Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - Az őszirózsás forradalom és következményei Magyarországon

2/1 Történelem IV évf. 12 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 2000. 04 04 tanár: Szakonyiné Cseri Bogáta XII. tétel Az őszirózsás forradalom és következményei Magyarországon (1918 – 19) 1918 októberében egy polgári demokratikus (5. tétel bevezetője), majd 1919 március 21én szocialista forradalom zajlott le Magyarországon Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása (3 tétel) során nálunk is Nemzeti Tanács alakult az ellenzéki pártokból (Károlyi-párt, Polgári Radikális Párt, Szocdem) Károlyi Mihály vezetésével. Október 26-án kiáltványban fogalmazták meg programjukat. Utcai tüntetések, majd a rendőrség és a katonaság Károlyiék mellé állásának hatására október 31-én Károlyit miniszterelnökké nevezték ki. A Nemzeti Tanács pártjaiból koalíciós kormányt alakított (őszirózsás forradalom). A megoldandó feladatok és megvalósításuk: 1. Az államforma kérdésében a tömeg köztársaságot akart, de volt

királyunk (Károlyi legitimitása tőle eredt!) Károlyi ragaszkodott a törvényességhez, így a választások alapján összeülő nemzetgyűléssel óhajtotta e kérdést eldöntetni November 12-én azonban Bécsben is forradalom zajlott le November 13-án IV Károly felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását, s így a magyarok november l6-án kikiáltották a köztársaságot. 2 A törvényhozó szerv a választások eredményeképp született volna meg, de törvényhozásra szükség volt. Így Károlyi megállapodott a forradalom során megalakult tanácsokkal (Nemzeti Tanács, Munkástanács, Katonatanács), hogy együtt végzik e feladatot a választásokig (nova) 3 A hadsereg szervezetlenül jött haza a frontról; Linder Béla hadügyminiszter szerencsétlen kijelentése miatt (Nem akarok katonát látni.) a sereg végképp demoralizálódott és felbomlott. Mindez akkor, amikor szinte minden oldalról katonai fenyegetésnek voltunk kitéve A sereg

újjászervezését Bartha Albertre bízták 4 A külpolitikában Károlyi az angol orientáció híve volt, de a nagyhatalmak döntése alapján a térség francia érdekszféra lett. Ők a németek és szövetségeseik meggyengítését a velük szomszédos államok támogatásával akarták elérni. November 7-én a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon, majd utána még többször demarkációs vonalakat jelöltek ki számunkra. Ezek mögé kellett visszavonni csapatainkat. A szomszédos országok csapatai francia beleegyezéssel viszont a kiürített területeket azonnal megszállták, bevezették saját közigazgatásukat, törvényeiket, és megkezdték az ott élő magyarok üldözését. Vagyis szomszédaink a demarkációs vonalakat egyértelműen határként kezelték 1919. március 20-án egy újabb területet kellett volna így átadnunk a Vix-jegyzék alapján. Károlyi köztársasági elnöksége alatt működő kormány ennek felelősségét nem vállalta. Március

21-én a szocdem és a kommunista párt egyesüléséből alakult párt kikiáltotta a Tanácsköztársaságot, és azonnal visszautasította a jegyzéket (Károlyi 1919. január 11-én lett köztársasági elnök, az új miniszterelnök Berinkey Dénes volt) A TK szakítva a korábbi külpolitikával a szovjet-orosz orientációt képviselte. 5 A választások lebonyolítása az új rendszer legitimitását biztosította 1919 április 13-án, tehát már a Tanácsköztársaság idején zajlott le Előkészítése azért húzódott ilyen sokáig, mert minden párt csak fenntartásokkal; általában saját győzelme esetén kívánta elfogadni eredményeit. 6 A parasztág nyomorának enyhítésére azonnali földosztásra lett volna szükség Ugyan megszületett a földtörvény, de mivel szinte mindegyik párt mást akart, egyrészt igen szüle körben sikerült (kevés volt a felosztandó föld), másrészt végrehajtását lassították (egyedül Károlyi osztotta fel kápolnai

birtokát). Nem sikerült megfékezni az inflációt sem; a külföldről ide menekült magyarok pedig lakás, munka nélkül végképp megoldhatatlan feladat elé állította a kormányt Károlyiék végül is elsősorban külpolitikai kérdésbe buktak bele. A hatalomra került Tanácsköztársaság kommunisták vezette proletárdiktatúra Szovjetbarátságot, államosítást jelentett Ez mind a magyar politikai szervezetek kormányellenességét növelte (Bethlen István Bécsben szervezte meg az Antibolsevista Comitét; Gömbös Gyula és Horthy Miklós Szegeden a Nemzeti Hadsereget; Károlyi Gyula a szegediekkel együtt Aradon, majd Szegeden egy ellenkormányt hozott létre). A szomszédok most már intervencióként, a bolseviz- 2/2 Történelem IV évf. 12 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 2000. 04 04 tanár: Szakonyiné Cseri Bogáta mus leveréseként minősítették mindazt, amit katonáik Magyarország ellen tettek. A párizsi békekonferencia nem ismerte el

a magyar vezetést. A belső ellenállás, a teljes külpolitikai elszigetelődés hatására a sikeres északi hadjárat után Kun Béla lemondott hódításairól cserébe azért, hogy a magyar kormányt meghívják a béketárgyalásokra (ezzel elismerték volna őket) és hogy a nagyhatalmak tartsák kordában elsősorban a románokat. A magyarok teljesítették a feltételeket, a nagyhatalmak nem. Ebben a helyzetben mondott le Kun Béla, s helyét egy tisztán szociáldemokrata kormány vette át Peidl Gyula vezetésével Ez a kormány 1919 augusztus 1-6 kőzött működött Teljes volt a káosz