Szociológia | Szociális munka » Szupervíziós alapismeretek

Szupervíziós alapismeretek Szupervíziós alapismeretek Esettanulmány Az esettanulmány szempontjai: • Feltárás (anamnézis) • egy rendszerrel dolgozunk, aminek a tagjai: • a kliens, • a szociális munkás, • a környezet (a tágabb környezet is bejön). • A feltárásnak érintenie kell a problémákat, a kliens és a szociális munkás viszonyát. • Diagnózis • Az első pontban feltártak diagnosztikus pontok mentén feltárt problémák: • milyen problémái vannak a kliensnek, a szociális munkásnak és környezetben, tágabb környezetben milyen problémákat észleltünk. • Kezelési terv • Ezzel zárjuk a problémát, • ez a segítő gyakorlat szerkezete. Esetmegbeszélés Feltárás: Gyermek, szülők, a gyermekvédelem összes képviselője, egészségügyi intézmények 1. A gyermek oldaláról a probléma: • pl. a gyermek elhanyagolt, • van egy helyzet, pl. értelmi fogyatékos 2. Családi konstelláció, mint környezet: • pl. a

szülők alkoholisták, kudarcos változási kísérlet 3. Gyermekvédelem képviselői (az iskola gyermekvédelmi felelőse, jegyző, területi gyermekvédelmi szervezet stb.): • a gyermekvédelmi felelős regisztrál, • a jegyző figyelmeztet, • a gyámhivatal regisztrál, • TGYSZ próbál megoldást találni. Szupervízió A szupervízió fogalma: A szupervíziót sokféleképpen határozták már meg. Az egyik legtömörebb (és "legszárazabb") meghatározása a következő: Olyan irányított, aktív tanulási folyamat, amelyben a résztvevő saját szakmai személyiségének és önszabályozásának a fejlődése érdekében a reflektív jelenlétben együttgondolkodva, a szupervizor vezetésével, védett, szabályozott bizalmi helyzetben, szerződéses keretek között dolgozhat. Területei: • egyéni, • csoportos, • team, • vezetői ("coaching"), 1 Szupervíziós alapismeretek • szervezet tanácsadás. A szupervízió értelmezése

(interpretációja): Olyan rendszerben átadni az előfeltevéseinket, hogy a tanulási folyamatban és az elakadásokban segítsen. A szupervíziós beszélgetés mesterséges módon kialakított és irányított beszélgetés, a probléma van a fókuszban. Célzott tanulási folyamat, de nem határozhatja meg a feldolgozás irányát. Az iránytartás szupervizor felelőssége A részvételben kölcsönösségre van szükség Elsősorban megérteni kell egymást, a rálátást kell megadni a problémát hozónak. Ehhez megfelelő légkör szükséges. A diagnosztikus jelenlét helyett reflektív jelenlét 1 A szupervízió fő célja az optimális szakmai érettség elősegítése. A lelki segítségnyújtásra vállalkozó szakmai érettségének kritériumait Ruth Bang két csoportba sorolja: • Az egyik csoportba tartozók: • a szociális érdeklődés, • beleérző és segítőkészség, • felelősségérzet, • döntési készség, • a lényeges és lényegtelen

megkülönböztetésének képessége, • a türelem, • a személyes rokon- és ellenszenv konstruktív kezelése, • a másokkal való együttműködés képessége. • A kritériumok másik csoportja: • a tudatosság, • az önismeret, • az előítélet-mentesség, • nyitottság, • a tanulékonyság, • az önkritika, • az ismeretek alkotó alkalmazása, • a tekintély helyes kezelése. A szupervízió feladatai: • Az elméleti oktatás kiegészítése és elmélyítése. • A szakmai fejlődés előmozdítása és értékelése. • Az elméleti ismeretek és a gyakorlati munka kapcsolatának, összhangjának erősítése. (Dr Szilágyi Vilmos, 1980.) 2 A szociális szakma természetéből kell kiindulni. Kérdés, hogy milyen segítő szolgáltatás képes emelni a szociális területen a szolgáltatás minőségét, ill. hogyan lehet a minőséget javítani. A segítői kompetenciát javítani kell. Mit jelent kompetensnek lenni: • kell hozzá tudás: •

elméletek, • információk, • gyakorlati (know-how). 1 2 Dr. Sárvári György előadása nyomán, 1999 Bang, Ruth: A segítő kapcsolat mint a személyes segítés alapja (Tankönyvkiadó, Bp. 1980) 2 Szupervíziós alapismeretek Az elmélet az értelmezésre szolgál. A know-how: hogyan dolgozunk a csoportokkal, a dinamikát mozgatom stb. • Értékek • a kompetencia másik eleme, ami az etikai kódexben van lefektetve. Szakember felkészültsége: • tudás • értékek • szakmára felkészült személyiség: • önismeret, • önbizalom, • önvédelem. Az empátia inkább gyakorlati tudás. A szupervíziónak mindegyikhez van köze. A gyakorlatot nem lehet kikapcsolni A szupervízió a segítő kapcsolatot támogató és fejlesztő. A szupervízió története A pszichoanalitika uralma idején fejlődik ki. A pszichoanalitikusan kiképzett kollégák segítenek az esetvitel problémájának megoldásában. Ez a 70-es évek végén megváltozott A szakmai

tudásnak adtak nagyobb hangsúlyt, mint a pszichológiának. Inkább a devianciaelméletek és szerepelméletek kerülnek előtérbe. Kell egyfajta kreativitás is a segítő gyakorlathoz. Egyedi helyzetekben új megoldásokat találni, ez a kreativitás lényege. A 80-as években derül ki, hogy az eddigiek nem mennek. Donald Schon beleütközik abba a problémába, hogy a gyakorlatban másképp működik. Amit rutinból meg lehet oldani, az csak az esetek 15%-a , tehát 85%-a nem ilyen. Bonyolult, sok összetevős helyzetekkel kell bánni. A szakmai felkészítés ezeknek a helyzeteknek csak kis hányadára tud megoldást adni. Először a gyakorlatban mindig értelmezni kell a helyzeteket, hiszen bonyolultak, ismeretlenek számunkra. Ezt hívják reflektív gyakorlatnak A helyzet megismerése a gyakorlatnál kezdődik. A gyakorlatban megjelenő információkra reflektálunk A reflexió nemcsak a kliensre, önmagunkra is vonatkozik (a saját hozzáállásunkra). Állandó, eleven

párbeszéd folyik a gyakorlatban, ami állandóan alakítja a szitációt. Minden egyes lépés újabb lépéseket hoz, erre reflektálok, visszalépek a gyakorlatba. Ez újabb és újabb ciklusokat teremt, ebben folyik a szakmai gyakorlat. Az elmélet az értelmezésnél jön be. A szupervízió funkciói: • oktatási, • támogató, • menedzseri. 1. Oktatási funkció: Készségek és tudásfejlesztésről van szó. A nagyon bonyolult helyezetek miatt nem lehet megmondani azt, hogy mennyi tudásra van szükségünk. A problémák sokasága miatt nem lehet megállapítani a tudás mértékét. Készségeket akarunk átadni, a kliens és a segítő reakcióinak a megértését támogatjuk. A rosszul választott intervenció, hipotézis a probléma részévé válik, ahelyett, hogy megoldássá válna. 3 Szupervíziós alapismeretek A szupervízió célja: • 1. továbbképzés, segítői reflexiós készségek kialakítása, elméleti tudások elsajátítása,

tapasztalatok átadása, intervenciós repertoár fejlesztése. • 2. támogató funkció, a kliens és a segítő közötti interakciók során ért hatások feldolgozása, kiégés megelőzése. • 3. minőségbiztosítás a munkánk értékelése révén A stressz Stresszt okozó érzelmi tapasztalatok feldolgozása Selye János szerint az élő organizmusokat olyan hatások érik folyamatosan, amelyek megbontják az egyensúlyt. Ezek a stresszorok A hatással megpróbál megküzdeni Hatások pl. a vérnyomás megemelkedése, kémiai folyamatok, az érzékszervek élesebben kezdenek el működni stb. A szervezet energiát szabadít fel Ha az alkalmazkodás sikeres, akkor az egyensúly helyreáll. Ha nem sikeres, akkor a szervezet kimerül Distressz negatív, eustressz pozitív. A stresszmentes környezet is rossz az ember számára. A komoly, elhúzódó stressz következtében meg is betegedhet az ember. Pszichés következmények: • szorongás, • depresszió. Kapcsolati

következmények: • szexuális aktivitás változása, • szélsőséges dependencia, • visszahúzódás. Stresszcsökkentők: • alkohol, drog, gyógyszerek, • ventillálás, • testmozgás, • életstratégia, prioritások meghatározása, • a mindennapokkal való gazdálkodás (napi rutin feladatok és változatosság aránya a napi feladatoknak ritmust ad), • család, • kreativitás (karriernek mondják helytelenül), • barátok, társaskapcsolatok. A stresszcsökkentés valójában a feltöltődéssel (kellemes időtöltés pl.) és a társas támogatás rendszerével valósítható meg. Stresszorok: • klientúra, • magas elvárások, • túlzott felelősség, • nagy terhelés, • a támogatás hiánya. 4 Szupervíziós alapismeretek A stressz kezelése Stressz szempontjából különböző embertípusok vannak, s így stresszt vonzó személyiségek is vannak: • A típusú személyiség (vagy α), aki az idővel harcol, rászokott a stresszre

(stressz-abúzus), tevékenységei a stresszre épülnek (pl. munkamániás) • Dogmatikus személyiség, aki rugalmatlansága miatt állandó konfliktusokba keveredik. • Helfer szindrómás, akinél a nárcisztikus igény túl magas, bizonyítási kényszere van, mindig kívülről várja a megerősítést. A tökéletesség álarcában mindig tökéletesnek kell lennie. A külvilágnak kiegyensúlyozottnak tűnik Leginkább hajlamos a kiégésre Kiégés α A kiégés az elhúzódó, krónikus stresszre adott szélsőséges reakció. Az a pont, amikor: a segítő már képtelen több stresszel szembenézni, nem találja többé érdekesnek az eseteit, nem érdeklődik klienseinek sorsa iránt, címkézni kezd, vagy cinikus megjegyzéseket tesz, hajlamossá válik arra, hogy klienseit tegye felelőssé nemcsak saját problémáikért, hanem esetleg az ő rossz érzéseiért is, • nem képes megújulásra, • igyekszik majdnem fóbiásan betartani a szabályokat, hogy ne hagyjon

magán támadási felületet. 3 • • • • • • Finemann meghatározása szerint: • érzelmi és fizikai kimerülés, • érdeklődés eltűnése, • bizalomhiány, • cinizmus, személytelenítés, • önleértékelés, • alacsony morál, • mély kudarcérzés. A kiégés reakció a hosszantartó, több oldalú stressz folyamatokra. A kiégés tünetei további stresszforrások. A segítő sérülékenysége A segítők sérülékenysége: • Helfer szindróma. • Burn-out: • neurózis, • alkoholizálás, • pszichoszomatika, • depresszió, • szuicid veszély! Okai: 3 Kozma Judit: A szociális munkás személyes és szakmai fejlődése (Kézirat, 1997.) 5 Szupervíziós alapismeretek • nárcisztikus személyiség vagy krízis: • ab ovo, • foglalkozási deformitásként, • traumatikus okból (tárgyvesztés: gyász, partnervesztés, stb.), • negatív életesemények, • fokozott empátiakészség („overengagment”), • a

pályamotiváltság oka: • öngyógyítás • korábbi pszichiátriai betegség. 4 Miért lesz valaki segítő foglalkozású • van mód a kliensen keresztül élni, • hatalom érzése, • saját szükségletek (pl. gyógyítva gyógyulni) Önmagában ezek nem rosszak, de tudni kell róla, hogy mi dominál. A szupervízió segít: • a stressz feldolgozásában, • támogatást ad, • szerepeink és motivációink átgondolását. Sokszor az okoz stresszt, amiket mi magunknak okozunk. Jelentőséget tulajdonítunk téves, vagy lényegtelen dolgoknak. Téves eszméket elvárásoknak gondolunk A kiégett munkahelyi vezető megnehezíti beosztottjainak életét, rendszeresen feddi őket, kollégáival állandóan vitákba keveredik, érzelmi kitöréseket produkál, minden problémára paranoid módon reagál, nem a munka normális velejáróiként, hanem személyes támadásként kezeli őket. A kiégés tünetei a további stressz elkerülését szolgálják, a terhek

vállalásának képtelenségét tükrözik. Minden segítőnek etikai kötelessége felfigyelni a kiégés tüneteire mind saját viselkedésében, mind kollégáiban. Ahogy klienseink esetében is a stressz tünetei segítő beavatkozásra indítanak minket, kötelességünk kollégáink érdekében az ők esetükben is észrevenni, hogy segítségre szorulnak. A problémával kapcsolatban a segítők is ugyanolyan szakaszokon mennek át, mint amit Elisabeth Kübler-Ross leír. A súlyos személyes probléma elfogadásának szakaszai ugyanazok, bármilyen természetű is maga a probléma. A kiégés súlyos krízishelyzetet teremt. A krónikus stressz-állapot szükségszerűen vezet kiégéshez, mert az egyik stressz-helyzet felerősíti a másikat és a következmények is növelik a stressz-szintet. Mint minden krízis, ez is hozzájárulhat az éréshez, a növekedéshez, az ember életfeladatainak a megoldásához. 5 4 5 Dr. Temesváry Beáta előadása nyomán, 1999 Kozma

Judit: i.m 6 Szupervíziós alapismeretek A szupervízió megszervezése • a támogatás központi forrása, • az állandó tanulási folyamat biztosítása, • a foglalkozással való elégedettség elérése. Akadályok lehetnek: • korábbi tapasztalatok, elvárások, • személyes akadályok, • félelem a megítéléstől, • szervezeti problémák, • a szupervíziós kapcsolat jellegzetességei, • praktikus akadályok, • kulturális akadályok, • játszmák. A szupervíziónak is vannak jellegzetes játszmái: pl. "Ha Te úgy ismernéd Dosztojevszkijt, mint én!" "Tarts egy okos előadást!" "Milyen csodálatos maga Büngözdi úr!" "Mire való ez az egész?" A szupervizoroknak is vannak játszmáik: ""Úgyis megmondalak!" "Tudd, hogy ki a főnök!" "Én csak segíteni akarok!" "A papa jobban tudja!" Feltétel: • támogató, kollegiális légkör, • önszupervíziós

készség, • szupervíziós szerződés. Kadushin szerint funkciói: • edukatív, • támogató, • menedzseriális. A szupervízió terápiás igényeket nem tud kielégíteni, nem feladata, nincs is helye a szupervízióban. A szerződés A szerződésben benne kell lennie, hogy milyen funkciót kell ellátnia a szupervíziónak. Mindig a szükségletekre kell reagálni. A szupervízió típusai: • tutori (az oktatás része), • képzési (pl. tereptanári), • menedzseri, • konzultatív, • különböző szupervíziós felállások, • peer szupervízió (horizontális, mindig más vezeti). 7 Szupervíziós alapismeretek A szerződésben benne kell lennie, hogy: • az aktivitásra épül, • időpontok, • hely, • időtartam, • az elnapolás lehetősége, • egyéb keretek. A szupervizor feladata a szerződésben kialakított szabályok betartása/betartatása. A hatalomhoz felelősség társul, a felelősséghez hatalom. Ha ez nem így van, akkor van a

probléma. A függésből (alárendeltségből) az autonómia felé tart a szupervíziós kapcsolat. Korlátozott hatalmi helyzet, de a keretek biztosítása a szupervizor kötelessége, ami megteremti a csoport biztonságát is (pl. a titoktartás sem fog csorbulni) Debrecen, 2000. november 22 Rénes László Irodalomjegyzék: Atkinson, Rita L. - Atkinson, Richard C - Smith, Edward E - Bem, Daryl J: Pszichológia, Osiris, Bp. 1997 Bang, Ruth: A segítő kapcsolat mint a személyes segítés alapja (Tankönyvkiadó, Bp. 1980) Tanulmányok a szupervízió köréből (Szemelvények a német szupervíziós irodalomból) szerk.: Norbert Lippenmeier (Supervisio Hungarica Füzetek, 1996) 8