Gépészet | Anyagismeret » Általános anyagismeret tételesen kidolgozva

http://www.doksihu Általános anyagismeret tételesen kidolgozva 1. Ismertesse az anyagok tömegeloszlással kapcsolatos tulajdonságait! – Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség, porozitás, meghatározási módjuk. Sűrűség (ρ) [kg/m3]: a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üres és pórusmentes térfogatának (V) hányadosa (ρ=m/V). A szabályos alakú tömör anyagok (pl fémek) tömegét mérlegen, térfogatát a hosszmérés eszközeivel mérhetjük. A folyadékok sűrűségét aerométerrel vizsgáljuk A porózus anyagok térfogatát porított állapotban, piknométerben vagy Le Chatelier-Candlot készülékben mérhetjük. Testsűrűség (ρ t ) [kg/m3]: az anyag tömegének (m t ) és a pórusokkal együtt mért térfogatának (V t ) hányadosa (ρ t =m t /V t ). Tömör anyagok testsűrűsége megegyezik a sűrűségükkel A porózus anyagok testsűrűsége a pórusok mennyiségétől függ. Szabálytalan alakú próbatestek

testtérfogatát Archimedes mérlegen mérjük. Halmazsűrűség (ρ h ) [kg/m3]: Valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (m h ) és a belőle képzett halmaz térfogatának (V h ) hányadosa (ρ h =m h /V h ). Meghatározása 10 l-es szabványos mérőedényben, lazán beszórt állapotban. Tömörség (T): természetes állapotú kiszárított anyag vagy halmaz térfogategységében lévő anyag részaránya, azaz a testsűrűség vagy halmazsűrűség, és a sűrűség hányadosa. Testtömörség (T t =ρ t /ρ) Halmaztömörség (T h =ρ h /ρ). A teljesen tömör anyagok tömörsége 1, a porózus anyagok tömörsége a pórusok mennyiségétől függően 1-nél kisebb. Porozitás vagy lyukacsosság (p): egységnyi térfogatú kiszárított anyag vagy halmaz térfogategységében lévő pórusok mennyisége. A pórusok lehetnek nyitottak (kapilláris pórusok) és zártak (légpórusok) Testporozitás (p t =1-T t =1- ρ t /ρ). A halmazporozitásban (p h =1-T h =1- ρ h

/ρ) az anyagban lévő pórusok és a szemcsék közötti pórusok is benne vannak. A teljesen tömör anyagok porozitása 0, a porózus anyagoké a pórusok mennyiségétől függően 0-nál nagyobb és megközelítheti az 1-et. A gyakorlatban inkább a pórustartalmat használják, ami a porozitás %-ban kifejezett értéke. Egy anyagnál: p t %=(1-T t )·100, illetve egy halmaznál: p h %=(1-T h )·100. 2. Ismertesse az anyagok hidrotechnikai tulajdonságait! Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok pórusaiban lévő, vagy oda behatoló vízzel, illetve az anyag vízzel való érintkezésével kapcsolatos tulajdonságokat. Víztartalom: Porózus anyagok víztartalma az a vízmennyiség, amely abból 100-105 °C hőmérsékleten tömegállandóságig való szárítással eltávolítható. w=(m-msz )/msz ·100 (%) (m – az eredeti minta tömege [g]; m sz - a kiszárított minta tömege [g]) Vízfelvétel (vízfelvevő képesség): a porózus anyagú próbatest és a

víz közvetlen érintkezése által létrehozott, a vizsgálati feltételekhez (hőmérséklet, nyomás) tartozó maximális víztartalom. w f =m w m sz /m sz ·100 (%)(m w – a vízzel telített minta tömege [g]; m sz - a kiszárított minta tömege [g]) Nedvességfelvétel (szorpció) (w n ): a porózus anyagoknak az a tulajdonsága, hogy a levegőből vizet vesznek fel a kapillárisaikba, illetve onnan vizet adnak le. A vízfelvétel, i11 vízleadás mindaddig tart, amíg az egyensúlyi állapot be nem következik. Az egyensúlyi állapothoz tartozó nedvességfelvételt egyensúlyi nedvességtartalomnak nevezik. Ez az egyensúlyi állapot függ a levegő hőmérsékletétől és nedvességtartalmától, ezért mindig meg kell adni a hozzá tartozó hőmérsékletet és légnedvességet. Ugyanúgy határozzák meg, mint a víztartalmat. Vízfelszívás: a porózus anyagoknak az a tulajdonsága, hogy a vízzel közvetlenül érintkező részeiken a kapilláris hatások folytán

vizet képesek felszívni. pl talajvíz, csapóeső Nedvességvezetés: a folyékony halmazállapotú víz vándorlása a porózus építőanyagokban. Páradiffúzió: a víz vándorlása a porózus építőanyagban, gőz állapotban. A víz áthatolásával szembeni viselkedés: A porózus anyagok nyomás alatt a vizet vagy a folyadékokat többé-kevésbé áteresztik. Az áteresztés mértéke a pórustartalomtól, a pórusok milyenségétől, valamint a folyadék nyomásától és viszkozitásától függ. Vízáteresztés mértéke szerint: Vízhatlan, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. (pl fémek, üveg, egyes műanyagok, vízszigetelő anyagok) Vízzáró, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el tud párologni. Különlegesen vízzáró, ha az áteresztett víz mennyisége 24 óra alatt max 0,1 l/m2, http://www.doksihu vízzáró, ha max 0,2 l/m2, és

mérsékelten vízzáró, ha max 0,4 l/m2. Vízáteresztő, ha a víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik (pl. szűrőbeton) Fagyállóság: a porózus építőanyagoknak az a tulajdonsága, hogy a várható élettartamuk során a víz és fagy együttes hatására anyagtulajdonságaik lényegesen nem változnak meg. 3. Ismertesse a hőtechnikai anyagjellemzőket: hőtágulás, hővezetés, tűzállóság! A hő az anyagok legkisebb részecskéinek mozgási energiája. A hőmennyiség mértékegysége a kJ Hő okozta alakváltozás: Az anyag melegítéskor kitágul, lehűléskor összehúzódik. (Ez alól kivétel például a víz, amely fagyáskor terjed ki.) Valamely test vonalmenti fajlagos hosszváltozása 1 °C hőmérsékletváltozás hatására, az anyag lineáris hőtágulási együtthatója (α). A hosszváltozás a következő összefüggéssel fejezhető ki: Δl=α·l·Δt [mm], ahol 1 a test eredeti hossza [mm], Δt a

hőmérséklet-különbség [°C], α az anyag lineáris hőtágulási együtthatója [1/°C]. Az anyag térfogati hőtágulási együtthatója az egységnyi térfogatú anyag 1 °C hőmérsékletváltozás mellett bekövetkező térfogatváltozása. Lényegesen ritkábban használják Hővezetés: ebben az esetben a hő a szilárd anyagban részecskéről részecskére terjed, a melegebb részekről a hidegebbek felé. Tisztán vezetéssel terjed a hő általában a szilárd, tömör testben Az anyag hővezető képességét a hővezetési tényezővel (λ) jellemezzük. Tűzállóság: Az anyagoknak az a tulajdonsága, hogy a véletlen tűz hatására bekövetkező, vagy a rendeltetésszerű használattal járó magas hőmérsékletet rövidebb vagy hosszabb ideig, lényeges károsodások, (nagymértékű alakváltozás, szilárdságcsökkenés, külső megjelenés megváltozása) nélkül képesek elviselni. 4. Ismertesse a tömör és a porózus anyagok szakítóvizsgálatát és a

szakítóvizsgálattal meghatározható legfontosabb anyagjellemzőket! – A szakítódiagram alakja és nevezetes pontjai. A közvetett húzóvizsgálat Tömör anyagok szakítóvizsgálata: A húzóvizsgálat során a kör vagy derékszögű négyszög keresztmetszetű, egyszerű leszabással kialakított próbatestet szakítógépbe fogják be úgy, hogy az erő a próbapálca tengelyében központosan hasson. A szakítóvizsgálat során a terhelő erőt fokozatosan növelik addig, amíg a próbapálca el nem szakad. A terhelő erő és a hatására bekövetkező alakváltozás közötti összefüggést a feszültség-nyúlási diagramban ábrázolják, ahol az ordinátán a felületegységre vonatkoztatott terhelő erőt, más néven feszültséget, az abszcisszán pedig a hosszegységre jutó megnyúlást szokás ábrázolni. σ=F/A 0 [N/mm2], ahol az F [N] a terhelő erőt, az A 0 [mm2] pedig az eredeti keresztmetszetet jelöli. A szakítóvizsgálat során az alábbi

anyagjellemzőket határozzák meg: 1. Arányossági határ: A feszültség-fajlagos alakváltozás diagram kezdeti szakasza egyenes, azaz az alakváltozások arányosak a feszültségekkel. 2. Rugalmassági határ: az a legnagyobb feszültség, ameddig csak rugalmas alakváltozások következnek be, vagyis olyan alakváltozások, amelyek a terhelés megszüntetése után megszűnnek. 3. Folyáshatár (R eH , σ eH ): az a feszültség, amelynél a próbatest a feszültség növelése nélkül is tovább nyúlik. 4. Szakítószilárdság: Ha a próbapálcát a folyási határon túl tovább terhelik, akkor további feszültségnövekedés következik be, majd a próbapálca egy leggyengébb keresztmetszetében szűkülni, (kontrahálni) kezd és végül elszakad. A szakítószilárdság, vagy húzószilárdság az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad. Porózus anyagok húzóvizsgálata: A porózus anyagok

húzószilárdságát központos húzással, hajlítóvizsgálattal és hasítóvizsgálattal lehet meghatározni. A húzószilárdságot általában a megfogás helyén kiszélesített keresztmetszetű próbatesten vizsgálják. A próbatest középső szakasza állandó keresztmetszetű 5. Ismertesse a nyomószilárdság vizsgálatát! – A nyomószilárdság alakulását befolyásoló tényezők Nyomószilárdság: Szívós anyagoknak, mint pl. az acél, közel egyforma a húzó- és nyomószilárdságuk A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) azonban a legfontosabb mechanikai tulajdonsága a nyomószilárdság, amihez képest a húzószilárdság kicsi. Ezért ezeknél az anyagoknál főleg a nyomószilárdságot vizsgálják A nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, és hasábon. R ny =F max /A [N/mm2] , ahol az F [N] a központosan működő legnagyobb nyomóerő [kN], az A [mm2] pedig az erőre merőleges eredeti keresztmetszet. Azonos anyagból készített,

különböző próbatesteken meghatározott nyomószilárdságok nem lesznek azonosak, hanem a következő tényezőktől függően alakulnak: a próbatest alakja és méretei; a nyomólapok állapota; porózus anyagok esetén a pórusok vízzel telítettsége; a vizsgálógép gömbcsukló mérete. E tényezők hatása a törésmechanizmussal magyarázható, ami a következő: Nyomás hatására a próbatest az erő http://www.doksihu irányában összenyomódik, az erőre merőlegesen pedig kitágul, törésképük optimális esetben kettős gúla, vagy henger esetében kettős kúp lesz. 6. Ismertesse a dinamikus és a tartós vizsgálatokat! Dinamikus vizsgálatok: A dinamikus vizsgálatok célja, hogy a szerkezeti anyagokat különleges üzemi körülményeknek megfelelően vizsgálják meg. Általában az anyagok lökésszerű igénybevétel esetében jóval kisebb terhelő erő mellett mennek tönkre, mint statikus igénybevétel esetén. A statikus vizsgálatok bármelyik

fajtája dinamikusan is végrehajtható, így beszélhetünk ütőnyomó, ütőhúzó, ütőhajlitó stb. vizsgálatokról A dinamikus vizsgálatok értékelésére a törésre fordított ütőmunkát, illetve a fajlagos ütőmunkát használjuk, amelyet ütőszilárdságnak nevezünk. Az ütőszilárdság tehát az ütő-, ill lökő igénybevétellel szembeni ellenállás, vagyis az a munka, amely ahhoz szükséges, hogy a próbatestet ütéssel eltörje. Az ütővizsgálatok közül leggyakrabban a Charpy kalapácsos ütve-hajlító vizsgálatot használják. Tartós vizsgálatok: A tartós vizsgálatok feladata az, hogy segítségükkel meghatározzuk az anyagok tartós teher okozta szilárdsági tulajdonságait és alakváltozási jellemzőit. A tartós igénybevételt az jellemzi, hogy a teher lökésmentesen, fokozatosan ér el egy bizonyos értéket, s ez hosszú időn, éveken át működik. A tartós terhek hatására fellépő alakváltozási-feszültségi jellemzők időben

változó jellemzők, és ezeket reológiai jellemzőknek nevezzük. 7. Ismertesse a kúszást és a relaxációt! – diagramok A szerkezeti anyagaink nagy része olyan, hogy meghatározott, tartós terhelő feszültségek hatására időben növekvő alakváltozásokat, ún. tartós alakváltozásokat mutat, vagy pedig az állandó kényszerített alak változások hatására a bennük lévő eredeti feszültség időben bekövetkező csökkenése, ún. tartós feszültségváltozás jön létre. Az előbbi jelenséget kúszásnak, az utóbbit relaxációnak (ernyedésnek) nevezzük. A kúszás általános jellemzésére legjobb példa egy betonhasáb nyomóerővel való terhelése Relaxáció jön létre például a feszítőhuzalokban. A megfeszítés után a bennük lévő feszültség csökken Kúszás Relaxáció 8. Ismertesse az alakváltozások fajtáit és az építőanyagok csoportosítását az alakváltozási diagramjuk alapján! Az alakváltozások fajtái: Az

alakváltozásokat két nagy csoportra osztjuk: terheléstől függő és terheléstől független (hőtágulás, zsugorodás és duzzadás, kémiai reakciók okozta) alakváltozásokra. Az alakváltozások lehetnek megfordítható (reverzibilis) és megfordíthatatlan (irreverzibilis) folyamatok. Megfordítható alakváltozás a rugalmas alakváltozás, a hőtágulás, és a nedvességtartalom változására bekövetkező zsugorodás és duzzadás. Megfordíthatatlan alakváltozás a maradó alakváltozás és a kémiai reakciók következtében létrejövő alakváltozás. A terheléstől függő alakváltozások lehetnek pillanatnyi és időben lejátszódó alakváltozások. Az építőanyagok csoportosítása a σ-ε diagram alapján: Az σ-ε görbe jellege és a tehermentesítés, ill. ismételt terhelés hatására bekövetkező alakváltozások alapján az alábbi anyagcsoportokat különböztetjük meg: 1. rugalmas anyagok: azok az anyagokat, amelyek a tehermentesítés után

visszanyerik eredeti alakjukat, maradó alakváltozásuk gyakorlatilag nincs. Ilyen jellegűen viselkedik az öntöttvas és az edzett acél, amely csak igen kis alakváltozásra képes, (összesen néhány ‰) és törése rideg, rugalmassága lineárisnak http://www.doksihu tekinthető. Ugyancsak ide sorolható a kaucsuk és a gumi, amelynél a szakadást igen nagy alakváltozások előzik meg. A különböző igen nagy szilárdságú kőanyagok is ebbe a csoportba sorolhatók 2. Közel képlékeny anyagok σ-ε diagramja 1. Rugalmas anyagok σ-ε diagramja 2. képlékeny anyagok: azok az anyagokat, amelyek a tehermentesítés után nem nyerik vissza eredeti alakjukat. Ilyen anyag a valóságban nincs, de a felmelegített bitumen és néhány hézagzáró kitt megközelítőleg ilyen anyagnak tekinthető. 3. rugalmas-képlékeny anyagok: A fémek csak részben rugalmasak,a rugalmassági határ elérése után, a kristályok között nagyobb elcsúszások, átrendeződések

következnek be. Egyes acéloknál éles folyáshatár jelentkezik, más fémeknél határozott folyáshatár nincs, a képlékeny alakváltozások egyre nőnek egészen a törésig. Ezeket az anyagokat rugalmas-képlékeny anyagoknak nevezzük 4. rugalmas-viszkózus anyagok: azok az anyagok, alakváltozását részben rugalmas, részben pedig viszkózus anyagtulajdonság határozza meg. 3. Rugalmas-képlékeny anyagok σ-ε diagramja 4. Rugalmas-viszkózus anyagok σ-ε diagramja 9. Ismertesse a keménység és a kopásállóság meghatározását! A kopásállóság az anyagnak az a tulajdonsága, hogy meghatározott intenzitású, mechanikus koptatás hatására a térfogata nem csökken jelentősen. A kopás lehet egyenletes, vagy nem egyenletes Az egyenletes kopást a Bauschinger-Böhme-koptatógéppel modellezik. A gép forgó korongjai által létrejövő magasságcsökkenés, ill. térfogatcsökkenés a kopás mértéke A koptatás lehet száraz vagy vizes A nem egyenletes

kopás modellezésére használják a homokfúvásos vizsgálatot. Itt az egységnyi felületegységre vonatkozó kikoptatott anyag mennyisége [g] adja a kopás mértékét. 10. Mit értünk az anyagok időállóságán? Ismertesse a fagyállóság meghatározását! Időállóság: az anyagoknak azt a tulajdonságát értjük, hogy használati idejük, másszóval élettartamuk során az időjárási hatásoknak, környezeti ártalmaknak ellenállnak, használati értékük csak kis, még elfogadható mértékben csökken. Az időjárási hatások és környezeti ártalmak az alábbiak: a hőmérsékletváltozás és a napsugárzás hatása; a csapadék és a fagy hatása; az olvasztósók hatása; a levegőben lévő szennyező anyagok (széndioxid, kén, nitrogén, a savas esők, a különböző ipari füstgázok) hatása; a talaj-, és szennyvizekben lévő szennyező anyagok hatása; a por, a finom homok, a járművek abroncsainak koptató hatása; a tűz hatása; a baktériumok,

növényi (gombák, zuzmók, mohák) és állati (rovarok, rágcsálók) kártevők hatása. Fagyállóság meghatározása: A fagyállósági vizsgálat a ciklikusan ismétlődő fagyasztásból és vízben való olvasztásból áll. A fagyasztást levegőn vagy vízben végzik A fagyasztási vizsgálat vízzel való telítéssel kezdődik, majd 4 órás -20 ±3 C-os fagyasztó térben való tárolás következik. A fagyállóságot adott számú fagyasztási ciklusra a tömegveszteség alapján, roncsolásos vagy roncsolásmentes szilárdságvizsgálattal ítélik meg. http://www.doksihu 11. Ismertesse a tananyagban használt matematikai-statisztikai alapfogalmakat! – Gyakoriság, relatív gyakoriság, szórás, a normális eloszlás küszöbértékét. Gyakoriság (n i ): a sokaságban lévő, azonos tulajdonságú darabok száma. A gyakoriság megállapításához a mérési eredményeket növekvő sorrendbe írjuk, így az ún. rendezett mintához jutunk Nagyszámú minta

esetén a legkisebb és legnagyobb méréseredmény közötti tartományt egyenlő hosszúságú osztályra osztjuk fel. A méréseredmények mindegyikét besoroljuk a megfelelő osztályba Relatív gyakoriság (f i ): a gyakoriság és a próba darabszámának hányadosa. fi=ni/n Azt jelenti, hogy egy érték viszonylag milyen gyakran fordul elő egy próbában. Szórás (négyzetes középeltérés): a szórásnégyzet négyzetgyöke. E szerint a korrigált szórás - az építőiparban leggyakrabban használt szórás - a következő összefüggésből számolható: n s= ∑ (x − x ) i =1 2 i m n −1 Normális (Gauss) eloszlás: az a valószínűségi eloszlás, amelynek sűrűség görbéje a ábrán látható. Normális (Gauss) eloszlás Küszöbérték Küszöbérték: Az építőiparban az anyagok tulajdonságait jellemző eloszlások rendszerint nem normális eloszlások, de azzal megközelíthetők. A gyakorlatban az anyagvizsgálati eredményekből

(szilárdságokból) küszöbértéket (x K ) számítanak. Azaz azt az értéket, amelyik aláesés valószínűsége 5% x K =x m -t·s Az így kapott x K -nál kisebb eredmény már csak a tervezett mértékben, 5%-ban fordulhat elő. 12. Ismertesse a minőségellenőrzés folyamatát és a jellemző érték meghatározásának lehetőségeit! A minőségellenőrzéssel egy anyag, vagy termék műszaki előírásoknak (szabványoknak) való megfelelőségét igazoljuk. A minőség ellenőrzését végezheti a gyártó vagy egy külső, arra jogosult és elfogadott szerv A minőségellenőrzés folyamata az alábbi lépésekből áll: 1. szemrevételezés: az anyag vagy termék általános állapotának megfigyelése és rögzítése 2. próbavétel: A vizsgálatokat nem az összes terméken, hanem egy kisebb mennyiségen, a tételből vett próbán végzik. A tétel az azonos helyen, azonos alapanyagokból, azonos eljárással készített, azonos rendeltetésű termékek olyan

halmaza, amely szemrevételezéssel egynemű. A tétel nagyságát (darabszámát, mennyiségét) a szabványok írják elő. A próba a folyamatosan gyártott, vagy minőségellenőrzésre bocsátott termékek része, amelyet a tételből véletlen jellegűen választanak ki. A próba egyes elemei a próbatestek 3. vizsgálat: A vizsgálat olyan műszeres eljárás, amellyel a termék tulajdonságai megállapíthatók 4. értékelés: A próba több elemből áll és ugyanannyi a mérési eredmény Az eredmények értékelése során választjuk ki azt a mérőszámot, amely a minősítés alapjául szolgál. Ezt jellemző értéknek nevezzük A jellemző értéket rendszerint valamelyik matematikai statisztikai jellemző felhasználásával határozzuk meg (egyetlen megállapítás; átlag; legnagyobb vagy legkisebb egyedi vizsgálati eredmény; átlag és legkisebb egyedi érték; átlag és szórás; küszöbérték). 5. a megfelelőség kimutatása (minősítés): a jellemző

értéket a minősítési értékhez - a szabványokban előírt követelményértékhez - hasonlítják. Az anyag vagy termék megfelelőnek minősül, ha a szabványokban rögzített összes tulajdonságának a jellemző értékekkel való összehasonlítása alapján megfelelő. http://www.doksihu KÖTŐANYAGOK 1. Ismertesse az építési mésztermékeket, a termékek jelölését, az egyes termékek előállítását és felhasználási területét! A nem hidraulikus kötőanyagok csak levegőn képesek szilárdulni, ezért ezeket levegőn szilárduló kötőanyagoknak is nevezzük. A megszilárdult anyagot a víz oldja Ilyen kötőanyagok a mész is Az építési meszet mészkőből, vagy dolomitos mészkőből égetés útján állítják elő. Habarcsok készítésére használják fel őket. Darabos oltott mész (előállítása különböző rendszerű akna, vagy forgókemencében történik) ⇒ Hidraulikus mész: nagy anyag- és szilikátásvány tartalmú mészkövek

zsugorodási hőmérséklet alatti égetésével állítják elő. ► Őrölt hidraulikus mész ⇒ Keményen égetett mész ► Őrült keményen égetett mész ⇒ Lágyan és közepesen égetett mész ¬ Aprított mész ¬ Őrölt égetett mész ► Konzervált (hidrofób) mész: gyártásakor az őrlő berendezésbe víztaszító anyagot adagolnak, így megakadályozzák a levegő nedvességtartalmának a szemcsékbe való jutását. ► Őrölt karbonátos mész: mészkővel őrlik a darabos égetett meszet, ami az őrölhetőséget javítja. Az ilyen mésszel készült habarcsok képlékenysége jobb lesz ⇒ Oltott mészfajták (darabos égetett mész oltásával állítják elő, a felhasznált víz mennyisége szerint kétféle oltott meszet különböztetünk meg) ¬ Péppé oltott mész: Előállítása oltóládákban történik, a péppé oltott mész víztartalma 50-70% között változik. Az oltás módja és a hőmérséklet döntően befolyásolja a mészpép

képlékenységét. ¬ Porrá oltott mész: darabos égetett mészből, az oltódáshoz szükséges mennyiségű vízzel oltva nyernek, és az eljárás során finom por alakú, fehér színű termék keletkezik. 2. Ismertesse a darabos égetett mész tulajdonságait és a tulajdonságok vizsgálatát! Aktív CaO illetve Cao+Mg tartalom: Kémiai analízissel kell meghatározni. A minőségi jelben szereplő szám az aktív CaO+MgO tartalom minimális értéke, és így 85-ös, 75-ös és 65-ös darabos építési mészről beszélünk. Szennyező anyagok mennyisége: CO 2 és SO 3 tartalom Szaporaság: az 1 kg darabos égetett mészből nyert mészpép térfogatát értjük dm3-ben. A szaporaság az égetett mész kiadósságára utal. Oltási maradék: a mészpép 0,63 mm-es szitán fennmaradó része az égetett mész tömegéhez viszonyítva, %ban 3. Ismertesse a gipsz termékeket, a termékek jelölését, előállítását és legfontosabb felhasználási területeit! A nem

hidraulikus építési kötőanyagok csoportjába tartozó gipszet a természetben található gipszkőből, illetve anhidritből állítják elő. A gipszkő fajták általában a tengervízből származó üledékes kőzetek Két fajtája ismert: kálcium-szulfát-dihidrát, vagy gipszkő (CaSO 4 ·H 2 O) és a vízmentes kalcium-szulfát, vagy anhidrit (CaSO 4 ). A gipszkő kötőanyaggá való feldolgozása hőkezeléssel (égetéssel) történik Az anhidrithez finomőrlés közben aktiváló anyagokat adagolnak. Építési gipsz (félhidrátgipsz): gipszkövet 105-180 C hőmérsékleten égetik. Ez a gipsz gyorsan köt és gyorsan szilárdul. Esztrich gipsz: 600-1200 °C-os hőmérsékleten állítják elő. Ez a gipsz túlnyomórészt anhidritből áll Lassabban köt, mint az építési gipsz. Végszilárdsága nagy, amelyet azonban lassan ér el 28 napos min szilárdsága 30 N/mm. Márványgipsz: A félhidrátgipszet megőrölve, timsóval, boraxszal vagy más fémsóval

keverve, majd kb. 800 °C hőmérsékleten újra kiégetve nagyszilárdságú, nagytömörségű, ún. márványgipsz keletkezik, amelynek 7 napos nyomószilárdsága min. 30 N/mm2 Jól csiszolható, kiváló esztétikai megjelenésű, ezért műmárvány készítésére, belső díszítések céljaira használják fel. Gipszek jelölése: A gipszeket szilárdságuk, őrlési finomságuk és kötési idejük alapján különböztetjük meg. http://www.doksihu A gipszek felhasználási területei: Szerkezeti célokra (válaszfalelem, üreges gipszperlit elem, panelelem, térelem) sokféle változatban használják. Tűzvédelmi célokra, fémszerkezetek védelmére előre gyártott gipszelemeket használnak. Hő- és hangszigetelő elemeket pórusos gipszből vagy gipszperlitből állítják elő Gipszes habarcsokat, díszítő elemek, álmennyezeti elemek, idomok készítésére használják. Műmárványhoz esztrich gipszet használnak. 4. Ismertesse a gipsz legfontosabb

tulajdonságait és meghatározásukat! A vizsgálat céljára a véletlen mintavétel alapján 10-15 kg tömegű mintát kell venni. Őrlési finomság: a 0,2 mm-es szitán fennmaradt mennyiség tömege a kiszárított eredeti minta tömegéhez viszonyítva, százalékban. Eszerint a következő típusú gipszeket különböztetjük meg: A gipsz megnevezése Az őrlési finomság jele Szitamaradék a 0,2 mm-es szitán (%) Durva I < 30 Középfinom II < 15 Finom III <2 Kötési idő: Szabványos folyósságú pépen határozzák meg, Vicat-készülék segítségével. A kötési idő kezdete, akkor van, ha a Vicat-készülék tűje a kúpos kaucsuk gyűrűbe helyezett gipszpép aljáig első esetben nem süllyed le. A kötésnek vége, ha a tű már csak legfeljebb 1 mm mélyen süllyed a pépbe Az időtartamot a gipsz vízbeszórásának befejezésétől számítjuk. Ez alapján a következő típusú gipszeket különböztetjük meg: Kötési idő [perc] A gipsz megnevezése

A kötési idő jele kezdete vége Gyorsan kötő A >2 < 15 Közepesen kötő B >6 < 30 nincs Lassan kötő C > 20 szabványosítva Szilárdság: szabványos konzisztenciájú (és így szabványos folyósságú) pépből készített 4x4x16 cm méretű hasábokon kell meghatározni a víz hozzáadásától számított 2 óra múlva, lassan kötő(C) jelű gipsz esetén a kötés vége után 2 órával. A hasábon meghatározható a hajlító- és húzószilárdság, majd a próbatestek két-két darabján a nyomószilárdság. Eszerint a következő típusú gipszeket különböztetjük meg: Szilárdsági osztály Nyomószilárdság legalább [N/mm2] G-2 2 G-3 3 G-4 4 G-5 5 G-6 6 G-7 7 G-10 10 G-13 13 G-16 16 G-19 19 G-22 22 G-25 25 A gipsz duzzadva szilárdul, és kiszáradás közben zsugorodik. A kötés közbeni kevergetés a kristályszerkezetet roncsolja. http://www.doksihu 5. Ismertesse a gyengén hidraulikus kötőanyagokat! – Hidraulikus

cementkiegészítő anyagok A gyengén hidraulikus kötőanyagok csoportjába tartozó anyagok önmagukban nem használhatók kötőanyagként, de megfelelő aktiváló anyag adagolásával hidratációjuk és ezzel szilárdulásuk üteme gyorsítható. Az ebbe a csoportba tartozó anyagokat, cementkiegészítő anyagként alkalmazzák Eredet szerinti kétféle cementkiegészítő anyagokat különböztetünk meg: Természetben előforduló, ásványi eredetű: trasz: nemes vakolatokhoz, vízzáró betonokhoz; puccolán: nemes vakolatokhoz, vízzáró betonokhoz; szantorinföld; Mesterségesen előállított, leginkább ipari melléktermékek (hidraulikus cementkiegészítő anyagok): égetett márga: már nem gyártják; szénpernye: gázbetonokhoz, ill. útépítésben talajok stabilizálására, útalapok sovány betonjaihoz használják; granulált kohósalak; egyéb ipari melléktermékek hulladékanyagok (szilikapor): betonok tömörségét, vízzáróságát és a korróziós

hatásokkal szembeni ellenállását növeli 6. Ismertesse a cement előállítását és a klinkeralkotó ásványok legfontosabb tulajdonságait! Cement előállítása: A különböző portiandcementeket portlandcement és gipszkő, valamint különböző hidraulikus cementkiegészítő anyagok együttes őrlésével állítják elő. A cementgyártás főbb műveletei: 1. nyersanyag előkészítése; 2 klinkergyártás; 3 cementgyártás Klinkerásványok főbb tulajdonságai: 1. trikálcit szilikát, alit (C 3 S, 3CaO·SiO 2 ): a legfontosabb klinkerásvány, mennyisége ~50% Hatszögletű, szabálytalan alakú. Vízzel gyorsan reagál, és cement nagy kezdőszilárdságát adja Hidratációs hője közepes 2. dikálcium szilikát, belit (C 2 S, 2CaO·SiO 2 ): mennyisége ~30 % Szilárdulási üteme lassú, végszilárdsága nagy, alitéval azonos. Hidratációs hője kicsi 3. trikálcium-aluminát (C 3 A, 3CaO·Al 2 O 3 ): vízzel gyorsan reagál, a cementet gyorsan kötővé

teszi A gyors kötés megakadályozására teszik a cementbe a gipszkövet. A cement szulfátkorrózióra érzékennyé teszi Elősegíti a gyors szilárdulást. Mennyisége ~7-15%, szulfátálló cementekben ~6% alatt, vagy hiányzik Hidratációs hője nagy. 4. tetrakálcium-aluminát-ferrit (C 4 AF, 4CaO·Al 2 O 3 ·Fe 2 O 3 ): a legkissebb szilárdságú Lassan kötő, szulfátokkal szembeni ellenállása kedvező. Mennyisége ~7-15% Hidratációs hője közepes 7. Ismertesse a cement kötési és szilárdulási folyamatát! A vízzel összekevert cementet cementpépnek nevezzük. A keverővíz mennyisége egyrészt a kötés és szilárdulás folyamatához, másrészt a bedolgozáshoz szükséges vízből tevődik össze. A keverővíz és a cement tömegének aránya a vízcementtényező (v/c). Minél több a keverővíz, annál nagyobb a vízcementtényező, és annál könnyebben dolgozható be a cementpép. A cementpép, megkeverése után 2-3 óra múlva az igen bonyolult

fizikai-kémiai folyamatok hatására először elveszíti képlékenységét, majd szilárd állapotba megy át. A folyamat első szakaszát kötésnek nevezzük, (ez nagyjából addig tart, amíg a cementpép karcolható) ami után megindul a szilárdulás. A szilárdulás évekig tartó folyamat Az első, intenzív szakasza mintegy 1 hónapig tart, majd ezt követi az utószilárdulásnak nevezett további szakasz, (az elérhető szilárdság nagyrészt az utókezeléstől, a nedvesség utánpótlástól függ). A kötés és a szilárdulás tehát ugyanannak a folyamatnak a felhasználás szempontjai miatt megkülönböztetett első ill. második szakasza http://www.doksihu 8. Ismertesse a cement kötésidő, őrlési finomság és a térfogat-állandóság vizsgálatát! Kötési idő: Előírt fizikai jellemző, annak biztosítására, hogy a cementekkel készített betonok és habarcsok a szállítás és bedolgozás ideje alatt ne kössenek meg. A kötési időt szabványos

folyósságú pépen állapítják meg. Szabványos folyósságú a pép akkor, ha a Vicát készülék rúdja a minta aljától 5-7 mm-re áll meg A szabványos kötésidő kezdete 1 óránál nem lehet kevesebb, a kötésidő vége pedig 12 órán belüli legyen. A cement kötésének kezdete általában 2-3 óra, vége pedig 5-6 óra. A cement kötési idejét döntően befolyásolják az alábbi tényezők: hőmérséklet; őrlésfinomság; víz-cement tényező; a kötést és szilárdulást befolyásoló vegyszerek (kötéslassítók, kötés, és szilárdulás gyorsítók). Őrlési finomság (fajlagos felület) [m2/kg]: Blaine-készülékkel viszgálják. Cementjeink fajlagos felülete 300-350 m2/kg. A szemcse belseje nem vesz részt a szilárdulásban, de minél finomabbra van őrölve a cement, annál teljesebb mértékű a szemcsék részvétele a kötés és szilárdulás folyamatában. A túl finom őrlés túl költséges és növeli a cement vízigényét és ezáltal a

zsugorodását. (Utóbbin adalékszerekkel lehet segíteni). Térfogat-állandóság: Vízpróbával és főzőpróbával kell ellenőrizni. A cement akkor tekinthető térfogatállónak, ha a vizsgálat után sem repedés, sem egyéb elváltozás, görbülés nem észlelhető. Amennyiben a cement nem térfogatálló, akkor a repedések kialakulása szerint vagy zsugorodó, vagy duzzadó cementek különböztethetők meg. 9. Ismertesse a cement kötőerejének (szilárdságának) meghatározását! A cement kötőképességét, vagy másnéven kötőerejét képlékeny habarcsból készített 40×40×160 mm-es hasábok hajlító-, és nyomószilárdságával jellemezzük. A habarcs 1 tömegrész cementből, 0,5 tömegrész vízből és 3 tömegrész szabványos (3 frakcióból összekevert) homokból áll. A hasábokat szabványos gépsoron kell előállítani, meghatározott adagolással, keveréssel és tömörítéssel, illetve vízben való tárolással. A szilárdságot 3, 7 és

28 napos korban 3-3 hasábon kell meghatározni. Először a hajlítóvizsgálatot végezzük el, majd a próbatestek törés után keletkezett darabjain meghatározzuk a nyomószilárdságot. A hajlítószilárdság jellemző értékét 3 db hasáb vizsgálatából kapott eredmények számtani középértéke adja. Ha a három eredmény közül egy 15%-nál jobban eltér e három eredmény átlagától, akkor ezt az eredményt ki kell hagyni, és a másik kettő átlaga az eredmény. Ha két eredmény tér el 15% többel az átlagtól, a vizsgálat megismétlendő. A nyomószilárdság vizsgálat a hajlítószilárdság vizsgálata után kapott 6 db fél hasábon végezzük el. A nyomószilárdság jellemző értéke a 6 db vizsgálati eredmény átlaga. Ha kettőnél több eredmény tér el 10%nál többel, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni 10. Ismertesse a cementkő porozitását, zsugorodását és duzzadását! A cementkő porozitása A cementkőben háromféle pórus

különböztethető meg: - a gélpórusok, a cement és a keverővíz reakciójakor keletkező hidráttermékek közét tölti ki. - kapilláris pórusok a keverővíz elpárolgása után maradnak. Igen kis v/c tényező esetén nem marad kapilláris pórus, mivel az összes víz a cement és a víz reakciójára fordítódik. Átmérőjük 1-10 mikrométer. - légpórusok vagy a nem megfelelő tömörítés következtében keletkeznek, vagy légpórusképző adalékszer adagolásával szándékosan hozzuk létre őket. Átmérőjük 002-1 mm A cementkő porozitását a kapilláris pórusok és a légpórusok mennyisége határozza meg. Zsugorodás, duzzadás A cementkő zsugorodása két részfolyamatra bontható: - a cement kötése és szilárdulása közben végbemenő vegyi reakciók hatására bekövetkező kémiai zsugorodás. - a cementkő kapillárisaiból víz párolog el, azaz beáll az egyensúlyi nedvesség állapot a kapillárisvíz és a levegő nedvességtartalma

között. Ez egy fizikai folyamat, amelyet száradási zsugorodásnak nevezünk. Vízben tárolva a betont a kapillárisok vizet vesznek fel, a cementkő duzzad. http://www.doksihu A kémiai zsugorodás megfordíthatatlan folyamat, a fizikai megfordítható. A cementkő zsugorodásának mértékét az alábbi tényezők befolyásolják: - a cement, őrlési finomsága - a v/c tényező értéke - a környezet relatív nedvesség tartalma - a cementkő elkészítését követő nedvesen tartásának időtartama - adalékszerek adagolása 11. Ismertesse a hazai cementfajtákat! Nálunk az alábbi cementfajtákat állítják elő: - tiszta portlandcementek (pc) - kiegészítő anyagot (kohósalakot vagy pernyét) tartalmazó portlandcementek (kspc vagy ppc) - különleges cementek A tiszta portlandcementeket 96% portlandklinkerből, és 4% gipszből készítik. Az R jelű nagy kezdőszilárdságú cementeket az allittartalom növelésével, és a cement finomabbra őrlésével

állítják elő. A kiegészítő anyagot tartalmazó cementeket 10-20% pernyetartalommal, illetve 20-40-60% kohósalak tartalommal állítják elő. A 10 % pernye vagy 20% kohósalak tartalomnál nagyobb mennyiségű kiegészítőanyagot tartalmazó cementek szilárdulása lassúbb, utószilárdulása viszont kedvezőbb, és hőfejlődése kisebb, mint a tiszta portlandcementeké. Hideg időben körültekintően kell emiatt a tulajdonsága miatt alkalmazni Különleges cementek - a szulfátálló portlandcementek a betonok szulfátkorrózióval szembeni ellenállóképességét növeli. azbesztcement termékek gyártásához olyan klinkerből készül a portlandcement, amelynek kicsi a trikálcium-aluminát (C 3 A) tartalma. kis hőfejlesztésű portlandcementek kis trikálcium-aluminát tartalmú klinkerből és/vagy nagy kiegészítőanyag tartalommal készülnek. Ezek felhasználása általában nagy tömegű monolitikus betonszerkezeteknél szükséges (völgyzáró gátak, stb)

ahol közepes vagy nagy szilárdságú cementek alkalmazásakor túlzott hőfeszültségek léphetnek fel, amelyek repedéseket, és a szerkezet károsodását okozzák. 12. Ismertesse a cementek szállításának és tárolásának, valamit a vizsgálati minta vételének alapelveit! A cement szállítása, tárolása A cementet csomagolt formában (papír műanyag, zsákokban, ill. konténerekben) vagy ömlesztve (vasúti, vagy közúti tartálykocsikban) szállítják. A zsákok tartalma 50 plusz mínusz 1 kg. A zsákon fel kell tüntetni a cement minőségét, és nettó tömegét, a gyár nevét, valamint a csomagolás időpontját. A zsákos cementet nedvességtől védett helyen kell tárolni A bontatlan, ép zsákos cement 3 hónapig tárolható Konténeres szállítás eseten ezeket az adatokat a szállítólevélen kell feltüntetni! Az ömlesztett cementet silóban tárolják. (Tárolás max 6 hónap) Próbavétel a cement vizsgálataihoz A próbavétel a cement

csomagolási illetve szállítási módjához igazodik. A próba mennyiségét a szállítmány mennyisége határozza meg. Zsákolt cement esetén a szállítmány mennyiségtől függően a vizsgálathoz kiveendő zsákok számát, valamint a zsákonként kiveendő részpróbák tömegét. (pl 20 t zsákolt cement esetén 12 zsákból kell 3-3 kg-os összesen 36 kg-os mintát venni) Ömlesztett cement esetén előírják a próbavételre kijelölendő szállítóeszközök számát, valamint az egyes szállítóeszközökből kiveendő próbák tömegét.(pl 20 t ömlesztett cement esetén 3 járműből kell 10-10 kg-os mintát venni összesen 30 kg-ot.) A kivett próbákat többszöri átkeveréssel homogenizálják, majd 3 egyenlő részre osztják, és légmentes csomagban lezárva küldik vizsgálatra. A próbavételről jegyzőkönyvet kell készteni http://www.doksihu A BETON 1. Ismertesse a betonok jelölését, valamint csoportosítását az általános és különleges

tulajdonságok szerint! A betonok jelölése és osztályozása, az általános és különleges tulajdonságok szerint történik: Általános tulajdonságok: - a megszilárdult beton testsűrűsége - a megszilárdult beton nyomószilárdsága - az adalékanyag legnagyobb szemnagysága - a friss betonkeverék konzisztenciája A megszilárdult beton testsűrűsége alapján az alábbi csoportokat különböztetjük meg: A beton jele HC C LC A beton megnevezése Nehézbeton Beton Könnyűbeton A beton testsűrűsége 2700- kg/m3 2001-2500 kg/m3 600-2000 kg/m3 A 600 kg/m3 alattiak a hőszigetelő, nem teherbíró betonok. A betonok nyomószilárdsága alapján a következő betonosztályokat különbözetjük meg: A betonok jelölése a következőket jelenti: - a C jel azt jelenti, hogy a betont hengerszilárdság vizsgálatával minősítik. - a C jel ezen kívül azt is jelenti, hogy 2001-2500 kg/m3 testsűrűségű (közönséges) betonról van szó - a C jel melletti szám a 15

cm átmérőjű 30 cm magasságú hengerhez tartozó minősítési érték, ami az 5%-os alulmaradási valószínűséghez tartozó küszöbszilárdságot jelenti, N/mm2-ben. Új betonjel: C4, C6, C8, C10, stb Az adalékanyag legnagyobb szemnagyságát a betonok jelében fel kell tüntetni. A betonok konzisztenciája alapján a következő betonokat különböztetjük meg: Megnevezés Földnedves Kissé képlékeny Képlékeny Folyós Konzisztencia jele FN KK K F Példa: Beton C 16-24/KK MSZ 4719 C a beton jele 16 a nyomószilárdság 15 cm átmérőjű és 30 cm magasságú hengeren értendő, minősítési értéke N/mm2-ben 24 az adalékanyag legnagyobb szemnagysága mm-ben KK a konzisztencia, kissé képlékeny Teherbíró beton LC 1400-8-16/K MSZ 4719 Ahol LC a beton jele, és teherbíró könnyűbetont jelent 1400 a friss beton testsűrűsége, kg/m3 8 a nyomószilárdság minősítési értéke 16 az adalékanyag legnagyobb szemnagysága K a konzisztencia jele. Képlékeny

Különleges tulajdonságok A megszilárdult beton különleges tulajdonságai: http://www.doksihu - a vízzáróság a fagyállóság a kopásállóság a húzószilárdság egyéb különleges tulajdonságok adalékszer adagolása A vízzáróság alapján a következőket különböztetjük meg: A vízzárósági fokozat jele vz 2 vz 4 vz 6 vz 8 A víznyomás értéke 2 bar 4 bar 6 bar 8 bar A vízbehatolás értéke 40 mm A fagyállóság alapján: A fagyállósági fokozat jele Ciklusszám Minősítési érték Tömegveszteség Nyomószilárdság % Csökkenés, % legfeljebb legfeljebb f 25 25 f 50 50 5 25 f 150 150 A betonok jelében szereplő szám (25, 50 vagy 150) a kiállott fagyasztási ciklusok számát jelöli. Például egy f 50 fagyállósági osztályba tartozó beton, 50 fagyasztási ciklus után, legfeljebb 5% tömegveszteséget és legfeljebb 25% nyomószilárdság veszteséget szenvedhet. Kopásállósági osztályok Kopásállósági fokozat jele Gyengén

kopásálló, k36/50 Mérsékelten kopásálló, k28/42 Kopásálló, k20/32 Fokozottan kopásálló k12/20 Igen kopásálló k8/14 Különösen kopásálló k6/10 Száraz térfogat Vízes 3 Térfogat veszteség, cm legfeljebb 36 50 28 42 20 32 12 20 8 14 6 10 Például: k20/32, azt jelenti, hogy a próbatest száraz, ill. vizes koptatással lekoptatott rétegének vastagsága nem lehet nagyobb, mint 20, ill. 32 mm http://www.doksihu 2. Ismertesse a betonok adalékanyagait (közönséges, könnyű és nehéz adalékanyagok)! Zárójel ↓ - cement - adalékanyag Az adalékanyag tömör vagy porózus szerkezetű természetes vagy mesterséges anyagok halmaza, amelyet a betonban a megszilárdult kötőanyag köt össze. Eredetük szerint: - természetes - mesterséges A természetes adalékanyagok kőzetek természetes aprózódásából keletkeznek. (homokkavics) A mesterséges adalékanyagok lehetnek - ipari hulladékok (kazánsalak) - ipari hulladékból előállított anyagok

(kohóhabsalak) - természetes vagy mesterséges anyagokból ipari úton előállított anyagok (polisztirolgyöngy) Az adalékanyag fajtái: Megkülönböztetjük a betonok, nehézbetonok, könnyűbetonok adalékanyagait. A C jelű betonok adalékanyaga: ált. folyókból és bányákból kitermelt természetes aprózódású homokkavics, vagy zúzással előállított zúzottkő, zúzalék vagy zúzott homok. Homok jele H (4 mm-nél kisebb szemnagyság), kavics jele K (4 mm-nél nagyobb szemnagyság), homokoskavics jele HK. Az LC jelű betonok adalékanyagai: Vulkáni tufák, kazánsalak, téglazúzalék, kohóhabsalak, zsugorított könnyű adalékanyag (agloporit), pernyekavics, duzzasztott perlit, duzzasztott agyagkavics. Ezek sűrűsége 500-1000 kg/m3 A HC jelű betonok adalékanyagai: Barlit, magnetit, hematit, vas, limonit, bauxit, ezek mind nehéz durva adalékanyagok, sűrűségük igen nagy. 3. Ismertesse az adalékanyag szemszerkezeti jellemzőit, (D, m, folyamatos,

lépcsős, egyszemcsés szemmegoszlás) a szemmegoszlás minősítését és javítását! A szemmegoszlás a különböző méretű szemnagyságok aránya az adalékhalmazban. A szemmegoszlás vizsgálatára négyzetlyukú szitákból (1 mm alatti lyukbőség) ill. rostákból (1 mm fölötti) álló sorozatot alkalmaznak. A szabványos szita, ill. rostasorozat tagjai: -0,063-0,125-0,25-0,5-1-2-4-8-16-32-63-125 Felezők: 12-24-48-96 Finomsági modulus: A vizsgálat eredménye egyetlen számmal, a finomsági modulussal (m) is jellemezhető. A „m” a szemmegoszlási görbe feletti terület mérőszáma. Maximális szemnagyság d max = D, a szemmegoszlás fontos jellemzője. Értéke annak a legkisebb szabványos vagy felező szitának, amin legalább 5% anyag marad fenn. Értékének helyes megválasztása fontos Mindig a lehet legnagyobbra kell választani, de az előírásokat be kell tartani. D nem haladhatja meg: - a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 részét -

acélbetétek legkisebb távolságát - vízzáró betonszerkezetek legkisebb méretének ¼ részét - vízzáró vasbeton szerkezetben a 48 mm-t http://www.doksihu - feszített betonszerkezetben a 24 mm-t. A szemmegoszlási görbe jellege szerint: - folyamatos - lépcsős - egyszemcsés megoszlás Folyamatos szemmegoszlásúnak anyagot nevezik, amelyik a legnagyobb szemnagyságig minden szemnagyságot tartalmaz. Lépcsős szemmegoszlású az olyan adalékanyag, amelyből meghatározott szemcsoport hiányzik. Egyszemcsés az olyan anyag, amelyik csak egy meghatározott szemcsoportból áll. A szemmegoszlási görbe minősítése A szemmegoszlási görbe minősítését az ún. szemmegoszlási határgörbék segítségével végzik Az előírások a legnagyobb szemnagyság függvényében három határgörbét adnak meg, amelyekkel a közéjük eső szemmegoszlási görbéket I. vagy II osztályúnak lehet minősíteni A görbéken kívül eső szemmegoszlású adalékanyag

használhatatlan készítésre nem alkalmas. A szemmegoszlási görbe javítása Ha a „m” nem megfelelő, rendszerint túl kicsi, ami azt jelenti, hogy az adalékanyagban igen sok a homok, akkor a szemmegoszlást javítani kell. Ugyancsak javítani kell a szemmegoszlást, ha a szükséges méreten felüli szemeket tartalmaz. Javítása: - az eredeti szemmegoszlás javítása a szükséges adalékfrakcióval, rendszerint kaviccsal. - a szemmegoszlás javítása két részre – rendszerint homokra és kavicsra – bontással, és a két rész megfelelő arányú keverésével - a méreten felüli rész kirostálásával. 4. Ismertesse az adalékanyag szennyeződéseit, vizsgálatukat és hatásukat a betonra! Az adalékanyag szennyeződései csökkentik a beton szilárdságát, mert rontják a cementkő és az adalékszemcse közötti tapadást. Az adalékanyag szennyezői lehetnek: - szervetlenek (agyag, iszap, homokliszt) - szervesek (lomb, humusz) Az agyag, iszap és a homokliszt

mindig káros, ha nagy mennyiségben van jelen. Ugyanis nagy fajlagos felülete következtében növeli a beton víz- és cementigényét. Az agyag-iszap szemcsék meghatározásának legegyszerűbb, munkahelyen is elvégezhető módszere a térfogatos ülepítő vizsgálat. (1000 cm3 űrtartalmú üveghengerbe 500cm3-ig homok, 750 cm3-ig víz. Összerázzuk, 1 óra múlva ismét összerázzuk, majd 24 órát pihenni hagyjuk. Leolvassuk az eredményt) i = (V 1 /V 2 ) × 100 Minőségi osztályokat különböztetünk meg Minőségi osztály P Q R S Agyag-iszap tartalom i, térf.% ≤3 3-6 6-10 10-20 http://www.doksihu 5. Ismertesse az adalékanyag szemalakjával, felületi tulajdonságaival és szilárdságával kapcsolatos tudnivalókat! Az adalékanyag szemalakja és felülete Az adalékanyag szemcséinek alakját a szemtengelyek méreteinek arányával jellemezzük. Mind a kavics, mind pedig a zúzottkő szemalakjának minősítésére a vastagság (v) és a szélesség (s)

hányadosát kell használni, a következők szerint: - a szemcse zömök, ha: v/s > 0,5 a szemcse lemezes, ha: v/s ≤ 0,5 Továbbá a szemcse alakja lehet - gömbölyded - szögletes a szemcse felülete lehet - sima - érdes A beton készítése szempontjából a zömök, gömbölyded szemcsék a legkedvezőbbek. Ezekkel biztosítható ugyanis a legjobb bedolgozhatóság. Fajlagos felület Az adalékanyag fajlagos felülete a vízszükségletre jellemző érték. A benedvesítendő felület nagysága függ a szemnagyságtól és a szemalaktól. Minél kisebb az adalékanyag fajlagos felülete, annál kisebb a benedvesítendő felület, és így a bevonáshoz szükséges cement és vízigény. Az adalékanyag szilárdsága Az előírások csak a zúzottkövek szilárdsági követelményeit írják elő, (A,B,C,D kőzetfizikai csoportok). A folyami vagy bányából származó homokos kavics szilárdságát bármelyik szabványos szilárdságú beton előállítására alkalmasnak

tartják. 6. Ismertesse az adalékanyag szállításának, tárolásának és vizsgálati minta vételének alapelveit! Melyek a keverővízzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók? Az adalékanyag szállítása Az adalékanyagot csak olyan szállítóeszközben szabad szállítani, amelyikben nem szennyeződhet és idegen anyaggal nem keveredhet. (föld) Osztályozott anyagot csak frakciónként elkülönítve szabad szállítani. Próbavétel (mintavétel) Az adalékanyag vizsgálatának és a próbavételnek a következő céljai lehetnek: - ha építéshelyre minősített adalékanyag érkezik, akkor a termékszabványban rögzített tulajdonságok ellenőrzése - ha az építéshelyre érkező anyagot nem minősítették, akkor az adalékanyag minőségének meghatározása - betonösszetételben előírt tulajdonságok ellenőrzése (D, m, a-i, stb.) A próba vehető - szállítószalagról - uszályból - siló ürítőnyílásból - stb http://www.doksihu A keverővíz A

lakossági ivóvíz ellátására szolgáló vízvezetéki, kút, forrás, stb víz keverővíz céljára megfelel, kivéve ha gyógyvíz, ásványvíz, stb, vagy egyéb különleges, bár iható víz. Minden egyéb víznyerőhely vizének vizsgálatát a betonozási munkák megkezdése előtt kellő időben el kell végeztetni. Meg kell vizsgáltatni a vizet, ha: - kellemetlen szagú, színezett vagy zavaros - felrázva habzik vagy pezseg - ismeretlen eredetű - pH értéke kisebb, mint 6 vagy nagyobb, mint 9. 7. Ismertesse a beton- és habarcskiegészítő anyagok csoportjait és az egyes adalékszerek hatását! A betonokhoz és habarcsokhoz felhasználható kiegészítő anyagokat két fő csoportba soroljuk: - adalékszerek - felületi kezelőszerek Adalékszerek Adalékszereknek nevezzük a betonba kis mennyiségben bekevert olyan folyadék vagy por alakú készítményeket, amelyek a beton egyes tulajdonságait kedvezően befolyásolják. Megkülönböztetjük az adalékszerek -

főhatását: ezért adagolják, és mindig kedvező - mellékhatását: ami lehet kedvező, vagy kedvezőtlen is - járulékos hatását: ami mindig kedvezőtlen Az adalékszereket főhatásuk alapján a következő csoportokba soroljuk: - konzisztenciajavítók - késleltetők - kötés és szilárdulás gyorsítók - fagyásgátló szerek - légbuborékképzők - tömítőszerek - gázképzők, habképzők Konzisztenciajavítók: A képlékenyítők és a folyósítók. Képlékenyítők Hatása abban áll, hogy - azonos v/c tényező esetén a friss beton bedolgozhatósága javul - a vízmennyiség csökkentése mellett azonos bedolgozhatóságú betonkeverék nyerhető Folyósítók Nagy hatékonyságú képlékenyítők, amellyel 38-42 cm terülésű kiindulási beton 50-60 cm terülésű betonná válik. A folyósítók kémiai összetételüket tekintve általában műgyanta diszperziók. Késleltetőszerek: (kötéslassítók) A beton kötését 4-30 órával késleltetik, és

a korai szilárdulást lassítják. Kb 7 napos kor után azonban a szilárdság eléri, majd általában meghaladja az azonos összetételű, késleltetőszer nélküli beton szilárdságát. A kötéslassítók használatára a következő esetekben kerül sor: - a betont nagy távolságra kell szállítani - a betonozást néhány órára meg kell szakítani - nagy tömegű, hosszú időn át készített szerkezet kötése egy időben induljon meg Ilyen szer a „Retardol”. http://www.doksihu Szilárdulásgyorsítók Adagolásával a betonok korai szilárdsága erősen megnő. A későbbi szilárdságok azonban kisebbek, mint a szilárdulásgyorsító nélküli betonoké. Két csoport: - kloridtartalmú - kloridmentes Légpórusképző szerek: Akadályozzák a beton kapillárisainak vízzel való telítődését, ezáltal a beton fagyállóságát nagymértékben javítják. A friss betonban egyenletesen oszlik meg, és átlagosan 50 mikrométer átmérőjűek. Tömítőszerek A

vízzáróságot fokozó szerek szűkítik, ill. elzárják a kapilláris pórusokat Tömítőszerként használt anyagok a trasz, a szilikapor, és a Resolit. Gázképzők, habképzők Gázképzőket gázbeton előállításához használják. Rendszerint alumíniumpor A habképzőket habbetonok előállításához használják. Szerves anyagokat, vagy szintetikus anyagokat használnak hozzá. Felületi kezelőszerek Párazáró szerek: térburkoló betonok betonjának utókezelésére használják. Víztaszító szerek: a csapadéknak kitett felületek víztaszítóvá tételéhez használják Korróziógátló szerek: olyan felületkezelő anyagok, amelyek a beton gyenge savakkal, cukorral, olajokkal szembeni védelmét biztosítják, hosszabb rövidebb ideig. Felületi betonjavító szerek: Régi betonfelületek javításához, felületképző, bevonóanyagok. 8. Ismertesse a friss betonkeverék legfontosabb jellemzőit! A friss betonkeverék legfontosabb jellemzői: - keverési

arány - a konzisztencia - a stabilitás - az eltarthatóság A keverési arány A keverési arány az alkotók tömegeinek arány a cement tömegéhez viszonyítva: 1 : m v /m c : m a /m c A konzisztencia A betonkeverék mozgékonyságának, alakíthatóságának, bedolgozhatóságának, nedvességállapotának, egyszóval kezelhetőségének jellemzője. A konzisztenciát szabványos mérőeszközökkel lehet mérni, a roskadásmérő kúp, és a terülésvizsgálat segítségével. Stabilitás A beton stabilitásán vízmegtartóképességét és össztartóképességét értjük. Eltarthatóság Azt a keveréstől számított időtartamot kell érteni, amelynek elteltével a betonkeverék még kellő tömörségűre bedolgozható. Az eltarthatóságot a környezeti körülmények, elsősorban a hőmérséklet befolyásolja http://www.doksihu 9. Melyek a bedolgozott frissbeton legfontosabb jellemzői? A bedolgozott – azaz zsaluzatba betömörített – frissbeton legfontosabb

tulajdonságai: - a testsűrűség - a betonösszetétel - a péptelítettség mértéke - a levegőtartalom - a bedolgozási tényező - az állékonyság Testsűrűség Az egységnyi térfogatú frissbeton sűrűségét értjük kg/m3-ben. Betonösszetétel Egységnyi térfogatú bedolgozott frissbetonban lévő alkotóanyagok tömege. A betonösszetételben lévő víz és cement tömegének a hányadosát v/c (x) nevezzük. Van - tervezett - tényleges betonösszetétel. Péptelítettség mértéke A cementpéptartalaom a bedolgozott friss betonban a cement és a víz térfogatának összege. Ha a beton légpórusos, akkor a buborékok térfogata is beleszámít a péptartalomba. Levegőtartalom A levegőtartalom a frissbetonban lévő levegő térfogata literben kifejezve, vagy térfogat%-ban megadva. Pl a frissbeton levegőtartalma 15 liter vagy 1,5 %. A következők miatt alakul ki levegőtartalom: - ha a beton telítetlen légzárványok mindenképpen maradnak. - A

tömörítés nem megfelelő - Légpórusképzővel mesterségesen hozzuk létre a buborékokat. Bedolgozási tényező A beton előállításához felhasznált adalékfrakciók külön-külön mért halmaztérfogatai összegének, és a belőlük készített, bedolgozott frissbeton térfogatának a hányadosa. Állékonyság Összetartóképesség, ami lehetővé teszi a termékek bedolgozás utáni azonnali kizsaluzhatóságát. 10. Melyek a megszilárdult beton legfontosabb tulajdonságai? Ismertesse a beton, roncsolásos nyomószilárdság-vizsgálatát! A különböző próbatestek és vizsgálati körülmények hatását! A beton tömegével kapcsolatos tulajdonságok: A megszilárdult beton légszáraz testsűrűségén általában 28 napos korban mért testsűrűséget értik. A megszilárdult beton kiszárított testsűrűsége a szilárd alkotóanyagok tömegéből és a cement tömegére számított 20-22% vízből tevődik össze. A beton tömörsége a v/c tényezőtől,

az adalékanyag porozitásától, a bedolgozás mértékétől függ. A megszilárdult beton tömörsége általában 0,85-0,95 között változik. A beton nyomószilárdsága: A beton nyomószilárdsága függ a próbatestbe bedolgozott beton minőségétől, valamit a próbatest alakjától. A beton nyomószilárdsága meghatározható: - roncsolásos és - roncsolásmentes vizsgálattal. A beton nyomószilárdságának roncsolásos vizsgálata: A nyomószilárdságot előírt méretű és alakú próbatestek előírt módon végzett mechanikai vizsgálatával határozzák meg. A próbatestek lehetnek: http://www.doksihu - 28 napos, szabványos módon készített, kezelt és tárolt - kész szerkezetből kifúrt. A szabványos próbaest a 150 mm átmérőjű, 300 mm magasságú henger. A próbatestek alakjának és méretének hatása sok tényezőre vezethető vissza. - a nyomott felület és a próbatest térfogatának áranya - a próbatest méretének és az adalékanyag

maximális szemnagyságának aránya - a próbatest méretének és a vizsgáló gép gömbcsuklójának aránya. A próbatestek töréskor légszáraz állapotúak legyenek! A légszáraz állapotban végzett nyomószilárdsági vizsgálatok, 20-40 %-kal nagyobb eredményt adnak, mint vízzel telített állapotban. 11. Ismertesse a beton roncsolásmentes nyomószilárdság-vizsgálatait! A beton szilárdsága roncsolásmentes vizsgálatokkal is meghatározható. Két módszer terjedt el: - felületi keménységmérésen alapuló módszer (Schmidt-kalapács) - az akusztikai impulzus (ultrahang) terjedési sebességének mérésén alapuló módszer A Schmidt-kalapáccsal a felszínhez közeli, néhány mm vastag betonréteg tulajdonságait vizsgálják. Csak akkor szabad alkalmazni, ha: - a beton felszíne és tömege között nem várható számottevő minőségkülönbség - a vizsgálandó betontömeg kellően merev - a beton felülete légszáraz Az ultrahangos mérés eredményeit

a következők befolyásolják: - a szerkezeti elem mérete és alakja - acélbetétek mennyisége és helyzete - repedések, pórusok, légzárványok - nedvességtartalom A roncsolásmentes módszerek alkalmazási területei a következők: - a beton minőségegyenletességének vizsgálata - a betonszilárdság megállapítása - nyomószilárdság meghatározása - a meglévő szerkezet betonjának minősítésére 12. Melyek a beton szilárdságát befolyásoló tényezők? A cement minőségének és mennyiségének, az adalékanyag jellemzőinek hatása! A beton szilárdságát az alábbi tényezők befolyásolják: - az alapanyagok fajtája - a készítés módja - a környezeti körülmények A cement minőségének és mennyiségének hatása: Minél jobb a cement minősége, annál jobb lesz belőle a készített beton szilárdsága. Egy adott szilárdság eléréséhez a jobb minőségű cementből kevesebb, a rosszabb minőségű cementből több kell. Kis szilárdságú

betonhoz kis szilárdságú cement Nagy szilárdságú betonhoz nagy szilárdságú cement Adalékanyag hatása Ha az adalékanyag szemmegoszlása II. osztályú, akkor nagyobb a vízigénye és az adott szilárdság eléréséhez a szükséges cement mennyisége. Zsugorodása és kúszása nagy ennek a betonnak I. osztályú adalékanyaggal nagyobb betonszilárdság érhető el Azt az adalékanyag szemmegoszlást amelyik a legkisebb pépigényű és porozitású betont adja, ideális szemmegoszlásnak nevezik. http://www.doksihu 13. Ismertesse a szilárdság-vizcementtényező összefüggést! A v/c csökkenésekor a szilárdság nő. A betont avval a lehetséges legkevesebb vízmennyiséggel kell készíteni, amely lehetővé teszi a legnagyobb tömörséget adó bedolgozását az adott tömörítőeszközzel. A beton készítésének vízigénye 3 részből tevődik össze: - a cement vízigénye - az adalékanyag vízigénye - az adott konzisztencia vízigénye 14. Ismertesse a

beton korának és hőmérsékletének a betonszilárdság alakulására gyakorolt hatását! A hőmérséklet hatása a betonra Ha a környezeti hőmérséklet +10 °C alatti, akkor kötési és szilárdulási folyamat lelassul, fagypont körül pedig gyakorlatilag megáll. Meleg hatására a szilárdulás és a kötés felgyorsul, a végszilárdság azonban kisebb lesz. A végszilárdság annál nagyobb, minél kisebb hőmérsékleten szilárdul a beton. Tartós szilárdság Minden anyagnak, így a betonnak is tartós terhelés hatására kisebb a szilárdsága a statikus rövididejű vizsgálattal meghatározott szilárdságnál. A beton, tartós szilárdsága függ a terhelés időtartamától, valamint a megterhelés időpontjában mért szilárdság és a 28 napos szilárdság viszonyszámától. 15. Ismertesse a beton húzó-, hajlító- és hasítószilárdságát, a beton és a betonacél közötti kapcsolatot! A beton húzószilárdsága A próbatesteket úgy alakítják ki,

hogy azok a befogás környékén vastagabbak, mint a középső részén. Pfff ennyi volt erről. Hajlítóvizsgálat Legelterjedtebb módszer. Szabványos próbatestek: 200×200×700 mm, ill 150×150×600 mm testek Kétféle terhelési mód: - közepén egy erővel végzett, ún. középpontos - fesztáv harmadaiban működő, ún. harmadpontos Hasítószilárdság Betonhengerek élmenti terhelésével határozzák meg. Szabványos próbatestei megegyeznek a húzóéval Közelítőleg a beton hajlító-húzószilárdsága kétszer akkora, mint a tiszta húzószilárdság, és 1,5-ször akkora mint a hasítószilárdság. A beton és a betonacél közötti kapcsolat A vasbeton szerkezetek működésének egyik feltétele, hogy a beton és a benne elhelyezett betonacél együtt dolgozik. A beton és az acélbetét közötti tapadás a beton húzószilárdságával és alakváltozó képességével függ össze. A tapadást az alábbi tényezők befolyásolják: - beton tömörsége és

szilárdsága - adalékanyag felületének érdessége - acélbetétek felületi kialakítása 16. Ismertesse a beton hőtechnikai és hidrotechnikai tulajdonságait! Hidrotechnikai tulajdonságok A víztartalmat tömegállandóságig végzett szárítással kell meghatározni. A vízfelvételt általában fokozatos víztelítéssel, ritkábban 15 N/mm2 nyomás alatti telítéssel határozzák meg. A vízzáróság és vízáteresztés meghatározását hasáb vagy henger alakú próbatesten végzik. A vizsgálat folyamán meg kell állapítani, hogy a betonra előírt nyomásfokozaton a vízbehatolás mértéke a vastagság 1/3-ánál, azaz 40 mm-nél mélyebb-e. Hőtechnikai tulajdonságok Hőtágulás, A beton hőtágulását a lineáris hőtágulási együtthatóval veszik számításba. http://www.doksihu A hőmérséklet hatására a szerkezetben alakváltozások, ezek meggátlása esetén pedig feszültségek keletkeznek. Repedések megakadályozása érdekében diletációs

hézagokat iktatnak be. Hővezető képesség: Függ: - a beton testsűrűségétől - a beton pórustartalmától - a pórusok víztelítettségétől - a hőmérséklettől 17. Melyek a beton alakváltozási jellemzői? Ismertesse a beton zsugorodását, duzzadását és lassú alakváltozását! A környező levegő nedvességtartalmától és a tárolás körülményeitől függően a beton száradáskor zsugorodik, átnedvesedve duzzad. A folyamat nagy része megfordítható A beton zsugorodásának elsődleges oka a cementkő zsugorodása, tehát a zsugorodás mértéke a cementkő, azaz a cement- és víztartalomtól függ. Az adalékanyag akadályozza a cementkő zsugorodását, ezért a beton zsugorodása kisebb, mint a habarcsé, és a habarcs zsugorodása kisebb mint a cementkőé. A zsugorodás annál nagyobb, minél nagyobb a cementkő zsugorodása, minél nagyobb a cementtartalom, minél nagyobb a víz-cement tényező, minél kisebb a levegő relatív

légnedvesség-tartalma, illetve minél vékonyabb a próbatest. A kiszáradás a beton felületén kezdődik Azt az utókezelés, azaz a beton nedvesen tartása csökkenti. A hazai szabványok a zsugorodás végértékére 0,4-0,5‰-et adnak meg. A beton lassú alakváltozása vagy kúszása tartós terhelés hatására következik be. Tartós terhelést jelent a szerkezet saját tömege és a fölötte lévő szerkezet tömege. A beton teljes alakváltozása tartós terhelés hatására egy adott időpontban a következő részekből tevődik össze: - alakváltozás a terhelés pillanatában - zsugorodás - lassú alakváltozás vagy kúszás Nagysága ugyanazoktól a tényezőktől függ, mint a zsugorodásé, nevezetesen: - a beton összetételétől (cement- és víztartalmától) - a környező levegő relatív nedvességtartalmától, továbbá - a beton nyomószilárdságától a terhelés pillanatában és - a tartós terhelés nagyságától. (Az éppen telített betonnak a

legnagyobb a szilárdsága és a legkisebb a zsugorodása!) 18. Ismertesse a beton R-ε diagramját és rugalmassági modulusát! A beton R-ε diagramja a beton nyomószilárdságától függ. A fiatalkorú, illetve a kis szilárdságú betonnak igen nagy a képlékeny alakváltozási szakasza, és nagy a törési alakváltozása. Minél nagyobb a beton szilárdsága, annál hosszabb a rugalmas szakasz, nagyobb az E és annál kisebb a törési összenyomódás kb. 3‰. A beton rugalmassági modulusa fontos jellemző a szilárdságtani számításokhoz. A kezdeti rugalmassági modulus a feszültség-alakváltozási görbe kezdeti érintőjének az iránytangense. E 0 = R/ε el Ahol R – a feszültség ε el – a rugalmassági alakváltozás. A beton rugalmassági modulusa elsősorban a nyomószilárdságtól függ, 15000 és 50000 N/mm2 között változik. http://www.doksihu 19. Mit értünk a beton időállóságán? Ismertesse a fagy hatását a betonra! A beton időállósága

alatt azt értjük, hogy a tulajdonságait a szerkezet használati időtartama alatt megőrzi. Az időállóságot a következő külső környezeti hatások befolyásolják: - a tűz - a fagy és olvasztósók, - a levegő szén-dioxid-tartalma, - a korróziót okozó kémiai anyagok, - a beton felületén megtapadó szerves anyagok (mikroorganizmusok, algák, mohák, zuzmók). A fagy hatása azzal magyarázható, hogy a betonban lévő víz –1ºC körüli hőmérsékleten megfagy, és a jég térfogat-növekedésével létrejövő nyomás mikro repedéseket okoz. Minél több a betonban lévő víz és minél kisebb hőmérsékletre hűl le a beton, annál erősebb a fagy roncsoló hatása. A légpórus képző adalékszerek hatására képződött légbuborékok mintegy helyet adnak a jég kiterjedésének. Például az f50 fagyállósági osztályba sorolható fagyálló betonok légpórustartalma az adalékanyag maximális szemnagyságától függően változik, és D=16 mm

esetén 4-6 térfogatszázalék, D=32 mm esetén pedig 3-5 térfogatszázalék. A fagy betonra gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen korú a beton, amikor a fagy éri. Ha a kötés előtt fagy meg a beton, vagyis a fagy a betont legkésőbb 2-3 órás korban éri, akkor a megfagyott beton szilárdnak tűnik ugyan, de a szilárdságát csak a jég adja. A kiengedés után a betont nem szabad kizsaluzni, és a hőmérséklet emelkedésével a kötés és szilárdulás megindul. A beton a 28 napos szilárdságát így később éri el. Ha a beton kötés közben fagyott meg, ami kb. 3-6 órára tehető, akkor a fagy elmúltával sem lesz már a szilárdulása tökéletes, a betonon rendszerint repedések láthatók, és ez esetben csak a kivésett vagy kifúrt próbatestekkel lehet meggyőződni a tényleges szilárduláséról és szilárdságáról, ami rendszerint lényegesen elmarad a fagymentesen szilárduló betonétól. Ha a beton szilárdulás közben fagyott meg, vagyis

általában 6-8 órás kor után, akkor az egymás után bekövetkező fagyás és felolvadás rendszerint csak akkor tesz kárt a betonban, ha a szilárdsága 15 N/mm2 – nél kisebb volt az első megfagyás alakalmávalA fagyállóságot ciklikus fagyasztással kell vizsgálni. Az előírt fagyasztási számok: 15, 25, 50, 100 és 150 20. Ismertesse a tűz hatását a betonra, valamint a karbonátosodás hatását! Tűz hatására a beton komoly károsodásokat szenved. A hőmérséklet emelkedésével először a beton húzószilárdsága nagymértékben csökken. 450-500 ºC hőmérsékleten a beton húzószilárdságát gyakorlatilag teljesen elveszti, a nyomószilárdsága pedig mintegy a felére csökken. A teljes tönkremenetele általában 500 ºC felett következik be, ha kvarc adalékanyaggal és közönséges cementtel készítették. A beton karbonátosodása a levegőben lévő CO 2 -gáz következtében jön létre. Ezért a víz alatti beton nem karbonátosodik. A

cement hidratációja során keletkező Ca(OH) 2 a levegőben lévő szándioxid hatására kalcium-karbonáttá – CaCO 3 – alakul. A folyamat a beton külső felületétől befelé halad, és hatására a beton lúgossága csökken, mégpedig annál gyorsabban, minél porózusabb a beton. Így a beton pH-értéke az eredeti 12,6-ról 10-re vagy az alá is csökkenhet. Ennek hatására az acélbetétek korrózióvédelme csökken Az acélbetétek védett állapotban akkor maradnak, ha a karbonátosodási folyamat a tervezett élettartam alatt nem éri el az acélbetéteket. A karbonátosodásnak ugyanakkor vannak előnyös hatásai A karbonátosodott réteg nagyobb szilárdságú és nagyobb keménységű, ami növeli a felület kopási ellenállását. A karbonátosodási mélység kimutatására fenolftaleinindikátort használnak. Az elvágott betonkeresztmetszet nem karbonárosodott része lilásvörös színű lesz. 21. Ismertesse a beton korrózióját és korrózió elleni

védelmét! A beton korróziója alatt a külső vagy belső, kémiai, fizikai-kémiai, illetve biológiai hatásokra bekövetkező károsodását értjük. A belső betonkorrózió független a környezeti hatásoktól. Okozói: - a cement és az adalékanyag, azaz a cement alkáliatartalma (Na 2 O, K 2 O) és bizonyos adalékanyagok közti reakció (alkáli-adalék reakció) - az instabil cementkő átkristályosodása (pl. bauxitcement), - a cementkő és az adalékszerek (például kloridok) egymásra hatása. A külső betonkorrózió a betonra kívülről ható anyagok, elektromos áram vagy biológiai hatások okozta károsodás. A külső károsodás mértéke a beton alkotóitól, a beton szerkezetétől (tömörség, póruseloszlás stb.), az agresszív közegtől, hatásmódjától, intenzitásától és a környezeti tényezőktől (hőmérséklet stb) függ. http://www.doksihu A betonra kívülről ható anyagok által okozott korróziót kémiai korróziónak nevezik.

A korróziót okozó vegyületek hatása alapján négy korróziótípust különböztetnek meg: a lágyvizek és a sóoldatok, a savak és a lúgok, a szulfátok, valamint a szerves vegyületek által okozott korróziót. A sóoldatok közül a talajvizeinkben található magnéziumsók általában veszélyesek a betonra. A főleg ipari szennyvízben, trágyalében, műtrágyában, gázgyárakban előforduló ammóniumsók veszélyesebbek a magnéziumsóknál. A betont a szervetlen és szerves savak egyformán megtámadják és tönkreteszik. Betonkorróziót okozó leggyakoribb szervetlen savak: kénsav, sósav, salétromsav; szerves savak pedig az ecetsav, tejsav, hangyasav. Ugyancsak károsodást okoz a szénsav (H 2 CO 3 ), ami a szén-dioxid-gáz vizes oldata A lúgok korróziós hatása jóval kisebb mértékű, mint a savaké. A kis koncentrációjú lúgos oldatok nem károsak, csak az olyan erős lúgoldat ártalmas, mint például a tömény NaOH-oldat. A szulfátos

korrózió jelentős térfogat-növekedése roncsoló hatást fejt ki a már megszilárdult betonban. Az ipari szennyvízben főleg az ammónium-szulfát, (NH 4 ) 2 SO 4 ; a réz-szulfát CuSO 4 ; a cink-szulfát ZnSO 4 ; az alumínium-szulfát, AL 2 (SO 4 ) 3 és a vas-szulfát, FeSO 4 , Fe 2 (SO 4 ) 3 fordul elő. A szerves vegyületek közül a lenolaj, a ricinusolaj, a vaj, az állati zsírok hatnak károsan a betonra. Az ásványi olajok és zsírok, azaz a kenőzsírok, kenőolajak, petróleum csak akkor károsak, ha a beton porózus és ezáltal átitatják. A korrózió elleni védekezés módjai: Megkülönböztetjük a primer és szekunder védelmet. - A primer védelem a szerkezet készítéséhez kapcsolódik, és minden olyan összetételi, kiviteli és technológiai előírást tartalmaz, amely a korrózióállóságot növelheti. Primer védelem alkalmazása szükséges a gyengén agresszív környezetben. - A szekunder védelem lehetővé teszi a beton teljes

elzárását, elszigetelését a károsító agresszív környezettől. Közepesen és erősen agresszív környezetben szekunder védelem szükséges A beton korrózióállósága primer védelemmel az alábbiak betartásával valósítható meg: - a cementfajta megfelelő megválasztása (általában a kohósalak- és a pernyetartalmú cementek korrózióállósága jobb; szulfátkorrózió esetén S54 és S100 jelű cementet kell alkalmazni); - a betonszilárdság növelése, a porozitás csökkentése képlékenyítő szerekkel; - a beton vízzáróságának növelése; - a szerkezet vastagságának növelése; - a beton maximális légpórustartalmának előírása; - enyhén túltelített beton alkalmazása (jobb bedolgozhatóság, kis v/c, kis porozitás). A szekunder korrózióvédelem eljárásai: - vízhatlanságot nem biztosító felületi réteg kialakítása: felületkezelés, gázkezelés; - impregnálás; - vízhatlanságot biztosító védőréteg kialakítása

(festékbevonat, vastagbevonat, korrózióálló burkolat, hézagmentes burkolat). 22. Ismertesse a betonösszetétel meghatározását! A betonösszetétel az egységnyi térfogatú (1 m³) bedolgozott friss betonban lévő alkotóanyagok tömege. A betonösszetétel megadása pl. a következő: Cement 300 kg/ m³ CEM II/A-S 32,5 (350 kspc 20) Víz 1561 l/ m³ Adalékanyag, száraz 1950 kg/ m³ A friss beton készítési testsűrűsége: 2406 kg/ m³ A beton összetételének tervezése legegyszerűbben kész táblázatok segítségével valósítható meg. A táblázatok alapján meghatározott betonokat receptbetonoknak nevezik. Tervezett betonnak nevezik, amikor a beton összetételét a beton készítője a korábbi gyártási és minőségellenőrzési tapasztalatai alapján tervezi meg, vagy bevált betonösszetétel-tervezési módszert használ (pl. Matematikai egyenleteket.) Előírt betonösszetétel a rendelt betonok összetétele lehet. Meg kell adni az 1 m³ tömörített

beton cementtartalmát; a cement fajtáját és szilárdsági osztályát; a friss beton konzisztenciáját és/vagy v/c-jét; az adalékszer fajtáját és mennyiségét (ha van). A betonösszetételben lévő víz és cement tömegének a hányadosát vízcement tényezőnek (x) nevezzük! x= m v /m c vagy x= v/c http://www.doksihu A cementpéptartalom a cement és a víz térfogatának összege 1 m³ bedolgozott friss betonban. Ha a cementpép kevesebb, mint amennyi a szemek teljes bevonásához és a hézagok teljes kitöltéséhez szükséges, akkor a beton telítetlen, ha éppen elegendő, akkor telített, ha pedig a cementpép a szükségesnél több, akkor a beton túltelített. 23. Ismertesse a beton készítésének menetét, és a transzportbetonnal kapcsolatos tudnivalókat! A beton készítésének lépései: az alkotóanyagok adagolása, a beton keverése, munkahelyi vagy közúti szállítása, zsaluzatba töltése, tömörítése és utókezelése. Transzportbeton az

a betonkeverék, amelyet az építéshelyen kívül fekvő központi üzemből, (transzportbeton üzemből) szállítanak a betonozás helyére. A transzportbeton szállítására keverő gépkocsikat (mixerkocsi) és billenőteknős gépkocsikat használnak. Utóbbiakban földnedves konzisztenciájú betont, a mixerkocsikban pedig kissé képlékeny és képlékeny betont szállítanak. A mixerkocsik keverődobja keverő- és keverőfordulattal üzemeltethető. A keverő-fordulatszám < 6 fordulat/perc, és a keverék ülepedésének megakadályozására szolgál. A keverő-fordulatszám pedig általában 10-14 fordulat percenként, és a beton keverésénél, valamint ürítése előtti átkeverésnél alkalmazzák. Közlekedni csak lassú forgatással, azaz kavarójárattal szabad. A transzportbeton előnye a munkahelyi beton-előállítással szemben, hogy egyenletes minőségű és rövid idő alatt nagy tömegben előállítható. A transzportbeton előállítható az üzemben

felállított nagy teljesítményű keverőgépben, de mixerkocsis betonszállítás esetén a mixerkocsi keverődobjában is. Ha a betont a mixerkocsi dobjában keverik, akkor a keverődobnak a víz hozzáadása után legalább 70 fordulatot kell végeznie keverési fordulatszámmal, a szállítás előtt, a mixerkocsi álló helyzetében. Megérkezéskor, ürítés előtt a betont gyorsfordulattal át kell keverni. A transzportbeton szállítási ideje mixerkocsiban a hőmérséklettől függően 1-1,5 óra, billenőteknős gépkocsiban pedig 30-45 perc lehet. Ha a betont a megengedettnél hosszabb ideig szállították, és a szemrevételezés alapján a konzisztencia megváltozott, akkor a szállítmányt nem szabad felhasználni. A transzportbeton téli szállítása esetén a beton alapanyagai közül a vizet és az adalékanyagot úgy kell előmelegíteni, hogy a beton hőmérséklete az átadás helyén –3 ºC levegő-hőmérsékletig legalább +5 ºC legyen, ha pedig a

levegő-hőmérséklet –3 ºC-nál kisebb, akkor a beton hőmérséklete átadáskor legalább +10 ºC legyen. A beton alkotói közül először a vizet kell +70 ºC-ig felmelegíteni és az adalékanyaggal átkeverni, hogy a kavicsról az esetleges jeges részeket leolvassza. Utoljára kell a cementet hozzáadagolni, hogy elkerülhető legyen a meleg víz cementre káros hatása. Ha a víz felmelegítésével nem érhető el a szükséges hőmérséklet, akkor az adalékanyag előmelegítésére is szükség van. 24. Ismertesse a beton szilárdulás gyorsításának lehetőségeit! – hideg és hőszilárdítási eljárások A szilárdulás gyorsítók adagolásával a beton és habarcs korai szilárdsága erősen megnő. A későbbi szilárdságok azonban általában kisebbek, mint a szilárdulás gyorsító nélküli betoné- Egyes anyagok a kötést is gyorsítják, ezeket kötés- és szilárdulás gyorsítóknak nevezzük. A kötés- és szilárdulás gyorsítók

fagyásgátlóként is használhatók. Felhasználási lehetőségeik a következők: - a beton kezdeti szilárdulásának gyorsítása a kizsaluzhatóság gyorsítása céljából, - a helyszíni és előre gyártott beton simíthatóságának előbbi megkezdése, - téli betonozáskor a kezdeti szilárdulás gyorsítása és ezáltal a fagyveszély csökkentése. A szilárdulás gyorsítók két fő csoportba oszthatók: - kloridtartalmú és - kloridmentes szerekre. A kloridtartalmú szerek kedvezőtlen mellékhatása a beton zsugorodásának növekedése és az acélbetétek korróziója. A kloridos szilárdulás gyorsítók alkalmazás ezért tilos: - a feszített vasbeton szerkezetekben, - a korróziónak fokozottan (pl, gőz vagy nedvesség változó hatásának) kitett vasbeton szerkezetekben. Egyes országokban mindenféle kloridos szer használata tilos, még betonba is! http://www.doksihu 25. Hogyan kell hideg illetve meleg időben a betont készíteni? Hideg időben

készített beton: Hidegnek nevezzük azt az időjárást, amikor a környezeti levegő-hőmérséklet maximum három napon át legfeljebb +15ºC. A meteorológiai előrejelzés alapján kell meghatározni a várható környezeti hőmérsékletet a beton keverésének, bedolgozásának és a szilárdulás kezdeti szakaszának időtartamára, általában az első három napra. Az átlagos környezeti hőmérséklet és a minimális hőmérséklet várható értékei ún. hideglépcsőfokokat határoznak meg. Híd időjárás esetén az előírások hideglépcsőfoktól függő intézkedéseket írnak elő: - a beton szilárdsága megfagyás előtt lehetőleg érje el a kb 10-15 N/mm2 szilárdságot; - a nagyobb szilárdságú cementfajták felhasználása a kedvező, mert hőfejlesztésük és szilárdulási sebességük nagyobb; - a nagy kohósalak-, pernye- és trassztartalmú cement szilárdulása lassúbb, mint a portlandcementé, alkalmazását kerülni kell; - a beton

készítéséhez fagyásgátló, szilárdulás gyorsító adalékszerek használandók; - a víz-cement tényezőt minél kisebbre kell megválasztani; - az alkotóanyagokat (adalékanyagokat, cement, vizet, adalékszert), továbbá az acélbetéteket meg kell óvni a lehűléstől és a csapadéktól; - az adalékanyagot és a vizet fel kell melegíteni, hogy a friss betonkeverék hőmérséklete a szükséges értéket elérje; - az alkotóanyagok és a betonkeverék szállítóeszközeit hőszigeteléssel kell ellátni; - a beton bedolgozása előtt a zsaluzatot és az acélbetéteket fel kell melegíteni (pl. gőzbefúvatás); - a bedolgozott betont célszerű azonnal hőszigetelni; - a munkaterületet tartós, nagy hidegben célszerű körülburkolni; - célszerű felkészülni a bedolgozott beton utólagos melegítésére (gőzölés, kezelés meleg levegővel). 26. Melyek a különleges betonok és a különleges betonkészítési technológiák? – vízzáró beton! Vízzáró

beton: csövek, víztornyok, vízmedencék építéséhez használják. Tömör és repedésmentes betont kell készíteni, ami alacsony víz-cement tényezővel, jó szemmegoszlással, tömítő szerekkel, megfelelő tömörítéssel és hosszú utókezeléssel érhető el. Könnyűbetonnak a 2000 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű betont nevezik. A könnyűbetonnal szemben támasztott követelmények, illetve felhasználási területei szerint megkülönböztetnek: - teherhordó könnyűbetont, - teherhordó és hőszigetelő könnyűbetont, - hőszigetelő könnyűbetont. A könnyűbeton fajtáit a pórusképzés módszere szerint is szokás csoportosítani. Könnyűbeton Könnyű Szemcsehézagos Sejtbeton adalékanyagos beton beton (No fines) Gázbeton (pórusos Habbeton beton) A könnyű adalékanyagos könnyűbeton azáltal lesz könnyű, hogy könnyű adalékanyaggal készül. A felhasznált adalékanyag fajtája és tulajdonságai, elsősorban halmazsűrűsége és

önszilárdsága, meghatározzák a belőle előállítható beton szilárdságát és testsűrűségét. Pl. duzzasztott perlittel csak hőszigetelő beton; polisztirolgyöngy adalékanyaggal hőszigetelő, valamint hőszigetelő és kis szilárdságú teherhordó beton; duzzasztott agyagkaviccsal pedig akár nagy szilárdságú teherhordó, ill. teherhordó és hőszigetelő beton készíthető A szemcsehézagos könnyűbeton – egyszemcsés könnyűbeton, „no fines” beton – adalékanyaga természetes kőzetekből zúzott vagy könnyű adalékanyag, általában 8-16 mm-es szemnagysággal. A cementpép az adalékszemcséket csak az érintkezési pontokon ragasztja össze, a szemcsék közötti tér kitöltetlen marad. Az egyszemcsés beton nem hajlamos a szétosztályozódásra. Jól szállítható, és akár emeletmagas zsaluzatba tölthető a szétosztályozódás veszélye nélkül. A sejtbeton tulajdonképpen pórusos habarcs, mivel 4 mm fölötti adalékanyag-szemcséket

nem tartalmaz. A pórusképzés módja szerint megkülönböztetünk: - gázbetont és http://www.doksihu - habbetont. A gázbeton kötőanyaga cement és mész, adalékanyaga őrölt kvarchomok vagy pernye. Utóbbi esetben gázszilikátnak nevezik. Gázfejlesztő anyagként alumíniumport vagy alumíniumpasztát használnak, és a pórusokat a fejlődő hidrogéngáz hozza létre. A gázbeton készítésénél a képlékeny állapotú habarcsot a hozzákevert gázfejlesztő anyagot megkeleszti. A gázbetonból készített elemeket autoklávban, kb. 180 ºC hőmérsékleten és kb 1 N/mm2 (10 bar) nyomáson szilárdítják. Nálunk falazó elemeket, válaszfallapokat, hőszigetelő lapokat állítanak elő, 600-800 kg/m3 testsűrűséggel. Az elemeket erre a célra kifejlesztett habarcsba kell rakni. A kiváló hőszigetelő képességű elemeket fűrészelhetők, vághatók. Szekrények, polcok stb csak dűbelekkel erősíthetők föl az elkészült falra A habbetont az előre

előkészített habnak a cementpéphez vagy habarcshoz keverésével állítják elő. A habot habképző vegyszerek vizes oldatából készítik a hab mechanikus felverésével, sűrített levegővel vagy nagynyomású vízzel. A habbetont természetes úton szilárdítják A helyszínen készítik tetőszigetelésekhez, kis lejtésű tetőkhöz. Nehézbeton: Ott alkalmazzák, ahol a radioaktív anyagok felhasználása következtében keletkező sugárzási szintet az emberre nézve veszélytelen mértékűre kell csökkenteni, például atomerőműveknél. Nehéz adalékanyagból készítik. Például a paksi atomerőm betonjához hematit és acélsörét adalékanyagot használtak. Szálerősítéses beton: Az alkalmazott szálak különböző eredetűek lehetnek. Természetes eredetűek: állati szőrök, növényi szálak (szalma, szizál stb.), azbeszt A mesterségesen előállított szálak lehetnek szervetlen anyagúak: acél, szén, üveg, kerámia; szerves anyagúak:

viszkóz, nejlon, poliészter, akrill, polipropilén, poliamid, kevlár, aramid, teflon. A vágott szálakat betonba vagy homokbetonba (d max = 2 vagy 4 mm) keverhetik, vagy szórással hordják fel. Jelenleg leginkább műanyag szálakat, elsősorban polipropilénszálakat és acélszálakat használnak. Az alkalmazott műanyag szálakat mennyisége 1 m3 betonban általában 1 kg, ill. 1 m3 homokbetonban 5-10 kg. A szálak hossza 5-40 mm Az acélszálak mennyisége 25 kg 1 m3 betonhoz A szálak alkalmazásával a következő előnyök érhetők el: - nagy adagolásoknál nő a húzó- és a hajlítószilárdság, - nő az alakváltozó képesség (szívósság), - csökken az elemek repedésérzékenysége, - nő az ütésállóság és a kopással szembeni ellenállásKülföldön igen elterjedt az alkalmazása. A szálerősítéses betont az időjárásnak kitett szerkezetekben (útbeton, térbeton), a szálerősítéses homokbeton a vékony (2 cm vastagságú) elemek –

homlokzatburkolatok, erkélymellvédek – készítéséhez, a szálerősítéses habarcsot pedig vízzáró vakolatokhoz, továbbá sérült betonés kőszerkezetek javításához használják. Nálunk főleg ipari padlók készülnek acélszál adagolásával, illetve egyedi tervezésű, vékony elemek polipropilén szállal. A látszóbeton esztétikus megjelenésű, vakolatlan, nyers betonfelület, amely lehet: - a zsaluzat hű tükörképét adó betonfelület, - adalékmintás felület, - a sima betonfelület utólagos megmunkálásával (érdesítés, homokfúvás, szemcsés, rovátkolás) kialakított felület, - üvegszerűen megolvasztott betonfelület, - színes betonfelület. http://www.doksihu 27. Ismertesse a beton minőségellenőrzésének elveit! A beton vizsgálatának és minősítésének célja: megállapítani, hogy a tervező által előírt, az általános és különleges tulajdonságokra vonatkozó minőségi követelményeket a beépített és

megszilárdult beton tulajdonságai kielégítik-e. A beton minőségének ellenőrzését végezheti az előállító, ez az ún. saját vagy gyártásközi ellenőrzés (amennyiben rendelkezik a szükséges eszközökkel és felkészültséggel) és/vagy a gyártótól és a felhasználótól is független, megfelelő felkészültségű vizsgálólaboratórium. A minőség-ellenőrzés a következőkre terjed ki: - az alapanyagok ellenőrzése, - a friss betonkeverék ellenőrzése, - a friss betonkeverékből a beton, ill. a szerkezet előállításának helyén készített próbatestek ellenőrzése, - ha az előzők alapján nem állapítható meg a beton megfelelősége, a beépített, megszilárdult betonból kivett próbatestek ellenőrzése. A megfelelőség igazolásának rendszere a fenti ellenőrzések kombinációjából áll. A megfelelőség igazolásának lépései: - a tétel kijelölése, - a szemrevételezés, - a mintavétel (próbavétel), - a próba

előkészítése, ill. próbatestek készítése, - a vizsgálat, - az eredmények értékelése, - a minősítés. Az alapanyagok és a beton tulajdonságait tételenként kell ellenőrizni. Ugyanabba a tételbe csak azt a betonmennyiséget lehet besorolni, amelyen belül a vizsgált tulajdonság csak véletlenszerű ingadozást mutat. Az MSZ 4720 előírásai szerint a tételt úgy kell kijelölni, hogy abba legfeljebb az 1 hét alatt folyamatosan készített, azonos szilárdsági jelűnek tervezett, azonos módon beépített és utókezelt beton kerüljön. A tételbe tartozó beton maximális térfogatát a beton szilárdsága, annál kisebb betontérfogat képez egy tételt. Eszerint az egy tételbe tartozó betonkeverék összes térfogata nem lehet több: - C 10 vagy ennél kisebb szilárdságú beton esetén 500 m3-nél, - C 10-nél nagyobb, de legfeljebb C 20 szilárdsági jelű beton esetén 300 m3-nél, - C 20-nál nagyobb szilárdsági jelű beton esetén 200 m3-nél, -

Transzportbeton üzem esetén 1000 m3-nél. A szemrevételezés során a következőket kell megállapítani: - cement: szállítólevél, zsákfelirat alapján a jele, a gyártási ideje és helye, továbbá a zsákok épsége, a cement szemrevételezés általi megítélése; - adalékanyag: szállítólevél, gyártói nyilatkozat, származási hely, szemmel látható szennyezettség; - adalékszer: a gyártói nyilatkozat, az építőipari alkalmassági engedély vagy a jövőben az építőipari műszaki engedély, a gyári jelölés, a csomagolás épsége; - víz: származási hely, szag, zavarosság, szín; - friss betonkeverék: az egyenletessége, az alkotóanyagok homogén eloszlása, konzisztenciája; - bedolgozott próbatestek: alakja, felülete, tömörsége; - kizsaluzott szilárd beton: a fészek- és üregmentesség, a felületi hibák, a szín és színegyenletesség. A minták vizsgálatra való előkészítése, ill. a próbatest készítés felelősségteljes és

szakértelmet igénylő feladat, ugyanis a vizsgálatukkal kapott eredmények – néhány vizsgálati eredmény! – alapján ítélik meg, hogy az egész gyártott szerkezet megfelel-e az előírt paramétereknek. A vizsgálati eredmények értékelése matematikai statisztikai módszerekkel történik. Ennek során meg kell határozni a vizsgált tulajdonság jellemző értékét, majd össze kell hasonlítani az előírt minősítési értékkel. http://www.doksihu Habarcsok 1. Ismertesse a habarcsok csoportosítását és a habarcsok jelölésének elveit! A kötőanyagok szerint megkülönböztetünk: - mészhabarcsot, amelynek a kötőanyaga kizárólag mész (mészpép, porrá oltott mész vagy őrölt égetett mész formájában); - javított cementes mészhabarcsot, amelyet úgy nyernek, hogy a mészhabarcshoz a minőség javítása céljából cementet adagolnak kis mennyiségben (200 kg-nál kevesebb 32,5-es portlandcementet 1 m3 homokhoz); - cementhabarcsot, amelynek a

fő kötőanyaga cement; - meszes cementhabarcsot, amelyhez a jobb bedolgozhatóság biztosítására kis mennyiségű mészhidrátot vagy oltott meszet adnak; - gipszhabarcsot, amelynek a kötőanyaga elsősorban gipsz (legalább 200 kg mennyiségben 1 m3 homokhoz), kis mennyiségben meszet is tartalmaz; - gipszes mészhabarcsot, amelynek a fő kötőanyaga mész, és kis mennyiségű gipszet tartalmaz; - polimer (műanyag) habarcsot, amelynek a kötőanyaga csak polimer (általában epoxi- vagy poliésztergyanta, polivinilacetát vagy polimetil-metakrilát); - polimer cementhabarcsot, amelynek a kötőanyaga a cementen kívül kisebb mennyiségű polimert is tartalmaz; - egyéb kötőanyaggal készített habarcsot (pl. bitumenhabarcs, cementes bitumenhabarcs) A rendeltetése szerint lehet: - falazó habarcs, - vakolóhabarcs, - ágyazó habarcs, - felületképző habarcs, - vízzáró habarcs, - hőszigetelő habarcs, - sugárvédő habarcs, - kitöltő habarcs, - hőálló habarcs,

- kopásálló habarcs. A felhasználás módja szerint megkülönböztethető: - a helyszínen készített vizes habarcs és - a száraz habarcskeverék. A feldolgozás (felhordás) módja szerint beszélhetünk: - kézi felhordású habarcsról, - gépi felhordású: szórt (lőtt) és injektált habarcsról, - öntött (önterülő) habarcsról. A habarcs megnevezése és jelölése Alapvetőnek tekintett műszaki tulajdonságainak Neve a felhasznált terület szerint Betűjele megnevezése Falazó habarcs Hf A N/mm2-ben kifejezett 28 napos nyomószilárdság Felületképző habarcs Hs tízszerese Kitöltő habarcs Hp Belső vakolóhabarcs Hvb A N/mm2-ben kifejezett 28 napos tapadó szilárdság Külső vakolóhabarcs Hvh százszorosa Ágyazó habarcs Ha A szilárd habarcs W/(mK)-ben kifejezett hővezetési Hőszigetelő habarcs Hi tényezője alsó követelményértékének százszorosa A szilárd habarcs kg/m3-ben kifejezett testsűrűségének Sugárvédő habarcs Hr

követelményértéke A szilárd habarcs ºC-ban kifejezett tartós hőállóságának Hőálló habarcs Ht legnagyobb hőmérséklete A bar-ban kifejezett víznyomás tízszerese, amelyen a Vízzáró habarcs Hvz szilárd habarcsréteg vízzárónak minősül http://www.doksihu A Bőhme-féle nedves koptatási módszerrel mért, cm3-ben kifejezett térfogatcsökkenés A habarcs megnevezésének és jelölésének az alábbiakat kell tartalmaznia: - a habarcs nevét (falazó habarcs, belső vakoló habarcs, ágyazó habarcs stb.); - a habarcs felhasználási terült szerinti betűjelét és az alapvetőnek tekintett műszaki tulajdonság számjelét (fenti táblázat); - a habarcs kötőanyagának típusára vonatkozó betűjelét (pl. mészhabarcs: m, cementes mészhabarcs: mc, cementhabarcs: c, gipszhabarcs: g, polimer habarcs: p stb.); - a feldolgozási módra utaló betűjelet (kézi feldolgozású habarcs: ké, szórt (lőtt) habarcs: sz, injektált habarcs: in, öntött

habarcs: ön); - a vonatkozó szabvány jelét. Pl. egy hagyományos kéziszerszámokkal feldolgozott, 28 napod korban legalább 0,05 N/mm2 tapadó szilárdságú, köbméterenként legfeljebb 100 kg cementet és építési meszet tartalmazó habarcs megnevezése: Belső vakoló cementes mészhabarcs Hvb 5-mc-ké MSZ 16000/1. Kopásálló habarcs Hk 2. Ismertesse a habarcsok alapanyagait! A habarcsok alapanyagai: Kötőanyagok: A habarcsokhoz használható kötőanyagok az oltott mészpép, a porrá oltott mész, az őrölt égetett mész, a 350-es és a 250-es pernye és kohósalak tartalmú cementek, a cementhelyettesítő anyagok (trasz, pernye, granulált kohósalak) az építési gipsz, a polimerek, valamint egyéb anyagok (bitumen, bitumen emulzió, bentonit) Adalékanyagok: A habarcsok adalékanyaga általában 1, 2 vagy 4 mm maximális szemnagyságú folyami vagy bányahomok, zúzott homok, építési kőpor, kazánsalak, kohósalak, és pernye. A különleges habarcsok

közül a hőszigetelő habarcsok duzzasztott perlit, vagy polisztirol gyöngy adalékanyaggal, a sugárgátló habarcsok pedig baritzúzalékkal készülnek. Az adalékanyagokat szemmegoszlásuk szerint három minőségi osztályba soroljuk. Kvarchomok: Az I osztályú homokot vízzáró cementhabarcsok készítéséhez használják fel. Általában osztályozatlan anyagként nem áll rendelkezésre, csak osztályozott frakciókból állítható össze. II osztályú homokot falazó habarcsokhoz, simító cementhabarcsokhoz és homlokzati vakolóhabarcsokhoz alkalmaznak. III. osztályú homokot általában mészhabarcsokhoz használnak, ahol a jó kenhetőség biztosítására alkalmas a nagy finomrész tartalmú homok. Az I és II osztályú homok agyag-iszap tartalma legfeljebb 3 térf%, a III osztályú homoké pedig legfeljebb 8 térf.% lehet A fölös agyag-iszap tartalom mosassál eltávolítható, azonban ennek az a veszélye, hogy a homokban lévő finom szemcséket is

eltávolítják. A homok nem tartalmazhat szerves és szervetlen szennyeződéseket (földet, salakot, fadarabot, stb.) A kivirágzást előidéző sók mennyisége legfeljebb 0,5 tömeg % lehet. A zúzott homok: A kőzetek aprításakor keletkező zúzott homok szemnagyság szerinti jelölése a következő: jel megnevezés d max [mm] 0,00 kőliszt 0,09 0,0 kőliszt 0,25 0 kődara 1,0 I kőzúzalék 2,5 II kőzúzalék 4 III kőzúzalék 7,1 Építési kőpor: Általában mészkőből vagy dolomitból készül. Az épületek homlokzatának vakolásához használt, habarcs adalékanyaga. Szemmegoszlása folytonos legyen A kőporos fröccsköléshez 0-2 mm-es, a kőporos dörzsöléshez 0-4 mm-es anyagot használnak. Keverő víz: A habarcs készítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet szabad felhasználni. Nem lehet kellemetlen szagú; a pH értéke 6 és 9 között legyen. Klórion, szulfátion és cukor tartalma, ne haladja meg az előírt értéket. Adalékszerek: A habarcsokhoz

adagolható adalékszerek a betonokhoz adagolható, és ott ismertetett anyagokkal egyeznek meg. Konzisztenciajavító anyagok: a habarcsok képlékenységének, kenhetőségének, szivattyúzhatóságának a fokozására, ülepedési, szétosztályozódási hajlamának a csökkentésére használnak. Fagyálló és szilárdulásgyorsító anyagok: főleg hideg időben adagolnak a habarcsokhoz. Klorid tartalmú anyagok használata esetén acélkorrózió és kivirágzás veszélye áll fenn. http://www.doksihu Tömítőszerek: Vízzáró habarcsok készítésénél alkalmazzák őket. Trasz, pernye, bentonit, vagy vegyszerek használhatók. Az utóbbi időben megkezdődött a szilikapor (ferro-szilicium szállópor) tömítő és szilárdságnövelő anyagként való alkalmazása. Műanyag diszperziókat: a habarcsok rugalmasságának, tapadó-képességének, húzószilárdságának, továbbá korrózióállóságának a növelésére használják. 3. Melyek a friss és a

megszilárdult habarcs tulajdonságai? A friss habarcsok tulajdonságai: Bedolgozhatóság: a teríthetőségét, kenhetőségét, szállíthatóságát, szivattyúzhatóságát értik. A habarcs konzisztenciáját a felhasználási terület és a bedolgozási mód függvényében kell megválasztani. A konzisztencia vizsgálathoz kúpsüllyedést vagy terülésviszgálatot kell végezni. Vízmegtartó képesség: a bedolgozás befejezéséig a megfelelő felhordhatósághoz és kenhetőséghez szükséges vizet ülepedés (vérzés) nélkül megtartja, a bedolgozás, felhordás után viszont az alap vízelszívó képességének megfelelően elereszti. A vízmegtartóképesség növelésére cement, mész, trasz, puccolán, szilikapor és bentonit használható. Szétkeveredési hajlam: az a tulajdonság, hogy a megkevert habarcs homogenitása a bedolgozásig eltelt idő alatt megszűnik. Az adalékanyag szemcsék a kötőanyagtól és a víztől különválnak, lesüllyednek, (pld

homokszemcsék) vagy éppen ellenkezőleg, felúsznak a keverék tetejére (pld perlit szemcsék). Testsűrűség Levegőtartalom Tapadóképesség: a falazatra felhordva, azon rajtamaradnak Ülepedés: a habarcs a keverővíz egy részét feladja, és így térfogata csökken A szilárd habarcsok tulajdonságai: Testsűrűség: meghatározása 4x4x16-os hasábokon Nyomó-, hajlító- és húzószilárdság: meghatározása 4x4x16-os hasábokon, 28 napos korban Tapadószilárdság Vízfelvétel: meghatározása fokozatos vízbemerítéssel történik Fagyállóság: vízzel telített próbatestek -20 °C-on való fagyasztásának és azt követő vízben való felengedésének ismétlésével kell vizsgálni. A kiállt ciklusok számát a tömeg-, ill szilárdságveszteség alapján állapítják meg. Vízzáróság: habarcsot szűrőbeton próbatestek felületére kell felhordani, a kívánt vastagságban. Az adott időtartamon keresztül működtetett előírt víznyomással szembeni

viselkedés Jellemzésére, a habarcsminta által felvett víz mennyisége szolgál. Zsugorodás 4. Ismertesse a falazó- és a vakolóhabarcsokat! A falazó habarcs feladata a teherelosztás, a hézagkitöltés és az építőelemek összeragasztása. A falazó habarcs alapvető tulajdonsága a nyomószilárdság. A falazó habarcs jele Hf3-Hf100, ahol a Hf falazó habarcsot jelöl, az utána következő szám pedig a habarcs nyomószilárdságának (N/mm2) a tízszerese. A falazó habarcs a kötőanyaga szerint lehet mészhabarcs (kis szilárdsága és lassú szilárdulása miatt ma már nemigen használják), javított mészhabarcs, meszes cementhabarcs és cementhabarcs. A különböző habarcsok felhasználási területei a következők: - a Hf5, Hf10 és a Hf30 jelű habarcsokat teherhordó és válaszfalak készítéséhez általában, - a Hf50 és a Hf100 jelű habarcsokat pedig különleges szilárdsági követelmények esetén használják. A habarcs összetételét az 1 m3

adalékanyaghoz – ami falazó habarcs esetén általában homok – adagolandó kötőanyag mennyiségével, vagy a keverési aránnyal lehet megadni. A falazatok készítése során fontos, hogy a habarcsréteg a falazó elemek közötti teret kitöltse, és vastagsága emellett a lehető legkisebb legyen. Ez kb 10-15 mm-es rétegvastagságokkal érhető el Egyenlőtlen felületű, nagyméretű falazó habarcs használata szükséges. A falazó habarcs szilárdságát a kötőanyag mennyiségének és minőségének a megválasztásával kell elérni. A mészhabarcs szilárdulása igen lassú, ezért akkor is célszerű cementet adagolni, ha a szilárdság szempontjából ugyan nem indokolt, de gyorsabb szilárdulás szükséges. A habarcs szilárdsága az adalékanyag szemmegoszlásától is függ. Azonban osztályozott adalékanyag használatára és kedvező szemmegoszlás előállítására – a nagyobb költségek miatt – csak szárazhabarcs készítésénél van

lehetőség. http://www.doksihu A falazó habarcs bedolgozási módja a terítés. Ez különleges követelményeket nem támaszt, a szükséges konzisztencia könnyen beállítható. Ha azonban a habarcsot szivattyúval szállítják a felhasználás helyére, akkor a szivattyúzhatóság javításáról gondoskodni kell. Erre a célra konzisztencia javító anyagok és trassz vagy pernye használhatók. A falazó cementhabarcs víztartó képességéhez viszonyítva a tégla vízfelszívása túl nagy, ezért cementhabarccsal való falazáskor a téglákat először vízzel kell telíteni. Agresszív talajvízzel érintkező falazatok kötőanyagaként csak szulfátálló vagy nagyobb kohósalak-tartalmú cementet szabad használni. A cementhabarccsal készített falakat kiszáradás ellen, különösen nyári melegben, védeni kell. Téli építkezés esetén a falazó habarcs megfagyhat. A cementhabarcs szilárdulása és szilárdságának alakulása megegyezik a betonnal

kapcsolatban leírtakkal, azaz ha kötés előtt fagy meg, akkor felmelegedés után zavartalanul köt és szilárdul, viszont ha kötés közben fagy meg, akkor a már kialakult struktúra roncsolódik, és ez a szilárdság csökkenéséhez vezet. A vakolóhabarcs feladata a falak és födémek egyenetlenségeinek a kitöltése; hibáinak, sérüléseinek az eltűntetése; a falazat védelme időjárási és egyéb hatások ellen; valamint esztétikus megjelenésű felületek képzése. A vakolóhabarccsal szemben támasztott fő követelmény a tapadó szilárdság. A habarcs jelében a betűjel után szereplő szám a tapadó szilárdság százszorosa. A belső vakolóhabarcsot az épületek belsejében, a homlokzati vakolóhabarcsot az épületek külső, időjárási hatásoknak kitett felületein alkalmazzák. A vakolóhabarcs szokásos kötőanyaga általában a mész és a cement kombinációja. Az alapot a vakoláshoz elő kell készíteni. Javított habarcs alkalmazásakor

szükséges a felület kellősítése (gúzolás). Ugyancsak szükséges a kellősítés a habarcs összetételétől függetlenül, ha a falazat nagyobb falazó elemekből készült, és feltétlenül, ha a falazat nagyobb falazó elemekből készült, és feltétlenül szükséges betonfelületek vakolásakor. A kellősítéshez kötőanyagban dúsabb, vízzel hígított habarcsot kell használni Sima felületek esetén a felületet előzőleg fel kell érdesíteni. A habarcs konzistencia megfelelő beállítása igen fontos, az alap vízelszívási sebességének a függvényében. Ha ugyanis a habarcs több vizet tartalmaz, mint amennyit az alap gyorsan el tud szívni, akkor a felhordás után lefolyik. Ha viszont a víztartalom túl kevés, a frissen felhordott vakolat a vízveszteség következtében zsugorodni kezd, elválik a falazattól, táskásodik. A vakolóhabarcs kézi és gépi módszerrel hordható fel. A gépi felhordás vakológépekkel történik A vakolás során a

fúvókából kijövő habarcs egyenletesen felszóródik a falazatra. A felhordásnál igen lényeges a vakolat rétegvastagsága. 10-15 mm-nél vastagabb vakolatot csak több rétegben szabad készíteni. A következő réteget csak az előző meghúzása után lehet felhordani Az alapvakolat réteget léccel kell lehúzni, így ugyanis megfelelően érdes felületet nyerünk, amihez a következő réteg jól tapad. Az utolsó vakolatréteg célszerűen simítóréteg legyen A kész vakolatot a gyors kiszáradástól, a naptól és a széltől meg kell védeni. 5. Ismertesse a felületképző, az ágyazó- és a burkolóhabarcsokat! A felületképző habarcs a homlokzati falazat végleges felületének kialakítására szolgál. Legelterjedtebb fajtái: - kőporos fröcskölés vagy dörzsölés és - a nemes vakolat. A kőporos fröcskölés és dörzsölés a megszilárdult, száraz homlokzati vakolatrétegre felhordott, színes textúrát adó bevonat. Adalékanyaga kőport,

továbbá festéket tartalmaz A kőporos dörzsölés habarcsát a közönséges vakolathoz hasonlóan kell felhordani és fasimítóval elsimítani. A végleges felületet dörzsöléssel, lekaparással, karcolással stb. alakítják ki A nemes vakolat színezett vakolatréteg, amellyel különböző textúrájú homlokzatok alakíthatók ki. A felületképző habarcsok közül az egyik legtartósabb vakolat. Adalékanyaga éles szemű kvarchomok vagy dolomitzúzalék. Kötőanyaga cement és mészhidrát Ezenkívül festéket, esetleg csillámot és általában víztaszító adalékszert tartalmaz. A nemes vakolatot gyárilag keverik, és 50 kg-os zsákokban hozzák forgalomba. A helyszínen vízzel kell keverni. Felhordás után léccel simítják Kapart és dörzsölt felülettel készül Az ágyazó habarcs a burkolólapok falazatra vagy padlóra történő rögzítésére szolgál. A hagyományos eljárás szerint a lapburkolatok oldalfalakra való ragasztásához meszes

cementhabarcsot használnak. A szokásos habarcsvastagság kisebb lapokhoz 20 mm, nagyobb lapokhoz 25 mm A burkolólapokat fektetés előtt vízzel telítik, hogy a habarcsból ne szívják el a vizet. http://www.doksihu A korszerű ágyazó habarcsot száraz habarcskeverék formájában hozzák forgalomba, amely a cement kötőanyagon kívül polimer adalékszert is tartalmaz. Ma már csaknem kizárólag szárazhabarcsot használnak a lapburkolatok ragasztására, és a különböző márkanevű termékek széles választéka áll rendelkezésre. Ezek használatakor a lapok nedvesítésére nincs szükség. A burkolóhabarcsból az időjárásnak, valamint különféle mechanikai igénybevételnek ellenálló burkolatot – vakolatot – készítenek. A burkolóhabarcs készítésénél a fő szempont a helyes felhordási technológia. Kizárólag megszilárdult betonra és legalább 1 hónapos száraz falazatra szabad felhordani. Az alapot kellősíteni kell, és erre a habarcsot

maximálisan 1 cm vastag rétegben, vagy több rétegben lehet felhordani. Igen fontos a vakolat hosszú utókezelése. Burkolóhabarcsot használnak a lábazatok, betonpadlók, lépcsők és időjárásnak kitett felületek befejező rétegeként, továbbá a párazáró, ill. korrózióvédő bevonatok alatt Korszerű változatai szárazhabarcsként kerülnek fogalomba. 6. Ismertesse a vízzáró, hőszigetelő, a gipsz- és polimer habarcsokat! Vízzáró cementhabarcs vakolatot alkalmaznak tényleges vízzárási igények esetén a víznyomásnak kitett beton vízzáróságának fokozására (víztorony, tárolómedence stb.), továbbá agresszív talajvíznek kitett falazatok burkolására, valamint vízzáró, saválló burkolatok alapozó rétegeinek készítésére. A vízzáró vakolatot több – rendszerint 3-5 – rétegben kell felhordani. Az egyes rétegek vastagsága 7-8 mm, cementtartalma különböző. A közönséges vízzáró vakolat általában 3 rétegből áll,

és 1 m3 homokhoz kb 600, 450 és 300 kg cementet adagolnak. A legnagyobb cementtartalmú, legvízzáróbb réteget mindig a víznyomás felőli oldalon kell elhelyezni. A vízzáró vakolatot csak megfelelően szilárd és térfogatálló, mozgásoktól mentes alapon szabad alkalmazni. Ezért a betonalap legalább 14 napos és kellően felérdesített, a téglafalazat pedig legalább 1 hónapos és kellően megülepedett legyen. Az alapot le kell tisztítani és be kell nedvesíteni Az alapra kellősítés után kell felhordani az egyes rétegeket; a következő réteget mindig az előző meghúzása után, de megkötése előtt. A vízzáró habarcsot kézi vagy gépi módszerekkel lehet felhordani. A gépi felhordású torkrét habarcsot (lőtt habarcsot) tartályok, víztornyok vízzáró vakolatainak készítésén kívül megrongálódott beton-, tégla- és kőszerkezetek javítására is használják. A 10 mm vastag torkrét habarcs vízzáróság szempontjából egyenértékű

a kézi erővel felhordott, 3 rétegű, kb. 20 mm-es vízzáró habarccsal A kész vakolatot legalább 14 napig nedvesen kell tartani. A tartályokat, medencéket a vakolat elkészítése után 3-4 nappal fel kell tölteni. A vízzáró vakolat ma már egyre gyakrabban szárazhabarcsból készül. A hőszigetelő habarcs feladata a falazatok hőszigetelő képességének a javítása. Adalékanyaga általában duzzasztott perlit vagy polisztirolgyöngy. Testsűrűsége előírt érték, általában 200-850 kg/m3 28 napos korban. Hővezetési tényezője 0,06-0,29 W/(mK) A gipsz és gipszes habarcsok a falazatok belső, végleges felületének a kialakítására, álmennyezetek készítésére, csővezetékek eltakarására szolgál. A műgyantahabarcs, polimer habarcs kötőanyaga általában apoxi-, ill. poliésztergyanta Adalékanyaga kvarchomok és kvarcliszt. Ezenkívül szálas anyagokat, színezőanyagokat stb tartalmazhat A műgyanta igen drága, ezért a kívánt tulajdonságok

eléréséhez szükséges lehető legkisebb kötőanyagtartalmú habarcsból, a lehető legvékonyabb réteget célszerű készíteni. A műgyantahabarcsot csak száraz anyagokból lehet készíteni, és száraz felületekre, adott hőmérséklethatárok között szabad felhordani. Felhasználási területei: beton- és vasbeton szerkezetek hibáinak javítása, önterülő padlóburkolatok készítése, vegyszerálló burkolatok ágyazó – és fugázóhabarcsa. http://www.doksihu 7. Ismertesse a habarcs előállítását, a szárazhabarcsokat és a vakolatok hibáit! Előállítható: - munkahelyen, azaz a felhasználás helyszínén vagy - központi habarcsüzemben. Eszerint megkülönböztetünk vizes habarcskeveréket és száraz (előkevert) habarcsot, amelyet a felhasználás helyszínén vízzel kell készre keverni. A habarcsot kézi vagy gépi keveréssel állítják elő. Kézi keverés csak kis mennyiségű habarcs készítésekor, ill. kisebb jelentőségű,

alárendelt munkahelyen folyik. A kézi keveréshez keverőládát használnak A gépi keverés általában szabadon ejtő keverőgépekkel történik. Először a vizet öntik a keverőgép dobjába, majd ehhez adagolják a mészpépet vagy mészhidrátot, azután a cementet és a homokot. Cementhabarcs készítésekor a szárazon összekevert cementet és homokot adagolják a vízbe, vagy felváltva adagolják a cementet és a homokot. Száraz habarcskeverék vízzel való keverése kézzel és géppel is végezhető. Az egyenletes minőség eléréséhez (azonos szín, azonos testsűrűség stb.) a szükséges mennyiséget célszerű egyszerre beszerezni Lehetőleg egyszerre kell megkeverni egy teljes falfelület mennyiségét. A habarcs munkahelyi szállítására két eljárás terjedt el: - a pneumatikus és - a szivattyús habarcsszállítás. Pneumatikus habarcsszállításkor az anyag sűrített levegővel, acélcsövön továbbítható a bedolgozás helyére. A szivattyús

habarcsszállítás olcsóbb és egyszerűbb. A szivattyúk általában maximálisan 500 m távolságra és 100m magasságra képesek szállítani a habarcsot. A habarcs bedolgozása kézi és gépi módszerekkel történik. Kizárólag kézi módszerrel (terítéssel) dolgozzák be a falazó- és az ágyazó habarcsot. A vakolatok hibái: Egy jól elkészített vakolat 50 évig eltart. A hibák jelentkezésének fő okai: - az alap rossz előkészítése, - a habarcs nem megfelelő megválasztása, - a felhordás nem megfelelő minősége. A meghibásodások a következők: - elválás és feltáskásodás, - repedezés, - kivirágzás, - elszíneződés és piszkolódás. A leválások és feltáskásodások okai: - az alap szennyezett (pl. porszennyeződés, a sablon, ill zsaluzat kenőanyaga, szerves anyagok) vagy fagyott, - az alap nem kellően nedves, - az alap túl sima, - mechanikai ütések, - túl nagy szilárdságú vakolat, túl vastag vagy túl vékony vakolatréteg. A

repedések a leggyakoribb vakolathibák. Okai sokfélék lehetnek: - a habarcs összetételének hibái, amelyeket a túl nagy cementtartalom, a túl nagy víztartalom, a nem megfelelő szemmegoszlású vagy az agyaggal szennyezett homok okoz; - zsugorodásból származó repedéseket okoz a nem megfelelően nedvesített alap, vagy a víz gyors elpárolgása a felületről, valamint a második réteg túl gyors felhordása az elsőre, a nem stabil repedező alap, a különböző hőtágulású falazat és vakolat, továbbá a hőlökések (különösen sötét színű vakolat esetén, ha erős napnak, majd hirtelen lehűlésnek van kitéve). A kivirágzások általában csak az esztétikai megjelenést rontják. Leggyakrabban a habarcsokban vagy a falazatban lévő karbonátok, esetleg szulfátok, nitrátok vagy ezek keverékei okozzák, amelyek vízben oldódnak, majd a víz elpárolgása után kristályos alakban maradnak a felületen. Klasszikus megjelenésük a vakolat

elkészítése után pár nappal mutatkozó fehér foltok. Megfelelő készítménnyel eltávolíthatók