Tartalmi kivonat
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári jog (II. félév) (Az előadások vázlata) Budapest, 1996. A kötelmi jog alapfogalmai 1. A kötelmi jog: A) Tárgya: a polgári jog a gazdaság működésének alapjait; azon belül: a dologi jog a gazdaság statikáját = az alanyok körét és a tulajdonviszonyokat; és a kötelmi jog pedig a gazdaság dinamikáját = a „piac szabályait” + az alanyok szerződéskötési lehetőségeit határozza meg a szerződéses lehetőségek a szerződési szabadság: biztosítását és behatárolását jelenti a behatárolás eszköze lehet: a deliktuális felelősség szabályainak, a versenyszabadság terjedelmének, stb. meghatározása B) A kötelmi jog szabályzási módszerei: a Ptk. külön, minden kötelemre egyaránt vonatkozó részt nem tartalmaz a BGB igen a kötelmi rész a tipikus életviszonyokat szabályozza és nem von le általános következtetéseket a
Ptk. felfogása szerint tipikusnak a szerződések és a felelősségi szabályok tekinthetők a tipikusnak nem tekinthető, de előforduló egyéb kötelmekre a szerződések szabályait kell alkalmazni csakúgy, mint az egyoldalú kötelmekre is C) A kötelmi jog és a dologi jog viszonya: a) egyoldalú kötelem esetén (pl.: tartózás-elismerés) dologi jogviszonyokban a bírói gyakorlat alkalmaz kötelmi szabályokat b) közös megállapodáson alapuló jogviszonyban pl.: közös tulajdon / haszonélvezet a tartós, dologi jogviszony módosításakor a bíró a körülmények mérlegelésével módosíthatja a felek között fennálló viszonyt ebben az esetben azonban a bírói gyakorlat nem tartja természetesnek a szerződési szabályok alkalmazását 2. A kötelem: A) Fogalma: azonos a római jogban használatossal a kötelem az a jogviszony, amelynél fogva: az egyik fél valamilyen szolgáltatásra kötelezhető, és a másik
félnek ezt a szolgáltatást jogában áll követelni B) Jellege: a kötelem mindig jogi kötelem hiszen a kötelezettség teljesítését állami kényszereszközökkel ki lehet kényszeríttetni C) A kötelem irányulhat: természetbeni és pénzbeli szolgáltatásra a megkülönböztetésnek elsősorban a végrehajtáskor van jelentősége a deliktuális felelősség tipikusan pénzbeli szolgáltatásra irányul 3. A szolgáltatás: A) Fogalma: a szolgáltatás egy olyan emberi magatartás, amelyre a kötelem vonatkozik a szolgáltatás lehet: adás (dare), tevés (facere) és helytállás (prestare) a dare szolgáltatás (a rómaiaknál) tulajdonba adást jelent(ett) a facere tágabb értelemben minden ami dare és azon kívül az is, ami nem Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 2 B) A természetbeni és pénzbeli szolgáltatás viszonya: a) a végrehajtás vonatkozásában pl. adás-vételi
szerződés esetén: a szerződés egy kabát eladására irányul, de az eladó nem teljesít a bírósági határozat a kabát átadására kötelezhet ennek megtagadása esetén a végrehajtó is a kabátot veheti el (ha megvan) vagy facere szolgáltatás esetén: a szerződés a lakás kifestésére irányul, de a festő nem teljesít a munkára kényszerítés nehézkes; bírságokkal történhet megoldás: a pénzbeli végrehajtás (mert az egyszerűbb) b) de a pénzbeli szolgáltatás inflálódik (a hosszú perek miatt) a természetbeni szolgáltatás érték (nem ár) álló 5. A szerződéses viszony: A) Szerződéses viszony akkor áll fenn, ha: a felek közti kötelmi viszony alapja a felek akarat-megegyezése, amely jogviszony keletkeztetésére, módosítására / megszüntetésére irányul A szerződési jog változása 1. A szerződések kötelező erejét biztosító tényezők: A) A formalitások (a római jogban):
pl.: megfelelő tanúk (mérlegtartó), szakrális szavak (stipuláció), stb e formalitások tették könnyebbé a bizonyítást és biztosítottak beavatkozási lehetőséget az állam = a jog számára (az e formalitásokat nélkülöző hétköznapi ígéretekkel, megállapodásokkal szemben, melyekbe az állam nem avatkozott bele) a beavatkozás ideológiai háttere a formalitásokon keresztül az volt, hogy: az eskü (isteneknek tett formális ígéret) megszegését az isteni törvények nem tűrik azt az államnak is büntetnie kell a formalizmus Angliában a writ formájában élt tovább; a writ a keresethez való jogot jelentette = nem minden megállapodás volt perelhető a kontinentális jogokban a formalitásoknak nem nagyon van jelentősége; a szerződéseket tartalmuk alapján kell megítélni = típusokba sorolni a formalitásoknak közül csak az eskünek maradt jelentősége; a jog továbbra is fűz az eskühöz jogkövetkezményeket B) A
megállapodás (a középkortól): az egyház és a jog kezdett szétválni + az emberek „szorosabban”, zártabb közösségekben éltek az emberek egyre többet érintkeztek egymással több lett a konfliktus-helyzet is az államnak egyre gyakrabban kellett beavatkoznia a) megjelentek a reál szerződések ezt a formakényszer csökkenése tette lehetővé a reál szerződések lényege, valamely dolog átadása és az ezt követő ellentétes vagyonmozgás az ilyen szerződések közül kezdetben csak 4-et ismertek el, majd típusokat, végül általánosak lettek végül megjelentek a consensual szerződések Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 3 megjelenésükkel a kötelező erő feltétele a megállapodás lett a megállapodás kötelező erőként való elfogadásának háttere a szerződések tartalmának vizsgálata volt = az, hogy mire irányul a szerződés a kontinentális jogokban
általánossá vált a megállapodások írásba foglalása az írásba foglalt megállapodások (= a szerződések) mintául szolgáltak a később megállapodásokhoz kialakulhattak a szerződéstípusok C) A bizalmi viszony: (/XX. sz-ban/): a hitelben történő vásárlás lehetőségével együtt terjedt el a megállapodások kötelező erejét már nem az akarat-megegyezése, hanem a bizalomi viszony adta = az, hogy a felek bízhattak egymásban a megoldás bizonytalanabbá tette a kötelező erővel bíró és nem bíró nyilatkozatok közötti határt D) A kötelező erővel nem bíró nyilatkozatok: kezdetben a görög erkölcsi filozófián alapult majd a kánonjog „az adott szó kötelez” elvén végül az üzleti életben az üzleti tisztesség követelményén a puszta ígéret kötelező ereje a /XVII. sz-ban/ Angliában jelent meg de általánossá E.-ban csak a /XIX sz-ban/ vált a folyamat
az üzleti élet kibontakozásához kapcsolódik a nem kötelező erejű = nem jogi és a joghatással bíró nyilatkozatok elhatárolása még ma is bizonytalan az elhatárolás a felek akaratának, a szituációnak, stb. figyelembe vételével lehetséges pl.: a párttitkár előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt szocialista megállapodás bíróság előtt nem, csak a párt előtt bírt kötelező erővel vagy: az üzleti életben tárgyalásokon szokás a gentleman agreement kiadása, aminek megszegése csak erkölcsileg kifogásolható az előzetes tárgyalások különböző néven futó nyilatkozatainak (pl.: szándéknyilatkozat) kötelező ereje nincs; ajánlatnak nem tekinthetők 2. Sajátos szerződési típusok: A) A bizalmi szerződések: a szerződési rendszert bonyolultabbá tették bizonytalanabbá váltak az elvárások és a kötelezettségek B) A paktikus szerződések: pl.: a parkoló automatákkal kapcsolatban alakultak ki, ahol a parkoló
üzemeltetőjével az autós nem köt konkrét szerződést, csak az automatába dobja be a pénzt kérdés, hogy felel-e az üzemeltető az autót a parkolóban ért károkért ezen kívül sok tényleges szerződésszerű helyzet alakult ki, melyekre szükségessé vált a szerződési jog kiterjesztése C) Az „absztrakt” szerződések: a római jogban: a stipuláció formájában léteztek az értékpapír jogban: maguk az értékpapírok testesítenek meg különféle követeléseket pl.: a váltó egy a háttérben meglévő követelés ellenértékéül szolgál vagy: a bank garancia egy absztrakt jogügylet, ami független az alap kötelemtől a szerződési jogban: szintén a legkülönbözőbb követelések jelennek meg pénzre szóló kötelezettség formájában ennek előnye, hogy: így az eltérő jellegű kötelezettségek, a felektől függetlenül válnak forgalomképessé következményként: a kötelmi jog leegyszerűsödött
Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 4 a viszonyok áttekinthetőbbé váltak: letisztultak a kötelezettségek (pl.: a bank garancia esetében) D) A kötelező (tartalmú) szerződések: a szerződési szabadság elvével ellentétben jelentek meg a /XX. sz-ban/ létük a gazdasági és politikai helyzet romlásának következménye volt (pl.: a háborúk idején) a szerződési kötelezettség és a kötelező tartalom a rossz gazdasági helyzetben az állam egyik eszköze a javak igazságosabb / takarékos elosztása érdekében pl.: a társadalombiztosítás; ami egy eltorzult, és kötelező szerződés; egyfajta kiutalási rendszer alapja vagy: jegyrendszerben az árus köteles a jegyet neki átadó vevővel „szerződést” kötni (= az árút a jegy ellenében átadni) ílymódon a szerződési rendszer az állam eszközévé válhat bizonyos céljai elérése során E) A tartós szerződések: a) a /XIX. sz-i/
(klasszikus) szerződési jogban a szerződések alkalmi felek között rövid életűek voltak a ki- és belépés könnyű, gyors volt b) a /XX. sz-i/ szerződési jogban előtérbe kerültek a hosszútávú, stabil szerződési viszonyok a szerződéseket hosszú előkészítés és a felek között fennálló üzleti kapcsolat előzi meg a szerződések megszüntetése sem egyszerű már F) Az érdekképviseleti szervek által kötött megállapodások: pl.: a munkaügyi szerződések hátteréül szolgáló kollektív szerződések az ilyen megállapodások egyedi esetekben történő alkalmazásának polgári jogi dogmatikai alapja vitatott e megállapodások a háttér-kérdések nem törvényi szintű szabályzásául szolgálnak az állam és az érdekképviseleti / szakmai szervek által kötött megállapodások jogilag nehezen kényszeríthetők ki G) A szerződési szokások: vitatott, hogy részét képezik-e a megkötött
szerződéseknek, és ha igen akkor milyen mértékben a szerződési szokásokat kialakíthatják: a) a nemzetközi szervezetek (lásd: InCoTerms) b) a különböző szakmák (a szakmai szokásokon keresztül) pl. vannak ilyen szokások: a műtétek elvégzésére vonatkozóan vagy: a csomagolásra (pl. a megfelelő vasúti szállításhoz) c) a nemzetközi monopóliumok pl.: a megrendelendő mennyiségekre, a szerződések megkötésének idejére, stb vonatkozóan (pl: a kohászatban) 3. A szerződési jog egységének változása: A) Egységesedési folyamatok: a gazdaság fejlődésével; később nemzetközi szintűvé válásával az egyes államok jogrendszerének egységesítése (kodifikációja) a kereskedés megkönnyítése érdekében elkerülhetetlenné vált a tendencia a /XIX. sz-ban/ indult meg pl az országhatárokon átlépő fuvarozás, csekk és váltóforgalom + a szerzői jogok védelmének megkönnyítése érdekében a
jogrendszert egységesítheti: az állam / különböző nemzetközi szervezetek Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 5 a) a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (székhelye Párizs) (I.CC) a Kamara által kidolgozott ajánlásokat az államok nem ratifikálják, de a kereskedelem alkalmazza őket a Kamara által szabályozott terület pl.: akreditív, adás-vétel, stb a Kamara dolgozta ki a: InCoTerms-t = a nemzetközi szerződési feltételeket e dokumentumra nemzetközi szerződésekben a változó részletek (hely, vételár) kikötésén túl (pl.: veszély átszállása) általában lehet hivatkozni kétség esetén az InCoTerms szabályai az irányadóak; az is a szerződés részévé válik az InCoTerms szakszóval egy szokvány b) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a szerződésekre vonatkozóan dolgozott ki szakértői anyagot ezt a szerződő felek nem kötelező jelleggel alkalmazzák B) Az egység
megbomlása: az egység az új típusú szerződések és a különböző célok megjelenésével csökken az egység a kodifikált jogrendszerű országokban jellemzőbb, mint a kodifikálatlan jogrendszerűekben az egység megbomlásának a különböző szerződéstípusok mögött álló eltérő gazdasági (piaci) háttér áll ugyanis a más-más szituációban (piaci környezetben) megkötött pl. adás-vételi szerződés az eltérő körülmények és feltételek ellenére ugyanarra a célra irányul a piac differenciálódása a szerződési jog mellett maga után vonta a dologi jog egységes tulajdon és a személyek joga egységes jogi személy fogalmának a bomlását is = elsősorban a kodifikálatlan jogrendszerek egysége kezd megbomlani 4. A szerződések célja: A) A szocializmusban: a) a szükségletek kielégítése vagyis az, hogy a szerződések teljesítésén (= a szolgáltatáson) keresztül mindenki ki tudja elégíteni szükségleteit
pl.: ha tél van, lehessen kabátot venni b) a szerződéseknek „szolgáltatás jellegük” volt ugyanis a szerződéseket mindig az év elején, az előző évben meghatározott tervek alapján egyszerre, tömeges méretekben kötötték meg a vállalatok a szerződések tartalma és teljesítésük teljes mértékben a tervnek lett alárendelve e szerződéseket kötbér szerződések „biztosították”, mely szerződések érvényesítéséből nyomon lehetett követni az egyes vállalatok szerződésszegéseit a kötbér szerződéseket ugyanis a megrendelőnek és a termelőnek is külön-külön e célra létesített kötbér számlára kellett teljesíteni B) Az angolszász (kereskedelmi) felfogás szerint: az üzlet létrejötte hiszen a szolgáltatásként az egyik fél által kapott pénz sokféle célra felhasználható = a pénzen árút (pl.: kabátot) lehet venni, az azért kapott pénzen más árút, stb mindenki jól jár
C) A chicago-i iskola felfogása szerint: hogy az üzlet használjon a társadalomnak = pl.: A termék piaci értéke 150; A termék X-nek ér 100-at és Y-nak ér 125-öt X eladja A terméket Y-nak 125-ért X és Y egyaránt 25-öt és a társadalom 50-et nyert az üzleten [a példa az előadásból van] Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 6 A szerződéses jogviszony 1. A szerződéses viszony alanyai: a szerződő felek a) száma: általában két fő, de pl. egyetemlegesség esetén kapásból lehet több is b) elnevezése általában kötelezett és jogosult de pl. a kölcsönszerződésekben adós és hitelező c) a felek pozíciója csak ritkán szimpla; általában ugyanaz a fél kötelezett és jogosult is (pl. a (visszterhes) adás-vételi szerződésekben: az árú vonatkozásában az eladó köteles azt tulajdonba és birtokba adni a vevő jogosult is erre az eladó jogosult a vételárat
kézhez kapni a vevő köteles azt megfizetni a jog általában egyszerűsít; egyszerre csak az egyik (lényegesebb) pozíciót emeli ki a kettős pozíciónak a teljesítési időnél van jelentősége, ahol a jog megszabja, hogy a kötelezettnek a jogosult nem fizetése esetén meddig kell még teljesítenie 2. A szerződéses viszony tartalma: A) A kötelezettségek: többsége a szerződésben van meghatározva de gyakran alkalmazni kell a Ptk. diszpozitív szabályait + a szakmai és egyéb szokásokat is a) a főkötelezettség: az adott szerződés jellegadó kötelezettsége azt határozza meg, hogy mit akarnak a felek szerződésükkel elérni a Ptk kötelmi különös része a szerződéstípusoknál a főkötelezettségeket határozza meg b) a mellékkötelezettség: nem jellegadó, kísérő jellegű kötelezettség pl. adás-vételnél: a főkötelezettség az árú tulajdonba és birtokba adása; és mellékkötelezettség: az árú
becsomagolása, feladása, stb c) a főkötelezettség szerinti teljesítés tipikusan természetbeni teljesítés pl.: adás-vételi szerződés megszegése esetén az árút lehet követelni d) a mellékkötelezettség szerinti teljesítés tipikusan pénzbeli teljesítés pl.: rossz csomagolás / szállítás esetén automatikusan a polgári jog általános szankciója = kártérítés követelhető B) A fő- és mellékkötelezettség elhatárolása: az elhatárolás bizonyos esetekben nehéz egyes esetekben a mellékkötelezettség (pl.: a csomagolás megfelelő volta) is lehet olyan súlyú, hogy megszegése a főkötelezettség teljesítését is háttérbe szorítja pl.: a vevő TV-ket vásárol azzal a kikötéssel, hogy csomagolásuknak tengeri szállításra alkalmasnak kell lennie az eladó leszállítja a TV-ket, de alkalmatlan csomagolásban hasonló esetekben a vevő kérheti: a) a főkötelezettség újra teljesítését b) a
mellékkötelezettség újrateljesítését c) a mellékkötelezettség hibája kijavítási költségeinek kötelezettel való felezését d) a bírói gyakorlat által a szerződésbe belemagyarázott feltételek alapján a teljesítést felváltó kártérítést 7 Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann e) és a német gyakorlatban tartós szerződések esetén a jogviszony visszamenőleges felszámolását 3. A kötelmi viszony keletkezése: A) Általában: kötelmi viszony keletkezhet: a római jog szerint: szerződésből, delictumból, kvázi szerződésből és kvázi delictumból a Ptk. szerint: szerződésből és szerződésen kívüli károkozásból kiegészítésképen: egyes nem szerződéses viszonyokból is keletkezhet nem csak felelősségi alapú kötelmi jellegű viszony pl.: a jogalap nélküli gazdagodás / a megbízás nélküli ügyvitel esetében B) A 198. § (3) bekezdése szerint: „szolgáltatásra
irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból / hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezik, ha .” az alapeset: a szerződéskötés a kivételek: látszólag a tervgazdálkodási rendszer maradványai az állami beavatkozás lehetősége a /XX. sz-i/ fejlődés része; más országokban is létezik a jogszabályi / hatósági beavatkozásra pl. a dologi jogi viszonyok rendezésekor lehet szükség pl.: a ráépítéskor az ingatlan tulajdonjogának átszállása / az azért való ellenszolgáltatás a példa gyakorlati jelentősége, hogy nem mindegy, hogy az ingatlan értékének megtérítése a tulajdonjog átszállásának automatikus következménye / a bírósági határozat általi kötelezés ugyanis nem mindegy, hogy mikori ingatlan árat számolnak: a ráépítéskorit / a per befejezésekor aktuálisat az összeg megállapításán túl a fizetés idejének is van szerepe vagyis annak,
hogy mikor keletkezett a fizetési kötelezettség a bíróság az összeget és a fizetési kötelezettség keletkezésének idejét mérlegelés után szabadon állapíthatja meg a bíróság fizetési kötelezettséget általában nem kártérítésként, hanem szerződéses szolgáltatás formájában állapítja meg A szerződésekről általában 1. A Ptk szabályai a szerződésekről: A) A szabályok változása: az eredeti szöveg pandektista hatást tükrözött a szabályok alapvetően piaci viszonyok mellett az áruforgalmat szabályozták a szocialista időkben a szabályzás a tervgazdálkodásnak megfelelően módosult az /1977-es/ Ptk. módosításkor e szabályokat többnyire hatályon kívül helyezték B) A szabályok rendszere: általános szabályok 198-204. § a szerződéskötés tartalmi kérdései 205-210. § a szerződés létrejötte folyamatának szabályai 211- § Készítette: Paulini Márió forrás:
http://www.extrahu/lattmann 8 2. A szerződés törvényi definíciója (198 § (1)): A) Alapeset: „szerződésből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére” a kötelezettség keletkezésére és a felekre későbbi szabályok vonatkoznak a meghatározás tehát nem teljes B) „Speciális” esetek: a jog szerződéses viszonynak tekinti: a szerződéseket módosító és megszüntető megállapodásokat + a módosítás egy speciális esetét az egyezséget, ahol a felek egymásnak kölcsönösen engedve rendezik vitájukat az egyezségben az alapesettől eltérően nem konkrét magatartás a szolgáltatás 3. A szerződéses szabadság (198 § (2), 200 §): A) A szerződéskötés szabadsága: „jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti” „a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező
akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja” a 198. § (2) bekezdése közvetetten, a 200 § közvetlenül mondja ki a szerződéses szabadság elvét a „szabadság” a kötés + a felek és a tartalom megválasztásának szabadságát jelenti a szerződéses szabadság Alkotmányból levezetett alaptétele a Ptk.-nak az Alkotmánybíróság e témával legtöbbet a 32/1991-es határozatában foglalkozott az érvelés alapja: az Alkotmány 9. § (1) bekezdése (a piacgazdasági rendszer megfogalmazása) + a 9 § (2) bekezdése (a vállalkozás és a megállapodás szabadságáról) volt B) A szerződéskötési kötelezettség: az előző rendszerben általános volt, mára alkalmazási köre szűkült, de léte még ma is indokolt (a Ptk.-ban is) az 1990. évi LXXXVI törvény mondja ki, hogy: tilos a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés + tilos a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás e
törvény 29. § (2) bekezdése szerint: indokolatlan elzárkózás esetén bíróságtól lehet kérni a szerződés létrehozását pl.: a közszolgáltatóknak bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelező bárkivel megkötni a szerződést (pl: Bkv és jegyvásárlás) ésszerű kifogás lehet a lehetőségek hiánya a korlátozottan rendelkezésre álló javaknál (pl.: a gázvezeték kiépítettlensége indoka a gáz be nem kötésének) C) A szerződési szabadságot korlátozza: a szerződéskötési kötelezettség a szerződések tartalmának jogszabályi / hatósági határozattal történő meghatározása és a jogszabályok kivételesen alkalmazható visszamenő hatálya D. A szerződéses szabadság terjedelmét meghatározza: a) a jogi beavatkozás mértéke a jog legtöbb területén a törvényi szabályzásnak van értelme Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 9 a szerződési jogot
elsősorban a szokás (= a mindennapi gyakorlat) alakítja a szerződési jog általános elveit törvénnyel meghatározni nem lehet, azokat a gyakorlat úgyis korrigálja a jog a szerződéseknek csak a kereteit határozhatja meg ennek megfelelően a gazdasági rendszer változásával a bírói gyakorlat is változott: a szerződési jog állami eszköz jellegű szabályzásától a gyakorlat hatásainak elfogadásáig (bár e folyamatok inkább csak hallgatólagosan, mint nyíltan léteznek) b) a gazdaság védelme a gazdaság kibontakozásához szükséges a szerződési szabadság de a túlzott szabadság [-] következményekkel járhat (pl.: kartell megállapodások) a piac és gazdaság állami szabályozása a /XIX. sz-ban/ indult meg és ez az EK.-nak jelenleg is központi feladata = az államok gazdaságuk védelme érdekében korlátozzák a megállapodási szabadságot c) a tömeges méretű forgalom (a monopol helyzettől
függetlenül) nem teszi lehetővé a szerződési feltételek (megállapodások) egyéniesítését = a szolgáltatás nyújtója maga alakíthatja ki tárgyalásra nem bocsátandó feltételeit így alakultak ki a blanketta szerződések (melyek általában a szolgáltatónak előnyösek) az elégedetlenség állami beavatkozást igényelt jött létre a fogyasztóvédelem 4. Visszamenő hatály a szerződési jogban (226 § (2)): egy szerződés megkötésekor a felek a szerződésükre vonatkozó éppen hatályos kógens szabályokkal számolnak az e szabályokhoz kapcsolódó és a felek által ismert kötelező jogokat és kötelezettségeket egy későbbi jogszabály-módosítás megváltoztatja a megváltozott körülmények kétségessé tehetik a már megkötött szerződés tartalmának és egyáltalán létének a felek akaratával egyező voltát éppen ezért a polgári jogszabályoknak általában nincs visszamenő hatálya, de
kivételesen lehet a visszamenő hatály mint probléma két területen jelentkezett: A) Az árak meghatározásánál: a hatósági ármegállapítás minden gazdaságban indokolt lehet az állam egyes termékekre vonatkozó ármeghatározás történhet fix és tól-ig árak meghatározásával a minimum ár meghatározása a piacot a maximum a fogyasztókat védi ha a hatósági ármeghatározásnak nem lenne a korábban megkötött szerződésekre viszszamenő hatálya, a később kötendő szerződések korábbra dátumozásával ki lehetne játszani az ármeghatározást az ármeghatározásnak kivételesen van visszamenő hatálya B) A kamatok meghatározásánál: a) a gazdaság működése érdekében mivel a kamat mértéke jelentősen befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét a kamatok állam / jegybank által történő módosításának kivételesen van visszamenő hatálya b) az Alkotmánybíróság gyakorlatában
az Ab. a 13/1990-es Abh-ban alkotmányellenesnek mondta ki: a takarékbetétkönyvek kamatának utólagos csökkentését az indoklás szerint azért, mert a már meglévő szerződések visszamenő hatállyal történő módosítása ebben az esetben a szerződéses szabadságot sértené Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 10 és a visszamenő hatály alkalmazása ebben az esetben különben sem indokolt az Ab. a 32/1991-es Abh-ban alkotmányosnak mondta ki a Ptk 226 § (2) bekezdését a lakáshitelek kedvezményes kamatának visszamenőleges emelésével kapcsolatban az indoklás szerint ha a körülményekben olyan változás következik be, ami indokolttá tenné a szerződéses feltételek módosítását, akkor a szerződéseket módosító jogszabály visszamenő hatályának elismerése is indokoltnak látszik ebben az esetben a szerződések módosítása eseti = bírósági döntéssel történhetett volna,
de a tömeges méretek miatt visszamenő hatályú jogszabállyal történt C) A „clauzura rebus sixtantibus” tétel érvényesülése: a bírói gyakorlat alakította ki azt a szokást, hogy: ha egy szerződés teljesítésekor olyan tényezők merülnek fel, melyekkel a szerződő felek a szerződés megkötésekor nem számolhattak és e tényezők miatt a teljesítés nehézkessé / lehetetlenné válik, akkor indokolt a szerződéses feltételek utólagos módosítása pl.: ha a metró nyomvonalán korábban ismeretlen hőforrásokat találnak az építkezés közben vagy: lezárják a Szuezi csatornát, mielőtt egy teherhajó áthaladna rajta kerülnie kell A szerződések létrejötte ideális esetben egy szerződés egy felmerülő ajánlat elfogadásával jön létre 1. Az ajánlat (a 205 § (2) szerint): „a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a felek bármelyike által lényegesnek tartott kérdésekben való
megállapodás szükséges” az ajánlatnak a megállapodáshoz szükséges valamennyi lényeges információt tartalmaznia kell a szerződéses viszony létrejöttéhez legalább a főkötelezettség mibenlétét és teljesítésének feltételeit tisztázni kell a lényeges elemek határozott kinyilvánítása nélkül a puszta (= részletek nélküli) akaratmegállapodás nehezen / sehogy sem kényszeríthető ki 2. Az elfogadás: az ajánlat nyugtázását, esetleg annak pontos megismétlésével együtt jelenti az eredeti ajánlattól való eltérő „elfogadás” új ajánlatnak minősül teljes akarat-megegyezés akkor jön létre, ha a felek bármelyike a másik fél ajánlatát / új ajánlatát teljes egészében elfogadja 3. A szerződés létrejötte (a Legfelsőbb Bíróság 25 polgári elvi döntése szerint): a nyilatkozatok, akarat-megállapodások általában formátlanul is kötelező erővel bírnak (mindössze bizonyításuk
nehézkes) meghatározott esetekben jogszabály bizonyos formalitások betartását írhatja elő a szerződés érvényességéhez az elvi döntés szerint ha a szerződés létrejöttének feltétele az írásbeliség, akkor: ha van kötelességvállalást tartalmazó bármilyen formában íródott (pl.: levél) értékelhető nyilatkozat és mind az ajánlat, mind az elfogadás a fentieknek megfelelően írásban történt Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 11 akkor az ajánlattevő és elfogadó között (akár levelezés útján is) érvényes szerződés jön létre a szerződés létrejöttének feltétele tehát: általában a lényeges elemek (akár formátlan, de mégis meghatározható) rögzítése és a felek akarat-megállapodása kivételként ezekhez járul pl. az írásbeliség (= bizonyos formalitás) pl.: az írásbeliség formája adás-vételnél lehet levelezés vagy:
az ingatlan megjelölésére az érvényességhez elegendő az is, hogy „X budapesti háza” (ha 1 van neki) vagy: a munkabérre vonatkozóan elegendő, hogy a „mindenkori létminimum 127,5%-a” vagy: „a vételárat a mindkét fél által elfogadott szakértő állapíthatja meg” ( már vitatott, hiszen a 3. személynek az árra semmiféle támpontja sincs) az ilyen határozatlanul határozott szerződések esetében legfeljebb a jogok érvényesítése lehet nehézkes, a szerződések érvényessége nem vitatható pl.: az ingatlan-nyilvántartásnál idegesek lesznek, stb Az előszerződés (208. §) 1. Az előszerződés fogalom meghatározása: az előszerződés nem a felek közötti végleges akarat-megállapodás, csak a későbbi végleges feltételeket rögzítő szerződés megkötésére irányuló szándék e viszonyban a gazdasági érdeken és a tisztességen kívül az előszerződés jogi hatása jelent biztosítékot 2. Az előszerződés
formája (208 § (6)): „az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak” pl.: ha a szerződés csak írott formában érvényes, az írásbeliség követelménye érvényes az előszerződésre is 3. Az előszerződés tartalma: a) a külföldi jogrendszerekben az előszerződésnek a szerződés összes lényeges feltételét tartalmaznia kell mivel az előszerződés nem teljesítése esetén a bíróság általában kártérítést ítél b) a magyar jogban az előszerződésnek nem kell a szerződés valamennyi lényeges feltételét tartalmaznia egy előszerződésben nem biztos hogy meg van határozva a pontos teljesítmény, vételár, határidő, stb. pl. az ingatlan eladására vonatkozó előszerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan pontos meghatározását , de a vételárat nem 4. Előszerződés kötésének célja lehet: a) a szerződésből származó
kötelezettségek függőben tartása b) egy szerződési rendszer sok bizonytalan tényezőjének összehangolhatósága végleges kötelezettség nélkül tárgyalással pl. egy építkezés különböző részmunkáira különböző kivitelezőkkel kell az építtetőnek szerződést kötnie, de a végleges feltételek a másik vállalkozóval kötendő szerződéstől függnek Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 12 ebben az esetben a végleges rendszer kialakulásához szükség van bizonyos kötöttségekre a viszonyítási pontok miatt de szükség van kötetlenségre is a változtathatóság érdekében c) egy szerződés biztosítása pl. ha egy bank hitel folyósítására vonatkozó előszerződést köt egy vállalkozóval, aki ezért megköthet egy jó üzletre szóló szerződést, amire a banktól megkapja a hitelt d) a végleges szerződés megkötésének késleltetése a pénz, egy engedély, a lehetőség, stb.
hiánya miatt pl.: X előszerződést köt Y-nal, hogy ha megkapja Y telkére az építési engedélyt, megveszi azt vagy: az ingatlan tulajdonlás idején X előszerződést köt Y-nal, hogy ha el tudja adni saját lakását, megveszi Y-ét 5. Az előszerződés nem teljesítése esetén: A) Az általános polgári jogi szankció a kártérítés: nehézséget csak a károk számszerűsítése és bizonyítása jelenthet a kártérítés ebben az esetben csak elvi = a gyakorlatban nem érvényesíthető fenyegetés B) A Ptk. tényleges megoldása egy /1977-es/ módosítás szerint: a) a bíróság létrehozhatja a szerződést ha az alkalmas időben az egyik fél vonakodik a szerződés megkötésétől a másik fél a szerződés létrehozását ennek ellenére a bíróságtól kéri és a szerződés feltételei az előszerződés alapján: a felek szándékából, a gyakorlatból, szakértői véleményből, stb. megállapíthatók ellenkező
esetben a bíróság nem köteles a szerződést létrehozni, hiszen az nem is volna lehetséges b) a bíróság az előszerződést nyilváníthatja szerződésnek ha a felek előszerződésükben a szerződés minden lényeges elemét pontosan rögzítették (és szándékuk akár nem is előszerződés, hanem a szerződés létrehozására irányult) c) a bíróság módosíthatja a szerződés feltételeit ha az elő és végleges szerződés megkötése között a feltételek lényegesen megváltoztak (lásd: a metró építéses példát) vagy: a bíróság a szerződés létrehozatalát meg is tagadhatja akár még akkor is, ha a feltételek meghatározhatók (meghatározottak), de a körülmények változtak 6. Az előszerződés biztosítékai: az előszerződés a szerződések egyik fajtája ezért a felek előszerződésük betartását a szerződéses biztosítékokkal biztosíthatják az előszerződés egy jogilag kötelező
szerződés, a maga jogkövetkezményeivel együtt 7. A(z elő) szerződés megkötésétől / teljesítéstől való elállás: A) Főszabályként: a Ptk. a konszenzuális elvet követi a megállapodás (puszta ígéret) is kötelez = bírósági úton betartatható B) Kivételként (speciális helyzetekben): e szabályt a jog áttöri és a megállapodást megfosztja kötelező erejétől / még a teljesítést is visszavonhatóvá teszi pl.: a) ellenszolgáltatás nélkül pl. ajándékozás esetén, ha: X kedvenc kutyáját ígéri Y-nak, majd másnap összevesznek és nem békülnek ki, a megállapodást nem kell teljesíteni Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 13 kölcsönszerződés esetén, ha: X ad kölcsön Y-nak és Y csődbe megy: a csőd előtt X egyoldalúan felmondhatja a szerződést és kérheti a kölcsön összegéből azt a részt, amit Y még vissza tud adni a csőd után X már hiába
kérné Y-tól az összeg visszafizetését b) kártérítés (a remélt haszon) ellenében pl. vállalkozási szerződés esetén, ha: ha X házat építtet Y-nal és elfogy a pénze, a szerződést egyoldalúan felmondhatja megbízási szerződés esetén, ha: X perét Y ügyvéd épp kezdi elveszteni, X visszavonhatja megbízását C) Elállás az előszerződés teljesítésétől (208. § (5)): „a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötése után beállott körülmények folytán: a) a szerződés teljesítésére nem képes, b) illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdekeket sértene, c) vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye” az „e körülmény” kapcsolat szövegben történő alkalmazása nem logikus; a törvény szövege szó szerint értelmetlen az értelmetlen szöveget a kontinentális bírói
gyakorlat korrigálja (az angolszász nem) e bekezdés értelmezéséből következik, hogy: az előszerződés teljesítésétől olyan feltételekkel lehet elállni, amelyek az előszerződés alapján megkötendő szerződéstől való elállást is lehetővé tennék pl.: a vállalkozási szerződést indokolás nélkül kártérítés mellett a megbízó felmondhatja a vállalkozási szerződés megkötését megelőző előszerződés is felmondható indok nélkül kártérítéssel A keret-megállapodás 1. A keret-megállapodás fogalma: a felek közötti tartós szerződéses viszonyból származó folyamatos teljesítések esetén megkötött összefoglaló (háttér) szerződést jelenti 2. A keret-megállapodás tartalma: kizárólag a feleken múlik tipikus eset hiányában e szerződési formára vonatkozó Ptk. szabály nincs a keretszerződés a felek által később megkötendő eseti szerződésekre általánosan vonatkozó
szerződéses feltételeket rögzíti 3. A keret-megállapodás eseti szerződésekben történő alkalmazása: vagy a rá való utalással vagy a felek között kialakult gyakorlatból eredően (külön említés nélkül automatikusan) történhet pl.: keretszerződés 2 évre előre rögzíti egy hús forgalmazó és egy bolt között a hús forgalmazásának általános feltételeit (a teljesítés határidejét, helyét; a minőséget; a kiszerelést, stb) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 14 a későbbiekben a forgalomtól és a piaci helyzettől függően a konkrét mennyiségeket és árat eseti szerződésekkel határozzák meg a keretszerződésbe foglalt feltételek figyelembe vételével Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 15 4. A keret-megállapodás típusai: egy időszakra teljes megállapodás szolgáltatási kötelezettséggel lehívásos rendszerrel önálló szerződések
nélkül egy időszakra teljes megállapodás szolgáltatási kötelezettség nélkül, eseti szerződésekből eredő szolgáltatásokkal 5. A keret-megállapodás különbsége a nemzetközi egyezményektől: a keretszerződés feltételeit a szerződő felek maguk határozzák meg a nemzetközi megállapodások (pl.: InCoTerms) feltételeit egy szakma képviselői A szerződés létrejötte (211-214. §) 1. Az ajánlat jogi következményei: vitatott, hogy az ajánlat önmagában jogügyletnek minősül-e A) Sima ajánlattétel esetén: az ajánlatnak - elfogadása esetén - szerződés keletkeztető hatása van = az ajánlat elfogadásával a szerződés létrejön B) A jogi kötöttséggel nem bíró ajánlat esetén: a) ha a kötöttség kizárása az elfogadó tudomására juthatott, az ajánlatnak + elfogadásának nincs szerződés keletkeztető hatása ebben az esetben az ajánlattevőt nem köti ajánlata b) de ha az elfogadó az
ajánlattevő hibájából bízhatott az ajánlat kötöttségében akkor a kizárás ellenére is a szerződés létrejön (?) C) Az ajánlat és az utaló magatartás közötti különbség: ha egy nyilatkozat minősülhet ajánlatnak, akkor az ajánlatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni de ha a nyilatkozat, magatartás, tárgyalás nem tartalmaz ajánlatot, csak bizalmat kelthet, az utaló magatartás szabályai alkalmazandók pl.: X és Y üzleti kapcsolatban állnak egymással X új tervét dicsérve mutogatja Y-nak, aki megteszi X termékének a gyártásához szükséges költséges előkészületeket ez után X konkrét ajánlatot tesz Y-nak, amit az elfogad és megkezdődik a gyártás vagy: X újabb tervvel érkezik Y-hoz, mire azt megüti a guta. ekkor az utaló magatartás szabályait kell alkalmazni 2. Az ajánlati kötöttség időtartama: A) Az általános szabály szerint: a jelenlévő felek között elhangzott ajánlatra azonnal
kell válaszolni a jelen nem lévő felek közötti ajánlat kötöttségének idejére nincs egységes szabály ennek indoka, hogy: eltérő lehet a meggondolási idő egy kisebb és egy nagyobb értékű ajánlat esetén eltérő lehet a kézbesítés ideje a helybeli és a távoli partnerek között az ajánlati kötöttség idejének megállapítása tehát a körülmények figyelembe vételével történik B) A közbeszerzésekre vonatkozó speciális esetben: pl.: pályázatokból beérkező ajánlatok elbírálásakor az ajánlati kötöttség törvénynél fogva hosszabb ideig áll fenn, mint az általános esetben e megoldás indoka, hogy értelmet ad a pályázatoknak és a versenytárgyalásoknak Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 16 3. Az ajánlat elfogadása: A) Jelenlévők között: azt kell vizsgálni, hogy az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat elhangzott-e a jog nem vizsgálja az
elfogadó tudatát, vagyis azt, hogy az ajánlatra válaszolt-e jelenlévők között a nyilatkozat objektív elhangzása jelenti a szerződés létrejöttét B) Jelen nem lévő felek között: ha az elfogadó nyilatkozatot akkor kell megtettnek tekinteni: ha azt az elfogadó elküldte, a kockázatot a címzett viseli ha akkor, ha azt a címzett megkapta, akkor a feladó a magyar jog az elfogadó nyilatkozatot hatályossá a megérkezéssel nyilvánítja a szerződés is az elfogadó nyilatkozat megérkezésekor válik megkötötté időben elküldött válasz késve történő megérkezése esetén: ha az ajánlattevő a késésről nem értesíti az elfogadót, a szerződést létrejöttnek kell tekinteni 4. Az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat eltérése esetén: A) A Ptk. szerint: a) ha az elfogadó nyilatkozat lényeges elemben tér el új ajánlatnak kell tekinteni, amire az eredeti ajánlat tevőnek kell reagálnia pl.: X 50
autót ajánl 20e $-ért Y-nak, aki elfogadja az ajánlatot, de nem 20 autóra és csak 18e $-ért; erre X-nek kell Y új ajánlatát elfogadnia az új tartalommal b) ha az elfogadó nyilatkozat lényegtelen elemben tér el (a jelenleg változó bírói gyakorlat szerint) az elfogadó nyilatkozatban eltérő pontok vélhetőleg azért térnek el, az ajánlatban foglaltaktól, mert az elfogadó számára lényegesek a végleges szerződés szempontjából lényegtelen eltérést tartalmazó elfogadó nyilatkozat is új ajánlatnak tekintendő pl.: X 50 autót ajánl 20e $-ért Y-nak, aki elfogadja az ajánlatot, de csak akkor, ha az autókra ráfestik a „GB” feliratot az adás-vétel szempontjából lényegtelen eltérés, de az elfogadó számára lényeges lehet új ajánlatnak minősül B) A nemzetközi gyakorlatban: a bécsi Ingatlan Dolgok Adás-vételéről szóló egyezmény szerint (Mo.-on kihirdette az 1987/20. tvr): a) a 19. § (2)
bekezdése szerint elfogadásnak minősül a nyilatkozat, ha az ajánlathoz képest kiegészítést / lényegtelen módosítást tartalmaz ha az ajánlat tevőnek a kiegészítés / változtatás nem tetszik, ezt jeleznie kell ha az ajánlat tevő nem él kifogásolási lehetőségével, a szerződés az elfogadás szerinti módosított tartalommal jön létre b) a 19. § (3) bekezdése szerint az ajánlat feltételeit lényegesen befolyásolója: az árra, a fizetésre, az árú minőségére és mennyiségére a teljesítés helyére és idejére az egyik félnek a másikkal szembeni felelőssége mértékére / a viták rendezésére vonatkozó kiegészítő / eltérő feltétel felvetése e tényezők közvetve / közvetlenül az árat befolyásolják Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 17 5. Tisztázatlan feltételek esetén: A) Feltételek hiánya esetén (206. § (4)): „ha a felek megállapodása valamely
nem lényeges kérdésre nem tér ki és a kérdést jogszabály / más kötelező erejű rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti” B) Bizonyos feltételek többértelműsége esetén (207. §): a bíróság a szerződést értelmezheti az értelmezés során a felek akaratára és a szavak általános értelmére kell figyelemmel lenni a) az akarati elmélet szerint a nyilatkozatkor a nyilatkozat tevő gondolatait kell figyelembe venni = azt, hogy mit akart nyilatkozatával kifejezni b) a nyilatkozati elmélet szerint a szavak mögötti elképzelések mellékesek, csak maga az objektív nyilatkozat és a forgalmi gyakorlat számít c) megoldás az angol jog inkább a nyilatkozati elméletet követi a kontinentális jog pedig a forgalom biztonságát őrizve az akarati elméletet 6. A szerződés létrejötte: A) Formai
követelmény be nem tartása esetén: a magyar jog nem ismeri az érvénytelenségi ok utólagos kiküszöbölésének intézményét ha egy szerződés érvényességéhez a jog alakszerűséget kíván meg (pl.: írásbeliség), akkor annak elmulasztása esetén a felek puszta akarat-megegyezése a szerződés létrejöttéhez nem elegendő ha a felek vita esetén a bíróság előtt egyetértésben írásos szerződésbe foglalják korábbról már létező megállapodásukat, a formai hiba kiküszöbölése nem visszamenő hatályú a szerződés írásba foglalása pillanatától létezik (a korábbi megállapodás alkalmazhatósága ellenére is) B) Bizonytalan tényezők léte esetén: pl. vállalkozási szerződésekben a Legfelsőbb Bíróság 32. polgári elvi döntése szerint: a) ha a vállalkozó szakértelménél fogva jelezni tudja az esetlegesen felmerülő plusz munkákat akkor a vállalkozónak tájékoztatni kell megrendelőjét a
kockázati tényezőkről a szerződés tartalmát e kockázati tényezők figyelembe vételével kell meghatározni az így megállapított munkabérbe a később felmerülő munkák díját is bele kell számolni ( a munkabérbe beleszámolt kockázati tényező) b) ha a vállalkozó munkája során merülnek fel előre nem látható plusz munkák a vállalkozónak a többlet munkák elvégzése előtt értesítenie kell megrendelőjét a többlet kötelességekről mint a szerződés módosítása újabb ajánlatnak minősül, amit a megrendelőnek jóvá kell hagynia a jóváhagyás megtörténhet elfogadó nyilatkozattal / hallgatólagos elfogadással (= szóló cselekménnyel) ha sem nyilatkozat, sem szóló cselekmény sincs és a vállalkozó mégis elvégzi a munkát: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 18 a logikus megoldás szerint a megrendelő a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozna
a 32. elvi döntés szerint: a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni A tartozáselismerés (242. §) 1. Fogalma: pontosan nem tisztázott, egyoldalú jogügyletnek minősül (242. § (2)): „a tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik” a Ptk. szerint a tartozáselismerés nem noválja a szerződést a) ha a tartozáselismerésnek szerződés módosító hatása lene akkor a tartozáselismeréssel az eredeti szerződő felek között új jogviszony keletkezik, melynek jogérvényesítési határideje az általános 5 év b) ha a tartozáselismerésnek nincs nováló hatása akkor a tartozáselismerés csak a felek között fennálló szerződéses viszonyból eredő jogérvényesítési idő számolását indítja újra c) példa X harisnyát vásárol Y-tól 6 hónap garanciával a harisnya az 5. hónap végén elszakad Y megígéri, hogy megvarrja ( a
tartozáselismerés), de nem jelentkezik X vár és a 6 hónap letelte után 2 nappal X viszi Y-hoz a harisnyát de Y a garancia leteltére való hivatkozással nem varrja meg ha a tarozás elismerés noválná X és Y szerződéses viszonyát, a harisnyát 5 év múlva is meg kéne Y-nak varrnia de a Ptk. szerint csak a 6 hónapos garancia számolása kezdődik elölről A harmadik személy javára szóló szerződés (233. §) meghatározott két fél között létrejött szerződésből fakadó kötelezettség teljesítését alap szerződés esetén harmadik személy nem követelheti a teljesítést harmadik személy csak a szerződő felek ilyen irányú külön kikötése esetén követelheti a harmadik személy harmadik személy javára szóló szerződés esetén értesítésétől kezdve kérheti a teljesítést az adós érdekében az ilyen szerződésekben pontosan kell rögzíteni azt, hogy a szerződő fél mikortól nem és a harmadik személy
mikortól kérheti a teljesítést a harmadik személy javára szóló szerződésekben mindig van egy jogosult csere, amikor a szerződő fél ki és a harmadik személy be lép a szerződésbe a harmadik személy szerződésbe (jogosulti pozícióba) lépésével az eredeti szerződő fél ellenszolgáltatási (fizetési) kötelezettsége megmarad (csak jogosulti pozícióját veszti el) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 19 A kamatra vonatkozó szabályok (Ptk. 232 §) 1. A kamat mértéke: „a szerződéses kapcsolatban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közi szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetén jár” „a kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék” 2. A törvényes kamat feletti kamatkikötés esetén: A) Lehetne az egész szerződés érvénytelen: de ez rossz lenne az adósnak, mert
érvénytelen szerződés esetén azonnal vissza kell állítani az eredeti állapotot azonnal vissza kéne fizetni a kölcsönt B) A Ptk. korábbi megoldása szerint: a szerződés általában érvényes maradt érvénytelenné csak a kamatmaximum feletti kamatkikötés vált a szerződésben kikötött kamat a törvény erejénél fogva a törvényi maximumig csökkent részleges érvénytelenséget jelentett C) A jelenlegi Ptk. megoldás szerint: „a felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti” 3. Az uzsora szabályozása: az uzsora az az aránytalanul magas kamat, amelyet a hitelező adósa (rossz) helyzetének kihasználásával a kölcsönszerződésben köt ki az uzsora elleni védekezés jogi eszközei a) korábban: a jogszabályi tilalomba ütköző szerződésre való hivatkozás b) a kamat mértékének felszabadítása után az uzsorára, a f eltűnő értékkülönbségre, az általános
szerződési feltételekre való hivatkozás az ezen elvekre való hivatkozás bizonytalan védekezési mód c) a jelenlegi megoldás a bírónak ad mérlegelési lehetőséget ha a bíró belátása szerint túlzottnak tartja a kamatot, csökkentheti azt a felek a 20% feletti kamat kikötésével vállalják a bírói beavatkozás veszélyét a beavatkozás a szerződés bíróság általi módosításával történik a módosítás a szerződés létrejöttéig visszamenő hatállyal bír d) e megoldás hibája, hogy az utólagos beavatkozás lehetőségén keresztül bizonytalanná teszi a szerződéseket a hitelezőnek teljesen rossz, az adósnak pedig csupán bizonytalan biztonságot ad Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 20 Az ellenszolgáltatás (201. §) a Ptk. szerint: ha a szerződésből más nem derül ki, a szerződés visszterhességét vélelmezni kell 1. A feltűnő
értékkülönbségre vonatkozó szabályok eredete: a háború alatt veszélyeztetett gazdagabb zsidó családok jelképes összegért visszterhes szerződéssel hagyták vagyonukat „barátaikra” ha a háború után a család bármely tagja hazajött, gyakran nem kapta vissza korábban átruházott vagyonát ebben az esetben az átruházás jogszerű (visszterhes) volt; a szerződés színlelt voltát bizonyítani nehéz volt; az uzsorát nem akarták az ügybe keverni maradt a feltűnő értékkülönbségre való hivatkozás, ami csak az objektív körülményeken alapul 2. Az ellenszolgáltatás mértéke (201 § (2)): „ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné a szerződés megkötése pillanatában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja” 3. Az arányosság meghatározása példákkal: a) az örökös egy képet ad
el a régiségkereskedőnek 5e forintért a kép egy aukción 5m forintos kikiáltási áron vesz részt = a régiségkereskedő becsapta az örököst ( aránytalan szolgáltatás) b) egy cég versenytárgyaláson a gazdaságos ár alá ígérve elnyeri az alkatrészszállítás jogát 1 évig szállít, majd aránytalan szolgáltatás címén megtámadja a szerződést a Legfelsőbb Bíróság nem mondta ki, hogy versenytárgyalás esetén nem alkalmazható a 201. § c) tartási szerződés esetén ha az eltartott hamar meghal, eltartói szinte ingyen jutnak ingatlanához ha az eltartott sokáig él, eltartói ráköltik akár az ingatlan értékének többszörösét is a tartási szerződésnek nagy az ilyen jellegű kockázata feltűnő értékkülönbségek alakulhatnak ki 4. A feltűnő értékkülönbségre vonatkozó szabályok objektivitása: a szabályok önmagukban csak az értékkülönbséget vizsgálják de e rendelkezések
a Ptk. egyéb elveivel összeütközésbe kerülhetnek pl.: a szerződéskötési gondosság követelményével / a saját felróható magatartásra való jogok alapozásával ennek következményeként a bíróság mérlegelési lehetőséget kapott az érvénytelenség kimondásával kapcsolatban 5. A feltűnően nagy értékkülönbség megítélése a bíró gyakorlat alapján: a) a korábbi bírói gyakorlat szerint csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség számított amennyiben a különbség 30%-nál nagyobb volt, a szerződés érvénytelen volt abban a rendszerben sem nagy árú, sem nagy ár mozgás sem volt e megoldás megfelelő lehetett a piaci árumozgás állami vállaltok között hatósági áron történt Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 21 b) a piac és az árak nagymértékű ingadozása miatt a PK. 267-es állásfoglalása értelmében „a feltűnően nagy
értékkülönbségre alapított megtámadás esetén a feltűnően nagy különbség megállapításához vizsgálni kell: a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi értékviszonyokat, az üzlet jellegéből fakadó sajátosságokat és a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módját” e megfogalmazásba került be: a versenytárgyalás, a szerződéskötési gondosság és a kockázat e döntés a 30%-os értékkülönbséget feloldotta és eseti döntésre bízta az arányosság megállapítását 6. A lesio enormis szabálya: sok jogban nem létezik a Ptk. és a kollégiumi állásfoglalás a piaci viszonyokat és a szerződéses szabadságot figyelembe véve tartalmazza e szabályt A szerződések érvénytelensége 1. Az érvénytelenségről általában: A) A szerződések elemei: a szerződés gazdasági tartalmát tekintve árucsere amely akarati formában jelenik meg és az
állam valamilyen formában viszonyul hozzá B) Az álam a szerződéseket: eltűrheti (pl.: a naturalis obligatio-kat, melyek bírói úton nem érvényesíthetők) támogathatja (= teljes joghatásukat ismerheti el és bírósági úton kikényszerítheti betartásukat) és tilthatja C) Érvénytelenség esetén: a megkötött jogügylet (szerződés) súlyosabb / enyhébb mértékben hibás hibás lehet: az akarat, az akarat kinyilvánítása / az elérni kívánt joghatás érvénytelenség esetén a szerződésnek nem a felek által elvárt joghatásai lesznek D) Eltérő joghatás lehet: a kívánt joghatás elmaradása (= az eredeti állapot visszaállítása (237. § (1))) a kívánt joghatás módosulása: vagy a szerződés tartalmának módosítása, vagy az érvénytelenségi ok elhárítása miatt és más jogrendszerekben a Kincstár; a magyar jogban az állam javára szóló marasztalás ( büntetőjogi jellegű represszív
szankció) E) Az érvénytelenségi ok: létét / hiányát a szerződés megkötésének idején kell vizsgálni a szerződés megkötése után bekövetkezett érvénytelenségi ok / annak utólagos elhárulása a már megkötött szerződés joghatását nem befolyásolja 2. Az érvénytelenség típusai: A) A szerződésre gyakorolt hatása szerint: az érvénytelenség lehet teljes / részleges Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 22 a teljes érvénytelenség következménye az eredeti állapot visszaállítása és esetleg kártérítés részleges érvénytelenség esetén az érvénytelenségi okot kell kiküszöbölni B) Az érvénytelenség foka szerint: a) súlyos érvénytelenségi ok (pl.: jogszabályba ütköző szerződés) esetén a szerződés semmis a semmisség mindenkivel szemben hatályos a semmisséget hivatalból is figyelembe kell venni a semmisség megállapításához külön
eljárásra szükség nincs a semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de ebből származó jogait csak perrel érvényesítheti) (az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó igény nem évül el pl. a kamatkövetelés igen) b) enyhébb érvénytelenségi ok (pl.: jóhiszemű tévedés) esetén a szerződés megtámadható (ezek az okok a feltételes érvénytelenségi okok) a megtámadható szerződés akkor érvénytelen, ha a megtámadásra jogosult fél azt megtámadja a megtámadás a jogosult döntésétől függ megtámadásra az jogosult, aki a megkötött érvénytelen szerződés miatt sérelmet szenved / az, akinek a szerződés érvénytelenségéhez törvényes érdeke fűződik a megtámadás határideje 1 év; ennek eltelte után a szerződés megtámadhatatlanul érvényes marad a megtámadás a megtámadásra jogosult fél, a másik félhez írásban intézett egyoldalú jognyilatkozata c) a semmisség és a
megtámadhatóság jogkövetkezménye (utóbbinak megtámadás esetén) azonos (237. § (1-4)) 3. Érvénytelenség az angolszász jogban: a bíróság a hibás szerződéseket általában nem érvényteleníti, hanem: érvényességüket fenntartva, tartalmukat alakítja a legális keretekhez 4. Érvénytelenség a társasági jogban: a haszon érdekében kötött kereskedelmi jellegű szerződésekre más érvénytelenségi szabályok vonatkoznak, mint a hétköznapi polgári jogi szerződésekre a tipikus üzleti élet körülményei között a szerződésekre vonatkozó külön szabályok nincsenek, de a bírói gyakorlat az érvénytelenségi szabályokat mégis másként alkalmazza pl.: X-nek egy jól fizető részvény megvásárlásához pénzre van szüksége, ezért sürgősen el akarja adni házát Y-nak. Y a házat forgalmi értékének feléért veszi meg, de a pénz elég X megveszi a részvényt és meggazdagszik. után a bíróságon a
feltűnő értékkülönbségre való hivatkozással megtámadja Y-nal háza eladása érdekében kötött szerződését 5 Jogérvényesítés érvénytelenség esetén: szerződés megtámadása esetén igényeit a felperes (megtámadó) határozhatja meg az igényeket + azok és az érvek sorrendjét a bíró nem módosíthatja; bizonyítás után vagy elfogadja, vagy elutasítja az adott igényt / sorban az igényeket a bíró csak az adott üggyel kapcsolatos tényeket és csak a keresetlevélben szereplő követeléseket veheti figyelembe pl.: egy szerződést meg lehet támadni érvénytelenség és hibás teljesítés címén is A felperes a kettő közül különböző sorrendben mindkét / csak az egyik indok alapján is perelhet Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 23 A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 Az eredeti állapot visszaállítása: A) Általában: a semmis szerződések
általános jogkövetkezménye főleg reverzibilis folyamatos esetén alkalmazandó megoldás ha ez lehetséges, akkor az eredeti állapot visszaállítása természetben történik ha ez nem lehetséges, akkor azonos ellenértékű pénz / árú átadásával B) A PK. 32 állásfoglalása alapján: az adás-vételnél: a) alapeset: az árú és a vételár visszaadása b) kiegészítés (ha az eredeti állapot visszaállítása hosszabb használat után történik) az áruért használati díj; a vételárért egyenértéki kamat fizetése az egyenértéki kamat az az összeg, amit külön törvényi előírás nélkül is fizetni kell c) másodlagos (tetéző többlet) költségként (ha a szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt) a jogalap nélküli birtoklás, az elfogyasztott gyümölcsökkel való elszámolás, a beruházások, stb. költségeinek / elmaradt hasznának megfizetése ezek megállapítása objektív körülmények alapján történik
d) kivételesen (ha az érvénytelenségnek meghatározott szubjektív okai bizonyítást nyernek) kártérítés fizetése szubjektív tényező lehet valamelyik fél megtévesztése, felróható magatartása, stb. 2. Az állam javára való marasztalás: a Ptk.-ban még szereplő lehetőség, amire a vonatkozó irányelv már hatálytalan nem gyakran alkalmazott érvénytelenségi szankció alkalmazására felróhatóság / mindkét szerződő fél vétkessége esetén kerülhet sor pl.: ha uzsora szerződés esetén az adós nem fizet, erre hitelezője beperli az uzsora büntetendő, de az adósság vissza nem fizetése is az az ítéletben a bíróság az alapösszeg állam javára történő megfizetésére kötelezheti az adóst, ezáltal büntetve őt és hitelezőjét is az állam javára való marasztalás büntetőjogi jellegű represszív szankciónak tekinthető Az akarat hiányosságának jogkövetkezményei 1. A szándékos
akarat hiányok: A) A komolytalan ügyletek: ezekről a Ptk. nem rendelkezik, jelentőségük dogmatikai jellegű pl.: a színpadon, demonstrációs célzattal, stb elhangzó jognyilatkozatok B) A fizikai / lelki erő hatása: ezekről a Ptk. szintén nem szól az erő hatására megtett jognyilatkozat esetén a nyilatkozat tevő már csak az erőt alkalmazó eszköze Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 24 C) A „mentalis reservatio”: formái: vagy a rejtett indok, vagy a titkos fenntartás = a nyilatkozó akaratát vagy elrejti a másik fél elől, vagy nyilatkozata nagyobb akaratra utal, mint amennyi van (= a nyilatkozat többet mond, mint amennyit a fél ténylegesen meg akar kötni) a rejtett indoknak / a titkos fenntartásnak semmiféle jogkövetkezménye sincs az ezekből származó negatív következményeket az azokat elszenvedő fél viseli pl.: X egy csomó csalit vesz, mert azt hallotta, hogy a
Balatonba halakat fognak telepíteni A telepítés elmarad; X eheti meg a csalikat, mert a boltban azokat tőle a rejtett indokra való hivatkozással visszavásárolni nem fogják D) A színlelt szerződés (kétoldalú akarat hiány): esetében mindkét fél úgy tesz, mintha szerződést akarna kötni de ténylegesen vagy nem akarnak, vagy nem azzal a tartalommal, amivel mégis kötnek mindkét fél a szerződés megkötését csak színleli, melynek oka lehet: haszon érdekében (pl.: az illeték törvény) kijátszása / megkerülése (pl: régen más nevére történő ingatlan vásárlás) a felek valódi ügyletkötési szándékukat leplezik; ebben az esetben 2 szerződés van: van egy színlelt és egy leplezett szerződés a színlelt szerződés semmis hiszen nincs olyan fél, aki a szerződést azzal a tartalommal meg akarta volna kötni a palástolt szerződés megegyezik a felek tényleges akaratával leplezése ellenére
érvényes lesz, ha vele szemben önmagában más érvénytelenségi ok nem áll fenn a palástolt szerződés általában nincs írásba foglalva, ezért létének bizonyítása és magának a szerződésnek bírói megítélése nehézkes 2. A vétlen akarat hiányok: A) A tévedés: mint enyhébb fogyatékosság feltételes érvénytelenségi ok megtámadhatóságot eredményez a tévedés joghatását befolyásoló tényezők: a miben való tévedés (?), az érvényességhez a tévedés önmagában is elegendő-e és milyen súlyú tévedés kell az érvénytelenséghez a) a tévedés súlyát tekintve csak a szerződés lényeges tartalmi elemében való tévedés hat ki a szerződés érvényességére lényegesnek minősülnek azok a tényezők: amelyeket a törvény az adott szerződési típusnál a definíció alapján lényegesnek minősít pl. adás-vételnél az adás-vétel definíciójából eredően lényeges feltétel: az eladó, a
vevő, a dolog és a vételár és amelyeket a felek bármelyike lényegesnek tart az adott szerződés szempontjából bármelyik lényegtelen elem is válhat lényegessé a felek akarata alapján a lényegtelen elemekben való tévedés a szerződés érvényességét nem érinti b) a tévedés tárgyát tekintve tévedni lehet: a szerződés alanyában, tárgyában és tartalmában továbbá a szerződés indokában + a szerződéssel kapcsolatos valamely jogi kérdésben c) a tévedésre vonatkozó szabályok objektivitása (210. §) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 25 „aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, az a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette” a tévedésre és megtévesztésre vonatkozó szabályok nem lehetnek teljesen objektívek hiszen minden helyzet eltérő lehet a felektől
elvárható: együttműködés, tájékoztatás, gondosság, stb. mértékét tekintve ezen tényezők szerződésben játszott szerepének megítélése bírói mérlegelés tárgya pl.: az együttműködés hiánya nem azonos a megtévesztéssel nem megtámadhatóságot és esetleg érvénytelenséget, hanem érvényesség fenntartása mellett kártérítési kötelezettséget eredményez de egymás tudatos félrevezetése akarati hibát = tévedést eredményez, aminek következménye az esetleges érvénytelenség B. A fogyasztók megtévesztése: a) a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény értelmében tilos a fogyasztókat az árúk kelendősége fokozásának érdekében megtéveszteni és eleget kell tenni bizonyos tájékoztatási kötelezettségnek és reklámtilalomnak is b) a fogyasztók megtévesztésének jogi következménye a Ptk. szerint: a megtévesztés (= a tévedés) megtámadhatósági indok de a fogyasztók
megtévesztése törvényben külön tiltott cselekedet mivel jogszabályi tilalomba ütközik automatikusan semmisséggel jár c) a bírói gyakorlat nem tekinthető egyértelműnek egy korábbi kollégiumi állásfoglalás mondta ki, hogy: a Ptk. szabályai eseti szerződésekre vonatkoznak (két fél szerződéses megállapodását vizsgálva) a tisztességtelen piaci magatartás szabályai a piacot (= szerződések sorozatát) védik általánosak ezért e szabályok piac rendészeti szabályoknak tekinthetők, melyeknek külön szankciórendszere van C) [Erre már nem volt idő] A tartalmilag hibás szerződések 1. A jogszabályi tilalomba ütköző szerződések: a polgári jogban alapszabályként: szerződéses szabadság van kivételként: jogszabály előírhatja a szerződéstartalmát és meghatározhatja a tiltott elemeket (ami ezen túl a szerződésben van / abból hiányzik, az jogszabályellenes) a 200. § (2) bekezdése
szerint: „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötnek - kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik” 2. A jogszabály kijátszásával kötött szerződések: pl.: ingatlan adás-vételi szerződésbe a felek csak a vételár felét írják be a kevesebb illeték érdekében Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 26 az ilyen szerződés az illetékekre vonatkozó jogszabályt játssza ki semmis a 25. elvi döntés értelmében: mivel a szerződés tartalmi / formai hibában nem szenved; érvényes (a felek szándéka nem tartozik a szerződési jogra) ebben az esetben a pénzügyi és polgári jog szemlélete és szankciórendszere elválik egymástól a felek az illeték csalás miatt a pénzügyi jog megsértéséért fognak felelni 3. A jó-erkölcsbe
ütköző szerződések: ha jó-erkölcsbe ütközésük nyilvánvaló; semmisek e feltétel fennálltának megállapítása bírói mérlegelés tárgya pl. jó-erkölcsbe ütköző semmis az az adás-vételi, tartási, ajándékozási, stb szerződés, amit az az orvos köt betegével, aki tudja, hogy a beteg rövidesen meg fog halni az általános bírói gyakorlat, de nem kizárólagos (kivétel, ha a beteg ajánlja fel pl. a tartási szerződést orvosának állapotáról tudva) 4 A „nem létező” szerződések: „nem létező” egy szerződés, ha a szerződő felek között a látszat ellenére sem jött létre megállapodás a felek között nem jön létre megállapodás, ha megállapodásuk a teljesítésre vonatkozó lényeges feltételeket nem tartalmaz pl.: adás-vételnél a részletfizetésre vonatkozó feltételeket ha a megállapodás hiánya csak az egyik fél bármilyen mértékű teljesítése után derül ki, a másik
fél gazdagodásával: vagy a jogalap nélküli gazdagodás vagy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles elszámolni 5. A fedezet elvonó szerződések: A) A harmadik személyekkel szemben hatálytalanok (Ptk. 203 §): = egy megkötött (pl.: ajándékozási / adás-vételi) szerződés jogilag érvényes marad, de joghatása az eredeti hitelezőre nem fog kiterjedni = vele szemben hatálytalan lesz ebben az esetben a felek által kötött szerződés teljesen jogszerű és érvényes; a hatályvesztés az eredeti állapot visszaállítása érdekében történik B) A Legfelsőbb Bíróság egy döntésében: érvénytelennek mondta ki: azt a szerződést, amelyben a Szakszervezet a vagyonmegosztásról szóló törvény elfogadása előtt ingatlanjainak egy részét elidegenítette az ítélet indoklása szerint e szerződés jó-erkölcsbe, jogszabályi tilalomba / stb. ütközik 6. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló
szerződések (227 § (2)): a § a szerződés megkötése pillanatában lehetetlen szolgáltatásokra vonatkozik ha a szerződés teljesítése annak megkötése után válik lehetetlenné, az a lehetetlenülés a lehetetlen szolgáltatásra irányulós szerződés semmis amit a törvény tilt, az jogilag lehetetlen A) Lehetetlen szolgáltatásra irányul-e az a szerződés, amit egy kereskedő köt a tulajdonában még nem lévő árú eladásáról? ha igen, akkor a szerződés semmis (= érvénytelen) a kereskedő nem adhatja át az árút ha nem, akkor nem teljesítés esetén csak szerződést szegett kártérítésre köteles B) Lehetetlen szolgáltatásra irányul-e az az adás-vételi szerződés, amit egy örökségül kapott ingatlanra köt az örökös vevőjével akkor, ha a végrendeletet Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 27 utóbb megtámadják és kiderül, hogy a jóhiszemű eladó nem is volt
örökös tulajdonos sem? szerződésszegésnek minősül, a jóhiszemű vevő az eladóval szemben védelmet / kártérítést kérhet ez az eset nem érvénytelenségi kérdés, hanem szerződésszegés C) Lehetetlen-e az a szerződés, amiben egy közös tulajdon egészét a csak 1/3 részben tulajdonos adja el? a korábbi bírói gyakorlat szerint: ez csak szerződésszegés volt abban az esetben, ha az eladó bármilyen okból nem tudta megszerezni a teljes tulajdonjogot vevője sem válhatott csak az ő beleegyezésével tulajdonossá a jelenlegi gyakorlat szerint: az ilyen szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul sem az egyik, sem a másik megoldás sem tekinthető kizárólagosnak / tökéletesnek 7. A kontár szerződések: A) Forgalma: bizonyos tevékenységek folytatásához a jog meghatározott feltételeket követel meg pl.: orvosi tevékenységhez orvosi diplomát ezért az engedélyhez kötött tevékenységek
elvégzésére a szükséges engedéllyel nem rendelkező féllel kötött szerződés jogszabályi tilalomba ütközik semmis az ilyen „vállalkozókkal” kötött szerződés a „kontár” szerződés B) A kontár szerződések megítélése: a) a korábbi bírói gyakorlat szerint a kontár szerződés alapján dolgozó vállalkozóknak nem az egyébként semmis szerződésben kikötött munkabért, hanem csak egy szakmunkás bérét kellett kifizetni a gyakorlat ezzel az illegálisan dolgozókat büntette, de a megbízókat érdekelté tette a kontár szerződések kötésében b) a Legfelsőbb Bíróság hatására a jelenlegi bírói gyakorlat szerint egy államigazgatási szabálysértésnek nem lehet polgári jogi következménye (?) a gyakorlat nem biztos, hogy egységes lesz; jogszabályi változtatás nem történt A szerződések bírói „megmentésének” módszerei 1. Az érvénytelenség bírói úton történő elhárítása: a
nem automatikusan semmis szerződéseknél alkalmazott megoldás következményeként a bíró a szerződésből az annak érvénytelenségét előidéző feltételeket kiveszi; ezáltal visszamenőleges hatállyal érvényessé téve a szerződést 2. A szerződés bírói módosítása: utólag beállott érvénytelenítő ok léte esetén alkalmazott megoldás következményeként a szerződést a jövőben a bíró által módosított tartalommal kell alkalmazni 3. A szerződés bírói hatályossá tétele: alkalmazására akkor kerülhet sor, ha: a szerződés nem tehető érvényessé / ha az eredeti állapot nem állítható könnyen vissza következményeként a bíróság határozathozatalig visszamenőlegesen nyilvánítja hatályossá a megtámadott szerződést 4. Példaesetek: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 28 A) X munkás képesítés nélkül építi Y házát, de elrontja a csatornát, ezért Y beperli:
X és Y szerződése kontár szerződés hivatalból semmis mivel a ház már félig kész és a csatorna már rossz, az eredeti állapot visszaállítása nem célszerű ezért ha a bíróság érvényessé tenné a szerződést, X-nek be kéne fejeznie a házat és ki kéne javítania a csatornát képesítés nélkül is lehetetlen megoldás: a szerződés hatályossá tétele, aminek következménye a polgári kollégium szerint az, hogy. Y köteles kifizetni X addigi munkabérét, a hibás teljesítésért járó bérleszállítással a gazdasági kollégium szerint: Y köteles X addigi hibátlan munkáját megfizetni és X köteles a hibás teljesítést kijavítani B) X 1500 forintért 2 éve bérli Y lakását: a) ha a bérleti díj meghaladja a törvény szerint kiköthető maximumot a szerződés érvénytelen a bíróság a bérleti díjra vonatkozó szerződési részt kiveheti; és a bérleti díjat a törvényi maximumban
állapíthatja meg (érvénytelenségi ok kiküszöbölése) és kötelezheti a bérbeadót a többlet 2 évre történő visszafizetésére (az érvényesítés viszszamenő hatállyal történik) b) ha a kikötött bérleti díj az infláció miatt nevetségesen alacsonnyá válik a szerződés érvényes (bár feltűnő értékkülönbség miatt megtámadhatóvá válik) ezért a bíróság a bérleti díjra vonatkozó szerződési részt módosíthatja, megemelve a bérleti díjat az emelt összeget a bérlőnek csak a jövőben kell fizetnie ( a jövőre kiterjedő hatály) Általános szerződési feltételek (209. §) 1. Szabályzásának indoka: a polgári jogban a felek általában esetenként kötnek szerződéseket, eseti tartalommal általános szerződési feltételeket a Ptk. szerint csak a jogi személyek dolgozhatnak ki a jogi személyek azonban mindig előnyösebb helyzetben vannak a fogyasztóknál a Ptk. védelmet biztosít a
gyengébb szerződő félnek a 209. § egy tipikusan fogyasztóvédelmi szabály az indokolatlan előny bármi lehet pl.: indokolatlanul rövid reklamálási idő, aránytalanul magas ár, stb. 2. A fogyasztók lehetőségei: A) A szerződés megtámadása: az általános szerződési feltételekkel megkötött, a jogi személy számára indokolatlan előnyt biztosító szerződést megtámadhatják: az állami / társadalmi szervezetek + a fogyasztók B) A megtámadás következménye: ha a megtámadás indokolt, sérelmes kikötés érvénytelenítése az érvénytelenség erga omnes (= mindenkire kiterjedő) és ex tunk (= előre mutató) hatályú C) A fogyasztóvédelmi szervek eszközei: a) az előzetes kontrol (= ex ante ellenőrzés) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 29 az általános szerződési feltételek alkalmazás előtti vizsgálatát jelenti az előzetes kontrol bármely szervhez történő
telepítése gondot okoz, ugyanis: a minisztériumok túlterheltségük és specifikus szakértelmük hiánya miatt a feladat elvégzésére nem képesek megoldást jelentene a feladat kamarákhoz telepítése; ennek feltételei bizonytalanok ha az előzetes kontrol alapján hozott döntés: a bíróságra kötelező - veszélyessé válik, hiszen a bíróságnak nem lesz egyedi esetben mérlegelési lehetősége ha a bíróság számára nem kötelező - elveszti jogi értelmét b) az utólagos kontrol (= ex post ellenőrzés) az előzetes kontrol lététől függetlenül szükséges D) Az EK. megoldása: mára már egységesen védi a fogyasztók érdekeit az egységes szabályzás Mo.-on a Ptk változtatása nélkül is (?) kötelező A harmadik személy jóváhagyásához kötött szerződések (215. §) A) Alaphelyzet: a szerződő felek kölcsönösen megteszik ajánlataikat és elfogadó nyilatkozataikat létrejön megállapodásuk,
melynek érvényes szerződéssé válásához harmadik személy beleegyezése / hatóság jóváhagyása szükséges a beleegyezés / jóváhagyás megtörténtéig a felek viszonya függő jogviszony ennek ellenére a feleket köti nyilatkozatuk B) A jóváhagyás hiánya esetén: a) az egyik lehetséges megoldás szerint a felek között „nem létező” szerződés jön létre teljesítés esetén az elszámolás a „nem létező” szerződésekre vonatkozó szabályok szerint fog történni b) a Ptk. megoldása szerint a felek között teljes akarat-megegyezés van a szerződés létrejöttéhez csak annak jogi elismerése szükséges ezért az ilyen megállapodásokra az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni C) A jóváhagyás elnyerése esetén: ha jogszabály kivételt nem tesz, a szerződés a megállapodás idejéig visszamenő hatálylyal jön létre D) A várakozási határidő: az államigazgatási
szerveknél 30 nap, de e határidő túllépésének nincs szankciója az üzleti életben a várakozási idő a körülményektől függően változik a polgári jogi szerződésekben általában a felek határozzák meg a várakozás időtartamát de a 215. § is biztosít felmondási lehetőséget a várakozást megunó félnek (ilyenkor a függő jogviszony egyoldalúan felszámolható) A szerződés egyoldalú megszüntetése 1. A szerződés egyoldalú megszüntetése: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 30 annak, hogy a szerződő felek megállapodjanak a köztük fennálló szerződéses viszony megszüntetésében, nincs akadálya bizonyos esetekben indokolt egyes szerződések egyoldalú felmondása is ennek szabályai az egyes szerződési típusoknál külön-külön vannak meghatározva az egyoldalú felmondás egyes típusoknál kártérítéssel jár, máshol nem a Ptk. szerint az egyoldalú felmondás
csak akkor lehetséges, ha: ennek lehetőségében a felek megállapodtak / ha ezt a törvény megengedi 2. Az egyoldalú elállás formái: a) a jövőre nézve történő felmondás pl.: 15 napi felmondási határidővel bérleti viszony egyoldalú felmondása b) visszamenő hatályú egyoldalú elállás következményei hasonlóak az érvénytelenségnél szokásos eredeti állapot visszaállításáéval az elállásra jogosult elállási jogával csak akkor élhet, ha az eredeti állapotot vissza is tudja állítani ellenkező esetben elállásnak helye nincs ha elállásnak nincs helye, esetleg lehetséges az elállás érvénytelenség címén A szerződéses biztosítékok 1. Célja: a szolgáltatás teljesítésének pontos feltételeit vagy meghatározzák a felek, vagy a törvény előírásai irányadóak a szerződéses biztosítékok célja ezeknek a feleknek a feltételeknek a betartatása a biztosítékformáját általában a
szerződés típusának megfelelően kell kiválasztani ugyanis a biztosíték pl. eltérő lehet pénz és árú hitelezés esetén = ki lehet személyi (pl.: kezesség) / dologi (pl: zálogjog) biztosítékokat is kötni 2. Biztosítékok az egyes szerződési típusoknál: A) A lízing (= bérleti szerződés vételi opcióval) esetén: a „vevő” bérleti díj ellenében használatba kapja a dolgot és bizonyos idő elteltével a maradék érték kifizetésével egyoldalú nyilatkozattal megveheti azt az „eladó” számára a biztosíték a „bérlet” ideje alatt a tulajdonjog fenntartása B) A vissza-eladási jog kikötése: pénzkölcsön fedezetéül a hitelező megvásárol valamit adósától és használja a kölcsön lejáratakor a dolgot „vissza eladja” adósának a kölcsön biztosítéka a dolog tulajdonjoga C) Áruhitelezés a tulajdonjog fenntartásával: „adás-vételi” szerződés, melyben az eladó csak a birtokot
adja át a vevőjének, a tulajdonjog fenntartása mellett a tulajdonjog átruházását a vételár teljes kifizetéséig lehet felfüggeszteni az eredeti tulajdonos tulajdonjoga ilyen fenntartás esetén akkor is megmarad, ha a dolog birtokát a vevő harmadik személyre ruházza át ( a német jogban lehetséges) ha a hitelezett árú alapanyag, amiből a vevő / harmadik személy készterméket állít elő, az előállító a feldolgozás révén nem szerez az alapanyagon tulajdonjogot ( is a német jogban lehetséges) az eladó számára a biztosíték a tulajdonjog fenntartása Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 31 D) Engedményezés: jogok átruházása a jogosulti pozícióban bekövetkező változással amennyiben az átruházás ingyenes, az engedményezésre az ajándékozás, amennyiben visszterhes, akkor az adás-vétel szabályait kell megfelelően alkalmazni az engedményezés (az adás-vételhez
hasonlóan) bizalmi alapon szolgálhat követelés biztosítékaként is, amennyiben az adós valamely jogát / követelését engedményezi hitelezőjére, aki adósa nem fizetése esetén a jogokat maga gyakorolja / a követeléseket maga hajtja be 3. A bankok által vállalt biztosítékok: A) A bank-garancia: a bank részéről vállalt önálló kötelezettség érvényesítésére a garancia alapjául szolgáló (de attól független) szerződés teljesítésében beállt zavar esetén kerül sor két formája: a fizetésért és a jó teljesítésért vállalt garancia B) A bank-kezesség: mindig járulékos kötelem, amely az alapjául szolgáló szerződést egészíti ki és függ attól C) Az akreditív: általában adás-vétel biztosítékául szolgáló banknyilatkozat a nyilatkozatban a bank az adós neki tett fizetési ígérete alapján meghitelezi a vételárat a) az egyszerű akreditív szereplői az eladó (hitelező) a vevő (adós) és
a fizető bank b) az akreditív lebonyolítása: a leendő vevő felkéri bankját egy teljesítés esetére szóló azonnali fizetési ígéret megtételére az eladó és a vevő megköti az üzletet és az eladó elküldi az árút, amit a fuvarlevél igazol ahogy a bank megkapja a fuvarlevelet, kifizeti az eladónak a vételárat végül a vevő és bankja rendezi a hitelt c) az akreditívhez szükséges: a vevő bankjához szóló megbízása és a bank számára a fizetés feltételéül szabott okmány jellegének meghatározása (pl.: fuvarlevél kézhezvétele) d) az akreditív előnye, hogy a eladó számára biztos és gyors fizetést garantál D) Kiegészítő lehetőségek: a Ptk. a tipikus élethelyzeteket szabályozza, ezért a fenti garanciákat bankokra vonatkoztatja a felek bankok nélkül is megállapodhatnak ezekhez hasonló és egyéb garanciákban is a bankok által vállalt biztosítékok előnye, hogy a bankok általában
nagyok és tőke-erősek de garanciát vállalhat pl. egy anya-vállalat is leányvállalata szerződéseiért, stb 4. A biztosítékokra vonatkozó megállapodás korlátja, hogy: a felek csak kötelmi természetű garanciákat köthetnek ki, dologi természetűeket nem = a megállapodásoknak harmadik személyekre nem lehet és nincs kihatása, csak a szerződéses kapcsolatban állókra A zálogjog 1. Fogalma: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 32 dologi természetű jogviszony, melynek keretében egy lekötött dolog kielégítési alapul szolgál a teljesítés elmulasztása esetén 2. A zálogjog előnye, hogy: a hitelező számára előre ad biztonságot szemben az utólagos végrehajtással, melynek során utólag derül ki, hogy az adósnak van-e vagyona / nincs 3. A zálogjog természete: egyrészt kötelmi jellegű (hiszen a zálogjogot szerződés létesítheti) másrészt dologi jellegű (hiszen a
zálogjog átruházáskor kihat harmadik személyekre is) 4. A zálogjog előnyei és hátrányai: az adós csődje esetén a nála meglévő vagyontárgyak: a) ha biztosítékként (akár ideiglenesen) hitelezője tulajdonába mentek át az adott tárgyak automatikusan (mivel a hitelező tulajdonába tartoznak) nem képezik részét az adós vagyonának nem végrehajthatók a megoldás a hitelező számára előnyös b) ha csak zálogjoggal terheltek akkor az adós tulajdonában vannak vagyonának részét képezik a záloghitelező a többi adóssal esik egy megítélés alá a megoldás a záloghitelezőnek rossz, a többi hitelezőnek jó 5. A zálogjog típusai: A) A Ptk. korábbi szövege szerint: a kézi zálog ingó dolgokra, a jelzálog ingatlanokra volt köthető B) A nemzetközi tendenciák hatására módosított (jelenlegi) szöveg szerint: létezik az adós birtokában maradó és birtokából kikerülő zálogtárgy
C) Az újfajta felosztás előnyei: a) a birtokból kikerülő zálogtárgy előnyös a hitelezőnek, mert a birtok segítségével nem fizetés esetén könnyebben tudja érvényesíteni követelését hátrányos az adós számára, mert ha nincs birtokában a tárgy, több hitelt nem vehet fel értékéig még akkor sem, ha az első hitel értékét a zálogtárgy értéke sokkal haladja meg b) a birtokban maradó zálogtárgy előnyös az adós számára, mert továbbra is tudja használni és ezáltal vagyont tud szerezni és a hitelező számára, mert így van esély arra, hogy az adós fizetni fog a birtokban maradó zálogtárgyra további hitel is felvehető c) ingó dolgok birtokban maradó zálogtárgyként való lekötéséhez szükséges egy országos nyilvántartási rendszer kiépítése a rendszer kiépítését a közjegyzők végzik cserébe a zálogjog létesítéséhez közjegyzői okirat szükséges 6. A zálogjog természete: A)
A korábbi Ptk. szöveg szerint: a zálogjog járulékos természetű volt = a főkötelem megszűnésével megszűnt a zálogszerződés hatálya is B) A jelenlegi módosított szöveg szerint: létezik a nem járulékos természetű zálogjog is ha a zálogszerződés nem járulékos természetű ( absztrakt), akkor a zálogtárgy értékéig a hitelező (pl.: bank) értékpapírt bocsáthat ki ezáltal újabb tőkét forgatva a gazdaságba 7. A törvényes zálogjog: a hitelezők kielégítési sorrendjében juthat szerephez Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 33 törvényes zálogjog illeti meg pl.: a vállalkozót az általa létrehozott terméken megrendelőjével szemben a fuvarost a fuvarozott árú felett a bérbeadót a bérlő lakásban lévő dolgai felett / az államot az adót nem fizető adósai vagyona felett 8. A zálogjog tárgya: A) A legtöbb jogrendszerben: csak meghatározott
dolog lehet pl.: a bankszámla egyenlege egy adott időpontban és nem általában vagy: raktárban lévő meghatározott tárgyak és nem a meghatározott értékű raktárkészlet általában, stb. e megoldás költségessé teszi a zálogtárgyak nyilvántartását egy folyamatosan működő üzem esetében (ahol a raktárból kimenő és oda bemenő árukat folyamatosan regisztrálni kell a zálog tárgyának kötöttsége miatt) B) Zálogtárgy lehet jog is: ami lehet követelés behajtására szóló / társasági jellegű jog egyaránt a jogosultságok zálogba történő lekötésének egyedüli kritériuma azok átruházhatósága = a személyhez kötődő / forgalomképtelen jogok biztosítékként nem köthetők le a társasági jogok zálogba adásával a zálog birtokosa a még ki nem alakult magyar gyakorlat szerint nem gyakorolhatja az összes pl. részvényesi jogot a társasági jogból eredő zálog esetén a vagyoni jellegű
jogokat lehet elsősorban érvényesíteni követelés zálogba lekötésekor a zálogjog keletkezéséről az adóst értesíteni kell C) A vállalkozás mint zálogtárgy: zálogként általában csak a vállalkozásból eredő jogosultságokat lehet megszerezni (pl.: részvényeket) de az angolszász gyakorlatban előfordul magának a vállalkozásnak is az elzálogosítása a vállalkozás zálogként való lekötésének indoka, hogy: a vállalkozás egy folyamatosan változó egység (dologösszesség), melynek egységként való lekötését a gazdaság működőképessége is indokolja a vállalkozás lekötésénél garanciát az értékhatárok megjelölése biztosít a „lebegő zálogjog” (amit a Ptk. egy új módosítása vezetett be a magyar jogban) a korábbi gyakorlatban egy /1928-as/ törvény vezette be a vállalkozások zálogba leköthetőségét az ehhez szükséges nyilvántartás megszervezésével együtt 9. A hitelezők
védelme: A) A zálogtárgyat birtokló hitelező esetében: a kizárólagos őrizet szabályainak megfelelően történik aminek megfelelően a hitelező a nála lévő zálogtárggyal bármit (?) megtehet B) A zálogtárgyat nem birtokló hitelező esetében: a) konkrét zálogtárgyakkal kapcsolatban veszély esetén a hitelező védő intézkedéseket kérhet harmadik személyektől kérheti a tárgy kiadását (?), stb. b) a nem konkrét zálogtárgyakkal / a zálogba lekötött vállalkozással kapcsolatban a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket az angolszász jogban a „lebegő zálogjog” érvényesítésekor (= ha az adós nem fizet) a „lebegés” megszűnik = a vállalkozás, raktárkészlet, stb. konkrét vagyontárgyakká válik és árverezésen konkrét összeget képvisel és hoz Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 34 ha a követelés még nem aktuális, de veszélybe kerül a teljesítés akár maga
a zálog „tárgy” is, akkor a hitelező felszámoló biztost jelöltethet ki saját maga védelmében az angolszász gyakorlat, de a magyar jogban a felek ilyen megoldást is kiköthetnek szerződésükben 10. A bankok külön zálogjoga: a Ptk. módosításával hatályon kívülre kerül a bankok zálogjoga ingó dolgokon fennálló jelzálog volt az így elzálogosított dolgokon jelzés volt, ami az elzálogosításra utalt a helyzet a kétszintű bankrendszer kiépülésével vált bonyolulttá és követhetetlenné Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 35 11. A zálogjog érvényesítése: A) Az angol rendszerben: a záloghitelező értékesít(tet)heti a zálogtárgyat, majd elszámol a zálogadóssal B) A kontinentális rendszerben: a) a zálogtárgy tulajdonjogának átszállása nem lehet automatikus, a felek csak az alapul szolgáló zálogszerződés megkötése után, külön megállapodásban
köthetik e lehetőséget ki ennek oka, hogy a zálogadós a zálogszerződés megkötésekor vélelem szerint kiszolgáltatott helyzetben van a hitel mértékénél nagyobb értékű tárgyat is leköt zálogként e megállapodás után a felek szabadon egyezhetnek meg a zálogtárgy tulajdonjogának záloghitelezőre történő átszállásáról e rendszer a hitelező érdekeltségén alapul, hiszen: ha a záloghitelező nem a megfelelő gondossággal járt el az eladás során ((= nem a legmagasabb áron adta el a zálogtárgyat) akkor felelősséggel tartozik a zálogadós irányába b) kényszereladás esetében sem az eladást végző hatóság, sem a záloghitelező sem válik tulajdonossá e megoldásra a nem tulajdonostól való szerzés = az árverés és a hatósági határozattal történő tulajdonszerzés szabályai vonatkoznak a zálogtárgy értékesítése mindig bírósági végrehajtás keretében árverésen történik ha az
árverésen a zálogtárgyat értékénél alacsonyabb áron veszik meg, az rossz a záloghitelezőnek és a zálogadósnak is ha értéken felül veszik meg, akkor a záloghitelező pénzénél marad, a zálogadós pedig megkapja a kölcsön összegén felüli értéket e rendszer nem a hatóság felelősségén alapul ezért az értékesítés általában nem az elérhető legmagasabb áron történik az eljárás általában lassú és költséges a biztonságot a szakma és a profizmus jelenti a zálogszerződés résztvevői számára 12. A záloghitelezők sorrendje: A) A kielégítési sorrend: az időben korábban keletkezett zálogjog megelőzi a később keletkezetteket a későbbi záloghitelezőknek joguk érvényesítésekor csak a korábbi érvényesítés maradéka jut a később létesített, de korábban lejáró zálogjog érvényesítésekor: a zálogtárgy értékesítésre kerül, majd a korábbi zálogjog értékét lekötik
és a későbbi követelés a maradékból kerül kielégítésre vagy a későbbi záloghitelező a korábbi követelés lejártáig nem kaphatja meg pénzét B) Új zálogjog létesítésének sorrendje: a zálogadóst új zálogjogok létesítésekor adott keretek között megilleti a hitelezők közötti sorrenddel való rendelkezés joga = egy tárgytalanná váló előnyösebb pozíciójú követelés helyére új, az előzővel legfeljebb azonos összegű zálogjog léphet ezáltal fenntartva a hátrább lévő záloghitelezők közötti sorrendet pl.: X zálogadós tartozik sorrendben Y-nak 2m, Z-nek 2ííe és Q-nak 8ííe forinttal X visszafizeti Y-nak tartozását Y 2m forintos zálogjoga megszűnik de X-nek hamarosan újra pénzre van szüksége, ezért K-val újabb zálogszerződést köt, szintén 2m forint értékre Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 36 a K által adott hitel nem haladja meg az Y
által adottat X rendelkezhet úgy, hogy K X pozíciójába lépjen ezáltal fenntartva Z és Q eredeti helyét ekkor Z és Q helyzete nem változik, de ha a K által adott hitel összege alacsonyabb az Y által adottnál, akkor még jobban is járnak A teljesítés 1. A teljesítés jellegét meghatározza: a felek megállapodása, a törvény / egyéb jogszabály és a műszaki szabványok a teljesítés helyére, módjára és idejére vonatkozó Ptk. szabályok tipikusan diszpozitívak 2. A teljesítés helye: meghatározása a veszélyviselés szempontjából jelentős a veszélyviselés és a tulajdonjog átszállása történhet különböző helyen is pl.: X porcelán étkészletet rendel Herenden és az árut Budapestre szállíttatja, de a porcelán út közben összetörik ha a teljesítés helye Herend, akkor: X-nek felelősségi alapon hibás teljesítés, nem megfelelő csomagolás, stb. alapon kártérítést kell kérnie (felelősségi
alap) ha a teljesítés helye Budapest, akkor: minden kockázatot a porcelán gyár visel a törött étkészlet nem minősül teljesítésnek’, a gyár nem tudja kimenteni magát (kockázati alap) 3. A teljesítés jellege: A) A kontinentális jogokban: (ahol az anyagi és eljárási jog el van választva) ha az adós nem akar / nem tud teljesíteni, akkor: először a természetbeni teljesítést lehet kérni ( főleg szolgáltatásoknál lehet nehézkes) ha ez nem történik meg egy idő után (a végrehajtási szakaszban) a teljesítés kártérítésre (= pénzre) változik ennek megfizetését bírságokkal lehet elősegíteni B) Az angolszász jogban: (ahol az anyagi és eljárási jog keveredik) ha az adós nem akar / nem tud teljesíteni, akkor: nincs kimentési lehetőség, a természetbeni teljesítés helyére annak ellenértéke lép ennek indoka a végrehajtás könnyebb ellenőrizhetősége a természetbeni (speciális)
szolgáltatást csak meghatározott esetekben lehet kérni a kártérítésre irányuló bírósági végzés nem teljesítése esetén az adóst a bíróság megsértéséért börtönbe lehet zárni 4. A teljesítés körülményeinek megváltozása: A) Ha a felek viszonya megváltozik: egyes ígéreteket automatikusan nem kell teljesíteni B) A dolgok lehetetlenülésekor (pl.: kölcsön ígéretet, ha biztos, hogy az adós nem fog tudni fizetni) nem kell teljesíteni C) Az ár változásának biztosítása: történhet: csúszó ármeghatározással (az alapösszeg mindig pl. az infláció mértéke szerint változzon) vagy: egy kikötéssel, miszerint az ár a mindenkori tőzsdei árfolyam vagy: a módosítás időszakonként ismétlődő lehetőségének kikötésével (= a felek időszakonként új árban állapodhatnak meg / az ármegállapításra szakértőt kérhetnek fel) D) A bíróság lehetőségei a körülmények változása esetén: a) a teljesítés
változatlan maradhat a kár teljesítő általi kizárólagos viselésével / kármegosztást alkalmazva Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 37 a két megoldás között mindig az aktuális bírói gyakorlat dönt pl.: X és Y nyáron köt egy szerződést, miszerint Y ősszel kifesti X lakását, a szerződésben kikötött összegért de szeptemberre felmennek a festék árak Y-nak ráfizetéses lesz a nyárom megkötött szerződés teljesítése a kárt viselheti csak Y, de lehet kármegosztást is alkalmazni vagy: a Szuezi-csatorna lezárásával a tartályhajók utiköltsége nagymértékben megnőtt ebben az esetben az angol bíróságok a fuvarozókra hárították a többlet költségeket b) a bíróság módosíthatja a szerződést ennek feltétele a felek közötti tartós szerződéses viszony és az, hogy a körülmény a szerződés megkötése után változzon meg c) a bíróság
lehetetlenülést is kimondhat bizonyos körülmények megváltozása / mások fennállta esetén ha a teljesítés egyébként is lehetetlenné vált 5. A kockázat-telepítés fajtái: a kockázat: a másra át nem hárítható kár bekövetkeztének esélye a jog kockázatot vagy egy esemény bekövetkezte esetén ellenbizonyítás lehetőségét kizárva telepít valakire (e megoldás indoka a nehézkes bizonyítás lehet) vagy a vétkességet vizsgálva a bizonyítékok alapján dönt a kockázat viseléséről A szerződésszegés 1. A szerződésszegés oka és menete: A) A szerződésszegés menete:: kötelezettség vállalás; nem / hibásan teljesítés a teljesítés elmaradása okának vizsgálata (szándékosság, ügyetlenség, stb.) megfelelő indok alapján megjelenik a felelősség alóli kimentés lehetősége (pl.: elmebetegség / szerződéses kikötés esetén) alkalmazásra kerülnek a szerződésszegés
jogkövetkezményei B) A szerződésszegés bekövetkezhet: (általában szándékos) emberi magatartás (pl.: mulasztás) miatt / szerződés ellenes állapot következtében utóbbi általában embertől független körülmények bekövetkeztét jelenti pl.: hosszas beszélgetés / forgalmi dugó miatti késés vagy: hanyagsás / bénulás miatt nem teljesítés (pl.: festéskor) 2. A szerződésszegés fogalma: A) Általában: a magyar jog minden szerződéssel ellentétes állapotot szerződésszegésnek tekint a német jogban létezik az időlegesen nem teljesítés és a lehetetlenülés a francia jogban általános szerződésszegési fogalmat használnak a részletszabályok kidolgozása mellett az angol jogban általános szerződésszegési fogalom nincs, a gyakorlat alakította ki azt, hogy nem teljesítés esetén pénzbeli ellenértéket kell fizetni (kimentési lehetőség nincs) B) A Ptk.-ban: a szerződésszegés fogalma nincs
meghatározva Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 38 a Ptk. a tipikus szerződés szegési eseteket szabályozza: a késedelmet, a hibás teljesítést és a lehetetlenülést a szerződésszegés (minden fajtájára vonatkozó) általános szabálya szerint bármilyen szerződésszegés esetén kártérítésnek van helye a Ptk. különbséget tesz fő és mellék kötelezettség megszegése között a mellékkötelezettség megszegése esetén elsősorban kártérítés követelhető C) Az alapvető szerződésszegés fogalma és hatása: a) fogalma a Bécsi Vételi Konvenció alapján az 1987:XX. törvénnyel került be a magyar jogba e szerint: alapvető az a szerződésszegés, amelynek következtében az egész szerződés értelmét veszti b) az alapvető szerződésszegés következménye: ha még nem volt teljesítés (akár azért, mert a jogosult azt az alapvető szerződésszegés indokával visszautasította) már
ne is legyen ha már megtörtént a teljesítés, akkor a jogosult azt visszaadja (ha lehetséges (?)) 3. A szerződéses felelősség kizárása / korlátozása szerződésszegés esetére (314, §): A) Nem lehetséges: a szándékosan, súlyos gondatlansággal / bűncselekménnyel okozott + az életet, testi épséget / egészséget károsító szerződésszegésekkel szemben B) Egyébként lehetséges: amennyiben a teljesítésért megkövetelt ellenszolgáltatás a felelősséggel arányos = elég alacsony ár ellenében akár a minőségért való minden felelősség is kizárható 4. A szerződésszegés jogkövetkezményei: A) A jogkövetkezmények célja: a szerződésszegés mindig a felek szerződéshez fűzött vagyoni elvárásait módosítja a jogkövetkezmények célja a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása B) A szerződő felek lehetőségei a jogkövetkezmények megállapításakor: a Ptk. felsorol szerződésszegési
eseteket és meghatározza azok jogkövetkezményét de mivel minden szerződés ellenes állapot szerződésszegének minősül, más szerződésszegési formák is előfordulhatnak és ezek következményeit: vagy a felek szerződésükben határozhatják meg, vagy marad az általános jogkövetkezmény: a kártérítés a felek lehetőségei azonban korlátozottak; a szabad megállapodás korlátait a mindenkori piaci helyzet (a gyengébb fél érdekében) határozza meg meghatározott szerződési kikötéseket a piaci egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a jogalkotó törvénnyel tilt C) A jogkövetkezmények típusai: a) az objektív alapú jogkövetkezmények e felróhatóságtól független jogkövetkezmények a kellékszavatossági jogok érvényesítésükre az árúval kapcsolatos törvényben / a szerződésben kikötött minőségi tulajdonságok hiánya esetén kerül sor kellékszavatossági jogként lehet: kijavítást,
cserét, árleszállítást kérni / elállni a jogszavatosságot a Ptk. csak az adás-vétellel kapcsolatban szabályozza az árúval kapcsolatos jogi tulajdonságokért való felelősség meghatározásakor b) a szubjektív alapú jogkövetkezmények csak a szerződésszegő fél magatartásának felróhatósága esetén alkalmazhatók Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 39 A szerződésszegés egyes típusai 1. A késedelem (Ptk 298-304 §): szabályzása tekintetében a régi magánjogi, a jelenlegi Ptk és a nemzetközi szabályok között nincs jelentős eltérés késedelem a lejárat és a teljesítés közötti időben áll fenn A) A késedelem típusai: késedelembe eshet a kötelezett és a jogosult egyaránt (ennek oka, hogy a különböző szerződéstípusokban általában mindkét fél részben jogosult és részben kötelezett is, de ennek ellenére az adósi és jogosulti késedelmet a Ptk. típusonként
eltérően szabályozza) a jogosulti késedelem szabályai szerződéstípusonként eltérőek a kötelezett mindig köteles lejáratkor teljesíteni a Ptk. jelenlegi szabálya mind a kötelezett, mind a jogosult által előidézett késedelmet szerződésszegésnek nyilvánítja B) A jogosult által okozott késedelem következményei: bizonyos teljesítések csak akkor lehetségesek, ha a jogosult is időben megtesz valamit pl.: a kötelezett akkor tudja időben átadni az adott mennyiségű olajat, ha a jogosult időben viszi a tartályt a jogosult által okozott adósi késedelem esetén jogosulti oldalon nincs szerződésszegés de az adósi késedelem jogkövetkezményei módosulnak: a jogosult magatartása vagy kizárja az adósi szerződésszegést, vagy leszállítja felelősségi szintjét C) A késedelem beállta a különböző jogokban eltérő szabályokhoz köthető a Ptk. szerint a határidő leteltével automatikusan áll be a
késedelem a késedelem beálltához nincs szükség a kötelezett felszólítására D) A fedezeti vétel: a) a Ptk. megoldása az adott szerződést csak az adott szerződés adósa teljesítheti ezért késedelem esetén a jogosult az adott szerződés keretei között: kérheti a későbbi teljesítést, esetleg elállhat / kártérítést követelhet a Ptk. ki nem mondott megoldása, ami a törvény elfogadásának történelmi háttere alapján érthető b) a kereskedelmi gyakorlat megoldása késedelem esetén a jogosult máshonnan is beszerezheti az árut a késedelembe esett adóssal pedig megfizetteti ennek többletköltségeket az árú-követelés (= a természetbeni szolgáltatás) pénz-követelésre változik c) a fedezeti vétel a nemzetközi és hazai gyakorlatban alkalmazott megoldás a régi magánjogban és a Ptk.-ban megtűrt (de nem kötelező) lehetőség amit a Bécsi Vételi Konvenció is szabályoz a
nemzetközi kereskedelemben létezik fedezeti eladás is ami a fedezeti vétel fordítottja d) a fedezeti vétel és fedezeti eladás létének indoka a kárenyhítési kötelezettség a fedezeti vétel és eladás célja a kár bekövetkezésének elhárítása / csökkentése a fedezeti vétel / eladás azonban egy jogrendszerben sem kötelező, csak lehetőség Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 40 2. A hibás teljesítés (Ptk 305-311 §): A) Fogalma: a) legtágabb értelemben hibás teljesítés mindaz, ami nem késedelem / lehetetlenülés = ami eltér a szerződésbe foglalt teljesítéstől b) konkrétabban a hibás teljesítés fogalma szűkebb kategóriát jelent, de nincs pontosan meghatározva vita esetén a bíróság a vitás esetekben tipikusan kármegosztást szokott ítélni B) A hibás teljesítés fogalmi köre: a) a külföldi jogokban tipikus esetnek az adás-vételből eredő
dologszolgáltatással kapcsolatos hibákat tekintik a nem dologszolgáltatásra irányuló típusszerződésekre a tipikus szabályokat terjesztik ki (ilyen szerződés lehet pl. a vállalkozási szerződés, stb) a többi szerződéstípussal kapcsolatban a hibás teljesítés szabályzása bizonytalan b) a magyar jogban a szabályok visszterhes szerződések esetében; dologszolgáltatásra vonatkoznak e szabályokat a 311. § értelmében nem dologszolgáltatások esetében is lehet megfelelően alkalmazni a nem visszterhes szerződések hibás teljesítésére más szabályok vonatkoznak C) A hibás teljesítés elhatárolása: a nem megfelelő (minőséggel, helyen, stb.) történő teljesítés és a nem teljesítés + a teljesítés és a mással való teljesítés (aliud szolgáltatás) elhatárolása nagyon nehéz az aliud szolgáltatás megfelelő / hibás teljesítésként való felfogása mindig az adott tényálláson múlik
általános elhatároló tétel nincs D) A mennyiségi és minőségi kifogások elhatárolása: a) a tolerancia szerződések (mennyiségi kifogások): az adott mennyiségű árú szolgáltatására irányuló szerződések sajátossága, a mennyiség határértékek közötti meghatározása pl.: a kohó által égetett fém mennyisége pontosan nem határozható meg, ezért a megvásárlásra kerülő acél mennyiségét pl 995 és 1íí5 t között állapítják meg a szerződésben a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a határértékek közötti teljesítés nem minősül hibás teljesítésnek, de a vevőnek a tényleges mennyiség árát kell kifizetnie b) az egységcsomagolások esetében (minőségi kifogások) ha egy egységcsomagban az előírt mennyiségnél kevesebb van minőségi kifogásnak minősül az árú hibás hibás a teljesítés E) Hibás teljesítés egyedi és fajlagos szolgáltatás esetén a gyakorlat alapján:
ha specifikus szolgáltatásnál az adott árúnak van valamilyen hibája van / ha fajlagos szolgáltatásnál az adós nem a kikötött minőséggel teljesít akkor egyaránt a hibás teljesítés szabályait szokás alkalmazni annak ellenére, hogy: specifikus szolgáltatásnál a nem a kikötött minőséggel való teljesítés akár nem teljesítés is lehetne és a fajlagos szolgáltatásnál pedig a fajlagosságból eredően az árú olyan lehetne, amilyen F) A nyílt és a rejtett hiba fogalma: az átadást követően minél később jelentkezik egy termék hibája, annál nehezebb bizonyítani, hogy a hiba oka más a teljesítéskor is megvolt ezért a Ptk. eredeti szövege megkülönböztette a nyílt és a rejtett hibát nyílt hibának minősül az a hiba, ami már a teljesítéskor is felismerhető Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 41 rejtett hibának minősül az a hiba, ami csak hosszabb használat után
jelentkezik A jogérvényesítés határideje hibás teljesítés esetén A) A jogérvényesítési határidő: a) nyílt hibák esetében az eredeti szöveg szerint az átvétel pillanata (= a hiba átvételkori észlelésének elmulasztása joglemondásnak minősült) a jelenlegi szöveg szerint: 6 hónap ( elévülési idő) b) a jogérvényesítési határidő rejtett hibák esetében: 1 év ( jogvesztő határidő) c) a jogérvényesítési határidő a tartós fogyasztási cikkeknél: 3 év ( jogvesztő határidő) d) a jogérvényesítési határidő romlandó árúk esetében: a terméktől függ B) A határidő számítása: a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata később elvi döntése értelmében: a hiba észlelésekor kezdődik ( a Ptk. eredeti értelmének megváltoztatása volt) a jogérvényesítési határidő a reklamálásra vonatkozik a hiba bejelentését követő per megindítására nincs határidő (?) A szavatossági jogok 1.
A kellékszavatosság gazdasági háttere; az eladó érdekei: a)a hibás teljesítés körének szűkítése az eladónak mindig a rövidebb és szűkebb körű kellékszavatosság nyújtása az érdeke a tágabb és hosszabb kellékszavatosság a termék árát növelő tényező, hiszen a javítási költségek a kellékszavatossági idő alatt az eladót, termelőt terhelik b) a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek enyhítése az eladónak érdeke, hogy ne keljen kicserélnie a hibás terméket, ne legyen elállás, stb. de a kellékszavatossági idő alatt őt terheli a hibás termék javításának költsége is c) a kellékszavatossági idő csökkentése a javítási költségek miatt szintén érdeke az eladóknak (lásd. fürdőkád görbe) az ideális kellékszavatossági idő a készülék elöregedéséből eredő sorozatos meghibásodások előtt annak az időnek a végén jár le, amíg a készülék a kezdeti nehézségek után jól
működött 2. A jótállás (Ptk 248 §): A) Helye a Ptk.-ban: a gazdasági reform után az 1977-es módosítással jelentek meg a Ptk.-ban a jótállás tipikusan a hibás teljesítéshez kapcsolódik, ezért a szerződésszegés általános szabályinál szabályozni nem lett volna szerencsés a jótállást a 248. § mint szerződéses biztosítékot szabályozza B) A jótállási és kellékszavatossági jogok viszonya: a) ha a felek szerződésükben csak a jótállás létét kötik ki akkor hiba esetén a hibás teljesítés valamennyi következménye érvényesíthető = objektív alapon a kellékszavatossági jogok és szubjektív alapon a kártérítés is (hibás teljesítés esetén a kártérítéshez a felróhatóság is szükséges (Ptk. 311 §)) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 42 igen magas szintű kötelezettségekkel jár, ezért a felek általában korlátozzák a következményeket b) ha a
felek által meghatározzák a jótállási jogok körét akkor e kör tágabb és szűkebb is lehet a kellékszavatossági jogok körénél a felek általában kizárják a kártérítés és az elállás lehetőségét csak az ingyenes kijavítást engedélyezik de általában hosszabb jogérvényesítési határidővel (6 hónap helyett 1 év) a bírói gyakorlat alapján a jótállási és kellékszavatossági jogok egymástól függetlenek bármelyikük szabadon érvényesíthető a fogyasztók érdekeit védi c) a kötelező jótállási jogok esetében a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatban jogszabály kötelező jótállást írhat elő a jogszabályi előírások csak a jogok minimumát írják elő, ezektől felfelé el lehet térni a kötelező jótállási idő leteltéig azonban csak a jótállási jogok érvényesíthetők a termelők érdekeit védő szabály C) A fokozott jótállási felelősség:
jótállás esetén kimentésnek csak akkor van helye, ha a hiba oka a veszélyviselés átszállását követően keletkezett a jótállási felelősség olyan nagy mértékű, hogy ha a felek a jótállás esetén érvényesíthető jogokról nem rendelkeztek, akkor a kártérítés hiba esetén szinte felróhatóság nélkül is jár 3. A kellékszavatosság és a jótállás viszonya a tartósság kapcsán: vitatott, hogy egy árú tartóssága jótállási / kellékszavatossági probléma-e a jótállás és a kellékszavatosság fogalma a tartóssággal kapcsolatban erősen keveredik de a bírói gyakorlat alapján a tartósság egy bizonyos szintjének hiánya mindenképpen hibás teljesítésnek minősül a törvényben külön kéne választani a tartósság és a jogérvényesítési határidő fogalmát és a jogérvényesítés kifejezést ugyanabban az értelemben kéne használni az egész szövegben (nem egyszer bírósági utat, máskor a hiba
első bejelentését értve alatta) a tartósság fogalma különböző jellegű termékeknél eltérő lehet különböző tartósságú termékeknél hiba esetén eltérő lehet a jogérvényesítési határidő is a kellékszavatosság ideje a törvény által biztosított jogérvényesítési keret a jótállási idő általában hosszabb nem a törvény által biztosított jogérvényesítési keret (ez idő alatt a kellékszavatossági jogok elévülése irreleváns) A hibás teljesítés objektív jogkövetkezményei kisméretű áruforgalom esetén: vagy árleszállítás, vagy elállás volt A) A kijavítás: a nagyobb áruforgalom következtében vált szükségessé a Ptk. eredeti szövege szerint a kijavítás hibás teljesítés esetén az elsődleges cél volt (ennek indoka a tervgazdálkodásos időszak hiánygazdasága volt, ahol a cserére nem nagyon volt lehetőség) B) A csere: egyedi szolgáltatás esetén fogalmilag kizárt
sorozatgyártású terméknél lehetséges az 1977-es Ptk. módosítás értelmében: ha sorozat gyártású terméknél a vevő (kiválasztással) egyedivé teszi a szolgáltatást, hiba esetén a vevő kérheti a cserét Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 43 (ebben az esetben a cserekor megszűnik a szolgáltatás egyedi jellege) C) Az elállás: (mind a hibás teljesítés miatti, mind a késedelmi elállás) alapja: az érdekmúlás D) A költségek megtérítése: az eladó köteles a kijavításhoz kapcsolódó járulékos költségeket megtéríteni pl.: egy autó szervizbe vontatásának költségeit e költségek nem sorolhatók a károk közé, megtérítésük objektív alapon történik A kártérítés - mint a hibás teljesítés szubjektív jogkövetkezménye: A) A kártérítés feltételei: a szerződésszegés (= a hibás teljesítés) hogy emiatt kár keletkezzen és a károkozás
felróható legyen és mindennek a bizonyítása B) Kimentési lehetőség: szinte nincs = a gyakorlat a felróhatóság nélküli kártérítés felé közelít az eladók számára bizonytalan költségeket jelent, ezért a minimumra próbálják csökkenteni a kártérítési kört C) A kártérítés követelésének határideje: a) a Ptk. eredeti szövege szerint a jogérvényesítési határidő a szavatossági jogokra és a kártérítésre is vonatkozott b) a Ptk. jelenlegi szövege szerint a jogérvényesítés végső határideje tartós fogyasztási cikkek esetén 3 év a kártérítés érvényesítésének határideje az általános szabályok szerint 5 év (a jogosultság keletkezésétől (= a kár bekövetkezésétől) számolva) pl.: cipő megvásárlása 1993 12 hó hibákkal kapcsolatos legvégső jogvesztő határidő letelik 1996. 12 hó bőrbetegség a cipő miatt 1997. 1 hó; orvosi kezelés (kár bekövetkezte)
1997 6 hó kártérítési követelés határideje 2002. 6 hó éppen ezért a szavatossági jog átjátszható kártérítési jogba: pl.: a ház teteje az eresz hibája miatt beázik és a hibát a lakó javíttatja ki az átadást követő 3 éven belül kellékszavatossági alapon a kár keletkezését követő 5 évig kártérítés címén lehet a költségek megtérítését kérni D) A kártérítés mértékének meghatározása: a) szerződéses viszony esetében a kártérítés mértékének korlátozása nem lehetséges hiszen a felek előre számolhattak megállapodásuk lehetséges következményeivel b) a szerződésen kívüli károkozás esetében kivételesen méltányosságból lehetőség van a kártérítési kötelezettség mérséklésére c) a Bécsi Vételi Konvenció értelmében a kártérítési kötelezettség azokra a károkra korlátozódik, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor előre láthattak (lásd:
órás és elmaradt üzlet, fáradt olaj a tengerbe és leégett kikötő, stb.) a Ptk. ezt a korlátozást nem tartalmazza Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 44 A szerződéses felelősség 1. A szolgáltatás típusai: A) A szolgáltatásban résztvevő felek: 1 adós szolgáltat 1 hitelezőnek 1hitelezőnek tartozik több adós (pl.: egy vállalkozási szerződésben) 1 adós több hitelezőnek tartozik (pl.: pénztartozás esetén) egyetemlegesség az egységes (általában pénz) tartozások esetében B) A teljesítés történhet: a) egyetemlegesen oszthatatlan szolgáltatások esetében pl.: egy karosszék több megrendelőnek történő szolgáltatásakor b) és együttesen ha több kötelezett együttes munkája jelent teljesítést pl.: ha egy karosszéken asztalos és kárpitos munka is van C) Ha a kötelezett helyett más akar teljesíteni, akkor a teljesítést: személyhez köthető
szolgáltatások esetében nem kell elfogadni személyhez nem köthető (általában pénz) tartozások esetében igen ha a zálogtárgy eladása után az új dologi adós a személyes (eredeti) adós helyett ki akarja fizetni annak tartozását (hogy szabaduljon a zálogjogtól) a fizetést általában el kell fogadni 2. A teljesítési segédért való felelősség (Ptk 315 §): A) Az alvállalkozókért való felelősség: a) egy csomó kérdés: „Felel-e az eladó / a gyártó, ha:” Y asztalos fia rosszul rakja össze azt a széket, amit X rendelt Y-tól, ezért a szék összetörik és X megsérül X légitársaság Y repülőgépgyártól repülőt vesz, aminek ablaka a hibás gyártás miatt szétrobban szétesik a gép ezért . ember meghal X autót vesz Y autószalonból, de gyártási hiba miatt a féltengely eltörik és a balest miatt X munkaképtelenné válik = felel-e a szerződő eladó, az alvállalkozója hibáiért? b) a válasz:
igen a Ptk. 315 §-a ezt általánosan mondja ki és ezt erősíti meg az egyes szerződéstípusoknál külön is B) A teljesítési segéd fogalma: a) megint egy csomó kérdés: „Mennyiben teljesítési segéd .” egy csavargyár, ha az általa gyártott csavar hibája miatt leszakad egy híd vagy: egy szigeteléseket gyártó cég, ha az általa gyártott porcelán szigetelés hibája miatt leáll egy erőmű vagy: az a vállalat, melynek áruját csak hosszabb idő után használja fel az összeszerelő b) válasz a kérdésekre a teljesítési segéd fogalma a törvényben nincs meghatározva a fogalom tartalmát a mindenkori bírói gyakorlat határozza meg hányadik láncszemig teljesítési segéd egy alvállalkozó? mekkora értékű árú / munka teljesítője minősül még teljesítési segédnek? mennyi idővel a teljesítés után minősül még valaki teljesítési segédnek? stb. Készítette: Paulini Márió forrás:
http://www.extrahu/lattmann 45 mind a bírói mérlegelés tárgya Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 46 C) A közvetlenül az alvállalkozóhoz fordulás lehetősége: a) szerződéses alapon a bírói gyakorlatban nem igazán kedvelt megoldás = ha az alvállalkozó kárt okoz, akkor a megrendelő szerződéses alapon csak a fővállalkozóhoz fordulhat közvetlenül, mert vele áll szerződéses viszonyban szerződéses alapon végig kell menni a szerződési láncolaton b) szerződésen kívüli károkozás címén a megrendelő közvetlenül is fordulhat a kár okozója ellen 3. A szerződésen kívüli károkozás: A) Egymással szerződéses viszonyban nem álló felek között: pl.: a megrendelő tervet készíttet egy tervezőcéggel a tervet odaadja egy kivitelező cégnek, hogy annak alapján építse meg a házat a terv rossz, ezért a ház is rossz lesz a bírói gyakorlat meg szokta
ítélni azt a követelést, amit: a bírói gyakorlat alapján ez a teljesítés objektív tények (és nem a szerződés) alapján hibás, ezért a kivitelező felelni fog köteles a hibát ingyenesen kijavítani, esetleg árleszállítást / kártérítést adni a viszontkeresetet a bírói gyakorlat meg szokta ítélni, ha: a kivitelező (bár szerződéses viszonyban nem állnak) a tervező ellen fordul szerződésen kívüli károkozás címén kára megtérítéséért a viszontkeresetet a bírói gyakorlat el szokta utasítani, ha: a kivitelező a megrendelő ellen fordul kára megtérítéséért, akinek mint teljesítési segédért felelnie kéne a tervezőért B) Részben szerződéses viszonyban álló felek között: a) ha a felelősség mértéke és az ellenszolgáltatás arányban áll egymással pl.: X taxis felelősségét kizárva olcsón szállítja Y-t, aki egy erős fékezéskor megsérül Y szerződéses alapon nem kérhet
kártérítést X-től a felelősség jogszerű kizárása miatt ennek ellenére: tekintettel a szerződéses rendszer (= a szolgáltatás és a teljesítés) (vagyoni) egyensúlyára, a bírói gyakorlat a szerződéses szabályok háttérbe szorításának elkerülése érdekében az ilyen esetekben a szerződésen kívüli károkozásért való kártérítési kérelmet elutasítja b) ha a szolgáltatás és a felelősség nincs egymással arányban pl.: X kivitelező cég a szerződésben adott összegben maximálja szerződéses felelősségének mértékét és kiköti, hogy a szerződésen kívüli károkozásért történő marasztalás esetén a kártérítés kikötött összeg feletti részét a megrendelő köteles neki visszatéríteni a szerződéses felelősség mértékének korlátozása és a szerződésen kívüli kártérítés mértéke egymástól független ilyen esetekben szerződésen kívüli kártéírítés megítélhető c) a
jótállási jogok átszállása harmadik személyre pl.: X egy TV-t vesz a Keravillban és a jótállási idő letelte előtt eladja Y-nak, majd a TV a jótállási időn belül elromlik a mindennapi gyakorlat alapján a garancia külön szerződéses viszony módosítás nélkül is átszáll az új tulajdonosra az új tulajdonos fordulhat közvetlenül az Keravill ellen a fr. gyakorlat ezt a megoldást engedményezésként fogja fel szerződéses alapú rendezést tesz lehetővé C) Az egységes megoldás: a) az EK. személyi sérülések esetére szóló irányelve szerint pl.: ha egy TV felrobban és nem csak a vevő sérül meg Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 47 vagy: lúg van a pezsgőben, és nem a vevő hal meg, stb. ezeket a károkozásokat szerződésen kívüli károkozás címén lehet megoldani perelni az adott termék forgalomba hozóját, importőrét / azt lehet, akinek a márkajelzése alatt
a kárt okozó termék a forgalomba került a felelősségre vonás (az általánosnál szigorúbb,) nem felróhatósági alapon történik a kimentés csak speciális esetekben lehetséges ezt a megoldást a magyar jog az 1993. évi X törvénnyel vette át az irányelv átvételének indoka, hogy ezáltal a magyar termékek is kijuthatnak külföldre de e szabály alkalmazásának a hazai jogban gyakorlat még nincs b) a dologi és kereskedelmi természetű károkra egységes megoldás nincs marad a hagyományos mértékű, hagyományos keretek között érvényesíthető felelősség D) A kártérítés mértékének korlátozása: a) az EK. irányelve szerint az országok termékcsoportonként meghatározhatják a kártérítés címén kifizethető öszszeg maximumát igazságtalan megoldás, mert aki később károsodik, az keveset kap a megoldás indoka, hogy pl.: egy nagy mennyiségben eladott gyógyszerrel egy fél országot
károsítani lehet ha a kártérítés maximuma nincs meghatározva, az egész ország csődbe mehet b) a magyar gyakorlat az EK. megoldását nem vette át Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 48