Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Ipar- és vállalatgazdaságtan

Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari F iskolai Kar Marketing- és Gazdaságtudományi Tanszék 2004/05. tanév, tavaszi félév 1. Az OECD ipar-osztályozási rendszere (f csoportok). OECD – Nemzetközi Együttm ködési és Fejlesztési Szervezet AZ OECD IPAR-OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE Technológiai színvonal Orientáció Bértartalom Magas (high wage) Er forrás-igényesség Magas (high-tech) (resource intensive) Közepes (medium wage) Közepes (medium-tech) Él munka-igényesség Alacsony (low wage) Alacsony (low-tech) (labour intensive) Beszállítókra utalt (specialised supplier) Üzemméret-érzékeny (scale intensive) Kutatás-igényesség (science based) A TECHNOLÓGIAI SZÍNVONAL ÉS TECHNOLÓGIA-IGÉNYESSÉG AZ OECD IPAROSZTÁLYZÁSI RENDSZERÉBEN Osztályok Az osztályba tartozó ágazatok High-tech rhajózás, komputerizáció, irodagépgyártás, elektronikus kommunikáció, gyógyszergyártás Medium high-tech kutatási m szerek gyártása,

járm gyártás, villamos-gép gyártás, vegyipar Medium low-tech anyag-, és gumiipar, hajógyártás, fémfeldolgozás, ásványolaj finomítás, gépgyártás Low-tech papír- és nyomdaipar, textil-, és ruházati ipar, élelmiszeripar, fafeldolgozás és bútoripar 2. A vertikális integráció fogalma, céljai, lényege, irányultsága. Milyen módon éri el a teljes termelési folyamatra kiterjed miségszabályozást? Vertikális integráció: Olyan gazdaságszervezési tevékenység, mely nyersanyagtól a végtermékig tartó termelési folyamat egynél több követ szakaszát fogja át (egymásra épül tevékenységek, érdekeltségi egybefoglalás). Irányultságai: • el re irányuló (a tevékenység egy következ technológiai fázisra terjed ki) • hátra irányuló (megel fázisra terjed ki a tevékenység) El nye: • csökken a forgót ke-szükséglet • nagyobb lesz az árverseny-képesség • a kiskereskedelmi egységek felé mutató el reirányuló

integráció esetében a „biztos” piacok megszerzése Mindezek mellett az élelmiszertermelési termékpályákon különös fontosságra tett szert a folyamat egészére kiterjed min ségbiztosítás megvalósításának igénye. 3. Indokolja a mez gazdasági birtokkoncentráció szükségességét és ez ideig érvényesült akadályait. A bérletes koncentráció hátrányai 4. Az ipari üzemformák evolúciója a naturálgazdálkodást követ en. kézm ves ipar (céhes) mez gazdasági termékek kisipar termel eszközök háziipar gyáripar feldolgozás Egy differenciálódási folyamat során alakult ki. Az ipari forradalom idején kezd dött Az iparosodást megel en az élelmiszerek el állítása kizárólag csak paraszti munkát igényelt. A mez gazdasági termékek feldolgozása és tartósítása ugyancsak a parasztgazdaságokban történt. Termékfeleslegek el állítását a termelésnek ez a rendszere nem tette lehet vé Fejl dést az hozott, amikor a

termel eszközök el állítása kezdett kiválni a naturális gazdálkodás kereteib l. El bb a háziipari tevékenységb l vált a XVIII Században kézm iparrá, majd bizonyos átmenet után már kisipari méreteket öltött. A céhes dolgozókat csak hosszú tanulás után vették fel, ez vesztét okozta a céhiparnak, mert egy másik vonalon elindult a gyáripari termelés, ami olcsóbb volt. Végül teljesen megsz nik a céh Akik gyárban dolgoztak fogyasztókká Váltak A gyáripar fejl dése XIX század elejét l lett tömeges, súlyos átalakulások 5. Az élelmiszerfogyasztás fejl dési tendenciáit ábrázoló mátrix. Érték fogyasztás Healthy-foods Modern ipari tartósítási eljárások fejl dés Min ségi fogyasztás Mennyiségi fogyasztás si tartósítási módok Saját termelés fogyasztási forrás Bolti / piaci fogyasztás Éttermi fogyasztás 6. A hozzáadott érték megoszlása az élelmiszertermelési vertikum egyes szakaszai között

különböz korokban (Malassis tétele). Iparosodás el tti Iparosodó Iparosodott Iparosodás utáni (Post industriális társadalom) Ellátó ágak Mez gazdaság 10-15 70-80 Élelmiszeriparélelmiszerkereskedelem 10-15 25-35 30-35 35-40 A négy szakasz között a mez gazdaság részesedése 70-80%-ról 20-25%-ra csökkent a hozzáadott érték el állításában. Szemléltesse a nemzetgazdasági szektorok hosszútávú fejl dési tendenciáit a nemzetgazdaság egészében el állított bruttó hozzáadott érték (BHÉ) megoszlásával. %-os arány 7. 1761 mez gazdaság 2000 ipar kereskedelem A bemutatott táblázat szerint a korszer élelmiszeripariban a mez gazdasági nyersanyag értékaránya lényegesen kisebb, mint az elmúlt korokban. A termékek feldolgozottságának és fogyasztásra való fokozottabb elkészítettségének növekedésével ugyanis a nyersanyag értékéhez több ipari eredet segéd-, adalék- és csomagolóanyag, szolgáltatás, stb járul

Ennek természetes következménye a mez gazdasági termel k csökken arányban részesednek az élelmiszerek fogyasztói árából. A mez gazdaság szerepe a BHÉ szempontjából csökken, ugyanez nem mondható el társadalmi-politikai szempontból. A piac nyitott, mez gazdasági terméket lehet behozni, ami ösztönzi a hazai termel ket a jobb min ségre és mérsékli az árakat. Legdinamikusabban fejl szektorunk a szolgáltató szektor – azon belül a pénzügyi szolgáltatás és a tanácsadás. 8. Ismertesse a gyártó-szerel és a folyamatiparok különbségeit. Gyártó-szerel iparágak: A nyersanyagok, alkatrészek sokfélék, sokféle késztermék, a gyártási folyamat megszakítható, üteme szabályozható, félkész termék kibocsátása lehetséges, outsourcing lehetséges (bizonyos elemei kiemelhet k a gyártási folyamatnak), karbantartásra ebédszünetben, m szak végén, éjjel van lehet ség, rendelésre termelés. • egyedi gyártás (szakaszos):

rhajógyártás • helyrendszer gyártás (szakaszos): Rolls Royse gyártás • szalagszer gyártás: gépkocsigyártás Folyamatszer iparágak: Kevés számú nyersanyag, kevés számú késztermék, gyártási folyamat nem szakítható meg, üteme kötött, félkész termékre nincs mód, outsourcing nem lehetséges, karbantartásra csak üzemszünetben van lehet ség, készletre termelés. 9. A privatizációs folyamat és hatása a vállalati átlagméretek, ille leg a termelékenység alakulására. 10. A bruttó termelés szerkezete, f alkotórészei A hatékonyság javítása, a szerkezet milyen jelleg átalakításával valósítható meg? A termelés magában foglalja a mez gazdasági és az élelmiszeripari termelést. A mez gazdaság az élelmiszeripar legfontosabb szállítója, az élelmiszeripar viszont a mez gazdaság legnagyobb piaca. A magyar lakosság fele valamilyen kapcsolatban áll a mez gazdasági termeléssel. Mintegy 1,2 millió kistermel , aki általában

tulaja is a földbirtoknak kis létszámú gazdaságban végzi „nem túl hatékony” gazdálkodó tevékenységét. A hatékonyságot befolyásoló tényez : a BHÉ nagysága, ami a folyó termel felhasználásra tedik rá. A hatékonyság javításának másik lehet sége a méretgazdaságosság, nagyobb földterületen folyó gazdálkodás megvalósítása. Ezzel csökkenthet a költség, n a fajlagos kibocsátás, er södik a pozíció a versenytársaktól és a külföldi beszállítóktól Nagyobb földbirtok szerzésének az egyik módja a földbérlet, a másik a szövetkezeti forma. Sajnos hazánkban a „másik” iránti bizalmatlanság, a gyenge és rossz törvényi szabályozás következményeként ez még gyerekcip ben jár. 11. Ismertesse az Engel-törvény érvényesülését az élelmiszerfogyasztás vonatkozásában egy ország különböz helyzet állampolgárai, illet leg a különböz országok között A lakossági jövedelmek alakulása és az

élelmiszerfogyasztás mennyisége között kétféle fontos összefüggés van. A lakosság különböz jövedelm csoportjainak élelmiszerfogyasztási mennyisége és az elfogyasztott élelmiszerfélék (tápanyaghordozók) összetétele között matematikailag igazolható kapcsolat van. Magasabb jövedelm népesség-csoportok több és egészségesebb összetétel élelmiszert fogyasztanak, mint az alacsonyabb. Erre a célra azonban a személyes jövedelmük lényegesen kisebb hányadát fordítják, mint a szegényebbek Ez a tény igazolja az ENGEL-törvény érvényesülését: A JÖVEDELMEK NÖVEKEDÉSÉVEL A CSALÁDOK KISEBB ARÁNYBAN (DE NAGYOBB ÖSSZEGET) KÖLTENEK ÉLELMISZERRE, DE TÖBBET KÖLTENEK OKTATÁSRA, TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKRE, ÜDÜLÉSRE, STB. Az egyes országok fogyasztási aránya a jövedelmükhöz képest a következ : Magyarország: 30%, Spanyolország: 30%, Portugália: 30%, Németország: 15%, USA: 8%. 12. A termelékenység fogalma, számítási

módja A vállalati méret és a termelékenység összefüggései magyar élelmiszeriparban. Termelékenység (termelékenységi mutató): A kibocsátásnak a ráfordításokhoz viszonyított arányát jelöl kifejezés. A termelékenység n , ha ugyanakkora mennyiség ráfordítás több kibocsátást állít el . A munkatermelékenység a technológia, a szaktudás tökéletesedése, vagy a t keintenzitás fokozódása miatt n . Számítási módja: T = el állított érték (BHÉ kenység) összkibocsátás + munkaráfordítások) / létszám (munkatermelé- A 90-es években lezajló társadalmi-politikai változások gyökeresen átalakították a magyar élelmiszeripar szerkezetét. A vállalati méret változása mindkét irányba bekövetkezett. Egyrészt nagymérték elaprózódás, másrészt vállalati méretnövekedés is lezajlott. Ezek az események hatással voltak a vállalatok termelékenységére is. Az ipar- és mez gazdasági szektorban általános törekvés a

vállalati méret növelése, ami által csökkennek a költségek, a nagyobb részesedés által er sebb piaci pozíció érhet el, n a vállalat hatékonysága. A nagyobb vállalat t keer sebb, mint a kisebb, így uralhatja a piacot, és nem fenyegetik a versenytársak (cukoripar, növényolaj ipar) A süt iparban viszont inkább a kisebb vállalati méret és a nagyszámú, területileg elszórt üzemek terjedtek el. Ennek oka a fogyasztói igények, területi helyzetük, szállítási lehet ségek, stb Kis vállalati méret jellemz a legdinamikusabban fejl iparágunkra, a különböz szolgáltató ipari vállalatokra. 13. Az élelmiszergazdaság és az élelmiszertermelés fogalma Az élelmiszertermelés helye és szerepe a magyar nemzetgazdaságban. Élelmiszergazdaság: A nemzetgazdaság azon szektorát értjük élelmiszergazdaságon, amelyben élelmiszerek el állításával foglalkozó, vagy az el állítással valamilyen módon kapcsolatban álló gazdasági szervezeteket

találunk. - mez gazdasági és élelmiszeripari termel eszközök el állításával és forgalomba hozatalával foglalkozók - mez gazdasági termeléssel, el állítással foglalkozók - felvásárló kereskedelmi vállalatok - mez gazdasági nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripari vállalatok - élelmiszeripar beszállító vállalatai - nagy- és kiskereskedelmi vállalatok és fogyasztók Élelmiszertermelés (sz kebb fogalma): A mez gazdasági és az élelmiszeripari termelés együttesére vonatkozik. Jelent sége: vizsgálja, hogy ennek a két, alapvet jelent ség tevékenységnek milyen fontossága van országunk életében. Az élelmiszertermelés helye és szerepe a magyar nemzetgazdaságban: A mez gazdaság az élelmiszeripar legfontosabb szállítója: költségeinek több mint a felét mez gazdasági eredet nyersanyagok vásárlására fordítja. Az élelmiszeripar a mez gazdaság legfontosabb piaca: az áruforgalomba került mez gazdasági termékek (értékben

véve) kb. 2/3-át az élelmiszeripar vásárolja fel 14. A termékpálya fogalma, hosszabbodásának gazdaságtörténeti okai. A termékpálya rövidítésének el nyei és módozatai Termékpálya: Valamilyen termék el állításában résztvev szervezetek (vállalatok) és a közöttük megvalósult technológiai, pénzügyi, jogi és szervezeti kapcsolatok összessége. Minden terméknek van termékpályája (absztrakció), a termékpálya szerepl i azonosíthatók, számuk meghatározható, piaci erejük felbecsülhet , a közöttük lev áru- és pénzügyi kapcsolatok kvalifikálhatóak. Több fázisúvá vált, ezt hozta magával a szakosodás termel eszköz gyártás termel eszköz forgalmazó mez gazdasági vállalkozó felvásárló keresked élelmiszeripari vállalat nagykeresked kiskeresked fogyasztó Termékpálya hosszabbodása: A technológia és a munkamegosztás fejl désével (a szakosítás eredményeként) törvényszer jelenség. A modern korra

jellemz , hogy egy nyersanyag ipari feldolgozásának folyamata feldarabolódhat Vállalatgazdasági, szervezési és pénzügyi tekintetben olyan rendszer, amelynek minden egyes tagja ki- és bemeneti kapcsolattal rendelkezik. Nem mindegy, hogy mennyire tagolt és mennyire hosszú, mivel m köd vállalatok els sorban saját érdekeiket nézik, szállítóikkal és vev ikkel szemben Így az érdekellentétek szinte természetesek az ár, min ség, szállítási határid , stb tekintetében A termékpálya összes szerepl je szeretne olcsón, jó min séget venni, viszont minden szerepl felszámít bizonyos felárat, miel tt továbbadná a termékpálya következ tagjainak, hogy nyereséget realizáljon. Így a termékpálya feldarabolásának és meghosszabbodásának egyik nagy kára: a költségek és árak növekedése, illetve a pozíció-hátrány az árversenyben; továbbá, hogy a felszabdalt termékpályán szinte lehetetlen az egységes min ségszabályozás megvalósítása.

A termékpálya rövidítése: Kevesebb, esetleg egyetlen, közös érdekeltségi feltételnek feleljen meg valamennyi szerepl . Ennek módja a vertikális integráció. Az integrátor lehet bármely szerepl , így a gyártó, forgalmazó, stb Két dolgot tesz biztosan az integrátor: • megpróbálja csökkenteni a költségeket (kiiktat néhány szerepl t a termékpályáról: általában a kereskedelmi és forgalmazó fázisokat lehet kihagyni) • szigorú min ségi követelményeket támaszt (szelektálja a szállítókat) Attól függ en, hogy az integrátor el l, vagy hátul helyezkedik el: el re- vagy hátrairányuló integrációról beszélünk. A termékpálya rövidítésének végeredménye: csökken a költség, javul a min ség. 15. Hogyan szolgálhatja a vertikális integráció a teljes termelési folyamatra kiterjed min ségszabályozást? 16. A horizontális integráció fogalma A marketingszövetkezetek alacsonyabb rend formái, mint horizontális integrációk.

Horizontális integráció: Azonos tevékenységeket végz vállalkozások valamilyen üzleti vállalkozásban együttm ködnek és egyesülnek. Létrehozható vállalati keretek újra megvonása nélkül, szerz déses kapcsolat útján is. Ilyen, az élelmiszergazdaság korábbi hazai – és jelenleg külföldi – gyakorlatában a mez gazdasági termel k társulása a termeléshez kapcsolódó m szaki fejlesztési vagy értékesítési tevékenységre. Ennek célszer intézményes kerete a szövetkezés lehet. Ezeket a Termék Értékesít Szövetkezeteket (TÉSZ) a kormány próbálja felkarolni, ugyanis az EU támogatja ket Marketing szövetkezetek (a TÉSZ egyik formája): A hazai agrárgazdasági gyakorlatban még csak elvétve találkozhatunk marketingszövetkezetekkel, noha a fejlett országok farmerei számára épp ez a társulás leggyakoribb fajtáj. A marketingszövetkezetek feladata, hogy a farmerek által el állított termékek értékesítését el segítsék.

Formái: - értékesítési ügynökség (a mez gazdasági termel k termékeit elhelyezik a piacon, azaz piacot keresnek a megtermelt termékeknek) - alkuszövetkezet (elkülönült mez gazdasági termel k a keresked kkel és feldolgozókkal szembeni alkupozíciójuk er sítése érdekében a termékeiket kollektívan értékesítik; tagjai számára piacinformáció szolgáltatást, illetve közvetítést végeznek) - tulajdonképpeni marketingszövetkezet (termelést is integráló forma; nemcsak piaci információt ad, hanem termelési tanácsadást is végez) - feldolgozó, kereskedelmi szövetkezetek (az élelmiszertermelés második – feldolgozási, esetleg harmadik – elosztó kereskedelmi – fázisát is magában foglalja. 17. A koncentráció fogalma, gazdasági el nyei, a koncentrációs hányados (CR). A termelési koncentráció alakulása a magyar élelmiszeripar fejl dése során. Koncentráció: 1. Valamely iparágban tevékenyked vállalat átlagos méretének

jellemzésére 2. Az egész gazdaság vállalat méreteloszlásának jellemzésére 3. Az iparág adott számú (3, 5, 10, 25, 50) legnagyobb vállalatának piaci részesedésére 4. Az iparág telepítési helyzetére A vállalati méret meghatározható a foglalkoztatott létszám; a lekötött- és forgóeszközök együttes tömege; a kibocsátás; a forgalom alapján. A koncentráció fogalma a társadalmi méret munkamegosztásnak a mennyiségi oldalára utal. Folyamatként a szó jelentése: a termelésnek egyre kevesebb helyen (egyre nagyobb egységekben való) összpontosulása két id pont között: Állapotként azt fejezi ki, hogy valamilyen termék országos termelése egy adott id pontban hogyan oszlik meg mennyiségileg a kínálati oldalon lév szervezetek között. Gazdasági el nyei: - méretgazdaságosság - skálaintenzitás Koncentrációs hányados (CR): A Bain-féle koncentrációs hányadossal jellemezzük a piaci részesedést. Ez azt mutatja meg, hogy mekkora

az iparág néhány legnagyobb vállalatának %-os részesedése az iparág teljes kibocsátásából. Pl. CR-4=98,9 A növényolaj gyártásban ez azt jelenti, hogy a 4 legnagyobb vállalat állítja el össznövényolaj gyártás 98,9%-át. az Mo-on az élelmiszeriparban a kisiparos jelleg a világháború után versenyz méret vállalatokká alakult. Az 1990-es években csökkent az átlagos vállalati méret, majd napjainkban ismét n • oligopol és monopol jelleg iparágak struktúrák válnak jellemz vé • gyors ütem áruházi láncok kialakulása • fölénybe kerültek a közepes és kisvállalkozások • privatizáció miatt a nagyvállalati hegemónia megsz nik 18. A szakosodás, vagy specializáció fogalma, el nyei és hatása Szakosítási módok. Szakosodás, vagy specializáció: A tevékenységi kör jelent s sz kítése vagy más szóval a tevékenység koncentrálása azokra a termékekre és tevékenységekre, amelyen a vállalatnak természetes, vagy

szervezett el nye van. Szakosodás folytán ugyanis adott termékb l nagyobb sorozatnagyságot lehet el állítani a termelési er források változatlan mennyisége mellett is. Szakosítási módok (a termelés-szakosításnak kétféle „rendez -elv”-e van): • technológia szerint (pl. h ipar) • nyersanyag szerint (pl. borászat) 19. A gyártási ág fogalma A kombináció fogalma és összefüggése a gyártási ágak számával. Gyártási ág: A szakosítás mértékét azzal jellemezzük, hogy ipartelepünk, vagy vállalatunk hány gyártási ágat „m vel”, hány gyártási tevékenységet folytat. A gyártási ág technológiai tartalmú üzemgazdasági fogalom, azon m veleti-technológiai elemek összessége, amellyel valamely termék- vagy termékcsoport el állítható. Az élelmiszeriparban statisztikailag mintegy 30 gyártási ágat tartanak nyilván. Az egyes gyártási ágak közötti határ ott van, ahol a feldolgozási fázis megszakítható. Kombináció: A

szakosításnak, mint olyan folyamatnak, amely a termelés társadalmi méretekben vett szervezettségének az egyik formája, ellentéte. A kombináció során több gyártási ágat szervezünk a vállalkozás termelési programjába. Kombináció esetén ugyancsak a termelési er források jobb hasznosítása a cél. Jellegzetes példa: Konzervgyár, ahol sokféle nyersanyagból kiindulva az egész tenyészid szakban képesek folyamatosan tartósítóipari tevékenységre. A kombináció célja a feldolgozási idény meghosszabbítása, s ezáltal a termelési er források hatékonyabb hasznosítása 20. Szétszerel és összeszerel technológiák, szakaszos és folyamatos üzem tevékenységek. Összefüggésük az üzemmérettel 21. A tulajdon fogalma Az államosítások A privatizáció fogalma Az élelmiszeripar privatizációja. 22. Az élelmiszeripari termelés területi kapcsolatai, a távolsággazdaságosság fogalma 1. Telephelyválasztás stratégiai fontosságú,

egyszeri és megismételhetetlen döntés 2. A döntéshozatalban egyre nagyobb a vállalaton kívüli tényez kt l való függés Egy termelés telepítési kérdése nagyon fontos tényez , amelyre már a XIX. században születtek különböz telephely-elméletek J. H THÜNEN hívta fel el ször a figyelmet a szállítási költség fontosságára Az gondolatai alapozták meg a kés bbi centrumperiféria elméletet, mely szerint a piac (centrum) közelében azokat a javakat célszer termelni, amelyeknek nagy a súlyuk, illetve a térfogatuk, vagy a szállítás során romolhat a min sége. A telephely-elméletek a technikai és a társadalmi fejl dés eredményeképpen folyamatosan módosulnak, nem beszélve arról az általánossá vált irányzatról, hogy most már nem a termelés helyszíne vonzza a munkaer t, hanem általában a termelést viszik az olcsó munkaer t kínáló körzetekbe. Mindazonáltal az alapgondolat, amely a termelési költség csökkentését és a

minél jobb min séget tartja szem el tt – megmaradt. Távolság-gazdaságosság: A szállítási költségek a megtett úttal nem arányosan n nek. A jelenség magyarázata, hogy minden szállítási mód feltételez egy bizonyos – távolságtól független – fix költséget (pl. rakodás), ami egy távolság duplájára emelkedését feltételezve nem n a duplájára. 23. Az élelmiszeripari tevékenységek területi elhelyezése A szállítási tényez , az üzemnagyság és a vertikális kapcsolatok jelensége Az egyes élelmiszeripari tevékenységek telepítése során – mindig változó összetételben – általában sokféle telepítési tényez t kell figyelembe venni, ezért célszer a csoportosításuk: • er forrás típusúak (nyersanyag, munkaer , információs kapcsolatok) • a termelési folyamat kimeneteivel kapcsolatosak (fogyasztópiac, környezetszennyezés) • infrastruktúra jelleg ek (közlekedés, szállítás, hírközlés, közüzemi hálózat,

stb.) • a termelés társadalmi szervezettségének mértékével és módjával kapcsolatos telepítési tényez k (üzem mérete, profilja, a termelés kombinációs és integrációs kapcsolati) Vannak dönt telepítési tényez k, melyek telephelyválasztásra gyakorolt hatásuk nagy. A korszer logisztika, számítógépes termelésirányítás, korszer fuvareszközök megjelenése mérsékelték a szállítási feladat súlyát a telephelyválasztásban. Azon élelmiszeriparok, melyek nem rendelkeztek ezekkel a feltételekkel, ott mint a telepítés helyét befolyásoló fontos tényez t nem hagyhatták figyelmen kívül. CÉL: a szállítási költség minimalizálása. Szállítási tényez , az üzemnagyság és a vertikális kapcsolatok jelent sége: A telepítési jelleg – a szállítási ráfordítások szempontjából – számításokkal is meghatározható, az ún. szállítási együttható segítségével Esz = Ea × Et Esz: szállítási együttható Ea:

anyag-együttható Et: tarifa-együttható Az anyag-együttható a nyersanyag és a késztermék súlyarányát fejezi ki: Ea = Qny / Qk A tarifa-együttható a nyersanyag-szállítás tarifatételét viszonyítja a késztermékszállítás tarifatételéhez: Et = tny / tk A késztermék szállítási lehet ségei általában kedvez bbek, mint a nyersanyagoké. Ez utóbbi is a nyersanyagra telepítés fokozottabb jelent ségét emeli ki. Bizonyos esetekben éppen a szállítási távolságok megnyújtásával érhetünk el hatékonyabb telepítési változatot Az élelmiszeriparban folytonosan növekszik a technológiai vonalak id egységre számított teljesítménye, és ebb l következ en az optimális üzemnagyság is. 24. A világélelmezés problémái A táplálkozási és az élelmezési politika fogalma Az élelmezés problémáival két szervezet foglalkozik: • Mez gazdasági és Élelmezési Szervezet (FAO – 1945, 176 tagállam) • Egészségügyi Világszervezet

(WHO – 1948, 192 tagállam) Ezek a szervezetek folyamatosan vizsgálják az élelmezés helyzetét a világ országaiban, és megállapításaikat rendszeresen közzéteszik. A világban egyszerre van jelen az éhezés és a túltápláltság. Az éhezés els sorban Afrika országait érinti, ahol els sorban a fegyverkezésre fordítják er forrásaikat. Legalább 50 millió ember folyamatosan az éhhalál küszöbén áll, s az említett szervezetek sem tudtak eddig eredményt felmutatni A túltápláltság az északi fejlett gazdaságú országaira jellemz . Ennek következtében n az elhízottak száma és a helytelen táplálkozásból ered megbetegedések és elhalálozások aránya Táplálkozási politika: Egy ország táplálkozási politikája a lakosság kielégít , egészséges és biztonságos táplálkozását összefoglaló célok, eszközök és feltételek összessége. Törvényi garancia szükségeltetik ehhez, amit Mo-on az 1988 óta m köd „Egészségmeg rz

Program”-ja biztosít, mely rögzíti az egészséges táplálkozás érdekében a hivatalos és a gazdálkodó szervezetek kötelezettségeit. Élelmezési politika: Azon feltételek és eszközök összessége, amelyek a táplálkozási politika megvalósítását biztosítják. A kielégít mennyiség táplálékhoz jutás alapvet emberi jog, ez tehát gazdasági és szociális védelmi intézkedéseket igényel. Az egészséges táplálkozás megvalósításának legf bb eszköze a felvilágosítás, feltétele a megfelel élelmiszerek kínálata és a kereslet fizet képessége, bár sajnos az egészséges táplálkozás jóval többe kerül a fogyasztónak, mint a hagyományos. A biztonságos élelmezés viszont már egyértelm en az élelmiszerek el állításában szerepet játszó vállalatok tevékenységének eredménye. 25. A magyar lakosság fogyasztás forrásai. élelmiszerfogyasztása: az élelmiszer- Az élelmiszeripari termelés során el állított termékek

részben belföldi, részben külpiacokra kerülnek. Belföldi felhasználásra kb 78-81%, míg 19-21% kerül exportra Az élelmiszerfogyasztás mindig függ a jövedelemt l. A csökken jövedelem következménye, hogy kevesebbet költenek élelmiszerre. Élelmiszerfogyasztás forrásai: A lakosság által elfogyasztott élelmiszer különböz eredet lehet (friss fogyasztás: ipari feldolgozás utáni). Ennek megfelel en a fogyasztó kosarába az élelmiszer három forrásból jöhet: • bevásárlóközpont, bolt, piac – 60% • saját termelés – 25-30% (hivatásszer en, vagy nem hivatásszer en) • vendéglátás – 10% (közösségi étkezés, étterem) 26. Az élelmiszerfogyasztás statisztikai megfigyelése Milyen adatokat gy jt és közöl a statisztika a lakosság élelmiszerfogyasztásról? 27. Élelmiszer-kereskedelmi üzletformák kedelmi óriásláncok er pozíciója. Az élelmiszerkeres- Az élelmiszeripari üzletformák változásait figyelemmel kísérve

megfigyelhet k: - növekszik az átlagos vállalkozási méret - a legalsó méretkategóriában n a vállalat száma, de csökken az egy vállalkozásra jutó forgalom - a vállalat méretstruktúra csúcsán kevés számú, nagy forgalmat lebonyolító óriáskonszernek áruházai állnak Jellemz üzletformák: • kényelmi bolt (kis bolt, hosszú nyitva tartással, közel a lakóhelyhez) • szupermarket (az élelmiszerek teljes választékát kínálja, eladótere legalább 400 m2 • hipermarket (szintén önkiszolgáló üzlet, b séges áruválasztékkal, eladótere legalább 2500 m2, továbbá követelmény a nagy parkoló terület megléte) • diszkont (olyan üzlet, amely üzletpolitikájára a diszkontelv érvényes – alacsony árak, behatárolt választék; két formája: kemény és lágy diszkont) A különféle üzlettípusoknak különböz életciklusaik vannak: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás. Mediterrán országokban a hagyományos kiskereskedelmi

formák a jellemz ek. Mo-on felgyorsult a bevásárlóközpontok építése (kiskeresked k nagy számát helyezik itt el, de van banki, vendéglátóipari és szórakozási lehet ség is). A szupermarket üzletforma az EU minden országában hanyatló szakaszban van. Hipermarketek D-Európában bevezetési-növekedési szakaszban, Ny-Európában érett és részben hanyatló szakaszban vannak. A diszkont üzletforma Németország kivételével (itt hanyatló) mindenhol a bevezetési-növekedési szakaszban van. A kereskedelmi óriások arra szorítják az élelmiszeripari vállalatokat, hogy a beszállításban az általuk el írt, sokszor kedvez tlen feltételeket fogadják el (átmeneti akciós árengedmények adására, az áruházon belüli jobb elhelyezésre, a kiszerelés módjára). Az élelmiszeripari vállalatokat ebben a kapcsolatrendszerben az motiválja, hogy az óriásláncok nagy létszámú fogyasztóközönséghez közvetítik termékeiket, a nagy volumen

értékesítés pedig még viszonylag kisebb haszonkulccsal is kedvez eredmény lehet. Másrészt viszont a t kekoncentráció eltér mértéke, az eszközök forgási sebességének eltér mértéke önálló létében is veszélyeztetheti az élelmiszeripari termel vállalatokat. 28. Önvédelmi jelleg , kooperációs tendenciák, módozatok és szervezetek az élelmiszeriparban és az élelmiszerkiskereskedelemben