Irodalom | Középiskola » Kölcsey Ferenc romantikus alkotásai

http://www.doksihu Kölcsey Ferenc romantikus alkotásai             Sződemeteren született (mai Románia) köznemesi családba. Gyermekkora szomorú volt, bal szeme világát himlő miatt elveszíti, apja 6, anyja 12 éves korában hal meg. 6 éves korától a debreceni kollégiumba járt 10 évig, Csokonai nagy rajongója lesz -> megtanul latinul, művelődik (antikvitás) 1810es évek elején Kazinczy lesz a példaképe, kiáll mellette a nyelvújítás terén is. (Felelet a mondolatra) 1917-ben Berzsenyi kritizálásában is támogatja Kazinczyt és még ebben az évben írt egy kritikát Csokonairól, mert már Kazinczy volt a példaképe. 1810es évek végén eltávolodik Kazinczytól ◊ Iliász pör: Kölcsey lefordította az Iliász egy részét és utána odaadta Kazinczynak, aki tovább adta egy Iliászt fordító tanárnak, aki később meghalt, de a nevével kiadták a fordítást, és Kölcsey ráismert saját részleteire.

◊ vitáznak a fordítás: Kazinczy (klasszicizmus) és eredetiség: Kölcsey (romantika) kérdéséről ◊ Kazinczy neológus volt, tehát a nyelvújítás híve, ám az 1810es évek végére szembefordul saját nézeteivel: Neológusok és ortológusok nálunk és más nemzeteknél: itt konszenzust ér el, és kiemeli a jót az ortológusok nézetei közül, és képes saját nézeteit kritizálni. Kölcsey eredetileg klasszicista volt, de az új romantika álláspontjára jut el a 1810es évek végére, mint Berzsenyi. Kölcsey a népköltészet felé fordul és ez a klasszicizmussal nem egyezik. Paraszti énekeket, dalokat vizsgált, mert művészi értékeket fedezett fel bennük. Ez romantikus vonás. 1820as években megírja a Nemzeti hagyományok c. tanulmányát, amely már egyértelmű szakítás a klasszicizmussal, és a romantika alaptalaján áll. o Itt azt mondja, hogy a magyarságnak meg kell újulnia o Megfogalmazza a nemzeti hagyomány fontosságát, mert ahol nincs

nemzeti hagyomány, ott nincs nemzeti költészet, mert a nemzeti hagyomány múltbéli ihlető ereje hiányzik. 1810s – Szatmárcsekén telepszik le, a család birtokán. Felesége nem lesz, de öccse, Ádám halála után, felesége és gyermekei sorsa rá hárul Kölcsey Kálmán: Parainesis. Ezért nem hagyhatta el Szatmárcsekét, gazdálkodott és írt, mint Berzsenyi. 1920s – szerkeszti az Élet és Literatúra c. folyóiratot (ezek esetlegesen jelentek meg), Szemere Pállal. közéleti szerepet vállalt. Az ország sorsáért Szatmár megyében főjegyzői tisztséget vállalt (1.) és az 1832 – 1836-os országgyűlésen követként játszott fontos szerepet Ezen az ogy-n ő vetette fel az önkéntes örökváltságot: komoly összegért mind a jobbágy, mind utódja szabadulhat. Ezek után politikailag tönkre akarják tenni, mert a megyét kellett volna képviselnie az ogy-n, de az önkéntes örökváltságot támogatta, amit a megye nem. http://www.doksihu  

 Visszavonták ezt a rendeletet mire Kölcsey lemondott: Búcsú az Országos Rendektől c. beszédében -> „Jelszavaink valának haza és haladás” Írt naplót az ogy-n: Országgyűlési napló, és írt egy könyvet is: A szatmári adózó nép állapotáról -> az ogy előtt írta a parasztok adózásáról. Hazatért birtokára, és a reformerek mellett folytatja közéleti életét. 1838-ban 48évesen tüdőgyulladásban meghalt. A romantika  18.-19 században virágzott  a romantika román szó, és regényt jelent  a 18.sz a remény korszaka volt, de csalódást okozott: a szabadság, testvériség, egyenlőség, a ráció szabadsága nem valósult meg.  A romantika első hullámai Angliából és Németországból indultak, a francia polgárháború ugyanis ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között.  A közélet kudarcától az emberek nagy része megpróbált menekülni, így az alkotói munka

legfőbb ihletforrása a képzelőerő, a fantázia lett. • fantázia világa: képzeletbe, álmokba húzódtak az emberek: az éjszakai képet imádja a romantika • alkohol, kábítószer • orientalizmus és egzotizmus: fel akarják fedezni a kelet világát • múlt: menekülési út volt ez is. A klasszicisták az antik művészetet tekintették példának, ezzel szemben a romantikusok a lovagkort: a saját nép kultúrájának, művészetének felfedezését.  A klasszicizmus dogmákká merevült szabályai és az antik minták szigorú követése ellen lázadt végül is a romantika – a művész teljes szabadságát, és az egyéniség kultuszát hirdeti. Az új zseni, aki magától, a tehetségén keresztül alkot, és nem követ szabályokat: „Művéből fog készíteni új szabályt” (Madách)  A romantika igyekezett elmosni a hagyományos műnemek és műfajok határait, és keverék műfajokat hozott létre: -verses regény, -ballada, -verses epika,

-vígeposz  A romantikus művek gyakran töredékesek, befejezetlenek -> az egész hiánya, titokzatosság.  A romantika kedveli a kiélezett helyzeteket, jellemkontrasztok alkalmazását.  Jellemzi a felfokozott pátosz, ünnepélyesség, emelkedettség, költői ékesszólás, zeneiség és festőiség.  Magyarországon, Közép- és Kelet-Európában a nemzeti függetlenség volt a legfőbb kérdés, s az egyes nemzetek romantikus irodalmát a nemzeti eszme éltette leginkább. Az idegen elnyomás ellen s a nemzeti nyelvért vívott harc a romantika korában az írókra egy bizonyos társadalmi szerepet erőszakolt rá: magas erkölcsi törekvésű művek alkotását, mint pl.: http://www.doksihu Himnusz Kölcsey saját kezű kéziratán így szól a cím: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. Ez a költemény megértéséhez igen fontos tényező, hiszen Kölcsey visszahelyezi a költeményét a múltba, a „zivataros századokba”, amely egyértelműen

romantikus vonás. Ez a lélekbeli visszahelyezkedés érteti meg a költemény mélyen vallásos jellegét, bűntudatát, nyelvének biblikus ódonságát és sajátos történelem szemléletét. Isten a történelem irányítója, az események mozgatója: tőle kaptuk ajándékba a „szép hazát”, de bűneink miatt jogosan súlyt a balsors százados szenvedéseivel. Ez a 16-17 sz.-i siralmas énekek, az ún jeremiádok történelemlátása ez: bűnlajstrommal alátámasztják a büntetés jogosultságát, majd elsiratják – Jeremiás próféta modorában – a magyarság széthullását, pusztulását (ugyan ez jelenik meg Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művében, az I énekben) A Himnusz Istene nemcsak ura a világnak, hanem befolyásolható, kérlelhető is az emberek által. Ezt alátámasztja az imaforma: könyörgés, esdeklés áldásért, jókedvért, bőségért. Isten szigorúságát túlzottnak tartja a pesszimista költő, hiszen ez a nép már megbűnhődte,

levezekelte a még el sem követett bűnöket is. Kölcsey követi a jeremiádok szerkezetét: 2.-3 versszakban Isten ajándékait sorolja fel -> honfoglalással nyert szép hazát, a föld termékeny gazdagságát, az ország felvirágzását. Áttekinti a múlt sikereit, egészen Mátyás koráig, és akusztikailag is hatásosan zárja ezt a szerkezeti egységet, az önérzetet is mozgósító alliterációval a végén: „Bécsnek büszke vára.” 4.-6 versszakban a balsors évszázadainak ijesztő, nagy erejű romantikus képeit halmozza egymásra. Fájdalmas sóhaj szakad fel az áldásért könyörgő énekesből: bűneink miatt jogos az Isten haragja, megérdemelt a büntetés, bár a sorscsapások, a nemzeti tragédiák mértéke meghaladja az elkövetett bűnök nagyságát. Ezt hangsúlyozzák az erősen túlzó (hiperbolikus) költői képek, melyeknek döbbenetes érzéki és láttató erejük van. Teljes katasztrófa érzetet keltenek az olvasóban A bűnök végzetes

következményei között említi a belső viszályt, a testvérháborúkat, az üldözöttek, s hazátlan bujdosók sorsát. 5.-6 versszak- a vers érzelmi-hangulati tetőpontja: feszültséget és izgatott lelkiállapotot sejtet az 5. strófa két azonos nyomatékosító névmása „Hányszor” 7. versszak- észrevétlenül vált át a múltból a jelenbe, a reménytelenségbe A tehetetlen kétségbeesés, a kilátástalan pesszimizmus lesz úrrá a versben: három párhuzamos ellentétpár állítja tragikusan szembe a múlt nagyságával, dicsőségével a megalázó jelen törpeségét, amit már Berzsenyi költészetében is tapasztalhattunk: 1. kedv s öröm-halálhörgés, siralom 2. szabadság-kínzó rabság 3. vár-kőhalom 8. versszak- a strófa, mely az imaformulával keretbe zárja a költeményt, nem egyszerű megismétlése az elsőnek, képei sötétebb színezetűek, komorabbak. Mindezek ellenére ebbe az imádságba azért némi reményt is sző az Isten kért és

feltételezett áldása, illetve szánalma. http://www.doksihu Huszt A megélénkülő politikai élet s filozófiai tanulmányai a 20as évek legvégén s a 30as évek elején kimozdították sötét hangulataiból, s a cselekvésben, a haza érdekéért való munkálkodásban látta az élet legfőbb értékét. Előbb a megyei közgyűléseken, majd a pozsonyi diétán küzdött a nemzeti függetlenségért, a jobbágyfelszabadításért. Hazafias lírája ekkor más irányt vett. Nagy hatással volt sokakra, és Kölcseyre is Széchenyi István Hitel c. műve, amely egy szépirodalmi stílusban megírt közgazdaság-tudományi mű: a régi dicsőség felé forduló tekintetüket irányította a jelen és a jövő sürgető feladataira, meddőnek és céltalannak hirdette a múlton való merengést: „Sokan azt gondolják: ’Magyarország – volt-; - én azt szeretem hinni: lesz’!” Az új szemlélet, új program jelszavai rendszerint epigramma formájában jelentkeznek.

Kölcsey világnézeti átalakulása is epigrammáiban érzékelhető Ezek arról vallanak, hogy legfontosabb kötelességének most a tettre kész, munkás, cselekvő hazafiság hirdetését tartotta. Az egyik legelső, legismertebb darabja ebben a műfajban a Huszt. A Huszt romantikusra színezett elbeszélés (1.-4 sor) és valóságos drámai jelenetet (58) sűrít a disztichonokban írt klasszikus epigramma-formába A romvár, az éjszakai csend, a felleg alól elő-előbukkanó hold, a sírokat nyitó éjféli óra és a sírból kilépő, a kései vándort megszólító „lebegő rémalak” a romantika kelléktárából való, s mindez kísérteties borzongást idéz elő. A régi dicsőség árnyalakjának szózata, melankóliával vegyülő (mit ér?) tanításának szigora a már szállóigévé lett parancsban összegeződik: „Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!”