Jogi ismeretek | Felsőoktatás » A közérdekű szereplők hírnév és becsületvédelme

http://www.doksihu A közérdekű szereplők hírnév és becsületvédelme A magánszféra védelme A jogi problémának a mai napig érezhető és a magyar joggyakorlatban is nyomon követhető Sulliván ügy az alapja. Az 1960-as évek közepén Sulliván Montgomery város rendőrfőnöke volt. A New York Times napilap egész oldalas, fizetett hirdetést közölt, amely az Alabama államhelyi Montgomeryben történt faji alapú visszaélések ellen tiltakozott. A hirdetés lényegét tekintve valós információkat tartalmazott, bizonyos nem jelentéktelen részleteiben pontatlan volt, ill. valótlanságot állított. A fekete diákok által a szegregáció miatt szervezett tiltakozás idején a rendőrség – a lap állításával ellentétben – nem vette körül az egyetemi csak biztosította. Az egyetemi ebédlőt, melyben csak fehérbőrű diákoknak szolgáltak fel ételt nem zárták rá a demonstráló fekete diákokra, hogy kiéheztessék őket, stb. A rendőrkapitány

rágalmazás miatt eljárást indított, melyet első és másodfokon meg is nyert. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság alapjaiban változtatta meg A hirdetés a rendőrfőnököt név szerint nem említette. A rendőrfőnök feketékkel szembeni intézkedése Alabama államban csak növelte népszerűségét. A lapból terjesztett 35 példánnyal a jelentékeny érdeksérelem nem biztos, hogy megvalósult. A korábbi ítéletekkel ellentétes legfelsőbb döntés a rágalmazási jog és a szólásszabadság intézményét új alapokra helyezte. A szabad szólást a bíróság szinte szentségi státuszra emelte. A közszereplők korlátozott személyiségvédelme nem törvényi alapon nyugszik Magyarországon sem, az Alkotmánybíróság 36/1994/VI.24 sz határozata az alap és erősen a Sullivan szabály befolyása alatt van. Az AB. határozat rendelkező része szerint a hatósági személy esetén az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes, az

ilyen tényre utaló kifejezés használata csak akkor büntethető, ha a közlés lényege valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert az adott állítás tárgyára – címzettjére tekintettel – az elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Az Alkotmánybíróság ezen határozatával beleírt a Btk-ba. A polgári jogi személyiség védelmével kapcsolatban csupán LB – határozatai állnak rendelkezésre. Ennek egyik megjelenési formája, hogy a véleménynyilvánítás tartalmában nem jogsértő, a vélemény tartalmát tekintve korlátozhatatlan. Lélektelen, arcátlan, áruló kifejezéseket a bíróság véleményként értékelt, de „ezt egy állat sem tenné a társával” kifejezés megütötte a jogsértést. ”Biznisz-értelmiségi párt holdudvaronc” – erőteljes, de nem gyalázkodó – véleménynyilvánítás, de nem jogsértő. A hírnév és becsületvédelem szabályainak érzékeny pontja a híresztelés. Ez

mástól származó információ továbbadását jelenti, mely ugyanolyan megítélés alá esik, mintha a közlő maga tenne hamis tényállítást. 2000-ben az Ésben megjelent: „a kialakult mai napig fennálló vélekedés”, mely szerint a Fidesz akkori vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg. A http://www.doksihu jogerős döntés indokolásának lényege, a cikk fő mondanivalója az az állítás, amelynek megfelelően a párt székházainak eladásával befolyt pénzösszeg a pártvezetőnek vagyonát gyarapította volna. Ez hírnevet sértő tényállítás, mely valóságának bizonyítottsága hiányában jogkövetkezmények levonására nem alkalmas. A magánszféra és a sajtó Lady Diana esete mutatja a kellőséget: Tipikus példája a modern híresség kénye-kedve szerint használta a sajtót, majd miután önként kínálta magát a bulvársajtó prédájául, már nem tudta elérni azt, hogy magánéletének egy

részét tiszteletben tartsák. 1992. LXVII tv a személyes adatok védelméről, az adatvédelem – adatkezelés – fogalma alá helyezi a kép és hangfelvétel készítését, így a magántitok, magánlakás védelme adatvédelem által is megvalósulhat. Több személlyel kapcsolatba hozható személyes adatokról a közzétételhez mindegyik érintettől külön-külön hozzájárulást kell kérni, saját adatairól mindenki csak maga hivatkozhat, csak maga rendelkezhet. Nyilvános adat: név, beosztás, munkahely, de illetmény nem. Fényképek A magyar gyakorlat nem bővelkedik olyan esetekben, amelyekben fényképek felhasználásának jogszerűségéről döntöttek. A BH1997578 eseti döntés azt állapította meg, hogy a magánszemély egy bizonyos mértékben lemond magánszférája védelméről, ha közéleti, nyilvános eseményen vesz részt – akár csak passzív szemlélőként. Képmásának visszaélésszerű nyilvánosságra hozatala azonban ekkor sem

megengedett, bár az őt a tömegből kiemelő, felismerhetővé tevő – de egyébként nem sérelmes – közzétételhez engedélye nem szükséges. A személyazonosság felfedése A személyazonosság felfedése több eltérő helyzetben is a magánszféra megsértéséhez vezethet. Balesetek, bűncselekmények áldozatainak nyomós érdekük fűződik kilétük titokban maradásához. A közösségbe való visszailleszkedést elősegítendő az adott személy múltban elkövetett bűncselekményei, illetve az azok miatt elszenvedett büntetés ténye is csak indokolt esetben tehetők közzé. Érdek fűződik a személyazonosság eltitkolásához a még lezáratlan bírósági eljárások esetében, akár tanúként, akár vádlottként szerepel az illető az eljárásban. Magyarországon a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény előírja, hogy „Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a

kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra” (60. § (1)) Ennek alapján az eljárás alatt álló személyek azonosításának kizárása vált a főszabállyá. Mindez persze ellentétben áll a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX 1) IM-BM együttes rendelettel, amely ugyan általános jelleggel kimondja, hogy az eljárásokról való tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság védelmét és az állampolgárok személyhez fűződő jogait” (3. § (1)), ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy „a tájékoztatás során a kiskorú személy családi neve – kivéve, ha súlyos bűncselekményt követett el – csak kezdőbetűvel jelölhető, képmása és hangfelvétele pedig – a Ptk. 80 § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül – csak olyan módon közölhetőm hogy a kiskorú ne legyen azonosítható” (3. § (4)) Utóbbi

szabályból a contrario az következne, hogy a nagykorúak, ill. a súlyos bűncselekményt elkövető kiskorúak azonosítása lehetséges lenne. http://www.doksihu A közszereplők joga a magánélet zavartalanságához: A jogszabályon alapuló bírói gyakorlat szerint a közhatalmat gyakorlók vagy politikai szereplést vállalók esetében a polgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez való joga elsőbbséget élvez a közszereplők olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek