Gazdasági Ismeretek | Minőségbiztosítás » Minőségmenedzsment kérdések és válaszok

A minőség, mint vezetési filozófia, TQM 1. A vevői alapú minőségértelmezés: -Azt fejezi ki, hogy a forgalomban lévő termék mennyire elégíti ki az összes fogyasztó érdekeit. -Azt fejezi ki, hogy a forgalomban lévő termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztói kör igényeit. -Azt fejezi ki, hogy a termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztói kör igényeit. 2. A TQM kiterjed: -A termék/szolgáltatás minőségét érintő pénzügyi, logisztikai és menedzsment feladatokra. -A termék/szolgáltatás minőségét érintő logisztikai és marketing feladatokra. -A termék/szolgáltatás minőségét érintő valamennyi tevékenységre. 3. Azért fontos a teljes körű minőség, mert: -A fogyasztót (vevőt) a teljes körű minőséggel lehet megszerezni és megtartani. -A tulajdonosok elfogadják a gazdaság új kihívásait. -A menedzsment alkalmazni tudja a korszerű vezetési filozófiákat. 4. A teljes körű

minőségirányítás jelenti: -A vállalatvezetés egy folyamatát, egy irányítási koncepcióját. -A tulajdonosok és az egyéb külső érintettek összhangját. -A vállalatvezetés egy menedzsment módszerét, vezetési filozófiáját. 5. A gyártói alapú minőségértelmezés: -Tulajdonság, amelyet a gyártó a vállalat erősségeivel képes előállítani. -Tulajdonságösszesség, amelyeket a gyártó a meglévő adottságaival, az adott környezeti feltételek mellett elő tud állítani. -Tulajdonságösszesség, amelyet a gyártó a tulajdonosok útmutatása alapján, a lehetőségekre támaszkodva elő tud állítani. 1 6. Mit jut eszébe Dr W Edwards Demingről? -A minőségmenedzsment szakértője, a 6 lépéses folyamatjavítási módszer kidolgozója. -A Németalföldi Minőségi Akadémia elnöke, koncepcióit a minőségről 14 pontban foglalta össze. -A minőségmenedzsment egyik legnagyobb szakértője. Koncepcióit a minőségről 14 pontban foglalta

össze. 7. A TQM alapelvei közé tartozik: -A problémamegoldás és a folyamatos javítás eszköze a tényadatokra alapozott statisztikai oknyomozás. -A problémamegoldás eszköze a hatékony kommunikáció. -A problémamegoldás és a folyamatos javítás eszköze a trendszámítás és a valószínűs égszámítás. 8. A fogyasztói megelégedettséghez olyan szolgáltatásokat/termékeket kell a piacra vinni, amelyek: -Megfelelnek a társadalmi jogszabályoknak, a vállalat saját előírásainak és a tisztességes verseny szabályainak. -Egy jól meghatározott igényt elégítenek ki, teljesítik a fogyasztói elvárásokat, megfelelnek a szabvány-követelményeknek -Megfelelnek a társadalom jogszabályainak, áruk és mennyiségük versenyképes, nyereséggel gyárthatók. 9. Az ISO 9000:2000 alapú minőségértelmezés: -Megfelel a törvényi előírásoknak és a vevők igényeinek a termék. -A minőség tulajdonságok és jellemzők összessége, amelyek kifejezett

és elvárható igényeket elégítenek ki. -Tulajdonságok összessége, amelyek kifejezik a fogyasztói igényeket és a szabványkövetelményeket. 10.Egy vállalkozást sikeressé tesz: -A fogyasztói érzékenység, a piacérzékenység. -Az a képesség, amivel a tulajdonosok arra ösztönzik a menedzsmentet, hogy a nyereségesség a legfontosabb. -Az a képesség, amivel a vezetés az alkalmazottait arra ösztönzi, hogy kiváló minőséget és értéket hozzanak létre a fogyasztó számára. 2 11. A TQM megvalósításához szükséges: -A 3L-et alkalmazó alkalmas vezetés. -Jó szakembergárda és alkalmas vezetés. -A tulajdonosok élethosszig tartó tanulása. 12. A TQM alapelvei közé tartozik: -Üzleti siker a tulajdonosok, a menedzsment és a fogyasztók összhangjával érhető el. -Üzleti siker a menedzsment korszerű szemléletével érhető el. -Üzleti siker csak a fogyasztók (vevők) igényeinek megismerésével és kielégítésével érhető el. 13.Az

üzleti siker alapja: -A tulajdonosok és a menedzsment összhangja. -A teljes körű fogyasztói (vevői) megelégedettség. -Csak a fogyasztói igények szem előtt tartása. 14.A TQM alapelvei közé tartozik: -A minőség megvalósításában az irányadó feladat a fogyasztók visszajelzése. -A minőség megvalósításában az irányadó feladat a vezetésé. -A minőség megvalósítását a tulajdonosok, a menedzsment és a fogyasztók kezdeményezik. 15.A szabvány alapú minőségértelmezés: -A termék azon tulajdonsága, hogy mennyire felel meg a szokványoknak. -A termék azon tulajdonsága, hogy mennyire felel meg a vállalat által előírt követelményeknek. -A termék azon tulajdonsága, hogy mennyire felel meg a vonatkozó szabvány-követelményeknek. 3 TQM, a teljes körű minőségirányítás 1. A Controllingnak hatékony eszköze van a TQM-hez -Igen, mert a Controlling az egyik legfontosabb menedzsmenti kompetencia. -Igen, mert a Controlling is egy

vezetési filozófia. -Igen, mert az eredmények és a célok elemző összehasonlításában szerepe van. 2. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között: -A menedzsmentnek optimális szervezeti felépítést kell megvalósítania. -Meg kell határozni a termékre/szolgáltatásra vonatkozó igényt. -Értékelni és minősíteni kell a folyamatokat. 3. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés feladatai közé tartozik: -A minőség, mint jövőkép kialakítása. -A minőségszemlélet beépítése a vállalati stratégiába. -Az emberi erőforrások maximális kihasználása 4. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés feladatai közé tartozik: -Az információk tudatos megosztása. -A tulajdonosok meggyőzése a 3L-ről. -A folyamatos nyereségre való törekvés. 5. Azért kell a termékre/szolgáltatásra vonatkozó igényt meghatározni, mert: -A vevők igénylik az információkat. -A tulajdonosok és

a menedzsment harmóniára törekszik a fogyasztókkal (vevőkkel). -A vevő igényei szerint kell dolgozni és fejleszteni. 6. A minőséglánc/minőséghurok: -A fejlesztési folyamatoktól indul ki és a vevőszolgálatig tart. -A piacról indul ki, és a piacon záródik. -A tervezési folyamatoktól indul ki és az újrafelhasználásig tart. 4 7. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között: -A tulajdonosoknak és a menedzsmentnek folyamatos tréninglehetőségeket kell biztosítani. -A feladatokat folyamatokká kell szervezni. -Mérni kell az eredményeket és összehasonlítani a célokkal. 8. Azért kell értékelni és minősíteni a folyamatokat, mert: -Ez a menedzsment stratégiai feladata. -Ez tulajdonosi és menedzsmenti elvárás. -Így kapunk összehasonlítási alapot a folyamatok további javításához. 9. Az emberi erőforrásokat azért kell feltárni, és tudatosan fejleszteni, mert: -Így lehetséges a hatékony folyamatjavítás.

-Csak így lehetséges a kiváló szervezeti kultúra megvalósítása. -Kizárólag csak így lehetséges a minőség, mint jövőkép kialakítása. 10. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között: -Meg kell határozni, hogy a folyamatokban kinek mit és milyen felelősséggel kell tenni. -A fogyasztói információkat vissza kell csatolni. -Be kell vonni a fogyasztókat az elemzésekbe. 11. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés feladatai közé tartozik: -A rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása. -A "szőnyeg alá söprés" problematikájának kikerülése. -Fegyelem és jó munkahangulat kialakítása. 12. Azért kell az igényeket lefordítani konkrét műszaki, szervezési, oktatási célokra, feladatokra, mert: -Azok így lesznek alkalmasak a folyamatos javításra és az innovációs feladatokra. -Így láthatóak a fogyasztói trendek és a piacok. -A menedzsment így képes a tudásának

korszerűsítésére. 5 13. A munkatársaknak azért van szüksége munkaeszközökre, munkamódszerekre, ismeretekre, hatáskörre, mert: -Feladataikat örömmel végezzék. -Megfeleljenek a munkaszerződés előírásainak. -Feladataikat szakszerűen és felelősséggel ellássák. 14. A felelősség kérdése azért fontos: -Egyik válasz sem helyes. -Mert szerepelnie kell a munkaszerződésekben. -Mert ez egy lehetséges motivációs eszköz. -Mert ennek segítségével tudja a vezetés a helyes döntéseket meghozni. 15. A minőséglánc/minőséghurok területe: -K+F, megvalósítás és újrahasznosítás. -Fejlesztés, megvalósítás és felhasználás. -Fejlesztés, gyártás/szolgáltatás és vevőgondozás. Minőséget meghatározó tényezők, folyamatjavítás 1. A folyamatmenedzselés összetevői az alábbiak is: -Tervezés, mérés, javítás. -Gazda kijelölése, ellenőrzés, optimalizálás. -Motiválás, értékelés, dokumentálás. 2. A munkacsoport:

-Akik a munkakörüknek megfelelő feladatokat végzik. -Akik az adott funkcionális területre vannak beosztva. -Akik az adott folyamatban dolgoznak, hogy megvalósítsák a kívánt terméket/szolgáltatást. 3. A munka minőségének kapcsán beszélhetünk: -Technikai-, eljárás- és szociális minőségről. -Az alkalmazott gépek, berendezések minőségéről. -A munkatársak munkavégzésének minőségéről. 6 4. A TQM a minőség javítását: -A szervezet valamennyi folyamatának javításával éri el. -A kulcsfontosságú folyamatok megtalálásával éri el. -A megelőzéssel és a kulcsfontosságú folyamatok szisztematikus javításával éri el. 5. A kulcsfontosságú folyamatok meghatározásához a következő kérdések is szükségesek: -Mely folyamatok rejtik leginkább a javítás lehetőségét? -Mely folyamatok vannak leginkább szem előtt? -Mely termékek/szolgáltatások a legfontosabbak a fogyasztók (vevők) számára? 6. A minőséggel kapcsolatos

általánosan előírt igények az alábbiak is: -Környezeti igények, energetikai igények. -Energetikai igények, környezeti igények, szociológiai igények. -Személyi igények, biztonsági igények. 7. Minőséggel kapcsolatos felhasználási területek az alábbiak is: -Használhatóság, készenlét. -Kedvező ár/minőség hányados. -Trendkövetés, divat, hatékonyság. 8. Azok a kulcsfontosságú folyamatok: -Amelyek mindig szem előtt vannak és optimálisak. -Amelyek a legterjedelmesebbek. -Egyik válasz sem helyes. -Amelyeket a menedzsment annak ítél. 9. A folyamat: -Mérhető bemeneti jellemzőket változtat eladható végtermékekké. -Mérhető bemeneti jellemzőket változtat nyereséges termékekké. -Mérhető bemeneti jellemzőket változtat mérhető végtermékekké. 10. A folyamatgazda: -Az a személy, akinek feladata a folyamatjavítás. -Az a személy, aki felelős a folyamatok működéséért és annak javításáért. -Az a személy, aki irányítja a

folyamatokat. 11. A minőséget az alábbi tényezők is meghatározzák: -A fogyasztók (vevők), az állam, a versenytársak. -A munkatársak, alkalmazottak. -A piac, a szállítók, a tulajdonosok, az ökológia. 7 12. A termék minősége kapcsán beszélünk: -Konstrukciós-, kivitelezői- és használati minőségről. -Konstrukciós-, használati- és fogyasztói minőségről. -Kivitelezői-, használati- és vevői minőségről. 13. A megfelelő dolgok mérésének elmulasztása azért is: -Hiba, mert mérés nélkül nincs alap a folyamatos javításhoz. -Nem hiba, mert van, ami nem mérhető. -Hiba, mert mérés nélkül nem tudjuk értékelni a teljesítményt. 14. A vevőkkel kapcsolatos információcserében az alábbiak is szerepelnek: -Az elégedettség. -Az igények. -A reklámozás. 15. Meddig érdemes egy adott folyamatot javítani? -Amíg egyenszilárdságú nem lesz a szervezet. -Mindig érdemes. - Amíg a javított folyamat hozadéka nagyobb, mint a

folyamatjavítás ráfordítása. Folyamatjavítási modell, teljesítménymérés 1. A folyamat azonosításának lehetséges eszközei: -Folyamatábra. -Hisztogram. -Hipotézisvizsgálat, indexvizsgálat, regresszió számítás. 2. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is: -Az új és eredményes megoldások kulcsfolyamattá szervezése. -Az új és eredményes megoldások gyakorlati alkalmazása. -Az új megoldások kifejlesztése, vizsgálata. 3. A végtermék szintjének „hangjai”: -A közvélemény "hangja" és a folyamat (teljesítőképesség) "hangja". -A vevő (igények) "hangja" és a folyamat (teljesítőképesség) "hangja". -A vevő (igények) "hangja" és az erőforrások (erősségek) "hangja". 8 4. A teljesítmény mérésének szintjei: -A folyamat, az igények és a végeredmény szintje. -A végeredmény, a végtermék és a folyamat szintje. -Az elégedettség, a

teljesítőképesség és a folyamat szintje. 5. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyek segítenek a folyamatok megértéséhez? -Értjük-e a teljesítmény-eltérések forrásait? -Megtaláltuk-e az elvárások forrásait? -Diagnosztizáltuk-e az eredendő okokat? 6. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell egyetemes érvényű megközelítési módot tükröz: -Igen, mert alapvetően a termelő szektor folyamataira alkalmazható. -Igen, mert alkalmazható bármilyen műveletre és bármilyen rendszerben. -Igen, mert a marketing, a menedzsment és a logisztika stratégiai megközelítésmódjára ad lehetőséget. 7. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is: -A kulcsfolyamatok azonosítása és a folyamatgazda kijelölése. -A probléma definiálása a folyamat összefüggésében. -A folyamat azonosítása és dokumentálása. 8. A folyamat azonosításának lehetséges eszközei: -Paretó-elemzés. -Ok-okozati elemzés. -Trendszámítás. 9. A 6 lépcsős

folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is: -A teljesítmény mérése. -A hatékonyság és a jövedelemteremtő-képesség mérése. -Az eredendő okok megtalálása, a miértek megértése. 10. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell egyetemleges alkalmazása? -Mert a folyamatok alapvetően beépíthetők a vállalati stratégiába. -Mert a folyamatok alapvetően megérthetők, még mielőtt megkísérelnénk javítani azokat. -Mert a menedzsment stratégiai szemléletét viszi a gyakorlatba. 9 11. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyek segítenek a folyamatok megértéséhez? -Elkülönítettük-e a létfontosságú keveset az érdektelen soktól? -Megtaláltuk-e az okok 80%-át problémáink 20%-ára? -Diagnosztizáltuk-e a kulcsfontosságú folyamatainkat? 12. Az alábbi kérdések közül melyek a szüntelen folyamatjavításhoz felteendő kérdések? -Melyek a javítandó folyamatok? -Milyen jó/rossz a folyamatok teljesítménye? -Miért olyan jó/rossz a

folyamatok teljesítménye? 13. Miért dolgozták ki a 6 lépcsős folyamatjavítási modellt? -Azért, hogy a korszerű minőségi módszerek beépülhessenek a vállalati stratégiába. -Azért, hogy áthidalják a szakadékot a termelő és a nem-termelő szektorok minőségi módszerei között. -Azért, mert az EU követelményrendszere indokolttá teszi. 14. A folyamatjavítási megoldási modellek gyakorlatba ültetése többek között azt is jelenti, hogy: -Jutalmazzuk a folyamatjavításban aktívan résztvevőket. -Módosítunk a vállalati stratégián. -Dokumentáljuk a rendszer változásait. 15. A folyamatok javításakor az eredendő ok: -Mindig a stratégiával összefüggő problémák létfontosságú, alapvető oka. -Mindig egy a létfontosságú kevés ok közül. -Lehet egy a létfontosságú kevés ok közül, de általában még ennél is mélyebb gyökerű. A vezetés minőség, a teljes vezetői elkötelezettség 1. A menedzserek azok: -Akik a küldetés

meghatározásával és a célok kitűzésével foglalkoznak. -Akik a konkrét szándékot és a konkrét célkitűzést határozzák meg. -Akik megfelelően csinálják a dolgokat, meghatározzák az értékeket, majd az üzletpolitikát is. 10 2. A munkatársak magatartását minőségorientált vezetés jövőjében az alábbiak is jellemzik: -Az együttműködés és a decentralizáltság. -A megtervezett karriertervek véghezvitele, az abban való aktív és folyamatjavító részvétel. -Az önrendelkezés. 3. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák: -A vezetés minősége annyi, mint érdeklődést kelteni, motiválni, a dolgok értelmét elmagyarázni. -A vezetés minősége annyi, mint a nyereségességre való folyamatos figyelem. -A vezetés minősége annyi, mint a munkatársak átfogó informálása. 4. Az alábbiak a jellemzői a jövőorientált vezetésnek: -Stratégiaorientáltság. -Minőségorientáltság. -Demokratikus vezetői stílus

orientáltság. 5. A vezetők azok: -Akik megfelelően csinálják a dolgokat, meghatározzák az értékeket, majd az üzletpolitikát is. -Akik megfelelően csinálják a dolgokat, meghatározzák az irányultságot/küldetést, majd a szélesebb értelemben vett szándékokat/célt is. -Akik a megfelelő dolgokat csinálják, meghatározzák az irányultságot/küldetést, majd a szélesebb értelemben vett szándékokat/célt is. 6. A vezető teljes elkötelezettségét jeleneti az, hogy: -A vezetői szerepnek megfelelő módon osztják szét a pénzforrásokat, ez a megvalósítás, a cselekedet. -Példát mutatva minőségi munkavégzésből kiváló szervezeti kultúrát alakítanak ki. -Mindig képesek harmóniát teremteni a tulajdonosok, a célok és az erőforrások között. 11 7. A fejlődés döntő tényezője: -A vezető minőségszemléletű magatartása és a demokratikus vezetői stílus orientáltság. -A vezető minőségszemléletű magatartása és a hosszú

évek gyakorlata a változások kezeléséhez, előnnyé formálásához. -A vezető minőségszemléletű magatartása, a munka minőségének képviselete, a pénzforrások minőséget javító elosztása. 8. A vezetés minőségéhez követendő irányelvként lehet megjelölni az alábbiakat is: -A vezetők tudjanak köszönetet mondani. -A vezetők legyenek bizalomkeltők. -A vezetők legyenek képesek a munkavégzés minőségét minden folyamatban bemutatni. 9. Az átfogó értelemben vett munkaminőség társadalmi minőségi összetevője jelenti az alábbiakat is: -Vezetői magatartás. -Személyes munkamódszerek. -Tanulási készség és képesség. 10. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák: -A vezetés minősége annyi, mint a lehetőségekhez képest legjobban megengedni, hogy mindenki a számára leginkább megfelelő kulcsfolyamatban dolgozzon. -A vezetés minősége annyi, mint engedni, hogy a munkatársak önállóan és felelősségteljesen

dolgozzanak. -A vezetés minősége annyi, mint ösztönzés a vállalattal való azonosulásra. 11. A vezetés minősége: -Többek között jelenti a baráti hangulatú kommunikációt, az együttműködést, a buzdítást és az anyagi motiváció alkalmazását. -Kölcsönösen összefüggő elemekből álló rendszert alkot. -Önállóan mérhető, független a munkatársaktól, beosztottaktól. 12. A vezetés minőségéhez követendő irányelvként lehet megjelölni az alábbiakat is: -A vezetők erőforrásként, segítőként álljanak a munkatársaik mellett. -A vezetők a döntéseiket adatokra alapozzák. -A vezetők alakítsák át a lehetőségeket erősségekké. 12 13. A vezetés minőségéhez követendő irányelvként lehet megjelölni az alábbiakat is: -A vezetők elkötelezettségre neveljenek, közvetett módon, elsősorban a saját példamutatásukon keresztül. -A vezetők legyenek a kulcsfolyamatok gazdái. -A vezetők aktívan kapcsolódjanak be a

folyamatokba. 14. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák: -A vezetés minősége annyi, mint a tanulási folyamatokat ösztönözni, támogatni, a tudásmenedzsmentet megvalósítani. -A vezetés minősége annyi, mint megtalálni a leghatásosabb anyagi jellegű motivációt és azt alkalmazni. -A vezetés minősége annyi, mint a problémákat közösen megoldani, a csapatmunkát lehetővé tenni. 15. Az átfogó értelemben vett munkaminőség társadalmi minőségi összetevője jelenti az alábbiakat is: -Műszaki minőség. -Eljárás/módszer minőség. -Munkafolyamatok minősége. Benchmarking, reenginering 1. A benchmarking eredményeként dönthetünk a következők szerint: -Pontosan lemásoljuk a piacvezető folyamatait. -Lépésenként fejlesztünk/javítunk folyamatos tanulás mellett. -Radikálisan változtatunk, a korábbiakat felborítva. 2. A benchmarking folyamatokban az alábbiak is biztosan szerepelnek: -Mi legyen a vonatkoztatási alap? -Mit

mérjünk és hogyan mérjünk? -Mit kezdünk a megszerzett információkkal, eredményekkel? 3. A reenginering az alábbiakat is biztosan radikálisan átalakíthatja: -A vezetési rendszereket és az értékrendet. -A teljes körű fogyasztói megelégedettséget. -A szervezeti kultúrát. 13 4. A reenginering által megcélzott feladat: -A minőségjavítás a vállalat valamennyi folyamatában és a vezetés hatékonyságában. -A szervezet dinamikus mozgásban tartása. -A tulajdonosoknak tetsző létszámcsökkentés. 5. A benchmarking alkalmazhatósága: -Dominánsan a termelési/szolgáltatási folyamatokra. -A vállalat valamennyi folyamatának hatékonyabbá tétele. -Legnagyobb hatékonyságát a marketing és a logisztika területén éri el. 6. Hogyan történik a benchmarking? -A megszerzett információk alapján döntünk a további üzletpolitikáról. -A megszerzett információkat beépítjük a vállalati stratégiába. -A megszerzett információk alapján

dönteni kell: mit és hogyan változtassunk. 7. A reenginering: -Radikális változást hoz, de nem hatol a gyökerekig. -Dinamikus és radikális változást eredményez. -Dinamikus változást és tanuló szervezetet eredményez. 8. Etikus gyakorlat e benchmarking? -Igen, ha biztosítjuk a legális és etikus eljárásokat. -A mai gazdasági életben ez már nem lehet kérdés. -Igen, hiszen a konferenciákon, tanácskozásokon úgyis minden megtudható. 9. A benchmarking: -Nem más, mint egyszerű lemásolása a piacvezető versenytársnak. -Nem más, mint a Kutatás és Fejlesztés feladása. -Nem más, mint a mieinknél lényegesen jobb megoldások folyamatos keresése és alkalmazása versenyképességünk növelésének érdekében. 10. A reenginering összefügg a folyamatjavítással: -Igen, mert a teljesítménnyel kapcsolatos problémák eredendő okainak megkereséséről szól. -Nem, mert attól teljesen különböző folyamatokra koncentrál. -Igen, mert ez is

körfolyamat. 14 11. A benchmarking folyamat egyik domináns előnye: -Fokozhatjuk erősségeinket és lehetőségeinket. -Versenyképességünk javítása érdekében átvehetjük a piacvezetők valamennyi módszerét. -Összehasonlíthatjuk saját eredményeinket a versenytársakéval. 12. A reenginering alapvetően: -Team-munka, hiszen a tevékenységek elemzéséhez és az értékteremtés controllingjához jól jön a team szinergikus hatása. -Külső szakértői munka, mert speciális ismereteket igényel. -A menedzsment feladata a stratégia alkotás folyamatában. 13. A benchmarking filozófia: -Nem egyszeri feladat, hanem folyamatos. -Bizonyos gyakorisággal célszerű alkalmazni az optimális hatékonyság és a megkövetelt etikus viselkedés érdekében. -Addig célszerű alkalmazni folyamatosan, amíg át nem vesszük a piacvezető szerepét. 14. A reenginering fontos jellemzője: -A változtatás ráfordítás igénye. -A változtatásra eső időtartam. -A

változtatás emberi erőforrás szükséglete. 15. A reenginering legfontosabb területe: -Alapvetően a kulcsfontosságú folyamatok. -A folyamat a szállítóktól a vevőkig, melyek mentén értékek keletkeznek és ráfordítások keletkeznek. -A folyamat a fejlesztéstől a vevőgondozásig. A minőség-biztosítási szabványrendszer 1. Mikor alkalmazzuk a teljes minőségláncot/minőséghurkot lefedő minőségbiztosítási modellt? -A legnagyobb, kizárólag kereskedéssel foglalkozó cégeknél -A piacvezető, kizárólag termeléssel foglalkozó vállalatoknál. -Amikor külön szeretnénk hangsúlyozni azt is, hogy a minőségbiztosítás még a kutatás és fejlesztés területeire is kiterjed. 15 2. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is: -A szinergikusan működő csapatok és az EQ harmóniája -Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal. -Rendszerszemlélet az irányításban. 3. Az ISO 9000: 2000

szabványsorozatot alkalmazó vállalatok: -Tudatosan törekednek arra, hogy a kulcsfolyamatokkal elégedettek legyenek a tulajdonosok. -Tudatosan törekednek arra, hogy minden feladatot automatizáljanak, "bolondbiztossá" tegyenek. -Tudatosan törekednek arra, hogy a termékek/szolgáltatások előállítása során minden feladatot felügyelt folyamatok által végezzenek. 4. Mely részekből épül fel a PCDA ciklus, vagy más néven a Deming kerék? -Tervezni-Végrahajtani-Ellenőrizni-Intézkedni. -Pénzügyi-Végrahajtási-Cserélhatőségi-Allokációs -Pénzügyi-Dologi-Cserélhetőségi-Alkalmazási 5. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat alapelvei között találjuk a következőket is: -Az értékteremtő folyamatot érintő minden intézkedésről kielégítő dokumentáció készüljön. -Az értékteremtő folyamatot érintő minden intézkedés megfelelően tervezett és szabályozott legyen. -Az értékteremtő folyamat minden intézkedése orientáltságában

a demokratikus vezetői stílust valósítsa meg. 6. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is: -Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a fogyasztókkal. -Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a stakeholderekkel. -Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal. 7. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is -Folyamatszemléletű vezetői megközelítés. -Minden esetben a mátrix szervezeti forma. -Egymástól teljesen különálló modell-halmazok képzése. 16 8. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat a következő feltételekre is épít: -A vállalat tudatosan szervezett módon törekszik a vevők igényeinek megértésére és kielégítésére. -A vállalat tudatosan szervezett módon törekszik a kiváló vállalati kultúra kiépítésére. -A vállalat tudatosan szervezett módon törekszik gazdaságosságának javítására és a veszteségek elkerülésére. 9. Az ISO 9000: 2000

szabványsorozat miből indul ki? -Abból a tapasztalatból, hogy a megfelelő nyereségesség eléréséhez a tulajdonosoknak minőségorientáltnak kell lenni. -Abból a tapasztalatból, hogy a követelményrendszerben meghatározott tevékenységek hiánya, vagy nem megfelelő szabályozottsága problémákat okozhat az értékteremtés folyamatában. -Abból a tapasztalatból, hogy a tüneteket problémák okozzák, s problémák között biztosan van egy eredendő ok. 10. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat céljai között találjuk a következőket is: -Az értékteremtő folyamatoknál az esetleges problémákat stratégiaorientáltan, gyorsan és a veszélyek átalakításával oldják meg. -Az értékteremtő folyamatoknál az esetleges problémákat hatékony és gyors intézkedésekkel oldják meg. -Az értékteremtő folyamatoknál jól különítsék el a kulcsfontosságú folyamatokat és jelöljék ki a folyamatgazdát. 11. Az ISO 9000: 2000 szabványsorozat

megvalósítása azt is jelenti, hogy az értékteremtő folyamatok tevékenységei között többek között: -Előírt mennyiségben elvégezhetők legyenek. -Előírt minőségben elvégezhetők legyenek. -Ellenőrizhetők, számon kérhetők és rekonstruálhatók legyenek. 12. Az ISO 9000: 2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik: -Az eddigi minőségbiztosítási modelljelölések (ISO 9001; ISO 9002; ISO 9003) helyett az ISO 9003: 2000 a használatos jelölés. -Továbbra is használatosak az ISO 9001; ISO 9002; ISO 9003 modelljelölések. -ISO 9001: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 17 13. Az ISO 9000: 2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik: -Az eddigi minőségbiztosítási irányelvek jelölés (ISO 9004-1.4) helyett az ISO 9003:2003 a használatos jelölés. -ISO 9000: 2000 minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár -A minőségbiztosítási irányelvek nem képezik a rendszer részét.

14. Az Európai Minőségügyi Díj: -Minőségügyi önértékelésre épül, vizsgálva az erősségeket és a lehetőségeket. -Nem épül önértékelésre, kizárólag egy független szakbizottság értékel. -Minőségügyi önértékelésre épül, vizsgálva az adottságokat és az eredményeket. 15. Az ISO 9000: 2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik: -Az ISO 8402 szakszótár, fogalom meghatározás már nem az ISO része. -ISO 9004: 2000 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez. -A korábban használatos ISO 8402 (fogalom meghatározások) és ISO 9000-1 (ajánlások) helyett az ISO 9000: 2002 a használatos jelölés. A vállalati minőség-biztosítási rendszer 1. Mi a minőségbiztosítási rendszer célja? -Hogy a vállalat megfeleljen az EU követelményeinek. -A minőségre hatással lévő folyamatok, tevékenységek felügyelete, szabályozása, és az eljárások dokumentálása. -A minőségre hatással

lévő folyamatok, tevékenységek felügyelete, szabályozása, valamint a menedzsment stratégiai éberségének fenntartása. 2. A minőség-biztosítási rendszer haszna: -Adminisztratív megfelelés az EU követelményeinek. -A vállalat belső fejlődését magasabb szintre állítja át. -Domináns a belső és a külső haszon összessége. 18 3. A minőség-biztosítási rendszer dokomentációi közé tartozhatnak: -Minőségbiztosítási kézikönyv. -Követelmény és igazolási dokumentációk -Munka és vizsgálati utasítások, eljárási utasítások. 4. A minőség-biztosítási rendszer meghatározása nem más, mint: -Az előnyök és a gyengeségek meghatározása. -A lehetőségek stratégiai befolyásolása. -Egy hatáselemzés, tényfeltárás, helyzetfelmérés, hogy "most milyen" a szervezet. 5. A minőség-biztosítási rendszer megvalósítása előtt az alábbi vezetői feladatok is vannak: -Minőségi célkitűzések meghatározása. -A

vállalat előtt álló lehetőségek és veszélyek befolyásolása. -Erőforrások biztosítása. 6. A minőség-biztosítási rendszer megvalósítása előtt az alábbi vezetői feladatok is vannak: -Minőségügyi filozófia meghatározása. -A vállalati erősségek meghatározása. -Alapelv-nyilatkozat. 7. Hogy kell megtervezni a minőség-biztosítási rendszert? -Úgy, hogy segítse a Controlling rendszert. -Úgy, hogy a megfelelő és folyamatos ellenőrzést gyakoroljon a minőséget befolyásoló minden tevékenység felett. -Úgy, hogy a minőséget befolyásoló tevékenységek kulcsfolyamatok legyenek. 8. A minőségterv az alábbiakat is tartalmazza: -Az (esetleges) módosítások rendszerét. -Az alkalmazandó eljárásokat. -Az elérendő minőségi célokat, a felelősséget és hatásköröket. 9. A minőség-biztosítási rendszer kialakítása nem más, mint: -Mint az összes folyamat dokumentálása. -Mint egy költség-hatékony "gyógyítás" annak

érdekében, hogy a szervezet állapota legalább ne romoljon. -Mint az, hogy minden folyamat a helyére kerüljön és azoknál pontos adminisztráció legyen. 19 10. A minőségtervezésnek mire kell koncentrálnia? -A vállalat logisztikai rendszerére és a kulcsfolyamatokra. -A vállalat kulcsfolyamataira. -A vállalati teljes rendszerre. 11. A minőségügyi célkitűzések: -Azonosak a szervezet stratégiai céljaival. -A ténylegesen elérendő célokat határozzák meg. -Kinyilvánított szándékok, irányelvek. 12. Milyen fázisai vannak a minőség-biztosítási rendszer megvalósításának? -A meghatározás, a megvalósítás, valamint a felülvizsgálat és a javítás. -Kiindulás, megvalósítás, tanúsítás. -Kiindulás, tervezés, megvalósítás, tanúsítás. 13. A minőség-biztosítási kézikönyv legfontosabb feladat: -A vezetői feladatok dokumentálása, a dokumentációs rendszer bemutatása, az érvényesség meghatározása. -A menedzsment

feladatainak rögzítése. -Alapbizonylatul szolgáljon a rendszer tervezéséhez. 14. A minőségügyi irányelvek: -A minőségfilozófiában meghatározott elveket fordítja le az irányítás alapelveire. -A közös cél deklarációja. -A folyamatjavításhoz kapcsolódó közös célok. 15. A minőségpolitika: -Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, hivatalosan kinyilvánított szándéka és irányvonala. -A "mit tesz a vezetés" kérdésének megválaszolása. -A közös cél, a közös vélemények és értékek deklarációja. 20