Történelem | Tanulmányok, esszék » Molnár Enikő - A nemezről

Molnár Enikő Kereskedelmi levelező II/A Minőségértékelés Ruházat A nemezről. Amivel összetéveszthető: Amikor egy darab nemezt az ember kezébe adunk tapogatják, fogdossák, s azt mondják: ez posztó. Van, aki azt is tudja, ebből van a székelyek harisnyája Igaz könnyen összetéveszthető vele, tapintása és felületén, a bolyhosság alapján. Tényleg olyan az új posztó, mint a nemez Azonban a posztó belseje elárulja a különbséget. Gyapjúfonalból áll és szövött Gyúrás révén összeugrik, más néven beavatódik s felülete, elrejti a különbséget. A posztócipő a cserge, a kaliba, a kötött kapca felülete mind hasonlít a nemezhez, de nem az. Ezek belseje mind fonalakból áll, amit előbb megkötnek, vagy megszőnek, de hogy erősebb legyen össze is, tömörítik. A nemez szó fája. Azon szavakból áll, amelyek különböző nyelven nemezt jelentenek. Ezeket az elmúlt 20 év alatt tárták fel. Bolgárul - Pszt Oroszul – Vojlok

Mongol – Eszgi Örményül – Tagik Tőrökül - Kecse Iráni – Nomod Oszt – Nemed Grúz – Nobodi Görög- Pillos Holland – Vilt Német – Filz Angol – Felt Svéd – Tova Francia – Fentró Kerd – Kalav Magyar emlékek: a juh és a birkatartás Kárpát medencei történetéből. Jelenleg Magyarországon 99 %- s a merinói birka aránya, a maradék 1 százalékon osztozik a racka és a cigája juh. Ezek a nagykunsági illetve a kiskunsági nemzeti parkban elvétve élnek, nagyobb számban, Erdélyben. A Kárpát medencében a következőképpen alakult a juh és a birka tenyésztése az idők folyamán. A leletek alapján a Kárpát medencében egyetlen fajtának tudható a juhtenyésztés kezdete. Ez feltehetően azonos a parlagi juhval. A középkorban kétféle juh élt hazánk területén, a parlagi és a racka juh. A racka juh a népvándorlás korában jelent meg. A hortobágyi rackát kizárólag a honfoglaló magyarok ősi állatának tekinteték.

Jellemzője a pödrött szarv, fekete és fehér színekben fordult elő. A cigája juh szülőföldje Kis-Ázsia, a törökök révén került hazánkba. Jellemzője szarvat csak a kosok viseltek, szintén fekete illetve fehér színűek voltak. Gyapja pehelyszálakból állt A merinói „aranygyapjas” juh a XVII. Század második felében terjedt el az európai kontinensen. Mária Terézia által, pedig 1773-ban Magyarországon is ismert lett A szőr és a gyapjú. A szőrszálak között van fedőszőr az állat pofáján, lábán, felszőr és ebszőr más helyeken. Ezek mind durvák nehezen festhetőek és nemezelhetők. A szőrök osztályozására német szabványokat használnak. A gyapjú finomságát mikroban adják meg, és betűvel jelölik. A legfinomabb gyapjú: A/B A közepest: B, B/C A durvát: C, D, E betűkkel. Varázslat, szertartás. Amikor a török törzsek uralkodó uralkodó főnökeiket megválasztották nemez szőnyegen emelték fel a magasba. Egy

császári választások a legkorábbi és legvilágosabb beszámolója a Pli Shih-ben, az Északi Dinasztiák évkönyveiben jelenik meg. Az észak kínai császár megválasztását a mongol nomádok szokásai alapján írják le, ugyanis ezek a területek ezen idő alatt (i.e 528) Kínai hódítás alatt álltak. A választási ceremónián a császárt két elő kellő főből álló csapat fekete színű nemezen emelte fel a magasba. Ez tulajdonképpen kettős felavatás volt: a császár engedelmességet fogadott az égieknek, az égiek, pedig ezt elfogadták. Az előkelőségek, pedig egy nemez lap alatt a császárnak fogadtak engedelmességet. Hasonlóféleképpen avatták fel 1206-ban Dzsingisz Kánt. A különböző törzsek különböző színű nemezszőnyeget használtak az avatáshoz. A mongolok a fehér nemezt részesítették előnyben, hittek a fehér szín erejében, ez egyben az előkelőségek jelképe volt. A nemezelődés elve, nemez készítés. A nemez

készítésnek több alapvető módszere van. A szappanos meleg vízzel való gyúrás módszere Észak Európában jellemző. Csak kisebb méretű tárgyak készülnek így Például kalap, kesztyű, harisnya, csizma. Ezt a módszert használják továbbá a tarsoly, kisebb tarisznya készítésekor. A forró vízzel való hengerelést a nagyméretű nemeztakarók készítésekor használják. Ennek eredete közép Ázsiába, Törökországba, Mongóliába vezet vissza. A forró vizes gyúrás említésekor eljuthatunk a nemez lényegéhez elvéhez. A fellazított gyapjú a víz, és a meleg gyúrás hatására összeáll. Egyszerűen minden kötő és ragasztó anyag nélkül összeáll. A szőrszálak felületén levő pikkelyek, mint a fenyőtobozé meleg hatására megnyílnak. Ez a kinyílás lúggal vagy savval meggyorsítható A megpuhult szálak a vizes melegben nyomkodás hatására mozogni kezdenek. A szálak egyre közelebb kerülnke egymáshoz, s a pikkelyek összeakadnak.

A nemez tehát összegubancolódott szőr Nemezlabda készítés. Egy 2-3 cm. átmérőjű labdához annyi gyapjú szükséges amennyit a markunkban el tudunk rejteni. Ez lesz a mag ezt rosszabb minőségű hulladékból is, készíthetjük Apró pihékre tépkedjük. Két tenyerünkből félgömböt formálva kézbe vesszük az anyagot, és laza gömbé alakítjuk. Majd 2-3 darab féltenyérnyi színes fátylat kell készíteni Kézmeleg vízzel és szappannal alaposan bedörzsölt kezünkkel a szőrgombocót gömbölyíteni. Kicsit összegyúrjuk, újra gömbölyítjük. Akkor jó éppen átitatódik, de összenyomva nem folyik belőle fölösleges víz. Ötperces gömbölygetés után beborítjuk a színes fátylakkal Ezek összefogják a magot, és szép felületet adnak a labdának. Újabb pár perces gömbölygetés után színes, vékony szálakból mintát tehetünk a labdára. Felhasznált irodalom: Nagy Mari – Vidák István: Nemezkészítés