Középiskola > Műelemzések > A ló és lovas motívum Ady költészetében

Ady Endre versei az 1910-es évek után leegyszerűsödnek. Költészetében a szimbólumok száma lecsökken, de mondanivalójuk hordereje és tartalma súlyosabb lesz. A ló és lovas jelképe az emberiség eltévelyedését, a jó és biztos út elhagyását jelzi. Az első világháború Ady világnézetében is jelentős változást hoz. A költő átértékeli a múltat és a dualizmus kori Magyarország, amit hevesen kritizált, most pozitív színezetet kap verseiben.

A ló kérdez című versét 1913-ban, a háborút megelőzően írja. A mondanivaló egy költői kérdésre épül: "Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?". Ady választ keres a háborús lelkesedésre, az indulatok okára. A harcban csak a pusztulást látja, érzi nagy vihar van kitörőben. Örömmel tölti el, hogy leromlott egészségügyi állapota miatt nem viszik katonának, és enyhe irónia érződik hangjából, amint magánéletéről szól: "Be szerencse, hogy senki sem szeret:".

Az eltévedt lovas egy nagyon pesszimista, világvégét váró író alkotása. A természeti képek, valamint a hatásos költői eszközök kísérteties hangulatot teremtenek a versnek. A ló és lovas szimbóluma mellett egy másik jelkép, a falu jelenik meg. A falu Ady költészetében az otthont, az emberségességet és a nyugalmat jelenti. Az költő világképe megváltozik, a korábban hevesen támadott századvég a fejlődés mintájává alakul át, szöges ellentétet alkotva a világháború romboló munkájával.

"Itt van a sűrű bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz , bús nagyapáink óta."

Ady a háború borzalmaival a nagyapái előtti kort, az ősi primitívséget látja felébredni.

Az első és utolsó strófa keretet alkot, de a keretkép megváltozik a vers végére. A "Hajdani, eltévedt lovasnak," sorsa meg van pecsételve, eltévelyedése végessé válik, mert nem találja meg a számára egyetlen megnyugvást jelentő "falut".

Néhány évvel később írja művét, az Új s új lovat, amely csak jóval halála után, 1923-ban Az utolsó hajók című kötetben lát napvilágot. A vers hangulati színezete sokkal nyugodtabb, helyenként optimista képekkel tarkított. A vers mondanivalója már a címben szereplő "Új és új lovat" jelképpel kifejezésre jut. A költő már a vers elején arra kéri az Urat, segítse neki elviselni tudni a háború borzalmait. Szerinte csak a háborúért lelkesedők menjenek harcolni és ők viseljék a háború következményeit, az pedig aki "nem ma-ember", mint ő is kapjon egy új lehetőséget életét újrakezdeni. A háború szétrombolja a terveket, ezért kéri Istent, hogy mindig adjon nyújtson egy –egy újabb reményt az emberek szívében:

"De ültesd szebb lóra az embert,
Hadd vágtasson tovább.".
Ezt a gondolatot közvetíti az alábbi idézet :
"A végesség: halhatatlanság
S csak a Máé a rettenet,
Az Embernek, míg csak van ember,
Megállni nem lehet."

Ady figyelmezteti a viaskodókat, csak akkor válhatnak sorsuk irányítójává, ha leteszik a fegyvert. A nép nevében folytatja Istenhez való könyörgését, kéri az Urat, hogy a háborúban elhunytak a mennyországba kerüljenek, hiszen nem ők tehetnek a harcról.

Hogy a borzalmakat átvészelje örömöt álmodik magának:

"Boldogíts, hogy a nagy Nyíl útján
Megállás nélkül az Öröm
Álmát álmodhassam magamba
Minden mérföld-kövön."

A vers záró motívumában kifejti, hogy a háború neki csak átmeneti állapot, amelyet "Hitesen és szerelmesen" átvészelve várja a holnapot, de ő mindig a "tegnap embere" marad.

Ady Endre nehezen viselte a háború borzalmait, igaz nem kellett a harctéren küzdenie, de átérezte társai nyomorúságát. Költészete a háború alatt nagyot fejlődött. Leegyszerűsödött szimbolikájával rendkívül hatásos képeket fest meg, valamint nyelvezete tökéletességével jut el írói csúcspontjára.

Kapcsolódó olvasnivalók

Denevérek

A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.

A holdraszállás története

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

A Szent István csatahajó

Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése

Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...

Illyés Gyula Bartók című versének értelmezése

A magyar költészetben kevés példát találunk expresszív hatásokban annyira gazdag műre, mint Illyés Gyula Bartók című költeménye. A felvállalt előzmény- Vörösmarty Liszt Ferenchez írott ódája, amely utalások szintjén a versben is helyet kapott - ugyan sok tekintetben hasonló összecsengését adja szónak és zenének, de a lényeges különbségeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk...

József Attila, nagy szintézis-versek elemzése

Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein. A Dunánál A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!