Földrajz | Középiskola » Pécs

Pécs Pécs megye jogú város. A kétezer éves európai és ezer éves magyar történelmű város Baranya megye székhelye, az ország ötödik legnagyobb városa, a dél-dunántúli régió központja. A Mecsek hegység lábainál, lankáin helyezkedik el, mediterrán éghajlatú város. A 163 km2 területű Pécs Megyei Jogú városban 163 367 fő lakik Baranya megye lakóinak közel 40%-a. Az országhoz hasonlóan Pécsett is folytatódik a népesség elöregedése, a születéseket meghaladják a halálozások. A lakosságszám évek óta meglévő viszonylagos stagnálását az ún. vándorlási különbözet biztosítja A város egy csepp a Duna-medencében élő különböző népek tengeréből. A többséget alkotó magyar őslakosság mellet németek, horvátok, szerbek, bosnyákok, sokácok, bolgárok és cigányok is élnek a városban, békében, egyetértésben. A Baranya megyei városok közül Pécs város lakosságának iskolázottsági színvonala a

legmagasabb. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a megyén belül ide koncentrálódtak a közép és felsőoktatási intézmények, a kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek. Az országos tendenciához, s a megye városaihoz hasonlóan Pécsett is csökkent az aktív keresők, az eltartottak száma, s egyidejűleg emelkedett az inaktív keresők hányada. E folyamatban – a fentiekben már említett tényezők mellett – tudatos kormányzati intézkedések (pl. bányabezárások) hatása is fellelhető. Így Pécsett erőteljesebb mértékben esett vissza az aktív, s emelkedett az inaktív keresők részaránya. Pécs – a legrégibb ismert neve, a római Sopianae – kelta eredetű. A hajdani Galliából, a mai Suippe folyó tájékáról indult el a népcsoport, amely a folyó kelta neve alapján hasonló telepeket hozott létre a római uralom alatt. Ennek maradványai találhatók meg a város melletti Jakabhegyen. A hegység déli oldalán sorra alakultak ki a

kisebb-nagyobb települések. Ezért nevezték e termékeny, napsütötte tájat Coloniae Sopianae néven Gazdag villák helyezkedtek el e mediterrán területen és egyre több a Jakabhegytől keletre eső részen. Kialakult a városmag, amely kultikus és igazgatási szempontból is központjává vált a szélesebb környéknek, hiszen ide futottak össze az utak szinte az egész Római Birodalom területéről. Ezeken az utakon új eszmék is érkeztek, így a 3 század és a 4. század elején már megjelentek a keresztények építményei A keletről indult népvándorlás fokozatosan gyengítette a Római Birodalmat. Az 5 század hunok árasztották el a Dunántúlt, majd a gepidák, a gótok és a longobárdok uralma alá került e terület. Ezt követően vetették meg a lábukat az avarok, akikben a „kettős honfoglalás” néven ismert hipotézis szerint már a magyarok elődjeit láthatjuk. Egyes kutatók már a Pécs nevet is avar eredetűnek tartják. Az avarok

szálláshelyeit 796-ban Nagy Károly csapatai foglalták el, s egyúttal az itt élőket keresztény hitre térítette az új hatalom. Liuprammus salzburgi érsek 847-ben templomot szentelt Pécsett. A város az erről fennmaradt kútfőben Qvinque Basilicae név szerepelt, majd később Qvinque Ecclesiaet írtak. Ezt a latin elnevezést évszázadokon keresztül használták Pécs város elnevezéseként, sőt német fordítását a németek még ma is használják. A 9 század végén megjelenő magyarok Pécsnek nevezik a várost. Pécs újjáéled, felvirágzik, s ezt a folyamatot befejezve Szent István király Pécsett püspökséget alapít, s a város a püspöknek adományozza ezt. E tény évszázadokra meghatározza a város fejlődésének irányát. Már ebben az időben megindult a pécsi oktatás, előbb a székesegyházi, később a káptalani kolostori iskolákban. A 19 század a közép-európai egyetemek alapításának időszaka. A prágai, a krakkói, a bécsi

egyetem lapítását követően, Magyarországon elsőként 1367-BEN Nagy Lajos király és Vilmos püspök Pécsett egyetemet alapít. Az egyetem nem csak Magyarország, hanem a szomszédos országok ifjúságának nevelését is szolgálta, így Pécs bekerül az európai oktatás vérkeringésébe. Az Árpád-házi királyok korában Pécs jelentős kereskedelmi központ. A tatárjárás után a várat fallal veszik körül E várfalon kívül alakult ki a város középkori iparnegyede. Itt későbbi nevén a Tettyepatak mellett épült fel és már 1157-ben állott a Mindenszentek temploma Később Mátyás király kedvenc városa a humanizmus egyik fellegvárává vált. A mohácsi csata után 1543-ban Pécs is török uralom alá került. Megváltozott a lakosság összetétele, a város arculata, Pécs tipikus keleti kereskedővárossá vált. Kevés az új épületek száma. A város főterén lévő Szent Bertalan templom köveiből épült meg Gázi Kászim pasa, a

város peremén pedig Jakováli Hasszán pasa ma is meglévő dzsámija. A keresztényeknek török időben egy templomuk maradt, a már említett Mindenszentek temploma. A több keresztény felekezet által is használt templomban 1588-ban zajlott le a híres pécsi disputa. 1686-ban Badeni Lajos seregei szabadítják fel a várost a török uralom alól. Elsőnek Makár János huszár ezredes hatolt a városba, nevét a város nyugati szélén lévő hegy neve őrzi. 15 évvel később a török kiűzése után már 3000 lakosa van a városnak. A magyarok mellett betelepülő németek, bosnyákoknak nevezett, elmagyarosodó iszlám hitűek, a törökökkel együtt megjelenő rácok is éltek Pécsett. Ezzel a vallási ellentétek is megjelentek a városban, amely a rácok „kitiltásával” végződött. A város megpróbáltatásai folytatódtak, előbb a pestis, később a kolera tizedelte a lakosságot. Ennek ellenére a város fejlődött, s lassan a Dunántúl egyik

legjelentősebb városává vált. A pécsi püspökök a szellemi élet mecénásai, így pl Klimo György egyetemet szervez, könyvtárat alapít. Nevét ma is őrzi a híres Klimo könyvtár A 18 században az egyház és a polgárosodó, kapitalizálódó városi polgárság egyre jelentősebb ellentétbe kerül. Ezt zárta Mária Terézia és II József együttes döntése: 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott. A szabadalomlevél közepén lévő címer jelenleg is Pécs megyei jogú város hivatalos címere. A 19 század első fele, a reformkor évtizedei a nyugodt fejlődés és a gazdagodás időszakát hozták. Bár az 1848-as forradalom leverése után a császári hadseregben harcoló rácok feldúlták a várost, a Bach-korszak után újra elindult a kulturális és gazdasági fejlődés. A Zsolnay-Gyár (1854), a Linke Pezsgőgyár (1859), a Hammerli Kesztyűgyár (1861), az Angster Orgonaépítő műhely, majd e világhírévű vált gyár az ország

határain túl is ismertté tették Pécset. A Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) felvásárolta a város környékén a bányajogot, s így az egyre jelentősebb szénbányászattal Pécs folyamatosan fejlődni tudott. Az I világháborút követő időszakban a város szerb megszállás alatt állt, s felszabadulását követően újra fejlődésnek indult, elvesztette korábbi gazdasági, kereskedelmi hátterét az új „trianoni” határok miatt. Ezért jelentős, hogy 1922-ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezték. A két világháború között így a kb 75-80 000-es lakosságú Pécs város tipikus „diákvárossá” vált. A II. világháború utáni erőltetett magyar iparpolitikához egyre több szénre volt szükség Később Pécs város uránércbányászata miatt vált fontossá. Új városrészek épültek, s ezt később a város lakosságszámának robbanásszerű emelkedése is indokolttá tette. A város növekedését a gazdasági,

oktatási, kulturális, művészeti élet fejlődése csak elmaradással tudta követni. A lakosság közérzetét alapvetően meghatározzák azok a lakás- és kommunális viszonyok, amelyek között mindennapjait éli. Pécs lakásellátottsága a hasonló méretű magyar városokhoz viszonyítva jónak mondható, hiszen a lakosságszám jelentős emelkedése miatt új városrészeket kellett felépíteni. A 1993 végén Pécsett 63 994 lakás volt, amely az akkori Baranya megyei lakásállomány 41,6%-ának felelt meg. E lakások 99,6%-a a közüzemi vízhálózatba, 85,7%-a a közcsatorna hálózatba is bekapcsolt. Az utóbbi években csökkent a lakásépítések intenzitása, s e lakások is magánerőből épültek. A lakások 63%-a összkomfortos. Külön is említést érdemel, hogy a 90-es években jelentősen javult Pécs város távbeszélő ellátottsága. A város közlekedési viszonyai feszültségekkel terheltek. Gondot okoz az autópálya hiánya, s a 60-as számú

fő közlekedési útvonal korszerűtlen állapota. A közúti közlekedés helyzetének javulása nagyban függ az ún. Déli-autópálya megépítésétől, amely egyben lehetőséget biztosítana a ma még városon keresztül haladó helyközi forgalom elterelésére is. Remélhető viszont, hogy újra megnyitják a pécsi repülőteret. Kívánatos lenne a vasúti közlekedés továbbfejlesztése is. Pécs a gazdasági szerkezetváltás időszakát éli. Az utóbbi évtizedben a magyar gazdaság struktúraváltásnak következtében igen jelentős vállalatok szűntek, szűnnek meg, amelyek meghatározóak voltak nem csak a város, hanem a régió gazdaságában is. A mélyművelésű szénbányászat megszűnése, az ércbányászat fokozatos visszafejlesztése, a régió legnagyobb építőipari vállalatának megszűnése számos problémát vet fel a városban. Ugyanakkor több jelentős üzem továbbra is őrzi piaci pozícióit, fejlődési kilátásai jók. A Hunor

Pécsi Kesztyű és Bőrruházati vállalat a legrégibb és a legtöbb tradícióval rendelkező kesztyű és bőrruházati termékeket gyártó cég Magyarországon. A 134 éves történelme alatt a hagyományos jó minőségű termelést képviselte és neve egyben a Magyarországról és Pécsről származó minőségi kesztyűk szinonimájává vált. A bőrruházati gyár termékei kiváló minőségéről, valamint divatos modelljeiről ismert. A vállalat tradicionális piaci Nyugat-Európában és Észak-Amerikában vannak, de hosszú éveken keresztül megbecsült szállítója volt az egykori Szovjetuniónak kesztyű és bőrruházati termékeivel. Az egyre szigorúbbá vált hazai gazdaság környezet és az erősödő nemzetközi verseny ellenére a vállalat termékei keresettek, piacai bővülnek. Ma már kiterjedt kapcsolatai vannak a hagyományos célországok és régiókon kívül Ausztráliában és Új-Zélandon is. A meglévő termékek folyamatosan, a legújabb

divat igényeit is kielégítő fejlesztésével, új termékcsoportok a gyár termékei iránti kereslet hosszú távon is biztosítja e nagy tradíciókkal rendelkező cég sikerét. Az erőmű-bánya integrációval a régió legnagyobb részvénytársasága jött létre a Pécsi Erőmű Részvénytársaság, amely 3200 ember számára ad biztos munkalehetőséget. A közös társaság működtetésével megteremtődött az energetikai széntermelés, és a szénbázisú villamosenergia-termelés összehangolt operatív és sratégiai irányításának, fejlesztésének lehetősége. Ez a szakmai filozófia vezérli az Rt-t abban, hogy a korszerű hőszolgáltatást, kapcsolt villamosenergia-termeléssel, jó hatásfokkal, környezetbarát széntüzeléssel, hazai energiahordozó biztosításával továbbra is versenyképesen valósítsa meg. Új, egységes arculattal, szakembereik több évtizedes professzionális tudásával, műszaki és humán erőforrásaikat folyamatosan

korszerűsítve és fejlesztve állnak a régió energiafogyasztóinak szolgálatában. Az energia szektor másik jelentős képviselője a DDGAZ Rt. Pécsett 1870-ban kezdődik meg a gázszolgáltatás. A gázt eleinte világítási célokra használták, s a légszeszgyárban fából állították elő. A gyár tulajdonosai 1920-ig osztrák cégek voltak, ebben az évben Pécs város közönsége megváltja a gyárat és új névvel, Pécsi Városi Légszesztelepként működik tovább. 1935-től üzembe helyezik a Pécsi Kokszműveket, ezzel egy időben, a légszeszgyárban beszüntetik a gázgyártást. A kokszművet 1948-ban államosítják, 1950től Pécsi Gázszolgáltató Vállalatként, 1964-től Pécsi Gázműként üzemel 1967-ben a Pécsi Gázmű irányítását átveszi az OKGT, majd a Székesfehérvári Gázgyárral való egyesítéssel létrehozzák a DDGÁZ-t. Erre az időre tehető a földgázszolgálatás megindulása a régióban, jóllehet Pécsett a városi gáz

gyártása csak 1985-ben szűnt meg. A DDGÁZ 1993. január 1-jétől részvénytársasági formában működik tovább, fő tevékenysége Baranya-, Fejér-, Tolna megyék földgázzal való ellátása. Az Rt Az 1995ös év végén mintegy 174 000 fogyasztóval, 5,5 milliárd Ft –os árbevétellel és 875 fős dolgozói létszámmal rendelkezett. A Zsolnay Porcelángyár termékei ismertek és kedveltek szerte a világon. Elefántcsontszínű porcelánkészleteik és dísztárgyaik ma is exkluzív kivitelben, kézi festéssel készülnek, így őrizve a gyár több mint százéves hagyományait. A klasszikus Zsolnay-porcelánokat, valamint az újdonságokat Magyarországon országos márkabolthálózatuk üzleteiben értékesítik. A régió fejlett mezőgazdasági terület, erre épülve jelentős élelmiszeripar alakult ki a városban, ilyen a húsipar, a tejipar, a gabona és malomipar, a sörgyártás, illetve a borászat és a pezsgőkészítés. A Baranyatej Rt. Többségi

magyar magántulajdonban lévő társaság A Baranyatej Bt A napi friss tejtermékek gyártás mellett az ország egyik legnagyobb sajtot előállító társasága, választékban és mennyiségben egyaránt. A szakembereik mögött álló évtizedes tapasztalatok garantálják a megbízható minőséget. Pécsi székhellyel működik Magyarország legnagyobb húskonszernje a Délhús Rt. A Bácshús-ból és Möbiusz-ból létrejött Délhús Rt. Részvényeinek több, mint 80%-a osztrák Pankl és Hoffman Csoport tulajdonában van. A konszern növekedésének alapját a hagyományos magyar sertéstenyésztés és a jó éghajlati feltételekkel rendelkező mezőgazdaság képezi. Az üzemek korszerű felszereltsége magas műszaki színvonalú, többsége ISO Nemzetközi Minőségi Szabványnak is megfelel. A magas minőségű hús és húskészítményeiről, speciális magyar termékeiről híres cég márkáit a hazai és nemzetközi piacokon értékesítik. A kényszerű

szerkezetváltás komoly feladatot, de egyben igen nagy lehetőséget is jelent a város életében. A város rendelkezésére áll egy korszerű ipari park létezéséhez szükséges terület, igen jó az itt élő lakosság iskolázottsági színvonala, s a háttérben meghúzódó pécsi egyetemek, tudományos intézetek is biztosékot jelentenek a város fejlődéséhez. Beruházási szempontból mindez Pécs várost az ország egyik legkedvezőbb lehetőségeket hordozó városává teszi. Pécs kiskereskedelmi üzlethálózata korszerűnek tekinthető. A nagykereskedelmi cégek, áruházak mellett az utóbbi években számos magánvállalkozó nyitott üzletet és vesz részt a lakosság ellátásában. A városban székel a térség egyik legnagyobb nagykereskedelmi vállalata a Mecsek Élelmiszer- És Vegyiárú- Kereskedelmi Részvénytársaság, amely Baranya és Tolna megyében működik. A több mint négy évtizedes múlttal rendelkező, hagyományosan nagykereskedelmi

cég az évek során bővítette árukínálatát, szélesítette működési területét, alakította profilját. Nagykereskedelmi tevékenysége mellett kiépítette a viszonteladókat kiszolgáló láncát a Cash and Carry áruházi láncát és a Dália néven üzemelő kiskereskedelmi hálózatát. Mindezek következtében ma már meghatározó szerepet tölt be a régió kereskedelmi életben. Vevőpartnereivel együttműködve eladók között szervezett Franchise üzletláncot, amely egyebek között egységes akciózási rendszerével kedvez a vásárlóknak. Az 1994-ben privatizált Részvénytársaság üzleti partnereivel jól együtt működve a jövőben is meghatározó, eredményesen működő társaság kíván maradni. Raab Karcher Dél-dunántúli Tüzelőszer-és Építőanyag Kereskedelmi Részvénytársaság három megyében 19 TÜZÉP telepet és 7 Fészek Áruházat üzemeltet. TÜZÉP-telepein a korszerű építő-és faanyagok bő választékát kínálja a

vásárlóknak, valamint télen-nyáron megvásárolható tüzelőanyagokat. Fészek Áruházaik a lakásfelszerelés nélkülözhetetlen és hasznos fogyasztási cikkeit kínálják. A részvénytársaság kis-és nagykereskedelmi tevékenységet is folytat. Műszaki adottságait, az egységek területi nagyságát és elhelyezkedését figyelembe véve alkalmas volt, és a jövőben is alkalmas lesz a lakossági igények kielégítését szolgáló mindezen áruk kereskedelmére. Pécs Megye Jogú Város oktatási hálózata jól kiépített. Az önkormányzat 53 óvodát működtet mintegy 5200 férőhellyel ezen belül a nemzetiségek számára egy horvát és két német óvodát. Egyházi óvoda is működik a városban Az alapfokú iskolai képzést 35 önkormányzati iskola biztosítja, amelyekben átlag 14-15 000 diák tanul évente. Minden iskolában oktatnak idegen nyelveket, legtöbben angolul és németül tanulnak, kisebb létszámban franciául és olaszul, egyre

kevesebben oroszul. Nemzetiségi oktatás keretében öt iskolában németül, egy iskolában horvátul tanulhatnak a diákok. A középfokú oktatást 20 önkormányzati iskola biztosítja. Az utóbbi évek átlagait tekintve a gimnáziumokban 4800, a szakközépiskolákban 4000, a szakmunkásképzőben és a szakiskolákban 5500 diák tanul. Az intézmények között egyaránt található tiszta profilú gimnázium, szakközépiskolával együtt működő vagy pl. általános iskolával együttműködő, illetve 6 és 8 osztályos gimnázium is. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképzésben szinte minden szakmára oktatják a fiatalokat. Gyakori 2-3 ágazat jelenléte egy-egy intézményben. Pécsett két egyetem és három főiskola működik A Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosokat és fogorvosokat képeznek. Az intézményhez Egészségügyi Főiskolai Kar is kapcsolódik. A Janus Pannonius Tudományegyetem hat karra tagozódik. Pécsett található a Liszt

Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata, amely a zenészek felsőfokú képzését biztosítja. Összességében évente mintegy 7300 nappali tagozatos hallgatója van a pécsi felsőoktatási intézményeknek. Pécs közművelődési intézményrendszere magas színvonalú. Egyik meghatározó intézménye a négytagozatos Pécsi Nemzeti Színház. A közelmúltban újjávarázsolt „Nagyszínház” és Kamaraszínház méltó kerteket biztosít a magas színvonalú művészi munkának. Új színfolt a színházi élet palettáján a Horváth Színház, amely a horvát nemzetiség igazi „saját” színháza lett. A pécsi színházi élet rangját mutatja, hogy évente több, mint 400 előadást százezernél több néző látja a városban. Pécsett egyre több művelődési ház működik. Az intézmények új szolgáltatásokkal igyekeznek hatókörüket bővíteni. A Nevelők Háza a civil kulturális egyesületeknek ad otthont. Pécs legfiatalabb városrészének

művelődési háza színes programjaival elsősorban a fiatalokra számít, bár az utóbbi években már nagyobb rendezvényeknek is otthont adott. Az Ifjúsági Ház megalakulása óta igen sokrétű, elsősorban fiataloknak szóló programokkal jelentkezett. A Szivárvány Gyermekház főként az általános iskolások számára szervez érdekes rendezvényeket, sajátos vetélkedőket. A Baranya megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ működési köre kettős: tevékenysége egyaránt kihat a város és a megye művelődési életére. A Vasutas Művelődési Ház érdekes színfoltja a város társadalmi életének. Pécs joggal nevezhető a múzeumok, kiállítások városának is. A város főterén álló Művészetek Háza, a pécsi művészek központja önálló kiállításaival, rendezvényeivel kapcsolódik a város, művészeti életéhez. Pécs zenei élete sokrétű és gazdag. A Pécsi Szimfonikus Zenekar, az ország egyik legjobb együttese. Az igen

jelentős zenei élet ellenére a városnak nincs önálló, a kor igényeinek megfelelő hangversenyterme. Pécsett igen jelentős kórusok is működnek Az iskolaváros jellegéből adódóan Pécsett sok könyvtár működik. Az egyetemi könyvtárak elsősorban a diákok tanulását segítik, de a lakosság igényeit is kielégítik. Könyvtári és művelődéstörténeti vonatkozásban is nagy jelentőségű a Klimo könyvtár. Az önkormányzat könyvtára a Városi Könyvtár több fiókkönyvtárat és gyermekkönyvtárat is működtet. Pécs egyetemi város, vezető szakemberei folyamatosan jelen vannak a hazai tudományos élet szinte minden területén. A város egyre több hazai és külföldi szervezésű tudományos konferenciának ad otthont. Pécsett hagyománya van a civil szervezetek működésének. Ezt példázza a Pécsi Ipartestület története is. A Pécsi ipartestület az elsők között alakult meg az országban 1885. december 1-jével, 485 taggal Fontos

szerepet játszott a város társadalmi életében Jelentős összegeket adományozott a Nemzeti Színház, a Kossuth-szobor létesítéséhez, az 1807-es országos ipari kiállítás szervezéséhez. A város ennek fejében jelentős alapítványokat tett az iparostanonc-oktatás fejlesztésének támogatására. Könyvtárat rendeztek be, megalapították az Iparosok Olvasókörét. 1897-ben megindították az Iparosok Lapja című hivatalos lapot, amely majd a második világháborúig megjelent. Az 1944. március 19-i német megszállás után az ipartestületek önkormányzatát felfüggesztették. Az ipartestületeket 1945 után fokozatosan kezdték felszámolni, működésüket akadályozni, a belügyminiszter 1949-ben elrendelte a feloszlatását, és a Pécsi Ipartestület vagyonát a Pénzintézeti Központ rendelkezésre bocsátotta. Az iparosok állami irányítására ekkor létrehozták a KIOSZ-t, amely nem tekintette magát a régi ipartestületek jogutódjának.

1990 május 28-án a pécsi KIOSZ-szervezet tagjai megszavazták az átalakulást Pécsi Ipartestületté. A testület jelenleg10 szakosztályba tömöríti az iparosokat. 1990 óta megjelenteti a Pécsi Iparos c újságot 1992-ben létrehozták a Pécsi Iparos Alapítványt az oktatás és idős iparosok megsegítése céljából. A társadalmi és gazdasági változásokat követve számos egyesület jött létre. Szociális és egészségügyi szolgálatra is több szervezet létesült, közülük is kiemelkedik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Pécs életében évszázadokon keresztül meghatározó szerepe volt a katolikus egyháznak, hiszen 1780-ig a város püspöki birtok volt. A várossá válás folyamatát, annak ütemét a püspök döntései jelentősen meghatározták. Az egyház vezető szerepét erősítette a katolikus rendek korai megjelenése is, kolostorokat, iskolákat, korházakat építettek, s működtettek Pécsen. A II világháború után Magyarországon

lényegesen csökkent az egyházak társadalmi, gazdasági szerepe, a rendszerváltás után azonban ismét nőtt. A kilencvenes évek közepén Pécsett a katolikus püspökség és plébániahivatal, a katolikus rendek, a református, evangélikus, baptista, görög katolikus, izraelita és metodista, pünkösdi egyház képviseli a vallásos pécsi polgárokat. Az új egyházi szervezetek is megjelentek Pécsett. A városban működő egyetemek, tudományos intézmények, civil szervezetek, egyházak, önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek igen szerteágazó, tartalmas nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezekre is építve alakította a város az elmúlt 30 évben nemzetközi kapcsolatait. Pécs testvérvárosai: Lahti, Eszék, Kütahya, Fellbach, Graz, Kolozsvár, Seattle, Tucson. Pécs tradicionális sajtóváros, s ezt a pozícióját őrzi a kommunikációs robbanás idején is. A Magyar Televízió a Dél-dunántúli Körzeti Stúdióval és az MTV

Híradó szerkesztőségével van jelen a városban. Az előbbi főleg a déli országrész eseményeivel és nemzetiségi műsorok készítésével foglalkozik. Főként pécsi hírekkel szolgál az önkormányzati tulajdonban lévő Városi Televízió is, amely elsősorban a pécsi eseményekről tudósít a körzet nézőinek. Színesítik a palettát az önálló vállakozásként működő televíziók. Több évtizedes múltra tekinthet vissza a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége, amely a déli országrész életét követi nyomon. Színesítette a pécsi rádiózást a Dráva Rádió megjelenése, amelynek műsora kereskedelmi rádióként Horvátország és Dél-Dunántúl területén is vehető. Az írott sajtó reprezentánsa az Új Dunántúli Napló ugyancsak Pécsett jelenik meg. Hosszú ideje az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja. Pécsett szerkesztik az ország jelentős irodalmi folyóiratát, a Jelenkort is. Pécs

városát sportkedvelő polgárok lakják. A verseny és tömegsportnak egyaránt nagy hagyományi vannak. A pécsi versenyzők a kezdetektől részesei és alakítói voltak az ország sporttörténetének. Közülük 28-an vettek részt az olimpiai vesenyeken, több százan nyertek magyar bajnokságot és számos helyezést értek el a Világ és Európabajnokságokon. A ma versenyzői is méltók az elődökhöz, úgyszólván minden sportágban a legjobbak között szerepelnek a pécsi versenyzők. A PVSK-Dália női kosárlabdacsapata háromszoros magyar bajnok. Nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek a tájfutók, a teniszezők, a rally versenyzők, a karatézók, a cselgáncsolók, a gyorskorcsolyázók, a sport-aerobic versenyzők. A városban sok nézője van a labdarúgó- és kézilabda-mérkőzéseknek. A város sportja több pécsi nagyvállalat megszűnése következtében, a támogatások csökkenése miatt az utóbbi tíz évben igen

nehéz helyzetbe került. A helyi sporttámogatás új követelményeknek megfelelő rendszere még csak részben alakult ki. Mindez nehezítette a nagy hagyományokkal rendelkező diák- és szabadidősport megfelelő támogatását is. Ebben a remélhetően átmenetei időszakban az önkormányzat támogatta a kiemelkedő eredményeket elérő szakosztályokat, versenyzőket. A város lakosságának sportszeretetét jelzi, hogy a Melinda utcai szabadidő-parknak nagy a látogatottsága, a Mandulásban lévő erdei tornapályának és a tettyei kispályának. Gombamód szaporodnak a testépítő és kondicionáló szalonok. A növekvő igények miatt az általános és középiskolák sportlétesítményei is egyre nyitottabbá válnak. Pécs egyedülálló műemlékeivel, múzeumaival, természeti környezetével Magyarország egyik legszebb városa, a hazai és a nemzetközi turizmus méltán kiválasztott célpontja. A város szívét, a Széchenyi teret körben műemléki

épületek, emlékművek, szobrok díszítik. A tér északi oldalán áll Pécs egyik jellegzetes épülete, a tornyos városháza, tőle néhány méterre az eozin kút, melyet a Zsolnay-gyár készített és ajándékozott a városnak. A tér nyugati oldalát a háromemeletes eklektikus épület, és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium zárja le. A tér északi oldalán copf stílusú, 18 században létesített épület áll, amely a Régészeti Múzeumnak ad helyet. A Széchenyi tér keleti oldalán a hírneves Nádor Szálló épületegyüttese áll. A teret övező épületek között, a parkrész északi lezárásaként emelkedik az ország legnagyobb méretű török kori épülete, Gázi Kaszim pasa dzsámija. A 28 méter magas, 18 méter átmérőjű kupolával ellátott dzsámit a 16 század közepén építették, de számos részlete eredeti állapotban van. A dzsámi előtti díszparkban áll Hunyadi János lovas szobra, a Szentháromság szobor és számos dombormű.

A belváros északnyugati része Pécs történelmének legősibb korszakát idézi. Centruma a Dóm tér. Északi részét teljes szélességben kitölti a Székesegyház négytornyos épülete, Magyarország egyik legértékesebb középkori műemléke. A Székesegyházat 1040 táján kezdték építeni, de csak nem minden században alakították. A középkori templomot 1805-1807 között Pollack Mihály tervei szerint gótikus stílusban átépítették. A legutolsó nagyobb arányú átépítést Fredrivh von Schmidt tervei alapján 1882-1891 között végezték, ekkor kapta a templom a román kori eredetnek legjobban megfelelő mai alakját. A templom restaurálását 1968-ban fejezték be A székesegyházban számos műalkotás, köztük Székely Bertalan freskói, Lotz Károly falfestményei, Zala György és Kiss György szobrászmunkái, Aichinger Simon ötvös keresztelőkútja látható. A székesegyházi épületegyüttes világörökségi elismerésre vár. A Dóm téren

a székesegyház keleti oldalával szemben a kőtár, mögötte a díszes rokokó stílusú vasrácsos kút, a Berényi kút található. A tér délkeleti részén tárták fel a város egyik büszkeségét az ókeresztény mauzóleumot, szarkofágokkal, falfestésekkel. A tér nyugati részén áll a barokk Püspöki Palota. Külső kertjéből az eredeti állapotában látható barbakánba lehet jutni, amely Pécs város egykori városfalának egyetlen megmaradt körbástyája, kapuval, lőrésekkel. A Dóm tér keleti obeliszkhez csatlakozó kőfalban van a IV. századi ókeresztény festett sírkamra bejárata, Pécs ugyancsak világhírű nevezetessége, melyet 1780-ban fedeztek fel. Szakértők szerint Olaszországon kívül Pécsett találhatók festett ókeresztény sírkamrák. A belváros délnyugati részén ugyancsak számos nevezetesség található. A Szent István téren a romantikus stílusban épített Miasszonyunk temploma, Pátzay Pál két nővér szobra, Bársony

György „Galambos kút” nevű szobra. A kórház parkjában áll Magyarország egyik legjelentősebb török építészeti emléke Jakováli Hasszán dzsámija, hazánkban az egyetlen minarettel is rendelkező kisméretű török templom. A Jókai téren található a klasszicista stílusú egyemeletes Elefántos ház, a neves vendéglőház. A belváros északkeleti része a Mecsek felé húzódik. Néhány szép barokk ház, az Aranyoskút, a Gyógypedagógiai Intézet épülete – melynek udvarában a pécsi városfal leginkább épen maradt darabjait elhelyezték – különösen figyelmet érdemel. A belváros délkeleti részén is több nevezetes épület áll, köztük az Állami Levéltár az ország legnagyobb vidéki levéltára, a Pécsi Nemzeti Színház, a kéttornyú barokk Liceum templom, a Liszt Ferenc hangversenyterem, a Zsinagóga, s a Horvai János alkotása, Kossuth Lajos szobra. A belvárostól nyugatra emelkedő utcán közelíthető meg a szép

kilátást nyújtó Rókus domb. Itt áll az 1591-ben épült Idrisz baba türbéje, belsejében török sírfelirattal közelében a török korból származó kút kerjelea. Elválaszthatatlan Pécstől a mögötte észak felől húzódó Mecsek, melyre felkúsznak a házakkal övezett utak, s amely gyönyörű kilátást nyújt az egész városra, a Misina tetőről, ahol a TV-torony magasodik éppen úgy, mint a Hotel Kikelet épületéről. Itt tekinthető meg a Francia emlékmű, melyet a napóleoni háborúk során pécsre került és meghalt, sebesült katonák tiszteletére emeltek valamint Agamennon „Niké” című emlékműve, és az Állatkert is. A Mecseket jól kiépített turistautak hálózzák be. A kirándulókat természeti ritkaságok, történelmi emlékek, kilátók és turistaházak várják. Galéria Pécsi panoráma: Dzsámi: Zsolnay-kút: