Egészségügy | Középiskola » Matlákné Csizmadia Györgyi - Testi egészség fenntartása II. rész

Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/2328-06 Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.23-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.govhu • wwwnfuhu Matlákné Csizmadia Györgyi Testi egészség fenntartása II. rész A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Az emberi test főbb szerkezeti elvei

8 Az emberi test felépítésének általános elvei 8 Tengelyek, síkok, irányjelzések 9 Tengelyek 9 Síkok 9 Irányjelzések 9 A szervezet felépítése 10 A sejt 10 A cytoplazma 11 Cytoplazmamátrix Membránstrukturák Membránnal nem rendelkező struktúrák

Plazmaticus incluziók 11 11 12 12 A szövet /histos/ 13 Hámszövet A kötő- és támasztószövet Az izomszövet Idegszövet 13 15 16 17 A csontvázrendszer 19 Általános csonttan 19 A csont szerkezete: A csontok alakjai, jellemzőik A csontok összeköttetései

Izületek 19 20 20 21 Részletes csonttan 22 A koponya csontjai A koponya üregei Felső végtag csontjai A felső végtag ízületei Alsó végtag csontjai Az alsó végtag izületei Törzs csontjai 22 24 25 26 27 28 29 Az izomrendszer 32 Izmokról általában

32 Az izom /musculus/ fő részei Az izom vérellátása Az izmok osztályozása Izomműködés 32 32 33 33 Részletes izomtan 34 Felső végtag izmai Alsó végtag izmai A törzs izmai A fej – nyak izmai 34 35 37 39 3 A szív felépítése, beidegzése, működése 40 A szív

elhelyezkedése 40 A szív fő részei, üregei 41 Fal szerkezete 42 Szívbillentyűk 43 A szív beidegzése 44 Az erek 44 Az erekről általában 45 A nagy vérkör 46 A nagy vérkör artériái Nagyvérkör vénái A nagyvérkör 3 nagy vénás rendszerből tevődik össze: Kisvérkör

Magzati vérkeringés A perifériás vérkeringés jellemzői Vérnyomás A vér áramlási sebessége A keringő vérmennyiség eloszlása Az érrendszer működésének szabályozása 1. Idegi szabályozás 2. Kémiai szabályozás 46 48 48 50 50 51 51 51 51 52 52 52 A nyirokrendszer 53 A nyirok

Nyirokszervek Nyirokcsomó A szervezet legfontosabb nyirokcsomói A mandula A lép Csecsemőmirigy 53 53 53 54 54 54 55 A vér 56 A vér alakos elemei 56 Vörösvértestek /erythrocyták/ Vércsoportok Fehérvérsejtek /leukocyták/

Neutrofil granulocyták Eosinofil granulocyta Basofil granulocyták Vérlemezkék /thrombocyták/ 56 58 59 59 59 59 61 Vérplazma 62 Véralvadás 63 A tápcsatorna szerkezete és felosztása 65 Felső szakasz 66 Szájüreg- Cavum oris 66 A szájüreg fontos képletei Nyelv

Nyálmirigyek A nyál 4 66 66 67 67 A fog 68 Emésztés a szájüregben 69 Torok 69 Nyelőcső 69 Az emésztőrendszer középső szakasza 70 A gyomor 70 A gyomornedv 71 Emésztés a gyomorban 72 A vékonybelek

72 A vékonybél szakaszai 73 A máj 73 A máj szerkezete 74 Máj feladata 74 Epehólyag 76 Hasnyálmirigy 76 Emésztés a vékonybélben 78 Az emésztőrendszer alsó szakasza 79 Vakbél 79 A vastagbél 79 Részei:

79 A vastagbél falszerkezete 79 Emésztés a vastagbélben 80 Végbél 80 A hashártya 81 Függelék 82 Ajánlott irodalom 82 5 BEVEZETÉS Tisztelt Tanuló! Ez a jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Központi Tanterv alapján készült. Az egészségügyi szakmacsoporton belül, az egészségügyi asszisztens tantervben megjelent 2.42328-06 egészségmegőrzés – egészségnevelés – egészségfejlesztés modulon belül az 10 2328-06 számú a testi egészség fenntartása részét képező anatómia-élettan tantárgy első egységének 20 órás

tananyagtartalma kerül feldolgozásra. A modul az összes egészségügyi szakképzési csoporton belül alapmodulként szerepel. Az új kompetencia alapú moduláris szakképzés lehetővé teszi, hogy egészségügyi szakmacsoporton belül, az alapmodulok elsajátítása után, új egészségügyi szakmát választva, ebből a modulból eredményes vizsga letételével felmentés kérhető! A jegyzet az anatómia-élettan tananyagelem első fejezetét tartalmazza: Az ismeretek elsajátításával Ön képes lesz megérteni és alkalmazni tudását az egyes szervek, illetve szervrendszerek felépítésével és működésével kapcsolatban. Alkalmazható tudást szerez szakmájával kapcsolatban mind elméleti, mind gyakorlati szinten A tanult szakmai ismereteknél: kórtan, immunitástan, mikrobiológia, pszichológia és még sok egyéb más szakterületen, kiválóan tudja majd alkalmazni anatómia-élettan tudását. A tananyag feldolgozásához elengedhetetlen a szakmai

kommunikáción belül tanult latin nyelv ismerete és alkalmazása. A tananyag elsajátítása osztálykeretben, elméleti szinten történik, anatómiai demonstrációs eszközök segítségével A tanulói jegyzet képanyagát tekintve az nagyrészt az anatómiai teremben használt eszközök segítségével készült. Javaslom az órán a szervek térbeli helyzetének megfigyelését, illetve a szerv kapcsolatát más szervekkel, szervrendszerekkel. Hogyan lehet könnyen és maradandó tudást szerezni? Aktívan kell részt venni az órán, a füzetben óravázlatot kell készíteni. A tanulói jegyzet elolvasása után, el kell olvasni a tananyaghoz kapcsolódó ismertetett szakirodalom fejezetét. Mindezek után, ki kell tölteni a munkafüzet azonos fejezetéhez kapcsolódó feladatokat. Sokat segít, ha saját rajzokat készít a megtanulandó témakörrel kapcsolatban és azt ellenőrzi a jegyzet ábrái segítségével és a hibákat kijavítja! Ha lehetősége van rá,

érdemes kis csoportban tanulni. Alkalma nyílik arra, hogy kérdést tegyen fel, ellenőrizze a válasz helyességét, illetve más szemszögből is megvilágítást kapnak a megtanulandó ismeretek. Ha egyedül tanul, próbáljon a tananyaggal kapcsolatban kulcsszavakat keresni /úgynevezett memóriafogast készíteni/ és ennek segítségével elmondani a tananyagtartalmat. A biztos tudás alapja a folyamatos tanulás és az ismétlés. Az Anatómiát nem lehet vizsgaidőszakban néhány nap alatt megtanulni és reprodukálni! 6 Csak akkor válik a tudás tartóssá, ha a hosszú távú emlékezetbe kerül át! Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánok! A tanulást kívánja elősegíteni és megkönnyíteni a következő jelmagyarázat: Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait. Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő,

kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. 7 AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE A fejezet célja, megismertetni az emberi szerv, főbb szerkezeti elveit, a szervezet szerveződési szintjeit. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek a további információk megértéséhez. A sejtek, szövetek alapvető sajátosságainak, élettani feladatainak ismerete nagyban megkönnyíti a szervek működésének megértését. AZ EMBERI TEST FŐBB SZERKEZETI ELVEI AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI 1. Az emberi test kétoldali részarányosságot /bilateralis szimmetria/ mutat A középvonalba állított függőleges sík a testet tükörszerűen megegyező részre osztja. Ez azonban csak a fejlődés kezdeti szakaszában tökéletes, a további fejlődés

folyamán többféle aszimetria alakul ki, különösen a mell-és hasüreg zsigeri szerveiben. Ezek miatt az emberi test külső idomaiban is eltérések láthatók 2. Szelvényezettség /metametria/ az a sajátosság, hogy a törzs hosszirányban egyforma összetételű részekből épül fel. Az emberi szervezetben ennek nagy része elmosódik A csigolyákon, bordákon, mell-és hátizmokon, gerincvelői idegeken ismerhető fel. 3. Az ember törzse elölről hátrafelé kissé összelapított, így két felszín különböztethető meg rajra: elülső vagy hasi /ventrális/ és hátsó, háti /dorsalis/. Az elülső felszín a jelentősebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, a légző-és emésztő rendszer bemeneti nyílásai, erre tekint az arcmimika. 4. Az emberi test fő részei: fej /caput/, nyak /collum/, törzs /truncus- (részei: mellkas, thorax, has, abdomen, medence pelvis), végtagok /extermitates/. 5. Az emberi test sejtekből és sejt közötti állományból

épül fel Az emberi testre a kétoldali részarányosság, bizonyos fokú szelvényezettség, elölről hátrafelé látható kismértékű összelapítottság jellemző. A test sejtekből és sejt közötti állományokból épül fel. Fő részei: fej, nyak, törzs, végtagok 8 TENGELYEK, SÍKOK, IRÁNYJELZÉSEK Tengelyek Az emberi testen három fő tengelyt vonhatunk: hossztengely, haránttengely és nyílirányú tengely. Síkok A nyílirányú /sagittális/ sík függőlegesen elölről hátra halad. A középvonalban haladó nyílirányú sík a középsík /medián/ sík. A homlokirányú /frontális/ sík a homlokkal párhuzamosan halad. A vízszintes /horizontális/ sík a látóhatárral párhuzamos, egyenes álláskor vízszintesen halad. Irányjelzések Az emberi testen való tájékozódást szolgálják. Az alábbi felsorolásban a leggyakrabban előforduló kifejezések találhatók! Jobb -dexter Bal -sinister Elülső -anterior Hátulsó -posterior Hasi

-ventrális Háti -dorsalis Felső -superior Alsó -inferior Feji -craniális Farki -caudális Tenyéri -voláris Talpi -plantaris A törzshöz közelebb eső -proximális A törzstől távolabb eső -distális 9 A középsíkhoz közelebb eső -mediális A középsíktól távolabb eső-laterális Külső -externus Belső -internus A test felszínéhez közelebb eső -superficialis Mélyebben fekvő -profundus Hosszanti-longitudinális Haránt irányú -transversalis Három képlet közül a középső -medius Két hosszanti vonal közé eső harmadik –intermedius Az emberi testen a pontos tájékozódás tengelyvonalak, síkok és irányok segítségével történik. Valamely szerv vagy szervrészlet vagy egy elváltozás pontos helyének megjelöléséhez mindháromra szükség lehet. A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A SEJT A sejt a soksejtű szervezetek szerkezeti alapja és működési egysége. A sejt sejt-magból és sejt közötti állományból épül fel. A sejtek alakja

különböző lehet. Formájukat részben környezetük, részben működésük szabja meg. Nagyságuk is változó, de az emberi sejtek átlagos nagysága 10-30 mikrométer között van Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplasma. A protoplasma legdifferenciáltabb formája a sejt /cellula/, mely egyben a legkisebb alaki és működési egység Fő részei: 10 cytoplasma sejtmag /nucleus/ A CYTOPLAZMA A cytoplasma részei: 1. Cytoplasma mátrix 2. Membrán struktúrák a. Sejthártya b. Granulált felszínű endoplazmaticus reticulum c. Sima felszínű endoplazmaticus reticulum d. Golgi-apparátus e. Mitokondriumok f. Lizoszómák g. Peroxiszómák 3. Membránnal nem rendelkező struktúrák a. Mikrotubulusok b. Filamentumok c. Centriolum d. Riboszómák 4. Plasmaticus inclusiók Cytoplazmamátrix A cytoplasmamártix vagy sejttest a sejtnek a magon kívüli része. Folyékony kolloidális rendszer, melynek nagy részét víz és a benne oldott szerves és szervetlen

anyagok adják. Membránstrukturák A sejtet a külvilágtól elhatároló sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében A sejtmembrán,(ilyen a sejthártya is!) speciális felépítésű, lipoproteid és félig áteresztő /semipermeabilis/ membrán rendszer. Ioncsatornái lehetővé teszik az ozmózist, amikor a kis molekulájú, vízben oldott anyagok, ionok, a hígabb közegből a töményebb irányába vándorolnak a koncentráció kiegyenlítődéséig A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat a környezetből és adja le a bomlástermékeket. A cytoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk, ezeket közös néven sejtorganellumoknak nevezzük. Ide tartozik az endoplazmaticus reticulum Lehet sima felszínű, akkor méregtelenítő feladatokat lát el, ha szemcsés a felszíne az ott elhelyezkedő riboszómáktól, akkor fehérjeszintézist végez. (a sejtmagból odajutó génmásolatnak megfelelő aminosavakat kapcsolja össze fehérjelánccá). A

Golgi –apparátus azokban a sejtekben található nagyobb mennyiségben, amelyek váladéktermelést, mirigyszekréciót végeznek. A mitokondrium a sejtben a biológiai oxidáció színtere. A lebontáskor felszabaduló energiát ATP-ben tárolja, melyet szükség esetén képes felszabadítani. (ATP – ADP –AMP) Ezért nevezik a sejt energia központjának Lizoszómák a sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői. Különféle bontóenzimeket tartalmaznak, melyek részt vesznek a tápanyagok, az elöregedett sejtalkotók bontásában egyaránt A lizoszómák ha kevés enzimbontó enzimet tartalmaznak, a szervezet nem képes a felvett tápanyagokat megfelelően lebontani. Így különböző raktározási betegségek, enzymopathiák alakulnak ki! 11 A peroxiszómák a legtöbb sejtben megtalálhatók. A máj és a vese sejtjei tartalmazzák nagy mennyiségben. Fő funkciójuk a zsírsavak lebontása Membránnal nem rendelkező struktúrák Mikrotubulusok. A csillók

és ostorok felépítésében vesznek részt, így a sejt mozgásában van szerepük. A filamentumok fehérjéből álló térhálózatot alkotnak, melyekkel a sejtműködés alapfeltételeit teremtik meg. A centriolumok a sejt nyugalmi helyzetében a sejtmag körül helyezkednek el. A centriolum és a körülötte elhelyezkedő cytoplazma alkotja a cytocentrumot, amely a sejt mozgását és osztódását irányítja. A cytoplazmában található riboszómák RNS-t és fehérjét tartalmaznak, és a fehérjeszintézis helyei. Plazmaticus incluziók A sejtnek a cytoplazmába ágyazott többnyire raktározott tápanyagokból álló alkotórészei. A sejtmag általában a sejt közepén, vagy excentrikusan helyezkedik el. Nagysága változatos, kb.5-25 mikrométer átmérőjű A mag DNS gazdag és felelős a sejt anyagcsere irányításáért és osztódáskor az átörökítésért. A sejtmag részei Maghártya, magnedv, magvacska, kromatinállomány A sejt fő életjelenségei: „

Anyagcsere – a környezetével aktív (energia-igényes) és passzív (ozmózis) anyagfelvételt és leadást folytat „ Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi változás) jellemzi „ Osztódás. „ Ingerlékenység – reagál a belső és külső hatásokra (pl. hőmérséklet, vegyhatás változás „ 1. ábra A sejtek sejtmagból és sejt közötti állományból állnak. A sejtmag a sejt osztódásáért felelős, míg a cytoplazmában olyan anyagok találhatók melye a sejt egyéb élettevékenységéhez, anyagcseréjéhez nélkülözhetetlenek. 12 A SZÖVET /HISTOS/ A magasabb rendű szervezetben az egyedfejlődés során a sejtek egyfajta funkció végzésére differenciálódnak. Az így elkülönült azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. Négyfajta emberi alapszövet van: hámszövet, kötő-támasztó szövet, izomszövet, idegszövet Hámszövet A hámszövet testünk külső és belső felszínét borítja. Így a

bőr felszíni rétegét, az emésztőrendszer, a légző- és a kiválasztórendszer nyálkahártyájának külső felszínét valamint üreges szerveink bélését alkotja. Sejtjei szorosan illeszkednek, nincs sejtközötti állománya, csak sejt közötti járatok vannak benne. Ereket, idegeket nem tartalmaz, ozmózissal táplálkozik az alatta lévő rétegből A sejtek alakja szerint megkülönböztetünk laphámot, köbhámot és hengerhámot, melyek lehetnek egyrétegűek és többrétegűek. Laphámot Köbhámot Hengerhámot 2. ábra A hámszövet működése szerint lehet: Fedőhám 1. Egyszerű felszínű hám Ilyen található: a vér és nyirokerek belső felszínén -endothel savós hártyák belső felszínén -mesothel a húgyutak belső felszínén -urothelium 2. Differenciált felszínű hám Ilyen található: a bélcsatornában -cuticális hengerhám csillós hengerhám formájában a légutak, petevezetékek belsejében elszarusodó többrétegű laphám, ami a

bőrt borítja 13 Pigmenthám Sejtjei festéket, melanint tartalmaznak. Ilyen található a szemgolyó falában, a retinában Érzékhám Az érzékszervek falában található. Mirigyhám: A váladékot termelő hámsejtek tömörülve külön szerveket – mirigyeket – hoznak létre. A mirigyek által termelt váladék lehet a szervezet számára szükséges, hasznos: /secretum/, vagy tovább nem hasznosuló: /excretum/. Excretios: a verejtékmirigy, faggyúmirigy. Secretios mirigyeknek további két csoportja van: Exocrin (kivezető csöve van, és a váladékot a test külső vagy belső felszínére ürítik) Pl. nyálmirigyek 3. ábra Endocrin: (nincs kivezető csöve, a váladékukat, a hormonokat a vérbe ürítik. 1. Tobozmirigy /Glandula pinealis/ (hormonjával gátolja a korai pubertást) 2. Agyalapi mirigy /Hypophysis/ (az endocrin mirigyek „karmestere”) 3. Pajzsmirigy /Glandula thyroidea/ (a lebontó anyagcsere serkentője) 4. Mellékpajzsmirigy /Glandula

parathyroidea/ (Ca anyagcsere szabályozója) 5. Csecsemőmirigy /Thymus/ 6. Hasnyálmirigy /Pancreas/ (Langerhans szigetei a vércukor szabályozásban vesznek részt) 7. Mellékvese /Glandula suprarenalis/ (az elektrolit háztartás, a szénhidrát és a fehérje anyagcsere szabályozója, a steroidok segítségével) 8. Petefészek /Ovarium/ (nő) vagy Herék /Testis/ (férfi) A hámszövet testünk külső és belső felszíneit borítja. Négy típusa különíthető el: fedőhám, érzékhám, pigmenthám, mirigyhám 14 A kötő- és támasztószövet A kötőszövet általános jellemzői: Mindig sejtekből és sejt közötti állományból épülnek fel. Erekben, idegekben gazdag szövettípus Kötőszövet Felosztása és szerepei 1. Lazarostos A bőr alatt és a szervek között található Összeköttetés biztosító, védő, térkitöltő. Zsír lerakóhely is 2. Tömött rostos kötőszövet, ínszövet Kollagén rostjai szorosan tapadnak, nagy a húzási

szilárdsága, inakat, szalagokat inas lemezeket alkotnak. 3. Speciális kötőszövetek: a) embryonális kötőszövet, mesenchyma, ebből fejlődik ki a többi kötő és támasztószövet b) Vér (sanquis) Folyékony a sejt közötti állománya, amit vérplazmának nevezünk c) Neuroglia, a központi idegrendszer kötőszövete d) Érett kocsonyás kötőszövet a köldökzsinórban és a fogpulpában található Támasztószövetek 1. Porcszövet Késsel vágható, rugalmas szövet. A porcsejtek hólyag alakúak, és általában csoportosan helyezkednek el Ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik A rostok mennyisége és eloszlása alapján három típusát különböztetjük meg. 1. Rugalmas porc, pl fülkagylóban, orrban 2. Kollagén porc, pl a gerinccsigolyák közötti porckorongok 3. Hialin vagy üvegporc, az izületi felszíneken 2. Csontszövet Az emberi test egyik legkeményebb szövete. Sejtjei az osteocyták, szilvamag alakú

nyúlványos sejtek. Sejt közötti állománya szerves és szervetlen anyagokból épül fel 15 Szervetlen része a víz és a hidroxilapatit illetve egyéb mészsók, melyek a csont szilárdságát biztosítják. Szerves anyaga az osszein, mely főzéskor enyvet ad és a csont rugalmasságát biztosítja. Ha teheted egy nyers csontdarabot, vagy egy fogat tegyél colába néhány napra! Az idő múlásával a csontból a szervetlen anyag kioldódik, a csont törékennyé válik, majd feloldódik. 3. Zsírszövet A szervezetben mindenhol megtalálható. A fehér zsírszövet főként a laza rostos kötőszövetekkel összekapcsolódva található, míg a barna zsírszövet nagyobb mennyiségben a csecsemőkben található, és a hőszabályozásban van szerepe. A fehér zsírszövet lehet stabil zsírszövet, mely mechanikai feladatot lát el és, éhezéskor sem tűnik el. Ilyen található a tenyéren és a talpon. A fehérzsírszövet másik formája a tápanyagraktárként

szolgáló depó-zsír vagy labilis zsír. Ez főként a kötőszövetekben és az erekben található, éhezéskor mennyisége, nagysága csökken. A zsírsejtek számbeli növekedése két életkorban jelentős: kisgyermekkorban és serdülő korban. Túlzott táplálék bevitele esetén a zsírsejtek száma jelentősen megnő, mely a későbbiekben súlyos elhízáshoz vezethet. A kötő-és támasztószövet testünk leggyakoribb szövetfélesége, minden szervünkben megtalálható. Legfontosabb feladata a mechanikai behatásokkal szembeni védelem Az izomszövet Az izomszövet összehúzódásra – kontrakcióra – képes szövet. Három fajtája van: 1. Sima izomszövet Akarattól független, kis erőkifejtésre képes de nem fáradékony szövet, mely tartós munkavégzésre képes. A zsigerek, belső szervek falában található 2. Harántcsíkolt izomszövet Akarattól függő, nagy erőkifejtésre képes, gyorsan fárad. Aktin és miozin adják a szöveti megjelenését.

Vázizmainkat építi fel. 16 3. Szívizomszövet A harántcsíkolt izomszövet különleges formája. Akarattól független, nagy erőkifejtésre, tartós munkára képes. 4. ábra Az izomszövet összehúzódásra képes. Az izomrostok szerkezetétől és működésétől függően három típusa van: simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom. Idegszövet A legdifferenciáltabb szövet, ami képes ingerek felvételére, ingerület létrehozására, vezetésre és válaszingerek képzésére. Anatómiai, élettani, genetikai, patológiai egysége a neuron Jellemző még rá az egyirányú ingerületvezetés, amely a sejt testtől a végfácska felé halad. Osztódásra, regenerálódásra nem képes! Fő részei: Sejttest /perikarion/ Sejtmagjában kevés a DNS. A sejt magvacska RNS-ben gazdag, a plazmában tigroid rögök találhatók. Nyúlványok Idegnyúlványa az axon vagy neurit (tengelyfonal). Néhány mm-től akár 1 méter hosszú is lehet. Nagy többségüket hüvely

veszi körül Plazmanyúlványai a dendritek, mely több száz vagy ezer rövid nyúlványt is jelenthet. Végfácska /telodendrion/ az ingerület átadás területe 17 5. ábra Az ingerület átadás területe a synapsis. A synapsis részei • Preszinaptikus terület (egy axon végződés, benne transzmittert tartalmazó hólyag, és feltűnően sok mitokondrium) • Szinaptikus rés • Posztszinaptikus terület (lehet neurocyta, dendrit vagy másik axon). Elektromosan nem ingerelhető! 6. ábra Gliaszövet Az idegrendszer támasztószövete. Sejtekből és azok nyúlványaiból áll A pusztuló idegelemeket a gliasejtek fagocytálják és helyüket is gliaszövet foglalja el. A gliasejtek bizonyos anyagok felvételére képesek-vér-agy gát-, de az idegsejt feladatait nem képesek átvenni! Az idegsejt a legdifferenciáltabb sejttípus, mely osztódásra, regenerálódásra nem képes. Feladata az ingerület vezetése, feldolgozása, válaszinger képzése 18 A MOZGÁS

SZERVRENDSZERE A fejezet célja, megismertetni a mozgásrendszer részeit, azok működését! A fejezet megtanulása után képes lesz a mozgásrendszert, mint egységes egészet értelmezni és megérteni, hogy a működésében bekövetkező zavarok, hogyan befolyásolják a szervezet működését! A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok az izületek és a vázizmok. A csontok és az izületek adják a mozgásrendszer passzív részét, míg az izmok az aktívat. A CSONTVÁZRENDSZER ÁLTALÁNOS CSONTTAN Csontvázunk 206 csontból épül fel. Szerepei: mozgásrendszer passzív része, a test szilárd váza, védelmet biztosít a létfontosságú szerveknek (agyvelő, szív, tüdő, csontvelő, stb.) A csontot felépítő csontszövet egyszerre biztosít szilárdságot és rugalmasságot. A csontok fejlődése a magzati élet 2 hó végétől indul. Ebben az időszakban (egészen a növekedés befejeződéséig) a csontépítő sejtek /osteoblastok/ az aktívabbak, melyek

a fiatal kötőszöveti sejtekből fejlődnek ki. A fiatal csontsejtek érett csontsejtekké alakulnak /osteocyta/ és hozzák létre a csontszövetet. Felnőttkorban egyensúlyba vannak az építő és csontbontó sejtek /osteoclastok/, majd idős korban ez utóbbiak aktiválódnak. A csont az életünk folyamán folyamatosan bontódik és épül újra. A maximális csonttömeggel 30-35 éves korban rendelkezünk. (Testtömegünk 10-12%-a) A csont szerkezete: 1. Kemény, kéreg állomány /substantia compacta/ A csont külső része, tömött, szabad szemmel egyneműnek látszik 2. Szivacsos állomány /substancia spongiosa/ A kéreg alatt található, finom lemezkékből, gerendácskákból épül fel. Laza, „levegős”-nek tűnő, de igen erős, mert a csontra ható erővonalak irányába tömörül. 19 3. Járulékos alkotók • Csonthártya /periosteum/- erekben gazdag kötőszöveti hártya, mely táplálja és védi a csontot valamint az idegellátását adja. A belső

rétegét alkotó osteoblastok segítségével a csont vastagságbeli növekedését biztosítja. • Csontvelő /medulla ossium/ o Vörös csontvelő, mely a csöves csontok végdarabjaiban és a lapos csontokban található. Itt képződnek a vér alakos elemei (kivéve a nyiroksejteket – lymphocytákat) o Sárga csontvelő-csöves csontok közép részein van. Zsírraktár, de szükség esetén visszaalakul vörössé, és vérképzést végez • Izületi porc, mely az ízfelszíneket borítja. A csontok alakjai, jellemzőik Hosszú csontok Rövid csontok Lapos csontok Szabálytalan csontok Felső, alsó végrész és hengeres középrészre oszthatók Igen változatos alakúak, szorosan illeszkednek Lapát vagy kagyló alakúak Egyik csoportba sem sorolható Végtagokon, bordáknál találhatók Kéz és lábtő csontok Koponyacsontok, csigolyák medence A csontok összeköttetései 1. Folytonos összeköttetések: a. Kötőszövetes varratok /sutura/

koponyacsontok között valamint a foggyökerek és a fogmeder között b. Porcos: -borda-szegycsont között c. Csontos- medencecsont (csípőcsont, ülőcsont és szeméremcsont összenövése) 2. Megszakított összeköttetés – izület /articulatio/ 20 Az emberi testet 206 csont alkotja, mely nemcsak a szervezet szilárd váza, de védelmet is biztosít szerveink számára. A csont kemény kéregállományból, szivacsos állományból és járulékos alkotókból épül fel. A csontokat csoportosíthatjuk alakjuk (hosszú, rövid, lapos, szabálytalan csont) és összeköttetéseik szerint (folytonos és megszakított). Izületek Az izület fő részei: Izületi fej –általában domború, hyalin porccal borított Izületi árok - általában a fejhez illeszkedően homorú, hyalin porc borítja Izületi rés, üreg. Igen szűk, benne pár csepp, súrlódást csökkentő folyadék /synovia/ található. Izületi tok. A két vagy több csontvéget köpenyszerűen burkoló,

kétrétegű védőburok Az izületek csoportosítása több szempont szerint történhet: 1. Az izületet alkotó csontok száma szerint a. Egyszerű, két csont alkotja b. Összetett, két csontnál több alkotja 2. Az izület alakja szerint a. Gömb b. Henger c. Tojás d. Nyereg 3. Az izületben létrejövő mozgások szerint a. Egyszerű izület, benn hajlítás /flexio/ és feszítés /Extensio/ jön létre Pl az ujjpercek b. Kéttengelyű izületi mozgás Hajlítás, feszítés és közelítés /adductio/ és távolítás /abductio/ Ilyen pl. a kéztőcsont és a kézközépcsont közti izület c. Háromtengelyű vagy soktengelyű izület Az előző kettő mellett az izületben forgómozgás /circumductio/ is létrejöhet. Ilyen soktengelyű izület a vállizület a csípőizület. A csont megszakított összeköttetése az izület. Az izületek biztosítják számunkra a különböző mozgásokat. 21 RÉSZLETES CSONTTAN A koponya csontjai A koponya két nagy részből

áll: agykoponya és arckoponya Az agykoponya csontjai elsősorban annak üregét hozzák létre, de részt vesznek a szem-és az orrüreg határolásában is. Az agykoponya csontjait az alábbi táblázat foglalja össze Agykoponya /cranium cerebrale/ Páros csontok Páratlan csontok Falcsont /Os parietale/ a koponyatető alkotásában vesz részt. Homlokcsont /Os frontale/. A homlokot az orrés szemüreg felső részét alkotja Halántékcsont /Os temporale/ alsó része a halánték alkotásában vesz részt, itt található a külső csontos hallójárat. A nyílás mögött található a csecsnyúlvány. A csont koponyalapi része a sziklacsont /Pyramis/. Ennek belsejében található a középfül és a belső fül. Nyakszirtcsont /Os occipitale/ Nagyobb része a tarkó alkotásában vesz részt. Koponyaalapi részén található az öregluk /Foramen magnum. A két oldalán lévő ízfelszínen ízesül a nyakszirtcsont az I-es. nyakcsigolyával Ékcsont /Os sphenoidale/.

A homlokcsont mögött a koponyaalapon helyezkedik el. Középső részénél található a töröknyereg/ sella turcica/, ahol az agyalapi mirigy helyezkedik el. Az arckoponya csontjai főként az arcot alakítják ki, de részt vesznek a szem-az orr-és a szájüreg határolásában is. 7. ábra 22 Arckoponya /cranium viscerale/ Páros csontok Páratlan csontok Orrcsont /Os nasale/ az orr háti részét képezi. Rostacsont /Os ethmoidale/. A szem-és az orrüreg határolásában vesz részt. Felső vízszintes lemeze a rostalemez. Könnycsont /Os lacrimale/ Ekecsont /vomer/ Felső állcsont /Maxilla/ Az orrüreg két oldalán helyezkedik el. Ez alkotja az arc nagy részét, de részt vesz a szem-orr- és szájüreg határolásában is. A csont alsó nyúlványa fogmedri nyúlvány /processus alveolaris/. Ebben helyezkedik el a felső fogsor. A foggyökér a csont alveolusába esetenként az arcüregbe is benyomul. Állkapocscsont /Mandibula/. A halántékcsonthoz

izületesen kapcsolódik. Ebbe a csontba beékelődve található az alsó fogsor. Járomcsont /Os zygomaticum/ Kiemelkedése a járomcsonti gomó, mely az arc jellegzetes alakját adja. Alsó orrkagyló /Concha nasalis inferior/ Szájpadcsont /Os palatinum/. A kemény szájpad és az orrüreg oldalának alkotásában vesz részt. Mivel a felső fogsor fog gyökerei az arcütegbe is benyúlhatnak, ezen fogak eltávolítása esetén „megnyílhat” az arcüreg. Ez súlyos fertőzést okozhat! Előfordulása esetén a sebet varratokkal kell egyesíteni a sebgyógyulásig. 23 8. ábra A koponya üregei Az arc és agykoponya csontjai a koponya üregeit határolják. Az arckoponya üregei a következők: Orrüreg /cavum nasi/ Szemüreg / orbita/ Szájüreg /cavum oris/ Agykoponya csontjai nagyobb üreget határolnak, amelybe az agyvelő helyezkedik el. A koponyalap lépcsőzetesen három részre tagolódik: elülső koponyagödör / scala anterior vagy fossa cranii anterior/

Középső koponyagödör /scala media vagy fossa cranii media/ Hátsó koponyagödör /scala posterir vagy fossa cranii posterior/ A koponyát arckoponyára és agykoponyára oszthatjuk. Csontjaik az arc és a fej formáját adják, és üregeket határolnak. 24 Felső végtag csontjai A felső végtag csontjai két csoportra oszthatók: a függesztő öv csontjai, amelyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik és a szabad felső végtag csontjai. A függesztő öv csontjai A szabad felső végtag csontjai Vállöv Felkar /brachium/ Alkar /antebrachium/ Kéz /manus/ 2 db kulcscsont /clavicula/ Egyik végével a szegycsonthoz, másikkal a lapockához ízesül. Felkarcsont /Humerus/ Proximális végrészén van a fej alatta az ún. sebészi nyak Orsócsont /radius/ Előrenéző tenyér esetén az I. ujj felőli részen helyezkedik el. Disztális részéhez kapcsolódnak a kéztőcsontok. Kéztőcsontok - 8 db Singcsont /ulna/ Proximális része a könyökizületet

alkotja. Kézközépcsont - 5 db 2 db lapockacsont /scapula/ Oldalsó felső részéhez kapcsolódik a felkarcsont feji része. Háti felszínének kiemelkedése a lapockatövis /spina scapulae /ennek végrésze a vállcsúcs /acromion/ carpus metacarpus Ujjperccsont -16 db Phalanx az utolsó ujjperc a körömperc. 25 A felső végtag ízületei a. Vállizület A lapocka és a felkarcsont feje alkotja. Soktengelyű gömbizület, melynek összetartásában a vállizmok fontos szerepet játszanak. b. Könyökizület A felkarcsont disztális része és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja. A könyökizületi mozgás biztosítja a tenyér felfelé és lefelé fordítását. c. A kéz izületei A kézen számos izület található. Legnagyobb jelentősége a hüvelykujj izületének van Ez teszi lehetővé a hüvelykujj szembeállítását a többi ujjal /oppositio/. Gondolkodj! Milyen gyakorlati jelentősége van az oppositios mozgásnak? Nézz utána jellemző-e

még valamelyik fajra! A felső végtagon megkülönböztetjük vállövet és a szabad felső végtag csontjait. A vállövet a kulcscsont és a lapocka alkotja. A szabad felső végtag csontjai: karcsont, singcsont, orsócsont, kéztő, kézközép és az ujjak. A felső végtag izületei a vállizület, könyökizület és a kéz izületei. 26 Alsó végtag csontjai Medenceöv Az alsó szabad végtag csontjai Medence (függesztőöv) comb Lábszár 2 db medencecsont /os coxae/ Szabálytalan alakú páros csont, melynek alkotásában a csípőcsont /os ilium/ az ülőcsont / os ischii/ és a szeméremcsont /os pubis/ vesz részt. A három csont 16-18. életév körül csontosodik össze. A csípőcsont a medencecsont felső részét képezi, ez a csípőlapát. Felső széle s csípőtaraj, mely elől tövisszerűen végződik, elülső felső csípőtövis. Az ülőcsont a medencecsont hátsó alsó részét alkotja. Alsó és felső ága van, ami szögletben találkozik,

itt található az ülőgumó. A szeméremcsont a medencecsont elülső alsó részét képezi A kétoldali szeméremcsont a symphysis révén elöl összekapcsolódik Combcsont /Femur/ A szervezet legerősebb csontja Proximális részén található a gömb alakú fej, alatta pedig a nyak, ami a combcsont testével 125-os szöget zár be. Sípcsont /tibia/ Mediálisan helyezkedik el, ez a két csont közül a vastagabb. A csont test háromszög alakú, melynek elülső éle jól tapintható. Disztális részén helyezkedik el a belső bokanyúlvány /malleolus mediális/. Lábtőcsontok 7db /Tarsus/ Közülük a két legnagyobb az ugrócsont / talus/ és a sarokcsont /calcaneus/. Szárkapocscsont /Fibula/ A sípcsontnál vékonyabb, distális végrészén a külső bokanyúlvány / malleolus lateralis/ található. A két lábszárcsont összetartásában egy kötőszövetes lemez játszik szerepet. Lábközépcsont/metatarsus/ 5 db. rövid csöves csont az ujjaknak megfelelően.

A lábat alkotó csontok nem egy síkban helyezkednek el, ezért a lábon hoszszanti és harántboltozat figyelhető meg. Ez jelentősen megkönnyíti a járást, futást. Ujjperccsont /Phalanx/ Főleg az V. ujjon meglehetősen csökevényes. 1db keresztcsont /os sacrum/ A gerinc része, az 5 sacrális csigolya összecsontosodásával jön létre. Láb- pes 27 Az alsó végtag izületei 1. Csípőizület /articulatio coxae/ A medencecsont külső felszínén lévő mély izületi árok az acetábulum és a combcsont feji része alkotja. Az acetábulum a combcsont fejének csaknem kétharmadát magába foglalj, ez biztosítja a csípőízület nagyfokú teherbíró képességét. Kóros körülmények között előfordul, hogy az acetabulum nem fejlődik ki elég mélyre. Ilyenkor felállásnál a combcsont feje felcsúszik az acetábulomból, a végtag rövidebb lesz. Ez az állapot a veleszületett csípőficam. Szűrővizsgálattal időben észlelhető és megfelelő

kezeléssel jól gyógyítható, a végleges ficam elkerülhető. 2. Térdizület /articuláció genus/ Alkotásában a combcsont és a sípcsont és a térdkalács /patella/ vesz részt. A térdizület felépítése eltér a többi izülettől. Az izületi árok sekély, azt külső és belső porckorong egészíti ki Az izület belsejében is található két izületi szalag, a keresztszalagok Az izület összetartásában szerepük van az oldalsó szalagoknak is, melyek megakadályozzák az oldalirányú elmozdulást. Ez a különleges felépítés és az izület fokozott igénybevétele eredményezi gyakori sérüléseit, porcleválást, szalagszakadást. 3. A láb izületei A lábon a kézhez hasonlóan sok izület található. A legjelentősebbek a felső és alsó ugróizületek A felső ugróizületet a két lábszárcsont az ugrócsonttal alkotja, az alsót pedig az ugrócsont más lábtőcsontokkal. Az alsó végtagon megkülönböztetjük medenceövet és a szabad alsó

végtag csontjait. A medenceöv kialakításában a medencecsont és a keresztcsont vesz részt. A medencecsontot a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont alkotja. A keresztcsont a keresztcsonti csigolyákból alakul ki. Az alsó végtag csontjai: combcsont, sípcsont, szárkapocscsont, lábtőcsontok, lábközépcsontok, ujjpercek. A láb izületei: csípőizület, térdizület és a láb izületei. 28 Törzs csontjai 9. ábra A mellkas A mellkast a szegycsont a bordák és a hátcsigolyák alkotják. Hátul a bordák a csigolyákhoz izülettel kapcsolódnak a szegycsonthoz porcszövet köti őket. Belégzéskor a bordák emelkednek, a mellkas térfogata nő. Kilégzéskor lesüllyednek a mellkas térfogata csökken Szegycsont /sternum/ Jellegzetes lapos csont a mellkas elülső részén. Felső része a markolat, melyhez szöglettel kapcsolódik a test. Alsó része a kardnyúlvány A szegycsontnak az orvosi gyakorlatban is nagy jelentősége van. Leggyakrabban

innen vesznek vörös csontvelőt, a szegycsontot használják a bordák számolására is. Újraélesztésnél a mellkasi compressió végzésekor kezünket a szegycsont testére helyezzük. Borda /costa/-12 pár (ebből 7 pár közvetlen, 3 pár közvetetten kapcsolódik a szegycsonthoz 2 pár nem kapcsolódik- ezek a repülő bordák) Hátul valamennyi borda a háti csigolyákhoz izülettel kapcsolódik, ezért tud a légző izmok hatására belégzéskor megemelkedni 29 10. ábra Csigolyák Csigolya /vertebra/ 32-34 db szabálytalan alakú csont, amik a gerincoszlopot (columna vertebralis) hozzák létre. A csigolyákat az alábbi csoportokra oszthatjuk: • Nyakcsigolya / vertebra cervicális/ 7 db. A nyakcsigolyák általános felépítésétől eltér az I-es /atlas/ és a II-es / axis/ csigolya felépítése. Ezek a fej tartására módosultak • Hátcsigolya / vertebra thoracica/ 12 db. Két kis ízfelszín található rajtuk, ahová a bordák feje ízesül. •

Ágyékcsigolya / vertebra lumbális/ 5 db. • Keresztcsonti csigolya /vertebra sacralis/ 5 db. Az összecsontosodott csigolyák hozzák létre a keresztcsontot, mely ásó alakú, lefelé keskenyedő. • Farkcsigolya /vertebra coccygea/ 3-5 db. A farkcsigolyák összecsontosodása hozza létre a farkcsontot, mely az emberben csökevényes. A csigolya részei: csigolyatest /corpus vertebrae/, mely elöl helyezkedik el. A testről hátrafelé húzódik a csigolyaív / arcus vertebrae/. A test és az ív között egy nyílás jön létre Az egymás 30 11. ábra alatt elhelyezkedő csigolyák nyílásai a gerinccsatornát /canalis vertebrális/ alkotják, amelyben a gerincvelő található. A szomszédos csigolyák ízülettel kapcsolódnak egymáshoz Két szomszédos csigolya között porckorong található /discus intervertebrális/ A gerinc összetartásában az ízületeken kívül a szalagok is szerepet játszanak. A gerincen jellegzetes hajlatok figyelhetők meg, melyek

a két lábon járás következményei. A törzs csontjai két csoportra oszthatók: mellkara és csigolyákra. A mellkast a szegycsont a bordák és a hátcsigolyák alkotják. A 32-34 db ízületekkel és porcokkal kapcsolódó csigolya alkotja a gerincoszlopot. 31 AZ IZOMRENDSZER IZMOKRÓL ÁLTALÁBAN 12. ábra Vázizmaink a mozgásrendszer aktív részét adják, mert izületeket áthidalva, összehúzódásukkor elmozdulást váltanak ki. A vázizmokat harántcsíkolt izom építi fel Testünkben körülbelül 350 izomcsoport van és testtömegünk mintegy 35-40 %-át biztosítják. Az izom /musculus/ fő részei 1. Izom has: az eredés és tapadás közötti izom rész 2. Ín: ínszövetből álló, rugalmatlan, a húzóerőnek nagymértékben ellenálló rész 3. ínhüvely: a hosszabb ínaknál található megkönnyíti az ín elmozdulását 4. Izompólya: az izmokat beburkoló kötőszöveti réteg, mely vékony, fénylő hártya Az izom vérellátása A vázizomzat

gazdag hajszálérhálózattal rendelkezik, vérellátása igen jó. A nyugvó izomban a hajszálereknek csak kb. harmada van nyitva, s ez is elegendő a megfelelő vérellátás biztosítására Működő izomzat esetén egyre több kapilláris nyílik meg, így biztosítva az izom számára a megfelelő tápanyag és oxigén ellátást. 32 Az izmok osztályozása Az izmokat több szempont szerint osztályozhatjuk: 1. Alakjuk szerint lehetnek • Rövid izmok • Hosszú izmok • Széles izmok • Gyűrűs izmok 2. Eredési helyük szerint • Egyfejű izom • Kétfejű izom /musculus biceps/ közelítő /adductor/ • Szűkítő /sphinter/ • Háromfejű izom /musculus triceps/ • Négyfejű izom /musculus quadriceps/ 3. Működése szerint • Hajlító /flexor/ és feszítő /extensor/ • Távolító /abductor/ és közelítő /adductor/ • Emelő /levator/ Izomműködés Megfelelő erősségű, küszöbinger hatására az izomhas összehúzódik.

Minél erősebb az inger annál erőteljesebb az összehúzódás. Az összehúzódás lezajlása után egy rövid ideig az izom nem ingerelhető ez a refrakter stádium. Abban az esetben, ha az izmot egy másodpercen belül több mint 30 inger éri tartós összehúzódás, tetanusos contractio következik be. Ez az állapot addig tart, míg az izmot az ingerhatás éri vagy az izom el nem fárad. Izom összehúzódáskor az izomban lévő két fehérje természetű anyag az aktin és a miozin összekapcsolódik, aktomiozin alakul ki. Ehhez a folyamathoz energiára és Ca- ionra van szükség Az izom a működéséhez szükséges energiát az Adenosin-trifoszfát /ATP/ lebomlásából nyeri. Az ATP-ről foszfátmolekulák szaladnak le, miközben energia szabadul fel Az ATP visszaépítéséhez a szervezetnek glikogénre van szüksége. 33 A glikogén teljes elégetéséhez megfelelő mennyiségű oxigénre van szükség. Ennek hiányában a lebomlás csak tejsav szintig

történik, s a felszaporodó tejsav izomlázat eredményez. A mozgásrendszer aktív részét az izmok adják. Az izmokat osztályozhatjuk alakjuk, eredési helyük, működésük szerint A vázizomzat vérellátása igen jó. Működéséhez szükséges energiát az ATP lebontásából nyeri RÉSZLETES IZOMTAN Felső végtag izmai Vállizmok Felkar izmai Alkar izmai Kéz izmai A vállizület körül helyezkednek el, fontos szerepet játszanak az izület összetartásában. Ide tartozik a deltaizom /m. deltoideus/ és a görgetegizom /m. teres/. A hajlító izmok elől helyezkednek el, közülük a legjelentősebb a kétfejű felkarizom /m. biceps brachii/. A feszítők hátul helyezkednek el. Itt egy jelentős izom van a háromfejű felkarizom /m. triceps brachii/ A felkar izmai a könyökizület mozgatásában játszanak szerepet. A hajlító izmok a tenyéri oldalon, a feszítők a kézháti oldalon találhatók. Mindkét izomcsoport felületes és mélyréteget alkot. A

kézháti izmok ínhüvelybe futnak és az ujjperceken tapadnak. Az alkar izmainak feladata a kéz és az ujjak mozgatása. Elhelyezkednek tenyéri oldalon, a hüvelykpárnánál és a kisujjpárnánál. A felső végtag izmai négy csoportra oszthatók: vállizmok, felkar-, alkar izmai és a kézizmok. Ezen izmok a felső végtag mozgatásán kívül a végtag formájának kialakításában is szerepet játszanak, különösen a vállizmok és a felkar izmai. 34 13. ábra Alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok A csípőizmok külső és belső izmokra oszthatók. A belsőt két izomcsoport alkotja: a csípőizom /m. iliacus/ és a nagy horpaszizom /m. psoas major/. A combot hajlítják és kifellé rotálják, valamint rögzített alsó végtag mellett a törzset előre hajlítják. A külső csípőizomba a három farizom /m gluteus maxumus, medius és minimus/ tartozik. A farizmok jelentős szerepet játszanak az állásban, a járásban. A

comb izmai három csoportban helyezkednek el. Elöl találhatók a feszítőizmok. Legjelentősebb a négyfejű combizom /m. quadriceps femoris/. A hajlító izmok a comb hátsó részén, míg a közelítő izmok a comb belső oldalán helyezkednek el. A lábszáron a sípcsont és a szárkapocs csont között találhatók a feszítő izmok. A hátsó oldalon elhelyezkedő hajlító izmok két réteget felületes és mély réteget alkotnak. A felületes réteg legjelentősebb izma a háromfejű lábszárizom /m. triceps surae/. Ez az izom adja a lábszár jellegzetes alakját, a vádlit. Az izom alul erős ínba az Achilles ínba megy át. A lábszár külső oldalán a szárkapocsi izmok találhatók, melyek a lábboltozat fenntartásában vesznek részt. A talpon három csoportban helyezkednek el: az öregujjpárna, a kisujj-párna és a talpközép izmait adják. 35 Az alsó végtag izmai a következők: csípőizmok, combizmok, lábszárizmok és lábizmok. Ezen izmok

segítségével történik a törzs és az alsó végtag mozgatása. 14. ábra 36 A törzs izmai Mellizmok hátizmok Hasizmok A mellkas felületes izmai közé tartozik a nagy mellizom /m. pectorális major/, mely a mellkas jellegzetes alakját adja. Alatta található kis mellizom. A harmadik felületes izom az elülső fűrészizom. Ez az izom teszi lehetővé a kar vízszintes fölé emelését. Mélyebben fekvő izmai a bordaközti izmok /m. intercostális/ és a rekeszizom /diaphragma/. Ezek az izmok a légzésben vesznek részt. A külső bordaközti izom a nyugalmi légzésben, míg a belső csak erőltetett kilégzéskor működik. A két nemben a bordaközti izmok eltérő mértékben vesznek részt a légzésben, ez nemhez kötött veleszületett tulajdonság. Rekeszizom mellüreget a hasüregtől légmentesen elválasztó, kupola alakú izom. Legfontosabb feladata a légzésben való részvétel. Szerepet játszik a hasprés kialakításában. Fontos képletek

haladnak át rajta, aorta, nyelőcső, alsó üres véna a bolygóideg, a mellvezeték és a truncus sympaticus. Felületes csoportjába tartozik a csuklyás izom /m. trapesius/ és a széles hátizom /m. latissimus dorsi/ A csuklyás izom felső széle birkózókon, súlyemelőkön megerősödik, ez adja a nyak jellegzetes formáját. A mély hátizmok kisebb-nagyobb izomcsoportokból állnak. Működésük eredmény a gerinc merevítése. A tarkóizmok a fejet hátraoldalra hajlítják. A hasfalat több, főleg lapos izom alkotja. Az egyenes hasizom /m. rectus abdominis/ a középvonal két oldalán elhelyezkedő páros izom. Az izomrostok között találhatók a külső és belső ferde hasizmok valamint a haránt hasizom. A haránt és ferde hasizmok rostjai elől széles inas részt alkotnak, körbefogják az egyenes hasizmot és középen összefonódva a fehér vonalat /linea alba/ hozzák létre. A hasizmokat alul ferdén a lágyékcsatorna /canalis inguinális/ fúrja át.

Férfiakban az ondózsinór, nőkben a kerek méhszalag található itt. A hasizmok a törzset előrehajlítják, az alsó végtagot emelik. Állandó tónusukkal a hasüregi nyomás fenntartói, férfiaknál pedig a légzésben is részt vesznek. A törzs izmait a mellizmok, hasizmok, és a hátizmok alkotják. A mellizmok és férfiak esetében a hasizom is a légzésben játszik szerepet. A hátizmok a gerinc merevítését és a fej hajlítását biztosítják. A hasizmok a törzset hajlítják az alsó végtagokat emelik, és fenntartják a hasüregi nyomást. 37 15. ábra 16. ábra 38 A fej – nyak izmai Fejtető izmai Rágóizmok Mimikai izmok Nyakizmok Fejsisakba sugárzik a homlok-, a fül körüli- és a tarkóizom Ide tartozik a rágóizom / m. massater/ a külső és belső a röpizmok /m. pterygoideus externus et internus/ és a halántékizom /m. temporális/ Az álkapocs lefelé húzásával a rágást biztosítják. Szerepet játszanak a száj

nyitásában zárásában és a beszédben is. Szem száj és az orr körüli izmok tartoznak ide. Ezen izmok az arcon lévő nyílások szűkítésével védőfunkciót látnak el, de a hangulati állapot kifejezői is. Egy részük a beszédben is szerepet játszik. A felületes nyakizmok közé tartozik a platysma, mely szervezetünk egyetlen bőrizma. (Ez az egyetlen izom a szervezetben, ami bőrön tapad) A fejbiccentő izom / m. sternocleidomastoideus/ a fejet mozgatja, de kóros esetben légzési segédizomként is működhet. A nyakizmok elülső csoportjai nyelvcsont feletti és alatti izmokra oszthatók. Ezek az izmok a nyelésben és a száj nyitásában vesznek részt. A mély nyakizmok a nyak két oldalán helyezkednek el. A nyak hajlítása mellett kisegítő légző izomként is működnek. A fejizmokat mimikai és rágóizmokra oszthatjuk. Ezen izmok az arc mimika kialakításában, a rágásban és a beszédben játszanak szerepet. A nyakizmok egy része légzési

segédizomként is működik. 39 A KERINGÉS SZERVRENDSZERE, A VÉR A SZÍV, AZ EREK, ÉRRENDSZEREK A fejezet célja bemutatni a keringési rendszert. Áttekintést adni: • a szív elhelyezkedéséről • Részeiről, falszerkezetéről, • Megismerni a szívbillentyűk szerepét • Megérteni a szív működését, beidegzését A SZÍV FELÉPÍTÉSE, BEIDEGZÉSE, MŰKÖDÉSE A SZÍV ELHELYEZKEDÉSE A szív /cor/ kúp alakú, izmos szerv a mellüreg elülső, alsó részében a két tüdő közötti gátor – üregben /mediastinumban/, a középvonaltól 2/3 részt balra toltan helyezkedik el. Csúcsával /apex cordis/ a rekeszizom kötőszöveti lemezén támaszkodik. Elölről a szegycsont védi 17. ábra 40 18. ábra A SZÍV FŐ RÉSZEI, ÜREGEI A kúpformának megfelelően megkülönböztethetünk rajta lekerekített csúcsot és alapi részt. A szívet egy körbefutó barázda pitvari (alapi – felül helyezkedik el) és kamrai (szívcsúcsi – alul

helyezkedik el) részre osztja. A kamrákat kívülről egy hosszanti barázda különíti el A körkörös és a hosszanti barázdában futnak a szív saját erei, a coronáriák, melyek végartériák. Nézz utána, mit jelent a végartéria kifejezés! Mi ennek a gyakorlati jelentősége? Középen található a szív sövény /septum cordis/ mely a szívet -a megszületéstől,- két, egymással nem közlekedő félre osztja. A szívbillentyűk a vérnek egy irányba történő áramlását biztosítják! Megkülönböztetünk vitorlás billentyűket, melyek a pitvar-kamrai határon helyezkednek el, és zsebes billentyűket, melyek a nagyerek szájadékában vannak. Ha teheted, vágj ketté egy csirke, illetve egy sertés szívet! Figyeld meg, milyen részek láthatók rajta! 41 19. ábra A jobb szívfél a kis vérkör, a bal szívfél a nagy vérkör működtetését végzik. Mindkét szívfél egy pitvarra és egy kamrára tagolódik, melyeket a vitorlás billentyűk

választanak el. A szív ennek megfelelő négy üregre tagolódik: a két vékony falú pitvarra és a vastagabb falú kamrákra. A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető nagyvénák, onnan a vér a kamrákba jut. Jobb pitvar (fala 2 mm vastag) a jobb kamrával a jobb vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a háromhegyű vitorlás billentyű szabályozza. A jobb pitvar elülső része háromszögletűen kinyúlik, ez a szív jobb fülcséje A jobb kamra (fala 5 mm vastag) átmetszetben félhold alakú. A bal pitvar (fala 2 mm vastag) nagyjából kocka alakú Bal pitvar a bal kamrával a bal vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a kéthegyű vitorlás billentyű szabályozza. A bal pitvar előre kinyúló része a szív bal fülcséje. A bal kamra fala a legvastagabb (kb 1 cm), mert a nagyvérkör működtetését végzi. Átmetszetben kör alakú üreg FAL SZERKEZETE Kívülről a szívburok / pericardium/ védi. Ez egy kétrétegű, savós hártya,

melynek zsigeri és fali lemeze van. A két lemez közötti résben /cavum pericardii/ pár ml folyadék található, mely csökkenti az izommunka közbeni súrlódást. Szívizom /myocardium/ speciális izomszövet, mely a harántcsíkolt izomszövet különleges formája. Megkülönböztetünk benne munkaizomrostokat és specifikus izomzatot, mely az ingerképző és ingerületvezető rendszer része. 42 A szívizom működésének jellemzői: - Akarattól függetlenül működik - Nagy erőkifejtésre képes - Fáradhatatlan - Minden küszöb feletti ingerre maximális összehúzódással válaszol-„minden vagy semmi” törvény - Nem tetanizálható - Külső ingetek nélkül is működik -automácia Legbelső rétege a szívbelhártya /endocardium/, tükörsima, vékony, kötőszövetes lemez. Kettőzete alkotja a vitorlás billentyűket. SZÍVBILLENTYŰK A vér megfelelő irányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A billentyűket a

szívbelhártya kettőzete hozza létre Fajtái: vitorlás vagy csúcsos billentyű és a zsebes vagy félhold alakú billentyűk. A vitorlás billentyűk a pitvar - kamrai szájadékban találhatók A jobb oldalon a háromhegyű billentyű, /valvula tricuspidális/ a baloldalon a kéthegyű /valvula bicuspidális/ billentyű figyelhető meg. Vitorlás billentyű részei: • Vitorla (háromszög alakú, alapja a pitvar – kamrai szájadék széléhez rögzül, a csúcsa a kamra felé szabadon áll) • Szemölcsizom (a kamra belső felszínéről szemölcsszerűen kiemelkedő képlet) • Ínhúr (a szemölcsizmot köti össze a vitorlával) A vitorlás billentyűk engedik a vért a pitvarból a kamrába áramolni, vissza NEM! A félhold alakú vagy zsebes billentyű: a kamrákból kiinduló nagyerek szájadékában, az aortában és az artéria pulmonálisban találhatók. Mindkét érben 3-3 billentyű van A billentyűknek alsó, vastagabb és felső, vékonyabb része van.

Tasakjaik a keringés irányába néznek A zsebes billentyűk engedik a kamrából kiáramlani a vért az erekbe, vissza NEM! A szívbillentyűk a vérnek egy irányba történő áramlását biztosítják! Megkülönböztetünk vitorlás billentyűket, melyek a pitvar-kamrai határon helyezkednek el, és zsebes billentyűket, melyek a nagyerek szájadékában vannak. Gondolkodj! Mi történik akkor, ha a billentyűk elégtelenül működnek? Mi lehet ennek a következménye? 43 A SZÍV BEIDEGZÉSE A szív beidegzése speciális, kettős rendszerrel rendelkezik: 1. Szíven belüli / intracardiális/ ami önállóságot automáciát biztosít Ezen belül megkülönböztetünk: saját ingerképző rendszert Ennek részei: Sinus csomó, mely a jobb pitvar falában található Pitvar-kamrai /atrio-ventriculáris /-csomó His köteg (A pitvar/kamrai sövényben) saját ingerület vezető rendszert Ennek részei: 2.db Tawara szár (a sövény jobb és bal oldalán Purkinje rostok

(végelágazás a kamrák falában) 2. Szíven kívüli /extracardiális/ szabályozás • Vegetatív idegrendszer - sympatikus hatása fokozza a szívizom összehúzódásainak számát tachycardiát okoz - parasympatikus hatás, melyet a X. agyideg közvetít, csökkenti a szív összehúzódásainak számát, bradycardiát eredményez. Ezt a hatást reflexekkel is kiválthatjuk, például szemgolyó nyomása, garatfal ingerlés, gyomorgödör nyomása, stb. • A vér kémiai anyagai ugyancsak befolyásolják a szív működését Hormonok: Adrenalin és Thyroxin tachycardizál A serum Kálium ion emelkedése bradycardiát, esetleg szív megállást okoz. A szív munkáját ciklikusság jellemzi. Kamrai összehúzódás /systole/ alkalmával pitvari elernyedés / dyastole/ van. Ezt a ciklikusságot kívülről csak EKG-készülékkel tudjuk nyomon követni, ellenőrizni, regisztrálni. AZ EREK 44 AZ EREK AZ EREKRŐL ÁLTALÁBAN A vérerek három csoportba oszthatók:

1. Verőér /artéria/ 2. Visszér /véna/ 3. Hajszálér /capilláris/ Az erek fala három rétegből épül fel: • Legbelső rétege a belhártya /intima/ • Középső rétege /media/, az egyes értípusokban változó felépítésű • Külső rétege /adventicia/ erenként és testtájanként változó vastagságú. Az érfal belső felszínét endothelsejtek borítják. Ezek szerepet játszanak abban, hogy élettani körülmények között a vér nem alvad meg. A középső réteg a három értípusban eltérő! Az artériákban simaizom és rugalmas rost alkotja, melynek az ér lumenének változtatásában van szerepe. A capillárisok középső rétege vékony egyrétegű kötőszövet A vénák esetében ez kollagénrostokban gazdag rostköteg sima izomszövettel. 20. ábra 45 Artéria, véna és kapilláris 21. ábra A NAGY VÉRKÖR A nagy vérkör feladata az oxigén és tápanyag dús vér eljuttatása a szervezet sejtjeihez, ahol végbemegy a belső

gázcsere, és a vénás vér visszaszállítása a szívbe. A nagy vérkör artériái A nagy vérkör a bal kamrában kezdődik. Innen indul ki az aorta Először felfelé húzódik, mint felszálló aorta /aorta ascendens/. Majd ív alakban elölről-hátra felé halad, aortaív / arcus aortae/ ezután a gerinc előtt balra lefelé fut /aorta descendens/, áthalad a rekeszen, végül a IV. ágyéki csigolya magasságában kettéoszlik a két közös csípőverőérre A felszálló aortából, a zsebes billentyűk szájadékánál ered a szív saját koszorús ere, az /arteria coronaria dextra et sinistra/ Az aortaívnek 3 ága van. 46 1. Fej-kar artéria / Truncus brachiocephalicus/ Eredése után kevéssel két ágra oszlik: a, jobb oldali kulcscsont alatti artéria / arteria subclavia dextra/ mely ágat ad az agy és a gerincvelő vérellátásához. A kulcscsont alól kilépve, mint hónaljárki artéria /art. axilláris/ halad tovább A felkar belső oldalán, mint art.

brachialis, a könyökhajlatban két ágra oszlik art radialis, és art ulnaris. Ezek az artériák haladnak le a kézig b, jobb oldali közös nyaki verőér / artéria carotis communis dextra/ Az art. carotis communis dextra a nyakon húzódik felfelé, kötőszövetes hüvelyben, A pajzsporc felső szélénél belső /art. carotis interna/ és külső /art carotis externa/ nyaki verőérre oszlik. Az art carotis communis látja el a nyak, a fej, és az agyvelõ jobb oldali részét. 2. A bal oldali közös fejverőér /art carotis communis sinistra/ a nyak bal oldalán húzódik, szintén két ágra oszlik, külső és belső nyaki verőérre, a nyak, a fej, és az agyvelő bal oldali részét látja el vérrel 3. A bal kulcscsont alatti artéria /arteria subclavia sinistra/ A bal felső végtagra húzódik, ágai megegyeznek a jobb kulcscsont alatti artéria ágaival. A leszálló aorta ágai: 1. Mellkasi aorta /aorta thoracalis/ Fali és zsigeri ágai vannak, a fali ágai

ellátják a mellkas falát, a zsigeri ágak a mellüreg szerveit/ a szív kivételével/ látják el vérrel. 2. Hasi aorta /aorta abdominalis/ A fali ágai látják el a hasfalat. Zsigeri ágai páros és páratlan csoportba sorolhatók A páros zsigeri ágak a hasüreg páros zsigereit látják el vérrel. • Vese artéria /arteria renális/ • Mellékvese artéria /arteria suprarenális/ • Petefészek vagy here atréria / Artéria ovarica illetve artéria testiculáris/ A páratlan zsigeri ágak: • • • Truncus coeliacus, a hasüreg felső részében (rekeszizom alatti) lévő zsigereket táplálja Arteria hepatica-máj, Arteria gastrica- gyomor, arteria lienalislép, arteraia pancreatica- hasnyálmirigy Felső bélfodri arteria / Artéria mesenterica superior/ leszálló vastagbélig látja el a vékony-, illetve vastagbeleket artériás vérrel. Alsó bélfodri arteria / Artéria mesenterica inferior/ a vastagbelek vérellátója. 47 3. Közös csípőverőér A

IV. ágyéki csigolya magasságában a hasi aorta jobb és bal oldali közös csípőverőérre /arteria iliaca communis dextra et sininstra/ oszlik. A kismedence határán belső és külső csípőverőérre oszlik: • A belső csípőverőér / arteria iliaca interna / látja el fali ágaival a kismedence falát, zsigeri ágával a kismedence zsigereit. • A külső csípőverőér / arteria iliaca externa/ az alsó végtagra lép ki. Először a combon, mint artéria femoralis, majd az adductorcsatornán a térdhajlatba kerül artéria poplitea. Végül két ágra oszlik, az artéria tibialis anterior és az artéria tibialis posterior. A arteria tibiális anterior a lábfejen az artéria dorsalis pedisben végződik. A nagyvérkör artériái további, kisebb ágakra oszlanak végül a szervezetben és a szövetekben hajszálérhálózatot alkotnak. A capillárisok falán keresztül megtörténik a gázcsere és az anyagcsere A hajszálérhálózat egyre nagyobb vénákká

szedődik össze A nagyvérkör artériás rendszere a bal kamrából indul ki a feszálló aortával. Az aortaív után a leszálló aortával folytatódik A leszálló aortának két szakasza van: mellkasi és hasi aorta A hasi aorta a jobb és baloldali közös csípőverőérre oszlik, mely folyamatosan egyre kisebb artériákban folytatódik a lábon. Nagyvérkör vénái A nagyvérkör 3 nagy vénás rendszerből tevődik össze: 1. Alsó üres visszér /véna cava superor/ 2. Felső üres visszér / véna cava inferior/ 3. Kapuvisszér / véna portae/ 1. véna cava superior rendszer Ez a szervezet rekesz fölötti részének vénás vérét gyűjti össze. A felső végtagon felületes és mély vénák találhatók. A mély vénák mindenütt az artériákkal együtt futnak A felületes vénák közvetlenül a bőr alatt helyezkednek el, soványabb egyéneken jól láthatók. A felületes vénák közül a véna cephalica a végtag külső oldalán halad felfelé, míg a

belső oldalon a véna basilica található. A két véna a könyökhajlatban anasztomózist alkot, ez a vena mediana cubiti Ebbe a 48 vénába adják leggyakrabban az intravénás injekciót. A fej és a nyak vénás vérét a v jugularis interna hozza, összeömlik a véna subclaviával, így jön létre a vénás szöglet /angulus venosus dexter et sinister/. Utána, mint vena brachiocephalica dextra et sinistra a mellüregben összeömlik így hozza létre a v.cavasuperiort, ami a jobb pitvarba ömlik 2. A véna cava inferior rendszer Ez gyűjti össze az alsó végtagok, a kismedence, páros zsigeri szervek vénás vérét. Az alsó végtag vénái szintén felületes és mély vénák s a mély vénák arteriákkal együtt haladnak. Legnagyobb felületes vénái a véna saphena magna és a véna saphena parva. Mindkét vénán gyakran alakulnak ki vénás tágulatok –varixok. A IV ágyéki csigolya magasságában alakul ki a véna cava inferior törzse a véna iliaca

communis dextra et sinistra összeömlésével. Kialakulása után a gerinc előtt annak jobb oldalán halad, majd a rekesz alatt szorosan hozzáfekszik a máj alsó felszínéhez. Itt felveszi a máj vénás vérét, ezután a rekeszt átfúrva a jobb pitvarba ömlik 3. A véna portae rendszere A páratlan hasi zsigerek vénás vérét gyűjti össze. A hasnyálmirigy feje mögött alakul ki, a véna mesenterica inferior, a superior, és a véna lienalis összeömlése révén. A máj felé halad, a májkapun belépve a máj állományába hajszálérhálózatot képez. Így véna portea rendszernek két hajszálérhálózata van, egyrészt a páratlan hasi szervek falában, másrészt a máj állományában. A keringésnek ezt a formáját nevezzük portális keringésnek. A májban lévő hajszálérhálózat révén közvetlen kapcsolatba kerül a májsejtekkel, majd újra összeszedődik, és mint véna hepatica a vena cava inferiorba ömlik. A véna portea tehát nem ömlik

közvetlenül a szívbe, tápanyag dús vért szállít, két hajszálérhálózattal rendelkezik. A véna portae rendszer fontos anastomosisban (összeköttetésben) van a • nyelőcső alsó harmadának vénáival • köldök körüli hasfali vénákkal. • A végbél körüli vénákkal Májbetegségekben a portális nyomás fokozódik, ezért alakul ki az oesophagus varix (nyelőcső véna tágulat) illetve a caput medusae (hasfali vénák medúzafejszerű tágulata) a köldök körül illetve a végbél körüli vénák tágulata az aranyér. A nagy vérkör tehát a bal kamrából indul az aortával, mely biztosítja a szervek oxigén dús vérrel való ellátását. A jobb pitvarba ömlik az alsó és a felső üres visszér, melyek széndioxidban gazdag vért szállítanak 49 Kisvérkör A kisvérkör a jobb kamrából indul a tüdő verőérrel /artéria vagy truncus pulmonalis/. Eredése után két ágra oszlik artéria dextra et sinistra. Az artéria

pulmonálisok széndioxidban gazdag vér szállítanak a tüdőbe. Ott egyre kisebb ágakra oszlanak s a léghólyagokban hajszálérhálózatot alkotnak, ahol lezajlik a gázcsere. A hajszálérhálózatból egyre nagyobb vénák szedődnek össze, végül a négy véna pulmonális lép ki a tüdőből, amik a szív bal pitvarába ömlenek. A kis vérkör a jobb kamrából indul ki. Feladata a vénás vér eljuttatása a tüdőbe, ahol megtörténik a gázcsere. A felfrissült, oxigénben gazdag vért visszaszállítja a szív bal pitvarába. Magzati vérkeringés A magzati vérkeringés jelentősen eltér a születés utánitól. Az eltérés oka, hogy a magzat tápcsatornájának, tüdejének, veséjének feladatát a méhlepény közvetítésével az anyai szervezet látja el. A magzati és az anyai vér nem keveredik, mivel a két vért a méhlepény többrétegű boholyfala választja el. A tápanyagok, vérgázok, salakanyagok diffúziója a boholyfalon keresztül történik A

placentából a köldökzsinóron keresztül a vena umbilicális viszi a friss vért a magzatba. Ez a véna a magzat májához fut, ahol két ágra oszlik: Az egyik ág belép a májba és ott capillarizálódik, a másik ág megkerüli a májat és egy anasztomózison keresztül ductus vensus Arantii a véna cava inferiorba kerül. Ez azt is jeleni, hogy a magzati életben tisztán arériás vért csak a máj kap, a többi szervhez, így a szívbe is kevert vér kerül. A vena cava inferior a vért a jobb pitvarba szállítja A jobb pitvarból a vér a magzati életben két irányba áramlik: egy része a pitvar- kamrai szájadékon a jobb kamrába kerül, míg másik része a nyitott forámen oválén keresztül a bal pitvarba áramlik. A jobb kamrából a vér a truncus pulmonálisba jut. A magzati életben a truncus pulmonális és az aorta ív között anasztomózis alakul ki. Ez a Botallo vezeték /ductus Botalli/ Ezen keresztül a vér egy része a tüdő megkerülésével

közvetlenül az aortába jut. A truncus pulmonálisba maradt vér eljut a tüdőbe (ahol a magzati életben nincs gázcsere) majd a véna pulmonálisokon keresztül visszajut a bal pitvarba. A bal pitvarból a kevert vért az aortába áramlik. A vér ezután a Ductus Botallin keresztül érkező vérrel együtt a nagyvérkörnek megfelelően áramlik tovább. A magzat vérét a belső csípőverőérből eredő két artéria, az artéria umbilicális juttatja vissza a placenta magzati részébe Születés után a köldökzsinórt lekötik, és átvágják. Ezzel megszűnik az összeköttetés a magzat és a placenta között. Az első légvételek hatására a nyomásviszonyok megváltoznak. A foramen oválét egy billentyű zárja le és záródik a Botallo vezeték és a ductus venosus is. Ezzel kialakul a születés utáni életre jellemző keringés. 50 A magzati vérkeringés eltér a születés utánitól. A kapcsolatot az anya és a magzat szervezete között a méhlepény

biztosítja. Tisztán oxigén dús vért csak a máj kap, a többi szervhez kevert vér kerül A bal és jobb pitvar a forámen oválén keresztül közlekedik egymással. A tüdő artériából a vér a Botallo vezetéken keresztül az aortába kerül A perifériás vérkeringés jellemzői A vér rugalmas falú csőrendszerben kering, aminek előnyei a következők: • A szívnek a vért csak a nagyerek kezdeti szakaszába kell bepréselni, a vér továbbjutását már az erek rugalmassága biztosítja. • Systole után az artériákon végigfutó tágulat a pulzushullám, mely a kamra systoléval szinkron és csontos alap feletti artériákon jól tapintható. • Dyastole közben is folyamatos a keringés, ami szintén a rugalmas érfalnak köszönhető. Vérnyomás A vérnyomást két tényező a szív munkája valamint a perifériás ellenállás határozza meg. A perifériás ellenállás a vér áramlásával szemben kifejtett ellenállás, melyben a perifériás erek

összátmérője, az erek rugalmassága, a keringő vér mennyisége és a vér viszkozitása játszik szerepet. A vérnyomás az érfal különböző szakaszain eltérő A legmagasabb az aorta kezdeti szakaszán és a periféria felé haladva folyamatosan csökken. A nagy mellkasi vénákban már negatív nyomás, szívóhatás érvényesül. Ez elősegíti a pitvarok vénák felüli telítődését A vérnyomást leggyakrabban a felkar artériáján az artéria brachiálison mérjük, s két értéket határozunk meg. A magasabb érték a systolés érték, az alacsonyabb a dyastolés A vér áramlási sebessége A vér áramlási sebessége a vérnyomáshoz hasonlóan a különböző érszakaszokon eltérő. Az aortában a legnagyobb /30cm/mp/ és a kisebb erek felé haladva fokozatosan csökken. A kapillárisokban már csak /0,05cm/mp/. Ez a lassú keringés lehetővé teszi a gázcserét, valamint a tápanyagok leadását és a salakanyagok felvételét. A vénákban a keringési

sebesség ismét növekszik. A keringő vérmennyiség eloszlása A keringő vérmennyiség nem egyenletesen oszlik el, hanem a szervezet szükségleteinek megfelelően. Az adott időpontban a „felesleges” vér a vérraktárakban májban, lépben tárolódik A nem működő szervek artériái szűkülnek, csökken a szerven átáramló vér mennyisége. A szervek működésekor annak erei kitágulnak, keringése fokozódik, szükség esetén a vérraktárakban lévő vér is a keringésbe kerül. 51 Az érrendszer működésének szabályozása A megfelelő értónus fenntartása és a szervek megfelelő vérellátásának biztosítása bonyolult szabályozó mechanizmusok, idegi és kémiai szabályozás révén valósul meg 1. Idegi szabályozás Idegi szabályozása nyúltvelőben lévő érmozgató /vasomotor/ központon keresztül valósul meg. A központból a kis artériákhoz vegetatív idegek jutnak, melyek az ér átmérőjét szabályozni képesek. Az érszűkítő

hatású rostok a vegetatív idegrendszer szimpatikus részéhez, míg az értágítók a paraszimpatikus részhez tartoznak. A vasomotor központ működését befolyásoló tényezők: • Idegrendszer más területeiről származó ingerek • Vasomotor központon átáramló vér O2 tartalma • Átáramló vér hőmérséklete • Az aortában és az arteria carotis comminus falában lévő mechano-baroreceptorok ingerülete, melyek az érfal feszülését érzékelik. 2. Kémiai szabályozás A szabályozásnak ez a módja független a vasomotor központtól. A vérben lévő kémiai anyagok az erek simaizom sejtjeire közvetlenül fejtik ki hatásukat. Ezt a következő táblázat szemlélteti! Értágító hatású anyagok Érszűkítő hatásúak Acetilkolin Adrenalin Hisztamin Renin-angiotensin Szerotonin Vazopresszín Bradikinin Szénsav Az értónus szabályozásának zavara esetén alakul ki a magas vérnyomás betegség /hypertonia/. A szabályozás

összetett voltával magyarázható az is, hogy ugyan az a vérnyomáscsökkentő gyógyszer az egyik betegnél hatásos, míg a másiknál hatástalan 52 A NYIROKRENDSZER A nyirok A nyirok /lympha/ a nagyvérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, ami a vérplazmából származik. Gyengén lúgos vegyhatású, plazmafehérjéket és zsírokat tartalmaz A kapillárisokban uralkodó vérnyomás nagyobb, mint a plazma ozmózisos nyomása, ezért a plazma egy része a kapillárisfalon keresztül a szövetközti térbe kerül. A nyirok termelődését befolyásoló tényezők: A kapillárisban lévő vérnyomás A kapillárisfal áteresztő képessége A plazma fehérjetartalma Nyirokkeringés zavara esetén a termelődött nyirok a sejtek között marad. Ez az érintett testrész jelentős megnagyobbodásával jár, lymphoedéma alakul ki. Ez a jelenség a nyirokkeringés rendezésével, gyógy-masszírozással kezelhető. Nyirokszervek A termelődött

nyirok a szövetközti résekben található. Onnan a kesztyűujjszerűen vakon kezdődő nyirokkapillárisokba kerül, melyek nyirokerekbe szedődnek össze. A nyirokerek útjában nyirokcsomók találhatók, melyekből lymphocyták kerülnek a nyirokba. Minél több nyirokcsomón halad át a nyirok, annál több lymphocyta kerül bele. A nyirokerek nyiroktörzsekbe szedődnek össze, melyek végül a szervezet legnagyobb nyiroktörzsébe, a mellvezetékbe/ ductus thoracicus/ ömlenek. A mellvezeték a rekeszt átfúrva a bal vénás szögletnél ömlik a vénás keringésbe. Nyirokcsomó Bab alakú, változó nagyságú képletek. A felületesen elhelyezkedők a bőr alatt jól tapinthatók Domború részén ömlenek be az odavezető nyirokerek / vas afferens/, homorú oldalán pedig a kilép az elvezető nyirokér /vas efferens/. A nyirokcsomót kívülről kötőszövetes tok veszi körül Szöveti szerkezete alapján a nyirokcsomó kéreg és velőállományra tagolódik. A

kéregállományban nyiroktüszőket /folliculusokat/ találhatunk, melyekben lypmphocyta képzés zajlik A belül elhelyezkedő velőállomány területén tágult sinusok találhatók. Ezekben a RES-hez tartozó fagocitáló sejtek helyezkednek el. Így a nyirokcsomók a szervezet védekező mechanizmusában többféle funkciót is betöltenek. 53 A szervezet legfontosabb nyirokcsomói • A felső végtag nyirokcsomói elsősorban a hónaljárok területén találhatók. Összegyűjtik a felső végtag az elülső mellkasfal és az emlő nyirkát. • A fej nyirokcsomói elsősorban az álkapocs alatti háromszögben találhatók. • Nyaki nyirokcsomók. A fejbiccentő izom előtt helyezkednek el Ide húzódnak a torok területén lévő nyirokerek is. • Mellüregi nyirokcsomók. Főleg a mellüregi szervek kapujában találhatók • Hasüregi nyirokcsomók. A hasüregi szervek kapujában valamint az aorta két oldalán helyezkednek el. • Az alsó végtag

nyirokcsomói. A comb felső részén valamint a combtőben helyezkednek el. A mandula A mandulák /tonsilla/ hámmal borított nyirokszervek. Állományukban lymphocytákat termelő nyiroktüszők találhatók. A mandulák a szervezetben az orr-garat tájékon, a szájpadnál és a nyelvgyök állományában helyezkednek el. A manduláknak is a fertőzésekkel szembeni védekezésben van szerepük Fertőzések esetén a nyirokcsomókban illetve a mandulákban a fehérvérsejt termelés fokozódik, az érintett nyirokcsomó megnagyobbodik. Végtagokon keletkezett sérülést követően a végtagon „piros csík” jelenhet meg. Ez a nyirokerek útján terjedő fertőzésre utal, mely Nem egyenlő a tetanusszal! A lép A lép /lien/ kékesvörös színű, puha tapintású, páratlan szerv, mely a hasüreg bal felső részében közvetlenül a rekesz alatt a bordáktól védetten helyezkedik el. A lépet vékony, sérülékeny tok veszi körül. Szöveti szerkezete alapján fehér és

vörös állomány különíthető el rajta A fehér pulpa a lép vázát képezi. Erek, sinusok s a nyiroktüszőkhöz hasonló Malpigi-testek építik fel A vörös pulpát a sinusokban lévő vér alkotja. A két különböző állomány adja a lép feladatát is: lympocyták képzése, immunvédelem, vér raktározása, kiöregedett vagy károsodott vörösvértestek, thrombocyták kiszűrése, lebontása. 54 Csecsemőmirigy A csecsemőmirigy /thymus/ a mellüregben, közvetlenül a szegycsont mögött helyezkedik el. Szöveti szerkezete alapján nyirokszerv, de belső elválasztású funkciója is van. A szerv két lebenyből áll. Szöveti szerkezete az élet folyamán jelentős változásokon megy át A magzati élet első hónapjaiban csak hám jellegű sejtek alkotják, majd később megjelennek a nyiroksejtek is benne. Legnagyobb fejletségét csecsemő- és gyermekkorban éri el A pubertás idején sorvadásnak indul, helyét nagyrészt zsírszövet foglalja el A

thymusban zajlik a T-lymphocyták érése, így a szerv a celluláris immunitásban vesz részt. Ha a csecsemőmirigy a felnőttkorra nem sorvad el, és tovább működik, az a szervezetben betegséget, súlyos izomgyengeséget eredményezhet. A szövetek területén képződő nyirok nyirokkapillárisokba, nyirokerekbe kerül. Mielőtt a nyirok a nagyvérkör vénáiba kerülne legalább egy nyirokcsomón is áthalad. A szervezet nyirokcsomói és nyirokszervei fontos szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben. 55 A VÉR A vér /sanguis/ a kötőszövethez hasonlóan sejtekből és sejt közötti-állományból áll, de sejt közötti állománya folyékony. A test súlyának hozzávetőlegesen 1/12-ed részét adja, mennyisége 5-5,5 liter. A vérsejteket alakos elemeknek, a közti állományt vérplazmának nevezzük A két rész viszonya 45% alakos elem és 55% vérplazma. Ez a százalékos megoszlás a haematocrit érték. Az alakos elemeket három

sejttípusba soroljuk: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék. A VÉR ALAKOS ELEMEI Vörösvértestek /erythrocyták/ Az alakos elemek közül ezek száma a legnagyobb. Felülnézetben korong alakúak, átmetszetben súlyzó vagy piskóta formájúak. Normális értéke férfiak esetén: 4,5-5,9 x10 12 nőknél: 4,0-5,6 x10 12 A vörösvértest képzése, élettartama A magzati élet 7. hónapjáig májban és a lépben képződnek, majd ez fokozatosan áttevődik a vörös csontvelőbe. Érési fokozatai az Erytroblast és a reticulocyta, melyek még sejtmaggal rendelkeznek. Az érési folyamat során a sejtmag fokozatosan eltűnik és alakul ki az érett vörösvértest az erythrocyta. Képződésükhöz haemopoetikus rendszer kell. A heamopoetikus rendszer külső és belső faktorból áll. Külső- extrinsic faktorok Aminosav Egészséges csontvelő. Ásványi anyagok: Apoerythein, melyet a gyomor fundus környéki sejtjei termelnek, és a B12 felszívódásához

szükséges. • vas, • réz, • magnézium, • mangán Vitaminok: 56 Belsõ- intrinsic faktorok • C, • B12, • folsav Erythropoetin, melyet hypoxiás állapotban a vese sejtjei termelnek és a csontvelőben fokozott vörösvértest képzést indít el. Ha a vörösvértestek száma vagy haemoglobin tartalma csökken vérszegénység /anaemia/ alakul ki. Mint a fenti táblázatból is látható a vérszegénység többféle ok miatt jöhet létre. Az érett vörösvértestek élettartama a vérben kb.: 120 nap A reticulocytáké 60 nap Élettani szerepük: haemoglobin tartalmuk miatt O 2 és CO 2 felvétele, szállítása, leadása, ezen kívül fontos szerepet játszanak a vér állandó vegyhatásának biztosításában. A hemoglobin molekula hem és globin részből épül fel. A globin fehérje, mely két-két azonos szerkezetű fehérjeláncból épül fel. A hem két vegyértékű vasat tartalmazó festékanyag, mely az oxigént közvetlenül köti

meg. Amikor a vörösvértest eljut a tüdőbe a hemoglobinjában lévő vas oxigént vesz fel, laza reversibilis kötéssel megköti. Ezzel oxihemoglobiná alakul át Az elöregedett vörösvértestek a lépben és a nyirokcsomókban esnek szét. A felszabaduló haemoglobin kétféle vegyületté alakul át: 1. Indirect bilirubinná 2. biliverdinné Az indirect bilirubin és a biliverdin útját a szervezetben a következő táblázat foglalja össze! Indirect bilirubin Biliverdin Mindkettő a májba kerül A májból az epefesték a patkóbélbe kerül. A máj újra haemoglobinná alakítja Egy része tovább Visszaszívódik a vérbe s ott halad a bilirubin formájába jelenik meg. bélrendszerben Vesén áthaladva urobilinogénként, Szterkobilinként a a vizelet színanyaga lesz széklet színét adja Fokozott vörösvértest pusztulás esetén a vérben a bilirubin szint megemelkedik, sárgaság /icterus/ alakul ki. Az alvadás gátlóval levett vérben a vörösvértestek

„pénztekercs” szerűen összetapadnak és egy idő után, lesüllyednek. Ez a vörösvértest süllyedés Normális értéke 6-8 mm/ óra A vérplazmában lévő fehérjék, bomlástermékek, enzimek felszaporodása a vérsejtsüllyedést fokozza A vér folyékony kötőszövet, mely vérplazmából és alakos elemekből áll. Az alakos elemek közül a vörösvértestek feladata az oxigén és a széndioxid szállítása. A vörösvértestek a csontvelőben képződnek, képződésükhöz többfajta anyag szükséges. 57 Vércsoportok A vércsoport tulajdonságokat a vörösvértestek hordozzák. Mai ismereteink szerint többféle vércsoportrendszer van Ezek közül kettőnek az AB0- rendszernek és az Rh rendszernek van kiemelt jelentősége. AB0-vércsoportrendszer A vörösvértestek felszínén antigén tulajdonságú anyagok találhatók, melyek A és B-vércsoport antigének /agglutinogének/. Annak függvényében, hogy ezek az anyagok a vörösvértestek felszínén

megtalálhatók-e négyféle fő vércsoportot tudunk megkülönböztetni: A, B, AB, 0. A fő vércsoportokon belül alcsoportok is vannak, pl. A1, A2, B1 A plazmában ugyanakkor antitest jellegű anyagok, izohemagglutininek találhatók. Ezek már megszületéskor a plazmában vannak, de csak olyan agglutinin lehet a plazmába, ami nem lép reakcióba a vörösvértesten lévő agglutinogénnel. Ennek megfelelően az AB0 vércsoportrendszer elemeit a következő táblázat szemlélteti: Vércsoport megnevezése Vörösvértesten lévő agglutinogén Plazmában lévő agglutinin A vércsoport A agglutinogén B agglutinin B vércsoport B agglutinogén A agglutinin AB vércsoport AB agglutinogén Nincs 0 vércsoport Nincs AB agglutinin Rh-vércsoportrendszer Macacus rhesus majom vörösvértesteivel nyulakat immunizáltak, melynek hatására a nyulakban ellenanyagok képződtek. Ezek az ellenanyagok a majmom vörösvértesteivel reakcióba léptek, s azokat kicsapták.

Ezek az ellenanyagok azonban nem csak a majmok vérével léptek reakcióba, hanem az emberek kb. 85%-nak vörösvértesteit is kicsapták A majomvörösvértestek és ezen egyének vörösvértestjei tehát azonos antigén tulajdonságú anyagot tartalmaznak. Azon egyéneket, akikben ez az antigéntulajdonság megtalálható, Rh-pozitívak, akikben nem található Rh-negatív csoportba tartoznak. (Az Rh jelölés a Rhesus majom nevéből származik) Az újabb kutatások igazolták, hogy az Rh pozitív tulajdonságot a D agglutinogén adja. Ezzel az agglutinogénnel szemben a plazmában nincs ellenanyag A D-antigén jelentőségét az adja, hogy amennyiben Rh-negatív egyén szervezetében D antigénnel rendelkező vörösvértest kerül, az ellen a szervezet ellenanyagot termel. A termelődött ellenanyagot a vörösvérsejteket károsítja Vérátömlesztéskor, illetve minden egyéb szövet és szervátültetéskor fontos a szövődmények elkerülése végett mind az adó, mind a

kapó vércsoportját meghatározni. Csak csoport azonos vért, szövetet lehet átültetésre használni! 58 Fehérvérsejtek /leukocyták/ Haemoglobint nem tartalmazó, színtelenek sejtmaggal rendelkező sejtek. Alakjuk változatos, nagyságuk 5-20 mikrométer közötti. Élettani körülmények között a fehérvérsejt szám: 6-8 x 109/l között változik. A fehérvérsejtek két csoportba sorolhatók: • Granulocyták • Agranolocyták Granulocyták Nagyobbak, mint a vörösvértestek, plazmájukban szemcsék, granulumok találhatók, melyek speciális festéssel jól láthatóvá tehetők. A vörös csontvelőben képződnek, és érnek ahonnan a vérbe és a szövetekbe kerülnek, ahol még néhány napig élnek. A keringő vérben nem teljesen érett granulocyták is találhatók, ilyen a fiatal alak - Jugend forma és a pálcika alak - stáb forma. Az érett granulocytákat szemcsenagyságuk és festődésük alapján három csoportba oszthatjuk: • Neutrofil

granulocyta • Basofil granulocyta • Eozinofil granulocyta Neutrofil granulocyták Magja általában három lebenyből áll, plazmájukban apró, lila szemcsék láthatók. A szervezet fertőzése elleni védekezésében játszanak fontos szerepet. A szöveti károsodás helyén a hajszálerek megnyíló résein keresztül amöboid mozgással átlépnek az érfalon, és a baktériumokat vagy kisebb idegen anyagokat fagocitálják. (bekebelezik) A genny nem más, mint a helyileg összegyűlt és a fagocitózis során elpusztult fehérvérsejtek tömege Eosinofil granulocyta Súlyzó alakú a magvuk, szemcséik savas festékkel pirosra színeződnek Allergiás állapotokban és bélférgességben szaporodnak meg a vérben. Szemcséikben szerotonin, hisztamin, prosztaglandin található Basofil granulocyták Plazmájukban nagy kék szemcsék láthatók, magjuk kevésbé lebenyezett. Véralvadásgátló anyagot tartalmaznak. A csontvelőből kiszabadulva 6 órán belül emigrálnak az

érpályából és kötőszövetbe telepednek. 59 Agranolocyták A fehérvérsejtek másik nagy csoportját az agranolcyták képezik. Ebbe a csoportba tartoznak a nyiroksejtek, lympocyták és a monocyták. Monocyták Legnagyobb fehérvérsejtek. (nagyságuk 13-20 mikrométer) Magvuk rendszerint nagy, bab alakú, plazmájuk szemcsementes. A vörös csontvelőben képződnek, majd onnan a vérbe jutnak A vérből kilépve a különböző szervekhez jutnak, ahol makrophag sejtekké alakulnak. Emiatt nevezik moncyta-makrophag rendszernek. Fagocitáló képességük révén vesznek részt a szerezet fertőzésekkel szembeni védekezésében, az elpusztult vagy károsodott sejtek lebontásában, és a daganatsejtek elleni védekezésben. Fontos szerepük az is, hogy az antigéneket T- és a Blymphocyták számára felismerhetővé teszik, ezt hívjuk antigén prezentálásnak Nyiroksejtek-lymphocyták A nyirokszervekben képződnek. Döntő szerepet játszanak a szervezet

immunvédekezésében Élettartamuk változó néhány héttől akár több évig is terjedhet. Eredetük és működésük szerint két nagy csoportra oszthatók: • T-lymphocyta • B-lymphocyta T-típusú lymphocyták Fejlődésüket és érésüket a csecsemőmirigy irányítja. A nem specifikus, sejtes vagy celluláris immunválaszt biztosítják. Az idegenként felismert sejt ellen immunreakciót indítanak el Fontos szerepet játszanak az egyed, illetve a faj fenntartásának, állandóságának biztosításában, mivel elpusztítják a mutagén sejteket. A T-sejt fagocitózisra nem képes, ölő hatását mérgező anyagok segítségével és sejt kölcsönhatással éri el. Több alfaja van T-killer: Gyilkos v. ölősejtek Közvetlenül a káros behatás helyén fejtik ki hatásukat Részt vesznek a szervezetbe került mikrobák elleni védekezésben, a daganatos sejtek elpusztításában. E sejtek veszik fel a harcot a beültetett szervekkel is aminek eredménye, az idegen

szövet visszautasítása. Szervátültetéskor bénítani kell őket T–helper: Segítő sejtek. Felismerik a testidegen antigént és riasztják a B típust T-depressor T-suppressor T-memória segít megőrizni az antigén szerkezetét. B- típusú lymphocyták Fejlődésük és érésük az ún. Bursaeqvivalens szervben, a csontvelőben történik Ők biztosítják az antitestes vagy humorális immunválaszt. Antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és immunglobulint, ellenanyagot termeknek. A termelődött ellenanyag megköti és semlegesíti az 60 antigént. Egyes ellenanyagok nemcsak a plazmába, hanem egyéb testnedvekben pl nyálban, könnyben is megtalálhatók. Minőségi vérkép (Qualitatív vérkép) A fehérvérsejtek előfordulási arányát fejezi ki. Jugend Stáb Szegment Eosinofil Basofil Monocyta Lymphocyta 1% 1-1,5% 65-67% 1-4% 0-0,5% 5-7% 25-30% A minőségi vérkép ismerete azért fontos, mert egyes betegségekben a fehérvérsejtek

aránya jellegzetes módon változhat. A fehérvérsejtek színtelen, sejtmaggal rendelkező sejtek. Két nagy csoportra oszthatók: granulocyták és agranulocyták. A szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt Vérlemezkék /thrombocyták/ A csontvelő óriás sejtjeinek plazma töredékei. Néha kerek, máskor csillag alakúak Normál értékük: 150-300x 109/l Élettartamuk kb. 14 nap A kiöregedett illetve károsodott vérlemezkéket a lép szűri ki és bontja le. Jelentőségük a véralvadásban van, mert 1. A thrombocyták képesek egymáshoz tapadni- thrombocyta aggregátio- és fehér trombus jön létre. 2. Trombokináz enzimet tartalmaznak, és ha a vérlemezek szétesnek, akkor az enzim kiszabadulva, a vérplazmában lévő prothrombint kalciumion jelenlétében trombinná alakítja. A trombin az oldott fibrinogént fibrinné alakítja, mely már szálszerű- kicsapódott fehérje. Ezekre a ragadós szálakra vörösvértestek tapadnak és vérrög- trombus jön

létre A véralvadás normál ideje: 5-7 perc. A thrombocyták a csontvelő óriás sejtjeinek plazma töredékei. A véralvadásban játszanak szerepet 61 VÉRPLAZMA A vérplazma enyhén sárgás színű, átlátszó folyadék: (vérszérum és fibrinogén) Összetétele: 1. Víz – 90%, mely alapvetően befolyásolja a vér sűrűségét 2. Szervetlen-vegyületek 3. Szerves vegyületek Szervetlen vegyületei Ionos formában, főleg nátrium és klorid, kisebb mennyiségben kalcium, kálium, magnézium, szulfát, karbonát, és foszfát. A só koncentráció biztosítja a vérplazma állandó ozmotikus nyomását, amely a vér és a szövetek közötti anyagok cseréjét teszi lehetővé. A sók pufferrendszer alkotók, melyek feladata, hogy a vér sav-bázis egyensúlyát állandó szinten tartsák. Szerves vegyületek Fehérjék: Oldott állapotban vannak a plazmában A fehérjék kb. 55%-a albumin, a fennmaradó 45% nagyobb része globulin kisebb része fibrinogén és

egyéb plazmafehérje. Az albumin és a globulin egymással meghatározott mennyiségi viszonyban állnak. Vízmegkötő képességük folytán biztosítják az onkotikus nyomást, amely a vér és a szövetek közötti anyagok kicserélődéséhez szükséges Az albumin a májban termelődik, szerepet játszik a vér állandó vegyhatásának biztosításában, aminosav raktár és szállító fehérje is. A globulinoknak három fajtáját különíthetjük el: Alfa-, Béta-, Gamma- globulin. Az alfa- és béta-globulinokat a máj termeli. A gamma-globulint, mely immunglobulin a plazmasejtek termelik Protrombin és Fibrinogen: véralvadási faktorok. Szénhidrátok:(egyszerű cukrok formájában) Részben a táplálékból, részben a szervezet tárolóiból származnak. Állandó koncentrációját a vérben hormonok szabályozzák. A vércukor normális értéke: 3 8-5 5 mmol/ l Vércukoremelők Glucagon (pancreas termeli,) Glucokorticosteroidok (m.vese kéreg) Adrenalin

(mellékvese velő termeli) Thyroxin (pajzsmirigy termeli) STH (agyalapi mirigy termeli 62 Vércukorcsökkentők Insulin (pancreas termeli) Somatostatin (pancreas termeli) Zsírok és lipoidok Az előbbiek kisebb mennyiségben és finom eloszlásban, az utóbbiak koleszterin és lecitin formájában vannak jelen a vérplazmában. Nitrogéntartalmú anyagok A fehérje-anyagcsere végtermékei, elsősorban a karbamid, a húgysav és a kreatinin. Vesebetegségben a kiválasztás zavara következtében ezek az anyagok erősen felszaporodnak a szérumban és kialakul az uraemia. Enzimek Tápanyagbontók – például: Se. Amiláz, Se lipáz Sejt szétesésből származók: SGOT, SGPT, LDH, Gamma GT Festékanyagok A vérplazma színét meghatározó festék a haemoglobin származéka (bilirubin) Sárgaságban (icterus) a vérplazma bilirubin tartalma 105 mikromol /liter feletti. Hormonok Az endokrin mirigyek termékei, és közvetlenül az érpályába választódnak ki. A vérplazma

vízben oldott szervetlen anyagokból és szerves anyagokból áll. A szervetlen vegyületek főleg ásványi sók és ionok Szerves anyagai: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, bomlástermékek, enzimek és hormonok Véralvadás A véralvadás /haemostásis/ összetett folyamat, amely magába foglalja magát a véralvadást és az alvadék lebontását. A véralvadás folyamatában a vérlemezkék és a plazma alvadási faktorai vesznek részt. Érfal sérülés esetén leválnak az érfalat bélelő endothelsejtek s szabaddá válnak az alattuk lévő kollagén rostok. A vérlemezkék a rostokhoz kitapadnak, majd olyan anyagok szabadulnak ki belőlük, melyek a vérlemezkék további összetapadását eredményezik. Így jön létre az elsődleges véralvadék, mely kizárólag vérlemezkét tartalmaz. Ezután a vérlemezkék elfolyósodnak és megindul a plazma alvadása is. A folyamat eredményeként kialakul a végleges véralvadék, melynek vázát fibrinháló alkotja s

hézagaiban alakos elemek találhatók. A plazma alvadása két mechanizmus révén valósulhat meg. Belső út A megsérült ér kollagénrostjai szabaddá válnak, a plazmában inaktív formában keringő XII. alvadási faktor aktiválódik és megindítja a többi faktor aktiválódását. A XII faktor aktiválódása után a XI, IX s a VIII. következik Ez utóbbi a X-V-IV közös komplexére hat, mely aktiválódva a prothrombint trombinná alakítja. A keletkezett thrombin hatására alakul ki fibrinogénből a fibrin, létrehozva az alvadáshoz szükséges szilárd fibrinhálót. 63 Külső út Nagy szövetsérüléssel járó esetekben a szövetekből véralvadást megindító szöveti thromboplastin kerül a keringésbe. Ez a faktor aktiválja a VII faktort, mely a X-V-IV komplexére hat. A folyamat ezután már azonos a belső útnál említettekkel A heamostasis szerves része a véralvadék feloldása is. Ennek során különböző, enzimtulajdonságokkal rendelkező

faktorok a keletkezett thrombust fokozatosan feloldják. Véralvadási faktorok hiányában vérzékenység alakul ki. Ez lehet veleszületett, öröklött vagy szerzett. Vérrögképződéssel járó betegségek esetén a véralvadást gyógyszeresen csökkentik. Élettani körülmények között a vér a vérpályán belül nem alvad meg. Érfal, illetve szövetsérülés sérülés esetén megindul a véralvadás folyamata, mely a szervezet védekező reakciója. 64 AZ EMÉSZTŐRENDSZER Ennek a fejezetnek a célja megismerni az emésztőrendszer felépítését, működését. Az emésztőrendszerben zajló folyamatok megértésével a későbbi tanulmányok során könnyebben elsajátítható az élettani és kórélettani működés hatása a szervezetre. A fejezetben áttekintjük a • Tápcsatorna szerkezetét, felosztását • Az emésztőrendszer felső szakaszát, az ott zajló emésztést • Az emésztőrendszer középső szakaszát, annak működését • A

középső szakaszhoz tartozó emésztőmirigyek a máj az epe és a hasnyálmirigy működését • A tápcsatorna alsó szakaszát és az ott zajló folyamatokat. A TÁPCSATORNA SZERKEZETE ÉS FELOSZTÁSA A tápcsatorna fala több rétegből áll. Ezek belülről kifelé haladva a következők: • Nyálkahártya /tunica mucosa/. A nyálkahártya legbelső rétege a hámréteg, mely alatt vékony kötőszövetes réteg található, mely ereket, mirigyeket tartalmaz. A kötőszövetes réteg felett vékony simaizom réteg helyezkedik el. • Nyálkahártya alatti réteg /tunica submucosa/ Ez a réteg kötőszövetet, zsírszövetet, ereket és idegeket tartalmaz. • Izomréteg /tunica musculáris/ Ezt a réteget két vagy három irányba futó simaizom alkotja. A simaizom réteg akaratunktól független, lassú, féregszerű mozgást végez Az itt elhelyezkedő vegetatív idegdúcok fontos szerepet játszanak a szerv akaratunktól független mozgásának irányításában.

• Savós hártya alatti réteg /tunica subserosa/, melyet vékony kötőszövet alkot. • Savós hártya alatti réteg /tunica serosa/. A hashártya zsigeri lemeze, mely a szerv külső felszínéhez hozzáfekszik, a szerv külső rétegét adja. Az emésztőrendszernek vannak olyan szervei, ahol a tápcsatorna minden rétegét megtaláljuk pl. gyomor, vékonybelek. Más szervek esetén egy vagy több réteg hiányzik pl nyelőcső, végbél Az emésztő rendszernek a feladata o a táplálék felvétele, o bontása (emésztése) o a tápanyagok felszívása o az emésztetlen salakanyagok eltávolítása. 65 Az emésztőrendszer szakaszit a következő táblázat mutatja be: Felső szakasz Szájüreg Nyelv Középső szakasz Alsó szakasz Gyomor Vakbél Vékonybelek Vastagbél Nyálmirigyek Patkóbél Felszálló Fogak Éhbél Haránt Csípőbél Leszálló Torok Garat Máj Nyelőcső Hasnyálmirigy Szigmabél Végbél FELSŐ SZAKASZ SZÁJÜREG- CAVUM ORIS

Két részre különül el a szájtornácra (vestibulum oris) és a valódi szájüregre.(cavum oris proprium) • A szájtornácot az ajak és a pofa alkotja kívülről. Belülről a fogak határolják Az ajak színét az elvékonyodott hám alatt átütő hajszálerek adják. A pofa vázát izmok alkotják Legjelentősebb a trombitás izom (musculus buccinator), melynek a tónusa megakadályozza, hogy a táplálék, rágás közben a fogak előtti térben maradjon. • A valódi szájüreg felső falát a szájpad alkotja. Első része kemény, hátsó része a lágy szájpad. (palatum durum, et molle) Közepén lóg le a nyelvcsap A lágy szájpad nyeléskor megemelkedve lezárja a garat orri szakaszát. A szájüreg alsó izmos szájfenéki részén rögzül a nyelvgyök. A szájüreg fontos képletei Nyelv A nyelv (linqua) izmos szerv. Részei: a nyelvgyök, nyelvtest, nyelvcsúcs A nyelvgyökbe beágyazva helyezkedik el a nyelvmandula. A nyelven szemölcsszerű

kiemelkedéseket, papillákat találunk Funkciójuk alapján ezeket mechanikai és ízérző papillákra oszthatjuk. A mechanikai papillák feladata a nyelv háti felszínének érdessé tétele, a falat kialakításának és a nyelésnek a megkönnyítése. Az ízlelő papillák ízlelőbimbókat tartalmaznak(gemma gustatorica) Ezek segítségével érezzük az ízeket. A nyelvgyökön a keserűt, két szélén a sóst és a savanyút, a nyelvcsúcson az édeset A nyelv állományát izmok alkotják, nyálkahártyájában sok idegvégződés található. Az érző és mozgató beidegzést külön ideg végzi, így a két funkció egymástól független 66 22. ábra A nyelv szerepe: • A falat kialítása • Nyelés megindítása • Egyes hangok képzése • Íz érzés biztosítása Nyálmirigyek A nyáltermelést kis és nagy nyálmirigyek végzik. Három páros nagy nyálmirigyünk van Fültőmirigy /Glandula parotis/, mely a fül alatt helyezkedik el. A mirigy

kivezetőcsöve a felső második nagyőrlő fog magasságában a szájtornácba nyílik. Az állkapocs alatti mirigy /glandula submandibularis/, az álkapocs alatti háromszögben helyezkedik el. Kivezetőcsöve a nyelv alatti kiemelkedésen nyílik a szájüregbe. A harmadik páros nagy nyálmirigy a nyelvalatti mirigy /glandula sublingualis/. Ez a mirigy a szájfenék állományába ágyazottan helyezkedik el Kivezetőcsöve az állkapocs alatti miriggyel közösen nyílik a szájüregbe. A kis nyálmirigyek a szájüreg falában és a nyelvben elszórtan helyezkednek el. A fogkő képződése azokon a területeken gyakoribb, ahol a nagy nyálmirigyek kivezetőcsövei a szájüregbe nyílnak. Ezt az érintett területek fokozott tisztításával lehet csökkenteni! A nyál A nyál /saliva/ hígan folyó víztiszta folyadék, napi mennyisége 1-1,5 l. Tartalmaz vizet, ásványi sókat, baktericid anyagokat (lizozym), CH bontó enzimeket (amiláz, maltáz). 67 A nyál szerepe: •

A falat sikamlóssá tétele, a nyelés megkönnyítése • Szénhidrátok bontása • Nyálkahártya nedvesen tartása • A szájüreg öntisztulásának elősegítése A nyálelválasztás reflexfolyamat. Táplálkozási szünetben csekély mennyiségű, híg nyál termelődik A táplálkozás, de már a táplálék meglátása, illatának megérzése fokozza a nyálelválasztást A sűrű emésztőnyál a táplálék szájba kerülésekor és a rágás hatására termelődik A nyálelválasztás feltételes és feltétlen reflex is lehet. Nézz utána Pavlov ezzel kapcsolatos kísérleteinek! A fog A fogak a felső /maxilla/, és alsó állkapocsba /mandibula/ ágyazva találhatók. A fog / dens/ részei a fogkorona /corona dentis/, a fognyak /collum dentis/ és a foggyökér /radix dentis/. A fog részeit és felépítését az alábbi ábra szemlélteti A fogkoronát borító fogzománc szervezetünk legkeményebb szövete. A kellő keménység biztosításához

megfelelő mennyiségű fluorra van szükség melyet a szervezetbe különféle módón táplálékkal, ivóvízzel, tablettával juttathatunk be. Nézz utána különböző fogkrémek fluortartalmának! Gondolkozz miért nem mindegy, hogy melyik fogkrémet melyik életkorba n használjuk? 23. ábra 68 A fognyakat és gyökereket kívülről cement réteg borítja. Alatta található a dentinállomány, mely puhább szövet. A dentin alatt a korona területén üreg /cavum dentis/ található, mely elkeskenyedve a gyökérben gyökércsatornaként folytatódik A fog üregét pulpa tölti ki, mely kötőszövetet, ereket és idegeket tartalmaz Az erek és az idegek a gyökércsatornán keresztül lépnek a fog belsejébe. A gyermekeknek 20 tejfoguk van Az első fogakelőbujása6 hónapos kor körül történik és általában 2 éves korra mind a 20 megjelenik. (Az egyéni eltérések hónapokat is jelenthetnek.) A fogváltás 6 éves kor körül kezdődik, a maradó alsó hatos

fogak előbújásával Fogváltáskor a csontfaló sejtek a foggyökeret és a dentint lebontják, a megmaradó zománcsapka meglazul, a fog kihullik. A maradó fog a tejfog gyökerei között elhelyezkedő fogcsírából alakul ki. A felnőtt embernek 32 foga van Előfordul, hogy a 8-as fogak (bölcsesség fogak) nem vagy csak részben fejlődnek ki. Emésztés a szájüregben A fogak a táplálék megragadását, felaprítását és ör1ését végzik, melyek nyállal keveredve alakítják ki a falatot A szájüregben emésztés gyakorlatilag nem történik, az idő szűkössége miatt. A tápanyagok közül az egyszerű cukor képes felszívódni illetve alkohol és gyógyszerek. (sublingualis bevitel) TOROK A torok /faux/ a szájüreg hátsó szűk nyílása. Itt található a 2 szájpad mandula /tonsilla palatina/. A táplálék innen a garatba jut, melynek gégei szakaszában a levegő keresztezi a táplálék útját (aspiratio veszélye) NYELŐCSŐ A nyelőcső (oesophagus)

ujjnyi vastagságú izmos falú (tágulásra képes), nyálkahártyával bélelt kb. 25 cm hosszú cső A garat alsó részének folytatása A nyakon a légcső mögött helyezkedik el, a mellüregben halad lefelé, majd a rekeszizmon keresztül a hasüregbe jut, és a gyomorszájon /cardia/ át a gyomorba nyílik. A nyelőcsőnek 3 élettani szűkülete van: a gége gyűrűporca miatt, a légcső eloszlásánál, és a rekeszizmon való áthaladáskor. A nyelés reflexfolyamat melynek központja az agytörzsbe található. Akaratlagos és akarattól független fázisa van. Az inger a garatfal érintése A megemelkedő nyelvtest felemeli a lágy szájpadot, melyet saját izmai feszesen tartanak és megtörténik a zárás az orrüreg felé. A hátra és lefelé mozduló nyelvgyök és a közben megemelkedő gége közösen zárják a gégefedőt. A gége bemenet zárul, a garat izmok összehúzódnak, a táplálék a nyelőcsőbe kerül, melynek perisztaltikus mozgása továbbítja a

gyomorba. A nyelési reflex a magzati élet 7 hónapjában alakul ki Mivel a nyelési reflex a magzati élet utolsó két hónapjában alakul ki, így a koraszülöttek egy része még nem rendelkezik vele. Ezért ők csak szondán keresztül táplálhatók Eszméletlen állapotban, illetve agysérülések esetén is megszűnhet a nyelési reflex. Ilyen esetekben a beteg szájába TILOS bármit beletenni. Az emésztőrendszer felső szakaszához a szájüreg és képletei a torok és a nyelőcső tartozik. A szájüteg képletei: fogak, nyelv, nyálmirigyek A szájüregben mivel a táplálék rövid ideig tartozódik ott nincs emésztés. Bizonyos anyagok a nyelvről és a nyálkahártyáról felszívódnak. 69 AZ EMÉSZTŐRENDSZER KÖZÉPSŐ SZAKASZA A GYOMOR A gyomor /ventriculus v. gaster/ a tápcsatorna tágult szakasza Közvetlenül a rekeszizom alatt, nagyobb része a mediális vonaltól balra helyezkedik el. Érintkezik az elülső hasfallal, a rekeszszel, a léppel, a

bal vesével és mellékvesével, a hasnyálmiriggyel, a haránt vastagbéllel és májjal 24. ábra A gyomorfal szerkezete: (kívülről befelé haladva) o Savós hártya (hashártya zsigeri lemeze) o Kötőszövet o Simaizomszövet (hosszanti, körkörös, ferde lefutású) o Nyálkahártya alatti kötőszövet, melyben: erek, idegek, nyiroktüszők, mirigysejtek találhatók. o Hosszanti redőzött (tágulásra képes) nyálkahártya 70 25. ábra Részei: − Cardia –gyomorszáj- itt nyílik a nyelőcső a gyomorba (körkörös záróizom, mely érintésre nyílik!) − Fundus a cardia melletti felfelé öblösödés, ahol levegő is található / gyomorléghólyag − Corpus v. test − Kisgörbület és vele szemben a nagygörbület − Pylorus v. gyomorkapu (gyomorzár), mely a duodénum által – lúgos közegben – termelt enterogasztron hatására nyílik A gyomornedv A gyomornedvet a gyomor mirigyei termelik, melyek a fundus és a pylorus körül helyezkednek el.

Napi mennyisége 1-1,5 liter A fundus környéki mirigyek termelik o Sósavat, (H-iont, azaz protont bocsátanak ki, mely a cloriddal reakcióba lépve válik sósavvá). Ettől lesz a gyomornedv vegyhatása erősen savas (pH 1-1,5) o Enzimeket melyek a következők: o Fehérje bontás végző: pepszin (minden típusú fehérjét darabol) o Kimozin (csak a tejfehérjét –kazeint- bontja) o Lipáz (zsírbontó enzim, de a savas közeg miatt inaktív) o Apoerytheint Ez a B12 felszívódásához szükséges. (hiánya vészes vérszegénységet okoz) 71 Pylorus környéki mirigyek termelik: o Nyákot, mely tartalmaz mucint- cukrot és nagy molekulájú fehérje komplexet, mely bevonja és így védi a gyomor nyálkahártyáját az önemésztéstől. o Gasztrint, ami fehérje hatására termelődik és fokozza a fundus környéki sejtek működését A gyomornedv elválasztásának szabályozásában a vegetatív idegrendszer munkája alapvető jelentőségű. Paraszimpatikus hatásra

a gyomornedv termelés és a gyomor mozgásai fokozódnak, szimpatikus hatásra csökkennek. Emésztés a gyomorban A gyomorban történik a fehérje emésztése a pepszin segítségével savanyú közegben, melyet a sósav biztosít. A folyékony állagú tejfehérje viszonylag rövid ideig tartózkodna a gyomorban, s emésztéséhez nem lenne elegendő idő. A tejfehérjét kicsapó kimozin azonban túros csapadékot képez a kazeinből, így az már szilárd formában az emésztéshez elegendő ideig marad a gyomorban. A gyomorban szénhidrát, zsíremésztés nem történik, és felszívódás sincs (kivéve: az alkohol, bizonyos gyógyszerek, valamint mérgek). A gyomor jellegzetes perisztaltikus mozgását a gyomorfal 3 rétegű (hosszanti, ferde, körkörös) izomzata végzi, amely a táplálék keveréséhez, pépesítéséhez és a pylorus záróizmán keresztül a vékonybelekbe juttatásához szükséges. A tápanyagok emészthetőségük függvényében különböző ideig

tartózkodnak a gyomorba. Ez a könnyen emészthetők esetében 2-3 óra, de a nehezen emészthető tápanyagok esetében 8-10 óra is lehet. A savanyú vegyhatású gyomorban bizonyos gyógyszerek közömbösítődnek, illetve nyálkahártya károsító hatást fejtenek ki. Ezért ezeket a gyógyszereket kapszula vagy drazsé formájában juttatják a szervezetbe. Ezek a bevonó anyagok csak a bélrendszerben oldódnak, s így megfelelően hatást tudnak kifejteni. A VÉKONYBELEK A tápcsatorna leghosszabb része, 5-6 m. A hasüreg közepén található, kacsokba rendezett formában. A vastagbél keretszerűen fogja közre, és elölről a hashártya kettőzött lemeze (a nagy cseplesz) kötényszerűen borítja, védi. Vegyhatása enyhén lúgos (pH 8) 72 A vékonybél szakaszai 1. patkóbél (duodenum), amit nyombélnek is nevezünk, patkó alakú 30 cm hosszú bélszakasz. Felső vízszintes, leszálló, alsó vízszintes szakasza van A patkó homorulatában helyezkedik el a

hasnyálmirigy feji része A leszálló szakasz belső felszínén szemölcsszerű kiemelkedés található. Ez a papilla doudeni (Vater papilla) Itt nyílik a patkóbélbe a közös máj-epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csöve. 2. éhbél (jejunum) a vékonybél 2/5 része 3. csípőbél (ileum) a vékonybél a 3/5 része Nagy kanyarulatokat, kacsokat alkotva helyezkedik el. A két bél pontos határa nehezen állapítható meg Az utolsó ileumkacs a jobb csípőárokban található és a vakbéllel szájadzik be az alsó szakaszba A vékonybél falszerkezete A vékonybélben a tápcsatorna valamennyi rétege megtalálható. Nyálkahártyája körkörösen redőzött. A nyálkahártyán lévő kiemelkedések a bélbolyhok, amely a felszívódási terület növelését szolgálja. A boholy belsejében artéria, véna és nyirokér található A nyálkahártya hámja cuticuláris hengerhám. A cuticula sejthártyáján kesztyűujjszerű nyúlványok, mikrobolyhok találhatók,

melyek szintén a felszívó felületet növelik A nyálkahártya kötőszövetes rétegébe található Lieberkühn-mirigyek termelik a bélnedvet.Sintén a nyálkahártyába ágyazottan találunk nyiroktüszőket is, melyek lymphocytákat termelnek. Izomrétegét a kétrétegű simaizom alkotja, a külső hosszanti, a belső körkörös, amely a bélfal peristalticus mozgását biztosítja. A MÁJ 26. ábra 73 A máj /hepar/ hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt, bordáktól védetten helyezkedik el. Kb 1,5 kg tömegű, barnás-vörös szerv, mely két lebenyből áll. Jobb lebenye nagyobb, belenyúlik az epigastriumba, és a bal bordaív alá is. A két lebeny önálló anatómiai, funkcionális és patológiai egység. Ezért lehet valaki élő máj donor! A máj két lebenye önálló anatómiai és funkcionális és patológiai egység. Ezért az egyik lebeny a szervezet működésének romlása nélkül eltávolítható! Ennek köszönhetően lehet élő ember is

szervdonor Májnak két felszíne van. Bordai felszíne domború és a rekeszizommal érintkezik, és szalagokkal rögzül is hozzá. Zsigeri felszíne lefelé a hasi szervek felé néz Itt található a H–alakú barázda A barázda jobb oldali elülső részében az epehólyag: /vesica fellea/ jobb hátsó részében a véna cava inferior található. Vízszintes része a májkapu melyen belép be az artéria hepatica, és a véna portae, kilép a véna hepatica és a májvezeték /ductus hepaticus/. A máj szerkezete Felépítő alapegysége a májlebenyke. A lebenyke átmetszetben hatszögletű Közepén a véna centrális található, melytől sugárirányba, rendezett sorokba a májsejtek illetve kötőszövet és Kupfer sejtek (védő, fagocitáló sejtek) vannak. A májsejtek májsejtlemezeket képeznek Lemezek között egymással közlekedő tág sinusok helyezkednek el, melyek a véna centrálisba ömlenek Két-három egymással érintkező májsejt felszínén kis

barázda húzódik, melyek együttesen az önálló fallal nem rendelkező epekapillárisokat hozzák létre. Az epeutaknak májon belüli és májon kívüli szakaszuk van. A májon belüliek a fal nélküli epeutakkal kezdődnek és a fallal rendelkezőkkel folytatódnak. Az egyre nagyobb epeutak az epevezetékbe /ductus hepaticusba / ömlenek. Az epevezetékbe oldalról benyílik az epehólyag vezetéke /ductus cysticus/ Ezzel kialakul a közös máj-epevezeték /ductus choledochus/ és a duodenumba torkollik a Vater-féle papillánál. Máj feladata 1. Epetermelés 2. Epefesték /bilirubin/ termelés 3. Epesav termelés 4. Vérképzés: A magzati élet 2 – 8 hó között mindent a máj képezi az alakos elemeket is Extrauterin életben csak plazmafehérjét képez. (albumin, globulin, fibrinogén, protrombin) 74 5. Anyagcserében betöltött szerepe a) Szénhidrát esetében: • egyszerű cukrokból (fruktóz, galaktóz) szőlőcukor (glükóz) kialakítás •

felesleges szőlőcukorból, inzulin hatására: glycogent képez. • glycogenből - glukagon hatására- szőlőcukrot. • zsírból, fehérjéből - steroid hatására -cukrot készít b) Fehérje anyagcserében: • ammóniából karbamidot képez • 10-féle aminosavat egymásból felépít (amit nem tud felépíteni: esszenciális aminosav, pl. fenilalanin,) • szállító- és szabályozó aminokat épít fel (transamináz) c) Zsírok esetén: • zsírsavak egymásba alakítása • zsírból cukrot képez d) Vitaminok: • karotinból A vitamint állít elő • képes D vitamin átalakítására, melyet a vese aktív D3- á alakít • B vitamint és folsavat raktároz • K vitamin segítségével protrombint termel (véralvadáshoz szükséges! 6. Raktározás: a) b) c) d) vért tápanyagokat vitaminokat ásványi anyagokat 75 7. Méregtelenítés 27. ábra EPEHÓLYAG Az epehólyag /vesica fellea vagy cholecysta/ lúdtojás nagyságú

vékony falú tömlő, mely a máj alsó felszínén helyezkedik el. Emésztési szünetben itt tárolódik az epe HASNYÁLMIRIGY A hasnyálmirigy / pancreas/ hosszú, keskeny, egyenetlen felszínű mirigyes szerv. A feje a duodénum homorulatába illeszkedik, teste hosszan elnyúló, farki része a lépig ér. Szürkés rózsaszín, mirigyes állományán végig húzódik a hasnyálmirigy-vezeték, mely a Vater-féle papillánál torkollik a duodénumba. 76 Kettős elválasztású mirigy. „ Külső elválasztású, exogén része a hasnyálmirigynedvet termeli. Ez gyengén lúgos vegyhatású, vizet, ásványi sókat és enzimeket tartalmaz. Enzimjei a következők: Fehérje bontáshoz: tripszin Szénhidrát bontáshoz: alfa-amiláz Zsírbontáshoz: lipáz „ Belső elválasztású, endogén részét a mirigy állományában elszórtan elhelyezkedő a Langerhans szigetek adják. A Langerhans szigeteket három különböző típusú sejt építi fel, melyek eltérő

hormonokat termelnek. Hormonjai: Alfa sejtek: glucagon. Vércukorszint emelő Béta sejtek: inzulin. Vércukorszint csökkentő Gamma sejtek: somatostatin. Vércukorszint csökkentő 28. ábra 77 Emésztés a vékonybélben Gondolkodj! Milyen emésztési folyamat zajlik a szervezetben egy falat sonkás vajas zsemle elfogyasztásakor? A gyomoremésztés befejezése után a pylorus gyűrűs záróizma elernyed és a perisztaltikus mozgás a gyomortartalmat a vékonybélbe juttatja. A savanyú gyomor tartalom hatására a patkóbél hámsejtjeiben enterogasztron, szekretin, kolecisztokinin hormonok képződnek. Az enterogasztron leállítja a gyomor működését és perisztaltikáját és megindítja az inzulintermelést. Ezt a tevékenységet valamint a pancreasnedv termelését a szekretin serkenti. Kolecisztokinin hatására az epehólyag összehúzódik és a epe illetve a pancreasnedv termelése fokozódik. A vékonybélben a tápanyagok elemi építőköveikre hasadnak. „

A fehérjék a pancreas tripszinjének, valamint a vékonybél mirigyei által termelt peptidázok hatására aminosavakra bomlanak. „ A szénhidrátok a pancreas által termelt amiláz és a vékonybélben képződött maltáz, laktáz és szacharáz hatására egyszerű cukrokra bomlanak. „ A zsírok, a pankreas által termelt lipáz hatására zsírsavakra és glicerinre bomlanak. A normál zsíremésztéshez az epesavak nélkülözhetetlenek, mert emulgeálják a nagy zsírcseppeket, így felületük megnő, a lipáz több zsírt tud lebontani. „ A nukleinsavakat a nukleináz enzimek hasítják. A vékonybéltartalom a /chymus/ halványsárga színű, hígan folyó, tartalmazza a különböző mértékben bontott tápanyagokat. A tápanyag felszívódás főleg a vékonybélben történik meg. A felszívódott tápanyagok a bélbolyhok vénás rendszerén keresztül a véna portae rendszerbe és azon keresztül a májba jutnak. A zsírok 90%-a a bélbolyhok centrális

nyirokereibe szívódik fel és a ductus thoracicuson keresztül jut a vénás rendszerbe. A vékonybélbe perisztalticus és keverő mozgás figyelhető meg. A perisztalticus mozgás hatására a béltartalom a patkóbéltől a vékony illetve vastagbelek felé halad. A keverő mozgás biztosítja a béltartalomnak a bélnedvvel való összekeveredését. Az emésztőrendszer középső szakaszát a gyomor és a vékonybelek képezik. Fiziológiai szempont szerint ide soroljuk a májat, a hasnyálmirigyet és az epét is E szervek együttes működésének eredményeképpen az emésztőrendszer középső szakaszán megtörténik valamennyi tápanyag lebontása és felszívódása is. 78 AZ EMÉSZTŐRENDSZER ALSÓ SZAKASZA Az emberi vastagbél kb. 1,5 méter hosszúságú bélszakasz, mely keretszerűen vesz körbe a vékonybeleket. A vékonybelektől lényegesen tágabb, egyenetlenebb felszínű Részei: Vakbél, felszálló vastagbél, haránt vastagbél, leszálló vastagbél,

szigmabél, végbél. VAKBÉL A vakbél /cecum/ nevét alsó vakon végződő végéről kapta. A vastagbél 8-10 cm kezdeti szakasza, a jobb csípőárokban helyezkedik el. Alsó vak végtől néhány centiméterre nyílik bele az utolsó ileumkacs, ez az ileocecalis szájadék. Itt található a Bauhin-billentyű, mely megakadályozza a vastagbéltartalom visszajutását a vékonybelekbe Alsó részének közeléből kb ceruza vastagságú csökevényes bélrész indul ki, ez a féregnyúlvány /appendix vagy processus vermiformis/. Ez nyirokszerv, mely nagy tömegben tartalmaz nyiroksejteket A hasüreg mandulájának is nevezik A féregnyúlvány lumene közlekedik a cecum üregével, így baktériumok is kerülhetnek oda, melyek a bélszakasz gyulladását okozzák. Amit a laikusok vakbélgyulladásnak, illetve vakbél eltávolításnak említenek, az helyesen féregnyúlvány gyulladás! A VASTAGBÉL Részei: • felszálló vastagbél /colon ascendens/ a cecum folytatása

• haránt vastagbél / colon transversum/ • leszálló vastagbél / colon descendens/ • szigmabél / colon sigmoideum/ A vastagbél egyes részei görbülettel mennek át egymásba. A felszálló vastagbél a májig halad felfelé, majd 90O –os hajlattal húzódik a lépig. A léptől a hasüreg bal oldalán a bal csípőároknál a középvonal felé S alakban görbül. A vastagbél falszerkezete A vastagbél falában a tápcsatorna valamennyi rétege megtalálható. Nyálkahártyája cuticuláris hengerhám, mely jellegzetesen redőzött, bélbolyhokat nem tartalmaz. A nyálkahártyáján számos nyiroktüsző helyezkedik el. A hámréteg alatti mirigyekben nyákot termelő kehelysejtek helyezkednek el. A vastagbél simaizomzata két rétegben helyezkedik el A belső körkörösen futó egyenletes felszínű, a külső hosszanti egyenetlen felszínű. 79 29. ábra Emésztés a vastagbélben Mivel a tápanyagok lebontása és felszívódása a vékonybélben

befejeződik a colonban már nincs emésztés. Az vékonybélből átkerült emészthetetlen salakanyagok (celulóz) a coli baktérium segítségével erjedéses, rothadásos folyamaton mennek keresztül. Ez általában gázképződéssel is jár. A coli baktériumok megbetegedést nem okoznak, a normális bélműködéshez szükségesek és B12 illetve K vitamint is termel. A vastagbélen a salakanyagból víz és ionok gyógyszerek szívódnak fel, a béltartalom folyamatosan besűrűsödik. Így alakul ki a széklet, melynek jellegzetes színét a bilirubin bomlásterméke a szterkobilin adja A béltartalom továbbhaladását a szabálytalan időnként jelentkező bélmozgások biztosítják. VÉGBÉL Az emésztő csatorna utolsó kb. 15-18 cm szakasza a végbél /rectum/ Alsó részén tágulat látható (itt bélsárkő rakódhat le). A végbél falában két gyűrűs záróizom van A belső gyűrűs záróizom / musculus sphinter ani internus/ magasabban helyezkedik el.

Feltétlen gerincvelői reflexműködésű Központja a gerincvelő lumbosacralis (ágyéki-keresztcsonti) részén van Működése akaratunktól független. A külső gyűrűs záróizom / musculus sphinter ani externus/ közvetlenül a végbélnyílásnál található. Akarattól függő beidegzésű, ehhez kell a lumbosacralis rész felszálló pályájának kialakulása. 80 Ez az összeköttetést a 2-3. életév körül alakul ki Amennyiben az összeköttetést az agykéreg és a gerincvelő között bármilyen okból megszakad széklet ürítés szabályozásának képtelensége alakul ki. A végbélzáró izom felett a végbélnek érben gazdag területe van, melyben, ha az erek kitágulnak, aranyeres csomó /nodus haemorrhoidális/ alakul ki. A HASHÁRTYA A hashártya /peritoneum/ vékony savós hártya, melynek fali és zsigeri lemeze van. A fali lemez a hasfal belső felszínét valamint a rekesz hasüregi felszínét borítja. A zsigeri lemez a hasüregi szervek egy

részét borítja. A két lemez között üreg /cavum peritonei/ található A szerveket a hashártya zsigeri lemezéhez viszonyított helyzetük alapján a következő csoportokra osztható: • Hashártyán belüli /intraperitoneális/ szerv. Ezeket a hashártya zsigeri lemeze teljesen körülveszi, a szerv falának külső rétegét képezi pl. gyomor, máj, vékonybelek • Hashártyán kívüli /extraperitoneális/ szerv, melyet a hashártya zsigeri lemeze nem borít. A hashártyán kívüli szervek lehetnek hashártya mögöttiek /retroperitoneálisak/ pl. vese, hasnyálmirigy vagy hashártya alattiak /infraperitoneális/ pl. húgyhólyag A hashártya kettőzetei fontos képleteket hoznak létre. • Kis cseplesz /omentum minus/ a májról a gyomorhoz illetve e patkóbélhez húzódik. • Nagy cseplesz /omentum majus/, a gyomor nagygörbületéről lóg le és a beleket takarja. • Bélfodor /mesentérium/, a vékonybeleket rögzíti a hátsó hasfalhoz. • A

mesocolon a harántvastagbél és a szigmabél hashártyakettőzete. 81 FÜGGELÉK Az utolsó oldalon a kötelező, illetve javasolt szakirodalmat olvashatja, mely segíti Önt a tananyag megértésében, további elmélyítésében. Ajánlott irodalom DR. MÁNDI BARNABÁS (2006) ANATÓMIA-ÉLETTAN BUDAPEST: MEDICINA DR. DONÁTH TIBOR (2007) ANATÓMIA ÉLETTAN BUDAPEST: MEDICINA DR. DONÁTH TIBOR (2004) ANATÓMIAI ATLASZ BUDAPEST: MEDICINA TARSOLY EMIL (1999) FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA BUDAPEST: MEDICINA DR. ORMAI SÁNDOR (2005) ÉLETTAN-KÓRÉLETTAN BUDAPEST: SEMMELWEIS SOBOTTA (1994) AZ EMBER ANATÓMIÁJÁNAK ATLASZA I-II. KÖTET BUDAPEST: SEMMELWEIS 82