Jogi ismeretek | Polgári jog » Polgári jog

POLGÁRI JOG Alapfogalmak Jog: olyan állam által alkotott szabályrendszer, amelynek betartását az állam akár kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Jogrendszer: egy adott állam hatályos jogszabályainak az összessége. A jogrendszereket fel szokták osztani bizonyos szempontok szerint, hogy átláthatóak legyenek. Jogrendszer felosztási módok: I. Római jogrendszer 1.) Közjog: egyrészt az állam tevékenységére vonatkozik, másrészt olyan kapcsolatrendszerekre, amelyekben az állam jelen van. Itt aláfölérendeltségi viszony érvényesül Pl: állam-minisztériumok 2.) Magánjog: mindazok a jogszabályok, amelyek a társadalom viszonyrendszereire vonatkoznak Itt mellérendeltségi viszony áll fenn Pl: két polgár között. II. Jogágak szerinti csoportosítás: az azonos, hasonló területeket szabályozó jogszabályokat sorolják be egy csoportba, ezeket jogágaknak hívjuk. Ezek a jogágak nem különülnek el élesen egymástól, olykor fedik egymást,

és egymással egyenrangúak. Ez alól kivétel az Alkotmányjog A Római Birodalom bukása után a Római Jog is feledésbe merült, illetve primitívvé vált. A 11 században került elő, ekkor újra oktatni és alkalmazni kezdték A gazdasági liberalizmus letűntével az állam kénytelen beavatkozni, a szabadságot korlátozni kell, így a közjog közeledik a magánjoghoz. Például az állam beavatkozik a munkaviszony, a munkaszerződések terén (a jogok és kötelezettségek aránya legyen hasonló), a tulajdonjogra vonatkozó szabályok terén (tulajdon szentsége és sérthetetlensége mellett a közt is szolgálnia kell). A köz- és magánjogon belül kezdenek jogágak kialakulni: 1. Alkotmányjog: az állampolgárokra, a társadalomra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat tartalmazza 2. Államigazgatási jog: az állami intézmények közötti viszonyrendszert szabályozzák a jogszabályok, valamint meghatározzák az állampolgárok és az állami szervek közötti

viszonyt. -1- 3. Polgári jog: a személyek árujellegű, vagyoni viszonyait szabályozza Valamint bizonyos személyi jellegű szabályrendszerek is ide tartoznak; mégpedig azok, amelyeknek vagyoni kihatása van 4. Polgári eljárási jog (perjog, kereseti jog): a polgári peres eljárás lefolytatására szolgáló szabályrendszert rögzíti 5. Büntetőjog: lényegében a társadalomellenes magatartások felsorolását, és azok szankcióit tartalmazza. A személyi és vagyoni védelmet látja el 6. Büntető eljárási jog: a büntetőeljárás lefolytatásának rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza, valamint szabályozza a résztvevők jogállását. 7. Családjog: családi jellegű vagyoni és személyes viszonyok szabályozása, védelme. 8. Munkajog: a munkaviszony minden területével kapcsolatos szabályok öszszessége (munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei, szakszerv jogai). 9. Pénzügyjog: meghatározza a pénzügyi rendszer szervezeti

formáit, ezek tevékenységét; valamint tartalmazza az állami bevétel egy részének szabályrendszerét (adók, vámok). 10.Szövetkezeti jog 11.Nemzetközi jog: az egyes államok egymás közötti kapcsolatrendszereire, valamint a nemzetközi szervezetek jogállására, működésére vonatkozik. 12.Nemzetközi magánjog: speciális jogág Az államok jogrendszere különbözhet Előfordulhat, hogy olyan magánjogi viszonyok alakulnak ki, amelyeknek külföldi eleme van (pl: külföldi feleség, üzlettárs) Ilyenkor van esély arra, hogy jogvita alakul ki az eltérő jogszabályok miatt. A nemzetközi magánjog normákat határoz meg, azaz megmondja, hogy mely állam jogszabályai szerint kell eljárni, és hogy mely konkrét szabályok szerint. A gazdasági jog a „szocializmus” építésekor vált önálló jogággá. A köz- és magánjog fejlődése Magyarországon:  Az első kódexek a 16. században születtek (Werbőczy), itt nem volt semmiféle különválasztás,

jogágakra bontás  1848 – régi szabályok megszüntetése. A magánjog önállósodása azonban nem sikerült, ezért átvettük az osztrák jogrendszert (~ német hatás még manapság is érződik).  1895 – első polgári törvénykönyv tervezet  1940es évek második fele – szovjet jogrendszer átvétele; melynek alapelve: a magánjog burzsoá társadalom jogszabályait tartalmazza. Ez ellentétes a „szocializmus” elveivel, ezért jött létre a polgári jog, ahol tulajdonképpen a magánjogon belül több terület válik önálló jogággá.  1959 – Polgári Törvénykönyv: még ma is ez érvényes és hatályos. -2- Polgári jog alapelvei 1. Jogegyenlőség alapelve: a jogképesség tekintetében „minden ember egyenlő” 2. Tulajdon védelmének/szabadságának elve: tulajdonos érdekei + közérdek 3. Szerződéses szabadság elve 4. Végrendelkezés szabadságának elve 5. Szerzett jogok védelmének elve Magyar polgári jog alapelvei 1.

Értelmezési alapelv: a szabályok egyike se forduljon szembe a Magyar Köztársaság más jogszabályaival, valamint a Polgári Törvénykönyv szellemével. 2. Analóg jogalkalmazás elve: a polgári jog által szabályozott tényállásokhoz hasonló, jogilag nem szabályozott tényállások esetén is alkalmazzák az adott jogszabályt. 3. Személyek vagyoni és személyhez fűződő jogainak és törvényes érdekeinek védelme 4. Tulajdon védelmének az elve 5. Jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének az elve; a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kell eljárnia a feleknek 6. Kölcsönös együttműködés elve: köteles a feleknek tájékoztatni egymást a lehetséges előnyökről – hátrányokról. 7. Az adott helyzetben elvárható módon járjanak el, megfelelő magatartást tanúsítsanak. 8. A joggal való visszaélés tilalma: a jogok érvényesítése ne hozzon másokat hátrányba, ne szerezzünk jogosulatlan

előnyöket. 9. Magatartásért való helytállás alapelve: mindenki saját személyével felel a jogviszonyban kifejtett magatartásának a következményeiért. 10. Bírósági út lehetőségének az elve: minden állami szerv tartsa tiszteletben a polgári jogokat, és ha ezek sérülnek, az államnak kötelessége beavatkozni. -3- Polgári jogi jogviszony Jogviszony: az állam által jogilag szabályozott társadalmi és életviszonyok, két vagy többoldalú kapcsolatrendszerek. Jogviszonyok csoportosítása:  Kik a jogviszony alanyai: kik között áll fenn ez a kapcsolat, kik létesíthetik ezt. A jogviszony alanyait személyeknek hívjuk: 1. Természetes személyek 2. Állam 3. Jogi személyek 4. Jogi személyiség nélküli szervezetek (2, 3, 4: mesterséges személyek) Jogokat szerezhetnek maguknak, és kötelezettségeket vállalhatnak saját akaratukból. Ezt a lehetőséget hívjuk jogképességnek Az ember a léte jogán válik jogképessé, a mesterséges

személyek törvény révén, vagy az állam elismerésével.  Mi a jogviszony tartalma: a jogviszonyban meglévő jogok és kötelezettségek összessége.  Mi a jogviszony tárgya: amire a fent említett jogok és kötelezettségek vonatkoznak. A magánjogi jogviszony minimum kétoldalú kapcsolatrendszer, ahol a felek mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. Jogi helyzetek, magánjogi jogviszonyok: Státuszok, személyállapotok, jogi képességek: A jogalanyok különböző státuszt kapnak például cselekvőképesség szempontjából. (Cselekvőképesség: rendelkezik e az ember azzal a belátási képességgel, amely alapján el tudja dönteni, hogy mi lesz a következménye a cselekedetének. A cselekvőképesség szempontjából megkülönböztetünk: cselekvőképeseket, korlátozottan cselekvőképeseket, illetve cselekvőképteleneket.) Ha egy személy jogait gyakorolja, akkor jogviszonyt létesít Magánjogi jogviszony: • Alanyai: a jogosult és a

kötelezett, köztük mellérendeltségi viszony áll fenn. A jogosultat aktív alanynak nevezzük, az ő javára irányul a jogviszony. A kötelezettet passzív alanynak nevezzük, az ő terhére irányul a jogviszony. o Alanyai tehát a jogképes személyek:  Természetes személyek cselekvő és jogképes csoportja ()  Állam, állami intézmények (jogképességüket törvény biztosítja) • Kincstári Vagyonigazgatóság -4- • ÁPV RT – az államot ezen két szervezet képviseli.  Jogi személyek (állami elismerés útján válnak jogképessé)  Jogi személyiség nélküli szervezetek • Tartalma o Jogok  Személyi autonómiával kapcsolatos jogok  Közvetlen vagyoni tartalommal rendelkező jogok o Kötelezettségek: valamilyen magatartás tanúsítása, vagy az attól való tartózkodás. Csoportosítás:  Teljesítés szempontjából • Helyettesítést nem tűrő, személyes kötelezettségek. Annak kell a kötelezettséget teljesíteni, aki

vállalta (pl.: szerződések esetén) • Helyettesítést tűrő, helyettesíthető kötelezettségek. Pl: a kezesség intézmény  A kötelezett magatartása szempontjából • Tevőleges kötelezettség: valamilyen tevékenységet, cselekedetet véghez kell vinni. • Nem tevőleges kötelezettség: ez esetben valamilyen magatartástól tartózkodni kell.  A kötelezettség tartalma szempontjából • Főkötelezettségek • Mellékkötelezettségek o Magánjogi felelősség: a kötelezettség teljesítésért, megszegéséért való helytállás. Csoportosítás:  Személyes felelősség (saját személyünkkel kell helytállni)  Vagyoni felelősség • Korlátlan felelősség (a teljes magánvagyont terheli) • Korlátozott felelősség o Meghatározott vagyoni hányadra terjed ki (pl.: 50 eFt) o A felelős bizonyos vagyontárgyaira terjed csak ki. • Egyenes felelősség: a kötelezett maga tartozik felelősséggel. • Járulékos felelősség: mást terhel a

felelősség. • Tárgya: amelyre a jogok és kötelezettségek irányulnak. -5- Jogi tények: olyan körülmények, élethelyzetek, történések, amelyek hatnak egy polgári jogi jogviszonyra (megváltoztathatják, megszüntethetik, létrehozhatják). Csoportosítás: I. Emberi magatartások a. Jogos magatartások: olyan magatartások, amelyeket jogszabály nem tilt i. Akaratnyilatkozatok (szerződésjog) ii. Reálaktusok: olyan cselekedetek, melyek jogi hatást idéznek elő iii. Egyszerű jogcselekmények: a kiváltója nem akar jogi hatást kiváltani, de mégis kivált iv. Előírt magatartások: jogszabály írja elő, hogy a feleknek milyen magatartást kell az adott jogviszonyban tanúsítani. b. Jogtalan magatartások: negatív eredmény váltanak ki, a másik fél érdekeit sértik, kártérítésre kötelezhető a károkozó II. Egyéb emberi körülmények a. Objektív emberi körülmények i. Életkor (pl cselekvőképesség szempontjából) ii. Fogyatékosság

(ua) iii. Lakóhely iv. Hozzátartozói minőség b. Szubjektív emberi körülmények (tudati v akarat állapotok) i. Jóhiszeműség ii. Rosszhiszeműség (): a személy tud arról, hogy a látszat ellentétes a valósággal. iii. Szándékosság (tudatos károkozás) iv. Gondtalanság (elvárható gondosság elmulasztása) III. Közhatalmi aktusok: szintén befolyásolhatják a magánjogi jogviszonyokat a. Bírósági határozat i. Keletkeztethet ii. Megszüntethet iii. Megváltoztathat jogviszonyt b. Közigazgatási határozat IV. Embertől független külső körülmények a. Az idő múlása i. Jogosultságot keletkeztethet ii. Jogvesztést eredményezhet (elévülés: általában 5 év a polgári jogi jogviszonyban.) -6- Polgári jog felépítése (rövid vázlatos áttekintés) I. Vagyonjog 1. Tulajdonjog a) Közös tulajdonnal kapcsolatos szabályok b) Használati jogok 2. Kötelmi jog a) Szerződésjog ♦ Általános szabályok ♦ Konkrét szerződésekre

vonatkozó szabályok b) Felelősségi jog c) Jogalap nélküli gazdagodás 3. Öröklési jog II. Személyi jogok 1. Személyhez fűződő jogok 2. Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a) Szerzői jogvédelem b) Iparjogok Tulajdonjog Minden tulajdonforma alkotmányi védelmet élvez, azon túl pedig polgári jogi védelmet is. Abszulút szerkezetű jogviszony: a jogviszony egyik oldalán álló személyt ismerjük, a másik oldalon állót nem. Így a tulajdonos a jogosult, mindenki más kötelezett. Tulajdoni jogviszony: Alanyai: bármely dolog, a szerzőképesség korlátait figyelembe véve. Pl1.: korlátozottan forgalomképes dolgok csak bizonyos személyek tulajdonába kerülhetnek. Pl2: bizonyos dolgok csak állami tulajdonba kerülhetnek Tárgya: minden birtokba vehető dolog. Nem feltétlenül van materiális megjelenésük, lehet a dolog szellemi termék is, mely vagyoni értéket képvisel -7- Csoportosítás: • Ingó dolgok: minden ami nem ingatlan. • Ingatlan

dolgok: a föld, és a vele tartósan egyesített építmények. ♦ Forgalomképes dolgok: a tulajdonosváltás korlátozástól mentesen lehetséges. ♦ Korlátozottan forgalomképes dolgok: bizonyos feltételekkel átadható ezen dolgok tulajdonjoga; elidegeníthetőek. ♦ Forgalomképtelen dolgok: a tulajdonjoguk nem változhat meg, nem lehet elidegeníteni (pl.: ásványkincsek, folyók) o Helyettesíthető dolgok: a kereskedelmi forgalomba megjelenik, helyettesíthetőek. o Nem helyettesíthető dolgok: olyan egyedi termékek, amelyek nem helyettesíthetőek (pl.: festmények)  Elhasználható dolgok: a rendeltetésszerű használat során elhasználódnak.  Elhasználhatatlan dolgok: a rendeltetésszerű használat mellett jogi értelemben nem használódnak el.  Tartós használatra alkalmas dolgok: rendeltetésszerű használat mellett huzamosabb ideig használhatók. A rendeltetésszerű használat mellett amortizáció lép fel.  Osztható dolgok: kisebb

mennyiségben is el tudják látni azon rendeltetésüket, melyet nagy mennyiségben.  Oszthatatlan dolgok: a felosztás után nem használhatók. ♣ Egységes, homogén dolgok ♣ Összetett dolgok: fődolog + mellékdolgok: ↓ o Alkotórészek: melyek lehetnek leválaszthatóak, és nem leválaszthatóak. o Tartozékok: a fődologhoz tartozó olyan mellékdolgok, melyek nem kapcsolódnak szorosan a fődolog rendeltetésszerű használatához. o Gyümölcs: a fődolog hozadéka, mely rendszeresen és természetesen keletkezik. o Növedék: a földterületnek csak utóbb válik alkotórészévé pl.: egy fa, egy folyó által odahordott földnyelv Speciális dolgok, melyekre más szabályok vonatkoznak: ◊ Pénz: ha valaki pénzhez jut, akkor egyből a tulajdonosává is válik. Nem kell vizsgálni a pénz eredetét. -8- ◊ Értékpapír: olyan okirat, mely jogokat testesít meg. Ha átruházzuk, akkor ezen jogokat ruházzuk át. ◊ Emberi test: élő emberi test nem lehet

tulajdonjog tárgya. ◊ Természeti erők: tulajdonjog tárgyát képezhetik azon természeti erők, melyeket az ember uralma alá tud hajtani, és vagyoni szolgáltatásoknak lehet az alapja. Tulajdonjog tartalma: a tulajdon dolgával kapcsolatos jogok és kötelezettségek összessége. Tulajdonjog tartalmi egységei: 1. Rendelkezési jog 2. Használati jog 3. Birtoklási jog  Ha ez a 3 egy időben érvényesül, akkor tiszta tulajdonjogról beszélünk. Csonka tulajdonjog: más személy használja a tulajdonos dolgát. Rendelkezési jog (1.): a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a tulajdonával kapcsolatban polgári jogviszonyt létesítsen; a tulajdonos rendelkezhet a dolgával. Tulajdonjoggal felhagyni csak ingó dolgok esetében lehet A rendelkezés jogát korlátozhatja jogszabály vagy szerződés. Használati jog (2.): a tulajdonos használhatja a dolgot, és megilleti minden abból származó haszon A használattal kapcsolatos kötelezettségek: a.) A tulajdonos

csak úgy használhatja a dolgot, hogy ezzel más érdekeit nem sérti. b.) A tulajdonos kötelezettsége a dolog fenntartása, és a költségek viselése c.) A tulajdonos viselje a dologban bekövetkezett és másoknak fel nem róható károk költségét d.) A tulajdonosnak bizonyos esetekben tűrnie kell azt, hogy más használja a tulajdonát. Ezek a tűrési kötelezettségek: i. Telekszomszéd építkezésekor engedni kell a telkünk használatát ii. Bányászati kutatások esetén iii. Közmű építésekor iv. Szükséghelyzetben  Bizonyos esetben kártalanítási igény léphet fel. -9- Birtoklási jog (3.): a tulajdonos birtokolhatja a dolgot A dolog birtoklása nem azonos a tulajdonlással. Továbbá fontos, hogy a tulajdonos ügyeljen arra, hogy ne engedje ki a birtokából a dolgot. A birtokvédelem eszközei: 1) Megengedett önhatalom: fel lehet lépni a birtoksértővel szemben önhatalmúlag. 2) A birtokháborítóval szemben fel lehet lépni államigazgatási

szervnél (pl.: a jegyzőnél); ha nem telet el 1 év 3) 1 év eltelte után bírósághoz lehet fordulni. Tulajdonjog megszerzése Tulajdonhoz lehet jutni általában: 1. Eredeti módon való tulajdonszerzés: teljesen új tulajdonjog keletkezik A dolognak nem volt még tulajdonosa, vagy a volt tulajdonos tulajdonosi jogosultsága megszűnt. 2. Származékos tulajdonszerzés: jogfolytonosság van a volt, és a jelenlegi tulajdonos között Átszármazik a tulajdonjog egyik személyről a másikra Az új tulajdonosra átszállnak a jogok és kötelezettségek is. Konkrét tulajdonszerzések: 1. Átruházás: származékos tulajdonszerzési forma Szükséges az átruházás jogcíme, mely lehet: i. Adás-vétel (á-p) ii. Csere (á-á) iii. Ajándékozás (á-) Szükséges a dolog átadása is, ugyanis ekkor keletkezik az új tulajdonjog. Ingatlan átruházása esetén további feltétel, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára is át kell vezetni a változást. Átruházás speciális

szabályai: o Kereskedelmi forgalomba lévő dolgoknál nem közvetlen a tulajdonostól vásárolunk.  Csak az szerezhet tulajdonjogot, aki jóhiszemű.  Ki kell fizetni a dolog ellenértékét. o Ha a tulajdonos megbízottjától vásárolunk, akkor  Megfelelő jogcímnek kell lennie  Jóhiszeműség  Ellenérték átadása - 10 - o Pénz, értékpapír átruházása: nem kell ellenőrizni hogy honnan származik. 2. Hatósági határozattal vagy árveréssel való tulajdonszerzés A hatósági határozattal való tulajdonszerzés eredeti tulajdonszerzési mód, valamely hatóság ruház fel valakit valaminek a tulajdonával. Ehhez azonban először meg kell szüntetni az előző tulajdonos jogosultságát A tulajdonos a jogot a határozat jogerőre emelkedésével szerzi meg. Ebben az esetben nem szükséges sem a jóhiszeműség, sem a dolog átadása. Az árverés a tulajdonosi jogosultság hatóság által való megszüntetését jelenti. Lehet eredeti és

származékos is. A vételár kifizetésével szerzi meg a tulajdonos a tulajdonjogot. Ezen esetben szükséges a jóhiszeműség, de nem szükséges a dolog átadása 3. Elbirtoklás: tulajdonjogot szerez más dolgán az a személy, aki azt a dolgot szakadatlanul birtokolja, ill. tulajdonosként viselkedik egy meghatározott időn keresztül. Elbirtoklási idő: ◊ Ingó dolgok elbirtoklása 10 év ◊ Ingatlanok elbirtoklási ideje 15 év Ha sajátunkként kezeljük a dolgot, akkor tulajdonosként kell viselkednünk, teljesítenünk kell kötelezettségeinket, gyakorolnunk kell jogainkat. Ha az eredeti tulajdonos nem teljesíti a kötelezettségeit és nem gyakorolja a jogait, akkor az a dolog az elbirtokló birtokába jut Kivételek:  Nem lehet elbirtokolni jogszerűtlenül tulajdonunkba került dolgokat (pl. bűncselekmény esetén).  Használatba, birtoklásba adott dolgokat se lehet elbirtokolni. Megszakad az elbirtoklási idő:  Ha az eredeti tulajdonos rendelkezik

a dolgával.  Ha a dolog kikerül az elbirtokló birtokából 1 éven túl. Ugyanakkor több elbirtokló esetén az elbirtoklási idő összeadódik. Nem automatikusan történik a tulajdonszerzés, hanem kérni kell a tulajdonjog átruházását a jegyzőtől. 4. Gazdátlan javak elsajátítása: eredeti szerzésmód, csak ingó dolgokra vonatkozhat abban az esetben, ha az előző tulajdonos felhagyott a dolog birtok- - 11 - lásával, azaz lemondott a tulajdonjogáról. Így a birtokbavétellel tulajdonjogot szerzünk. 5. Találás: csak ingó dolgokra vonatkozó eredeti szerzésmód Nem vonatkozik közösség számára nyitott helyen talált dolgokra (pl: mozi, hivatal, járművek) Feltételei:  A találó tegyen meg mindent azért, hogy a talált dolgot vissza tudja szolgáltatni az eredeti tulajdonosnak.  A tulajdonos 1 éven belül ne jelentkezzen a dologért. Ha a tulajdonos 1 éven belül jelentkezik, akkor vissza kell szolgáltatni a dolgot. A találó

jogosult találó díjra, ennek okai:  Az emberek érdekébe álljon bejelenteni a dolog megtalálását a jegyzőnél.  A találó egy ideig őrizte a dolgot, ezért megilleti őt egy bizonyos összeg, mely alku tárgya. A találás speciális esete a kincslelet (muzeális értékű régészeti lelet), melyet fel kell ajánlani az államnak. Az állam vagy elfogadja, vagy nem Ha nem, akkor 1 év után tulajdonjogot szerzünk, ha nem jelentkezik érte a tulajdonos (~ esetleges leszármazott). 6. Feldolgozás és egyesítés Feldolgozás esete forog fenn, ha valaki jóhiszeműen, saját munkájával egy új, másfajta dolgot állít elő saját számára más dolgából. A feldolgozás akkor minősül jóhiszeműnek ha a feldolgozó nem tudja hogy ki a tulajdonos Ha nagyobb érték keletkezik, és jelentkezik a tulaj, akkor: o Közös tulajdon keletkezik o Az eredeti tulaj ragaszkodik az eredményhez. Ilyenkor meg kell téríteni a dologba fektetett munkát és a gazdagodást. o

Ha az eredeti tulaj nem tart igényt az eredmény tulajdonjogára, akkor az átszáll véglegesen a feldolgozóra, akinek azonban meg kell térítenie a feldolgozott anyag értékét. Rosszhiszemű feldolgozás esetén: o Közös tulajdon keletkezik. o Ragaszkodik a tulaj az eredményhez, de nem kell megtérítenie a feldolgozó munkáját, hanem csak a gazdagodását. o A tulaj lemond a dologról, és megtérítik a feldolgozott dolog árát. - 12 - Egyesítés: több különálló dolog olyan mértékben egyesül vagy vegyül, hogy szét nem választható. Ebben az esetben közös tulajdon keletkezik: o Maradnak a közös tulajdonban. o Ha nem, akkor az dönt, akinek értékesebb volt a dolga. Ha magáénak akarja a dolgot, akkor kártalanítja a többit. o Ha nem tart igényt a dologra, akkor a másik tulajdonos váltja magához a dolog egészét, és kártalanít. Ingatlanokra vonatkozó konkrét tulajdonszerzési formák 1. Beépítés: megvalósul, ha valaki a saját

földjére csekély mennyiségű idegen anyaggal építkezik. Így az anyag tulajdonjogát megszerezzük, de az anyag volt tulajdonosát kártalanítani kell. A beépítés csak el nem választható anyagokra vonatkozik. Fontos, hogy ne keletkezzen közös tulajdon Lényegtelen, hogy jó vagy rosszhiszeműen történt a beépítés. 2. Ráépítés: megvalósul, ha más földjére építkezünk saját anyaggal Jóhiszemű beépítés esetén az szerzi meg a tulajdonjogot, akinek a tulajdona lényegesen értékesebb. • Ha az épület értéke nagyobb mint a föld értéke, akkor az épület tulajdonosáé a föld is, és kártalanítani kell a föld volt tulajdonosát. • Ha a föld tulajdonosa ragaszkodik a tulajdonához, akkor a ház tulajdonosa csak használati jogot kap. Rosszhiszeműség esetén: • Ha az épület értéke nagyobb mint a föld értéke, akkor az épület tulajdonosáé a föld is, és kártalanítani kell a föld volt tulajdonosát. • Ha a föld tulajdonosa

ragaszkodik a földjéhez, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. 3. Túlépítés: a ráépítés egy formája Akkor valósul meg, ha az épület rányúlik más földjére. Itt minden esetet egyedileg bírálnak el Összetett, speciális tulajdonszerzések: o Gyümölcs o Növedék o Halak és vadak tulajdonjoga: a kifogott halak és vadak tulajdonjoga azé, aki jogosultan szerezte őket. - 13 - o Kisajátítás  Csak ingatlanra vonatkozik.  Csak közérdekű céllal lehetséges.  Csak akkor lehetséges, ha az adás-vétel nem lehetséges.  Szükséges az azonnali kártalanítás. o Öröklés (később bővebben tárgyaljuk) Egyéb speciális tulajdonjogra vonatkozó szabályok – közös tulajdon, csonka tulajdon – 1. Közös tulajdon: egy ugyanazon dolognak több tulajdonosa van, több személy egyszerre használja, birtokolja, és rendelkezik vele. Fontos a tulajdoni hányadok megállapítása, mert a jog nem ismer el közös tulajdont,

továbbá a tulajdoni hányad alapján hárulnak a tulajdonosokra a jogok és kötelezettségek. A tulajdoni hányadról a tulajdonostársak állapodnak meg, ha ez nem sikerül, akkor azonos mértékben osztoznak. A tulajdonosok egynemű jogokat élveznek, azaz mindannyijuk rendelkezik a használat, birtoklás, és a rendelkezés jogával. Együtt is kell dönteni a tulajdonostársaknak a dologról.  Közös tulajdon esetében tehát egyenértékű és együttdöntő joggyakorlásról beszélhetünk. Elv: mindenki együtt használhassa a dolgot. Ez azonban sokszor nem kivitelezhető Gyakorlat: ◊ Megosztják térben a használatot és a birtoklást. ◊ Megosztják időben a ◊ Egy személy használja és birtokolja a dolgot; a többi lemond róla. ◊ Más hányadban használják a dolgot, mint ami megilletné őket (ingyenesen, vagy ellenérték fejében). A kötelmi jog szabályai szerint megállapodhatnak:  Szóban  Írásban  Ráutaló magatartással  Ezt a

megállapodást csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a használatról és a birtoklásról, akkor egymás közt szavazásra bocsátják a dolgot. - 14 - A dologgal kapcsolatos kiadásokat a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában viselik, és aszerint osztódik el a haszon is. Döntés a dologról: együtt döntenek, és akinek nagyobb a tulajdoni hányada, annak a szavazatának a súlya is nagyobb. Dönthet egy tulajdonostárs önállóan is a dologról, ha értékcsökkenés vagy állagromlás elkerülése érdekében dönt. A többi tulajdonostársat lehetőleg előre, de utólag mindenképp értesíteni kell. Ezen szükséges és rendkívüli kiadásokat szintén a tulajdoni hányaduknak megfelelően állják A dolog értékének megnöveléséhez, vagy átalításához egyhangú döntés kell. Belső jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti kapcsolatrendszerek. Külső jogviszonyok: a

tulajdonostársak és más személyek közti kapcsolatrendszerek. Rendelkezés közös tulajdon esetén: • Az egész tulajdont érintő döntések egyhangú határozatot igényelnek. • Mindenki szabadon rendelkezhet saját tulajdoni hányadával külső személy javára, de a tulajdonostársakat megilleti az elővásárlási, előbérleti, ill. az előhaszonbérleti jog. o Ha nem élnek az elővásárlási joggal, akkor a tulajdonrész külső személynek eladható. o Ha élnek az elővásárlási joggal, akkor olyan áron vehetik azt meg, amennyit egy külső személy ajánl érte. Az elővásárlási jog a közös tulajdon megszüntetését szolgálja. Belső személynek szabadon át lehet adni a tulajdonjogot, a többi tulajdonostársnak nincs beleszólása. Közös tulajdon megszűnése, megszűntetése: dönthetnek róla a tulajdonostársak, illetve ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt a megszüntetésről. Megszüntetési módok (a bíróság számára a sorrend

kötelező): 1. Természetben való megosztás: ha lehetséges jogi és fizikai szempontból, és ha mindenki hozzájárul. 2. Magához váltás: az egyik tulajdonostárs tulajdonába megy át a dolog egésze; a többi tulajdonostársat kártalanítja 3. Értékesítés: a befolyt vételárat szétosztják a tulajdoni hányad arányában - 15 - 2. Csonka tulajdon: valamilyen címen a tulaj átengedi a dolog birtoklását és használatát. 4 ilyen használati jog van: a.) Földhasználat b.) Haszonélvezet c.) Használat d.) Telki szolgalom 2.a Földhasználat Osztott tulajdon van a föld és az épület tulajdonosa között. A föld tulajdonosa és az épület leendő tulajdonosa közt jön létre egy megállapodás útján. A megállapodás szerint a jogosult a földterületre egy megfelelő épületet felépíthet Épülettulajdonos jogai, kötelezettségei:  Jogosult a földterület használatára és a hasznok szedésére, de neki kell állnia a költségeket is. 

Köteles a földterületet rendeltetésszerűen használni.  Elővásárlási jog illeti meg a földdel kapcsolatban. Ettől a megállapodástól vissza lehet lépni:  A jogosult bármikor visszaléphet az épület építése előtt.  A földtulaj is visszaléphet, ha a jogosult nem tartja az építési határidőt. Általában határozatlan időre és épülethez kötik, nem pedig személyhez. Megszűnik a jogviszony:  Elővásárlás  Kisajátítás  Épület lebontása  Határozott idejű szerződés esetén 2.b Haszonélvezet: a tulajdonos átadja a birtoklás, a használat és haszonszedés jogát. Ezen jogviszony alanyai a személyek, tárgya a dolog, vagy a dolog része. A haszonélvezet a dolognak csak azon részére terjed ki, amely a jogviszony létesítésekor már megvolt Tárgya (csak tartós használatra szóló dolog lehet):  Elhasználhatatlan dolgok: a haszonélvezet lejártakor változatlan formában megmaradnak; és vissza kell adni a

tulajdonosnak. A dologban esett károkért a tulaj nem követelhet kártérítést. - 16 -  Tartós használati dolgok: a használat után a dolog meg is szűnhet, vagy értéke jelentősen csökken. Ha még létezik a dolog, akkor vissza kell adni a tulajnak; itt sincs kártérítési felelősség. Alanyai:  Kötelezetti oldalon csak a tulaj állhat, csak ő engedhet haszonélvezeti jogot.  Csak a jogosult gyakorolhatja a haszonélvezetet, azaz nem ruházhatja át. Tartalma: Haszonélvező (jogosult): o Jogai  Használat, birtoklás, haszonszedés joga.  Birtokvédelem joga (akár a tulajjal szembe is).  Felhagyhat jogai gyakorlásával.  Átadhatja jogai gyakorlását más személynek.  Átalakíthatja a dolgot: • Csak rendeltetésének megfelelően. • Növelnie kell a dolog értékét. o Kötelezettségei  Rendszeres költségek viselése.  Értesítési kötelezettsége van a tulaj felé ha a dolgot veszély fenyegeti. Tulajdonos

(kötelezett): o Jogai  Ha a jogosult felhagy jogai gyakorlásával, akkor a kötelezett a helyébe lép.  Előhasználati joga van.  Ellenőrizheti a használatot. o Kötelezettségei  Rendkívüli költségek viselése (pl.: állagmegóvás)  Ha szükség van rá, akkor fel kell lépni a birtokvédelem érdekében. Ha a dolgot nem rendeltetésszerűen használja a jogosult, akkor fel kell szólítani, vagy biztosítékot lehet követelni. Ha a jogosult nem ad biztosítékot, akkor bírósághoz lehet fordulni, mely megszünteti a haszonélvezeti jogot Egyoldalúan nem lehet a jogviszonyt megszüntetni. Keletkezése:  Szerződés által: a tulaj átadja másnak a tulajdonjogát, de ezzel együtt haszonélvezeti jogot szerez - 17 -  Örökléssel: örökösé a tulajdonjog, és a haszonélvezőé (pl.: feleség)a haszonélvezeti jog Megszűnése:  A meghatározott idő leteltével.  A jogosult halálával (mivel nem lehet örökölni).  Ha lemond

róla a jogosult.  Ha ugyanaz lesz a tulaj mint a jogosult.  Ha kisajátítják az ingatlant.  Ha a dolog tulajdonosa ellen végrehajtás történik.  Ha a dolog elpusztul (megsemmisül, nem használható). A tulaj nem köteles pótolni a dolgot, de ha megteszi, akkor a haszonélvezeti jog is újjáéled. 2.c Használat: korlátozott haszonélvezetet jelent; a jogosult használhatja a dolgot, de hasznait csak korlátozott mértékben szedheti (saját szükségletei kielégítésére)  Kiterjeszthető a személyről a családtagokra is (pl.: lakás szolgalom)  Nem engedhető át másik személynek ( haszonélvezet).  Nem feltétlen szűnik meg a jogosult halálával, épp a családtagok miatt.  A használatra a haszonélvezet szabályai kell alkalmazni a fenti eltéréseket figyelembe véve. 2.d Telki szolgalom: egy telek mindenkori birtokosa egy másik telket meghatározott célból, meghatározott terjedelemben használhat, és a másik telek birtokosának

ezt tűrnie kell • Útszolgalom: ha a belső telek közútról nem megközelíthető, vagy csak nagy ráfordítással. Törvény alapján jön létre • Vízvételre vonatkozó szolgalom: ha az egyik telken nincs víz, akkor a másik telek tulajdonosának tűrnie kell a vízvételt. • Közmű átvezetési szolgalom • Pince szolgalom: ha a pince csak a másik telekről közelíthető meg. • Épület szolgalom: felhasználják a szerelvényeit. • Ablak és kilátás szolgalma: nem vonhatják el egymástól a levegőt és a napfényt. Uralkodó telek: amelynek tulajdonosa használhatja a másik teleket. Szolgáló telek: amelyet használnak. Szolgalom esetében lehetséges egyszeri ellenszolgáltatás megállapítása. - 18 - Jogosult: o Jogai  Megfelelő módon és mértékben használhatja a szolgáló telket, de nem sértheti a kötelezett érdekeit. o Kötelezettségei  Ki kell fizetni az ellenértéket amennyiben meg lett állapítva.  A használat

arányában kell a dolog költségeit viselni (pl.: vízvételnél) Kötelezett: o Kötelezettségei: nem akadályozhatja a jogosultat jogainak gyakorlásában. Keletkezése: ◊ Szerződéssel o Szóban o Írásban o Ráutaló magatartással (pl.: elbirtoklás) ◊ Törvény által Megszűnése:  Ha megszűnik a szolgalmat kiváltó ok.  Lemondhat róla a jogosult.  Ha elpusztul a szolgalom tárgya.  Ha ugyanaz lesz a 2 telek tulajdonosa.  Ha a jogosult 10 éven keresztül nem gyakorolja, vagy tűri azt, hogy akadályozzák. - 19 - Kötelmi jog - a vagyonjogon belül a 2. nagy csoport Kötelem: olyan polgári jogviszony, amely meghatározott személyek közt jön létre. A kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését vállalja, és a jogosult követelheti a szolgáltatást. Legalább 2 alanya van; köztük mellérendeltségi viszony áll fenn A jogosult tehát bármikor követelheti, hogy a kötelezett teljesítse a vagyoni értékű

kötelezettséget Keletkezése: A) Szerződés alapján B) Felelősség alapján: az egyik fél vagyoni értékű kárt okoz a másiknak; ezért köteles megtérítenie a kárt. C) Jogalap nélküli gazdagodással (pl.: jogtalanul használunk szerzői jogot) D) Egyoldalú nyilatkozat alapján vállalunk kötelezettséget. (pl: jutalom kitűzése elveszett tárgyra) Szerződésjog Általános szabályok: Szerződés: egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyek joghatást kiváltó akaratnyilatkozata, amely vagyoni érdekek kielégítésére irányul. Szerződéses jogviszony alanyai: a személyek (természetes személyeknél a megszokott korlátozással). Szerződés tárgya: a szolgáltatás. • Valamilyen vagyoni értékű dolog átadása. • Valamilyen tevékenység kifejtése. • Valaminek a tűrése (pl.: szolgalmak) Szerződés tárgyának csoportjai:  Ingyenes szolgáltatás: egy ilyen hivatalos forma van, és az az ajándékozás. Ingyenes szerződés lehet

még némelyik bizalmi szerződés; ill. ha a körülményekből következik az ingyenesség  Visszterhes szolgáltatás: a szolgáltatásért ellenszolgáltatást kell teljesíteni.  Egyszeri szolgáltatás: átadjuk a dolgot, megkapjuk az ellenértéket, és véget ér a jogviszony (pl.: adásvétel)  Folyamatos szolgáltatás: folyamatosan kell teljesíteni a szolgáltatást (pl.: járadékok). - 20 - Személyesen teljesítendő szolgáltatás. Más által is teljesíthető szolgáltatás (pl.: vállalkozói szerződés)  Osztható szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek az értéke a részekre bontással nem sérül.  Oszthatatlan szolgáltatás: egyszerre kell teljesíteni. o Tevőleges szolgáltatás: ha valamit teszünk, produkálunk. o Nem tevőleges szolgáltatás: ha valamit tűrünk, vagy valamilyen magatartástól tartózkodunk. Meghiúsulás szempontjából: • Fajlagos szolgáltatás: a szolgáltatás tárgyát fajta vagy mennyiség szerint

határozzák meg. Így nem hiúsulhat meg • Zártfajú szolgáltatás: a fajlagoson belül valamilyen szűkítő kritériumot határozunk meg, ez sem lehetetlenülhet el. • Egyedi szolgáltatás: a szolgáltatás egyedi, mással nem helyettesíthető.  Vagylagos szolgáltatás: a kötelezett több szolgáltatást vállal egyszerre, de nem mindet kell teljesíteni. Megállapodás hiányában a kötelezett dönt Tipikus szerződések: régóta a magyar jogrendszer részei, a Polgári Törvénykönyv szabályozza őket. Atipikus szerződések: nem a Polgári Törvénykönyv, hanem egyéb jogszabályok szabályozzák. Szerződésjog alapelvei: 1). Reális teljesítés elve: a kötelezettséget szerződésszerűen kell teljesíteni 2). Szerződéses szabadság elve: mindenki maga dönti el, hogy kíván e szerződéses jogviszonyba lépni vagy sem Ha igen, akkor ő dönti el hogy kivel (partnerválasztás szabadsága) Továbbá a felek együtt döntik el hogy mi legyen a szerződés

tartalma, hogy milyen jellegű szerződést kössenek. Korlátai:  Tilos szerződések: megkötésük jogszerűtlen, tilos. Ha mégis megkötik, akkor semmisnek tekintendők, megtámadni sem kell őket o Jogszabályt sértő szerződések o Jogszabály megkerülésével kötött szerződések o Jó erkölcsbe ütköző szerződések o Lehetetlen szerződések:  Jogilag lehetetlen - 21 -  Fizikailag lehetetlen  Kötelező szerződések: valamilyen tevékenység folytatásához kötelezően megkötendő szerződések. o Közszolgáltatási szerződések: a közszolgáltatónak (pl.: víz, gáz) kötelező megkötni, de ő is szablya meg a feltételeket o Felelősség biztosítási szerződések  Magánpraxisba dolgozó orvosoknak  Közjegyzőknek  Gépjármű tulajdonosoknak o Blanketta (tömeg) szerződések: valamilyen áru tömeges szolgáltatására vonatkoznak (pl.: ha egy boltban vásárolunk valamit) Előszerződés: speciális szerződésfajta, megkötői

arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy bizonyos szerződést egy bizonyos időpontban meg fognak kötni. Az előszerződés kötelezővé teszi a későbbi szerződés megkötését. El lehet azonban állni a szerződéstől, ha okafogyottá vált annak megkötése. 3). Szerződések kötelező elemei: a.) Akaratnyilatkozat b.) Szolgáltatás megnevezése c.) A felek aláírása Ellenszolgáltatás (nem kötelező elem): a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak lehetőleg arányban kell állnia. Ha jelentős értékkülönbség fordul elő, akkor valamelyik fél érdekei sérülnek, ez alapot adhat a szerződés megtámadására. Bírósági úton se behajtható követelések:  Elévült követelések (általában 5 év)  Járadékszerű szerződések esetén az elmaradt járadékot csak 6 hónapra viszszamenőleg lehet követelni.  Természetes kötelmek o Fogadásból eredő kötelmek o Fogadás céljára adott kölcsönök o Kocsmahitelek Szerződéses

jogviszony lépései: 1. Szerződés létrejötte 2. Szerződés módosítása, érvénytelensége, szerződést biztosító mellékkötelezettségek 3. Szerződés teljesítése 4. Szerződésszegés 5. Szerződés megszűnése - 22 - 1. Szerződés létesítése A szerződés tehát egy joghatást kiváltó akaratnyilatkozat. Annyi akaratnyilatkozat szükséges, ahány személy részt vesz a szerződésben Bizonyos esetekben az akaratnyilatkozat formája meghatározott Elképzelhető, hogy nem a szerződéses jogviszony alanya teszi az akaratnyilatkozatot, hanem a képviselője Akaratnyilatkozat (=szerződés) létesítési formái: I. Ráutaló magatartással II. Szóban kötött szerződések: a szerződések döntő többségét elég szóban megkötni. III. Írásbeli formák: a. Egyszerű írásbeli forma b. Minősített írásbeli forma, okirati forma (pl: társasági szerződés esetén) c. Közjegyzői okirat (teljes bizonyító erejű magánokirat): közjegyző által

hitelesített szerződés Nem csak az aláírás, hanem a szerződés tartalma is hitelesítve van Kötelező erejű d. Közokirati, hatósági szerződés: a bíróság, vagy valamely hatóság köti meg a szerződést saját hatáskörén belül (pl: előszerződés bírósági úton való megkötése, házassági szerződés). Visszafelé el lehet térni, tehát pl.: szóbeli szerződés szabadon megköthető írásban is Ha viszont jogszabály előírja az írásbeli formát, akkor az kötelező Így ha szóban kötik meg, akkor az tilos szerződés. Jogszabályok szabályozzák tehát, hogy bizonyos konkrét szerződéseket hogyan kell megkötni. Formával kapcsolatos egyéb szabályok: o A módosítást ugyanolyan formában kell tenni, amilyenben a szerződés köttetett. o Lehetséges „vegyes” szerződés is: szóban és írásban köttetik. Képviselet: o Szerződés alanya lehet mesterséges személy is, a nevükben természetes személyek tehetnek akaratnyilatkozatot. o

Korlátozottan cselekvőképes csak képviselőjével együtt lehet szerződés alanya. o Mindenki megbízhat valakit hogy őt képviselje. A képviselők más nevében tesznek akaratnyilatkozatot, őket kell képviselniük A jogosultság és kötelezettség is a képviseltre hárul. Képviselet által megkötött szerződések: • Törvényes képviselet alapján. - 23 - • Szervezet nevében. • Jogügyleti képviselet alapján (valaki meghatalmaz egy képviselőt). •  Álképviselet: nyilván semmis szerződést eredményez. Csak akkor válhat érvényes szerződéssé, ha a képviselt személy utólag beleegyezik Képviselet lehet továbbá:  Általános képviselet: a képviselő a képviselt személyt minden egyes jogügyletben képviselheti.  Különös képviselet: a képviselő a képviseltet csak egy speciális jogügyletben képviselheti. 1.a A szerződés létesítés ajánlattétellel kezdődik: Ez egy címzett jognyilatkozat. Az ajánlatnak tartalmaznia

kell a később esetlegesen megkötendő szerződés minden lényeges tartalmi elemét Ki kell derülnie annak, hogy az ajánlattevő kötelező érvényűnek tartja az ajánlatot. Léteznek nem címzett jognyilatkozatok is, ezek az általános jognyilatkozatok. Az ajánlattevő kötelezettsége az ajánlati kötöttség. Gondolkodási időt ad a címzettnek; ez alatt az ajánlattevő másnak nem teheti meg az ajánlatát Ajánlattétel lehetséges módja: ◊ Múló eszközzel, azaz szóban teszünk ajánlatot. ◊ Maradandó eszközzel, pl. levélben Időtartam: o Szóban ~: a címzettnek egyből reagálnia kell. o Maradandó eszközzel ~: az ajánlat megkapásakor, „postafordultával” reagálni kell. Hacsak nincs más megállapodás 1.b Ajánlat elfogadása Ha a címzett reagál, és elfogadta az ajánlatunkat, akkor elfogadó válasznyilatkozatot küld, mely tartalmában megegyezik az ajánlattal. Ekkor már létrejöttnek tekinthető a szerződéses jogviszony. Ezt követően

megállapodnak a felek a lényeges tartalmi elemekben Vannak kötelező (akaratnyilatkozat, szolgáltatások, aláírások) és választható tartalmi elemek. Minden felet terhel az együttműködési kötelezettség:  Folyamatos tájékoztatási kötelezettség  A szerződés teljesítésekor folyamatosan és kölcsönösen együtt kell működni. - 24 - 2.a Szerződés módosítása Bármikor lehetséges. A módosítás feltétele, hogy a felek egyetértsenek, egybehangzóan változtassák meg az akaratnyilatkozatot Lehet módosítani: • A szerződés egy részét • Egészét • Jogcímét (pl.: adásvételi helyett csereszerződést kötnek) 2.b A szerződés érvénytelensége Abszulút érvénytelenség, semmisség: az érvénytelenség oka eleve kiváltja a szerződés semmisségét. Pl: tilos szerződés esetén Nem kell semmilyen külön eljárást lefolytatni, bárki bármikor hivatkozhat a semmisségre, nem kell teljesíteni az ilyen szerződéseket,

teljesítésüket nem lehet bírósági úton követelni. Relatív érvénytelenség, megtámadhatóság: ha megtámadjuk a szerződést, akkor: • Megszűnik, vagy • Módosul Okai:  A szerződéses viszonyban lévő valamelyik felet kényszer hatására vették rá a szerződés megkötésére.  Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt aránytalanság van.  Ha nem, vagy esetleg félre tájékoztatták egymást. Megtámadhatja a szerződést: ◊ Azon fél, akinek az érdekei sérülnek. ◊ A kezes. Időtartam: a megtámadás okának felismerésétől számított 1 év. A későbbiekben nincs lehetőség. Megtámadás módja: 1. Fel kell szólítani a másik felet a szerződés módosítására Ha nem járunk sikerrel, akkor 2. Bírósághoz kell fordulni a. A bíróság módosíthatja a szerződést b. A bíróság megszüntetheti a szerződést (akár visszamenőleges hatállyal is) - 25 - 2.c Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: a

kötelezettségek telje- sítése mindkét fél érdeke, ezért ösztönzik a feleket a megfelelő teljesítésre. Ha ez nem történik meg, akkor bizonyos szankciókkal kell számolni az érintett félnek. Csoportjai: A) Szerződést megerősítő eszközök (ha a kötelezett nem akar teljesíteni) i. Tartozás elismerés ii. Foglaló iii. Kötbér iv. Jótállás v. Jogvesztés kikötése B) Szerződést biztosító eszközök (ha a kötelezett nem tud teljesíteni) i. Személyi biztosítékok: egy 3 személy vállal helytállást a kötelezett tartozásaiért 1. Bankgarancia 2. Kezesség ii. Dologi biztosítékok 1. Óvadék 2. Zálogjog Tartozás elismerése: egyoldalú nyilatkozat, melyben az egyik fél elismeri, hogy tartozása van a másik felé. Foglaló: a kötelezettségvállalás jele, a szerződést megerősítik vele a szerződés megkötésekor. A foglaló (mely lehet pénz, vagy dologi érték) biztosíték a szerződés meghiúsulása ellen  Ha a szerződést

teljesítik, akkor a foglalót beleszámolják a vételárba, vagy visszaadják (dolog esetén).  Ha a szerződés ellehetetlenül és egyik félnek sem felróható, akkor a foglaló visszajár.  Ha közös megegyezéssel szűnik meg, akkor szintén visszajár.  Ha a szerződés a foglalót adó hibájából szűnik meg, akkor a foglalót elvesztette.  Ha a foglalót kapó hibájából, akkor vissza kell adni a foglaló 2szeresét. A foglaló mértékét a felek kötik ki. A szerződéses jogviszony nem szűnik meg automatikusan a foglaló elvesztésével; még lehetnek bizonyos követelések. Kötbér: csak pénz lehet, melyet a kötelezett vállal. Ez a szerződés megszegését követően utólag jár. Ezzel biztosítják a szerződés pontos teljesítését - 26 - Kiköthető:  Késedelmes ill. hibás teljesítés esetére: ilyenkor jár a kötbér, továbbá egyéb károk ellenértékét is lehet követelni.  Arra az esetre, ha nem teljesül a szerződés. o

Ellehetetlenül: kötbér jár. o A kötbért vállaló nem teljesít: kötbér jár, vagy követelhető a teljesítés. Jótállás: hibátlan teljesítésre való kötelezettségvállalás. A jótállást vállalónak kell bizonyítani, hogy a szolgáltatás hibátlan volt, a hiba oka később keletkezett. Csak ebben az esetben mentesül a kötelezettség alól. Keletkezése (jogszabály által): • Tartós fogyasztási cikkek esetében 1 év. • Lakásépítés után 3 év. Továbbá keletkezhet a felek megállapodásával is. A jótállási idő a szolgáltatás teljesítésekor indul. Jogosult igényei hibás teljesítés esetén:  Kijavítási igény 15 napon belül (termékeknél)  Árleszállítás (ha a hiba nem javítható ki értékcsökkenés nélkül)  Kicserélés 3 napon belül automatikusan (ha a dolog helyettesíthető)  Szerződéstől való elállás: visszaadjuk a dolgot, és visszakapjuk az ellenszolgáltatást.  Saját költségen kijavíttatjuk a

hibát, és áthárítjuk a költségeket. Jogvesztés kikötése: ha valamelyik fél megszegi a szerződést, akkor valamilyen szerződéssel kapcsolatos jogát veszti el. Pl: ha valaki nem fizeti egy termék vásárlása után a részleteket, akkor elveszti a részletfizetési kedvezményt, és egy összegben kell fizetnie. Bankgarancia: a bank vállal garanciát (kötelezettséget) arra, hogy meghatározott feltételek mellett, meghatározott határidőig, meghatározott összegig teljesíti a kötelezettséget, amennyiben a kötelezett nem teljesít. Kezesség: a kezes vállal arra kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a helyébe lép, és teljesít. o Sortartó, egyszerű kezesség: a kezes akkor köteles helytállni, ha a kötelezett nem tud fizetni. o Kézfizető kezesség: a jogosult bármelyik féltől követelheti a tartozás teljesítését. Óvadék: vagy pénz, vagy valamilyen értékpapír, amelyet a kötelezett a jogosult birtokába ad. Ha a

kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, akkor a jogosult eb- - 27 - ből elégíti ki a kártérítési igényét. Az óvadék felhasználásához semmilyen eljárás nem szükséges Zálogjog: valamilyen dolgot (vagy pénzt) adnak át a jogosult birtokába. Ugyanaz a szerepe, mint az óvadéknak Formái:  Jelzálog (ingatlanra): a zálogot nem adjuk át, az a kötelezett birtokába marad, használhatja, de nem rendelkezhet vele, és köteles az állagát megóvni.  Kézi zálogjog: átadjuk a dolgot, melyet birtokában kell a jogosultnak tartania, hasznait a fenntartására kell fordítania.  Vagyoni értékű jogokon és kötelezettségeken lévő zálogjog: pl.: szerzői jogra.  Önálló zálogjog: a szerződésben az ellenérték a zálog. 3. A szerződés teljesítése: Feltétel: a szerződést szerződésszerűen kell tejesíteni. o A dolog mennyisége, minősége, fajtája megfelelő legyen. o A feleknek együtt kell működniük egymással. o

Lényeges hogy mikor és hol történik a teljesítés. Alapszabály: a kötelezett lakóhelyén kell teljesíteni. Kivételek: • Gazdasági társaságok közti szerződés esetén. • Pénz esetében a jogosult lakhelyén kell teljesíteni. • Ha a szerződésből más következik. Teljesítés időpontja: • Határidő pl.: május hónap • Határnap pl.: május 13 • Ha nincs megállapodás, akkor: o Ingyenes szerződés esetében a jogosult bármikor felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre. o Visszterhes szerződés esetén:  A járadékszerződések folyamatosan teljesítendők (minden hó elején).  Egyszeri szerződések esetén bármelyik fél felszólíthatja a másikat a teljesítésre, de fontos, hogy egyidejűleg kell teljesíteni. Teljesítés módja: a kötelezettnek szerződésszerűen kell teljesíteni, a jogosultnak fogadnia kell azt, ekkor kell (alapesetben) átadni az ellenértéket, és ellenőrizni a - 28 - dolgot. A jogosultnak nyugtát

kell adnia a kötelezettnek arról, hogy teljesítette a kötelezettségeit. Az átadás költségei a kötelezettet, az átvétel költségei a jogosultat terhelik A teljesítéssel megszűnik a szerződés, és átszáll a jogosultra a kárviselés. 4. Szerződésszegés: minden olyan állapot, körülmény, magatartás, amely a szerződésbe ütközik, és sérti valamelyik szerződéses jogalany érdekeit. • Objektív szerződésszegés: olyan körülmény vagy állapot következik be, amely nem felróható egyik félnek sem. De ennek ellenére kártalanítást kell fizetni. • Szubjektív szerződésszegés: felróható a szerződésszegés valamelyik félnek; ez a kártérítési kötelezettség alapja. Esetei: o Késedelmes teljesítés  Jogosult hibájából  Kötelezett ~ o Hibás teljesítés o Szerződés ellehetetlenülése o Teljesítés megtagadása  Nagy az esély, hogy ezen esetekben megszűnik a szerződés. Késedelmes teljesítés: A kötelezett

hibájából: megvalósul, ha a megállapított teljesítési idő eredménytelenül telt el. Nem beszélhetünk késedelmes teljesítésről, ha:  Módosították a szerződés időpontját.  A kötelezett teljesíteni kíván, de a jogosult nem fogadja azt.  A kötelezett megtagadja a teljesítést. Szankciók:  Objektív szankciók  Késedelmes teljesítés esetén nem szűnik meg a kötelezettség, hanem a jogosult követelheti a teljesítést.  A jogosult eláll a szerződéstől.  Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén kamatot állapíthatnak meg.  Szubjektív szankciók  Ha a jogosultnak kára keletkezett, akkor azt köteles megtéríteni a kötelezett.  A kötelezett viseli a szolgáltatás kárveszélyét a teljesítésig. - 29 - A jogosult hibájából: • Ha a jogosult nem fogadja a teljesítést a meghatározott időben. • Ha a jogosult nem teremti meg a teljesítés feltételeit. • Ha a teljesítés időben megtörténik,

de a jogosult nem ad nyugtát. Szankciók  Objektív szankciók  Ha a jogosult esik késedelembe, akkor az kizárja a kötelezett késedelmét.  A jogosult köteles a szolgáltatás költségeit viselni.  A kárveszély is áthárul a jogosultra.  Pénztartozás teljesítésének lehetetlennek tétele esetén a jogosult kamatot nem követelhet.  Szubjektív szankciók  A kötelezett kártérítési igénnyel is felléphet, ha a kár a késedelmes teljesítés miatt keletkezett. Hibás teljesítés: • Ha nem szerződésszerűen teljesítenek. • Ha nem mellékeltek használati útmutatót. Hibák: o Materiális hibák (pl.: kg áru helyett 3at kapunk) o Jogi hibák: a szolgáltatáskor kiderül, hogy a jogosult nem szerez meg minden jogot a szolgáltatás tárgyán (pl.: közös tulajdon) Szankciók: ◊ Materiális hiba esetén  Jótállás  A jogosult elállhat a szerződéstől ◊ Jogi hiba esetén  Vételár csökkentése  A jogosult

kártérítési igénnyel léphet fel Szerződés ellehetetlenülése: csak akkor történhet, ha a szerződés tárgya egyedi. • Fizikai: elpusztul a dolog. • Érdekbeli: olyan állapot alakul ki, amely folytán valamelyik félnek nem érdeke a szerződés teljesítése. Szankciók: o Külső ok esetén nincsen szankció, mivel egyik félnek sem felróható. - 30 - o Ha mind2 fél hibájából lehetetlenül el, akkor szintén nincs kártérítési felelősség. o A kötelezett hibájából: a jogosult kártérítést kérhet. o A jogosult hibájából: a kötelezettnek joga van kérni az ellenszolgáltatást, és kártérítést is követelhet. Teljesítés megtagadása: a kötelezett tudna teljesíteni, de megtagadja azt. Ez lehet:  Késedelmes teljesítés  Ellehetetlenülés  A jogosult döntheti el hogy melyik. 5. Szerződéses jogviszony megszűnése • Szerződésszerű teljesítés esetén • Teljesítés nélkül: o Közös megegyezéssel: 

Megszüntetés: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, az addig teljesített szolgáltatást ki kell fizetni.  Felbontás: visszamenőleges hatályú. • Ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett (pl.: öröklés esetén) • Megszűnhet haláleset esetén is: o A kötelezet halálával akkor szűnik meg, ha személyesen teljesítendő kötelezettségről volt szó. o A jogosult halálával akkor szűnik meg, ha hozzá kötődött a szolgáltatás. o Ha nem személyre szólt, akkor öröklik a jogokat és a kötelezettségeket (néhány kivétellel). • Jogszabály (ellehetetlenülés), hatósági határozat (megszüntetés) alapján. - 31 - Felelősségi jog – kötelmi jog másik területe – Ez a társadalom védekező ereje a normasértő magatartásokkal szemben. Jogi felelősség: olyan társadalomellenes magatartás tanúsítása, amely negatív következményekkel jár. Polgári jogi felelősség: • Kontraktuális felelősség • Szerződésen kívüli

felelősség o Fontos a felróhatóság alapelve. o Nem szankcionálják az előkészületet, a kísérletet. Polgári jogi felelősség érvényesítésének feltételei: • Jogellenes magatartás tanúsítása • Kár keletkezése • Legyen a felsők között ok - okozati összefüggés • A vétkesnek felróható legyen a károkozás Célok: • Megelőzés • Helyreállítás Kivételek:  Ha a kár nem felróható.  Ha annak ellenére keletkezett kér, hogy valaki megfelelő gondossággal járt el.  Ha beleegyezik a károsult a károkozásba. Ezen belül kivételnek számít, ha erkölcsi normákba ütközik.  Jogos tulajdonhasználat során keletkezett kár. Kár összetevői: • Effektív kár • Elmaradt haszon: a károkozó vagyoni előnytől fosztja meg a károsultat. • Bizonyos további költségek: a károsult állja ezen költségeket, hogy további kár ne keletkezzék. • Járadékok  A károkozónak ezeket meg kell térítenie.

Megkülönböztetünk azonban gondatlanságból és szándékosan elkövetett károkozást. - 32 - Kártérítési felelősség esetei: • Ha több személy okozza a vagyoni kárt, akkor egyetemlegesen felelnek. Ha kimutatható a vétkesség aránya (%), akkor az alapján tartoznak kártérítési felelősséggel. • Kármegosztás: ha maga a károsult is közreműködött a károkozásban Speciális esetek: Nem a károkozó, hanem egy 3. személy tartozik kártérítési felelősséggel Szubjektív felelősség: a károkozó áll helyt Objektív felelősség: • Veszélyes üzem működtetése o Gépi erővel hajtott gépek vagy járművek működtetése o Fegyverek, robbanóanyagok o Nem háztartási elektromos eszközök működtetése o Természetet károsító tevékenységek, stb  Nem feltételen a károkozó felel, hanem az, aki a veszélyes üzemet működteti. • Megbízottak és képviselők által okozott kár: a megbízó és a megbízott felel egyetemlegesen.

• Munkaviszony során okozott kár: nem feltételen a munkavállaló, hanem a munkáltató tartozik kártérítési felelősséggel. • Belátási képességgel nem, vagy csak korlátozottan rendelkezők által okozott kár: o Belátási képességgel nem rendelkező személy esetében mindig a törvényes képviselő felel. o Belátási képességgel korlátozottan rendelkezők esetében megvizsgálják a vétőképességet:  Ha vétőképes a személy, akkor felel saját tetteiért.  Ha vétőképtelen, akkor a törvényes képviselője • Állattartók felelőssége o Háziállatok által okozott kárért a tartója felel. o Vadon élő állatok által okozott kárért az a felelős, aki jogosult a vadászatukra. o Természetüknél fogva vad állatok (kígyó, pók) által okozott kárért a tartó felel. • Épületről le, vagy épületből kihullott tárgy által okozott kár: o Tetőről hullik le ⇒ az épület üzemeltetője a felelős. o Épületre kifüggesztett

tárgy ⇒ az felel, akinek az érdekét szolgálta. o Egy helységből hullik ki ⇒ a helység használója, vagy ha megvan, akkor maga az elkövető a felelős. Közös helység esetében az üzemeltető felel Az elévülési idő 3 év - 33 - Öröklési jog – vagyonjog 3. nagy szakasza Öröklés: a tulajdonszerzés egy származékos módja Alkotmányos alapjog, nem korlátozható, minden jogképes személyt megillet az öröklés joga. Örökhagyó csak természetes személy lehet, öröklő lehet mesterséges is. Alapelvek: az örökhagyó vagyona ne maradjon tulajdonos nélkül, és lehetőleg családban maradjon. Az örökösök a hagyatékot, az örökhagyó összes vagyonát örökli az örökhagyó halála után. Ez lehet aktívum és passzívum is Öröklés jogcíme: 1. Végintézkedés alapján: az örökhagyó akaratát fejezi ki a. Végrendelet: egyoldalú akaratnyilatkozat b. Öröklési szerződés c. Halál esetére szóló ajándékozás 2. Törvényi

szabályozás alapján a törvényes örökösök lépnek elő: a. Családi kapcsolatok alapján meghatározott törvényes örökösök b. Ha a fentiek nincsenek, akkor az állam Csak azok örökölhetnek, akik nem esnek ki az öröklésből. Kizáró okok:  Ha az örökös meghal az örökhagyó halála előtt.  Ha valaki törvénynél fogva nem örökölhet.  Aki érdemtelennek mutatkozik az öröklésre: o Aki az örökhagyó vagy más örökös életére tör o Aki megakadályozza a végrendelkező szabad rendelkezését. o Aki lemond az öröklésről (az örökhagyó halála előtt) o Aki visszautasítja az öröklést (az örökhagyó halála után) o Akiket kitagadott az örökhagyó Törvényes örökösök akkor örökölnek, amikor nincs végrendelet. Nagyon fontos a sorrend Ha az egyik „felső” szinten lévő személy létezik, akkor az a többit automatikusan kizárja. 1. leszármazottak 2. szülők 3. házastárs (ha a leszármazottak örökölnek, akkor

haszonélvezeti jogot kap) 4. nagyszülők 5. további felmenők - 34 - Öröklés speciális esetei: • Ági öröklés • Osztályra bocsátás • Köteles rész Ági öröklés: a családból származó vagyon maradjon a családban. Kérhető, hogy az ági vagyon ne számítson a hagyatékba. Erre jogosultak: • Az örökhagyó szülei • Testvérei • Nagyszülők • További felmenők Osztályra bocsátás akkor alkalmazható, ha több leszármazottja van az örökhagyónak, és az örökhagyó még életében valamelyik gyereket nagyobb vagyoni előnyben részesítette. Lehet kérni, hogy az ilyen juttatásokat számítsák be a hagyatékba Köteles rész: ha az örökhagyó készített végrendelkezést, de a családra nem hagyott semmit. Ekkor a család igényt tarthat a tiszta hagyaték 50%ára Köteles részre jogosultak: • Gyerekek • Házastárs • Szülők Örökösök kötelezettségei: csak az örökrészük erejéig kell az örökhagyó

kötelezettségeit teljesíteni. 1. Végtisztesség megadása 2. Adók, járulékok, birtokbavétel költségei 3. Tartozások kielégítés = Tiszta vagyon 4. Köteles rész kielégítése 5. Meghagyás kielégítése 6. Hagyomány  Ami ezek után marad, az az örökös tulajdona. - 35 -