Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak

Pénzügy Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak (valuta, deviza, árfolyamelméletek, pénzügyi mérlegek) Alapfogalmak: Globalizáció: kiindulópontja a gazdaság Regionalizmus: egyes régiók gazdasági egységet alkotnak. A gazdasági kapcsolatok nem ismernek határt. A 2 vh-tól alakultak ki A mozgató erő a gazdaság Eleinte csak a kereskedelmen alapult. (Pl Európai Unió) Nemzetközi pénzügyi szolgáltatások: - banki szolgáltatások - Idegenforgalom A nemzetközi tőke átlépi a határt: - működőtőke befektetés - fizetések - hitelek Milyen típusú műveleteket kell kifizetni? Nemzetközi pénzügyi források: 1. Áruforgalom 2. Áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások (áru=szolgáltatás csomag, pl raktározás, csomagolás) 3. Áruforgalomhoz nem kapcsolódó szolgáltatások 4. Nemzetközi tőkeáramlások 5. Hozadékok áramlása Eszközök a követelések kifizetésére: - Valuta: egy ország nemzeti fizetőeszköze (Pl. M o-on minden más ország pénze

valuta Konvertibilis valuta: olyan valuta, amely más valutára szabadon átváltható. - Deviza: minden fizetési eszköz, amely a nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít (váltó, csekk, hitellevél). Szűkebb értelemben a deviza külföldi valutára szóló fizetési okmány. A deviza egy valutára szóló számlakövetelés. Devizaérték: minden olyan követelés ami révén valutára tehetek szert. - Devizakülföldi: az a természetes személy, aki külföldön él tartósan, ott fizeti az adóját, pénzügyei külföldre kötik - Devizabelföldi: 1. Minden olyan természetes személy, akinek pü-i, gazdasági érdekei idekötik. 2. Minden olyan társaság, jogi személy, amelynek Mo-on van a székhelye, itt fizet adót, magyar törvények alapján gazdálkodnak. Kivételek a nagykövetségek. - arany: 1971-óta már nem része a nemzetközi pénzügyi rendszernek - klíring: készpénzkímélő nemzetközi fizetési eszköz. A tartozások és követelések

kölcsönös beszámítása, az egyenleg év végi kiegyenlítése. Bilaterális klíring: két ország közötti klíringelszámolás. Multilaterális klíring: több ország közötti kölcsönös beszámítás. - SDR: (különleges lehívási jogok, papírarany) A Nemzetközi Valutaalap 1969-ben létrehozott hitel- és pénzügyi tartalékeszköze. Elszámolási egységként szolgál. Olyan kosárvaluta, amelyet a világ öt legfontosabb valutájából (amerikai dollár, német márka, francia frank, angol font, japán jen) mesterségesen alkottak. Nem minden funkciót tölt be Nem teljes értékű pénz 1 Ahhoz, hogy külföldön vásárolhassunk, előbb meg kell vásárolni az adott ország nemzeti valutáját. A valuták és a devizák átváltását konverziónak nevezzük. Mint minden árunak, a valutának is van ára, ezt árfolyamnak nevezzük. Árfolyam: egyes valuták illetve devizák egymáshoz viszonyított értéke. Valutaárfolyam: az az ár, amelyet a pénzpiacon

egy külföldi valutáért hazai pénznemben fizetnek. (Az árfolyam kif értéket jelent) Demonetizálódás: az arany kivonul a nemzetközi pü-i kapcsolatokból. Paritás: a valutaegységek aranytartalmuk szerinti aránya. A valuta árfolyama a valuta iránt megnyilvánuló kereslet, illetve kínálat hatására eltérhet a paritásos árfolyamtól (piaci árfolyam). Minden valutának van névleges aranytartalma Ez nyilvános, tehát összehasonlítható. Aranyparitásos árfolyam Az árfolyamrendszernek két alaptípusát ismerjük: 1. Rugalmas vagy lebegő árfolyamok: Jellemzője, hogy a valuták átváltási arányát a pénzpiacon az adott valuta iránt megnyilvánuló kereslet és kínálat határozza meg. 2. Irányított árfolyamok: Az állam valuták vásárlásával beavatkozik (interveniál) a piaci árfolyam alakulásába. Vásárlóerő-paritás: Ez az elmélet az árfolyamváltozás magyarázatát az országok relatív árszínvonalának változásában találja meg. A

vásárlóerő-paritás árfolyam megmutatja, hogy ugyanazért az áruért, illetve szolgáltatásért mennyit kell adni egyik, illetve másik pénzből. Hivatalos árfolyam: az állam által deklarált árfolyam. (Jegybank határozza meg) A valutát forgalmazó szempontjából megkülönböztetünk: Eladási árfolyamot: amennyiért a bank eladja ill. Vételi árfolyamot: amennyiért a bank megveszi. A kettő közül a vételi árfolyam az alacsonyabb. A két árfolyam közti különbség a forgalmazó haszna. A két árfolyam számtani átlaga a középárfolyam Fekete árfolyam: ha korlátozott a valuta vétele és eladása, akkor jelenik meg. Szürke árfolyam: a fekete- és a szabad árfolyam között van szürke piac. Nyitó árfolyam: az az árfolyam, amely a tőzsde nyitása pillanatában érvényes. Záró árfolyam: Az utolsó óra átlaga. Napi középárfolyam: a nyitó- és záró árfolyam átlaga. A konvertibilitás A konvertibilitás általános megfogalmazásban a

devizák átválthatóságát jelenti. Külgazdaság:  Külkereskedelmi politika  Nemzetközi pénzügyi politika  Integrációs politika Nemzetközi pénzügyi politika: A gyakorlatban devizapolitikának hívják. Háromféle lehet: 1. Kötött: (1931-1990) Minden külföldi pénznek a tulajdonosa az állam Az egyén magánál nem tarthatja. Ha valakinek szüksége van rá, az államtól kell kérnie, ha valakinek van, fel 2 kell ajánlania az állam számára. Az exportból származó valutát, devizát kötelező az államnál kényszer árfolyamon beváltani. 2. Liberalizált: Konvertibilis valuta Szabad devizagazdálkodás Az állam nem gyakorol ellenőrzést. (Aranykészlet marad az államnál vésztartalék.) Megjegyzendő, hogy ilyen kevés van, mert pl. recesszió idején a vállalkozó kimenekülhet külföldre, és ez elmélyítheti a recessziót. 3. Vegyes: Bizonyos műveleteknél szabad az átváltás, (folyó műveleteknél, pl idegenforgalom, áruforgalom)

más műveleteknél tilos vagy engedélyhez kötött (tőkeműveletek, pl. hitelnyújtás/vétel külföldre/külföldről, vállalatalapítás külföldön) A legtöbb országban vegyes, M. o-on majdnem teljesen liberalizált A konvertibilitás a szabadon átválthatóság. Feltételek:  Egy ország állama deklarálja a konvertibilitást.  Az ország árui, szolgáltatásai versenyképesek legyenek. Ez a fizetési mérlegben jelentkezik.  Konvertibilis devizájú országgal bonyolítsa a kereskedelem nagy részét.  Viszonylagos valutastabilitás A konvertibilitás egy folyamat: 1. Jegybanki szintű átválthatóság: Ez még nem valódi/működő konvertibilitás.Devizakülföldi hozzájuthat a valutához, de csak a jegybanktól, kényszerárfolyamon. A valutának nincs piaca 2. Külső konvertibilitás: Szabad átváltás, de csak devizakülföldieknek 3. Belső konvertibilitás: Devizabelföldi is szabadon átválthat, de csak korlátozottan (nem mindenre). 4. Teljes

konvertibilitás: Mind devizabelföldi, mind devizakülföldi számára szabad az átválthatóság. (Pénzmosás elkerülése miatt ritka) Kulcsvaluta: az a konvertibilis valuta, amelyet széles körben keresnek, és a világgazdaságban meghatározó szerepű. PlUSD Jellemzői:  Az egyén és az állam is szívesen tartja ebben tartalékait.  Nagyon erős gazdaságú országok valutái.  Nagy szerepet játszik a világgazdaságban.  Pénzügyi mérlegének enyhén passzívnak kell lennie. (Több dollár áramoljon ki, mint amennyit beszed) Tartalékvaluta: Azok a konvertibilis valuták, amelyeknek nincs jelentős szerepe a nemzetközi kereskedelemben, de nagy megbízhatósága miatt a jegybankok tartalékként felhalmozzák.Pl svájci frank. Monetáris tartalék:  Kulcsvalutákból (80%) és aranyból (ez kevesebb) áll.  Nagy a likviditása (Pl. hirtelen ki kell fizetni adósságot, természeti katasztrófa) Mérlegek Nemzetközi vonatkozású mérlegek: 5 féle

van, 1 nem pénzügyi.  Kereskedelmi mérleg: nem pü-i, mert reálfolyamatokat tükröz. Megmutatja, hogy egy ország egy év alatt milyen értékű árut szállított külföldre és milyet hozott be. A tranzit (reexport), az idegenforgalom, a szellemi export nem szerepel benne A fizetés és a teljesítés időpontja nem esik egybe. 3  Nemzetközi fizetési mérleg: a nemzetközi pénzáramlások mérésére szolgáló mérlegkimutatás, amely összesített mércéje az adott ország és a világgazdaság többi nemzetállama között fennálló jószág-, szolgáltatás- és tőkeáramlásnak. Egy ország valutában és devizában teljesített kifizetéseinek és bevételeinek szembeállítása. Tehát megmutatja, hogy bizonyos időszakban mennyit utalt ki és szedett be az ország. A mérleg három fő részre bontható: • Folyó fizetési mérleg: A nemzetközi áruforgalomból eredő tartozásokon és követeléseken kívül az úgynevezett láthatatlan

(szolgáltatás) tételekből eredő bevételt és kiadást is tartalmazza. • Tőkemérleg: Az adott ország kölcsönfelvételeinek és kölcsönnyújtásainak tételes szembeállítása. • Egyenlegező tétel, hivatalos elszámolások: Az adott ország arany- és devizatartalékainak változását mutatja. Ez a tétel gondoskodik a mérleg egyensúlyba hozataláról, és ellensúlyozza a kereskedelmi és a tőkemérleg esetleges többletét, illetve hiányát. Ország fizetési mérlegének egyenlege: folyó tételek + tőketételek. Megmutatja, hogy az ország mennyivel tartozik, vagy mennyit követel.  Elszámolási mérlegek: Bizonyos idő alatt keletkezett követeléseket tartozásokat tartja nyilván.  Hitelmozgási mérleg: Részletekre bontva mutatja be az adott/felvett hiteleket. a, Mennyi időre: • Rövidlejáratú (1 éven belül) • Hosszúlejáratú (5 éven túl) • Középlejáratú (1-5 év) b, Ki-kinek: • Kormányhitelek (kormány – kormány)

(célhitel) • Bankhitel (bank – banknak/vállalkozásnak) (általában szabad felhasználású) • Céghitel (cég – cégnek) (abból a célból, hogy az árut a másik cég megvegye, tehát hitelbe szállítok)  Hitelállományi mérleg: Megmutatja, hogy egy ország mennyi tartozást és követelést hurcol magával. Statikus, mert az időtől független, vagyis attól, hogy mikor keletkezett Bruttó adósságállomány: mennyi adósság áll fenn mostanáig (kb 28mrd Euró). adósság -követelés egyenleg -monetáris tartalék nettó adósságállomány: erre nincs fedezet A lényeg az adósságállomány kezelése. 4