Földrajz | Középiskola » A folyók vízhozama és vízjárása, a tengeráramlások

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:108

Feltöltve:2010. október 15.

Méret:62 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu A folyók vízhozama, vízjárása és a tengeráramlások Tengeráramlások, jelentőségük A tengeráramlások oka mindenekelőtt a tartós szélnyomás, amely a vizet haladó mozgásra kényszeríti. Az északkeleti és a délkeleti passzátszél az Egyenlítő mindkét oldalán nyugat felé hajtja az óceánok vizét 600-800 m mélységig (“folyók” az óceánban). A víztömeg egy része visszaáramlik a szélcsendes övbe, más részét a szárazföldek kitérítik haladási irányukból. A nyugati szelek övében keletre fordulnak, és részben visszatérnek az Egyenlítő felé, részben vektoriálisan folytatják útjukat a sarkvidék irányába. Innen a keleties szelektől hajtva és lehűlve, visszaáramlanak az Egyenlítőhöz a mélyben. A visszaáramló és a mélybe bukó hidegáramlás találkozása melegáramlással, ún. halpadok létrejöttének kedvez (nagy zsákmány lehetőségét teremtve a halászok számára). Az északi és a déli

félgömbön egymáshoz viszonyítottan, továbbá az északi félgömbön fogaskerék módjára ellentétes irányban forgó áramlásrendszerek kapcsolódnak össze. A déli félgömbön ez nem alakul ki, mivel a déli áramkör a nyugati szelek övében körbefutja a Földet. A névvel jelölt áramlások közül legjelentősebb a Golf-áramlás (B Franklintól kapta a nevét). Útja mesterséges holdakról fényképezve nagyszerű látványt nyújt Sebessége a Floridai-szorosban 17 km/óra. A Hatteras-foktól Észak-atlanti-áramlás néven szeli keresztül az Atlanti-óceánt. Északon a téli évszakokban gyakran okoz ködös időjárást A meleg tengeráramlások mindig az Egyenlítő felől a sarkvidék felé, a hideg tengeráramlások a sarkvidék felől az Egyenlítő felé mozognak. A hajózást is segítették főként a nagy felfedezések idején. A tengeráramlások befolyásolják az éghajlatot. Meleg áramlások: Golf, Kuro-shio, Guineai, Kelet-ausztráliai Hideg

áramlások: Homboldt, Kaliforniai, Oja-shio, Kanári, Benguela A folyók vízhozama és vízjárása, Magyarország folyószabályozása, ár- és belvízvédelme Folyó: Lejtőn, vonalas pályán mozgó örvénylően áramló víztömeg. Ér, csermely, patak, folyó, folyam, óriásfolyam. Vízhozamnak a folyó egy meghatározott keresztmetszetén 1 másodperc alatt keresztüláramló víz mennyiségét értjük m3-ben. Például a Duna közepes vízhozama Budapesten a Vigadó térnél 2300 m3/s. Árvíz idején 8000 m3/s is lehet A folyó vízhozama a vízgyűjtő terület nagyságától, annak földtani felépítésétől, domborzati viszonyaitól függ. Földünkön vannak időszakos, vagyis nem állandó jellegű vízhozammal rendelkező folyók, ezeket vádinak vagy creeknek nevezzük, a térképen szaggatott kék vonallal rajzolják. Ezeket sivatagi területeken találjuk. A vízállás (a vízszint magassága cm-ben kifejezve) a vízhozam függvényében változik. A vízhozam

vagy a vízállás egy éven belüli, többé-kevésbé szabályszerű változása a folyó vízjárását jelenti. Vannak szabályos vízjárású folyók (Temze) és szeszélyes vízjárásúak (pl. a Tisza) Szerte a világon nagy gondot jelent a folyók szabályozása, hiszen óriási anyagi áldozatot és gondos munkát követel. Célja, hogy a mederképes legyen a vizet, a hordalékot, a jeget kártétel nélkül levezetni. A folyók szabályozásánál elvégzendő munka a gátak építése, a kanyarulatok átvágása, a mellékágak lezárása, új mederszakaszok építése, kőkeresztgátak http://www.doksihu (sarkantyúk) építése és a partvédő művek építése. A világ, jelentős folyói közül számunkra is ismert munkálatok folytak a Mississippin, a Pón, a Sárga folyón, a Dunán, a Tiszán stb. Az árvizek óriási pusztítást végeznek, ezért az ember évezredek óta harcol ellenük. Okozóik rendszerint a rendkívüli időjárásokat előidéző ciklonok,

frontok, monszun stb. A katasztrofális árvizeket hirtelen hóolvadás, nagy, hosszú esőzés, jégtorlódás, a fő- és mellékfolyók árvizeinek egybeesése okozza. A nagy horderejű ármentesítések a XIX. században kezdődtek, amikor az ember technikailag már fel tudta venni a versenyt az áradó vízzel. Az árvízi munkálatokban részt vett Mikovinyi Sámuel, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenő, az árvízi munkálatokat javasló és támogató gróf Széchenyi István, valamint Pietro Paleocapa. Hazánkban összesen 4200 km hosszú gátat építettek (az Egyenlítő hosszának több mint egytizede!). Ezek korszerűsítése, karbantartása az egyik legfontosabb jelenlegi feladat Az ármentesítés módszerei közül legjelentősebb a folyók szabályozása, gátak (töltések) és tározók építése a víztömeg egy részének visszatartására. Vízlépcső, völgyzáró gát:  egyenletesebbé teszik a vízjárást  csökkentik az árvízveszélyt

 öntöző és ipari vizeket biztosítanak  villamos energiát termelnek, segítik a hajózást  idegenforgalmi haszon Tisza-tó, Tiszalök, Ohati tavak Magyarország árvízzel veszélyeztetett terület. Ártér: elöntéssel fenyegetett terület. Mentett ártér: az ártér határa és a fővédgát közötti terület. Hullámtér: a meder és a fővédgát közötti terület. Fővédgát: az ártér legnagyobb, legerősebb gátja. Körgát: főként településeket védő gát. Korona: a gát teteje (gépkocsival járható) Padka: a trapéz alakú gáton levő lépcsőzetes kiképzés a stabilitás növelésére. Nyári gát: kisebb árvizek kivédésére épített gát. Nyúlgát: a gát koronájára emelt ideiglenes töltés árvíz idején. Buzgár: a védgát mögött feltörő víz. Az árvizek elhárításában nagy szerepe van a szakemberek mellett a polgári védelemnek, a honvédség műszaki alakulatainak, a könnyűbúvároknak, a nemzetközi együttműködésnek

stb. Az eredményes árvízvédelem fontos része a megfigyelés, a felderítés, a hírközlés, a technikai eszközök helyes, gyors alkalmazása. Árvíz idején gyakran jelentkeznek a belvizek, de származhatnak magas talajvízállásból, befolyó vizekből is. Csatornahálózattal vezethető le Magas vízállás idején zsilipek, szivattyúk segítségével emelik át a hullámtérbe. A belvíz nagy károkat képes okozni, különösen a mezőgazdaságban. Nagyobb árvizek: 1838 – Pesti nagy árvíz 1879 – Szeged 1954 – Szigetköz 1956 – Mohács 1965 – Nagy dunai árvíz 1999, 2000 – Tisza