Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Nemzetközi jog

NEMZETKÖZI JOG I. NEMZETKÖZI JOG ALAPFOGALMAI A nemzetközi jog „más” jog, azaz a nemzeti jogrendszerektől eltérő, speciális jogrendszer. A nemzetközi jog speciális jellegének előidézője az a sajátos társadalmi viszonyrendszer, amit nemzetközi kapcsolatoknak nevezünk. A nemzetközi jog elsősorban az államok szuverenitásának korlátozását jelenti, azaz tilalomrendszerből áll. Az eltérő nemzeti érdekek miatt a nemzetközi jogalkotásra irányuló állami akaratok összeegyeztetésének sikeressége legtöbbször korlátozott, és eleve kompromisszum ot tételez fel, mely utóbbi a nemzetközi jog és a diplomácia egyik kulcsfogalma. Nemzetközi jog: a jogrendszer azon speciális ága, amely a nemzetközi jogalanyok egymás közötti kapcsolatát szabályozza. A jogalanyok (állam és nemzetközi szervezetek) között jogalkotási szándékkal, akarat-megegyezésből származó olyan magatartási szabályok összessége, mely a jogalanyok közötti

kapcsolatokat a békés együttműködés céljából rendezik és ezeket megalkotóik önként követik, szükség esetén azonban egyéni vagy kollektív kényszer útján, vagy egyéb szankciók útján biztosítanak. A nemzetközi jog általában akkor vesz tudomást az állam keletkezéséről, ha az állam már ténylegesen létrejött. Vannak kivételek: az államalakulás folyamatát a nemzetközi jog befolyásolta, elősegítette vagy gátolta. Jogrendszer: minden államnál 1 van. ezen belül jogágak ezen belül jogszabályok (amiben a törvények és rendeletek tartoznak) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: határozatok. A jogrendszer mindenhol eltérő. (kultúra miatt) Magyarország az európai, francia jogrendszer része, ülnökök vannak. Van még angolszász, itt esküdtszék van, akik dönthetnek Az iszlám jogrendszerben a házastársi hűtlenség súlyos. Jogi norma: paragrafus, amihez tartani kell magunkat. A nemzetközi jogrend: A nemzetközi jog

döntő részben nemzetközi szerződésekből áll. A nemzetközi szerződések csak a szerződő feleket kötelezik, ennek következtében minden szerződés a felek közötti speciális jogrendet hoz létre. Minden egyes szerződés elvileg autonóm, azaz jogilag független más szerződésektől. Az autonómia következtében a különböző szerződések között általában nincs hierarchikus, azaz alá-fölérendeltségi viszony, másképpen: a szerződések egyenértékűek, függetlenül a szerződő felek számától vagy a szerződés tárgyától. A nemzetközi szerződéseken kívül léteznek a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai is. Ezek a szabályok a nemzetközi közösség valamennyi tagját kötelezik. Általánosságuk ellenére egyenértékűek a szerződéses, azaz speciális szabályokkal. Ez utóbbiak módosíthatják, vagy hatályok kívül helyezhetik a nemzetközi jog valamennyi általánosan elismert (szokásjogi) szabályát, legalább a

szerződő felek között és fordítva: egy szerződést későbbi nemzetközi szokásjogi szabállyal lehet módosítani vagy megszüntetni. Nemzetközi jog alanyai:  Állam: jogalanyisága eredeti és teljes. Azért eredeti az államjoggal, mert létrejöttétől van, létrejöttének pillanatától a nemzetközi jog alanyává válik. Teljes, mert bármilyen szervezet tagja, bármilyen szerződés aláírója lehet. a) köthet nemzetközi szerződést, b) beléphet nemzetközi szervezetbe. 1 NEMZETKÖZI JOG  Nemzetközi szervezetek: jogalanyisága származékos vagy részleges. Nem lesz automatikusan jogalany. Ha nem akarják, nem lesz nemzetközi jogalany – ők határozzák meg, akarnak-e? o Származékos: a nemzetközi szervezet önmagát ruházza fel (ha akarja) jogalanyisággal: nemzetközi szerződéssel, alapokmánnyal. Záró rendelkezésben nyilatkozik, hogy körön belüli vagy körön kívüli szervezetekkel kapcsolatokat létrehoz (vagy csak önmagával).

Ha más jogalanyokkal is kapcsolatot akarnak, akkor felruházzák magukat jogalanyisággal. o Részleges: az adott nemzetközi szervezetnek van egy profilja. pl: FIFA csak labdarúgással kapcsolatban köt szerződéseket.  Egyén: állampolgári joga van. Ha megsérti az állam, és az összes hazai jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, joga van az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. pl: rabszolgaság tilalma, nők védelmeENSZ. A magyar Btk-ban is létre kell hozni a paragrafust (gépeltérítések) Meg kell jelentetni itthon is. Ha az egyén minden hazai szintet megjárt, akkor kérheti az Emberi Jogi Szervezetet, hogy tanulmányozzák az ügyét (Strasbourg). Ilyenkor természetes személy és állam áll szemben egymással. Ilyenkor lehet az egyén a nemzetközi jog alanya. A nemzetközi jog forrásai: kiderül, ki alkotta meg a jogszabályt. A) Eredeti jogforrások: • nemzetközi szerződések • nemzetközi szokások, szokásjog (olyan szabályozó, amely

nincs írott formában megjelenítve) • nemzetközi jog alapelve - államok szuverenitásának és egyenlőségének elve - erőszak tilalma - beavatkozás tilalma - viták békés rendezésének kötelezettsége B) Származékos jogforrások: • nemzetközi szokásjog: szóbeli a megállapodás, ez alapján cselekednek. • nemzetközi Bíróság határozatai: Ajánlás jellegűek, nem kötelező jellegűek. • nemzetközi szervezetek határozatai: részben ajánlás, részben kötelező érvényűek. pl: kötelező ENSZ békekötelezettség. • udvariassági szabályok: 1961. - Bécsi egyezmény rögzíti megbízólevél diplomatáknak A fogadó állam 1. sz közjogi méltósága ünnepélyes keretek között nyújtja át, de pl az öltözetet nem írják elő, hanem az udvariasság szabályai szerint legyen. Pl protokoll szabályok Nemzetközi jog és a belső jog viszonya: 1. Dualista nézet: a nemzetközi jog és a belső jog két külön testet alkot, nincs közöttük

kölcsönhatás. Ez a felfogás helytelen 2. Monista nézet: egy jogrendszerbe tartozik a nemzetközi és a belső jog, de két alirányzat létezik: hierarisztikus kapcsolatot állít fel a nemzetközi jog és a belső jog között:  nemzetközi jog fölötte áll a belső jognak  a belső jog primátusát hirdeti a nemzetközi joghoz képest. De mellérendeltek, mert figyelembe kell venni mindkettőt. Tehát egyik sem igaz a fentiekből! 2 NEMZETKÖZI JOG II. A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A nemzetközi jog általános szabályai vagy egyszerűbben: az általános nemzetközi jog kifejezés gyűjtő fogalmat jelent, beletartozik a nemzetközi szokásjog, a nemzetközi jog feltétlen érvényesülését igénylő szabályai, azaz a nemzetközi ius cogens, végül az általános jogelvek. Nemzetközi szokásjog: az általános nemzetközi jog tipikus formája, melyből azonban nem következik az, hogy ne létezhetne regionális, sőt bilaterális szokásjog is.

Klasszikus meghatározása a Nemzetközi Bíróság Statútumában található, mely a Bíróság által alkalmazandó források között megemlíti a „nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát”. E meghatározás szerint a nemzetközi szokásjog létrejöttéhez két konjunktív vagy konstitutív feltétel szükséges: - általános gyakorlat, mint materiális feltétel, - jogi meggyőződés, mint pszichológiai feltétel. A nemzetközi jogrend alapvető sajátosságai miatt a nemzeti jogrendszerekben jelen levő általános jogelvek általában nem vihetők át az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának megoldására. III. A NEMZETKÖZI JOGALKOTÁS A nemzetközi jogalkotásnak két módja van: o nemzetközi szerződések megkötése, o a nemzetközi jog általános szabályainak kialakítása. Nemzetközi szerződések Nemzetközi jogalkotás: 1987. évi 12 sz törvény (Magyarország) 1982. évi 27sz törvény 1969-ben

Bécsben született többoldalú nemzetközi egyezmény a nemzetközi szerződésekről (1969. évi Bécsi Egyezmény) 1. Definíciója (1969 évi bécsi egyezmény szerint): A nemzetközi szerződés a nemzetközi jogalanyok közötti olyan megállapodás, amely jogokat és kötelezettségeket állapít meg (keletkeztet), módosít vagy megszüntet. A megállapodás szó hangsúlyozza a nemzetközi szerződés konszenzuális jellegét: a szerződésnek a felek megegyezése az alapja. 2. Nemzetköz szerződések csoportosítása: a.) Tárgy szerinti csoportosítás (annyi féle lehet, amit az élet produkál): - politikai, - gazdasági, - kereskedelmi, - kulturális stb. b.) Aláírók (szerződésben részes jogalanyok) száma szerint: - kétoldalú: bilaterális - többoldalú: multilaterális nyitott: később is lehet csatlakozni, zárt: nem lehet később csatlakozás 3 NEMZETKÖZI JOG 3. Nemzetközi szerződések szerkezete: - Bevezető rendelkezés: mi a célja, kik

kötik, fő feladatok. - Érdemi rész: azok a jogi normák, amiket végre kell hajtani, illetve az előnyök, amik a szerződésből származnak, - Záró rendelkezésben rögzítik:  más állam már nem csatlakozhat a nemzetközi szerződéshez: ekkor zárt nemzetközi szerződésről van szó,  továbbiakban bármely állam, amely elfogadja a célokat, azokkal azonosul, csatlakozhat hozzá: nyitott nemzetközi szerződésről beszélünk. /Pl ENSZ alapokmány 51-en írták alá először, ma 191 tagja van (190. volt Svájc) 4. Nemzetközi Alapszerződések (olyan, mint az Alkotmány): - Románia, Ukrajna, Szlovákia, - Más szerződéskötéskor ettől nem szabad eltérni. 5. Nemzetközi szerződés elnevezései: • Nemzetközi szerződés: politikai tartalmú megállapodásokat illetik ezzel az elnevezéssel (pl. 1947 évi párizsi békeszerződések, Párizsi Szerződés, Varsói Szerződés) • Egyezmény: amely szigorúan szakmai kérdéseket szabályoz (pl. jogsegély

egyezmény, kiadatási egyezmény). • Megállapodás: ha nem államfő vagy kormányfő írja alá, az csak megállapodás lehet, tehát alacsonyabb szinten írják alá. Kevésbé formális, tárgyában korlátozott, általában kormányok közötti megegyezéseknél alkalmazzák. • Alapokmány vagy charta: nemzetközi szervezet felállítására vonatkozó megállapodás (pl. ENSZ Alapokmány) • Paktum: a szerződő felek a létrejött megegyezés újszerűségét és ünnepélyes jellegét kívánják hangsúlyozni (pl. 1928 évi Briand-Kellog paktum: első nemzetközi szerződés háború indításának generális tilalmáról). • Akta (előszerződés): jövőbeli eseményre vonatkozó megállapodás (pl. MagyarországAusztria 2012 Olimpia; ha Budapest kapja, akkor kötnek kétoldalú szerződést) A záró akta nem nemzetközi szerződés. Így nevezik a nemzetközi konferenciák befejező aktusaként aláírt dokumentumot, amely vázolja a konferencia összehívásának

körülményeit és lefolyását, felsorolja a résztvevőket, az elfogadott szerződéseket, határozatokat és ajánlásokat. • Kompromisszum: államok, mint jogalanyok arról állapodnak meg, hogy fennálló jogvitájuk rendezése érdekében választott vagy állandó nemzetközi bírósághoz önkéntesen fordulnak (pl. Bős-Nagymaros) • Jegyzőkönyv: határozatlan időtartalmú vagy hosszú ideig határozott idejű szerződés végrehajtását (pl. 2 évente) vizsgálják meg - egyezményt kiegészítő, de attól jogilag független nemzetközi megegyezés - önálló nemzetközi szerződés 6. Szerződéskötési eljárások: Kétoldalú (bilaterális ): Pl. Magyarország-Ausztria A két miniszterelnök megbeszéli, hogy egy bizonyos témát illetően kétoldalú szerződést kötnek. Írásbeli felhatalmazással szakértők leülnek, és tervezetet írnak, ha kész, delegációk vezetői aláírják – parafálás – a tervezet készen van, azt bizonyítja. Hivatalos

nyelv mindkét nyelv, az eredeti példány két példányban lesz (magyar, német). Aláírás után az Országgyűlésnek 4 NEMZETKÖZI JOG meg kell erősíteni – ratifikálás -, másolat annak a hátoldalára rávezetni, hogy ratifikálva lett. Többoldalú (multilaterális ): Hivatalos nyelv jó, ha egy pl. angol, értelmezés, aláírás, az államok ABC sorrendjében történik (Hungary), a szerződés letéteményese olyan állam, ahol a hivatalos állami nyelv azonos a szerződés hivatalos nyelvével. Szerződéskötés: az az aktus, mellyel az állam a szerződés kötelező hatályát magára nézve elismeri. Tágabban pedig felöleli az ehhez vezető egymást követő eljárási szakaszok összességét Szerződéskötés szabályai a magyar jogban: Bár a szerződéskötés szabályait lényegében és elsősorban a nemzetközi jog állapítja meg, így jelenleg elsődlegesen az 1969. évi bécsi egyezmény, a szerződéskötési folyamatnak vannak olyan szakaszai,

melyek belső jogi szabályozást igényelnek, így a szerződéskötésben részt vevő állami szervek kijelölésében a szerződés előkészítése, a szerződés kezdeményezése vagy a kezdeményezés elfogadása területén, és a legfontosabb kérdésben, jelesül, hogyan történik a szerződés kötelező hatályának elismerése az adott állam részéről. A Magyar Köztársaság kormányformája alapján a kormány hatáskörébe tartozik a döntés a szerződés kezdeményezéséről, továbbá előkészítéséről és a tárgyalások megindításáról, a szerződéskötésre összehívott konferencián való részvételről. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a szerződés kötelező hatálya elismerésével kapcsolatos hatásköröknél. Nemzetközi szerződés elkészítése, aláírása, hatálybalépése: A Magyar Köztársaság kormányformája alapján a kormány hatáskörébe tartozik a döntés  a szerződés kezdeményezéséről, ill. a kezdeményezés

elfogadásáról,  előkészítéséről és a tárgyalások megindításáról,  a szerződéskötésre összehívott konferencián való részvételről.  A saját hatáskörben kötött szerződéseket a kormány hagyja jóvá. Az Országgyűlés önmaga ratifikálja a szerződéseket vagy felhatalmazást ad a köztársasági elnöknek a ratifikációra. Ezt követően a ratifikált nemzetközi szerződést ki kell hirdetni törvényben vagy kormányrendeletben. A tárgyalástól a szerződés végleges szövegének létrehozásáig: I. Elvi döntés (pl két kormányfő között) - az állam nevében az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter külön meghatalmazás nélkül is jogosult bármely nemzetközi szerződés megkötésére. II. Más esetekben írásos meghatalmazással delegációt hoznak létre III. Nemzetközi szerződés tervezetének összeállítása (bármikor bekapcsolódhat a külügyminiszter, az államfő és a kormányfő is). IV. Tervezet

aláírása = parafálás, azaz a felek képviselői a szöveget kézjegyükkel látják el Ez hitelesítést jelent, azaz annak tanúsítását, hogy a szöveg hűen tükrözi a felek akaratát. Ettől kezdve a szövegen nem lehet változtatni. V. Ünnepélyes aláírási aktus, amelyre valamelyik ország területén kerül sor VI. Döntés a hivatalos nyelvről (pl kétoldalú nemzetközi szerződés esetén egy eredeti magyar nyelvű és egy eredeti német nyelvű példány készül), az aláírás fő helye a bal oldal. A magyar nyelvű példányt a magyar fél írja alá bal (fő) oldalon, a német nyelvű a német fél írja alá a bal (fő) oldalon. VII. Ratifikálás - megerősítést jelent (Magyarországon pl az OGY) VIII. Másolat utolsó lapjának hátoldalára rá kell vezetni a ratifikációs záradékot, melyet el kell küldeni a másik államnak. 5 NEMZETKÖZI JOG A szerződés kötelező hatályának elismerése: Annak elismerését, hogy egy szerződés reá

nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam kifejezheti aláírás, szerződést létrehozó okiratok kicserélése, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás által, illetve a felek megállapodása szerinti bármely más módon. a) Az aláírás egyrészt kifejezheti a szerződés szövegében való végleges megegyezést és ebben az értelemben a szerződés kötelezővé válásához vezető úton fontos állomás, másrészt jelentheti a szerződés kötelező hatálya végleges elismerését is. A szerződés aláírása ünnepélyes aktus, függetlenül az aláírás joghatályától, melyre nemzetközi udvariassági szabályok alakultak ki. Ha az aláírással nem következik be a szerződés kötelező hatályának elismerése, ezen aktushoz akkor is fűződnek joghatások. A szerződés rendelkezhet az ideiglenes alkalmazásról is, azaz a kötelező hatály végleges elismerése előtt is teljesíteni kell előírásait. b) A megerősítés vagy

ratifikáció igen gyakori módja a szerződés kötelező hatálya elismerésének. A megerősítésre a nemzetközi gyakorlatban bizonyos formák alakultak ki. A ratifikációs záradék ot rávezetik a szerződés másolatára, melyet a ratifikáló szerv aláírásával és pecsétjével lát el. Az így elkészült ratifikációs okmányok at azután kétoldalú szerződés esetében kicserélik, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel, multilaterális szerződésnél pedig ezen okmányokat a szerződés letéteményesének küldik meg, aki erről a többi szerződő felet értesíti. A szerződés letéteményes ét a szerződés határozza meg, aki őrzi a szerződés eredeti példányát, átveszi a csatlakozási okmányokat és a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, mindezekről értesíti az érdekelteket, gondoskodik a beiktatásról stb. A nemzetközi szerződések joga nem ír elő ratifikációs kötelezettséget, és a ratifikáció határidőhöz sincs

kötve. c) A ratifikációs eljárás nehézkessége és lassúsága miatt elterjedt az egyszerűsített formában létrejövő szerződések jóváhagyása, mely a kormányok hatáskörébe tartozik. d) A csatlakozással olyan állam is a szerződés részesévé válhat, amely nem vett részt a szerződés kidolgozásában, vagy a rendelkezésre álló időn belül a szerződést nem írta alá. A csatlakozás csak nyílt szerződések esetében lehetséges e) A szerződés hatálybalépése a szerződések formájától függ. Kétoldalú szerződés esetében a szerződés a ratifikációs okmányok kicserélésével vagy a jóváhagyás megtörténtéről szóló jegyzékváltással lép hatályba. Többoldalú szerződés kötésének eljárása: 1. Kijelölik a szerződés hivatalos nyelvét (többnyire az angol, de nem feltétlenül kell annak lennie). 2. Ki kell választani a nemzetközi szerződés letéteményesét Letéteményes: az az állam, amelynél megtalálható a

szerződés eredeti példánya. Ide küldik el a ratifikációs záradékot, és ez az állam az, amely az ENSZ főtitkárságát a szerződés létrejöttéről és hatálybalépéséről informálja. Regisztráltatni kell, mert a be nem iktatott szerződésre a felek az ENSZ egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak. Az ilyen szerződés érvényes, de nem kap az ENSZ-től védelmet, és azzal kapcsolatban keletkező jogviták a Nemzetközi Bíróság elé sem vihetők. Letéteményes jogai, kötelezettségei: - Nála van az eredeti példány, - Neki küldik meg a ratifikálási okmányt, - A letéteményes regisztráltatja az ENSZ főtitkáránál (nem kötelező, de csak akkor fordulhatnak az ENSZ-hez, ha vita van, ha előtte regisztráltatták). Hatályba lépéskori kötelesség: be kell emelni a belső jogforrási hierarchiába (1955. ENSZ alapokmány, mely megjelent jogszabályként Magyarországon 1956-ban.) Nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás: (kétoldalúnál

nem lehet) ha valamely pontjával nem ért valaki egyet, az az ő szempontjából mintha nem is lenne. Nem lehet az alapvető célkitűzéssel 6 NEMZETKÖZI JOG nem egyetérteni, vagy olyan szerződéssel, amely nemzetközi jog alapelveihez kötődik. Pl GENOCIDIUM= népirtás. 3. Lehet fenntartással élni Fenntartásról (egyoldalú nyilatkozat) akkor beszélünk, ha valamely állam a szerződés pontjaival nem ért egyet, azt nem is veszi magára kötelezőnek. Meg nem engedett fenntartások: o a szerződés alapvető célkitűzéseit illetően nem lehet fenntartással élni, továbbá o amely a nemzetközi szerződések kogens szabályairól szól (pl. alapelvek ellen) A Pacta sunt Servanda : Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket, és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniuk. A jóhiszeműség tehát kötelező! A szerződések tiszteletben tartása elvének integráns része a jóhiszeműség követelménye, amit a bécsi egyezmény mellett a

nemzetközi gyakorlat konstans elemének is tekinthetünk. A pacta sunt servanda elv sajátos aspektusa a bécsi egyezmény azon szabálya, mely szerint egyetlen fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni. Nemzetközi szerződés érvénytelensége: A bécsi egyezmény az érvénytelenségnek (a polgári joghoz hasonlóan) két kategóriáját különbözteti meg: a semmisséget és a megtámadhatóságot. A bécsi egyezmény az erőszak hatására kötött és a nemzetközi jog valamely kogens szabályával ellentétes szerződést minősíti semmisnek, a tévedés, megtévesztés és megvesztegetés esetében valamint a belső jogszabályok megsértésével kötött szerződést pedig megtámadhatónak tartja. Megtámadhatóság esetei:  Tévedés: igaznak hinni azt, ami nem az.  Megtévesztés: az egyik fél csalárd magatartással a másikat tévedésbe ejti.  Megvesztegetés (bár a

diplomáciai gyakorlatban nem váltak ismertté ilyen esetek)  Belső jog megsértésével kötött nemzetközi szerződés Semmisség:  Erőszak hatására kötött szerződés, melynek két esetét különböztetjük meg: - kényszeríthető az állam képviselője a szerződés megkötésénél. - az erőszak az állam ellen is irányulhat: semmis az a szerződés, amelyet az ENSZ Alapokmányába foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy erőszak hatására kötöttek. IV. AZ ÁLLAM Az állam keletkezése jogon kívüli folyamat, amely azonban nem jelenti azt, hogy az új állam keletkezése jogilag teljesen közömbös, hiszen a megalakuláshoz bizonyos joghatások fűződnek. (Pl: 1948 május 14-én Izrael állam az ENSZ Közgyűlésének 1947 november 29-i határozata alapján jött létre.) Államról akkor beszélünk, ha  állandó népesség,  államhatárral körbevett meghatározott terület,  légtér,  jog,  működő,

cselekvőképes, legitim kormány (hatalmi ágak: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató hatalom megvan, 7 NEMZETKÖZI JOG  képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatot tartson (szuverenitás). Ha ezek bármelyike hiányzik, már nem beszélhetünk nemzetközi jogi értelemben államról. Az államok eltérő sajátosságaik miatt kényszerülnek arra, hogy kommunikáljanak egymással, e kommunikáció kereteit adja a nemzetközi jog. A hatalomfenntartás eszközeként létrejött a jog. Állam keletkezésének esetei: • Az eredeti keletkezési mód a XIX. század közepéig élt, amikor az uratlan (tulajdonban nem lévő) területet benépesítették, s ott állami szervezetet hoztak létre. Azonban Földünk minden négyzetmétere már „foglalt”, azaz valamely állam területéhez tartozik. Kivételt képeznek természetesen a res communis omnium usus területek (pl nyílt tenger), amelyek nem minősíthetők államterületté. • Több állam vagy

államok részeinek összeolvadása (pl. a Tanzániai Köztársaság 1964-ben Tanganyika és Zanzibár egyesülése révén jött létre.) • Létező állam területéből nemzetiségi, etnikai alapon kiválik egy rész, és önálló állammá alakul, ugyanakkor a régi államisága is fennmarad (pl. 1991-ben Horvátország és Szlovénia elszakadt Jugoszláviától). • Létező állam alkotóelemei önálló államokká alakulnak, az eredeti állam megszűnik. (pl Csehszlovákia megszűnt, de létrejött Csehország és Szlovákia). Az állam megszűnésének lehetőségei: - Debellácó: „A „ állam fegyveres erőivel elfoglalja „B” államot, annak területét magához csatolja. Jogellenes magatartás! - Két vagy több állam egyesül, és új államot hoz létre. - Megszűnhet az állam úgy is, hogy két vagy több részre szakad. Az állam és a kormány elismerése: Államelismerés: az elismerő állam egyoldalú akaratnyilvánítása, amelyet rendszerint

jegyzékben (diplomáciai jegyzék) juttat kifejezésre.  tényleges: elismerő állam diplomáciai jegyzéket készít, ebben üdvözli a létrejött új államot.  kifejezett  ráutaló magatartás Az államelismerés egyben kormányelismerés is:  diplomáciai kapcsolatok során kölcsönösen külképviseletek jönnek létre  állampolgárság elismerése  pénznem elismerése és elfogadása A kormányelismerés különbözik az állam elismerésétől. Kormány elismerésére már elismert államban akkor kerülhet sor, ha az új kormány alkotmányellenes úton szerezte meg a hatalmat, azaz erőszakkal mozdított el egy addig legitim módon működött kormányt. Ha egy államban egyszerre két vagy több kormány is állítja magáról, hogy ő jogosult az állam képviseletére, akkor a külállamoknak állást kell foglalniuk, hogy az elismerő állam melyik kormányt tekinti az állam képviseletére jogosítottnak. Az állam elismerésének mértéke lehet

teljes és végleges (du iure), valamint korlátozott és ideiglenes (de facto). Az elismerés megadásánál elsősorban politikai megfontolások játszanak szerepet. 8 NEMZETKÖZI JOG Államterület, államhatár: Államterület:  Részét képezi a felszíni terület a szárazfölddel, folyókkal, tengervizekkel.  Légtér 83 km magasságig.  Föld mértani középpontjáig terjedő terület. 1, Államterület az a térség, amelyben az állam minden más állam kizárásával főhatalmat gyakorol. Ez a területi főhatalom teljes és kizárólagos. A terület az állam fontos alkotóeleme, nélküle nem is létezne állam. 2, Az államterületet az államhatár veszi körül. Az államterületnek három dimenziós kiterjedése van: az államhoz tartozik a területe feletti tér bizonyos magasságig (83 km), ezen kívül a föld mélye is. Az államhatárok között megkülönböztetünk természetes és mesterséges határokat A határt mindig az államok

együttesen jelölik ki. Természetesnek minősül az államhatár, ha folyóval vagy hegyvonulattal esik egybe. Államhatár: az emberi tevékenység eredménye.  Természetes államhatár: ha folyóval, hegyvonulattal esik egybe. Ha határfolyón híd vezet át, a hídon a határ általában a folyó közepén lesz, függetlenül attól, hogy a határ a folyóban hol húzódik.  Mesterséges államhatár: a határ legritkább esetben egyenes, ha mégis, ilyen akkor ez az asztronómiai határ (az államhatárt valamely hosszúsági vagy szélességi kör mentén jelölik ki). Az államhatár kijelölése kétmozzanatos jelenség:  Az államhatár térképen történő megrajzolása (delimitáció),  A területen különböző államhatárt jelző műtárgy (kerítés, tábla, határkő) elhelyezése (demarkáció). Az államterület megszerzése és elvesztése: Az államterület csak viszonylag stabil, abban bizonyos változások következhetnek be, a terület növekedhet

vagy csökkenhet. A területszerzési jogcímek:  Az államterület változhat természeti viszony következtében , pl. ha a határfolyó megváltoztatja medrét, az államhatár a folyó új folyását követi, és ezáltal az egyik állam területe növekszik, a másiké pedig csökken.  Debelláció: egyik állam fegyveres erőinek felhasználásával elfoglal egy másik államot, annak területét magához csatolja, sajátjaként tekinti. Jogellenes magatartás A nemzetközi jog tiltja ezt a keletkezési-megszűnési módot.  Annexió: az agresszor állam nem az egész államot, hanem csak egy részét csatolja magház erőszakos úton. Ez is tilos!  Cessió (önkéntes területátengedés): önkéntes területátengedési mód, amikor kétoldalú megegyezést követően egyik állam átadja területének egy részét egy másik államnak, minden ellenszolgáltatás nélkül.  Adás-vétel: legális területszerzési mód, az USA 1803-ban Franciaországtól

vásárolta meg Lousiana államot.  Elbirtoklás: egy állam 100 évi birtoklás után szerezheti meg a területet.  Okkupáció: uratlan terület elfoglalása, egy állam egyoldalú foglalással megszerezhet minden olyan területet, amely uratlannak minősül. Az államterület megszerzésével foglalkozik az ENSZ Alapokmánya is, kiemelve: csak az államok szabad, erőszakmentes akarat megegyezésén alapuló területszerzés a jogszerű. A területi felségjog nemzetközi jogi korlátai: Az állam területi felségjoga nem abszolút, a környező államok érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezen érdekek pedig azt eredményezik, hogy az adott állam nem tehet meg mindent, amit egyébként szuverenitásából adódóan megtehetne. 9 NEMZETKÖZI JOG A nemzetközi jogi korlátok fajtái: Nemzetközi jogi szolgalom , amelynek pozitív és negatív változata is létezik. Pozitív szolgalom ról beszélünk, ha az állam köteles eltűrni, hogy a szomszéd állam az

ő területén valamit tegyen, pl. átjárási jogot, a vasút átvezetésének jogát élvezze Negatív a szolgalom , ha az állam a saját területén nem tehet meg valamit, amit egyébként megtehetne. Ez elsősorban katonai jellegű kérdés, pl a határmentén demilitarizált övezetet kell létesítenie a szomszédos államok érdekében. Az állam területi felségjogát korlátozzák nemzetközi közérdek et kifejező, általános jellegű szerződéses vagy szokásjogi szabályok, amelyeknél fogva az állam tűrni köteles, hogy területén idegen államok bizonyos jogokat gyakoroljanak. Ilyen korlátozás az, amikor az államnak meg kell engednie parti tengerén idegen államok hajói számára a közlekedést. Ezek a korlátozások tehát nemzetközi közérdekből történnek A nemzetközi szomszédjog azt jelenti, hogy az állam úgy köteles területén a főhatalmat gyakorolni, hogy ezáltal ne sértse a vele szomszédos államok alapvető érdekeit. A területén

található természeti kincsek kiaknázási jogával nem élhet vissza pl. oly módon, hogy a nemzetközi folyó teljes vízhozamát felhasználja öntözésre. A nemzetközi szomszédjog és a nemzetközi szolgalom hasonlít egymásra, hiszen mindig meghatározott állam javára áll fenn. Nemzetközi jog alapelvei 1. Államok szuverenitásának és egyenlőségének elve (főhatalom gyakorlása): Belső főhatalom: Az adott állam mondja meg, hogy az államhatár által körülvett területen mik a szabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani. Külső főhatalom: Az állam, mint nemzetközi jogalany, saját maga erőszaktól mentesen dönti el, mely nemzetközi jogalanyokkal akar kapcsolatba kerülni. Egyenlőség elve: jogi egyenlőséget jelent, megnyilvánulásai helyszíne az ENSZ (191 tagállam) Közgyűlés ülésszaka. Valamennyi ENSZ tagállam maximum 5 fős delegátusa vesz részt rajta 2. Erőszak tilalma (háború indításának tilalma):  1919: I. világháború

vége: Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) megalakulása, az ENSZ jogelődje.  1928: Briand-Kellog paktum (paktum= a szerződés tárgyát illetően újszerűséggel jelentkezik, nem pejoratív, hanem pozitív értelmű): a háború indítását, generális tilalmát mondta ki. Ez többoldalú nemzetközi szerződés, záró rendelkezése nem tartalmazott szankciót, ez a paktum hiánya.  1945. október 24: ENSZ megalakulása (51 alapító taggal) II cikk4pont erőszak tilalma Erőszaknak minősül: - Ha A állam lerohanja B-t és elfoglalja területét: debelláció. Ha csak egy részét foglalja el, és magához csatolja: annexió. Ha egyik állam lövi a másikat, bombázza (légi támadás). Nemzetközi vizeken (nyílt tenger vagy nyílt tenger fölötti légtérben történik támadás). Mindegy, hogy A vagy B államról van szó, nem az ő területükön. - Ha megtámadja A C-t, akkor B is jogot sért, ha B állam területén készült fel A arra, hogy C-t

megtámadja. A nemzetközi jog a jogos védelmet elismeri 3 alapelv szerint:  szükségesség,  arányosság,  időbeliség. 10 NEMZETKÖZI JOG A kollektív önvédelem miatt jött létre a NATO. Ha 1 tagját megtámadják, úgy veszi, mintha őt magát támadták volna meg.  1955: Magyarország. is csatlakozik, 1956-ban hirdetik ki  1975: Helsinki záróokmány (USA, Kanada, 30 európai állam vezetői) Helsinki záróokmány fő részei: - Tilos államok egymás közötti konfliktus megoldására az erőszakot alkalmazni. - Emberi jogi kérdések. A hatályos emberi jogi intézkedések betartása - Az államok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítése A kollektív önvédelem, mint nemzetközi jogi fogalom a katonai integráció létét támasztja alá pl. NATO 1949. 3. Beavatkozás tilalma: Beavatkozás: ha egy állam kormánya egy másik állam kormányát politikai, vagy/és gazdasági eszközökkel arra kényszeríti, hogy valamit tegyen, ne tegyen

vagy eltűrjön. (ENSZ alapokmány II cikk 3. pontja) 4. Viták békés rendezésének kötelezettsége: Békés rendezés módozatai:  Tárgyalás (pl.2 vitázó állam kijelöl egy delegációt) előnye: az információk a legrövidebb időn belül áramlanak, hátránya: elragadtatja magát valaki és hátráltatja az ügyet, az indulatok visszafogása 100 %-ig nem garantált, amelyek elmélyíthetik a konfliktust a két állam között.  Jószolgálat: semleges (3. országhoz tartozó) személy, akit mindkét fél elfogad, ENSZ felkérésre tevékenykedik. A jószolgálatot tevő azon fáradozik, hogy a konfliktusba keveredett államok képviselőit tárgyaló asztalhoz ültesse. Ha ez sikerült munkája befejeződött.  Közvetítés : a tárgyalás negatívumának megelőzése érdekében a tárgyalást a 3. semleges személy vezeti, már nemcsak jószolgálatot teljesít.  Nemzetközi Vizsgáló Bizottság : a 2 állam hozza létre, nincs megkötés a személyi

összetételre. Tényfeltárást végez (páratlan számú tagsággal), kronológiába rögzíti, mi történt a konfliktus kirobbanása óta.  Nemzetközi Egyeztető Bizottság : nemcsak tényfeltárást végez, hanem a békés megoldásra is javaslatot tesz.  Nemzetközi Választott Bizottság : 5 ember hoz létre bizottságot, írásbeli és szóbeli részből áll az eljárás. Az érintett konfliktusban lévők önként mennek a bíróság elé Egyfokozatú, döntéseik rögtön jogerősek.  Állandó Nemzetközi Bíróság : 15 bíróból áll, mind más-más állam állampolgára, mindenféle jogi kultúrából. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés szavazza meg a jelöltet, csak mindkettő igen esetén kerülhetnek be a bírói karba. Magas követelmények: elméleti és gyakorlati jogtudósnak kell lennie. 9 évre szól a megbízás, rotációs elv alapján, 3 évenként cserélődik 5-5 bíró személye, 9-nek kell jelen lenni, nem mind a 15-nek. Eljárási

rendje: egyfokozatú ítélkezés (nincs fellebbezés, rögtön jogerőre emelkedik az ítélet). Írásbeli rész: a per anyagának tanulmányozása Szóbeli rész: a konfliktusban lévő államok felhatalmazottjainak meghallgatása. Nincs végrehajtási eljárása  Hágai Nemzetközi Bíróság : az ENSZ egyik fő szervezete. Felépítéséről, működéséről az ENSZ alapokmánya intézkedik. 1955-ben Magyarország is csatlakozott, és az 1956. évi I tv az ENSZ alapokmánya Csak államok járulhatnak önkéntesen a Hágai Bíróság elé 5. A nemzetek önrendelkezési joga (ez nem kell!) 11 NEMZETKÖZI JOG VII. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE (ENSZ) • • • • • • • • • • • • • • A nemzetközi béke és biztonság érdekében létrehozott politikai jellegű nemzetközi szervezet. 1945. június 26-án az Egyesült Nemzetek által San Franciscóban elfogadott Alapokmány az első olyan nemzetközi dokumentum a II. világháború után, amely

hitet tesz: „az alapvető emberi jogok az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett. 1945. október 24: San Francisco – 51 ország írta alá az alapokmányt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet az Egyesült Nemzetek 3. Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el (Emberi Jogok Napjaként ünneplik!!!) 1955. decemberben Magyarország is csatlakozik (1956 I tv hirdette ki) 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966: Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Ma 191 tagja van (Svájc is). 1951. évi genfi menekültügyi konvenció: e szerint menekültnek kell tekinteni és jogi védelemben kell részesíteni azt a személyt: „Aki 1951. január 1 előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, ill. meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatti üldözéstől való megalapozott

félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik.” a nők politikai jogaira vonatkozó 1953. évi New Yorki Egyezmény, amely leszögezi, hogy a nők minden választáson a férfiakkal egyenlő feltételek mellett minden megkülönböztetés nélkül szavazati joggal rendelkeznek. a rabszolgaságról szóló 1956. évi Genfi Egyezmény: amely kimondja, hogy a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedés minden alakja tilos! 1956. évi Nemzetközi Egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szól 1984. december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése „ A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni Egyezményt”. egyezmény a Gyermek Jogairól 1989-ben született, amely kimondja: „Minden gyermek emberi lény, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri”. ENSZ - Polgári

és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: A népeket megillető önrendelkezési jogból indul ki: Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Célja elérése érdekében minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Az Egyezményben részes államok kötelesek biztosítani a férfiak és nők egyenjogúságát. Az egyezményben megtalálható a kényszer-vagy kötelező munka tilalma, a személyes szabadság védelme, a magánélet védelme, a család jogai, a kisebbségek védelme stb. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: Az Egyezségokmány 1. cikkelye szó szerint megegyezik a P és P J N Egyezségokmányának a népek önrendelkezéséről szóló 1 cikkével. Ezt követően az Egyezmény a következő jogokat, kötelezettségeket sorolja

fel: - a munkához, a tisztességes megélhetéshez való jog - az egészséges munkakörülményekhez, valamint a pihenéshez, a fizetett szabadsághoz való jog 12 NEMZETKÖZI JOG - az életszínvonalhoz, a kellő táplálkozáshoz, lakáshoz fűződő jogok - a testi lelki egészség elérhető legmagasabb szintjéhez való jog - a művelődéshez, iskoláztatáshoz való jog - a kulturális életben való részvétel joga Az Egyezségokmány abban is különbözik a P. és P J N Egyezségokmányától, hogy rendelkezéseit a részes államok csak fokozatosan, lehetőségeikkel összhangban kötelesek érvényre juttatni a belső jogrendszerükben. ENSZ jogalanyisága: - csak származékos  a tagállamok ruházzák rá, de vissza is vehetik korlátozott  csak olyanra terjed ki, ami a funkció ellátásához szükséges nem objektív jellegű  tagállamain kívül csak azon államok irányába van meg a jogalanyisága, amelyek azt elismerik (kivétel: ENSZ 

objektív jelleg meg van) Történelmi előzmények: Az I. világháború után, 1919-ben a Wersaillesi Békeszerződést követően megalakult a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség). Ez a nemzetközi szervezet volt az első, amely elé a béke egyetemes és folyamatos megőrzését tűzték ki célul. Sajnos, ezen feladatának nem volt képes megfelelni A II. világháború Hitler-ellenes koalíciója szükségesnek tartotta egy hatékonyan működő erős, politikai, nemzetközi szervezet létrehozását, amely valóban gátat tud szabni az agressziónak, meg tudja akadályozni azt, hogy az államok egymással háborút folytassanak. A II. világháború befejezését követően 1945 október 24-én San Francisco-ban megalakul az Egyesült Nemzetek Szervezete 51 tagállam részvételével. Magyarország 1955 decemberében csatlakozott, s az erről szóló törvény az 1956. I tv (ENSZ alapokmány hiteles fordítása). Jelenleg 191 tagállama van, 2002 őszén vették fel a 190.

tagállamot Svájc, 191-nek pedig KeletTimort Az ENSZ tagság feltételei: Az ENSZ kormányközi szervezet. Tagjai csak független, szuverén államok lehetnek Nyitott nemzetközi szerződés, minden állam tagja lehet, amely elfogadja az alapvető feltételt: „Az Egyesület Nemzetek tagja lehet minden békeszerező állam, amely a jelen Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.” Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés dönt. Az Alapokmány lehetővé teszi a tagság felfüggesztését vagy a kizárást a Szervezetből azon tagállamok esetébe, amelyek a Szervezet alapelveit megsértik. ENSZ célja és alapelvei: Céljai:  A nemzetközi béke és biztonság fenntartása,  A nemzetek baráti kapcsolatainak fejlesztése,  A nemzetközi-gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius feladatok megoldása útján,

valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása révén, nemzetközi együttműködés létesítése. Alapelvek: A Szervezet az ENSZ valamennyi tagja szuverén egyenlőségének elvén alapszik. Összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni. A nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon kötelesek rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. 13 NEMZETKÖZI JOG Nemzetközi érintkezéseik során tartózkodni kell az erőszakkal való fenyegetéstől, illetve annak alkalmazásától. Nem lehet segítséget nyújtani olyan államnak, amely ellen a Szervezet megelőző vagy kényszerítő intézkedést foganatosít. A Szervezet biztosítja, hogy amennyiben a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében szükséges, azok az államok is, amelyek az ENSZ-nek nem tagjai, ezeknek az elveknek

megfelelően járjanak el. Az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosít arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon az ENSZ, amely valamely állam belső joghatóságának körébe tartozik. Az ENSZ fő szervei: 1.) Közgyűlés Az ENSZ legfőbb, valamennyi tagállamát magába foglaló tanácskozó testülete. Miden tagjának egy szavazata van. Az ENSZ főtitkárát a Biztonsági tanács ajánlása alapján a Közgyűlés nevezi ki Általános hatáskörű szerv, évente 1 alkalommal tart rendes ülésszakot, rendkívülit 2/3-os többség megszavazással tart. 191 tagállam max 5 fős delegációja vesz részt Minden tagállam egy szavazattal bír. 2/3-os többséggel hozhat törvényeket A Közgyűlés hatásköre: Megvitathat minden olyan ügyet, amely az Alapokmány célkitűzéseinek körébe tartozik, s e kérdésekben ajánlásokat tehet a tagállamoknak, illetve a Biztonsági Tanácsnak. A Közgyűlés ajánlásai nem kötelező erejűek a tagállamok számára, de erkölcsi

súlyuk van, mert a nemzetközi közösség álláspontját fejezi ki. Azonban: - Tartózkodni kell a beavatkozástól olyan ügyekbe, amely tagállamainak nemzeti illetékességi körébe tartoznak. - Nem adhat ajánlást olyan ügyben, amely a Biztonsági Tanács napirendjén van. - A Biztonsági tanács elé kell terjesztenie minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartását érinti, és intézkedést követel meg. Olyan esetben, amely a béke veszélyeztetésének megbontásának vagy agressziós cselekménynek tekinthető, s a Biztonsági Tanács – állandó tagjainak egyhangú állásfoglalása hiányában – nem tud eljárni, joga van az intézkedésre, akár a fegyveres erők felhasználását is, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyre állítása érdekében. • Az ENSZ valamennyi tagállamából áll. • Vitafórum, határozatai ajánlás jellegűek. • Megvizsgálhat minden kérdést, amely a nemzetközi béke és

biztonság fenntartására vonatkozik. • 7 fő bizottsága van. Ülésszakok: Minden év szeptemberének harmadik keddjén kezdődik és december közepéig tart. Az elnöki funkciót évente váltva az öt államcsoport  afrikai és ázsiai,  kelet-európai,  latin-amerikai,  nyugat-európai és  egyéb államok egyikének képviselője tölti be. Feladata pl.: o Biztonsági Tanács tagválasztása, o tagfelvétel, felfüggesztés, kizárás, o Hágai Nemzetközi Bíróság választása, o Költségvetés elfogadása. 14 NEMZETKÖZI JOG Mindenki lehet ENSZ tag, aki elfogadja a feltételeket. Aki 2 évig nem fizet tagdíjat (ami a GDP-től függ), vagy megsérti az ENSZ célkitűzéseit (Milosevic) azt felfüggesztik. Súlyos vétség kizárással jár Az USA egyedül fizeti az ENSZ bevételeinek 25%-át. Németország és Japán 13-13%-ot fizet 15 ország az összes 85%-át fizeti, a maradék 15%-ot olyanok fizetik, akik nem érik el az 1%-ot sem (Magyarország

is). 2.) Biztonsági Tanács Elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. 15 állam a tagja Hatásköre: nem csupán ajánlásra, de kényszerítő intézkedésekre is joga van:  Gazdasági vagy diplomáciai szankciókat határozat el.  Katonai akciót foganatosíthat az agresszor ellen, ahhoz igénybe véve a tagállamok légi, szárazföldi és tengeri fegyveres erőit. • Kétféle feladata: békéltetés, vizsgálódás. • Állandó tagjai: 5 alapító nagyhatalom (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország). • Nem állandó tagok: 10 (közgyűlés 2 évre választja, ezek: 5 afrikai-ázsiai állam, 2 közép- és dél-amerikai állam, 2 nyugat-európai állam, 1 kelet-európai állam). • Az elnöki tisztet a tagállamok nevének az angol ABC szerinti sorrendjében, havonta váltva töltik be a tagállamok képviselői. • A Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási kérdésekben 9 tagú többséggel

határoz. Érdemi kérdésekben is ennyi szükséges a határozathozatalhoz, de benne kell lennie az 5 állandó tag igenlő szavazatának: egy állandó tag elutasító szavazata vétójog. Ugyanakkor a tartózkodás vagy távolmaradás a szavazástól nem számít elutasító szavazatnak. • Vétójog. A legnagyobb hatalommal bíró szerv. Szankcionálhatja a veszélyes államokat Ennek sorrendje: I. Figyelmeztet II. Gazdasági, kereskedelmi embargót hirdethet III. Fegyveres kontingenst küldhet Szavazás rendje: 9 azonos válasz kell a döntéshez, de ha már 1 állandó tag nem szavazza meg, akkor a többi hiába szavaz. Az állandó tag tartózkodhat Japán és Németország is szeretne állandó taggá válni 3.) Titkárság Funkcionális szerv, pénzügyi, személyzeti, gazdasági feladatokat lát el. A világ mindenrészéről toborzott, több mint 160 szolgálati helyen dolgozó, 25.000 tisztviselője van Az ENSZ-en kívüli hatóságtól nem fogadhat el utasítást. Az ENSZ

főtitkárát a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés nevezi ki. Megbízatása 5 évre szól, és további 5 évre egyszer megújítható. Kiemelkedő a főtitkár politikai felelőssége: Joga van a Tanács figyelmét minden olyan tényezőre felhívni, amely a béke fenntartását veszélyeztetheti és ennek megfelelően fontos diplomáciai feladatokat is ellát: békéltető, jószolgálati tevékenységet végez. • Főtitkár + a tisztviselői kar alkotja. • A Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés választja meg két harmados többséggel. • Az ENSZ főszervek ülésein részt vehet. • Munkájáról évente jelentést tesz a Közgyűlésnek. • A tisztviselőket a főtitkár nevezi ki. • A főtitkári funkció mindenekelőtt politikai jellegű feladat. 15 NEMZETKÖZI JOG 4.) Gyámsági Tanács: korábbi jelentős szerepet szinte teljesen elvesztette 1945. - (gyarmatok megsegítése), már csak papíron létezik Az Alapokmány a gyámsági

rendszer alá helyezett területek igazgatásának felügyeletét tette a Tanács feladatává: az önkormányzattal nem rendelkező területek igazgatását az ezzel megbízott államok e területeknek az önkormányzat vagy a teljes függetlenség felé haladását előmozdítva lássák el. Eredetileg 11 gyámság alá helyezett terület volt, ma már mind önálló vagy valamelyik szomszédos független államhoz csatlakozott. 5.) Gazdasági és Szociális Tanács Közgyűlés által 3 évre választott, s évente harmadrészben megújított összetétellel 54 tagja van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. • Állandó tagjai elvileg nincsenek. • A szavazási eljárásnál nincs különleges megkötöttség. • Koordináló, kezdeményező, ellenőrző és irányító szerepe van. • Tanácsnak alárendelt szervek: az egész éven át tartó folyamatos munkát a Funkcionális és a Regionális és Állandó Bizottságok végzik. Szakosított és segédszervezeteket

koordinál, úgymint: Szakosított: FAO (mezőgazdaság, élelmezés), WHO (egészségügyi), UNESCO (kulturális, oktatási), IBRD (Világbank), IMF (Valutaalap) (két utóbbit a Bretton-Wods egyezménnyel hozták létre a II. világháború utáni helyreállítás miatt), ICAO (nemzetközi polgári repülési szervezet, székhelye: Montreál) Segédszervezet: UNICEF (gyermekekért). 6.) Nemzetközi Bíróság A testület az ENSZ legbőbb bírói szerve a Népszövetség által 1922-ben létrehozott Állandó Nemzetközi Bíróság utóda. Székhelye Hága • 15 állandó bíróból áll (a Közgyűlés és a BT által választott különböző államok polgárai), 3 évenként rotációs elv szerint 5-en cserélődnek. • A bírák választása 9 évre szól, függetlenek. • Ítéletei a felek számára kötelező erejűek. Peres félként csak államok vehetnek részt önkéntes alapon. Ítélkezés egy fokozatú, azaz fellebbezésnek helye nincs. Esetleg új eljárást lehet

kezdeményezni Hivatalos nyelvei: orosz, angol, francia, kínai, arab, spanyol. Világszervezetei: WHO Egészségügyi Világszervezet IBRD Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) FAO Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ICAO Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet UNICEF gyermekalap (segélyszervezet) Menekültügyi Főbizottság (segélyszervezet) ENSZ főtitkárai: 1946-1952: Trygve Lie - norvég 1953-1961: Tag Hamarasgjöld - svéd 1961-1971: U Thant - burmai 1972-1981: Kurt Waldheim - osztrák 1982-1991: Javier Pérez de Cuellar - perui 1992-1996: Butrosz Gali - egyiptomi 1996-tól: Kofi Annan - ghanai 16 NEMZETKÖZI JOG VIII. AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) NEMZETKÖZI JOGI ALAPJAI Európai Közösségek Közös Kül- és Belügy- és Biztonságpolitika (EUSZ J. cikk) Igazságügyi Együttműködés ESZAK Egységes intézményi keret (EUSZ C. cikk (1) bek) EAK EK Közös szervek fúziós szerz. Számvevőszék EUSZ

D. cikk EuBí EuBíe EUSZ: Szerződés az Európai Unióról EAK: Európai Atomenergia Közösség EuBí: Európai Közösségek Bírósága EP: Európai Parlament EP Bizottság Tanács EiT ESZAK: Európai Szén- és Acélközösség EK: Európai Közösség (korábban EGK) EuBíe: Elsőfokú Bíróság EiT: Európai Tanács EU 3 pillére: Európai Közösségek (EKk) (EZSAK, EK, EAK) I. pillér Az Egységes Európai Okmánnyal módosított alapító szerződések Az intézmények demokratizálása Állampolgárság Új jogkörök Gazdasági és pénzügyi unió: - közös (egyetlen) valuta - Európai Központi Bank - Közös pénzpolitika - A gazdaságpolitikák összehangolása Közös Kül-és Bel-és Igazságügyi Biztonságpolitika (KKBp) Együttműködés (BIE) II. pillér III. pillér Közös külpolitika Szorosabb együttműködés - Rendszeres - menekültügyi politika együttműködés - a tagországok külső - Közös államhatárainak állásfoglalások és

átlépését szabályozó akciók előírások Közös biztonságpolitika, a - bevándorlási politika Nyugat-európai Unióra - küzdelmem a (WEU) alapozva kábítószer élvezet ellen - harc a nemzetközi bűnözés ellen - vámügyi, rendőrségi és bírói együttműködés 17 NEMZETKÖZI JOG X. A NEMZETKÖZI FOLYÓK Tágabb értelemben: az a természetes folyam, amely legalább 2 állam területét érinti. Szűkebb értelemben: az a természetes folyam, amely legalább 2 állam területét érinti, hajózható és tengerbe torkollik. Azért foglalkozik a nemzetközi jog ezzel a témával, mert nem lehet, hogy más ország más gyakorlatot folytat. Pl a Duna Magyarországon nem lenne hajózható, de Németországban igen A Duna nemzetközi jogi helyzete: 1948. évi Belgrádi Egyezmény: elfogadták a parti államok (Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió) a dunai hajózás rendjéről szóló egyezmény t (1949. XIII tv)

Létrehozta a Duna Bizottságot, máig működik 1953-ig székhelye: Galac, azóta Budapest. 2857 folyam km. a németországi Ulm-tól a romániai Brailáig Lényeges a Sulinai ág (ezért nemzetközi), a Nyugatra lévő rész csak nemzeti folyó. 1856.: Megalakul az Európai Duna Bizottság A Duna használatának játékszabályait ők fogalmazták meg. 1938.: Sinajai egyezmény Román Tengeri Duna Bizottság létrejön A Duna Bizottság feladatköre, hatásköre: Fő koordinátori szerepe van. Erőművek, kikötök építése, mederszabályozás Egységes vízi kresz szabályok megalkotása. Adatbázisként is funkcionál Hydro-meteorológiai szolgálatot üzemeltet, hajózási kézikönyveket ad ki. Bős-Nagymarosi jogvita: a., Előzmények: Magyarország 1951-ben határozta el Visegrád-Nagymaros térségében vízi erőmű megépítését, melynek tározója csehszlovák területet is elöntött volna. Ezért 1952-ben államközi tárgyalást kellett kezdeni. Így jött létre

a magyar-csehszlovák Duna szakasz közös hasznosításának terve, mely már kezdetben megkapta a KGST jóváhagyását. 1952-69 között meghatározták a vízlépcsőrendszer alapelemeit, kidolgozták a beruházási programot és műszaki terveket. b., 1977 évi szerződésrendszer: A Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten 1977-ben aláírt magyar-csehszlovák szerződés céljai a vízerőhasznosítás, az árvízvédelem és a hajózási feltételek javítása. 1976-ban írták alá Pozsonyban a közös egyezményes tervről szóló egyezményt, amely tartalmazza a beruházási programot és a terv műszaki leírását. c., Nemzetközi Bíróság 1997 szeptember 25 ítélete: 1989 után kiéleződött vitát az 1993. évi magyar-szlovák egyezmény, az ún kompromisszum az ENSZ Nemzetközi Bírósága elé terjesztette döntés céljából. Így a Bíróság saját maga osztotta ítéletét: - deklaratív részre: a Bíróság

döntése nem lehetett más: az 1977. évi szerződés ma is hatályban van Magyarország és Szlovákia között - normatív részre: a Bíróság meghatározta, hogy a Feleknek az ítélet végrehajtására foganatosítandó jóhiszemű tárgyalásainál milyen követelményekhez kell igazodni d., Az ítélet kommentárja: Az ítélet egyrészt azt mondja, hogy e tárgyalások célja az ítélet végrehajtása, megállapodás annak módozatairól, melynek során e követelményeket kell érvényre juttatni, közös üzemeltetési rezsimet kell létrehozni és a kártérítési követeléseket kölcsönösen kell számítani, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg. 18 NEMZETKÖZI JOG XI. A TENGERJOG A tengereken való hajózás és halászat szabályait már a római jogban is ismerték. 1958-ban Genfben tartottak egy tengerjogi konferenciát, amelyen 4 egyezmény szabályait rögzítették, 4 multiraterális egyezményt fogadtak el. Ezek a mai napig hatályban vannak Az

1958as tengerjogi konferencián nemzetközi szerződést kötöttek a parti tengerről és a csatlakozó övezetről. Egyezményt fogadtak el a nyílt tengerről, Magyarország ehhez a szerződéshez is csatlakozott, ez az 1963. évi 6 számú törvényerejű rendeletben lett kihirdetve Ugyanitt, ugyanekkor nemzetközi szerződést kötöttek a halászat jogáról, illetve a kontinentális talapzat jogi helyzetéről. Magyarország e két utóbbi egyezményhez nem csatlakozott Ami hazánk szempontjából különös jelentőséggel bír az az, hogy 1965-ben New York-ban egyezményt kötöttek a tengerparttal nem rendelkező államok tranzitjogáról, arról, hogy olyan államok is használhatják a tengereket békés célokra, kereskedelemre, hajózásra, amelyek nem rendelkeznek tengerrel. Ezt követően 1973-ban az ENSZ III. Tengerjogi Konferenciája ülésezett és nagyszabású kodifikációs tevékenységet végzett. A tengerjogi kodifikációs tevékenység 1982-ben egyezmény

formájában realizálódott. A ratifikálása 1994-ben történt Ma tehát a tengerjogban a szokásjog, az 1958. évi genfi egyezmények, illetve az 1982-es egyezmények alapján igazodhatunk el, természetesen az 1965-ös New York-i Egyezményt is ide kell sorolnunk. Tenger: az az összefüggő vízfelület, melynek bármely pontjáról a világtenger bármely pontja elérhető. A tenger jogállását tekintve lehet egyrészt államterületnek minősülő tenger vagy nem államterület, azaz nyílt tenger. A két kategória között bizonyos átmenetet jelent az ún csatlakozó öveezt és a kizárólagos gazdasági övezet. Parti tenger: Az 1982-es tengerjogi egyezmény a parti tenger kiterjedését max. 12 tengeri mérföldben állapította meg. Egy tengeri mérföld 1806 m Keskeny tenger esetén, ahol a szemben lévő állam viszonylag közel van, tehát kevesebb, mint 12 tengeri mérföldre, a távolságot meg kell felezni, így értelemszerűen ilyen speciális helyzetben a

parti tenger távolsága nem éri el a 12 tengeri mérföldet. A parti tenger a parti állam területének a része Alapvonalának megállapítása: lapos part esetén az apályvonal, csipkés part esetén a legmesszebb nyúló pontokat összekötő egyenestől számítva. Idegen állam lobogója alatt közlekedő hajók békés szándékkal áthaladhatnak. Meg lehet állni: - légi vagy vízi jármű bajbajutott utasainak segítésére, - a hajó nem alkalmas az áthaladásra (lerobbant), - vis major esetén (pl. vihar) Hadihajók is áthaladhatnak, de csak egyesével, békés szándékkal, a tengeralattjárók pedig, ha felemelkednek. Csatlakozó övezet: A parti tengert követő 12 tengeri mérföldes sáv. Már nem minősül a parti állam területének, de jogosítványa van: - Csak ő végezhet gazdasági tevékenységet. - Rendészeti jogokat gyakorolhat (megállíthat hajókat, ellenőrizheti). Kizárólagos gazdasági övezet: A tengernek az a sávja, amely a csatlakozó

övezettől számított 176 tengeri mérföld. Jogosítványai: 19 NEMZETKÖZI JOG - A tenger természeti kincseinek kinyerése, ha erre nem képes szerződés alapján (pl.: hal) átadhatja, de a regenerálódó kincseket nem. Nyílt tenger: Ami a 200 tengeri mérföldet követően kezdődik. Használata bármely államot megilleti, békés szándékkal. Kikötők: o Nemzeti: a parti állam rendelkezésére áll. o Nemzetközi kereskedelmi kikötő: engedélyt kell kérni a beállásra, megérkezik a révkalauz, elvégzi az ellenőrzéseket, és csak utána köthet ki a hajó. A joghatóság a parti államé (hajó és személyzet). o Hadi kikötő: más állam hadikikötőjébe bejutó, kikötő hajónál mindig a lobogó szerinti országot illeti meg a joghatóság. Ritka, elsősorban protokoll jellegű Ha a hajó részéről valamilyen sértő tevékenység van, mivel katonák, ezért a hadijog érvényesül. A tengeri határokkal nem rendelkező államok jogállása:

1965. július 8-án New York-ban multilaterális egyezményt hirdettek ki a tengeri határokkal nem rendelkező ú.n szárazföldi államok tengerhasználati jogával kapcsolatban Ezen egyezményt rögzíti, hogy a tengerparttól elzárt minden államot megillet a tengerhez való szabad kijutás joga. Tengertől elzárt állam lobogója alatt hajózók a parti és a belvizeken ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, és ugyanolyan szabályoknak vannak alávetve, mint a tengeri államok lobogója alatt hajózók. ENSZ és a tengerjog: Az ENSZ 1948-ban hozta létre a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet. Ez a szervezet 1959 óta az ENSZ szakosított intézménye. 148 tagállama van, székhelye London A NTSZ célja a kormányok közötti együttműködés kialakítása a kereskedelmi hajózás technikai vonatkozásaiban, különös tekintettel a tengeri biztonságra, valamint a hajók okozta szennyezés megakadályozására. 1996-ban alakult meg a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság.

Székhelye: Hamburg A Bíróság 21 tagból áll. Feladata mindazon jogvitákban dönteni, amelyek a tengerek használatával kapcsolatban egyes államok között felmerülhetnek. A Hamburgi Tengerjogi Bíróság működésének általános elvei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság tevékenységi mechanizmusával. XII. A LÉGTÉR NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA A légtér nemzetközi jogi szabályozása: 1919. Párizs: Légtérben földi irányítás nélkül nem lehet repülni. Az egyezmény elvi alapja a légtér feletti szuverenitás volt. Légifolyosóról beszéltek, helyette ma repülési útvonal van Alapok lerakása. jellel, számmal kell ellátni a gépeket Földi irányítási kötelezettséget írtak elő (mindenhol a világon angolul). 1929. Varsó: Árufuvarozásról szólt. 4 féle kereskedelmi teher: utas, áru, poggyász, posta 1944. Chicago (2 egyezményt kötöttek): 1. Tranzitjog A szerződésben részes államok megengedik egy másik állam által

lajstromozott gép átrepülhet fölöttük. 2. Szabványosítási egyezmény 20 NEMZETKÖZI JOG Minden nemzetközi közlekedésben résztvevőnek ugyan azt kell magával vinnie (menetlevél, utaslista.), a tananyag is ua az egész világon Létrehozták az ICAO-t (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet). 1963, 1970, 1971: bűncselekmények elleni fellépés szabályozása. 1963. Tokió: A légi járatok fedélzetén elkövetett bűncselekmények joghatóságát rendezi. A menet közbeni repülőn kell a joghatóságot vizsgálni (ajtó bezárástól – kinyitásig). Joghatósága van: 1. A lajstromozó államnak (pl Malév gépen Magyarország), kivétel, hogy vagy az elkövető, vagy a sértett a saját állama felett van, vagy területi állama ellen irányul a bűncselekmény. 2. Ahol a gép leszáll (kényszerleszállás helye szerinti jogok) 3. Az elkövető állampolgársága szerinti államot A büntetőeljárást általában az az állam indítja, ahol leszáll a

gép. Ha van kiadatási egyezmény, akkor átadják a delikvenst a saját államának. 1970. Hága: Légi járművek eltérítés elleni közös nemzetközi fellépés. A szerződést aláíró állam területére ne lehessen büntetlenül leszállni. Joghatósága van: 1. Elsősorban a lajstromozó államnak 2. Ahol az eltérített gép leszáll 3. Elkövető állampolgársága szerinti államnak 1971. Montreal: Terrorcselekmény ellen való fellépés. Akkor terrorcselekmény, ha államot szólít meg a terrorcsoport, nem magánembert. Joghatósága van: 1. Ahol elkövették a bűncselekményt 2. Lajstromozó ország szerint 3. Elkövető állampolgársága szerint XIV. A DIPLOMÁCIAI JOG 1961. évi Bécsi Egyezmény a diplomácia jogáról, amelyet Magyarországon az 1965 évi XXII tv hirdet ki. Konzuli tevékenységről szóló 1963 Bécsi Egyezmény, melyet Magyarországon az 1987 évi XIII. tv hirdet ki Diplomáciai jog a nemzetközi jog egyik legrégibb intézménye. A

diplomáciai kapcsolatokat a Bécsi Egyezmény szabályozza, amelyben rögzíti, hogy az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, a diplomáciai kapcsolatok elősegítése, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása az elsődleges célja a jogalkotóknak. 1961.: Diplomata útlevél A diplomáciai képviselet közigazgatási szerv, a fogadó állam területén dolgozik és a fogadó államban megkötött jogi aktusokból származó jogok, illetve kötelezettségek nem őt, hanem a küldő államot illetik meg. A diplomáciai képviselet feladatkörei: - képviseli a küldő államot a fogadó államban - Diplomáciai, konzuli védelmet nyújt a küldő állam védelmében azoknak a bajbajutott honfitársaknak, akik ezt kérik - tárgyal a fogadó állam kormányával és hivatalos szerveivel - minden megengedett módon tájékozódik a fogadó államról 21 NEMZETKÖZI JOG - előmozdítja a baráti kapcsolatot a két állam között. kapcsolattartás a fogadó

ország tisztviselőivel munkavégzés a küldő és a fogadó ország megegyezése szerint. A fogadó állam hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a küldő állam képviseletvezetőnek oda bárkit is kijelöljön, akkreditáljon. Ezt a bizonyos fogadónyilatkozatot a fogadó állam írásban rögzíti ez az ún. AGREMENT A Bécsi Egyezmény számszerűen nem rögzíti azt, hogy egy képviselet milyen létszámmal működjön. A képviseletek vezetői 3 kategóriába sorolhatók: - nagykövetek - követek - ügyvivők. Diplomáciai kiváltságok: a képviseletnek és vezetőjének joga van arra, hogy kitűzze a küldő állam lobogóját és címerét az épületen és a hivatali autón. A fogadó állam köteles: - biztosítani a szükséges helységeket, megfelelő lakást, szabad mozgás és közlekedést - megvédeni a képviselet helységeit, poggyászait. A diplomáciai képviselőmentes: - a fogadó állam büntető, polgári- és államigazgatási joghatósága alól -

minden személyes vagy tárgyi országos, vagy közösségi adók és illetékek alól, kivéve: o áruk és szolgáltatások közvetett adók, o magántulajdonban álló ingatlan után járó adók, illetékek o magánjövedelmek után járó adók, illetékek, o szolgáltatások fejében járó díjak. Ha két állam között a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak vagy a képviseletet véglegesen vagy ideiglenesen visszahívták: - fogadó állam köteles tiszteletben tartani és megvédeni a képviselet helységeit, - küldő állam a képviselet helységei, az ott lévő vagyontárgyak, valamint az irattár őrzésével megbízhat a fogadó állam részéről elfogadható harmadik államot, - a küldő állam állampolgárai érdekeinek védelmét a fogadó állam számára is elfogadható harmadik államra bízhatja. A követségi jog fogalma, szabályozásának történeti fejlődése: Fogalma: a diplomáciai képviselet az államnak idegen állam területén működő

legfontosabb államigazgatási szerve, a rá vonatkozó szabályok összességét a tárgyi értelembe vett követségi jognak nevezik (az anyagi értelembe vett aktív és passzív követségi jog a követ küldésének és fogadásának joga). Történeti fejlődése: - Már az ókorban kialakultak erre vonatkozó nemzetközi jogszabályok. - Ekkor az uralkodók csak bizonyos esetekben küldtek egymáshoz követeket (megbízatásuk konkrét ügyre, helyre, időre szólt). - Az állandó követségek intézménye csak a XV. században kezdett kialakulni és a XVII századra általánossá vált. Követküldés és –fogadás joga: - Függetlenségükért harcoló gyarmati népek ellenállási vagy felszabadítási szervezetei. - Menekült, illetve emigráns kormányok. - A római pápa. Diplomáciai kapcsolat csak kölcsönös megegyezéssel létesíthető. 22 NEMZETKÖZI JOG Diplomaták közötti rangsor megállapítása: - Irányadó elv: nagyobb fejedelem követe megelőzte a

kisebbet (vitához vezetett). - Megoldás (1815) ⇒ bécsi kongresszus (nem az államokat kell rangsorolni, hanem a képviselőket). - Ezt az 1961-as bécsi egyezmény is magáévá tette: 1. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. 2. Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. 3. Állandó ügyvivő.  Nagykövetek küldése sokáig csak a nagyhatalmak egymás közötti viszonyában volt szokásos. A két világháború között a kis államokba való küldésének gyakorlata is terjedni kezdett.  Követ és nagykövet hatásköre között nincs különbség.  Az állandó ügyvivő képviseleti joga azonos a követével és a nagykövetével; különbség csak annyi, hogy az állandó ügyvivő megbízólevelét a külügyminiszter állítja ki.  Két nagykövet vagy két követ közül az a rangidős, aki abban az államban, ahol mindketten működnek hamarabb kezdte meg működését. Diplomáciai testület: - Tágabb értelemben: az egy államban

akkreditált diplomata rangban lévő egyének összessége. - Szűkebb értelemben: az egy államban akkreditált képviseletek vezetői. - Élén: a doyen áll, ő az államban működő legrégebbi nagykövet. Elsősorban udvariassági teendői vannak. A diplomáciai képviselet feladatköre (az állam dönti el): o A képviselet ezt teszi puszta jelenlétével. o Védi államának, polgárainak, valamint jogi személyeinek érdekeit. o Tárgyal a fogadó állam kormányával: az érintkezés kizárólag jegyzék formájában történhet. o Személyes jegyzék: vezető intézi a miniszterhez. o Szóbeli jegyzék: írásbeli ez is, de ezt hivatal küldi hivatalnak. o A diplomáciai képviselet minden megengedett módon tájékozódik a fogadó állam viszonyairól, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának. o Az államok közötti baráti kapcsolatok létesítése és ápolása, azaz a békés egymás mellett élés elősegítése. A diplomáciai képviselet

mentessége (épületek, berendezések, járművek): 1.) 1928 - Havannai Egyezmény: a követség épülete és a követ lakása teljes sérthetetlenséget élvez. 2.) 1961 - Bécsi Egyezmény: a követségi épület sérthetetlensége a fogadó államra kettős kötelezettséget ró. a.) Köteles közegeinek belépését megtiltani. b.) Köteles megvédeni az épületet. • Fővároson kívül a követségnek csak a fogadó állam beleegyezésével lehet bármiféle épülete. • Az épületek mentessége egyes nézetek szerint már akkor megkezdődik, amikor e céllal építeni kezdték az épületet, más nézet szerint csak akkor, amikor a képviselet működni kezd benne. • A diplomáciai kapcsolatok megszűnése, háború kitörése sem érinti az épületek mentességét (csak akkor szűnik meg a mentessége, ha használatával felhagytak). • Diplomáciai kapcsolatok megszakadása esetén az épületeket harmadik államra bízzák. 23 NEMZETKÖZI JOG • • A

mentesség a képviselet járműveire is kiterjed: c.) Abban lévő személyek, abból erőszakkal kiszállítani nem lehet; d.) Járművekben nem foganatosíthatók hatósági cselekmények. Követségi menedékjog: e.) Az egyetemes nemzetközi jogból kiveszett, miután az államterületen nyújtott menedékjog sérti az állam területi és személyi felségjogát. f.) Regionális nemzetközi jogban ismerik ezt az intézményt Közép- és Dél- Amerikában, de ott is sok problémára ad okot. A diplomáciai személyzet (mentességek és kiváltságok): A diplomáciai képviselők különleges jogi helyzetben vannak; ennek alapja: a fogadó államban minden viszonylatban képviselik a küldő államot (személyükben megtestesül az állam, mint a nemzetközi jog alanya). A diplomáciai képviselők különleges jogi helyzetének célja: a diplomáciai tevékenység akadálytalan ellátásának biztosítása. A diplomáciai képviselők különleges jogi helyzetével kapcsolatban

szokásos megkülönböztetni: mentességeket és kiváltságokat.  Mentesség : szükségszerű előfeltétele annak, hogy a diplomáciai képviselő feladatát elláthassa; ilyen biztosíték nélkül működése el sem képzelhető (pl. személyi sérthetetlenség)  Kiváltság : nincs biztosíték jellege, de megkönnyíti a diplomáciai képviselő munkáját (pl. vámés adómentesség) Diplomáciai képviselő jogi helyzete:  Személyi sérthetetlenség : ellene letartóztatás vagy őrizetbe vétel nem alkalmazható. A fogadó állam minden módon köteles megakadályozni a diplomáciai képviselő: személye, szabadsága, méltósága bármely megsértését. A diplomáciai mentességet élvező személy elleni jogsértések, üldözendő bűncselekmények (1973. évi New York-i egyezmény értelmében az államok kötelesek a következő bűncselekményeket üldözni, és büntetni): a) Diplomata megölése, elrablása, szabadsága elleni támadás; b) Diplomata

hivatalos helyiségei, magánlakása vagy szállítási eszközei elleni erőszakos támadás, amely a védett személy szabadságát, vagy személyét veszélyezteti (vagy ilyen támadással való fenyegetés);  Diplomáciai képviselő joghatóság alóli mentessége: a diplomáciai mentességet élvező személy büntetőügyekben minden esetben, polgári és államigazgatási ügyekben – egyes kivételektől eltekintve – szintén mentes a fogadó állam joghatósága alól. A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentesség nem terjed ki: a) A diplomáciai képviselőnek a fogadó állam területén fekvő ingatlantulajdonára vonatkozó dologi jogi perekre; b) Az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos perekre, amelyben a diplomáciai képviselő magánszemélyként szerepel (pl. örökös); c) Az olyan perekre, amelyek a diplomáciai képviselő által a fogadó államban, hivatalos tevékenységek körén kívül folytatott bármilyen szabad

foglalkozásával, vagy kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos.  A diplomáciai képviselő nem köteles tanúvallomást tenni (eljárásjogi mentesség ). Vele szemben végrehajtási intézkedést sem lehet foganatosítani.  Mentes az államigazgatási (rendészeti) ügyek alól is, tb. szabályai alól (igazgatási jellegű szabályok, pl. közlekedésrendészeti előírások rá is vonatkoznak) 24 NEMZETKÖZI JOG  Diplomáciai képviselő adó- és vámmentessége : a diplomáciai képviselő mentes minden adó és illeték megfizetése alól. Nem mentes: a forgalmi adók alól, közüzemi díjak alól (pl gáz, villany). Mentes a vámvizsgálat és a vám megfizetése alól  Mentes a személyes szolgáltatások, a közmunka bármely formája és a katonai terhek alól (pl. beszolgáltatás). A mentességet a diplomata és a vele együtt élő családja is élvezi. A mentességről le lehet mondani, de erre nem a diplomáciai képviselő jogosult, hanem a

küldő állam. Diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzetének tagjai: Gépírók, tolmácsok, rádiósok, rejtjelzők, irodai személyzet. Mentességek (ha nem állampolgárai a fogadó államnak):  Büntetőjogi szempontból teljes mentességet élveznek.  Polgári és államigazgatási ügyekben csak hivatali tevékenységük során elkövetett cselekmények miatt mentesek.  Vámmentesség csak az első beköltözés alkalmával illeti meg őket. Diplomáciai képviselet kisegítő személyzetének tagjai: Gépkocsivezető, szakács, takarítónő, házmester, éjjeliőr. Ha nem a fogadó állam polgárai:  Joghatóság alóli mentességben: csak a hivatali cselekményeik mentesek.  Tb.-i szabályok alóli mentesség  Adó- és illetékmentes az illetményük. Ha a fogadó állam polgárai: akkor csak a hivatali cselekményeik tekintetében részesülnek a joghatóság alóli mentességben és sérthetetlenségben. Kialakult nemzetközi

szabályok értelmében kiváltságokban és mentességekben részesülnek: • Idegen államfők és kíséretük. • Az idegen államok különleges missziói diplomáciai jelleggel esetenként kiküldött tagjai; ideértve a nemzetközi szervezetek ülésszakain és ülésein részt vevő diplomáciai képviselőket. • Egyes jelentős nemzetközi szervezetek (ENSZ, UNESCO) vezető tisztviselői. • Diplomáciai futárok. Konzuli tevékenység: segítség a saját polgárnak, közjegyzői tevékenység, anyakönyvezési jogosítvány. A tiszteletbeli konzul intézményei: 1990 óta létezik ez a státusz. A tiszteletbeli konzul nem hivatásos diplomata Pl nálunk nem magyar állampolgár, az országhoz érzelmileg kötődik. Lobbizik Magyarország érdekében A tiszteletbeli konzulok segítségével közelebb kerülhetünk azon politikai körökhöz, amelyek az európai, illetőleg a világpolitikát meghatározzák, ezzel esélyeinket mind a NATO-ba, mind az EU-ba

való csatlakozás kérdésében nagymértékben javíthatjuk. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya intézi és hangolja össze a Magyar Köztársaság külföldi tiszteletbeli konzuli képviselőivel és az általuk vezetett konzuli képviseletekkel kapcsolatos feladatokat. A tiszteletbeli konzuli tisztségre javasolt személynek rendelkeznie kell: 25 NEMZETKÖZI JOG a konzuli képviselet területén állandó lakóhellyel rendelkeznie kell magyar nyelvtudással a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuli tisztségviselője állampolgárságát tekintve lehet a fogadó vagy a harmadik állam állampolgára, illetőleg a fogadó államban élő magyar állampolgár - közmegbecsülést kell élveznie, társadalmi állás, vagyoni helyzete, büntetlen előélete, képzettsége révén alkalmasnak kell lennie az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és vállalja azok ellátását A személyi javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt: - személyi adatai -

állampolgárságára vonatkozó adatokat - iskolai végzettségét - nyelvtudását - vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat - foglalkozását, munkahelyeit - Magyarországon található ingatlanainak, lakó illetőleg tartózkodási helyének címét - büntetlen előéletet igazoló okiratot - a jelölés személyes ismeretségen, vagy más személyes ismeretség alapján történt ajánláson A Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuli képviselője lehet: o főkonzul o konzul o alkonzul A tiszteletbeli konzul a fogadó állam részéről történő elfogadást tanúsító felhatalmazás (exequatur) kézhezvétele után kezdheti meg a működést. A tiszteletbeli konzul a kinevezését követően a külügyminiszter jelenlétében ünnepélyes nyilatkozatot tesz arról, hogy a tisztségével járó feladatokat és kötelezettségeket maradéktalanul elvégzi. A tiszteletbeli konzul működésének irányítását a külügyminiszter az általa ezzel megbízott diplomáciai vagy

konzuli képviselet vezetője útján látja el. A tiszteletbeli konzul feladatai: • védelmezi a Magyar Köztársaság, valamint állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei érdekeit a fogadó államban • előmozdítja a Magyar Köztársaság és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését • tájékozódik a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tudományos életének viszonyairól, ezekről jelentést tesz a külügyminiszternek • segítséget és támogatást nyújt a Magyar Köztársaság állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti részére A tiszteletbeli konzul e tevékenységéért díjazásra nem jogosult, működése során jogszabályban megállapított díjakat és illetékeket szed. - XV. EMBERI JOGOK A NEMZETKÖZI JOGBAN A II VILÁGHÁBORÚ UTÁN Emberi jogok:

Legjobban gazdagította a nemzetközi jogot. Egyetemes nemzetközi jogban emberi jogokról az ENSZ alapokmányában van szó. A 4 cikk megtiltja pl a zsidózást (a 2 cikket tudni kell!) Az ENSZ megbízta az Emberi Jogok Bizottságát (1946-ban), hogy dolgozza ki a nemzetközi szerződés tervezetet, amiben felsorolják a jogokat (1948. december 10), az erre irányuló állami 26 NEMZETKÖZI JOG kötelezettségeket rögzítik, végrehajtják. Nem jogszabály, de szokásjogilag elismert tartalma van, így joggá vált. 1952-ben a közgyűlés határozatot hozott két egyezményről: - polgári szabadság és jogok, gazdasági, kulturális, szociális jogok. 1966-ban New Yorkban fogadták el polgári és politikai jogok egyezményét, jegyzőkönyv került elfogadásra, legfontosabb része az 1. cikk 1965: egyezmény a faji megkülönböztetés tilalmáról. 1979 : nőkkel szembeni megkülönböztetés tilalma. 1982: 10. törvényerejű rendelet 1984: kínzás és kegyetlen

bánásmód tilalmát kimondó egyezmény. 1988: 3. törvényerejű rendelet 1989: gyermek jogairól szóló egyezmény. A népek, nemzetek önrendelkezési jogáról szól, az első generációs emberi jogokat tartalmazza (személyi szabadsághoz való jog, élethez való jog, általános és titkos szavazás). Az első generációs az emberi jogokat tartalmazza, a második generációs aktivitást igényel. A nemzet létét fenyegető, és hivatalosan kihirdetett szükségállapotot idejében fel lehet függeszteni, az emberi jogokat, kivéve: az életétől senkit sem lehet megfosztani önkényesen; halálbüntetés csak akkor, ha az elkövetés idejében a cikkely hatályban volt és jogerős bírói ítélet van; az elitéltnek joga van kegyelmet kérni; 18 éven aluli vagy terhes nőn nem lehet halálbüntetést végrehajtani; kínzás; adóság miatt bebörtönözni; mindenki mindenütt jogképes; lelkiismeret és vallásszabadság és annak nyilvános gyakorlása. Emberi jogi

főbiztost a közgyűlés választotta, és az is hívhatja csak vissza. Európai integráció fejlődése: Inegrációs Tartalom szint Vámunió A tagországokon belül liberalizált külkereskedelem (áru és szolgáltatás szabad mozgása) a kívülállókkal szemben közös külső vámok és közös kereskedelmi politika Közös Tőke és munkaerő szabad piac mozgása + az áru és szolgáltatások szabad mozgása Egységes Közös piac tovább piac fejlesztése, ahol az alapvető négy elem szabad áramlását akadályozó egyéb gátló tényező felszámolása Gazdasági Az előző kettőn túl a unió gazdasági politikai integrációjának megvalósítása, összehangolni a nemzetközi gazdaságpolitikát, harmonizálni kell, és el kell érni a közösségi szintű Jogi alap Célkitűzés Megvalósítás Római szerződés 1958.0101 Vámunió 1970-ig 1968. Római Szerződés 1958.0101 Közös piac konkrét Folyamatos időpont nélkül Egységes Okmány 1987.0101

Egységes 1993.0101 Maastrichti Szerződés 1993.1101 Monetáris unió 1999.0101 1999.0101 folyamatos gazdasági unió konkrét végső határidő nélkül. piac 1993.0101 a teljes megvalósítás folyamatos Amszterdami Foglalkozás politikai folyamatos 27 NEMZETKÖZI JOG egyesítést közös valuta – Szerződés monetáris unió létrehozása. 1999.0501 Politikai unió Kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. Közös külpolitika kialakítása, bel- és igazság ügyek közösségi szintre emelése. harmonizáció konkrét végső határidő nélkül Maastrichti Uniós állam-polgár, Szerződés közös külés 1993.1101 biztonság-politika. Bel- és igazságügyi együttműködés. Kül- és biztonság politika erősítése. Amszterdami Bel- és igazságügyek Szerződés nagyrészének 1999.0501 közösségiesítése 5 év alatt 1993.1101 folyamatos folyamatos 1999.0501 – 2004.0501 XVI. AZ EGYÉN A NEMZETKÖZI JOGBAN Kettős

állampolgárság: Az állampolgárság olyan jogi kapcsolat, amely az egyént valamely államhoz fűzi. A kettős, illetve többes állampolgárság azt jelenti, hogy az illető egyén egy időben két vagy több államnak az állampolgára. A Magyarország által, e tárgyban kötött nemzetközi szerződésekben a kettős állampolgárság az alábbiak szerint került megfogalmazásra: A szerződő felek területén lakó azok a személyek, akiket mindkét fél állampolgárának tekint, illetve azok a személyek, akiket jogszabályai szerint mindkét szerződő fél állampolgárainak tekint. Idegen jog fogalma: A idegen jog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az ország terültén tartózkodó külföldiek (idegenek) jogi helyzetét rendezik. A idegen jogban foglalt belső jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, ezen belül az alapvető emberi jogokkal, de a belső jogszabályok természetesen

biztosíthatnak többletjogokat a külföldiek részére a nemzetközi joghoz képest. Hatályos magyar jogi szabályozás: A külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos szabályokat az 1993. évi LXXXVI Törvény, a 64/1994. (IV30) sz Kormány rendelet és a 9/1994 (IV30) sz BM rendelet tartalmazza. E jogszabályok értelmében a Magyar Köztársaság területén külföldi csak tartózkodásra jogosító engedéllyel tartózkodhat. Tartózkodási engedély lehet a vízum, a tartózkodási engedély és személyi igazolvány bevándorolt külföldi részére. A vízum a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra, átutazásra, az abban meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint kiutazásra jogosító engedély. A vízum úti okmányba bejegyzett engedély, amely a tulajdonosát arra jogosítja fel, hogy a vízumot kiadó országba belépjen, ott tartózkodjon, onnan kutazzon, illetve a területén átutazzon. A vízum kiadásának

feltételeit, és ezáltal a belépés feltételeit, a tartózkodás időtartamát az állam önállóan dönti el. Kiadását bárkitől indoklás nélkül meg lehet tagadni A vízum egy előzetes engedély, mely azt jelenti, hogy nem megmásíthatatlanul végleges jogosítványokkal bíró engedély, hanem előzetes ígéret arra, hogy az azt kiállító álam a külföldit nem tekinti nem kívánatos személynek. A vízumnak 3 fajtája van: a hivatalos, a magáncélú és a bevándorló vízum. 28 NEMZETKÖZI JOG A vízumot a külföldi a vízum kiadására feljogosító szerveknél veheti fel, ezek a következők: - vízumkiadásra feljogosított külképviseletek, - külügyminisztérium, - országos rendőr-főkapitányság, - rendőrfő-kapitányságok, - a határőr igazgatóság és a határforgalmi kirendeltség A vízum kiadását akkor kell megtagadni, ha a kérelmező nem közli az előírt adatokat, illetve nem csatolja az előírt mellékleteket, vagy nem rendelkezik

az előírt anyagi fedezettel, vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll, vagy vele szemben fennállnak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének feltételei. A vízum érvényessége azt jelenti, hogy azt a rajta feltüntetett érvényességi időn belül lehet felhasználni. Az engedélyezett beutazás, illetve átutazás száma szerint a vízum lehet egyszeri, kétszeri (legfeljebb hat hónap) és többszöri (legfeljebb egy év) vízum. A vízum az abban meghatározott idejű, de legfeljebb 90 napi tartózkodásra jogosítja a külföldit. Az érvényességi időt a kiadás napjától kell számítani. A vízumban meghatározott tartózkodási időt a beutazástól számított legfeljebb 90 napig a rendőrkapitányság meghosszabbíthatja. Menekült ügy: A menedékjog az államnak az a joga, hogy a védelmet kérő személyt befogadja, illetve annak kiadatását megtagadja. A menedéknyújtás kétféleképpen valósulhat meg: - egyrészt területi

menedéknyújtás formájában: a területi menedékjog az állam területi főhatalmának a gyakorlása - másrészt diplomáciai menedéknyújtás által: ilyen menedéknyújtásra rendszerint valamely államnak a külföldi követségén kerül sor, összefüggésben azzal, hogy a diplomáciai képviselet a fogadó állam részére a menedéket élvező személy kiadását megtagadja. A menekültekre vonatkozó Európai szabályozások: - 1948-ban létrehozták a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetet - 1951. január 1-jén született meg az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) - 1951. július 28-én Genfben aláírták a Konvenciót - 1959-ben elfogadták a politikai menekültek vízumkényszerének eltörléséről szóló európai egyezményt Magyarországon az Egyezmény 1989. június 12-én, a Jegyzőkönyv pedig 1989 március 14-én lépett hatályba. Ezt követően 1989 októberében nyílt meg Budapesten az UNHCR magyarországi képviselete. Ez volt az első

képviselet, amely a kelet-európai országban nyílt meg és Magyarország volt az első ország, amely csatlakozott a kelet-európai régióból a két egyezményhez. Az Egyezményt Magyarország ún földrajzi megszorítással írta alá, ami azt jelenti, hogy a rendelkezéseit csak az Európából érkező menedékkérőkre alkalmazzuk. A menekült tehát olyan személy, aki nem tartózkodik az állampolgársága szerinti állam területén, vagyis egyik államnak sem polgára, esetleg hontalan, és nincs a szokásos tartózkodási helye szerinti állam területén, mert fajában, vallásában, nemzetiségében, vagy politikai véleményében található ok, illetve valamely társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstől való jól megalapozott félelmében oda nem mer visszatérni. XVII. A HADIJOG A XIX. század közepétől foglalkoznak vele Napjainkig Hágai, Genfi konvenció szerződései érvényesek. 29 NEMZETKÖZI JOG Hágai: a hadviselés szabályaival

foglalkozik. Genfi: a humanitárius kérdésekkel (különleges tekintettel a hadifoglyokra) foglalkozik. Háború: államok közötti fegyveres konfliktus. Polgárháború: államon belüli alkotmányos rend elleni támadás. Magánháború: magánkézben lévő hadsereg csatázik az állam hadseregével valamely üzleti érdek fejében (pl. drogbárók Dél-Amerikában) Hogyan kezdődik a háború? Hadüzenettel, de a meglepetés okozta előnyökről nem mond le a támadó általában. Lehet a hadüzenet írásban, ultimátumszerűen felszólítják a másik államot, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen, mert CASUS BELLI (háborús ok). Hadiállapot áll be. Kik a hadviselők? Az államok. Harcosok (kombattáns): Természetes személyek (kompattánsok), kedvezményezett státusz. Harcos lehet: - Hadviselő állam hadseregébe tartozó személy. - Teljes önkéntességen alapuló képződmény (partizán, gerilla). Hierarchikus rendszer szükséges, élén a parancsnok áll, aki

felelős az alárendeltek cselekményeiért. Elfogadják az alárendeltek Fegyvereiket nyíltan viselik, az együvé tartozást külsőségeiben is érvényre kell juttatni. Hágai konvenció szabályai: Tiltott célpontok: egészségügyi intézmények, objektumok, kulturális, oktatási intézmények, vallási, kultikus helyek, nukleáris anyagokat feldolgozó vagy fellelhető helyek, polgári lakosság alapvető ellátását biztosító objektumok, mezőgazdasági területek. Tiltott eszközök: „ABC” fegyverek (atom, biológiai, vegyi). Irányíthatatlan eszközt tilos alkalmazni vagy letompított, emberi testben felrobbanó lőszert. Katonai manőverek: tilos az álnok (perfid) magatartás (pl. megadást színlelek, komolyan veszik, majd lelövöm őket). Megengedett a hadicsel, tilos a kémtevékenység, megengedett a felderítés Genfi konvenció - humanitárius jog: Ha a hadifogoly megadja magát, ellenséges kezekbe kerül, fegyverét el kell tőle venni, személyes

használati tárgyait megtarthatja. Tilos bántalmazni, kínozni, orvosi kísérletet végezni Katonai titkokat nem lehet tőle kérdezni. Elhelyezését, élelmezését, ruházkodását a fogva tartó állam katonáival azonos színvonalon kell végezni. A szabad vallás gyakorlását biztosítani kell az adott körülmények között. A tiszti rangúak nem kényszeríthetők munkára Egyik hadifogoly sem kényszeríthető katonai jellegű tevékenységre, de polgári jellegű munkavégzésre igen a megfelelő munkavédelmi előírások mellett. Levelet és csomagot küldhet, kaphat Soraiból képviselőt választhat. Ha köztörvényes bűncselekményt követ el, az adott állam törvényei vonatkoznak rá Ha halálra ítélik, az 6 hónapig nem hajtható végre, a szabadságvesztést le kell tölteni, ha a háború közben véget is ér. A polgári lakosság részére a megszálló katonáknak az alapvető ellátást biztosítani kell egészségügyi ellátás, alapvető oktatás,

áram, víz, gáz, fűtés. Nem fosztogathatnak, bosszút nem állhatnak rajtuk. A lakosság sérelmére tilos mindenféle erőszakos cselekedet elkövetése Saját létfenntartásukra vonatkozó munkára kötelezhető (pl. az állomásról a krumplit hordják be) Ha a háború 1-2 napig szünetel tűzszünet, fegyvernyugvás. békekötésre irányul fegyverszünet, háború vége. 30 NEMZETKÖZI JOG XVIII. NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG Nemzetközi környezetvédelmi jog: A nemzetközi környezetvédelmi szerződések tárgyuk szerint lehetnek: - szektorális: azaz meghatározott környezeti elemre ( folyó, tenger, levegő, föld stb.) vonatkozó nemzetközi megállapodások - interszektorális: (veszélyes hulladékok, radioaktivitás stb.) azaz a több környezeti elemet felölelő nemzetközi szabályozások A nemzetközi környezetvédelmi szerződések más fajta osztályozása lehet: - a megelőzést célzó, a környezeti problémák megoldására intézkedési

kötelezettségek megtételét előíró, illetve - a környezeti károk orvoslására irányuló egyezmények megkülönböztetése Legfontosabb egyezmények: - Montego Bay (1982): ENSZ tengerjogi egyezménye - Brüsszeli egyezmény (1969): a tankhajók üzembentartóinak magánjogi felelősségéről szól - Párizsi egyezmény (1992): Északkelet-atlanti Óceán szennyezés elleni védelméről szól - ENSZ egyezmény (1995): a halak védelme és ésszerű hasznosítása tárgyában létrejött egyezmény - Montreali jegyzőkönyv (1987): kötelezővé teszi az ózonréteget veszélyeztető anyagok termelésének fokozatos megszüntetését, és megtiltja ezek importját a jegyzőkönyvhöz nem csatlakozó országokból - ASEAN természetvédelmi egyezmény (1976) - Bazeli egyezmény (1989) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szól - Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyezmény (1963) - Luganoban

aláírt nemzetközi egyezmény (1993): a környezetre veszélyes tevékenységet folytató magánszemély nemzetközi magánjogi felelősségét szabályozza - Természet Világkarta (1982): részletesen szakít az antropocentrikus felfogással - ENSZ Környezet és Fejlesztési Konferencia Rio de Janeiro-ban elfogadott nyilatkozat (1992) 31 NEMZETKÖZI JOG FOGALMAK: Bevándorlás: bizonytalan időtartamra való letelepedés a visszatérés szándéka nélkül. A bevándorlók jogi státuszát nemzetközi jogi normák nem rendezik, az kizárólag a fogadó állam törvényeitől függ. Jogaikat és a befogadó állammal való kapcsolatukat általában az ún bevándorlási törvény határozza meg. Bevándorlási jogi státusza: az egyes politikai jogok kivételével azonos a magyar állampolgáréval. Ez indokolja, hogy a bevándorolt külföldire az ország végeleges elhagyása esetén a magyar állampolgárokra vonatkozó kivándorlási szabályok az irányadók.

Bevándorlási keretszám: azt jelenti, hogy a belügyminiszter minden év november 30-ig javaslatot tesz a kormány részére arra, hogy a következő évben hány bevándorlási engedély adható ki. December 10.: Az ENSZ megbízta az Emberi Jogok Bizottságát (1946-ban), hogy dolgozza ki a nemzetközi szerződés tervezetet, amiben felsorolják a jogokat. Ezen a napon írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Diplomáciai jog: A nemzetközi jog egyik legrégebbi intézménye. Évszázadokon keresztül a szokásjog szabályai alapján végezték a diplomáciai tevékenységet. Ezeket a kialakult szabályokat az ENSZ által kezdeményezett és elvégzett kodifikációs tevékenység eredményeként 1961-ben mulnilateriális nemzetközi egyezménybe foglalták Bécsben. A Bécsi Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokat szabályozza. Preambulumbában rögzíti, hogy az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, a diplomáciai kapcsolatok elősegítése, a

nemzetközi béke és biztonság fenntartása az elsődleges célja a jogalkotóknak, mindazoknak, akik ezt a nemzetközi szerződést megalkották. 1961 Bécsi Egyezmény, Diplomáciai terület: a képviselet helyiségei a képviselet céljaira használt épületek és az ezekhez tartozó ingatlan, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre. A küldő állam a képviselet vezetőjét több állam területére is akkreditálhatja. A képviselet részét alkotó hivatalt más helységben a küldő állam csak a fogadó állam előzetes, kifejezett hozzájárulásával létesíthet. Duna nemzetközi jogi rezsimje. Bős-Nagymaros jogvita: 1952-1969 meghatározták a vízlépcsőrendszer alapelemeit. 1977-ben magyar-csehszlovák szerződéskötés Budapesten a megvalósításról és üzemeltetésről (1978.évi 17trv) Közös egyezményes terv a vízminőség romlásának megakadályozásáról, a felmerülő természetvédelmi követelmények kielégítéséről. (15 és 19 cikkek) A

kölcsönös segítségnyújtási megállapodás határozza meg az építkezések időbeli ütemét. A felmerült problémák miatt 1997-ben Nemzetközi Bíróság hozott ítéletet a vízlépcső ügyében, melyben elmarasztalta hazánkat az építkezés egyoldalú felfüggesztése miatt. A Bíróság meghatározta egy harmadik, független fél bevonását, illetve az 1977. évi szerződés valamennyi egyenértékű céljának együttes megvalósítását. Emberi jogok a nemzetközi jogban a II. világháború után: Az ENSZ Alapokmánya az első olyan nemzetközi dokumentum, mely kinyilvánítja, hogy „az emberi jogokat és alapvető szabadságoknak mindenki részére fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő általános tiszteletben való tartását”. 1946-ban felállította az Emberi Jogok Bizottságát, melynek feladata, hogy „dolgozza ki az alapvető emberi jogokat tartalmazó sokoldalú nemzetközi egyezmény tervezetét”. A Nyilatkozat

minden olyan jogot magában foglal, amely az emberi méltóság, mint megvalósítandó célkitűzés körébe tartozik. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és egyéb fontos nemzetközi egyezmények (népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése; 1951. évi genfi menekültügyi konvenció; nők politikai jogaira vonatkozó New Yorki Egyezmény; rabszolgaságról szóló Genfi Egyezmény; stb.) faji megkülönböztetés elleni egyezmény Emberi Jogok Európai Bírósága: a bíróság tagjainak száma megegyezik az EU Tanácsa tagjainak számával, ua. államból egynél több bíró nem lehet a testület tagja A bírókat 9 éves időtartamra az EU Tanácsa Parlamenti Közgyűlése választja meg. A bírák „hivatali idejük alatt nem viselhetnek egyéb tisztséget, mely összeférhetetlen a bíróság tagjaiként függetlenségükkel és 32 NEMZETKÖZI JOG

pártatlanságukkal, vagy e tisztséggel együtt járó kívánalmakkal”. A bíróság a panaszokat kivételes esetektől eltekintve nyilvános üléseken tárgyalja. Döntéseit a maga által elfogadott Eljárási Szabályzat értelmében plenáris vagy a 9 bíróból álló kamarák ülésein hozza. Emberi Jogok Európai Bizottsága: a bizottság hatásköre csak az egyezményben tételesen felsorolt jogok, és szabadságok megsértésével kapcsolatos panaszokra terjed ki, gazdasági, szociális jogok kivizsgálására a bizottság nem illetékes. Tagjainak száma megegyezik az egyezményben részes államok számával. A tagokat 6 évre a tagállamok által javasolt 3 jelölt közül a Miniszteri bizottság választja, abszolút szavazattöbbséggel. „A jelölteknek a legmagasabb erkölcsi jellemvonásokkal kell rendelkezniük, és magas bírói tisztség betöltéssel kell bírniuk, vagy elismert szaktekintélynek kell lenniük nemzeti jogukban vagy a nemzetközi jog

területén.” Emberi Jogok Európai Egyezménye: EU Tanács első közgyűlésén úgy döntött létre kell hozni ezen egyezményt, amely az előírt számú ratifikációs okmányok letétbe helyezése után 1953. szeptember 3-án lépett életbe. Jelentősége az általa bevezetett jogvédelmi, nemzetközi ellenőrzési mechanizmusban áll. Ennek legfőbb sajátossága, hogy az Egyezményben foglalt jogok védelmében létrehozott fórumok a tagállamokra kötelező döntéseket hozhatnak. Évek során 11 kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak hozzá. (pl: élethez való jog; tulajdonhoz való jog; oktatáshoz való jog, stb.) ENSZ és a tengerjog: 1948-ban hozta létre a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet. 1959 óta az ENSZ szakosított intézménye. Székhelye London Célja a kormányok közötti együttműködés kialakítása a kereskedelmi hajózás technikai vonatkozásaiban, a tenger biztonsága, valamint a hajók okozta szennyezés megakadályozása. 1996-ban alakult

meg a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság, székhelye Hamburg. Feladata minden olyan vitában dönteni, amelyek a tengerek használatával kapcsolatban egyes államok között felmerülhetnek. Működésének általános elvei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság tevékenységi mechanizmusával. ENSZ fő szervei, szakosított intézménye és segédszervezetei: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Szakosított intézményei: Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (1957); Világbank vagy Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank(1945); Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, 1945); Nemzetközi Valutaalap (1945); Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO 1945); Nemzetközi, Polgári, Légiközlekedési Szervezet (ICAO, 1947); Egészségügyi Világszervezet (WHO, 1948); ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO, 1946).

Segédszervei: ENSZ Gyermekalapja (UNICEF, 1946); ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (1951). ENSZ jogalanyisága: Alapokmánya nem szól a jogalanyiságról. A 104 cikk csak polgári jogi (magán jogi) jogalanyiságról beszél. 1946 New York-i egyezmény az ENSZ kiváltságairól és mentességéről szól; ez már részletezi a nemzetközi jogalanyiságot. A jogvitákat az egyezmény értelmében a nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni; ez már egyértelművé teszi az ENSZ nemzetközi jogalanyiságát. 1946 mentességi egyezmény: az ENSZ-t és annak tulajdonát a befogadó állam joghatósága alól teljes mentesség illeti meg, valamint az ENSZ helyiségei sérthetetlenek. ENSZ polgári és politikai jogai: A népeket megillető önrendelkezési jogból indul ki: a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Célja érdekében szabadon rendelkezik természeti kincseivel és

erőforrásaival. Kötelesek biztosítani a férfiak és nők egyenjogúságát Lehetőség van a nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején az okmányban foglalt jogok korlátozására. Van, amit még ekkor sem lehet korlátozni, pl az élethez való jog; van, amit igen, pl. kényszer- vagy kötelező munka tilalma; s vannak olyan jogok melyek normális körülmények között is korlátozhatók, pl. mozgásszabadság A korlátozásokat törvényben kell kimondani Európai Szociális Charta: jelentős, az egyezmény a gazdasági és szociális jogok katalógusát tartalmazza. Emberi jogok európai egyezmény iker testvéreként is szokták nevezni 1961 október 18-án írták alá az EU Tanács tagállamai Torinóban, 1965. február 25-én lépett hatályba A 19 33 NEMZETKÖZI JOG alapjogot tartalmazó dokumentumhoz 2 alkalommal csatoltak kiegészítő jegyzőkönyvet. 1988-ban 4 új joggal bővítették az eredeti szöveget; 1991.-en pedig az

ellenőrző rendszer továbbfejlesztéséről állapodtak meg a részes államok. A chartában foglaltak teljesítésének ellenőrzése a tagállamok által 2 évente az EU Tanács főtitkárához benyújtott jelentések megvitatása útján történik. 1996-ban a chartát átdolgozták, korszerűsítették, hatáskörét kiterjesztették a szociális jogok újabb kategóriáira. Európai Tanács és az Emberi Jogok: Európai Tanácsot 1949-ben, 10 nyugat-európai ország hozta létre. Székhelye: Strasbourg, tagjai száma jelenleg 40 állam A szervezet már Alapokmányában hitet tett az emberi jogok és alapvető szabadságok biztosítása és érvényesítésük előmozdítása mellett. A szervezet keretén belül e tárgyban létrejött nagyszámú dokumentum közül a 3 legjelentősebb: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye; Az Európai Szociális Charta; A Kínzás Tilalmáról Szóló Európai Egyezmény. Európai Unió 3 pillére: I. pillér Európai Közösségek Az Egységes

Európai Okmánnyal módosított alapító szerződések. Az intézmények demokratizálása Állampolgárság Új jogkörök Megnövelt jogkörök. Gazdasági és pénzügyi unió: közös valuta, Európai Központi Bank, közös pénzpolitika, gazdaságpolitikák összehangolása. II pillér Közös Kül- és Biztonságpolitika Közös külpolitika: rendszeres együttműködés, közös állásfoglalások és akciók. Közös biztonságpolitika a Nyugat-európai Unióra alapozva. III pillér Bel- és Igazságügyi Együttműködés Szorosabb együttműködés: menekültügyi politika, tagországok külső államhatárainak átlépését szabályozó előírások, bevándorlási politika, küzdelem a kábítószer élvezet ellen, harc a nemzetközi bűnözés ellen, vámügyi, rendőrségi és bírói együttműködés. Európajog fogalma: A tudomány az európai .jog fogalmán (tágabb értelemben véve), hosszú ideje az európai nemzetközi szervezetek jogát érti. Korábban

különbséget tettek nyugati, illetve kelet-európai szervezetek között, az ideológiai és gazdasági berendezkedésbeli eltérések értelemszerű visszatükröződéseként. A szocialista ill kommunista államberendezkedés összeomlásával a fenti különbségtétel elavulttá vált. Legjelentősebb alkotása az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak mind a 11 kiegészítő jegyzőkönyvére Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 1. cikkelye szó szerint megegyezik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a népek önrendelkezéséről szóló 1. cikkével Az egyezségokmány (a benne található jogokon kívül) abban is különbözik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségtől, hogy rendelkezéseit a részes államok csak fokozatosan, lehetőségeikkel összhangban kötelesek érvényre juttatni a belső jogrendszerükben. „ az egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát

arra, hogy mind a saját erejéből, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtási és együttműködés útján a rendelkezésre álló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközökkel, ide értve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja az Egyezségokmányban elismert jogok teljes gyakorlását.” (2cikk) 1948 A népírtas bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában létrehozott egyezmény;. 1951 évi genfi menekültügyi konvenció; 1953 évi New Yorki, a nők politikai jogára vonatkozó egyezmény; 1956. évi genfi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről. Genfi Egyezmény: meghatározza a menekült fogalmát, a menekült kötelezettségeit különösen azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik. Köteles megtartani a befogadó ország törvényeit, szabályait, hagyományait, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseket. Az egyezmény

jogokat is biztosít a menekülteknek: engedélyezi vallásuk szabad gyakorlását. Az egyezmény szerint minden menekült faji, vallási és származási különbségekre tekintet nélkül egyenlő. Hatályos magyar jogi szabályozás: Külföldi csak tartózkodásra jogosító engedéllyel tartózkodhat az ország területén. Ez lehet a vízum, a tartózkodási engedély és személyi igazolvány bevándorolt külföldi részére. A vízum úti okmányba bejegyzett engedély, kiadásának feltételeit az államok önállóan döntik el. A kiadott vízumot a határátkelőhelyen érvénytelenítni lehet 3 fajtája van: a hivatalos (meghívólevéllel), a magáncélú és a bevándorló vízum. Rövid idejű tartózkodás 34 NEMZETKÖZI JOG esetén egyszeri, kétszeri és többszöri vízum adható ki. /1993évi LXXVItörvény, a 64/1994 (IV.30) sz kormányrendelet, és a 9/1194 (IV30) sz BM rendelet/ Idegen jog fogalma: Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az

ország területén tartózkodó külföldiek jogi helyzetét rendezik. Az idegenjogban foglalt belső jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, ezen belül az alapvető emberi jogokkal. Nincs részletes szabályozás, csak bizonyos alapelvek: egyenlő elbánás elve; nemzetközi standard elv; alaki viszonosság; anyagi viszonosság. Intézményi felépítés: Intézményrendszere egyedülálló a nemzetközi jogban, nem hasonlít sem az államra sem más szervezetre. A kormányközi és a szupranacionális jegyek keverednek és egy nagyon sajátos ötvözetet hoznak létre. Döntéshozatali és működés mechanizmusát 4 fő szerv együttműködése biztosítja: tanács, bizottság, parlament, bíróság. Kormányközi alapon működik a tanács. A bizottság a javaslattevő, döntés-előkészítő és jogkezdeményező, csekély mértékben végrehajtó. A legfőbb döntéshozó és jogalkotó a tanács, de a parlamentnek

egyre jobban társdöntéshozóként és társ-jogalkotóként is szerepet osztanak A közösségi jog betartásának legfőbb őre a bíróság. Ius cogens (imperatív szabály): Az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. Az imperatív szabály csak imperatív szabállyal módosítható. Jogalanyok: nemzetközi szervezetek, hadviselő félként elismert felkelők, Máltai Lovagrend, Vatikán, egyes emberek, nemzetközi jogközösség, emberiség. Jogi személyek honossága: az állam és a jogi személyek közötti kapcsolat. A jogi személyek az államon belüli jog alanyai, de nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkeznek. Kettős állampolgárság: Az állampolgárság olyan jogi kapcsolat,

amely az egyént valamely államhoz fűzi. Olyan kötelék, amelyben mindkét felet kölcsönös jogok és kötelezettségek jogosítják, terhelik. A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy az illető egyén egy időben két vagy több államnak az állampolgára. A szerződő felek területén lakó azok a személyek, akiket mindkét fél állampolgárának tekint, illetve azok a személyek, akiket jogszabályai szerint mindkét szerződő fél állampolgárainak tekint. Közösségi jog rendszere: 1. Primer, illetve 2 szekundér vagy származékos közösségi jogra bontható. 1 ide tartoznak az ESZAK, az EK és az EAK alapító szerződése, mellékletei, jegyzőkönyvei és a szerződések későbbi kiegészítései és módosításai. A tagállamok egymással kötött nemzetközi szerződése, a Közösségek által harmadik államokkal kötött nemzetközi szerződések. 2 az alapító nemzetközi szerződésekben meghatározottak szerint megalkotott jog; rendelet,

irányelv, döntés, ajánlás és állásfoglalás; a Közösségek szervei által kibocsátott programok, eljárási- és ügyrendi szabályzatok. Levegőszennyezés: a nagy távolságra eljutó határokat átlépő levegőszennyezésről szóló 1979. évi genfi egyezmény, melyhez kiegészítő jegyzőkönyvek kapcsolódnak. 1985 évi bécsi egyezmény, az ózonréteg védelméről; 1987. évi montreali jegyzőkönyv; 1992 évi éghajlat változási keretegyezmény. Menedékjog fogalma: a menekült nem lehet köztörvényes bűnöző, kényszerhelyzetben hagyja el hazáját, idegen állam területén védelmet keres. Illetve kaphat A menedékjog tehát az államnak az a joga, hogy a védelmet kérő személyt befogadja, ill. annak kiadatását megtagadja Olyan védelmet jelent, amelyet egy állam nyújt a területén vagy másutt lévő bizonyos szerveinél annak, aki azt kéri. Menekült: olyan személy, aki nem tartózkodik az állampolgársága szerinti állam területén, egyik

államnak sem polgára, esetleg hontalan, és nincs a szokásos tartózkodási helye szerinti állam területén, mert fajában, vallásában, nemzetiségében, vagy politikai véleményében található ok, vagy valamely társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldözöttségétől való félelme miatt oda nem mer visszamenni. E fogalom értelmezése a gyakorlatban is sok vitára ad okot 35 NEMZETKÖZI JOG Menekültügy szabályozása a magyar jogban: Magyarországon az Egyezmény 1989. június 12én, a Jegyzőkönyv pedig 1989 március 14-én lépett hatályba 1989 októberében nyílt meg Budapesten az UNHCR magyarországi képviselete. Hazánk ezt földrajzi megszorítással írta alá; rendelkezéseit csak az Európából érkező menedékkérőkre alkalmazzuk. Ennek okai az itthoni romló élet- és munkakörülmények, a munkanélküliség megjelenése. Az Európán kívülről hazánkba átjutott menedékkérőkkel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti

képviselete foglalkozik. (legalábbis 1998-ban ez még így volt) Nemzetközi jog alanyai: Az, akit a nemzetközi jog nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel ruházott fel, megsértésük nemzetközi jogi felelősséget keletkeztet, továbbá a velük kapcsolatos vitákat a nemzetközi jog szabályai szerint kell rendezni. Nemzetközi szervezetek Nemzet Hadviselő félként elismert felkelők. Máltai Lovagrend Vatikán Egyes emberek Emberiség Nemzetközi jogközösség. Nemzetközi szervezetek Nemzetközi jog és belső jog viszonya: Vannak olyan nemzetközi szabályok, melyek belső szabályokká is váltak: állampolgárság, munkavégzés, hontalanok ügye, nemzetközi bűncselekmények. Ezek formális értelemben vett nemzetközi jogok Ami különbség a nemzetközi jog és belső jog között, az a kikényszerítés módja. Hiányzik a közhatalmi szervezet, amivel kikényszeríthetné, hogy a sértett állam maga vagy más államokkal együtt önsegélyezéssel vegyen

elégtételt. A béke megsértése esetén a BT-nek joga van kényszerítő intézkedéseket tennie a helyzetet megsértő állammal szemben. Ehhez a nagyhatalmak egyetértése szükséges Nemzetközi jog fogalma: a jogalanyok (állam és nemzetközi szerveztek) között jogalkotási szándékkal, akarat megegyezésből származó olyan magatartási szabályok összessége, mely a jogalanyok közötti kapcsolatokat elsősorban a békés együttműködés céljából rendezik, és ezeket megalkotóik önként követik, szükség esetén azonban egyéni vagy kollektív kényszer útján vagy egyéb szankciók útján biztosítják. Nemzetközi jog forrásai: 38. cikk alapján A nemzetközi Bíróság a következő forrásokat alkalmazza: 1. azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg. 2 a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat

bizonyítékát. 3 a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket. Nemzetközi jog sajátosságai: 1. speciális keletkezési mód 2 jogalanyok köre 3 a szabályozás tárgy. 4 a nemzetközi jog kikényszerítésének és alkalmazásának módja 5 céljának és funkciójának különbsége. A nemzetközi jog ma már nem csak az államok nemzetközi jogait és kötelezettségeit határozza meg, hanem fokozott mértékben behatol az államok belső joghatóságába, a nemzeti közösségek belső ügyeinek jog rendezésébe. A nemzeti jogrendszerektől eltérő, speciális jogrendszer. A nemzetközi jogalkotás és a nemzetközi jog alkalmazásának területein tükröződik. Elsősorban államok közötti kapcsolatról szól Különböző magatartást szabályozó törvények, szankciójuk van Nemzetközi környezetvédelmi jog általános elvei: Az ENSZ 1972-ben Stockholmban tartott környezetvédelmi konferenciáján elfogadott deklaráció kinyilvánította egyrészt a

természeti erőforrások kiaknázásának szabadságát azzal, hogy nem okoz kárt más állam területén, másrészt alapkövetelménnyé tette a nemzetközi együttműködést. Elismerte a környezethez való jogot, mint emberi jogot. Kidolgozták a megosztott természeti erőforrások védelmi és ésszerű hasznosítása magatartási elveit. Az 1992 ENSZ Környezet és Fejlesztés Konferencia Rio de Janeiro-ban bevezeti a fenntartható fejlődés elvét, azaz a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem harmóniáját, a környezetért való differenciált felelősséget. Nemzetközi környezetvédelmi jog, tengerszennyezés: Montego Bay (1982) XII. része, mely 1996-ban lépett hatályba általános szabályokat, a szárazföldi eredetű-, tengeri bányászatból-, a bejuttatás-beöntésből származó-, a hajók által okozott-, végül a légkörből jövő eredetű szennyezésekre vonatkozó nemzetközi és belső jogi szabályozás keretei és a végrehajtási

rendelkezések, végül a nemzetközi felelősséget tartalmazza. Levegőszennyezés Az 1979- évi genfi egyezményben lefektetett szabályozás lényege, hogy a felek vállalták a határokat átlépő 36 NEMZETKÖZI JOG szennyeződés kibocsátás mennyiségének százalékos korlátozását. 1985 évi bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről szól, melyhez kapcsolódik az 1987-es montreáli jegyzőkönyv, kötelezővé teszi az ózonréteget veszélyeztető anyagok termelésének fokozatos megszüntetését és megtiltja ezek importját. 1992 évi éghajlat változási keretegyezmény Nemzetközi szervezetek: A nemzetközi jog jogalanyai. A XIX században tűntek fel Adott nemzetközi szerv jogalanyiságát mindig konkrétan meg kell vizsgálni, nincs általános nemzetközi jogszabály. Az alapító államok az adott nemzetközi szervezetet, nemzetközi jogalanyisággal felruházhatják, ha úgy látják, hogy az adott funkciójának ellátásához az szükséges.

Nemzetközi szervezet pl. az ENSZ Nemzetközi szokásjog: A nemzetközi jog egyik forrása. Nem szerződéses szabály, mely esetében a nemzetközi jogászok munkái összegyűjtik és rendszerezik a nemzetközi gyakorlatot, megállapítják a ténylegesen követett elveke, javaslatokkal járulhatnak hozzá a nemzetközi jogi megoldások fejlesztéséhez. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya:. „minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Célja elérése érdekében minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartás szükséges eszközeitől.” (1.cikk) 3cikk: külön kiemeli, hogy az Egyezményben részes államok kötelesek valamennyi polgári és politikai jog tekintetében

biztosítani a férfiak és nők egyenjogúságát. 4cikk: lehetővé teszi a „nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején” az okmányba foglalt jogok korlátozását. De ekkor sem lehet korlátoznia az abszolút jogokat: élethez való jog (6.cikk); kínzás, a kegyetlen , embertelen, megalázó elbánás, orvosi vagy tudományos kísérletének szabad hozzájárulás nélkül való alávetés tilalma (7.cikk); a rabszolgaságban, szolgaságban való tartás tilalma (8.cikk 1-2 pontja); a szerződéses kötelezettségekért való bebörtönzés tilalma (11cikk); a büntetőtörvénykönyvek visszamenőleges hatályának tilalma (15.cikk); a jogképesség (16.cikk); a gondolat-, vallás- és lelkiismereti szabadság (18cikk) Soft law: a szennyezés elleni védelem, mint általános cél jelen van, de az azzal kapcsolatos konkrét kötelezettségek általában ún. „soft law” formát öltenek (lágy törvények) Tartózkodási engedély: a

rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a külföldi tervezett tartózkodásának időtartama az egy évet nem haladja meg; a rendőrfőkapitányság huzamos tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tartózkodás tervezett időtartama meghaladja az egy évet. A magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak a tartózkodási engedélyét a külügyminisztérium adja ki és hosszabbítja meg. Ideiglenes tartózkodási engedély időtartama max. 1 év, huzamos tartózkodási engedély max 5 év Tiszteletbeli konzul: 1987. évi 13 törvényerejű rendelettel nemzetközi joganyagunk részévé vált a tiszteletbeli konzuli képviselet intézménye. Legfontosabb céljaink az ország és a fejlett ipari államok közötti lemaradás pótlása, felzárkózás. A tiszteletbeli konzulok segítségével közelebb kerülhetünk az európai-, ill. a világpolitikát meghatározó körökhöz A Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya intézi és

hangolja össze a külföldi ill. magyarországi tiszteletbeli konzulok és az általuk vezetett képviseletek feladatait. 37 NEMZETKÖZI JOG EGYEZMÉNYEK: Fouchet-terv: • 1961. február – De Gaulle erőfeszítéseinek köszönhetően létrejön a hatok csúcstalálkozója Párizsban, 1961 júliusában Bonn-ban egy újabb találkozó. • Létrehoztak egy bizottságot a dán francia nagykövet, Christian Fouchet vezetésével. • 1961. november - Fouchet és a bizottság állt elő az „államok egyesülésére” irányuló szerződés tervezetével. Az indítvány 4 kulcsfontosságú elemet tartalmazott: •  Egy rendszeresen ülésező kormányfői vagy külügyminiszteri tanácsot, amely döntéseit egyhangúan hozná.  Egy párizsi székhelyű állandó titkárságot, amely szintén kormányközi lenne.  4 állandó kormányközi bizottságot (külügynek, védelemnek, kereskedelemnek, kulturális ügyeknek).  Európai Gyűlést, amelynek

tagjait a nemzeti törvényhozó testületek jelölnék ki. Fouchet tervet elvetették, mert a másik 5 tagállam, főleg az NSZK és Olaszország, attól tartott, hogy ez a NATO és az EGK meggyengüléséhez vezetne. Amszterdami szerződés: Az Amszterdami szerződés az 1996. március 29-én kezdődő Kormányközi Konferencia eredményeként jött létre, az Európa Tanács turini ülésének keretében. Az Európa Tanács amszterdami ülésén (1997. június 16-17) fogadták el, majd 1997 október 2-án 15 tagállam külügyminisztere írta alá. A szerződés akkor lép hatályba, ha minden tagország ratifikálta a saját alkotmányos szabályainak megfelelően. Az Amszterdami szerződés fő célja az, hogy minden eszközzel segítse az Európai Uniót abban, hogy képes legyen a jelenlegi és a jövőbeli elvárásoknak megfelelni. Az Európai Unió a XXI század küszöbén számos kihívással találja szembe magát. A nemzetközi politikai és gazdasági helyzet napról

napra változik, nagy a versengés, egyre több munkahelyre lenne szükség, a terrorizmus, a bűnözés és a drogkereskedelem soha nem látott méreteket öltött, a bevándorlók elözönlik Európát, és Földünket a környezetszennyezés veszélyezteti. Az Uniónak az előbb felsorolt problémák mellett nagy kihívást jelentenek a csatlakozni kívánó országok is. Az igazságszolgáltatás terén tett módosítások garantálják az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását és az Unió tagállamaiban élők számára a menedékjogot. Az Unió elkötelezte magát az esélyegyenlőség mellett, és harcol a faji megkülönböztetés ellen. Az Amszterdami szerződés módosítani kívánja az Európai Uniót létrehozó szerződés bizonyos rendelkezéseit, az Európai Közösség szerződéseit és néhány hozzákapcsolódó határozatát. Ez a szerződés nem lép a fent említettek helyébe, de kiegészíti azokat. Az Amszterdami szerződés a következőket foglalja

magában: - Az állampolgárokat közvetlenül érintő kérdések. - Rendezni kell a határok megszűnésével kapcsolatos kérdéseket a szerződés hatálybalépésétől számított 5 éven belül. 38 NEMZETKÖZI JOG - A Schengeni egyezmény beleolvadt az Uniót létrehozó szerződésbe, miután a határok megszűntek. Az Amszterdami szerződés figyelembe veszi az Egyesült Királyság és Írország különleges helyzetét, így ez a két ország nem köteles betartani a szerződés vízumra, bevándorlókra és a menedékjogra vonatkozó paragrafusait. Dániára ugyanez vonatkozik, kivéve a vízumot érintő rendelkezéseket. A határok megszűnése azonban nem veszélyeztetheti az állampolgárok biztonságát. Az Unión kívüli országokkal kötött megállapodások és a rendőri és büntető szervek közötti együttműködés nagy mértékben segíteni fogja a biztonság megteremtését. Az Unió jelenlegi jogrendszerének kibővítése, az Európai Parlament és a

Bíróság hatáskörének kiterjesztése minőségi változást fognak eredményezni ezen a területen. A konferencia egyik fő célkitűzése volt, hogy az állampolgárok számára nyilvánvalóvá és érthetővé váljon, hogy az Unió miként szolgálja a területén élők érdekeit. A munkanélküliség minden állam számára problémát jelent, ezért a szerződés előirányozza a munkahelyteremtésben való előrelépést. A szerződés ezen kívül létrehoz egy alapot, amelynek célja az államok közötti együttműködés elősegítése. - A környezetvédelem mindenki számára egyaránt fontos. A környezetet érintő problémák nem érnek véget egy ország határánál, tehát közös európai összefogásra van szükség. A szerződés felhívja a figyelmet a környezetvédelmi intézkedések szigorú betartására, és szigorítja a belső piac környezetvédelemre vonatkozó szabályait. - A szerződés a közegészségügy javításának érdekében is javasol

intézkedéseket. Nagy jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, amelyet az állampolgárok megfelelő tájékoztatásával lehet elérni. - Az előbb felsorolt területeken kívül, a szerződés szem előtt tartja a fogyasztók védelmét, az állampolgárok oktatáshoz és gyülekezéshez való jogát, a különböző kultúrák tiszteletét, és felhívja a figyelmet a periférián kívüli területek hátrányos helyzetére. - Mivel minden, az Unió területén élő, ember számára fontos a gyors és hatékony ügyintézés, ezért az Amszterdami szerződés bevezeti a szubszidiaritás (kiegészítőség) elvét, vagyis a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb területen gyakorolják őket. Az állampolgárok számára az is fontos, hogy kérdéseikkel az Unió mely intézményeihez fordulhatnak, ezért lényeges a megfelelő tájékoztatás. Bővítés: A bővítés vagy kiszélesítés az a

terminológia, amely a Közösséghez való csatlakozás négy egymást követő hullámára vonatkozik. Eddig 9 ország csatlakozott a 6 alapító taghoz - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia - az alábbi időpontokban: 1973: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság; 1981: Görögország; 1986: Portugália és Spanyolország; 1995: Ausztria, Finnország és Svédország. Mivel egyre több ország kéri tagfelvételét, a bővítés koncepciója számos sajátos jelentéstartammal módosult azon megfontolásból kifolyólag, mely szerint a Római Egyezmény által létrehozott rendszer nem működhet hatékonyan egy 25-30 tagállamot számláló Unióban az intézmények reformja és bizonyos, az Unió egészét átfogó politikai reformok nélkül. Ennek következtében a vita két terminus, a bővítés és az elmélyítés körül összpontosult. Egyesek úgy vélekednek, hogy a tagállamok számának növeléséről nem lehet szó az

intézmények és az Európai Unió működési 39 NEMZETKÖZI JOG mechanizmusának teljes átszervezése nélkül. Mások számára - gyakran abból a titkolt megfontolásból adódóan, hogy ez az eszme fogja kiteljesíteni az Unió politikai törekvéseit - a bővítés feltétlen elsőbbséget élvez. Az Amszterdami Egyezmény hatálybalépésével egy intézményekről szóló jegyzőkönyvet fognak csatolni az Európai Unió egyezményéhez, amely előírja egy új, Kormányközi Konferencia összehívását legalább egy évvel azelőtt, hogy az Unió tagállamainak száma meghaladja a 20-at annak érdekében, hogy rendezzék a bővítéssel kapcsolatos intézményi problémákat, különös tekintettel a szavazások mérlegelésére és a Bizottság összetételére. Mindenekelőtt felvetődött, hogy a minősített többségi szavazás gyakorlata a kibővített Európa problémamentes működésének elengedhetetlen feltétele (lásd Belgiumnak, Franciaországnak és

Olaszországnak, a Kormányközi Konferencia Végső Határozatához csatolt Közös nyilatkozatát). 1997 július 15-én a Bizottság elfogadta a bővítéssel szorosan összefüggő Agenda 2000 című dokumentumot, amely felveti a XXI. század elején az Uniót érintő valamennyi témakört Luxemburgi Kompromisszum: A luxemburgi kompromisszum vetett véget annak a válságnak, amelyet "üres székek" politikája néven emlegetnek. Az 1965 júliusától 1966 januárjáig tartó időszakban Franciaország visszavonta minisztereit az EK Tanácsának üléseiről. Ez a kompromisszum tulajdonképpen ellenvetési megállapodás volt azok részéről, akik az alapvető nemzeti érdekeik veszélybe kerülésének legkisebb esélyét látván azt kívánták, hogy a Tanács tagjai belátható időn belül igyekezzenek mások által is elfogadható, a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó megoldásokat találni; másrészt Franciaország kedvező helyzetben volt ahhoz, hogy

mindaddig folytassa a vitát, amíg egyhangú döntés nem születik. Később a többi tagállamnak is el kellet fogadnia a franciák álláspontját A kompromisszum ellenére a Tanács a döntéseit továbbra is annak az Európai Közösséget is életre hívó szerződésnek a szellemében hozta, amely számos esetben a minősített többséget írja elő. Ugyanakkor a Tanács tagjai törekszenek arra, hogy közelítsék álláspontjukat a Tanács döntéshozatala előtt. Maastrichti Szerződés: Az Európai Tanács Maastrichtban (Hollandia) tartott ülésén fogalmazták meg 1991 decemberében, s ugyanebben a városban írta alá a 12 tagállam képviselője 1992. február 7-én A tagállamok között Európai Uniót hoz létre, amely két részből áll: politikai Unióból, illetve gazdasági és pénzügyi Unióból. Négy nagy újítást tartalmaz. Egyrészt a három fő támpillért: 1. Gazdasági és Pénzügyi Unió létrehozása egységes pénzzel 2. Közös kül- és

biztonságpolitika 3. Együttműködés az igazságszolgáltatás és a belügyek (rendőrség) területén Másrészt tartalmaz egy jegyzőkönyvet a szociálpolitikáról, amelyet az Egyesült Királyság nem fogadott el. Abból a célból, hogy ösztönözzék a gazdaságok harmonizációját, konvergencia-kritériumokat állapít meg. Megteremti az európai állampolgárságot Ratifikálása heves vitákat váltott ki a tagállamokban. A dánok 1992 júniusában elutasították, amely arra kényszerítette a tagállamokat, hogy újabb derogációkat adjanak Dániának, amely egy újabb referendumon jóváhagyta a ratifikálást 40 NEMZETKÖZI JOG Schengen (megállapodás és egyezmény): A Schengeni megállapodást 1985. június 14-én, Schengenben írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország. A megállapodás célja a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszüntetése, és az aláíró államok, a Közösség többi állama, illetve a

fejlődő országok állampolgárai szabad mozgásának biztosítása volt. A Schengeni egyezmény, amelyet 1990. június 19-én írt alá a fenti 5 ország, meghatározza a személyek szabad áramlása végrehajtásának feltételeit és megvalósításának garanciáit. Az egyezmény, amelyet a parlamenteknek ratifikálniuk kell, módosítja a nemzeti törvényeket. Olaszország (1990), Spanyolország és Portugália (1991), Görögország (1992), Ausztria (1995), Svédország, Finnország és Dánia (1996) szintén csatlakoztak az aláíró országokhoz, akárcsak Izland és Norvégia is (a két utóbbi szavazati jog nélkül). A megegyezés és az egyezmény, továbbá a schengeni térség Végrehajtó Bizottsága által elfogadott nyilatkozatok és döntések alkotják az úgynevezett schengeni szabályrendszert. Az Amszterdami szerződés kimondja ennek a szabályrendszernek az Európai Unióba való integrációját, mivel az megegyezik a közös piac egyik legfontosabb

céljával, amely a személyek szabad áramlása. Az új szerződés hatályba lépésekor a schengeni szabályrendszer része lesz a szabadság, a biztonság és az igazság térségének, és a kormányok közötti együttműködést irányító titkárság integrálódik az Európai Unió Tanácsának titkárságába. Azoknak a tagországoknak, akik ezt kívánják, lehetőségük van korlátozottabb számú tagországgal a szorosabb együttműködésre. Helsinki Konferencia: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1973. július 3-án nyílt meg valamennyi európai állam (kivéve Albániát), valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Az enyhülési politikát szentesítő Helsinki okmány aláírásával (1975. augusztus 1) fejeződött be, és a következő elveket rögzítette: - jelenlegi határokkal létező államok szuverenitásának és egyenlőségének a tiszteletben tartása, - lemondás az erőszakról, - belügyekbe történő be nem

avatkozás, - "alapvető szabadságjogok" tiszteletben tartása, beleértve a gondolat-, a vallás, a lelkiismeret- és a meggyőződés szabadságát, - tudományos, a gazdasági és a humanitárius együttműködés, - személyek szabad mozgása, - eszmék és információk szabadabb áramlása. A berlini fal leomlása után, 1990 novemberében a Helsinki okmány aláírói Párizsban gyűltek össze, hogy megerősítsék az EBEÉ-t, kontinensünk egyetlen közös fórumát. Prágában egy állandó titkárságot állítottak fel. Minden európai és a Szovjetunió felbomlásából született államot befogadtak, kivéve Macedóniát és az "új" Jugoszláviát. Bár prioritásának egyikévé tette a biztonságot, a szervezet tehetetlen volt a földrészünkön (a volt Jugoszláviában, Boszniában) zajló konfliktusokkal szemben. Az 1994 decemberében Budapesten tartott csúcsértekezletén az EBEÉ Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetté

alakult. Kormányközi Konferencia: Ezzel a kifejezéssel illetik a tagállamok kormányai közötti tárgyalásokat, amelyek az Egyezmény módosítását célozzák. A Kormányközi Konferencia nagyon fontos az európai integráció folyamatában, hiszen az intézményi és a jogi felépítésben - vagy egyszerűen az Egyezmény tartalmában - történő változások mindig is Kormányközi Konferenciák eredményeként született meg (pl.: Első Európai Egyezmény és Egyezmény az Európai Unióról) 41 NEMZETKÖZI JOG Az Európai Közösség történetében eddig 6 Kormányközi Konferencia került megrendezésre, ezek közül 4 1985 óta. A 6 Kormányközi Konferencia 1996 március 29-én kezdődött, és 1997 június 16-17-én az amszterdami Európa Tanács ülésén az Amszterdami Egyezménnyel zárult. Külügyminiszteri szinten rendszeres találkozókat tartottak általában havonta egyszer. Az előkészületi munkát egy csoport végezte, mely minden egyes tagállam

külügyminiszterének képviselőjéből, valamint az intézményi feladatokért felelős Bizottsági Tagból állt. A csoportot a Tanács Titkársága látta el feladatokkal. A konferencia alatt az Európa Parlamentet folyamatosan tájékoztatták a tárgyalások menetéről, amikor pedig szükségét látta, lehetősége volt nézeteit előterjeszteni az összes témában. Római Szerződések: 6 európai ország - Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - kormányfője írta alá az olasz fővárosban 1957. március 25-én Az első szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) vagy közismertebb nevén a Közös Piacot. Preambulumában emlékeztetnek az Európa építés történelmi és politikai céljára: "Eltökélt szándékuk, hogy lerakják az alapjait egy egyre szorosabb Uniónak az európai népek között.eltávolítva az Európát megosztó korlátokat" Elhatározott szándékuk,

hogy "megőrzik a békét és a szabadságot". A második szerződés megteremtette az Európai Atomenergia Közösséget azzal a céllal, hogy megteremtse egy hatalmas atomenergia ipar fejlődésének feltételeit, és növelje az európai energiatermelést. A Tanács az az európai intézmény, ahol a tagállamok kormányai képviseltetik magukat. Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A döntéshozatal vezető intézménye a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a rendőrségi és bírósági büntetőjogi együttműködés terén. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja (pl ha a közösségi agrárpolitikáról születnek döntések, akkor a 15 mezőgazdasági miniszter). A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam 6 hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és

Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.) Döntéshozatal a Tanácsban: A Szerződések előírják, hogy a Tanács mely eljárási ügyekben hozhat döntést egyhangúlag, minősített vagy egyszerű többséggel. Egyhangú döntésre (azaz minden tagállam beleegyezésére, esetleg tartózkodására) van szükség olyan fontos kérdésekben, amelyek az Unió fejlődését jelentősen befolyásolja. Ilyen pl a közös kül- és biztonságpolitika, a rendőrségi és bírósági büntetőjogi együttműködés, a menekült- és bevándorlási politika, a gazdasági és szociális kohéziós politika és az adózás. Más szóval, ezeken a területeken minden tagállam megvétózhatja az európai intézkedésekről hozott döntéseket. A minősített többségi szavazás során, amelyet a legfontosabb Uniós politikák (pl. a belső piac kiteljesítése) esetében alkalmaznak, minden tagállam egy bizonyos számú szavazattal rendelkezik, amelyek súlyozása tükrözi, hogy a

tagállamok az Unió egyenjogú tagjai, de lakosságuk szempontjából különböznek. A jelenlegi rendszerben összesen 87 szavazat van: a 4 legnagyobb országnak 10-10, a legkevesebb lakossal rendelkezőknek 2-2. A minősített többséghez 62 szavazat, azaz a szavazatok 71,26 %-a szükséges. A Nizzai Szerződés által bevezetett változások: Egy közel 30 tagot számláló Unióban rendkívül nehéz lenne egyhangú döntéseket hozni. Fennállna a veszély, hogy az EU „megbénul”, nem képes cselekedni. A nizzai reform ezért csökkentette azon kérdéskörök számát, amelyek esetében a tagállamok megvétózhatják a döntést. A Nizzai Szerződés ratifikációját követően a Szerződés 30 olyan cikkelyéről, amelyhez korábban egyhangú szavazásra volt szükség, minősített többséggel is döntéseket lehet majd hozni. 42 NEMZETKÖZI JOG A közösségi politikák esetében a Nizzai Szerződés további 10 területen teszi lehetővé a minősített

többségi döntéshozatalt. Ide tartozik pl a polgárjogi bírósági együttműködés és elméletben a szolgáltatásokra vagy szellemi tulajdonra vonatkozó kereskedelmi megállapodások. SZEMÉLYEK: Jean Monnet (1888-1979) Cognac-i szeszt gyártó és forgalmazó családban született. 18 éves korától a családi vállalkozás ügynöke az angolszász világban. 1914-ben megbízatást kap a hadtáp megszervezésére Angliával 1919-ben a Nemzetek Szövetségének helyettes főtitkára, amelyről rövidesen lemond és visszatér az üzleti életbe. Az Egyesült Államokban, Kínában és más országokban tevékenykedik Aktív résztvevője a lengyel és román pénzügyi stabilizációnak az 1920-as években. 1940-ben megkísérli tető alá hozni Franciaország és Anglia Unióját. Később meghatározó szerepe lesz az amerikai fegyverkezési program (Victory Program) megszervezésében. Algírban csatlakozik de Gaulle-hoz és ellátási biztos lesz a Francia Nemzeti

Felszabadító Bizottságban. A Felszabaduláskor de Gaulle megbízza a francia modernizációs terv kidolgozásával. Ő a kezdeményezője a 1950 május 9-i Schuman-nyilatkozatnak, majd első elnöke a ESZAK Főhatóságának 1952 és 1955 között. Az európai egyesülési folyamat meggyorsítása érdekében 1955-ben megalapította az Akcióbizottság az Európai Egyesült Államokért nevű szervezetet. Hamvai születésének századik évfordulóján átkerültek a Pantheonba. Robert Schuman (1886-1963) Luxemburgban nevelkedett lotaringiai származású, aki tanulmányait német egyetemeken végezte és az akkor Németországhoz tartozó Metzben 1912-től ügyvédként dolgozott. A hívő katolikust 1919-ben Moselle képviselőjévé választják. 1924 és 1939 között a Népi demokraták frakciójának tagjaként parlamenti képviselő. Antikommunista, de habozás nélkül elítéli a nácik rasszizmusát és antiszemitizmusát. 1940-ben tagja a rövid életű Reynaud

kabinetnek, megszavazza a teljhatalmat Pétain-nek. 1940-ben a Gestapo letartóztatja, de 1942-ben megszökik Alapítója a kereszténydemokrata Köztársasági Népi Mozgalomnak (MRP) és 1945-től 1962-ig tagja a nemzetgyűlésnek. 1947-ben miniszterelnök, 1948 és 1952 között külügyminiszter Ő a híres Nyilatkozat közzétevője 1950-ben. 1959-től haláláig az Európa Parlament elnöke Konrad Adenauer (1876-1967) Kölnben született, katolikus nevelésben részesült és jogi tanulmányokat folytatott. 1917 és 1933 között Köln polgármestere. A nácik letartóztatták, és házi őrizetben tartották, de nem volt hajlandó együttműködni velük. Az Egyesült Államokba távozott A háború után megalapította a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és újra Köln polgármestere. A Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja 1949-től 1963-ig. 1963 január 23-án de Gaulle-lal aláírta a két ország kibékülését szentesítő Elysée szerződést. Alcide

de Gasperi (1881-1954) Az 1919-ben olasz tartománnyá lett Tridentből származik, Bécsben végezte tanulmányait és újságíró lett, majd az osztrák parlamentben Trident képviselője. A háború után a katolikus Olasz Néppárt tagja, később elnöke, majd az olasz parlamentben képviselő. A fasizmus ellenfele s ezért 1926-ban bebörtönzik. Vatikánba menekült A Felszabaduláskor az Olasz Kereszténydemokrácia vezetője, 1945 és 1953 között miniszterelnök. Az Európa Tanács alapító tagja. Vizsgán: igaz-hamis állítások beazonosítása, kb. 25 db, valamint rövid esszé kérdések 43