Gazdasági Ismeretek | Marketing » Telahigue Sandra - Fogyasztói szokások vizsgálata konkrét példán keresztül, a mobiltelefon, mint tömegcikk

KULTURÁLIS MENEDZSERKÉPZŐ PROGRAM (2003, január 6) Marketing-kulturális marketing ZA-J06 Szabóné Dr. Streit Mária Fogyasztói szokások vizsgálata konkrét példán keresztül: A mobiltelefon, mint tömegcikk TELAHIGUE Sandra Francia szak, 4. Éves -1- A fogyasztói szokások közül szeretném kiemelni a mobiltelefonok elterjedését Magyarországon. Mint általában az informatika, ez az ágazat is hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Alig néhány évvel ezelőtt (a ’90-es évek elején) piacra kerültek, Magyarországon a valóban hordozható méretű mobiltelefonok. Eleinte Magyarországon az emberek többsége nem tartott igényt az új termékre. Ebben nem csak az újtól való idegenkedés játszott szerepet, hanem az átlag ember számára szinte megfizethetetlen ára is. Mára a helyzet merőben megváltozott. Szinte mindenki rendelkezik mobiltelefonnal Elmondható róla, hogy tömegcikké nőtte ki magát. Ebben nagy szerepet

játszik, hogy már három nagy cég képviselteti magát a hazai piacon. Ennek köszönhetően az árak jelentősen csökkentek. Újabb és újabb készülékek jelennek meg, majd rövid idő alatt elavulttá válnak A három konkurens cégnek köszönhetően egyre bővülő szolgáltatások közül válogathatunk, nem beszélve a tömérdek kiegészítő kellékről. A továbbiakban azt fogjuk vizsgálni, hogy miként alakult át az emberek többségének véleménye a mobiltelefonok használatáról. Miként lett az eleinte „elfogadhatatlan” maroktelefonból mára egy olyan termék, ami nélkül sokan szinte létezni se tudnak. Valamint, hogyan alakult ki egy hatásos promóciós munka a fogyasztói rétegek kiválasztása érdekében. Végül azt fogjuk vizsgálni, hogy miért tart igényt, az egyre növekvőbb réteg a mobiltelefonokra. „Először is, sok első pillantásra szemléletváltozásnak tetsző dologról késöbb kiderül, hogy nem egyéb, mint rövid életű,

egy-két év múlva nyomtalanul eltűnő divatjelenség. Nem mindig nyilvánvaló, hogy mi a divat, és mi az igazi változás. A számítógépes játékok divatnak bizonyultak. Ezzel szemben az ember mobiltelefon iránti igénye igazi változást jelentett” (¹) Magyarországon, az első hordozhatótelefonok megjelenésével, megfigyelhetővé vált, hogy elsőre nem nyerte el mindenkinek a tetszését az új termék. (¹) Peter F. Drucker, Innováció és Vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban, 116 oldal -2Sokan idegenkedtek az új készüléktől, részben az akkori ára miatt, másrészt meg a szokatlansága miatt. Nehezen tudtak megbarátkozni azzal az ötlettel, hogy mindenki hallhatja a magánbeszélgetéseinket. Akkoriban elsősorban azok vásároltak mobiltelefont, akiknek valóban szükségük volt rá, pl. a munkájuk miatt Eleinte ez a fogyasztói réteg elégé korlátozott számban képviseltette magát. Mondhatni, hogy afféle status szimbólumnak

számított, ha valaki rendelkezett „maroktelefonnal”. Az emberek többsége nem nézte jó szemmel a készülékek használóit. A ’90-es évek elején a mobiltelefont, szinte kizárólag üzletemberek, vagy olyan emberek használták „akik mutatni akarták, hogy ők valakik”. Ha például fiatalok kezében láttuk, vagy olyan egyénnél, akiből nem néznénk ki, hogy valójában szüksége van rá, a még szokatlannak számító készülék szinte nevetség tárgyává vált. Az emberek egy része idegenkedett az új készüléktől (ebben nagy szerepet játszott a készülékek ára, valamint az, az előítélet, hogy az emberiség mára oda jutott, hogy a telefon presztízsjelenséggé vált). Már akkor megfigyelhettük, hogy van jövője a mobiltelefon piacának. Elég csak visszagondolni arra a jelenségre, (mikor még nem mindenki engedhette meg magának az új szolgáltatást), gyakran láthattunk fiatalokat játéktelefonnal az övükre tűzve, vagy színlelve vele

a telefonálást az utcán. Kialakult, egy bizonyos réteg, azok, akiknek „tetszett” az új készülék, és nyitottak voltak a termékre, de nem engedhették meg maguknak. A játékgyárak hamar felismerték a kialakult helyzetet. A játékpiacon megjelentek a mobiltelefonokkal méretben, kinézetben szinte azonos játék készülékek. Az utóbbi réteg folyamodott ezekhez a játék telefonokhoz, amiről ugyan telefonálni nem lehetett, de látványnak megfelelt. Ezek a készülékek hamar ki is mentek a divatból Lassacskán mindenki elfogadta a készülékek látványát a tömegközlekedéseken, az iskolákban, az utcákon, és már nem súgtak össze az ember háta mögött, ha elővette a mobiltelefont, hanem belátták a hasznosságát. A magyar menedzsmentnek egy kritikus ponton kellett átesnie, azon, hogy elfogadják-e az emberek az új terméket vagy sem. Hatásosnak bizonyult a módszerük, a mobiltelefon szolgáltató cégek teljesítményéből az vehető ki, hogy

Magyarország telekommunikációja „felnőtt” és ott tartunk, ahol a legtöbb európai ország. -3- Mobilizálódunk, és már észre sem vesszük, hogy mennyire elidegenedünk egymástól, és mennyire megváltoztak a kommunikációs szokásaink. Az emberek napjainkban rá vannak kényszerítve, hogy jól be tudják osztani az idejüket. A hatásos marketingfogások, sokat változtattak az emberek hozzáállásán, és szokásain. Ma már a mobiltelefon nem csak egy technológiai újdonságnak számít, hanem az emberek többsége elismerte a telefon szükségességét. A mobiltelefonok térhódításával megváltoztak a szokásaink „a postai szolgáltatásokat különösen érzékenyen érintette az SMS népszerűsége, hiszen levél vagy távirat helyett mind többen a rövid szöveges üzenetet használják világszerte.”(¹) Ahhoz, hogy az emberek véleménye ilyen mértékben megváltozzon, elsősorban egy hatásos piackutatásra volt szükség. Fel kellett

mérni, hogy valójában melyik az a réteg, aki igényt tart az új szolgáltatásra, és miként alakulhat át az igényük szükségletté. Eleinte hazánkban csak egy szolgáltató működött, a Westel (ami 1991-től képviseltette magát Magyarországon). Vagyis, az új termék bevezetési szakaszában, a piac még telítetlen és monopoljellegű volt. Következőképpen az embereknek nem volt választási lehetőségük. Pár évvel később, 1993ban megalakult a Pannon GSM, és a konkurenciának köszönhetően a két cégnek árban alá kellett mennie a másiknak (percdíjak és készülék árak). Innentől kezdve oligopol jellegűvé alakult át a piac, mivel „a rohamosan bővülő értékesítési lehetőségeken néhány gyártó osztozik.” Részben ez segítette elő az emberek vásárlási kedvét, valamint megfigyelhető, hogy a cégek elkezdték a piaci szegmensek felmérését. Az olyan vevőréteg felkutatását, amelynek hasonló igényei vannak a termékkel

vagy szolgáltatásokkal szemben. De valójában nem csak az árak csökkenése motiválta az embereket arra, hogy mobiltelefont vásároljanak. Sokat lendített a telefonok értékesítésén az új formatervezés is melynek köszönhetően bővült a szolgáltatók által kiszemelt célcsoport. A kisebb méretű és designosabb mobiltelefonok elnyerték a fiatalok tetszését is. Így létre jött egy szélesebb vásárlói réteg, melynek vásárlási szokásai is eltérnek a felnőttekétől (erre a későbbiekben még visszatérek). Az akkori piac részekre osztása igények szerint, nagy körvonalakban azzal írható le, hogy a Pannon GSM főleg a felnőtt korosztályra szakosodott, a Westel inkább a fiatalabb korosztályt célozta meg. (¹) Népszabadság, Piac- Gazdaság 2002. December 31 Most tetőzik az SMS-őrület -4- A két cég, úgymond „akkori image-nek” a kialakításában fontos szerepet játszottak a reklámok, melyek hatékonyan befolyásolják az emberek

fogyasztói szokásait. Kotler szerint, abban rejlik egy új termék sikeres promóciója, ha: „Minden lépésnek megvan a maga technikája. A potenciális partner figyelmét felkeltjük azzal, hogy a termékkel költségeket takaríthat meg, kielégítheti valamilyen igényét vagy előnyre, tehet szert a versenytársakkal szemben.” (¹) Ma már a mobiltelefon tökéletes ajándék karácsonyra, születésnapra vagy ballagásra. Az emberekbe teljesen belenevelték a készülékek fontosságát, és praktikuságát. Sokan döntöttek a mobiltelefon mellett a vonalas telefonok és a csipogók kárára. Nem csak, hogy praktikusabb, de mérete és tudása miatt jóval több kényelmi szolgáltatást vehetünk igénybe (pl. Intézhetjük bankügyeinket, olvashatunk híreket, fogadhatunk képeket), valamint állandó kapcsolatot nyújt a külvilággal. A különböző szolgáltatásokhoz is lassan hozzászoktak az emberek. Eleinte még ódzkodtak SMS-t küldeni, személytelem jellege

miatt, míg mára leginkább az SMS-t veszik igénybe a mobiltelefon szolgáltatók ügyfelei. Viszont ma már a mobiltelefont a legtöbben beszélgetésre vagy SMS-ezésre használják, és többnyire idegenül, hangzik számukra a WAP-, az MMS- és a GPRS-alapú adatátvitel. A cégek, ha nem is várják, a robbanásszerű WAP-, GPRS- és MMS-használatát, fokozatos növekvésre számítanak. „Jelenleg a Vodafone ügyfeleinek 10%-a használja rendszeresen a WAP-ot, a Westelnél nagyjából 190 ezer előfizető rendszeresen használja ugyanezt a szolgáltatást, a Pannon GSMnél mintegy százezren élnek a lehetőséggel.”(²) Megfigyelhető, hogy a rendszeres innovációknak köszönhetően, mind a három cég fenn tudja tartani az emberek folyamatos érdeklődését. Az idén alig múlt el hét anélkül, hogy a három magyarországi mobilszolgáltató egyike ne állt volna elő valamilyen technológiai újdonsággal. (¹)Philip Kotler, A marketingről, Jönni, látni, győzni

–a piacon, Park Könyvkiadó, 2000, 156. old (²) Népszabadság, Piac- Gazdaság, 2002, December 23, Szabó Brigitta, Amikor nem a beszéd a lényeg -5A három cég egyrészt azért tudja fenntartani az emberek fokozatos érdeklődését, mert mindig előjönnek valami újjal. A hatásos marketingfogásoknak köszönhetően, a reklámok megfelelő adagolása mellett elhiszi a fogyasztó, hogy igénye van az éppen legújabb szolgáltatásra. Valamint megfigyelhető, hogy napjainkban a cégek kezdik felismerni a vevő megtartásának és fejlesztésének valódi fontosságát. Ha a marketing oldalát nézzük annak a folyamatnak, hogy az emberek viszonyulása a mobiltelefonhoz ennyire megváltozott, észrevehető, hogy két fő oka van. Mind a három cég marketing kutatási módszerei, egyrészt azért voltak eredményesek, mert reklámjaik hatásosan üzennek a vevőknek, folyamatosan fejlesztik szolgáltatásaikat, és tudtak alkalmazkodni az emberek igényeihez. Másrészt

annak is nagyon fontos szerepe volt a vállalati stratégiákban, hogy nem hagyták ki a fiatal korosztályt sem. Hiszen ennek a rétegnek is megvannak a sajátos vásárlási szokásai. A cégek a termékeit afféle képen pozícionálják a piacon, hogy van mit ajánlaniuk a fiatalabb korosztálynak is. Például a Pannon GSM külön díjcsomagot dobott ki a piacra (körülbelül másfél éve) melynek lényege az, hogy az átlagos iskolai órarendhez van igazítva. Vagyis délután olcsóbb telefonálni „a vásárlási ösztönzés egyesek szerint akkor a legsikeresebb, ha reklámmal együtt alkalmazzák. Egy vizsgálat szerint az árengedmény önmagában csak 15 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. Amikor a terméket, a tulajdonságait hangsúlyozó reklámmal kapcsolták össze, a forgalom 19%-al növekedett, a reklám és a helyszíni bemutató kombinációja pedig 24% eredményezett.”(¹) a Vodafone-nál is megfigyelhető, hogy igyekeznek alkalmazkodni a

fiatalok igényeihez. Náluk főleg a készülékek választékán vehetjük ezt észre, és reklámjaikról is inkább az jön le, hogy fiataloknak szólnak. Akcióikban gyakran dobnak a piacra jövőt idéző telefonokat, melyekhez előfizetéssel egész elfogadható áron hozzájuthatunk. (Ezeknek a telefonoknak főleg azok az előnyei, hogy képesek mindenféle hang letöltésére, lehet velük zenét, képet küldeni, logot letölteni, vagy van rajtuk infra, ami meggyorsítja az internetes kapcsolatot). Ezekre a pluszokra valójában nem is lenne szüksége az emberek többségének telefonjukon, de mivel a fiataloknak többnyire tetszenek ezek az újdonságok, ezért van igény az ilyen fajta (¹) Philip Kotler, Marketing menedzsment, Műszaki Könyvkiadó 1998, 724. oldal -6szolgáltatásokra is. Napjainkban a cégek hatásosan alkalmazkodnak különböző vásárlói rétegekhez, szem előtt tartva, hogy „az egy jövedelmi osztályba tartozó emberek vásárlási

szokásai egészen eltérőek lehetnek, mert egy sor termék beszerzése vagy mellőzése az úgynevezett életstílusnak a függvénye”(²). Felnőtteknek irodai szolgáltatásokat és átalánydíjas Internet előfizetéseket hirdetnek. Fiataloknak képüzenetet, kiegészítőket legkülönbözőbb választékát nyújtják. Idősebbeknek pedig ajándékba ajánlott a mobiltelefon Fogyasztói rétegüket jól kialakították a magyar cégek. Mint láthattuk, a ’90-es évek elején, mikor még a Westel monopolhelyzetben volt, szinte kizárólag a felnőtt korosztályra szakosodott. A cégek hamar észre vették, hogy a mobiltelefonból mindenki számára lehet olyan terméket, formál, ami minden korosztály érdeklődését felkelti. Mégis érdekes kiemelni a fiatal korosztályt, vásárlási szokásai miatt. Elsősorban megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztály sokkal gyakrabban cserél készüléket, mint a felnőttek. Míg egy felnőtt akár pár évig is ugyanazt a

készüléket használja addig a fiatalok közül sokan akár egy pár hónap alatt, lecserélik a készüléküket, csak azért, mert esetleg jobban néz ki a legújabb telefon. Ennél a korosztálynál fontos szerepet tölt be a készülékek által nyújtott újdonságok, és kényelmi szempontok (függetlenül attól, hogy hasznos vagy sem), valamint a készülék designossága. A készülékek innoválása mellett a cégek hamar rájöttek, hogy a telefonokhoz gyártott kiegészítőkben is van fantázia. És valójában sok embernek megtetszettek a színes előlapok, hátlapok, övre csatolható tokok, a telefon antennájára húzható gumi figurák, amik elvileg a káros sugarakat vezetik el. Mint ahogy mindenhol a világban, hazánkban is egyre fejlettebbek a telekommunikációs eszközök. Egyre nagyobb réteg tart igényt a mobiltelefonra Az emberek többsége elfogadta a mobiltelefonok hasznosságát, és úgy tűnik, hogy igényt tartanak az újdonságokra. A cégek is

úgy tekintenek a folyamatos fejlesztésekre, mint fő céljuk, mivel mára a mobiltelefon elérte az „érettség” szakaszát ezért a termék „megfiatalítása” szükséges. (²) Philip Kotler, A marketingről, Park Könyvkiadó 2000, 156. oldal -7- Napjainkban a szolgáltatók már nem is annyira az emberek tetszését szeretnék elnyerni, sokkal inkább a növekvő konkurencia miatt, vannak rákényszerülve a szisztematikusfejlesztésre. Mivel hazánkban az elmúlt tíz évben a mobilkommunikáció igen nagy teret nyert, mára már úgymond kialakult az emberek többségében egy bizonyos márka hűség. De ez valójában nem elég ahhoz, hogy jövedelmező ágazat maradjon a mobilkommunikáció. Ahhoz, hogy a szolgáltatók meg tudják tartani az ügyfeleiket, több fontos aspektust kellett szem előtt tartaniuk. Ebben fontos szerepet játszik, pl az, hogy mennyire működnek jól a felajánlott szolgáltatásaik. Ez a szempont mindegyik cég számára nagyon fontos,

mivel az emberek elvárják tőlük a megbízhatóságot. Lényegében, ma már nem is nagyon okoz problémát a két régebbi szolgáltatónak ez a kritérium, hiszen többségében már régóta működőképes, és bevált szolgáltatásokat ajánlanak. A helyzet valamivel másabb a Vodafone-nál, mivel alig két éve vannak a magyar piacon, sok mindenben még fejlődniük kell, amin rendszeresen dolgoznak is. (pl nincs teljes lefedettségük egész Magyarországon, ami, miatt nem mindenhol tudjuk használni telefonunkat; az újonnan bevezetett GPRS szolgáltatásuk is igen gyenge minőségű volt az első pár hónapban, nem is beszélve arról, hogy esténként egyáltalán nem lehetett használni mivel a cég úgy gondolta, hogy akkor a legideálisabb a szolgáltatás hibáit korrigálni). Valójában mind a három nagyvállalat, a folyamatos fejlesztés és fejlődésre törekszik mivel tudják, hogy az emberek figyelmét folyamatosan fenn kell tartaniuk, és ehhez nem

elegendőek a működőképes szolgáltatások. Voltaképpen egy hatásos marketing mix-ről beszélhetünk mind a három esettben. (Mivel a cégek hatásosan szem előtt tudták tartani a 4P-t, vagyis a Product, Price, Place, és Promotiont). Ez valójában, annyit jelent, hogy a minőségnek tükröződni kell minden vállalati tevékenységben, nem csak a termékben. Megfigyelhető, hogy az imént említett folyamatos innovációk mellett fontos szerepet játszanak a marketing kommunikációs eszközök. Többek között a reklámok, az információs anyagok, valamint az akciók és árengedmények. Ennek segítségével a cégek elérték azt, hogy az embereknek ne ködös elképzeléseik legyenek az új termékekről, szolgáltatásokról, hanem pontosan tudják, hogy mik közül választhatnak. Vagyis a három Magyarországi cégről elmondható, hogy értékesítési stratégiájukban igyekeznek fogyasztóorientáltak lenni, mivel céljuk a vevők megtartása. A cégek korszerű

marketing munkájának köszönhetően, az ügyfelek könnyen el tudnak igazodni a szolgáltatások és termékek között. Megfigyelhető, hogy ma már mind a három cég rendelkezik telefonos -8ügyfélszolgálattal, aminek célja, hogy a termék eladója a vevő tanácsadójává váljon. Ennek köszönhetően az ügyfelek gyorsan, és kényelmesen hozzájuthatnak bármilyen információkhoz, anélkül, hogy fel kelljen keresniük az adott cég irodáját (pl. általános információ, szolgáltatások, tarifa csomagok, egyenleg lekérdezés, tudakozó). A vállalatok azért is sikeresek, mert az alkalmazottak munkáján tükröződik a megfelelő szaktudás, vagyis azon kívül, hogy segítőkészek, határozott válaszokkal és információkkal látnak el bennünket érezhető, és éreztetik az ügyféllel a fontosságát. Az ügyfélszolgálat hatásos munkája folyamatos tréningeket feltételez, a problémák kezelésére. „Azok a vállalatok, amelyek szeretnék

ismételt vásárlásra megnyerni vevőiket, célszerű, ha rendszeresen nyomon követik a vevők elégedettségi szintjét.”(¹) Kétségkívül mind a három cég törekszik a vevők elégedettségi szintjét fenn tartani. Megfigyelhető például a Vodafone-nál, hogy miután aláírunk náluk egy előfizetői szerződést, a cég egy „welcome hívást” kezdeményez, azon célból, hogy kiderítse a vásárló elégedett-e a megrendelt szolgáltatással. Voltaképpen nem csak ilyen típusú visszajelzésekkel próbálják megtartani a cégek az ügyfeleiket. Gondoljunk csak arra, ha nem előfizetéses a telefonunk. Minél nagyobb összeggel töltjük fel a készülékünket, annál többet beszélhetünk róla, vagyis, ha pl. 7500Ft-al töltjük fel, akkor összesen 8500Ft-ot beszélhetünk le. Ezek az apró ajándékok, vagy bonuszok lényegében a vevők elnyerését szolgálják, hiszen a cégek tisztában vannak vele, hogy több féle fogyasztói típus létezik, akik

között szerepel az árérzékeny vásárló. Tulajdonképpen az ajándékban adott kiegészítők a megvásárolt készülékhez, mint például a headset, vagy a chatboard is ugyan ezt a célt szolgálja, a vásárlóban kialakul az, az érzet, hogy fontos és, hogy megérte megvásárolni a terméket. Elmondható, hogy „az árpolitika alakulását a növekedés szakaszában már egyre inkább befolyásolja az a körülmény, hogy fokozatosan feloldódik az eleinte meglehetősen merevnek mutatkozó árrugalmasság. Más szóval a kereslet most már bizonyos mértékben kezd függni az estleges árengedmények nagyságától.”(²) A fogyasztásra ösztönző eszközök közül, érdekes kiemelni, az autóiparban gyakori rabatt-t (a próbautakra és vásárlásra ösztönző ajándékok). Megfigyelhető, hogy pár hónappal ezelőtt az egyik Magyarországi cég azzal hívta (¹) (²) Philip Kotler A Marketingről, Park Könyvkiadó 2000, 169. oldal -9fel magára a figyelmet,

hogy felajánlotta a leendő vásárlók számára azt a lehetőséget, hogy vásároljanak náluk SIM kártyát, és, abban az esettben, ha a vásárlónak nem vált be a szolgáltatás visszatérítette a cég a pénzét. A cégek marketing stratégiája számos ilyen módszert alkalmaz, a vevők elnyerése céljából. „Mégis ki kell jelentenünk, hogy bár minden vevő fontos, egyesek fontosabbak a többieknél.() a vevőket három szempont szerint osztályozhatjuk: a legutóbbi vásárlás ideje, a vásárlás gyakorisága és pénzbeli értéke szerint. Gyakori esett, hogy a vállalat a legnagyobb vevőit tartja egyben a legjövedelmezőbbnek, a kicsiket pedig kevésbé jövedelmezőeknek ítéli. Vegyük azonban figyelembe, hogy a nagyfogyasztók egyre nagyobb engedményeket harcolhatnak ki és egyre költségesebb szolgáltatásokat, igényelhetnek. Úgy tűnik, hogy gyakran a közepes méretű vevők a legjövedelmezőbbek, megelőzik a nagyokat is!”(³) Mégis megéri

mindegyik cégnek fenntartani a kedvezményeket a nagyfogyasztók részére, mivel ugyanolyan fontos számukra a már meglévő ügyfelek megtartása, mint az újak elnyerése. A cégek pozitív jövőképüknek is köszönhetően tudják fenntartani az emberek folyamatos érdeklődését a termékeik és szolgáltatásaik iránt. Állandó technikai fejlődésre törekszenek, aminek eredményeiről folyamatosan tájékoztatják a meglévő és a leendő ügyfeleiket, nem feltétlenül reklám formájában. Rendszeresen tartannak sajtótájékoztatót, amikor beszámolnak legújabb fejleményekről. Legutóbb pl a Westel vezérigazgatója, Sugár András nyilatkozott az egyik kereskedelmi csatornán arról, hogy legújabb céljuk, amin már dolgoznak, és már majdnem piacképes, a hangvezérlésű SMS. Egyrészt ezek a riportok is nagy szerepet játszanak abban, hogy az emberek napra kész tájékozottak legyenek a legújabb termékek, felöl. Másrészt a cégnek is hasznos,

állandó kapcsolatban maradni a célcsoporttal, mivel ily módon egy pozitív arculatot alakítanak ki magukról. Azáltal, hogy közlik a jövőbeli terveiket, valójában nem veszélyeztetik saját szakmai titkaikat, de jobban az emberek bizalmába férkőznek, valamint ezáltal éberen tartják az ügyfelek és leendőügyfelek érdeklődését. (³) Iványi Attila Szilárd, Innovációs stratégia és módszertan, 51. oldal Tehát ahhoz, hogy ilyen mértékben megváltozzon az emberek többségének hozzáállása a mobiltelefonhoz, elsősorban egy átfogó piackutatásra volt szüksége a hazai cégeknek. Eleinte nem volt könnyű helyzetben a magyar menedzsment, de miután sikeresen behatárolták célcsoportjaikat, látható változás következett be. Ugrásszerűen viszont csak akkor nőtt meg az emberek érdeklődése, miután már oligopol jellegűvé vált a hazai piac. Fontosnak tartom még megemlíteni a reklámok jelentős szerepét a piaci helyzet alakulásában.

Végül nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy hála a folyamatos innovációknak a mobilkommunikáció terén, az emberek figyelme lankadatlan maradt. Bibliográfia: -Peter F. Drucker, Innováció és Vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban -Népszabadság, Piac -Gazdaság 2002. december 31 Most tetőzik az SMS-őrület, Sz B -Philip Kotler, A marketingről, Jönni, látni, győzni –a piacon, Park Könyvkiadó, 2002 -Népszabadság, Piac –Gazdaság 2002. december 23 Szabó Brigitta, Amikor nem a beszéd a lényeg -Philip Kotler, Marketing menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, 1998 -Iványi Attila Szilárd, Innovációs stratégia és módszertan, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990