Történelem | Középiskola » Történelem középfokú szóbeli érettségi tételek, 2006

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 72 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2722

Feltöltve:2007. május 17.

Méret:440 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2014. november 09.
  Ez nagyon jó! OK

Tartalmi kivonat

Történelem középszintű szóbeli érettségi tételek - 2006 I. TÉMAKÖR Gazdaság, Gazdaság Politika 1. Károly Róbert és az Anjouk Kora 2. Nagy Földrajzi Felfedezések és Következményei 3. A 18 századi Magyarországi gazdaság II. TÉMAKÖR Népesség, település életmód 1. A Középkori Város 2. A 18 századi Magyarországi Társadalom 3. A Dualizmus Korának Társadalma III. TÉMAKÖR Egyén Közösség Társadalom 1. A Középkori Magyar Királyság Megteremtése 2. A virágzó Középkor Magyarországon 3. Reform Mozgalom Kibontakozása 4. A Kiegyezés IV. TÉMAKÖR Modern Demokráciák Működése 1. Az Amerikai Egyesült Államok Kialakulása 2. Magyarország a Második Világháború Után V. TÉMAKÖR Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák 1. Ókori Demokrácia, ATHÉN 2. A Reformáció, LUTHER 3. A Polgári Forradalom Magyarországon, ÁPRILISI TÖRVÉNYEK 4. Nemzeti Szocializmus, FASIZMUS VI. TÉMAKÖR Nemzetközi Konfliktusok,

Együttműködés 1. Tatárjárás 2. Az Első Világháború Lezárása, VERSAILLES BÉKERENDSZER 3. Magyarország Részvétele a Második Világháborúban, 1938-1941 4. A Hidegháború Kialakulása I. Témakör Gazdaság, Gazdaságpolitika 1. Károly Róbert és az Anjouk Kora Az Árpád – ház férfiágának kihalása után (1301). Magyarországon súlyos belső válság alakult ki. Interregnum volt ekkor MO – n (uralkodó nélküli állapot) Uralkodónak jelentkezett leányági alapon a bajor OTTÓ, a cseh VENCEL, a nápolyi Anjou dinasztia tagja Károly Róbert. Ő volt a legesélyesebb, mert a pápa is pártfogolta 1301 – ben koronázta meg az Esztergomi érsek de nem a Szent koronával. De kezdetben csak a Délvidék támogatta majd később a polgárság és a köznemesség is. Ennek hírére a másik két jelöltet is megkoronázták (Vencel, Ottó nem maradnak sokáig MO. - n) Az ország fel volt darabolva a kiskirályok miatt. Közülük a legnagyobb CSÁK MÁTÉ

övé volt a Felvidék Többek között volt még ABA AMÁDÉ, BORSA, KŐSZEGIEK ezek egytől egyik hatalmas birtokokat uraltak (oligarchák – tartományúr). Tevékenységük következtében a M O gazdaság nagymétékben visszaesett. 1310–ben törvényesen is megkoronázzák Megkoronázása után első feladata a kiskirályok legyőzése. A tartományurak erejét megosztva 1312-ben a Rozgonyi csatában döntő győzelmet aratott az ABÁK fölött. Az erősödő királyi hatalom támasza az új nagybirtokosság lett 1321-ben Csák Mátét meghalt. A legyőzött kiskirályok birtokainak egy részét ők kapták( GARAI, Báthoryak, Szécsiek most fölemelkedő). Erre alapozva szervezte át az ország védelmét A hadsereg legfontosabb alkotórészévé az ún. B andériumok: magánföldesúri csapatok és a vármegyei nemes zászlóaljak váltak.(banderia: Zászló) A bandériumokon kívül fontos szerepet még a királyi hadseregben a Várkatonák és a könnyűlovas kunok, és a

zsoldos katonák. A hatalom megerősödését segítette az új gazdaságpolitika kialakulását, a szétzilálódott gazdaságot új alapokra fektette. Jelentősen megnőtt a szerepük a királyi felségjogon szedett adóknak, regálék.  Megreformált bányamonopólium, a király odaadta a földesúrnak az Urbura 1/3- át, így már megérte a földesúrnak feltárni a birtokán lévő bányát  Pénzverés Monopóliuma, ugyanannyi aranyat adtak ki mint amennyit a nyersarany nyomott a haszon a pénz ötvözetből adódott  Új értékálló pénz veretése,Új arany forintot veret a váltópénz ezüst dénár (23,5 karátos arany)  Harmincad vám, az árú értékének 1/30 része adóköteles  Kapuadó, a jobbágy első állandó adója, telkenként kellett fizetni évi 18 dénár.  Cenzus, a királyi városok polgárai fizették  A pápának küldött egyházi adó egy része  Rendkívüli adó Külpolitika, Egyetlen hódító

hadjárata van, az is sikertelen. Havasalföld – Basarab ellen irányult, de sikertelen kísérlet volt. Ezek után békepolitikát folytat 1335 – ben Visegrádi királytalálkozó, három résztvevő magyar király, cseh király (Luxemburg János), Lengyel király (III. Kázmér) Bécsnek árumegállító joga volt. Az árúk javát ők fölözték le Új kereskedelmi útvonalat kell kijelölni, Bécset elkerülve, Morva országon keresztül. Kölcsönös segítségnyújtás Ha III. Kázmérnak nem lesz fia, a lengyel trónt Károly Róbert fia kapja 1342-ben meghal Károly Róbert. Utódja I Lajos (Nagy Lajos 1342-82), Az ő uralkodása idején egyesül a legnagyobb kiterjedésű terület. Hódító hadvezér volt, Hadjáratai: Nápolyi hadjárat, 17 hadjáratot vezetett Nápoly ellen, mert a testvérét ott gyilkolták meg. Nem tudja tartósan megtartani Nápolyt. A nápolyi királyság megszerzése volt a cél Johannával békét köt. Horvátország és Dalmácia

visszaszerzése Szerbiát és Boszniát Hűbéresévé teszi Lengyel trónt megkapja, létrejön a personalúnió (két ország között csak az uralkodó közös) Belpolitika A háborúk következményei:  Pénzhiány  Adóterhek növelése (Állami adó, földesúri adó)  Kilenced adó elterjedése (9.-edik 10-ed rész) elköltöznek a jobbágyok nagyobb földesurakhoz ( ott nem szedik a kilencedet vagy kevesebbet) nő az ellentét a nemesség között(Elvándorolnak a kisnemesektől mert ők megy szedik)  Kis és középnemesek összefognak, kényszerítik az aranybulla megújítását 1351. Nagy Lajos Törvényei  Megerősítjük a nemesség szabadságjogát  A nemesi birtokot nem lehet eladni, családról családra öröklődik ha kihal a család visszaszáll a királyra.  Kilenced adó: egységes lett, terményben fizetik a földesúrnak  Gabonát és bort  Egy és Ugyanazon Szabadság elve, Minden nemest ugyanazon a jogok illették

meg  Pallosjog: A földesúr a saját birtokán ítélkezhetett, és jobbágyát akár halálra is ítélhetett. Gazdaságfejlődés Az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek németek, ruszinok, szászok, románok. Etnikai tömbökké kovácsolódtak. Mezőgazdaság  Fordítóeke elterjedése  Kertgazdaság fejlődése  Gyümölcsök, szöllő, szilva, alma, barack Városok  Mezőváros: A földesúrnál adózott, jobbágyok lakják, Bíróválasztás  Szabad királyi városok: A királytól kapja a kiváltságlevelet, neki adózik. Kiváltságai: Árumegállító jog, Vásártartás, önálló önkormányzat, céhek.ű  Bányaváros I. Témakör Gazdaság, Gazdaságpolitika 2. Nagy Földrajzi Felfedezések és következményei Okai:  A XV. század közepétől Európa nemesfém készletei kimerülőben voltak és kevés volt a pénz a növekvő gazdasághoz.  1453-tól Bizánc elfoglalása után a török ellenőrzés alatt

tartják a földközitengeri kereskedelmet. A tudományos és a technikai feltételek adottak új utak megtételéhez. Iránytű, földrajzi ismeretek (a föld gömbölyű), fejlett hajóik vannak, 200 és 500 tonnás caravellák. Jelentősebb utak, felfedezők:  1487-ban Bartolomeo Diaz eléri a Jó-reménység fokát.  1492-ben Kolumbusz Kristóf a spanyol királyi pár (Ferdinánd és Izabella) támogatásával indul útnak. A Kis- és Nagy-Antillák szigeténél Guanahaninál ért partot (azt hiszi, Indiában van). Az első 3 útja sikeres, de a negyedik sikertelen útja után kegyvesztetté válik, címeitől és rangjától megfosztva, szegényen hal meg.  1498-benVasco da Gama Afrikát megkerülve jut el Indiába.  1499-ben Amerigo Vespucci éri el Amerikát, aki fel is ismeri, hogy egy új kontinensre lépett.  1519-ben Magellán elsőként hajózza körül a földet. Következmények: 1. A gyarmatokon:  gyarmatosítás – megkezdődik az

őslakosok kifosztása. A gyarmatok gazdasági és politikai függésbe kerülnek az anyaországtól. Az anyaország olcsó nyersanyag lelőhelyei és termékeinek piacai lesznek.  A konkvisztádorok tevékenységének következtében a 70 – 80 milliós népesség 10 m illióra csökkent, és az ősi kultúrák (Azték, Maja, Inka) megsemmisültek.  Rövid idő alatt 16000 tonna ezüst 200 tonna arany áramlik Európába, valamint mezőgazdasági termények (kukorica, burgonya, paprika, stb.)  Az őslakosokat bányákban, valamint dohányültetvényeken dolgoztatták. a gyapot-, cukornád- és 2. Élelmiszer árrobbanás:  Mivel Európába nagy mennyiségű nemesfém áramlott be, a gabonaárak rohamosan emelkedtek, az iparcikkek és a bérek csak kis mértékben.  Manufaktura ipar kialakulása: a céhes iparcikkeket váltja fel. A műhely és az eszközök a tőkések tulajdonában vannak. Fizetett bérmunkások dolgoznak. Van munkamegosztás

Több árút tudnak előállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szerszámokkal. 3. Bekerítés:  Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették, a p arasztokat elkergették. A földjükről elkergetett parasztok és a m anufaktura ipar miatt tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést.  A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át.  Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. I. Témakör Gazdaság, Gazdaságpolitika 3. A 18 századi Magyarországi gazdaság Magyarország Politikai Berendezkedése: 3 jogi alap: • 1687-es Pozsonyi Országgyűlés – Habsburgok örökös királysága • 1711-es Szatmári Béke –

Birodalmon belüli önállóság • 1723 –as Pragmatica Sanctio – Leányági Örökösödés Király kezében volt (Pénz, Had, Külügyek) Bécsi, Udvari Kormányszervek: • Titkos tanács • Udvari Kancellária • Udvari Kamara • Udvari Haditanács Hatalom három ága Bírói hatalom Törvényhozó Királyi Kúria(legfelsőbb bíróság) Pozsonyi országgyűlés 2 házas: Felső, Alsó Végrehajtó Helytartótanács(Legfő) Élén a nádor: Pozsony, Buda Kétszemélyes tábla, Királyi tábla A király meghívó levelet Kancellária: Bécs 4 Kerületi Tábla: Kamara: küldött a megyékbe Pozsony • Nagyszombat Utána megyegyűlés, követek • Debrecen Követutasítás • Kőszeg Üzenetváltás • Eperjes Kancellárián a királyhoz a király Vármegye(önálló) Főispán, Alispán, Bíró, Jegyző a király szentesíti a javaslatot. Pénzügy, Úriszék Városok külön igazságszolgáltatással rendelkeztek Látszólagos volt

csak a rendi önállóság: A végrehajtói a törvényhozói és a bírói hatalom a király kezében volt. III. Károly (1711-1740) Sok gondot okozott neki hogy nem volt fiú gyereke. Az 1722-1723 országgyűlésen különösebb gond nélkül megszavazták a Habsburgok nőági örökösödését de a törvény végül is azt mondta ki hogy az örökös tartományokba az uralkodó dinasztián belüli soron következő tag uralkodjék, ez volt a Pragmatica Sanctio. Benne volt a szövegben még az is a magyar rendek kérésére hogy külső erőszak ellen közösen védekeznek, közeledő török veszélyre gondoltak. Magyarország feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul a B irodalom része. Magyarországot saját törvényei szerint irányítják. 1918-ig ez a t örvény szabályozta a H absburg – Magyar viszonyt. Carolina Resolutio, Vallásügyi rendelet : a vallás szabad gyakorlása, de a k atolikust lehet nyíltan, a protestánst csak otthon. Hivatali állást csak katolikusok

kaphattak Büntették azt aki nyíltan áttért a protestáns hitre. Mária Terézia(1740-1780) Osztrák Örökösödési Háború (1740-48), Az 1740-es országgyűlésen Mária Terézia segítséget kér a m agyar nemesség életét és vérét ajánlotta adómentesség fejében.35000 fős hadsereget állítottunk ki azonnal. A Habsburg gazdaságpolitika. Merkantilista politikát folytat. 1754-ben Vámrendelet Kettős Vámhatár Külső és Belső. A vámtételek célja, hogy a magyarok a mezőgazdasági termékekkel lássák el a Birodalmat, illetve az osztrák és a cseh iparcikkeket vásárolják. A jobbágyság terhei a 18. században Állami: Hadiadó, Házi adó (megyében), Porció (etetés katonák), forspont (szállítás katonák), katonáskodás Egyházi: tized Földesúri: Pénzadó, Kilenced (termény), ajándék, robot 1765 –ös országgyűlés az utolsó ezután nem hív össze. 1767 Úrbérrendelet, jobbágyság úrbéri(földesúri) terheit szabályozta

1.rész: jobbágytelek nagysága • 1 hold belső telek, házhely + kert • 16 – 40 hold külső telek • közös használatú részek: erdő, tó, legelő földesúri terület de használhatja • faizási jog, favágási jog • nádlási jog, nádvágási jog • borkimérés jog, Szent Mihálytól Szent Györgyig 2.rész • 1 Ft adó évente • állami terhek + egyházi • Termény (kilenced) • Ajándék • Robot: Heti 1 nap igás vagy 2 nap kézi (52 v. 104) 1777 - ben Ratio Educationis 6 – 12 éves kor között kötelező iskolába járni. II. József (1780-1790) A Felvilágosult abszolutizmus kormányzati rendszerét vezeti be. Rendeletekkel kormányoz. Rendeletei: • Türelmi Rendelet, vallásügyi rendelet o A birodalmon belül szabad vallásgyakorlat biztosítása. o Az összes nem hasznos munkát végző szerzetesrend feloszlatása.  A birtokaikat világi kézbe adni.( Szekularizáció) o 1782-be fordított Canossa járás, a p ápa

Bécsbe utazott mert intézkedéseivel a kormány alá akarta rendelni az egyházat. II József nem vonta vissza a rendeletet. • Cenzúra rendelet, Kiveszi az egyház kezéből a cenzúrajogot és egy világi szervezetnek adja. • Jobbágyrendelet, o A jobbágy név használatát megtiltja ezután paraszt. o Minden paraszt szabadon tanulhat, házasodhat, költözködhet. Alapvetően nem változat a parasztság helyzetén. • A birodalom központosítására hozott rendelete. o Cél: egységes birodalom létrehozása o Az államot központosítani kell, kerületeket hoz létre. Mo-t is kerületekre osztja a vármegyéket megszünteti. o A magyar nemes is adózzon. o Birtokösszeírás, Népszámlálás o Német nyelv kötelezővé tétele, germanizálás. Nagyfokú nemesi ellenállás: A probléma a rendszernek nincs elég társadalmi támasza. Támogatók a parasztság egy része , felvilágosult polgárság(kevés) Külpolitika: 1788. Orosz – Török Háború 1789.

Fokozódik az ellenállás Francia forradalom XVI. Lajos nem tud segíteni 1790 Az összes rendeletét visszavonja 2-őt meghagy, Türelmi és a jobbágy rendelet. II. Lipót(1790-92) 1791-ben rendelet: A X. törvénycikk Miszerint MO szabad és független saját alkotmánya van, saját törvényei szerint kormányozzák. II. Témakör Népesség, Település, Életmód 1. Középkori Város A mezőgazdasági termelés növekvő színvonala lehetővé teszi a városok létrejöttét, a technikai találmányok pedig a kézművességnek és a kereskedelemnek adnak új lendületet. Létrejönnek a céhek, a kereskedők kezén pedig nagy vagyonok halmozódnak fel. A mezőgazdasági tevékenységgel végleg felhagyó kézművesek és a kereskedők azokra a helyekre törekedtek, ahol a kedvező körülmények elősegítették termékeik eladását: a síkság és a hegyvidékek találkozása, fontos utak kereszteződések, folyók torkolatvidéke, átkelőhelyek, kikötésre alkalmas

öblök, nyers anyagforrások mellé telepedtek. A városok lakói, a polgárok arra törekedtek hogy lazuljon vagy megszűnjenek a földesúr fennhatóság. Kialakult a városi önkormányzat. Itt már egy összegben adóztak és saját bíráik voltak Önálló szervezeteket, kommunát hoztak létre. Az észak – itáliai várokok városi köztársaságokká nőttek A városok egy része egyedül a királynak adózott. Ezek a királytól kiváltságokat kapta, pl: vásártartás, vámmentesség, árumegállító jog. A középkori városok külső képe más volt, mint a mai városoké. Rendszerint magas fa, gyakrabban kőtornyokkal és erős kapukkal ellátott kőfalak vették körül őket, s a falak előtt mély árkok húzódtak. A középkori várost övező falak azonban az idők folyamán szűkké váltak, s nem tudták befogadni az összes városi építményt. Ezért a falakon kívül lassanként létrejöttek az alsóvárosok, amelyben elsősorban iparosok laktak, így

jöttek létre a kovácsok, a fegyverkovácsok, az ácsok, a takácsok stb. utcái A szűk és görbe utcák mélyére alig hatolt be a napsugár. A kisebb állatok, kecske, juh, disznó a városon belül legeltek. Az egészségtelen körülmények miatt gyorsan terjedt a járvány, pusztított a tűzvész. Az általuk épített várak védelmi szerepet játszottak, de sokkal fontosabb volt a feladatuk, hogy a báróknak Céhes ipar: feudális iparszervezeti forma. Az azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezete. - feladata: - a külső és a belső verseny kizárása. - részt vállaltak a város védelmében A versenyt nagyon szigorú céhszabályokkal zárták ki: - megszabják a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minőségét. - megszabják az alsó árat. - megszabják a munkaidőt. - megszabják az elkészített árú mennyiséget, minőségét - megszabják az inasok és a legények számát - megtiltották a reklámot és a másik

portékájának ócsárlását. - megnehezítették a mesterré válást. A céhek jellemzői: - a céh irányítója a céhmester, az ő irányítása alatt dolgoztak a legények és az inasok. - nincs munkamegosztás, a mester is dolgozik. - jó minőség, magas ár. Fő céhesipari központok: Flandria: posztóipar Dél-Németország városai: bányászat, fémfeldolgozás Észak-Olaszország: posztóipar, selyemszövés A városok társadalma A városok lakói a polgárok (a két alapvető osztály - a nemesség és a j obbágyság – között elhelyezkedő társadalmi réteg). A polgárság nem egységes, hanem tagolt. Csoportjai: 1, patríciusok: gazdag kereskedők, a városok vezetői, a szenátus tagjai csak ők lehetnek. 2, a céhes kézművesek: részt vesznek a város vezetésében. 3, plebejusok: polgárjoggal nem rendelkező szegény, nincstelen elemek. Cselédek, napszámosok, inasok. A városok harca az önállóságért Háttere: a városok eredetileg a földesúri

birtokokon alakultak ki. Célja: megszabadulni a feudális függéstől, kizsákmányolástól. A szabadság kivívására sok város önálló szervezetet, ún. kommunát hozott létre (kommuna: a városlakókat tömörítő szervezet) A harc első eredményei: - elérték, hogy csak évi egy összegben adóztak. - saját bírát választhattak. A harc eredményei: - csak a királynak adóztak, a földesúrnak nem. - saját önkormányzatuk lesz. - pallosjoguk lesz. - számos gazdasági jellegű kiváltságot kapnak, így pl. árumegállító jog, vámmentesség, vásártartás joga. A siker záloga: a királyi támogatás: a király segít a polgároknak a földesurakkal szemben, akik ezért cserébe segítik a királyt, mivel a nagybirtokosok a királyi hatalom meggyengítését szeretnék elérni. Így a polgárság a király támasza lesz Ez a városfejlődés csak Nyugat-Európára jellemző, Kelet-Közép-Európában mezővárosok jönnek létre. A igazi város és a

mezőváros összehasonlítása IGAZI VÁROS önállóak, saját önkormányzattal bír MEZŐVÁROS jogállás pallosjoga van földesúri tulajdonban van földesúri igazságszolgáltatás alatt áll ipar, kereskedelem; polgárok lakói mezőgazdasági jell.; parasztpolgár csak a királynak adózik kiváltságai évi egy összegben adózik pallosjoga van árumegállító jog vámmentesség kőfallal veheti körül magát vásártartási joga van II. Témakör Népesség, Település, Életmód 2. A 18 századi Magyarországi Társadalom A 18. század végére Magyarország lakossága megkétszereződött Fontos szerepet játszott az emelkedő népszaporulat és a bevándorlás. A háborús pusztítások nem egyenletesen érintették az ország területét, a megkímélt területek népsűrűsége magasabb volt, így ezen országrészek lakossága a kevésbé lakott vidékek felé vándorolt (belső vándorlás). A lakatlan termőföldek szívóhatást gyakoroltak a

környező tartományok népességére is (bevándorlás). A bevándorlás két formában valósult meg: népcsoportok jöttek szervezetlenül (öntevékeny betelepülés) és az udvar, valamint a földbirtokosok hívására (szervezett betelepülés). A háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították. Az itt élő magyar, szlovák, ruszin és román lakosság megindult a völgyek és sík földterületek felé. Ez hatalmas népmozgást (migráció) eredményezett. Döntően az É-Dunántúli és az Alföld peremvidékeinek magyar lakossága népesítette be az ország ritkán lakott belső vidékeit. Ennek következtében a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a m agyar etnikai határ Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidékek különböző népei. A szabad földterület az ország határai mentén élők közül sokakat csábított Magyarországra. E folyamat legfőbb ösztönzője a magyar

nemesség volt, amely birtokai megművelésre igyekezett munkaerőt toborozni. A tervezett formában történő betelepítés részben a nagybirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt. A bécsi kormányzatot az adóalap növelése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak: a katolikusok arányát kívánták növelni. Ezért az állami telepítés döntően katolikus németek beköltözését jelentette. A betelepülések hatására a m agyarság számaránya jelentősen csökkent. Magyarország nem csak többnemzetiségűvé, hanem kevert nemzetiségűvé vált. Az országban megtalálhatóak voltak a szlovákok, a ruszinok, a románok, a szerbek, a németek, a horvátok és a cigányság is. Magyarországot nem érintette meg a modern nemzeti eszme, a nacionalizmus. A fő azonosulási pont a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt. A szülőföldhöz kötődés mellett még létezett az országgal való azonosulás is. Így nemzetiségi

ellentétek az 1780-as évekig nem voltak. A magyarság teljes társadalmat alkotott a 1 8. században Élén a p ár tucat családból álló arisztokrácia és az ország népességének 4-5%át kitevő nemesség állt. A polgárság száma továbbra is csekély volt. A magyarság zömét továbbra is a parasztság tette ki A főnemesi családok száma a korszakban megháromszorozódott (kb. 150 család) A hadakozás helyett a hivatali pályák jelentették a felemelkedési lehetőséget számukra, ami együtt járt a Bécsbe költözéssel és az udvarhűséggel. Az arisztokrácia eltávolodott a nemességtől, csökkent befolyása az ország életére. A nemesség nem volt egységes A parasztok jelentős része röghöz volt kötve, de a népmozgások a szolgáltatások átmeneti enyhülését eredményezték. A 18. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött A volt hódoltság területein továbbra is jelentős maradt a rideg

állattenyésztés, amely elsősorban a hústermelést szolgálta. Itt nagy előrelépést jelentett a földművelés újbóli megjelenése Másféle fejlődés jellemezte a volt királyi Magyarország területét. Ott az állattartásban előretört az istállózás, s az új fajták is megjelentek. Mezőhegyesen, Bábolnán, Kisbéren állami ménes birtokot alapítottak. A magyarszürke szarvasmarhát a h úsáért tartották, míg a teheneket a t ejgazdaság miatt. Keresztezésükből alakult ki a magyartarka szarvasmarhafajta Ez kettős hasznosítás volt, mert így jó volt a tej és a hús is. A sertéseket a települések közelében lévő erdőkben legeltették. Juhot is tartottak a gyapjújáért A fejlődést a s zázad végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős szerepet játszottak az éhínségek visszaszorításában. A kapásnövényeket először a kertekbe, majd az ugarba vetették és így növelték a föld

eltartó erejét. A taxás (bérlő) falvakban 1780-as évektől kukoricát termeltek (csak ott, ahol nem volt robot) és hízlalásra (disznó, ökör). A kukorica szegényeknek élelemként, az uradalmakban takarmányként szolgált. Megjelenik a burgonya is. 1800 után dohányt termeltek, kísérletek rizs és indigó termesztésére A kisszámú népesség és s tőkehiány következtében az egész országban a céhek voltak jellemzőek. A Felvidéken és Ny-Dunántúlon manufaktúrákat szerveztek A parasztság eszközei és használati tárgyai jelentős részét maga állította elő, így a piac rendkívül szűk volt. Az előrelépést az iparosok számának növekedése mutatta. Tömegcikkeket gyártottak: posztó, edények, konyhai cserepek. A törökkor az ipari fejlődésnek sem kedvezett: a volt hódoltságban a céhek ismételt megjelenése is fejlődést jelentett. A manufaktúraipar alig fejlődött ki hazánkban. Magyarország gazdag ásvány kincskészletei

következtében jelentős volt a bányászat. A nemesfém bányászat aránya csökkent, de megnőtt a réz és a vas szerepe, és megnyitották az első szénbányákat. A víz kiszivattyúzása problémát jelentett, ezért azokon a területeken, ahol sok volt a víz, a legkorszerűbb gépeket alkalmazták. Még úgy is víztelenítettek, hogy a régi bányákat újra és tovább mélyítették. Selmecbányán bányatisztképző intézetet is felállítottak (1735). Közvetlenül a termelők és a fogyasztók között zajlott a belső áruforgalom a vásárokon. A legjelentősebbek a nagyobb városokban tartottak országos vásárok voltak, ahol a parasztok és a kézművesek személyesen árulták termékeiket. A népesség és települések számának növekedésével a b elkereskedelem volumene a század folyamán nőtt. Bővült az ország külkereskedelmi forgalma. A kereskedők a század közepéig örmények, görögök, szerbek voltak, akiket a század második felében

fokozatosan a zsidóság váltott fel. A kivitel alapvetően mezőgazdasági termékekből (élőállat, bor, gabona, dohány, gyapjú) és nyersanyagokból (fémek) állt, míg a behozatal iparcikkekből. Az ország külkereskedelme döntően az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg a korszakban alapvetően pozitív volt. A közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú kérdés volt a hadsereg, a posta és az áruszállítás szempontjából. Ezért mind a kormányzat, mind a megyék igyekeztek javítani a sanyarú helyzeten. A szárazföldi közlekedés fejlesztése érdekében szélesítették a földutakat, új hidakat vertek, és vízelvezető csatornákat építettek szerte az országban. Mivel nagy tömegű árut csak vízi úton lehetett szállítani, komoly tervek születtek a folyókat összekötő csatornák építésére. A kormányzat csökkenteni kívánta a vámhelyek számát, azonban a vámokból tartották karban a

hidakat, utakat, réveket. Ezért a belső vámok csökkentését és az utak korszerűsítését egyszerre nem lehetett kivitelezni. II. Témakör Népesség, Település, Életmód 3. A Dualizmus Korának Társadalma Államforma: A magyar-osztrák kiegyezés során a Habsburgok régi monarchiája dualista (kétközpontú) alkotmányos monarchia lett. Társadalom: A hatalomban két osztály osztozott: a nagybirtokos osztály és a nagypolgárság. Az államhatalom kulcspozíciói azonban az arisztokrata vagy nemesi nagybirtokosok kezében voltak. A szerzett vagyonnál többet nyomott a latban az örökölt, különösen ha grófi cím is járult hozzá. Földbirtokos osztály: A főrendi ház tagjainak többségét, átmentett feudális előjogként, a "született" főrendek alkották. Politikai hatalmukat a parasztság tömegeivel való feudális viszonya biztosította A nagybirtokosok társadalmi befolyását az "úri" középosztály közvetítette lefelé.

A nemesi nagybirtokosok jelentették az összekötő kapcsot a dzsentrivel. Polgárság: A polgárság felső vékony rétegét 100-150 dúsgazdag család alkotta. Az új tipusú vállalkozó polgár oda fordult, ahol nagyobb hasznot remélt. A nagypolgárság a politikai életben nem kapott, nem is nagyon igényelt szerepet: társadalmi tekintélye kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött helyénél. A nagypolgárságot a vagyonos középpolgárság és az értelmiség lefelé szélesedő rétegei zárták el a kispolgári tömegektől. "Úri" középosztály: A középosztály voltaképpen nem egységes osztály , hanem különböző osztályok és rétegek halmaza. A nyugati országokban olyan gyüjtőmedence, amely megkönnyíti a felső és az alsó középrétegek közötti mozgást. Magyarországon az úri középosztály a többi társadalmi osztálytól elzárkózott, a társadalom szerkezetét nem rugalmasabbá, hanem merevebbé tette.

Kispolgárság: A családtagokkal együtt több mint kétmilliós kispolgárság létszámban megközelítette a munkásságot. Sok volt közöttük a lecsúszott kisnemes Számosan beolvadtak közülük a munkások közé. Munkásosztály: A korszak végére a magyar munkásság megizmosodott. A magyar nemzetiségű munkások aránya nagyobb volt, mint a magyarok országos aránya. A hazai munkásság koncentráltsága is nagy volt: 60%-uk nagyüzemben dolgozott. Parasztság: A társadalom széles, szilárd talapzatát változatlanul a p arasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás után a r endi értelemben egységes parasztság felbomlott. Az úri középosztály elzárkózása mesterségesen zárta egy keretbe az egyébként osztályokra (kizsákmányolókra, kisárutermelőkre, bérmunkásokra) szakadt parasztságot. A birtokos parasztság életszínvonala az agrárkonjunktúra következtében kissé emelkedett. A föld vált a legfőbb értékké. III. Témakör

Egyén, Közösség, Társadalom 1. A Középkori Magyar Királyság megteremtése A honfoglalás okozta változások: • az új szállásterület jobban védhető és kisebb területű volt, mint a korábbiak; gyepű • kevesebb szabad közrendű kell a nyájak terelésére és védelmére; • a törzsi-nemzetségi vezetők a függés más fajtájára kényszerítik a feleslegessé vált harcospásztorokat: besorolják őket a földművelők közé, vagy feleslegessé váltak; • ez az érintetteknek társadalmi presztizsveszteséget jelentett; • kivezető útnak kínálkozott egy-két törzsi vezető irányításával zsoldos ill. egyéni zsákmányszerző hadjáratra indulni nyugatra; • ezek voltak a kalandozások; • ez a harci taktikájuk, harcmodoruk miatt sokáig eredményes volt, a feudális anarchiától meggyengül Nyugat-Európa nem tudott sikerrel védekezni; • De: a szász uralkodó, I.HENRIK és INAGY OTTÓ megfékezték az anarchiát, és

933-ban Merseburgnál és 955.ben Augsburgnál nagy győzelmet arattak; • bár még voltak kisebb hadjáratok, kiderült, hogy a társadalmi feszültség levezetésére ez a megoldás nem alkalmas; • nagyobb veszély is volt: a sorozatos háborúk (és pogány voltunk) Európa közellenségivé tett bennünket; • új megoldást kellett találni, változtatni kellett, a magyarság léte forgott veszélyben • 972: Géza (Gyécsa ~Gyeücsa) fejedelem lesz; feladatai: • • a kalandozások megszüntetése; betagozódás a keresztény Európába; követeket küld I.Ottóhoz, megtérési szándékkal; • nem Bizáncba, mert: azok már korábban voltak Gyulánál, Erdélyben, inkább őt támogatták; Bizáncnak nem kellett az erős magyar állam; • Szentgalleni Bruno püspök megkeresztelte Gézát • a kereszténység nem vallási, hanem politikai kérdés volt számára; 973.március: Quedlinburgba, IOttó birodalmi gyűlésére követeket küld,

hittérítőket kér; • a nagyfejedelem örökletes birtokai behálózták az egész országot, katonai erővel le tudott verni minden lázadást; • katonai ereje fenntartását saját erőforrásokból oldotta meg, a nagyfejedelem nem vett részt a k alandozásokban, így nem gyengül ereje a kalandozások kényszerű befejezése után; • hadereje: • nehézfegyverzetű zsoldossereg: orosz-varég testőrök: kétélű, egyenes kard, sodronypáncél, sisak; ellátásukat a v ámok, a só- és ezüstbányák jövedelme és az első királyi adók biztosították • magyar törzsi-nemzetségi katonaság: könnyű fegyverzetűek: fokos, kopja, szablya; eltartásuk a szolgálónépek dolga; • csatlakozott népek katonai segédcsapatai: székelyek, besenyők; felderítés, utóvéd; nagycsaládok, a családi gazdaság tartotta el őket; SZENT ISTVÁN • születési időpontja bizonytalan, 970 körül, Esztergomban született; Vajk <talán: baj török:

’gazda’ + k: kicsinyítő képző>; • Géza dinasztikus okokból Civakodó Henrik bajor király lányát, Gizellát kérte meg; 997: Géza meghal, előtte Istvánt jelöli (a seniorátus helyett a primogenitura); • ellene Koppány (ő az egyetlen élő férfirokon, Géza és Koppány testvérek voltak, Árpád dédunokái) • az egyház is ellenzi: a levirátus (sógorházasság) paráznaság; 997: Veszprém mellett István és nyugati lovagjai (Vecellin, Hont, Pázmán) legyőzik Koppányt; 1000.dec25előtt István Asztrik meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezési intézkedéseinek jóváhagyására Rómába küldi II.Szilveszter pápához; 1000.dec25 vagy 1001jan1: Istvánt a IISzilveszter pápa vagy IIIOttó német-római császár által küldött koronával királlyá koronázzák; • megoldandó feladatként maradt még az erdélyi Gyula és a Maros-Al-Duna vidék urának Ajtonynak legyőzése; • 1003: Gyula leverése (őt és

családját fogságra veti, de nem öli meg); • 1008 (vagy 1028): a királyi sereg Csanád vezetésével leveri Ajtonyt; ÁLLAMSZERVEZÉS Egyházszervezés: • folytatja Géza munkáját: hagyományos vallást; • erőszakos térítés, minden eszközzel pusztítják a régi az erőszakot kényszerből alkalmazta; a kereszténység terjesztéséért kapta később az „apostoli” jelzőt és a kettős keresztet; 1001: Ravennában a pápa megalapítja az esztergomi érsekséget, • • • első érsek Radla, majd Asztrik (korábban kalocsai püspök volt) Istvánnak szabad kezet ad a püspökségek megszervezésére; • 10 egyházmegye: veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari erdélyi; • az esztergomi mellett a kalocsai is érsekség lett; gondoskodott a fenntartásukról is: egyházi tized + hatalmas birtokadományok; Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a t izedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc

részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljes egészében a püspöké legyen. Szent István II.törvénykönyve 18cikkely • kolostorokat is alapított: 1002: pannonhalmi bencés apátság (az alapítólevél az eredetit interpoláló XII.sz-i másolat); • biztosította az egyház megélhetését: Tíz falu építsen templomot, melyet adományozzon meg két házzal és ugyanannyi szolgával, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 a prómarhával. Ruhákról pedig és terítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök. Szent István II.törvénykönyve 1cikkely • gondoskodott az új hit védelméről, elterjesztéséről: 8. Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha valaki lovakkal

dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, melyeket ha akarja, bőrével megválthat. 9. A papok pe dig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem a tűz őrzés végett maradt otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le. 10. Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön. 19. Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a s zent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek

dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket. Szent István I. törvénykönyve • az egyházat a társadalom vezető erejévé tette: 1. Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét, közösítsék ki. Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. 2. Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el Senki se merjen ugyanis egyházi személyt világi nyilvánosság előtt kivizsgálni,

hanem csak az egyházban. Szent István I. törvénykönyve A királyi vármegyerendszer kiépítése • az államszervezéshez elengedhetetlenül szükséges politikai szervezet; a királyi hatalmat biztosító központok; • István alatt 30-40 megye jött létre; • a királyi birtokterület összefüggő, egy tagban fekszik; • élén a megyésispán: • • a királyi kíséret tagja, előkelő (gyakran a megyét is róla nevezték el); • a megye legfőbb bírája, beszedte az adót, katonai parancsnok; • a jövedelem 2/3 része a királyé, a többi a megyésispáné; a várak köré szerveződtek: • korábbi szláv földvárak, megerősített törzsi szállásközpontok; Géza és István is építtetett; • 100-300 m átmérőjű, fapalánk, földsánc; • a megyék határait a törzsek területei szabták meg; • a várak ellátását a várbirtok és a szolgálónépek adták; • elszórtan elhelyezkedő földek (ki kellett kerülni

a törzsi szállásbirtokokat és a királyi adományokat); • több vár van, mint vármegye; • minden vár élén a várispán: királyi alkalmazott, hűbéres; • várjobbágyok: katonáskodók, a régi törzsi szervezet harcos-pásztorainak felső rétege; gyakran önálló birtoka is lehetett; • várszolgák: munka és terményszolgáltatás, örökre a várhoz vannak kötve; Birtokviszonyok • fokozatosan kialakul a földesúri birtokrendszer: • a nemzetségi korban a föld birtoklása az állatállomány mögött másodlagos volt; nemzetségi birtok: bizonytalan, de lehet, hogy a nemzetségenkénti foglalást István jóváhagyta; adománybirtok: a királyi birtokból származik, visszaháramlik a királyra; a királyhű nemzetségek és az idegen lovagok kapták; Egyházi birtok: feloszthatatlan és elidegeníthetetlen, az egyházi állapot részei (nem saját birtokok); Világi birtokok: nemzetségi és adománybirtokok; Királyi birtokok: eredetileg az

Árpád-nemzetség magánbirtokai, birtokközpontok (udvarházak) jönnek létre; az ország területének túlnyomó része a király birtokában van; Társadalmi szerkezet • a nemzetségi-törzsi, vérségi hierarchiát teljesen kiszorította a területi elv: mindenki a terület urának-birtokosának alárendeltje; király: Magyarországon teljhatalmú úr, nincs még nyoma a nemesi anarchiának; előkelők, főemberek: • főurak, püspökök, volt törzsfők, nagyobb nemzetségek vezetői, előkelő idegen lovagok; fontosabb megyék ispánjai; • belőlük alakult ki a királyi tanács (senatus), tagjai: • egyháziak (praelati): érseke, püspökök; • világi előkelők (nevük): a XII.sz-ig: comes = ispán XIII.szeleje: nobiles; utána: barones; • a király és tanácsa együttesen jelenti a k özhatalmat, megtestesíti, képviseli az ország népét; • elvileg a király csak a tanács hozzájárulásával hozhatott törvényeket; • tényleges

politikai súlya mindenkor az erőviszonyok függvénye; közrendűek: • bizonytalan, valószínűleg a korábbi harcos-pásztorok felső rétege: a várjobbágyok (a törvények és oklevelek szóhasználatában vitézek); • katonai szolgálatot teljesítenek, lehet birtokuk is; • a magánföldesúri birtokokon hasonló, de ott kisebb a számuk; • várszolgák: a várnépek kevésbé előkelő része, földművelők, állattenyésztők, szolgáló népek, mesteremberek; • a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg; • ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét; kiváltságos népek • székelyek, jászok, többnyire a határvédelem a feladatuk; TÖRVÉNYEK • két törvénykönyve csak másolatban maradt fenn: az un. Admonti-kódex 8 lapján; • az első a koronázás után közvetlenül, a második 1030–38 között; • az I. cikkelyeinek ¾ része megszabja a

büntetést is, ez tehát büntetőtörvénykönyv; • a II. a korábbi törvényeket módosító, pontosabb tevő rendelkezésekből áll; • nem találni jelét a nemzetségi vérbosszúnak; • a magyar társadalom jogi szemléletére az egyezkedés inkább volt jellemző; • a törvénykönyv elsősorban a magyar nép és a magyarsággal együtt élő nagyállattartók és az ekés földművelést folytató szlovének számára készült (csak ők tudták megfizetni pl. az 5 tinós büntetést); • a korbeli törvényeket adaptálták a hazai viszonyokra: a gyérebb pénzforgalom miatt a bizánci aranypénz mellett a tinó volt az értékmérő; I.törvénykönyv (35 cikk) 1-5.: az egyház és a papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések; (ezt a korábbiakban megtárgyaltuk) 6-7.: az új birtokrend biztosítása; 8-13., 19: a keresztény vallásgyakorlat biztosítása (volt már); 14-16., 32, 35: erőszakos cselekmények megakadályozása; 18., 20-25:

a földesúr jogának biztosítása népe felett; 26-31.: özvegyek és árvák jogainak védelme, a nők jogviszonyai; Gazdasági élet • továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó; • földrajzi környezete: füves alföldek, erdős dombvidékek; • az állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a földművelés; • a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg; • ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét; • 4-5 családból, 15-20 kiscsaládból álló félnomád falunak százon felüli marhája, ezret meghaladó kisállata (juh, disznó); állatenyésztés: • a csapadékos Kárpát-medence egy terület évente négyszeri legeltetését tette lehetővé; • 10-50 q fű kat.holdanként (75x75 m oldalú négyzet); • a teljes állatállomány nem állapítható meg, csak az arányok: 25 % ló, 30 % szarvasmarha, a többi sertés és juh; • a nomadizáláshoz

képest megnőtt a takarmányozás jelentősége; földművelés: • rendszerint azokat a területeket művelték, melyek korábban legelők voltak; • faluközösségek, közös legelővel és erdővel; • három ekeféle: karcoló-, túró- és nehézeke; volt borona is; • igen gyakori a magleletekben a búza; • gyakori a köles, a rozs; • ritka a az árpa és a zab; szórványos a kender és a len; • aratás sarlóval, utána nyomtatással csépeltek; • a X-XI.sz-ban kézimalmok, de már 1009-ben okleveles hely: vízimalom; • a hozam mindössze kétszeres volt; • saját szükségletre a ruhaanyagot maguk szőtték (len- és kenderfeldolgozás); • az ipar az egyes szolgáltató népek kézműipara, zömmel önellátás; • mindenkivel kereskedünk; • a királyi adókat természetben fizették, a király és kísérete végigjárta a megyéket, és felette az összegyűjtött terményeket; • a pénzverés helyszíne: Esztergom.

Külpolitika • békére törekedett, csak kényszerből háborúzott; • a legveszélyesebb szomszéd a n émet volt, ezzel Gizella révén jó a kapcsolat (II.Henrik német-római császár testvére volt); 1018 előtt: meg-megújuló harcok a Morva és a Vág vidékén a lengyelek és a m agyarok között; • déli külpolitikánkat a nagyhatalom Bizánc határozta meg; 1018: István háborút visel II.Baszileosz bizánci császár szövetségeseként Sámuel bolgár cár (Keán) ellen; Sámuel leverésével Magyarország határos lesz a bizánci birodalommal; • Magyarország diplomáciai helyzete igen előnyös lett: a térség mindkét nagyhatalmához házassági kapcsolatok fűzték, nyugat és kelet között a kapcsolatszerző szerepét tölthette be; 1018-1031: István megnyitja Nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat; 1030: II.Konrád német-római császár hada Magyarországra támad; Esztergomig nyomul előre, majd az

utánpótlás hiánya miatt kivonul az országból; a magyar csapatok Bécsig üldözik a sereget; 1031: a császár nevében fia, III.Henrik német király békét közt: • a Lajta és a Fischa folyók köze és a Morva folyó jobb partja Magyarországhoz kerül; Utódlás • a primogenitúrát kellene továbbra is alkalmazni, mert csak így biztosítható, hogy államszervező munkája tovább folytatódik; • első fia, Ottó korán meghalt, a másodikat, Imrét Gellért püspökre bízta; 1018 körül: Intelmek: korabeli királytükör; 1031: Imre vadászbalesetben meghal, nincs utód; • Vazul fiai következtek volna, de ők a régi rend híveit voltak; • állítólag részese volt a k irály elleni összeesküvésnek, István megvakíttatta, fiai elmenekültek Lengyelországba; István ezzel jogos örökös zárt ki az utódlásból; 1032: István az országba hívja Orseolo Pétert, őt szánja utódának • ellenállást váltott ki, mert a saját örökös

helyett idegent hozott a király; 1038.augusztus 15: meghal István, • római szarkofágból átfaragott koporsóban, az általa alapított székesfehérvári királyi bazilikában temették el; III. Témakör Egyén, Közösség, Társadalom 2. A Virágzó Középkor Magyarországon Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a legnagyobb szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban látta elérkezettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy kiűzze a törököt egész Európából. Egyik győzelme követte a másikat, a balkáni népek is megmozdultak Hunyadi hadai eljutottak a B alkán-hegységig. A szultán igen kedvező békeajánlatot tett, melyet hosszasan mérlegelt az ország. Az európai országok és a pápa követe a helyzet kihasználására, a

háború folytatására ösztönözte a királyt. Ulászló megbízottja végül Drinápolyban 1444 júniusában 10 évre szóló békét fogadott el a szultántól. Mégis megkezdődött török elleni támadás. A magyar sereg Várnánál értesült a török had átkeléséről Az 1444 november 10-én megvívott ütközet a becsvágyó Ulászló meggondolatlanságán bukott el, ő maga is meghalt. 1446 júniusában a pesti országgyűlésen Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá választották. Kormányzóként az ország tanáccsal együtt helyettesítette a királyt Első törvényeivel szabályozta a kormányzó hatáskörét. Elrendelte a zavarok idején elfoglalt birtokok visszaadását. A hivatalban lévő bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a tisztségek betöltéséről. Gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről is Hunyadi a rendi hatalom megszilárdítása közben készült a török elleni támadásra. A bárók mindent megtettek

Hunyadi háttérbe szorítására. Hosszas alkudozások után a trónt V László foglalta el 1453ban Hunyadit az ország főkapitányává és a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófjává nevezte ki. 1456 j úlius elején II Mehmed óriási sereggel megkezdte Nándorfehérvár ostromát. Hunyadi azonnal odasietett Az őrséget megerősítette, a vár kapitányává sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki. 1456 j úlius 21-én megindult a döntő támadás. A várvédők hősiessége együttesen vezetett a sokszoros túlerőben lévő ellenség megfutamításához: ak ritikus pillanatban megérkezett népfelkelők elszántsága, Hunyadiirányító-szervező tevékenysége és Dugovics Titusz önfeláldozása. Hunyadi számításait keresztülhúzta a halál, a pestis vitte el. Hunyadi Mátyás – 1458. január 20-án a királyválasztó országgyűlésen a köznemessé a Duna jegén állva Mátyást kiáltotta királlyá. Hamarosan bebizonyította,

hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei tették méltóvá a k irályságra. A kormányzónak kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek fel-tétele volt a belső rend megteremtése Nekilátott a legnehezebb feladatnak: a bárók megfékezésének. A kevesebb eredményt hozó birtokelkobzás helyett vagy mellett a méltóságviselők leváltása vagy kicserélése volt igazán hatásos fegyvere. Mátyás uralkodásának első éveiben arra törekedett, hogy megszilárdítsa a rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát Ugyanakkor az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függő állandó zsoldos hadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni. Újjászervezte az államháztartást. Új adókat vezetett be: füstpénz- már nem

telkenként szedte be az adót, hanem háztartásonként. Rendkívüli hadiadó- legfontosabb adófajta, évente többször is beszedték. Ezen kívül többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözködését A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult A legfontosabb államügyeket a n agy kancellária intézte. Az ország gazdaságának vezetése a k incstartóság feladata volt. Az igazságszolgáltatást a király bírósága végezte Ezeknek az intézményeknek a vezetői a köznemesi, a polgári, a jobbágyi sorból emelkedtek fel. 1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze, a k öznemességre támaszkodott. Új hadjáratokat vezetett Bécs és a t örök ellen Mátyás a rendi monarchia központosítására törekvő politikájával

megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt, megállította a török terjeszkedését. III. Témakör Egyén, Közösség, Társadalom 3. A Reform Mozgalom Kibontakozása 1. A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban a) Mezőgazdaság Hazánk agrárország. A XIX sz első felére a földesurak kiterjesztik a majorsági területet árutermelés céljából. Ezáltal saját vagyonunk a haszon miatt gyarapszik (Nagyobb majorság Eredmény: több árut tudnak termelni, több a haszon, nagyobb a bevétel). Jellemző maradt a robot, a háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés. Mint látható, a földbirtokosok vagyona nőtt, de a kézben lévő pénzt nem a birtokok fejlesztésére használták föl, hanem elherdálják. Néhány előnyös helyzetben lévő nagybirtokos – az ország nyugati, északnyugati peremén – arra használja föl a konjunktúrát, hogy birtokát korszerűsítette. A korszerűsített nagybirtokon

elterjedt a vetésforgó. Vasekét, vetőgépet használtak, képzett gazdatiszteket alkalmaztak Példájuk egyre vonzóbb lett, követésük azonban a tőkehiány miatt a legtöbb birtokos számára szinte lehetetlen. Magyarország a mezőgazdaság szempontjából nem sokat lépett előre. Amikor bekövetkezett a dekonjuktúra, elhanyagolt gazdaságok és a rossz minőségű, eladhatatlan termények jellemezték Mo. mezőgazdaságát (Ennek következménye, hogy a nemesség nagy részénél válsághelyzet alakul ki.) b) Ipar A napóleoni háborúk alatt fölvirágzott a kontinentális kereskedelem. Hatására nálunk is új manufaktúrák keletkeznek. Fönnmaradt viszont a kézműipar céhes szervezete A dekonjuktúra ideje alatt visszaesés figyelhető meg. A kereskedelem, a kézművesipar és a manufaktúrák fejlődése leáll. A megkülönböztető vámpolitika elvágta Mo.-t hagyományos kereskedelmi partnereitől, és az örökös tartományok piacává tette. (Mindez hatással

volt a társadalom alakulására is) c) Társadalom A társadalom felső rétege differenciálódik. Van a nemességnek egy kis csoportja, akik meggazdagodnak. A nemesség jelentős része viszont (kis- és középnemesség) elszegényedik Eladási nehézségekkel küszködnek, hiteleket kell felvenniük, nem tudnak fizetni, elszegényednek, nincstelenné válnak. Így kialakul a BOCSKOROS nemesi réteg Számuk kb 700.000 Életformájuk, műveltségük nem különbözött a parasztétól A nagybirtokot gyűlölték, de előjogaikhoz görcsösen ragaszkodtak. A parasztság is differenciálódik. A parasztság felső rétegének sikerül az árutermelésbe bekapcsolódnia. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak, pusztákat bérelhettek, s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. A zsellérek számottevő munkaerőtartalékot képeztek Azok a viszonyok azonban, amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez, nem biztosították munkaerejük

kihasználását. A társadalom harmadik csoportja a munkások, kiknek száma a konjuktúra idején igen kevés. A polgárság Mo.-n gyenge, mert a lehetőségek nem olyan nagyok A hivatalokat, tisztségeket a nemesség képviseli. Az értelmiségi réteg a legalsóbb társadalmi rétegből termelődik ki. Anyagilag nem ellátottak A módosabb réteget a jobb családból származók alkotják. A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiek köréből kerültek ki. 2. Széchenyi programja A reformkor elindítója gróf Széchenyi István volt, aki 1825-ben az országgyűlésen felajánlja egyéves jövedelmét arra, hogy létrejöjjön a MTA. Ezen az országgyűlésen sok más probléma is felvetődik (pl.: jobbágykérdés, kultúra) A felajánlás helyszínén 154000 pengő gyűlik össze, amit 8-10 nemes adott össze. Ez az, ami elindítja a reformokat Ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál veti fel a jobbágykérdést. Ez óriási felzúdulást

vált ki A nemesek első reakciója, hogy elzárkóznak a gondolattól. Széchenyi édesapja, Széchényi Ferenc, aki sokat tett az országért. Létrehozta a N emzeti Múzeumot és a Széchényi könyvtárat. Anyja a Fastetich családból származott Ő is a haladó gondolkodásúak közé tartozik. Széchenyi fiatal korában sokat katonáskodott és utazgatott. Így jutott el Angliába is Itt alakultak ki reformgondolatai. Mikor visszatért, még élesebben látta a különbségeket NyugatEurópa és Mo között Gondolatai: Jobbágykérdés. Azt állítja erről, hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott, mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára, mivel a munkájukért bért nem kapnak. Viszont a terményfelesleg kevés arra, hogy jó életet teremtsenek maguknak. (Széchenyi erre nem talál megoldást. Ő sem tudott volna igazán jobbágyai nélkül élni) A Hitel című munkájában felfedezi azt, hogy a nagybirtokosok gazdaságfejlesztő

tevékenységének legnagyobb gátja az ősiség törvénye. (Vagyis a birtok nem eladható, nem adományozható, hanem csak örökölni lehet. Ennek következményeként a birtokosoknak ha nincs pénzük, nem tudnak eladni a földjükből, aminek árából kifizetnék az adósságukat.) Nincsenek bankok, nem tudnak hitelt felvenni, mert a bankárok nem látnak fedezetet a pénz visszafizetésére. (Ezt is az ősiség törvénye gátolja) Széchenyi szerint az ősiséget kellene teljesen eltörölni. Másik két könyve a Világ és a Stádium. A Stádiumban 12 pontban foglalja össze gondolatait Eme pontok: – törvény előtti egyenlőség – megyei ügyvédeket hiányolja – nemesi adóztatás – hitel – ősiség eltörlése – le kell vezetni az örökösödési ellentéteket – vizek, utak elrendezése – országgyűlési tárgyalások – belvámok – monopóliumokat eltörölni – hatósági árszabás (maximális) Ez a három könyv elméleti munkájának eredménye.

Mo és Ausztria kapcsolatával is foglalkozik. Nem volt híve a függetlenségnek Széchenyi Ő nem akart Ausztriától elszakadni (Kossuth és Széchenyi közt ez adja a fő ellentétet.) Gyakorlati munkái – a Duna szabályozása – Lánchíd (Megtervezéséhez és megépítéséhez sok pénzt ad. Angliában ismerte meg Klark Ádám építészt, akit meghívott a Lánchíd építéséhez.) – gőzhajózás megindítása (Balatonon a kisfaludi hajó) – Tisza szabályozása – lóverseny meghonosítása – lótenyésztés – hengermalom építése – vasútépítés (1846-ban indul meg először a vasút.) 3. Kossuth programja Kossuth először az 1832-36-os országgyűlésen tűnt fel. Döntő szerepe volt a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtésében. Kézzel írott, majd nyomtatásos újságát, az Országgyűlési Tudósításokat kézről-kézre adták. A reakciót maró gúnnyal, a reformeszméket tisztelettel és lelkesedéssel kommentálta.

Tehetsége már ekkor sok hívet teremtett a reformok ügyének. I. Ferenc halála után a hatalom Metternich kezében összpontosult, aki az erőszak, a megfélemlítés eszközét alkalmazta. Az országgyűlési ifjak után Kossuth következett Betiltották új lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat, melyben az országgyűlés feloszlása után a megyei ellenállást élesztette. Ellenszegült, ezért „hűtlenség” vádja alapján börtönbe hurcolták. 1839-40-ben ülésező országgyűlés nemcsak az önkéntes örökváltság és az ipari ütemek engedélyeztetését érte el, hanem a politikai foglyok amnesztiáját is. Kossuth a börtönben nemzetgazdaságtant és angol nyelvet tanult. 1841 januárjától Kossuth főszerkesztője a Pesti Hírlapnak, ezt a lehetőséget azért kapta, mert a kormánykörök úgy vélték, hogy a cenzúra és az anyagi érdekeltség majd megnyirbálja Kossuth ellenzékiségét. Kossuth zsenialitása viszont új fegyvert teremtett: a

modern újságírást. Politikai vezércikkei sorra vitték a gazdaság és a politika valamint a társadalom égető problémáit, egységes programmal ötvözve, és kiegészítve az addig fölmerült reformgondolatokat. Kossuth független nemzeti államot akart. Ez a Habsburg Birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást jelentett. Azt hirdette, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: – szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztoknak – közteherviselés, a nemesek megadóztatása – kötelező örökváltság állami támogatással – népképviselet Programja tartalmazta a polgári tulajdonviszonyok és a polgári egyenlősé megvalósításának körvonalait. Kossuth látta, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a közép nemességre vár, mert a hazai polgárság gyönge, és nem is magyar. Nem mondott le a

polgárság erősítéséről és magyarosításáról sem. Kossuthnak nagy része volt az Iparegyesület, majd a m agyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. Az első ipari kiállítás (1842) alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb osztrák és cseh ipar közös vámterülettel megfojtaná a magyar kezdeményezéseket. Ezért védővámokra van szükség. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta az önálló magyar védővámrendszert, de a király elhalasztotta a kérdés érdemi tárgyalását. Az ellenzék ekkor a magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet, Védegyletet (1844) alakított. Az ide belépők vállalták, hogy 6 éven át csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik. Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok valamennyien Kossuth mellé, azok a viszonylagos gazdasági és polgári átalakulás demokratikus programja mellé álltak. Ezen mit sem változtatott, hogy

1844-ben kiütötték kezéből legjobb fegyverét, a Pesti Hírlapot. Széchenyi és Kossuth vitája Széchenyi sohasem tagadta meg eszméit. Az idő azonban túllépett rajta Széchenyi látszólag Kossuth modorát, igazából azonban reformrendszerét támadta. Nem akart Béccsel ujjat húzni, félreértette a kétszínű taktikát és felülről jövő reformokban reménykedett. Széchenyit a P esti Hírlap cikkei, a v itarovatának, a K elet népének kiadása készteti vitára. Később azonban Széchenyi elszigetelődött. A reformkor legfontosabb vívmányai A XIX. század folyamán az európai nemzetek a feudalizmusból a polgári nemzetállam és a tőkés gazdasági rendszerbe vezető út különböző állomásain voltak, de a fejlődés mindenhol érezhetővé vált. Az 1830-as években forradalmi hullám bontakozott ki, amely elsősorban a Szent Szövetség konzervatív rendszere ellen irányult, egyúttal megnyitotta az utat a polgári átalakulás és az azt

elősegítő liberalizmus előtt. Nyugaton a gazdasági és a társadalmi fejlődés egybeesett, a liberális eszméket a polgárság képviselte, amely falhasználta az új ideológiát saját hatalmának kiépítésére, ezzel szemben Kelet-közép Európában a politikai függetlenség és a területi egység – végső soron a polgárság – hiányában a liberalizmus erősen nemzeti színezetet kapott. Az Osztrák Birodalmon belül nagyon eltérő fejlődés figyelhető meg, míg az osztrák és cseh tartományokban nyugat-európai minta szerint megkezdődött az iparosodás és megerősödött a polgárság, addig Magyarország megmaradt agrárországnak, a birodalom többi tartományának nyersanyag szállítójának. Az ipar kialakulását többek között a megmerevedett céhes ipar akadályozta, de emellett a polgárság számaránya is alacsony volt (ráadásul a polgárság nagy része német anyanyelvű volt). Az idegen nyelvű és érzelmű polgárság helyett a

nemesség egy része állt a nemzeti liberalizmus élére, fő követelésű a nemzeti önrendelkezés volt, és bár eleinte a társadalmi változásoktól kiváltságait féltette, a társadalmi helyzet változása arra kényszerítette őket, hogy a polgárosodás útjára lépve feleljenek meg a kor követelményeinek. A magyar reformkor az 1830-as években született meg, elsősorban az Európán végigsöprő forradalmi hullám hatására, amely egyrészt a nemességen belüli reformtörekvéseket erősítette, másrészt a szétváló rendi ellenzéket állásfoglalásra kényszerítette. A reformkornak három jól elkülönülő irányzata figyelhető meg: 1. Széchenyi és Wesselényi irányzata (1830-tól) 2. Kossuth politikája (1840-es évek eleje) 3. Centralisták irányzata (1840-es évek közepe) A reformmozgalmak elindítója Gróf Széchenyi István, akit utazásai során (Anglia, Törökország, Görögország, Nyugat-Európa) szerzett tapasztalatai arról győztek

meg, hogy életét a haza felemelkedésének szentelje. 1825-ben létrehozza a Magyar Tudományos Akadémiát, amelynek céljaira egy évi jövedelmét ajánlotta fel. Jelentős írói munkássága is, híres könyvei: Hitel (1830, a hitel kérdése mellett foglalkozik a f eudalizmus lebontásának módjával is), Világ (ez válasz Desseffy Józsefnek a Hitel bírálatára írt művére, a Taglalatra), és a Stádium (1843, amely a reformprogram első konkrét leírása). Az elméleti mellett nagyon fontos volt a gyakorlati munkássága is, nevéhez fűződik a Tisza szabályozása, a lóversenyzés és lótenyésztés megszületése, a dunai gőzhajózás és az első állandó kőhíd (Lánchíd) Pest és Buda között. A közteherviselés és a kultúra szószólója volt. A reformkor liberálisai túl békésnek találták Széchenyi programját, kevesellték a lényeget, a társadalom egészét érintő reformokat, nem értettek egyet az arisztokrácia vezető szerepének

konzerválásával sem, de vitathatatlan érdemeket szerzett (ezt még ellenfele, Kossuth Lajos is elismerte) a nemzet felrázásában, a társadalmi reformok előkészítésében. Az 1832-1836-os országgyűlésen az ellenzék vezéralakja az a Wesselényi Miklós volt, aki barátságot kötött Széchenyivel, majd együtt járták be Európát, de a polgári átalakulás és a nemzeti követelések összekapcsolásával politikája eltávolodott Széchenyitől. A megerősödött Bécs a reformmozgalmak elfojtásába kezdett, amely támadás fő célpontja Wesselényi lett, akit 1835-ben perbefognak és bebörtönöznek. Bécs lépése nem érte el a kívánt hatást, az erőszak csak növelte az ellenzéki érzelmeket, ezért taktikát változtatva megpróbálta kisebb reformokkal leválasztani a jobb módú nemeseket a reformmozgalomról. Ennek értelmében született döntés az 1839-1840-es országgyűlésen az önkéntes örökváltságról, valamint a kedélyek

megnyugtatása céljából a politikai foglyok amnesztiát kaptak. A második irányzat vezéralakja Kossuth Lajos, aki elszegényedett nemesi családból származott, és képzett jogász volt. Kossuth hírnevét az általa szerkesztett Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások című újságaival (amelyeket a cenzúra elkerülése érdekében magánlevélként kaptak meg a címzettek, a m egyék) alapozta meg. Tevékenységéért bebörtönözték, majd szabadon bocsátása (1841) után megbízást kap a Pesti Hírlap szerkesztésére. Szerkesztésében az újság népszerű és megbízható hírforrássá vált, politikai programját pedig vezércikkekben fejtette ki Kossuth. Kossuth politikáját középutasnak nevezhetnénk, elsődlegesnek tartotta az önrendelkezés kérdését, bár a Habsburg Birodalommal való szakítást ellenezte. A reform folyamatok vezető erejének a kiváltságait elvető, a közteherviselést elfogadó középnemességet

szerette volna látni. Az örökváltságot viszont csak kármentesítéssel összekapcsolódva tudta elfogadni. Kossuth nevéhez fűződik az Országos Védegylet megalakítása (1844), amely összefogva a reform erőit előkészítette egy ellenzéki párt létrejöttét. Ezen kívül felkarolta a nemzeti ipar ügyét, mert a nemzeti fejlődés zálogát a gazdasági önállóságban látta, amihez védővámokkal támogatott nemzeti piac létrehozása szükséges. Az 1840-es évek közepén jelent meg a harmadik, mindegyik közül a legradikálisabb irányzat, a centralistáké. Tagjai fiatal, lelkes értelmiségiek voltak (pl Szalay László, Trefor Ágoston, Madách Imre, báró Eötvös József), akik fennálló rendszer mellett a vármegyerendszert is elutasították, új, polgári intézményrendszer létrehozását tartották szükségesnek. Bár önálló politikai szereplésük csak rövid ideig tartott (1846-ban ért véget), de hatásukra olyan fogalmak kerültek a

köztudatba, mint a polgári parlamentarizmus, a felelős kormány vagy a népképviseleti országgyűlés. A következő (1843-1844) országgyűlés sem hozta meg a kívánt reformokat, ami felhívta a figyelmet az ellenzék egységének megteremtésére. A kormányzat mérsékelt reformokat hozott csak, ezek közé tartozik az adminisztrátori rendszer létrehozása, ami Apponyi György alkancellár nevéhez fűződik, a célja pedig a megyékben gyakorolt befolyás növelése volt. 1846-ban Kossuth ismét felvetette az úrbéri viszonyok megszüntetését és az egységes közteherviselés bevezetését (ennek apropója a g alíciai parasztfelkelés volt). Az ellenzéki összefogás ismét elmaradt (meghiúsítva Kossuth tervét), ezt kihasználva a kormánypártiak, hogy létrehozzák az első modern polgári pártot Mo.-n, a Konzervatív Pártot (1846), amelynek programja a fontolva haladás lett. Az élesedő politikai küzdelem halaszthatatlanná tette az ellenzék

szerveződését, 1847-ben Batthyány Lajos vezetésével létrejött az Ellenzéki Párt, amelynek programját az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmazta. Az utolsó rendi országgyűlésen sem születtek meg az áttörést jelentő reformok, a reformpolitika megfeneklett, ebből az állapotból csak a következő évben végigsöprő európai forradalmi hullám zökkentette ki. III. Témakör Egyén, Közösség, Társadalom 4. A Kiegyezés Az osztrák nagypolgárság, s még inkább az uszályába vont középrétegek alkotmányos centralizálásra vágytak, alkotmányt azonban nem kaptak. Az abszolutizmus ezen új kiadásának legfőbb jellegzetessége épen az volt, hogy lábbal tiporta a polgári és nemzeti szabadságjogokat, de a tőkés átalakulást, már csak a birodalom erősítése érdekében is, elfogadta, sőt előmozdította. A nemzetközi felháborodás és saját kényúri törekvései 1850 nyarán véget vetettek Haynau rémuralmának. A katonai diktatúra

szerepkörét a Bécsből irányított polgári kormányzat, a „Bach rendszer” vette át. A Bach rendszer a birodalom korona országait minden autonómiát nélkülöző közigazgatási egységek-ként kezelte. Mivel Magyarországot még Horvátország és Erdély leválasztása után is túlságosan nagynak találták, tovább darabolták. A megyei önkormányzat megszűnt. Az osztrák-magyar belső vámhatárt eltörölték, de egyúttal az osztrák adórendszert is bevezették. Az osztrák polgári és büntető-törvénykönyv hatályát Magyarországra is kiterjesztették. A közoktatást - a katolikus egyház maximális befolyásának biztosításával - az egész birodalomban egységesen szervezték meg. Az élet minden területén nyílt germanizálás folyt. Mindez nemcsak a magyarokat, hanem a nemzetiségeket is sújtotta, akik „azt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből”. 1848 legnagyobb vívmányát, a jobbágyfel-szabadítást nem merték, talán nem

is akarták visszacsinálni. De a forradalmi magyar kormány által megszabott módját a császári parancs a jobbágyság rovására megváltoztatta. A forradalmat vezető birtokos nemesség, bár gazdasági szempontból is nagyon súlyos helyzetbe került, kitartott 1848 tavaszának vívmányai mellett. Az igazi hazafi ellenállt az abszolutizmus csábításának, nem vállalt hivatalt és közszereplést, nem fizetett adót, a rendeleteket kijátszotta, és szűk körben kegyelettel ápolta a szabadságharc emlékét. A reformkor nagy nemzedékéből egyetlen ember élt Magyarországon, aki 1848 sikereiben még osztozott, s bér 1849-ben a politikától viaszvonult, a forradalom ellen nem bontott zászlót. Ez az ember Deák Ferenc. Magatartása a p asszív ellenállás jelképe lett A nemzet fokozatosan ráébredt, hogy van vezére. A passzív ellenállást az emigráció minden követ megmozgató tevékenysége tette fenyegetővé, és viszont, a Kossuth-emigráció fegyveres

készülődésének, a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásainak a néma és ellenálló ország adta a hátterét. A belső bajokkal küszködő Ausztria önhitt vezetői maguk mentek a háború elé, mely háború életre villanyozta a már-már elcsüggedt, csoportokra szakadt magyar emigrációt. Az események kulcsa III. Napóleon kezében volt, aki a solferinói győzelem után sebtében fegyverszünetet kötött a Habsburgokkal. Keserű volt a bizonyosság: a dinasztikus nagyhatalmi politika csak eszköznek tekinti a nemzeti mozgalmakat. A háborús vereség leleplezte az új-abszolutizmus gyöngeségeit. Bachot menesztették Ferenc József tejhatalma erejével abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvényt ajándékozott népeinek. Ez volt az októberi diploma (1860 október 20). Már az októberi diplomát, még inkább a centralisztikus februári pátenst az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés egységesen

visszautasította. A hatalom bécsi birtokosai Deák feltételeit utasították vissza és föloszlatták a magyar országgyűlést. A nyílt önkényuralmat a miniszterelnök, Schmerling is átmenetinek tartotta. Az 1861-65-ig terjedő időszakot ezért nevezték provizóriumnak (ideiglenes állapot) Deák Ferenc nem kevés tépelődés után a 48-as állapotok visszaállítása helyett egy olyan alkotmányos rendezést tett kiinduló-pontjává, amely az állami önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. A megegyezés hívei Bécsben is felülkerekedtek, és Schmerling miniszterelnököt, a cen tralizálás hívét menesztették. 1865 decemberében Ferenc József összehívta az országgyűlést. A königrétzi csatavesztés után (porosz-osztrák háború) az események felgyorsultak. A Habsburg birodalom nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg. 1867 elején gróf Andrássy Gyulát kinevezték

magyar miniszterelnöknek. Az összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt. A talpig magyarba bújt Ferenc Józsefet királlyá koronázták IV. Témakör Modern Demokráciák Működése 1. Az Amerikai Egyesült Államok Kialakulása A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre Míg a déli gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák. Ide először az Angliában üldözött puritánok települtek, akik magukkal hozták az önigazgatás és a szabad véleménynyilvánítás igényét. Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret. A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett Nem paraszt, egy személyben egyesítette a földművest és a mesterembert. Délen a néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. A föld birtoklásáért földbért kellet fizetni. A XVIII. században a gyarmatoknak szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, mint egymással.

Megkezdődött azonban az amerikai belső piac kialakulása Anglia észak-amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacnak tekintette. Meg akarta akadályozni, hogy az amerikai gazdaság a saját lábára álljon. Angol pénzemberek hozzáláttak, hogy megfojtsák izmosodó vetélytársukat. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviselőjük. Bojkottálták az angol árukat, érezhető veszteséget okozva ezzel az anyaországnak. Az adók, illetékek fizetését pedig megtagadták. A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett vámokat, de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hirdette az egyedül meghagyott teavám. Az amerikaiak válaszul a t engerbe szórták három hajó rakományát (Bostoni teadélután). Állandósultak a fegyveres összecsapások 1774-ben Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa.

1776 július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozat-ot. Megszületett az új állam, az Amerikai Egyesült Államok Az erőviszonyok -papíron- az angoloknak kedveztek. Jól felszerelt, kitűnően képzett hadseregük, hatalmas flottájuk és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi hadserege azonban nagy erkölcsi fölényben volt az angolokkal szemben. Ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat technikáját, a lakosságra mindenhol számíthattak. A saratogai győzelem után Franciaország - a visszavágás vágyától égve szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia. Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre. 1781-ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette és fölszámolta az utolsó harcképes angol sereget is. 1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az

Egyesült Államok függetlenségét. Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború. Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború, amelyet a kortárs Európa a felvilágosodás eszméinek gyakorlati alkalmazásaként értékelt. Különösen a f rancia társadalmi – politikai helyzetre hatott erjesztően. A függetlenség elnyerése után azonban nyitva maradt a k érdés: létrejönnek-e a közös intézmények és törvények, kialakul-e az egységes amerikai nemzet, vagy a fölszabadult gyarmatok külön utakra lének. Nem kevés belső küzdelem után 1787-ben összesül a szövetségi gyűlés és megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát. Az Amerikai Egyesült Államok demokratikus alkotmányának csak 22 kiegészítése volt a mai napig is. A történelem első köztársasági alkotmánya, mely szétválasztotta a törvényhozói, végrehajtói és a bírói

hatalmat. Létrejött a 13 gyarmat uniója Az unió az összes többi ügyet az államokra hagyja. Végrehajtó hatalom: Ide tartozik az elnök hatásköre. Az elnök nevezi ki a minisztereket, a bírókat és a diplomatákat. A hadsereg legfőbb vezetője és nincs miniszterelnök, mert az elnök egy személyben miniszterelnök. Prezidenciális hatalom alakult ki A végrehajtó hatalomban csak az lehet elnök, aki betöltötte a 35 é vet és 14 é ve amerikai lakos. Az elnököt 4 é vente választják, de nem közvetlenül, hanem elnökválasztók segítségével. Törvényhozó hatalom: A kongresszusban két hatalom volt: a szenátus és a képviselőház. A szenátusban államonként 2-2 szenátor van, akit 6 évre alkalmaznak és vezetője az alelnök. A képviselőházban államonként 2 szenátor van és az államok lakosságának számszerű aránya szerint. A törvényhozó hatalomban alkotják meg a törvényeket melyeket az elnök elé terjesztenek. Bírói hatalom: Ennek a

csúcsa a legfőbb bíróság, melyet az elnök nevezi ki és élethosszig viseli a címet. Amerika első elnöke George Washington 1789-től. 1791-ben Bill of Rights (10 kiegészítése az alkotmánynak). A kiegészítés tartalmazza: szólás, gyülekezés sajtó, fegyverviselési jog, ártatlanság védelme, jogbiztonság, házkutatás és letartóztatás csak hivatalos úton lehetett. Miranda-féle szöveg: vallásszabadság, ha amely jogot az alkotmány nem tilt meg a tagállamoknak, az a tagállamoknak marad meg. A tagállamokban megengedik a rabszolgaságot. Az alapító atyák jó munkát végeztek A világ legrégibb érvényben lévő alkotmánya kedvező feltételeket teremt a szabad vállalkozás, a tőkés gazdaság amerikai ütemű fejlődése és a polgári demokrácia kibontakozása számára. IV. Témakör Modern Demokráciák Működése 2. Magyarország a második világháború után 1944-őszén az ország kettészakad. Vörös hadsereg Kelet felől a

Németek Nyugat felől A határok a frontvonallal A Tiszántúlon s nyugat felé új hatalmi szervek alakultak. Előtérbe került, az öntevékenység, minden szervezetekkel. A közlekedés és a hírközlés megbénult 1944. december 2án Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNF) a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, A Nemzeti Parasztpárt, A Polgári Demokrata Párt, a S zociáldemokrata Párt, valamint szakszervezetek részvételével. Közös nyilatkozatuk összefoglalta a legfontosabb teendőket:  Szakítás Németországgal  Aktív részvétel az ország felszabadításáért  Fasiszta jellegű intézkedések megszüntetése  Szélsőjobboldali szervezetek feloszlatás  Demokratikus szabadságjogok biztosítása  Szociális követelmények megvalósítása o 8órás munka o nyugdíj  Földreform  Tőkekorlátozó tevékenység  Szomszéd országokkal való kapcsolat kialakítás  Baráti

Jóviszony kialakítása a külpolitikában 1944. december 21 én elfogadta az ideiglenes Nemzetgyűlés a Függetlenségi Front Programját elfogadta. És megválasztották az ideiglenes kormányt  Koalíciós kormány jött létre  Vezetője: Dálnoki Miklós Béla Intézkedései: 1. A háborús Bűnösök felelősségre vonása, 1945 február – 1950 április, 60 e zer ügyet tárgyaltak meg, Miniszterek pere: Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójai Döme 2. Fegyverszünet aláírása: Moszkvában írjuk alá 1945 január 20-án  Vissza kell állítani a Trianoni határokat  Jóvátétel fizetése  SZEB létrehozása  A SZU átmenő területként használhatja Magyarországot míg az Ausztriai helyzet nem rendeződik. 3. Földreform: 1945 március 17 Mo-n kétféle birtokot különböztetünk meg  Úri birtokos  Paraszti birtok A rendelet kimondta hogy az 1000 hol d feletti részt kiosztják, az összes egyházi birtokot

feloszlatják, bankok, pénzintézetek, háborús bűnösök földjeit szétosztják. Átlagosan 5 holdat osztottak ki. MO.-n a társadalom 80% -a kisbirtokos paraszti réteg lett A földreform előtt 47% volt kisgazda és a nincstelek száma 48%-ról 17%-ra csökkent Összesen 5,6 millió holdat osztottak ki. 4. Ki kellett írni a nemzetgyűlési választásokat, ahhoz hogy megvalósulhasson ki kell adni egy választójogi törvényt. 1945-ben ki is adták melynek értelmében a választásoknak titkosnak, általánosnak, közvetlennek kell lennie, 20 év volt a szavazási korhatár. 1945 novemberben a választásokat megtartják első és utolsó amíg nincs rendszerváltás mint demokratikus választás. Miért valósulhatott meg? Nincs SZU. Befolyás, az Antant feltétele ez volt, A kisgazdapárt nyerte 57%-át viszi el a szavazatoknak. A maradékot a következő pártok szerezték meg az alábbi arányban:  17% az SZDP  17% a Kommunisták  9% a Parasztpárt 1945.

november 15-én megalakult az első demokratikus kormány Tildy Zoltán vezetésével Kikiáltották a köztársaságot. V. Témakör Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák 1. Athéni Demokrácia Az athéni állam kialakulása Az athéni állam kialakulása agrártársadalomból kiinduló társadalmi küzdelem eredménye volt. A társadalom fejlődésének további menetére nagy hatással volt a görög gyarmatosítás. A földmagántulajdon általánossá vált, önálló tulajdonosok képződtek Megindult az árutermelés, a t engeri kereskedelem fejlődött. A piac kialakulásával az emberek gondolkodásmódja is megváltozott. Várható volt, hogy az egyéni boldogulás mellett beleszólást kérnek a közösség ügyeibe is. A közösség ügyeit még az arisztokrácia intézte, de mellettük ott állt - még igazi hatalom nélkül - a népgyűlés is. Fokról fokra kialakultak a poliszok, létrejött a poliszrendszer. A városállamok közül Athén és Spárta a

legjelentősebb A köznép első harcai az arisztokrácia ellen Az iparosok és a kereskedők gazdasági súlya a gyarmatosítás által jelentősen megnőtt és összefogtak az ugyancsak elégedetlen parasztsággal. Ezekből a rétegekből tevődik össze a démosz (a köznép), amely megindította harcát a p olitikai hatalomért az arisztokrácia ellen. A köznép alapvető célkitűzése a törvény előtti egyenlőség elérése volt Athénnak is ezen az úton haladt a fejlődése. Az örökletes királyság helyébe az arisztokratikus köztársaság lépett. Az állam élén 9 arkhón (arisztokrata tisztviselő) állt, akik az állam ügyeit intézték. Mellettük állt az Areioszpagosz, a volt arkhónokból állók tanácsa Kr. e 621-ben Drakón került az arisztokratikus köztársaság élére, aki a démosz nyomására írásba foglalta a törvényeket. Ezek ugyan főleg az arisztokráciának kedveztek, de mivel mindenki ismerte őket, mégis egyfajta jogbiztonságot

jelentettek. Törvényei igen szigorúak voltak, innen a közmondás: drákói szigor. Kr e 594-ben Szolónt kérték fel az állam ügyeinek rendbetételére. Megszüntette az adósrabszolgaságot, földreformot hajtott végre ("teherlerázás"), mellyel a parasztságnak kedvezett. Vagyoni beosztást készített, mely a katonáskodás alapja lett. Ezek az intézkedések viszont inkább a gazdagabb rétegeknek kedveztek. Fontos intézkedése volt, hogy a sérelmeiért bárki elégtételt vehet Szolón olyan államrendet tartott helyesnek, ahol egyén és közösség viszonya kölcsönös (jogok, kötelességek); ez azóta alapelve minden demokratikus közösségnek. A démosz győzelme Athénban A legtöbb poliszban ezután egyensúly bontakozott ki a démosz és az arisztokrácia között. Az arisztokrácia már nem, a démosz még nem volt elég erős ahhoz, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Egyes arisztokraták azonban, akik anyagilag érdekeltek voltak az ipar és a

kereskedelem fejlődésében, magukhoz ragadták a hatalmat. Ez a - lényegében a démosz érdekeit szolgáló - rendszer a türannisz, a r endszer élén álló személy pedig a türannosz. Ilyen türannosz volt Peiszisztratosz is, aki a gazdasági élet fejlődéséhez teremtett alapot. A korában megvalósuló nagy építkezések biztosítottak munkát az esetleg munka nélkül maradóknak. Vidékre kiszálló bíróságokat állított fel, a parasztság jogi biztonságát elősegítve A türannisz bukását az okozta, hogy a démosz a politikai hatalomból több részt követelt, ezt viszont nem engedte. Az athéniak ezért elűzték a türannoszokat Kleiszthenész Kre 508-ban állt Athén élére. Az állam területét 10 phülére (kerületre) osztotta Az Ötszázak tanácsába minden phülé 50-50 tagot küldhetett, melyben minden társadalmi csoport képviseltetve volt. A tanács feladata volt a törvényjavaslatok megtétele, valamint az elfogadott törvények végrehajtása.

A népgyűlés volt a hatalom birtokosa, tagja minden felnőtt athéni polgár Feladata volt a törvényalkotás. Az athéni polgárok szabadok, egyenjogúak lettek A démosz és az arisztokrácia küzdelme a démosz győzelmével végződött, megvalósult a d émosz uralma, a demokrácia. Az athéni állam virágkora Periklész idején A görög-perzsa háborúk (melyben egy időre az arisztokrácia tett szert több hatalomra) után ismét a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban, közvetlen demokrácia alakult ki. A demokratikus irányzat élén Periklész állt, az ő idejében, a Kr.e V században élte az athéni állam a virágkorát. Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Kialakult a klasszikus árutermelő rabszolgaság, ahol a termelő munka nagy részét a rabszolgák végzik. Periklész tizenöt éven át volt sztratégosz (hadvezér). Irányító szerepét

személyes adottságainak köszönhette. Az árutermelés viszonylagos jólétet biztosított, a polgárok önálló tulajdonosok voltak, az állam valóságos irányítói. Periklész vezette be a napidíjak rendszerét a népgyűlésen is. Ingyen színházjegyeket osztott A béke, a virágzó gazdaság előfeltétele volt a kultúra nagyirányú fejlődésének. Az athéni demokrácia az egész ókor legfejlettebb társadalmi-politikai formája volt. Teljes jogú polgárai számára politikailag teljes demokráciát biztosított, a politikai életben való részvételnek nemcsak jogi, de jórészt anyagi feltételeit is megteremtette. Másfelől azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes demokrácia, a többiek (rabszolgák, nők, betelepülők) ki voltak zárva a polgárjogokból. V. Témakör Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák 2. Reformáció Társadalmi, gazdasági kép: • GER erősen széttagolt, eltérő gazdasági fejlettség: • a

Hansa-városok a leggazdagabbak, ezeken kívül Augsburg, Köln, Nürnberg, Ulm; • az ország belseje, a félreeső helyek fejletlenebbek; A társadalom szerkezete: • fejedelmek, választófejedelmek: kiskirályok • köznemesség: helyzete labilis:meggazdagodik, lesüllyed; • papság: eltérő alsó- és főpapság; a birtokok, és az életmód miatt gyűlöletesek, főleg a pápaság; az uralkodó feudális rétegek is ellenzi; • városok: a leggazdagabb patríciusok irányítanak, a középpolgárság elégedetlen, de szervezetlen, a plebejus réteg elégedetlen; • parasztság: differenciált, kevés felemelkedik, a többség rosszabbodik, erősödő terhek; Az egyház szerepének változásai: • elterjedésekor, az 5-9.sz-ban az egyház és apparátusa a feudalizmus része lett; • a hatalomhoz jutás anyagi gyarapodást jelentett, ezzel elkezdődött a differenciálódás, a bomlás folyamata • uralomra jutásakor, a 11-13.sz-ban VIIGergely

teokráciává(papkirályság) tette • ennek alapja: az üdvözülés egyetlen útja a szentségekben rejlik ezt kizárólag az egyház szolgáltatja ki papjain keresztül. • a bomlás a 1 4-15.sz-ra tehető: ekkor volt a pápák avignoni fogsága Kiürült a pápai kincstár, pénzhez kellett jutni. Búcsúcédulák: Eredetileg X.Leó a Szent Péter templom befejezéséhez szükséges pénzre hirdette meg, Albert mainzi érsekre bízta a b eszedését, de a felét átengedte neki, hogy a kifizethesse a Fuggerekkel szembeni tartozását. A pénzeket beszedő dominikánusokat követték a Fuggerek képviselői, mindjárt el is vették a pénz felét. Ez a bűnökkel való kufárkodásnak látszott, óriási felháborodást keltette. erkölcsi alap: a szenteknek érdemtöbbletük van, ez kincset képez, amit Isten átengedett a papoknak, akik szabadon, tetszés szerint rendelkeznek vele. A nép pénzzel válthatta meg bűnét, ez a világi bíráskodási gyakorlatból is

ismert volt. Szektás mozgalmak: a vallásos és az egyházi renddel egyaránt szembenálltak; Dél-FRA-ban az albigensek, valdensek, ITA: patarénusok; Tanok: a jelenkor már az utolsó idő; maga az egyház intézménye is vita tárgya lett; azonosították az Apokalipszis képeivel: a pápa lett az Antikrisztus, Róma a bűnös Babilón; az egyház már nem Krisztus igaz egyháza; a szentségeket nem adhatja ki az egyház, mert a k egyelem nagysága a kiszolgáltató pap hitétől függ; A reformáció történelmi előfeltétele a 12.századtól induló reformmozgalom volt, első nagy alakja Assisi Szent Ferenc. A reformáció alaptételei A Szentírás a lélek egyetlen tápláléka • • a hit egyedül az Íráson (sola Scriptura) alapszik. • a Biblia nem írott pápa, emberek írták, történelmileg meghatározott; • abszolút normát jelent, de kritikusan kell olvasni; • értelmezése nem a papság monopóliuma, mindenkinek lehet véleménye üdvösség

egyedül a kegyelem által lehetséges • az ember bűnös, soha nem üdvözülhet önmagától; • egyedül Isten törölheti el a bűnöket, üdvözülni csak a hit által (sola fide) lehet; • a hit Isten ajándéka, az ő kegyelméből (sola gratia) lehet üdvözülni; • minden hívő ember ugyanazon papi állapotban van, mert csak a hívők egyetemes papsága létezik • a predestináció • isteni kiválasztás a kegyelemre, Isten abszolút kegyelmének megnyilatkozása; • tagadja az emberi érdemeket és vétkeket; nem a bűnök vesztik el az embert, nem a hite üdvözíti, ez kizárólag Isten szuverén • kiválasztásától függ; az üdvösség nem kötődik semmi közvetítő fórumhoz, csak az Evangéliumhoz, és a • Krisztus alapította szentségekhez (keresztelés, úrvacsora); nem • kötődik a papi szentségi hierarchiához, a szentek tiszteletéhez és közbenjárásához,a teológiai érvekhez; Eseménytörténet

1517.október 31 Martin Luther, Ágoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort szögezett ki, ez a korban szokásos egyetemi vitaforma volt; Részletek: tézisek • értelmezés A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle • a büntetést, csak azt, amit maga vagy a kánonok bocsájthatja meg; rendelkezése alapján kiszabott. • A pápa nem bocsáthat meg egyetlen vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát; • • Isten egyedül a hit által üdvözülhet az ember; • nincs szükség egyházi ezek alapján nem szabad a halottakat semmiféle • felesleges a p ápai hatalom, a büntetéssel sújtani; szerzetesség, a gyónás; A pápa tehát az „összes büntetések elengedése” alatt • feleslegesek csak az általa kiszabott összes büntetést értheti, nem birtokok; Ennélfogva tévednek tehát azok a búcsúhirdetők, akik minden büntetés alól feloldja és üdvözíti; Fel kell tehát a keresztényeket

világosítani, hogy a búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog. • csak közvetítőre; azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában • tehát A bűnbánati törvények csakis élőkre vonatkozhatnak, s pedig általában mindent; • • bűnt minden társadalmi réteg talált benn valami jót: • a nemesek, a német fejedelmek: a szekularizációt; • a városi polgárok a egyház vagyontalanodását; az egyházi • a nép: a vagyoni egyenlőtlenségek megszűnését, az egyházi és a világi hierarchia eltörlését; 1519: augsburgi birodalmi gyűlés: közvetítő tárgyalások, de Luther nem von vissza semmit; 1520: X.Leo kiközösítéssel fenyegeti, de Luther elégeti a bullát; 1521. a pápa kiátkozza, + császári birodalmi átok  bárki büntetlenül megölheti; 1521-22: a szász választófejedelem (Bölcs Frigyes) védőőrizetében Wartburgban; 1524: a mozgalom parasztfelkelésekbe megy át, egységes

irányítás nélkül; Svábország: radikális társadalmi változtatásokat követelnek; Frankónia: itt a lovagok is, Florian Geyer a vezető; Thüringia: Münzer, központ Mühlhausen A fejedelemek egyesített hadserege kezdeti nehézségek után győz; Luther egyháza kompromisszumot kötött, röpiratában: Verjétek agyon a l ázadó parasztokat akár a kutyákat! 1529: speyeri birodalmi gyűlés: Lutherék vallása megmaradhat, de nem terjeszthetik, ez ellen a reformáció hívei tiltakoznak protestánsok; 1530: augsburgi birodalmi gyűlés: V.KÁROLY próbálja kibékíteni a protestánsokat és a katolikusokat, 1531: Schmalkalden: a protestáns német fejedelmek szövetsége; 1555: augsburgi vallásbéke: 1. A protestánsok és a katolikusok éljenek békében; 2. Senkit a protestáns hite miatt háborgatni nem szabad; 3. A protestánsok megtarthatják az elfoglalt katolikus javakat; 4. Cuius regio, eius religio (az alattvalónak ura vallását kell követni) Irányzatok

Martin Luther (1483  1546) Ágoston-rendi kanonok • az egyház a hívek egyetemes közössége; • a pápa nem csalhatatlan még a vallási kérdésekben sem; • az egyház nem az egyetlen és igaz értelmezője a Bibliának, azt mindenki szabadon értelmezheti; • helyteleníti a papi nőtlenséget; • érvénytelenek az egyház szankciói, főleg a kiközösítés; • az ő egyháza: az Isten igéje által összefogott hívők szent közössége, amelyben a tiszta Evangéliumot oktatják és helyesen szolgáltatják ki a szentségeket; • csak két szentség van, a keresztség és az úrvacsora; • az egyház nem ígérhet kegyelmet, mert ezt csak Isten teheti meg; • elveti az átváltozást, Krisztus a v alóságban, de csak lelkileg van jelen az úrvacsora jegyeiben. Thomas Münzer (1488/89  1525) 1524. július: elérkezett az óra, amikor a zsarnokokat fizikailag is meg kell semmisíteni; Mühlhausenbe megy (forrongó város, kevés de

fanatikus hívő), fegyveres felkelés, elfojtják, menekül; Újra visszatér, 1525: frankenhauseni csata, 1525 május lefejezik; • a kiválasztottak közvetlenül Istentől kapják; • így az Írás másodvonalba szorul, mert a kiválasztottak közvetlenül a Lélektől kapják az igét; • prédikációi eszkatológiai-szociális felhangokkal; • a zsarnokölés nem bűn, mert így áll helyre Krisztus ezeréves országa, az igazságosság birodalma (chiliazmus). Ulrich Zwingli 1484  1531) svájci lelkész, a zsoldos csapatok tábori papja; megismerte a z soldosok kegyetlenségét, megcsömörlött tőlük; 1818: a zürichi katedrális lelkésze, 1522-25: a városi tanács is mögötte áll; • isten a világ abszolút ura, tőle függ a jó és a rossz; • így nincs bűn tehát a bűnbocsánat is felesleges; • eltörli a papi nőtlenséget és a böjtöt; • nincs mise, a templomban szentkép, szentek ereklyéje; • az istentisztelet központja az

igehirdetés; • radikálisabb Luthernél; • hagyományos református, megtisztítja az egyházi szerveket és gyakorlatot, ha lehet, egyházi eszközökkel, ha kel, állami erővel; • a Szentlélek akár a pogányoknak is megnyilatkozhat; • ha a polgári hatóságok nem engedelmeskednek Istennek, el kell őket mozdítani; Kálvin János (1509  1564) • a francia Svájc reformátora, ő nem volt pap; • Genf erkölcsi diktátora az ellenszegülőket kegyetlenül büntette (Miguel Serveto); • a népet elnyomó zsarnok megölése nem bűn; • az uralkodó nem Isten kegyelméből uralkodik; • a kamatszedés nem bűn, a kereskedelem üdvös dolog; • a sikeres földi tevékenység lehet a kiválasztottság jele; • egyedül a hit üdvözít; • a Biblia a hit egyedüli forrása; • az egyház tanító hivatal, mise nincs, szentek nincsenek; • csak két szentség: keresztség, úrvacsora; • csak a kiválasztottak üdvözülnek; •

nála énekelnek először zsoltárokat; • a házassági ügyekben polgári bíróság az egyházi helyett; • kötelező vallásoktatás; • 1541: Genf köztársaságának alkotmánya • csak négy hivatal van: 1. pásztor: feladata az Evangélium hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, az egyházi fegyelem gyakoroltatása; 2. tanítók: oktassák a híveket az egészséges tanításra, hogy az Evangélium tisztasága ne romoljék meg a tudatlanság vagy a hamis nézetek miatt. 3. vének (presbiterek)a polgárok viselkedése felett őrködnek, minden család erkölcsi állapotával törődniök kell; 4. diakónusok: a szegényeket és a betegeket segítik, az egyházi javakat kezelik Miguel Serveto szentháromságtagadó, nem hitte Krisztus személyes halhatatlanságát, Kálvin megégettette. Elnevezések: protestánsok, evangélikusok: inkább a lutheri egyház reformátusok: inkább a kálvini V. Témakör Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák 3. A

Polgári Forradalom Magyarországon Az utolsó rendi országgyűlés lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új magyarország alapjait. A törvényeket a király 1948 április 11-én szentesítette Megvalósult az azonnali kötelező örökváltság, amelynek alapján az úrbéres földek csorbítatlanul a volt jobbágyok tulajdonába mentek át. A kártérítést az állam vállalta magára A parlamentben zárt ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni. A reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe Összesen 31 cikkelyből, törvényből áll ami 3 részre tagolódik. 1.rész: Államjogi törvények – Habsburgokhoz fűződő viszony  Független felelős magyar minisztérium, független Bécstől és felelős, vagyi saját rendeleteiért.  Teljes körű önállóság a birodalmon belül. Magyarország első miniszterelnöke Gróf Batthyányi Lajos. o

Deák Ferenc – igazságügyi miniszter o Széchenyi István – Közlekedésügyi miniszter o Eötvös József - oktatásügyi miniszter o Szemere Bertalan – belügyminiszter o Klauzál Gábor – földművelésügyi miniszter o Kossuth Lajos - Pénzügyminiszter o Mészáros Lázár – hadügyminiszter o Eszterházy Pál – Király személye körüli miniszter  Personálunió, nádor kibővített jogköre, külkapcsolatok megengedett, hadüzenet és békekötés az uralkodó jogköre, minisztereket az uralkodó nevezi ki. 2.rész: Államszervezeti törvények  Országgyűlés évente Pesten, mely 2 kamarás. Uralkodói jog: országgyűlés összehívása, berekesztése és feloszlatása. Választásokat 3 évente tartanak  Országgyűlés joga a költségvetés ellenőrzése, a törvényhozó hatalmat ellenőrzi a végrehajtó hatalom. Nyilvános ülések, ahol népképviselet volt  Unió Erdéllyel.  Cenzushoz kötött választójog: Vagyonhoz kötött

választójog. Mehet szavazni, aki 20 éves, nemes, magyar, büntetlen előéletű, férfi, 300 ezüst forint értékű ház vagy ¼ telek. Saját iparos, értelmiség vagy városi polgár Választható 24 éves magyar büntetlen előéletű férfi. 3.rész Társadalmi átalakulást és politikai jogokat biztosító törvények:  Közteherviselés, mindenki adózzon. Úrbéri terhek megszüntetése, egyházi tized , úriszék, földesúri szolgáltatások megszüntetése.  Azonnali kötelező örökváltság, nemesség kármentesítése, amely állami. Az úrbére föld a paraszt saját tulajdona lett, a zselléreknek semmilyük nem lett.  Sajtótörvény, sajtó és szólásszabadság. Lapalaításnál kaukció kellett fizetni A törvények felszámolták Magyraországon a feudalizmust és népképviseleti alapon nyugvó szilárd államhatalom jött létre. A törvények negatívuma, hogy nem tartalmaz nemzetiségi törvényt, a nemzetiségek nem kapnak

önállóságot. A jobbágy az úrbéres telekkel van felszabadítva, csakhogy a magyar parasztok 60% zsellér. A zselléreknek nincs külön földosztás, ők csak személyileg szabadok. A kormány programja a rend és béke volt. Ez fejezte ki az ország érdekeit Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség, és most kellett megmutatni a Batthyány – kormánynak, képes-e megvalósítani az alapokat ezekhez. V. Témakör Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák 4. Nemzetiszocializmus A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotharingia, Dan- zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is ⇒ visszavágás gondolata ⇒ azt az erőt támo- gatják, amelyik ezt próbálja

megvalósítani ⇒ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet). A weimari köztársaság Németországban 19 januárjában parlamenti választásokat tartottak ⇒ szociáldemokrataliberális-keresztény centrum összetételű koalíció alapíthatott kormányt. Az utcai zavargások miatt zűrzavaros Berlin helyett a békés kisvárosban, Weimarban ült össze az alkotmányozó nemzetgyűlés ( ⇒ weimari köztársaság). Az új alkotmány biztosította a polgári dem szabadságjogokat, ugyanakkor érintetlenül hagyta a demokratikus köztársasággal nem rokonszenvező állami hivatalnoki és bírói kart, a jobboldal bástyájának számító junker nagybirtokot és a hadse- reg császárhű vezérkarát. Az új köztársaság stabilitását súlyosan érintette a háborús kártérítés fizetése (pedig kenyérre is alig volt pénz). A fizetések halogatása miatt 23-ban francia és belga csapatok szállták meg a R uhr-vidéket, ami országszerte tömegmegmozdulások

sorát váltotta ki. Természetesen az új rendszert megdönteni akaró erők sem szűntek meg, de ezek megmozdulásait - mint pl. a szélsőjobb müncheni puccskísérletét, a "sörpuccsot", am elyet Adolf Hitler vezetett - még 23-ban leverték és vezetőiket elítélték (Hitlert pl. 5 évre börtönre) 25-ben Paul von Hindenburg lett a választott köztársasági elnök és ez a jobboldal konzervatív szárnyának erősödéséhez vezetett. De ez a jobboldal nem akart együttműködni a szociáldemokratákkal, amely így kiszorult a kormányból. A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a 23-as Dawes-terv, a mi népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K.-Eu-i) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: 24-25-ben megindul a termelés növekedése, ‘29-ig mérs. gazd-i fejl figyelhető meg Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította

pártját, a náci pártot. Hitler, aki végig- harcolta az I.vh-t, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd 21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet. A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkre menetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, un köz éppártok befolyása és tekintélye csökkent és a munkásmozgalom is vesztett népszerűségéből. Ugyanakkor a szélsőjobboldal, az NSDAP befolyása rendkívüli mértékben megnőtt. A nemzeti és szociális követelések demagóg felkarolása a válság idején a munkásság egy részére is hatással volt. Főként azonban a kispolgári és középrétegeket nyerték meg. A hatalmi elit azért támogatta őket, hogy segítségével elkerüljön egy esetleges baloldali fordulatot.

Megerősödésükhöz hozzájárult a német munkásmozgalom megosztottsága is. Sem a szociáldemokrata, sem a kommunista párt nem ismerte fel a fasizmus fenyegető veszélyét. Úgy gondolták, hogy a nácik hatalomra kerülésével lelepleződik demagógiájuk és elbuknak. Az NSDAP hatalomra jutása A nácik a német nép minden nyomorúságáért a 18-as forradalmat és a weimari köztársaság liberális politikáját tették felelőssé. A párt a versailles-i békeszerződés által kiváltott nemzeti sérelmekre épített. Nem a békeszer- ződés hatályon kívül helyezését, hanem egy Nagynémet Birodalom megteremtését követelte, mely magában foglalná Ausztriát és kiterjedne közép- és kelet- európai területekre is (élettér elmélet). Ennek a tervnek a megvalósítása pedig háború és erőszak nélkül elképzelhetetlen volt. Hitler a munkásságnak munkaalkalmat és több bért, a parasztságnak földet ígért, a kisiparosokat és a kereskedőket a

nagy tőke visszafogásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiséget alkalmazással, a leszerelt tiszteket nagy hadsereg létrehozásával hitegette. Szerepelt programjában a t ársadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás fejlesztése. A nagytőkét hódító tervekkel és marxizmus kiirtásának ígéretével nyerte meg, de a pártprogram a tömegek meggyőzése érdekében tőke-ellenességet is tartalmazott. A politikai válság arra késztetett egyes konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a n áci pártban találtak megfelelő szövetségesre. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a v ezérkar érdekeivel, ezért 1931-ben a banktőke, a Ruhr-vidék iparmágnásai, a junker nagybirtok képviselői, a szélső jobboldali fegyveres szervezetek vezetői, valamint a v ezérkar (a Harzburgi Front) szövetségre léptek az NSDAP-vel. A

náci párt ezután fokozott anyagi támogatást kapott, melyet rohamcsapatai növelésére és propagandára fordított. A párt politikai ereje 1932 köz epén érte el csúcspontját, az év második felében megkezdődött az NSDAP hanyatlása. A Harzburgi Front - hogy ezt a tendenciát megállítsa gyorsan hatalomra segítette a relatív többséggel rendelkező nácikat ⇒ Hindenburg 1933 januárjában Hitlert birodalmi kancellárrá (miniszterelnök- ké) nevezte ki. Jelentős kormánypozícióik ellenére a nácik egyelőre kénytelenek voltak a hatalmat megosztani más jobboldali pártokkal, s számolniuk kellett a megosztott, de létező demokratikus és szocialista ellenzékkel is. Hitler alapelvei:  Szociáldarwinizmus: az emberiség történelmében állandó harc van, egyesek erősek és életben maradnak, mások gyengék és elpusztulnak. A győztes csak az igazi árja nép lehet.  Sovinizmus: Minden más népek gyűlöletére szító elmélet 

Antiszemitizmus: a zsidók ellen uszító nézet. Szerinte a zsidó nem vallás, hanem faj, amely összeesküdik az árják ellen, ezért ki kell írtani a zsidókat.  Fajelmélet: az igazi árja faj, az az észak-germán és az összes többi nép arra való hogy őket szolgálják.  Szociáldemagógia: minden társadalmi rétegnek ígér valamit  Vezérelv: miszerint a párt vezért a F ührert. Feltétlen engedelmességgel tartozik neki mindenki. Bárkit felelősségre vonhat  Terror és Propaganada: A terror legfőbb végrehajtója az SA. A náci propaganda legfőbb eszközei: tömeggyűlés, sajtó, újságok, rádió  Etatizmus: Minden az állam irányítása alatt áll. A totális diktatúra kiépülése Hitler kancellárrá való kinevezése után sietve feloszlatták a birodalmi gyűlést és új választásokat írtak ki. Február 27-én leégett a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete, és a gyújtogatással a kommunistákat vádolták. Másnap

több tízezer embert tartóztattak le és még aznap rendeletben korlátozták a p olgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror jegyében zajlottak le, de a n ácik ennek ellenére sem szerezték meg a s zavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30 % szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a kommunistákra leadott szavazatokat, letartóztatta a párt parlamenti képviselőit, majd betiltotta a pártot. Hamarosan erre a s orsra jutott az összes többi párt is, tagjaikat pedig börtönökbe és koncentrációs táborokba zárták. Feloszlatták a szakszakszervezeteket és a m unkásságot náci irányítás alatt álló munkafrontba szervezték. Bevezették a m unkaszolgálatot, melynek keretében az emberek milliói lényegében ingyen dolgoztak az utakon és a katonai építkezéseken. Új agrártörvényt vezettek be, aminek lényege a paraszti gazdaság elaprózódását akadályozó új öröklési jog volt (, de

meghagyta a nagybirtokokat). Eközben ellentétek bontakoztak ki a párton belül. A meghirdetett "nemzeti forradalom" semmi változást nem hozott a kispolgári tömegeknek, ezért az SA (a nácik félkatonai szervezete) legénysége a s zociális ígéretek valóra váltását követelte, ezt azonban csak a monopol tőke és a hadsereg rovására lehetett volna teljesíteni, ez pedig távol állt Hitler terveitől ⇒ 1934. június 30, “hosszú kések éjszakája”: vérfürdő az SA vezetői körében Az SA helyét az SS (védőosztag) töltötte be ezután. A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg szövetségét. 34ben, Hindenburg halála után Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat, 38 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Tudta, hogy vezéri tekintélye megőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szociális ígéretek

megvalósítása. Hatalmas közmunka-programot indított el, elkezdődött az autópályák és más nagy létesítmények építése. A munkanélküliség Németországban az évtized végére teljesen megszűnt Hitler a 30-as évek közepétől megkezdte a versailles-i békeszerződés felrúgását. 35 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget és megkezdte a légierő (Luftwaffe) kiépítését, 36 márciusában a német csapatok bevonultak a Rajna-vidék demilitarizált övezetébe. 35 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Ennek eredménye a 36-ban megkötött Berlin-Róma tengelynek nevezett egyezmény, amelynek révén Hitler szabad kezet kapott Mussolinitől Ausztria bekebelezésére, az Anschlussra (1938. március 12-13) 36-ban Németország Japánnal is szerződést kötött: aláírták az Antikomintern Paktumot, amely formálisan a Komintern ellen irányult, de valójában a világ újrafelosztására törekvő hatalmak

összefogását célozta (37-ben Olaszország is csatlakozott). Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláirt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a t úlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot “védnökség” (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba. Az angol és francia vezetés, mely az ún. “megbékéltetési politikát” követve eddig szemet hunyt a n émet terjeszkedés felett, megelégelte azt, és

az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a “villámháború” első napján, 1939. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött VI. Témakör Nemzeti Konfliktusok, Együttműködés 1. Tatárjárás IV. Béla törekvései az erős királyi hatalom megteremtésére szükséges volt, de eszközei hibásak voltak. Az egész nagybirtokos réteget szembefordította magával Visszaakarta szedni az elődei által eladományozott birtokokat. A tatárok nagy erők összevonásával 1241 április 11-én áttörték a védelmet a Sajó menti Muhi pusztán. A király ugyan nagy nehezen megmenekült, de embereinek jelentős része elpusztult. A tatárjárás okozta pusztulás helyenként elérte az 50-75% arányt is, az átlag 20-25 százalékra becsülhető. A király hozzálátott az élet, a munka feltételeinek megteremtéséhez Az országrészeket betelepítette, visszahívta a k unokat, cseh, morva és a német telepeseket

(hospes). IV Béla maga is adományozott földeket Halicsi fejedelemmel kötött szövetséget Megerősítette a szerviensek jogait, akiket nemeseknek és a nagybirtokosokat báróknak nevezték. IV. Béla szövetségese a v árosok, melyek kiváltságlevelet, vámmentes kereskedelmet és szabad bírói – és tanács-választást kaptak. A tatárjárás utáni munkaerőhiány jelentős mértékben változott a p araszti rétegben is. Az elnéptelenedett falvak földesurai örömmel fogadtak birtokaikra máshonnan érkező hospesket, akiknek a szabad költözködési joguk megmaradt. Ez alkalmat adott más szolganépeknek is, hogy túl nagy terheiktől megmeneküljenek, és a hospesek, vendégekhez hasonló jogokat szerezzenek. Selmec és Besztercebánya kiemelkedő volt. A szolganépek megmenekültek terheiktől, a várjobbágyok egy része felemelkedett a szerviesnek közé. Jelentős hányaduk földesúr fennhatósága alá került, és jogilag már csak nem teljesen egységes

paraszti osztálynak, a jobbágyságnak megadta a szabad költözködés jogát. A bárók tovább erősödtek Az általuk épített várak védelmi szerepet játszottak, de sokkal fontosabb volt az a feladatuk, hogy a báróknak, lassan kialakuló udvaruknak és a vár körüli szervezkedő uradalmuk központjává legyenek. A bárók korlátlan ura volt a vár alatt elterült A köznemesek részt vettek birtokaik gazdasági irányításában, harcoltak magánhadseregében. Ők alkották uruk udvarát, környezetét, tágabb értelemben vett családját. Ezért is nevezték őket a nagybirtokos familiárisainak. Szolgálataikért cserébe uruk megvédte őket még a bárók támadásaitól. A familiáris kapcsolat hasonló volt a nyugati feudalizmus hűbérúr-vazallusi viszonyához, de kialakulásában a főszerepet nem a birtokadományozás, hanem a bárók megnövekedett hatalma játszotta. VI. Témakör Nemzeti Konfliktusok, Együtműködés 3. Az első Világháború

lezárása (versailles békerendszer) Békék: Népszövetség: - 1919. febr 14 alapokmánya megszületik a Párizsi békekonferencián - 1920. Jan 20 Megalakulása Genfben - Genf a székhelye - Cél: - - Nemzetek együttműködésének előmozdítása - Nemzetközi béke és biztonság - Egymás területi épségét tiszteletben tartják és azt megóvják Szervei: - Közgyűlés: minden tagállam jogosult a részvételre, mindenkinek vétó joga van - Tanács: állandó tagok (GB, Fr, I, J, 1926-tól D), 9 ne m állandó tag, akiket a közgyűlésen választanak, mindenkinek van vétó joga 1919. jan 18 Párizsi békekonferencia megnyílik 1919. jún 28 Német béke Versaillesban: - Észak Lotharingia a Franciáké - Luxemburg független. - Nyugat Poroszország, Pomeránia, Posen, Felső Szilézia Lengyelországé - Kelet Poroszországot a Danzighoz vezető korridorral elválasztják Németorzságtól. - Danzig (Gdansk) szabad város lett és a S aar

vidékkel együtt a N épszövetség irányítás alatt. - Német gyarmatok a győzteseké. - Rajna balpartja, Köln, Koblenz, Mainz 15 évre a szövetségesek ellenőrzése alá. - Rajna balpartjának 50 km-es szakaszán demilitarizált övezet. - Anschluss tilalom. - 100000 fős max. hadsereg - 20 milkó aranymárka azonnali kifizetése, továbbiakról még szavaznak. 1917. márc 30 Szövetségesek elismerik Lengyelek függetlenségét 1919. jún 30 Megerősítik 1919 szept. Béke Ausztriával Saint Germain en Laye-ban - Német-Ausztria létrejön - Krajna, Karintia, Dél-Stájerország, Dalmácia SZHSZK-jé - Galícia lengyeleké - Bukovina Románoké - Elismerik Csehszlovákia független - Klagenfurti népszavazás Ausztria javára - Soproni népszavazás HUN javára 1919. nov Neully, Bulgária aláírja békét - Macedónia görögöké 1920. jún 4 Versailles mellett Trianon palotában megkötik a békeszerződést - magyar békedelegáció

vezetője: Apponyi Albert külügyminiszter - Kárpátalja, FelvidékCsehszlovákia, 1 milkó magyar - Erdély, Bánát, régi Partium, Mára-Maros szigetRománia, 1,5 milkó magyar - Bánát másik fele és BácskaSzHSzK, 1 milkó magyar - BurgenlandAusztria - 325000km293030km2 - 21 milkó lakos8 milkó lakos - max. hadsereg: 35000 fő - Megtiltotta az általános hadkötelezettséget - 30 évig fizetendő jóvátétel - 1921. okt 13 Velencei megállapodás: Sopronban és 8 községben szavazás a hova tartozásról 1921 dec. szavazás mindenki Magyarországhoz csatlakozik 1922. jan 1 Sopron civitas fidelissima 1920. aug 10 Sevresi török béke - Görögök megkapják Trákiát, Égei tengeri szigeteket, Anatóliában Szmirna vidékét - Olaszok megkapják a Rhodosszal szembeni partvidéket - Franciáké Anatólia déli része - Mezopotámia helyén Irak megalakul angol befolyás alatt (Bagdad, Moszul, Bászra), népszövetségi mandátum -

Palesztína népszövetségi mandátum - Szíria népszövetségi mandátum néven franciáké 1921. nov-1922 Febr Washingtoni egyezmények: - cél: Távol-Keleti területek rendezése - Négyhatalmi szerződés: - - USA, Japán, Anglia, Francia - Japán ha nem állítja meg a terjeszkedést az Casus Belli - Kölcsönös segítségnyújtási egyezmény Öthatalmi szerződés: 1922. Febr 6 - USA, Anglia, Francia, Japán, Olasz - Flottaegyezmény: 5(USA):5(GB):3(J):1,75(Fr):1,75(I) - 35000t lehet egy hadihajó, Panama csatornán átférjen - USA építhet bázisokat Alaszkában, Panama csatornánál, Hawai szigeteken - Anglia építhet 110 hosszúsági körtől nyugatra bázisokat, Indiai óceánon Szingapúrtól - 9 hatalmi egyezmény: 1922. Febr 6 - Elismerik Kína szuverenitását - Nyitott kapuk elve érvényesül VI. Témakör Nemzeti Konfliktusok, Együtműködés 3. Magyarország Részvétele a Második Világháborúban (1938 – 1941)

Lengyelország lerohanásakor Magyarország megőrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a Szovjetunióak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére Hitler a területi vitát német-olasz döntőbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a S zékelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a h áromhatalmi egyezményhez Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétől a Teleki-kormány szerződésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 őszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a n yugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a k apcsolatok javítására törekedett Jugoszláviával. 1940 de

cemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényező befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország első számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941 április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai

körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22 után erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941 j únius 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történő versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát. Magyarország a „vonakodó szövetséges” Az államhatalom szélsőséges intézkedéseket hozott a háború első évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a l egális munkásszervezetek ellen, így akarta megelőzni a

háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvető célja volt, hogy megőrizze erőit a fasizmus vereségét követő időszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941 október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1jén a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erők nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erőket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petőfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendőrség

szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 őszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec7) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségéből Bárdossyt. Az új kormányfő 1942 tavaszán Kállay Miklós lett 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. m agyar hadsereget Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetők. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság Lényegi változást a

magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a s ztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a n émet hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lőszerrel, hiányos felszereléssel. A Don-kanyarban kiépített állásaikat a V örös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a

Szovjetunió. Komoly érdeklődés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévők többsége később aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött 1944 március 19én német csapatok szállták meg hazánkat Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Magyarország német megszállása és ennek következményei A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Magyarország ki válásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944 márc 19-én német csapatok szállták meg

az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához. A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a h aditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás A németellenes összefogás szervezete, a M agyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a

Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották Az 1944 nov. 9-én Budapesten alakult ellenállási szervezet a M agyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetőit, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944 aug 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étől román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről. A vezérkari főnök nevében azonban a harc folytatását elrendelő parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és

híveit utolsó tartalékként vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a z sidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német győzelem volt. A németek már 1944 szeptember végétől módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Október 15-e után kezdődött az új hatalmi rendszer kiépítése. A front az ország egész területén végigvonult Egy német és két szovjet hadseregcsoport erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szeptemberében meghaladta az 1,2 milliót. A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Dunahidat, az ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a budapesti lakások nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt A harcok első számú vesztese a lakosság volt. 1945. ápr 11-én a front Magyarbükkösnél elhagyta az ország területét A szovjet hadsereg

csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után foglalta el és szabadította fel Magyarország 1945. áprilisának első felében A szovjet hadsereg magyarországi megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta Németország csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Magyarországon a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el. VI. Témakör Nemzeti Konfliktusok, Együtműködés 3. A Hidegháború Kialakulása 1945 után egyre nyilvánvalóbba vált a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása. Európában két hatalmi érdekszféra jött létre 1945-47 között Az egyik a keleten lévő szocialista blokk. Itt találhatóak azok az országok, melyet a Szovjetunió szállt meg. A másik a nyugati kapitalista országok, melyek az USA legfőbb szövetségesei voltak. Így Európa fokozatosan

kettéosztódott A hidegháború elnevezés a Szovjetunió és az Egyesül Államok fokozatos elhidegülését jelenti egymástól. Kezdetét az 1946 március 5-én elhangzott Churchill fultoni beszédétől számítják. Itt már mint magánember tartott beszédet Kemény szavakkal illette Szovjetuniót, és ő használta először a vasfüggöny elnevezést. "A Szovjetunió totális diktatúra olyan, mint a náciké" Agresszívnek és terjeszkedőnek titulálta a szovjeteket, és azt mondta, hogy a "sztálini politika gátolja az angolszászok és a szovjetek közötti kapcsolatot". Sztálin reakciója háborús bujtogató., Alapvetően nem innen számítják a hidegháború kialakulását! Fogalma egy USA újságírótól ered aki az újságban nevezi így a két nagyhatalom viszonyát! Truman elnök 1947. március 12-i kongresszusi beszédében fogalmazta meg az USA külpolitikáját. A hidegháború eseményeit elősegítette a görög politikába való

beavatkozás . Görög polgárháború: polgári kormányzati, Anglia támogatott, Nemzeti felszabadítási front a SZU. Támogatja 1947-ben Anglia segítséget kér az USA – tól mert ő nem bírja. USA beavatkozik a görög ügyekbe. Ezt Truman-elvnek nevezzük. I. Tétel: a feltartóztatás elve Azaz a szovjet terjeszkedés feltartóztatása Elejét kell venni a további terjeszkedésnek politikai, gazdasági és katonai szempontból is. Ugyanis a szovjetek veszélyeztetik a szabad világot, a világbékét, a polgári demokráciákat. II. Tétel: a d ominó elv Azaz meg kel akadályozni a k ommunisták hatalom átvételét a polgári demokratikus országokban. Ugyanis ha egy ilyen országban bekövetkezik a változás, akkor lehet, hogy a környező országokban is a kommunisták kerülnének a hatalomra. Trumann Doktrina lényege: Meg kell állítnai a SZU terjeszkedését és a fenyegetett területeket az USA támogatni fogja. Nehogy a SZU kerüljön hatalomra. Politikailag

ingatag vagy stratégiailag fontos országok. Pl: Görögország, Törökország Politikai, gazdasági , katonai támogatást nyújt a szocialista törekvések visszaszorítására. A világon kétféle életforma létezik demokrácia, kommunizmus. A kommunizmus ellen szították. Marshall-segély: 1947 júniusában hirdette ki George Marshall az Egyesült Államok külügyminisztere a bostoni Harvard egyetemen. Lényege, az európai gazdaság talpra állítása segélyekkel Más néven ez az Európai Újjáépítési Program. Az első tárgyalásokon még Szovjetunió is részt vett, azonban egyre inkább eltávolodott a programtól. Az 1947 júliusában, Párizsban megrendezett konferencián már nem is volt jelen 16 ország képviselője azonban jelen volt, akik megvitatták a tervvel kapcsolatos kérdéseket. Kezdetben még a segély egész Európát érintette volna, azonban a Szovjetunió kiválásával a kelet-európai országok sem kaptak a pénzből. Így 16 ország azonban

összesen 16milliárd$ segélyt kapott. Nagy szerepe van ennek a pénznek abban, hogy még ma is jóval fejlettebbek a nyugati országok. A pénz elosztása: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10%, Német megszállási zónák 10%. A többit más nyugati országok kapták meg NATO és a Varsói Szerződés: 1949-ben alakult meg a NATO, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. 12 ország írta alá, Benelux államok, Dánia, Norvégia, Izland, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, USA és Kanada. "Bármely tagország elleni fegyveres támadást, valamennyiük elleni támadásnak tekintik". Tehát kölcsönös védelmi, és katonai segítségnyújtási kötelezettsége van a tagországoknak. 1999-től Magyarország is a tagja 1955-ben alakult meg a Varsói Szerződés. Ezt a Szovjetunió hozta létre, ugyanis úgy látták, hogy a NATO egy olyan katonai szervezet, mely háborúkat robbant ki, és veszélyes Szovjetunióra. Tehát a

NATO-val állt szemben A Varsói szerződés a szocialista országok katonai szervezete. Az aláíró országok (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió) kötelezték magukat, hogy kölcsönös katonai segítségben részesítik egymást, haderőiket közös parancsnokság alá helyezik, melynek élén szovjet főparancsnok áll. 1957-ben Nyugati régió (közös piac létrehozása); 1949-ben KGST közös gazdasági segítségnyújtás tanácsa(SZU régió); A hidegháború főbb vonásai: • Bipoláris jellegű • Globális jellegű • Minden konfliktust a két szembenálló hatalom ellentétei határoztak meg • 1956 Magyar Forradalom • folytonos fegyverkezés • legszűkebb diplomáciai ügyintézés • erőteljes propaganda kampány • sorompót, szögesdrótokat emeltek • üldözték akik nem értettek egyet