Földrajz | Középiskola » A szél keletkezése és a passzát-szélrendszer

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:121

Feltöltve:2010. október 15.

Méret:57 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu A szél keletkezése és a passzát-szélrendszer A szél keletkezése, földfelszín-alakító munkája A felszíni, egyenlőtlen felmelegedés következtében csereáramlás jön létre, amelyet szélnek nevezünk. A szelet irányával, sebességével, nyomásával jellemezhetjük Irányát (ahonnan fúj) világtájakkal (szélrózsa) vagy fokokkal adják meg: északi N (North) 360° v. 0°, keleti E (East) 90°, déli S (South) 180° és nyugati W (West) 270° A szél erősségét szélzászlóval, forgó szélkanállal, irányát és sebességét anemométerrel mérik. A szélerősség a szél sebességét jelenti, mértékegysége m/s vagy km/h, illetve a nemzetközi használatban csomó (1 csomó = 1 tengeri mérföld = 1,85 km). A szélerősség becslését a 17 fokozatú Beaufort-skála szerint végzik (tapasztalati skála). A szél nyomása, amely a sebesség négyzetével egyenesen arányos, a szélirányra merőleges 1 m2 felületre gyakorolt nyomóerő

Pa egységekben. A szél nyomására keletkeznek és maradnak fenn a tengeráramlások, a szél hajtja a szörfözőket, a vitorlásokat, a szélmotorokat stb. A szél a jövő egyik alternatív energiaforrása. A szél irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Corioliserő (tehetetlenségi-erő), amelyet eltérítő erőnek szokás nevezni. Ez az erő az északi félgömbön minden mozgó testet a mozgás irányába nézve jobb kéz felé térít ki, a déli félgömbön fordítva, tehát bal kéz felé. A szél a szárazföldi felszín arculatát jelentős mértékben képes megváltoztatni, alakítani (defláció), különösen a száraz éghajlatú területeken. Felszínformálása a sivatagban a legjelentősebb – homokformák Jól mutatja a szél, váltogató (szelektív) munkáját a tanúhegyek, ingókövek, kőgombák. A szél hozta létra a löszt is. A passzát-szélrendszer öve A szeleket a felszín egyenlőtlen felmelegedése

okozza (a meleg levegő felfelé áramlik, ezzel alacsonyabb nyomást hagyva maga mögött, ahova a légtömegek beáramlanak) A szelet jellemzi: Iránya (fokokban, vagy szélrózsával) Sebessége (m/s, Km/h, csomó) Nyomása (1 m2 felületre X Pa nyomást fejt ki) Beaufort-skálán becslik a szélerősséget – 17 fokú tapasztalati skála A szelek irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (északi félgömbön jobbra, a délin balra téríti ki repülő tárgyakat {ágyúgolyó}) A nagy földi légkörzés egy része a passzátszél rendszer A nagy földi légkörzés okai:  napsugárzás energiája és övezetes megoszlása  a Föld tengelykörüli forgása  súrlódás  magashegységek  a felszín hőgazdálkodása A nagy földi légkörzéshez tartoznak (részei): • Az egyenlítői keleti áramlás (a passzát légkörzés része) http://www.doksihu • • • • • A mérsékelt övi nyugati

áramlás A sarkvidéki keleti áramlás Monszunszelek Ciklonok és Anticiklonok A troposzféra magas rétegeiben uralkodó nyugati szelek és futóáramlások Az egyenlítő mentén alacsony, a 30. fok táján magas légnyomású terület öleli körül a Földet A két öv között alakult ki a passzát szélrendszer, amely az eltérítő erő következtében az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti irányból fúj a térítők felől az egyenlítő felé. Egyenletes sebességű és erejű, iránya is alig változik (a hajósok szerették kihasználni a felfedezések korában). Az egyenlítőnél a passzátszelek összeáramlanak és felszállnak, emiatt gyakori a szélcsend. A le- és felszálló ágak a Nap évi járásának megfelelően észak-déli irányban vándorolnak (a termikus egyenlítővel együtt), ez meghatározza az évszakokat is