Oktatás | Könyvtári ismeretek » Vörös Katalin - A kultúra aranybányája

1. Feladat: Egy közművelődési intézmény működésének bemutatása A kultúra aranybányája A közművelődés egyik legolcsóbb, színhelyét szeretném bemutatni, egy könyvtárat, mint kulturális intézményt. Szombathelyen található a belvárosban a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. Ez a közismert intézmény nagy tiszteletnek, illetve elismerésnek örvend még megyénken túl is. Ahhoz, hogy hatékonyan be tudjam mutatni ezt az intézményt, szükségesnek tartok, egy könyvtárakról szóló általános, rövid ismertetőt, ami alapkövét adja a mai könyvtáraknak, és fontos szerepet játszott a Berzsenyi Könyvtár megalapításában is. A közművelődési könyvtárak a közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó alapintézményei. Ezt az 1976 Évi 5 Törvény mondja ki Az évek folyamán a könyvtárak számos funkciót láttak el, már időszámításunk előtt is léteztek. A középkorban főleg egyházi tanok terjesztését

szolgálták, majd mikor a reformáció után a feltörekvő polgárság is egyre jobban érvényesítette könyv iránti igényét, kialakultak a közkönyvtárak a magán és egyházi könyvtárak mellett. A közművelődési könyvtárak, amibe a Berzsenyi Könyvtár is tartozik, a 19. Század folyamán alakult ki A könyvtári hálózat fejlődésében jelentős állomás volt 1952, mivel a Minisztertanács határozatot fogadott el a könyvtárak fejlesztéséről, és ezután minden évben megrendezésre került az Országos könyvtárügyi Konferencia, ahol meghatározták a könyvtári kultúra alapkérdéseinek céljait, alapmódszereit. Az 1976 Évi 15 Sz törvényrendelet alapján az ország könyvtári állománya az egész ország rendelkezésére áll. Ettől fogva napjainkig nagy fejlődési tendenciák vehetők észre a könyvtárak működésében. A könyvtár feladata sokrétű és összetett Ennek megismerésében adott számomra segítséget Brückler Zsuzsanna

pénztárkezelő könyvtáros, a Berzsenyi Dániel megyei könyvtár dolgozója. Mivel engem közvetlenül csak a Berzsenyi Könyvtár bemutatása érdekelt, hívott egy másik könyvtáros hölgyet, Engli Katalint, aki abban a műszakban a műszakvezető szerepét töltötte be. Ők ketten próbáltak választ adni kérdéseimre. A tudományos minősítéssel rendelkező, általános gyűjtőkörű, centrális szerepkörű könyvtár neve: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. Rövidítése: BDMK, de ezt kevésszer használják, a médiában is leírják, illetve kimondják a teljes nevét. A rövidítést főleg az interneten használják, mivel Internet címe: www. bdmk hu Székhelye: Szombathely, Petőfi Sándor utca 43 A könyvtár a nevét 1956. Október 13- n kapta Létesítésének időpontja: 1952 Augusztus 17. Tájékozódásom szerint a könyvtárfejlődésben ez az év jelentős volt, ahogy ezt már az előző sorokban is leírtam. A könyvtár jogelődje Szombathely

Város Közkönyvtára, amely 1880. Február 15-én alapult Elnevezésének, alapításának dokumentumai: 2042 – 13 ⁄ 1952.sz MT, 8720-233 ⁄ 1952 Sz Népművelési Minisztériumi határozat és a 79 ⁄ 1952 Sz ügyirat a könyvtár avatásáról. Tudományos minősítés⁄ II oszt ⁄ éve:1980 ⁄ MK 1981 1. Sz 8 P⁄ Az 1990 Évi LXV törvény a helyi önkormányzatokról, és az 1991. XX Tv A helyi a helyi önkormányzatok, és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat – és hatásköreiről: ⁄ Magyar K. 1990 80 Sz , Magyar K 1991 8 Sz dokumentum nyilatkozik. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár levélcímmel, olvasószolgálati hívószámmal, illetve fax- számmal is rendelkezik. Levélcíme: 9701 Szombathely, pf. 113 Hívószáma:0694311-366 Fax: 312- 179 Ezen kívül egy kör alakú pecséttel rendelkezik, melynek közepén a magyar címer található, körben pedig a könyvtár pontos neve. Témaként

azért választottam ezt az intézményt, mivel eddig kultúrális igényeimet ez az intézmény elégítette ki leginkább, így érdeklődésem ezt az intézményt érintette számottevően. Ezen kívül jó az elérhetősége, otthonomtól körülbelül 3-km-re van. Az ismerettségi körömből is sokan járnak ebbe a könyvtárba. És annak idején, mikor beiratkoztam ide a barátaim ajánlották ezt a könyvtárat. Azóta is amikor csak időm engedi, ezt a művelődési formát választom. A Berzsenyi Könyvtár nagy könyvkészlete és hírneve miatt, szervesen kapcsolódik az országos, valamint a világ hálózatába is. Az országos hálózatba, mint a Vas Megye Közgyűlése, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata általános gyűjtőkörű közkönyvtára, ellátórendszeri központ, a Vas megyei lakóhelyi könyvtárak és az északdunántúli régió központi könyvtára, nemzetiségi alapkönyvtáraként kapcsolódik. A világhálózatba interneten keresztül

kapcsolódik, internetcíme: www.bdmkhu Az együttműködés szempontjából a következő könyvtárakkal tartja a kapcsolatot országszerte: Eötvös Károly Megyei Könyvtár ( Veszprém ), József Attila Megyei Könyvtár ( Tatabánya ), Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár ( Székesfehérvár ) Az intézmény működésének fenntartásában, és felügyeletében fontos szerepet játszik a könyvtár fenntartója, aki a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése, működését támogatja Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A helyi irányítói és ellenőrzési feladatokat a megyei közgyűlés látja el. Felügyeleti szerve: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal A szakmai főfelügyelet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A könyvtár önálló költségvetési intézmény, működésének gazdasági kereteit mindenkori költségvetése határozza meg. Az intézmény természetesen rendelkezik kiadásokkal, és bevételekkel is. Az

interjúalanyaim nem igazán akartak beszélni a kiadásokról, csupán pár dolgot említettek, mint például az irodalomkutatással kapcsolatos kiadások. Inkább a bevételekre tették a hangsúlyt. Az olvasószolgálati osztály bevételeihez tartozik a beiratkozási díj, videókölcsönzési díj, elveszett dokumentumok kártérítése, elveszett olvasójegy kártérítése, illetve a késedelmi díj és felszólítások postaköltsége. Könyvtár használói támogatások köté tartozik a könyvpótló jegy. A bevételek kezelése a könyvtárosok feladata, valamint az ezzel kapcsolatos nyílvántartások, elszámolások vezetése a szervezeti és működési szabályzat mellékletében rögzítettek szerint. A bevételeket az éppen szolgálatos pénztárfelelős kezeli, két kolléga váltja egymást. Kicsit elszakadva az anyagi oldaltól, nézzük meg az intézmény belső szerkezetét. Szervezeti tagozódásokra bontható Az első ilyen az igazgatóság. Ide tartozik

a könyvtár igazgatója: Pallósiné, Toldi Márta , igazgatóhelyettes, valamint a titkárnők. A könyvtár munkáját egyszemélyi felelős vezetőként az igazgató irányítja, az osztályvezetők közreműködésével. A következő lépésként az olvasószolgálati osztályt említeném, akik a legközelebb állnak a művelődni vágyó közönséghez. Az osztály feladata a szolgáltatások lebonyolítása, mint például előjegyzés, kölcsönzés, ami elektronikus nyílvántartással működik, olvasótermi helybenhasználat, felvilágosítás – tanácsadás, rendezvények szervezése, könyvhasználati kultúra fejlesztésestb. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a szolgáltatásokkal nagyon meg vagyok elégedve, hiszen személyes tapasztalatom szerint, nagyon jól végzi a munkáját ez az osztály. Mindig mosolyognak, ami szinte elengedhetetlen az olvasóközönséggel fenntartott kapcsolatban, készségesen segítettek mindig, ha szükségem volt rá. Az

olvasószolgálati osztályon belül, szakosodások vannak, más néven funkcionális csoportok . A felnőttek szolgálatán kívül van az épületben gyerekkönyvtár, zeneműtár, földszinti hírlapolvsó, valamint városi fiókhálózat.valamennyi osztályon szakképzett könyvtárosok dolgoznak, két műszakos munkabeosztással. Egy adott műszak áll egy műszakvezetőből, ilyen beosztásban van például Engli Katalin, van két pénztárkezelő könyvtáros, ilyen munkát lát el Mester Ágnes, illetve vannak a kölcsönző könyvtárosok, mint például Gyöngyösi Carmen. A zeneműtárban, a fiókkönyvtárakban, és a gyermekkönyvtárban ugyanez a belső struktúráltság figyelhető meg. A gyerekkönyvtár, és a zeneműtár vezetője: Boda Lászlóné. Az intézményen belül, a következő fontosabb csoport a gazdasági osztály. Vezetője a gazdasági igazgató, aki munkatársaival gondoskodik a funkcionális osztályok működésének feltételeiről, mint például

takarítás, épületfenntartás. Ezen kívül ellátja a bér, és munkaügyi feladatokat. Kisebb szervezeti egységei a gondnokság, és a könyvkötő műhely. Ezeken a felsorolt osztályokon kívül, még az intézmény bejáratánál megtalálható a ruhatár, valamint a női, férfi toalett. Ezután az épületen belüli tagoltságra szeretnék kitérni. Hogy is néz ki belülről ez a kultúrális „kincsesbánya” ? Egy kétszintes épület a belvárosban, melynek bejáratánál található az ingyenes ruhatár, a hírlapolvasó részleg, ami ingyenes,és sokan látogatják, a Gazdasági irodák, és a wc – k. A biztonsági korláton áthaladva, egy lépcsőn kell felmenni, ahol jobbra a felnőttkönyvtár, balra pedig a gyermekkönyvtár található. A felnőtt könyvtárból nyílik a zeneműtár, és az olvasóterem. A több mint 100 éves gyűjtemény 400000 kötet könyvet, 25000 kötet folyóiratot, 15000 hanglemezt, kazettát, szalagot, több mint 80000 egyéb

dokumentumot ölel fel. Közel 1800 időszaki sajtótermék közül, mintegy 150 a határokon túlról érkezik. Léteznek a városon belül fiókkönyvtárak is, amik közel ugyanolyan funkciót látnak el, mint ez a központi könyvtár. Ilyen kirendeltség például a Herényi fiókkönyvtár ( Béke tér 2 ), Perinti fiókkönyvtár ( Erkel u. 5 ), Hunyadi úti fiókkönyvtár ( Hunyadi út 49 ), Jáki úti fiókkönyvtár ( Jáki u. 33a ) Kámoni fiókkönyvtár ( Szófia u 31 )stb A könyvtárak nyílvános szolgáltatásait – személyi adatainak közlése után bárki igénybe veheti, aki a könyvtár használatának szabályait magára nézve kötelezően ismeri el. A beiratkozási díj jelenleg 500 forint, nyugdíjasoknak, és gyerekeknek, ennek fele. Az intézmény működési rendje a nyitvatartási időhöz igazodik. A Berzsenyi könyvtár hétfőn: 14 – 20- ig van nyitva, keddtől péntekig: 10 – 20- ig várja az érdeklődőket. Szombaton 10 – 17- ig,

vasárnap pedig zárva tart. Megegyezik ezzel e zeneműzár, és a földszinti hírlapolvasó nyitvatartása, viszont a gyermekkönyvtár minden nap: 10 – 18- ig tart nyitva. Fontosak a kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok, aminek egy részével nem értek egyet. Ilyen például, hogy a határidőre vissza nem szolgáltatott könyvekért, kötetenként és naponta 15 forintot kell fizetni. Én ezt a díjat sokkal magasabbra szabnám, mivel, ha több embernek van szüksége ugyanarra a könyvre, így az adott személy hátráltatja a kölcsönzést, ami sajnos komoly következményekkel is járhat a könyvre várö személy szemszögéből. Például ha az adott könyvet határidőre kell kiolvasni. Egy alkalommal kilenc könyvet lehet kivenni, a kölcsönzés határideje 3 –hét. A videókölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalók közé tartozik, hogy egyszerre két mű vehető ki, ezt én kevésnek tartom. A kölcsönzési idő 3 – nap. A késve visszahozott kazettáért 150-

ft- ot kell letenni Az előjegyzéssel kapcsolatban fontos lehet, hogy ha a keresett mű valamennyi példánya kölcsönzésben van, előjegyzésbe vehető 30 – ft ellenében. Én az egyik leghasznosabb szolgáltatásnak tartom a felhasználható számítógépek adatbázisát: PRESSDOK ,Kartoték, HUNDOK stb. Alkönyvtári dokumentumok szövegrészeiről másolatok készíthetők, mérettől függő díjazással. Fontos tudnivalónak tartom, hogy jelenleg a könyvtár elköltözött egy másik épületbe, felújítási munkálatok miatt, a Szent Márton út 40- be. Ennek alapterülete: 1155 m2, lényegesen kisebb az előzőnél. Kevesebb könyvet tudtak áthozni, mivel egy szintes az épület. Szolgáltatható gyűjtemény itt 1430800 állományegység, 40% szabadpolcos elrendezés, és 25% olvasók által nem hozzáférhető raktározás. Természetesen itt is olvasójeggyel lehet kölcsönözni, akár csak a régi helyén. Észrevettem, hogy erre az új helyre nem igazán követik

a könyvtárat. Csak azok mennek, akiknek muszáj, elengedhetetlen valamilyen munkához. Ezt abból vontam le, hogy szembetűnő volt, hogy mindenki rövid időt töltött a könyvtárba, senki nem ült a számítógépeknél, nem olvasgatott a folyóiratokból. Ezt többször is észrevettem, mióta ezen a kis helyen van a Megyei Könyvtár. Általában a középréteg jár ebbe az intézménybe, nagy részüket diákok teszik ki. Ők ülnek a számítógépek előtt, többségben ők olvasgatták a nem kölcsönözhető könyveket is. Esetleg néhány tanár csatlakozott néha hozzájuk. A könyvtárban az átlagéletkor 20 – 25- év A könyvtárosok, és a ruhatáros hölgy szerint, minden évben kevesebb felnőtt jár az intézménybe. Szerintük ez a rendszernek is köszönhető, mivel az emberek nagy része a megélhetésért küzd, nem pedig a kultúráltsága ápolásáért. Ezzel teljesen egyetértettem beszélgetőtársaimmal. A földszinti hírlapolvasóban, inkább 35 –

60 év es emberek, főleg férfiak olvasnak. Azonban feltűnt nekem egy furcsaság, látogatásaim alatt, hogy egyre több hajléktalan látogatja a könyvtárat, ezt ruházkodásukból vettem észre. Rendesen leülnek, olvasnak hosszú ideig. Sokan azt hinnék, hogy csak azért teszik ezt, mert hideg van kint, és a könyvtárban biztonságban vannak. Nos ezt az elgondolást cáfolom, mivel nyáron is rendszeresen odajárnak, de csak olvasni, nem kölcsönöznek. Ez elég groteszk helyzet lenne, egy hajléktalan, könyvvel a kezében az utcán, hiszen a megélhetéséért kell küzdenie a szó szoros értelmében. Akkor hogy lenne 500 – ft –ja egy olvasójegyre? Könyvtári látogatásuk célját sajnos nem tudtam kideríteni, de tiszteletreméltónak tartom, hogy pont a könyvtárba jönnek olvasni, és nem a segítőházakat járják. Az ott dolgozók viszonyaira áttérve, nagyon jónak találtam, a dolgozói viszonyon kívül, barátság is társul munkájukhoz.

Láthatóan nem tesznek különbséget a főnök és a beosztott között, ha beszélnek valamiről. A formális, és az informális oldalt is megkérdezve arra a következtetésre jutottam, hogy nincs gyűlölködés, rábeszélés a másikra, tisztelik egymást, és munkájukat. Ez egy ideális munkakörülményt teremt Végül az egyik fejlesztési programra szeretnék kitérni dolgozatomban, ami a Berzsenyi Könyvtárat érinti. Azért említem ezt külön, mivel szorosan kapcsolódik a könyvtár jelenlegi állapotához. Az egyik napilapban olvastam erről a könyvtári szakmai napról. ( Vas Népe nov 24 –i szám ) A fő kérdés az volt, hogy milyen kormányzati törekvések vannak a könyvtári infrastruktúra fejlesztésére? Kibontották a könyvtár fejlődésének lehetőségeit, először a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából szólalt fel dr. Skalicki Judit, majd a megyei könyvtár igazgatója ismertette intézménye bővítési és rekonstrukciós

programját. Ezek fejleményeiről később tájékoztat minket a média. Már nagyon ráfért erre az egész intézményre egy újítás, de a tervezeteket, már legalább 3 –évvel ezelőtt meg kellett volna kezdeni. Egy felújított, megreformált könyvtár, ami finom összhatást kelt, mind formailag, mind szakmailag, talán több ember látogatja majd. Lehet, hogy csak kíváncsiságból, de jó lenne látni, hogy a különböző társadalmi rétegek egy épületben ülnek, együtt művelődnek, és akkor Szombathely elmondhatja magáról, hogy van egy kulturális kincsesbányája, ahol együtt „ bányászik „ szegény és gazdag, és ahol megszűnnek a társadalmi különbségek, ha csak pár órára is. Vörös Katalin Művelődésszervező szak Levelező tagozat, Szombathely 4- éves képzés I. osztály