Gazdasági Ismeretek | Marketing » Marketing alapfogalmak

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 8 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:202
Feltöltve:2010. szeptember 10
Méret:72 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

MARKETING ALAPFOGALMAK PIAC: A tényleges és lehetséges eladók és vevők összessége, valamint a köztük lévő üzleti kapcsolatok rendszere. PIAC KAPACITÁSA: A piac felvevőképességét jelenti, függetlenül a vásárlóerőtől. PIACPOTENCIÁL: Az elméleti kereslet maximuma. PIAC-VOLUMEN: Adott piacon adott termékből m eghatározott i dő alatt értékesített mennyiség. PIACI RÉSZESEDÉS azt mutatja meg, hogy a vizsgált cég a piaci volumenből mekkora részt h asított k i m agának. ( a v állalkozás t ényleges é rtékesítése é s a p iaci v olumen hányadosa) TÖKÉLETES VERSENY: Olyan piaci szituációt tételez f el, ahol sok eladó (többnyire kicsik) és számos vevő van jelen, de egyik eladó sincs abban a helyzetben, hogy uralhatná a piacot, vagy jelentősen befolyásolhatná az árakat. A piacon kínált termékek hasonlóak MONOPOLISZTIKUS VE RSENY: Sz ámos vevő és viszonylag s ok e ladó j ellemzi. A konkurenciaharc erős. Az eladók

megkülönböztetik termékeiket egymástól, ennek megfelelően különböző árakkal dolgoznak. OLIGOPÓLIUM: Csupán néhány eladó van jelen a p iacon, m ert a p iacra l épésnek korlátai vannak. A cégek ellenőrizni tudják egymást Óvatos piaci magatartás és gyakran ármegegyezés - jellemzi ezt a piaci szituációt. MONOPÓLIUM: Az a piaci szituáció, ahol egy eladó van jelen. Az eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az árakat. FOGYASZTÓI PIAC: Végső felhasználói piac, ahol egyének és háztartások jelennek meg vevőként, és a vásárlások a személyes szükségletek kielégítését szolgálják. FELHASZNÁLÓI ( termelői) P IAC: Ve vőit j ellemzően (g azdálkodó) s zervezetek a lkotják, melyek azért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy ezáltal további termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő. VlSZONTELADÓI (közvetítői) PIAC: Vevői olyan vállalatok és vállalkozások, akik összekapcsolják a t ermékek

fogyasztóit a z e lőállítókkal. A zzal a c éllal v ásárolnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy azokat - haszonnal - továbbértékesítsék. ÁLLAMI (kormányzati) PIAC: A piac résztvevői (hivatalok, költségvetési szervezetek, intézmények) t ermékek, szolgáltatások széles k örét vásárolják a k özösségi c élok kielégítésére. MARKETING: Egyrészt gondolkodásmódot jelent (marketing filozófia) másrészt pedig tevékenységek összehangolt re ndszerét j elenti, a mely m agában foglalja a p iaccal kapcsolatos teendők tervezésének, szervezésének és végrehajtásának összességét. MARKETING FILOZÓFIA: olyan -a vállalkozás egészét átható- piacra irányuló és a piacnak megfelelő üzletpolitika, szemléletmód, amelynek k özéppontjában a v evővel való azonosulás áll. MARKETING MENEDZSMENT: Az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését, árainak

kialakítását, értékesítésének megszervezését és eladásának ösztönzését a piaci környezettel és saját céljaival összhangba hozza. MARKETING MIX: A 4 P (termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, piacbefolyásolási politika), a marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja. FOGYASZTÓK: Azok az egyének vagy szükségleteik kielégítésére vásárolnak. háztartások, amelyek saját célra, saját SZÜKSÉGLET: O bjektív e redetű hiányérzet, amely f iziológiai é s p szichológiai e redetű lehet. MOTÍVUMOK: Indítékok, melyek aktiválják a szükségleteket, hogy cselekedjünk. REFERENCIACSOPORT: Azok a csoportok, amelyek az ember viselkedésére közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolnak. FORMÁLIS CSOPORT: A referenciacsoportok közül azok a csoportok, amelyekkel a kapcsolat többnyire nem folyamatos, másodlagos (pl. vallási, munkahelyi, szakmai csoportok). INFORMÁLIS CSOPORT: Elsődleges

referenciacsoportok, akikkel a kapcsolat folyamatos (pl. család, barátok) ORIENTÁCIÓS C SALÁD: A s zülőket j elenti, a honnan a v ásárló indíttatását k apja ( pl. vallási, politikai nézeteit, beállítódásához szükséges támpontokat). SZEMÉLYISÉG: Az egyén pszichológiai jellemzőinek összessége, mely jellemezhető, pl. az önbizalommal, dominanciára való törekvéssel, toleranciával, az alkalmazkodóképességgel. ÉNKÉP: Az egyén önmagáról alkotott komplex képe, véleménye. A termék és márkavásárlásnál f ontos, a hol agyártónak a t ényleges v agy a z i deális é nképhez k ell igazodnia. TANULÁS: Az ember egész életét végigkísérő tevékenység, melynek eredményeképpen magatartása módosul. SZELEKTÍV F IGYELEM: Következtében a f ogyasztók n agyobb valószínűséggel é szlelik a zt az i ngert, ami id őszerű szükségletükkel ö sszhangban á ll, j obban f igyelnek a zokra a z információkra, amelyek felkészülten érik

őket, és inkább észreveszik azokat az ingereket, amelyek az átlagostól eltérnek. SZELEKTÍV TORZÍTÁS: Abból következik, hogy az emberek az információkat saját gondolatvilágukba illesztik. SZELEKTÍV EMLÉKEZÉS: Következtében az emberek csak bizonyos szokásaikat, életvitelüket alátámasztó információkat raktároznak el. -többnyire a SZÁRMAZTATOTT K ERESLET: L ényege h ogy a t ermelőeszközök i ránti k ereslet s zoros összefüggésben áll a velük előállított termékek keresletével, és akörül ingadozik. EREDETI PIAC: Az a piac, ahol a termelőeszköz előállító szervezet közvetlenül megjelenik termékeivel KÖZTI PIAC: Lényegében a további felhasználók és további értékesítők piacát foglalja magában PRIMER PIAC: lényegében a fogyasztási cikkek piacát foglalja magában NYERSANYAGOK: azok a termékek, amelyek természeti forrásból származnak (ásványok, halászat, erdőgazdaság termékei). ALAPANYAGOK: a zok a t

ermékek, a melyek a to vábbfeldolgozás b izonyos f ázisain m ár túljutottak, de további munkafázisokon kell még átmenniük, hogy valamely termék elemeivé válhassanak. AKATRÉSZEK: Olyan termékek, amelyek további feldolgozásra már nem kerülnek, hanem beépülnek a késztermékekbe. ALAPVETŐ BERENDEZÉSEK: Olyan berendezések, objektumok a termelőfogyasztás piacán, amelyek a t ermelő és s zolgáltató t evékenységek l efolytatásáaak előfeltételei. M inden termelő egységnek szüksége van ezekre a termékekre. EGYÉB FELSZERELÉSEK: segédeszközök szolgálják. Pl. a szerszámok, melyek a munkafolyamatot, mint FIZIKAI-ANYAGI SZ OLGÁLTATÁSOK: O lyan s zolgáltatások, a melyek a t ermelő tevékenység végzéséhez szükségesek, és különféle fizikai objektumok működtetéséhez elengedhetetlenek (pl. telefax, telefon, áramszolgáltatás) SZELLEMI S ZOLGÁLTATÁSOK: E lsősorban a kutatásban, f ejlesztésben, konzultációkban nyújtott

segítséget takarnak (pl. piackutatási szolgáltatás, szervezés, tervezés) VÁSÁRLÓ KÖZPONT (BUYING CENTER): A szervezet azon tagjainak összessége, akik a döntésekben valamilyen módon érintettek. BESZERZŐK: A vásárló központ azon tagjai, akik formálisan is kompetensek a szállítók kiválasztásában ill. a vásárlási szerződések megkötésében FELHASZNÁLÓK: A v ásárló k özpont a zon t agjai, a kik a k ésőbbiek s orán m egvásárolt termékkel dolgozni fognak. Kulcsfigurák, mert korábbi tapasztalataikat kamatoztatni tudják a döntésnél. INFORMÁCIÓKÖZVETÍTŐK: A vásárló központ azon tagjai, akik a vásárló központon belüli információ-áramlást biztosítják. Feladatuk pl a döntés-előkészítés, hatásuk a tényleges döntésekre indirekt. DÖNTÉSHOZÓK: A vásárló központ azon tagjai, akik hatalmi pozíciójuk alapján a végső döntést meghozzák. (Nagyobb értékű vásárlásoknál általában a szervezet legfelsőbb

szintű vezetői.) CÉLPIACI M ARKETING: a piac f eltárt, j ellemzett é s k iválasztott s zegmenseinek m egfelelő terméket kifejlesztő, illetve azt kínáló, és e szegmensre irányuló marketing mixet alkalmazó vállalkozói magatartás. PIACSZEGMENTÁCIÓ: o lyan eljárás, m ely során a dott termék é s/vagy szolgáltatás piacát jól definiálható ismérvek szerint homogén részekre osztjuk. SZEGMENS: A piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoport. PIACI R ÉSEK: Olyan p iacrészek, m elyekben a n yilvánvaló v agy l appangó i gényeket a fennálló kínálat nem, vagy nem megfelelően elégíti ki. Cél az ilyen piaci rések felfedezése, amelyekben valamit jobban tudunk csinálni, mint bárki más. TELJES P IACI L EFEDÉS: A v állalat a rra tö rekszik, h ogy m inden p otenciális f ogyasztói csoport igényeit kielégítse. Általában csak a nagyvállalatok képesek rá TERMÉKSPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat egyfajta termékre

specializálódik, amelyet különböző fogyasztói csoportoknak kínál. PIAC-SPECIALIZÁCIÓ: Esetében igényének kielégítésére törekszik. a v állalat bizonyos fogyasztói csoportok sokféle SZELEKTÍV SP ECIALIZÁCIÓ: E setében a v állalat k ülönböző piacokat különböző termékekkel szolgál ki. Ennek előnye, hogy megosztja a kockázatot: amennyiben az egyik szegmentum előnyei csökkennek, a másikban jövedelmező lehet a vállalat tevékenysége. TERMÉKPOZÍCIONÁLÁS: E gy a dott p iacon (s zegmentumban) egy a dott te rmék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása és ennek a vevőben való tudatosítása. DIFFERENCIÁLATLAN MARKETING (TÖMEGMARKETING): Alkalmazása során a vállalat ugyanazt a terméket ugyanolyan módon kínálja valamennyi potenciális vevőjének. DIFFERENCIÁLT MARKETING: Esetében a vállalat a piac több szegmentumát kiszolgálja, s ezekhez különböző marketing-mixet alakít ki. KONCENTRÁLT MARKETING: Esetében

a vállalat erőfeszítéseit a piac egy nagyobb, kiválasztott szegmentumára összpontosítja. MARKETING INFORMÁCIÓS RENDSZER (MIR): Az információk gyűjtésével és elemzésével foglalkozik, valamint biztosítja az információáramlást. PIACKUTATÁS: A piaci jelenségek szervezett és módszeres vizsgálatát jelenti. Az elemzés kiterjed mindazokra a tényezőkre, amelyek a felhasználó számára fontosak lehetnek a piaci munka során. ANALOGIKUS EXTRAPOLÁCIÓ: Valamely jelenség jövőbeli fejlődésére egy hozzá hasonló jelenség eddigi fejlődéséből következtet, mert a nagyjából azonos célt szolgáló s több vonatkozásban hasonló eszközök fejlődésében lényegében azonos törvényszerűségek érvényesülnek. KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS: Annak a megközelítően pontos meghatározására szolgál, hogy két- vagy t öbb, e gymáshoz f eltételezhetően k apcsolódó j elenség között v an-e, és m ilyen mértékű az összefüggés. STANDARD INTERJÚ:

A m egkérdezés s orán m inden m egkérdezettnek u gyanazokat a kérdéseket kell megválaszolnia. Formái: írásbeli, szóbeli, telefonos megkérdezés MÉLYINTERJÚ: Kötetlen beszélgetés, amelynek a vezérfonalát (témaköröket) határozzák meg előre. Formái: egyéni, csoportos mélyinterjú MEGFIGYELÉS: T ények, gazdasági jelenségek, és emberi magatartások vizsgálatát jelenti anélkül, h ogy k apcsolatfelvételre, s zóbeli informálódásra k erülne s or. F ormái: ré sztvevő, nem résztvevő megfigyelés. KÍSÉRLET: A vizsgálat során a célcsoportba tartozó fogyasztókat meghatározott keretek között befolyásolják, s megkísérlik a változásokat regisztrálni. NYITOTT K ÉRDÉS: Szabad válaszlehetőséget t esz l ehetővé. A kérdezőnek sz ó sz erint kell a válaszokat feljegyeznie. ZÁRT KÉRDÉS: A válaszadás lehetősége behatárolt. Gondos szerkesztés igényel, mivel teljes körű előre összeállított válaszlehetőség-együttest

kell kialakítani. ALTERNATÍV ZÁ RT K ÉRDÉS: A v álaszadó számára k étféle v álaszlehetőséget k ínál ( igen nem esetleg: nem tudom) SZELEKTÍV Z ÁRT K ÉRDÉS: K ettőnél tö bb e lőrenyomtatott v álaszlehetőséget k ínál, amelyek közül a kérdező választja ki és jelöli meg a válasz tartalmához leginkább illőt (egy vagy több válasz kiválasztása lehetséges). LOGIKAI S ORREND: A kérdőívben a résztémáknak l ogikus s orrendben k ell m egjelenniük, illetve egy- egy témáról mindent meg kell kérdezni, és csak utána lehet áttérni egy másik témára. LÉLEKTANI S ORREND: A m egkérdezendő személyek é rzékenységét t ekintetbe v éve a kérdezés közbeni kényszeredettség feloldására törekszik. A T ERMÉK: m arketing f elfogás s zerint f izikai, e sztétikai é s s zimbolikus t ulajdonságok összessége, mely a vevő (fogyasztó) igényeit hivatott kielégíteni. GENERIKUS TERMÉK: Azt a z alaptulajdonságot k épviseli, a mely n

élkül a t ermék n em alkalmas az adott igény kielégítésére. ELVÁRT TERMÉK: Az a termék, amely alkalmas az adott probléma megoldására. KITERJESZTET TERMÉK: A piaci versen hatására egyes gyártók többet kínálnak a fogyasztónak, mint amit a vevő az elvárt termék szintjén megfogalmazott. POTENCIÁLIS TERMÉK: Tartalmazza mindazt, ami a fogyasztói igény kielégítés érdekében a jövőben még megtehető. OBJEKTÍV MINŐSÉG: A termék mérhető tulajdonságait foglalja magában (fizikai, kémiai jellemzők). SZUBJEKTÍV MINŐSÉG: A terméket az igények kielégítésére való alkalmasságuk szerint értékeli. GAZDASÁGOS M INŐSÉG: A z á rral m egszabott f eltételek m ellett k ialakuló m inőséggel szembeni e lvárások (v agyis: g azdaságos a minőség, h a a te rmék a z a dott p robléma megoldását úgy biztosítja, hogy az eladási ár és az élettartam során felmerülő összes költségek együttese a legkisebb). VÁLLALATI TERMÉKPOLITIKA:

F eladata, h ogy m eghatározza, h ogy a v állalat a z a dott időszakban milyen termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozzon. TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: (termékmódosítás) a termék működési alapelvei nem változnak, de valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati értékét. TERMÉKVARIÁCIÓ: Különböző vevőcsoportok számára a termékek különböző változatait fejlesztik ki. ÉRTÉKELEMZÉS: Összevetik a termék által nyújtott funkciókat és az ezek létrehozására fordított k öltségeket, és úgy igyekeznek a termék paraméterein módosítani, hogy megközelítsék a V (érték) = F (funkció) / C (költség) hányados optimumát. VÁLASZTÉK SZÉLESSÉGE: Az jelöli. hogy hány termékcsoport van az árukínálatban VÁLASZTÉK M ÉLYSÉGE: A z a dott te rmékcsoportba s orolható te rmékek m érőszámával mérhető. VÁLASZTÉK MINŐSÉGE: M érőszáma a t ermékek, termékcsoportok á rfekvés s

zerinti összetétele. MÁRKA: Lehet név, jel, formaterv, szimbólum, vagy ezek tetszőleges kombinációja. Alkalmazásának elsődleges célja a termék megkülönböztetése a konkurencia termékétől. ABC ELEMZÉS: Azon a jelenségen alapul, hogy a vállalat termékei egy-egy ismérv szerint bizonyos k oncentrációt m utatnak, é s e nnek m egfelelően k ülönböző csoportokba sorolhatók. ÁR: Az áru pénzben kifejezett ellenértéke, az a pénzmennyiség, amiért az áru megvehető illetve eladható. ÁRÉRZÉKENYSÉG: Az jelenti, hogy a vevőt vásárlói döntéseiben milyen mértékben befolyásolja az ár. ÁRRUGALMASSÁGI EGYÜTTHATÓ: Kifejezi, hogy 1% árváltozásra hány forgalomváltozás jut. Képletben: E= forgalom-változás %-ban / ár változása %-ban % ÁRSTRATÉGIA: Hosszú távon jelöli ki a vállalati ármagatartás főbb jellemzőit. ÁRTAKTIKA: A konkrét, mindennapi árdöntések összességét jelenti. ÁRRÉS-SZORZÓ: A haszonkulcsot a

beszerzési értékre vetítik. Képlete: Árrés szorzó = (Árrés / Nettó beszerzési ár) * 100 ÁRRÉS-SZINT: A haszonkulcsot az árbevételre vetítik. Képlete: Árrés szint = (Árrés / Nettó eladási ár) * 100 ÁRIMÁZS: Azt jelenti, hogy az adott kereskedelmi cég üzleteit, áruházait a vevők mennyire tartják az árak szempontjából kedvező bevásárló helynek. ÁRFELHAJTÁS: Önkényes áremelés, a m onopol-helyzetben lévő vállalatoknak v an e rre lehetőségük, ha a kereslet meghaladja a kínálatot. KIHÍVÓ ÁREMELÉS: C sak az alacsony árrugalmasságú termékeknél lehet végrehajtani, továbbá, ha az ár és a minőség szorosan összetartozó fogalmak a vásárlók gondolkodásában. RABATT: Kedvezmény, a vevő valamilyen teljesítményéhez kötődik, és ennek megfelelően az értékesítés előmozdításán túlmenően a legkülönbözőbb célokat szolgálhatja. ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA: Azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a

fogyasztókhoz történő eljuttatását biztosítja és meghatározza annak útjait és módszereit. DISZTRIBÚCIÓ: Az a a teljes folyamat amely során a termékek eljutnak a termelőtől a végső fogyasztóhoz. ÉRTEKESÍTÉSI ÚT HOSSZA: Az értékesítési út lépcsőinek számától függ. ÉRTEKESÍTÉSI Ú T S ZÉLESSÉGE: A ttól függ, h ogy e gy-egy szinten h ány v iszonteladót kapcsolunk be a forgalmazásba. SZELEKTÍV ELOSZTÁS: Nem alkalmazzuk az összes közvetítőt, akik hajlandóak lennének a termék árusítására, hanem válogatunk közöttünk. EXKLUZÍV E LOSZTÁS: Csak korlátozott s zámú k ereskedő értékesítésére, szélsőséges esetben csak 1 kereskedő. kap j ogot a termék INTENZÍV ELOSZTÁS: Lehetőleg minden viszonteladót bekapcsolunk a forgalmazásba, aki vállalkozik és képes a termék értékesítésére. RACK JOBBER (polcfelöltő): Nagykereskedelmi forma, a kereskedő az összes hagyományos n agykereskedelmi f unkció m ellet

p lusz f eladatot i s e llát, f elelősséget v állal az üzletekben kijelölt polcok feltöltéséért. CASH A ND C ARRY (C +C, f izesd és v idd): A n agykereskedő a h agyományosnál k evesebb feladatot teljesít, így nem vállal szállítást, hitelnyújtást. FRANCHISE-RENDSZER: L ényege, h ogy a re ndszergazda f ranchise-díj ellenében á tadja a piacon már bevezetett komplex rendszerét márkanév használattal együtt az átvevőnek, szerződésben rögzített területen és ideig történő önálló használatra. VÁLLALATI VMR: Az értékesítési csatorna egyes láncszemei azonos tulajdonban vannak, így a rendszer magas szintű ellenőrzést és egységes piaci viselkedést biztosít. IRÁNYÍTOTT V MR: A r endszer l egerősebb ta gja h atalmi p ozíciója a lapján i rányítja az értékesítési csatorna többi résztvevőjének piaci magatartását. SZERZŐDÉSES VMR: Az értékesítési csatorna különböző együttműködési szerződést kötnek a közös

piaci fellépésre. pontján álló vállalatok PROMOTION MIX: A piacbefolyásolás elemei: reklám, public relations, sales promotion (eladásösztönzés), személyes eladás. REKLÁM: Olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, melynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása. REKLÁMHATÁS V IZSGÁLAT: Az e lemzés során a h írverés k ommunikációs h atását, valamint a forgalomra gyakorolt befolyását kell mérni és számszerűsíteni. PUBLIC RELATIONS: Olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése és folyamatos ápolása. SALES PROMOTION: O lyan p iacbefolyásoló m ódszerek ö sszessége m elyekkel k özvetlenül ösztönzik a v evőt v ásárlásra. Olyan k ülön é rtékeket k ínálnak f el a v evőknek, a mi k épes indítólökést adni a vásárláshoz. SZEMÉLYES MEGGYŐZÉS: Lényege, hogy a cég képviselője személyes (tárgyalás, megbeszélés) révén

kísérli meg a vevőt kedvező döntésre bírni. kapcsolat STRATÉGIAI TERVEZÉS: Menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehet5ségek között. VÁLLALKOZÓI KÖZELÍTÉS: Abból indul ki, hogy a környezet formálható, tehát hatást kell rá g yakorolni. J ellemzően a zok a v állalkozások a lkalmazzák, a hol e gy s zemély a menedzser és a tulajdonos, ahol az erős a vezetés és vállalja a kockázatot. ADAPTÍV K ÖZELÍTÉS: A v állalkozás a k örnyezetés a dottnak f ogja f el, s ú gy a lakítja k i a stratégiáját, hogy a környezet állandó kihívásaira reagálni tudjon. PILLANATNYI ÜZLETI PORTFÓLIÓ: A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelő képessége szerint rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni, szinten tartani, felélni, vagy felszámolni. LEHETŐSÉGEK: Azokat a külső környezeti tényezőket jelölik,

amelyekben a vállalkozás versenyelőnyt élvez. Vonzerejük és sikerük valószínűsége szerint csoportosíthatók VESZÉLYEK: A k ülső környezetben r ejlő fenyegetések, a melyeknek a s úlyosságát é s bekövetkezési valószínűségét kell elemezni. PIACBEHATOLÓ STRATÉGIA: Amikor a régi piacon a régi termékből kíván a vállalat többet értékesíteni. TERMÉKFEJLESZTŐ STRATÉGIA: Ez esetben a jelenlegi piacon új termékkel jelenik meg a cég. PIACFEJLESZTŐ STRATÉGIA: Amikor a vállalat a régi terméke számára keres új piacot (pl. földrajzi értelemben vett új piac, vagy új szegmens) DIVERZIFIKÁCIÓS ST RATÉGIA: Ekkor a v állalat ú j piacon j elenik m eg ú j t ermékkel. E z a legtöbb változást jelentő, és ezáltal a legnagyobb kockázatot magában hordozó stratégia. ETNOCENTRIKUS STRATÉGIA: a belföldi piaci stratégiát változatlan formában érvényesíti a külföldi piacon. A sikertelenség oka a külföldi piac mássága lehet

POLICENTRIKUS STRATÉGIA: minden nemzeti piacra önálló stratégiát alakít ki. A n emzeti lét a speciális ismérv. EGY SZEGMENTUMÚ KONCENTRÁCIÓ : a vállalat csak egy piaci szegmentumot szolgál ki. Előnye, hogy a vállalat a szegmentum mélyebb megismerése révén erős piaci pozíciót érhet el.