Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Energiaválság

ENERGIAVÁLSÁG Külföldön már sok helyen közbeszéd téma, hogy a gazdaságosan kinyerhető olajkészleteknek lassan a végére érünk. Vagy nem is olyan lassan Már magyar elemzők, kutatók is foglalkoznak a problémával, amit már szerte a világon tárgyalnak energetikai és gazdasági szakemberek. Ezen források alapján készült ez a pdf, mely röviden ismerteti a problémát ami ránk vár. Ezt a problémát úgy hívják, hogy Peak Oil, vagyis olajhozam csúcs, amikor a világ olaj igénye és a kereslet egyre növekedik, viszont a kínálat és kitermelés tetőzik, és lassan egyre meredekebb ív mentén leszálló ágba kerül. Sajnos a napi gazdasági politikai hírek is alátámasztani látszanak azokat az egyre pesszimistább előrejelzéseket, amik a gazdaságosan kitermelhető olaj elfogyását egyre közelebbi időpontra teszik. Lássuk tömören a lényeget: Világ energiafogyasztása TW-ban (terrawatt) 2007 évben Az ábrán látszik, hogy az összes

energia nagy részét fosszilis energiahordozókból (olaj, gáz, szén) nyerjük, míg az egyéb energiahordozók mennyiségei eltörpülnek ehhez képest, az alternatív energiák összes felhasznált mennyisége pedig jelentéktelen. Az olajból nyerjük a benzint, gázolajat, ezzel intézzük a közlekedés és áruszállítás legnagyobb részét, benzinnel járatjuk autóinkat, de ez csak a probléma egyik fele. Az olajenergia és gáz segítségével készül sok műtrágya, mely nélkül a mezőgazdasági terméshozamok jelentősen visszaesnének, így csatolódik közvetlenül az olajenergia az életünket fenntartó élelmiszerek energiájához, amivel mi működünk. Tehát az olajnak halmozottan közvetlen hatása van az élelmiszertermelésre, sőt a mezőgazdasági gépek is gázolajjal mennek, a kész termékek szállítása is olajjal történik. Az olajenergia fontossága mindennapi életünkre nézve, egyértelmű és vitathatatlan. Az olajenergia felgyorsította és

lehetővé tette a technikai fejlődést és kényelmet hozott az életünkbe. Ennek hatására elkezdtünk szaporodni bolygónkon: "ie. -750: 150 millió 1750: 790 millió 1850: 1260 millió 1900: 1650 millió 1930: 2070 millió (2 milliárd) 1960: 3020 millió (3 milliárd) 1974: 4000 milliárd (4 milliárd) 1987: 5000 millió (5 milliárd) 1999: 6000 millió (6 milliárd) 2007: 6660 millió (több mint 6 és fél milliárd)" Jól látszik, hogy az olajkorszak előtt 1,6 milliárd embert tartott el a föld (1900-ban) az olajkorszakban pedig (1900) után + 5 milliárd emberrel többen lettünk. A következő ábrán az elkövetkező évekre készült projekciók (előrejelzések) láthatók: Kék a megaprojektek (új olajmezők nyitása), sárga a meglévő olajmezők ürülése, narancssárga pedig a nettó változás. A rossz hír az, hogy (az elemző szerint) hivatalos adatok alapján készült. Tények: "1. A világ 86 millió hordó olajszerűséget fogyaszt

naponta (all liquids)[18] 2. Ebből 74 millió hordót nevezhetünk kőolajnak (C&C, crude+condensate) 3. Az USA olajfogyasztása napi 20 millió hordó, Kína olajfogyasztása 7 és fél millió hordó, az Európai Unió fogyasztása 14.5 millió hordó, Németország és India olajfogyasztása 2 és fél millió hordó 4.Magyarország olajfogyasztása napi 160 ezer hordó Az előrejelzés pedig (az elemző szerint hivatalos adatok alapján): "5. A világ olajtermelése 2010-ig – alig valamivel bár, de – nő 6. 2011-2012-ben évi 2 millió hordóval esik 7. 2013-tól fogva évi 4 és fél millió hordóval esik" 8.Évi 45 millió hordós csökkenés azt jelentené, hogy az elérhető olajból az USA által felvett mennyiség 4-5 év alatt, a Kína által felhasznált mennyiség kevesebb mint 2 év alatt tűnne el a piacról. Németország és India fogyasztása egyetlen év alatt eltűnne – együtt Az EU teljes fogyasztása 3-4 év alatt tűnne el. 9.Egyetlen év

alatt 28 Magyarországnyi fogyasztásnak megfelelő olaj tűnne el Azt is mondhatnám, kéthetente egy Magyarország. Vagy ha így jobban tetszik: 700 ezer (magyar) ember olajfogyasztása – naponta. " Megjegyzés, saját eszmefuttatás (szerintem): Ha igazak az előrejelzések, úgy nagy szarban vagyunk, te is velem együtt. Kb két év múlva megállíthatatlan gazdasági recesszió kezdődhet, és 2015 körül összeomolhat a mindennapi életünk a gazdaságot sújtó energiaválság miatt, aminek egyenes következménye lehet az élelmiszerhiány, energiahiány, a közlekedés ellehetetlenülése, a munkanélküliség és a hiperinfláció. Ha igazak az előrejelzések akkor csak társadalmi összefogás útján lehetséges átvészelni és bizonyos fokig megelőzni a válságot és annak következményeit, különben félő, hogy eltűnnek civilizációs vívmányaink és egy mad-max szerű korszak veheti kezdetét, az általunk okozott klímaváltozás hatásai mellett.

A természeti törvényeknek mindegy, hogy 5 milliárd baktérium pusztul el egy petricsészében amiben elfogyott a tápanyag, vagy 5 milliárd ember pusztul el a Földön mert elfogyott az olaj és az élelmiszer. Összefoglalás gyanánt Hetesi Zsolt fizikus Jelentés című írásának zárószövegével: „Ha nem teszünk semmit, hazánk, a nyugati világ részeként 2015-ig bezárólag belesodródik a polgárosult világ végét jelentő erőforrásválságba, mely porba dönti a tudományos és ipari vívmányok mellett a ma megszokott egész életünket. Ehhez semmit nem kell tenni, csak folytatni eddigi életvitelünket” Kapcsolódó források: 1. Az elemző weboldala, amiből ez a pdf készült és ahol részletesebben megismerkedhetsz a problémával, ha érdekel. (http://wwwterminusbloghu) Kapcsolódó írás: 2. Hetesi Zsolt fizikus írása a várható jövőről (pdf) (Jelentés) Alternatívák helyzete, saját megjegyzések (szerintem): Hidrogénautó: Miért nem

jó a mindennapi életben széles körben használható üzemanyagnak a hidrogén? Sajnos 300-350 bar nyomáson tárolható cseppfolyós állapotban, ami egy nagy és nehéz acélpalackot feltételez, ami viszont a súlyánál fogva gazdaságtalanná tenné a jármű hajtását, ugyanis a palackban tárolt energia nagy része a palack súlyának gyorsítására menne el. Kísérleteznek még karbonszálas (műanyag) könnyű palackokkal is. Fő gond, hogy nagyon rossz hatásfokkal gyártható ipari méretekben vízből, elektrolízissel, vagyis vízbontással. Ezután 350 bar nyomással lehet betessékelni a palackba, hogy cseppfolyós állapotban pár liter beleférjen, ami szintén jelentős energia felhasználást tesz szükségessé. Szemléltetés kedvéért, 350 bar nyomás azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi felületre 3500 tonna súlyt pakolsz. A háztartási propán-bután 5 bar körül cseppfolyós, ezért bírja el az alu palack. Üzemanyag cella: A hidrogén nem

csak motorban, de üzemanyagcellában elégetve közvetlenül elektromos energiává alakítható, lásd üzemanyag cellás hibrid jármű. Az a baj vele, még a hidrogén fentebb részletezett nehézkes kezelése mellett, hogy míg a robbanómotor vígan elpöfögne vele, az üzemanyag cellának viszont vegytiszta hidrogén kell, különben tönkremegy, és a hidrogén cellaüzemanyag tisztaságra tisztítása rengeteg költség. Másrészt a hidrogén már említett nehézkes tulajdonságai itt is jelentkeznek, pl. tárolás Harmadrészt nincs rá kiforrott technológia, ha lenne, sem lenne már idő, hogy elterjedjen. Még akkor nem esett arról szó, hogy a jelenlegi benzinkutakat hogyan, miből és mennyi idő alatt tudnánk átképezni hidrogénkutakra, vagy helyettük építeni, valamint a ma felhasznált olajmennyiség képviselte energia kiváltásához szükséges mennyiségű hidrogént milyen infrastruktúrával tudnánk előállítani? Elektromos autó: Itt is az energia

tárolhatóságával van gond. sajnos az akkumulátorok nehezek és hamar tönkremennek, amellett, hogy drágák. Esély sincs arra, hogy annyi akksit készítsünk amennyi kellene Gond, hogy HA lenne használható alternatíva az olaj kiváltására, és megérné, akkor is a ma felhasznált energiánkat egy ideig arra kellene fordítani, hogy ezt az infrastruktúrát kiépítsük ipartól a felhasználásig, és annyi időnk már állítólag nincs. Vagyis ha van a spájzodban 200 szál kolbász, amiből minden nap megeszel egyet (más kajád elméletileg nincs), és elhatározod, hogy a kolbász elfogyása után majd csirkét fogsz enni, akkor nem az utolsó 20 szál kolbász elfogyasztásának idején kellene gondolkodni a csirkeól építés és csirkekeltetés szükségességén, mert 20 nap alatt nem tudsz ehető csirkét generálni a tojásból. Ugyanitt tartunk az alternatív energiák fejlesztése terén. Érdekes adalék a témához, a Jevons paradoxon. Ez arról szól,

hogy egy természeti erőforrás hatékonyabb felhasználásának sokszor az a következménye, hogy összességében ennek ellenére növekszik az adott erőforrás használata. Példák a Jevons paradoxonra: 1. A papírfogyasztás hatalmas terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre A számítástechnika fejlődésével és elterjedésével kapcsolatosan, arra számítottak, hogy a dokumentumok elektronikus kezelése és tárolása hozzá fog járulni a papír szerepének visszaszorításához. Ennek azonban az ellenkezője következett be, a papírfogyasztás egy-egy szervezeten belül átlagosan 40%-al megemelkedett, melynek oka valószínűleg az elérhető dokumentumok számának növekedésére és a nyomtatók elterjedésére vezethető vissza. 2.Az autóhasználat terjedésének eredeti célja az utazásra szánt idő csökkentése volt Az autó azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a lakóhelytől távolabbi munkahelyet válasszunk, messzebbi üzletben vásároljunk –

és emiatt az utazással eltöltött idő drámai megnövekedését tapasztalhatjuk napjainkban. 3.Az emberiség történelem során a gépek feltalálásának egyik fő mozgatórugója az volt, hogy időt szabadítsanak föl, kevesebbet keljen „robotolniuk”. Az új háztartási technikák ideológiai háttere napjainkban is, hogy időt takarítsanak meg a modern ember hétköznapjaiban. Ennek eredményeképpen számottevően több gépet alkalmazunk, mint bármikor eddig a múltban, de valójában nem rendelkezünk több szabadidővel vagy a felszabadult időt újból „igába hajtjuk” és újabbnál újabb technológiát gyártunk – terhelve ezzel is a környezet hulladékeltartó kapacitását. Ez az időmegtakarítás paradoxonja. Tegyük fel, hogy úgy szeretnénk takarékoskodni az energiával, hogy egyre kisebb fogyasztású autókat készítünk: 4.A motorok hatékonyabbá tételétől azt várták, hogy csökkenthető a kőolaj felhasználása Azonban nem ez

következett be. Az elmúlt két évtized során a gépkocsik hatékonysága valóban növekedett, de ezzel együtt tovább nőtt a teljes üzemanyag felhasználás is. Ami azzal magyarázható, hogy egyre nagyobb az autót használók létszáma és az egy emberre jutó autóval megtett átlagos távolság is egyre nő. Összefoglalva elmondható, hogy a környezetbarát technológiák használata önmagában nem képes megoldani az ökológiai fenntarthatóságot. A paradoxonok ráadásul rávilágítanak arra is, hogy a természeti erőforrások helyettesítése, valamint a hatékonyabb felhasználásuk nem feltétlenül vonja maga után az adott erőforrás fogyasztásának csökkentését – sőt esetenként fokozhatja is a használat mértékét. Forrás a Jevons paradoxonhoz 1. Az elemző weboldala, amiből ez a pdf készült és ahol részletesebben megismerkedhetsz a problémával, ha érdekel. (http://wwwterminusbloghu) Kapcsolódó írás: 2. Hetesi Zsolt fizikus írása a

várható jövőről (pdf) (Jelentés) A kivonatot Moon készítette, a megadott források alapján, saját megjegyzésekkel (zöld betűs részek) kiegészítve. A kivonat nem akar meggyőzni senkit, csupán felhívja a figyelmet egy létező problémára A benne foglalt infók a megadott forrásokból merítve. A zöldbetűs szövegek saját következtetések Bővebb információkat a megadott weboldalakon találsz. Levezetés, Zaphod Beeblebrox levele a földlakókhoz Zűrhajó Földlakók! Most aztán tényleg nagy szarban vagytok. Múltkor a vogonok úgy berúgtak, hogy nem találtak ide és nem tudták lerombolni a Földet. Most azt hiszitek, hogy megúsztátok, mi? Dehogy. Nagy többségetek hamarosan megdöglik, méghozzá elég csúnyán Elmesélem miért Mint a legtöbb értelmes faj a galaxisban, ti is azt hiszitek, hogy nagyon okosak vagytok, mert feltaláltátok a mobiltelefont meg az Internetet. Nem nagy ügy, eddig szinte minden faj eljut néhány évvel a kihalás

előtt. Nem hiszitek? A galaktikus könyvtár a Betelguse rendszerben ingyenesen látogatható, bárki megnézheti a leleteket. Ja, hogy még nem juttatok túl a primitív kémiai rakétahajtáson? Szopás. Az egész úgy kezdődött, hogy úgy 200 éve az egyik ősötök ledugott egy csövet a földbe, mire víz helyett valami fekete trutymó jött fel. A gyengébbek kedvéért megjegyzem, hogy közismert nevén ez a fekete ragacs az OLAJ. Találékony majomszármazékok lévén hamar rájöttetek, hogy ez a cucc döbbenetesen sok energiát tartalmaz és egy csomó mindent lehet belőle gyártani. Mivel alapvetően nagyon önző köcsögök vagytok, nem is gondoltatok arra, hogy esetleg az unokáknak, netán az ükunokáknak is hagyjatok belőle. Ehelyett arra használtátok a sok olajat, hogy ledózeroljátok az erdőket, lehalásszátok a tengereket, eltorlaszoljátok a folyókat, legyilkoljátok az állatokat és kibányásszátok a bolygó mélyéről a fémeket. Aztán a

fémekből kezdetleges kerekes fémteknőket barkácsoltatok, amiket autóknak neveztetek el. Hülye név, mert nem is automata a szerkezet, annyi esze sincs mint egy Alpha Centauri gyártmányú felszolgálórobotnak. Mostanra láthatóan a legkedveltebb időtöltésetek az lett, hogy beborítjátok a bolygó jelentős részét olajos trutymóval kevert kőzúzalékkal, az így keletkezett kemény felszínen pedig tömegesen araszoltok nevetséges sebességgel a fémteknőkben. És ezt civilizációnak meritek nevezni? Rajtatok röhögne a fél galaxis, ha tudnának rólatok. Szerencsétekre a Föld úgy viszonyul a galaktikus központhoz, mint New York Olaszliszkához, így aztán a galaktikus hírekbe annyi esélyetek van eljutni, mint Anettkának a Holdra. No de, inkább visszakanyarodom az olajnak nevezett fekete trutymóhoz. Nagy gépeket is építettetek hogy még több kaját lehessen termelni és ne kelljen mindenkinek a földet túrni. De mit lehet ennyi kajával kezdeni?

Kellett gyártani egy csomó új, kétlábú, csupasz majmot. Mikor egy évszázaddal ezelőtt istenigazából elkezdtétek a trutymót használni, alig több mint 1 milliárd földlakó volt. Mostanra több mint 6 milliárd tolong mindenfelé az idióta fajtátokból és hát persze mindent tönkrebasztok amit csak lehet. A sok szar es szenny csak gyűlik a tengerekben meg a levegőben és ettől naponta kidöglik egy teljes faj. Egy dologról azonban kurvára megfeledkeztetek. A bolygótok középpontja nem olajkrémmel van megtöltve, örökké nem fog folyni a fekete arany. Az olaj ugyanis úgy keletkezett, hogy amikor még az őseitek seggén szó szerint ott virított a tojáshéj, a sekély tengerek alján lerakódott sok-sok parányi döglött állat és növény. Ennek egy részét a mikroszkopikus dögevők nem tudták felzabálni és dús energiakomposzt (szén meg olaj meg gáz) lett belőle. Néhány szerencsétlen zugban megrekedt ez a sok rohadás. Ez több százmillió

év alatt zajlott le, amit persze úgysem tudtok felfogni - maradjunk annyiban, hogy nagyon régen és nagyon hosszú idő alatt történt. Nektek azonban ezt a sok komposztot sikerült megtalálni és jó úton haladtok afelé, hogy elégessétek az egészet. Persze voltak sokan közületek is akik, mondták hogy nem lesz ennek jó vége. Ezeket kiröhögtétek. És még most is kiröhögitek őket többnyire, pedig jön a vég A bolygó eljutott arra a pontra, amikor az olajnak a felét, vagy még többet már sikerült kiszivattyúzni. Nem látszik nagy problémának igaz? Hiszen a fele még hátravan. Az a baj, hogy először a jó nagy olajtartályokat találtátok meg és ezekből vagy 50 éve szívjátok az energiát. Ami még hátravan az mélyen van és eleve sokkal kisebbek a tartályok is. Ennek az a következménye, hogy mostantól évről évre egyre keveseb olajat lehet kiszívni. Ez azért is ciki, mert az egész gazdasági és pénzügyi rendszereteket arra

építettétek hogy mindenből egyre többet és egyre jobbat kell gyártani. A Pilótakeksz bolygó híres Galaktikus Közgazdasági Egyetemén egyikőtök se tudná elvégezni az első fél évet. Kábé tegnaptól kezdve egyre kevesebb és kevesebb olajat fogtok tudni felhasználni és ebből szép nagy borulás lesz. Ha odafigyeltek egy kicsit, láthatjátok hogy már el is kezdődött. A legcsóróbbaknak már most annyi, nem jut se olaj, se kaja, se plazma tévé. Azt hiszitek drága a benzin meg a gáz? Ez még nagyon az eleje, sokkal de sokkal drágább lesz. És közben nemhogy fizetésemelést nem fogtok kapni, hanem örülhettek ha az egész cég nem megy csődbe. És hogy mi lesz ebből? Jó nagy balhé az tuti. Többségetek soha nem fogja felfogni, hogy mi is történik valójában. Vezetőitek buzgón igyekeznek másokra fogni a problémát, eszükbe se jut hogy meg lehetne mondani az igazat. Annyira megszokták hogy hazudnak, hogy nem tudnak már ezen változtatni. És

különben is Szerintem ők már régóta készülnek erre, miért osztanák meg veletek az információt? A tudás hatalom. Ráadásul rájöttek ők is, hogy túl sokan vagytok, ha pár milliárd éhendöglik az maga a főnyeremény. A túlélőknek marad elég kaja meg olaj is. Sokan most biztos azt mondjátok, hogy sebaj majd jön az alternatív energia. Jönni jön, de úgy 50 év késéssel. Az a mocskos helyzet, hogy a szélkerék meg a napelem, meg a biodízel készítéséhez jelenleg olajat használtok. Semmit nem tudtok fuvarozni olaj nélkül A bányagépek olajjal mennek. A műtrágyák gázból készülnek A műanyagok olajból készülnek Az erőművek nagy részét gázzal meg szénnel fűtik. Az alternatív energia arra se elég hogy égve tartsátok a villanyt. Tegye fel a kezét akinek otthon napelemről megy a világítás Senki? Na látjátok. Megmondom őszintén mi lesz az alternatív energia: a két lábad meg a két kezed munkája. Szerencsés esetben lesz

valami állatod ami segít. Szerencsétlen esetben te leszel az állat aki másoknak segít mint rabszolga. Szóval a következő években elfelejthetitek az autótokat, a Plazma tévét meg a külföldi nyaralást. Egy nagy öröm lesz ezentúl az életben: még mindig tudsz szarni a segglukadon Ha nem, akkor az azt jelenti hogy megpusztultál vagy hamarosan meg fogsz mert nincs mit zabálni. Persze a galaktikus történelemkönyvekben nem ti vagytok az első eset, úgyhogy ne legyetek büszkék. Máshol is megtörtént már ugyanez A Doretixus bolygón például úgy összevesztek azon, hogy ki ugrik le az utolsó hamburgerért a McDonicus étterembe, hogy nekiálltak a piros gombokat nyomkodni. Jó kis termonukláris buli volt, azóta a galaxis egyik kedvelt túristacélpontja, mivel ez az egyetlen bolygó, aminek a sötét oldala jobban világít mint a nap felé eső része. Az Aldebaran 4 bolygó is hasonló sorsra jutott. Amint vége lett a fosszilis tüzelőanyagokkal

szervezett dáridónak, a lakosok nagy része éhenpusztult. Nem segített rajtuk az sem, hogy hazudós vezéreiket felhuzigálták a lámpavas helyi megfelelőjére. 500 évvel később a bolygó ma az első számú kőbaltagyártó a galaxisban. Ezt nagyon elcsesztétek, pedig már a 70-es években is volt olajválság és sok okos ember már akkor megmondta, hogy nem lehet örökké csak növekedni meg szaporodni mert baj lesz. Itt a baj. És nem öt vagy tíz év múlva hanem most Most persze röhögtök, de már nem sokáig. A BULINAK hamarosan VÉGE És hogy mit keresek én itt a magánűrhajómmal? Imádom a Világvége bulikat. Zaphod Beeblerox A Galaxis (ex)Elnöke