Szociológia | Felsőoktatás » Bezzeg Enikő - Szociológia

SZOCIOLÓGIA (Bezzeg Enikő) Minimum kérdések: Magyarországi Reformkor Magyarországi kiegyezés I. Világháború Trianon II. Világháború Polgári demokrácia Mo.- gon Kommunizmus Szocializmus 1825 1867 1914 1920 1935 1945 1949 1956 - 1848/49 - 1918 - 1945 1948 1956 1989 1. Mivel foglalkozik a szociológia, melyek a szociológiai megközelítés sajátosságai ? Szociológia – társadalom tudomány, - egyénekkel foglalkozik. Minden tudomány rendszerben található meg. alrendszerek Alrendszeri tagok ( politológia, jog, gazdaságtudomány, tömegkommunikáció) Szociológia – interdiszciplináris tudomány Bináris kód – két pólusú megfejtés – 2 ellentétes dolog közé csoportosulás jogos – jogtalan / jog gazdaságos – gazdaságtalan / gazdaságtudomány hírértékkel bíró – hírértékkel nem bíró hírek / tömegkommunikáció - egyén ( legalsó hierarchikus pont ) Szociológia altudományai : • • • szociálpszichológia

(társadalomlélektan) oktatás szociológia ( pedagógus / diák viszony ) család szociológia ( családon belüli munkamegosztás, erőszak ) Szociológia : az emberi viselkedést és cselekvést tanulmányozza. Társadalom tudomány Emberek problémáival foglalkozó tudomány. Rendszerben gondolkodó. Az ipari társadalom tudománya A szociológia tanulása önmagunk tanulmányozása is, mert a társadalomról szerzett ismereteink szembesítenek saját gondolatainkkal a világról, miközben egyes gondolataink, nézeteink megerősödnek, mások pedig újragondolkodásra, korrekcióra szorulnak. A szociológiai gondolkodás azt jelenti, hogy az egyes ember életét formáló társadalmi cselevést értjük meg, elemezzük és dolgozzuk fel. A társadalmi cselevés következményeit vizsgálja a szociológia. Az egyén a társadalmi cselekvés értelmezése segítségével saját cselevését is könnyebben megérti. Az ember társas életével foglalkozó tudomány, az embert,

mint társadalmi lényt elemzi. A szociológia gondolkodás történeti gondolkodás, felhasználja a régebbi kutatások során feltárt eredményeket. A problémák az adott kor, a történeti szituáció veti fel és a megoldások is magukon viselik a kor és a társadalom más tudományainak kérdéseit és az azokra adott válaszokat. A szociális genezis megismerése teszi lehetővé az egyes elméletek korhoz és társadalomhoz között vizsgálatát. Az emberi cselekvést a maga teljességében igyekszik ”megérteni”. A probléma feltárásának módszerét a problémához kell kapcsolni, s a problémát az eltérő módszerekkel körül lehet járni. Aki az egyik tudomány módszerével feltárhatatlan, a másik tudomány módszerével megvilágítható. Ezt a módszert interdiszciplinárisnak nevezzük. A szociológia 3 célkitűzése: 1. 2. 3. a társadalom meghatározása a társadalmi konszenzus elemzése, azoknak a gazdasági , politikai és jogi kategóriáknak

a felállítása, amelyek lehetővé teszik számára, hogy meghatározza a gazdasági, politikai és jogi struktúrák főbb típusait. ennek során megfoghatóvá és érthetővé vált a társadalmi különbségek elhelyezése a történelmi fejlődés folyamatosságában. A szoc. az ipari társadalom tudománya: XVIII. század nagy kérdése az emberi egyenlőtlenség Természetéttől való eredet ? Születés általi meghatározottsága ? Az ember valójában az, aminek született vagy azzal azonos, amit szerzett amilye van. Rendi társadalom szétbomlása – ipari társadalom. Rendi társadalomban az ember az volt, aminek született. A XIX századi ipari társadalomban az ember az volt, amilye volt, azaz jövedelme és vagyona határozta meg társadalmi státuszát. Az ipari társadalom azon alapszik, hogy az ember az, amit tud. Egyes emberek nincsenek társadalmi pozíciójukhoz láncolva, mozoghatnak, s ha neki nem sikerült a felemelkedés, majd sikerül a gyermekeinek. A

társadalmi pozíciók közötti különbségek kiegyenlítése a mobilitás lehetősége. Az ipari társadalom a teljesítményelven alapul, nivellál, biztosítja a mozgást a társadalom csoportjai között. A Columbiai egyetem szociológiai tanszékének feladatát abban látta, hogy kutassa az ipari fejlődés kiváltotta rendellenességeket ( bűnözés, munkanélküliség, járvány, alkoholizmus ). Szociológiai kérdések: 1. 2. 3. 4. Ténykérdések ( rendelkezzünk tényszerű ismeretekkel a társadalmi folyamatokról. Ismerjük pl.: a tbc elterjedése összefügg a szegénységgel Mégis nehéz a ténykérdésre válaszolni, hiszen a betegség elterjedését meg lehetne akadályozni, ha pl.: büntetnék azokat, akik a tüdőszűrésen nem jelennek meg ) Összehasonlító kérdésék ( a tényszerű információk nem igazítanak el minket teljes mértékben. Pl: tbc a hajléktalanok összehasonlítása a jómódúakkal ) Fejlődési kérdések ( az emberi tudás

fejlődésében a múlt, jelen és a jövő összefügg. Elméleti kérdések ( ”Hogyan?” kérdésre keresik a választ. A vizsgált jelenségek okait tárják fel. Rendszerváltás jelentős tatást gyakorolt a társadalomra 2. A szociológia, mint pozitív tudomány, a társadalmi törvény, a tipológia és evolúció fogalmai Történeti bevezető Előfutár Klasszikus Mai * Sain-Simon * Auguste Comte * Spencer * Karl Marx * Max Weber * Dürkheim * Parsons * Dahrendorf * Bourdieaur Saint Simon: Még nem szociológiáról beszél. Cél: társadalmak megreformálása. kétféleképpen : 2 erő mozgatja a társadalmat. * hagyományok , hatalommegosztás. 3 hatalmi ág: törvényhozó végrehajtó igazságszolgáltató * újításra való hajlam / csakis csoportosan és törvényes keretek között lehet megoldani. Auguste Comte: Ő alkotta meg a szociológia szót. Megteremtette a pozitív tudományt. ( az érzékelhető dolgokat tekinti valóságosnak és az empirikusan

tapasztalható tényeket, megfogható eseményeket vizsgálta. Társadalmi fizika – szociológia. A szociológiának, mint pozitív tudománynak az a célja, hogy a társadalom tudományos irányítás segítségével megelőzhetők legyenek a forradalmak, amelyek ”intellektuális káoszt” okoznak. Előtérbe kerül a család és a vallás (harmónia) A társadalmat részekre kell bontani. Legkisebb a család, legnagyobb az állam Az egyén feloldódik a családban A társadalom legfontosabb összetevői: 1. nyelv: viselkedés közvetítő eszköze 2. vallás: megszilárdítja a társadalmat 3. munkamegosztás: emberek kölcsönös függése egymástól. Fő dolog: a stabilitás és a rend. A megfigyelt jelenségek között fennálló állandó kapcsolat a törvény. A társadalom meghatározó törvényszerűségek szerint fejlődjék. Pozitivistákkal van kapcsolatban – tapasztalati úton / empíria Társadalom alapegysége nem az egyén, - hanem a CSALÁD. Spencer: A

legkevesebb szervezettséget igénylő társadalom eszméjét fejezte ki. Elutasította az állami beavatkozást. Először hirdette, hogy - társadalom alapegysége az EGYÉN (én, egyén központosságot hangoztatta ). SZENT INDIVIDUALIZMUS / nincs 2 egyforma ember. Ember van – szubjektuma - objektuma OBJEKTUM: külsőség (külalak) SZUBJEKTUM: belső jellemzők A lététért való küzdelemben az legalkalmasabb egyed marad fenn ( természetes kiválasztás eszköze ). Evolúciónista szociológia: Az evolúció (fejlődés) a társadalmakra és a kultúrákra is jellemző. Még Darwin előtt megfogalmazta az evolúciót, csak nem az egyénét, hanem a társadalmét. A társadalom törvényeinek a természeti törvényekkel való egyenrangúságát hirdette. Evolúció (fejlődés) / DARWIN – Fajok eredete. Szervetlen és szerves organizmusokkal foglalkozik. Természetes szelekció – életképes egyed / tovább fejlődik életképtelen egyed / elpusztul Életképtelen

társadalom: ősközösség szocializmus Életképes társadalom: kapitalizmus / a mai életben a legéletképesebb társadalom ! Társadalomtípusok evolúciója Társadalmi típus: - rabszolgatartó rendi társadalom kapitalista 3. A társadalmi tény, a norma, a társadalmi integráció, a kollektív tudat, az anómia és a többváltozós elemzés értelmezése Dürkheim : Öngyilkosság c. műve alapján Megfogalmazta az öngyilkosság tényét / adott pillanatban tudatában van azzal, hogy meg fog halni. Statisztikailag vizsgálta a dolgokat. Több változós elemzés: férfi, nő, családi állapot, hol él, vallása, milyen nyelvet beszél. Melyik évszakban történt a legtöbb öngyilkosság ? / nyáron van a legtöbb öngyilkosság. Magyarországon nagyon magas az öngyilkosságok száma. Nyár / hosszúak a nappalok, többet vagyunk az emberek között, többet gondolkodunk Családosak vagy a nem családosak ??? / nem családosok körében több. Férfi vagy nő ??? /

férfi (sikeres öngyilkos), de több a női próbálkozó Öngyilkosság típusai: 1. EGOISTA öngyilkos (társadalmi integráltság foka nagyon alacsony). Magyarországon 70% Elszigelten érzi magát. 2. ANÓMIKUS öngyilkos ( anómia: normazavar ) (norma: társadalom szűkebb vagy tágabb csoportja által elfogadott életviteli szabályok összessége. Pl: köszönés, idősebbeknek a hely átadása Minden társadalomban más-más a normarendszer. Normazavar: 1989-90 időre tehető / rendszerváltás történt Mo-gon. Politikai depresszió 1994-95 ebben az időszakban volt a legtöbb öngyilkosság 3. ALTRUISTA öngyilkos ( egoista ellentéte) Pl.: szektás öngyilkosság Dürheim: francia szociológus. Szociológia első professzora A Prekapitalista (gyerekgondozás szülő ) társadalmakban a vallás a társadalmi kohézió alapja, az ipari társadalmakban (óvoda, iskola) pedig a munkamegosztás. Mechanikus szolidaritás: primitív társadalomban a munkamegosztás alacsony fokú

. Jellemzői: társadalmi homogenitás, a tradíció feltétlen malma, a köz érdekeit sértő cselekedetek nyilvánosan büntessék. Organikus szolidaritás: modern társadalomban az együttműködés, fejlett munkamegosztás, specializálódás, differenciálódás. Dinamikus sűrűség- társadalmon belüli érintkezések gyakorisága. Ahhoz, hogy a szociológia tudománnyá váljék a társadalmi tényeket kell vizsgálni. Társadalmi tény: egyéni tudattól független, az egyénre külső kényszert tud gyakorolni (norma). Norma: a társadalom vagy a szűkebb közösség által elfogadott szabályok összessége. Elfogadott szabálygyűjtemény. A norma ellentétbe kerülhet az egyén céljaival pl: szegénység - - ne lopj ! A normarendszer mindig változik. Magántulajdon 1950-től nincs, majd 1998-tól ismét van. Anómia: normarendszer zavara (pl.: rendszerváltás) Etika: erkölcsi magatartás írott vagy íratlan szabálya. Társadalmi szolidaritás szimbóluma a jog.

Többváltozós elemzés: multivariáns analízis. Elemzéskor sokféle jellegzetességre terjed ki ( pl.: kor, nem ) Az elemzést szakaszokra bontotta Először a 2 változó közötti összefüggést vizsgálta majd folyamatosan több változást léptetett be (öngyilkosság). Öngyilkosság: ha az ember tisztában van azzal, hogy mi a cselekményének a következménye. Hipotézis: negatív vagy pozitív. Állítások összessége, melyek bizonyításra várnak, társadalomtól független. Pl: hőmérséklet. Nyáron több az öngyilkosok száma, tehát a társadalmon kívüli okok is szerepet játszanak. Öngyilkosságra ható társadalmi tényezők: 1. társadalmi integráció – ahol a kapcsolatok lazák, az egyén gyengén integrálódik a társadalomba vagy a csoporttal való azonosulás igen magas fokú ( normarendszer erősségétől függ). 2. kollektív tudat - közös meggyőződés + hit összessége = kultúra 3. anómia - zavar (norma) Öngyilkosság fajtái: •

egoista: egyedül vagyok a társadalomban, nincs kohézió • anómikus: normazavar miatt • altruista: társadalmi integráció nagyon erős 4. Weberi alapfogalmak: szociológia, bürokrácia, racionalizáció, kapitalizmus, elidegenedés, pénz Max Weber: (XIX. – XXszázad ) ( német születésű). Szociológia: társadalmi cselekvéssel foglalkozik. Megértő tudomány,- ok-okozati összefüggésben kell vizsgálni . • megfigyelni a problémát • megismerni a problémát • összehasonlítani a problémát • megállapítást vonni le Bürokrácia: hivatalnok rendszer. Itt még nem pozitív értelmű Szakértelemmel bír és hivatástudattal él. Negatív, csak akkor, - ha egy bürokrácia kiválik Történelmi termék Ügyintézést pontosabbá teszi. Racionalizáció: jellemzi az összes alapfogalmat. Ésszerűséget jelent Központi fogalom Kalkulálhatóvá teszi a rendszert. Kapitalizmus: az ismertek közül a legfejlettebb társadalmi, gazdasági, politikai

rendszer, üzemszerűen működik, fix munkaidő, fix munkabér. Elidegenedés: eltömegesedés. Futószalag effektus Tudja mit csinál, de nem tudja hová való vagy hol adják el. Céh: régi, saját alkotás. Manufaktúra: nem ennyire sarkos, nagyobb részekre bont. Pénz: a kapitalizmus alapja, e nélkül nem működik a rendszer. 5. A társadalomtudományi iskolák jellemzői, a klasszikus humán ökológia University of Chichago 1892-ben alapítva. 1920-as években a szociológiai gondolkodás központjává vált. Chichago ekkor még új, nyers, erőtől duzzadó iskola = együtt alakotó kortársak csoportja. A társadalom tudományi érdeklődés hátterében a gyors város növekedés állt: néhány évtized alatt kisvárosból metropolisz lett. Rövid idő alatt megjelennek az iparosodás problémái: szegénység, munkanélküliség, normavesztés. Újonnan érkezők rendszerint egy városrészbe költöznek, sajátos kultúrát alakítanak ki, ide próbálnak

beilleszkedni, még ha ”hibás minták” alapján történik is. Az egyén nagyvárosi életformához történő alkalmazkodásakor 2 dolog fordulhat elő: • az egyén megváltoztatja vagy átalakítja ( módosítja ) korábbi életformáját • korábbi életmódját szűkebb közösségben ( etnikum ) etnikai közösséget alakotva él tovább Elméletüket humán ökológiának nevezték. Az ökológia szó a biológiából származik, mely szerint az élőlényeket környezetükkel együtt kell vizsgálni. Park felfigyelt arra, hogy az emberi kapcsolatok megváltoznak a metropolisszá váló Chicago-ban a társadalommá szerveződés is eltér a korábbi formáktól. Megváltozott a város fizikai szerkezet, változott a város társadalmi összetétele is, miközben újabb és újabb vándrolási hullámok voltak. Érdeklődésének központjában állt: • verseny • konfliktusok elfogadása • beilleszkedés folyamatai 6. A társadalmi integráció típusai (gettó,

slum, suburb) Társadalmilag megkülönböztető övezetek: GETTÓ – Luis Wirth: Gettó című könyvében újjá lakotja a gettó fogalmát. Az USA zsidóság helyzetének vizsgálatából a gettó fogalmát kiterjeszti más népcsoportokra is. Gettó képez: - olyan népesség, amely egy új kultúrába vándorolt - olyan népcsoport, akiknek környezettől való különbözősége szembeötlő pl.: négerek Ezeket a városrészeket olyan kisebbség lakja, amely megőrizte: * identitását * kultúráját * szokás és normarendszerét * nyelvét A gettón kívül társadalomra irányuló kapcsolatai korlátozottak. KERTVÁROS, SURURB – közös vonása a gettóval: • a szoros társadalmi kontroll • az előírt társadalmi formák • házak jellege és berendezése • gyerekek öltözködése • üzletek, ahol vásárolnak A sururb lakója nagy mobilitásra képes. Szub urbanizáció: Városok központjában csökken a népesség, a külső kertes övezetekben pedig nő. A

középosztály lakóhelye. SLUM – fényes lakóhelyek árnyékában. A legtöbbet kutatott városrész Jellemzője: • elvesztette eredeti értékeit • referencia csoportjait • eltér a normától • beletörődik abba, hogy lecsúszott a korábbi társadalmi csoportjához képest • beletörődik a szegénysége vagy a nyomorba Itt sűrűsödik össze: • deviancia, bűnözés, alkoholizmus, prostitúció. Hogyan helyezkednek el a városrészek ? Burgess szerint koncentrikus övezetben. A városokban természetes folyamatok zajlanak A nagyváros 75 természtes zónára osztották fel. Minden nagyvárosban szinte ugyanazon minta szerint tervezés és tudatos beavatkozás nélkül ugyanazok az övezetek alakulnak ki. Minden a város szívében található: központi üzleti övezet nyomornegyedek a nyomornegyedeket egészíti ki a kínaiak furcsa városrésze kábítószeresek, prostituáltak világa gazdagok luxus negyedei Ez a természetes alakulat az ökológiai

folyamat szegvegráció: a populáció elkülönülése. Azt a jelenséget fejezi ki, hogy a népesség ökológiai eloszlásában milyen egyenlőtlenségek jelentkeznek. Akkor teljes, ha a rétegek egymástól teljesen elkülönülnek. Szukcesszió: a populáció cseréje. Valamely népesség által lefoglalt területre egy másik népcsoport kerül. A szegregációs folyamatok a telekhasználattal, lakbérekkel, a lakások piaci értékének változásával függenek össze. Társadalom ( allokációs ) elosztási rendszerének nevezik Mesterséges beavatkozásokkal csökkenthetők a társadalmi problémák. 7. A rétegződéselmélet klasszikusai : KARL MARX, MAX WEBER KARL MARX Tőke a fő műve. Osztály c fejezete / társadalmi rétegződés Termelőeszközhöz való viszony alapján 3 nagy osztály létezik: 1. tőkések ( a munkaeszközt adják. Jövedelme a profit) 2. Munkásosztály (munkaeszközzel dolgozik, munkaerő a jövedelme – munkabér) 3. Földtulajdonos

(jövedelme – földjáradék) MAX WEBER Társadalmi rétegződés kapcsán nagyon fontos a termőeszköz, de még kell: az iskolázottság, képzettség (szaktudás, hivatás tudat). Legfontosabb az egyéb termelésben kamatoztatható képesség (fellépés, szókincs, külalak) Társadalmi megbecsültség – REND fogalma. Az emberiség történelmében mindig volt egyenlőtlenség az emberek között. A társadalmi rétegződés akkor kezd megszilárdulni, amikor kialakulnak a tulajdonviszonyok. A társadalmi rétegződés a különböző embercsoportok közötti egyenlőtlenségek rendszere. 4 alapvető rendszere van: 1. rabszolgaság : amikor az egyik ember a másikat birtokolja. Rabszolgatartó – rabszolga. Ókori Róma és Görög 2. kasztrendszer : Indiai kultúrához kapcsolódik. a; tiszták ( felső réteg ) – nem érintkeznek egymással, nincs vegyes házasság b; tisztátlanok (alsó réteg) 3. rendi tagozódás : európai feudalizmusra volt jellemző. a; nemesség b;

papság c; közrend, polgárság Eltérő kiváltságok, melyek tovább örökölhetőek. Házasság kérdésében nem annyira szigorúak. 4. osztálytagozódás : gazdasági alapú. Kapitalizmus rendszerre jellemző Termelőeszközök alapján: a; tőkések b; munkások Fejlett nyugati társadalmakban az osztályok: a; felső b; középső c; alsó Van mobilitás, társadalmi újratermelődés ( apa ugyanaz a szakma, mint a fiú ), nincs kötelezettség ( pl.: rabszolgaság ) A rétegződéselmélet klaszzikusai: 1. • • • KARL MARX : jelentős osztálykülönbségek léteznek. Tőke a fő műve A termelőeszközökhöz való viszony az osztályok megkülönböztetésének alapja. 3 nagy osztály: bérmunkás ( jövedelme / munkabér) tőkés ( profit ) földtulajdonos ( földjáradék ) Az eddigi társadalomtörténetek osztályharcok történetei. Az osztályok létrejötte történelmi jelenség, átmeneti jellegű, a proletáriátus diktatúrájával megszűnnek. 2.

MAX WEBER: A; B; gazdaság által meghatározott osztályszerkezet rendi szerkezet: presztizs általi Osztálykülönbség függ: • termelési eszközökhöz való viszonytól • iskolai végzettségtől • egyéb termelésben kaamtoztatható képességtől Osztályon kívül még megkülönböztetett: • rendeket • pártokat Rendek: társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos azonos rendi körhöz tartozóktól meghatározott életvitelt vártak el. Pártok: hatalom szférájában működnek, működésük alapja a hatalom megosztás. ( Az osztálykülönbségek mellett már rétegződési szempontok is befolyásolják az ember életét, így a több dimenziós struktúrakutatás megteremtője.) 8. Miben különbözik az osztálytagozódás a történelmileg kialakult egyéb rétegződési típusoktól ? Társadalom típusa: zárt nyitott Zárt társadalom: rabszolgatartó / rabszolgatartó, rabszolga kaszt rendszer / Indiában, – vallási alapon jött létre tiszták,

tisztátalanok rendi társadalom / papok, nemesség, közrend A társadalmi rétegek között nincsen átjárhatóság ! Nyitott társadalom: kapitalista / alsó, középső, felső osztály Társadalmi mobilitás létezik ! Vallási vagy más szokásjogok alapján az osztályok nem különülnek el egymástól, az osztály hovatartozás jogi vagy szokásjog alapján nem öröklődik, de beszélhetünk ’ újra termelődésről ’ pl.: fi az apa fogalakozását követi vagy a szegénység az utódok esetében is folytatódik. Lehetőség van arra, hogy az egyik osztályba tartozó személy részben saját teljesítménye révén egy másik osztályba kerüljön, így a társadalmi mobilitás ( az osztályrendszerben felfelé és lefelé ) sokkal nagyobb mértékű, mint a társadalmi rétegződési rendszerben. Míg a másik rétegződési rendszerben a vallás, szokásjog, öröklődés és a kötelezettségeken alapuló személyes kapcsolatok alapvetően meghatározták a rétegek

egymáshoz való viszonyát. ( rabszolgatartó – rabszolga, földesúr – jobbágy ) így az emberek beleszületnek társadalmi helyzetükbe, az osztálytagozódás alapvetően gazdasági jellegű, személytelenebb a foglalkozástól, teljesítménytől, jövedelemtől és a munkakörülményektől függő egyenlőtlenségek alakulnak ki. Szegénység Társadalmi mobilitás Társadalmi egyenlőtlenségek 9. A modern rétegződéselméletek (osztályhelyzet, státusz, hatalom) és a második világháborút követő elméletek közös és eltérő vonásai PARSONS Elméletének a lényege: a funkcióelmélet minden embernek megvan a társadalomban a funkciója (munkamegosztás). Szerinte szükség van: szegény- , közép-, és gazdag rétegre. DAHRENDORF Konfliktus elmélet. 2 nagy csoport létezik: 1. 2. normakövető / feloldja a konfliktusokat norma sértő / konfliktusokat előidéző BOURDIEAU Francia szociológus – / Pokol Béla. Elmélete: az embert több

dimenzióban kell vizsgálni – embernek többféle tőkéje van. Tőke: - anyagi / gazdasági tőke pl.: ingó és ingatlan - szellemi, kulturális / tudás - szociális / amit otthonról hozunk, amit otthon a családban kialakul - szimbolikus / tőketípusok átválthatósága pl.: külföldön tanulok, így hamarabb tanulom meg az idegen nyelvet - kapcsolati / Magyarországon nagyon fontos A társadalmi egyenlőtlenségek 3 dimenziója (Runciman): 1. osztályhelyzet ( a termelés, az elosztás és a csere által meghatározott ) 2. státusz ( a presztízs és az életmód által meghatározott) 3. hatalom ( a mások feletti rendelkezés lehetősége által meghatározott helyzet ) Ezek az emberek társadalomban elfoglalt helyei. (Nivellált középosztály: hivatalok számának növekedése ). Empirikusan ( empíria = érzéki tapasztalat) nevezzük azt a módszert, amely segítségével a valóságból megfigyelés és számlálás útján gyűjtünk adatokat. Tért hódítanak a

statisztikai elemzésre épülő empirikus kutatások, amelyek a számítástechnika bevezetésével tovább fejlődnek. Kétféle rétegződési elmélet alakult ki: • funkcionális (a társadalomban minden rétegnek megvan a helye, a hivatása és a funkciója). Pl: szükség van szegényekre, mert nélkülük nincsenek gazdagok A funkcionalizmus csírái már Dürheim-nél is megjelentek, de PARSONS tekinthető az atyjának. • konfliktus elmélet alapján magyarázható a társadalmi rétegződés, az emberek eltérő hatalommal rendelkeznek és eltérő módon viszonyulnak a normák betartásához. DAHRENDORF Szerint az egyén a normakövető vagy sértő magatartásának megfelelően részesül jutalomban vagy büntetésben. A funkcionalizmust bírálta, mert nem képes a konfliktus társadalmi jellegeivel megbirkózni. BOURDIEAU A társadalom szerkezetét több dimenziós térként írja le, amelyben az eltérő tőketípusokkal rendelkező egyének eltérő

életpályát futnak be aszerint, hogy a társadalom az egyes tőkéket s azok kombinációját hogyan honorálja. Megkülönbözteti: • anyagi, gazdasági tőke: pénz + más anyagi javak ( ingó + ingatlan ) • kulturális tőke: szellemi tőke, tudás, nem iskolai. A könyvtár csak akkor tőke, ha elolvasom • szociális tőke: családi háttér, az első 6 év alapozó az ember életében • szimbolikus: átváltható tőke: az egyes tőke típusok egymásra való átváltását jelenti. Az a képesség, hogy a gazdasági szférában megszerzett előnyöket társadalmivá változtatja. Pl: gazdasági tőkéből tudok csinálni kulturális tőkét Inkább az anyagiak vannak előtérben. 10. A magyar társadalom történelmi, nemzeti társadalmának jellemzői, választott regények, novellák szereplői segítségével Reformkor: 1825-1848 Kossuth Lajos, Széchenyi István Egyező: a zsidóságot kell megnyerni, mert van tudásuk, szakmai és nyelvtudásuk volt,

mobilizálható tőkéjük ,- mivel nem engedték sehol sem befektetni a pénzüket. Eltérő: Széchenyi az arisztokráciából, Kossuth pedig a köznemességből akarta létrehozni a polgárságot. A magyar fejlődés szervtelen, mert a modernizáció a régi struktúrák továbbélése mellett felemás módon valósul meg. Nagy a modernizáció iránti igény, de beruházható forgótőke nem álltak kellő mértékben rendelkezésre. A tradicionális rendi társadalomban kétféle érvényesülési pálya volt * védett akik eleget tettek bizonyos rendi előfeltételeknek pl.: katonatiszt csak meghatározott társadalmi közegből kikerült ember lehetett. * szabad zsidóság, mert ki voltak zárva a pályákból. A történelmi arisztokrácia, a dzsentri birtokos réteg és a nagy burzsoázia nem olvadt össze egy uralkodó réteggé. Az arisztokrácia igyekezett zárt rend maradni és politikai hatalmát megtartani. 2 világháború közötti időszak : Erdei Ferenc gazd.

történész szerint Történelmi nemzeti társadalom arisztokratikus Modern polgári társadalom * arisztokrácia * egyház * hivatalnokok * úri középosztály (konzervatívak) * értelmiség * kapitalista vállalkozók * polgári középosztály * munkásosztály I. világháború: II. világháború: 1914-1918 1939-1945 - Trianoni békeszerződés ( 1920.) 1945-1948: legpolgáribb, leghaladóbb, legparlamentálisabb, legdemokratikusabb korszak 1949-1956: totális diktatúra 1956-1989/90: Kádár rendszer / a magánszférát nem támogatta 1968-1970: puha diktatúra 11. A modern magyar polgári társadalomalakulás intézményei A modern polgári társadalomalakulás képződményei: 1. A kapitalista vállalkozás Kifejlődésének feltételei: • egy vékony, a Monarchiában kifejlődött nagy vállalkozói réteg • egy jelentős kisvállalkozói – kiskerekedői réteg, amely tömegesen képtelen volt átállni a nagyüzemi termelésre • a csonka ország

korlátozott nyersanyagforrást jelentett, a belső tőkeképződés elenyésző volt Egyik oldalon fogyatékosak voltak a kapitalista vállalkozás termelési és társadalmi tényezői, másik oldalon jelentkezett az önálló magyar iparfejlődés szükséglete. A fejlődés egyenlőtlen volt, kivéve a gépipart és az élelmiszeripart. Agrárolló érvényesült az egész korszakban ( olyan gazdasági jelenség, amikor az ipari és mezőgazdasági árak között úgy megnő a különbség, hogy az kedvezőtlenné válik a mezőgazdasági termelő számára ). A magyar kapitalizálódásban a zsidóságnak volt döntő szerepe, a vállalkozás egyúttal zsidó pálya is (Erdei 1980.) 2. A kisipar és kiskereskedelem A gyors városiasodás a századfordulótól kezdve megerősítette a kisipar szerepét. A két háború között a kisiparban foglalkoztatottak száma duplája volta a nagyiparban foglalkoztatottaknak. A kisiparnak 2 ága fejlődött ki: kisvállalkozás kézművesség

A Monarchiában kifejlődött vállalkozói réteg mellett a kisiparos, kiskereskedő nem tudott átváltani a kapitalista nagyvállalkozási arányokra. A kisvállalkozások tradicionális elemei jelentősek voltak. A kisvállalkozás és kiskereskedelem olyan pálya, amely nem polgári, mert túl közel van az anyaghoz és a szükségletekhez, és fizikai foglalatossággal végzi a munkáját, nem pedig vállalkozói üzletvezetéssel. De nem is munkás, mert tőkéje és saját vállalkozása folytán mégis önálló egzisztencia. ( Erdei 1980) 3. A szabad értelmiségi pályák A múlt században még töretlenül érvényesültek a múlt tradíciói – úri pályák. ( jogász, mérnök, orvos ). A múlt század végétől az értelmiségi pályákat elözönlötték a vagyonos zsidó polgárok fiai és így e pályák társadalmi szerkezete megváltozott, üzletiesebb lett. ( polgári pályák lettek). A háború után a zsidó értelmiség képzése lecsökkent és ezekre a

pályákra az úri középosztály áramlott újra. Ezek a pályák magas fokú képzettséget, modern szakszerűséget, magas kultúrát képviseletek. Alig tudnak valamit feldolgozni az alsó társadalmi rétegek életviszonyaiból, egy néptől idegen kultúrát képviseletek. A korszak második felében a népiesség mozgalma képet adott a parasztságról. A népiesség divatba jött, magyarságtudományi, néprajzi, népzenegyűjtési kutatások kezdődtek és a nép is jelentkezett értelmiségi képviselettel. 4. A polgári arisztokrácia Vagyonát a kapitalista vállalkozással szerezte, de igyekezett házasodással, birtokvásárlással, címszerzéssel a történelmi arisztokráciához kapcsolni. Műveltsége nem a nemzedéki folyamatokban kialakult széles körű és felületes műveltség, mint a történelmi arisztokratáknál, hanem állandóan gyarapítandó friss műveltséganyag. 5. A polgári középosztály A polgári társadalom középső szintje a

középvállalkozásokat, a vállalati tisztviselőket és a szabad pályák értelmiségét fogta egybe. Mindhárom csoportot a kapitalista fejlődés hozta létre. A 20-as évektől a polgári középosztály mindinkább függő réteggé alakult át Ez a polgárság nem a polgári forradalomban edződött meg, hanem lassú fölszivárgással épült ki, és ezt a gyermekbetegséget sohasem heverte ki, nem fejlődött ki erős polgári középosztály. 6. A kispolgárság A kispolgárság nem önálló szerkezetiség, kiképzetlen nyers tömeg. Termelő formái a parasztgazdaság, a bolt, és a műhely. A kispolgár az, aki nem úr, nem paraszt, nem polgár és nem munkás. Sem a parasztgazdaság, sem a bolt, műhely nem épült úgy ki, hogy be tudott volna kapcsolódni a kapitalista gazdaságba. Termelő helyzete kétféle lehet: önálló kisiparosság és kiskereskedelem az egyik oldalról. kapitalista tisztviselő és munkás közé elő állás Nincsenek mesterségbeli

hagyományai. A legérzékenyebben reagál a változásokra, a válságok is legkönnyebben ezt a réteget mozdítják meg. 7. A munkásság A munkásság szervezkedését a német nemzedék indította el. Tényező volt a társadalompolitikában és a parlamenti életben. A két háború közötti korszak erősen megváltoztatta a munkásság belső tagozódását. A régi iskolázott szakmunkások mellett megjelent a faluról jött tanulatlan munkástömeg. A háború előtt kinevelt illetve magához kapcsolt egy értelmiségi réteget. A modern és konzervatív polgári kultúrától eltérő úgynevezett mozgalmi – ideológiai természetű kultúrát képviselt. ( munkásirodalom, munkásművészet, szocialista tudomány ) 12. Jellemezze a szociológia első magyar műhelyét 13. Társadalmi problémák a szociológiai válaszok (földkérés, egyke, kivándorlás) A magyar szociológia kezdeteit a Huszadik század c. folyóirat ( 1900-ban ) és a Társadalomtudományi

Társaság ( TT ) létrehozása. A TT szociográfiai szakosztálya 1913-ban alakult meg BRAUN Róbert vezetésével. Szociográfia: leíró társadalomtudomány, a történések és életsorok hű visszaadásával és gyakran művészi megjelenítésével fel akarta rázni a társadalmat a figyelmet az égető szociális gondokra kívánta irányítani. Ennyiben politikai szerepet is vállalt A szociográfia tárgya legtöbbször a paraszti és munkásélet, de igen gyakran az elesettek, kivetettek társadalma. A szociológia szubjektíven, érzelmekre ható formában mutatja be az élet valóságát. Magyarországon a szociológia elsősorban a szociográfiából nőtt ki. 1. Munkásszociográfia Az 1919 előtti munkásszociográfia feltárta a munkásság anyagi létfeltételeit, az országos, helyi és iparági munkabér – és munkaidő adatokat, lakásviszonyokat, munkahelyi körülményeket, egészségügyi viszonyokat, a munkanélküliség arányait, a női és a gyermekmunka

kizsákmányolását. A munkásságot a parasztsághoz képest egységesnek tekintették. Az európaitól eltérően nálunk a szociológusok és a szocialisták közösen jelentették meg cikkeiket és dolgoztak. ( Szabó Ervin, Mérő Gyula, Dániel Arnold, Rácz Gyula, Ágoston Péter, Kunfi Zsigmond ). Főbb kutatások: Ferenczi Imre: munkanélküliség, sztrájkjog Braun Róbert: vidéki, városi és budapesti munkásság viszonyainak összehasonlítása Ágoston Péter: munkásstatisztika jelentősége, munkáslakás kérdés Szabó Ervin: munkahely és foglalkozásváltoztatás az iparban 2. Falukutatás A parasztkérdés sokan tekintették a magyar politika központi kérdésének, mert a paraszti élet nehézségeiről szóló szociográfiák szinte kivétel nélkül a nagybirtok rendszer felszámolását tartották az egyetlen megoldásnak. ( Dániel Arnold: A magyarországi földművelő agrárreform feladatai, Ágoston Péter, Rácz Gyula ). Braun Róbert: A falu lélektana

c. művének kérdőíve ma is megérdemli a kutatók figyelmét. Bosnyák Béla: Huszadik század c. műveiben leírta, hogy a nagybirtok túltengése következtében a termékeny vidéken élő, jómódra hivatott népesség legnagyobb része szegénységben él. Hortobágyi László: Háztartás statisztikája a mezőgazdasági munkás gazdaságát elemzi. A magyar társadalom többségét alkotó parasztság helyzete összefüggött a polgári átalakulással, mely következtében csak a parasztság kisebb rétegének lett szabad tulajdona a föld. Ebből következően a többség nem rendelkezett a megélhetéshez szükséges földdel vagy földnélküli lett Következmény: EGYKE Buday Jenő szociográfiája Gyökere: a latifundium (10 000 holdat meghaladó földbirtok ) és a magyar paraszt arisztokratikus hajlandósága Orvossága: az egyének gyerekszám alapján kapjanak jogokat / több gyermekkel rendelkezők több szavazattal rendelkezzenek a képviselőtestületben

KIVÁNDORLÁS ( Ágoston Péter tanulmánya – a kivándorlásról írott tanulmányában a kötött birtok szociális hatásában látta a kivándorlás illetve a hasonló tőről egyke okát. A szociológia első magyar műhelyének mérlege Az 1910-es évek virágkorát a hanyatlás követte, az ellenforradalom 1919. augusztusi győzelme véget vetett a szociológia első virágkorának. Felszámolták a korábban létesített egyetemi társadalomtudományi karokat. Somló Bódog öngyilkos lett A legtehetségesebbek hazájuk elhagyására kényszerültek ( Szende Pál, Jászi Oszkár, Varga Jenő ). Ágoston Pétert népbiztos-perben halálra ítélték, fogolycsere akcióval került külföldre. Társadalomkutatás a két világháború között 1. 2. 3. 4. 5. Az első világháború utáni évek szinte lehetetlenné tették a társadalom kritikai vizsgálatát. A szociológia nem kívánatos tudomány lett A forradalmak és az ellenforradalmak a munkásosztályt és a

szociológiát egyaránt kompromittálták. Hiányzott a pénz és az intézményi háttér a további kutatáshoz. A szociológiának, mint önálló tudománynak a fejlődése itt megrekedt és helyét a társadalmi valóság feltárásában ismét a szociográfia vette át. A társadalom kutatás újra csak a 20-as évek végén bontakozott ki és lényegében az 1933 és 1943 közötti évekre szorítkozik. A népi írók valóságfeltáró írásai a 30-as években helyszíni tudósítások és szociográfiák. A társadalmi funkciók, amit betöltöttek nem más, mint minél szélesebb körű figyelem felkeltése és ráirányítása a ”nemzet alatt élőkre a társadalom alatti világra „. Ezt az irányzatot hívják falukutató mozgalomnak Legfontosabb munkák: Illyés Gyula: Puszták népe, Szabó Pál: Talpalatnyi föld, Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, Féja Géza: Viharsarok ). Bár sok jelentős munkásszociográfia született a munkásság életkörülményeit

vizsgáló társadalomkutatók nemcsak a hivatalos körök ellenszenvét, hanem a munkásmozgalom vezetőitől és intézményeitől sem remélhettek támogatást ( szociáldemokraták sem támogatták). Főbb kutatások: Litván György: Munkásszociográfiák Rézber Gyula: Város és üzemszociográfiák 14. A magyar társadalom rétegződése a második világháború után 1945. utáni időszak / kommunizmus SZTÁLINI modell Lényege: 2 osztály létezik + 1 réteg Osztály: munkás osztály szövetkezeti parasztság Réteg: értelmiség Osztály közötti különbség: munka eszközhöz való viszony Munkásosztály : állam tulajdon Szövetkezeti: állami tulajdon, de elötte az övé volt 1945 után Sztálini modell alapján különböztették meg atársadalmunk osztályait, rétegeit : 2 osztály + 1 réteg Munkásosztály: állami tulajdonon keresztül, tulajdonosa a termelőeszközöknek Parasztság: saját tulajdonát viszi be a szövetkezetbe és azt közvetve kapja

vissza az államtól + 1 réteg: értelmiség A háború után az ország társadalmában példátlanul erőszakos és nagymértékű társadalmi mobilitás zajlott le: arisztokráciát megfosztották vagyonuktól és deportálták volt gazdasági és politikai vezetőket perbe vonták és elítélték a földdel bíró parasztságot megfosztották vagyonától és munkaeszközeitől és szövetkezetbe kényszerítették őket felszámolták a kisiparosok, kiskereskedők jelentős rétegét 1950-es években a társadalmi szerkezet meghatározó tényezőjévé a politikai vezető-bérmunkás viszony vált, a polgári tulajdonból és tevékenységből származó társadalmi megbecsülés helyére a politikai érdem - párt iránti hűség lépett. A társadalmi hierarchia csúcsára csak azok juthattak fe, akik politikai javakkal rendelkeznek, beléptek a kommunista pártba. Pusztán a kutúráis javak birtokában, - kevés kivételtől eltekintve – a társadalom csúcsára nem

lehetett jutni az 160-as évek közepéig, végéig – bármilyen kíváló, okos volt valaki, aligha lehetett belőle kórház igazgató, ha nem épült be a pártba. Ez a köznyelven szólva - kontraszelekció vagy más néven feudál-szocializmus. A 60-as évektől a többi szocialista országtól eltérően Magyarországon egyre inkább tért hódít az ún. Második gazdaságban folytatott tevékenység, elsősorban a mezőgazdaságban, - háztáji formájában. Ez kiegyensúlyozottabb anyagi lehetőségeketbiztosított. A dolgozó népesség tartós és egyre növekvő terhelésének oka, hogy 3 funkciót kell ellátnia: - saját anyagi és egzisztenciális létalapjának megteremtése támogatnia kell a szülői generációját lakásproblémák megoldása A rendszerváltást követő néhány évben jelentősen megváltozott a magyar társadalom rétegződési szerkezete. A változás fő jellemzői: • a pártállam felbomlásával és a több párti parlamenti

rendszer létrejöttével valamint az új önkormányzati választásokkal egy új politikai elit lépett a színre. • kialakult egy új gazdasági elit, kisebb részben – szocialist és “nemzeti “ politikusokból, zömében azonban az új fiatal technokrata rétegből, akik nyelvtudással és kellő szakmai ismeretekből felvértezve alárasztották a nagyobb vállakozásokat • kialakultak a vállakozók új rétegei – közöttük néhány jó kultúrális tőkével és anyagi háttérrel rendelkező nagyvállalkozóval • tömeges munkanélküliség • a nagyarányú elszegényesedés, tömeges hajléktalanság • a középrétegeket az anyagi lecsúszás fenyegeti 15. A magyar szociológia újjászületése az 1960-as évektől Az 1960-as évek elején a KSH társadalmi rétegződésűekre vonatkozó adatgyűjtés és feldolgozás terén alapvető áttörést hajtott végre. A 60-as évek elején kezdett újból megszerveződni , majd intézményesülni a magyar

szociológia. Hegedűs András vezetésével megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató csoportja. A KSH 1963 évi rétegződés adatfelvétele és FERGE Zsuzsa ennek anyagára építő könyve empirikusan bizonyította, hogy a sztálini modell nem képes az egyenlőtlenségek magyarázatára. Ezért alternatív modellt dolgozott ki Bevezette a 8 kategóriából álló ”munkajelleg – csoport - modellt”, mely segítségével a háború óta először reális képet adhatott a magyar társadalom rétegződéséről. A 8 réteg : • vezető és értelmiségi réteg • középszintű szellemi ( technikus ) réteg • irodai dolgozók • szakmunkások • betanított munkások • segédmunkások • mezőgazdasági fizikai • nyugdíjasok Kitűnt, hogy a jövedelem az életkörülmények és az életmód szempontjából lényeges különbségek vannak a szellemi dolgozók között, valamint a munkásosztályon belül is. A kutatók a ” Ferge modellt ”

átvették és kisebb módosításokkal a 80-as évek elejéig használták. Szelényi Ivánnal és Konrád Györggyel közösen a lakásrendszer elemzése kapcsán jutott el a településrendszer és társadalmi struktúra közötti összefüggések feltárásához. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy miből fakad a lakásprobléma, mi a lakáskérdés társadalmi értelme és jelentősége. Voltak akik úgy vélték, hogy a lakás probléma lényegét a lakáshiány jelenti, mások a lakáskérdést az állami elosztás és a társadalmi egyenlőtlenség problémájaként kezelték. Az egyenlőtlenségen nyugvó hazai lakásprobléma 1945 után úgy gondolta, hogy minden embernek állampolgári jogon jár a megfelelő minőségű lakás, s ennek biztosítása állami feladat. Az egyenlőtlenség elvének a szükséglet szerinti elosztás felet meg, de hamarosan kiderült, hogy több az igényjogosult, mint a rendelkezésre álló lakás. Az állam ezért kiegészítő érvet

keresett a szükséglet mellé, ez pedig az érdem. Ily módon a lakások egyenlőtlen eloszlása teszi a lakáskérdést társadalmi problémává. A 60-as évek II. felétől új szociológiai műhelyek alakultak, - magyar rádió és televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontok, Társadalomtudományi Intézet. 2 egyetemi tanszék alakult: • Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem • Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 16. Demográfiai alapfogalmak Demográfia: nép, népesség (II. József nevéhez fűződik az első népszámlálás) Termékenység: szülőképes korban lévő gyermeket szülő nő (12 éves kortól – 50 éves korig ). Egy nő : 12 db gyermeket képes szülni Mai valóság: 1,91 % Reprouciós ráta: magyar társadalom hogyan tudja reprodukálni a társadalom / nem tudjuk magunkat reprodukálni. 25-26 év 27-28 év 30 felett házasság I. gyermek II. gyermek A fenti évek Mo-gon már kezdenek minél jobban kitolódni. Nyers, élve születési

szám : adott évben 1000 főre jutó születések száma Nyers, halálozási szám: adott évben 1000 főre jutó halálozások száma Csecsemő halandósági ráta: adott évben 1000 élve született csecsemőből hány hal meg Halandóság: várható átlagos élettartam férfi és nő közötti különbözőség. (1998 : férfi 66 év, nő 75 év ) különbözőség oka: a férfiaknál alacsonyabb a tűrésküszöb / 2000 : férfiak meghalnának, ha nekik kellene szülni. Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakorisága. Férfi I. II. III. IV. infarktus agyvérzés májzsugor öngyilkosság Nő szívkoszorú ér meg betegesedés májzsugor emlő és vastagbél rák öngyilkosság Demográfia: népesség, népesség tudomány XVIII. század óta A statisztikailag megragadható jelenségeket írja le. 1. Népességnövekedés és szegénység Európában kevesebb ember, mint Afrikában. 2020-ban a legszegényebb kontinens Afrika lesz. Ázsia és Afrika népesség

megsokszorozódik Európában a népesség nem változik A lakosságnövekedéssel nem tart lépést a termelés növekedése, azaz nem képes népességét eltartani. Érdemes elgondolkodni a népszaporulatot gátló és növelő tényezőkön. A fejlődő világ problémája a túlnépesedés, míg az európai országokban fogyó a népesség. A családtervezés és a fogamzásgátlás elterjedése játszhat közre a születések csökkentésében, de csak akkor, ha nem külső kényszerként alkalmazzák. 2. Népszámlálás Demográfia alapja a népességstatisztika, ami az adóösszeírásokból született. Magyarországon az első népszámlálás II. József (1784-87) nevéhez fűződik kb10 évenként. 3. Születés és halálozás Nyers élve születési arányszám: 1 évben 1000 főre jutó élve születések száma Kor specifikus halálozási arányszám: egyes korcsoportokban adott évben meghaltak arányszámát mutatják. Nők termelékenység: születési

arányszámok mutatják. Egy átlagos nő hány gyereket szül ? Nyers halálozási arányszám: 1-1 évben az 1000 főre jutó halálesetek száma Csecsemőhalandósági ráta: 1000 élve születésre jutó 1 év alatti korban meghalt csecsemők száma 1 évben Születéskor várható átlagos élettartam növekedése fontos. 4. Vándorlás Bel- és külföldi lakóhely változtatás. Népesség mozgása az országokon belül és kívül Megnőtt az EU szerepe és rendszerváltás miatt. 5. Malthusianizmus Thomas Malthus tanulmánya: A népesség száma exponenciálisan nő az élelmiszerforrás nem. Arány úgy állítható helyre, ha az emberiséget megtizedelik a járványok és az éhínség. Thomas a születési és halálozási arányszámban történetileg kialakult tendenciákat 3 szakaszra osztotta. • a tradicionális társadalmak korszakában a születési és halálozási arányszámok magasak jelentős a csecsemőhalandóság • XIX. század elejétől csökken a

halandóság, de nem változik a magas termelékenységi arány, nő a népesség. • Ipari fejlődéskor termékenység csökken. Egyensúly jön létre Modern társadalmakban a 3.szakasz Fejlődő társadalmakban a 1. és 2 szakasz 6. El öregesedés A világ népessége fokozatosan öregedni fog. A fejlődő országokban magas a fiatalok aránya, iparosodott társadalomban évtizedek óta magas az idősek száma. Idősek szociális helyzete megváltozott. 7. Egészség és betegség Hatékony közegészség. Ne csak a betegséggel, hanem az egész emberrel foglakozzunk Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakorisága. 17. A magyar népesség demográfiai jellemzői Férfi és nő közötti munkamegosztás (1993-as adatok) Dolog Férfi Nő Főfoglalkozás Háztartási munka Gyermek nevelés Közlekedés Szabadon végzett tevékenység (pl.: múzeum látogatás) Könyv olvasás Tévé nézés 209 perc 82 perc 17 perc 62 perc 3 perc 139 perc 225 perc 49 perc 49 perc

2 perc 9 perc 161 perc (I. hely hírműsor) (II. hely sportműsor) 14 perc 135 perc (I. hely sorozatok) ( IV. Hely hírműsor) 2002-ben csökken a szülések és a házasságkötések száma. Elterjed a házasságkötés nélkül élők száma. A halálozási mutató kiemelkedően magas és tovább növekszik Élve születések száma pedig csökken. Fogy a népesség első 8 országban benne vagyunk Európában. A halálozások száma meghaladja a születések számát 1960 óta a szülői nemzedék nem képes önmagát reprodukálni. Magyarországon 69,4 év az átlagos életkor Az átlagos élettartam csökken. Férfiak hamarabb halnak meg Házasságkötések, válások Házasságkötések száma csökken, - divat az együttélés az élettársi kapcsolat. Próbaházasságok, - a legfiatalabbak és a 60 éven felüliekre jellemző. Nő a házasságon kívül született gyermekek száma. Népvándorlás Országon belüli mozgás csökken. Inkább megyéken belüli vándorlások

vannak 18. A társadalmi egyenlőtlenség alapja és formái Azokat az embercsoportok közötti különbségeket értjük, amelyek a termelésben, elosztásban és életesélyekben fennálló különbségek halmazódásából és újratermelődéséből fakad. A modern társadalomban alkotmány rögzíti az egyenlőtlenséget - érdekképviseleti formák alakulnak ki. A társadalmi egyenlőtlenség alapjai : • gazdasági ( a munkamegosztásban elfoglalt hely. Más munka, más végzettség, más jövedelem és megbecsülés ). • hatalmi ( hatalmi pozícióba került személy, amely kisebb – nagyobb mértékben dönt az elosztásról ). • szervezeti ( munkamegosztásból fakadóan szükségszerű. Vannak olyan emberek akiknek irányítaniuk kell a termelést ). • Etnikai ( az etnikai egyenlőtlenség megújuló hátrányos megkülönböztetése ). A legtöbb társadalomban a gazdasági, hatalmi és a szerv- i pozíciók keverednek egymással. A természeti

különbségekből fakadó egyenlőtlenség: nem és kor szerinti. Az emberek életét máig is jelentős mértékben befolyásolja, hogy ki, hova született. 19. A térbeli egyenlőtlenségek formái 1. 2. strukturális / tartós funkcionális / átmeneti Strukturális: történelmileg hosszabb távon alakult ki, hosszabb időn belül orvosolható Nyugat - Kelet-Európa viszonya. Pl.: államalapítás Nyugat-Európában V. század Kelet-Európában X. század rendiség Nyugat-Európában X. – XI század Kelet-Európában XIII. század Magyarország kb. 20-25 évvel van lemaradva Nyugat-Európához képest Funkcionális: történelmileg rövidebb távon alakult ki, rövidebb időn belül orvosolható Pl.: Magyarországon erőltetett iparosítás ( Miskolc, Ózd ) Kontinentális (térbeli) egyenlőtlenség: (Afrika-Európa) Szubkontinentális egyenlőtlenség: ( Európa / Kelet-Nyugat) Országok közötti egyenlőtlenség Országon belüli egyenlőtlenség ( Pl.: regionális

egyenlőtlenség) – legfejlettebb: észak-nyugat Mo legfejletlenebb: észak-kelet Mo. (Heves, Nógrád, BAZ megye) Megyék közötti térbeli egyenlőtlenség. (város-város közötti, város-falu közötti, falu-falu közötti) Főváros – város közötti különbség Budapest – centralizált Centrum = Budapest periféria = Gyöngyös, Pécs, Szeged Centrum = Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc . Periféria = kisebb városok Trianon után Mo. Elveszítette a vasútvonal 80 %- át, erdő 64 % - át Kétféle térbeli és társadalmi egyenlőtlenségi típus létezik: • funkcionális, átmeneti : ( ha valamely térség a fejlesztés valamelyik szakaszából átmenetileg kimond, de hamar felzárkózik pl.: USA déli része ) • Strukturális, tartós: valamely térség hosszantartó történeti folyamatban kerül tartósan hátrányos helyzetbe és e helyzet felszámolásához hosszú idő kell. Nagyobb régiókban. Gyakran együtt léteznek. Előfordul, hogy a

térség 1 része fejlődésnek indul a körülötte lévő faluk pedig nem fejlődnek. Felszámolása: • többirányú fejlesztéssel • műszaki infrastruktúra fejlesztése • humán infrastruktúra fejlesztése Problémák: • kultúrális különbségek • beilleszkedés nehézségei • ingatlanok különbségei Nézetek: • részt fejlesztünk és ez húzóerő lesz • kiegyenlített fejlesztés kell, mert a jelentősen lemaradott térség hosszútávon sok pénzt emészt fel. Vannak: * kontinentális egyenlőtlenségek / kontinensek közötti, szubkontinentális (kontinensen belüli), országon belüli (regionális), falu – város ellentét 20. A magyarországi területi és térbeli egyenlőtlenségek Trianon után A területi egyenlőtlenségek jelentősen csökkentek az 1867-es kiegyezést követő modernizációs periódusban Magyarország regionális szerepe a közép európai térségben a Trianon után kialakult – geopolitikai helyzet miatt gyengülésnek

indult. A gazdaságban, kereskedelemben döntő szerepet vállalt néprétegek elhurcolásával, kitelepítéssel az ország életképessége csökkent. Jelentős fejlődésbeli különbség alakult ki az ország nyugati és keleti része között. ( nyugaton fejlettebb infrastruktúra, városiasodás, intézményi szervezettség magasabb foka, polgárosodottság , települések nagyobb tőkeereje. ) Az új országhatárok mentén gazdasági és társadalmi perifériák alakultak ki Budapest túlsúlya tovább nőtt. A trianoni határok által kettémetszett vonzáskörzetek az addig összefüggő regionális gazdasági egységek szétszakítottsága a közlekedési hálózat megcsonkítása ’ zsákutca ’ régiókat és településeket hozott létre, miközben a határon túlra került nagyvárosi övezetek ( Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad stb. ) a továbbiakban nem tudta ellensúlyozni Budapest fokozódó egyoldalú szerepét. A szocialista korszak első felében kialakult új

területi és társadalmi egyenlőtlenséget: • A gazdaság politika megszüntette a kis és középüzemeket, új ipari központokat, iparvárosokat hozott létre. Egyidejűleg megszüntette a magántulajdont ( kisparaszti gazdaságok kollektivizálása. ) • Az új közigazgatási rendszerrel az igazgatási és hatalmi funkciókat összevonta, ami tovább növelte a falú kiszolgáltatottságát. • A településeken található termelőeszközök értékét alapul vevő fejlesztési koncepció az azokkal nem rendelkező településeket jelentős hátrányba hozta. • A nehézipar erőltetett fejlesztése miatt újabb észak-déli irányú regionális egyenlőtlenségek alakultak ki, melyet tovább fokozott az egész országra kiterjedő kényszermigráció. ( az ipari központokba tömegével vándoroltak a falusiak ) • Az 1956-os forradalom után alakult ki az úgynevezett konszolidációs politika , amely a felhalmozódott feszültségek enyhítése céljából hozzáfogott

a vidék fejlesztéséhez. ( vidéki munkahelyek létesítése, háztáji gazdálkodás ösztönzése ) A 80-as évekre a háztáji gazdaságok a bruttó mezőgazdasági termelés 40%-át adták. A kettős fejlesztési stratégia lényege, hogy : • az ipari és igazgatási funkciókat ellátó városok fejlesztése az állam feladata maradt. • A falusi lakásállomány rekonstrukcióját és az infrastruktúrát a második gazdaságból szerzett jövedelemből önerőből fejlesztették. A Kádári konszolidációs politikának végső eredményét tekintve szociálpolitikai szempontból is jelentősége volt, valamelyest enyhíteni tudta az egyenlőtlenségeket. A rendszerváltás után az egyenlőtlenségek tovább erősödtek falu és város között , mert: • tömegesen szűntek meg a városi munkahelyek ( keleti piacok elvesztése és a privatizáció miatt ) így az ingázó szakképzetlen nem talál munkahelyet, többségük cigány • falusi ipart felszámolták •

termelőszövetkezetek megszűntek vagy privatizálásra kerültek Mindez eredménye, hogy a falvakban radikálisan csökkent az életszínvonal, nőtt a város és gazdasághiányos térségek leszakadásának veszélye. Az aprófalvas és határ menti térségekben alakultak ki olyan depressziós zónák, ahol a rohamosan csökkenő ingatlanárak és a növekvő migrációs költségek miatt főleg a munkaképtelen és második gazdaságból kiszoruló lakosság megrekedt. 21. A munkanélküliség kialakulásának okai és formái Okai: • technológiai korszerűsítés ( a gyártási technológia korszerűsítése. Pl: újítási tevékenység miatt, termelési szervezet ésszerűsítése -- részleges munkanélküliség. • termékváltás ( a piaci változásokhoz igazodó termék – szerkezetváltás. Pl: szakmai szerkezet változása, egyes munkafázisok megszűnése – át képzetlen munkaerő elbocsátása • ágazat megszűnése ( gazdasági ágazatok

leépülése következtében kialakult tömeges munkaerő elbocsátás. Pl: rendszerváltás során a gazdasági szerkezet átalakulása, a változó gazdaság következtében az ágazatok hírtelen veszteségessé, majd feleslegessé válnak (külpiaci változások), tömeges, súlyos szociális gondok, koncentrált regionális problémák • a foglalkozási és képzettségi szerkezet meg nem felelése ( ha a szervezett oktatási keretek között elsajátított tudásanyag korszerűtlen, nem használható fel vagy ha a foglalkoztatási struktúra olyan gyakran változik, hogy a szakképesítés ezt nem tudja követni (inkogmencia). Az oktatás rugalmatlanabb, mint a technológiai változások, ezért időben el kell kezdeni az oktatást.) • Hagyományos munkanélküliség ( többségben kulturális és tradicionális okokból rendszeresen kiszoruló társadalmi csoportok folyamatos munkanélkülisége.) Pl: etnikai munkanélküliség A fenti általános okok külön-külön is

megjelennek, de általában az okok valamilyen kombinációja fordul elő. A munkanélküliségnél fontos szerepet játszik pl: gazdálkodó egység mérete. Kis és közepes üzem rugalmasabban alkalmazkodik, mint a nagyobb üzemek. Nagy üzem – nagy munkanélküliség A munkanélküliség függ a társadalmi intézményrendszerektől, melyek között a legfontosabb a munkaerő piac. A kereslet és kínálat közötti viszony asszimetrikus. Szociológiailag: A munkaadók monopolhelyzetben vannak a munkavállalókkal. Közgazdaságilag: A munkanélküliség a munkaerőpiac kereslet és kínálat egyensúlyának felborulásából született. A munkanélküliek lehetnek: • abszolút munkanélküli ( sem nem hivatalos, sem nem alakalmi munkája ) • hivatalosan nyilvántartott munkanélküli ( munkanélküli segélyben részesül és nincs munkája ) • bejegyzett munkanélküli ( bejegyzett, de csak azért, hogy szabadon vállalhasson esetenként jól fizető alakalmi munkát /

fekete munkaerő piac ) • munkanélküli segélyből és jövedelempótló járadékokból kiesett munkanélküli ( nem szerepel többé a hivatalos nyilvántartásban ) A munkanélküli ráta függ: • a hivatalos nyilvántartási rendszertől • a munkanélküliséget kompenzáló intézkedésektől és rendeletektől • a hivatalos munkaviszonyban elérhető bérszínvonaltól • a fekete gazdaság elterjedésétől • a képzési és átképzési rendszer rugalmasságágtól és hatékonyságától • a munkavállaló hajlamaitól, igényétől Nő a tartós munkanélküliek száma ( többnyire alacsony szakképzettségűek, képzetlen munkások, több gyermekes családapák ). A munkanélküliség sújtja a munkanélkülit, családját és néha a közvetlen rokonságot is. 22. A magyarországi munkanélküliség története regionális különbségei Magyarországon a századforduló utáni évtizedekben jelentkezett először súlyos társadalmi és politikai

cselevést kiváltó problémaként. Az I világháború alatt munkaerőhiány volt, a világháború után jelentős munkanélküliség alakult ki. A két világháború között az ipari munkanélküliség tömegessé vált, hasonló helyzetben voltak a mezőgazdasági munkások is. A haditermelés újbóli beindulása ismét felszívta a munkanélküliség jelentős részét. Munkanélküliség a szocializmusban: Elvei: • a munkaerő gazdálkodást és a foglalkoztatási politikát a teljes foglalkoztatottság programja határozta meg. Magyarországon gyakorlatilag nem volt munkanélküli Akik átmenetileg munkanélküli személyek voltak azok a ’ közveszélyes munkakerülők ’ kategóriát kapták. ( rendőri felügyelet ) a foglalkoztatottság szinte teljes egészében állami irányítás alatt áll = kényszerű teljes foglalkoztatottság mivel nem volt munkaerő-piaci verseny, a munkaerő pazarló felhasználása folyt. Az átlagosan alacsony bérek mellett általános

volt a rejtett vagy kapun belüli munkanélküliség • Az ösztönzési rendszer nem volt meg, ezért akadályozta a gazdasági és társadalmi fejlődést. Adott volt viszont a munka biztonsága Több ember több állami támogatás – krónikus munkaerőhiány. A munkanélküliség napjainkban: A rendszerváltás után hirtelen megnőtt a munkanélküliség. Egyik oka: • az ország régióinak halmozatlan eltérő gazdasági és társadalmi fejlődése A munkanélküliség regionális különbségei: Különbség az Észak-keleti és Észak-nyugati rész között. BAZ, Szabolcs-Szatmár megyében + alföldön jelentős. Észak és Dél között is nagy a különbség. ( Tolna, Baranya – Győr ) A nagymértékű területi eltérés súlyos társadalmi problémákhoz vezetnek pl.: belső migráció. Borsód és Nógrád megye az ipari válságövezetek fő területei. Borsód tradicionálisan is elmaradottnak számít, döntően aprófalvas település állománnyal és mindaz

okokkal a negatív mutatókkal, amelyekkel a ” klasszikus ” területi elmaradottságot jellemezzük. A munkanélküliség hirtelen növekedésében és területi arányeltolódásában a következő okok játszanak szerepet : • a gazdaság aránytalanul fejlődött / az elmúlt 40 év hibás ágazati – fejlesztési politikájának következménye, hogy napjainkban egész ágazatok jutnak csődbe - tömeges munkanélküliség. • 50-es és 60-as években mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása nyomán óriási munkaerő szabadult fel, melyek nagy része iskolázatlan és szakképzetlen / tömegesen került az utcára. • Középüzem nem alakulhatott ki és nem szilárdulhatott meg a nagyvállalatok árnyékában. • Falusi munkanélküliség megnőtt – a városi szegénység, a hajléktalanok számát jelentősen megemelték. • • • • Reprivatizációs folyamatok a mezőgazdaságban ( kárpótlás ) . E folyamatok munkahelyteremtő képessége minimális,

általános a tőkeszegénység, egyéni beruházásra minimális az esély, a hitelpolitika sem a mezőgazdaságban, sem más gazdasági területen nem támogatja a vállalkozást. Az egyes területekre koncentrált új ipar a vidék nagy részéről elvonta a gazdasági fejlesztés lehetőségeit, ezeknek az ágazatoknak a tönkremenetele rendkívül nagy ingázó munkaerő-tartalékot hagyott vidéken. A tömeges elbocsátások során a munkahelyi társadalom egyes csoportjai között kiéleződtek az ellentétek. A munkanélküliség csökkentésére nem alakultak ki hatékony eszközök. Bevezették a közmunka intézményét, de tömeges megoldást nem jelentett. Az átképzési programok kis %- át érintik a munkaerőnek, a szakképzetlen munkanélküliek tömege nehezen vonható be ezekbe a programokba. A munkanélküliség csökkenéséhez a gazdasági szerkezet hosszú távú átalakítása szükséges. 23. A társadalmi mobilitás fogalma és típusai Mobilitás =

társadalmi rétegek közötti átjárhatóságot jelenti. Típusai: horizontális ( mellérendelten is léphet / változtat az életmódján vertikális (föl – alá mozgást biztosít ) Vertikális módjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. intergenerációs mobilitás (generációk közötti mobilitás). Szüleink felé vagy lefelé mozgunk. Intragenerációs mobilitás (generáción belüli mobilitás). Saját magunkhoz képes – mobilitás. Pl: ált iskola, középiskola, egyetem Házastársi mobilitás (jól vagy rosszul házasságot kötni) Cirkuláris mobilitás (helycserés mobilitás) pl.: 200 munkás 200 értelmiségi gyermek, - 200 értelmiségi 200 munkás gyermek Strukturális mobilitás (kényszer mobilitás) – kívülről, külső kényszer alapján / szerkezeti mobilitás váltás Nivelláció (társadalmon belül erős a középosztály létrejötte) Felső osztály / alsó réteg Alsó osztály / felső réteg Első generációs értelmiségi réteg - (családjában ő az

első értelmiségi) A pre társadalmakban, ahol az emberek beleszületnek társadalmi helyzetükbe, a meglévő különbségeket természettől fogva szükségszerűnek és magától értetendőnek tartották, társadalmi mobilitásról nem lehetett szó. Az ipari társadalomban a polgári és politikai szabadságjogok megszületését követően megszületett a nyitott társadalom eszménye. Ez a társadalmi mobilitás - - - amikor egyének vagy csoportok önmagukhoz vagy szüleihez képest megváltoztathatják korábbi társadalmi pozíciójukat, egy másik társadalmi rétegbe vagy csoportba lépnek át. A társadalmi mobilitás formái: • Földrajzi: egyik régióból a másikba költözik. • Vertikális: egyén vagy csoport a rétegződési rendszer hierarchiájában le vagy felfelé mozog. Lefelé irányuló: II világháború után nemesi származású értelmiségiekből – segédmunkás ( rendszerváltás miatt ). Felfelé: uradalmi cseléd szakképzetlen fia

gyárigazgató lett. • Nemzedékek közötti: a cseléd fia előrelépett szüleihez képest ( Intergenerációs) • Nemzedéken belüli: a cseléd fia önmagához képest is előrelépett, hisz szakképzetlensége ellenére gyárigazgató lett. Az utóbbi 2 nehezen válaszható el egymástól. • Kollektív mobilitás: a társadalmi helyzetváltoztatás tömegesen és rövid időn belül zajlik le. Pl: II világháború után parasztból – munkás – kinevezett vezető • Kényszer munkanélküli ( parasztból munkás, mivel a mobilitást a föld és a vagyon államisítása előzte meg ) • Lakás mobilitás ( alacsonyabb színvonalú lakásból magasabba, kisebből nagyobba ) – földrajzi, területi. • Házassági: társadalmi pozíció magasabb a sajátjánál. • • Strukturális: a II. világháború után bizonyos társadalmi rétegek fogyásnak indultak, foglalkozást váltottak - - másik társadalmi léptek. Pl: iparosítás következtében a

mezőgazdasági dolgozó ipari munkássá vált. Cirkuláris: helycserék útján valósul meg. Pl: értelmiségi szülő – munkás gyerek és fordítva. Nyitott társadalom: Ahol az alsóbb rétegekbe született tehetséges emberek képesek felemelkedni a társadalmi – gazdasági ranglétrán. Zárt társadalom: Nehéz kilépni, abból a társadalmi osztályból vagy rétegből , amibe az illető beleszületett. Váltják egymást. Magyarországon a 70-80-as zárt lett, rendszerváltás után nyílt A mobilitás irányát, mértékét és főleg értékét a társadalmi értékrend változásából és az egyes társadalmak eltérő értékrendjéből adódóan nem könnyű megítélni. Van ahol a mobilitás klasszikus eszköze a magasabb iskolai végzettség, van olyan, ahol a tanultság és a diploma korlátozott mértékben járul hozzá a társadalmi mobilitáshoz. Új jelenség: pénz, a nagyon növekvő szerepe a társadalmi feljebbjutásban. 24. Korunk egyik

alapkérdése a szegénység Mi ennek az oka ? Típusa: abszolút relatív Abszolút szegénység: saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él. Mo- gon létminimum: 40 eFt Relatív szegénység: társadalmi és kulturális szegénységet jelent. Társadalom nagy többségéhez képest szegény. Kulturális szegénységben szenved pl: egészségügyben dolgozók. * Hagyományos szegény: pl.: csonkacsalád, nagy család, nyugdíjas * Új szegénység: pl.: hajléktalan, munkanélküli * Elszegényedő középosztály * Etnikai szegénység: pl.: cigányság, zsidóság * Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény Magyarországon 1998-ig a nyugdíjasok, 1998-tól pedig a gyerekek. Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsód megye, Szabolcs megye, Nógrád megye Abszolút szegény: létminimum alatt élők. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal. A

létminimum kiszámításához a ” fogyasztási kosarat ” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy 4 tagú családnak szüksége lehet ( élelmiszer, tisztálkodás stb. ) Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. ( Kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy ) HITELEK és KÖLCSÖN A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. ( Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország ) Relatív szegénység: akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat ( viszonylagos, kulturális szegények ) Kik a szegények Magyarországon ? • tartósan munkanélküliek • a részidősen foglalkozottak • a tartós betegségben szenvedők • rokkantak • nyugdíjasok • nagy és csonka családok •

hajléktalanok Szegények 5 fő csoportja : • • • • • hagyományos szegények ( nagy családok, nyugdíjasok ) ”új szegények” ( tartósan munkanélküliek, hajléktalanok, díjhátralékosok / kényszerkilakoltatás / demográfiai szegények ( korcsoportra bontva. 1998-ig a nyugdíjasok, most a gyerekek ) etnikai szegénység ( cigányság, zsidóság ) elszegényedő középosztálybeliek ( akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén meghaladni, elszegényesedése folyamatos / nincs rendszeres pénzbeli jövedelem ) A nyugdíjasok 50 % - a szegény, még he aktív korukban jól is kerestek - jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el. Jelentős az egyszülős családok aránya ( női egyszülős ). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma ( Budapesten a legtöbb ) Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság

megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események ( pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést. Nincsenek már tartalékok Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállapítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával. 25. A kultúra és fejlődés fogalmai Kultúra: Az ember történelme során felhalmozódott szellemi és anyagi értékek összessége. A modern tudomány sokat vitatott elmélete az evolúció ( Charles Darwin ). A fejlődés az egyszerűtől a bonyolultig halad. Az élőlény és környezete között kölcsönhatás figyelhető

meg. A környezet befolyásolja a fejlődést Azok az élőlények akik nem tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, - elpusztulnak. TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS Az alkalmazkodás az élőlények állandó tulajdonsága. 400 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első szárazföldi lények. Óriáshüllők népesítették be a Földet – méretük hátrány – emlősök - - mozgékonyabbak, intelligensebbek - - - magasabb rendű emlősök - - főemlősök evolúciója - - - EMBER. A munka szerepe az emberré válásában A munka teremtette meg az embert, mert a munka az emberi élet első alapfeltétele. Az emberi kéz fokozatos kifinomulása, a láb felegyenesedése korreláció következménye ( Darwin : Növekedés korreláció törvénye ), - ilyen korreláció a beszéd is. Csimpánz --- sok szó - - - nyelvtani szabályt nem tudott alkalmazni, nem tud értelmesen kommunikálni. Az emberi beszéd értelme a jelentéstartalmában van. Az ember speciális jeladási formája a

beszéd. A munka és a beszéd volt a két legfontosabb növekedési korreláció, amely az emberi agyat létrehozta. Kifinomodtak érzékszerveink. Ember és állat közötti különbségek a munkában van ( ember – termel, állat – gyűjtöget ) Munka: szerszámok készítése, állatok megszelídítése, tűzgyújtás, megtanulni különböző éghajlatok alatt élni. A munkatevékenység tárgyak által közvetített tevékenység. Az ember elvileg minden természeti erőforrást képes kiaknázni a maga céljaira. A munkatevékenység tudatformáló. Az ember gondolkodó, tudatos lény A beszéd a nyelv közvetítő eszköze, míg a nyelv átadásának a módja az írás. Az írott szövegek az egyes társadalmak, kultúrák dokumentumai. Az egyes kultúrák az írás közbeiktatása nélkül is átadják a következő nemzedékeknek tapasztalatikat. Ez a szájhagyomány. Tárgyi emlékeken és írott szövegek révén rekonstruálni lehet őseink életét. A kéz, a beszélő

szervek és az agy működése egyre bonyolultabb műveltek elvégzésére képes. Maga a munka más tökéletesebb, sokoldalúbb lett az évek során Az emberi dolgok tükörképe a vallás. 26. Az ember társas fejlődése, szocializáció, reszocializáció * Szocializáció Közegei : 1. 2. 3. 4. 5. család kortárs csoport oktatási intézmények (óvoda, iskola) munkahely tömegkommunikáció Család: + irányú lehet: (beszéd, köszönés, szobatisztaság, kés-villával evés, kézmosás ) - irányú lehet: (családon belüli alkoholizmus, testi terror, testi fenyítés ) Kortárs csoport: + irányú lehet: (összetartás, egymás iránti türelem) - irányú lehet: (káromkodás, kábítószer/drog) Oktatási intézmények: + irányú lehet: alá/fölé rendeltségi viszony, (45-ig percig oktatási idő alatt nem állhat fel, iskolaköpeny használata, mobil telefon használatána etikett szabálya) - irányú lehet: állandó megfeleni akarás Munkahely: + irányú

lehet: főnök-beosztott viszony diktatórikus : (csak rövid távon eredményes ) demokratikus: (hosszú távon eredményes) totális diktatúra: ha a magánszférába is beleszól - irányú lehet: csökken az ember hivatás tudata (rossz vezető esetén) Tömegkommunikáció: + irányú lehet: tájékoztatás, ismeretet ad irányú lehet: rábeszélú hatású Reszocializáció: újra szocilaizáció. Pl: férfiaknál: katonaság Nőknél, férfiaknál: kórházba kell menni, börtön, gettó (közös identitás tudat) A legtöbb rovarfaj a születése után képes gondoskodni magáról. Ha az evolúciós lépcsőn feljebb haladunk, azt tapasztaljuk, hogy a magasabb rendű állatoknak tanulnia kell a megfelelő vislekedést. Az emlősök utódai születéskor tehetetlenek és a szülők ill. idősebb egyedek feladata, hogy gondoskodjanak róluk. Az emlősök közül az ember a legtehetetlenebb születése pillanatában. Az ember a leghosszabb fejlődési folyamaton megy

keresztül. Minél bonyolultabb az idegrendszer, annál hosszabb idő szükséges az éretté váláshoz. Az ember fejlődése egy emberöltőn keresztül folytatódik. Az öröklődés vagy a környezet fontosabb az emberi fejlődéshez ??? John Locke az állította, hogy a csecsemő lelke “tiszta lap”, amit később a gyerek tapasztalatai írnak majd tele. Az öröklődés gondolatát DARWIN evolúcióelmélete erősítette meg, hangsúlyozva a környezet befolyásoló hatását. Azok az élőlények maradnak fenn és szaporodnak tovább, amelyek az adott körülmények között a legalkalmasabbak tulajdonságokkal rendelkeznek. A fejlődésben mind az öröklés, mind a környezet fontos szerepet játszik. Szocializáció: az a folyamat, amelyeknek során a csecsemő öntudattal, énképpel rendelkező személyiséggé válik és képes eligazodni abban a kulturában, társadalomban amibe beleszületett. A korai szocializációs szakasz alapvető fontosságú. Szocializációs

közegek: • • • • • Család: A tardíció beépítése / ünneplés, köszönés, kopogás. Az emberi együttélés legkorábbi és legtartósabb formája. Az ember a család révén válik társadalmi lénnyé Társadalmi együttélés nélkül nincs kultura, ami kiemeli az embert az állatvilágból. Iskola: Meghatározott tanterv és tantárgy oktató intézmények. A szociális beilleszkedést egy rejtett tanternek nevezett normarendszer irányítja. Pl: 45 perc végigülése, súgás, puskázáskor ne dobja fel a másikat stb. Kortárscsoportok: azonos és hasonló korú gyerekek vagy felnőttek közössége. Szerepük a családban megtanult normák és szabályok alkalmazása, kiprobálása révén válik fontossá. Munka Telekommunikáció Reszocializáció: újra szocializálódás. Pl: férfiak a laktanyában, gettók ( társadalmi megkülönböztetést alakalmaznak, a hatóságok jelölik ki a számukra helyet. Kínai negyed saját kultúrájukat megőrzik. A

korábban követett viselkedés és magatartásformáktól eltérő mintákat kell követniük. Az embereket elszigatelik a megszokott környezetüktől. Az egyének eltérő módon reagálnak az új helyzetre, átmeneti vagy tartós változások következhetnek be. 27. A társadalmi beilleszkedés zavarai, deviancia Deviancia: norma sértés. Magyarországon deviáns viselkedés pl.: *prostitúció, kábítószer *öngyilkosság, alkoholizmus, bűnözés / körülmény függő Alkohol fogyasztásban Magyarország 3. helyen áll (Oroszország nincs benne) 10,7 l tiszta szesz: ( sör 80 liter, bor 24 liter, égetett szesz 7,2 liter ) Megelőző védekezés Magyarországon nem megoldott ! Az élet számos területén megszegik a szabályokat. Erőszakosság, prostituálják gyermekeiket, kiskorúakat itatnak. Más számít békeidőben és háborúban követendő normának. A szabályok, a normák társadalmanként is különböző. Európában nem illik pl: büfögni, de Ázsiában

igen. Eszkimók jó vacsora után feleségüket felajánlják a vendégeiknek, hogy háljanak együtt. Hollandiában a könnyű drog fogyasztása nem deviáns. Briteknél az alkoholfogyasztás sem deviáns. Deviancia: szabályok, normák és normarendszerek be nem tartása, amelyek egy adott társadalom vagy csoport többsége által elfogadottak. A deviancia nemcsak egyes emberek viselkedését jellemezheti, hanem csoportokét is. Krisna hívők: életmódjuk nagyon szigorú, tiltja a testi szerelmet. Hajléktalanok is deviánsak. - - - alkoholizmus, bűnözés ( megromlott házasság, válás, rossz családi légkör ). Öngyilkosság: hazánkban hozzátartozik a mindennapi életben elfogadható cselekedetekhez. Az iparosodott országok közül nálunk a legmagasabb az öngyilkosok száma. Leginkább a férfiak, kísérletben a nők ( elváltak veszélyben, nyugdíjasok, területi eltérések Dél-keleten sok, É-nyugaton kevés ). Alkoholizmus: 10,1 liter tiszta szesz a napi 1 főre

jutó alkohol fogyasztásunk. A szőlőt nem látott bor, a gyümölcsöt nem látott pálinka még inkább egészségromboló. Az alkoholfüggőség jelenti az alkoholizmust, mint betegséget, amit gyógyítani kell. Azért sorolható a deviancia közé, mert a társadalomban sokan deviáns cselekedetnek és nem betegségnek tartják. Orvosilag: rendszeresen, minden nap nem tudja nélkülözni, 2 hétig nem iszik, s utána 2 napig részeg, 2-3 hónapig nem iszik, s utána 4-5 napig részeg. Szociológiailag: aki saját magát és környezetét negatívan befolyásolja. 28. A bűnözés társadalmi okai Robert K. Merton a bűnözést a deviáns viselkedésmódok egyikeként értelmezi Az anómia fogalmából indul ki. ( anómia = normazavar ) Merton anómia fogalma velszületséget fejez ki. Elfogadott normák --- társadalmi valóság meg nem felelése Bűnözési statisztikák: A bűnözési statisztikák a rendőrség által regisztrált bűncselekményeket veszik számba. Azok

a bűncselekmények, amik nem bizonyíthatók, nem kerülhetnek bele a statsiztikába. A bűncselekmény jelentős részét be sem jlentik ( pl.: családban kikorú veszélyeztetését vagy a házasságon belül elkövetett szexuális erőszakot ). A bejelentések nagy értékű rablások esetén a legmagasabb 86 %. Folyamatosan nő a bűncselekmények száma. Magyarországon 89-91 között ugrásszerűen megemelkedett a bűncselekmények száma. A fővárosban a legmagasabb. 90 %-a férfi, növekszik a fiatalkorú bűnelkövetők száma. 39 % alkoholos befolyásolás alatt áll. A bűnözés társadalmi okai : • • • • • • • 80-as évek II. felétől nemzedéken belüli mobilitás zajlik Sokan pályamódosításokra kényszerültek. Állami munkahelyek csökkennek, magánvállakozások nőnek ( többszöri pályamódosítás - - - sokkoló hatású ) a munkanélküliség növekedése tömeges elszegényesedés az alkalmazkodásra kevés idő volt – ez a személyiség

romboló megszaporodott a lopás megjelenik a fekete munka “ szükséglet szülte bűnözés “ Deviancia gyakorisága függ: • • • • iskolázottságtól szakképzettségtől jövedelemtől lakáshelyzettől A társdadalom perifériáján elhleyezkedők esetében a deviáns viselkedések újratermelődési folyamatai mint öngyilkosság, válás, alkoholizmus, drog fogyasztás, lopás és erőszakos bűnelkövetések az utóbbi 5-10 évben felgyorsultak. A gyermekkori szegénység együtt jár a gyermek nevelésének hiányosságával is. Gyakran bandákba tömörülnek. Prostitúció: ősi mesterség, fizettség fejében nyújtott szexuális szolgáltatás. Társadalmi szükségletek hívják életre. Bordélyházak igénye, de még nem született döntés. Elképzelések: utcalányok egyéni vállalkozók lesznek és adóznak A prostitúció társadalmi szükséglet. A gyermek prostitúció: világjelenség, s ebben szerpet játszik az is, hogy a törvények védik

a fiatalkorú gyerekeket a korai munkavállalásról. Áldozatai: szökött, csavargó és elhanyagolt gyerekek. Hazánkban is jelen van 29. A kábítószerkérdés jellemzői, kapcsolata a gyógyítással és mágiával A kábítószer, a drog kezdetben a mágia és a gyógyítás eszköze volt. Az ember a ” fűben és a fában ” nem csak az orvosság, hanem serkentő, tudatállapotot megváltoztató , mámorító érzést okozó növény. DROG és MÁGIA Christian Ratsch ( svájci ) a kultikus célokra használt szereket vizsgálta. Ezek a növények segítették a sámánokat a szellemek, ősök és istenek világával történő kapcsolattartásban. Ambrózia = légyölő galóca + ópium Ezzel frissítették magukat az istenek a görög hitregék szerint. A hinduk a kendert szent növényként tartották számon. A magyar sámánok is használták serkentő szereket a néprajzkutatók szerint. Mi a hallucináció ? Akár az őrjöngésig is fokozódó állapot, amikor az

egyén olyan eseményt él át, amikor nem hallható hangokat hall és nem létező képeket lát. Önmagát a létező világon kívülinek éli meg. Hallucinogén anyag pl.: KÁBÍTÓSZER ÉS GYÓGYÍTÁS A kender gyógyhatású növény. Pl: női köszvény, hidegrázás, hashajtóként Kendergyanta : hasis Mák: fájdalom csillapító Kokain: érzéstelenítő / Sigmund Freud terápiás célra használta DROGOK, MINT KÁBÍTÓSZEREK Az antik Rómában is folyt drog kereskedelem. Ismerték a kendergyantát A Csendes – Óceán partvidékén és az Andokban ismerték a koka cserjét. Európában feltehetően a Napóleon hadjáratai idején jutott el a hasis. A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON Lévai Miklós 3 korszaka: • 60-as évek közepe – 70 évek eleje. 1969-ben az első drog haláleset A korábbi időkben számuk elenyésző volt. • 70 évek eleje – elérte hazánkat a kábítószer-hullám. Fővárosi jelenség Nem sok hatása volt még a

bűnözésre. • 70-es évek első harmadának végétől – 80 évek elejéig / vidéken is tejed a drog. Jellemző: szipózás, nyugtató + serkentő tabletták + alkohol • 80-as évek – kábítószer illegális előállítása. Hazai mákkészítmények rendszeres fogyasztása. Hazánk is cél ország, fogyasztó lesz • Magyarország tranzit ország lett. Új drog jelent meg a piacon: HEROIN A hazai drogpiacra új szereplők léptek. A techno + rave – hez szükséges a kábulat. Népszerűek: amfetamin származékok (speed, extasy ) 30. A társadalmi beilleszkedés zavarai Magyarországon Nemzeti kisebbség: horvát, román, szerb, lengyel (társadalmi hierarchiában nem mindegyik rétegben van jelen ). Etnikai kisebbség: cigányság, zsidóság Felső réteg Közép réteg Alsó réteg Cigányság: felső réteg nem létezik ! Zsidóság: felső, középréteg létezik, alsó réteg nem ! Diszkrimináció: negatív, pozitív is lehet ! Az etnikai eltérések a

legtöbb esetben együtt járnak a vagyoni és hatalmi egyenlőtlenségekkel is. Az etnicitás, olyan kulturális szemléletmód amelynek alapján az emberek egy bizonyos csoportjait, meg lehet különböztetni. A faj modern fogalom, de az ember története során már találkozhatunk a faji előítélettel. Etnikum, előítélet, diszkrimináció Statisztikailag : sok kisebbség létezik. Pl: szőkék, barnák stb Szociológiailag: a kisebbség tagjaiban él az összetartozás diszkriminációt alkalmaznak velük szemben egy városrészben laknak A többségi és kisebbségi csoportok között ritka a házasság. Diszkrimináció: ha az ember egy meghatározott csoportját a társadalom által elfogadott jogok és lehetőségek köréből kizárják. Pl: ha valaki lakást ad ki, és kiköti, - hogy cigány család nem élhet ott. Előítélet: akiknek viselkedésmódját elutasítjuk. A bűnbakképzés itt jelentős Etnocentrizmus Mások iránti gyanakvás, mások kultúrájának

saját szemszögből történő értékelése. Csoportbezárkózás A csoportok fenntartják határaikat egymás között, - csoportok közötti házasság tiltása. Erőforrás elosztás Etnikai csoportbezárkózás. Egyes csoportok bár nem érintkeznek egymással, de egyik csoport sem uralkodik a másik felett. Nemzetiségek, etnikai csoportok Magyarországon sok nemzetiségű ország. Kérdés? Svájc egységes nemzet ? vagy kis nyelvi nemzetek jöjjenek létre ? 1848 után Magyarország területének 60%-át nem magyar anyanyelvű lakosság lakta. Nemzetiség: összetartozás tudata ( emlék, jellemhelyzet, értékek, érzelmek ) Cigányság helyzete Magyarországon Cigányság alkotja a legnagyobb kisebbségi csoportot. A bevalláson alapuló statisztika nem volt eredményes ezért a probléma áthidalása érdekében azokat a családokat tekintették cigánynak, akiket környezetük annak tartott. A vizsgálat eredménye: • a cigányok területi megoszlása nem egyenletes

• jóval fiatalabbak, mint a népesség egésze • iskolázottsági szintjük nagyon alacsony • szakképzetlenek 31. Vallási szimbólumok, rituálék, szertartások 5 világvallás: kereszténység buddhizmus iszlám hinduizmus / brahizmus kínai univerzizmus (kongfucinozmus, taonizmus, zent ) tao = út Miben nyilvánul meg a vallás ? A vallás a világ és az élet rejtélyeinek megoldásához szellemeket és magasabb rendű isteni lényeket tételez fel. • tiszteli őket • alkalmazkodik hozzájuk • akaratukat a maga érdekében befolyásolja A vallás természet feletti eredetű - ’ Az ember teremtette Istent ’ Félelem szülte a vallást, az erkölcsi szükség hívta elő. A vallás nem származhat egyetlen forrásból. Vallások fajtái: • totemizmus : állatvilággal való kapcsolat • mana, fetisizmus : tárgyakban rejlő erő • halottak és ősök kultusza • szellemekben való hit A manával felruházott tárgy a fétis. Bálvány: olyan fétisek,

amelyeket ember formájúra alakítanak. A primitív vallások több istenhívők. Tabu: megérintése veszedelmes, szent és sérthetetlen. Totem: a tömeghitből származik ( címerállatok ) Vallási szimbólumok, rituálék, szertartások Vallások közös vonásai a szimbólumok. Tiszteletet, félelmet keltenek, összekapcsolódnak a rituálékkal vagy szertartásokkal. Rituálé: • ima • éneklés • kántálás • ételek fogyasztása vagy eltiltása • böjtölés Mágia: az események befolyásolása rituálék segítségével