Politika, Politológia | Nemzetközi szervezetek » Szabó Szilvia és Röszler Adrienn - Az UNESCO

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar SOPRON UNESCO Készítette: Röszler Adrienn I. KGH Szabó Szilvia II.KGH 2004. december UNESCO Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO mandátuma szerint intellektuális és etikai műhelyként, referenciaközpontként, nemzetközi etikai normák kidolgozójaként és konszenzusteremtő fórumként kíván működni. A Szervezet fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris problémamegközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében, a regionális együttműködés erősítése, ugyanakkor a normatív-jogi, az információs-dokumentációs és tájékoztatási, a "gondolatlaboratóriumi" és világfórum

típusú funkciók megtartása. Címünk: 1054 Budapest, Báthori u. 10, VII em 701-704 szoba Levélcímünk: 1363 Budapest, Pf. 34 Telefon: 00-36-1-269-1723 Fax: 00-36-1-331-3526 Magyar Állandó UNESCO Képviselet: Cím: 1, rue Miollis, Párizs 75015, Franciaország Telefon: 00 331 45683533 Fax: 00 331 44490515 Állandó UNESCO képviselő: Dr. Lakatos András, nagykövet Az UNESCO tevékenységi körei Az UNESCO programját és költségvetését a Szervezet kétévenként ülésező Közgyűlése fogadja el a Főigazgató és a Titkárság által kidolgozott tervezet alapján és a Végrehajtó Tanács által elfogadott ajánlások figyelembevételével. A tervezet kidolgozása során a Főigazgató rendszeresen konzultál a tagállamokkal és az érdekelt nemzetközi szervezetekkel. Nevelésügy Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • Az oktatáshoz való egyetemes emberi jog támogatása 2 • Az oktatás minőségének javítása • Az

innováció és az oktatáspolitikai párbeszéd ösztönzése A 2004-2005-re előirányzott költségvetés: 96 959 000 USD Költségvetésen kívüli források: 209 475 200 USD Őszesen: 306 434 200 USD I.1 Alapfokú oktatás mindenkinek I.11 Alapfokú oktatás mindenkinek: legfontosabb célok (A 2000-ben Dakarban tartott "Oktatás mindenkinek" Világfórumon elfogadott Akcióterv - hat célkitűzés - végrehajtásának áttekintése alapján) (01111) A tanuláshoz való jognak valósággá kell válnia minden gyermek számára (A Dakari Akcióterv 2. célkitűzése: el kell érni, hogy 2015-ig minden gyermek - köztük a lányok, hátrányos helyzetű és kisebbséghez tartozó gyermekek - részt vehessen a kötelező, ingyenes és megfelelő színvonalú alapfokú oktatásban; a Dakari Akcióterv 1. célkitűzése: fejleszteni és javítani kell a kisgyermekkori oktatást és nevelést elsősorban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek körében) Az

UNESCO 190 tag- és 6 társult országa közül még nem mindegyikben emelték törvényerejűre a kötelező alapfokú oktatást, csupán 47 országban mondja ki törvény az ingyenességet; a 194 ország közül 191 ratifikálta a gyermekek jogairól szóló egyezményt. - Kiemelten fontos célcsoportok: a leghátrányosabb helyzetű gyermekek (lányok, speciális gondoskodást igénylő gyermekek, utcagyerekek, munkába kényszerített, etnikai kisebbséghez tartozó, háború-, járvány-, katasztrófasújtott területeken élő gyermekek); - koragyermekkori nevelési-oktatási programok, oktatástervezés, iskolarendszeren belül és kívül tevékenykedő oktatók képzése, pedagógiai anyagok kidolgozása. (01112) A nemek közötti egyenlőség biztosítása a mindenki számára nyújtandó oktatásban (A Dakari Akcióterv 5. célkitűzése: 2005-ig az alap- és középfokú oktatásban meg kell szüntetni a nemek közötti egyenlőtlenségeket és 2015-ig e téren meg kell

teremteni az egyenlőséget) 3 Egy 2002-es átfogó jelentés szerint 31 országban valószínűleg még 2015-ig sem teljesíthető ez a célkitűzés; változtatni kell a szülők, az oktatók és az egész társadalom szemléletén, a tanagyagok sztereotípiáin. - Az ENSZ ilyen irányú kezdeményezéseihez (a lányok oktatását célzó kezdeményezés, Alfabetizációs Évtized, 2003-2012) csatlakozva partnerségi kapcsolatok és hálózatok létesítése, továbbfejlesztése; - a nemek közötti egyenlőséget hirdető szemlélet integrálása az oktatáspolitikába és gyakorlatba; kutatások ösztönzése. (01113) Az egész életen át tartó tanulás elősegítése az alfabetizáció és az iskolarendszeren kívüli oktatás révén (A Dakari Akcióterv 3. célkitűzése: Meg kell felelni minden fiatal és felnőtt oktatással szemben támasztott igényeinek, a mindennapi élethez szükséges ismeretek és készségek megszerzését lehetővé tevő megfelelő

programokhoz való hozzáférés biztosításával; a Dakari Akcióterv 4. célkitűzése: 2015-ig 50 %-kal kell javítani a felnőttek - köztük a nők alfabetizációját, és minden felnőtt számára biztosítani kell az alapfokú és a folyamatos oktatásban való részvételt) Az ENSZ Alfabetizációs Évtizedéhez (2003-2012) kapcsolódva még több erőfeszítésre van szükség a világon élő több, mint 800 millió felnőtt analfabéta és 100 milliónál több beiskolázatlan gyermek (többségükben nők és lányok) oktatásának biztosításához. - Az eddigi tapasztalatok alapján a kormányokkal, a civil társadalommal, a magánszektorral és az NGO-kkal szorosabb együttműködésben még hatékonyabb oktatáspolitikák, gyakorlatok, modellek, módszerek, programok kidolgozása, elsősorban a szubszaharai Afrika, Dél-Ázsia és az E-9-ek országaiban; - a nemzetközi szervezetek, kormányok mozgósítása e célkitűzések megvalósítására. (01114) Az oktatás

minőségének javítása (A Dakari Akcióterv 6. célkitűzése: Javítani kell az oktatás minőségét annak érdekében, hogy mindenki elismert és lemérhető tanulmányi eredményeket érhessen el elsősorban az olvasás, az írás, a számolás és a mindennapi élethez elengedhetetlen készségek terén) 4 - A minőségi oktatás biztosításához elengedhetetlen szemlélet tudatosítása (megfelelően képzett és motivált oktatók, jól felkészített és jó egészségi állapotban lévő gyermekek, megfelelő oktatási programok és tankönyvek stb.) - a tanulóközpontú oktatás megerősítése; - az ENSZ gyermekek javára meghirdetett A békekultúra és erőszakmentesség évtizede (2001-2010) keretében a békére, a konfliktusok békés megoldására, az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés előmozdítása; - az iskolai testnevelés fejlesztése; - az ENSZ "Oktatás a fenntartható fejlődésért" Évtizede (2005-2014) keretében a

fenntartható fejlődés gazdasági, ökológiai és társadalmi dimenzióinak integrálása az oktatásba; - ennek érdekében sokirányú partneri kapcsolatok kialakítása (01115) HIV/AIDS-oktatás A járvánnyal szemben ma még az egyedüli eszköz csupán a megelőzés, ezen belül kiemelt szerep jut a preventív oktatásnak. - Az e téren folyó kutatás elősegítése és eredményeinek ismertetése; - az iskolarendszeren belüli és kívüli preventív oktatás hatékonyságát elősegítő preventív oktatás hatékonyságát elősegítő feltételek biztosítása (oktatási programok, a világ országait átfogó mozgósítás a fiatalok, oktatók és nevelők meglévő és kiépítendő hálózatainak segítségével, a UNITWIN/UNESCO-tanszékek, valamint az UNESCO-asszociált iskolák hálózatának ilyen irányú bővítésével); - a prevenciót szolgáló oktatáspolitika alakítóinak szakmai támogatása; - támogatás a HIV-pozitív és AIDS-es betegek tanuláshoz

való jogának biztosítására. I.12 Stratégiák elfogadásának ösztönzése az "Oktatás mindenkinek" programhoz (01121) Az "Oktatás mindenkinek" program megvalósításának terve A nemzeti politikákat és terveket demokratikusan és jól követhetően kell kidolgozni a társadalom minél szélesebb rétegeit képviselő fórumok és fejlesztési tervek keretében, amihez 5 az UNESCO-nak a Világbank, a UNICEF, az ENSZ fejlesztési programja, és az NGO-k, és a regionális UNESCO-irodák bevonásával kell segítséget nyújtania. - Reformtervek, oktatási törvények kidolgozása, regionális és szubregionális tanácskozások szervezése, a fő irányvonalak meghatározásában szoros együttműködésben az Országgyűlési Képviselők Fórumával, a NEPAD-dal (New Partnership for Africas Development), a PEERrel (Programme of Education for Emergencies and Reconstruction), az INEE-vel (InterAgency Network for Education in Emergencies), a CC/NGO-val

(Collective Consultation of NGOs), elsősorban a válságövezetekhez tartozó, az újjáépítés és átalakulás folyamatában lévő országokban. (01122) További erőfeszítése a politikai és pénzügyi kötelezettségvállalások teljesítésére Az Oktatási Világfórum megbízta az UNESCO-t az "Oktatás mindenkinek" programban részt vevő összes partner (a magas szintű szakmai csoportok, a program munkacsoportja, az adományozók, a világ iparilag legfejlettebb országait tömörítő G-8-ak, az oktatásért folytatott nemzetközi kampány, a UNICEF, a Világbank, NGO-k) tevékenységének koordinálásával, hogy a nemzetközi közösség együttműködésével megvalósulhasson a 2015-ig kitűzött cél: hogy minden gyermek részesülhessen kötelező, ingyenes, megfelelő színvonalú alapfokú oktatásban. - Nemzetközi munkaterv kidolgozása a Dakari Akcióterv 6 célkitűzésének alapján; - naprakész információk biztosítása (Education Today, az

"Oktatás mindenkinek" program elektronikus lapja, a program honlapjának fejlesztése); - éves jelentések közzététele. (01123) Az "Oktatás mindenkinek" programban elért eredmények továbbvitele és stratégiáinak értékelése Ez az összegzés a politikai akarat erősítése, az igények számbavétele, a prioritások meghatározása, az erőforrások mozgósítása, a meghozott intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges. - Az UNESCO Statisztikai Intézetének közreműködésével az "Oktatás mindenkinek" programról elkészített éves jelentés több nyelvre történő lefordítása, széles körű terjesztése; 6 - az éves jelentéshez szükséges adatgyűjtés és -feldolgozás továbbfejlesztése elsősorban az alfabetizáció, az iskolarendszeren kívüli oktatás, az oktatás minősége, a mindennapi élethez szükséges alapkészségek elsajátítása, a koragyermekkori gondoskodás és nevelés, a

politikai akarat területén; - fokozott együttműködés a Világbankkal, a nemzetközi közösséggel, NGO-kkal stb. I.2 "Tanuló" társadalmak építése I.21 Az egyetemes alapfokú oktatáson túl (01211) A középfokú oktatás megújítása A globalizáció világában, a tudás társadalmában, a munka világának mai kihívásai közepette, az AIDS és az erőszak terjedése miatt a fiatalok pályaválasztását és egész további életüket is döntően befolyásoló középfokú oktatás megújítása, fejlesztése és az oktatási rendszer sokszínűvé tétele a tagállamok fontos feladata. - A középfokú oktatás új tendenciáinak figyelembevételével kialakítandó politikákról, reformokról folytatott párbeszéd ösztönzése; - ösztönzés a tananyagok megújításával és reformjával kapcsolatos holisztikus és integrált megközelítésének elfogadására; - az oktatók és intézményvezetők szerepének értékelése, az

információs-kommunikációs technológiák felhasználása, távoktatás, átjárhatóság az általános középfokú oktatás és a szakoktatás között, a lányok nagyobb arányú részvétele a középfokú oktatásban; - az elért eredmények, bevált jó gyakorlatok, innovációk széleskörű megismertetése a hálózatok révén; - UNESCO-ajánlások kidolgozása. (01212) A tudományos és technológiai oktatás előmozdítása Ahogy a Tudomány Világkonferenciájának (Budapest, 1999) résztvevői hangsúlyozták: a fenntartható fejlődés érdekében a tudományos és technológiai oktatás fejlesztése az oktatási rendszer valamennyi szintjén elengedhetetlen. Jelentős erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek körében nagyobb érdeklődés alakulhasson ki a tudományos és technolológiai ismeretek, a tudományos és mérnöki pályák iránt. 7 - Interszektoriális kezdeményezés a tagállamokban folyó alap-, közép- és

felsőfokú oktatási politikák és programok e célból történő megújítására; - a diákok motivációjának ösztönzése (pályaválasztási tanácsadás); - a nemek közötti egyensúlyra törekvő, a társadalmi-kulturális és környezeti kontextusokat figyelembe vevő tantervek, tananyagok, módszerek, gyakorlatok kidolgozása; - kutatók, tudományos folyóiratok, múzeumok bevonása a fiataloknak, oktatóknak, nagyközönségnek szóló ismeretterjesztésbe. (01213) Az oktatás, a műszaki és szakképzés reformja Az alapfokú oktatásból mind nagyobb számban kikerülő gyermekek számára gondoskodni kell a továbbtanulás vagy elhelyezkedés biztosításáról; a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzése után a megélhetésüket biztosító és egész életen át tartó képzésre van szükségük. - Az oktatáspolitika reformja elsősorban a fejlődő országokban az UNESCO vonatkozó ajánlása (a műszaki és szakképzésről szóló

felülvizsgált ajánlás, 2001) és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) emberi erőforrások képzéséről és fejlesztéséről szóló nyilatkozata alapján; a fejlődő országok oktatási és munkaügyi minisztériumai közötti szorosabb együttműködés elősegítése; - moduláris információs anyagok kidolgozása, az innovációk és legjobb gyakorlatok közzététele, homologációs rendszerek alkalmazása; - az e téren szükséges vállalkozási szellemet, ökológiai ismereteket és az információskommunikációs technológiák elsajátítását, a nemek közötti kiegyensúlyozottságot középpontba helyező, a politikai döntéshozóknak, tanterv-kidolgozóknak és oktatóknak szánt anyagok kidolgozása; - a kormányközi és nem kormányzati szervek, a bonni UNESCO-UNEVOC Központ, a magánszektor stb. bevonása az erre irányuló tevékenységekbe (01214) A sokszínűség és az együttműködés elősegítése a felsőoktatásban 8 A

Felsőoktatási Világkonferencia (Párizs, 1998) ajánlásainak megvalósítását célzó 2003-as vizsgálat összegezte, milyen fő tendenciák alakultak ki a Konferencia óta, milyen igényeket kell a felsőoktatásnak kielégítenie a globalizáció kihívásai közepette. - A felsőoktatás reformjának folytatása mind az oktatási rendszerek, mind az intézmények szintjén a felsőoktatáshoz való hozzáférés, a színvonal és a fejlődés által diktált igényekkel való lépéstartás biztosítása érdekében; ebben a UNITWIN program és az UNESCO-tanszékek szerepének jelentősége; - a felsőoktatással kapcsolatban végzett kutatási eredmények, a helyi kontextusokkal kapcsolatos ismeretek közzététele regionális és nemzetközi szinten; - regionális egyezmények a képesítések elismeréséről; - a hallgatók autonómiájának növelése az egyetemek közötti átjárhatóság előmozdítására; akkredittáció; - a külföldön végezhető tanulmányokkal

kapcsolatos Study Abroad újabb számának megjelentetése. (01215) Az oktatók és az oktatásban tevékenykedők támogatása Minthogy a számítások szerint 2015-ig a világ országaiban legalább 15 millió új oktató tevékenységére lesz szükség, az UNESCO 2002-2003-ban olyan projektet indított el, amelynek célja elsősorban az afrikai, ázsiai és csendes-óceáni térségek oktatási intézményeinek fejlesztése. Interszektoriális munkacsoportot alakított, mely az igények szerinti oktatóképzésnél felhasználását alkalmazott, tanulmányozza, feltárja nyitott az és oktatók távoktatást szolgáló technológiák munkakörülményeinek romlását, képzettségük elmaradottságát, növekvő nélkülözését és státusuk romlását. - Ösztönzés a tagállamok oktatókkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálatára, a pedagógusképző intézmények megújítására az oktatók, intézményvezetők és pedagógusképző

intézmény-vezetők képzésének és helyzetének javítása érdekében (az oktatószemélyzet helyzetéről szóló 1966-os UNESCO/ILO -ajánlás, a felsőfokú képzésben tevékenykedő oktatószemélyzet helyzetéről szóló 1977-es ajánlás); - az UNESCO, az ILO és az Oktatási Internacionálé által indított társadalmi párbeszéd szélesítése annak érdekében, hogy az oktatók hozzájárulhassanak az "Oktatás mindenkinek" 9 program továbbtervezéséhez, a szegénység visszaszorítását szolgáló stratégiák kidolgozásához, az oktatás minőségének javításához; - az oktatók egyesületeinek és NGO-inak bevonása a felsőfokú oktatásban tevékenykedő oktatószemélyzet helyzetéről szóló 1977-es ajánlásban említett egyetemi szabadság jelenlegi helyzetéről szóló részletes világjelentés kidolgozásába; - a regionális együttműködés erősítése, a UNITWIN/UNESCO-tanszékek program bővítése. I.22 Az oktatás és

a globalizáció (01221) A lehetőségekre és a kihívásokra adandó válasz A globalizáció hatására (az információs-kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó cégek üzleti sikerei, a távoktatásnak köszönhetően határokon átnyúló oktatás terjedése, az oktatás területén megvalósuló kereskedelem Kereskedelmi Világszervezet általi liberalizálása stb.) a tagállamok többé nem gyakorolnak kizárólagos ellenőrzést az oktatás fölött, az intézmények pedig elveszítették monopóliumukat a döntési folyamatban. Mindez felveti az ismeretekhez való hozzáféréssel, méltányossággal, a szellemi tulajdonnal, az agyelszívással stb. kapcsolatos problémákat, melyek megoldásában az UNESCO-nak Alkotmányából fakadóan - az egyetemes szellemi és etikai értékek védelme érekében - a nemzetközi oktatói közösséget segítenie kell. - Az UNESCO saját normatív eszközeinek

és alapdokumentumainak átvizsgálása; - a multidiszciplináris kutatások elősegítése a globalizációban rejlő lehetőségek és kihívások feltárására; - világfórum megrendezése a felsőoktatásban szerezhető képesítések minőségbiztosításáról, akkreditációjáról és elismeréséről az új kereskedelmi egyezmények (pl. a szolgáltatások terén megvalósuló kereskedelemről szóló általános egyezmény, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmet érintő szempontjairól szóló egyezmény) ismeretében; - az agyelszívással kapcsolatos új megközelítések megfogalmazása. (01222) A nemzetközi hálózatok felhasználása az "Oktatás mindenkinek" program előmozdítására 10 Az UNESCO kompetenciájába tartozó területeken tevékenykedő három legfontosabb oktatási hálózat: - az 1953-ban létrehozott, 171 országban több mint 7.000 óvodát, iskolát, tanítóképzőt tömörítő, az ENSZ és szakosított szervezeteivel (FAO, WHO

stb.) együttműködő asszociált iskolák hálózata (legfontosabb témák: az éhezés, az AIDS, a fenntartható fejlődés, a világörökség, a kultúrák közötti párbeszéd, konfliktusmegoldás az iskolán belül és kívül); - az 1992-től a műszaki és szakképzés területén 136 országban működő UNEVOC-központok a külső UNESCO-irodákkal együttműködve elsősorban a fejlődő országokban folyó szakképzett személyzet képzésével foglalkozik; - a UNITWIN/UNESCO-tanszékek programhoz kapcsolódóan 1992 óta 113 országban működő mintegy 500 UNESCO-tanszék hálózatának alakulásában fontos szempont a jobb földrajzi és szektoriális megoszlás biztosítása; a fejlődő és átalakulóban lévő országokban az UNESCO-tanszékek más országok egyetemi köreivel dinamikus kapcsolatokat ápoló központokká fejlesztése; új kezdeményezések: határok nélküli egyetem. Az egyéb UNESCO-szektorok programjaihoz kapcsolódó oktatási projektek: A

szegénység - elsősorban a kirívó szegénység - felszámolása - az arab államokban a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi-gazdasági jellegű ismereteinek, készségének elsajátítását segítő projekt; - a hátrányos helyzetű lányok műszaki oktatását segítő projekt; - projekt a nők társadalmi átalakításban játszott szerepének erősítésére Dél-Ázsiában; - projekt az indonéziai bennszülött közösségek iskolarendszeren kívüli oktatására és környezetgazdálkodására. Az információs-kommunikációs technológiák hozzájárulása az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlődéséhez, a tudás társadalmának építéséhez - projekt a fogyatékos gyermekek és fiatalok számára nyújtott új lehetőségekről (az információs-kommunikációs technológiák elsajátításának előmozdítása); - projekt a digitális könyvtárak létesítésével kapcsolatos metodológiákról; 11 - projekt a nyitott és távoktatás felsőfokú

oktatási ismeretanyag-bázisának fejlesztéséről; - projekt az afrikai ökoszisztémák és vízkészletek integrált kezelésében alkalmazott teledetekcióról; - projekt az információs-kommunikációs technológiák alfabetizáció terén történő alkalmazásáról elsősorban az E-9-ek országaiban. Asszociált iskolák Az Asszociált iskolák programját 1953-ban hozták létre azzal a céllal, hogy speciális és kísérleti módszerek révén hatékonyabbá tegyék az ifjúságnak az UNESCO alapvető célkitűzései szellemében történő nevelését. Manapság 166 ország mintegy 6700 intézménye vesz részt az asszociált iskolák nemzetközi hálózatában. Ezek nem különleges vagy kivételezett intézmények, hanem olyan iskolák, amelyek vállalják, hogy mindennapi munkájuk keretében fokozott figyelmet fordítanak a tanulók nemzetközi megértésre és békére nevelésére. Ennek keretében többek között az alábbi kiemelt témákkal

foglalkoznak: • A fejlődés világproblémái és az Egyesült Nemzetek intézményrendszerének szerepe; • Az emberi jogok, a demokrácia és a tolerancia kérdése • Interkulturális nevelés • A környezeti nevelés A fenti keretben folyó nevelés alapelveit a Nemzetközi Nevelésügyi Konferencia 44. ülésszakán (1995) elfogadott alábbi nyilatkozatban foglalta össze: Declaration and integrated framework of action on education for peace, human rights and democracy. Magyarországon jelenleg 30 iskola vesz részt az asszociált iskolák programjában, tevékenységüket a Magyar UNESCO Bizottság Titkársága koordinálja. UNESCO Tanszékek Hálózata UNITWIN - University Twinning and Networking Scheme • A programot 1992-ben vezették be, az UNESCO Közgyűlésének 26. ülése határozatai alapján (1991.), jelenleg az UNESCO legfontosabb szektorközi 12 tevékenysége a felsőoktatás területén: 113 tagállam több mint 500 tanszéke vesz részt. •

Célja a világ egyetemei közötti együttműködés elősegítése, valamint az UNESCO kompetenciájába tartozó területeken történő képzési, kutatási és információs tevékenységek fejlesztése. • A Programhoz csatlakozhat: minden államilag elismert felsőoktatási intézmény, a felsőoktatás és kutatás területén működő NGO-k, egyéb akadémiai és tudományos intézmények, egyetemek közötti és más akadémiai hálózatok, valamint nemzeti, regionális és nemzetközi köz-és magán intézmények, melyek szeretnék összekapcsolni tevékenységeiket az UNESCO/UNITWIN Programmal. Tanszék létesíthető: egyetemeken, más felsőoktatási intézményekben, és kutatóintézetekben. • A Programhoz való csatlakozás feltétele egy részletes projekt javaslat benyújtása az UNESCO Titkársága számára. Ennek menete a következő: o Az intézmény elkészíti a projekt javaslatot az UNESCO irányelveivel és formai követelményeivel

összhangban, melyhez mellékelni kell az intézmény vezetőjének kísérő levelét is. Az anyagot eljuttatják az érintett UNESCO nemzeti bizottsághoz. o A nemzeti bizottság elbírálás után továbbítja az anyagot az UNESCO főigazgatójának, egy támogató levél kíséretében. o A technikai elbírálást a Titkárság végzi, az elbírálásnál különös figyelmet fordítanak a forrásokra. o A projekt javaslatot ezután továbbítják az UNESCO Felsőoktatási Osztályához, mely a Program koordinálását végzi, és pozitív elbírálás esetén értesíti a pályázó intézményt, és kiállít egy, az UNESCO Főigazgatója által aláírt egyezményt, melyet aláírásra elküld az intézmény vezetőjének. • Minden működő tanszéken ki kell jelölni egy UNESCO/UNITWIN hálózati koordinátort, aki felelős a tevékenységek szervezéséért és a programokért. Az egyes tanszékek tevékenysége kiterjedhet: o A hallgatók képzésére

(diploma előtti és posztgraduális szinten) 13 o előadások megtartására a tanszék által oktatott területeken o rövid időtartamú műhelymunkákra o kutatással kapcsolatos tevékenységekre o szolgáltatások nyújtására Ezek a tevékenységek különféle módon valósulhatnak meg: kurzusok, konferenciák, kiadványok, tanulmányok, kiállítások, helyszíni kutatómunkák, stb. Bármilyen irányú tevékenységek is legyenek ezek, hozzá kell járulniuk az UNESCO programjaihoz és tevékenységeihez, valamint a Szervezet által meghatározott célkitűzésekhez. • Az egyes tanszékek minden évben jelentést kell, készítsenek tevékenységükről. • Az egyes tanszéki projektek esetében az UNESCO a katalizátor szerepét tölti be, a programhoz való hozzájárulása morális és pénzügyi egyaránt. Pénzügyileg főként a következő kiadásokat támogatja: o Kezdő tőke az UNESCO/UNITWIN Tanszékek Programban résztvevők

kapcsolatfelvételének megkönnyítése érdekében. o A közép-kelet európai és a fejlődő országok UNESCO/UNITWIN tevékenységeinek támogatása Ezekből világosan kiderül, hogy az UNESCO csak kezdő forrásokat tud nyújtani a tevékenységek megindítására. Ezek egyszeri támogatások, és nem fordíthatók a tanszék alkalmazottainak fizetésére. A pénzösszegeket egy támogatási szerződés keretében lehet elnyerni, a tanszék hivatalos megalakulása után. Az egyes tanszékek forrásaikat alapozhatják még: o Az UNESCO rendes programjára o Az UNESCO részvételi programjaira o Bilaterális együttműködési szerződésekre o Multilaterális együttműködésekre, az IGO-kat is beleértve o NGO-kkal való együttműködésre 14 o Alapítványokkal történő együttműködésre o Az adott intézmény pénzügyi támogatására (belső forrás): ez a legjelentősebb o UNISPAR (university-industry partnership) együttműködés:

vállalatokkal kötött együttműködések Az ENSZ közgyűlésének nyilatkozata a testnevelés és a sport nemzetközi évéről A Testnevelésért és Kerekasztaltárgyalásának Sportért Felelős ajánlásait Miniszterek megfogadva, az és Kormányzati Tisztviselők UNESCO Végrehajtó Tanácsa határozatot hozott a Sport Évének megrendezéséről. A program alapvető céljai a következők: • A testnevelés és a sport nagyobb fokú demokratizálása, • A testnevelést a minőségi oktatás integrált részévé tenni, • A testnevelést és a sportot nemcsak az egészségügy, hanem a szociális kohézió, illetve a kulturális párbeszéd szolgálatába állítani, megtanítva a fiatalokat a kommunikációra, az együttműködésre, a csapatmunkára és egymás kölcsönös tiszteletére, • Sportot támogató kampányok beindítása. Figyelembe véve, hogy 2004 a Sportra Nevelés Európai Éve, a dátum megválasztásakor a legtöbb javaslat a

2006-os évre érkezett, annál is inkább, mert erre az évre esik a következő Labdarúgó Világbajnokság, valamint a Téli Olimpiai Játékok megrendezése egyaránt. Az UNESCO HIV/AIDS elleni küzdelme Felismerve az oktatás fontosságát az AIDS/HIV fertőzések megelőzésében, illetve a betegekkel szembeni megbélyegzés, a diszkrimináció elleni küzdelemben, az UNESCO kampányt indított, hogy nagyobb hangsúly kerüljön az iskolákban a gyerekek megfelelő felvilágosítására, a vírus okozta problémák kezelésére. A felelősségteljes cselekvés előfeltétele, hogy tisztában legyünk a betegség jellegével. Az iskoláknak támogatást kell nyújtania az AIDS/HIV fertőzötteknek, és meg kell tanítania az egészséges embereket, hogy segítsék beteg társaikat, azzal, hogy nem táplálnak negatív érzéseket irántuk és elfogadják őket. Az UNESCO osztja azt a meggyőződést, hogy AIDS/HIV vírussal úgy nézhetünk szembe, ha megfelelő tájékoztatást

nyújtunk, és megtanulunk élni egy fertőzött világban. 15 Az információs technológiák oktatásban való alkalmazásával foglalkozó moszkvai UNESCO intézet (UNESCO Institute for Information Technologies in Education - IITE) jelentése, 2002-2003 Az IITE a nemzeti kormányokkal együttműködve az információs társadalom kihívásaira keresi a válaszokat. Funkciói: katalizátorszerepet játszik a nemzetközi együttműködés szintjén, ötletek tárháza, információs központ, ajánlásokat tesz stratégiák fő irányaira és részt vesz az egyes országok kapacitásfejlesztésében. Az IITE középtávú stratégiai céljai között szerepel az ICT bevezetése az oktatásban, az oktatáspolitikai párbeszéd előmozdítása, illetve új irányvonalak kijelölése az oktatás fejlődésében. Céljai elérésére programokat dolgozott ki, ösztönözve mindezzel a nemzeti kapacitások jobb kihasználását. A programok három területre terjednek ki: kutatás és

projektfejlesztések, képzések valamint információs tevékenységek. • I. Nemzeti kapacitásépítés az ICT oktatási rendszerben való alkalmazására • II. Információs infrastruktúra kialakítása az oktatás számára (távoktatás, digitális könyvtárak, internetfelhasználás, multimédiás eszközök az oktatásban) • III. Az oktatás színvonalának emelése az ICT használata révén (az információs struktúrák okozta etikai, pszichológiai és szociális problémák kezelése, jelzőszámok kialakítása) • IV. Az ICT felhasználásának támogatása a békés együttélésre való nevelés céljával (információs technológiák a történelem- és nyelvtanításban, illetve a művészetre való oktatásban: az egyéni kibontakozás elősegítése) Az Intézet fenntartja a kapcsolatot mindazon nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, alapítványokkal és szakmai egyesületekkel, akik érdeklődést mutatnak az IITE tevékenysége iránt. Az IITE

dolgozik továbbá egy nemzetközi hálózat kiépítésén Ez a hálózat olyan - a nemzeti UNESCO Bizottságok által kijelölt - szervezeteket fogna össze, amik együtt tudnának működni az információs technológiák alkalmazásának területén. Az IITE 2002-2003-as költségvetése 4 826 4000 USD volt, ami nagyrészt UNESCO hozzájárulásokból, az orosz államtól és egyéb orosz intézményektől kapott összegekből, illetve különböző alapítványi pénzből tevődött össze. 16 Az UNESCO "Oktatást mindenkinek" Hete Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete által rendezett oktatási világkonferenciákon megfogalmazódott a nemzetközi közösség állásfoglalása, hogy valamennyi gyermeknek, fiatalnak és felnőttnek emberi joga, hogy olyan képzésben részesüljön, amely megfelel alapfokú oktatási szükségleteinek és hogy az oktatást a tudásalapú társadalmakban, mint egész életen át tartó folyamatot

kell tekinteni. A 2000. áprilisában Dakarban megtartott Oktatási Világkonferencia az UNESCO-t az "Oktatást mindenkinek" nemzetközi program koordinátorának jelölte ki. Az itt elfogadott akcióprogram az UNESCO 2000-2015-ös időszakra szóló oktatáspolitikájának elsődleges meghatározója. E program fő célkitűzései: - emelni kell a kora gyermekkortól kezdődő gondozás és nevelés színvonalát, különösképpen a legveszélyeztetettebb és leghátrányosabb helyzetű gyermekek körében; biztosítani kell, hogy 2015-re minden gyermek - mindenekelőtt a lányok, a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek - ingyenes, kötelező és színvonalas alapfokú képzésben részesüljön és általános iskolai tanulmányait be is tudja fejezni; - a mindennapi élethez szükséges ismeretek és képességek folyamatos elsajátítását célzó megfelelő programok segítségével biztosítani kell, hogy valamennyi fiatal és

felnőtt igénye szerinti képzésben részesülhessen; - 2015-re ötven százalékos javulást kell elérni a felnőtt analfabétizmus visszaszorításában, különösen a nők esetében, s biztosítani kell, hogy az alapfokú, illetve a folyamatos felnőttoktatáshoz mindenki egyenlő arányban hozzáférjen; az általános és középiskolai képzés terén, 2005-ig meg kell szüntetni a nemek közötti durva megkülönböztetést, s 2015-re el kell érni a nemek közötti teljes egyenlőséget, különös tekintettel arra, hogy a lányok teljes mértékben és egyenlő arányban színvonalas alapfokú oktatásban részesüljenek, s ott eredményesen szerepeljenek; - minden szempontból javítani kell az oktatás színvonalát, hogy az oktatásban résztvevők kellő mennyiségű és minőségű tudást szerezhessenek elsősorban az olvasás, az írás, a számolás és a mindennapi élethez szükséges alapjártasságok terén. 17 Az UNESCO a fenti célkitűzések mielőbbi

megvalósítása érdekében minden évben "Oktatást mindenkinek" Hetet szervez. Az idei EFA "Action Week"-re április 19-25 között kerül sor, minek keretében újra előtérbe kerülnek az iskoláztatás nehézségei világszerte. Az idei globális kampány egy hatalmas lobbit szervez, hogy a gyerekek szóhoz jussanak, és saját érdekeik védelmében felemeljék hangukat nemzeti kormányaik előtt. A Nagy Lobbi célja, hogy felhívja a figyelmet az oktatáshoz való jogra, és arra az égbekiáltó tényre, miszerint a világban még ma is 100 millió olyan gyermek él, akik nem jutnak alapvető oktatáshoz. E program keretében tehát a gyerekek világszerte tollat ragadnak, hogy levelet írjanak az elnöknek, vagy a miniszterelnöknek, politikusokat hívnak látogatóba, hogy megtekintsék iskolájukat, illetve térképet készítenek környékükről, feltüntetve az iskolázatlan gyerekek lakóhelyét. A kampány célja, hogy belássuk, azok a gyerekek,

akik nem jutnak megfelelő oktatáshoz, sebezhetővé és kiszolgáltatottá válnak a szegénységgel, az éhséggel, a járványokkal és az erőszakkal szemben. Az ILO/UNESCO oktatókra vonatkozó ajánlásai Hol találunk a tanári hivatásra vonatkozó nemzetközi normákat? Két normatív rendelkezésben: • "Az oktatók helyzetére vonatkozó Ajánlásban", amelyet az UNESCO az ILO-val (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) közösen megrendezett konferenciáján fogadtak el 1966-ban; • "A felsőoktatásban dolgozó oktatók helyzetére vonatkozó Ajánlásban", amelyet az UNESCO 1997-ben fogadott el; Kiket céloz meg az 1966-os Ajánlás? Az oktatás minden szintjén, az általános iskolától a középiskola végéig dolgozó oktatókat, legyen az iskolai, gyakorlati, szak- vagy művészeti oktatás; Az Ajánlás a tanári hivatás mely aspektusaira vonatkozik? 18 Gyakorlatilag mindegyikre. Az 1966-os Ajánlás, amely 13 szekcióba csoportosított

146 rövid paragrafusból áll, számos olyan területen, amelyek a tanárokat szakmailag, társadalmilag, etikailag és anyagilag érintik, megszabja a nemzetközi normákat. Ezek a következő területek: • Iskolai alap- vagy továbbképzés, • Munkaerő-toborzás • Előmenetel és előlépés, • A munkahely biztonsága, • Fegyelmi eljárás, • Részmunkaidő, • Szakmai szabadság, • Ellenőrzés és értékelés, • Jogok és kötelességek, • Részvétel az oktatásra vonatkozó döntések meghozatalában, • Tárgyalás, • Kedvező feltételek kialakítása az oktatás és az ipari-tanulók oktatásának hatékonyága érdekében, • Társadalombiztosítás. Miben segítheti a tanárokat az 1966-os Ajánlás? Megtalálhatja benne az Ön jogaira és kötelességeire vonatkozó gyakorlati meghatározásokat, valamint az oktatásügyi szervek, az oktatók és egyesületeik közötti párbeszédre vonatkozó irányelveket. Ebben a

párbeszédben az 1966-os Ajánlás olyan területek nemzetközi referenciájaként szolgál, mint az intenzív képzés, az osztálylétszám, munkateher, az osztályzás, szülési szabadság, társadalombiztosítás. 19 Az 1966-os Ajánlás jogilag kötelező érvényű? Nem, az egyezménnyel ellentétben az ajánlást az államoknak nem kötelező sem ratifikálniuk, sem aláírniuk. Az ILO és az UNESCO minden tagállamának ismernie kell azonban az Ajánlás rendelkezéseit, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyek nem szavazták meg vagy nem hagyták jóvá a szöveget. A ILO és az UNESCO azonban felkéri tagállamait, hogy alkalmazzák területükön e rendelkezéseket. A Nemzetközi Oktatásügyi Tervező Intézet (International Institute for Educational Planning - IIEP) jelentése 2002-2003 A Nemzetközi Oktatásügyi Intézet szokásos éves jelentésében számolt be a 2002-2003-as ciklusban folytatott tevékenységeiről. Amellett hogy továbbra is aktívan

részt vesz különböző akcióprogramokban (Education for All - EFA, HIV/AIDS) az Intézet két fő területen vállal nagyobb szerepet: • az oktatás területén végzett, tagállamok közötti menedzsment és tervezési munkákban • illetve az anyagi források megszerzésében, koordinálásában. Az IIEP formailag és tartalmilag is megújította az immár 38 éve működő, széles körben elismert képzési programját, az Advanced Training Progamme-ot (ATP). Új kutatásokat indított be, és több tagországban segítette a minőségi oktatás megszervezését és kiterjesztését. Az IIEP célja maradt, hogy szolgáltatásait a lehető legjobban a tagállamok igényeihez igazítsa, különös tekintettel a válság sújtotta területekre (pl: Palesztína, Pakisztán). Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az IIEP ebben a ciklusban is igyekezett aktív partneri kapcsolatokat kialakítva erősíteni a nemzeti intézményeket, valamint a regionális és nemzetközi

szinten működő hálózatokat, különös tekintettel az afrikai és ázsiai térségekre (Southern Africa Consortium for Monitoring Educational Quality - SACMEQ, Asian Network of Training and Researh Institutions in Educational Planning - ANTRIEP). Az IIEP 2002-2003-as költségvetése 10,4 millió dollár volt, aminek 46%-át fordították a programokra, 48% pedig személyzeti költség volt. 20 Az UNESCO Oktatásügyi Intézetének (UNESCO Institute for Education - UIE, Hamburg) jelentése (2002-2003) Az UIE a 2002-2007-es középtávú stratégiájának megfelelően a 2002-2003-as ciklusban is elsősorban a marginalizálódott, illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak kívánt segítséget nyújtani. Kutatási prioritásai a következőek voltak: • Az élethosszig tartó tanulás koncepciói, politikája és gyakorlata; • A Dakari Akcióterv, az ENSZ Írni-Olvasni Tudás Évének, valamint a CONFINTEA V. (International Conference on Adult Education -

Nemzetközi Konferencia a Felnőttoktatásról) javaslatainak átültetése a gyakorlatba; • Kapacitásépítés az élethosszig tartó tanulásra vonatkozóan • Támogatás, hálózatépítés, dokumentáció. Az elmúlt ciklusban vezetett programjaik négy csoportba oszthatóak. 1. Élethosszig tartó tanulás, ahol ismét hangsúlyt kapnak a demokratikus polgárjogok, a nemek közötti egyenlőség. 2. CONFINTEA és Dakar továbbvitele nemzetközi tanácsadó csoportok felállításával, koordinációs és megfigyelő tevékenységekkel. 3. Technikai háttéranyagok biztosítása (útmutatók, képzések, szemináriumok, stb) 4. Kiemelkedő irodalmi kutatási eredményekért az idén Judith Kalman, mexikói kutatónőnek ítélte oda nemzetközi díját az UIE. 5. Dokumentációs és információs központ fejlesztése 6. Nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalom szereplőivel való együttműködés Az UIE költségvetése a 2002-2003-as időszakban 8 856 000

USD-t tett ki. (A beszámoló az UNESCO Közgyűlés 32. ülésszakának 32 C/REP/19 (2003 augusztus 8) jelű dokumentuma alapján készült.) Természettudomány Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: 21 • Tudomány, környezetvédelem és fenntartható fejlődés • Kapacitásépítés a tudomány és a technológia területén a fejlődés érdekében • Tudomány és etika Az UNESCO COMEST programja A tudomány- és technológiaetikai bizottságot (COMEST) az UNESCO 29. Közgyűlése hívta életre 1997-ben azzal a céllal, hogy tudományos alapon dolgozza ki a tudomány- és technológiaetika irányelveit, ezzel megerősítse a tudósokat, kutatókat abban a törekvésükben, hogy szellemi munkájukat etikai dimenzióval is bővítsék. Társadalomtudomány Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • A globalizációval járó társadalmi átmenetek optimális kezelésének támogatása • Az igazság, a szabadság és az

emberi méltóság értékeinek elismertetése Kultúra Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • A kulturális örökség védelme • A kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd előmozdítása a kulturális sokszínűség és az emberi jogok elismertetése és megőrzése érdekében • A kultúra és a fejlesztés közötti kapcsolatok erősítése a kapacitásépítésen és az Egyetemes Nyilatkozat a Kulturális Sokszínűségről A kultúra különböző formákat ölt az időben és a térben. Ezt a sokszínűséget az emberiséget alkotó csoportok és társadalmak identitásának egyedisége és pluralizmusa testesíti meg. Mint a kapcsolatok, az újítások és a kreativitás forrása, a kulturális sokszínűség éppolyan fontos az emberiség számára, mint a természet számára a biodiverzitás. Ebben az értelemben az emberiség közös örökségét képezi, amit a jelen és a jövő generációk érdekében el kell ismerni és meg

kell őrizni. 22 Információ és kommunikáció Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása a tudás alapú társadalomért • Az Információs és Kommunikációs Technológiák (ICT-k) jobb kihasználása a képességfejlesztés, legitimáció, irányítás és a társadalmi részvétel terén • A kapacitások megerősítése a tudományos kutatás, információáramlás és -csere területén • A tanulási lehetőségek fejlesztése Rövid összefoglaló az UNESCO-ról és céljairól Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A létrehozásáról szóló megállapodást 1945 november 4-én 20 állam írta alá Az UNESCO Alkotmánya (I. cikkely) értelmében tevékenysége céljául azt tűzte ki, "hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén

szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer". Az UNESCO-nak jelenleg 190 tagállama van. Magyarország 1948 szeptember 14 óta tagja az UNESCO-nak. Az UNESCO partnerei: a 190 tagállam kormányzati és nem-kormányzati szervezetei, amelyeket a párizsi UNESCO Titkárság a tagországokban működő nemzeti bizottságokon keresztül ér el. Működés A konkrét projektek döntő része a tagállamok és a párizsi Szervezet közötti folyamatos egyeztetés alapján születik meg. A tagállamok jelzik a párizsi titkárság felé, hogy az UNESCO éves munktervén belül, mely programokban, projektekben kívánnak részt venni: elsősorban nemzetközi, több tagország

által közösen támogatott akciókról lehet szó, de jelentős nemzeti programokhoz is lehet támogatást kapni. Tipikus támogatott akciók: 23 konferenciák, kutatások, kiadványok, képzési programok, ösztöndíjak, civil szervezetek támogatása, szakértői munka finanszírozása. Az UNESCO Statisztikai Intézete (UIS) 1999 júliusában jött létre, hogy kielégítse a tagállamok és a nemzetközi közösség növekvő igényeit megbízható adatok iránt el az oktatás, a technológia, a kultúra és kommunikáció területén. Magyar UNESCO Bizottság Dokumentumok, információk: • Kormányrendelet illetve a Titkárság Alapító Okirata • A Bizottság szervezete illetve partnerei • Részvételi program • Munkaterv • Beszámoló a bizottság munkájáról • Magyar UNESCO Bizottság Titkársága költségvetési alapokmánya • Szöveges pénzügyi beszámoló (2003) • Az Oktatási Minisztérium értékelése a Magyar UNESCO Bizottság

2003. évi tevékenységéről Magyarország 1948. szeptember 14 óta tagja az UNESCO-nak A Magyar UNESCO Bizottság célja, hogy a világ többi nemzeti bizottságával, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal, intézményekkel, iskolákkal stb. együttműködve segítse az UNESCO munkáját az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció-informatika területén, és elősegítse a magyar tudománynak és kultúrának az UNESCO útján való népszerűsítését. A Magyar UNESCO Bizottság legfőbb szerve az évente legalább egy alkalommal összehívott közgyűlés. A Bizottság elnökét a Közgyűlés választja négy éves időtartamra A Bizottság munkáját a Végrehajtó Tanács irányítja, melynek tagjai a Bizottság elnöke, főtitkára és az albizottságok (oktatási, természettudományi, társadalomtudományi, kulturális és kommunikációs-informatikai) elnökei. A Bizottság, az albizottságok, a Végrehajtó

Tanács 24 működésével kapcsolatos szervezési és hivatali teendőket a Titkárság látja el, melyet a Bizottság főtitkára vezet. 25 Irodalomjegyzék: www.unescohu 26