Történelem | Középiskola » Mátyás király központi törekvései és külpolitikája

Mátyás király központi törekvései és külpolitikája Az 1456-os Nándorfehérvári győzelem után pestisben meghalt Hunyadi János, így fia, László örökli az ő méltóságait. A Cilleiek meg akarták szerezni a kormányzóságot Hunyadi Lászlótól. Hunyadi László így Cillei Ulrikot és V László királyt Nándorfehérvár várába csalta, majd ott a főkapitányt, Cillei Ulrikot megölette, a királyt pedig foglyul ejtette. Később a szabadon engedett király azonban megbosszulta ezt, 1457. Március 16-án, Budán lefejeztette Mátyás eközben Prágában volt, látszatfogságban. Hunyadiaknál óriási ellenzés volt. Egyességet kötöttek a Hunyadiak és a Cilleiek 1457-ben meghalt V László, így lehetett Mátyás 18 évesen király. A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, a köznemesek, városlakók ujjongása közepette kinevezték királlyá. Melléje 5 évre Szilágyi Mihályt nevezték ki kormányzónak.

Budán, a Duna jegén választották meg Az ifjú uralkodó és tanácsadói hozzáláttak, hogy kicseréljék a megbízhatatlannak és alkalmatlannak tartott főtisztségviselőket. A megkoronázásra csak 1464-ben kerülhetett sor, ugyanis a Szent Korona Bécsben volt 1440 és 1463 között. III Frigyes német római császár a Szent Koronáért 80ezer aranyat kért, s a magyar király fiú örökös nélküli halála esetén igényt formált a magyar trónra. Mátyás hamar érvényesítette saját akaratát. Elküldte maga mellől Szilágyi Mihályt. Az országgyűlésnek Mátyás szerint csak látszati szerepe van Még hívei is fellázadtak ellenne. Először 1467-ben, majd 1471-ben (Vitéz János és Janus Pannonius). Mátyás király reformokkal igyekezett működőképesebbé tenni az államot. Átalakította a feudális Magyarország legfőbb kormányzati szervét, a királyi tanácsot. A népi ügyek intézésére egy főpapokból és bárókból álló szűkebb tanácsot

hozott létre, melynek üléseire Mátyás rendszeresen hívott szakértőket is. Az országgyűléseket uralma első két évtizedében szinte évente összehívta A köznemesség legtöbb követelését törvénybe foglalták. Mátyás elismerte a városok jogát országgyűlési képviseletre. Átszervezte a bíróság hivatalait és a kancelláriát. A pénzügy és adóügy átszervezésére 1467-ben került sor. A főkincstárnoki, grófi tisztséget egyszerű hivatali beosztásra változtatta. Az új hivatal pedig visszafogta a kincstári bevételekkel való visszaélést. Az adózási rendszer is megváltozott. Mátyás bevezette a királyi kincstár adóját Ezt a háztartások szerint vetette ki, ezért nevezik füstadónak is. Bevezette a rendkívüli (hadi, segély) adót, melyet háborúk költségére fordított. Rendkívüli, mert az országgyűlésnek kellett megszavaznia. A harmincad vám helyett bevezették a koronavámot. A pénzügyi reformok eredménnyel jártak,

az éves bevétel 250ezer forintról 700ezerre nőtt. A király elsősorban az adókból, a sójövedelemből, a pénzverő- és bányakamrák hasznából töltötte fel a kincstárat. Mátyás hadseregét Fekete Seregnek hívták. Mátyás a bevételei növekedésével egyre több zsoldost fogadott fel. Számuk akár 15-20ezer is lehetett 4 fegyvernemre voltak osztva a jól képzett katonák: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Mátyás több hadvezére is hírnévre tett szert: Kinizsi Pál, Magyar Balázs. Mátyás harctéri sikereit a gyors helyzetfelismerő képességének, merész ötleteinek köszönhette, s annak, hogy tudott bánni a katonákkal. Mátyás a törökök emberfölénye miatt, nem erőltette a támadó hadjáratokat. Az ország védelméért azonban sokat tett. Kiépítette a második déli védővonalat A horvát-szlavón bán, a temesi ispán és az erdélyi vajda feleltek a déli határok védelméért. Mátyás törökkel szembeni

politikájára az aktív védelem a jellemző De 1463 őszén, a szultáni fősereg távozása után ostrom alá vette Jajca várát, majd 2 hónap alatt elfoglalta. De vigyázott, hogy ne provokálja a törököket Például sohasem támadott meg kulcsfontosságú török végvárat. 1476-ban Mátyás elfoglalta a stratégiailag jelentéktelen Szabács várát. Majd a Kenyérmezei csatában (1479) Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán nehézpáncélosai nagy győzelmet arattak a török sereg felett. Mátyás, a német-római császári cím elnyerését tűzte ki célul. Ehhez első lépésként a cseh koronát akarta megszerezni. Csehországi hadjárata (1468) azonban nem hozott teljes sikert számára. 1469-ben ugyan a katolikus csehek királlyá választották, de sem Podjebrád György sem Jagelló Ulászló idején nem tudott érvényesíteni uralkodói jogkörét. Mátyás megfékezésére a Habsburg- és Jagelló-ház szövetségre lépett egymással.

III Frigyes nem Mátyásnak, hanem Ulászlónak adta a választófejedelmi méltóságot. Erre Mátyás seregeivel körbezárta Bécs városát, így III. Frigyes neki adat a választófejedelemségi címet De Mátyás tovább támadta Ausztriát, ugyanis így tovább rombolhatta Frigyes tekintélyét, másrészt rá akarta kényszeríteni Frigyest, hogy ismerje le házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes gyermekeként. Corvin János 1473-ban született egy bécsi polgárleánytól. Nagy vagyonnal rendelkezett, mert Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet végrendeletében rá hagyat a Hunyadi vagyont. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, de a makacs Frigyes nem engedett Mátyás követelésének. Mátyás uralkodása kezdetén szüksége volt a rendek támogatására. A bárói réteg hűségét tisztségekkel, új emberek fölemelésével biztosította, a köznemeseket pedig azzal állította maga mellé, hogy az országgyűléseken beleszólhattak a

döntésekbe. Amikor azonban kiépültek a jól szervezett központi hivatalok, s a király már erős hadsereggel rendelkezett, igyekezett kiszorítani a politikából a rendeket. Egyre ritkábban hívott össze országgyűlést 1486-ban kiadott törvényeiben szabályozta Mátyás a rendi tisztségviselők jogkörét, a rendi intézmények működését. 1490-ben halt meg Bécsben. Mátyás uralmának hála, Magyarország politikailag és különösen kulturálisan jelentős tényező lett Európa térképén