emberi tevékenység mindazon területe, ami a szükséglet kielégítését szolgálja. - Az emberi szükségletek > a szükséglet kielégítéséhez alkalmas eszközök (áruk) ⇒ az ember gazdálkodni kényszerül. - Vállalati gazdálkodás: a gazdasági tevékenységek céltudatos megszervezése, a rendelkezésre álló erıforrások ésszerő felhasználására irányuló tevékenység. Magában foglalja az erıforrások beszerzését, kezelését/mőködtetését, megóvását, átalakítását és kibocsátását. Gazdasági tevékenység (terméket állítanak elı, és/vagy szolgáltatást nyújtanak)
 Magántevékenység Szervezett gazdasági tevékenység   Háztartások Gazdasági szervezet
 Profitorientált (vállalkozás) Non-profitorientált Vállalkozás: gazdasági jellegő

– nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerően, ellenérték fejében történı, piaci kereslet kielégítésére irányuló termelı és/vagy kereskedı és/vagy szolgáltató – tevékenység folytatása. (A nyereségbıl képzıdik a tıkevagyon a megtakarításon és felhalmozáson keresztül, a tıkevagyon mőködtetésébıl pedig a nyereség származik.)  Cél: a saját gazdasági haszon elérésének reménye.  Természetes tulajdonosok, akik saját tıkéjüket és/vagy munkaerejüket fektették be.  A tulajdonos szuverén döntési joga és lehetısége.  Önálló szervezeti keret. Valóságos piac keretei között mőködik  A tıke- és munkabefektetés megtérülésének nincsen automatikus garanciája ⇒ kockázatvállalás. Vállalat: a vállalkozás szervezeti kerete. Vállalati forma ≠ Vállalkozási forma - A vállalati méretstruktúra jellemzıi A vállalatok csoportosítása mennyiségi ismérvek alapján – egy vagy többdimenziós •

Egydimenziós: tipikusan a foglalkoztatottak száma alapján 2009. 07 31∗ 424 747
0 fıs és ismeretlen létszámú 1 9 fı mikro-vállalat 1 116 169 KKV 10 - 49 fı kisvállalat 31 408  50 - 249 fı közepes vállalat 5 031 250 fı felett nagyvállalat 970 Összesen 1 578 325 F E L E L İ S S É G
 Korlátlan és egyetemleges Korlátozott egyéni vállalkozás, bt. (beltag!), kkt kft., rt egyéni cég!!! egyéni cég!!! ∗ 2010. 02 5-én, az óravázlat készítésének idıpontjában, a wwwkshhu oldalon nem szerepelt aktuálisabb adat 3 ∗ A regisztrált gazdasági szervezetek száma (Forrás: www.kshhu) Gazdálkodási forma 2007. 06 30 Társas vállalkozás 521 075 (18 307) Egyéni vállalkozás 669 085 (28 944) Vállalkozás összesen 1 190 160 (47 251) Kts.vetési és társ bizt szervezet 14 664 (419) Nonprofit szervezet 77 390 (2 144) MRP-szervezet 128 (1) 1 282 342 (49 815) Összesen (Zárójelben az új bejegyzéső cégek száma szerepel.) 2008. 06 30 2009.

06 30 546 576 (25 796) 567 857 (23 266) 990 425 (323 035) 1 009 275 (44 192) 1 539 923 (348 831) 1 577 132 (67 458) 13 829 (284) 13 528 (175) 78 634 (1 835) 79 559 (1 967) 123 (0) 109 (0) 1 632 509 (350 950) 1 670 328 (69 500) A közzétett csıd-, felszámolási és végelszámolási eljárások alakulása 1996 és 2009. ½ év között Összesen Megnevezés Csıdeljárás Felszámolási eljárás Végelszámolás 23 3 162 3 571 1996. 6 756 11 2 745 3 873 1997. 6 629 4 031 2 931 1 1998 6 963 3 391 3 740 12 1999. 7 919 12 4 998 5 594 2000. 10 604 24 5 895 6 401 2001. 12 320 15 6 189 5 060 2002. 11 264 7 693 4 372 25 2003. 12 090 36 7 804 4 187 2004. 12 027 26 7 957 4 660 2005. 12 643 8 9 439 5 486 2006. 14 933 1 9 722 7 570 2007. 17 293 11 322 8 879 0 2008. 20 201 15 7 517 6 580 2009. ½ év 14 112 1 583 12 02 2010. 02 08 Forrás: www.creditreformhu és wwwoptenhu Az új bejegyzéső társas vállalkozások száma 2005 – 2009 ½ éve között Megnevezés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009

½ év Társas vállalkozás 34 034 35 165 38 034 50 507 23 266 Forrás: www.kshhu A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS LEGFONTOSABB FOGALMAI ÉS ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI V Á L ∗ L A L A T I G A Z D Á L K O D Á S
Operatív gazdálkodás  Stratégiai gazdálkodás Költséggazdálkodás és árképzés ⇓ Jövedelmezıség Forgótıke gazdálkodás ⇓ Likviditás Befektetés és finanszírozás ⇓ Vállalati érték Adósság ⇓ Tulajdonosi érték  Pénzügyi tervezés-elemzés-ellenırzés Jövedelmi-pénzügyi-vagyoni helyzet ⇓ Rátaelemzés, cash flow, fund flow, EBIT-EPS analízis ⇓ Koncepciók és forgatókönyvek 2010. 02 5-én, az óravázlat készítésének idıpontjában, a wwwkshhu oldalon nem szerepelt aktuálisabb adat 4 - Operatív gazdálkodás: a napi mőködés feltételeinek biztosítása, a meglevı vagyonnal való folyamatos gazdálkodás. Jelszó: Jövedelmezıen gazdálkodni, miközben a fizetıképesek maradunk! Likviditás ≠ Likvidálás -

Stratégiai gazdálkodás: a hosszú távú tıkefunkciók ellátása. Cél: A tulajdonosi érték növelése! - Pénzügyi tervezés-elemzés-ellenırzés: az elızı két terület pénzügyi/gazdasági kihatásainak tervezése, elemzése, ellenırzése összehasonlítható mérési módok alkalmazásával. ”Az elemzés olykor megutáltatja velünk részleteiben azt, ami egészében elviselhetı volt.” (Paul Valéry, 1871 – 1945) - Alapítás-növekedés-válság-megszőnés. Egy vállalkozás nem lehet folyamatosan sikeres, nem képes állandó növekedésre. A mőködés hanyatló szakaszának bekövetkeztét is természetes eseménynek kell tekinteni, s e szakasz problémáinak-kihívásainak kezelésére is tudásanyaggal kell rendelkezni.  Gazdálkodói magatartás: zavartalan technológiai-innovációs és piaci tevékenység. A már elért pozíciók és a profit megtartása. Konfliktuskerülı, fegyelmezett, precíz, elıvigyázatos tevékenységre törni az

újratermelés valamennyi pontján. Kooperatív magatartás  Vállalkozói magatartás: kockázattal járó döntéseket hozni, illetve tevékenységbe kezdeni a beszerzési és értékesítési piacon, valamint a mőködési tevékenységben a célból, hogy mőszaki piaci pozícióit javítsa, erısítse. Versenyzıi magatartás ’Jogi környezet’: A legfontosabb jogszabályok a vállalkozások alapításához és mőködéséhez - 2010. évi CXV törvény az egyéni vállalkozásról és egyéni cégrıl - 2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról (3 társasági törvény) - 2006. évi V törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról - 2000. évi C törvény a számvitelrıl - 2009. évi LI törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 évi XLIX törvény, valamint az azzal összefüggı egyes törvények módosításáról - Az aktuális SZJA, ÁFA, társasági adó, osztalékadó, EVA

törvények - 1/2006. (VI 26) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat mőködésérıl, valamint a céginformáció költségtérítésérıl A vállalkozások belsı és külsı környezete: A vállalkozások környezete 5. Nemzetközi környezet 4. Kormányzati szféra 3.Helyi környezet R K I V T 1. Belsõ struktúra D P T 2. Piaci környezet S Á T P F M M P I Önkormányzat Gazdaságirányítási eszközök Világpiac Belsı környezet: termelési tényezık, tevékenység, szervezet, szociális, gazdasági struktúra Külsı környezet: Piaci: Áru-,Tıke-, Pénz-, Föld-, Munkaerıpiaci kereslet (S) és kínálat (D) Versenytársak, Partnerek Helyi: Önkormányzat, Intézmények, Társadalmi mozgalmak Kormányzati: Rendszerfilozófia, Társadalmi-politikai mozgalmak, társadalom- és gazdaságPolitika, Gazdaságirányítási eszközök és -Intézmények Nemzetközi: Külpolitika, Világpiac,

Mőszaki-technikai haladás, környezetvédelem 5 A TÁRSASÁG BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI: eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel − Mőködési költségek (változó és fix költségek) − Értékcsökkenési leírás (A = Amortizáció) Kamat- és adófizetés elıtti jövedelem vagy mőködési profit − Kamatfizetés Adófizetés elıtti jövedelem − Társasági adó (T = 19 %) Adózott jövedelem (Nettó profit) − Osztalék (Dividend) Visszatartott jövedelem (mérleg szerinti eredmény vagy tiszta eredmény) 80,0 20,0 − 30,0 − 20,0 50,0 − 10,0 40,0 − 7,6 32,4 − 10,0 22,4 Kiadás: vállalat pénzeszközeinek csökkenése. Költség: a mőködéshez szükséges eszközfelhasználás pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: értékesítéshez kötıdve, az output bekerülési értéke. Értékesítési árbevétel és bevétel  A munkaerı költsége (forintban, 2010 februárjában): Gyermekek száma: nulla

Munkáltató havi költsége: 321 250 TB-járulék (24 %): 60 000 Egészségbiztosítási járulék (3 %): 7 500 Szakképzési hozzájárulás (1,5 %): 3 750 Havi összes munkaadói járulék: 71 250 Havi bruttó bér: 250 000 (éves bruttó jövedelem: 3 000 000) Nyugdíjjárulék (1,5 %): 3 750 Egészségbiztosítási járulék (6 %): 15 000 Munkavállalói járulék (1,5 %): 3 750 Magánnyugdíjpénztári befizetés (8 %): 20 000 GYES: 0 Családi adókedvezmény: 0 Számított SZJA: 53 975 Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA: 53 975 Adójóváírás: 8 880 Összes adó: 45 095 Havi összes levonás a bruttó bérbıl: 87 595 (= 45 095 + 3 750 + 3 750 + 20 000 + 15 000) Havi nettó munkabér: 162 405 Összesen havonta az államnak fizetendı: 158 845 (= 71 250 + 87 595) A bérezési rendszer fontosabb elemei: • Alapbér, amely a munkavállaló keresetének legnagyobb súlyú alkotórésze. • Bérpótlékok, amelyeket

az általánostól eltérı munkafeltételek vagy meghatározott idıre szóló vezetıi megbízások alapján fizetnek. • Prémiumok, jutalmak: a rendszeres, illetve esetenkénti kiemelkedı teljesítmények elismeréseként kapnak a munkavállalók. • Kiegészítı fizetés, amely a le nem dolgozott idıre kifizetett munkabér • Teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amelyet a vállalkozás a munkavállalótól általában az alapbérért megkövetel. • Bérforma: a teljesítménykövetelménnyel együtt mutatja meg, hogy a vállalkozás az adott munkaterületen mire kíván ösztönözni, és milyen módszerekkel. • A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere azt határozza meg, hogy az egyes szervezeti egységekben felhasználható munkabér tömege vagy színvonala milyen tényezıktıl függıen milyen mértékben változik. 6 A V Á L L A L A T I G A Z D Á L K O D Á S C É L J A Jövedelmezıség: a gazdasági akciók

eredményességét mérı abszolút kategória. Gazdaságosság: a legnagyobb eredmény és a legkisebb ráfordítás elve. 1. 2. 3. 4. 5. Példa a jövedelmezıség és a gazdaságosság értékeléséhez Ráfordítás Nyereség Differencia 50 60 10 100 110 10 10 10 0 150 50 − 100 1 800 200 − 1 600 Bevétel 110 210 20 200 2 000 Hányados 120 % 110 % 100 % 33 % 11 % Hatékonyság: nem számszerősíthetı elemeket is tartalmaz.  Jövedelmezıségi-hatékonysági követelmény ∆Nettó profit > ∆Értékesítési árbevétel > ∆Befektetett eszközök értéke > ∆Bérköltség.    Az egységnyi árbevétel A termelés eszközigénye A munka termelékenysége nyereségtartalma emelkedik. javul. emelkedik. Példa: Nettó profit Értékesítési árbevétel Befektetett eszközök Bérköltség Beruházás elıtt 54 millió forint 298 millió forint 70 millió forint 31,2 millió forint Beruházás után 64 millió forint 345 millió forint 77 millió forint

31,406 millió forint Változás (%) 18,50 15,80 10,00 0,66 A G A Z D Á L K O D Á S T Á R G Y A: A V A G Y O N
Materiális  Tárgyi eszközök és befektetett pü. eszközök  Forgóeszközök  Immateriális  Formalizált  Nem formalizált  Alapvetı társasági kategóriák I N D U L Ó T İ K E megoszlása
 pénzbeli betét apport (vagyoni értékkel rendelkezı dolog, szellemi alkotás és jog) Üzletrész = törzsbetét+pótbefizetés+mellékszolgáltatás+tagsághoz főzıdı összes jog A zárt rt. részvényeit nyilvánosan nem hozzák forgalomba A nyílt rt. részvényeit vagy annak egy részét nyilvánosan hozzák forgalomba 1. bt 2. kkt 3. kft 4. zrt a./ kötelezıen elıírt induló tıke nincsen b./ 500 ezer forint törzstıke alaptıke d./ törzsbetét e./ 20 millió forint alaptıke 5. nyrt c./ 5 millió forint Részvényjogi alapfogalmak A részvény tagsági jogokat megtestesítı, névre szóló, névértékkel rendelkezı forgalomképes

értékpapír. • Részvénytípusok  törzsrészvény  elsıbbségi részvénytípuson belül: osztalékelsıbbség, likvidációs hányadhoz főzıdı elsıbbség, szavazati joggal összefüggı elsıbbség, vezetı tisztségviselı vagy fb-tag kijelölésére vonatkozó elsıbbség, elıvásárlási jog.  dolgozói részvény  kamatozó részvény  visszaváltható részvény 7 Részvénytípusok Törzsrészvény Elsıbbségi részvény Kamatozó részvény Dolgozói részvény Visszaváltható részvény A részvénytípusból kibocsátható maximális érték (az alaptıke százalékában) 100 50 10 a felemelt alaptıke 15 százaléka 10 Irányítási és szervezeti kérdések Operatív vezetés Döntés   Vezetı tisztségviselı(k) Legfıbb szerv Üzletvezetı(k) Tagok győlése bt. Üzletvezetı(k) Tagok győlése kkt. Ügyvezetık(k) Taggyőlés* kft. Igazgatóság* Közgyőlés* rt. Ellenırzés
f. b*  Könyvvizsgáló* Kötelezı* Kötelezı * Zárt

rt-nél vezérigazgató. Nyilvánosan mőködı, egységes irányítási rendszerő (EIR) rt esetében: igazgatótanács. * Egyszemélyes társaságnál nem mőködik. *Kötelezı f. b létrehozása akkor, ha a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban 200 fınél több. * Nyilvános rt. esetében akkor, ha az rt nem az egységes irányítási rendszer (NEIR) szabályai szerint mőködik. Zárt rt esetében akkor, ha a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkezı részvényesek kérik *Kötelezı akkor, ha a nettó árbevétel eléri az 50 millió forintot és, ha egyszemélyes a társaság. Az nyrt. szervezeti felépítéséhez
 EIR NEIR NO fb. Közgyőlés és könyvvizsgáló YES fb Ügyvezetı ≠ Cégvezetı Az e-cégeljárás - 2008. 07 01 óta csak elektronikus úton lehet cégügyet a cégbíróság felé benyújtani - A papíralapú iratokkal kapcsolatos alaki követelmények nem változtak: • társasági szerzıdés ⇒

bt., kkt és kft • alapszabály ⇒ rt. • alapító okirat ⇒ egyszemélyes kft. és egyszemélyes zrt - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat (röviden: Cégszolgálat) - A jogi képviselı feladata 1. Az elektronikus bejegyzési kérelem összeállítása és elküldése • az eredetileg papír alapú okiratok szkennelt formában • eredetileg is elektronikus formában létezı okiratokat (például illeték és költségtérítési igazolást) akkor, ha elektronikus aláírással és idıbélyeggel látta el. (Elegendı az, ha az eljárásra jogosult jogi képviselıje rendelkezik elektronikus aláírással.) A jogi képviselınek nem kell külön-külön aláírni a csatolandó elektronikus okiratokat, mert elegendı az, ha a jogi képviselı a bejegyzési kérelmet, az ún. e-aktát látja el elektronikus aláírásával és idıbélyegzıvel. 2. Az általa készített okiratokon

kívül, a cégbejegyzési kérelem mellékletét képezı, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetésérıl) elektronikus okirati formába történı átalakítása is. Mindezt elküldi elektronikus úton a Cégszolgálathoz. 3. gondoskodik az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megırzésérıl - Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési kérelem benyújtását megelızıen (Cégszolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével). A Magyar Államkincstár (MÁK) igazolást küld Az igazolásokat a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell. 8 - A Cégszolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból megvizsgálja.
 informatikai szempontból szabályszerő informatikai szempontból hibás vagy hiányos A

Cégszolgálat haladéktalanul továbbítja A Cégszolgálat az iratokat az erre vonatkozó az illetékes cégbírósághoz. tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz. A bejegyzési kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. A Cégszolgálat köteles, illetve jogosult a következıkre: - Ellenırzi az eljáró jogi képviselı meghatalmazásának jogszerőségét; - Ellenırzi azt, hogy vajon a bejegyzési kérelem kitöltése megfelelı-e, ideértve azt is, hogy a jogi képviselı eleget tett-e a törvényben elıírt, az alapítás jogszerőségét igazoló nyilatkozattételi kötelezettségének; - Ellenırzi azt, hogy a bejegyzési kérelem mellékleteit benyújtották-e, így az eljárási illeték megfizetésének igazolása; - Ellenırzi azt, hogy a cég választott neve jogszabályszerő-e, kivéve akkor, ha a bejegyzést kérı korábban élt névfoglalás lehetıségével. A Cégszolgálat egyidejőleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselınek. Ezután

pedig a cégbíróság a jogi képviselıvel elektronikus úton közli a bejegyzési eljárás során hozott végzéseket. Ezt a jogi képviselı elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolásban megjelölt idıpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A cégbíróság írásban is megküldi tanúsítványt, a bejegyzést, és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést. 1. bt 2. kkt 3. kft 4. nyrt 5. zrt a./ üzletvezetı b/ ügyvezetı c/ elnök-vezérigazgató d/ felügyelı bizottság, e/ könyvvizsgáló f./ taggyőlés g/ közgyőlés h/ igazgatóság i/ társasági szerzıdés j/ alapszabály k/ alapító okirat  Cégnév, székhely, telephely, fióktelep  A tagok neve (vagy cégneve), lakcím (székhely), természetes személy tag anyja nevének, gazdasági társaság cégjegyzékszáma  A társaság mőködésének idıtartama  Tevékenységi kör TEÁOR kódszámmal  A társaság jegyzett tıkéje és rendelkezésre bocsátásának módja, ideje, valamint

az egyes tagok vagyoni hozzájárulása  Társaság képviselete, cégjegyzés módja  Vezetı tisztségviselık, fb., könyvvizsgáló neve, lakóhelye (székhelye)  A nyereség felosztása, a veszteség viselése  egyéb vállalkozási formánként Ellenırzı kérdések: 1. Miért nem igaz az, hogy vállalati forma ≠ vállalkozási forma? 2. Hasonlítsa össze a korlátlan felelısségő vállalkozás jellemzıit a korlátozott felelısségő vállalkozás jellemzıivel! 3. Az alábbi mondatokban az állítás igaz vagy hamis? Indokolja meg válaszát! A törzsrészvény és az osztalékelsıbbségi részvény egyaránt szavazóképes. A törzsrészvény és a dolgozói részvény egyaránt szavazóképes. A törzsrészvényes és az osztalékelsıbbségi részvényes garantált hozamot kap. A bt. vezetı tisztségviselıje az ügyvezetı, döntéshozó szerve a közgyőlés A kkt. tagja lehet magánvállalkozó Az egyéni vállalkozó egyaránt lehet a bt. beltagja és a kkt

tagja A kft. tagjai által bevitt apport értéket mindig a könyvvizsgáló állapítja meg 4. Egészítse ki az alábbi mondatokat a megfelelı szavakkal! Az rt. kötelezıen elıírt induló tıkéjét , míg ugyanezt a kft esetében nevezzük. A vállalkozás . és vagyonszerzés céljából, üzletszerően, ellenérték fejében történı, . kielégítésére irányuló jellegő tevékenység folytatása. 9 Az nyrt. kötelezıen elıírt induló tıkéjét nevezzük, amelynek minimális nagysága . forint, s ennek minimális pénzbeli betét nagysága forint A kft. egyik tagjának üzletrésze = , + pótbefizetés + mellékszolgáltatási kötelezettségvállalás + . A kft. kötelezıen elıírt induló tıkéjét nevezzük, amelynek minimális nagysága . forint, s ennek minimális pénzbeli betét nagysága forint Az apport vagyoni értékkel rendelkezı ., szellemi alkotás és egyaránt lehet. OPERATÍV GAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Jelszó: Jövedelmezıen

gazdálkodni, miközben a fizetıképesek maradunk! A költségkalkuláció és árképzés Mőködési költség: az adott feladat érdekében felhasznált erıforrás (élımunka, eszköz) pénzben kifejezett értéke. Önköltség: a termék vagy szolgáltatás egységére vetített erıforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. A mőködési költségek csoportosítása: • Számviteli: anyagjellegő ráfordítások (anyagköltség, ig. vett szolg értéke, ELÁBÉ, közvetített szolg. értéke), személyi jellegő ráfordítások (bérköltség, bérjárulékok, szem jell egyéb kifizetések), értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások. • A termelési volumennel való kapcsolat alapján: változó (közvetlen) és fix (közvetett) költség. A profit alapú fedezeti grafikon A profit és cash alapú fedezeti grafikon Egytermékes eset: TR = TC p ⋅ Q = FC + vc ⋅ Q (Q helyett Q f -t írva) p ⋅ Q f = FC + vc ⋅ Q f Qf = FC FC = p − vc f Q f

⋅ ( p − vc) = FC FC − NCF FC Q ∗f = TR f = p ⋅ Q f = p ⋅ f f TR ∗f = p ⋅ Q *f 1. feladat: Az rt új termék gyártását tervezi A gyártáshoz szükséges gép beszerzési ára 20 millió forint. A hasznos élettartam: 4 év A gép amortizációját a hasznos élettartam alatt, maradványérték nélkül, lineáris módszerrel számolják el. Így az éves amortizáció 5 millió forint (20 millió forint/4) Eladási ár (p): 5 000 forint/darab A termék közvetlen elıállításával kapcsolatos költség (vc): 3 000 forint/darab Fix költség (FC): 10 000 000 forint Várható értékesítés éves (Q): 10 000 darab 10 Q TR (ezer darab) (millió forint) 10 8 6 4 2 0 VC (millió forint) F (millió forint) FC (millió forint) 30 24 18 12 6 0 20 16 12 8 4 0 15 15 15 15 15 15 50 40 30 20 10 0 EBIT = Mőködési nyereség (millió forint) +5 +1 −3 −7 − 11 − 15 a./ Határozzuk meg zéró mőködési eredmény esetén a Q f kritikus termelési volument

és a TR f fedezeti árbevételt! Qf = FC 15 000 000 = = 7 500 darab p − vc 5 000 − 3 000 TR f = p  Q f = 37,5 millió forint b./ Határozzuk meg a likviditási ponthoz tartozó Q *f volument és TR ∗f árbevételt! Q *f = FC − NCF 15 000 000 − 5 000 000 = = 5 000 darab p − vc 5 000 − 3 000 TR ∗f = p  Q *f = 25 millió forint c. / Számoljuk ki – minden más feltétel azonossága esetén – azt, hogy meddig csökkenhet az eladási ár a mőködési veszteség elkerülése érdekében? Ez a p f fedezeti ár. p f = vc + FC 15 000 000 = 3 000 + = 4 500 forint Q 10 000 d./ Számoljuk ki – minden más feltétel azonossága esetén – azt, hogy meddig emelkedhet a változó költség a mőködési veszteség elkerülése érdekében? Ez a vc f fedezeti változó költség. vc f = p − FC 15 000 000 = 5 000 − = 3 500 forint Q 10 000 e./ A döntés 3 kulcsparamétere – értékesítési volumen (Q), eladási ár (p) és változó költség (vc) –

közül melyik jelent nagyobb kockázatot? ∆Q: 2500/10 000 ⇒ 25 %-os csökkenés ∆p: 500/5 000 ⇒ 10 %-os csökkenés ∆vc: 500/3 000 ⇒ 16,67 %-os növekedés f./ Mekkora értékesítési volumen szükséges ahhoz, hogy a cég 8 millió forint éves mőködési eredményt érjen el? Ez a mennyiség jelenti a teljes kapacitás lekötést. f  Q – FC = Ny, vagyis 2 000  Q – 15 000 000 = 8 000 000, azaz Q = 11 500 darab g./ Mennyivel kell emelni az eladási volument az értékesítési ár 10 %-os csökkentésekor a nyereség csökkenése nélkül akkor, ha 10 000 darab a tervezett értékesítési volumen? A cél elérése érdekében akkora fedezetnek kell lenni, mint korábban: Új fedezet = Régi fedezet Q  (5 000  0,9 – 3 000) = 10 000  (5 000 – 3 000) Q ≈ 13 334 darab h./ Legfeljebb hány százalékkal lehet a kapacitásterhelést (teljes kapacitáskihasználtságból kiindulva) csökkenteni úgy, hogy a cég a mőködési veszteséget elkerülje? 11 500 −

7 500 ⋅100 ≈ 34,8 %-os a biztonsági koefficiens. 11 500 Többtermékes eset: 2. feladat: Az rt egyik üzleti egységének a következı féléves termelési, költség és eredmény tervének összeállításához az alábbi adatok állnak rendelkezésre: 11 Megnevezés Mértékegység I. termék II. termék III. termék Értékesíthetı termékmennyiség (Q) darab 5 000 4 000 3 000 Várható eladási ár (p) forint/darab 5 000 6 000 10 000 Fajlagos változó költség (vc) forint/darab 3 200 2 400 5 000 Fajlagos normaóra szükséglet normaóra/darab 30 50 100 A fix költség: 23 400 000 Ft, amelybıl az amortizáció 9 millió forint A rendelkezésre álló kapacitás: 550 000 normaóra, amit teljes mértékben kihasználnak. a./ Határozzuk meg az igények kielégítéséhez szükséges kapacitás nagyságát! 5 000  30 + 4 000  50 + 3 000  100 = 650 000 normaóra > rendelkezésre áll 550 000 normaóra b./ Határozzuk meg a fedezeti rangsort! Megnevezés I. termék

II. termék III. termék f = p – vc (Ft/db) 1 800 3 600 5 000 Rangsor 3. 2. 1. f/normaóra 60 72 50 Rangsor 2. 1. 3. c./ Határozzuk meg az optimális termelési programot! II 4 000 darab, I 5 000 darab, III 2 000 darab d./ Határozzuk meg a Q f kritikus termelési volument és TR f fedezeti árbevételt! Qf = FC n ∑f i =1 i ⋅ Qi = 23 400 000 =1 3 600 ⋅ 4 000 + 1 800 ⋅ 5 000 Tehát a kritikus termelési volumen profit alapon: I. 5 000 darab II 4 000 darab Tehát a fedezeti árbevétel profit alapon: I. 5 000  5 000 = 25 000 000 forint és II 6 000  4 000 = 24 000 000 forint e./ Határozzuk meg a várható eredményt! f  Q = 2 000  5 000 = 10 000 000 forint f./ Határozzuk meg a likviditási ponthoz tartozó Q *f volument és TR ∗f árbevételt! Q *f = FC − NCF n ∑f i =1 i ⋅ Qi = 23 400 000 − 9 000 000 =1 3 600 ⋅ 4 000 Tehát a kritikus termelési volumen cash alapon: II. 4 000 darab Tehát a fedezeti árbevétel cash alapon: II. 6 000  4 000 =

24 000 000 forint A termékbonitás - vizsgálat f F ⋅ 100 > ⋅ 100 (II. és III termék) p TR f FC 2.) Nyereséget hoznak még: ⋅100 > ⋅ 100 (I. termék) p TR 1.) Különösen kedvezıek: 3.) Csak a fix költségek bizonyos mértékő megtérüléséhez járulnak hozzá: % 4.) Nulla fedezettel rendelkeznek: p = vc 5.) Veszteségesek a mínusz-fedezetőek Megnevezés I. termék II. termék f ⋅100 p F ⋅ 100 TR FC ⋅ 100 TR 36 60 48,4 33,9 III. termék 50 f FC ⋅100 < ⋅100 > 1 p TR 12 A vállalati árképzés (termelésben, kereskedelemben és szolgáltatásban) A kikalkulált árnak tartalmazni kell a fix, a változó költségeket és egy ésszerő mértékő profitot. 3. feladat: Egy termék értékesítési árának kalkulálásához ismerjük az alábbiakat: Anyagköltség: 5,0 millió forint Rezsiköltség: 9,6 millió forint Haszonráta: 20 %. 5 000 darabra van megrendelés. - Határozzuk meg a termék értékesítési árát a

’költség+haszon’-elv alapján! 5 000 000 + 9 600 000 + 2 920 000 = 3 504 forint + ÁFA 5 000 A kereskedésbıl befolyó pénznek három funkciója van: - Fedezni kell a közvetlen költségeket, azaz az áruk beszerzési árát a szállítási költségekkel együtt. - Fedezni kell a közvetett költségeket, azaz az üzlet fenntartásának költségeit, a béreket, a bérleti díjat, a biztosítást, az energia és telefonköltségeket. - Tartalmaznia kell egy ésszerő mértékő profitot. A kiskereskedelmi üzletek tulajdonosai az árréssel megemelt áron adják áruikat azért, hogy valami nyereségük legyen. Más szavakkal: fedezetre van szükségük költségeik megtérüléséhez A fedezetet az eladási ár százalékában állapítják meg. Értékesítési ár = Beszerzési ár + Árrés Ha eldöntöttük, hogy a különbözı árucikkeknél mekkora fedezetet kívánunk beépíteni, akkor fel kell tennünk a következı kérdést: mekkora árrést kell alkalmaznunk az

áru beszerzési árához képest, hogy értékesítéskor az igényelt fedezet meglegyen? Egyszerő fedezetszámító táblázat Fedezet (%) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Árrés (%) 1,01 2,05 3,1 4,2 5,3 6,4 7,5 8,6 10,0 11,0 12,5 13,5 15,0 16,5 17,5 19,0 20,5 Fedezet (%) 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 28 30 31 32 33 34 Árrés (%) 22,0 23,5 25,0 26,5 28,0 30,0 31,5 33,5 35,0 37,0 39,0 41,0 43,0 45,0 47,0 49,5 51,5 Fedezet (%) 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 Árrés (%) 54,0 56,5 59,0 61,5 64,0 66,0 69,5 72,5 75,5 78,5 81,5 85,0 88,5 92,5 96,0 100,0 Tehát bármely termék értékesítési árát kikalkulálhatjuk e táblázat segítségével akkor, ha ismerjük a beszerzési árat, és eldöntöttük azt, hogy milyen fedezetet akarunk alkalmazni. 4. feladat: A társaság értékesítési üzletága gondoskodik a termékek "utógondozásáról" A vevıkkel kötött szerzıdéseknek megfelelıen szerviz szolgáltatás és tanácsadást is

nyújt. A következı adatokat ismerjük: 1 fı egységvezetı 300 000 forint/fı/hónap bruttó bér járulékkal együtt 3 fı alkalmazott 200 000 forint/fı/hónap bruttó bér járulékkal együtt 40 munkaóra/hét, 47 munkahét/év A fedezet nagysága (FC + EBIT): 22 200 000 (15 200 000 + 7 000 000) forint/év - Számoljuk ki a közölt adatok ismeretében a rezsióradíjat, vagyis a szolgáltatás óránkénti díjtételét! Rezsi óradíj = Egy órára jutó bérköltség + Egy órára jutó fedezet Éves bérköltség: 12  900 000 = 10 800 000 forint Éves munkaóra: 3  40  47 = 5 640 óra Óránkénti díjtétel: 10 800 000/5 640 + 22 200 000/5 640 ≈ 1 915 + 3 937 = 5 852 forint + ÁFA 13 Ismétlésre és ellenırzésre! Egy társaság egyik üzemérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésre: Állandó költségek (FC): 50 millió forint Változó költségek (vc): 4 000 forint/darab Éves mőködési nyereség (EBIT): 30 millió forint Termelési volumen (Q): 80

000 darab - Határozza meg egy termék értékesítési árát (p), a kritikus termelési volument és fedezeti árbevételt, valamint a 10 %-os termelésnöveléssel elérhetı mőködési többletnyereséget! - Mekkora a fedezeti ár és a fedezeti változó költség minden más feltétel azonossága esetén? Mit jelent a kapott eredmény? - Hány termék biztosítja a 30 millió forint éves mőködési nyereséget? Miért? - Mekkora a biztonsági koefficiens? Mit jelent a kapott eredmény? Forgóeszköz és forgótıke gazdálkodás Forgóeszközök = Készletek + Követelések (kinnlevıségek) + Értékpapírok + Pénzeszközök F A vásárolt készletek Saját termeléső készleteken belül F B befejezetlen és félkész-, valamint késztermék F C követelések vevıkkel szemben F D pénzeszközök Ha az értékpapírokat likviditási tartalékként kezeljük és a késztermékeket hitelben értékesítjük, akkor F = F A + FB + FC + FD Rövid lejáratú kötelezettségek

(tartozások) FSZ szállítókkal, hitelezıkkel, munkavállalókkal, költségvetéssel, önkormányzattal szemben Forgótıke = Forgóeszközök − Rövid lejáratú kötelezettségek Mőködési tevékenység és megtérülési idık Vásárolt készletek Egy napra jutó értékesítési árbevétel Saját termeléső készletek = a saját termeléső készletek megmunkálási ideje Egy napra jutó értékesítési árbevétel Vevıi követelések = vevıkkel szembeni követelések behajtási ideje Egy napi árbevétel f i A = a vásárolt készletek lekötési ideje fiB f iC 14 Pénzeszközök Egy napi árbevétel Szállítói tartozás (+ váltótartozás) f iSz = a szállítói tartozások rendezésének ideje Egy napi beszerzés Forgási idı = f iA + f i B + f iC + f i D f i D = pénzeszközök újrafelhasználásának ideje Finanszírozási idı = Készletlekötési idı + Vevıi követelések behajtásának ideje − − Szállítói tartozás rendezésének ideje 5.

feladat: A cég értékesítési részlege az alábbi éves adatokat bocsátotta rendelkezésre: Nettó értékesítési árbevétel 400 millió forint Forgóeszközök átlagos állománya 100 millió forint A vásárolt készletek tárolási ideje 11 nap A kinnlevıségek átlagos állománya 50 millió forint A pénzeszközök átlagos nagysága 15 millió forint Mőködési költség 250 millió forint ebbıl eladott áru beszerzési értéke 122 millió forint Rövid lejáratú kötelezettség 54 millió forint ebbıl szállítói tartozás 10 millió forint Megállapodás szerint a fizetési határidı 10 nap a./ Számoljuk ki a forgási sebesség egyenes (f) és fordított mutatóját (f i ) ! 400 = 4 fordulat/év 100 365 100 ⋅ 365 fi = = = 91,25 ≈ 92 nap 4 400 f= b./ Számoljuk ki a saját termeléső készletek megmunkálási idejét, a követelések behajtási idejét, a pénzeszközök újrafelhasználásnak idejét f i B , f iC , f i D , vásárolt és a saját

termeléső készletek ( ( ) ) nagyságát F A és F B ! 50 ⋅ 365 15 ⋅ 365 = 46,25 ≈ 47 nap f iD = = 13,6875 ≈ 14 nap 400 400 = f i − f i A − f iC − f i D = 92 − 11 − 47 − 14 = 20 nap f iC = f iB FB = FA = f iB ⋅ Á 365 f iA ⋅ Á 365 = 20 ⋅ 400 ≈ 22 millió forint 365 = 11 ⋅ 400 ≈ 12 millió forint 365 vagy f iA ⋅ Á 11 ⋅ 400 ≈ 12 millió forint 365 365 F B = F − F A − F C − F D = 100 − 12 − 50 − 185 = 23 millió forint ⇒ f i B FA = = c./ Mennyi forgótıkével rendelkezik a cég? Ez likvid tıke? Forgótıke = 100 − 54 = 46 millió forint d./ Milyen a jövedelmezıség? Mőködési profithányad = 400 − 250 ⋅ 100 = 37,5 % (Iparági átlag: 23 %) 400 Ha nincsen adóssága, akkor Nettó profithányad = (400 − 250) ⋅ (1 − 0,19) ⋅ 100 = 30,375 % 15 400 (Iparági átlag: 15 %) e./ Értékeljük az rt fizetıképességét! 15 Likvid forgóeszköz = ≈ 0,278 (Minimális elvárás: 0,25) Rövid

lejáratú kötelezettségek 54 Pénzeszközök + Követelések Összes forgóeszköz − Készletek Gyorsráta = = Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 100 − 12 − 22 ≈ 1,22 (Kiváló: 0,8 – 1,0) = 54 100 Összes forgóeszköz = ≈ 1,85 (Kiváló: 1,8 – 2,0) Likviditás III. fokozata = Rövid lejáratú kötelezettségek 54 F ⋅ 365 10 ⋅ 365 f isz = sz = ≈ 30 nap f iC = 47 nap > f iSZ = 30 nap 122 ELÁBÉ Finanszírozási idı = f i A + f i B + f i C − f i SZ = 11 + 20 + 47 − 30 = 48 nap Likviditás I. fokozata = STRATÉGIAI GAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK „Cél: A tulajdonosi érték növelése!” Tıkejuttató Tıkeszerzı Adók Információs költségek Tranzakciós költségek Opportunity cost Finanszírozás ≠ Tıkefinanszírozás ≠ Forrásszerzés A vállalati finanszírozás a tıkeszerzés és visszafizetés összes intézkedését, valamint a tıkeszerzı vállalat és a tıkejuttató(k) közötti fizetési,

információs, ellenırzési és biztosítási kapcsolatok kiépítését is felöleli. Mibıl vásárolhatjuk meg a fıbb erıforrásokat? • • Idegen (hosszú, rövid lejáratú) forrásokból Saját (tartós) tıkébıl T İ K E F I N A N S Z Í R O Z Á S I M Ó D O K (a többlépcsıs finanszírozási döntés keretében)
 (a1)Belsı finanszírozás (a2)Külsı finanszírozás (a1)Belsı finanszírozás
 (a11)Értékesítési árbevételbıl (a12)Tıkefelszabadításból

 (a111)Önfinanszírozás (a112)Finanszírozás (a121)Mők.-hez (a122)Értékesítés értékcsökkenési leírásból nem szükséges 16 (a2)Külsı finanszírozás
 (a21)Saját (a22)Idegen

 (a211)Részesedés (a212)Befektetés (a221)Bank (a222)Vállalat 6. feladat: Az rt finanszírozási struktúrájában az alábbi változások részben már megtörténtek, részben pedig várhatóak 2010-ben: - 100 millió forint értékben az átváltoztatható kötvény birtokosai éltek

jogukkal - Január elsején a társaság felvett számlavezetı bankjától 50 millió forint jelzáloghitelt 20 %-os kamatláb mellett - Elszámolt 25 millió forint értékcsökkenési leírást - Az értékesítési árbevétel és mőködési költségek (amortizáció nélkül) különbsége 150 millió forint - 46,575 millió forintot kifizet osztalékként. A fenti adatok alapján 2010 végén a./ mennyi a kamat- és adófizetés elıtti, az adófizetés elıtti és utáni, valamint a visszatartott profit? 125 115 93,15 46,575 b./ mekkora a belsı és a külsı, a saját és az idegen finanszírozási forrás nagysága? Belsı finanszírozás: 46,575 + 0,19 25 = 51,325 millió forint Külsı finanszírozás: 150 millió forint Saját finanszírozási forrás: 100 millió forint Idegen finanszírozási forrás: 50 millió forint c./ A belsı forrás elegendı az év végén történı kamatfizetéshez? Igen, mert 51,325 > 10 (millió forintban). RÖVID LEJÁRATÚ IDEGEN

FINANSZÍROZÁS MÓDJAI
 Nem kizárólag pénzintézeti finanszírozás
  Szállítói Váltó- hitel leszámítolás Engedményezés és factoring Pénzintézeti finanszírozás   Nincs szükség Szükséges biztosítékra a biztosíték   Bianco hitel Kézizáloghitel  A váltóleszámítolás Kamat = tıke 360 ⋅ napok száma : 100 % tıke = a váltó névértéke napok száma = váltó lejárata – leszámítolás napja közötti napok száma (A váltó lejárata max. 365 nap lehet, mivel ez a leghosszabb lejárat) % = az aktuális leszámítolási kamatláb Egy élelmiszerkereskedı rt. felajánl július elsején egy szeptember 30-i esedékességő váltót, amelynek névértéke 15 millió forint, és a leszámítolási kamatláb évi 25 %. Mennyit fizet a bank a váltó ellenében? ahol Kamat = 15 000 000 forint 360 ⋅ 91 nap : = 947 917 for int 100 25 % Tehát a bank (15 000 000 – 947 917) = 14 052 083 forintot fizet ki a váltó

ellenében.  A faktoring A faktorcég • a követeléseket megvásárolja, • átveszi a követelésekkel járó nyilvántartást, a könyvelést, • felszólítja a hátralékos adósokat és behajtja a hátralékokat, • átvállalja a hitelezési veszteség kockázatát. A faktoring-ügylet költségei: A leszámítolási kamat az a kamatláb, amelyen a faktorcég a követelést megveszi. A faktoring díj az üzlet munkaigényességétıl, a nyújtott szolgáltatások skálájától függ. 17 Bruttó számlaösszeg: 5 000 000 forint Fizetési határidı: 30 nap Faktoring díj a bruttó számlaösszeg 1 százaléka. Finanszírozási éves kamatláb: Egyhavi BUBOR + 4 % kamatfelár = 12 % A finanszírozási kamat 1 hónapos BUBOR (Budapest, bankközi, referencia jellegő kamatláb. A bankok ehhez viszonyítják egyes hiteleiket, például, BUBOR + 30 bázispont. Egy bázispont = 1/100 %.) A faktor a bruttó számlaösszeg 80 százalékát utalja el elılegként, de ebbıl

levonja a faktordíjat. Elıleg 80 %, azaz 4 000 000 forint. Faktordíj 1 %, azaz 50 000 forint. Tehát az az elıleg, amit az ügyfél kézhez kap: 3 950 000 forint. Az elılegre a kamat 30 napig ketyeg. Esetünkben: 4 000 000 ⋅ 0,12 ⋅ 30 = 40 000 forint 360 Ezt a kamatot a faktor a még fennálló 20 %-ból levonja, és a maradékot – 960 000 forintot – kifizeti az ügyfélnek akkor, amikor a fizetési határidı elérkezik, és a kötelezett neki fizet. BEFEKTETÉSEK MÓDOZATAI
  Beruházás Pénzügyi befektetés Immateriális beruházás Tárgyi Tulajdonosi K+F eszközök jogszerzés Reklám Forgóeszközök Hitelezıi Képzés kapcsolat Szociális beruházás A beruházás = tárgyi eszközök létesítése, a tárgyieszköz-állomány bıvítésére irányuló mőszakigazdasági tevékenység. Típusai: pótló, bıvítı, diverzifikációs, egyéb Pótló beruházás + bıvítı beruházás = bruttó beruházás A beruházások kivitelezése • Az elıkészítés

elemei: a cél meghatározása, a beruházási döntés elıkészítése, a mőszaki terv kidolgozása, a telephely megválasztása, a hatósági engedélyek megszerzése. • A megvalósítás elemei: az építmények kivitelezése, a gépek berendezések beszerzése, szállítása és szerelése a mőszaki átadás-átvétel és az üzembe helyezés. Beruházási projekt pénzügyi tervezése 0. lépés: Finanszírozási források felmérése 1. lépés: A beruházási cash flow Kezdeti beruházási kiadás A mőködésbıl származó cash flow Végsı cash flow Kezdeti beruházási kiadás Beszerzési költség + üzembe helyezésig felmerült összes költség – a régi eszközök értékesítésébıl befolyt összeg +/– társasági adófizetés a régi eszközök értékesítése után (+fizetés vagy –megtakarítás) +/– változások a forgótıkében. Mőködésbıl származó cash flow Növekményi árbevétel – növekményi készpénzkiadás (mőködési költség)

– növekményi amortizáció (Ez a költség "adópajzsként" jelentkezik.) növekményi adózatlan profit – növekményi társasági adó növekményi adózott profit 18 + növekményi amortizáció +/– változás a forgótıkében (a termelés és az értékesítés alakulásától függıen). Végsı cash flow Az eszköz értékesítésébıl befolyt összeg +/– az eszköz értékesítése után járó társasági adó (+megtakarítás vagy –fizetés) + likvidálásból visszanyert forgótıke. Általánosan felírva: Cn I0 C1 , C 2 ,, C n −1 ⇓ ⇓ ⇓ Kezdeti beruházási Mőködésbıl származó Végsı pénzáram kiadás pénzáram A beruházási változatok analízise során a fenti pénzáram sor számításba vétele történik. 2. lépés: A pénzáramok idıben történı összehasonlításához az alábbi eszköztár alkalmazása A kamatos kamatszámítás A futamidı alatt a többszöri kamatperiódus miatt képzıdı kamatösszegeket rendre

bent hagyjuk, így a kamat után is kamatot kapunk, de csak a futamidı lejártával. A diszkontálás ⇒ FVn = PV ⋅ (1 + k ) n A kamatos kamatozás inverz mővelete a diszkontálás. ⇒ PV = FVn (1 + k ) n = FVn ⋅ 1 (1 + k ) n Annuitás: konstans pénzáram (R) sorozat meghatározott perióduson keresztül.  (1 + k )n − 1 Annuitás jelenlegi értéke: A 0 = R ⋅  n   k ⋅ (1 + k )       k ⋅ (1 + k ) n  k   Törlesztés R = A 0 ⋅ = A0 ⋅   n 1   ( ) 1 + k − 1     1 − (1 + k ) n    Az A 0 szorzótényezıjét törlesztı faktornak nevezzük, amely az egyszeri A 0 összeget azonos nagyságú R évenkénti részletekké alakítja át n éven keresztül k kamatráta mellett. 3. lépés: Beruházási döntési
Statikus (no k!) Megtérülési idı Jövedelmezıségi index (PI1 ) kritériumok  Dinamikus (yes k!) Nettó jelenérték (NPV) Törlesztı faktoros Belsı

megtérülési ráta (IRR) Jövedelmezıségi index (PI 2 ) 7. feladat: Egy kivitelezı rt kapacitásbıvítı beruházást tervez A gépek megvétele 30 millió forintot igényel, amelyek várhatóan 5 évig mőködnek. A gépek üzembe helyezése után várható éves pénzbeáramlás 35 millió forint, míg az éves mőködési pénzkiáramlás 15 millió forint. Évente legalább ekkora összeget elvárnak. A gépeket lineárisan amortizálják, majd az üzemelési idı végén 5 millió forintért tervezik eladni. A beruházás megkövetelt megtérülési rátája 20 % a./ Mekkora lesz a t = 0 idıpont és a t = 1 – 5 idıszak pénzárama? Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4 év Kezdeti kiadás 30 Maradványérték Nyereség Társasági adófizetés (19 %) Pénzbeáramlás – Pénzkiáramlás 20 20 20 20 5. év 5. év 5,0 5,0 − 0,95 20 19 Amortizáció Adózás elıtti pénzáram T = 19 % Adózás utáni pénzáram Beruházás pénzárama −30 6 14 2,66 11,34

17,34 6 14 2,66 11,34 17,34 6 14 2,66 11,34 17,34 6 14 2,66 11,34 17,34 6 14 2,66 11,34 17,34 4,05 b./ Mekkora a projekt NPV értéke? NPV = 17,34  2,99 + 4,05  0,4019 – 30 = 51,8466 + 1,627695 – 30 ≈ 23,5 millió forint c./ Milyen döntést hozunk a törlesztı faktoros módszerrel és a jövedelmezıségi index számításával? 23,5  0,33438 ≈ 7,86 millió forint 5 ⋅ 17,34 + 4,05 5 PI1 = = 0,605 ⇒ 60,5 % 30 PI 2 = 53,5 ≈ 1,783 ⇒ 178,3 % 30 d./ Az rt mérlegeli a fenti beruházás 30 millió forint, 20 %-os kamat mellett, 5 éves lejáratú hitelbıl történı finanszírozását. A türelmi idı: 1 év Hogyan alakul az rt. hitel visszafizetésének terve a ráta- és az annuitásos törlesztés esetében akkor, ha azt feltételezzük, hogy a futamidı alatt a hitel kondíciói nem változnak? A beruházás finanszírozásához melyik törlesztési módozat a kedvezıbb? Miért? Év Törlesztés Kamat Annuitás Ráta Annuitásos Ráta Annuitásos Ráta

Annuitásos 0 0 6,0 6,0000000 6,0 6,00000 1. 5,588670 6,0 6,0000000 13,5 11,58867 2. 7,5 6,706404 4,5 4,8822660 12,0 11,58867 3. 7,5 8,047685 3,0 3,5408520 10,5 11,58867 4. 7,5 9,657222 1,5 1,9314484 9,0 11,58867 5. 7,5 Annuitás = 30 000 000  0,386289 = 11,58867 millió forint Hiteltartozás Ráta Annuitásos 30,0 30,000000 22,5 24,411330 15,0 17,704926 7,5 9,657242 0 0 8. feladat: Egy beruházási projekt az alábbi nettó pénzáram sorozattal jellemezhetı: Év 0. 1. 2. Nettó pénzáram (millió forint) – 13,90 40,00 – 27,83 A vállalati tıkeköltség 10 %. a./ Milyen döntés hozható a projektrıl a belsı megtérülési ráta (IRR) alapján? 40 ⋅ 1 1 − 27,83 = 13,9 1 + IRR (1 + IRR )2 40 ⋅ (1 + IRR ) − 27 ,83 − 13,9 ⋅ (1 + IRR ) 2 = 0, ami egy másodfokú egyenlet ax 2 + bx + c ahol x = (1 + IRR ), a = −13,9, b = 40, c = −27,83 − b ± b 2 − 4ac 2a − 40 + 1 600 -1 547,35 − 40 − 7 ,26 = 1,70 1 + IRR = = IRR = 70 % − 27 ,8 2 ⋅ ( − 13,9)

− 40 + 7 ,26 vagy 1 + IRR = = 11778 , IRR = 17 ,78 % − 27 ,8 Ezért (1 + IRR ) = 20 b./ Milyen döntés hozható a projektrıl a nettó jelenérték (NPV) alapján? NPV = 40 ⋅ 0,9091 − 27,83 ⋅ 0,8264 − 13,9 = − 0,534712 millió forint A projektet annak ellenére el kell utasítani, hogy mindkét IRR értéke > k = 10 %. c./ Magyarázza meg a belsı megtérülési ráta többszörözıdésének okát! Az IRR értékek sokszorozódásának az egynél több elıjelváltás az oka. 9. feladat: Ismerjük egy pénzügyi lízing konstrukcióban történı beruházás reális (”A”) és pesszimista (”B”) változatának minimálisan elvárt adózás utáni pénzáramát (millió forint): Évek ”A” változat ”B” változat 0. – 10,0 – 10 1. 5,0 3,8 2. 5,0 3,8 3. 5,0 3,8 4. 5,0 3,8 a./ Hogyan döntünk a belsı megtérülési ráta értékei alapján akkor, ha a piaci kamatráta 15 %-os? Mivel a projektbıl várható pénzáram egy annuitás sor, ezért az

annuitás jelenlegi értéke táblázat segítségével az IRR becslése jelentısen egyszerősíthetı. A kezdeti kiadás és az évi mőködési év pénzáram hányadosa egy A 4IRR 4 éves annuitás diszkontfaktor. év = 10 ”A” változat: 5  A 4IRR év ”B” változat: 3,8  A 4IRR = 10 év A 4IRR = 10/5 = 2 év A 4IRR = 10/3,8 ≈ 2,63 IRR (”A”) = 35 % > k = 15 % A ”B” változat esetében egyetlen ismeretlen tényezınk az IRR. Azt az IRR értéket kell meghatározni, amellyel diszkontálva a 4 éven át esedékes pénzáramokat 2, illetve 2,63 jelenértéket kapunk. Az annuitás jelenlegi értéke táblázatban megnézzük azt, hogy a 4. évben mekkora kamatláb tartozik ehhez a jelenértékhez. k PV 15 % 2,85 IRR 2,63 20 % 2,59 Eltérés: 5 % 0,26 Lineáris interpolációval: IRR(”B”) = 15 % + 2,85 − 2,63 ⋅5 0,26 vagy 20 % − 2,63 − 2,59 ⋅5 0,26 IRR(”B”) ≈ 19,23 % > k = 15 % IRR(”A”) > IRR(”B”) Ellenırzı kérdések: 1.

Válassza ki a belsı és a külsı, valamint a saját és az idegentıke finanszírozási módokat az alábbiak közül! jegyzési jogot biztosító kötvényes nem él jegyzési jogával, raktárkészlet értékesítése, jelzáloghitel felvétele, elsıbbségi részvénykibocsátás, visszatartott profit, törzsrészvény kibocsátása, fix kamatozású kötvénykibocsátás, amortizációs adókedvezmény. 2. Egy beruházási projekt NPV-je nullával egyenlı 5 éven át évente legalább 3 millió forint, adózás utáni többlet pénzáramot ígér. Az annuitás jelenlegi értékfaktora 3 Mennyi a beruházás kezdeti kiadása, a megtérülési ideje, a belsı megtérülési ráta? Írja fel a beruházási projekt pénzáram sorát! 21 Tárgyi eszköz gazdálkodás Beruházás ⇒ Mőködtetés ⇒ Selejtezés    létrehozás, üzembeüzemképes eladás. megszüntetés, helyezés, bıvítés fenntartás hasznosítási lehetıségek    Bruttó érték (bekerülési

érték) Nettó érték Nulla vagy maradványérték • nettó vételár • üzembe helyezésig felmerült összes költségek • közvetítıi költségek, az adók – a levonható ÁFA kivételével – vám, illeték, bizományi díj • az üzembe helyezésig felmerült kamat és biztosítási díj • a beszerzéshez kapcsolódó, vásárolt vételi opció díja Nettó érték: Bruttó érték – Összes amortizáció Amortizáció: fizikai erkölcsi elavulás - Megtérülési folyamat árbevételbıl - Átadja az értékét - Győjtıfunkció tárgyi eszközök pótlása - A vállalattól függ milyen amortizációs módszert alkalmaz a költségek között jelenik meg. Értékcsökkenés: az amortizáció pénzben kifejezett értéke Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként elszámolt összese A vállalat terv szerinti értékcsökkenése esetén a várható élettartam és a törvényben leírt leírási kulcsok szerint - Terv szerinti

értékcsökkenést a rendeltetésszerően üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésszerően használjuk. - Hasznos élettartam alatt a cégünk az eszköz után elszámol amortizációt idıarányosan vagy teljesítményarányosan. - Leírási kulcsok %-ban kifejezve mutatja meg az értékcsökkenési leírást. - Lineáris amortizációs kulcs: 1/n x 100 (az „n” az évek száma vagy a várható idıtartam) Amortizációs módszerek
 Idıarányos Teljesítmény-arányos - Lineáris - Degresszív - Progresszív 9. feladat: A cég profilját elsısorban meghatározó mőszaki berendezések, gépek, jármővek esetében célszerőbb lehet a degresszív amortizációs módszer használata a lineáris módszerrel szemben. Ennek vizsgálatához az alábbi adatokat ismerjük: Tárgyi eszköz csoport Mőszaki berendezések, gépek, jármővek Bruttó érték (millió forint) 450 A bruttó érték egy évvel ezelıtt, január elsején

került aktiválásra, üzembe helyezésre. A leírás idıtartama 5 év. A maradványérték a bruttó érték 10 %-a 22 a./ Számoljuk ki az évente leírható amortizációs összeget lineáris és degresszív (kumulatív és maradvány) módszerrel! 1 1 450 ⋅ = 90 MFt vagy 405 ⋅ = 81 MFt 5 5 Lineáris módszer: Év 1. 2. 3. 4. 5. Kumulatív módszer (millió forint) 405  5/15 = 135,0 405  4/15 = 108,0 405  3/15 = 81,0 405  2/15 = 54,0 405  1/15 = 27,0 Maradvány módszer (millió forint) 450  2/5 = 180,000 (450 – 180)  2/5 = 108,000 (450 – 180 – 108)  2/5 = 64,800 (450 – 180 – 108 – 64,8)  2/5 = 38,880 (450 – 180 – 108 – 64,8 – 38,88)  2/5 = 23,328 b./ A kiszámolt éves amortizáció adómentes forrás? Válaszunkat ellenırizzük az aktuális leírási kulcsok jegyzékében közölt amortizációs kulcsokkal! c./ Hasonlítsuk össze az amortizációs adókedvezményt a 2 év végére akkor, ha a társasági adóráta 16 %-os! Lineáris

módszer: T A = 0,19 90 = 17,1 M Ft Kumulatív és maradvány módszer: 0,19 108 = 20,52 M Ft d./ Számoljuk ki az adózás utáni eredményt és adózás utáni pénzáramot akkor, ha az év végi várható kamat- és adófizetés elıtti pénzáram (eredmény) – az amortizáció elszámolása elıtt – 600 millió forint! Értékesítés nettó árbevétele − Mőködési költségek = C  Számviteli (elszámolás szerinti eredmény): (C − A ) − T ⋅ (C − A ) = (C − A ) ⋅ (1 − T )  Adózás utáni pénzáram: (C − A ) ⋅ (1 − T ) + A = C − C ⋅ T − A + T ⋅ A + A = C ⋅ (1 − T ) + T ⋅ A C ⋅ (1 − T ) + T ⋅ A  Tényleges pénzáram adózás után  Amortizációs adókedvezmény • Adózás utáni eredmény a 2. év végére Lineáris módszer: (600 − 90 ) ⋅ (1 − 0,19 ) = 413,1 MFt Kumulatív és maradvány módszer: (600 − 108) ⋅ (1 − 0,19 ) = 398,52 MFt • Adózás utáni pénzáram a 2. év végére Lineáris módszer: 600

⋅ (1 − 0,19 ) + 17,1 = 503,1 MFt Kumulatív és maradvány módszer: 600 ⋅ (1 − 0,19 ) + 20,52 = 506,52 MFt e./ Elemezzük a fenti eszközparkot! • Korszerőségi fok (Nettó érték/Bruttó érték) • Jelenlegi életkor, még hátralevı évek száma, stb. A termelési lehetıségek elemzése, vizsgálata 10. feladat: Az építıipari társaság termelı részlegének gyártási keresztmetszetén 4 keverıgép dolgozik két mőszakban (8 óra/mőszak). A termelés 115 törvényes munkaszüneti napon szünetel Az év folyamán az egyik gépet 3 hónapra üzemen kívül helyezik. Folyamatos üzemet feltételezve a TMK miatt éves munkaidı kiesés 20 nap. Egy gép egy mőszak alatt 8 tonnát képes legyártani Az intenzív kihasználás: 95 % (A tervszerő megelızı karbantartás = TMK, amely a tárgyi eszközök tervezhetı karbantartási szükséglete, amelyet a karbantartási ciklus határoz meg.) a./ Mennyi az adott gyártási fázis kapacitása,

átbocsátóképessége, a nyílt tartaléka és extenzív kapacitás kihasználtsága! 23 Idıalapok: Tn = 8 760 óra Th = 8 760 − 20 ⋅ 16 = 8 440 óra Tmh = 8 440 − 115 ⋅ 24 − 250 ⋅ 8 = 3 680 óra = Tp K = 4 ⋅ 8 440 ⋅ 1 = 33 7 60 t év Nyílt tart alék = 20 650 t év k ext 3  Á =  4 − 1 ⋅  ⋅ 3 680 ⋅ 0,95 = 13 110 t év 12   ≈ 43,6 % b./ Gondoljuk át a kapacitás kihasználás növelésének lehetıségeit! c./ Hogyan döntenénk akkor, ha 40 000 tonnára van megrendelés? És ha csak 13 110 tonnára? 11. feladat: Határozzuk meg az eszköz kapacitását, átbocsátóképességét, nyílt tartalékát és extenzív kihasználtságát! Egy mőszakban dolgozik (8 óra/mőszak), éves TMK idı 30 mőszak, 120 munkaszüneti nap van a vizsgált évben, a kapacitásnorma 22 t/mőszak, az intenzív kihasználás 90 %-os. K = 8 520  2,75 = 23 430 tonna Á = 1 720  2,475 = 4 257 tonna Nyílt tartalék = 19 173 tonna k ext ≈ 20,2 % A

gazdálkodó beszámolási kötelezettsége A gazdálkodó mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl, a naptári év könyveinek lezárását követıen a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Ezt beszámolási kötelezettségnek nevezzük A törvény a beszámolási kötelezettséget december 31-én lezárt, naptári évként írja elı. Ismeretes, hogy a naptári év alatt a január 1-tıl december 31-ig terjedı idıszakot értjük. A számviteli törvény - a könyvvezetési kötelezettségtıl és egyéb érték kategóriáktól függıen - a vállalkozók részére eltérı módon szabályozza az éves idıszakra vonatkozó beszámolási kötelezettség módját. A könyvvezetési kötelezettség rövid áttekintése, lényeges jellemzıi, tartalmi különbségei az alábbiak: Egyszeres könyvvitel (naplófıkönyv, pénztárkönyv, egyéb nyilvántartás). A bevételek és kiadások elszámolása

kizárólag a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódik. Mind a bevételek, mind a költségek pénzmozgáshoz kapcsolódnak: a bevétel valós pénzbeáramlást jelent, a költségek elszámolása mögött pedig a pénzeszköz felhasználása szerepel. A pénzügyi realizációs elv érvényesül. Kettıs könyvvitel Folyamatosan és idısorosan (idısorrendben) okmányok, bizonylatok alapján rögzíti a gazdasági mőveleteket, a keletkezésük jellegének megfelelıen. Ebben a könyvviteli rendszerben a gazdasági mőveletek rögzítésénél az események felmerülésének idıpontja és nem a pénzügyi realizálás az irányadó. A könyvvezetési és a beszámolási kötelezettség kapcsolata Éves beszámoló Kettıs könyvviteli kötelezettség alá tartozó vállalkozások. Mérlegbıl, eredménykimutatásból, kiegészítı mellékletbıl, üzleti jelentésbıl áll. Egyszerősített éves beszámoló Azok a kettıs könyvvitel vezetésére kötelezettek készíthetik,

melyeknél két egymást követı évben a mérleg fordulónapján a következı, a nagyságot jelzı 3 mutatóérték közül bármelyik kettı nem haladja meg az alábbi határértéket: • a mérleg fıösszege nem éri el az 500 millió forintot, • az éves nettó árbevétel kevesebb, mint 1 000 millió forint, • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 50 fı. Mérlegbıl, eredménykimutatásból és kiegészítı mellékletbıl áll. 24 Egyszerősített beszámoló Az egyszerősített mérleget készítı vállalkozó egyszeres könyvvitelt vezet. Sem eredménykimutatást, sem kiegészítı mellékletet nem tartalmaz. Egyszerősített mérleget és eredménylevezetést tartalmaz Ha a vállalkozó tevékenységébıl eredıen más vállalkozónál, vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntı irányítást, ellenırzést gyakorol egy vagy több vállalkozó felett, akkor összevont (konszolidált) éves beszámolót is kell

készíteni. Tartalma: összevont (konszolidált) mérleg, összevont (konszolidált) eredménykimutatás, összevont (konszolidált) kiegészítı melléklet. Ezt a beszámolót az éves beszámolón túlmenıen kell készíteni. Az "XY" Ipari és Kereskedelmi Rt. mérlege (millió forint) ESZKÖZÖK (Aktívák) A. BEFEKTETETT ESZK I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok Egyéb ber., gépek, jármővek Beruházások Beruházásra adott elılegek Tárgyi eszközök értékhelyesb. III. BEFEKTETETT PÜ ESZK B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK Anyagok Áruk II. KÖVETELÉSEK Köv.-ek áruszáll-ból és szolg.-ból (vevık) Egyéb köv. III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Nyitó 656,0 71,0 505,0 354,0 60,0 20,0 3,0 0 80,0 588,0 306,0 101,0 205,0 230,0 170,0 60,0 18,0 34,0 6,0 1250,0 Záró 680,0 75,0 530,0 371,0 63,0 21,0 3,0 0 75,0 610,0 312,0 97,0 215,0 245,0 FORRÁSOK (Passzívák) D. SAJÁT

TİKE I. JEGYZETT TİKE II. TİKETARTALÉK III. EREDMÉNYTARTAL IV. ÉRTÉKELÉSI TART V. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJ KÖTEL Beruh. és fejleszt hitelek Egyéb hosszú lej. hitelek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök II. RÖVID LEJ KÖTEL Kötelezettségek áruszáll.-ból és szolg.-ból (szállítók) 181,0 Rövid lejáratú hitelek 64,0 Egyéb rövid lej. kötelezettségek 18,0 35,0 7,0 G. PASSZÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK 1297,0 FORRÁSOK ÖSSZESEN Nyitó 891,0 743,0 23,0 115,0 0 10,0 14,0 341,0 47,0 30,0 10,0 7,0 294,0 215,0 Záró 901,0 743,0 23,0 128,0 0 7,0 15,0 376,0 51,0 37,0 8,0 6,0 325,0 228,0 18,0 28,0 61,0 69,0 4,0 5,0 1250,0 1297,0 Az "XY" Ipari és Kereskedelmi Rt. eredmény kimutatása (M Ft) (összköltség eljárással) Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE II. AKTIVÁLT SAJÁT

TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. EGYÉB BEVÉTELEK Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetések Járulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII-VIII) IX. PÉNZÜGYI MŐVELETEK BEVÉTELEI X. PÉNZÜGYI MŐVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE (IX-X) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A+B) XI. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XII. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (XI-XII) E. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (+C+D) Tény 3 295,0 40,0 3 335,0 11,0 21,0 70,0 53,0 2 666,0 0 2 789,0 220,0 17,0 97,0 334,0 30,0 107,0 107,0 20,0 8,5 11,5 118,5 20,50 10,25 10,25 128,75 25 XIII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG (19 %) F. ADÓZOTT EREDMÉNY

(+E-XIII) 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Jóváhagyott osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+F+18-19) 23,75 105,0 98,0 7,0 Az "XY" Ipari és Kereskedelmi Rt. eredmény kimutatása (M Ft) (forgalmi költség eljárással) Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI Értékesítés költsége Igazgatási költségek Egyéb általános költségek V. EGYÉB BEVÉTELEK VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII-VIII) VII. PÉNZÜGYI MŐVELETEK BEVÉTELEI VIII. PÉNZÜGYI MŐVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI

MŐVELETEK EREDMÉNYE (VI-VII) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A+B) IX. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK X . RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (VIII-IX) E. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (+C+D) XI. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+E-X) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+F+18-19) Tény 3.295,0 40,0 3.335,0 2.926,0 260,0 2.666,0 0 409,0 298,0 24,0 271,0 3,0 21,0 25,0 107,0 20,0 8,5 11,5 118,5 20,50 10,25 10,25 128,75 23,75 105,0 98,0 7,0