Irodalom | Középiskola » Kölcsey Ferenc - A haza és az emberiség kérdése a Parainesisben

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:78

Feltöltve:2010. október 29.

Méret:56 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Kölcsey Ferenc - A haza és az emberiség kérdése a Parainesisben Kölcsey Ferenc irodalmunk egyik legrokonszenvesebb személyisége. Minden önösségtől mentes férfi, aki megtestesíti a reformkor összes nemes tulajdonságát anélkül, hogy a legkisebb engedményt is tenné céljai érdekében. 1790-ben született Középbirtokosi nemesi családból származott. Himlő következtében fél szemére megvakult Korán elveszti szüleit, s 12 éves korában teljesen árva lesz. Előnytelen külsejétől sokat szenved, hosszú évek telnek el, míg társkereső vágyait végképp legyőzi magában, és mint „homo politicus” a közért végzett nemes munkákban keresi élete értelmét. Zárkózott, minden idejét olvasásra fordítja Hamar megkedveli a latin és görög klasszikus írókat. A magyar irodalomban Csokonai és Kazinczy munkái ragadják meg a figyelmét. A debreceni református kollégiumot úgy hagyja el, hogy az antik holt nyelveken kívül

ír és olvas németül, franciául; műveltsége és olvasottsága európai színvonalú. Szemere Pállal való barátsága pótolja számára a családot, levelezésük igen szép férfi barátságot mutat. Jogvégzetsége révén kerül Szatmár megye szolgálatába Naplójában megfogalmazza a nemzetért felelősséget érző férfi minden kétségét is önmaga tehetségét és munkabírását illetően. Kölcsey kivételes emberi nagyságát, ragyogó példaképül szolgáló jellemtisztaságát ihletett szavakkal foglalta össze a kortárs Kossuth Lajos. Börtönében értesült a költő váratlan haláláról, s döbbenetét édesanyjához küldött levelében fejezte ki. Kölcsey Életművében három féle stílus ötvöződik: korai korszakában a szentimentalizmus, a klasszicizmus és a romantika. Kölcsey 1838-ban halt meg 1834-ben írta meg a Parainésist A parainesis görög eredetű szó, jelentése intés, intelem. Az intelem gesztusa hívta életre az egyik

legrégebbi irodalmi műfajt, mely általában egy olyan levél, beszéd vagy végrendelet, mely egy konkrét, megnevezett személyhez szóló intelmeket tartalmaz, és a megszerzett tapasztalatokat hagyományozza. Igen régi műfaj, nálunk a legelső ilyen munka: Szent István király intelmei fiához, Imre herceghez. Unokaöcséhez, Kálmánhoz intézi intelmeit. Kölcsey Kálmán Kölcsey Ferenc öccsének, Ádámnak a fia, aki korán árvaságra jutott, s neveléséről a költő gondoskodott. E nevelés nem volt eredménytelen, hiszen Kölcsey Kálmán honvédként harcolt az 1848-49-es szabadságharc idején, s Komárom ostromakor betegség következtében halt meg. Az alig 40 lapos könyvecske legfőbb tanítása, hogy az ember a közösségé, nem önmagáé. Az önmagában álló ember nem több a magányos vadállatnál, mely élete fenntartásáért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és érő csak társaságban fejlődik ki Csak akkor lehet boldog, ha önzetlenül

másoknak szenteli életét, a lélek harmóniáját ugyanis a cselekvésben lehet megtalálni. Történelemszemlélete nemzet és emberiség végtelen haladásának elképzelésére épül, s ennek rendeli alá az egyének életét. Saját életére visszatekintő vallomása után arra figyelmezteti ifjú olvasóját, hogy felnőtt korára sok csalódásban lesz része, de illúzió szertefoszlása ellenére se veszítse el szilárd meggyőződését az erényben. Még fiatalon hozzá kell szoktatnia magát az erény szeretetére és elsajátítására, hogy összeolvadjon a természetével és ezen a későbbiekben semmi ne változtathasson. Az erény egy óriási kincs és éppen ezért nehéz szert tenni rá. Inti unokaöccsét, hogy kerülje az alaptalanságot, mert az többnyire az erkölcsi süllyedésbe visz. A nyugalom és az önérzet a jámborság két elválaszthatatlan sajátossága. Ez a két dolog segít nemcsak tűrni, de méltósággal szenvedni is És ez nem

lealacsonyodni, hanem lélekben felemelkedni segít. A nyugalom és az önérzet tesz elég erőssé a sorssal való küzdéshez. Kölcsey ír még Kálmánnak arról, hogy lehet, hogy az ember önmagában még nem elég erős a cselekvéshez, viszont mint a sok vízcsepp, együtt http://www.doksihu hatalmas erőt képes az emberiség kifejteni. Ezért felszólítja a fiút arra, hogy legyen kész egyesülni. Beszél még az egyénről, hogy egyesek mennyire képlékenyek Csak utánozzák a tömeget és nincs is valódi egyéniségük. Elítéli továbbá azokat, akik a maguk szerencsétlenségük, rossz életük miatt gyűlölik a többi embert és az egész emberiséget. Fontos része az oktatásnak az, amikor Kölcsey arra szólítja fel unokaöccsét, hogy még keservei közt is szeretettel viseltessen az emberiséghez, melyben mióta világ a világ, az erény, a jó nem veszett kis teljesen. Még ha már nem is látja a célt, akkor is bízzon meg az emberekben. Lassan

elérkezik a mű arra a pontra, ahol Kölcsey kinyilvánítja az emberiség és a haza kapcsolatát. Ebben azt írja, hogy a hazáért s ne önmagáért fáradjon és így nem lesz oka panaszkodni. Aki a lelki erejét a hazának szenteli annak tettei előbb-utóbb sikerrel megkoronáztatnak és a siker felől az emberiség elismert haladása fogja biztosítani. A vers első parancsa: Imádd az istenséget! Csak a hit és Istennel való foglalkozás képes felemelni a szívet és megtisztítani azt a mindennapi életben ráragadt szennytől. Ezután érkezik el a mű a központi kérdéshez, a haza és az emberiség szeretetéhez. Szeretni az emberiséget minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele. Kölcsey az emberiséget háznépekre osztott nagyobb nemzetségeknek tekinti, melynek minden tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatunkra egyformán számot tart. De még ha akarnánk, sem tudnánk az egész emberiségen segíteni, mindenkinek jót tenni. Ez még a

legnagyobbaknak sem adathatik meg. A második felszólítása a műnek: Szeresd a hazát! Kölcsey unokaöccsét a közösség szolgálatára kívánja felkészíteni. Felkészíti unokaöccsét arra, hogy sok embert fog látni akik „szájukon hordozzák a szent nevet” és kik magasztalnak majd mindent, ami a hazával kapcsolatos és hálát mondanak az égnek, hogy magyaroknak születtek. Ezek közül viszont sok a képmutató ember, aki nem áldoznák fel önmagukat és kényelmüket egy lehetséges helyzetben. Pedig minden erény önáldozattal jár és minden áldozat kicsi azokhoz képest, amiket a hazáért kell tenni. Egész életünk a hazánkhoz kötődik, a ház ahol laktunk, a föld melynek terményeitől felcseperedtünk, a szülők, barátok, hitves. És éppen ezért ezeket mind fel kell tudni szentelni a hazáért, ha szükséges. Kölcsey leírja, hogy sok embert látott, akik égő házukba visszarohantak pár haszontalan tárgyért. És felteszi a kérdést, hogy

nem természetesebb-e mindezt egy egész nemzetnek a közös szülőföldért megtenni. Sajnálja továbbá, hogy ezt nagyon kevés ember látja így, és azt is, hogy mindenki csak magával törődik. Ritka az olyan ember, aki ezt megérti és így is tesz Legfőbb tanácsai a következők: Törekedjél ismeretekre! Akkoriban kezdett elterjedni a tudásra való igény. Egyre több ember kezdett el tanulni, művelődni és ezért a kor sok ismeretet kívánt. Kölcsey ezzel kapcsolatban a legrosszabbnak azt tekintette, hogy sok ember megelégedett pusztán a felszínes tények tudatával „címmel és színnel elégedjünk meg”. Buzdítja Kálmánt, hogy ismerkedjen a haza dolgaival, állásával, törvényeivel, s történelmével és azokkal a tudományokkal, amikkel mindig is sikerült a nemzetek kormányzása és boldogabbá tétele. Fontos még, hogy a nemzeti nyelvvel legyen tisztában. Ez elengedhetetlen, és majd ha ez megvan, akkor foglalkozhat majd a külföldi nyelvek

tanulásával is. Amennyiben a fiú írni szeretne majd, csak akkor tegye, ha ez szívből jön neki és nem a pénzért csinálja, mint oly sok korabeli ember. Ezek voltak a mű legfontosabb gondolatai, de nagyon érdemes elolvasni az egészet, mert írását és intelmeit a mai korra ugyanúgy ki lehet vetíteni, mint akkora. A Parainesis, „filozófiai végrendelete” átfogó pedagógiai munka, mely a demokratikus humanizmus, a hazafiúi közéleti erény, a haladás szellemi igényeinek aforizmatikus összegzője.