Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » A Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetésének koncepciója, feladat- és ütemterve

A Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetésének koncepciója, feladat- és ütemterve Bevezető: A partnerség elve A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) megalkotásának folyamatában a társadalmi konszenzus megteremtése szempontjából a leglényegesebb alapelv a partnerség elve. A partnerség elve azt jelenti, hogy az NFT kialakítása során a releváns gazdasági és társadalmi csoportok véleményét figyelembe kell venni. Ez a megközelítés összhangban áll a magyar kormány demokráciafelfogásával, illetve az NFT kialakításának közösségi alapdokumentumával, az 1260/1999/EK rendelettel is. A partnerség elvének megvalósítása az NFT készítése során a különböző gazdasági, társadalmi és civil érdekcsoportokkal történő széleskörű egyeztetésével valósítható meg. Az egyeztetési folyamat során az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerének elemeit, illetve a magyar érdekegyeztetési rendszer jelenleg is működő fórumait,

illetve tradícióit egyaránt figyelembe kell venni. Az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerének módszerei Az Európai Unió szociális párbeszéd rendszerében két olyan módszer is megtalálható, melyek fontosak a Nemzeti Fejlesztési Terv egyeztetési folyamatának szempontjából is. Az Európai Unió bonyolult egyeztetési mechanizmusaiban a konzultáció fogalma olyan, a szabályozó (az EU esetében a Bizottság) által összeállított javaslat szociális partnerekkel (tagállami, illetve európai szintű szakszervezeti, illetve munkaadói szövetségek) történő megvitatásáról van szó, melynek során a partnerek kritizálhatják az előterjesztést, változtatásokat javasolhatnak, s a szabályozó a javaslat véglegesítése során megfontolhatja ezek beépítését a tervezetbe. Ezek a mechanizmusok az Európai Gazdasági Közösség megalakulásától kezdve (1958) vannak jelen az európai intézményrendszerben. A közös politikaformálás

(concertation) fogalma ettől némileg eltér Ebben a folyamatban a szabályozó egyes szakpolitikák esetén már a cselekvés alapelveit is egyezteti az érintett partnerekkel, illetve a közösen elfogadott cselekvést együttesen hajtja végre. Ez az együttműködési forma az Európai Közösségben a Foglalkoztatási Állandó Bizottság megalakítása (1970) óta van jelen. A Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításának folyamatában mindkét fent említett módszer alkalmazására sor kerül. A magyar érdekegyeztetési rendszer fórumai és tradíciói Magyarországon a rendszerváltozás óta a különböző (gazdasági, társadalmi, szakmai, civil, stb.) érdekcsoportokkal történő egyeztetés változatos fórumai alakultak ki. Ezek a fórumok – amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Terv szempontjából releváns partnerekkel működnek – részt kapnak az NFT egyeztetésének folyamatában. Ezek elsősorban a releváns makroszintű fórumok (Országos Érdekegyeztető

Tanács, Európai Integrációs Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács), illetve az NFT operatív programjai szempontjából kulcsfontosságú ágazati fórumok (Országos Környezetvédelmi Tanács, illetve a minisztériumok által működtetett egyéb ágazati fórumok). Ezeken kívül az NFT egyeztetésének folyamatába igyekszünk bekapcsolni a lehető legszélesebb körben az érintett civil szervezeteket is. A társadalmi egyeztetés alapelvei:      koordináció – az NFT társadalmi egyeztetése koordináltan, a vélemények fogadása meghatározott szempontrendszer szerint, az NFT kialakításában résztvevő összes kormányzati szerv bevonásával, strukturáltan történik dokumentáció – az egyeztetés lépései, az abban résztvevő partnerek véleménye dokumentálásra kerül folyamatosság – az NFT egyeztetése a prioritások kialakításától kezdve a végleges változat megvitatásáig folyamatosan zajlik visszacsatolás –

érdemi dialógus jön létre az észrevételek, javaslatok strukturált feldolgozása és megválaszolása során transzparencia – az NFT társadalmi egyeztetése az Internet, írott és elektronikus média bevonásával a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett zajlik A társadalmi egyeztetés célja: • • • A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésébe a szociális és civil partnereknek az Európai Unió Strukturális Alapjainak partnerség elve szerint történő bevonása, s ezen keresztül az NFT demokratikus legitimációjának, társadalmi elfogadottságának megteremtése. Az NFT-t készítő szakértői team támogatása a különböző szakmai és társadalmi partnerek véleményeinek, javaslatainak összegyűjtésével. A jövőbeni potenciális intézményi közreműködők, pályáztatók és pályázók előzetes tájékoztatása a majdani pályázati lehetőségekről, feltételekről. Célcsoportok – társadalmi partnerek: Azok a szervezetek,

intézmények, amelyek potenciálisan érintettek az EU Strukturális Alapjainak felhasználásában közreműködőként, pályáztatóként, pályázóként, illetve végső kedvezményezettként: - makro szintű érdekegyeztetésben résztvevő szociális partnerek - ágazati szervezetek; - regionális szervezetek; - önkormányzatok; - kiemelt partnerek: országos hálózattal rendelkező, ún. „ernyőszervezetek”, illetve horizontális célokat képviselő civil szervezetek - egyéb civil szervezetek; - vállalkozások; - képző intézmények; A Hivatal a fenti csoportosítás szerint jelenleg 600 partner adatait tartalmazó Partner Adatbázist hozott létre. (Lásd később) Az egyeztetés módszere: Az egyeztetési folyamat előkészítése és koordinálása során a Hivatal szoros munka kapcsolatot alakít ki az érintett minisztériumok, valamint a – regionális egyeztetés lebonyolításában központi szerepet játszó - Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel. Az

eddigi megbeszéléseken intézményenként kijelölésre kerültek a partnerségi munkatársak, közösen kialakításra került az egyeztetés módszere, eszközei, feladat- és ütemterve. 2 Az egyeztetés sorrán • a Hivatal szerepe az országos társadalmi egyeztetés lefolytatása, a regionális társadalmi egyeztetés koordinálása, a szakmai háttér és minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása, továbbá a beérkezett válaszok, javaslatok összesítése, feldolgozása és beépítése a Stratégiába. • a Minisztériumok szerepe a Stratégia egyeztetésébe bevonandó partnerek körének meghatározása, valamint a Stratégia megismertetésében és szakmai egyeztetésében való közreműködés és a tárca illetékességi körébe tartozó javaslatok véleményezése, beépítése a Stratégiába. Emellett az Operatív Programok társadalmi egyeztetését a tárcák önállóan végzik • a Regionális Fejlesztési Ügynökségek feladata a

Stratégia és Operatív Programok regionális társadalmi egyeztetésének lefolytatása saját eljárásrend és módszer szerint, a regionális társadalmi-gazdasági-önkormányzati partnerek minél szélesebb körű bevonásával, valamint a válaszok, javaslatok begyűjtése, összegzése és dokumentálása a Hivatal, valamint az illetékes tárcák felé. Az egyeztetésben közreműködő egyéb partnerek: A NFTH egyes kiemelt partner szervezetekkel együttműködési keret-megállapodás keretében, kölcsönös előnyökön alapuló kooperációra törekszik, amely elsősorban az NFT kidolgozásában való folyamatos közreműködésre, szakértői háttér biztosítására, közös rendezvények, PR akciók, események szervezésére, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználására, továbbá a végrehajtás, monitoring és ellenőrzés intézményrendszerének kialakításában való közreműködésre terjed ki. A Hivatal eddig ilyen tartalmú

keret-megállapodásokat kötött pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a szakszervezeti konföderációkkal, valamint hasonló megállapodásokat kíván kötni többek között az Agrárkamarával és a TIT-el. Az egyeztetés eszközei: • Adatbázis építés • Személyes kommunikáció • Nyomtatott formák • Internet • Média A társadalmi egyeztetésben résztvevő partnerek strukturált adatbázisának létrehozása. A megkeresések és a partnerség tartalmának folyamatos dokumentálása Személyes egyeztetések; Kötetlen találkozók; Partner rendezvényeken való részvétel – előadás; Partnerség Konferenciák; Országos fórumokon való részvétel DM levelek; Szóróanyagok: NFT, Előcsatlakozási, Strukturális Alapok; Cikkek megjelentetése a partnerek hírleveleiben, újságaiban, kiadványaiban. www.euforiumhu és a Hivatal honlapján interaktív fórumok üzemeltetése Eseményekhez kapcsolódódó sajtóakciók Folyamatos média jelenlét

3 A társadalmi egyeztetés ütemezése Az NFT társadalmi egyeztetése három szakaszra bontható: I. Stratégia egyeztetése (szeptember 23. – október 15) II. Operatív Programok egyeztetése (október 20 - november 20.) III. Teljes NFT egyeztetése (december 15.-ig) I. Stratégia-egyeztetés 2002. július - augusztus: Előzetes egyeztetés, véleménykérés Kapcsolatfelvétel az egyeztetésben résztvevő partnerekkel, 350 partnernek közvetlen megkeresése (DM levél kiküldése), Válaszok feldolgozása, tapasztalatok összegzése, elemzése Adatbázis építés, Egyeztetési módszertan kidolgozása, összehangolása az illetékes minisztériumokkal és regionális fejlesztési ügynökségekkel 2002. szeptember: Együttműködési keret-megállapodások aláírása (MKIK, Szakszervezeti Konföderációk, TIT, Agrárkamara, GTT, stb.) 2002. szeptember 9 Országos Érdekegyeztető Tanács ülése, szociális partnerek felkérése az egyeztetésben való részvételre,

döntés NFT Állandó Bizottság felállításáról, melynek titkársági feladatait az NFH látja el. 2002. szeptember 9-19 Az egyeztetés operatív feladatainak, menetrendjének, munkamegosztásának meghatározása a tárcák és a regionális ügynökségek bevonásával 2002. szeptember 13-19 BNV-n való részvétel, az NFT népszerűsítése 2002. szeptember 20: NFT stratégia egyeztetési anyagának kormányzati jóváhagyása 2002. szeptember 23: NFT stratégiája társadalmi egyeztetésének “hivatalos” elindítása 600 országos hatáskörű társadalmi és gazdasági szervezet közvetlen megkeresése (lásd partner lista) 2000 regionális partner, civil szervezet és önkormányzat megszólítása a Regionális Fejlesztési Ügynökségeken keresztül Kommunikációs akciók (média, rendezvények szervezése, interaktív internetes fórum beindítása és folyamatos működtetése) 2002. szeptember 26: Országos Területfejlesztési Tanács ülése 2002. szeptember 23

- október 15: A regionális társadalmi egyeztetés lefolytatása 7+1 regionális egyeztető fórum szervezése A régiós vélemények kialakítása, regionális egyeztetések összegzése 2002. október 4 Országos Környezetvédelmi Tanács ülése 2002. október 16-30 Beérkező javaslatok feldolgozása, összefoglaló jelentés készítése, visszajelzés a partnereknek II. Operatív Programok egyeztetése 2002. október 20 – november 20: Az egyeztetést és az ahhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységet az illetékes tárcák végzik a regionális fejlesztési ügynökségek bevonásával egységes metodika alapján, a Hivatal szakmai háttértámogatásával. III. Az elkészült NFT végleges egyeztetése a makroszintű fórumokon 2002. december 1-15 Az NFT stratégiáját és az operatív programok egyeztetett anyagát a makroszintű érdekegyeztető fórumok (Országos Érdekegyeztető Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Országos Területfejlesztési

Tanács, Országos Környezetvédelmi Tanács) még egyszer megvitatják. 2002. december 20 Kormány döntés a végleges stratégiáról. A Kormány által elfogadott NFT stratégia megküldése minden társadalmi partnernek. 4 A társadalmi egyeztetésben résztvevő partner csoportok I. Civil partnerek Országgyűlés hivatalos lobbilistája alapján (tematikus csoportosításban) Általános jellegű civli szervezetek EU-integráció Környezetvédelem Roma szervezetek Női érdekvédelmi szervezetek Foglalkoztatás-képzés Kultúra Ifjúsági szervezetek Egyéb (nagycsaládosok, nyugdíjasok, stb.) II. Ágazati partnerek Minisztériumok által javasolt ágazati-szakmai szervezetek (FVM, GKM, IHM, KÖVVM, OM, ESZCSM, MEH-NTH, FMM, BM) III. Regionális partnerek Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Észak-magyarországi

Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács / Ügynökség Balatoni Fejlesztési Tanács / Ügynökség Regionális Fejlesztési Ügynökségek partner-szervezetei (régiónként 2-300 szervezet: megyei területfejlesztési tanácsok, kistérségi társulások, megyei és települési önkormányzatok, regionális társadalmi és gazdasági szervezetek) IV. Önkormányzati partnerek Országos Önkormányzati Érdekszövetségek Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége Községi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 5 V. Makroszintű

érdekegyeztetésben résztvevő szociális partnerek Munkavállalói oldal Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Liga Szakszervezetek (LIGA) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága MSZEIB) Munkaadói oldal Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyar

Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMSZNESZ) 6