Történelem | Középiskola » Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon III. Károly 1711-1740 − Elsődleges célja a Habsburg-ház leányági örökösödésének elfogadtatása volt. Így került sor az 1722/23-as országgyűlésen törvénybe iktatni a „Pragmatica Sanctio”-t, amely meghatározta Ausztria és Magyarország viszonyát egészen 1918-ig. − Új hivatalszervezetet hoz létre Kormányszékek: a magyar közigazgatás fő szervei, nem tartoznak felelőséggel az országgyűlésnek  Magyar Királyi Udvari Kancellária • Bécsben működött • Továbbította az uralkodó rendeleteit a magyar helytartótanácshoz • Kancellárok a magyar katolikus főpapok voltak  Helytartótanács • Pozsonyban, majd Budán működött • Elnöke a nádor • Végrehajtó hatalom, belső közigazgatást irányította, törvények végrehajtása  Magyar Királyi Udvari Kamara • Pozsonyban működött • Kincstári birtokok, pénzügyek intézése • Közvetlenül alá volt rendelve a bécsi

kamarának Országgyűlés (diéta) • Részei:  Felsőtábla: főnemesek, főpapok, elnöke a nádor  Alsótábla: 52 vármegye és a szabad királyi városok képviselői • Király hívta össze évente • Adók megszavazása, katonaállítás • Törvényalkotás: az Alsótábla javaslatát üzenet formájában elküldte a Felsőtáblához, majd a törvényjavaslatot közös megegyezéssel, közös felirat formájában elküldték a királyhoz. Ha a király szentesítette, akkor törvény lett belőle, ha nem akkor leírat formájában visszaküldték − Állandó hadsereg Mária Terézia 1740-1780 Trónra kerülése óriási felháborodást váltott ki, mely következtében Poroszország, Franciaország és Spanyolország támadást indított a Birodalom ellen. Ezzel kitört az osztrák örökösödési háború 1740-1748 között. II Frigyes porosz uralkodó elfoglalta legértékesebb tartományát, Sziléziát. Mária Terézia tudta, hogy hatalmát csak a magyar

rendek segítségével tudja megtartani, ezért a válságos helyzetben, gyászruhában a segítségüket kérte, akik „életünket és vérünket” felkiáltással megszavazták a királynőnek szükséges mintegy félszázezres hadsereget. A Birodalom Magyarországnak mezőgazdasági szerepet szánt, törekedett arra, hogy a Habsburg vezette területek gazdasági egységet alkossanak. A bécsi udvar az örökös tartományok iparát támogatta. Kettős vámrendelet 1754 A birodalmi vámszabályok mellett Magyarország és a többi tartomány közé is emeltek egy belső vámhatárt, melynek célja, hogy ne legyen vetélytársa az osztrák és cseh iparnak, illetve a magyar nyersanyagok és mezőgazdasági termékek a Birodalom határain belül maradjanak. Úrbárium vagy úrbéri rendelet 1767 Egyre jobban fokozódtak a jobbágyok terhei, miszerint több irányba is adózott (földesúrnak, államnak, egyháznak, vármegyének) egyre több robotot követeltek tőlük. A

jobbágykérdésben az udvar és a rendek nem tudtak megegyezni, ezért adta ki ezt a rendeletét, mely a következőt tartalmazta: megszűnt a jobbágy földhöz kötöttsége, meghatározta az egész jobbágytelek nagyságát (16-40 hold), szabályozta a jobbágy földesurának szolgáltatandó terheit. Ami annyit jelentett, hogy 52 nap igás és 104 nap gyalog robotot ír elő minden jobbágy számára. Ratio Educationis 1777 Oktatási rendelet, mely kötelezővé tette az iskolába járást minden 6-12 éves kor közötti gyereknek, ez egyben egészségügyi rendelet is volt, mégpedig a temetőket a falu közepéről a falu határába kell építeni. II. József 1780-1790 A legvitatottabb Habsburg uralkodó, tisztán felvilágosult abszolutista nézeteket vallott („Mindent a népért, semmit a nép által”), a felvilágosult abszolutizmus képviselője, mely azt jelentette, hogy a felvilágosodás eszközeivel abszolutisztikusan uralkodni. Példaképei: II. Frigyes porosz

cár és II Katalin porosz cárnő Nem koronáztatta meg magát, így rendeletek útján kormányzott, hogy a rendi alkotmányok tevékenységében ne korlátozhassák, ezért lett kalapos király. A koronát Bécsbe vitette, mely közfelháborodást váltott ki. Egyházpolitikai rendeletei − Föloszlatta azokat a szerzetesrendeket, melyek nem folytattak oktató vagy betegápoló tevékenységet − „türelmi rendelet” 1781 – biztosította a nem katolikusok szabad hivatalviselési és vallásgyakorlási jogát − „fordított Canoss-járás” Kormányzati reformok − megszüntette a korszerűtlen vármegyéket, ellenben az országot 10 kerületre osztotta élükön a királyi biztosokkal − összevonta az országos főhivatalokat Jobbágyrendelet 1785 − eltörölte a jobbágy megnevezést − szabad költözködési és pályaválasztási jogot adott nekik − szabadon házasodhatott, mesterséget tanulhattak Nyelvrendelet 1785 − a Birodalom egész területén a német

lett a hivatalos nyelv Az 1788-ban folytatott török elleni háborúban halálosan megbetegszik és 1790-ben a halálos ágyán „nevezetes tollvonásával” visszavonta összes rendeletét a jobbágy- és a türelmi rendelet kivételével. Halála után a felvilágosult abszolutizmus rendszere is csődöt mondott a Habsburg Birodalomban