Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Kiss László - Az elektronikus közigazgatás az állampolgárok szemszögéből

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZEMSZÖGÉBŐL SZERZŐ: KISS LÁSZLÓ IGAZSÁGÜGYI ÜGYINTÉZŐ KONZULENS: DR. CSÁKI GYULA BALÁZS EGYETEMI ADJUNKTUS MISKOLC 2008 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1 II. Kiindulópontok 2 III. Az információs társadalom meghatározása 4 IV. Történeti áttekintés 7 V. E-ügyintézés 9 V/1 Mi az elektronikus ügyintézés? . 9 V/2 Statisztikai adatok az e ügyintézéssel összefüggésben . 9 V/3 Az elektronikus ügyintézés általános szabályai . 13 V/4 Az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés kapcsolata . 14 V/5 Mire van szükség, hogy ügyeket intézhessünk az interneten? . 15 V/5.a Ügyintézés elektronikus aláírás felhasználásával 16 V/5.b Elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézés 18 V/6 Az elektronikus ügyintézés szintjei . 20 V/6.a Információközlés 21 V/6.b Egyirányú

kommunikáció 21 V/6.c Kétirányú interaktivitás 21 V/6.d Interakció 22 V/7 Tájékoztatás az üzemzavarról és az igazolási kérelemről . 23 V/7.a Üzemzavar 23 V/7.b Igazolási kérelem 23 VI. Az Ügyfélkapu 24 VI/1 A felület . 25 VI/2 Ügyfélkapu regisztráció . 26 VI/3 Kapu az e-közigazgatáshoz . 27 VI/4 Szolgáltatások az Ügyfélkapun keresztül. 28 VI/5 Mit lehet elintézni az internetes okmányirodában? . 30 VI/6 Az értesítési tárhely . 31 VI/7 Az Ügyfélkapu előnyei. 32 VI/8 Az Ügyfélkapu hátrányai . 32 VI/9 Segítség ha baj van: Az Ügyfélvonal . 33 VII. Az e közigazgatás jövője 35 VII/1. E-fizetés, biztonságos állampolgári azonosító 35 VII/2. Működő és bevezetés előtt álló szolgáltatások 36 VIII. Összegzés 38 Jogszabályi háttér . 39 Közvetlen szabályozás . 39 Közvetett szabályozás. 39 Kapcsolódó jogszabályok. 41 Felhasznált irodalom . 43 Hivatkozott irodalom. 45 „Kizárt dolog, hogy

magánemberek computereket akarjanak vásárolni abból a célból, hogy lakásukban használják őket.” (Ken Olson a Digital Equipment Corporation alapítója és első elnöke 1977-ben) I. Bevezetés Napjainkban a közigazgatással szemben egyre nagyobb és újabb elvárások fogalmazódnak meg a társadalom részéről. Mit is akar egy állampolgár mindennapi ügyeinek intézése során? Egyrészt szeretné, ha minél hamarabb elintéződne az ügye, szakszerű válaszokat kapna kérdéseire, és a problémája is hozzáértő módon lenne megoldva. Mindezt olyan körülmények között, ahol nem úgy érzi, hogy az államot képviselő ügyintéző, mint valamiféle felsőbbrendű lény, minden titkok tudója áll vele szemben, hanem ahol egyenrangú partnerként tekintenek rá, esetleg nem is kell személyesen találkoznia az ügyintézővel. Mire is alapozza elvárásait az állampolgár? A XXI. században a rohamos technikai fejlődés lehetővé tette, hogy az emberek

akár a lakásukból ki sem mozdulva, rengeteg dolgot elintézhessenek, akár csak a telefon felemelésével, akár az interneten keresztül, de az is lényeges momentum, hogy a rendszerváltás az emberek gondolkodásmódjában is változást hozott az állam és az állampolgár kapcsolatrendszerének megítélésében. Tudatosabbak lettek, amikor ügyeiknek intézése során eljárnak, nagyobb elvárásaikat, pedig annak tudatában fogalmazzák meg, hogy a közszférát az adófizető állampolgárok tartják fenn. Amikor a magáncégek 24 órás ügyfélszolgálattal rendelkeznek, az adófizetők jogosan várják el ezt a szolgáltatást az állami közigazgatási szektortól is. Általános az a nézet, hogy „Teremtsünk egy olyan kormányt, amely jobban dolgozik, és kevesebbe kerül. 1” Szakdolgozatomban ismertetem az elektronikus ügyintézés világát. Bemutatom, milyen szintjei vannak az elektronikus ügyintézésnek, mire van szükség ahhoz, hogy az interneten

keresztül intézhessük bizonyos ügyeinket. Segítséget szeretnék nyújtani bárkinek, személyes ügyfélkapujának elkészítéséhez, valamint képet alkotni arról, hogy elektronikus formában, milyen szolgáltatások vehetők igénybe. A dolgozatomban bemutatom az elektronikus ügyintézés jogi szabályozásának hátterét is. 1 Al Gore, volt amerikai alelnök 1 II. Kiindulópontok Ebben a fejezetben néhány, talán nem mindenki által ismert, fogalommal ismerkedhetünk meg, amelyek fontosak az érthetőség szempontjából és a későbbiek folyamán is többször előfordulnak. E-ügyintézés Az elektronikus közigazgatási ügyintézés olyan közszolgáltatás, amikor a hatóság az ügyek eljárási cselekményeinek vagy azok részeljárásainak jogszabályban foglalt feltételek szerinti elektronikus úton történő gyakorlását, biztonságos, zárt informatikai rendszerben biztosítja. Tehát mindazon szolgáltatások összessége, melyek elektronikus és

távközlési eszközök segítségével, az ügyfél személyes jelenléte nélkül is lehetővé teszik az ügyintézést. 2 E-dokumentum Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. 3 Bővebben: elektronikus eszköz útján értelmezhető adathalmaz, mely elektronikus aláírással van ellátva. Lehet szöveg, elektronikus irat, kép, hangfelvétel, szoftver, tervrajz, digitális fénykép, film stb., ha elektronikus formában létezik, elektronikus formában továbbítják, s azon elektronikus aláírás szerepel. Elektronikus út Az eljárási cselekmények elektronikus adatfeldolgozást, tárolást, illetőleg továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzése. 2www.magyarorszaghu http://www.magyarorszaghu/kozigazgatas/ugyek/ekorm/elektrugy/elektrugyint20080214html /ugyleirasjogi#paragr1 (2008-04-01) 3 2001. évi XXXV Törvény az elektronikus aláírásról

2 § 12 http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0100035TV&kif=elektronikus+dokumentu m#xcel (2008-04-07) 2 Internetes ügyfélszolgálat Az elektronikus közigazgatási ügyfél-tájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő, az ügyintézési lehetőségekről tájékoztatást nyújtó nyilvános internetes felület. Elektronikus üzenet- és dokumentumkezelő Zárt informatikai rendszer, amely:  az elektronikus kérelmet fogadja,  biztosítja a dokumentum tartalmi és formai egyezőségét, rögzíti és feltünteti a fogadás időpontját (benyújtás időpontja),  automatikus visszaigazolást küld az ügyfélnek,  az ügyhöz egyedi azonosító jelet képez (ügyazonosító jel),  képes az elektronikus üzenetben küldött e-dokumentumok iktatására és hiteles, hosszú távú archiválására,  nyomon követi a dokumentumok belső mozgását,  adatszolgáltatási funkciókat is ellát. Központi elektronikus

szolgáltató rendszer Együttesen magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu létesítésének és használatának lehetőségé 3 III. Az információs társadalom meghatározása Az információs társadalom fogalma nehezen definiálható. Meghatározása függ a technológiai fejlettségtől, a politikai, gazdasági és a szövegkörnyezettől és természetesen a definíciót adó személy foglalkozásától, a környezettől és az informatikai végzettségétől is. Mit is értünk/érthetünk valójában az "információs társadalom" kifejezés alatt? Az Információs társadalom: az információ szabad létrehozásán, közlésén, hozzáférésén és

felhasználásán alapuló társadalmi struktúra. 4 Az Európai Unió Bangemann-jelentése szerint, ennek a társadalomnak a legfőbb jellemzője az információ gyors elérése, feldolgozása, tárolása, visszakeresése a társadalom minden egyes tagja számára és a lehetőségekhez mérten olcsón. Információs társadalomról beszélhetünk akkor is, amikor az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik, az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. 5 A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) célkitűzései teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiai programjaihoz, az eEurope+, illetve az eEurope 2005 akciótervekhez. Így Magyarország kapcsolódhat a közösség eEurope-ot támogató programjaihoz és az EU strukturális alapjait, forrásként tudjuk felhasználni az információs társadalom

megvalósításához. 4 E-közigazgatás Információs Honlapja http://www.ekozigazgatashelyinfohu/gss/alpha?do=63&pg=675&m1192 doc= 2225&m-1 curr=1&m1188 act=2&st=1695 (2008-04-07) 5 Magyar Információs Társadalom Stratégia, 2003 4 Az Európai Unió eEurope akcióterve a közigazgatásra vonatkozóan, az alábbi célokat tűzi ki: 6  . az információs társadalom erősítése,  . új információs technológiák alkalmazása a közigazgatás minden szintjén,  . a mobil kommunikáció alkalmazása,  . az internethasználat költségeinek csökkentése,  . az internet-hozzáférhetőség kiterjesztése,  . az alapvető közszolgáltatások elektronikus úton történő elérése A magyar információs társadalom kiépítésének egyik fontos eleme az e-közigazgatás megvalósítása. Az e-közigazgatás célja egyrészt a közigazgatási információknak a társadalom széles rétegeihez való eljuttatása, másrészt ügyfélbarát

közigazgatás kialakítása. Ehhez alapvetően szükséges a közigazgatási folyamatok újragondolása, korszerűsítése, melynek eredményeképpen egyszerűsödik és meggyorsul a hivatalos ügyintézés menete, a közérdekű információk gyorsan és nagy tömegben jutnak el a közigazgatás területi, regionális, kistérségi és helyi szintjeire. A hivatalokban csökken az ügyfélszolgálati idő, ami javítja a munkavégzés minőségét. Megvalósul az egyablakos ügyintézés és a hatóságok közötti elektronikus információcsere, elektronikus támogatást kap a belső adminisztráció, a hatósági munkában lehetővé válik bizonyos munkafázisok automatizálása. A szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtésében mind a közigazgatási szervek, mind az állampolgárok számára nélkülözhetetlen az informatikai rendszerek, elektronikus eszközök használata. A Ket. 7 X fejezete, figyelembe véve az Európai Unió elektronikus közigazgatást érintő

hatályos joganyagát is, rögzíti az elektronikus ügyintézés szabályait, s a szolgáltató szerep előtérbe helyezésével ösztönzi az elektronika és informatika korszerű alkalmazásainak igénybevételét az államigazgatási eljárásoknál. 6 Burszán Judit: Ügyintézés elektronikus úton 2005 http://www.bfkhhu/doku/ket/ket-1pdf (2008-03-01) 7 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0400140TV&kif=Elektroniku s+%FAt#xcel (2008-04-07) 5 Az információs társadalomban kiemelt szerepe van a közszolgálati szférának, hiszen a társadalom széles rétegeivel áll kapcsolatban, és rajta keresztül növelni lehet a lakosság aktivitását az adott területen. Amennyiben az emberek jelentősen gyorsabban és kényelmesebben intézhetik el ügyeiket akár otthonról is, valószínűleg egyre többen fogják választani az

ügyintézésnek az online módját a hivatali sorban állás helyett. Az információs társadalomban az egyes emberek és a közszféra feladata, hogy abból a hatalmas információmennyiségből, mely rendelkezésre áll megtalálja a számára hasznos információkat. 8 8 E-közigazgatás Információs Honlapja http://www.ekozigazgatashelyinfohu/gss/alpha?do=63&pg=675&m1192 doc= 2225&m-1 curr=1&m1188 act=2&st=1695 6 IV. Történeti áttekintés Informatikai tárgyú jogalkotásra hazánkban és az Európai Unióban is viszonylag későn került sor. Ennek oka az, hogy az informatika viszonylag új tudomány, széles társadalmi elterjedésére is nem túl régen került sor. Hogy ez mennyire nem régen volt, azt az is mutatja, hogy a személyi számítógépek PC-k ősatyjának tekintett számítógépet az IBM 1981-ben fejlesztette ki. 1969-ben indult az ARPANET fejlesztése, azonban ezt akkor még csak egyetemi és katonai (MILNET) hálózatként

használták. Ebből fejlődött ki az NSFNET, amely 198586-ban jött létre, és ez az alapja ma az internet néven ismert hálózatnak. Hazánkban, 2002-ben 1000 főből 108,4 főnek volt számítógépe otthon, és 1000 számítógép tulajdonos közül 158-an rendelkeztek internet hozzáféréssel. Ugyanezen adatok az Európai Unióban: 1000 főből 317,5 főnek volt személyi számítógépe, valamint 1000 számítógép tulajdonos közül 331 rendelkezett internet hozzáféréssel. Visegrády Antal szerint, a jog funkciói: 9  A társadalom normális életéhez szükséges rend (jogrend) és biztonság kialakítása és fenntartása.  Az állampolgárok és a szervezetek egymás közötti, valamint az államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és az e kapcsolatokból adódó konfliktusok megoldásában való közrehatás.  A társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különböző folyamatainak „szervezésében” való

közreműködés. A fenti adatokat és a jog funkcióit összevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy a társadalom részéről csak az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején jelent meg szignifikáns igény ezen terület jogi szabályozásra. Magyarországon az e-ügyintézés első mérföldkövének az első összkormányzati oldal, a www.ekormanyzathu portál 2001 decemberi indulása tekinthető A portálon a hivatalos dokumentumok, ügyleírások és a kormányzat munkájával kapcsolatos hírek mellett három, 9 Visegrády Antal: Jog és állambölcselet, 2003. 93-94 oldalak 7 központi adatbázisokon alapuló szolgáltatás indult: a Cégkereső, a Gépjárműkereső és az Ingatlankereső. Az oldal jelentős tartalmi és formai fejlesztések után, 2003 februárja óta a www.magyarorszaghu címen érhető el A Kormányzati Portál azóta három arculati átalakításon esett át, tartalmát pedig, folyamatosan fejlesztik. A www.ekormanyzathu indulásakor az

elektronikus ügyintézésnek még nem létezett jogszabályi háttere, a kormány Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló, 184/2004. (VI3) 10 kormányrendelettel fektette le ennek alapjait és céljait. Ez a rendelet szólt az Ügyfélkapu létrehozásáról, valamint meghatározta a biztonságos elektronikus közigazgatási ügyintézés pontos menetét. Az elektronikus hatósági ügyintézés megteremtése sok tekintetben érintette magát a közigazgatás működési modelljét is. Az ügyintézési folyamat jogszabályi rendezése számos olyan további megoldást, igénylő kérdést vetett fel, mint a hatóságok közötti együttműködés, a papír alapú és az elektronikus dokumentumok közötti átjárási lehetőségek, a hatósági iratkezelés és a levéltári iratok kezelése, az illetékek és más eljárási fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése stb. Ezek a kérdések

többszintű, komplex szabályozást követeltek meg, tucatnyi jogszabály érintésével. 11 A jogszabályi rendelkezéseket továbbá kiegészítik az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) által közzétett egyes ajánlások is, 12 amelyek számos technikai és együttműködési kérdést rendeznek a hatósági ügyintézés igazgatási kérdéseire is kiható módon. 184/2004. (VI 3) Korm Rendelet az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról 10 11 A hivatkozott fontosabb jogszabályok felsorolása az utolsó fejezetben található. 12 http://www.mehhu/szervezet/hivatalok/ekk/kietb/ajanlasok (2008-03-18) 8 V. E-ügyintézés V/1 Mi az elektronikus ügyintézés? Az elektronikus ügyintézés: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL törvény alapján a közigazgatási

hatósági ügyek elektronikus úton történő intézése, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelés lépéseinek összessége. 13 Az elektronikus út itt jelen esetben a következőt jelenti: az eljárás lefolytatása elektronikus adatfeldolgozást, tárolást, illetőleg továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközökkel. Meg kell jegyezzük azonban, hogy a havi adó- és járulékbevallás esetében az elektronikus út csak az internetes megoldást jelentheti. A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, ha erről törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. V/2 Statisztikai adatok az e ügyintézéssel összefüggésben Az elektronikus közigazgatás szolgáltatásaihoz minden magyar internetező, azaz lakosság nagyjából kétötöde férhet hozzá, azonban természetesen az elektronikus ügyintézés iránt érdeklődők ennél jóval

kevesebben vannak. A BellResearch adatai szerint az internetet használók alig negyede (23%) szokta személyes ügyeit intézni az interneten, míg a kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat az internetezők valamivel több, mint negyede, (27%) látogatja, a többség inkább alaklomszerűen. A fontosabb szociodemográfiai jellemzők szerint kisebb-nagyobb különbségeket figyelhetünk meg az elektronikus ügyintézés gyakorlatában és a hozzá kapcsolódó attitűdökben. Az életkor alapján megfigyelhető, hogy az internetezők közül a középkorúak (negyvenesek) a leginkább fogékonyak a kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapok szolgáltatásaira. 14 13 2004. évi CXL Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 14 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 9 Forrás: BellResearch – Magyar

Infokommunikációs Jelentés 2007 15 A BellResearch adataiból kiderül, hogy a magyar internetezők egyelőre azokat az elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe, amelyek nem közvetlenül az ügyintézést jelentik, hanem a konkrét ügyintézés előzeteseként foghatók fel. Leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás az űrlapok letöltése, amivel az internetezők közel ötöde (18%) élt az elmúlt egy évben. Valamivel alacsonyabb értékeket találunk az általános és közérdekű információk keresésében (16%), a hagyományos ügyintézési folyamat elindításában (14%), míg a konkrét befizetések, elektronikus ügyintézések az internetezők csak mintegy tizedére jellemzők. Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007 15 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 10 Általánosságban elmondható, hogy a

legaktívabb korosztály (25-59 év közöttiek) veszik leginkább igénybe ezeket a szolgáltatásokat, továbbá felülreprezentáltak a szolgáltatások igénybevevői között a fővárosban élők, a felsőfokú végzettségűek, illetve a naponta internetet használók. Az internetezők több mint fele rövid időn belül elképzelhető lehetőségnek tartja, hogy a személyes okmányok ügyintézését (igazolvány, útlevél, jogosítvány, anyakönyvi bizonylatok, lakcím változás bejelentése stb.) és az egészségügyi szolgáltatásokat (bejelentkezés vizsgálatra, orvosi tanácsok stb.) online módon is végezzék Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007 16 Az elektronikus ügyintézéstől idegenkedők legfontosabb és leggyakrabban említett indokai közé tartozik, hogy jobban szeretik emberekkel intézni az ügyeiket, mint számítógépekkel (59%), az adataival való visszaéléstől több mint kétötödük (43%) tart. Szerepet

játszik még a bonyolult technológia (21%), a technológiával szembeni bizalmatlanság (12%), emellett a tartózkodók háromtizede (29%) úgy érzi, hogy nem járna előnnyel számára az elektronikus ügyintézés, azaz nincs rá szüksége. 16 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 11 Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007 17 Az eUSER felmérése szerint, a kormányzati szolgáltatások igénybevevői még mindig előnyben részesítik a személyes ügyintézést, habár jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Forrás: eUSER, 2006 18 Megfigyelhető, hogy a kormányzati szolgáltatásokat igénybevevő nem internetezők leginkább egyféle módon, azaz személyesen kerülnek kapcsolatba kormányzati szolgáltatásokkal, míg az e-közigazgatás felhasználói az internet mellett más módokon is (személyesen, postán, telefonon, SMS-ben)

intézik az ügyeiket. 17 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 18 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 12 V/3 Az elektronikus ügyintézés általános szabályai Az elektronikus úton benyújtott dokumentum megérkezéséről a hatóság értesítést küld a feladónak, és a megkérdezést követő három napon belül elbírálja, megvizsgálja, hogy az megfelel-e a jogszabályban előírt követelményeknek. A dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények az automatikus visszaigazolás elküldésével állnak be, kivéve akkor, ha a hatóság vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ott megjelölt határidőn belül az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelem megérkezésétől számított

három napon belül felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat. A fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról és határidejéről, valamint a mulasztás jogkövetkezményéről szintén tájékoztatják az ügyfelet. Az elektronikus úton megküldött értesítések, hatósági döntések megérkezését az ügyfélnek öt napon belül vissza kell igazolnia. Ha ez nem történik meg, a hatóság postai úton továbbítja számára az iratot. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az ügyfél és az eljárásban résztvevő más személyek nem kötelezhetőek az elektronikus eljárásra. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában választhat a hagyományos és az elektronikus ügyintézési forma között. Az ügyfél akkor is kérheti a hagyományos értesítést, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be, illetve kérheti azt is, hogy a hatóság csak a döntés tényéről

küldjön elektronikus értesítést, a döntést pedig, a központi rendszerben, csak az ügyfél számára hozzáférhető, ideiglenes tárolóhelyre továbbítsa. Amennyiben az adózó áttért a havi elektronikus bevallásra, már nem térhet vissza a hagyományos papír alapú ügyintézésre, illetve nem választhatja a nem havi bevallást. A hatóság döntését, a hatósági bizonyítványt, a hatósági igazolványt, a szakhatóság állásfoglalását - ha azt elektronikus úton kézbesítik - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba kell foglalni. Az elektronikus dokumentum esetében a jogszabály időbélyegző alkalmazását írhatja elő. A hatóság csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot elektronikus levelezés útján, aki email címét e célból a hatóságnak átadta. A postafiók érvényességéért, működőképességéért az ügyfél a felelős! 19 19 193/2005. (IX 22) Korm Rendelet, az elektronikus

ügyintézés részletes szabályairól 13 V/4 Az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés kapcsolata Az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés nem két különböző eljárástípus, hanem – leegyszerűsítve – csupán két különböző kommunikációs csatorna. Maga az eljárás azonban egységes, a kétféle ügyintézési forma között, pedig számos kapcsolódási pont van. Az alapvető, rendszerszintű átjárhatóságot az biztosítja, hogy a Ket. nem választja szét élesen a kétféle ügyintézési formát, nincs tehát olyan általános szabály, amely kizárná, hogy az ügyfél, vagy az ügyfél hozzájárulásával a hatóság valamely mozzanatnál áttérjen elektronikus ügyintézésről hagyományos ügyintézésre, vagy fordítva (természetesen feltételezve, hogy az adott eljárásban mind elektronikus, mind hagyományos ügyintézés lehetséges). Fontos azonban, hogy az elektronikus út alkalmazhatósága

tekintetében a rendelkezési jog alapvetően az ügyfél kezében van. Ezt több elvi szabály biztosítja: Az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze. 20 Ez alól legfeljebb, törvény tehet kivételt, azonban ez a kérdés alapjogi vetületére tekintettel legfeljebb igen szűk esetkörben és megfelelően indokolt esetben elfogadható. A hatóság elektronikus levelezés útján csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot, aki e célból a hatóságnak az elektronikus levélcímét átadta 21 tehát a hatóság „önkényesen” nem térhet át elektronikus útra. A vonatkozó végrehajtási rendelet ezt annyival egészíti ki, hogy a hatóság csak az ügyfél által a kérelemben megadott levélcímére kézbesíthet. Az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között (Ket.) Ha

tehát az ügyfél át kíván térni az elektronikusról a hagyományos ügyintézésre vagy fordítva, úgy a közigazgatási hatóságra ez a döntése kötelező. A hagyományos és az elektronikus ügyintézés kapcsolatát a konkrét jogintézmények szintjén több más szabály is biztosítja:  a papír alapú dokumentumról készíthető (hiteles) elektronikus másolat és  az elektronikus dokumentumról készíthető (hiteles) papír alapú másolat készítésének intézménye. 20 Ket. 162 § (3) bek a) pont 21 Ket. 162 § (5) bek) 14 A papír alapú iratról elektronikus irattá alakítás szabályait az Eat 22. alapján megalkotott, a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X 27) IHM rendelet rögzíti, amely általános érvényű, de természetesen a közigazgatási hatósági eljárásokra is érvényes. Szabályozást igényel még az elektronikus iratról papírra

konvertálás rendje is. Ez utóbbi akkor lehet fontos, ha a hatóság saját, belső ügyintézése elektronikusan folyik, de az ügyfél nem tud, vagy nem akar elektronikus iratot fogadni (vagy papír alapút is kér), illetve ha az eljárásban érintett más hatóság, szakértő vagy az eljárás egyéb résztvevője nem tud elektronikus iratot fogadni. Az elektronikusról papírra átalakítás műszaki okok miatt nem garantálhatja minden esetben az elektronikus irat és a papír alapú másolat teljesen megegyező tartalmát, hiszen elméletileg nem kizártak olyan elektronikus dokumentumok, amelyek papír alapon nem jeleníthetőek meg. Ezért a 193/2005 Korm rendelet, mely rögzíti a papírra konvertálás sajátos szabályait, olyan iratokra is kitér, amelyek esetében a teljes elektronikus irat papíron történő megjelenítésének műszaki lehetőségei nem adottak. Mivel a konvertálás esetén az ügyintéző személyes felelősségét rögzíteni kell, így a

konverzió megtörténte kapcsán az ügyintéző aláírására szükség van. V/5 Mire van szükség, hogy ügyeket intézhessünk az interneten? Az elektronikus ügyintézéshez számítógépre, internetkapcsolatra (ajánlott a szélessávú elérés) és azonosításra van szükség. A Ket az ügyfél oldaláról alapvetően kétféle ügyintézési típust vezetett be: az egyik az elektronikus aláírással, a másik az elektronikus aláírás nélkül történő ügyintézés. Az elektronikus dokumentumok, az elektronikus út alkalmazásának alapvető kérdése a dokumentum hitelességének, valamint az ügyfél azonosítottságának kérdése. Elektronikus kommunikáció esetén ugyanis hiányzik a személyes jelenlét, és ezért egyszerű eszközökkel (pl. igazolvány bemutatásával) nem lehetséges a személyazonosítás, továbbá az elektronikusan beérkező beadványon nem alkalmazható a papír esetében megszokott hitelesítési eszköz, a hagyományos aláírás

sem. A dokumentumok hitelességéhez és/vagy a személyek hiteles azonosításához azonban mind a magánszférában, mind az állami 22 Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV Törvény (A továbbiakban: Eat) 15 működésben (különösen olyan érzékeny területen, mint a hatósági ügyintézés) alapvető érdek fűződik. A Ket. szerinti elsődleges forma ezért az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumok felhasználásával történő elektronikus ügyintézés, az alábbiakban bemutatásra kerülő részletes követelményekkel. V/5.a Ügyintézés elektronikus aláírás felhasználásával Technológiai szempontból a ma elfogadott és általánosan használt megoldás a nyilvános kulcsú (PKI) 23 technológia. Ehhez mára már létrejöttek azok az intézményi keretek is, amelyek a megoldást megfelelő biztonsággal, nagyléptékben elérhetővé tudják tenni. A hitelesítésszolgáltatók, archiválásszolgáltatók stb. A technológia

egyik – az elektronikus dokumentumok hitelessége szempontjából legfontosabb alkalmazása - az elektronikus aláírás, amely megfelelő szintje esetén képes valamely konkrét dokumentumot, egy konkrét személyhez (vagy szervezethez, eszközhöz stb.) kapcsolni, valamint garantálni, hogy a kérdéses dokumentum aláírása óta nem változott, vagyis hogy az aláíró (személy) pontosan a kérdéses dokumentumot írta alá. Az elektronikus aláírás e két tulajdonsága együttesen garantálja a dokumentum aláírásának letagadhatatlanságát. A technológia kiforrottá és elterjedtté válásával a jogi elismerést a vonatkozó EU irányelv, majd a hazai szabályozás alapját megvalósító, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat), hozta meg A jogszabályi rendezés létrehozta az elektronikus aláírás főbb jogi típusait (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás); technológiai, intézményi

stb. követelményrendszereket állított fel, amely feltételekkel valamely konkrét PKI megoldás jogi értelemben a hagyományos aláírással egyenértékű „elektronikus aláírás”-nak (annak egyes típusainak) minősül. Az egyes aláírási típusokhoz 23 A PKI technológia mellett számos más megoldás létezik, amelyek szintén megfelelnek a fentebb bemutatott igényeknek; ugyanakkor elmondható, hogy egyrészt jelenleg a PKI gyakorlatilag egyeduralkodó ezen a területen, másrészt (részben ennek köszönhetően) a technológiasemleges szabályozás elve ellenére a szabályok legnagyobb része a PKI technológia működési mechanizmusa mentén épül fel. 16 (jogi terminológiában: fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás) jogkövetkezményeket, jogi vélelmeket kapcsolt. 24 A fenti aláírási típusok közül a Ket. az ügyféltől a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát követeli

meg (a végrehajtási rendeletek által meghatározott feltételekkel). Önmagában a fokozott biztonságú elektronikus aláírás azonban nem jelent pontosan behatárolt követelményrendszert. Míg ugyanis a vonatkozó jogi követelmények a minősített elektronikus aláírásra vonatkozóan részletes és magas biztonsági szintet megvalósító követelményrendszert jelentenek, addig a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz kapcsolódóan a követelmények jóval alacsonyabb részletességűek, a szabályozás így inkább egyfajta minimumszintet határoz meg. Ezért a gyakorlatban a hitelesítésszolgáltatók a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak számos típusát határozzák meg. Az egyes típusok (és osztályok) között különbség van a regisztrációt (az igényléshez és a kiállításhoz kapcsolódó személyazonosítás biztonsági intézkedései), a tanúsítványhoz tartozó aláírás-létrehozó eszközt (szoftveres, hardveres és ezek

különböző megoldása), a tanúsítványhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és hitelesítésszolgáltatói felelősségvállalást stb. illetően A közigazgatási felhasználás kapcsán támasztható követelményeket informatikai biztonsági szempontból a fokozott biztonságú elektronikus aláírás legegyszerűbb típusai nem elégítik ki. A végrehajtási rendeletek ezért bizonyos többletkövetelményeket fogalmaznak meg, így többek között az alábbiakat:  A viszontazonosítás szolgáltatása biztosított,  Személyes regisztráció az elektronikus aláírás létrehozásához,  Az álnév használata kizárt,  A tanúsítványba foglalt név betű szerint azonos a személyazonosításra alkalmas igazolványba foglalt névvel. E követelmények vagy a Ket. rendelkezéseiből, vagy az elektronikus ügyintézés biztonságának követelményéből vezethetők le. 25 A felsorolt követelményeknek megfelelő 24 lásd pl. a polgári perrendtartásról

szóló 1952 évi III törvény 195-197 §-ai, az Eat 3-5 §-ai stb. Informatikai És Hírközlési Minisztérium: Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk 2006 http://www.itktbhu/resourceaspx?ResourceID=Ugyintezesi modell v1 060406 doc V1 (2008-04-07) 25 17 elektronikus aláírások minősülnek a végrehajtási rendeletek terminológiájában „közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírás”-nak. A fenti követelményeknek való megfelelés a Nemzeti Hírközlési Hatóság általi hatósági nyilvántartásba vétel során ellenőrizhető ezáltal a követelményeknek való megfelelés az ügyintézési folyamatok szereplői számára is könnyen ellenőrizhetővé válik. V/5.b Elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézés Figyelembe véve az elektronikus aláírás elterjedtségének hiányát, és az elektronikus aláírás használatához kapcsolódó költségeket a Ket. bizonyos körben

lehetőséget teremt elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézésre. Ennek megvalósítási módja a lentebb bemutatandó központi rendszer részeként működő ügyfélkapu. Azoknak az ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek minősített elektronikus aláírással, a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszerén, az Ügyfélkapun (www.magyarorszaghu) kell regisztrálniuk (ez az eljárás magában foglalja a regisztrációs szerv által végzett személyes megjelenést igénylő, személyazonosítást is.) „A természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét – ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs – központi rendszer biztosítja.” 26 E rendelkezés alapján tehát bizonyos körben lehetőség nyílik elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézésre: Az elektronikus aláírás nélküli ügyintézés kizárólag természetes

személyek részére biztosított, továbbá ilyen elektronikus aláírás nélküli ügyintézésre kizárólag a központi rendszer útján van lehetőség. A Ket. szerinti elektronikus ügyintézés két fő formája tehát: elektronikus aláírással történő ügyintézés (a központi rendszeren keresztül vagy közvetlenül a hatósági rendszerben); elektronikus aláírás nélkül történő ügyintézés (a központi rendszeren). A központi rendszeren keresztül így mind elektronikus aláírással, mind elektronikus aláírás nélkül lehetőség nyílik elektronikus ügyintézésre. 27 26 Ket. 160 § (3) bek 18 Elektronikus aláírás nélküli ügyintézés esetén az ügyfél személyazonosságának megállapítására az „ügyfélkapu” intézménye szolgál. Az ügyfélkapu a Ket értelmező rendelkezése szerint: „az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer

útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.” 28 A szabályozás így azon felhasználók számára is elérhetővé teszi az elektronikus ügyintézést, akik nem rendelkeznek az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítvánnyal, és nem is kívánják ebből a célból felvállalni az ehhez tartozó költségeket. A szabályozás ezáltal a realitásokra is figyelemmel van. Jelenleg elhanyagolható kör rendelkezik elektronikus aláírással, és mivel az átlagos állampolgár évente kis számú hatósági ügyet intéz, ezért ennek a körnek a jelentős része kizárólag ebből a célból nem is igényelne ilyen tanúsítványt. Informatikai És Hírközlési Minisztérium: Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk 2006 http://www.itktbhu/resourceaspx?ResourceID=Ugyintezesi modell v1 060406 doc V1 (2008-04-07) 27 28 Ket. 172 § o) pontja 19 V/6 Az elektronikus ügyintézés szintjei

Az elektronikus kapcsolat megvalósításának módja szerint beszélhetünk párbeszédre épülő és nem párbeszédre épülő kapcsolatról. Az előbbi megszakítás nélküli kétirányú fizikai és logikai kapcsolatot jelent a felek között (pl. böngésző használatával), míg az utóbbi legjellegzetesebb példája az elektronikus levelezés. Általánosságban elmondható, hogy a hatóság meglehetősen nagy mozgástérrel rendelkezik az elektronikus ügyintézés megoldása tekintetében. Habár a jogszabályok részletesen rögzítik az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó követelményeket, ezek azonban alapvetően funkcionális jellegű követelmények, amelyek számtalan megvalósítást lehetővé tesznek. Az elektronikus ügyintézés négy szinten valósulhat meg. 20 technikai V/6.a Információközlés Az első szint a nem interaktív, on-line információközlés a közigazgatási szolgáltatásokról, ügyintézésről, egyéb

információkról. A hatósági ügyek intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek a központi rendszeren és internetes honlapjukon is tájékoztatót közölnek az elektronikus ügyintézésről, amely tartalmazza:           a hatóság megnevezését, hatáskörét, illetékességét, postai és elektronikus címét, telefon- és telefaxszámát, az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők megnevezését, az ügyfélfogadási rendet, illetőleg az ügyek intézését segítő útmutatókat, a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamat leírására) vonatkozó tájékoztatást és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetővé tételét. V/6.b Egyirányú kommunikáció A második szint az egyirányú interaktív kommunikáció, ahol az ügyfél például űrlapokat, nyomtatványokat, dokumentumokat tölthet le elektronikus úton. A

dokumentumok benyújtása azonban hagyományos úton történik. V/6.c Kétirányú interaktivitás A harmadik szint a kétirányú interaktivitás, amelyen a dokumentumok, kérelmek letölthetők és fokozott/minősített biztonságú elektronikus aláírással vagy Ügyfélkapus regisztrációval benyújthatók. Az interaktív tájékoztatást és elektronikus közigazgatási ügyintézést ellátó szervezetek tájékoztatást adnak az ügyintézés során alkalmazott hatályos jogszabályokról és az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejéről is. 21 A szervezetnek tájékoztatást kell nyújtania: • • • • • • • • az elektronikusan végezhető cselekményekről, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem (beadvány) elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet

megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről, az adatkezelésről és az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról, az eljárási illetékről vagy igazgatási szolgáltatási díjról és lerovásának, befizetésének módjáról, az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára szükséges egyedi azonosító használatáról, illetőleg az egyedi azonosítóhoz jutás módjáról, valamint az elektronikus ügyintézés technikai szabályairól. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik. 29 V/6.d Interakció A negyedik, teljes interakciós szinten a hitelesítés és az illetékek fizetése, számlázása is elektronikus úton történik. Ha az elektronikus közigazgatási ügyintézés vagy szolgáltatás lehetőségét a hatóság nem csak a

központi rendszeren keresztül biztosítja, a saját információs felületén, a központi rendszeren elérhető szolgáltatásokról és azok igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatást is ad. www.magyarorszaghu http://www.magyarorszaghu/kozigazgatas/ugyek/ekorm/elektrugy/elektrug yint20080214.html/ugyleirasjogi#paragr11 29 22 V/7 Tájékoztatás az üzemzavarról és az igazolási kérelemről Az elektronikus ügyintézés és az elektronikus tájékoztató szolgáltatás követelményei szerint a hatóság az elektronikus ügyintézés, illetve szolgáltatás teljesítéséhez csak olyan informatikai rendszert vehet igénybe, amely biztosítja a hatóságok egymás közötti és az ügyfelekkel való biztonságos kapcsolatát, az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adatkezelést és a hiteles dokumentumcserét, továbbá az elektronikus iratok szabályszerű tárolását és archiválását. V/7.a Üzemzavar A folyamatban levő elektronikus

kapcsolattartás során a hatóság informatikai rendszerében bekövetkezett átmeneti üzemzavar tényéről az üzemzavar kezdő és megszűnési időpontjának megjelölésével a hatóság az üzemzavar elhárítását követő 24 órán belül elektronikusan köteles tájékoztatni. Tartós legalább 5 napig tartó üzemzavar esetén legkésőbb az üzemzavar ötödik napját követő első munkanapon az üzemzavar tényéről és kezdő időpontjáról könyvelt postai küldeményben küld értesítést, és tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az ügyintézésre a hagyományos (írásbeli) eljárási módot lehet alkalmazni. Ha informatikai rendszerének tartós vagy átmeneti meghibásodása, illetve egyéb technikai ok miatt a hatóság nem tudta fogadni az elektronikus dokumentumot, akkor az erről szóló tájékoztatással egyidejűleg az ügyfelet a szükséges eljárási cselekmény megismétlésére hívja fel. Az átmeneti üzemzavar teljes időtartama, tartós

üzemzavarnál a kezdő időponttól az értesítés kézbesítéséig eltelt idő nem számít bele a határidőkbe. 30 V/7.b Igazolási kérelem Ha az ügyfél az elektronikus kapcsolattartáshoz használt, nem saját ellenőrzése alatt álló informatikai rendszer üzemzavara miatt határnapot, határidőt mulaszt, akkor erről igazolási kérelmet nyújthat be. 31 Az Ügyfélkaput üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. a Ket értelmében elektronikus úton igazolást állít ki mindazok számára, akik ezt kérik. Az igazolás kizárólag az Ügyfélkapu működésében felmerülő üzemzavar időszakáról ad igazolást. cím: uzemzavar@krgovhu 30 Ket. 163 § 31 Ket. 66-67 § 23 VI. Az Ügyfélkapu Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus azonosító és ügyfélbeléptető rendszere. Biztosítja, hogy használói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és

szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapu itt található: wwwmagyarorszaghu Az ügyfélkapu: „az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.” 32 Az Ügyfélkapu regisztrált felhasználóinak a száma, 2007. április 5-én elérte az 500 ezer főt. Az állampolgárok egységes ügyfélbeléptető és azonosító rendszere 2005 április elsején indult, azaz két év alatt érte el a félmilliós ügyfélszámot. 33 A kormányportál működésének közel három éve alatt, az internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) adatai alapján 2003. november elseje és 2007 szeptember elseje között 302321 időpontfoglalást eszközöltek, az XR-ben elintézett ügyek száma, pedig 6289 34. A virtuális okmányirodában közel 80 féle közigazgatási ügy kezdeményezhető,

köztük a legsikeresebb az okmányirodai időpontfoglalás – igen jellemző, hogy az e-kormányzat egyelőre legsikeresebben az offline ügyintézés előkészítésében segédkezik. 35 32 Ket. 172 § o) pontja 33 ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 34 Az okmányiroda a teljes szolgáltatáskészletnek csak egy része, az adatok erre vonatkoznak. 35 Infonia Alapítvány: E-kormányzat hírlevél 2007/7. szám http://www.ekkgovhu/ekk/Infoniahirlevelek/ekormhirl2007-07pdf 24 VI/1 A felület 36 36 Saját ügyfélkapus fiókom. wwwmagyarorszaghu (2008-03-10) 25 Első pillantásra, egy kicsit túlzsúfoltnak tűnik, de mint a Napkelte 2008. január 08-ai műsorában Szittner Károly az Elektronikus Kormányzat Központ főosztályvezetője elmondta, a közeljövőben jelentős átalakítások lesznek, melyek keretén belül, szeretnék egyszerűbbé, ezáltal felhasználóbaráttá tenni a honlapot. VI/2 Ügyfélkapu regisztráció Ahhoz,

hogy az ügyfél használni tudja az Ügyfélkaput, létre kell hoznia személyes ügyfélkapuját, melynek menete a következő: Amennyiben a regisztrációját az interneten keresztül kezdeményezi, úgy a regisztrációs adatlap kitöltését és elektronikus továbbítását követően a megadott e-mail címre megkapja az egyszer használatos, úgynevezett aktiválási kódját. Öt nap áll a rendelkezésére, hogy aktiválja az egyszer használatos kódot, azaz azt az általa meghatározott jelszóra kicserélje. Ebben az esetben az aktiválás után a felhasználó ideiglenes regisztrálttá válik. A 30 napig érvényes ideiglenes regisztrációval csak a szolgáltatások szűk körét lehet igénybe venni! Ezt követően azonosítás céljából be kell fáradni valamelyik okmányirodába, vagy az Ügyfélközpontba, ahol alá kell írnia a Regisztrációs Adatlapot. Egy ügyfél több Ügyfélkapu-regisztrációval is rendelkezhet, de csak az első ügyfélkapu ingyenes.

Milyen adatokat kell megadni a Regisztrációs adatlapon? • • • • • • • • • Családi és utónév; Születési családi és utónév; Neme; Születési hely; Születési idő; Anyja születési családi és utóneve; Állampolgárság; Felhasználói név; Elektronikus levélcím; Abban az esetben, ha a regisztrációs folyamatot valamely regisztrációs szerv előtt kezdeményezi (bármelyik okmányirodában, vagy az Ügyfélközpontban), a személyazonossága igazolását követően, a kinyomtatott és aláírt Regisztrációs Adatlapon megadott elektronikus levélcímre megkapja az egyszer használatos aktiválási kódját. 26 Szintén öt nap áll a rendelkezésére, hogy ezt a kódot lecserélje az általa választott jelszóra. Amennyiben a rendszer visszajelzése alapján ez sikeresen megtörtént, igénybe tudja venni a regisztrációhoz kötött szolgáltatásokat. Ügyfélkapu létrehozásakor (az interneten kezdeményezett regisztráció

esetén is) egy okmányirodában egyszer át kell esnie az azonosításon (kivéve a meghatározott minősítésű elektronikus aláírással rendelkezőket). Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. 37 VI/3 Kapu az e-közigazgatáshoz A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. Amennyiben az ügyfél létrehozta személyes ügyfélkapuját, azzal olyan elektronikus szolgáltatásokat használhat a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak. Mikor az ügyfél azonosítja magát az ügyfélkapuja segítségével, előfordulhat, hogy az ügyfélkapus azonosítás mellett a szolgáltató intézmények más azonosítót is kérnek saját szolgáltatásuk igénybevételéhez (pl. APEH - adóazonosító jel). Az ügyfélkapu

létrehozása tehát még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a „kapu” ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói például az APEH vagy a BM szolgáltatásaikkal az Ügyfélkapu mögött várják az Ügyfélkapun keresztül belépő internetes ügyfeleiket. 37 Hírközlési és Információs Tudományos Egyesület: Az Ügyfélkapu szerepe az elektronikus ügyintézésben http://www.htehu/h20071206 (2008-04-07) 27 VI/4 Szolgáltatások az Ügyfélkapun keresztül Az Ügyfélkapun keresztül többféle típusú szolgáltatás vehető igénybe. A szolgáltatások megkülönböztethetők szolgáltatók szerint és regisztrációs szint szerint is. Egyes szolgáltatások, mint például az okmányirodai időpontfoglalás, nem igényelnek regisztrációt, mások ügyfélkapus regisztrációt és intézményi azonosítást követelnek (pl.: APEH adóbevallás). Ideiglenes regisztrációval számos szolgáltatás használható

(ide tartozik, pl. az okmányirodai ügyindítás és a Kormányzati Portál egyes szolgáltatásai), de nem mind. Aktivált (véglegesített, azaz azonosítási eljáráson átesett) regisztrációval használható az okmányirodai ügyintézés, az elektronikus felvételi a felsőoktatási intézményekbe, az adóbevallás stb. APEH www.apehhu Elektronikus adóbevallás Adófolyószámla-kivonat igénylése Kontroll adatszolgáltatások 2007 végén indult az elektronikus árverés az APEH oldalán. 38 https://arveres.apehhu Okmányirodai ügyintézés www.magyarorszaghu Anyakönyvi kivonat Egyéni vállalkozói igazolvány Járműigazgatási ügyek Járműkísérő lap Lakcímigazolvány Lakcímváltozás Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Nemzetközi vezetői engedély Időpontfoglalás okmányirodába Személyi adatszolgáltatás letiltása a központi adatnyilvántartásból 38 Az Elektronikus Árverési Felület (EÁF) olyan virtuális árverési csarnok, ahol

az APEH végrehajtási eljárásai során lefoglalt és az APEH birtokában lévő ingóságok értékesítése történik. 28 Országos Egészségbiztosítási Pénztár www.oephu TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások egyéni ügyfelek részére „Betegéletút" és "Jogviszony" információk lekérdezése. Országos Felsőoktatási Információs Központ www.felvihu Elektronikus felvételi Kormányzati Portál www.magyarorszaghu Gépjárműkereső Cégkereső Ingatlankereső Fórum Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság www.onyfhu  Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e-NYENYI szolgáltatásával a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lappal kapcsolatos 2006. és 2007 évi adatszolgáltatási kötelezettségének lehet eleget tenni.  Nyugdíj vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás megállapítása iránti, illetve szolgálati idő megállapítására irányuló o kérelem, o elbírálással

kapcsolatos bejelentés, o nyilatkozat.  Folyósított nyugellátással, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres pénzellátással kapcsolatos o kérelem, o bejelentés, o nyilatkozat.  Kérelem a nyugdíjbiztosításnál nyilvántartott adatokba történő betekintési jog gyakorlásához  Fellebbezés,  Újrafelvételi kérelem,  Igazolási kérelem, 29 VI/5 Mit lehet elintézni az internetes okmányirodában? Ügyindítás - Az ügyindítási funkciót a regisztráción már átesett, személyes ügyfélkapuval rendelkező felhasználók vehetik igénybe, illetve azon felhasználók, akik a személyes ügyfélkapu nyitását regisztrációs eljárás keretében kezdeményezték, de a regisztrációjuk még nem fejeződött be (Tehát azok, akik ideiglenes regisztrációval rendelkeznek). Az ideiglenes regisztrációval rendelkező ügyfelek az internetes okmányirodában egy ügy előkészítésére jogosultak, és amennyiben az elindított ügy intézéséhez

lefoglalt időpontban, az okmányirodában személyesen megjelennek, először a személyes ügyfélkapu nyitásához szükséges személyazonosítás és regisztráció történik, a konkrét ügykezdeményezésre csak ezt követően van lehetőség. Időpontfoglalás - Az internetes okmányiroda időpontfoglalás funkcióját a személyes ügyfélkapuval rendelkező, illetve az azzal nem rendelkező felhasználók egyaránt igénybe vehetik. Időpontfoglalás okmányirodába Anyakönyvi kivonat Egyéni vállalkozói igazolvány Járműigazgatási ügyek Lakcímigazolvány Lakcímváltozás Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Személyazonosító igazolvány Útlevél Vezetői engedély Ügyfélkapu regisztráció Kormányzati portál kiemelt szolgáltatások Szolgáltatások A-Z-ig rovat Tájékoztatás - Az internetes okmányiroda tájékoztató felületei (általános tájékoztatás, ügyfajtánkénti tájékoztatás) szintén minden felhasználó számára elérhető.

30 VI/6 Az értesítési tárhely Az értesítési tárhelyen letöltheti az adóbevallásokhoz és bejelentésekhez kapcsolódó, időbélyeggel ellátott értesítés-visszaigazolásokat, illetve letöltheti nyugtáit. 39  Rendszerüzenetek: o (pl: érkeztetési igazolások.) Megnyitás után és megnyitás nélkül is 30 napig él a tárhelyen, melyek a tartós tárba 40 menthetőek.  Hivatali dokumentumok: o (pl: határozatok, végzések, nyugták, hiánypótlások stb.) megnyitás után 30 napig kerülnek megőrzésre, illetve a tartós tárba menthetőek. A hivatal által (az értesítési tárhelyen keresztül) az ügyfél számára küldött - titkosított, vagy titkosítatlan - dokumentumokat a felhasználónak 5 naptári napon belül át kell vennie. Amennyiben ez nem történik meg, a rendszer automatikusan törli a kézbesítetlen dokumentumokat a tárhelyről, és egy értesítést küld a hivatal számára a dokumentum - hagyományos - postai úton történő

kézbesítésére.  Dokumentumok jelzése: o ÚJ: a dokumentum beküldésre került, a tárhelyen van, azonban a hivatal még nem nyitotta meg. o OLVASOTT: a dokumentumot az adott hivatal elolvasta, és feldolgozásra elvitte. www.magyarorszaghu http://www.magyarorszaghu/segitseg/ugyfelkapu/szolgaltatasok3/jarulekbev allas/tarhely.html (2008-04-07) 39 40 A tartós tárban elhelyezett/áthelyezett dokumentumok, bármeddig megőrizhetőek. 31 VI/7 Az Ügyfélkapu előnyei  Az ügyfél otthonról, interneten keresztül konkrét ügyei intézéséhez részletes tájékoztatást kaphat, megtudhatja, milyen okiratok szükségesek ügye, ügyei elintézéséhez, és ügyeit hol (mely szervnél) intézheti.  A tájékoztatás alapján már otthon összegyűjtheti az ügy intézéséhez szükséges iratokat, és lehetősége van arra, hogy hatósági ügyében a kérelmének előterjesztésekor - az előírt formában - elektronikus úton megadott adatokat fel tudja használni.

 Ügyei intézése céljából időpont foglalható az internetes okmányiroda segítségével elérhető okmányirodában, ahol a megadott időpontban az előzetes egyeztetésnek megfelelően intézhetők az ügyek.  A tényleges ügyintézési idő csökken, mert az internetes okmányiroda segítségével elérhető közigazgatási szervnél előzetesen már megtörténik a hatósági ügy előkészítése. VI/8 Az Ügyfélkapu hátrányai Ebben a fejezetben azokra a veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a kormányzati rendszer kiforratlanságából, és abból adódnak, hogy még maga az Internet is gyerekcipõben jár, már ami a jogi szabályozást és a biztonságos „szörfözést” illeti. A problémák sokaságából csak kettőt emelnék ki, az egyik a hacker támadások, a másik a rendszer kiforratlansága miatt, az időpontfoglalás időszakos lehetetlensége. „Amit ember rakott össze, azt ember szét is tudja szedni.” Így van ez az

Internettel is, hiszen nincs az a tűzfal, amit ne lehetne áttörni, nincs az a honlap, ami teljes biztonságban lenne. A probléma mindennapos az Interneten, de egy olyan portál, mint a kormányzati, különös figyelmet, és még komolyabb intézkedéseket igényel. A közelmúltban okozott komoly fejfájást az egyik minisztérium rendszergazdájának – és még sokaknak – az a link, amelyet illetéktelenek helyeztek el a lapon. A jövő honlapján, ahonnan az állampolgárok letöltik a nyomtatványokat, vagy éppen adóbevallásukat küldik el online, komoly zűrzavart okozna egy ilyen tréfa, nem is beszélve arról, hogy az állampolgárok mostani szkepticizmusa nemhogy alábbhagyna, hanem még jobban elfordulnának a rendszer 32 használatától. A rendszer feltörhetetlensége persze nem garantálható, de mindenképpen arra kell törekedni, hogy minél biztonságosabb legyen. 41 Az időpontfoglalás okmányirodába, menűpont alatt indítható szolgáltatás teszi

lehetővé, hogy a felhasználó időpontot foglaljon, a neki tetsző okmányirodában, az általa kiválasztott, ügytípuson belül. Ha az adott hétre nem található szabad időpont, a rendszer felajánlja a következő hét választásának lehetőségét. Ha azon a héten sincs szabad időpont, felajánlja az azt követő hetet, de mindezt csak az aktuális dátumtól számított öt hétre előre. Tehát, ha valakinek sürgősen el kell intézni valamilyen ügyét, és nincs ideje kivárni, hogy esetleg felszabaduljon egy időpont, ill. várni még egy hetet – amikor is a rendszer az eddig elérhetetlen 6. hetet is láthatóvá teszi – akkor marad a régi, de bevált módszer: Elsétálni az okmányirodába, sorszámot kérni és kivárni a sort, majd a hagyományos módon, az ügyfélszolgálati munkatárson keresztül elintézni az adott ügyet. VI/9 Segítség ha baj van: Az Ügyfélvonal A Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (Ügyfélvonal) A közigazgatási

hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL Törvény (Ket) 172 § j) pontja alapján – a központi elektronikus szolgáltatórendszer részeként – látja el tájékoztató feladatát. Amennyiben bármilyen problémánk adódik az elektronikus ügyintézésünk során, az Ügyfélvonalon keresztül bármikor segítséget kérhetünk. Az Ügyfélvonal feladata, hogy egy központi elérésen keresztül többcsatornás tájékoztatást (szóban, e-mailben) nyújtson közigazgatási ügyekben az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek részére. Az Ügyfélvonal feladata továbbá, hogy egy konkrét közigazgatási szervhez kapcsolódó probléma megfogalmazása esetén (amennyiben az Ügyfélvonal nem tud kimerítő 41 Kõvári Gergõ Benjámin: E-government a világ „hálójában” Internet és Politika, III. évfolyam 4 szám • 2003 augusztus http://iroga.hu/internet&politika/kovarihtm 33 tájékoztatást

nyújtani, vagy konkrét közigazgatási ügyintézésről van szó) az ügyfelet az illetékes szakhatóság kompetens munkatársához irányítsa. Fontos tudni, hogy a tájékoztatás nem jelenti a konkrét közigazgatási ügy megoldását, jogszabályértelmezést, jogi segítségnyújtást. Az Ügyfélvonal megkönnyíti az ügyfél számára a megfelelő közigazgatási szerv megtalálását, valamint alapvető, a hatósági eljárás során hasznosítható ismeretekkel látja el az ügyfelet. A központ elérhető a nap 24 órájában a 189-es zöld (ingyenesen hívható) telefonszámon, a www.ugyfelvonalhu honlapon vagy a 189@ugyfelvonalhu e-mail címen 42 42 Magyar Közlöny 92. szám, 26 oldal 2007-07-10 http://www.magyarkozlonyhu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK07092pdf (2008-04-07) 34 VII. Az e közigazgatás jövője A jövőbeni célkitűzések között az elektronizáltság és a szolgáltatások hatékonyságának a növelését, a pán-európai működés

megalapozását jelölte meg az elfogadásra váró Eközigazgatás 2010 névre keresztelt középtávú kormányzati stratégia. Kiemelt feladatnak tekinti a tervezet, hogy a jövőben minél szélesebb körben vegyék igénybe az állampolgárok és vállalkozások az új technikai lehetőségeket. A 2010-ig megvalósítandó feladatokról szóló stratégia éppen ezért alapvetően azokra a fejlesztésekre koncentrál, melyek lehetővé teszi az állampolgárok és a vállalkozások online közigazgatási kiszolgálását. Az Európai Unió előírása folytán, ha a szabályozási környezet megengedi, 2010-re a közbeszerzést teljes mértékben elektronizálni kell és a tényleges közbeszerzések minimum felét az interneten keresztül, kell majd lebonyolítani - olvasható a kormányzati stratégia tervezetében. Az uniós országok 2001-ben kezdték meg e-kormányzati rendszerük kiépítését. Ennek eredményeként a legfontosabb közigazgatási szolgáltatások közel

fele már teljes körűen elektronizált. VII/1. E-fizetés, biztonságos állampolgári azonosító A 2010-es stratégia fejlesztés másik fő iránya a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának, az e-fizetés alkalmazásának a megteremtése, valamint a fokozott biztonsági követelményeket kielégítő állampolgári azonosító eszköz megvalósítása. Biztonságos és egymással kommunikálni képes, átjárható rendszereket kell létrehozni. Alapvető cél, hogy a hétköznapi életben nagyobb legyen a választási lehetőség, illetve, hogy személyre szabottabb módon vehessék igénybe az emberek a közigazgatás, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és adózás szolgáltatásait. 43 Azok számára, akiknek az internet használata túlságosan bonyolult, de mégsem szeretnének naphosszat sorban állni hivatalok előtt, vannak további „elektronikus” lehetőségek, hiszen az e-kormányzati fejlesztések

egyik célja, hogy a szolgáltatások minél több platformon legyenek elérhetők. 43 A kormányzati elektronikus szolgáltatások keretében 2005-ben indult el az internetes adóbevallás. A legnagyobb adózók korábban is elektronikus úton küldhették már be a bevallásaikat, ez azonban még egy úgynevezett chipkártyás rendszer volt. 35 Új koncepcióként merült fel, hogy az internetezőknek a mobiltelefonok SIM-kártyájával kellene azonosítaniuk magukat az elektronikus közigazgatás szolgáltatásainak igénybevétele során, míg másutt a digitális televíziózás e-kormányzati – pontosabban tkormányzati – potenciáljának kiaknázásán dolgoznak. (Anglia) VII/2. Működő és bevezetés előtt álló szolgáltatások Az e-közigazgatás vonatkozásában nem maradhat ki ma már a web2.0 sem EUTube néven (http://www.youtubecom/eutube címen) jelent meg 2007 június végén az Európai Bizottság új online csatornája. Amellett, hogy az EU

vezetése és az Unió polgárai közti kommunikáció lehetőségének legújabb eszköze jött létre, a Bizottság azt is érzékeltetni kívánja, hogy tartja a lépést a technológiai változásokkal. A web20-ás megoldás (konkrétan: jelenleg mintegy 50 videoanyag) révén az Unió talán könnyebben el tudja juttatni üzeneteit az európai lakosokhoz, könnyebben meg tudja velük értetni működését, politikáját. Az EU határokon átnyúló e-kormányzati portált indított Public Services.eu néven A weboldalt 2002. októberének második hetében, Brüsszelben rendezett e-kormányzati konferencián mutatták be. Ez a páneurópai portál a nemzeti e-kormányzat összehangolására, átjárhatóvá tételére készült, magánszemélyek és üzleti vállalkozások is felhasználhatják tevékenységük során, és kedvükre böngészhetnek. Ez a portál információt és szolgáltatásokat nyújt Európa polgárainak, ahol az ember rá tud lépni mind a speciális

EU-információs lapokra, mind az államok közötti olyan államközi tevékenységeket tartalmazó portálokra, mint a másik tagállamban való munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb hétköznapi helyzetek. Mintegy 50 ezer adózó lett köteles az elektronikus havi bevallás teljesítésére 2006 májusától, a többi foglalkoztató tekintetében, pedig a következő év elejétől vált kötelezővé az internetes adóbevallási rendszer. Több, mint két éve elektronikus úton is be lehet nyújtani a cégbíróságokhoz a kft.-k és részvénytársaságok bejegyzési kérelmét Idén júliustól valamennyi cégforma tekintetében kötelező lesz az új rendszer, amelyhez elektronikus fizetési forma is társul. A Cégközlöny jó ideje kizárólagos elektronikus formában - CD lemezen - jelenik meg, 2008-ban, pedig internetre került és ingyenessé vált a cégnyilvántartás is. 36 A számviteli beszámolót a hagyományos, papír alapú benyújtás

helyett elektronikus úton is nyilvánosságra lehet hozni. A múlt novemberben elfogadott adómódosítás ellenben 2009től kötelezővé teszi a digitális benyújtást, amellyel mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének egyaránt eleget tesz az érintett vállalkozás. Az állami intézmények munkaerő-toborzási folyamatában (illetve a másik oldalról nézve: az állami hivataloknál történő elhelyezkedésben) is egyre jellemzőbbek az online megoldások. Már-már általánosnak mondhatók azok az állásportálok, melyek az állami szektorban meghirdetett pozíciók online megpályázására kínálnak lehetőséget. Magyarországon a https://kozigallas.govhu oldalon található a közszféra állásportálja Ezen a portálon, a közszférán belüli összes köztisztviselői és közalkalmazotti pályázat elérhető. Lehetőség van a meghirdetett állások között keresgélni, de a regisztrált felhasználók az önéletrajzukat is

feltölthetik, ezzel lehetőséget adva, a munkaadóknak is, hogy megfelelő személyt, személyeket keressenek a betöltetlen helyekre. Mivel a kormányzatoknak rendszerint rálátása van arra, hogy az országban – a gazdaság normális működése érdekében – milyen pozíciók betöltésére van szükség; az ilyen típusú oldalak célja, hogy összekösse a potenciális munkaadókat a potenciális álláskeresőkkel. Számos kormányzati állásportál nemcsak az adott országból, hanem az Európai Unió más tagállamaiból is tartalmaz állásajánlatokat, emellett tanulási, továbbképzési lehetőségeket is kínál, a webkikötők egy része, pedig kimondottan a feketemunka megelőzése céljából jött létre. 37 VIII. Összegzés Az emberek kevesebb bizonytalansági tényezőt akarnak. Céltudatosan, pontosan, kiszámíthatóan, a felesleges cselekvések, befektetések elkerülésével akarják munkájukat és ügyeiket intézni, elvégezni. A legegyszerűbb

megoldás lenne, ha mindezt otthonról megtehetnék, ki sem mozdulva a lakásukból. Valójában ez sajnos, még nincs így. Az internetes hálózat még nem ért el minden lakást, amelynek gazdasági okai vannak és az emberek még nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket. Pedig a végső cél, a tudástársadalom, amely már nem csak böngész az információk halmazában, hanem rendszerezi, és tudatosan használja fel önképzésében, hivatali-gazdasági ügyeinek intézésében. Elmondhatjuk, hogy rengeteg ma még kiaknázatlan, vagy csak részben kiaknázott lehetőség áll rendelkezésre az elektronikus közigazgatás fejlesztésére. Ezek megvalósulása nagyban függ az EU irányelveitől, a döntéshozók nyitottságától, valamint az állampolgárok változásra való hajlandóságától. A lokálisan kialakult ügymenet, ill. a helyi igények szerint is, nagyon sok különféle megoldás alakulhat ki, és ki is fog alakulni, mégpedig a közeljövőben!

Nagyszerű a változások folyamatát megélni, hogy otthonról is elintézhessük az adóbevallásunkat, banki ügyeinket, lakcímváltozásunkat stb. Mindemellett szükség van a kutatás és fejlesztés nagyobb arányú megsegítésére állami, vállalkozói részről. Magyarországot valami láthatatlan szál még visszahúzza. Talán a történelmünk során népünkre mért csapások következtében kialakult mentalitásunk De, ez nem lesz mindig így, hiszen a fejlődés megállíthatatlan! 38 Jogszabályi háttér Közvetlen szabályozás Az Ügyfélkapu működésének és működtetésének az egyik legfontosabb háttérjogszabálya a 2005 november 1-én hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) A törvény a szolgáltató szerep előtérbe helyezésével és az informatika korszerű alkalmazásával szélesebb körben szabályozza az állampolgárokat érintő

közigazgatási hatósági eljárások rendelkezéseit. A másik fontos jogszabály az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX 22) kormányrendelet A rendelet meghatározza az elektronikus közigazgatásban használt fogalmakat (Kormányzati Portál, Ügyfélkapu, elektronikus űrlap, elektronikus kérelem stb.) és az e-közigazgatás szolgáltató funkcióit (tájékoztatás, ügyintézés elektronikus dokumentumokkal, ügyfélkapu nyitása). A jogszabály a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát és az okmányirodákat jelöli ki a regisztrációs eljárás lefolytatására. A regisztráció során a felhasználó köteles megadni személyes adatait, majd azokat aláírásával jóváhagyni. A felhasználót ezen adatok segítségével azonosítják, ellenőrzik, valamint kezelik személyes adatait. Ezen regisztrációs eljárás lefolytatása nélkül a személyes ügyfélkapu létrehozása nem

lehetséges. Közvetett szabályozás Az elektronikus közigazgatási ügyintézés vonatkozásában azok a jogszabályok is irányadóak, amelyek a „hagyományos ügymenetet” szabályozzák. Figyelembe kell venni, továbbá azokat a jogszabályokat is, amelyek nem közvetlenül rendezik az elektronikus közigazgatási eljárás lefolytatását, hanem ahhoz kapcsolódóan egyéb területeteket szabályoznak úgy, mint a személyes adatok védelmét vagy a lakcímnyilvántartást. 39 Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény („Áe”) határozta meg a közigazgatási ügyintézés alapvető szabályait. Ez a törvény 2005 november 1. napjától hatályát vesztette A régi Áe alapján államigazgatási ügyön mindazokat az ügyeket kellett érteni, amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez. A

törvény meghatározta az államigazgatási eljárás fogalmait, tisztázta az ügyfél fogalmát, továbbá rendelkezett arról, hogy kik és milyen feltételekkel vehetik igénybe a magyar államigazgatás szolgáltatásait. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény meghatározza az állampolgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás működésének törvényes feltételeit. A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. A törvény biztosítja az állampolgár személyes adataival való önrendelkezési

jogának, illetőleg az állami és az önkormányzati feladatok hatékony ellátásához szükséges személyazonosító és lakcímadatok használatához fűződő közérdek összhangjának érvényesülését. A 2003. évi XLVIII törvénnyel módosított, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény biztosítja, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A 2004. évi LV törvénnyel módosított, az elektronikus aláírásról szóló 2001 évi XXXV törvény határozza meg azokat az eseteket, amikor az elektronikus aláírással hitelesített dokumentum elfogadható. A törvény tisztázza az elektronikus aláírás fajtáit és fokozatait, valamint meghatározza a hitelesített szolgáltatók körét, továbbá kimondja, hogy az állampolgár az elektronikus aláírás használatára nem kötelezhető. 40 Kapcsolódó jogszabályok  1959.

évi IV törvény a Polgári Törvénykönyvről  1992. évi LXIII törvény a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  1992. évi LXVI törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról  2001. évi XXXV törvény az elektronikus aláírásról (Eat)  1957. évi IV törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól  2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól annak hatálybalépésétől (Ket)  146/1993. (X 26) Korm Rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény végrehajtásáról  43/1994. (III 29) Korm rendelet a rejtjel tevékenységről  184/2004. (VI 3) Kormány rendelet az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról  182/2007. (VII10) Kormrendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszerről  84/2007.

(IV25) Korm rendelet a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről  15/2005. (III 30) BM rendelete az okmányirodák és személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének közreműködésével történő regisztrációs eljárás részletes szabályairól  13/2005. (III 30) PM-IHM-MeHVM együttes rendelete az elektronikus ügyintézést választó adózó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz történő teljesítésének szabályairól  193/2005. (IX 22) Korm rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól  194/2005. (IX 22) Korm rendelet a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről  195/2005. (IX 22) Korm rendelet az

elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról 41  335/2005. (XII 29) Korm rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  12/2005. (X 27) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól  13/2005. (X 27) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 42 Felhasznált irodalom Miniszterelnöki Hivatal (2007): e-Közigazgatás 2010 Stratégia. http://jogalkotas.hu/drupal/node/1279 (2008-03-10) Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK MITJ 1998-2008pdf (2008-03-09) http://www.magyarorszaghu (2008-02-11-től 2008-03-15-ig) ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf

(2008-03-14) Informatikai és Hírközlési Minisztérium - A Magyar közigazgatáson belüli, valamint a közigazgatás és ügyfelei közötti elektronikus kommunikáció biztonsági keretrendszerének jogi alapjai. 2004 http://www.itktbhu/resourceaspx?resourceid=docstorefile&f=699&t=stored (2008-03-19) Dr. Péterfalvi Attila 2007 december 11-én kelt ajánlása, az elektronikus ügyintézés során történő azonosítás adatvédelmi követelményeiről. http://abiweb.obhhu/abi/indexphp?menu=aktualis/ajanlasok&dok=2581 H 2007 (2008-03-22) Kerner Menyhért: Az informatika hazai jogi környezetének információbiztonsági vizsgálata http://www.hmgovhu/files/9/4653/119-125pdf (2008-02-27) BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007 (PDF dokumentum) http://www.ictreporthu/jelentesphp (2008-03-18) Kõvári Gergõ Benjámin - E-government a világ „hálójában” http://www.doksihu/getphp?lid=3245 (2008-04-01) 43 Municipium Magyarország

Alapítvány - Mit jelent az információs társadalom? http://www.ekozigazgatashelyinfohu/gss/alpha?do=63&pg=675&m1192 doc=2225&m1 curr=1&m1188 act=2&st=1695 (2008-03-18) Krasznay Csaba - Hosszútávú hiteles archiválás elektronikus aláírás segítségével https://nws.niifhu/ncd2005/docs/ahu/024pdf (2008-02-18) Honlapok: Az Európai Unió joganyagának honlapja http://eur-lex.europaeu/hu/indexhtm Az információs társadalmi befogadás magyar oldala http://einclusion.hu/ Elektronikuskormányzat-központ honlapja www.ekkhu Kormányzati portál www.magyarorszaghu APEH honlapja www.apehhu Miniszterelnöki Hivatal honlapja www.mehhu Elektronikuskormányzat-központ honlapja www.ekkgovhu Origó hírportál www.origohu 44 Hivatkozott irodalom www.magyarorszaghu http://www.magyarorszaghu/kozigazgatas/ugyek/ekorm/elektrugy/elektrugyint20080214h tml/ugyleirasjogi#paragr1 (2008-04-01) 2001. évi XXXV Törvény az elektronikus aláírásról 2 § 12

http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0100035TV&kif=elektronikus+dokume ntum#xcel (2008-04-07) E-közigazgatás Információs Honlapja http://www.ekozigazgatashelyinfohu/gss/alpha?do=63&pg=675&m1192 doc=2225&m1 curr=1&m1188 act=2&st=1695 (2008-04-07) Magyar Információs Társadalom Stratégia, 2003 Burszán Judit: Ügyintézés elektronikus úton 2005 http://www.bfkhhu/doku/ket/ket-1pdf (2008-03-01) 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0400140TV&kif=Elektronikus+%FAt#x cel (2008-04-07) E-közigazgatás Információs Honlapja http://www.ekozigazgatashelyinfohu/gss/alpha?do=63&pg=675&m1192 doc=2225&m1 curr=1&m1188 act=2&st=1695 Visegrády Antal: Jog és állambölcselet, 2003. 93-94 oldalak 184/2004. (VI 3) Korm Rendelet az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó

szolgáltatásokról Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) által közzétett ajánlások. http://www.mehhu/szervezet/hivatalok/ekk/kietb/ajanlasok (2008-03-18) 2004. évi CXL Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) 193/2005. (IX 22) Korm Rendelet, az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól Ket. 162 § (3) bek a) pont 45 Ket. 162 § (5) bek) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV Törvény (Eat) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény 195-197 §-ai, az Eat 3-5 §-ai stb Informatikai És Hírközlési Minisztérium: Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk 2006 http://www.itktbhu/resourceaspx?ResourceID=Ugyintezesi modell v1 060406 doc V1 (2008-04-07) Ket. 160 § (3) bek Informatikai És

Hírközlési Minisztérium: Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk 2006 Informatikai És Hírközlési Minisztérium: Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk 2006 http://www.itktbhu/resourceaspx?ResourceID=Ugyintezesi modell v1 060406 doc V1 (2008-04-07) Ket. 172 § o) pontja www.magyarorszaghu http://www.magyarorszaghu/kozigazgatas/ugyek/ekorm/elektrugy/elektrugyint20080214h tml/ugyleirasjogi#paragr11 Ket. 163 § Ket. 66-67 § Ket. 172 § o) pontja ITTK Csoport, Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007 http://www.ittkhu/web/docs/ITTK EKOZIG 2007pdf (2008 03 14) Infonia Alapítvány: E-kormányzat hírlevél 2007/7. szám http://www.ekkgovhu/ekk/Infoniahirlevelek/ekormhirl2007-07pdf Saját ügyfélkapus fiókom. wwwmagyarorszaghu (2008-03-10) Hírközlési és Információs Tudományos Egyesület: Az Ügyfélkapu szerepe az elektronikus ügyintézésben http://www.htehu/h20071206 (2008-04-07) www.magyarorszaghu

http://www.magyarorszaghu/segitseg/ugyfelkapu/szolgaltatasok3/jarulekbevallas/tarhelyh tml (2008-04-07) 46 Kõvári Gergõ Benjámin: E-government a világ „hálójában” Internet és Politika, III. évfolyam 4 szám • 2003 augusztus http://iroga.hu/internet&politika/kovarihtm Magyar Közlöny 92. szám, 26 oldal 2007-07-10 http://www.magyarkozlonyhu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK07092pdf (2008-04-07) 47