Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Önkormányzati pénzügyek előadásjegyzet

2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Önkormányzati pénzügyek előadás 1. előadás Magyar önkormányzati rendszer alig 10 éve létezik 1989. okt 23 közt kikiáltása - Közfeladat: minden olyan feladat, amelyet állami szinten kell megoldani, a pénzügyi keretet az Államháztartási törvény rögzíti - Helyi önkormányzatok: az államháztartás egyik alrendszere - Közhasznú szervezet: Helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokat látnak el - Önkormányzati tv.: 1990 szept 30 hatálybalépés „az önkormányzatok napja” Európai önkormányzati rendszerek: 1. Észak-Európa: - Kevés önkormányzat van, de széles körű a feladatellátás - Norvégia, Anglia, Svédország, Dánia - Megfelelően széles anyagi háttér 2. Dél-Európa: - Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország - Sok önkormányzat, de kevés feladat jut 1-re - Franciaország: prefektus: mindenható (központi államig.) - 35 ezer önkormányzat 3 szintű

(települési, megyei, regionális) Magyarország: - 1400 tanács volt, Dunántúlon összevont tanácsok voltak a kis településeken - 3115 a települési önkormányzatok száma - 19 megyei önkormányzat - 20 megyei jogú város (rendszerváltáskor), ma 22 - 148 város (rendszerváltáskor), ma kb. 250 - 1990-es önkormányzati törvény 2/3-os törvény • Az ország gazdasági stabilitása érdekében szoktak valamit 2/3-osnak nyilvánítani • Rádiós, televíziós is ilyen • Általában az ellenzék is kell az elfogadásához, hacsak nincs meg a kormánypárt 2/3-os többsége - 3115 önkormányzat sok! (Csongrád megyében 500 fős a legkisebb település, de a Dunántúlon sokkal kisebbek is vannak) • Nem volt leszabályozva a községgé válás lehetősége, szigorítani kellett • Város kritériumai, pl. (de sokan nem tartják be): • Középiskolája legyen • Szakorvosi rendelője legyen • Közcsatorna • Szigorításhoz konszenzus kellene • Pl. Dánia:

közösen tartanak fent orvost, stb a települések • Pl. Magyarországon erre nincs sok gyakorlat, pedig gazdaságos lenne, körjegyzőségek száma túl alacsony • Rendszerváltás: minden település 2 M Ft-ot kapott (kicsi-nagy) • 1973: Szegedhez 5 települést hozzácsatoltak, pl. Szőreg, Algyő (önállóvá vált az óta) • Belügyminisztérium engedélyezi a szétválást, de csak megfelelő pénzügyi kondíciók mellett A helyi önkormányzatok alapvető jogosítványait az Alkotmány rögzíti. Magyar Köztársaság Alkotmánya: 1949. évi XX tv Meghatározza, hogy a közigazgatási terület hogyan oszlik meg. 1 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Áll: • • • • Budapest megyék városokból községekből A településeken élő embereket megilleti az önkormányzás joga, választhatnak képviselőket Önkormányzás joga = helyi közügyek önálló, demokratikus intézése = a helyi közhatalmat a lakosság érdekében gyakorolja az

önkormányzat A helyi önkormányzatok jogai egyenlők (míg a tanácsrendszerben a felsőbb tanácsnak közvetlen választási utasításai joga volt az alsóbb felé) A helyi önkormányzatok feladatai, kötelezettségei különbözők lehetnek. Pl. megyei jogú város és községi önkormányzat feladataiban különbség, pl a középiskola működtetésének kötelezettsége, de kötelező az orvosi ellátás biztosítása Önkormányzati jogok védelme az Alkotmány által: 1. az Alkotmány bírói védelemben részesíti az önkormányzatokat az alkotmányos feladatai ellátásában, jogai gyakorlásában 2. az Alkotmánybíróság előtt is védheti De az ellenkezője jellemző: alkotmánybíróságnál kifogásolják az önkormányzat rendeleteit - helyi adókból származó lehetséges bevételt megvizsgálják, és ha ez sok, lehet, hogy központi támogatást nem is kap (adóerő-képesség vizsgálata) - a helyi adó kivetése diszkrecionális joga az önkormányzatnak -

De ha nem veti ki, akkor is megnézik, hogyha kivetné, mennyi lehetne a bevétele, és ehhez igazítják a központi támogatást Hogyan lehet gyakorolni a helyi önkormányzás jogát? Közvetlen: helyi népszavazás útján (alapvető fontosságú dolgokban; pl. különválásról) Közvetett: választott képviselők közreműködése révén gyakorlom az önkormányzást (képviselők fogadóórákat tartanak, és itt tudják meg a lakosság akaratát) - - a helyi önkormányzati képviselőket 4 évre választják a képviselő-testület feladat- és hatáskörét az országgyűlés rögzíti Saját feladataiban önállóan dönt és igazgat A helyi rendeleteket csak jogszabálysértés esetén lehet megtámadni, de például gazdasági irracionalitás miatt nem Alkotmány elismeri: önkormányzatnak saját tulajdona van, ezzel önállóan rendelkezik (rendszerváltozás előtt csak állami tulajdon volt) az önkormányzat a bevételeivel önállóan gazdálkodik Az

önkormányzat saját felelősségére vállalkozhat (önkormányzat vagyona egy részét vállalkozásokba fektetheti) Az önkormányzatnak a feladatellátáshoz megfelelő saját bevételre van szüksége az állam a feladatellátással arányos bevételt biztosít az önkormányzatok részére Tv-i keretek közt a helyi önkormányzat állapítja meg a helyi adók fajtáját és mértékét (teherviselőképesség figyelembevételével) A helyi önkormányzat saját maga állapítja meg az SZMSZ-t - Testületek - Bizottságok - Ügyfélfogadási rend Csak törvénysértés esetén kifogásolhatók Helyi közügyekben az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat a helyi önkormányzat Kitüntetéseket, jelképeket saját maga alapíthat Szabadon társulhat bármely önkormányzattal biz. feladat ellátására Érdekeinek képviseletére érdekszövetséget alkothatnak (Mo.: 7 db) Együttműködhetnek más országok önkormányzatával 2 2002/2003 ősz Önkormányzati

pénzügyek - Önkormányzati szövetségbe beléphetnek - Önkormányzati feladatellátás sok esetben rendeleti szabályozást igényel éves költségvetési gazdálkodás kereteit, pl. rendelettel kell megalkotni - Alkotmány rögzíti az önkormányzat szervezetét - Testületként működik a helyi önkormányzat - Képviselők alkotják (min 3 fő) - Polgármester a testület tagjává válik, de a létszámba nem számít bele - Különböző bizottságok vannak: Kötelező: - pénzügyi bizottság kell a 2000 főnél nagyobb településeken - tulajdonosi bizottság a nagyvárosoknál + pl. művelődési, idegenforgalmi, nemzeti etnikai kisebbségi (ha nincs helyi kisebbségi önkormányzat) Helyi önkormányzati tv: 1990. évi LXV tv - Többször módosították - Helyi önkormányzatok lényege: a város / község / főváros / kerületek / megyei önkormányzatok a helyi közügyekben önállóan járnak el Helyi közügy: • a lakosság közszolgáltatásokkal való

ellátása (amelyeket a lakosság csak a köz útján tud igénybe venni, pl. szemétszállítás) • A közszolgáltatásokhoz szükséges anyagi feltételeknek a megteremtése Helyi önkormányzat tv. + ágazati törvények mondják ki Pl. orvosi ellátás: helyi önkormányzat tv: minek kell eleget tenni, orvosi tv: hogyan kell eleget tenni Önként vállalhatnak feladatokat - 2 korlát: 1. Az olyan ügyeket, ami más szerv hatáskörébe tartozik, nem vonhatja magához 2. Gazdasági korlát: az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatokat Helyi önkormányzatok mozgásterét jogszabályok + anyagi erőforrások határozzák meg - Alkotmánnyal szinkronban önállóan alakíthatja az SZMSZ-t - Jelkép, kitüntetés - Tulajdonával szabadon gazdálkodhat - Bevételeivel szabadon gazdálkodhat - Egységes keretben látja el feladatait - Vállalkozhat saját felelősségére - Kiegészítő támogatásra tarthatnak

igényt az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok (ÖNHIKI) - Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal feladatok ellátására (ez a jog a megyei önkormányzatokat is megilleti) - Érdekképviseletek létrehozása - Érdekképviseletekhez csatlakozás lehetősége Kik a döntéshozók az önkormányzatoknál? 1. A választópolgárok helyi népszavazás útján 2. A képviselő-testület a legfőbb döntéshozó szerv a helyi önkormányzatnál Döntés: a. rendelet: szélesebb körre terjed ki b. határozat: önálló ügyben hozzák Saját maga alkothat bizottságokat – döntéshozatali jogkörrel is ellátják ezeket 3. Részönkormányzatok is működhetnek nagyobb városokban (pl kerület) – bizonyos döntések ezekre is átruházhatók 4. Dönthet maga a polgármester 3 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Pl. pénzügyi tartalék felett rendelkezhet meghatározott feltételek között Kisebbségi önkormányzatok: -

Magyarországon 13 lehet - Szegeden 10 van - Önkormányzati feladatellátást átvehetnek - Nem sokat engednek át nekik Véleménynyilvánítási és kezdeményezési joga (pl. határőrizet szigorítására, ha túl sokan jönnek be) is van az önkormányzatoknak Önkormányzatok jogvédelme: - Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, ha a rendelet törvénysértő - Vagy rendes bírósághoz Kik vesznek részt az önkormányzati jogok gyakorlásában? - Az önkormányzati jogok egyenlők - Feladat- és hatáskör eltérő lehet • Teherbíró-képesség miatt • A nagyobb lélekszámú települések részére több feladat megállapítható • Pl. szociális ellátás (fogyatékosok, idősek otthona, hajléktalan szállók) • Pl. okmányirodai feladatok ellátása terén • Kisebb településeknek megadja a lehetőséget, hogy olyan feladatokat is átvállaljanak, ami nem kötelező • Pl. szakrendelő, kórház Helyi önkormányzatok feladatai: - Vita: állami vagy

önkormányzati feladat –e egy feladat? - Pl. önkormányzati feladatok bizonyos részét az állam finanszírozza - Pl. városi tűzoltóságokat a Belügyminisztériumba vitték be önkormányzatiak, de a feladatok központilag szabályozottak - 3 állami feladat az anyakönyvvezetés terén: - Születési anyakönyvi kivonat - Házassági anyakönyvi kivonat - Halotti anyakönyvi kivonat - Ezek nem tipikusan önkormányzati feladatok rendszerváltáskor, most A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat szerve. A jegyzőre telepített feladatokat az apparátus látja el, nem ő. A jegyzőt határozatlan időre nevezik ki pártsemlegesnek kell lennie! Államigazgatási ügyekben a képviselőtestület semmiféle utasítást nem adhat. Minden állami feladat a jegyzőé. Önkormányzatok: 1. Megyei (= területi, településhez nem kötődő) önkormányzat 2. Helyi (települési) önkormányzat Helyi önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások ellátása (nem mindent

ők oldanak meg, de ők a felelősek!) - Településfejlesztés település jövőképe - Településrendezés mit, hol, milyen feltételek mellett lehet építeni, pl. veszélyes hulladékfeldolgozó - Épített és természeti környezet védelme - Lakásgazdálkodás - Vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés 4 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Csatornázás Helyi köztemetők fenntartása Helyi közutak, közterületek fenntartása Helyi tömegközlekedés fenntartása Helyi tűzvédelem és közbiztonság megoldása 2. előadás Kb. 3170 települési önkormányzat van Feladataik: - Kötelező - Közreműködnek  Helyi energiaszolgáltatás  Foglalkoztatás ellátás (közmunkaprogram)  Alapfokú oktatás, egészségügyi ellátás  Óvodai ellátás  Szociális ellátás  Gyermek- és ifjúságvédelem  Közösségi térbiztosítás (művelődési ház)  Támogatások (sport, irodalmi est, tudományos tevékenység)  Nemzeti és

etnikai jogok érvényesítésének biztosítása  Egészséges életmód - Önkormányzatok döntik el, hogy milyen feladatot milyen mértékben látja el - Milyen módon látja el  Intézményt hoz létre  Támogat szervezetet  Társulás formájában - Önkormányzatok feladatai csak törvényben rögzítettek, ágazati jogszabályok részletezik - Feladatok eltérőek lakosságszám, gazdasági erő, szakértelem alapján Önkormányzati törvény: Feladatokat rögzíti: - Kötelező: 1. egészséges ivóvíz biztosítása 2. óvodai nevelés 3. általános iskolai oktatás és nevelés 4. egészségügyi alapellátás (háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő) 5. szociális ellátás 6. közvilágítás 7. helyi közutak fenntartása 8. köztemetők fenntartása 9. nemzeti és kisebbségi jogok érvényesítése - Önként vállalt feladatok: • Támogatják a lakosság önszerveződését (civil szerveződések) • SZMSZ-ben rögzítik ennek formáit (meg is

hívhatják a testületi ülésekre) Önkormányzat: - Jogi személy, jogok és kötelezettségek alanya lehet - Nem költségvetési szerv - A Polgármesteri Hivatal látja el az önkormányzatok gazdálkodási tevékenységét - A választópolgárok közössége - Képviselő testület gyakorolja a feladatokat és hatásköröket Az önkormányzat szervei: 5 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Polgármester: képviseli a testületet kifelé Polgármesteri Hivatal Képviselő-testület: átruházhatja a feladat- és hatásköröket: • Polgármesterre • Bizottságokra • Részönkormányzat testületére • Kisebbségi önkormányzat testületére A hatáskört tovább nem lehet átruházni! Feladatokat hogyan látja el: - Önkormányzatoknak nagy a szabadsága: a tv. megengedi, hogy intézményt, vállalatot, és más szervezetet alapíthat/ hozhat létre, a Ptk. ezeket elismeri - Intézményeket hozhat létre: • Költségvetési intézményeket (szerveket)

• Közalapítványt • Kht-t • Gt-ket: korlát: felelősség korlátozott Kft, Rt. , Bt-nek kültagja lehet, Kkt ritka - Ha az önkormányzaté a döntő szerep az alapításban, akkor ő jelöli ki a kuratóriumot / nevezi ki a vezetőt Összeférhetetlenség: képviselő-testület tagja nem lehet vezető gazdasági társaságban, amelyet önkormányzat hozott létre - Feladat- és hatáskörök átruházása: van, amit nem lehet (stratégiai kérdések) Kizárólagos rendelkezés: 1. Rendeletalkotás - Költségvetési rendelet, zárszámadás - Helyi adókról szóló rendelet (helyi adók fajtája, mértéke a törvényi kereteken belül) 2. SZMSZ megalkotása: feladatot milyen formában oldja meg 3. Alpolgármester választása 4. Helyi választási bizottsági tagok megválasztása 5. Vezető kinevezési jogkörök 6. Testület által adott meghívások 7. Népszavazás kiírása 8. Kitüntetések, elismerő címek 9. Jelképek és elismerő címek hasznosítása,

használata 10. Más típusú döntések, pl gazdasági program 4 évre a megválasztás után 11. Településrendezési terv 12. Hitelfelvétel (meghatározott értékhatár felett), kötvénykibocsátás 13. Önkormányzati társulás létrehozása 14. Csatlakozás már meglévő önkormányzati társuláshoz 15. Csatlakozás érdekképviseleti szervezetekhez 16. Nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás 17. Külföldi önkormányzattal való megállapodás 18. Intézményalapítás: közalapítvány, költségvetési szerv, KHT, GT) 19. Közterület elnevezése 20. Emlékműállítás 21. Népi ülnökök megválasztása 22. Véleménykikérés (megyei önkormányzati átrendezésekről, megszüntetésekről) 23. Véleménynyilvánítás 24. Minden olyan kérdésben, amelyben kinyilvánítja, hogy az ő hatásköre 25. Államigazgatási ügyekben is van jogköre a testületnek: szociális kérdések, intézmények A testület működése: A testületi szinten

felelősséget nem lehet kiszabni. 6 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek SZMSZ rögzíti, hogy milyen gyakorisággal ülésezik a testület. Önkormányzati törvény min. 6* évente - Mikor kötelező összehívni: • Testület tagjainak ¼-e kéri, a polgármester hívja össze • Képviselő testület valamely bizottsága kéri - Polgármester hívja össze, feladata: • Ülés vezetése • Napirendek megtárgyalása • Szavazás módjának megállapítása • Kimondani a szavazás eredményét - Általános szabály: képviselő-testület ülései nyilvánosak - SZMSZ-ben rögzítik, hogy kit hívnak meg állandó jelleggel: • Országgyűlési képviselő • Civil szerveződések • Szakmai érdekképviseletek képviselői - Zárt ülésen való részvétel szabályai különlegesek 3. előadás Döntések: 1. Önkormányzati rendelet: minden testületi döntés, amely a lakosság szélesebb körére állapít meg jogot/kötelezettséget, rendeleten alapul.

Erre törvény ad felhatalmazást. Olyan társadalmi viszonyban, amelyet tv. nem rendez, önállóan alkothat 2. Önkormányzati határozat: önálló, bármely egyedi témában történő döntés Határozat, pl. önkormányzati cégek vezetőinek kinevezései + feladatai 1. Minősített többség 2. Nem, csak ha személyt érint Nyíltak az ülések, hozzá is lehet szólni. (az utcáról bemenve, de általában nem viszi jó irányba) Lehet nyílt és titkos szavazás Nyílt: mindent lehet látni, névvel történő szavazás is van. Titkos: zárt ülésen v. bárki javasolhatja egy szavazásnál SZMSZ-ben rögzíteni kell, hogy mikor tartanak titkos szavazást A demokrácia közvetlen formája: a közmeghallgatás Állampolgárokat hallgatják meg. Törvény: évente legalább egyszer + előre közölni kell az időpontot SZMSZ-ben rögzíteni kell. Szegeden ált. nov elején, az Ifjúsági Szállóban Kis helyen: falugyűlésszerű Cél: az önkormányzat a feladatellátáshoz

szükséges információkat így kapja meg. Hogyan születnek a testületi döntések? A) Határozatképességhez a képviselők több mint 50%-a legyen jelen. A döntéshez a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges (1/4-es döntésarány!) B) Minősített többség: a megválasztott képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges SZMSZ rögzíti: mely esetekben kell minősített többség Mindenki szavazhat –e? NEM! Ha valaki érintett valamilyen ügyben (őt v. közeli hozzátartozóját), akkor a személyes érintettséget be kell jelenteni. A határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekinthető, csak ő nem szavaz. 7 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Miután a személyes érintettséget bejelentette, közgyűlés határoz, hogy kizárják –e a szavazásból. Pl polgármestert kizárják a saját fizetéséről szóló szavazásból. Bármely képviselő javaslatára is kizárható a személyesen

érintett tag. Rendeletalkotás: a helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkotják. - Hatálybalépést rögzíteni kell - Ritkán lehet visszamenőleges hatályú is - Kihirdetés: a helyben szokásos, SZMSZ-ben rögzített helyen és módon. hol tekinthetik meg az állampolgárok. + sajtóban is szokták, honlapon - Cégbírósági adatokhoz is hozzá lehet férni - Kisebb településen a kisbíró dobolja ki - Polgármesteri hivatalban lehet elolvasni a rendeleteket - Polgármester + a jegyző írja alá - Miről döntöttek: jegyzőkönyvben le van írva Rendeleteket + határozatokat közigazgatási hivatalnak el kell küldeni, hogy megállapítsák, nem törvényellenes -e. (törvényességi feltételeknek megfelel -e) Jegyzőkönyv: Testületi ülésekről kell felvenni. Nem olyan részletes, mint az országgyűlés-i Képviselő kérheti, pl. a hozzászólása szó szerint kerüljön be a jegyzőkönyvbe - Hányan voltak jelen/kik - Meghívottak - Megtárgyalt napirendi

pontok, hozzászólások - Hányan szavaztak igennel - Sorszámozni kell a visszanézhetőség érdekében - Hangfelvételt lehet készíteni, de nem kötelező - Jegyző köteles elkészíteni - Polgármester + a jegyző írja alá (=hitelesíti) - Irattározni kell: egy példány rendeletekkel, határozatokkal közigazgatási hivatalba megy - Nyílt ülések jegyzőkönyveibe bárki betekinthet - Titkos: zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, csak engedéllyel tekinthető meg SZMSZ rögzíti, hogy mely szervekkel tart kapcsolatot az önkormányzat. Testületet a választópolgárok 4 évre választják. Néha van időközi választás. Pl döntésképtelenek, ez az egész települést veszélyeztetheti Minőségi többség kell a megszavazáshoz. Települési képviselők Az országgyűlés 2000. évi 96 tv a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről rendelkezik. - A közérdek érvényesüljön: a képviselők a választópolgárok érdekeit

képviseljék - Hogyan keletkezik a képviselők megbízatása • Amíg meg nem választják, addig jelölt • Ha a választási/mandátumvizsgáló bizottság helyben hagyta • Ez jogokat és kötelezettségeket keletkeztet Megszűnik a képviselői megbízatás: - A mandátum lejártával - Ha a választójogát elveszíti (bekattan v. börtönbe, kerül) - Ha összeférhetetlenségét kimondták - Ha lemond - Ha egy éven át nem vesz részt a testület ülésén - Ha feloszlatják a testületet (külső szerv) - Ha feloszlatja magát a testület 8 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Ha elhalálozik a képviselő Lemondás: Okt. 20-tól: a lemondást testületi ülésen be lehet jelenteni A lemondást jegyzőkönyvbe kell venni de nem lehet visszavonni. A polgármesternek elküldött írásbeli nyilatkozatban is lemondhat és ezt a polgármesternek a közgyűlésen ismertetni kell Képviselő feladata (települési, megyei) A település egészéért és a

választók érdekeiért vállal felelősséget. Jogosítványai: - Részt vehet a testület ülésein és a testületi döntések előkészítésében (egyébként a döntéseket a polgármesteri hiv. + bizottságok készítik elő), meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. - Az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet polgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől. Válaszolni kell rá: • Vagy az ülésen • Vagy 15 napon belül írásban - Ha a képviselő írásban nyújt be valamit, azt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell - Bármely bizottság ülésén részt vehet tanácskozási joggal, de szavazni csak ott szavazhat, ahol tag - Javasolhat bármely témában a bizottság elnökének - Az átruházott döntésekben hozott határozatokat a testület vizsgálja felül - Képviselheti a testületet Szín-faj-vallás tekintetben nincs közöttük különbség, kötelezettségeik, jogaik egyformák. Kötelezettségei: Esküt kell tennie, amiben

vállalja, hogy az adott önkormányzat érdekeit képviseli Részt kell vennie a testület ülésein. (ha nem, juttatások megvonását jelenti) Az országgyűlési képviselőknek ez a fő foglakozásuk, fel kell adniuk civil foglalkozásukat. Az önkormányzati képviselők megtartják a civil foglalkozásukat. Díjazás - Tiszteletdíj (polgármester fizetésének max. 25 %-a) - Természetbeni juttatás - Joga van az önkormányzati munkája érdekében felmerült költségek megtérítéséhez (pl. utazási költségtérítés) Összeférhetetlenség: - Megyei Közig. Hivatal vezetője - Jegyző - Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének tagjai - Aki/akinek személyes közreműködésével működő gazd. társaság önkormányzati feladatokat lát el - Háziorvosok (elvileg lehet, csak tiszteletdíjat nem kap) - Közalapítvány kuratórium elnöke - Az önkormányzat által alapított vállalat vezetői, tisztségviselői - Helyi és körzeti műsorszolgáltatók,

lapkiadók vezetői - A közhasznú társaságokat nem sorolták fel (mert pl. nem profitorientált) Választástól lesz csak képviselő, addig bármely fenti funkciót betöltheti. A képviselő-testület külső tagjaira is ugyanezek az ellentmondások vonatkoznak. Bizottságok A képviselő-testület dönt arról, hogy hogyan alakítja ki a saját bizottsági testületét. 9 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek 2000-nél nagyobb létszámú településeken pénzügyi bizottságot kell létrehozni. (költségvetés, zárszámadás, belső ell,) 3-nál több közoktatási intézményt fenntartó településen oktatási bizottság kell Ezeken kívül bármilyen bizottság létrehozható. Általában ügyrendi és jogi bizottság is van + tulajdonosi bizottság a nagyobb településeken Bizottságok feladatai: - Hatáskörét és feladatait a testület állapítja meg. - Testület üléseit/döntéseit előkészíti előterjesztések - Szervezi a döntések

végrehajtását, ellenőrzi is. - Bizonyos átruházott hatáskörökben a bizottságok döntenek Előterjesztés: meg van határozva, hogy mely előterjesztéseket ki terjeszthet elő Külső tagok: bizottságok általában nem vesznek igénybe külső embert Taglétszám: A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselőtestület tagjai közül kell megválasztani. - Polgármester + alpolgármester nem lehet tag, elnök bizottságokban - Túl sok nem kell (nem jó) - Külső tagokat a gyakorlatban saját szája íze szerint választja - Polgármester bizonyos döntéseit felfüggesztheti, ha sérti az önkormányzat érdekeit v. ellentétes valamely rendelettel - Itt is van összeférhetetlenség - Az átruházott önkormányzati döntéseiről és az így hozott döntésekről a közig. hivatalt tájékoztatni kell + polgármester döntéseiről is - Bizottságok munkáját a polgármesteri hiv. segíti Polgármester – alpolgármester - jegyző - A testület

munkáját a polgármester vezetésével látja el - A közgyűlés elnöke a megválasztott képviselőkből kerül ki - 3000 fő lakos felett kötelező, hogy a polgármester főfoglalkozású legyen Választást követő 15 napon belül össze kell hívni a testületet - Az elsőt a korelnök vezeti - Alpolgármestert megválasztja (száma nincs meghatározva) - Bizonyos létszám felett kötelező az alpolgármester - Alpolgármester a polgármestert helyettesíti Polgármester: nem köztisztviselő, nem közalkalmazott, nem munkavállaló, ez egy sajátos jogviszony Bizonyos kérdésekben Mtv, Ktv. vonatkozik rá A munkáltatói jogot a képviselőtestület gyakorolja. Fizetés, jutalom, fegyelmi eljárás ügyében képviselőtestület dönt jó kapcsolat kell velük Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak itt is (ált. az előzők) 4. előadás A polgármester fizetését a testület állapítja meg. A polgármester feladatait jogszabály határozza meg.

Köztisztviselők a Polgármesteri Hivatalban dolgoznak. Illetményalap (33.000-) alapján állapítják meg bérüket (korábban saját hatáskörben állapították meg az illetményalap nagyságát) Polgármester bérét is ezen illetményalapból kiindulva határozzák meg. - 1000 fő alatt: illetményalap3-5*-e - 1-3000 fő: 5-6*-a - 3-10000 fő: 6,5-8*-a - 108-10*-a 10 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Főváros, kerület: 9,5-11*-a - Megyei, megyei jogú város:11-13*-a + 13. havi illetmény + jutalom, ha jól dolgozik Polgármesteri tisztség megszűnése: 1. Meghal 2. Ha újat választanak 3. Ha feloszlatják a testületet 4. Összeférhetetlenségét megállapítják 5. Bíróság felelősségre vonta 6. Elvesztette választójogát 7. Ha megtagadja az eskütételt Alpolgármesteri tisztség is ezek miatt szűnik meg Összeférhetetlenségi esetek (polgármester): - Köztársasági elnök, Alkotmánybíróság tagja, ombudsmanok (adatvédelmi biztos), ÁSZ

elnöke, helyettese + számvevők, kormánytag, államtitkár, helyettes államtitkár, ÁPV Rt vezetői, munkavállalói, bíró, ügyész, (önálló) bírósági végrehajtó, fegyveres erők + rendvédelmi szervek tagjai - Más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester - Más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja - Közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője - 30 szerv egyedileg kell eldönteni, hogy összeférhetetlen –e - Jegyző, aljegyző, képviselő-testület köztisztviselője - Területfejlesztési szervezetek - Képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, helyettese, gazdasági vezetője - Olyan köztisztviselő, akinek kinevezését a képviselő-testülettől kapja - Közalapítvány kezelő szervének tagja - Képviselő-testület által alapított vállalkozás vezetője nem lehet - Helyi, körzeti műsorszóró, lapkiadó vezetője Polgármesternek sajátos foglalkozási jogviszonya van részben

Munka törvénykönyve, részben köztisztviselői tv. vonatkozik rá - Vagy főfoglalkozásúként vagy társadalmi megbízatás alapján - Tudományos tevékenységet végezhet, oktathat, lektori, szerkesztői, művészeti feladatokat elláthat - Gazdasági társaság, Felügyelő Bizottság, Igazgató Tanács tagja lehet, szöv. tisztségviselője, alapítvány kezelő szerv tagja lehet, engedélyt kell kérni a képviselő-testülettől - Ha megválasztják, 30 nap van rá, hogy eldöntse, megszünteti – e munkavégző jogviszonyát csak 6 hónap múlva lehet időszaki választás - Ha nem lép a polgármester, a képviselő-testület dönt bizottságot hoz létre kivizsgálják a polgármester összeférhetetlenségét dönt le kell mondania / ha fellebbez végső soron a bíróság mondja ki az összeférhetetlenségét Közigazgatási Hivatal kezdeményezi a testületnél, ha nem hozzák fel ők - Közvetlenül választják a polgármestert, képviselő-testület által

- Polgármester helyettesítésére köteles a képviselő-testület alpolgármestert választani (képviselőtestületből), számát nem korlátozzák (főfoglalkozásként, vagy társ-i megbízatásként) Polgármester feladatait jogszabály határozza meg: - Képviselő-testületet vezesse - Polgármesteri Hivatalt irányítja - Alpolgármester feladatait meghatározza Polgármesteri Hivatal Hivatal vezetője: jegyző (nevében írják alá a papírokat) 11 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Államigazgatási ügyekben a testület a jegyzőt nem igazgathatja A polgármester irányítja a hivatalt – a jegyző javaslatára a hivatal feladatait ő állapítja meg. - A polgármester javaslatot tehet a hivatal belső szervezeti tagozódására - A polgármester a hivatalba politikai megfontolásból felvehet embereket segítik a polgármesteri hivatal munkáját négy évre. - Ügyfélfogadási rend kialakítása - Rugalmas munkaidő előírása - Munkáltatói jogai

vannak az alpolgármester, a jegyző, a munkavállalók felett, intézményvezetők felett - Sajátos jogosítvány testület sértő határozatot hoz a hivatalra nézve, újratárgyalhatja az ügyet Jegyző: - Pályázatot kell kiírni, pályázni kell rá - Szakmai követelmények: • Államigazgatási főiskolai v. jogi végzettség • Közgazdasági végzettség megyei önkormányzatoknál - Polgármester elbírálja, a testület dönt - Kinevezéssel lehet elnyerni, határozatlan időre (haláláig, lemond, nyugdíjba vonul) - Községekben kinevezhető aljegyző; nagyközségben, városban, megyei jogú városban kötelező aljegyző kinevezése - Aljegyzőt határozatlan időre nevezik ki Jegyző feladatai: - Hivatal vezetője: • Ellát minden jogszabály által előírt feladatot • Ellátja a képviselő-testület működtetésével kapcsolatos feladatokat (testületi munka kiszolgálója) - Köztisztviselők fölött a jegyző látja el a munkáltatói jogokat -

Kiadványozás joga (felelősségvállalás az aláírásért) - Államigazgatási ügyeket előkészíti - Adóügyekben mentességet, kedvezményeket adhat - Képviselő-testületi üléseken tanácskozási joggal részt vehet, h. döntései során ne legyen törvénysértő - Testület törvényes működéséért a polgármester felelős - Polgármesteri Hivatal jogállása egységes hivatalt hoz létre alapító okirat Kettős feladat: • Államigazgatási feladatok • Önkormányzati feladatok (BM-hez tartozik) Körjegyzőség: • 2 egymás melletti települések, aprófalvak esetén • Települési önkormányzatok döntenek erről • Önkormányzati törvény szerint az önkormányzat dönti el, hogyan látja el feladatait Társulások létrehozása: - Hatósági igazgatású társulások (hatósági feladatok, okmányirodák, építési igazgatás, gyámügyi igazgatás) - Települési önkormányzatok társulásai – külön törvény a helyi önkormányzatok

társulásairól 1997. évi CXXXV. - Intézményi társulások abban állapodnak meg, hogy egy intézményt közösen hoznak létre Megállapodást kell kötni:  Mi a működési területe  Milyen arányban járulnak hozzá a települések a működéshez  Milyen módon kell beszámolni, melyik önkormányzat költségvetésében szerepeljen az intézmény 12 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek -  Milyen módon lehet felmondani a megállapodást  Fenntartói jogok gyakorlása Társult képviselő-testület létrehozása 5. előadás TÁRSULÁS 1997. évi 135 tv A társulások létrehozása, ezekből való kilépés Ez az önkormányzatok át nem ruházható hatásköre Cél: feladatellátásra hozzák létre 3100 önkormányzat van Mo-on Célja: • Kapcsolatbővítés • Feladat hatékony megvalósítása • 1-1feladatot közösen látnak el • Közszolgáltatás színvonalának emelése • Térségi kapcsolatok bővítése Feltétel a

létrehozásra: - Külső befolyás nélkül szabadon döntsék el, hogy társulni akarnak - Minden tag számára valamilyen előnyt nyújtson a társulás Mire lehet létrehozni: • Minden önkormányzat kötelező (önkormányzati tv és ágazati törvények szabályozzák) és önként vállalt feladat- és hatáskörre létrehozható. Pl hulladékgazdálkodás, iskola • Államigazgatási feladatra: jegyző testület dönt róla • De: okmányiroda, gyámhatóság eleve meghatározott, hogy mely településeken van. Itt nincs önkéntes döntés. • A feladat-ellátási kötelezettség az önkormányzaté marad, ő felel, hogy a feladatellátás színvonala a társulás révén ne csökkenjen. • Alapvetően költségvetési feladatok ellátására jönnek létre. Minősített többség Kell a társulás létrehozásához, a szabályzat módosításához, felbontásához. Ha az érdekek eltérnek: ki lehet lépni, Dec. 31-től Társulás megszűnése: - Határozott idő

lejártával - Megszűnik a feladat, közös érdek, amire létrehozták (érdekmúlás) - Nem megegyezés esetében (ha valamiben vita van) bíróság szünteti meg kívülről - Vagyonnal el kell számolni A pénzügyi bizottság ellenőrzi a társulást: - Gazdasági szempont: arra költik – e a pénzt, amire a társulás létrejött - Célszerűségi szempont Társulást a polgármester írja alá. Évente a polgármesternek be kell számolni a - Társulás tevékenységéről - A társulás pénzügyi helyzetéről - Cél mennyire valósult meg Formái: 1. Egyik önkormányzat, polghiv másik részére feladatot lát el, v szolgáltatást biztosít számára Ekkor a „másik” bízza meg ezzel az „egyiket”. Megbízás feltételeit, költségeit rögzíteni kell. 13 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek 2. Helyi önkormányzatok abban állapodnak meg, hogy valamilyen szervezetet közösen tartanak fent (a szervezet már megvan, csak közösen finanszírozzák).

Megállapodnak:  Ki milyen mértékben járul hozzá  Hogyan oldják meg a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat  Mely kérdésekben nem járhatnak el önállóan az egyes szervek  Társulás neve, közösen ellátott feladatok, költségeket hogy viselik, csatlakozás feltételei, mennyi időre, ellenőrzése, munkavállalók viszonya  Új intézményt is alapíthatnak közösen 3. Közös szervezet létrehozásáról állapodnak meg egy bizonyos feladat ellátására De itt a társulási tanács hozza a döntéseket (ebben a megyei önkormányzat vezetői vannak). képviselőket küldhetnek ide Nem az önkormányzat hozza a döntéseket Egyetlen tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével Van vezetője, helyettese + tagok. Mivel önkormányzatok a résztvevői: közig. hivatal kezdeményezheti a döntést Ülésekről jegyzőkönyv készül önkormányzati hivatalnak el kell küldeni. Formái: • Ált. legyen jogi személy • A megbízásos

az, ahol nem jogi személy Népi kezdeményezés Képviselőket közvetlenül választják a választópolgárok Van, ahol nincs elég képviselő országos népi kezdeményezés Helyi népszavazás Érvényességi küszöbe van a választásnak Érvényes: több mint a fele részt vesz a választópolgároknak Kötelező kiírni a népszavazást: - Községek egyesítése - Helyi népszavazással lehet csak dönteni Helyi önkormányzat is dönthet a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben arról, hogy népszavazást tarthat Állami költségvetésről, helyi önkormányzat költségvetéséről, zárszámadásról népszavazást rendelni nem lehet. Helyi adó sem lenne, ha a nép döntene róla. Népszavazás kiírása bizonyos esetekben kötelező. Más esetben a képviselőtestület dönt arról, hogy legyen –e népszavazás. Népi kezdeményezés: Minden olyan kérdésben, ami a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A nép kezdeményezi. (5%-a a

választópolgároknak) Enyhébb a népszavazásnál. Polgármesterhez kell benyújtani. A testület kötelezettsége: kötelező a kérdést megtárgyalni (nem kell dönteni róla, csak meg kell tárgyalni) Új község alapításának feltételei: - Választópolgárok kezdeményezik - Önkormányzati jogokat gyakorolni, kötelezettségeket ellátni (szolgáltatási színvonal csökkenés nélkül) képes településrész dönthet csak így - Az a település se lehetetlenülhet el anyagilag, ahonnan kiválik - Legyenek elegendően olyanok, akik ezt akarják (lakossági támogatottság meg kell, legyen) - Legyen egy bizottság, amely az elváló település önállóságának feltételeit kialakítja • Területi elhatárolás, új település területének kijelölése 14 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek • • - Elnevezés megalkotása Vagyoni jogokat-kötelezettségeket meg kell osztani, vagyoni tartozásokat lerendezni Ehhez a közigazgatási hivataltól

segítséget is lehet kérni Köztársasági elnöknek felküldik az egészet, ő dönt a község létrehozásáról Új irányítószámot kell kapnia, sokszor új utcanevek minden lakosnak új személyi igazolványt kell csináltatnia, stb. sok adminisztrációs feladattal jár Üdülő- és külterületből lehet létrehozni Várossá nyilvánítás - Egy város dönthet középfokú intézmény fenntartásáról - Község nem kötelezhető rá - Nagyközségből lehet csak várost létrehozni (községből nem) - A település fejlettsége és térségi színvonala kell, hogy indokolja a városi rangot - Középfokú oktatási intézménye, szakorvosi rendelője és közcsatornája legyen - A kezdeményezés a testületnél van - Az alkotmányjog rögzíti az állam területi tagozódását Regionális önkormányzatok létrehozását támogatja az országgyűlés Lehet dönteni megyék átszervezéséről, kiválásáról, székhelyekről. Országgyűlés dönt a kerületté

és megyei jogú várossá nyilvánításról. 94-től minden megyeszékhely megyei jogú város + az 50 ezer főnél nagyobb lélekszámmal bíró települések 6. előadás Megyei jogú városok: - Minden megyeszékhely + 50 ezer főnél nagyobbak - Területén saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladatokat - Települési önkormányzatoknak bizonyos szociális intézmény fenntartása nem kötelező (pszichiátria,.) - Gimnázium, szakközépiskola, stb. - Települési önkormányzatokon képviselőtestület, megyei jogú városok képv.test-e: közgyűlés A főváros - Lakosság 30 %-a (Pest megyével együtt) 1,8 M + 1,0 M fő - Kétszintű önkormányzat jött létre: - Budapest, mint főváros (megyei önki feladatok) - Kerületek (= települési önkormányzatok) - Képviselőtestület: közgyűlés - Főpolgármester, helyettesek: gazd., kulturális, közlekedési - Kerületekben önálló polgármesterek - Jegyzők (kerületekben), főjegyző:

Főpolgármesteri Hivatal élén - Fővárosi önkormányzat: jegyző, helyettesei: több aljegyző - Feladatok/hatáskörök megoszlása: - Kerületek feladata: 9 kötelező: 1. Óvodai nevelés 2. Általános iskolai nevelés 3. Egészségügyi alapellátás 4. Szociális alapellátás (bölcsőde, idősek) 5. Egészséges ivóvízről való gondoskodás 6. Helyi közutak fenntartása 7. Nemzeti, etnikai, kisebbségi önkormányzatok 8. Köztemető fenntartása 9. Helyi közvilágítás fenntartása 15 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Fővárosi önkormányzat: - Köteles ellátni a kötelező és az önként vállalt feladatokat, + amelyek az egész várost érintik (Lánchíd kivilágítása) v. egy kerület hatáskörét túllépi - Kerületi önkormányzat átvállalhat fővárosi feladatokat megegyezés alapján Fővárosi önkormányzat feladata: - Meghatározza a főváros városfejlesztési és városrekonstrukciós programját - Ált. rendezési tervet

meghatározzák - Városrendezési szabályzat (hol van ipar, zöldterület, temető) - Lakásépítés, lakástámogatás rendszerét kialakítani - Katasztrófa-megelőzés kapcsán van feladata - Egészséges ivóvízellátást biztosítani - Gáz- távhőszolgáltatás - Vízrendezési feladatok - Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés - Szennyvíztisztítás - Ár- és belvízvédelem - Energiaellátás és közvilágítás - Hulladékártalmatlanítás - Településtisztaság - Szilárd és folyadék hulladék - Köztemetők helyét kijelölni - Tömegközlekedés + forgalomtechnikai feladatokat lát el - Budapesten keresztülhaladó közutak fenntartása - Parkolási rendszer, parkolóházak - Közterület-használat rendje - Idegenforgalmi koncepciók elfogadása - Fogyasztásvédelmi feladatok - Vásárcsarnokok, piacok helyének kijelölése - Utcanevek, térelnevezésekről dönthet - Levegőtisztaság - Foglalkoztatási gondok megoldása - Egynél több kerületet

érintő középisk, koll, ha nem vállalja a kerület - Speciális fővárosi információs rendszer működtetése A fővárosi önkormányzat társulásai: nem jellemző Gazdálkodás: - Alá- fölé rendeltség - Hatáskör arányában kell megosztani a forrásokat a kerület és a főváros között - Saját bevételekkel önállóan gazdálkodhatnak - Megosztott bevételek: - szja, gépjárműadó - Illetékbevétel: csak főv. Önkormányzat - Rendeletalkotás: főváros és kerületek önálló joga - Kerületek változtatása: 1950 óta XXIII kerület MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK Feladat- és hatásköre: - Amit számára törvény ír elő, és amik megvalósítása a települési önkormányzatoknak nem kötelező - Sokszor lebeg a feladat a megyei és települési önkormányzat között - Dönthet: kórházat települési önkormányzat átveheti - 3 évre át lehet venni, működtetni – megállapodásban kell rögzíteni - Települési önkormányzatok lehetősége:

önként ellátja, ami a megyei önkormányzatok kötelező feladata lenne (ha támogatást is megkapja, érdemes) - Önkormányzat dönthet arról 6 hónapon belül, hogy lemond a működtetésről (1998-ban tömeges, főképp oktatási intézményekről) 16 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Kötelező feladatok: A. humán terület: közoktatás, közművelődés, szociális ellátás: 1. Középiskolák, szakiskolák, kollégiumi ellátás biztosítása 2. Természet és társ megyében lévő muzeális értékének gyűjtése és őrzése 3. Történelmi iratok őrzése, gyűjtése, tudományos feldolgozása (levéltárak) 4. Megyei könyvtári szolg-ok ellátása 5. Pedagógiai szaktanácsadás: logopédiai, gyógytestnevelési 6. Közművelődési szaktanácsadás 7. Megyei testnevelési- és sportfeladatok 8. Gyermek- és ifjúsági jogok védelme B. egészségügy és szociálpolitika 1. Egészségügyi intézményben tartós gyógykezelés alatt lévő gyerekek

oktatása 2. Fogyatékos gyerekek oktatása, foglalkoztatása 3. Egészségügyi alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás (állami gondozottak) 5. Szakosított szociális feladatok ellátása - Idősek otthona, fogyatékosok otthona, pszichiátriai otthon, szenvedélybetegek - Ezen feladatok összehangolása C. kommunális feladatok: 1. Épített és természeti környezet védelme 2. Térségi területrendszerrel összefüggő feladatok összehangolása 3. Megyei idegenforgalmi értékeinek feltárása, célkitűzések meghatározása 4. Térségi feladatok ellátása és foglalkoztatás elősegítése Önkéntes feladatok: - Megyei önkormányzat maga dönti el, SZMSZ-ben rögzítsék - Nem vállalhatja, ami más szerv kizárólagos feladat/hatáskörébe tartozik; ami sérti a települési önkormányzatok érdekeit - Nem veszélyeztetheti a vállalkozási tevékenysége az önkormányzat feladatait - Megyei

önkormányzat pénzosztó szerepet nem láthat el - Rendeletalkotás: költségvetésről, közoktatásról, szoc.pol-ról, területrendezésről, saját működéséről Megyei önkormányzat: - Jogi személy, de feladat- és hatáskörét a közgyűlés látja el - Kifelé a közgyűlést az elnök képviseli (közvetett módon választják, titkos szavazással) - Elnök tesz javaslatot: a közgyűlésből az alelnök személyére (főfogl. vagy társadalmi megbízatásban) - Bizottságok: ua. Kötelező: pénzügyi, közoktatási v. oktatási bizottság + sok más is lehet (pl kisebbségi) - Tanácsnokot is választhatnak, pl. idegenforgalommal kapcs ő jár el a megyei önkormányzat nevében 7. előadás ÖNKORMÁNYZATOK: Tanácsi rendszerben: kiadásorientált modell: Az alkumechanizmusban szubjektív módon a megállapított kiadási színvonal nagyságához rendelték a helyi bevételeket és hiánypótlásként a felsőbb támogatást. 17 2002/2003 ősz Önkormányzati

pénzügyek 1990. január 1-től: forrásorientált modell: lényege szerint a kiadások nagyságát az építőkockaelemszerűen felépülő bevételek szabályozzák Így a helyi önkormányzatok közszolgáltatási kiadási lehetőségét az általuk realizált és szabadon felhasználható források nagysága határozza meg. Költségvetési tervezés: az igény és a forrás határozza meg, hogy milyen feladatokat látnak el. Saját forrás mellett állami forrás volt, ami kiegészítő jellegű volt. Amennyi forrás képződött, annyit költött el, ehhez jöttek még a helyi adók + hitelek. Ez a szerep az első 4 éves ciklusig kb megmaradt 1990-es évek végén változás: ahol nagy lehetőség volt ilyen adó beszedésére, az könnyen gazdagodott ekkora differenciát nem engedtek Az 1990-es évek közepére alakult ki a mai finanszírozási rendszer Önkormányzatok önálló gazdálkodásának alapja a rendszerváltás után: Alkotmány: - önkormányzatnak önálló

tulajdona van - Saját bevételeivel önállóan gazdálkodik - Vannak saját bevételei, amit nem lehet elvonni - Arányosan a feladataikkal az államtól támogatást kapnak - Az önkormányzatot megilleti a helyi adó kivetésének joga Az önkormányzatok megalakulásakor a vagyontárgyak többsége azé maradt, aki még a tanácsi rendszerben szükséges feladatokat látta el. Az önkormányzatok tulajdonába csak azok kerüljenek melyek az új feladatokat ellátják pl. földhivatalok szerepe állami feladat lett Vagyonmegosztás történt: korábban minden állami tulajdon volt 90-től átment biz. dolog önkormányzati tulajdonba Önkormányzati tv. két részre bontja a vagyont: 1. törzsvagyon: - Közvetlenül vagy közvetve szolgálja az önkormányzati feladatok ellátását - Ezek szolg. a közhatalom gyakorlását (városháza) 2002. dec 31-ig fel kell értékeltetni a vagyonukat A törzsvagyont el kell különíteni az évvégi leltárban is. Utóbbi években

kampánytéma volt az, hogy az önkormányzatok felélik vagyonukat, ami nem a törzsvagyonba tartozik. 2. törzsvagyonba nem tartozó vagyon v egyéb vagyon További tagolás: - Forgalomképtelen vagyontárgyak: műtárgyak, terek, parkok, ingó v. ingatlan vagyontárgy - Forgalomképes vagyontárgyak: gáz- vízhálózat, áramszolg. - Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak Célszerű vagyonrendeletet alkotni. Az önkormányzatok hitelt vehetnek fel. Biztosíték: forgalomképes ingatlan A tulajdon kül. jogosítványokkal jár, és kötelezettségeket von maga után Vagyonkezelés Döntéshozatal a rendelkezési jogot át lehet ruházni önálló tulajdonosi bizottságra. Aki tulajdonnal rendelkezik, annak gazdasági önállósága is nagyobb. megteremtődött az önálló gazdálkodás feltétele azáltal, hogy önkormányzatok tulajdont kaptak v. felhalmoztak Lehetősége van zálogosítani a vagyont Lehetséges, hogy önkormányzatoknak közös tulajdonuk van. Hogyan

kerültek a tulajdonukba? Önkormányzati tv. nyomán állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek a. Kül- és belterületi ingatlanok Vizek, pl. holtágak b. Tanácsok által alapított állami szövetkezetek, gyógyszertárak c. Lakossági szükségletet kielégítő közmű építmények és vonalas hálózatok 18 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Azok nem kerültek önkormányzati tulajdonba, ami állami feladat - Szociális intézmények - Sportlétesítmények - Bérlakások - Középületek Külön tv. rögzítette azt, hogy földek, vizek, ingatlanok, műemlékek, természetvédelmi területek hogyan menjenek át más tulajdonba. Vagyonátadó bizottságok 1995. márc 31-ig tulajdoni igény nem évül el, csak elbirtoklással most már 15 év 1991. évi XXXIII tv szabályozza Az az ingatlan is önkormányzati tulajdonba került, amelyiket az önkormányzat valamilyen módon használ. 1. Ingatlan - Lakás és nem lakás célú - Fecskeház -

Önkormányzati bérlakások 2. Műemlék 3. Természetvédelmi terület 4. Föld 5. Vizek és vízi közművek 8. előadás - Költségvetési – zárszámadási rendelet: Nyomtatványok: M séma E/F Forrás oldalon: - Induló tőke - Vagyon / tőkeváltozás - Költségvetési tartalékok - váll.-i tartalékok - HLK - RLK - PIE - Folyamatos működést / felhalmozást milyen bevételek növelik? Alk. saját bevételek + feladatarányos államit tám Önkormányzat tv. külön fejezetben 81 § - Feladat: biztosítja az önkormányzatok révén a törvényben előírt + önként vállalt feladatokat - Nagyfokú önállóság - Önkormányzat: - Önkormányzati költségvetési szervet hoz létre a feladatellátásra - Támogathat gazdálkodó szervet/ más közszolg. szervet - Szolgáltatást vásárol (étkeztetés az iskolában9 - Szociális segélyezés / közcélú munkavégzésű programok (munkanélk.) - Szervezeti forma megválasztása – Bt, Kft, Rt – önkormányzat

részesedést szerezhet v. többségi tulajdont - Költségvetési szervet létrehozhat - Közalapítvány létrehozása - Milyen forrásokból finanszíroznak: 1. Saját bevételek (helyi adók) 2. Átengedett központi adók 3. Más gazdálkodó szervektől vehetnek át államháztartáson belülről v kívülről (ált cél meghat) 19 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek 4. Központi költségvetésből támogatások, hozzájárulások 1. SAJÁT BEVÉTELEK: - Állam nem vonhatja el az önkormányzattól a. Helyi adók: lehetőség, nem kötelező (rendeletben hat meg) b. Illetékbevételek: ingvás, örökösödés c. Önkormányzat területén kiszabott környezetvédelmi bírság, műemlékvédelmi bírság d. Vadászati jog értékesítéséből e. Saját tevékenységből származó bevétel: térítési díj (szoc otthon, tandíj, étkezési díj) f. Válli tevékenységet folytathat g. Önkormányzati vagyon hozadékából származó bevétel: ép, osztalék,

tőzsde, betét kamathozam (állami támogatást nem lehet kamatoztatni) h. Felesleges vagyontárgyak bérbeadása i. Pénzeszközátvétel valakitől bizonyos feladat ellátására j. Privatizációs bevétel b. Közgazdasági jelleg szerint: - Működési célú bevételek / kiadások folyamatos feladatellátással kapcs. - Felhalmozási célú bevételek: - Ingatlanértékesítés - Földterület értékesítés - Gép, berendezés, felszerelés értékesítés - Járműértékesítés - Immateriális javak ért. - Állami készletértékesítés - Tőkehozam: - Osztalék, hozam - Részvény ért. - Kárpótlási jegy ért. - Államkötvény + egyéb értékpapírok értékesítése - Egyéb pénzügyi befektetések - ÖNHIKI (önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása) Működési bevételek: - Önkormányzati intézmények működtetése kapcsán jelentkező bevételek: 1. Alaptevékenységgel kapcsolatosan: a. Intézményi ellátási díjak

(alkalmazottak) b. Hatósági / felügyeleti díjak 2. Egyéb alaptevékenységi bevételek a. Áru- készletértékesítés b. Alaptevékenységek körébe tartozó szolgáltatások c. Sajátos szolgáltatások 3. Intézményi egyéb sajátos bevételek a. Bérleti díjak, lízingbev b. Szellemi / anyagi infrastruktúra magáncélú hasznosítása c. Elhasználódott eszközök értékesítése d. Kártérítések e. Kötbér f. Forgalmi adó – visszatérítés g. Vállalkozási típusú bevételek h. Kamatbevételek (másik önkormányzatnak hitelnyújtás Ha a működési bevételek nem finanszírozzák a kiadásokat baj, mi az oka? Időlegesen át lehet csoportosítani a felhalmozási célú bevételekből 20 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek 2. ÁTENGEDETT KÖZPONTI ADÓK: 1. SZJA meghatározott hányada 2. Gépjárműadó – cél: rálátni a gépjárműállományra, a beszedés költsége az önkormányzatot terheli; 50-50% osztozkodnak 3. Termőföld

bérbeadásából származó bevétel (20%) – önkormányzatok kapják Cél: - Kiszámítható legyen a bevétel - Legyen érdekeltsége az önkormányzatnak 3. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS ÉS TÁMOGATÁS - Hozzájárulás: Normatív tám. jogcíme: 1. Település lakosságszám 2. Lak kül korcsoportjai alapján – szoc támogatásoknál 3. Int-i ellátottak: óvodások, iskolások, középiskolások 4. Egyéb: pl peadógus létszám - Támogatások: - Normatív - Kötöttség nélküli felhasználás, nem a feladatot finanszírozza - Vannak olyanok, amelyek kötöttek jelentősebb beruházásokhoz adott támogatások a. Céltámogatások (pályázni kell) b. Címzett támogatások (pl szennyvíz, szilárd hulladék) - ÖNHIKI: ált. püi szabályozók keretein belül nem tudja biztosítani; önkormányzat tv külön keret erre költségvetési tvben a feltételek - ha az állam az önkormányzatok számára új feladatot szab ki, biztosítania kell a pénzügyi fekezetet is -

központi adók hogyan illetik meg az önkormányzatokat - központosított bérszámfejtés rendszere FÁKISZ TÁH (Területi Államháztartási Hivatal) - Garanciális elem: - Költségvetési tvben meghat. Normatív hozzájárulást a költségvetési év során nem lehet mérsékelni - Többlettámogatás igénybevételét kamattal szankcionálja (ÁSZ, belső ellenőrzés) év közben ezért lemondhatnak a normatív támogatásról - Normatív állami támogatásokat az egyes költségvetési tvek rögzítik - 94-től mellékletekben - Aktuálpolitikai célkitűzések is befolyásolják - Önkormányzat tv-ben nincs benne: területfejlesztési célokat szolgáló - CÉDA céljellegű decentralizált alap - Terület kiegyenlítést szolgáló alap - Területfejlesztési alap 9. előadás HELYI ADÓK: (10 %-a az összes bevételnek) - Már a rendszerváltás előtt is: termőföld 0, házingatlan adó, üres telek adó, teho (településfejlesztési hozzájárulás) - 1990. helyi

adókról szóló tv - Önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében kivethet helyi adókat (nem kötelező) adott település közigazgatási határára (csak települési önkormányzat vethet ki) - 1990. évi C tv: adómegállapítási + kivetési jog: város, főváros, főváros kerületei az illetékességi területükön (ÖNHIKI csak akkor járt, ha kivetett h. adót) Fővárosi önkormányzat: iparűzési adót csak a főváros vethet ki Kerületi önkormányzat: kommunális, építési adókat csak önkormányzat vethetnek ki - Helyi adók alanyai: 21 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - magánszemély (telek, lakásban lakók) - jogi személyek + jogi személyiséggel nem rendelkezők - Méltányosság: adómentesség: társ.-i szervezetek (non-profit), egyházak, közalapítványok, alapítványok, köztestületek, önkéntes nyugdíjas és beteggondozó egyesületek, költségvetési szervek Ha az előző évben folytatott tevékenység

után társasági adófizetési kötelezettségük nem keletkezett - T.a költségvetési szervek hozzájárulnak a kp-i költségvetéshez (ha van váll-i tev-e 18 %ot) - Önkormányzat, állam mentes a helyi adófizetési kötelezettség alól. - Miután lehet adót fizetni (adó tárgya): a. Ingatlan tulajdon + vagyoni értékű jog b. Munkaerő foglalkoztatás c. Nem állandó lakosként a telepen való tartózkodás után (turistaként) d. Tv által meghatározott tevékenységek után (iparűzési tevékenység) 1. Vagyoni típusú adók 2. Kommunális jellegű adók 3. Helyi iparűzési adó HELYI ÖNKORMÁNYZATOK JOGA: - Adó megállapítási jogát az 1990. évi C tv alapján végezheti - Megállapítson meghat. adókat - Határozott vagy határozatlan időre is ki lehet vetni - Év közben adótörvényt súlyosbító hatással nem lehet hozni - Mikortól kezdve – meghatározhatja - Felső határértékhez képest (tv-ben megállapítotthoz képest) - Mentességet +

kedvezményezettek körét kiterjesztheti - Rendeletet alkothat a helyi adókról Korlátok: - Egy adott tárgy csak egy adó alapja lehet - Vagyoni típusú adó vagy tételesen (m2) vagy korr. forgalmi érték alapján – dönthet az önkormányzat - Jogszabály által megállapítottnál magasabbat nem lehet megállapítani Évente tájékoztatni kellene a lakosságot a költségvetésbe befolyt adóbevételekről 1. Vagyoni típusú adók: a. Építményadó: - Nem lakáscélú épület + épületrész + hozzá tartozó földrész - Aki naptári év első napján tulajdonos adóalany - Adómentes: - Szükséglakás - Gyógy- és üdülőtelepen lévő komfort nélküli lakás (100 m2 alatt) - Közfeladatokat ellátó int. (szoc, nevelési/oktatási int) - Egyházi tulajdonú - Költségvetési szervek fenntartása - Lakás + helységei - Állattartó épületek - Adó keletkezik: - Nem tartották be az építési szabályokat - Hasznosítási engedélyt kiadják - Megszűnik:

épület megszűnik 22 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Adó alapja: hasznos alapterület max. 900 Ft/m2 v korrigált forgalmi értéke felének alapján (5%) b. Telekadó: - Adóköteles: beépítetlen földrész (telek), üres - Adóalany: tulajdonos - Adómentes: erdő, művelésre tartják, szántóterület - Alapja: m2 max. 200 Ft/m2 v korrigált forgalmi érték (felének 3%-a) 2. Kommunális típusú adók: (települési feladatok ellátására) a. Magánszemélyek kommunális adója - Építmény v. beépítetlen telek van a tulajdonában, önkormányzati bérlakásban lakik - Adókötelezettség keletkezik/megszűnik: ua. - Max. mértéke 12000 Ft/év/fő b. Vállalkozók kommunális adója: - Adófizetési köt. terhel - Székhely akár telephely - Adóalap fogl. létszám átlagos stat-i létszám 2000 Ft/fő/év 3. Idegenforgalmi adó: - Nem állandó lakosként tartózkodik, ha egy napot meghaladja a. Tartózkodási éjszakák alapján b. Üdülési,

pihenési célú lakása van, nem állandó lakhely - Mentességek: - 18 év alatt - Egészségügyi, szociális ellátást igénybe vevő (kórház, szoc.otthon) - Kiküldetési rendelvénye van a dolgozónak - Adóalap + mérték: - Vendégéjszaka minden éj 300 Ft/fő - Szállásdíj %-ban 4 % - 900 Ft/m2 épület esetében - A szolgáltatás igénybevevője fizeti. - Szállásadó v. közvetítő (üdülőfenntartó) fizeti be – fizető- v vendéglátóhelyen 4. Helyi iparűzési adó: - Legsúlyosabb - Alapja: állandó v. idényjelleggel végzett váll-i tevékenység a helyi önkormányzat illetékességi területén - Adó alanya: vállalkozó - A nyereséget megadóztatja - Állandó jell. tev esetén - Ideiglenes jell. tev – építőipari tev, piacozó, vásározó tevékenység - Adófizetés: amikor megkezdte a tényleges tevékenységét (CB bejegyezte + adószáma van) - Adóalap: nettó árbevétel alapján max. 2% - Szét kell osztani a telephelyek szerint

(telephelyenként ki kell mutatni) - 100 m Ft alatt v. E érték v személyi juttatások alapján - 100 m Ft felett a kettő kombinációja alapján - Meddig kell befizetni? Előleget kell megállapítani komm. adóknál, helyi iparűzési adóknál - Érdekeltségi rendszer: VPOP, APEH, Illetékhivatal - Adóerő-képesség vizsgálat: 1999. jan 1-től Azokat az önkormányzatokat, melyeknek a helyi iparűzési adó jelentős tétel kényszeríti arra, hogy kivessék. - ILLETÉKBEVÉTEL: - Sajátos bevétel 23 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Önkormányzat tv. önkormányzat –t illeti meg megyei önkormányzat, főváros, megyei jogú városok részesedhetnek belőle - Vagyontárgyak tulajdoncseréjét adóztatja meg - 1990. évi 93 tv + igazságszolgáltatási, igazgatási díjak - Illetéktípusok. a. Vagyonszerzéshez kötődik - Öröklés (tvnyes, végrendelet útján) - Ajándékozás - Visszterhes vagyonátruházás (adásvétel) b. Eljárási illeték

államigazgatási eljárásnál szolgáltatási díj 1. Öröklés: o Minden belföldön öröklött hagyatéka o Fizetésre kötelezett: székhelye szerint magyar állampolgár, belföldi székhelyű jogi személy, külföldön örökölt 2. Ajándékozás (3) o Belföldi ingatlan, vagyoni értékű jogok adás-vételénél (felbecsülni) o Adás-vételi szerződés megkötésekor o Földhivatal: 2003-tól 3000 Ft ingatlan nyilvántartás – eljárási díj a bejelentéskor o Határidő-mulasztás 3. Bírósági eljárás befejezésekor kell fizetni - Mentességek: - Tárgyi: - Személyi: feltétel nélküli (alanyi) magyar állam, önkormányzat vásárol, örököl - Költségvetési szervek (ÁPV Rt), társ.-i szervezetek, Kht, köztestület, egyház, alapítvány, közalapítvány, vízgazdálkodási társulatok, MTI Rt, nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztár: nyilatkozni kell, hogy előző évben nem keletkezett T.a fizetési kötelezettségük a váll-i tev-ből -

Öröklésnél: magánnyugdíjpénztárban lévő pénzt lehet örökölni le lehet mondani róla vagy vissza lehet utasítani (v. ellenérték fejében lemond) - 10. előadás ILLETÉKEK: 1. Öröklési 2. Ajándékozási Illeték alapját az ajándékozási okirat képezi ha nincs 150 e alatt, nincs illeték ha felbontják a szerződést vissza kell fizetni a megfizetett illetéket (ált. Illeték 11 % lakásnál: 2,5 % Nem közvetlen hozzátartozója15 % 4% 21 % 5 %) Saját bevétele az illetékbevétel (az illetékességi területükön beszedett- megyei jogú városok) 91-ben még 100 % illette meg (személyi és dologi kiadásokat fedezni kellett – költségeket ki viseli?) 1992: nem változott Megyei önkormányzat: 30%, 70% újraelosztásra került Költségmegosztás alapja: új elem: 1/12-ét visszatarthatta az Illetékhivatalt fenntartó önkormányzat a költségek fedezésére 1993: nem változott Illetékfizetési határidő: tárgyhót követő 20. napjáig 25.

köteles az illetékhivatalnak utalnia az önkormányzatnak 1994: 50% költségvetés – 50 % önkormányzati kört illeti meg (30%-70%) Költségekről megállapodás – 1/12-ét visszatarthatták 1995: 30% alanyi 70% fele egyenlő 1/19 arányban 24 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Másik fele népességarányban 1996. ingatlan nyilvántartási illeték (2000 Ft): 90%-költségvetés, 10%-önkormányzatot illeti meg 1998,99,2000. nincs változás 2001-2002: megyei önkormányzatok pénzügyi helyzete stabilizálódott Bevonták a fővárost 50%: 1/20 50%: népességarányosan MEGOSZTOTT BEVÉTELI FORRÁSOK - SZJA - gépjárműadó 50% központi költségvetés, 50% önkormányzat, de beszedési költségek az önkormányzatot terhelik 2003: teljes bevétel az önkormányzaté lesz - termőföld bérbeadásából származó bevétel SZJA ÁTENGEDÉSE: 1990. évi költségvetési törvény: 100%-ot megkapták az önkormányzatok 1991: - Mindig tényszámokból indul

ki 50% - Augusztus végére tisztázódik, hogy az előző évben mennyi folyt be - Költségvetési évet megelőző 2. év (1991-ben 1989-es adatok) - Beszedéssel kapcsolatos költségeket az állam fedezi - Lakhely szerint oszlik meg ez a bevétel - Kiegészítés, ha az egy lakosra jutó nem érte el a 3200 Ft-ot - Városban. 5000 Ft de max egy város 25 M-t kaphatott - Fokozatosan csökkent 1995: - 35% önkormányzatoké - Munkanélküliek jövedelempótló támogatása - Megyei önkormányzatok is részesedhettek 1996: - 36 % önkormányzatoké - Alanyi jogtól eltérnek: 25% alanyi jogon – 11% differenciálódott - Városoknál már 10 e alatt, 10 e felett 1997: Bokros után vagyunk- 38 %, de alanyi jogon 22% különbség differenciálódott 1998: 40%, alanyi jogon 10% 1999: - 40%, alanyi jogon 15% diff. feltételek ugyanazok maradtak - Adóerő-képesség vizsgálata – figyelembe vették az SZJA-kiegészítésnél 2000: 40%, alanyi jogon 5% 2001-2002: 5% 2003: ez az elv

marad 5% 10%↑ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK - Normatív állami hozzájárulás - Támogatás jellegű (meghatározott célokra) Automatikusan Pályázat útján 2001/2002. évi költségvetés: - Normatív állami hozzájárulás: Községek: település lélekszáma alapján, max. 5 M Ft (kezdetben mindenki 2M) - Településigazgatási, kommunális, sport feladatokra adják - Körjegyzőségeket támogatja, ennek ellenére nem gyarapodik a számuk 25 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Külterületen élők támogatása lakosonként - Gyámügy- építésügyi támogatás körzetközpontonként - Megyei önk: igazg., sportfeladatokra a megye népességszáma alapján - Társ, gazd, infr. alapján elmaradott térség lakosonként - Gyermekvédelmi támogatás - Lakáshoz jutási támogatás - Szociális, gyermekjóléti szolg. lakosonként - Családsegítő - Falugondnoki, tanyagondnoki - szolgálatonként - Gyermekvédelmi szolgálat: ellátottakként - Spec. gyermekotthon

- Bentlakásos, átmeneti ellátású - Hajléktalanok átmeneti – férőhelyenként 2*-re emeli - Szenvedélybetegek - Bölcsődei - ellátottak - Óvoda, iskola tanulónként - Kollégium Normatívák abszolút mértéke mekkora? Előző évi jan. 1 népességadat függvénye Felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat a normatív támogatás Ált. ezek nem fedezik a tényleges működési kiadásokat De: ezeket a kötelező feladatok ellátására kell fordítani (nem önként vállalt, nem vállalkozási feladatokra) Kötött felhasználású normatívák: központosított előirányzatok - Pl. pincerendszerek (Eger, Dombóvár), part (Dunaföldvár) - Lak. víz- és csatornadíj támogatása - Kompok, révek fenntartása - Lakáshitelek visszafizetésének tám. – lakosság lakáscélú adósságrendezése - Kisebbségi önkormányzatok működése - Gyermek- és ifjúságvédelem - Hivatásos tűzoltózenekarok, énekkarok, ha önkormányzat tartja

fent - Létszámcsökkentéssel kapcs. - Színházak fenntartása - Beruházásokhoz: - Címzett támogatás: megvan a címzettje: pl. Szegeden a Kis Színház felújítása – csak erre használható fel - Egyes kiemelt feladatokra - Egészségügy, közművelődés (levéltár, könyvtár, iskolák) - Céltámogatás: aktuálpolitikai célok, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani (szennyvíztisztítás, csatornázás Kiegészítő támogatás: - Munkanélküliek jöv.pótló támogatása - Közcélú foglalkoztatás - Folyékony hulladék kezelése - Pedagógus szakvizsga, továbbképzések támogatása - Pedagógus szakkönyvvásárlása - Tanulók ingyenes tankönyvvásárlása - Bizonyos körzeti térségi feladatok ellátása – közoktatási feladatok - Pedagógiai szakszolgálatok ellátására - Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok ellátására CÉDA: Céljellegű Decentralizált Alap Területfejlesztési Alap dönt róla Vis-major keret: előre nem látható

problémákra (pl. belvíz) Területfejlesztési Tanács dönt róla 26 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek 11. előadás ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS MÓDJAI Önkormányzati törvény rögzíti: - Önkormányzatok alapítványokat hozhatnak létre: - 1994-től csak közalapítványokat, előtte magánalapítványokat is - önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - közérdekű kötelezettségvállalás: önkormányzat bizonyos feladatokat közérdekűnek nyilváníthat, erre támogatást adhatnak - önkormányzat hitelt vehet fel - likvid hitelek: folyó fizetőképességét biztosítja - beruházási, felhalmozási célú hitelek, hosszú távúak a jellemzőek - kötvényt bocsáthat ki: hozam likvidebb, mint a bankhiteleké, nem nagyon jellemző ez a forma Hitelfelvétel, gazdasági, jogi korlátai: - Korlátlan mértékben nem lehet, hiszen ennek a fedezete nem lehet az önkormányzat törzsvagyona - nem lehet a fedezete állami hozzájárulás

(de az önkormányzatok folyó bevétele lehet fedezet) - Hitelfelvétel KS bev. 70% kötvállalás - szabad rendelkezésű pénzeszközöket bármely pénzintézetnél leköthetnek - betételhelyezés előnye: kedvezőbb feltételek, ha meghatározott időre leköti - önkormányzat választja meg azt a pénzintézetet, amelynél a számláját vezeti (adminisztratív határidő: tárgyévet megelőző okt. 31-ig kell dönteni a választásról) KS bev.: korrigált saját bevétel - saját folyó bevétel – éves kötel. adott évre eső összege Saját folyó bevétel: - Helyi adó - Illetékbevétel - Kamatbevétel - Környezetvédelmi bírságok - Egyéb sajátos bevételek - 70%-a a határ Önkormányzat a saját intézményét támogatásban részesíti, de ebbe nem lehet beleszámítani a térítési díjon kívüli bevételeket (tehát csak a térítési díjakat) Önkormányzatnak lehetősége van, hogy nem önkormányzati fenntartású intézménynek támogatást adjanak

Önkormányzati gazdálkodás: rendelkezésre álló forrásokat felhasználja kötelező ill. önként vállalt feladatára - Önkormányzat biztonságáért a képviselőtestület a felelős, olyan döntéseket nem hozhat, ami veszélyezteti azt - Adósságrendezési eljárás: - „kvázi csődeljárás” - Állami segítség, hisz önkormányzatot felszámolni nem lehet - Gazdálkodás szabályszerűsége: - Pl. számviteli fegyelem megsértése - Ennek a felelőse a polgármester - Önkormányzatoknál a polgármestert terheli a kötelezettségvállalás a pénzügyi kifizetésekről, kivéve: személyi juttatások - Kötelezettségvállalást egy külön belső szabályzat rögzíti - Képviselőtestület felelőssége: veszteséges gazdálkodás terhei az önkormányzatok terhei 27 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Adósságrendezési eljárás: külön törvény rendelkezik róla Fizetőképesség helyreállítása: összes önként vállalt feladat

megszüntetése (minden olyan feladat, amelyet halasztani lehet) Önkormányzat megválasztását követően gazdasági programot kell jóváhagyni: - 4 évre - Tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek kötelezőek, és amelyeket az SZMSZ-ben önként vállalt feladatként rögzítettek - Megadja azt a konszenzust, ami alapján az éves költségvetés összeállítható - Konkrétan az éves költségvetési rendeletben meghatározott feladatok (finanszírozás is) - legalább félidőben tájékozódás, hogy a program alapján haladnak-e HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Hogyan alakul ki az önkormányzatok költségvetési rendelete? - A költségvetési törvényjavaslat alapján költségvetési törvényt hoznak, ez országos - Önkormányzatnál költségvetési koncepció, amely tartalmilag azonos a költségvetéssel. Az önkormányzatnál költségvetési rendelet van, amely kötelező érvényű. Ez felel meg a költségvetési törvénynek helyi

szinten - Az önkormányzatok a rendelethez szükséges információkhoz először a törvényjavaslat előterjesztésekor jutnak hozzá (koncepció megalapozásához szükséges információkat leküldik) - Az önkormányzatoknak ez alapján kell összeállítaniuk a költségvetési koncepciót - Megismerteti az alaptételeket, amiket figyelembe kell venni - Rögzíti az ebből fakadó következtetéseket: saját lehetőségek alakulása, irányok meghatározása - Részben saját információk felhasználása - Beépítendő jogcímek (2003 terv): pl. közalkalmazotti béremelés, ÖNHIK, kiegészítő pénzellátások, közbeszerzési eljárás - Mire költségvetési javaslat van olyan hiány, amit finanszírozni kell - Költségvetési koncepció készítésének határideje: normál esetben november 30, de választások évében december 15. Mi van akkor, ha nincs költségvetése az önkormányzatnak? Átmeneti költségvetési rendeletet kell alkotni 12. előadás Milyen

információk alapján készítik a költségvetési rendeletet? Miért kell? - Kötelező feladat ellátásra kell - Pénzügyi keretet határoz meg a központi költségvetés - Önkormányzat határozza meg az előirányzatokat - Önkormányzat megoldja a közfeladatokat, az ágazati törvényben rögzített és SZMSZ-ben rögzített feladatokat - Kisebbségi önkormányzat Központi költségvetés: pénzügyi szabályzókon (megosztott adók, stb.) keresztül kapcsolódik: önkormányzati költségvetési rendelet. Hogyan jut hozzá a normatív támogatásokhoz? - Havonta ismétlődő jelleggel a bevételi forrásokat (hó 5. napjáig) 1/3 arányban - Nem nettó módon állapítják meg - Személyi jellegű juttatások: nettó módon (közterheket már levonják): pénzkímélő; bérszámfejtés TÁH-oknál (adóbevallás) Honnan tudják az önkormányzatok, hogy milyen bevételeket kapnak? 28 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Az önkormányzat információi

alapján (óvoda, öregek otthona): következő év január 31-ig kapnak? Normatív támogatás: ha hézagok vannak benne: büntetési szankciók (kamatfizetés, ha többet vesz igénybe) Önkormányzati költségvetési rendelet kialakulásának lépései: - Információk civil szervezetektől, Polg. Hiv-tól, bizottságoktól igényeket felmérni - Költségvetési törvény: információk arról, hogy a kormányzat le fog-e építeni - A költségvetési törvény alapján részletes költségvetési javaslat kialakítása Költségvetési Tervezési Körirat: - Pl. személyi juttatások tervezett szintje (előirányzata) - Műszakpótlék - Közlekedési költségtérítés - Munkaadói járulék, EHO Tervezés menete - 1. intézményi vonal - Ráépítéses módszer (előző évi bázis alapján) - A bázis és az információk alapján részletes költségvetési javaslatot készítenek, szakmai érvek egyeztetése a fenntartó és az intézmény között. Ennek

végeredményét jegyzőkönyvben rögzítik, melyet a képviselő-testület elé kell terjeszteni - 2. intézményi vonal - Polgármesteri Hivatal saját költségvetési tervének összeállítása (polgármester, alpolgármester, bizottságok, testület költségei) - Önkormányzat mindazon feladatait tartalmazza, amelyek nem kötődnek semelyik más intézményhez - Számszaki (bevétel, kiadás) és szöveges (előterjesztés a jegyző feladata) részből áll - Az előbbi kettőből egyeztetett javaslat készül - A költségvetési rendelet tervezetét ki kell küldeni a pénzügyi bizottság részére (SZMSZ alapján) - A jogi és ügyrendi bizottság jogi szempontból vizsgál - A pénzügyi bizottság a pénzfolyamatokat rendben tartja, véleményez - A két bizottság véleményét a testület elé kell terjeszteni, ha szükséges, módosításokat hajt végre - Költségvetési rendelet-tervezet - Előterjesztésénél szöveges indokolás szükséges - Bevételek milyen

jogcímen folynak be, mely tényezők hatnak rá - Feladatok ellátása: általános és céltartalék-képzés, központilag támogatott felújítás, beruházás, felhalmozási kiadások Önkormányzati költségvetés - Fejezetei, alfejezetei vannak - Az azonos feladatokat ellátók egy cím alatt vannak - Az önkormányzat intézményei önálló címeket alkotnak - Két dimenzióban készítik el. - Önkormányzat szintjén: - Bevételek (és állami támogatások) az önkormányzati törvény alapján - Kiadások: főösszegét fő jogcímcsoportonként - Mérlegszerű összeállítás - Működési célú bevételek és költségek  amortizációt nem számol el - Felhalmozási célú bevételek és kiadások (beruházás, felújítás)  tárgyi eszközök értékesítése - Nem gazd. : működési célú többlet és ezt felhalmozásra költik el - Gazd.: működési célú bevételek nem fedezik a kiadásokat, a felhalmozást kell átcsoportosítani (vagyonfelélés) 29

2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - DE: egyensúly csak formálisan kell!  Ha a kiadás nagyobb, mint a bevétel  meg kell jelölni a pénzügyi forrást, amely finanszíroz  hitel (fejlesztési célú inkább)  gyakorlatilag hiányt terveznek Csúsztatják a feladatokat (felújítási) ↵ VAGY fiktív bevételeket tervez be az önkormányzat VAGY ÖNHIKI Kiadások: kiemelt előirányzatcsop.  személyi/dologi kiadások, céltartalék, általános tartalék, felhalmozási célú kiadások Létszámkeretek meghatározása (az önkormányzat kötelező feladata) Címek szerinti tagozódás (intézményenként  főbb bevételek és kiadások) Be kell majd szednie ↵be kell tartania ↵ A felhalmozási/működési célú előirányzatoknak jól el kell különülniük ↓ célonként felsorolni: felújítások Speciális feladat: polgármesteri hivatal költségvetése  el kell válnia az önkormányzat egyéb feladataitól Céltartalék,

általános tartalék képzése évközi működési zavarokra 1977 óta: gördülő tervezés (a költségvetés determinációja)  felhalmozási kiadásoknál nagyon fontos! Központi gazdálkodási körbe vont feladat (Polgármesteri Hivatal hajtja végre) Havonta vizsgálni kell a bevételek és kiadások alakulását Az EU-s forrásokat külön ↵ személyi + dologi ↵ fel kell tüntetni! Jegyző feladata: rendeletkészítés  Az önkormányzati költségvetési rendeletet könyvvizsgálóval kell véleményeztetni (a zárszámadást is) ↓ jelzi, hogy • A koncepciónak megfelel-e a rendelet • A jogszabályoknak megfelelő részletezettségű-e, ill. a változásokat figyelembe vette-e • Az előirányzatokat megfelelően alátámasztották-e • A bevételi és kiadási főösszegek megvalósíthatók/reálisak-e, ill. szerződéssel alátámasztottak-e + szöveges elemzés, indoklás  a végrehajtással kapcsolatos utasítások 13. előadás KÖLTSÉGVETÉS

VÉGREHAJTÁSA Ha nincs a tárgyév elején költségvetés, átmeneti költségvetés van. Az önkormányzatnak előirányzat-felhasználási tervet kell készítenie, havi pénzforgalmi jelentéseket kell adnia. Testület elé ezek havonta nem kerülnek be, félévkor azonban tájékoztatni kell. Háromnegyed éves helyzetről a koncepció érdekében tájékoztatást kell adni a testületnek. Év végén: beszámolási kötelezettség a testület ill. a polgármester felé = ZÁRSZÁMADÁS Zárszámadásról rendeletet alkot az önkormányzat. - Féléves beszámoló június 30, ¾ éves szeptember 30, éves december 31. fordulónappal - Rendeletterv február 15.-ig, április 30-ig kell elfogadni (függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek/kiadások + pénzmaradvány rögzítése) - Hiánnyal költségvetést jóváhagyni nem lehet, de elképzelhető, hogy külső hitelekből finanszírozza Mit kell a zárszámadásban rögzíteni: - Bevételek/kiadások összege - Pénzmaradvány

Törvényességi felügyeletet a Közigazgatási Hivatal gyakorolja. - Döntések törvényességét, jogszerűségét nézik 30 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek - Rendeletei a . Azon önkormányzatoknál, ahol kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása: - Az általa hitelesített dokumentum szolgál - Véleményezi a zárszámadási rendeletet, megfelelnek -e a szabálynak - Az önkormányzatoknak az egyszerűsített pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni (az önkormányzati közlöny ad erre módot) – a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal ellátja - Ha nem adott jelentést hozzá, megtilthatják a normatív támogatás folyósítását. Költségvetés végrehajtás elemei: - Önkormányzatnak be kell szednie a bevételt, ami a finanszírozáshoz szükséges - Normatíva lehívása - Saját bevételek beszedése - Kötelezettségvállalás: - Önkormányzatot terhelő fizetési vagy más kötelezettségek vállalása (pl. bevételi

előriányzatteljesítési kötelezettség - A kötelezettségvállalás a költségvetési szerv vezetőjét illeti meg, Polgármesteri Hivatalban a polgármestert illeti meg – általában a vezetők át szokták adni megfelelő személyeknek - Csak a jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére lehet vállalni (előirányzat-felhasználási terv) Kontroll: ellenjegyzési jog gyakorlásán keresztül ellenjegyzőnek arról kell meggyőződnie, hogy jogszerűen vettek ill. volt –e elegendő személyi juttatás rá Kötelezettségvállalás mindig írásban történhet, ellenjegyző csak így tudja gyakorolni jogát. Előirányzat-felhasználási terv: ellenjegyzőnek azt is meg kell nézni, hogy (beruházásoknál) ennek megfelel –e. Ha beérkezik egy számla, meg kell győződni, hogy - Cég rendelte –e - Az szállította –e akitől megrendeltem - Mennyiségi, minőségi ellenőrzés - Kifizetéshez szükséges fedezet rendelkezésre áll – e Érvényesítés

Utalványozás: - Aki a kötelezettséget vállalta, annak a feladata az utalványozás (vagy számlára vagy külön írásbeli rendelkezés alapján - Rögzíteni kell azt az évet, amire vonatkozik - Ellen kell jegyezni: összeférhetetlenségi szabály: saját maga részére nem lehet Ha szabálytalan Pénzügyi Bizottságnak jogosítványai vannak Pénzügyi számlák: - Önkormányzatok saját maguk választják meg azt a pénzintézetet, amelyik a számlát vezeti – bankok ill. takarékpénztárak is lehetnek - Csak egy számlát vezethet Önkormányzat és felügyelet alá tartozó költségvetési szervek egy pénzintézetnél vezethetnek számlát. Szabadon dönthet a pénzintézet váltásáról – január elsején, döntés: tárgyévet megelőző október 31-ig. TÁH-ot tájékoztatni kell a bankszámla-vezető intézetről. Ezen túl számos alszámlája lehet, pl. önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételek, helyi adók beszedésére,

kisebbségi önkormányzatoknak, TB-ellátást nyújtó OEP-nek Költségvetési elszámoláshoz kapcsolódóan lehet letéti számla (Polgármesteri Hivatalnak alanyi joga van), devizaszámla. 31 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Dolgozóknak pedig lakossági számlát vezethetnek. Ha hitelt vagy készfizető kezességet vesz igénybe ezek külön számlára, hogy ne tudja másra felhasználni KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE Legfőbb ellenőrző szerv az ÁSZ (stratégiai jellegű ellenőrzések) Minden ágazati fejezetnek van ellenőrző szerve. 2000-nél nagyobb településen: pénzügyi bizottság ↔ függetlenített belső ellenőrök alkalmazása, éves ellenőrzési ütemtervük van A Pénzügyi bizottság feladatai: - A gazdálkodás biztonságára kell figyelnie - Költségvetési koncepció véleményezése - Éves költségvetési beszámoló véleményezése - Féléves költségvetési beszámoló véleményezése - Költségvetési

zárszámadás véleményezése (valódiság, megbízhatóság) - Évközben a gazdálkodást folyamatosan figyelemmel kíséri - Véleményezi az önkormányzat vagyonváltozását - Véleményezi a hitelfelvételt - Figyel a bizonylati fegyelem betartására Lehet ellenőrzési szabályzatot alkalmazni. (átfogó, cél, téma ellenőrzés) Önkormányzati törvény megalkotásakor nem volt előírva a könyvvizsgáló kötelező alkalmazása 1995-ben módosították: - Előírták a kötelező alkalmazást – cél, hogy legyen egy kontroll - Csak kamarai tagot lehet alkalmazni - Összeférhetetlenség fontos! - Képviselő-testület tagja nem lehet - Lehet jogi személy, de ki kell jelölni azt a természetes személyt, aki ezt a feladatot ellátja - Joga, hogy részt vehet a bizottsági üléseken, jelen kell lennie a tájékoztató értekezleteken - Vagyonvesztést köteles jelezni a polgármesternek, testületnek ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖZPONTI SZERVEK KAPCSOLATAI

Országgyűlésnek van szabályozási joga – törvények megállapítása, testületi tagozódásról döntés, képviselő-testület feloszlatása Köztársasági Elnök: városi cím adományozása, községegyesülés, biztos kinevezése (képviselő-testület feloszlatásakor) Kormány: - Közigazgatási Hivatal útján a törvényességi felügyeletet gyakorolja - Javaslatot tesz a képviselő-testület feloszlatására Belügyminiszter: - Költségvetési szabályozók kialakításával kapcsolatos kérdésekben ő a döntő - Foglalkozik a köztisztviselők továbbképzésével Miniszterek egyfajta jogosítvány, különböző információkat kérhetnek, véleményt kérhetnek Közigazgatási Hivatal: - Törvényességi ellenőrzés - Információkat, a döntést követő 15 napon belül meg kell kapniuk, ha nem - Rendelet Alkotmánybíróság - Határozat rendes bíróság Önkormányzati alapjogok védelme érdekében: felterjesztési jog gyakorlása Önkormányzat joga,

hogy tájékozódást kérjen, javaslatot tegyen megkeresett szervnek 30 napon belül jelentkezni kell. 32 2002/2003 ősz Önkormányzati pénzügyek Önkormányzatok érdekképviseleti szervet hozhatnak létre Mo-on 7 db – minden lényeges, önkormányzatot érintő döntésben ki kell kérni a véleményüket 33