Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Gazdaságpolitika

GAZDASÁGPOLITIKA Bevezetés Kormányzati tevékenység: az állam közjogi jogosultságon alapuló tevékenysége modern világ » piacgazdaság » közgazdaságtan Mai gazdaság: vegyes piacgazdaság, mert a gazdaságnak pillére a kormányzat és a piac is, de a folyamatok zömét a piaci mechanizmusok vezérlik. 1. A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA ÉS FELADATA A VEGYES PIACGAZDASÁGBAN 1.1 A gazdaságpolitika fogalma Gazdaságpolitika: Az állam nézeteit, elhatározásait és rendszeres cselekedeteit jelenti, amelyekkel az állam politikai-társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaságot befolyásolja. Egy szűkebb – kizárólag rövid távú makroökonómiai értelmezés szerint a gazdaságpolitika – a gazdasági potenciált megközelítő magas termelési szint érdekében alkalmazott monetáris és fiskális politika. Politika fő kérdései: 1. mit akarunk? 2. hogyan? 3. kinek a politikája? Állam itt: kormányzat: 1. Országgyűlés 2. Kormány 3. Magyar

Nemzeti Bank + végrehajtási szervezeteik Gazdaságpolitikát csak olyan szervezet folytathat, amelynek módja van elhatározásait eszközökkel, intézkedésekkel alátámasztani. Akkor jó, ha figyelembe veszi a gazdaság törvényszerűségeit. A demokratikus rendszerek politikája alkalmazkodó, így a gazdaságpolitika olyan folyamat is, amelyben jól körülhatárolható szereplők rendszeresen hatással vannak a kormányzati döntésekre. Kormányzati szerepvállalás fő területei: 2. Gazdasági rendszer szabályozása 3. Gazdasági folyamatok befolyásolása 3.1 gazdaság globális folyamatira vagy a gazdaság egyes részinek, szerkezeti alakulásának befolyásolása 1.2 A kormányzati gazdasági szerepvállalás közgazdasági elméleti alapjai az összhasznosság kizárólagos érvényesítése a társadalom számára elfogadhatatlan jövedelemkülönbségekkel járna. » Pareto optimum / Pareto-hatékonyság (allokatív hatékonyság): Olyan gazdasági helyzet, amelyben

egy új döntés, akció nyomán senki sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne. kormányzati beavatkozás két fő alapja: 1. a hatékonyságot rontó piaci tökéletlenségek korrigálása 2. méltányosság érvényesítése 1 piackudarcok: 1. közjavak: a. kizárás: legyen kizárható, aki nem fizet, vagy korlátozható – a technika fejlődése gyakran módosítja b. rivalizálás: pl parkolás vagy hídpénz 2. externáliák, külső gazdasági hatások: Egy vagy több termelő olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek hasznot vagy kárt okoz (pozitív vagy negatív) anélkül, hogy fizetnének érte, vagy beleegyezésüket adták hozzá. a. pozitív: kínálat hatékonysága növelhető közösségi támogatással b. negatív: magasabb árakon keresztül reálisabbá tehető: pl a kárt okozóra terhelni, vagy büntetni (legfontosabbak a környezetvédelmi

gazdaságpolitikai lépések) 3. monopóliumok (amely csökkenti a kínálatot és magasabb árakat okoz): a megengedett monopóliumokat szigorúan szabályozza, ellenőrzi (víz, gáz, villany), vagy közüzemként üzemelteti 4. aszimmetrikus információk: pl egészségügy a gyengébb fél rendszerint az egyéni fogyasztó » fogyasztóvédelem piacgazdasági tökéletlenségek 1. munkanélküliség 2. gazdasági ingadozások 3. gyakori infláció 4. jövedelmek egyenlőtlen elosztása állami kudarcok 1. a kormányzat korlátozott, vagy torzított információkra épít 2. az intézkedések nem várt mellékhatásokkal járnak » újabb intézkedések 3. állami szakapparátus torzítja a kormányzati szándékot 4. a döntést torzítja a politikai döntéshozatal folyamata tehát: mérlegelt beavatkozás: pl. monopóliumot nem tiltja, mérlegeli hasznát és hátrányát társadalompolitika – gazdaságpolitika társadalmi indíttatású beavatkozás a tisztán gazdasági

nézőpont sérelmére Meritórikus jószág: Olyan jószág és szolgáltatás, ahol a kormányzat a fogyasztásnak más jelentőséget tulajdonít, mint az egyén. Ezért a fogyasztást a kormányzat ösztönzi, pl ártámogatással, vagy korlátozza magas adóval, vagy akár adminisztratív úton (más elnevezése: érdemdús javak, illetve káros javak) 1.3 Közgazdaságtan, gazdaságpolitika, a gazdaságpolitika elmélete XX. sz közepe: megjelent a gazdaságpolitika elmélete: 1. lehet leíró: tisztázni a gazdaságpolitikai döntések anatómiáját és életterét, az adottságokat, intézményeket, eljárásokat Nem tekinti feladatának a célok értékelésé, azokat adottnak tekinti 2. lehet normatív: a politikai és egyéb ti értékítéletet is bevonja a vizsgálódása körébe, a célokat vizsgálja és értékeli A gazdaságpolitika mércéje a kormányzat sikeressége – megérzés is kell! 1.4 Társadalmi törekvések, gazdasági világnézetek és a

gazdaságpolitika Alapértékek: Társadalmi ideák, amelyeket a gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, pl. szabadság, biztonság, igazságosság Az eltérő gazdasági világnézetek ezek fontosságát és konkrét követelményeit eltérően értelmezik 2 1. szabadság 2. egyenlőség 3. igazságosság 4. biztonság 5. (részvétel a döntésekben) 6. ökológiai szempont Gazdasági rendszer: azon szabályok összessége, amelyek a gazdasági események kialakulását és lefolyását foglalják össze. A tulajdon, közösségi vagy magántulajdon a termelés, állami vagy magántermelők a csere meghatározott rendszere, amely különbözhet aszerint, hogy, , piaci csere vagy bürokratikus (adminisztratív) elosztása van-e túlsúlyban A gazdasági rendszer alapkérdése a koordinációs rendszer, amely lehet 1. piaci 2. piackikapcsoló 3. (tradíció) A 3 jelentősebb kormányzati világnézeti irányultság: 1. liberális szabadság 2. konzervatív egyenlőség 3.

szocialista (szociáldemokrata) testvériség (szolidaritás) „nemzeti gazdaságpolitika”: hogyan kapcsolja össze a kormányzat az adott gazdaságot a külfölddel: 1. liberális 2. konzervatív 3. szocialista (szociáldemokrata 4. autarchikus (önellátó) 3 1.5 Euro-atlanti gazdaságtípusok modellek:  angolszász liberális gazdasá szociális piacgazdaság gok Elterjedési területei: USA, a fejletté II. VH után Németország vált volt angol gyarmatok NSZK Egyéni függetlenség Koncepció, kormányzati stílus Self made man Lényege: liberális, kiegészítve Paternalizmus elutasítása a szociális biztosítékokkal Neoliberalizmus: a vállalatok gon alapjában véve liberális doskodnak a termelésről és a keresletrendszer ről is, az állam szorítkozzon csak a  a neoliberás irányzattól való különbség: erősebb feltétlenül szükséges mértékre, társadalmi szolidaritás egyéni rászorultság társadalmi meghatározottság és a gazdasági

alapján. Tehát a reagani és thatcheri politika verseny pragmatikusabb középpontjában: kezelése  adócsökkentés  jólétitől való különbség:  állami kiadások csökkentése a piachoz való pozitív hozjóléti kiadások csökkentésével záállás és szociális téren a  mérsékelt és konstans pénzkiszubszidiaritás bocsátás, tehát a monetáris  tradicionális szocialista politika hangsúlyozása felfogástól az eltérés: ál dereguláció és privatizáció lamosításellenes,a szociálpolitika csak kiegészítő Washingtoni konszenzus pontjai: 1. költségvetési fegyelem elem 2. közkiadások prioritási sorrenddel 3. adóreform, szélesebb adóbázis, ne kedvezmény 4. kamatpolitika liberalizálása 5. valutaárfolyam legyen egységes, ösztönözze a kivitelt 6. külkereskedelem liberalizálása, folyó műveletre konvertibilis valuta 7. külföldi közvetlen beruházások mozgásának segítése 8. privatizáció 9. dereguláció (Az

állam szerepvállalásának csökkentése a piaci hatások térnyerése javára) 10. a tulajdonhoz kapcsolódó jogokat jól és gyorsan működtető jogrend  jóléti állam 60-as 70-es nyugat-európai rendszer Elméleti alapja a közgazdaságtan  a kormány pozitív szere- pet játszik a társadalmi jólét ösztönzésében  általános :  ingyenes oktatás  államilag szervezett egészségügyi ellátás és lakástámogatás  idősek, kiskorúaknak, rokkantaknak jelentős szociális ellátás  készpénztámogatás a betegeknek és munkanélkülieknek  kormányzat jelentősen befolyásolja a vállalkozások viszonyait, a felhalmozás arányát, a gazd. Konjunktúra mozgását, a fogyasztás szerkezetét 1.6 Mekkora az állam szerepe a gazdaságban?  Mekkora  Méret, intenzitás, hatásosság és sikeresség  Korlátok? A szerepvállalás mérete Elemzéssel lehet mérni 4 Intenzitása Piacgazdaságokban az államháztartás és a GDP

viszonyával mérik, a XX. Sz elejétől 10%-ról 4050%-ra nőtt Hatásossága Felmerül, hogy inkább csoportszempontok és nem közérdek befolyásolják Sikeressége A kormányzat számára: újraválasztás – bár ez bizonytalan (laikus számára a kudarc mindig a kormányzat hibája) A gazdaságpolitika korlátjai: 1. alkotmányos 2. társadalmi gazdasági törvények 3. a rövid távú intézkedésekben intézményi adottságok merevségek 4. folyamatok megismerése 5. állami szuverenitás korlátja 1.7 Nemzeti gazdaságpolitika nemzetközi gazdasági kapcsolatok fontosak sokoldalú nemzetközi megállapodások » nem jó kimaradni: mert elszigetelődés, ha csatlakozik » alku globalizáció intenzív útja: integráció, nekünk EU » nemzeti szuverenitás szélesebb körű korlátozása összefoglalás 1. a modern piacgazdaságok vegyes piacgazdaságok, amelyben a kormányzati szektor és a piaci (magán) vállalkozások egyaránt folytatnak gazdasági tevékenységet, de

az utóbbi szerepe a döntő. 2. az állam a gazdasági életben egyrészt közjogi (kényszerítő erővel bíró) szereplőként, másrészt magángazdasági szereplőként működik. 3. a gazdaságpolitika az állam (kormányzat) nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit jelenti, amelyet politikai, társadalmi feladatainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. 4. a gazdaságpolitika egyfelől a gazdasági működésének kereteit (jogok, intézmények, korlátok), másfelől a gazdasági folyamatokat szabályozza. Az utóbbi lehet globális (GDP, egyensúly) vagy egyes részekre ható (ún. intervencionista) szabályozás 5. a kormányzat gazdasági szerepvállalásának alapja egyrészt a piaci tökéletlenségek csökkentése, másrészt a piacgazdaság negatív jelenségeinek (munkanélküliség, gazdasági ingadozások) visszaszorítása, továbbá a társadalmi folyamatok kedvező irányú befolyásolása, pl. a jövedelemelosztás,

esélyek javítása terén 6. a kormányzati döntések is hordoznak magukban tökéletlenségeket 7. a gazdaságpolitikai döntéseket a. a társadalomra és a gazdaságra vonatkozó tudomáynos és ténybeli ismeretek b. az egyéni és csoportérdekek c. a gazdasági világnézetek befolyásolják 8. a gazdaságpolitika hasznosítja a közgazdaságtani ismereteket, amelyek különösen a kormányzati tevékenység hatókörével és a döntések következményeivel foglalkoznak, másfelől építhet a normatív (jóléti) közgazdaságtanra, amely a gazdaságpolitikai tanácsadásra, a gazdaságpolitikák közgazdasági értéklelésére vállalkozik. 5 9. a gazdaságpolitika alapkérdése a kormányzat (állam) és a piac viszonyának, hatókörének kialakítása Ebben a tudomány mellett az ideológiák is szerepet játszanak, amelyek a piacgazdasági kereteken belül konzervatív, liberális és szocialista irányultságúak lehetnek 10. a gazdaságpolitika körüli

vitáknak számos forrása van A főbbek: hiányos helyzetismeret, a következmények eltérő értékelése, a döntéshozók eltérő társadalmi értékítéletei, az érdekcsoportok torzító befolyása. 11. az euró-atlanti térségben az angolszász-liberális, a szociális piacgazdasági és a jóléti államok különböztethetők meg. 12. az állam gazdasági szerepe egyrészt a szabályozás intenzitásán és az intézmények minőségén, másrészt az államháztartás kiterjedtségén mérhető. 13. a világgazdasági környezet (piac, multinacionális vállalatok és nemzetközi intézmények és egyezmények) a nemzeti gazdaságpolitikára erősödő befolyást gyakorol. A gazdasági integrációkban a tagországok nemzeti szuverenitásuk egy részéről (pl külgazdasági politika, esetleg a pénzrendszer) formálisan is lemondanak. fogalmak Alapértékek Aszimmetrikus információ Éjjeliőr állam Gazdaságelmélet Gazdasági rendszer Gazdasági világnézet

Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika hatásossága Gazdaságpolitika intenzitása Gazdaságpolitika sikeressége Globális folyamatszabályozás Társadalmi ideák, amelyeket a gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, pl. szabadság, biztonság, igazságosság Az eltérő gazdasági világnézetek ezek fontosságát és konkrét követelményeit eltérően értelmezik. A szerződő felek eltérő mértékű tájékozottsága, amely piaci torzuláshoz vezethet. Liberális felfogású, a piaci gazdálkodás feltételinek kialakítására szorítkozó állam, amely (elvben) a gazdasági folyamatokra és a jövedelmek elosztására nem kíván befolyást gyakorolni. A közgazdaságtan gazdasági törvényszerűségeket kutató űga. Nevezhető gazdasági elemzésnek is. A tulajdon, közösségi vagy magántulajdon a termelés, állami vagy magántermelők a csere meghatározott rendszere, amely különbözhet aszerint, hogy, , piaci csere vagy bürokratikus (adminisztratív)

elosztása van-e túlsúlyban. Politikai értékítélet arról, hogy mi (lenne) jó, helyes a gazdaságban, a gazdálkodás feltételeiben Az állam nézeteit, elhatározásait és rendszeres cselekedeteit jelenti, amelyekkel az állam politikai-társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaságot befolyásolja. Egy szűkebb – kizárólag rövid távú makroökonómiai értelmezés szerint a gazdaságpolitika – a gazdasági potenciált megközelítő magas termelési szint érdekében alkalmazott monetáris és fiskális politika. Azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések milyen mértékben eredményezik a szándékolt cél elérését. Azt jelzi, hogy milyen széles körben, milyen mértékben szabályozza a kormányzat a piaci folyamatokat. jellemzői: Regulációk mennyisége, államháztartás terjedelme stb. A politika gazdasági elmélete szerint a kormányzat szempontjából a gazdaságpolitika akkor sikeres, ha hozzájárul a következő választásokon a

kormány újraválasztásához. (Az állampolgárok a kedvező gazdasági folyamatokat tekintik sikeresnek, de ez nem egyedül a gazdaságpolitikán múlik. A makro-ökonómiai szabályozás, stabilizációs politika egyik elnevezése 6 Globalizáció Intervenciós szabályozás Intézmény A nemzetközi gazdasági folyamatok azon intenzív korszaka, ahol a kapcsolatokban a külkereskedelem mellett a tőke- és pénzfolyamatok egyre nagyobb szerephez jutnak. Jellemzője a multinacionális vállalatok térnyerése és a nemzetközi áru-, információ- sé tőkeáramlás szabadsága és gyorsasága, valamint a nemzetközi kapcsolatok tudatos befolyásolása nemzetközi egyezményekkel, multinacionális szervezetekkel. További jellemzője a piacgazdaságok konvergenciája, azaz a nemzeti intézményrendszerek harmonizációs tendenciája A gazdaság egye részterületeire, szereplőire irányuló beavatkozás a piaci feltételek módosításával (ösztönzés-korlátozás)

Szervezetek, szabályok és szokások (tipikus magatartások) együttese. Jóléti állam Olyan állam, amely pozitív szerepet játszik a társadalmi jólét ösztönzésében. Jellemzője a jelentős jóléti közkiadás és széles körre kiterjedő nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy, közoktatás stb.) működtetése Kormányzat A gazdaságpolitika elméletében a kormányzat a gazdasági élet olyan szereplője, aki közjogi hatalommal, eszközökkel rendelkezik szándékai megvalósításához. A központi kormányzat része az országgyűlés, a kormány, és idetartozónak tekintik a központi bankot is. A helyi önkormányzat is kormányzati szerv Közjószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol az igénybevételből senki sem zárható ki (vagy nem hatékony a kizárás), és amelynek fogyasztása nem rivalizáló, azaz egyik egyén fogyasztása nem gátolja azt, hogy más is fogyassza a jószágot. Külső gazdasági hatás Egy vagy több termelő

olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek hasznot vagy kárt okoz ( Leíró és normatív szemlélet A leíró (pozitív) szemlélet a közgazdaságtanban a jelenségek leírását, értelmezését célozza és magyarázza. A normatív szemlélet arra is vállalkozik, hogy minősítse azokat, tanácsokat adjon a helyzet javításához. Makro-ökonómiai politika Lásd globális folyamatszabályozás Meritórikus jószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol a kormányzat a fogyasztásnak más jelentőséget tulajdonít, mint az egyén. Ezért a fogyasztást a kormányzat ösztönzi, pl. ártámogatással, vagy korlátozza magas adóval, vagy akár adminisztratív úton. (más elnevezése: érdemdús javak, illetve káros javak) Pareto-hatékonyság (allokatív hatékonyság) Olyan gazdasági helyzet, amelyben egy új döntés, akció nyomán senki sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb

helyzetbe ne kerülne. Piacgazdasági kudarc A piacgazdálkodást rendszeresen jellemző negatív jelenségek, mint a munkanélküliség, a szélsőséges jövedelem-eloszlás és a gazdsági ingadozások Piackudarc Más néven piaci tökéletlenség az a jelenség, amikor a tiszta versenypiaci döntések nem biztosítják a termelési tényezők leghatékonyabb allokációját. Reguláció A piaci gazdálkodás feltételeinek, korlátjainak szabályozása. Dereguláció: az erre vonatkozó állami kötöttségek, korlátok oldása, a piaci hatások kiszélesítését célzó politika. 7 Rendszerszabályozás A gazdálkodás (tulajdon, csere, munka) feltételeit, lehetőségeit, korlátjait megszabó intézményi politika. Szociális piacgazdaság Liberális, piacbarát gazdaság, illetve nézetrendszer, amely szociális biztosítékokkal egészül ki. Vegyes piacgazdaság Olyan, döntően a magántulajdonosra és a piaci mechanizmusokra épülő gazdaság, amelyben az

állam is észt vesz a kibocsátás (GDP) előállításában, elsősorban bizonyos szolgáltatások területén. 2. A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI, ESZKÖZEI, SZEREPLŐI 2.1 Gazdasági célok Belső cél: a gazdasági jólét növekedése – időhorizont! Tipikus gazdaságpolitikai célok: 1. gazdasági stabilitás (árszínvonal, foglalkoztatás, fizetési egyensúly) 2. gazdasági fejlődés 3. gazdasági struktúraváltozás elősegítése 4. vagyon- és jövedelem-eloszlás befolyásolása Módjai: kvalitatív vagy kvantitatív (-tól –ig határokkal, ill. feltételekhez kötve) 2.2 A gazdaságpolitika eszközei Eszköztára: 1. intézmények alkotása 2. törvényes korlátozások 3. állami vállalatok működtetése, ill költségvetési szolgáltatások szervezése, nyújtása 4. adópolitika 5. költségvetési politika 6. monetáris politika (pénzmennyiség) 7. árfolyam politika 8. jövedelem, bér, árpolitika 9. egyeztetéses eljárások 10. rendszeres információk

nyújtása eszközök alkalmazásának módjai: 1. diszkrécionáriusan – eseti szabad belátás szerint 2. szabályokhoz kötötten 3. automatikus hatásra építve A jól választott eszközöknek szinergikus hatása van, a rosszul választottak gyengítik egymás hatásait. Több cél » több eszköz Átváltási hatások ésszerű kezelése: 1. átváltás a célok között: stbailizációs politika – foglalkoztatás és infláció 2. ellentmondás: restriktív monetáris pol Politika az infláció ellen » expanzív hatalmi célokra 3. célok és eszközök meg nem felelése – nem adekvát 8 2.3 Az államháztartás rendszere és fő funkciói Az államháztartás a széles értelemben vett kormányzat pénzügyi terve, amely az alábbiak gazdálkodását öleli fel: 1. központi kormányzat állami költségvetés 2. társadalombiztosítás 3. elkülönített állami pénzalapok 4. helyi önkormányzatok átfedések kiküszöbölésekor: konszolidált (összevont)

mérleg az államháztartás három fő gazdaságpolitikai funkciója: 1. stabilizáció 2. allokáció 3. újraelosztás a teljes államháztartás kb. felét kitevő központi költségvetésnek van a legszorosabb kapcsolata a gazdaságpolitikával 1. kiadások Csoportjai: a. adminisztratív: főhatóságokra bontva b. közgazdasági: i. intézmények folyó fenntartása 31% ii. pénzátutalások 40% iii. beruházások 15% iv. kamatok 13% c. funkcionális: i. állami működési funkciók 16% ii. jóléti kiadások 58% iii. gazdasági célú kiadások 13% iv. államadósság-kezelés 13% 2. adópolitika: bevételek 85-90%-a a. elsődleges cél a közkiadások fedezése adónemek: i. társas vállalkozások adója Adók hatása: ii. személyi jövedelemadó 1. jövedelmi hatás iii. forgalmi adó 2. eltérítési hatás iv. tb-járulék v. vagyon- és tárgy b. az adófizetés célszerű alapja a jövedelem és a fogyasztás: c. 3. az államháztartás egyenlege: általában deficit

9 2.4 A gazdaságpolitika szereplői 1. állami szervek: a. országgyűlés: korlátozott szerep i. választó hiányosan informált ii. képviselők rövid távú taktikai állásfoglalásai iii. lassú a döntéshozatal iv. gyakran elvtelen alkuk b. kormány: erőfölény, de partikularizmus, kiemelkedő szerep: gazdasági és pénzügyminiszter c. központi bank: i. elsődleges feladat: árszínvonal stabilitásának elősegítése főbb eszközei: 1. kamatpolitika 2. kötelezi jegybank tartalékok előírása 3. állampapírok vagy más értékpapírok értékesítése és vétele 4. devizapiaci intervenció 2. állam által jogokkal felruházott szervek, felügyeletek: Gazdasági Versenyhivatal, PSZÁF a. központi bank (ha független) b. önkormányzatok c. hatóságok, elkülönítve a kormánytól 3. a polgári jog szerint működő szervezetek: szakszervezetek stb 4. érdekképviseletek: érdekegyeztetés 5. (szakértők) 6. nemzetközi intézmények: meghatározó a

globalizáció korában kis országokban összefoglalás: 1. a gazdaságpolitika gazdasági célja: a gazdasági stabilitás biztosítása, az ingadozások csökkentése, a tartós gazdasági fejlődés elősegítése, a gazdasági struktúra és a vagyon és jövedelem eloszlás befolyásolása a társadalmi alapértékek érvényesítése érdekében. 2. a gazdasági stabilitást célzó makro- politika az árszínvonal stabilitását, a magas fokú foglalkoztatást, az egyenletes növekedést és a fizetési egyensúlyt szolgálja E négy célt mágikus négyszögnek nevezzük, mert köztük átváltási hatások vannak. 3. A gazdaságpolitika eszközei olyan tényezők, amelyeket a gazdaságpolitika szabadon alkalmazhat a piacgazdaság alapvonásainak keretein belül A főbb eszközök: reguláció, a fiskális és monetáris politika, szolgáltatások állami szervezése. A fiskális politika a költségvetés felhasználása a stabilitás eszközeként, azaz a GDP nagyságát

befolyásoló eszközként 4. A célok közt és az eszközök közt átváltási hatások lehetnek, azaz egyik cél vagy eszköz érvényesülése korlátozhatja más cél megvalósítását, vagy eszköz hatását 5. Az államháztartás a kormányzati szektor pénzügyi terve, illetve mérlege gazdaságpolitikai funkciói: stabilizáló, allokációs és újraelosztó funkciók. Az államháztartás négy alrendszere: a központi költségvetés, a társadalombiztosítás költségvetése, az elkülönített állami alapok, valamint a helyi önkormányzatok költségvetése. 6. A költségvetés bevételének 80-90%-át az adók és a hasonló jellegű társadalombiztosítási járulékok adják Az adók tipikusan jövedelmi, forgalmi és vagyoni típusú adók A fő bevételi tételek: a forgalmi adók, a társadalombiztosítási járulékok és a személyi jövedelemadó 10 7. Az adók gazdasági hatása: jövedelmi hatás és eltérítő hatás Befolyásolják az adózó

felhasználható jövedelmét, és megváltoztatják az adózó magatartását A legtöbb adófajta nemzetgazdasági hatékonyság-veszteséggel jár, amely az adó mértékével együtt fokozottan nő 8. A „jó” adórendszer ismérvei: a. igazságos b. kevéssé torzítsa a termelési tényezők hatékony felhasználását c. segítse a gazdaság stabilitását d. legyen átlátható az adózók számára e. legyen a beszedése olcsó, betartható és betartatható 9. A gazdaságpolitika sokszereplős térben játszódik A főszereplők a közjogi hatalommal bíró kormányzati fórumok (országgyűlés, kormány, független jegybank), de a döntésekre jelentős befolyással lehetnek a polgári jog szerint működő szervezetek, és hat a a külföld is. Az egyes szereplők formális és informális hatalommal bírnak. kulcsfogalmak Mágikus négyszög A stabilizációs politika négy elemének: a termelés, a munkanélküliség, az infláció és a pénzügyi egyensúly

kedvező alakítása, illetve a köztük levő átváltások kezelése. Diszkrecionális döntés Amikor a kormány esetről-esetre – előzetesen megállapított kritériumok és szabályok nélkül – dönt arról, hogy mikor és hogyan avatkozik be a gazdasági folyamatba. Szabályhoz kötött döntés Amikor a kormányzat előre meghirdetett kritériumok (jelenségek) esetén dönt a folyamatokba való beavatkozásról. Stabilizációs politika A monetáris és fiskális politika működtetése a gazdaság működésének magas és kiegyensúlyozott szintje, illetve a gazdasági hullámzások enyhítése érdekében. Gazdaságpolitikai eszközök Azon intézmények és változók, amelyeket a kormányzat a gazdaság befolyásolására alkalmazhat. Fő eszközök: 1. Jogi szabályozás 2. Államháztartás 3. Monetáris politika Államháztartás A központi és helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó

szabályrendszer (államháztartás rendszere) Konszolidált államháztartás Az államháztartás alrendszerei közötti fizetések kiszűrésével készült pénzügyi mérleg, amelyben tehát csak az államháztartás és a más gazdasági szereplők közötti műveletek szerepelnek. Közjogi szereplők (a gazdaságpolitikában) A kormányzati szereplők: országgyűlés, kormány, központi bank. Partikularizmus A kormányzat tagolt apparátussal (minisztériumokkal) rendelkezik, amelyek a döntések előkészítésében és a végrehajtás során saját érdekeiket is igyekeznek érvényesíteni, ami a központi akarat torzításához vezethet. Jegybank Központi bank: rendszerint az állam által alapított bank, amelyik rendelkezik a pénzkibocsátás monopóliumával, a pénzmennyiség szabályozásának eszközeivel és az üzleti bankok és hasonló szervezetek felé bizonyos szabályozási jogosultságokkal is (Magyar Nemzeti Bank) 11 Monetáris eszközök A

monetáris politika megvalósításához a központi bank rendelkezésére álló eszközök. Ezek elsősorban a kamatpolitika, a tartalékolási előírások és a nyíltpiaci műveletek Monetáris célok A központi bank monetáris politikai célja. A Bank céljának tekintheti az infláció vagy az árfolyam, illetve a pénzmennyiség valamilyen értékét Lobbi Olyan szakmai vagy érdekkapcsolati szervezet, amely jogot kap a törvényjavaslatok véleményezésére. IMF Nemzetközi Valutaalap. A nemzetközi fizetési rendszerek és fizetések zavartalanságát elősegítő szervezet, amelynek célja a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás fejlesztése, fizetési mérleg zavarok leküzdése WTO Világkereskedelmi Szervezet. Célja a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, általános szabályainak kidolgozása stb. OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Közel harminc fejlett országot tömörítő kormányközi szervezet, amelynek célja a

tagországok gazdaságpolitikájának (növekedés, stabilitás, többoldalú kereskedelem) segítése. Magyarország is tagja az OECD-nek Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az ENSZ szakosított intézménye. Célja azon tagországok gazdasági fejlődésének elősegítése, amelyekben nem áll rendelkezésre elegendő magántőke Államháztartási alrend- Az államháztartáson belül négy külön pénzügyi mérleg készül: szerek 1. központi költségvetés állami költségvetés 2. társadalombiztosítási költségvetés 3. elkülönített pénzügyi alapok mérlege 4. helyi önkormányzatok mérlege Adó Olyan, az államnak teljesítendő fizetési kötelezettség, amelyet törvény állapít meg, és amelynek fizetése nem keletkeztet az állammal szembeni közvetlen jogosultságokat. Az adó a vagyon (jövedelem) közcélú korlátja. Jövedelmi hatás (adónál) Az a hatás, amely szerint az adófizetés csökkenti az adóalany szabadon

elkölthető, rendelkezésre álló jövedelmét. Adóáthárítás Az adóalanyra kivetett adót az adó alanya részben átháríthatja vevőire, szállítóira, szerződő partnereire azzal, hogy a kereslet és kínálat figyelembevételével árait az adó nyomán megváltoztatja. Eltérítési hatás (adónál) Nevezik torzító vagy helyettesítési hatásnak is. Az a jelenség, amikor az adóalany az adó hatására, de a törvényeket betartva megváltoztatja magatartását általában abból a célból, hogy adóterhét csökkentse (törvényes adókerülés) Jövedelemadók Az egyéni és társasági jövedelmekre kivetett adók. Magyarországon: személyi jövedelemadó, illetve társasági adó A személyekre kivetett jövedelemadó általában progresszív adó, azaz nagyobb jövedelem után nagyobb arányú az adóteher. 12 Forgalmi adók Termékek forgalmazása és általában gazdasági ügyletek után fizetendő adó. Fő formái: 1. általános forgalmi

adó 2. jövedéki adó (alkoholos italok, üzemanyagok és dohányáruk után) A vámokat is termékekre vetik ki, de nem sorolják a forgalmi adók közé. Vagyoni adók Két fő formája a 1. vagyonadó: az adóalany teljes nettó vagyona után fizetendő Számos országban, így Magyarországon ma nem alkalmazzák 2. tárgyi adók: egyes vagyontárgyak (ház, telek, lakás, gépkocsi) után vetik ki, általában tekintet nélkül a tulajdonos jövedelmi viszonyaira Államháztartási kiadások funkcionális csoportosítása A kiadások cél szerinti csoportosítása, pl. honvédelem, jóléti kiadás, gazdasági kiadás stb Államháztartási kiadások gazdasági csoportosítása A kiadások jellege szerinti csoportosítás, pl. áruvásárlás, bérek, transzferek, kamatfizetés Érdekegyeztetés A kormány bizonyos – általában a munka világát érintő kérdésekbe – bevonja a munkaadók és a munkavállalók képviselőit is. Az egyeztetés lehet informálódás,

véleményezés, esetleg egyetértési jog. 3. GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK 3.1 A döntések logikai menete A gazdaságpolitikában gyakorlatilag mindig döntéshozatalról van szó! Döntés: racionális módon történik a cselekvési alternatívák közötti választás. Feltétele: 1. cél világos legyen 2. a nem jó helyzet okait felismerjék 3. tudatában legyünk a jelenlegi vagy új döntések következményeinek 4. képesek legyünk a reális és hatásos intézkedések kiválasztására lépései: 1. cselekvési lehetőségek meghatározása 2. várható hatások mérlegelése 3. cselekvési lehetőségek 4. döntéshozó célrendszer alapján kell értékelni a lehetséges következményeket előkészítés fázisai: 1. helyzetértékelés: i. objektív: tények megállapítása ii. szubjektív: tények interpretálása iii. jövő szempontjából fontos összefüggések a fontosak iv. de mi a fontos? 13 v. időszerűség mérték a beavatkozáskor vi. technikai

feltételek: információk b. lehetőségek felmérése: prognózisok i. leírás vagy normatív c. koncepciók ha nagyarányú, program lehet belőle d. költség-haszon elemzés 2. döntés: választás a lehetőségek közül: erőforrások általában korlátozottak a. kvantitatív koordináció: jövőbeli folyamat becsült méretezése b. politikai koordináció c. a döntés mozgásterét politikai, institucionális és nemzetközi hatások befolyásolják 3. megvalósult döntés hatásának vizsgálata a. késedelmek: fontos szempont a döntés idejének meghatározása, lehet elsietett vagy elkésett 3.2 Szinoptikus és pragmatikus szemlélet szinoptikus gazdaságpolitika: egyszerre képes a célok és eszközök teljes körű mérlegelésére és az így kialakított optimum realizálására. Pragmatikus gazdaságpolitika: mivel a gazdaságpolitika minden elemében sok a bizonytalanság, fokozatosság, folyamatos gondolkodás azon, hogy „valamin javítsunk más terület

pozíciójának rontása nélkül”. 3.3 A közösségi döntések sajátosságai hatékonyság méltányosság nemigen lehet meghatározni egyértelmű többségi preferencia sorrend, ha több választó és több cél van. Politika gazdasági elmélete: az a modell-feltételezés, hogy a választók és politikusok viszonya hasonló a fogyasztók és vállalkozók viszonyához. A politikusok célja – ezen felfogás szerint – a reá adott szavazatok maximálása, azaz újraválasztásuk. Eszköze a programja (ígéretei) A választók hasznosságukat a nekik legjobban megfelelő programra szavazva maximálják. 3.4 A többpártrendszer és a gazdaságpolitika demokratikus többpártrendszer: szavazók a pártokon keresztül gyakorolnak befolyást az állami döntésekre. » eétárően vélekednek a jóról, » több párt, amelyek versengenek a nagy pártok politikai programjai nem a közjót, hanem a medián választó várható reakcióit tartják szem előtt a választó nem

a választási programok részletes értékelés alapján, hanem világnézeti alapállása szerint választ 3.5 Részpolitikák szempontok a részpolitikák megkülönböztetésére: 1. szabályozási eszközök 2. piacok szerint 3. ágazatok szerint 4. társadalmi irányultság szerint 14 Összefoglalás 1. A racionális döntés elemei: helyzetértékelés, megoldási változatok kidolgozása, összehasonlító értékelése, döntés 2. A közösségi döntések több vonatkozásban eltérnek a magán-döntésektől A magángazdasági döntésektől eltérően: egy egyén = egy szavazat (nem a vásárlóereje arányában szavaz), a szavazat következménye függ a többiek szavazatától is, kényszerűen választási csomagokra szavaznak, míg a piacon tetszés szerint kombinálhatja vásárlói kosarát. 3. Bár a gazdaságpolitikában mindig minden mindennel összefügg, a döntések nem egyidejűek, hanem folyamatos „javító” döntések a tipikusak. Ezek során

azonban szorosan összetartozó kérdésekben (csomagokban) egyidejű döntés a hatékony. 4. A demokratikus többpártrendszerben a választók preferenciáikat a választáskor fejezik ki A többségi szavazási rendszerben a medián választó preferenciái nagy hatással vannak a pártok programjára, és így a szavazás e preferenciákat tükrözi. 5. A többségi szavazás esetén előfordulhat, hogy nincs egyértelmű kiegyensúlyozott helyzet (szavazási paradoxon) 6. A gazdaságpolitikai döntésekben nagy szerepe van az időzítésnek, számolni kell a késedelmekkel, amelyek belső (döntéshozatali, végrehajtási) késedelmek és külső (az érintett reagálása) késedelmek 7. A döntéseket politikai, institucionális és nemzetközi hatások korlátozzák 8. Számos, főleg végrehajtó vagy kiigazító jellegű döntés a kormányzatban decentralizáltan mehet végbe, részpolitikák útján kulcsfogalmak Prognózis Egy, a jövő időszakra szóló

helyzetjellemzés. A jövő eseményeinek „kielégítő valószínűséggel” történő leírása. Szinergia Több tényező együtthatása, amely az egyes tények elkülönített hatásához képest erősebb hatáshoz vezet. Döntések meghatározottsága Egy döntési helyzetben mutatkozó korlátok. Lehet fizikai, érzelmi, jogi, politikai stb. Racionális döntés A gazdaságban a célok és eszközök együttes mérlegelése és a haszon maximális figyelembevételével hozott döntés. (Gazdasági racionalitás) Van másféle racionalitás is, pl. a hagyományok, a rutin alapján történő döntés Szinoptikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntések kölcsönhatásai miatt a lényeges döntéseket egyidejűleg, e hatásokat mérlegelve hozzák meg (pl. átfogó tervezés keretében) Pragmatikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntéshozók döntéseiket folyamatosan, a problémák

felmerülése, kiéleződése és megoldhatósága figyelembevételével hozzák meg. Politika közgazdasági elmélete Az a modell-feltételezés, hogy a választók és politikusok viszonya hasonló a fogyasztók és vállalkozók viszonyához. A politikusok célja – ezen felfogás szerint – a reá adott szavazatok maximálása, azaz újraválasztásuk. Eszköze a programja (ígéretei) A választók hasznosságukat a nekik legjobban megfelelő programra szavazva maximálják. Medián választó Egy alternatíva esetén (pl. két párt) közötti választáskor az a választó, akitől az egyik és a másik irányban valamely (párt javára) a választók 50-50%-a helyezkedik el. Szavazási paradoxon Közösségi szavazás esetén, ha több mint két szavazó és cél van, akkor lehetséges, hogy a többségi elv egyes esetekben nem képes megadni az egyértelmű győztest. (E tételt nevezik Arrow lehetetlenségi tételének vagy Condorcet paradoxonnak is) 15 4. A

GAZDASÁG KERETFELTÉTELEINEK, RENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSA  tulajdonjogok  szerződéses szabadsággazdasági verseny felügyelete  államháztartás szerepvállalása 4.1 A tulajdon rendje és a gazdaságpolitika Privatizáció a posztszocialista országokban 90-es évek: tömeges privatizáció. Fő gondjai: 1. milyen célok legyenek előtérben? 2. milyen módszerek alkalmazzanak? 3. milyen méretű legyen a tőke bevonása és mely ágazatban? döntések: 1. nagyvállalatok: pénzért való eladás 2. dolgozói értékesítés (MRP) magászektor termelése 80%-ra nőtt 3. kárpótlási eljárás 4. önkormányzatoknak átadás 4.2 A szerződéses szabadság szabályozása: 1. versenytörvény + gyengék védelme » fogysztóvédelem munkaerőpiac sajátossága: alulinformáltság 4.3 Versenypolitika és versenyszabályozás gazdasági verseny: 1. teljesítmény maximalizálásának mechanizmusa 2. hatékonyság kényszerítő eszköze 3. iránytű a tőkeallokáció

számára Versenypolitika: A gazdasági verseny érvényesülését és a verseny gyengítésének megakadályozását célzó állami szabályozás. Fő kérdései: a tisztességtelen verseny és az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, a versenykorlátozó megállapodások tiltása, illetve ellenőrzése, monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti meggátlása. 1. tisztességtelen verseny tilalma 2. fogyasztók megtévesztésének tilalma 3. a versenyt korlátozó kartell-megállapodások szabályozása (~: a szerződő felek jogi önállósága mellett mégis annak korlátozása általában önkéntesen) 4. vállalategyesülések felülvizgsálatának lehetősége 5. gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalma 4.4 A pénz- és tőkepiac intézményei és szabályozásuk Pénz létrehozása, alkalmazása állami monopólium. M1, M2, M3 stb 1) MNB feladata: pénzmennyiség szabályozása, túl sok » infláció tehát pénzérték védelme! valuta

stabilitása (deviza: más valutára átváltható bankszámlapénz neve) 2) Hitel- és tőkepiac intézményei: a bankok szabályozás: minimális feltételek, tiszta üzletmenet szabáb tőzsde lyozása c befektetési alapok d értékpapír-kereskedők 3) állam piacbefolyásolása még: állampapírok a kincstárjegy: 1 éven belüli b államkötvény: hosszabb távú (kamata jelzi a kockázatmentes kamatlábat) 16 4.5 Konvertibilitás, devizagazdálkodás Valuta-konvertibilitás: Konvertibilis egy valuta, ha szabadon (állami korlátozásoktól mentesen), egységes (piaci) árfolyamon átváltható más valutákra. Konvertibilisnek tekintenek egy valutát akkor is, ha a rövidlejáratú tőkeműveletekre vonatkozóan vannak korlátozások, de a folyó műveletekre nincsenek. Nemzetközi fizetési mérleg 1) Folyó fizetési mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg folyó fizetéseit tartalmazó mérleg (Nem tartalmazza a hitel- és tőkeműveleteket). Fő tételei: 1.

exporttal, importtal kapcsolatos fizetések 2. szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések 3. kamatfizetések 4. viszonzatlan átutalások 2) Tőkemérleg bevételei (kiadások ezek fordítottja): 1. felvett hitelek 2. kapott tőketörlesztések 3. tőkebehozatal gazdaságpolitikai értelemben vett egyensúlyban lévő mérleg: ha a kifizetéseket esedékességkor teljesítik + a folyó fizetési mérleg egyenlege gazdaságilag ésszerű célokat szolgál. Az árfolyam (valutaárfolyam) a külföldi pénz ára hazai pénzben kifejezve. nemzeti valuta felértékelődik » import olcsóbb, export nehezebb Árfolyam lehet: 1. szabad, lebegő: a devizák iránti piaci kereslet és kínálat alakítja az árfolyamot 2. fix: kis országokban valamely vezető valutához van kötve – szabad ingadozási sáv +-15% célja: árszínvonal stabilitás 3. csúszó árfolyam: kormányzat által előre meghirdetett változtatással alakul Közös pénz Euro: monetáris politikát ECB: Európai

Közös Bank gyakorolja. 4.6Liberalizálás, dereguláció jelentésük: piaci viszonyok kitágítása. Dereguláció: Az állam szerepvállalásának csökkentése a piaci hatások térnyerése javára, pl. adminisztratív előírások csökkentése és privatizáció útján szélesebb értelmű a liberalizálásnál, mert + versenyvédelem, + privatizálás, + vállalkozás-ösztönzés akkor van nagy jelentőségük, ha pénzügyi válság van. 4.7 Gazdasági rendszerváltozás a posztszocialista országokban folyamata 1990-től: 1. politikai rendszerváltozás: egypártrendszer helyett többpártrendszer a. gazdaságstabilizációs feladatok, mert egyensúlyhiány 2. gazdasági rendszerváltozás: termelőeszközök túlnyomóan állami tulajdonból túlnyomóan magántulajdonba. kérdések: a. intézkedések sorrendje b. lépések intenzitása i. sokkterápia ii. gradualisták: fokozatosan iii. big bang: 1 év előkészítés után egyszerre c. lépések sebessége 17 d.

szektorok sajátosságainak figyelembevétele 3. gazdasági modernizásció: erőteljesen zárt gazdaság helyett nyitott piaci erők 4. társadalmi modernizáció: kulturális modernizáció elősegítése polgári középrétegek és civil szervezetek kialakító politikával 4.8 Az államháztartás reformja adóreformok, kiadási reformok 1. költségvetési gazdálkodás reformja: közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás 2. a költségvetési intézmények körének és gazdálkodási-ösztönzési rendszerének reformja: szakmai területeken hatékonyabb szervezetek kialakítása 3. 4. 5. 6. a gazdasági életbe való túlzott és túldifferenciált, direkt beavatkozások csökkentése az adórendszer és az adóigazgatás fejlesztése jóléti rendszerek reformja: nyugdíjrendszer-1998, egészségügyi rendszer – folyamatban az államélet modernizálásának kérdései: centralizáció és decentralizáció ésszerű arányainak kialakítása: közigazgatási reform

4.9 A csatlakozás az Európai Unióhoz – mint rendszerprobléma EU szakaszai: I. szakasz 1957: Európai Közösségek a közös piac kialakítására II. szakasz egységes piac létrehozása III. szakasz Erópai Unió kialakítása: közös pénz, közös jegybank Követelmények Magyarországgal szemben: igazodás a 2. szakaszhoz, és 3 szakasz feltételeihez 1. közösségi vívmányok (szabályok) 2. minőségi jellemzők nem alapvető követelményeknél eset3. tartós gazdasági stabilitás leges felmentések Összefoglalás 1. A gazdaságpolitika legelső politikai eleme a gazdasági rendszer választása A fejlett országok valamennyien demokratikus piacgazdasági rendszert választottak, és így tett hazánk is 1990ben. 2. piacgazdaság elsőrendű rendszerpolitikai elemei: a tulajdonjogok, a szerződéses és vállalkozási szabadság, a gazdasági verseny és az államháztartás ezekhez igazított szerepvállalása Az állam hatékony piacfelügyeletet gyakorol az áru,

a szolgáltatások, a munkaerő és a pénz- és tőkepiac felett. 3. A piacgazdaságban a vagyongyűjtés egészében nem korlátozott, de egyes vagyonelemek (pl termőföld) tulajdonlása és általában a vagyon használatának közérdekeket tekintetbe vevő részleges korlátozása szokásos. 4. A vállalkozások a piacgazdaság alapvető szereplői, de csak közérdekű korlátozásokkal (adók, versenyfeltételek, működési előírások, települési szabályok) működhetnek. Viszonylag részletes törvényi előírások szabályozzák a munka világát (munkavállalás, munkafeltételek, esetleg bérek). 5. A pénz- és tőkepiaci intézményekre a vállalkozásoknál szigorúbb szabályozások érvényesülnek, tekintve ezen intézmények komoly külső hatását a gazdaság egészére 6. A hatékony gazdaság alapvető feltétele a gazdasági verseny torzítatlan működése A versenypolitika védi a tisztességes versenyt, fellép a fogyasztók megtévesztése ellen,

tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést, szabályozza (esetenként tiltja) a monopóliumokat, kartelleket, vállalati fúziókat 18 7. Az egészséges pénzrendszer egy gazdaság értékes közjószága Az állam pénzkibocsátási monopóliuma különleges jogokkal felruházott jegybankja révén gondoskodik a pénzrendszer hatékony működéséről Szabályozza a pénzmennyiséget, a hazai pénz nemzetközi árfolyamát 8. Hazánkban a múlt század 90’ éveit egy sajátos rendszerszabályozási szakasz, a gazdasági rendszerváltás jellemzi, amely egy átmenet az állam köztulajdonon alapuló, piac-visszaszorító rendszerből egy sokszereplős, a magántulajdon túlsúlyán alapuló nyitott liberalizált piacgazdaságba. A gazdasági rendszerváltozás fő elemei a privatizáció, a piaci vállalkozások jogi feltételeinek létrehozása és a magánvállalkozás ösztönzése, a szerződési jog megújítása, a gazdasági verseny ösztönzése és

szabályozása, a piacgazdasági rendszer intézményeinek kiépítése Mindezt a jóléti rendszer fokozatos alakítása kíséri A rendszer átalakításával együtt kellett a gazdaság stabilitását és modernizálását biztosítani. Kulcsfogalmak Privatizáció Közösségi (elsősorban állami) tulajdonban levő termelő, szolgáltató szervezetek magánkézbe juttatása eladás, szétosztás stb. útján Piacfelügyelet Állami vagy az érdekeltek által szervezett olyan szervezet, amely a vállalatok piaci viselkedésének felügyeletét végzi. Ellenőrzi és számon kéri a gazdálkodás állami előírásainak betartását, szankcionálhatja az ennek meg nem felelő magatartást. Versenypolitika A gazdasági verseny érvényesülését és a verseny gyengítésének megakadályozását célzó állami szabályozás. Fő kérdései: a tisztességtelen verseny és az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, a versenykorlátozó megállapodások tiltása,

illetve ellenőrzése, monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti meggátlása Pénzpiac A hitelfelvét és a hitelnyújtás piaca. Pénzpiacnak nevezik a rövidlejáratú, hitelpiacnak a közép- és hosszúlejáratú hitelek piacát Az éven túl nyúló hitelezést sokszor a tőkepiac részének tekintik. Közbeszerzés Az állam (állami szervek, esetleg egyes állami vállalatok) számára kiadott olyan szabályozás, amely biztosítja, hogy olyan szállítók versenyeztetése útján válasszák ki a legelőnyösebb beszerzési forrást és feltételeket. Tőkepiac Termelést szolgáló, tőkebevonásban érdekelt tőkekínálók és tőkeigénylők piaca. Koncentrált formája a tőzsde Az állam piacbefolyásoláának egyik eszköze: állampapírok kiadása  kincstárjegy: 1 éven belüli  államkötvény: hosszabb távú (kamata jelzi a kockázatmentes kamatlábat Állampapír Valuta-konvertibilitás Konvertibilis egy valuta, ha szabadon (állami

korlátozásoktól mentesen), egységes (piaci) árfolyamon átváltható más valutákra. Konvertibilisnek tekintenek egy valutát akkor is, ha a rövidlejáratú tőkeműveletekre vonatkozóan vannak korlátozások, de a folyó műveletekre nincsenek Nemzetközi fizetési mérleg Egy országnak a világ többi részével egy adott időszakban lebonyolított tranzakcióit (bevétel-kiadás) mutató mérleg. Megkülönböztetik benne a folyó és a tőke műveleteket Lebegő árfolyam Lebegő az árfolyam akkor, ha az a piaci hatások, a valuta kereslete és kínálata nyomán alakul. A központi bank a lebegő árfolyamot vétellel-eladással (intervenció) befolyásolhatja. 19 Rögzített árfolyam Az állam a valutájának árfolyamát valamely más valutához képest rögzíti. A központi bank ebben az esetben vétellel-eladással aktívan segítheti ezen rögzített szint fenntartását. Rögzített árfolyam esetén is lehetnek a rögzített szinttől való

korlátozott eltérések (sáv). Liberalizálás Jelentése: piaci viszonyok kitágítása az állami előírások kötöttségeinek feloldásával Az állam szerepvállalásának csökkentése a piaci hatások térnyerése javára, pl. adminisztratív előírások csökkentése és privatizáció útján Megbomlott gazdasági egyensúly (fizetési nehézségek, infláció stb.) esetén az egyensúly hirtelen, egyszeri intézkedéssel (intézkedéscsomaggal) való helyreállítása Fő eszközei: árkötöttségek, külkereskedelmi kötöttségek megszüntetése, adóemelés, államháztartási kiadások csökkentése Egyensúlyi és egyéb problémák fokról-fokra való, lépésenkénti megoldása (szemben a sokkterápiával). Az EU-nak a piacgazdaságra vonatkozó alapvető szabályrendszere, amely a tagállamokra nézve egységes és kötelező. Dereguláció Sokkterápia Gradualizmus Közösségi vívmányok 5. A GAZDASÁG MAKRO-ÖKONÓMIAI SZABÁLYOZÁSA 5.1 A probléma

cél: a GDP ( a gazdaság teljesítménye) lényeges ingadozásoktól mentesen, a gazdasági potenciáls szintjén, az infláció és a munkanélküliség alacsony szinten alakuljon. Gazdasági potenciál: Az egy lakosra jutó GDP azon maximális szintje, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban az egyensúly veszélyeztetése nélkül elérhető. ciklikus fejlődés károkat okoz, ezért ki kell azokat kerülni (60-60 év óta cél) Ciklus: kb. 7-10 év, fellendülése, csúcs, visszaesés, mélypont, növekedési trend – nemzetközi hatások! 5.2 A mágikus négyszög 1. árszínvonal stabilitása: relatív árszínvonal stabilitás érték, mert a. pszichológiailag erősíti a bizalmat b. számottevő infláció esetén árverseny hatása gyengül (tőke menekül) c. jövedelem elosztó politika áttekinthetetlenné lesz d. infláció esetén torzulnak az adósok és hitelezők pozíciói 2. magas fokú foglalkoztatás érték, mert a. a munkanélküliség erkölcsi és

szociális teher (normális: 4-6%, tény: 8-10%) b. foglalkoztatáspolitika feladatai: i. gyorsan ii. képességeknek megfelelő iii. nemzetgazdaság szempontjából hatékony munkát kínálni c. aktív eszközök: képzés, átképzés, közmunka d. passzív eszközök: munkaerő-kínálat csökkentése, munkanélküliek segélyezése 3. pénzügyi egyensúly – nemzetközi fizetési mérleg egyensúlya érték, mert a. inflációs hatású intézkedéseket provokál az egyensúlytalanság b. optimális allokációk gátlása c. gazdaság elveszti a bizalmat d. gondot okozhat a tartós felesleg is 4. kapacitások kihasználása – államháztartás helyzete, a bevételek és kiadások egyenlege Főbb mutatói: a. összes bevétel és kiadás pénzforgalmi egyenlege 20 b. eredményszemléletű bevétel és kiadás egyenlege c. GFS egyenleg (IMF): a bevételekből és kiadásokból kive- ez a kettő a döntő a stabilizációs politika számára szik a hitelműveletekkel

kapcsolatos tőkemozgást d. SNA egyenleg: kiveszik a privatizációs bevételeket e. elsődleges egyenleg: folyó bevételek + árukra, szolgáltatásokra, transzferekre fordított kiadások f. operacionális egyenleg: kamatkiadás inflációs hatástól megtisztítva Fiskális politika: A gazdasági tevékenység (a GDP) szintjének befolyásolását célzó, konjunkturális jellegű költségvetési bevételi és kiadási politika – a cikluskezelést és a kibocsátás befolyásolását célozza. 5.3 Keynesi és monetarista cikluskezelés Keynes: 1. a piac és verseny nem vezet szükségszerűen a kapacitások kihasználásához 2. bérek nem reagálnak rugalmasan a munkaerő-keresletre, „ragadósak” 3. rövid távon az árak is ragadósak 4. a kamat, a pénz árának alakulása nem garantálja, hogy a megtakarítást a befektetők befektetik 5. pénzmennyiség jegybanki szabályozása inkább a pénzmennyiség szűkítésére alkalmas Keynes javaslata:  recesszió idején

az állam növelje kiadásait  konjunkturális csúcs idején az adótöbbletet ne fordítsa kiadásra, hanem használja fel a válság idején felvett hitelek törlesztésére.  árfolyam legyen stabil és kötött Monetarista iskola Fő gondolat: a jegybank egyenletesen növelje a pénzmennyiséget, mértéke legyen a nominális GDP várható növekedésével egyező. Pénzmennyiség szabályozása: 1. nyíltpiaci műveletek (államkötvények) 2. tartalékolási előírások (bankok) 3. leszámítolási kamatláb bankoknak hitel és betét) 4. (bankoknak nyújtandó hitelek limitálása) 5.4 Költségvetési deficit fedezésének gazdasági hatásai költségvetési deficit finanszírozási módjai: 1. állam hitelt vesz fel a központi banktól – ma a fejlett államokban tiltják 2. állam belföldi piacon hitelt vesz fel, államkötvényt bocsát ki: kiszorító hatású, kamatemelő hatású 3. állam hitelt vesz fel külföldön: nem gerjeszt inflációs nyomást,

árutöbblet importálható 5.5 Go – stop (húzd meg – ereszd meg) politika számos országban nem alkalmas exportra az áru, a költségek túl magasak, a termék elavult, vagy az értékesítési hálózat szűk » így a kereslet-élénkítő politika nyomán nő az import de nem nő aráynosan az export: a mérleg deficites - 2-4 éves periódusos lüktetés - korlátos 5.6 Kínálati közgazdaságtani iskola ajánlásai lényege: a vállalkozások dinamizmusát kell erősíteni az állam visszavonulása útján: 1. dereguláció 2. adócsökkentés 3. jóléti funkciók korlátozása 4. privatizáció 5.7 Válságkezelő stabilizáció 1. ortodox módszer: a kereslet drasztikus korlátozása felszabadítják az árakat, az árfolyamot, emelik az adót és csökkentik a költségvetés állami szerepvállalását » pénzügyi stabilizáció+életszínvonal hirtelen csökkenése 2. heterodox módszer: vágtató inflációnál és súlyosan deformált a termelési struktúra:

időleges adminisztratív bér- és árszabályozás, korlátozás és a termelést ösztönző adópolitikai lépesek 21 5.8 Infláció és inflációellenes politika árszínvonal változás definíciói:  fogyasztói árindex  maginfláció  termelői árindex  GDP árindexe – GDP deflátor kormány és jegybank intézkedési az inflációval szemben:  rendben tartja az államháztartást  érdekegyeztetés a termelékenység érdekében  erősíti az infláció-csökkenési várakozásokat  jegybank szigorú pénzpolitikát folytat  átmenetileg intervenciókkal befolyásolhatja az árfolyam alakulását.  verseny erősítése 5.9 Az Európai Monetáris Unió és hatása a nemzeti stabilizációs politikára pénzpolitika » Európai Közös Bank de saját költségvetési politika EU Átfogó Gazdaságpolitikai Irányelvek: 1. költségvetési kérdések 2. monetáris politika ügyei 3. a termelékenység és a bérek összefüggése

Foglalkoztatási politika: 1. foglalkoztathatóság elősegítése 2. vállalkozásfejlődés segítése 3. munkavállalók alkalmazkodását segítő kedvezményezések 4. egyenlő esélyek Az EU költségvetése és a nemzeti költségvetések EU: 1. korlátozott terjedelmű 2. egységes piac 3. közös pénz 4. a regionális különbségek csökkentésének elősegítése Összefoglalás: 1. A piacgazdaságban a termelés növekedése közép- és hosszabb távon az erőforrások mennyiségétől, ezeknek a műszaki haladás, a képzettség és az innovációk által okozott növekvő hatékonyságától függ A növekedésben szerepe van még a külső körülményeknek és a kormányzati munka minőségének. Rövid távon a növekedés üteme ezen többé-kevésbé egyenletesen ható tényezőkhöz képest ingadozó, esetleg átmeneti csökkenés (recesszió) is előfordul Az ingadozást (fellendülés, csúcs, lassulás, recesszió) konjunktúra ciklusnak nevezik 2. Az

ingadozás veszteségekkel jár, ezért alapvető gazdaságpolitikai feladat a kilengések mérséklése Az erre irányuló politika stabilizáló vagy konjunktúrapolitika A kilengések mérséklésére irányuló politika az infláció, a foglalkoztatás, a pénzügyi egyensúly és a növekedés olyan összeegyeztetését célozza, amely hatékony és társadalmilag leginkább elfogadható Mivel e négy szempont egyike-másika csak egy másik rovására érvényesíthető (átváltás van közöttük), ezért e célrendszert mágikus négyszögnek is nevezik. 3. A stabilizációs politika eszközei: a monetáris politika és a költségvetése (fiskális) politika Mindkettőt rövid távú keresletbefolyásolásra alkalmazzák A központi bank – ha a gazdaság élénkítése a feladat – kamatcsökkentéssel, többlet pénzkibocsátással, a költségvetés pedig átmeneti deficitnöveléssel (adócsökkentés, kiadásnövelés) élénkíthet. Ha megszorítás a feladat, akkor

fordítva 4. A célszerű módszerekről közgazdasági viták folynak Jelenleg az uralkodó álláspont az, hogy a stabilizációs politikát inkább jegybanki módszerekkel kell gyakorolni. 5. A konjunkturális stabilizációs politikát élesen meg kell különböztetni azoktól a feladatoktól, amelyek egy egyensúlyvesztő vagy tartósan stagnáló gazdaság rendbetételére irányulnak Ezekben az 22 esetekben szélesebb körű, esetenként radikális „rendcsinálás”: állami kiadáscsökkentés, intézményi változtatások szükségesek. 6. Az Európai Unió megteremtette közös pénzét, az eurot és Központi Bankját Az EU csatlakozást követően hazánknak is erre az útra kell térnie, ha gazdaságát már tartósan stabilizálta. Az Unióban a makro-szabályozást az Európai Központi Bank látja el, a nemzeti költségvetéseket szigorúan egyensúlyban kell tartani, ezekre nézve születtek meg az ún Maastricht-i kritériumok, amelyekhez mielőbb hazánknak

is meg kell felelnie 7. Az Európai Unió gazdaságpolitikájában első helyen az inflációs tendenciák megfékezése áll, célja azonban a foglalkoztatottság kedvezőbb alakítása is. Kulcsfogalmak Gazdasági potenciál Konjunktúra-ciklus Stabilizációs politika Mágikus négyszög Keresletszabályozás Go-stop politika Árszínvonal-stabilitás Infláció Maginfláció Stagfláció Recesszió Az egy lakosra jutó GDP azon maximális szintje, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban az egyensúly veszélyeztetése nélkül elérhető. A gazdasági fejlődés trendvonala körüli termelésingadozás. Szakaszai: 1. fellendülés, 2. csúcs (túlfűtöttség) 3. lassulás, 4. (esetleg) visszaesés (recesszió) 5. és mélypont konjunktúra: gazdasági fellendülés; konjunktúraciklus: újratermelési ciklus A monetáris és fiskális politika működtetése a gazdaság működésének magas és kiegyensúlyozott szintje, illetve a gazdasági hullámzások

enyhítése érdekében. A stabilizációs politika négy elemének: a termelés, a munkanélküliség, az infláció és a pénzügyi egyensúly kedvező alakítása, illetve a köztük levő átváltások kezelése. A gazdasági ciklusok kezelését célzó monetáris, fiskális – és esetleg jövedelmi – politika Húzd meg – ereszd meg jellegű váltakozó, élénkítő, illetve megszorító politika. Jellemzője, hogy az élénkítés a gazdaság állapota miatt rövid időn belül egyensúlyzavarokat orvosoló korrekciókat igényel Az árszínvonal a javak árainak mennyiségekkel szabályozott átlaga. Stabilitása alatt ennek változatlanságát vagy évi 2-3 %-ot meg nem haladó emelkedését tekintik. Nem jelenti azonban egyes árak stabilitását, az árarányok változatlanságát. Az árszínvonal emelkedése; rendszerint egy évre vagy egy hónapra vetítve számolják %-osan kifejezve. Megkülönböztethető a fogyasztói, a termelői (nagykereskedői) és a GDP

egészére számított árszínvonal-változás. Az utóbbit GDP inverz árindexnek is nevezik Egyes szezonális vagy külső hatásra, azaz nem a gazdaság állapotát jelző tényezők nyomán változó árú termékek kihagyásával számított infláció. Általában a friss zöldség, gyümölcs és a kőolaj áralakulását hagyják figyelmen kívül A gazdaságnak az az állapota, amikor a GDP szintje több évig stagnál és egyidejűleg – két-három százalékot meghaladó – infláció van. Rendszerint jelentős munkanélküliséggel párosul A gazdasági teljesítmény (GDP) átmeneti visszaesése a gazdasági ciklus folyamán. Recesszióról akkor beszélünk, ha a GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken. 23 Munkát nem találó, de azt keresők száma. Többféleképpen mérik Jellemezhető az államilag nyilvántartásba vettek számával (regisztrált munkanélküli), de jellemezhető úgy is, hogy hányan nem dolgoztak heti 1 óránál vagy x

óránál többet az előző héten. (Ezt reprezentatív statisztikai felmérés alapján becslik, ún munkaerőfelmérés keretében) Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek száma az aktív népesség (foglalkoztatottak plusz munkanélküliek) számához viszonyítva x 100. Gazdaságilag aktív A munkaerejét felkínáló népesség, azaz a foglalkoztatottak és a népesség munkanélküliek együttes száma. Aktív foglalkoztatáspo- A foglalkoztatás növekedését segítő politika litika Passzív foglalkoztatás- A munkanélküliek megélhetését célzó támogatások rendszere, és a politika munkaerő-kínálatot csökkentő politikák (pl. az oktatás és a nyugdíj-jogosultság kiterjesztése) Phillips görbe Az infláció és a munkanélküliség közti átváltást leíró görbe. (Magasabb infláció – csökkenő munkanélküliség és fordítva) E görbe csak a gazdaság normális állapotai között, konjunkturális ingadozások keretei között értelmezhető.

Nemzetközi fizetési Egy országnak a világ többi részével egy adott időszakban lebomérleg nyolított tranzakcióit (bevétel-kiadás) mutató mérleg. Megkülönböztetik benne a folyó és a tőke műveleteket Folyó fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg folyó fizetéseit tartalmazó mérleg. Fő tételei: 1. exporttal, importtal kapcsolatos fizetések 2. szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések 3. kamatfizetések 4. viszonzatlan átutalások Nem tartalmazza a hitel- és tőkeműveleteket. Fiskális politika A gazdasági tevékenység (a GDP) szintjének befolyásolását célzó, konjunkturális jellegű költségvetési bevételi és kiadási politika. Monetáris politika A központi bank pénzmennyiséget befolyásoló politikája. Árfolyam-politika Az árfolyam (valutaárfolyam) a külföldi pénz ára hazai pénzben kifejezve. Az árfolyam lehet rögzített vagy lebegő (a piaci kereslettől, kínálattól függő piaci ár) Az árfolyam-politika fő

szereplője a központi bank, de egyes jogokat a kormányok gyakorolnak. Keynes-i deficitpolitika Az a politika, amely szerint a növekedés erős lassulása vagy recesszió esetén az állam a költségvetési deficit növelésével (adócsökkentés vagy kiadásnövelés) élénkítheti, és ezzel növelheti a termelést. Monetarizmus Közgazdasági iskola, amely szerint a gazdasági instabilitás (ingadozás) oka a monetáris szektorban, a pénzkínálat ingadozásában keresendő. A stabilizációt a pénzkínálat egyenletes alakítása szolgálja (l monetáris szabály) A stabilizációs politikát a központi bankra kell bízni, mert a költségvetési beavatkozás több kárral jár, mint haszonnal. Kínálati iskola A gazdasági növekedés hosszabb távú alakulásával foglalkozó elmélet. Fő gazdaságpolitikai sugallata az, hogy a gazdasági növekedés dinamizmusához a kormányzat leginkább a költségvetési szerepvállalás csökkentésével járulhat hozzá

Monetáris szabály A monetaristák szerint a gazdaság egyenletes fejlődéséhez leginkább a pénzkínálat egyenletes, a GDP és az infláció reális várakozásainak megfelelő mértékű bővítése járulhat hozzá. Munkanélküliség 24 Nyílt piaci műveletek Tartalékolási politika Kiszorító hatás Válság Ortodox stabilizáció Heterodox stabilizáció Maastricht-i kritériumok Adóharmonizáció (nemzetközi) Euro A központi bank pénzmennyiség-szabályozó eszköze, amikor a Bank piacképes értékpapírok piaci adásával és vételével befolyásolja a pénzmennyiséget. A központi bank pénzmennyiség befolyásoló eszköze. A Bank előírja, hogy a bankrendszernek mekkora tartalékot kell a központi banknál elhelyeznie, és ezzel befolyásolja a bankrendszer pénzteremtő képességét. Ha az államháztartás növeli a deficitjét, akkor elvonja a nemzeti megtakarítás egy részét, és növeli a kamatszintet. Mindez csökkentheti a vállalatok

beruházási lehetőségeit (ez a kiszorítás) Nyílt gazdaságban a hatás esetleg nem azonnal érvényesül, mert külföldi adósságnövekedés lehet az állami deficit fedezésének forrása. A hitel visszafizetése azonban később azt igényli, hogy az állam a hitel visszafizetéséhez jövedelmet vonjon ki a gazdaságból, ami kiszorító hatással járhat. Jelentheti a konjunktúra ciklus azon pontját, ahol a termelés átmenetileg erősen visszaesik. Más értelemben válságról akkor beszélnek, amikor a gazdasági egyensúly erősen megbomlik Főbb jelenségei lehetnek: növekvő munkanélküliség, erős infláció, a fizetési mérleg nagyarányú hiánya, a termelés visszaesése stb. Fiskális, monetáris és árfolyam-politikai beavatkozással történő válságkezelő stabilizáció. Az ortodox stabilizáción túlmenően, rendszerint átmeneti, adminisztratív eszközökkel (pl. ár- vagy bérszabályozás) történő válságkezelés Az európai közös pénzt

bevezető országok számára megállapított korlátok az államháztartási deficit és adósságállomány, valamint az infláció és a kamatszínvonal terén. Az egyes országok adórendszerét és mértékeket illető közelítés. Egyes elemei önkéntes lépések, de egy integráción (pl. EU-n) belül kötelező előírások is vannak, elsősorban a közvetett adók terén. Az EU közös pénze. A tagállamok elkötelezettek ennek bevezetésére, de erre csak akkor jogosultak, ha az Európai Monetáris Unió (EMU) szigorú előírásainak megfelelnek. 25 5. JÓLÉTI POLITIKA 6.1 A jóléti politika intézményesülése 6.2 A jóléti politika három típusa 6.3 A piaci jövedelemelosztás korrekciója adózás útján 6.4 Társadalombiztosítás 6.5 Adóból finanszírozott szociális ellátások 6.6 A jóléti álam problémái 6. NÖVEKEDÉSI, FEJLESZTÉSI, ÉS STRUKTÚRAPOLITIKA 7.1 A növekedés és a fejlődés fogalma és makro-vonatkozásai 7.2 Iparpolitika mint

vállalkozás-segítő politika 7.3 Struktúrapolitika 7.4 A nemzetközi gazdasági együttműködés szabályozása (kereskedelempolitika) 7.5 A strukturális politika, fő területei 7.6 A támogatási politika közelebbről 26 Fontosabb fogalmak: Adó Adóáthárítás Adóincidencia Aktív foglalkoztatáspolitika Alapértékek Államháztartás Államháztartási alrendszerek Államháztartási kiadások funkcionális csoportosítása Államháztartási kiadások gazdasági csoportosítása Állami kudarc Árszínvonal-stabilitás Aszimmetrikus információ Defenzív struktúrapolitika Dereguláció Diszkrecionális döntés Olyan, az államnak teljesítendő fizetési kötelezettség, amelyet törvény állapít meg, és amelynek fizetése nem keletkeztet az állammal szembeni közvetlen jogosultságokat. Az adó a vagyon (jövedelem) közcélú korlátja. Az adóalanyra kivetett adót az adó alanya részben átháríthatja vevőire, szállítóira, szerződő

partnereire azzal, hogy a kereslet és kínálat figyelembevételével árait az adó nyomán megváltoztatja. Azt fejezi ki, hogy a lakosság egyes csoportjai (pl. kisjövedelműek / nagyjövedelműek, egyedülállók / gyermeket nevelők stb.) az összes adónemet figyelembe véve összesen mennyi adót fizetnek. Rendszerint jövedelmükhöz viszonyítva, százalékos formában fejezik ki A foglalkoztatás növekedését segítő politika Társadalmi ideák, amelyeket a gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, pl. szabadság, biztonság, igazságosság Az eltérő gazdasági világnézetek ezek fontosságát és konkrét követelményeit eltérően értelmezik. A központi és helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (államháztartás rendszere) Az államháztartáson belül négy külön pénzügyi mérleg készül: 5. központi költségvetés állami költségvetés 6. társadalombiztosítási

költségvetés 7. elkülönített pénzügyi alapok mérlege 8. helyi önkormányzatok mérlege A kiadások cél szerinti csoportosítása, pl. honvédelem, jóléti kiadás, gazdasági kiadás stb. A kiadások jellege szerinti csoportosítás, pl. áruvásárlás, bérek, transzferek, kamatfizetés A kormányzati beavatkozás esetleges alacsony hatékonysága, erős negatív mellékhatásai stb. Fő okai az elégtelen tájékozódás, a rossz hatásvizsgálat, a döntések külön érdekű befolyásoltsága. Az árszínvonal a javak árainak mennyiségekkel szabályozott átlaga. Stabilitása alatt ennek változatlanságát vagy évi 2-3 %-ot meg nem haladó emelkedését tekintik. Nem jelenti azonban egyes árak stabilitását, az árarányok változatlanságát A szerződő felek eltérő mértékű tájékozottsága, amely piaci torzuláshoz vezethet. Olyan struktúrapolitikai beavatkozás, amely egyes piaci folyamatok lassítását, elhárítását célozza. Ez leginkább a

válságba jutott vállalatok, ágazatok átmeneti segítését jelenti Az állam szerepvállalásának csökkentése a piaci hatások térnyerése javára, pl. adminisztratív előírások csökkentése és privatizáció útján Amikor a kormány esetről-esetre – előzetesen megállapított kritériumok és szabályok nélkül – dönt arról, hogy mikor és hogyan avatkozik be a gazdasági folyamatba. 27 Döntések meghatározottsága Éjjeliőr állam Eltérítési hatás (adónál) Érdekegyeztetés Externália – külső gazdasági hatás Felosztó-kirovó nyugdíj-finanszírozás Fenntartható növekedés Foglalkoztatott Folyamatszabályozás Forgalmazható szenynyezési jogok Forgalmi adók Gazdaságelmélet Gazdaságilag aktív népesség Gazdasági potenciál Egy döntési helyzetben mutatkozó korlátok. Lehet fizikai, érzelmi, jogi, politikai stb. Liberális felfogású, a piaci gazdálkodás feltételinek kialakítására szorítkozó állam, amely

(elvben) a gazdasági folyamatokra és a jövedelmek elosztására nem kíván befolyást gyakorolni. Nevezik torzító vagy helyettesítési hatásnak is. Az a jelenség, amikor az adóalany az adó hatására, de a törvényeket betartva megváltoztatja magatartását általában abból a célból, hogy adóterhét csökkentse. (törvényes adókerülés) A kormány bizonyos – általában a munka világát érintő kérdésekbe – bevonja a munkaadók és a munkavállalók képviselőit is. Az egyeztetés lehet informálódás, véleményezés, esetleg egyetértési jog Egy vagy több termelő olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek hasznot vagy kárt okoz (pozitív vagy negatív) anélkül, hogy fizetnének érte, vagy beleegyezésüket adták hozzá. Olyan nyugdíjrendszer, amelyben a mindenkori nyugdíjkifizetéseket az aktív keresők mindenkori járulékbefizetése fedezi. Generációk közötti újraelosztó rendszer. Olyan

gazdasági növekedés, amely nem rombolja szét hosszabb távon sem a gazdasági egyensúlyt. Más, ökológiai értelemben az olyan gazdasági növekedést nevezik fenntarthatónak, amely nem terheli túl ártalmaival a környezetet, és nem okoz visszafordíthatatlan, vagy aránytalan költséggel visszafordítható környezeti és természeti károkat. Kereső tevékenységet folytató alkalmazásban állók, önállóan segítő családtagok, alkalmi munkások, illetve az, aki a munkaerő-felmérés szerint az előző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. A gazdaság folyamatainak globális szabályozása (fiskális, monetáris politikával), vagy egyes részeinek (ágainak, régióinak) befolyásolása elsősorban adó és támogatáspolitikával és differenciált jogi feltételek megállapításával. Meghatározott jellegű és mértékű környezetszennyezésre adott engedélyek, amelyekkel az érintettek egymás közt kereskedhetnek (át-

ill. eladható) Termékek forgalmazása és általában gazdasági ügyletek után fizetendő adó. Fő formái: 3. általános forgalmi adó 4. jövedéki adó (alkoholos italok, üzemanyagok és dohányáruk után) A vámokat is termékekre vetik ki, de nem sorolják a forgalmi adók közé. A közgazdaságtan gazdasági törvényszerűségeket kutató űga. Nevezhető gazdasági elemzésnek is A munkaerejét felkínáló népesség, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma. Az egy lakosra jutó GDP azon maximális szintje, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban az egyensúly veszélyeztetése nélkül elérhető. 28 Gazdasági rendszer Gazdasági világnézet Gazdaságpolitika Gazdaságpolitikai eszközök Gazdaságpolitika hatásossága Gazdaságpolitika intenzitása Gazdaságpolitika sikeressége Globális folyamatszabályozás Globalizáció Go-stop politika Gradualizmus Hiperinfláció Import-kontingens Infláció A tulajdon, közösségi

vagy magántulajdon a termelés, állami vagy magántermelők a csere meghatározott rendszere, amely különbözhet aszerint, hogy, , piaci csere vagy bürokratikus (adminisztratív) elosztása van-e túlsúlyban. Politikai értékítélet arról, hogy mi (lenne) jó, helyes a gazdaságban, a gazdálkodás feltételeiben Az állam nézeteit, elhatározásait és rendszeres cselekedeteit jelenti, amelyekkel az állam politikai-társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaságot befolyásolja. Egy szűkebb – kizárólag rövid távú makroökonómiai értelmezés szerint a gazdaságpolitika – a gazdasági potenciált megközelítő magas termelési szint érdekében alkalmazott monetáris és fiskális politika. Azon intézmények és változók, amelyeket a kormányzat a gazdaság befolyásolására alkalmazhat. Fő eszközök: 4. Jogi szabályozás 5. Államháztartás 6. Monetáris politika Azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések milyen mértékben

eredményezik a szándékolt cél elérését. Azt jelzi, hogy milyen széles körben, milyen mértékben szabályozza a kormányzat a piaci folyamatokat. jellemzői: Regulációk mennyisége, államháztartás terjedelme stb A politika gazdasági elmélete szerint a kormányzat szempontjából a gazdaságpolitika akkor sikeres, ha hozzájárul a következő választásokon a kormány újraválasztásához. (Az állampolgárok a kedvező gazdasági folyamatokat tekintik sikeresnek, de ez nem egyedül a gazdaságpolitikán múlik. A makro-ökonómiai szabályozás, stabilizációs politika egyik elnevezése A nemzetközi gazdasági folyamatok azon intenzív korszaka, ahol a kapcsolatokban a külkereskedelem mellett a tőke- és pénzfolyamatok egyre nagyobb szerephez jutnak. Jellemzője a multinacionális vállalatok térnyerése és a nemzetközi áru-, információ- sé tőkeáramlás szabadsága és gyorsasága, valamint a nemzetközi kapcsolatok tudatos befolyásolása nemzetközi

egyezményekkel, multinacionális szervezetekkel. További jellemzője a piacgazdaságok konvergenciája, azaz a nemzeti intézményrendszerek harmonizációs tendenciája. Húzd meg – ereszd meg jellegű váltakozó, élénkítő, illetve megszorító politika. Jellemzője, hogy az élénkítés a gazdaság állapota miatt rövid időn belül egyensúlyzavarokat orvosoló korrekciókat igényel. Egyensúlyi és egyéb problémák fokról-fokra való, lépésenkénti megoldása (szemben a sokkterápiával). Évi 100%-os árszínvonal-emelkedést meghaladó infláció. Egyes termékek importjának hatósági maximálása, nagyobb importot ez esetben nem engedélyeznek. Az árszínvonal emelkedése; rendszerint egy évre vagy egy hónapra vetítve számolják %-osan kifejezve. Megkülönböztethető a fogyasztói, a termelői (nagykereskedői) és a GDP egészére számított árszínvonal-változás Az utóbbit GDP inverz árindexnek is nevezik 29 IMF Infrastruktúra

Integráció Intervenciós szabályozás Intézmény Iparpolitika (vállalkozási politika) Járulék Jegybank Nemzetközi Valutaalap. A nemzetközi fizetési rendszerek és fizetések zavartalanságát elősegítő szervezet, amelynek célja a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás fejlesztése, fizetési mérleg zavarok leküzdése. A vállalkozások környezetét, feltételeit szolgáló szolgáltatások. Tipikus területei: 1. Energia 2. Közlekedés 3. Informatika 4. Víz és csatorna 5. Oktatás Az államok közti együttműködés és kapcsolat olyan magas foka, ahol a tagállamok szuverenitásuk kisebb-nagyobb részéről (pl. külgazdaság-politika, pénzpolitika) lemondanak és azt nemzetek feletti szervezetükre bízzák A gazdaság egye részterületeire, szereplőire irányuló beavatkozás a piaci feltételek módosításával (ösztönzés-korlátozás) Szervezetek, szabályok és szokások (tipikus magatartások) együttese. Az üzleti vállalkozások működési

feltételeire vonatkozó rendelkezések. Modern értelemben tehát nem csak az ipari, hanem az építőipari, a kereskedelmi stb. tevékenységre is kiterjed Olyan kötelező befizetés, amely az állammal szemben jogosultságokat keletkeztet. Fő formája a társadalombiztosítási járulék Központi bank: rendszerint az állam által alapított bank, amelyik rendelkezik a pénzkibocsátás monopóliumával, a pénzmennyiség szabályozásának eszközeivel és az üzleti bankok és hasonló szervezetek felé bizonyos szabályozási jogosultságokkal is (Magyar Nemzeti Bank) Jóléti állam Olyan állam, amely pozitív szerepet játszik a társadalmi jólét ösztönzésében. Jellemzője a jelentős jóléti közkiadás és széles körre kiterjedő nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy, közoktatás stb) működtetése Jóléti modellek Különböző világnézetű értékítéletek arról, hogy a jóléti rendszer szolgáltatásait kiknek és milyen elvek szerint

célszerű elsősorban elosztani. Eszerint állampolgári jogosultságok, biztosítási rendszerek, illetve a rászorultsági ismérvek szolgálhatnak elsősorban iránytűként. Jóléti programok A jóléti politika körébe tartozó cél- és eszközrendszerek, intézmények, finanszírozási és kiadási tervek (mértékek), jogosultságok. Jövedelemadók Az egyéni és társasági jövedelmekre kivetett adók. Magyarországon: személyi jövedelemadó, illetve társasági adó. A személyekre kivetett jövedelemadó általában progresszív adó, azaz nagyobb jövedelem után nagyobb arányú az adóteher. Jövedelmi hatás (adónál) Az a hatás, amely szerint az adófizetés csökkenti az adóalany szabadon elkölthető, rendelkezésre álló jövedelmét. Kamatpolitika A központi bank pénzmennyiség befolyásoló eszköze. A Bank meghatározza azt a kamatot, amely mellett a bankoknak hitelez, vagy betétet fogad el. Magasabb kamat pénzszűkítő, alacsonyabb kamat

pénzmennyiség-bővítő hatású. Kereskedelempolitika A külfölddel kapcsolatos gazdasági műveletek (elsősorban az áru- és szolgáltatásforgalom) szabályai. 30 Keresletszabályozás A gazdasági ciklusok kezelését célzó monetáris, fiskális – és esetleg jövedelmi – politika K+F Kutatás és fejlesztés Kis- és középvállalkozás Kisvállalkozásnak tekintik a 10-49, középvállalkozásnak az 50-300 fővel dolgozó vállalatokat. Az 1-9 fős vállalkozás neve: mikrovállalkozás Konjunktúra-ciklus A gazdasági fejlődés trendvonala körüli termelésingadozás. Szakaszai: 6. fellendülés, 7. csúcs (túlfűtöttség) 8. lassulás, 9. (esetleg) visszaesés (recesszió) 10. és mélypont konjunktúra: gazdasági fellendülés; konjunktúraciklus: újratermelési ciklus Konszolidált államháztartás Az államháztartás alrendszerei közötti fizetések kiszűrésével készült pénzügyi mérleg, amelyben tehát csak az államháztartás

és a más gazdasági szereplők közötti műveletek szerepelnek. Kormányzat A gazdaságpolitika elméletében a kormányzat a gazdasági élet olyan szereplője, aki közjogi hatalommal, eszközökkel rendelkezik szándékai megvalósításához. A központi kormányzat része az országgyűlés, a kormány, és idetartozónak tekintik a központi bankot is. A helyi önkormányzat is kormányzati szerv. Költség-internalizálás A környezetvédelmi politika egyik eszköze. A szennyezőt a szennyezés mértékével arányos költségvetési befizetésre kötelezik Ez a befizetés a szennyezés társadalmi és vállalati költségei közti különbséget egyenlíti ki, a magasabb vállalati költség magasabb árat és reálisabb keresleti-kínálati viszonyokat teremt. Központi bank (jegybank) Rendszerint az állam által alapított bank, amelyik rendelkezik a pénzkibocsátás monopóliumával, a pénzmennyiség szabályozásának eszközeivel és az üzleti bankok és

hasonló szervezetek felé bizonyos szabályozási jogosultságokkal is. Közbeszerzés Az állam (állami szervek, esetleg egyes állami vállalatok) számára kiadott olyan szabályozás, amely biztosítja, hogy olyan szállítók versenyeztetése útján válasszák ki a legelőnyösebb beszerzési forrást és feltételeket. Közjogi szereplők (a gazdaságpolitikában) A kormányzati szereplők: országgyűlés, kormány, központi bank. Közjószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol az igénybevételből senki sem zárható ki (vagy nem hatékony a kizárás), és amelynek fogyasztása nem rivalizáló, azaz egyik egyén fogyasztása nem gátolja azt, hogy más is fogyassza a jószágot. Közösségi vívmányok Az EU-nak a piacgazdaságra vonatkozó alapvető szabályrendszere, amely a tagállamokra nézve egységes és kötelező. Külső gazdasági hatás Egy vagy több termelő olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek

hasznot vagy kárt okoz ( 31 Lebegő árfolyam Lebegő az árfolyam akkor, ha az a piaci hatások, a valuta kereslete és kínálata nyomán alakul. A központi bank a lebegő árfolyamot vétellel-eladással (intervenció) befolyásolhatja Leíró és normatív szemlélet A leíró (pozitív) szemlélet a közgazdaságtanban a jelenségek leírását, értelmezését célozza és magyarázza. A normatív szemlélet arra is vállalkozik, hogy minősítse azokat, tanácsokat adjon a helyzet javításához. Lobbi Olyan szakmai vagy érdekkapcsolati szervezet, amely jogot kap a törvényjavaslatok véleményezésére. Lorenz görbe A jövedelem-eloszlás jellemzésére rajzolt görbe olyan koordinátarendszerben, ahol az egyik tengelyen a jövedelemtulajdonosok kumulált száma, a másikon a kumulált jövedelmük kerül feltüntetésre. A görbe egy adott pontja megmutatja, hogy a népesség hány százalékának a teljes jövedelem hány százaléka jut. Teljesen

kiegyenlített jövedelemelosztás esetén a görbe egy 45 fokos emelkedő egyenes Minél egyenlőtlenebb a jövedeleloszlás, annál hasasabb a görbe 32 Makro-ökonómiai politika Lásd globális folyamatszabályozás Medián választó Egy alternatíva esetén (pl. két párt) közötti választáskor az a választó, akitől az egyik és a másik irányban valamely (párt javára) a választók 50-50%-a helyezkedik el. Meritórikus jószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol a kormányzat a fogyasztásnak más jelentőséget tulajdonít, mint az egyén. Ezért a fogyasztást a kormányzat ösztönzi, pl ártámogatással, vagy korlátozza magas adóval, vagy akár adminisztratív úton. (más elnevezése: érdemdús javak, illetve káros javak) Monetáris célok A központi bank monetáris politikai célja. A Bank céljának tekintheti az infláció vagy az árfolyam, illetve a pénzmennyiség valamilyen értékét. Monetáris eszközök A monetáris politika

megvalósításához a központi bank rendelkezésére álló eszközök. Ezek elsősorban a kamatpolitika, a tartalékolási előírások és a nyíltpiaci műveletek. Munkanélküliség Munkát nem találó, de azt keresők száma. Többféleképpen mérik Jellemezhető az államilag nyilvántartásba vettek számával (regisztrált munkanélküli), de jellemezhető úgy is, hogy hányan nem dolgoztak heti 1 óránál vagy x óránál többet az előző héten. (Ezt reprezentatív statisztikai felmérés alapján becslik, ún. munkaerő-felmérés keretében) Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek száma az aktív népesség (foglalkoztatottak plusz munkanélküliek) számához viszonyítva x 100. Növekedés A gazdasági növekedést a GDP vagy az egy lakosra jutó GDP volumenének növekedésével jellemzik. Bírálói hangsúlyozzák, hogy e mutató leegyszerűsít, számos minőségi tényezőt nem tükröz. OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési

Szervezet. Közel harminc fejlett országot tömörítő kormányközi szervezet, amelynek célja a tagországok gazdaságpolitikájának (növekedés, stabilitás, többoldalú kereskedelem) segítése. Magyarország is tagja az OECD-nek Offenzív struktúrapolitika Olyan struktúrapolitika, amely a természetes piaci folyamatok hatásainak meggyorsítását segíti. „Rásegítő politika” Öko-adó Környezetvédelmi adó (és hasonló hatású díj). A szennyezés fajtája és mértéke után fizetendő. Pareto-hatékonyság (allokatív hatékonyság) Olyan gazdasági helyzet, amelyben egy új döntés, akció nyomán senki sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne. Partikularizmus A kormányzat tagolt apparátussal (minisztériumokkal) rendelkezik, amelyek a döntések előkészítésében és a végrehajtás során saját érdekeiket is igyekeznek érvényesíteni, ami a központi akarat torzításához

vezethet. Pénzpiac A hitelfelvét és a hitelnyújtás piaca. Pénzpiacnak nevezik a rövidlejáratú, hitelpiacnak a közép- és hosszúlejáratú hitelek piacát Az éven túl nyúló hitelezést sokszor a tőkepiac részének tekintik. 33 Piacfelügyelet Állami vagy az érdekeltek által szervezett olyan szervezet, amely a vállalatok piaci viselkedésének felügyeletét végzi. Ellenőrzi és számon kéri a gazdálkodás állami előírásainak betartását, szankcionálhatja az ennek meg nem felelő magatartást Piacgazdasági kudarc A piacgazdálkodást rendszeresen jellemző negatív jelenségek, mint a munkanélküliség, a szélsőséges jövedelem-eloszlás és a gazdsági ingadozások Piackikapcsoló politika Az állam a kínálatot maga biztosítja ingyenesen vagy erősen szubvencionált, kötött árak mellett, esetleg adminisztratív adagolással (pl. jegyrendszer) Piackonform befolyáso- A piaci folyamatok – általában pénzügyi eszközökkel

történő - befolás lyásolása, mely mellett a piaci szereplők önkéntes alkalmazkodással reagálnak. Piackudarc Más néven piaci tökéletlenség az a jelenség, amikor a tiszta versenypiaci döntések nem biztosítják a termelési tényezők leghatékonyabb allokációját. Piacvédelem Kormányzati beavatkozás a piaci verseny logikáját, etikáját sértő jelenségek, szereplők ellen. Tipikus esete az antidömping eljárás, amely azon külföldi vállalkozók ellen irányul, akik az önköltség alatti, vagy piacon szokásos árak alatti árakkal kívánnak betörni a piacra. Politika közgazdasági elmélete Az a modell-feltételezés, hogy a választók és politikusok viszonya hasonló a fogyasztók és vállalkozók viszonyához. A politikusok célja – ezen felfogás szerint – a reá adott szavazatok maximálása, azaz újraválasztásuk. Eszköze a programja (ígéretei) A választók hasznosságukat a nekik legjobban megfelelő programra szavazva

maximálják Pragmatikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntéshozók döntéseiket folyamatosan, a problémák felmerülése, kiéleződése és megoldhatósága figyelembevételével hozzák meg. Privatizáció Közösségi (elsősorban állami) tulajdonban levő termelő, szolgáltató szervezetek magánkézbe juttatása eladás, szétosztás stb. útján Prognózis Egy, a jövő időszakra szóló helyzetjellemzés. A jövő eseményeinek „kielégítő valószínűséggel” történő leírása. Protekcionizmus A belföldi termelők előnyösebb helyzetbe hozása a külföldi vállalkozókkal szemben. Racionális döntés A gazdaságban a célok és eszközök együttes mérlegelése és a haszon maximális figyelembevételével hozott döntés. (Gazdasági racionalitás) Van másféle racionalitás is, pl a hagyományok, a rutin alapján történő döntés. Recesszió A gazdasági teljesítmény (GDP) átmeneti

visszaesése a gazdasági ciklus folyamán. Recesszióról akkor beszélünk, ha a GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken. Reguláció A piaci gazdálkodás feltételeinek, korlátjainak szabályozása. Dereguláció: az erre vonatkozó állami kötöttségek, korlátok oldása, a piaci hatások kiszélesítését célzó politika. Rendszerszabályozás A gazdálkodás (tulajdon, csere, munka) feltételeit, lehetőségeit, korlátjait megszabó intézményi politika. 34 Rögzített árfolyam Az állam a valutájának árfolyamát valamely más valutához képest rögzíti. A központi bank ebben az esetben vétellel-eladással aktívan segítheti ezen rögzített szint fenntartását. Rögzített árfolyam esetén is lehetnek a rögzített szinttől való korlátozott eltérések (sáv). Sokkterápia Megbomlott gazdasági egyensúly (fizetési nehézségek, infláció stb.) esetén az egyensúly hirtelen, egyszeri intézkedéssel (intézkedéscsomaggal)

való helyreállítása. Fő eszközei: árkötöttségek, külkereskedelmi kötöttségek megszüntetése, adóemelés, államháztartási kiadások csökkentése Stabilizációs politika A monetáris és fiskális politika működtetése a gazdaság működésének magas és kiegyensúlyozott szintje, illetve a gazdasági hullámzások enyhítése érdekében. Stagfláció A gazdaságnak az az állapota, amikor a GDP szintje több évig stagnál és egyidejűleg – két-három százalékot meghaladó – infláció van. Rendszerint jelentős munkanélküliséggel párosul. Strukturális deficit Az államháztartási deficitnek az a hányada, amely akkor (is) jelentkezne, ha a gazdaság a hosszabb távú trendvonalnak megfelelő teljesítményt érne el. Recesszió idején e deficit még kiegészül a termelés alacsony szintje miatt időlegesen kieső bevétellel, a konjunktúra csúcsán viszont az átmenetileg jelentkező többlet-adóbevétel miatt a tényleges deficit

kisebb, mint a strukturális deficit. Szabályhoz kötött döntés Amikor a kormányzat előre meghirdetett kritériumok (jelenségek) esetén dönt a folyamatokba való beavatkozásról. Szavazási paradoxon Közösségi szavazás esetén, ha több mint két szavazó és cél van, akkor lehetséges, hogy a többségi elv egyes esetekben nem képes megadni az egyértelmű győztest. (E tételt nevezik Arrow lehetetlenségi tételének vagy Condorcet paradoxonnak is) Szinergia Több tényező együtthatása, amely az egyes tények elkülönített hatásához képest erősebb hatáshoz vezet. Szinoptikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntések kölcsönhatásai miatt a lényeges döntéseket egyidejűleg, e hatásokat mérlegelve hozzák meg (pl. átfogó tervezés keretében) Szociális piacgazdaság Liberális, piacbarát gazdaság, illetve nézetrendszer, amely szociális biztosítékokkal egészül ki. Társadalombiztosítás

Az állam által létrehozott és működtetett elosztórendszer, amelyben a résztvevők járulék fizetése ellenében jogosultságokat szereznek öregkori ellátásra (nyugdíj), egészségügyi ellátásra, baleseti ellátásra. Egyes országokban kiterjed a munkanélküliség esetére folyósított jövedelem pótlására is. A társadalombiztosítás a fejlett országokban kiterjed a népesség túlnyomó részére. termelésvédelem = protekcionizmus: A belföldi termelők előnyösebb helyzetbe hozása a külföldi vállalkozókkal szemben. Tőkepiac Termelést szolgáló, tőkebevonásban érdekelt tőkekínálók és tőkeigénylők piaca. Koncentrált formája a tőzsde Tőkésítési rendszerű nyugdíj-finanszírozás Olyan nyugdíjrendszer, amelyben a biztosított befizetett járulékából tőkét gyűjtenek, majd ezért a nyugdíjazáskor életjáradékot vásárolnak. Vágtató infláció = hiperinfláció Évi 100%-os árszínvonal-emelkedést meghaladó

infláció 35 Vagyoni adók Két fő formája a 3. vagyonadó: az adóalany teljes nettó vagyona után fizetendő Számos országban, így Magyarországon ma nem alkalmazzák 4. tárgyi adók: egyes vagyontárgyak (ház, telek, lakás, gépkocsi) után vetik ki, általában tekintet nélkül a tulajdonos jövedelmi viszonyaira Valuta-konvertibilitás Konvertibilis egy valuta, ha szabadon (állami korlátozásoktól mentesen), egységes (piaci) árfolyamon átváltható más valutákra. Konvertibilisnek tekintenek egy valutát akkor is, ha a rövidlejáratú tőkeműveletekre vonatkozóan vannak korlátozások, de a folyó műveletekre nincsenek. Vegyes piacgazdaság Olyan, döntően a magántulajdonosra és a piaci mechanizmusokra épülő gazdaság, amelyben az állam is észt vesz a kibocsátás (GDP) előállításában, elsősorban bizonyos szolgáltatások területén. Versenypolitika A gazdasági verseny érvényesülését és a verseny gyengítésének

megakadályozását célzó állami szabályozás. Fő kérdései: a tisztességtelen verseny és az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, a versenykorlátozó megállapodások tiltása, illetve ellenőrzése, monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti meggátlása. Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az ENSZ szakosított intézménye. Célja azon tagországok gazdasági fejlődésének elősegítése, amelyekben nem áll rendelkezésre elegendő magántőke WTO Világkereskedelmi Szervezet. Célja a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, általános szabályainak kidolgozása stb 36