Erotika, Szexológia | Tanulmányok, esszék » Abortuszok Magyarországon

Abortuszok Magyarországon Az abortuszok számának alakulása hazánkban 1980 80.882 1982 78.682 1984 82.191 Forrás: Demográfiai Évkönyv 1986 83.486 1988 87.000 Forrás: Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet 1989 90.000 1990 91.366 Az abortuszok szarnának növekedése az előző év %-ában: 1986 101,9 1987 101,3 Forrás: Demográfiai Évkönyv 1988 102,9 1989 103,4 saját számítás 1990 101,5 1000 15-40 éves nőre jutó művi abortuszok száma Forrás: Termékenységi különbségek, családtervezési szokások, születésszabályozási magatartások 1966-1986. KSH 1989 28 old évek átlaga 1960-64 1965-69 1970-74 1975-79 1980-84 1989 Bulgária 39.7 53.0 65.5 66.6 - Csehszlovákia 29.2 30.6 29.0 27.8 33.3 Magyarország 78.3 Jugoszlávia - 85.1 51.5 72.0 53.8 39.1 58.5 36.2 - Dánia 6.2 14.8 24.2 18.5 Anglia+Wales - 4.4 10.6 11.2 12.8 Finnország 5.6 6.1 19.5 17.2 12.6 Svédország 2.1 5.9 14.6 20.0 19.1 Olaszország

- - - 15.9 18.5 Franciaország - - - 13.5 15.3 Hollandia - - 6.8 5.2 8.0 NSZK - 0.2 0.8 3.9 6.6 4.3 41.7 saját szám Összes terhességek száma Forrás: Statisztikai évkönyv 1988 átlagos gyereksz. regener. egy. h 1921 255.453 3.62 1.128 1930 219.784 3.27 1.010 1938 182.206 � � Év élveszületés összes magzati veszteség összes abortusz összes terhesség 1948 191.907 38.428 1.707 232.042 2.57 � 1960 146.461 35.756 162.160 344.377 2.32 0.917 1970 151.819 31.357 192.283 375.459 2.01 0.912 1980 148.673 21.128 80.882 250.683 1.89 0.909 1985 130.200 18.878 81.970 231.048 1.88 0.867 1988 124.296 18.811 87.106 230.213 1.88 0.852 1989 120.566 18.700 90.000 229.266 1990 126.144 18.448 91.366 235.958 Az abortuszok száma összességében évről évre csökken ugyan, de a KSH minap ismertetett felmérése szerint tavaly háromszor annyi volt a művi terhességmegszakítás Magyarországon,

mint az uniós átlag. Czeizel Endre genetikus szerint a nemrég nyilvánosságra került adatok alapján elgondolkodtató, hogy jól működik-e a magyar egészségügy. A számok részben azt jelzik, hogy egyetlen intézmény sem készíti fel a fiatalokat a családi életre. A másik figyelemre méltó jelenség, hogy az egészségügyi indokból elvégzett abortuszok száma megháromszorozódott. Czeizel Endre szerint megfelelő egészségpolitikával az abortuszok számát jelentősen csökkenthetnék. A magzatvédő vitamin szedésével a terhesség alatt kiszűrt súlyos károsodások fele megelőzhető lenne. A nyolcvanas évek elejétől a nyugati országokban bevezették tantárgyként a családi életre nevelést. E tárgy keretein belül a nőkkel megértetik, hogy az abortusz az egészségre rendkívül veszélyes beavatkozás, ezért rendkívül fontos a megelőzés. Például Hollandiában a 18 éven aluli lányok ingyen kapnak fogamzásgátlót. Mindemellett a hollandok

állandó kampányt folytatnak az iskolákban, a médiában arról, hogyan lehet a nem kívánt terhességet és a szexuális úton terjedő megbetegedéseket megelőzni. A 16 milliós országban 10 ezer alatt van a megszakított terhességek száma Magyarországon felmérések szerint minden második várandós nő a "véletlennek" köszönheti a gyermekáldást. Az abortusz és a fogamzásgátló szerek ára ugyanakkor folyamatosan emelkedik. Sokan azért hagyják abba a fogamzásgátló szer szedését, mert nem tudják megfizetni a havi 3000-4000 forintot. A társadalombiztosítás pedig egyetlen fogamzásgátlási lehetőséget sem támogat. Bár a kormányprogramban szerepel, egyelőre nincs döntés arról, hogy jövőre állami támogatással olcsóbban juthatnak-e például a rászorultak a nem kívánt terhességek megelőzését szolgáló tablettákhoz. Kökény Mihály, az egészségügyi tárca új vezetője szerint ebben is, mint minden költségvetéssel

kapcsolatos kérdésben csak később dönt a kormány. Hozzátette: a gyógyszerkassza idei túlköltekezése miatt kicsi az esélye, hogy már jövőre lenne lehetőség a fogamzásgátló eszközök részbeni vagy teljes társadalombiztosítási támogatására. Az OEP adatai szerint egyelőre olcsóbb az államnak az abortusz, mint a fogamzásgátlók támogatása volna. Most az egészségbiztosító a beavatkozásért 20433 forintot fizet a kórházaknak, de az összeg felét áthárítják a páciensekre. Szociális okok miatt 70 százalékos kedvezmény adható. Az 56 ezer beavatkozás így az egészségbiztosítónak olcsóbb, mint ha a fogamzásgátlók évi 4,7 milliárdos költségét vállalná át. Tíz éve egyre drágulnak a fogamzásgátlók, igaz, a forgalmat nem csökkenti az áremelkedés. A fogamzásgátlók ára az elmúlt tíz évben tizenhárom és félszeresére emelkedett. Ezzel együtt tíz éve változatlanul havonta 6-7 millió adag fogy. Az elmúlt

időszakhoz képest csökken, de európai összehasonlításban még mindig magas Magyarországon a terhesség-megszakítások száma. 2004-ben 53 ezer terhességet szakítottak meg, ami azt jelenti, hogy száz élveszületésre megközelítőleg 56 abortusz jut. http://www.communiohu/meh/bsjhtm Baranyiné Sári Judit: Az abortusz-kérdés Magyarországon III. AZ ABORTUSZ OKAI Az okok keresésénél és vizsgálatánál tisztán kell látni, hogy a nőknek nem "hobby"-ja az abortusz. Általános tapasztalat, hogy a magzatelhajtásra jelentkezők nem saját jószántukból keresik fel a klinikákat, hanem férjük vagy a partnerük nem fogadta el a gyereket. Az abortusz egy nő életében a legnagyobb kudarcot jelenti A magzatától megválni készülő (kényszerülő) nő megfosztatik az élete teljességéhez vezető lehetőségtől, az élet adásától. Át kell élje a totális elhagyatottság és kiszolgáltatottság állapotát Az abortusz jogának a

"kivívásával" a nők nagymértékben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. A férfiak nagy része Magyarországon úgy érzi, hogy neki semmi köze az abortuszhoz.1 Ez a fejezet arra keresi a választ, hogy mi az oka mégis a nagy számú abortusznak hazánkban. Egy lényeges összefüggésre kívánok rámutatni. A közgondolkodás formálásában nagy szerepe van a médiának Az információkat az emberek elsősorban a televiziózásból veszik. Erről tesz tanúságot egy 1992-ben tartott közvéleménykutatás is, amelyet a terhességmegszakítás témakörében végeztek.2 Sajnos jóval nagyobb a hangja az abortuszpártiaknak, mint az életvédőknek. Jól mutatja ezt a szóhasználat megváltozása is, ahogyan egy gyermekét váró nőről beszélnek. Íme a sorrend: áldott állapot, várandós, más állapot, állapotos, terhes állapot, terhes. A negyven éven át alakuló világnézet alakította a törvényhozók gondolkodását, akik 1992-ben törvényt hoztak

a "magzatok védelmében". Ez a törvény zöld utat ad a nőknek a magzatelhajtásra Nem csoda, ha a nőkből kihal a helyes erkölcsi érzék, mivel a polgári törvények engedélyezik a magzatok megölését. Hogyan gondolkodik az átlagember? Ha a törvények nem tiltanak valamit, megtehetem minden következmény nélkül. 1. Emberi okok Az abortuszpárti társadalom azt vallja, a nők számára azért kell megkönnyíteni az abortusz körülményeit, mert ezek a lányok-asszonyok válsághelyzetbe kerültek, a zsákutcából való kilábalást jelentheti a terhességmegszakítás. Azonban az esetek túlnyomó többségében ilyen krízishelyzetekről szó sincs Sokkal inkább szó van arról, hogy egy felelőtlen propaganda hadjárat nyomán kialakult felelőtlen életszemlélet- életvitel következményeinek vállalásához nincs elég akarat és elszánás, hogy az önző és elkényelmesedett tudatban egyszerűen nincs alternatíva a megváltozott, esetleg

lemondást és áldozatot is követelő élet vállalására.3 A különböző okokat a szaknyelv indikációknak (indíték) nevezi, amelyeket négy csoportba szokás sorolni: a., egészségügyi b., eugenikus c, szociális d, erkölcsi (ld Függelék 2 táblázat) Az alábbiakban kívánom ezen okok lényegét összefoglalni, valamint reflektálni rájuk. a., Az egészségügyi indikáció szerint az anya egészségének védelme feljogosít a magzat megölésére Az anya betegségéből kifolyólag hazánkban az utóbbi öt évben az abortuszoknak csupán 1,3 %-át végezték. Ebből egészen minimális azon esetek száma, amikor közvetlenül az anya élete forgott veszélyben. Az esetek túlnyomó többségében megfelelő védelem mellett elérhető, hogy a magzat életképességének elérése után történjék a szülés korai megindítása. Erkölcsi szempontból kizárólag az anya életének megmentésére engedhető meg az abortusz, de csak közvetett módon. Tehát a

direkt cél soha nem lehet a magzat életének kioltása Minden esetben egyedileg kell a döntést meghozni orvosi és etikai szempontok alapján. Ugyanakkor az anyának joga van kockáztatni saját életét gyermeke érdekében. És ebben az orvosnak segítenie kell b., Az eugenikus indikáció szerint szabad megölni a magzatot, ha súlyos testi vagy szellemi károsodással jönne a világra. Semmiképpen nem nevezhető a magzat védelmében történő terápiás indikációnak, hiszen a magzat első és legfőbb értéke, hogy éljen. A lét mindenképpen magasabb érték, mint a nemlét, még akkor is ha fogyatékosnak látszik. Nincs mód megkérdezni tőle akar-e inkább meghalni, mint pl Down kórral élni Amikor már megkérdezhető lenne, az élet megszüntetését mindenki egyértelműen gyilkosságnak tartja. Tolnai Lajos az I Életvédő Konferencián a következőket mondta:" . a fogyatékosság nem gátja az örömnek És aki elvállalja a beteg gyermeket, az

számoljon azzal, hogy őt ez a gyermek, illetve Isten őt ezen a gyermeken keresztül tökéletesebbé teszi. Isten szeretetéből kap egy olyan részt, amit másképp nem kaphatna meg"4 Természetes, hogy mindenki arra törekszik, hogy élete minél több boldogságot adjon, minél több örömöt okozzon. Az viszont rendkívül egyedi, hogy ki, mikor, milyen körülmények között boldog Az élet minősége régen súlyos problémákat vetett fel. Ma már elképzelhetetlen, hogy a gyermekek életéről egy közösségi bizottság döntsön arról, hogy eléggé egészséges-e, és ha úgy ítéli meg, hogy nem, akkor küldje a Taigetosz hegyére, ahonnan ledobják őket. Manapság mégis visszatérni látszanak ősrégi problémák, alig megváltozott hangsúllyal5 Az eugenikai mozgalom megalkotója Francis Galton (1822-1911), aki szerint az eugenika az állományjavítás tudománya, amely segít az alkalmasabb fajoknak, hogy gyorsabban felülkerekedhessenek a kevésbé

alkalmasakon. 1907-ben megalapította az Eugenikai Oktatási Társaságot, hogy előmozdítsa az eugenikai tanok terjedését. Az 1920-as és 30-as években a Harmadik Birodalom a hivatalos politika rangjára emelte a fajhigiéniát. Az eugenika az alkalmatlanok kényszerű sterilizásával kezdődött, és hozzátartozott a fogyatékos újszülöttek és az idősek orvosok általi elpusztítása. "Életre nem érdemes élet" volt a jelszó emberek ezreinek kiirtására. A társadalomra csak fölösleges terhet jelentenek, hangoztatták Ezek az érvek új erőre kaptak elsősorban a méhen belül már könnyen kimutatható fejlődési rendellenességek diagnosztizálásában és "kiiktatásában". Az eugenika káros beidegződése sajnos ma is él orvosi stratégiákban6 Könnyedén ítélkeznek egyesek, amikor az élet jogát akarják megvonni azoktól, akik - szerintük - csak szenvedni fognak. Nagy számban léteznek túlzások is Czeizler Endre panaszkodott egy

társaságban, hogy egy terhes asszony követelte terhessége "megszüntetését", mert az ultrahang vizsgálat szerint a magzat egy lábujja hiányzik!7 A mérleg másik serpenyőjében vannak azok a családok, akik véglegesen magukhoz vesznek fogyatékos gyerekeket. Miért? Mert az önzetlen szeretet diktálja így, mert öröm másoknak adni Tudják, hogy az igazi öröm mások szolgálata, és ez a szolgálat visz el bennünket a magunk bajától a másik felé, és leszünk elhivatottak mások szolgálatára. c., A szociális indikáció a ma legtöbbet hangoztatott indok, mely a család anyagi helyzetére hivatkozva öli meg a magzatot, mint a meglévő életszínvonal ellen támadót. "Válsághelyzet" címszó alatt, amely lényegében anyagi indokokat takar az utóbbi öt évben, az abortuszoknak több mint 97%-át kérelmezték. Kérdés, hogy az ún jóléti államok mennyiben engedélyezhetik egy újabb emberi élet kioltását csak azért, mert nem

tudnak kellő szintű életet biztosítani. Volt Svédországban olyan szülészprofesszor, aki ilyen kéréssel hozzáforduló anyának azt ajánlotta, hogy inkább tíz éves gyermekét ölje meg, az többet fogyaszt!8 A szociális indikáció elismerése azt jelenti, hogy az állam képtelennek nyilvánítja magát arra, hogy megterhelést jelentő helyzetekben olyan alternatívát kínáljon fel, amely kizárja az ölést. Egy társadalom etikai értékét azon lehet lemérni, mennyit áldoz azon társaira, akik ezt nem tudják visszafizetni (legalább is anyagi javakban nem). Ezek közé tartoznak a mégmeg-nem-születettek, az utánuk következő generáció is Régebben a következő generáció a szülők eltartásáról gondoskodott, a több gyermek elsősorban nem több fogyasztó szájat, hanem több segítő kezet jelentett. Ma egyre kevésbé gondolnak az emberek arra, hogy még nyugdíjuk is attól függ majd, hogy hányan lesznek a következő generációban és ebből

hányan hajlamosak áldozni az idősek eltartására. Isten és az ember iránti érzék megfogyatkozása vezetett gyakorlati materializmushoz, amelyben elburjánzik az individualizmus, utilitarizmus és hedonizmus (egyén önzése, haszonlesés, élvhajhászás). A lét értékei helyét a birtoklás dolgai foglalják el. Az egyetlen megvalósítandó cél a saját anyagi jólét9 d., Az erkölcsi indikáció szerint, ha erőszakból vagy erkölcstelen kapcsolatból fogant egy élet, a belőle származó erkölcsi károk elkerüléséért szabad megölni a magzatot. Az ilyen indokkal kért terhességmegszakítások évente nem haladják meg a 0,2%-ot. Sokan hajlandók a nemi erőszak után az ártatlan magzaton megtorolni a bűnt A traumatikus élmény nagyobbik részén, a nemi erőszak élményén a nő ekkor már túl van. Ez vele marad egész életében. Az anya szempontjából a pragmatikus kérdés az lenne, hogy mi a jobb, a benne fejlődő gyermeket megölni, vagy életben

hagyni? Az abortusz lesz a legjobb számára, vagy további károkat okoz? Az is kérdéses, hogy mennyiben felelős a magzat saját életre hívásának körülményeiért? Nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek csak félig származik a megerőszakolótól, s félig az anyáé is. Mivel legnagyobb részben a terhes állapot problémái inkább a nemi erőszak traumájából, mint magából a terhességből származnak. Természetesen ha az anya végképp nem tud lelkileg megbirkózni gyermeke fogantatásának körülményeivel, jogos lehet az örökbeadás.10 2. Törvényhozói tényezők "A méhmagzat jogbeli helyzetének tisztázása a hazai jogtudomány fehér foltjai közé tartozik."- írja Jobbágyi Gábor "A méhmagzat életjoga" című könyvében. Ebben a részben a továbbiakban az ő meglátásaira támaszkodom. Alapvetően két korszak különböztethető meg a magzat helyzetének jogszabályi és elméleti értékelésénél; az első szakasz az

államalapítástól 1945-ig terjed, ekkor a keresztény világnézet uralkodása idején a magzat létét, személyiségét, jogi védelmét megkérdőjelezni egyben a keresztény ideológiával való szembenállást is jelentette volna. 1949 után viszont az ateista világnézet szemében nyilván csupán elvetendő dogmának tűnt a magzat "személyiségének" és önálló védelmének gondolata. A méhmagzat "életjogának", jogainak védelme szempontjából a következő, egymástól lényegében elválasztható korszakokat különböztethetjük meg: 1. Magzatvédő jogszemlélet:1000-1875 A magzat abszolút és vitathatatlan védelme 2. Liberális jogszemlélet:1875-1945 A korszak első felében vitathatatlanul abszolút védelme a magzatnak, majd rendkívül szűk körű, elméleti és gyakorlati engedékenység "jogfosztás". 3. Szocialista jogszemlélet és változásai: 1945-1990 A magzat jogának tagadása, amit felvált a

"Ratkó-korszak" 1953-tól 1956-ig. Abszolút tilalom, szigorú büntetésekkel 1956 után ismét a joggyakorlat liberalizálása 4. Az Alkotmánybíróság legújabb jogszemlélete, Magzatvédelmi törvény11 1991. december 17-én történelmi hatású, nagyon alaposan megvitatott, jogászi felelősségérzettel mélyen áthatott döntést hozott az Alkotmánybíróság a magzati élet védelme és a terhességmegszakítás kérdésében. A testület határozatával egyértelműen lezárta és alkotmányellenesnek minősítette a négy évtizedes magyar abortuszszabályozást. Az Alkotmánybíróság a nemzetközi joggyakorlatban példa nélkül álló, úttörő megállapítást tett, amikor a "jogi ember" fogalmát kiterjeszthetőnek találta a szülés előtti állapotra. Ezzel azt mondta ki, hogy a magzat fogamzásától kezdve jogelméletileg is törvényesen tekinthető SZEMÉLY-nek. Egyértelműen az indikációs modell mellett döntött, amikor kimondta:

"A magzat életének védelme, annak megfogamzásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az önrendelkezési jog az irányadó. Az állam objektív kötelezettségéből az élet védelmére következik, hogy nem engedhető meg az indok nélküli abortusz."A törvényhozó feladata volt, hogy 1992 december 31-ig az esetleges kivételeket állapítsa meg az általános tilalmi szabály alól, miközben véleményt kellett mondani a magzat jogi státuszáról, életvédelméről.12 A törvényelőkészítés időszakát széles körű publicisztikai, szakmai vita kísérte, megjelent számos szervezet állásfoglalása, országos aláírásgyűjtések folytak. Azonban az Alkotmánybíróság döntésének elvi megállapításai csak a legritkább esetekben szerepeltek a vitákban, sőt azt lehet mondani, hogy a végső törvényszöveg is több ponton szembekerül a határozattal. Az Alkotmánybíróság határozatáig sem

a Kormány, sem az egyes pártok nem terjesztettek elő koncepciót a magzatvédelemre. Ennek következménye az lett, hogy az 1992-es év első felében lényegében csak egy MDFképviselő és öt SZDSZ-es képviselő törvénytervezete képezett vitaalapot a törvényhozás szempontjából Az év folyamán több jelentős testületi állásfoglalás is született, több fórumot rendeztek az abortusz kérdéséről, (pl. Keresztény-Zsidó Társaság; Krisztusi Bioetikai Központ; Keresztény Értelmiségiek Szövetsége). A népjóléti miniszter dr. Surján László 1992 július 13-án terjesztette a Kormány elé a Magzatvédelmi Törvény tervezetét. A törvénytervezet nem került nyilvánosságra, csupán a sajtó útján dr Surján László és dr Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár ismertette a törvénytervezet egyes elemeit. Ennek során nagy hangsúlyt kapott, hogy a tervezetnek van egy szigorú A változata, amely csak az anya életveszélye,

élettel összeegyeztethetetlen genetikai károsodás, illetve bűncselekmény okozta terhesség esetén engedi a terhességmegszakítást. A másik egy liberális B változat, amely az orvosi-genetikai, etikai okok mellett kizárólag a nő által meghatározható "súlyos válsághelyzet" esetén is engedélyezi az abortuszt. Az Országgyűlés szeptember-december között tárgyalta a "Magzati élet védelméről" szóló törvényt. A vitákban körülbelül megoszlott az "életpárti" képviselők és az abortuszszabadság mellett érvelők száma. A két tábor közötti erővonalak nem párthovatartozás szerint oszlottak meg. Az ún "A változatról" szóló szavazáson "igen"-t mondott 79 képviselő, "nem"-et 162. A törvény végszavazásáról "távol volt" 120 képviselő, "igen"-t mondott 193, "nem"-et 39, "tartózkodott" 33. Így a törvényt (B változat) az összes

képviselő (385) 50,1%-a szavazta meg jelentős ellenzéki támogatással és nagy számú tartózkodással.13 A törvény, amely 1993. január 1-én lépett hatályba kimondja, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, ennek ellenére megközelíti a 80 ezret az éves abortuszok száma. Ennek oka az, hogy az indikációk között szerepel az anya "válsághelyzete" ami tulajdonképpen azt jelenti, amennyiben kérelmezi a terhességmegszakítást, fennáll a válsághelyzet: Az 1992. évi LXXIXtörvény a terhesség megszakításáról: "5.§ A terhesség csak veszélyeztetettség esetén az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. 6.§ (1) A terhesség a 12 hétig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved; c) a terhesség

bűncselekmény következménye; d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. (2) A terhesség az (1.) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18 hétig szakítható meg, ha az állapotos nő a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; b) terhességét neki föl nem róható egészségügyi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri föl korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1.) bekezdésben foglalt időtartamot (3) A terhesség 20 hétig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri. (4) A terhesség az időtartamtól függetlenül szakítható meg, a) az állapotos nő életét veszélyeztető ok miatt, b) a magzatnál a szülés utáni élettel összegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén. 7. § (1) A terhességmegszakítás, ha azt

nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el."14 Ezek alapján megállapítható, hogy a jogalkotó nem magzatvédelmi törvényt alkotott, hanem nagy fokú liberalizálást törvényesítő "abortusztörvényt". Így a törvény alapvetően nem a "magzatvédelmet", hanem a széles körű, legális "magzatölést" emeli törvényi szintre. A törvény hatálybalépését követően született több indítvány az Alkotmánybíróság irányába, amelyek támadták a törvény egyes rendelkezéseit. Végül 1998 november 23-án határozatot hozott az Alkotmánybíróság az indítványok ügyében, amelyben megerősítette az állam objektív életvédelmi kötelezettségét a keletkezőben lévő emberi életre vonatkozóan. Megállapította, hogy a súlyos válsághelyzetet meghatározó törvényi rendelkezés és az erre vonatkozó végrehajtási rendelet alkotmányellenes, ezért ezeket 2000. június

30 napjával megsemmisítette. Azért minősítette alkotmányellenesnek a törvény ezen részét, mert a súlyos válsághelyzetre alapított abortuszt kizárólag az állapotos nő állítása alapján, az okok megnevezése és ellenőrzése nélkül végzik. Ez a szabályozás minimális alkotmányos védelmet sem nyújt a magzatnak, kizárólag az anya önrendelkezési jogára van tekintettel. Jelenleg a Családvédelmi Szolgálat munkája csupán a tájékoztatásra szorítkozik, s nem feladata, hogy az anyát oly módon segítse válsághelyzetében, hogy a magzat megtartása mellett dönthessen. Az Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy a törvényhozóknak törvényben kell meghatároznia a súlyos válsághelyzet tartalmát és alkalmazási feltételeit. Ennek érdekében 1999 november 30-ig kell koncepciókat előterjesztenie az egyes pártoknak, illetve országgyűlési képviselőknek, hogy azután végre valóban MAGZATVÉDELMI TÖRVÉNY szülessen.15 3. Negatív

propaganda Kulcsfontosságú kérdésnek tartom rávilágítani a tömegtájékoztatás, a propaganda szerepére a közgondolkodás alakulásában. A rendszerváltás előtti 40 év abortuszideológiája hamis ítéleteket alakított ki az életről, családról, a vallásról és az erkölcsről, mivel nem tisztelte az ember igazi méltóságát és rendeltetését. A legmegdöbbentőbb politikai vélemény a "Születésszabályozás" című, 1958-ban kiadott könyvben jelent meg Pongrácz Zsuzsa részéről: "Sok a gyerek . Hát kell ez az államnak? Magyarország népsűrűsége tízszer akkora, mint a Szovjetunióé, és nagyobb, mint egy sor európai országé. Érdeke hát az országnak a mai anyagi lehetőségek mellett, hogy mértéktelenül növekedjék a szaporodási szám? Aligha ." Ennek hatása ma is érzékelhető A negatív, életellenes propaganda következménye hazánkban, hogy a családok többségét a széthullotság, az egykézés, az

instabilitástól való félelem jellemzi. A személyes szabadság jogán a közvélemény széles rétegei igazoltnak látnak bizonyos élet elleni bűnöket (pl. abortusz, eutanázia) Büntetlenséget és jóváhagyást követelnek az állam részéről ahhoz, hogy teljesen szabadon hajthassák végre azokat. Mára olyan közfelfogás alakult ki, mely az édesanyák iránti megbecsülést elveti. A gyermek vállalása fölött érzett boldogságot, elhivatottságot gúny, sajnálkozás, megvetés tárgyává, a környezettel való konfliktus forrásává degradálta. Nem kapnak nyilvánosságot, még kevésbé orvoslást azok a megaláztatások, melyeket az anyaság hivatását mindenek fölé helyező édesanyák kénytelenek eltűrni terhességük során a cinikussá vált egészségügyi személyzettől, elfásult orvosoktól, torz szemléletű munkahelyi vezetőktől és munkatársaktól, vadidegenektől bárhol: a zsúfolt üzletekben, járműveken, a legkülönfélébb

hivatalokban.16 Egy asszony ha néhány hetes anyaságának tudatában elmegy a nőgyógyászhoz első vizsgálatra, a terhesség tényét megállapító orvos bevezető kérdése: - Megtartja? Egy édesanya már idős terhesnek minősül, ha 35 éven felül van. A munkahelyek nem szívesen alkalmaznak szülni vágyó nőket. A torz társadalmi szemléletbe beletartozik a leányanyák diszkriminálása, a nagycsaládok lenézése, az anyaság, a házi munka értékének lealacsonyítása, a fiatalok szexuális szabadságra és szabadosságra nevelése és buzdítása. Ma mindenáron túl akarják biztosítani az emberek anyagilag magukat. Hogyan tudott kialakulni ez a helyzet? Lehet-e pusztán az elmúlt 40 év kommunista uralmát felelőssé tenni? A dolgok legmélyén a kultúra és az erkölcs mély válsága húzódik meg. Ehhez kapcsolódnak a legkülönbözőbb megélhetési és kapcsolattartási nehézségek, a családromboló, a individualista - azaz egoista - szellemiség

harca, amelynek legsikeresebb színtere a média (írott és elektronikus formája egyaránt). Az abortusz terjesztése érdekében mérhetetlen nagy összegeket fektettek be és költenek ma is azért világszerte, hogy olyan készítményeket állítsanak elő, melyek orvosi beavatkozás nélkül is megölik a magzatot az anyaméhben. A tudományos kutatás arra irányul, hogy egyre egyszerűbb és hatékonyabb készítményeket találjanak az élet ellen.17 "Egy objektív "élet elleni összeesküvéssel" állunk szemben - írja II János Pál "Az élet evangéliuma" kezdetű enciklikájában. Úgy tűnik, ennek nemzetközi intézmények is részesei, melyek hivatalból bátorítanak és programoznak kampányokat a fogamzásgátlás, a sterilizáció és az abortusz terjesztésére."18 Példa erre az ENSZ Népességügyi Irodájának intézkedése, hogy védelmet nyújtson a koszovói asszonyoknak és lányoknak a nem kívánt és váratlan terhesség

veszélyei ellen, külön egészségügyi szállítmányt küldött a menekültttáborokba óvszerrel, terhességmegelőzési és abortuszt kiváltó tablettákkal, valamint a szüléshez és terhességmegszakításhoz szükséges orvosi felszereléssel. A drámai helyzetet kihasználva akarta legitimizálni az egyértelműen életellenes lépést.19 1998. tavaszán Magyarországon a "dávodi események" kapcsán - ahol egy 13 éves leányanya és magzatának élete volt a tét - kiderült, hogy szinte az egész ország érintett az abortusz-ügyben. Az abortuszpártiak ezzel a konkrét esettel a figyelmet megpróbálták a maguk oldalára fordítani, erkölcsi érvekkel is igazolni az abortusz jogosságát. Az életvédők érvelésre, magyarázkodásra szorultak, az ellenérvekkel és indulatokkal szemben alulmaradtak. A média, alapbeállítottsága és hangoltsága következtében a nagyobbik tábor (abortuszpártiak) felé fordult. Az ország a választás lázában

élt, és a halált választotta Ez azt mutatja, hogy nem bízik az életben, feltétel nélkül nem szereti azt. Nem szereti saját magát, a saját életét Ha szeretné, ha érezné az élet édes ízét, ha jó kedve lenne, az életet választaná és ajánlaná. 1. Dr Péterfia Katalin: Az abortusz női perspektívából in: Magzatvédelem 1993/1 [Vissza] 2. A terhességmegszakításról tartott 1992 júliusi közvéleménykutatás főbb eredményeiről Bp 1992 KSH [Vissza] 3. Paksy Mária: Szeresd és engedd élni Bp, 1994, Ecclesia kiadó 23p [Vissza] 4. in :"Együtt az életért fenntartások nélkül" Bp, 1990 május 11-12 II napi előadások és vita anyaga 73p [Vissza] 5. Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései Bp, 1997 Magy Bioetikai Alap 65-66p [Vissza] 6. Az eugenikától a családtervezésig in: Magzatvédelem 1992/3 4p [Vissza] 7. Gaizler Gyula: im 68p [Vissza] 8. Gaizler Gyula: im 120p [Vissza] 9. II JánosPál: Evangelium vitae Bp 1995 SZIT 23 [Vissza] 10.

Dr John C Willke és Barbara Willke: im 179-180p [Vissza] 11. Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga Bp 1997 SZIT 2 bőv kiad115-116p [Vissza] 12. Jobbágyi Gábor: im 150-165p [Vissza] 13. Jobbágyi: im 169-184p [Vissza] 14. Magyar Közlöny 1992/132(XII23) [Vissza] 15. Magyar Közlöny 1998/105 (XI23) [Vissza] 16. Paksy Mária: im 11p [Vissza] 17. II János Pál: Evangélium Vitae kezdetű enciklikája 13 [Vissza] 18. uo 19 [Vissza] 19. Magyar Nemzet: A Vatikán aggódik 1999 április 14, 3p [Vissza] Baranyiné Sári Judit: Az abortusz-kérdés Magyarországon IV. KÖVETKEZMÉNYEK Egyértelműen megállapítható, hogy az abortusz senkinek sem jó megoldás. Nem jó a meg nem született gyermeknek, mert élete idejekorán véget ér. Nem jó az apának, aki sokszor nem is tud róla, hogy gyermeke nem született meg. Nem jó az anyának, mert rajta van minden fizikai teher és a döntés felelőssége is Nem jó a társadalomnak, amely hosszabb távon a munkaerő

mérsékelten bővített újratermelésében érdekelt. Mégis sokan választják a "családtervezés" ezen módját. Az előforduló indítékokat az előző fejezetben részleteztem Mint minden cselekedetnek, az abortusznak is vannak következményei. Sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatja, hogy az abortusz veszélyeiről, következményeiről nincs kellően komoly felvilágosítás az emberek körében. A jelenleg működő életvédő civil szervezetek - jórészt anyagiak hiánya miatt - gyengék, kicsi a befolyásuk. A magyar sajtóban kisebbségben van az életvédelmi szemlélet. Egyedül a Családvédelmi Szolgálat védőnőinek kötelező feladata az abortuszra jelentkező nők felvilágosítása a műtét lefolyásáról, az egészségügyi következményeiről és a fogamzásgátlás lehetőségeiről. Ennek a helyzetnek egyik eleme a demográfiai katasztrófa. A következmények sokkal súlyosabbak :tönkrement egészségű nők százezrei, a

nyugdíjrendszer válsága, a gyermekhiány miatt bezárt egészségügyi és oktatási intézmények mellett a legsúlyosabb következmény talán, hogy a magyar társadalom többsége ténylegesen elfogadta és alkalmazza a gyermek- és életellenes politikát életszínvonalának vélt megőrzésére, emelésére. 1. Egészségügyi következmények Mint a legtöbb műtéti beavatkozásnak, az abortusznak is lehetnek szövődményei, amelyeket több szempontból oszthatjuk fel. Vannak korai, a műtétet közvetlenül követő és késői szövődmények Vannak testi és lelki problémákat okozók. Vannak olyan szövődmények, melyek valamilyen betegség képében jelentkeznek, míg mások egy későbbi terhesség lefolyását zavarják meg. Továbbá feloszthatjuk a nőt, illetve a később született gyermeket károsító szövődményekre.1 Korai szövődmények tehát azok, amelyek a műtétet követően néhány napon, héten belül fejlődnek ki. Gáti István (Az élet

védelmében című konferencia, Bp. 1990V11) szerint még optimális körülmények között is számolhatunk szövődményekkel (ld. Függelék 3 táblázat) Az egyik leggyakrabban fellépő veszély a fertőzés A világ egyik legjobb hírű orvosi központjában a John Hopkins Egyetemen végzett tanulmány erről így ír: "A művi terhességmegszakítások után a nemi szervek fertőződése jól ismert szövődmény." Az intézet adatai szerint az első trimeszterben végzett abortuszoknál az esetek 5,2%-ában, a második trimeszterben végzetteknél az esetek 18,5%-ában fordul elő fertőzés.2 Valószínűleg a magyar egészségügyi ellátás színvonala alacsonyabb, mint amiről ez az egyetemi tanulmány beszámol, mégis dr. Rákóczi István (Az egészséges életért sorozat: Az abortusz c. könyvének írója) hazánkban a fertőzések létrejöttét 1%-ra teszi A fertőzések mellett a leggyakoribb közvetlen szövődmény a terhességi szövetek

visszamaradása a méhüregben (kb. 200 abortuszból 1 esetben) Vérzés, láz, erős görcsök jelzik a tökéletlenül végrehajtott abortuszt Ilyenkor a méhüreg kitisztítását meg kell ismételni. Reális veszély a méh átfúródása is, mivel nehéz a küretet végző műszerrel érzékelni, milyen mélyen hatol be a méhfalba. Megeshet a leggyakorlottabb orvossal is Rendszerint azonnali műtét szükséges, hogy a sérülést ellássák,s előfordul, hogy az életveszélyes állapot csak a méh eltávolításával hárítható el. A terhességmegszakításnak sajnálatos módon halálos áldozatai is lehetnek. Magyar szerzők ennek átlagos gyakoriságát 0,123%-ban adják meg, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 35 év alatt minden ezredik abortusz halállal végződött, összességében megközelítően 3-4,5 ezer nő halt meg az abortusz közvetlen következtében Magyarországon.3 A méh nyálkahártyája erekben gazdag, ezért esetleges sérüléskor erős vérzés

indulhat meg. Különös veszély akkor jelentkezik, ha súlyos utóvérzés lép fel. Ilyenkor vérátömlesztést kell adni (kb 100 esetnél 1-szer van erre szükség). Mint minden vérátömlesztés esetén, itt is megvan az esély pl vírusos hepatitisz vagy AIDS megkapásának a gondos szűrési eljárás ellenére is. További veszélyt jelent a terhességmegszakítás folyamán vérrögök és embólia kialakulása, amely súlyos károsodást, esetleg halált is okozhat. Ugyancsak okozhatja az abortuszon átesett nő halálát súlyos kismedencei gyulladásból továbbterjedő sepsis (vérmérgezés), vagy mellűri gennyesedés. Ritkán előfordul az is, hogy a terhességmegszakítás nem volt sikeres, különösen korai abortusz során (100 eset közül 1-szer az első héten végzett megszakítások esetében): a kis magzat nem kerül eltávolításra és továbbfejlődik. A felsorolt korai szövődmények kürettkanállal végzett abortusz esetén nagyobb arányban

fordulnak elő, mint a vákuum-aspirációs eljárás esetén. Késői szövődmények a műtétet követően hónapok, évek múlva fejlődnek ki, s csak később derül rájuk fény, amikor negatívan befolyásolják a jövőbeni teherbeesést. Ezek közül jelentősége miatt magasan kiemelkedik a másodlagos meddőség, méhen kívüli terhesség, a spontán vetélés és a koraszülések ugrásszerű növekedése. A másodlagos meddőségnek elméletileg két fő oka lehet. Az egyik ok a fertőzés, amely károsítja a méhkürtöket és elzáródását okozhatja, míg a másik ok a méhnyak károsodása. Amerikai adatok szerint a művi terhességmegszakításon átesett nők között 3-4-szer gyakoribb a másodlagos meddőség kialakulásának veszélye, mint a korábban nem abortált nőknél. Egy 1974-es csehszlovák tanulmány megállapítja, hogy az első terhességüket megszakító nők durván 25%-a gyermektelen marad. Angol statisztikai adatok szerint a

terhességmegszakításon átesett nők 4-5%-a meddővé válik. Magyar adatok hasonló eredményeket tükröznek Nem egészen harminc év alatt (1957-1985) közel 150.000 meddő nő az abortusz következménye Az összes másodlagos meddőség 32,8%-a pedig az első terhesség megszakításából származik.4 Amennyiben a petevezeték elzáródása részleges, akkor a mikroszkópikus méretű hímivarsejt képes áthaladni a petevezetéken és megtermékenyíteni a petesejtet. Ezután az új emberi lény, amely több százszor nagyobb, mint a hímivarsejt, esetleg már nem képes átjutni a petevezetéken. Ilyenkor a parányi embrió a petevezetékben ágyazódik be és a nőnek méhen kívüli terhességet okoz. A vékonyfalú petevezeték nem képes a magzat életének a fenntartására és hamar szétszakad. Erős belső vérzések keletkeznek és azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség. Az is előfordulhat, hogy a nő meghal5 Az USA-ban pontos statisztikai adatok állnak

rendelkezésre, amelyek egyértelműen bizonyítják a művi terhességmegszakítás és a későbbi méhen kívüli terhesség közti szoros összefüggést. Az USA-ban a legális abortusz bevezetése óta (1973) 300%-os növekedés tapasztalható a méhen kívüli terhességek gyakoriságában. Előfordulása 30%-al növekszik egy abortusz után, 160%-al két vagy több abortusz után. Magyar szerzők a méhen kívüli terhességek 66%-ának kórelőzményében találtak egy vagy több művi vetélést.6 A művi terhességmegszakításhoz használatos műszerek károsíthatják a méh nyálkahártyáját és izomrétegét, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a pete beágyazódását, ezért a pete elhalhat és spontán vetélés következhet be. Ez akkor gyakoribb, ha az abortuszt hamar követi terherbeesés Különösen veszélyes ebből a szempontból is az első terhesség megszakítása. Ruzicska Gyés Szűcs G a Magyar Nőorvosok Lapjában már 1971-ben feltárta ezt az

összefüggést. Tanulmányukban a spontán vetélések és koraszülések 13-19%-ában az előző művi vetélések tehetők felelőssé a terhesség sikertelenségéért.7 A méhnyak tágítása közben előfordulhat, hogy az bereped, ami heggel gyógyul és rontja a méhnyak szerkezetét, ennek következtében az nem tudja ellátni feladatát. A növekvő magzat a terhesség kb 5 hónapjától a méhnyakat terheli, ezért koraszülés léphet fel. A hetvenes évek elején készült tanulmányok 14%-ra teszik a koraszülés valószínűségét egy megelőző művi abortusz után, két abortuszt már 18%-os valószínűséggel követ koraszülés, hármat pedig 24%-os valószínűséggel, szemben a korábban nem abortált anyák 5%-os koraszülési arányával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1979-es széleskörű felmérése szerint - amelynek során nyolc európai országban 7228 nőt kérdeztek meg - azoknak a nőknek, akiknek korábban abortuszuk volt, szignifikánsan

több második trimeszterben bekövetkezett vetélésük, koraszülésük és alacsony súlyú gyermekük volt, mint az olyan hasonlókorú nőknek, akiknek nem volt terhességmegszakításuk. Magyarországi adatok szerint 1950-ben, amikor még az abortusz nem volt szabadságjog, az összes élveszületett gyermek 5,5%-a volt alacsony súlyú. A későbbiekben ugrásszerűen nő ez a szám, 1974-ben ér a csúcsra 11,7%-kal. Duplája a szabad abortusz előtti időszaknak. Jelenleg 9-10% között található ez az ún koraszülött arányszám Ez azért elkeserítő, mert a koraszülött gyermek esendősége magasan fölötte van a normális időre és megfelelő súllyal születettekének.8 A felsorolt leggyakoribb késői következmények mellett, amelyek érintik mind az anya, mind a később születendő gyermek életét, léteznek egyéb megbetegedések, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen a vizeletvisszatartási képtelenség, amelynek gyakorisága a művi

abortuszok után kétszer akkora, mint normális terhességek után. Felléphet Rh-érzékenység, amely egy következő terhességnél károsíthatja a magzatot Ennek elkerülése érdekében feltétlen szükséges, hogy az anya közvetlen az abortusz után kapjon RhoGAM-ot (anti-D gamma globulin).9 Az abortuszon átesettek között megnőttek a női nemi szervek daganatos megbetegedései a petefészek, a méhnyak rosszindulatú daganatai és a magzatfekvési rendellenességek.10 2. Demográfiai következmények A születések számának csökkenése, valamint a művi abortuszok számának növekvő tendenciája az európai kontinens elöregedésével fenyeget. Sokan ún "demográfiai tél"-ről beszélnek A termékenységi mutatók csökkennek úgy a nyugat-, mint a közép-európai országokban. Ugyanaz a folyamat megindult Kelet-Európában is, társulva a nyugati fogyasztói mentalitással. Egyidejűleg hosszabb a várható élettartam, Európát öregedő népesség

jellemzi. Az idősek aránya növekszik Néhány országban a 65 éven felüliek a népesség 15%-át teszik ki. Az Európai Unio Bizottsága szerint ez az arány 2025 évben 50%-al lesz magasabb További okot ad az aggodalomra a demográfusok szerint a fiatalok egyre csökkenő aránya, ami a demográfiai egyensúly komoly veszélyeztetését okozza.11 Az aktív népesség elöregedése csökkenti a munkaerő rugalmasságát és mozgékonyságát. Az a társadalom életképes, amelynek tagjai az élet átörökítését is célul tűzték ki, legalább olyan mértékben, hogy a népesség számbelileg fennmaradjon, sőt némi szaporodás jöjjön létre. Ha a népesség önmagát reprodukálni akarja, akkor átlagosan egy nőnek 2,3 gyereket kell szülnie. Ez a szám megfelel a termékenységi arányszámnak, ami azt jelzi, hogy egy nő átlagosan hány gyermekkel fejezné be termékenységét, ha olyan gyakorisággal szülne, mint az adott évben szülő 15-49 éves nők tették. Ha

az arányszám nagyobb, akkor a nemzet népesedése növekszik, ha alacsonyabb, akkor a nemzet elöregedik és lassan kihal. Magyarország népesedési kérdésköre sorsproblémává nőtt, éppen ezért az abortusz sem lehet magánügy. Az abortusz-kérdés és a hazai népesedés társadalmi összefüggéseire és következményeire mutat rá az a kiáltvány, amelyet az Amerikai Magyar Szövetség tett közzé 1983-ban:"A lepergett századok folyamán már többször indult fogyásnak a magyar. Ami azonban negyedszázad óta megy végbe Magyarországon, az példátlan eddigi történelmünkben, mert most először történik, hogy népünk fogyását nem külső erőszak, hanem a magyar anyák termékenységének hanyatlása okozza. Ez a nemzet jövője szempontjából beláthatatlan veszélyeket rejt magában."12 A demográfusok az ún. "demográfiai átmenet" elmélettel írják le az Európában - így Magyarországon is érzékelhető jelenséget, ahogy a

népesedési mód az utóbbi századok során alakult Az elmélet szerint öt fázis különböztethető meg: 1., magas termékenység, magas halálozási arányszám, amelynek eredménye a kevés szaporodás. 2, a halálozások rohamos csökkenése (főleg higiéniai ismeretek következtében), a termékenység marad egy ideig (Magyarországon kb. 30-40 év), eredmény: a népesedés rohamos növekedése 3, a termékenység csökkenése, mivel nem kell már annyit szülni, hogy néhány gyermek életben maradjon, eredmény: csökken a gyarapodás, 4., a termékenység alacsony, a halálozás alacsony, eredmény: stabil, de öregedő népesség, 5., a termékenység alacsony(abb), a halálozás lassan növekszik, eredmény: fogyó népesség E folyamatok természetesen több száz évesek.13 Magyarország tehát elérkezett a folyamat utolsó fázisához. 1950-től 1955-ig nőtt a népesség 1956-tól 1980-ig a népesség növekedése mérséklődött, majd 1980-tól megkezdődött az

ország lélekszámának tényleges csökkenése (ld. Függelék 4táblázat), ami azt jelenti, hogy a halálozások száma nagyobb a születések számánál Ezalatt megváltozott a társadalom családösszetétele is úgy, hogy túlsúlyos lett a kiscsaládok aránya. 1980-tól 1998-ig Magyarország lakossága 433 ezer fővel csökkent. Azaz, mintha letörölték volna a térképről Szeged, Debrecen és Vác városát. Évente egy középnagyságú városnak megfelelő számmal (40 ezer fő) csökken a lakosság Ez évente majdnem két mohácsi csatavesztés embermennyiségét jelenti. A világ leggyorsabban öregedő népe lettünk A termékenységi arányszám a századfordulón még 5,3 volt, 1940-re 4,3 lett, 1980-ban 1,9-re csökkent és a tavalyi évben (1998) csupán 1,33. Zuhanásszerűen csökkent a három és több gyermekes családok száma Ezzel párhuzamosan több lett a gyerek nélkül élők, valamint az egy és két gyermeket vállaló családok száma. Az

általánosan elterjedt kétgyermekes családmodell (ld. Függelék 5táblázat), azonban nem elég az egyszerű reprodukcióhoz, mert vannak nők, akik biológiai okok miatt nem képesek szülni. Mert válás és özvegyülés miatt a kívánt gyermekszámok némely esetben nem valósulnak meg. Mert a megszületett csecsemők közel két százaléka meghal egyéves kora előtt és további több mint félszázalék a felnőttkor elérése előtt. Mert a hajadon maradó nők nagy része nem szül gyermeket.14 Miért nem vállalkozik a mai családok túlnyomó többsége kettőnél több gyerekre? Az életszínvonal növekedése céljából. Molnárfi Tibor közgazda, a következő számításokat végezte a jövedelemszint és a gyermekszám kapcsolatáról: "Ha valaki nem vállal gyereket, akkor amennyiben 1 gyermekes családból jön, életszínvonala a (volt) egygyermekes családjának 123,5%-a lesz, vagyis egyötöddel jobban élhet. Ha 2 gyermekes családi fészekből

kilépve alakít új családot, akkor életszínvonala a (volt) kétgyermekes család 153,8%-a lesz, vagyis másfélszer jobban élhet. Ha 4 gyermekes családot hagyott maga után, akkor életszínvonala a (volt) 4 családos lehetőség 277,8%-a lesz, háromszor jobban élhet. Ha valaki 3 gyerekes családból jön és nem vállal gyereket, életszínvonala a volt 3 gyerekes családok életszínvonalának 192,3%-a, vagyis kétszerese lesz. 4 gyerek esetén a volt család életszínvonalának 69,2%-a lesz."15 Ez a nézet rövid távon igaznak látszik, de hosszú távon a gyermektelen emberek öreg korát tekintve feltétlenül hibás magatartás. Hazánk lakosságának lélekszáma 1999. január 1-én 10092000 volt Becslések szerint ez a szám 2 év elteltével 10 millió alá fog menni, 10-15 év múlva megközelíti a 9 milliót. Ez a csökkenési folyamat az évek haladtával fel fog gyorsulni. Ahhoz, hogy ez ne így történjen legalább évi 50 ezer szaporulat kellene Ez 20

év alatt egymillió A szaporulat kb. 25 év múlva kezdene lassan "termelő erővé" válni, és mintegy 40-50 év szükséges a népesség kiegyensúlyozott fejlődéséhez.16 A népességszám csökkenése nem csak a magyarság elfogyását eredményezi, hanem komoly gazdasági következményei is vannak, ami szorosan összefügg a népesség elöregedésével. Andorka Rudolf szerint: "2021-re a 60 évesek és idősebbek aránya el fogja érni a 22-24%-ot, miközben a fiatalok aránya gyorsan, a munkaképes életkorúaké lassabban csökken. Ilyen körülmények között 30-35 év múlva két 20-59 éves férfira és 20-54 éves korú nőre (őket vehetjük nagyjából az adott évi nemzeti jövedelmet előállító népességrésznek) fog egy nyugdíjas életkorú jutni. Ez azt jelenti, hogy két "dolgozónak" (szaknyelven: két aktív keresőnek) kell előteremtenie azt a nemzeti jövedelmet, amelyből egy idős (nagyrészt) nyugdíjas személy él. Nem

nehéz belátni, hogy ez igen nagy megterhelést jelent az aktív népességre nézve."17 Kovács Judit 1996-ban a következőket írja: ".1950-ben száz munkaképes korúnak még csak 12 öreget kellett eltartania, ma már 31-re nőtt ez a szám. 1950-ben Magyarországon még feleannyi volt az idős ember, mint a gyermekkorú. ma már az öregek négy százalékkal többen vannak"18 Ha nincs elég fiatalabb adófizető dolgozó, akkor egyszerűen nem lesz mód a továbbiakban legalább a korábbinak megfelelő nyugdíjakat és orvosi ellátást nyújtani. Hogyan lehet ezt a problémát megoldani? Félő, hogy a válasz: - Eutanáziával!!!? 3. Pszichés és erkölcsi következmények Az egészségügyi és demográfiai következmények mellett nem hanyagolhatók el a lelki hatások sem, melyek a nők jelentős részét elkísérik. Általában három szakaszt szoktak elkülöníteni: elsőként - döntés az abortusz mellett, másodsorban - maga a fizikális eljárás,

végül szembekerülés az eredménnyel. Sokaknál jelentkezik, amikor a félelem nyomasztó érzése megkönnyebbülést keres. Werner Mende, a müncheni egyetem orvostudományi karának professzora, foglalkozik egyik tanulmányában a pszichikai következményekkel is, amelyben megállapítja, hogy a terhességmegszakításon átesett nők kb. 10-15%-ánál mutatkoznak tartós pszichikai reakciók.19 Az orvosok "abortusz utáni tünetcsoportoknak" (posztabortusz szindróma) nevezik az érzelmi és pszcihológiai tüneteknek azt az együttesét, amelyet sok nő tapasztal abortusz után. A nők többsége az abortuszt követően általában megkönnyebbül. Valami nyomasztó tehertől szabadult meg, s ez örömmel tölti el Ha gondol is rá, milyen áron nyerte vissza "szabadságát", pszihikuma védekezik az önvád ellen, elnyomja, elutasítja a közelmúlt eseményeivel kapcsolatos gondolatait. Évek múltán azonban ezek az elhárító mechanizmusok gyengülnek,

feltámadnak a régi emlékek. Akkori döntését a nő másként értékeli, lelkifurdalás, önvád támad, melynek következtében lassan depresszióssá válik. Álmatlanság, lehangoltság, reménytelenség érzés uralkodik el rajta Nem ritkák az abortált gyermekkel kapcsolatos gyakori álmok, a műtét körülményeinek újra átélése, az abortusz napjának évfordulóján fellépő zaklatott, depressziós állapotok, más gyerek túlzott "szeretete", ellenségesség mindazokkal szemben, akiknek közük volt az abortuszhoz, esetenként öngyilkosság ötlete, sőt kísérlete. Az egész folyamat végeredményeként ezek a nők nemegyszer képtelenné válnak a megszokott szexuális életre, megromlanak korábban kiegyensúlyozott kapcsolataik, esetleg tartósan gyógyszerfüggővé válnak.20 Valószínű, hogy ezeknek a tüneteknek valamelyike kisebb-nagyobb mértékben minden abortuszon átesett nőben fellép, a teljesen kifejlett kórkép természetesen

ritkább. Sokszor megfigyelhető, hogy abortusz után a nők egy része élesen abortuszellenes lesz.21 Két konkrét példa a sok közül: "Most 23 éves lenne, ha hagyom megszületni Gyakran jelenik meg képzeletemben. Amikor felébredtem mélységes szomorúságot éreztem és csöndet a testemben. Megszűnt a tavaszi zsongás A kis testet pedig elvitték a véres vödörben A sápadt fiatal arc azóta megjelenik előttem, olykor keservesen elsiratom (K.L-né, Új Ember, 1991XI11 olvasói levél)" "Én is közömbös arccal távoztam. Egy év telt el Azóta is megszólal a lelkiismeretem, hogy gyermekemet nem fogadtam el." (M Magda, Remény, 1991 III17) Amerikai kutatások szerint az abortusz utáni szindrómában szenvedők 80%-a nem hívő, és legtöbbjük az abortusz idején gyakorlatilag semmilyen ismerettel nem rendelkezett a magzati életről, fejlődésről. A kutatók véleménye szerint ez a probléma még egyáltalán nem lezárt a kutatás

számára, s egyre inkább a pszihiáterek érdeklődésének középpontjában kerül. Magyar szakemberek is ismerik a kórképet, lényegesen kevesebb figyelmet szentelnek azonban neki, mint amennyit valójában megérdemelne. Dr. John Willke könyvében beszámol egy olyan tünetcsoportról, amely az abortuszon átesett nő már meglévő gyerekeire vonatkozik: "A gyerekek általában tudják, ha az anyjuk terhes. Azt is tudják, ha a terhességet megszakítják. Ez olyan túlélési tünetcsoportot okozhat, amely hasonlít ahhoz, amit a holokausztot átvészelő zsidók tapasztaltak meg. azt kérdezik maguktól: "Miért én menekültem meg, és miért a másikat ölték meg?".Általában egy kisgyermek, ha tudja, hogy testvére lesz, először nem, örül neki Ha ez a gyermek hirtelen eltűnik, akkor a testvérétől félő gyermekben kialakul egyfajta beteges hatalomérzés, hogy akaratával másokat megsemmisíthet. Vagy pedig, ha tudja, hogy ebben a

megsemmisítésben az anyának aktív szerepe volt, akkor kezd félni az anyjától."22 Szólni kell az abortusz erkölcsi megítéléséről is. Az ismert tények alapján minősíthetjük az abortuszt Az emberi élet egyértelműen felbecsülhetetlenül értékes. Ezt az értékes életet mindnyájan megkaptuk, de nincs hatalmunkban. Teljes értelemben sem létrehozni, sem elpusztítani nem tudjuk Az elsőre példa, hogy csupán az élet továbbadásában, és nem létrehozásában van szerepünk, a másikra pedig Jézus keresztrefeszítése és feltámadása a példa. Isten nem csak létet és örök életet ajándékoz az embernek, hanem meghívja arra is, hogy társa legyen az élet továbbadásában és kibontakoztatásában. Éppen ezért az abortusz minősítetten az egyik legsúlyosabb bűn az emberi élet ellen. Az áldozat valóságos emberi lény, aki az egyedfejlődésének azon a szakaszán tart, ahol még fokozott védelemre szorul. Teljesen ártatlan. Az orvos

mielőtt megkezdte volna magasztos hivatását, esküt tett az élet védelmére Ezzel ellentétben az abortuszt végző orvos beavatkozása direkt és kizárólagosan az élet elpusztítására irányul. Öngólt lő Minden nő a fogamzás pillanatában édesanyává válik. A világon a legnagyobb érték létrehozásában az első számú szerep az övé. A nő testi-lelki valója anyai mivoltának kiérlelődése felé tart Amikor az abortusz mellett dönt, mindezt pótolhatatlanul lerombolja. Hasonló az apa helyzete is Ő ugyan nem képes annyira egzisztenciálisan átélni a szülővé válását, mint az asszony, az értelmetlen pusztításban való részvétele nem kevésbé súlyos bűn. Erkölcsileg semmiképpen nem igazolható az a tett, amely direkt a rosszra irányul, még akkor sem, ha jó következményei is lesznek. De van-e az abortusznak egyáltalán jó következménye? A tönkretett, megsebzett anyai állapot nem nevezhető jónak. Az abortusz után

beszélhetünk-e erkölcsi győzelemről? Aligha, hiszen bármi is "kényszerített" valakit erre a tettre, az abortusz utáni állapotot csak megfosztottságként, megalázottságként és erkölcsi vereségként lehet átélni. Ma azonban sokak lelkiismeretében az abortusz bűne súlyosságának tudata fokozatosan elhalványodik. Sokan jó következménynek tartják a terhesség előtti állapot visszaszerzését Csakhogy az az állapot sem erkölcsi, sem fizikai értelemben soha többé nem szerezhető vissza.23 A legsúlyosabb erkölcsi következmények lelki természetűek. Devalválódott az emberi élet értéke Az általános erkölcsi tudat magzatellenes lett. A szülők gyakran döntenek a gyermekük ellen Bioetikai kérdésekben az utóbbi évtizedek kormányai hagyták magukat sodortatni a napi igényektől. Végeznek Magyarországon is embriókísérleteket A Szegedi Orvosi Egyetemen élő magzatok eleven, dobogó szívét (akár a gesztáció 15 hetében)

emelték ki kísérletezés céljából. A következmények alapos áttekintéséből látható, hogy milyen széles skálájú szövődménnyel számolhatnak, akik az abortusz mellett döntenek. Ezek száma (elsősorban egészségügyi) a modern technikák bevezetésével egyre csökken, de az is igaz, hogy szövődmény mindenkinél kifejlődhet, s mindenkinek esélye lehet rá. Mindemellett Isten igazságos ítéletét senki nem kerülheti el az Utolsó Napon. 1. Gresz Miklós: im 25p [Vissza] 2. J Willke: im 114p [Vissza] 3. Paksy Mária: im 74-75p [Vissza] 4. Paksy Mária: im 75-75p [Vissza] 5. J Willke: im 128-129p [Vissza] 6. Paksy Mária: im 76-77p [Vissza] 7. uo 77-78p [Vissza] 8. uo 78-80p [Vissza] 9. JWillke: im 134-135p [Vissza] 10. Kavin Ferenc: Az abortusz orvosi, társadalmi és demográfiai következményei, in :"Az élet védelmében" Bp, 1990 május 11-12. [Vissza] 11. Család és demográfia Európában c konferencia a Vatikánban 1996, Bp1997

Családpasztorációs füzetek 1 93-94.p [Vissza] 12. Túl a tizenkettedik órán in: Magzatvédelem 1992/1 8--9p [Vissza] 13. Család és demográfia Európában : im 11p [Vissza] 14. Andorka Rudolf: Hazánk népesedési helyzetének problémái és orvoslási lehetőségei in: Vigilia 1989/4 294p [Vissza] 15. Dr Molnárfi Tibor: Nemzeti létünk és az abortusz in:"Az élet védelmében" ckonf1990V1145p [Vissza] 16. Dr Ádám Sándor: A magyarok pusztulása Bp 1998 második kiadás 126p [Vissza] 17. Andorka Rudolf: im 245p [Vissza] 18. Kovács Judit: A magyar népesedés sajátosságai in: Magyar Nemzet 1996VIII7 [Vissza] 19. Werner Mende: A terhességmegszakítás kockázatai in: Mérleg 1981/2 149p [Vissza] 20. Paksy Mária: im 80-81p [Vissza] 21. Glóner Rózsa: im 46p [Vissza] 22. J Willke: im 172-173p [Vissza] 23. Dr Balázs Pál: Az abortusz katolikus szemmel in: "Az élet védelmében" Konferencia, Bp1990május 115458p [Vissza] Baranyiné Sári Judit:

Az abortusz-kérdés Magyarországon V. KIÚT A VÁLSÁGBÓL- lehetőségek és teendők Az utolsó fejezetben azt kívánom áttekinteni, milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak az abortuszok számának csökkentésére, a szülési kedv fokozására. Az abortusz összetett probléma, ezért az egyes lehetőségeket nem szabad elszigetelt önálló, egyedüli megoldásnak tekinteni. Először kell kezdeni azoknak az okoknak a kiküszöbölését, amelyek miatt az édesanyák a nők egészségére és lelki világára káros abortuszt választják. Olyan társadalmi közgondolkodást kell kialakítani szociális intézkedésekkel alátámasztva, amelyben az abortusz gondolata fel sem merül. A kérdés tehát: "Kinek kell tennie valamit, és mit?" Természetesen a társadalom minden tagjának kell tennie valamit állapotának, korának és hivatásának megfelelően. Újra fel kell fedezni eredeti és lényeges erkölcsi és emberi értékek létezését. Ilyen érték

többek között a család, amelytől nagymértékben függ Magyarország újjászületése, amely az élet szentélye, az emberiség bölcsője és a jövőbe vetett remény jele. Nagy lehetőségei és feladatai vannak a civil társadalomban az egyházaknak és a polgári szerveződéseknek. Az emberi életről való vitában a keresztényeknek a reménység világosságát kell elhozniuk. 1. Törvényalkotás A "Mit tehet a törvényhozó?" kérdésre egyértelmű a válasz: "Magzatvédelmi törvényt alkosson és ne abortusz törvényt!" A teendők között első helyen áll - ahogyan a Magyar Katolikus Püspöki Kar is nyilatkozta 1991-ben olyan helyzet teremtése, ahol biztosítva van mindenki számára az élethez való alapvető emberi jog. Az államfőknek és a törvényhozóknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a közhatalomnak az a dolga, hogy megfelelő törvényekkel és büntetésekkel védelmezze az ártatlanok életét. Az alapvető

erkölcsi értékek vonatkozásában nem a hibás gyakorlathoz kell igazítani a törvényt, hanem fordítva. Minden törvény csak akkor jó, ha az általa megcélzott érték a legfőbb jó, s a törvény ehhez kívánja felemelni a törvény teljesítőjét. Milyen az a törvény, amely a legmaximálisabban védelmezi a magzatot? Állítja, hogy az élethez való jog minden embert megillet, s az emberfogalomban a magzat is beletartozik fogamzásától kezdve. Az élethez való jog abszolút, korlátozni nem lehet, vele szemben csak hasonló jog versenyezhet. Így a terhességmegszakítás csak az anya életveszélye esetén engedhető meg. A méhmagzat fogamzásától kezdve emberi személy, jogai a megszületett emberével azonosak. Minden magzatelhajtás szándékos emberölés (gyilkosság) Lényegében ezt az álláspontot vallja a római-zsidó-keresztény jogrendszer az ókorban, illetve a középkorban. Ezen az állásponton van napjainkban a Katolikus Egyház, a létező

európai nemzeti jogalkotások közül Írország, a magyar alkotmánybírák közül Lábady Tamás, továbbá az iszlám államok, a buddhista és hindu világ.8 2. Szociális helyzet javítása Az állam szerepvállalása a család életkörülményeinek alakításában igen fontos. Az adók nagysága, a gyermektámogatás különböző formái, az anyasági segélyek, az iskolarendszer és a társadalompolitika befolyással vannak az anyaság vállalására. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy az anyaság szempontjából optimális politikai és gazdasági körülmények automatikusan több gyermek születését eredményezik, de az biztos, hogy csak megfelelő feltételek megléte esetén várható, hogy a nők több gyermek vállalása mellett döntenek. Ennek érdekében 1998. december 24-én új törvény született a családok támogatásáról A törvény új elvi alapokra helyezi a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli támogatás rendszerét. A szabályozás

célja, hogy jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon előmozdítsák a népesedéspolitikai célok megvalósítását. Nevelési ellátások címen tárgyalja a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást, amelyek a gyermekek neveléséhez biztosított támogatási formák. A gyermeket nevelő szülők megélhetésének alapjául szolgálnak a gyermekgondozási támogatások, nevezetesen a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás. Az előzőektől eltérően egyszeri támogatási forma az anyasági támogatás, amely a gyermek születésével kapcsolatos kiadások fedezéséhez nyújt segítséget. A nevelési ellátás összegei családtípus, a gyermekek száma és egészségi állapota szerint differenciáltak. A felsorolt családtámogatási formákon kívül a gyermeket nevelő

családokat segíti a személyi jövedelemadóról szóló törvényben újólag bevezetésre került gyermekek után járó adókedvezmény.1 Az 1998-as választások eredményeként alakult új kormány családtámogatási rendszere kétségkívül pozitív változásokat tartalmaz, de vannak még teendők. Egy kedvező feltételű szülési szabadság igen nagy mértékben ösztönözné a nők több gyermek vállalására irányuló kedvét. Az a körülmény szintén fokozza a gyermekvállalási kedvet, ha az anya a szülési szabadság lejárta után garantáltan visszakapja munkahelyét. Szükség van a fiatalok lakásszerzését, házasságkötését támogató hitelrendszerre, amely figyelembe veszi a jövőben megszületendő gyermekeket. Az állam részéről nyújtott szociális támogatásoknak valóban nagy szerepe van a válságos helyzet javításában, azonban csupán anyagi támogatásokkal nem lesz jelentős és tartós előrelépés. Az emberek szívének

legmélyén van szükség metamorfózisra. 3. Keresztény nevelés A kereszténység olyan pozitív erkölcsiséget hordoz, amely képes arra, hogy felmutassa a társadalomnak azokat az értékeket, amelyek segíthetnek a krízisek megoldásában, és kisugározzák az életnek azt az igenlését, amely segíthet felülemelkedni a merőben anyagi szempontokon. "Sürgető feladat a lelkiismeretek általános mozgósítása és a közös etikai erőfeszítés, hogy mozgásba lendüljön az életet szolgáló nagy stratégia." - írja II János Pál az "Evangélium vitae" c enciklikájában2 Tehát alapvető lépés az erkölcsi lelkiismeret formálása minden emberi élet páratlan és sérthetetlen értékének kérdésében, amelyhez szorosan kapcsolódik a nevelői munka. Nevelő értéke van már a magzati lét hónapjainak Az édesanya áldott állapotának korszakában nem csupán a gyermek biológiai szervezetét, hanem közvetve egész emberségét építi. A

gyermekek első és fő nevelői a szülők. Nevelői küldetésüket megosztják más személyekkel és intézményekkel, az Egyházzal és az állammal. A szülők feladata, hogy Isten és az emberek tiszteletével olyan családi légkört teremtsenek, amely elősegíti a gyermekek minden irányú nevelését az egyéni és közösségi élet számára. A szülőknek bizalommal és lelki erővel kell nevelniük gyermekeiket az emberi élet értékeire. A gyermekeknek az anyagi javaktól való függetlenség légkörében kell nevelkedniük, úgy, hogy az egyszerű és szűkös életkörülményeket is elfogadják abban a meggyőződésben, hogy az embert személye és nem a javai teszik értékessé.3 Nagy jelentősége van annak, hogy az új nemzedékeket úgy neveljék, hogy életük minden dolgában a legnagyobb mértékben tudatában legyenek felelősségüknek, így majd a családalapításban, a gyermekek vállalásában és fölnevelésében is. Az abortuszok nagy számának

visszaszorításának kulcsszava: a megelőzés. Ennek érdekében az ifjúságot alkalmas módon és idejekorán, elsősorban a családon belül, fel kell világosítani a házastársi szerelem méltóságáról, feladatáról és megéléséről, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A nemi tudat kialakulása, az éntudat kialakulásához köthető három éves kor környékén. Ettől fogva megindul a két nem közötti feszültség, kialakul a vonzás, mely kiváncsiskodásban ölt testet. Szexuális nevelés szempontjából a kamaszkor jelentős időszak. Előd István a szexualitás kamaszkori megjelenését egy fel nem robbant bombához hasonlítja Milyen magatartások lehetségesek ekkor? Az egyik, hogy kiváncsiságból megpiszkálják, a következmény a robbanás. Ez az a sajnálatos eset, amikor 15 éves lányok terhesek lesznek. Bárhogy is dől el további sorsuk, mindenképpen megsérülnek, sokszor életre szólóan. A másik lehetséges magatartás a fel nem

robbant bombával szemben az, hogy egyszerűen eltüntetik a szemük elől: letagadják. Önmaguknak azt hazudják, hogy nekik ilyen jellegű problémájuk egyáltalán nincs. Mivel nem oldották meg a problémát, előbb-utóbb mégis robbanni fog a bomba A harmadik megoldás a bölcs: tűzszerészeket kell hívni, ők hatástalanítják. Kik a "tűzszerészek"? Elsősorban a szülők, azután a keresztény szűk baráti kör tagjai, s végül a pap, a lelkivezető.4 Elengedhetetlen feltétel a szülők számára a szeretetre mint önátadásra való nevelés ahhoz, hogy gyermekeiknek világos és okos nemi nevelést tudjanak adni. Egy olyan kultúrával szemben, amely legnagyobbrészt "vulgarizálja" az emberi nemiséget - mert elszegényítve csak a testhez köti és nem lát benne mást, mint az önző gyönyörvágy kielégülését -, a szülők nevelői szolgálatának egészen és igazán a személyes nemi kultúrára kell támaszkodnia. Nem szabad

mellőzni a tisztaságra mint erényre való nevelést, amely legfőbb módja a leányanyaság elkerülésének. A nevelésnek rá kell vezetnie a gyermekeket arra, hogy az erkölcsi törvényeket úgy fogják fel és úgy értékeljék, mint szükséges és drága oltalmat a felelős személyiség kifejlődéséhez mindabban, ami az ember nemiségéhez tartozik.5 Az életre való nevelés magával hozza a házastársak nevelését a felelős nemzésre. Fáradozni kell az anyai feladat társadalmi újraértékeléséért, a velejáró fáradozás megbecsüléséért. Minden emancipáló törekvéssel szemben áll az az igazság, hogy az Isten rendelése szerint a nő sehol másutt nem tudja jobban "megvalósítani önmagát", mint az anyaságban. Mindazt, amit a keresztény nevelésről összefoglaltam, kell megvalósítani a gyakorlati életben. Ehhez nagy összefogásra, a keresztény közösségek megújulására, a családok egymás közötti segítségére van szükség,

hogy a leendő anyák és a társadalom is megértse, az emberi élet a fogamzással kezdődik és az emberi élet a legnagyobb érték. 4. Ellenpropaganda - Életvédő szervezetek A gyermekek nevelésében a szülőké a legfőbb szerep. Ahhoz, hogy a szülők életpárti gondolkodásmódot tudjanak továbbadni gyermekeiknek, az ő fejükben, lelkükben is szükség van változásra. Ez a változás egy hosszú folyamat eredménye, ami talán a rendszerváltozással elkezdődött már. Az abortuszt engedélyező törvényhozással szemben számos kezdeményezések és mozgalmak indultak az élet érdekében a társadalom fogékonnyá tételére. Mivel a média általában a többség oldalára áll, fontos, hogy az életvédők hallassák hangjukat gyakorta. Széleskörű és hatékony propagandára van szükség a fejlődő magzatról és arról is mivé lesz a nemkívánt gyermek a vákuum berendezés nyomán. Ha tudnák a nők, hogy az abortuszok elvégzésének időpontjában a

magzat már egy jövendő emberi élet valamennyi szükséges feltételének emberi alakot öltött hordozója, ha kellőképpen ismernék, milyen következményei lehetnek önmagukban és később majd kívánt gyermekükben a meggondolatlan döntéseknek, többen választanák az életet. A felvilágosításra, ismeretterjesztésre sokféle lehetőség kínálkozik. Eredményesek különböző előadások, tanfolyamok, orvosi tanácsadások, beszélgetések családgondozókkal, videofilmek, kiadványok füzet vagy szórólap formájában, amelyeket a fiatalok kezébe kell adni. Ilyen például a Szent Gellért Kiadó "Családi iránytű" c. füzetsorozata, amely különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például: gyermekek szexuális felvilágosítása, örökbefogadás, nevelőszülőség, a család szerepe, a természetes családtervezés. Lényeges kiemelni, hogy az életvédő mozgalmak tevékenysége nem korlátozódik a magzatok védelmére. Feltárják a

lehetőségeket a várandós anyák számára az abortuszon kívül. Támogatást nyújtanak szülés előtt és után. Működnek országszerte anyaotthonok a hajlék nélküli kismamák számára (pl Borostyánvirág Alapítvány, Árvácska Református Kismamaotthon). Magyarországon az első életvédő szervezetek a 80-as évek végén alakultak. * Ilyen a Magzatvédő Társaság, amelynek alapelve:"Az ember fogantatásának pillanatától kezdve emberi lény, akinek ennélfogva természetes emberi joga van a méhen belüli fejlődéshez és a megszületéshez." Céljai között szerepel az élet és az anyaság tiszteletére, a szülői hivatásra nevelés. Az Interneten Életvédő Honlapot indítottak, életvédő konferenciákat szerveztek (I-V. Életvédő Konferencia), lehetőséget adva a társszervezetekkel történő együttműködésre. Megszólaltak több esetben a rádióban és a televízióban is, képviselve az életvédők álláspontját. * A Pacem in

Utero egyesületet 1989-ben orvosok és jogászok alakították, amelynek célja az emberi élet orvosi és jogi védelme a fogamzástól a természetes halálig. 1990-ben az Alkotmánybíróságtól kérte a hatályos abortusz jogszabályok megsemmisítését. Az új ún "Magzatvédelmi Törvény" (1992) alapján ismét indítványt tett az Egyesület az Alkotmánybíróságnál, melyről a testület 1998-ban döntött. Az Egyesület tagjai az elmúlt tíz évben számtalan publikációval, felvilágosító előadással vettek részt a közéletben. Legfontosabb kiadványai: Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga 1997.; Paksy Mária: Szeresd és engedd élni 1994 * A Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben jött létre, hogy anyagi támogatást tudjon nyújtani azoknak, akik erejükön felül is vállalnak gyermeket. * A Szülészek az Életért Társaság és az Életvédő Központ Alapítvány társszervezetek, központi eszményük az emberi élet védelme. Az

Életvédő Központ Kuratóriumának munkájában részt vállalt Dr Seregély István egri érsek, Dr. Hegedűs Lóránt püspök, Dr Harmati Béla püspök, valamint Dr Keresztes Szilárd megyéspüspök Vezetője az Alapítványnak Dr. Szinnyai Attila szülész-nőgyógyász, aki nem végzett pályafutása alatt egyetlen abortuszt sem. Jelenleg folyó tevékenységei az Alapítványnak: Családóvó Szakmai Klub, tanácsadó szolgálat lelki nehézségekkel küszködő várandós anyáknak, problémamegbeszélő anyacsoportok, "szülőkör", valamint oktató tevékenység általános iskolákban felsőtagozatosoknak. *A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) pro life munkacsoportja 30-40 emberrel dolgozik az egész országban. Konferenciákra járnak, előadásokat tartanak ott, ahol hívják őket, tanulmányokat, könyveket adnak ki hazánk abortuszhelyzetéről. * A KALÁSZ lányok, leendő anyák nevelésével foglalkozik. * Az ÉLET Mentálhigiénés

Egyesület tevékenyen részt vesz, illetve javaslatokat dolgoz ki a mentálhigiénés intézmények és szervezetek kialakításában és fejlesztésében, a mentálhigiénés tevékenység propagálásában. Támogatja és elősegíti, hogy az elsődleges közösségek a problémás egyéneket átsegítsék a kritikus élethelyzeteken. * A Magyar Fészek Alapítvány célja bevinni a köztudatba a három- és többgyermekes családmodell elfogadását. Ezért harcol az alapítvány az abortusz ellen. Felhasználják céljuk eléréséhez a sajtó minden formáját (plakátok, röplapok, újságcikkek, folyóiratok, videofilmek stb.) * A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a nagycsaládok érdekvédelmével foglalkozik. Rendszeresen szerveznek találkozót, hogy felhívják a társadalom figyelmét az élet megbecsülésére. *A Forrás Magyar Keresztény Média Alapítvány készítette hazánkban az első magyar életvédő videofilmet 1991-ben "A megtört varázs"

címmel. * Az Alfa Szövetség (1996.) célja a magzatokat nem kívántként hordó kismamák figyelmét felhívni arra a felelős szerepre, amit születendő gyermekük életében töltenek be. Valódi döntési, választási szabadságot juttatja érvényre, amikor a törvény által felkínált abortusz-lehetőséggel szemben felajánlja a szociális vagy lelkikapcsolati válsághelyzetében elmagányosodott várandós nő támogatását abban, hogy gyermekét kihordja és megszülje, gondozását-nevelését vállalja. Az Alfa Szövetség munkatársai önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül végzik gyermekmegmentő tevékenységüket. A felsorolt legfontosabb szervezeteken kívül természetesen működik még számos civil szervezet, alapítvány, ill. egyesület, amely azon munkálkodik, hogy javuljon az erkölcsi és a népesedési helyzet hazánkban. Tehát a negatív, életellenes propaganda legjobb ellenszere a pozitív, az élet értékét hirdető propaganda. El kell

juttatni az "Élet Evangéliumát" minden férfi és nő szívéhez, és bele kell szőni az egész társadalom legrejtettebb rétegeibe is. Ezt a célt szolgálta 1992-ben a nyugat- és kelet-európai életvédő mozgalmak nemzetközi szintű elhatározása, hogy június elsejét közösen az Élet Napjának nyilvánították. 1991 végén rendezték Ottavában az abortusztúlélők első nemzetközi összejövetelét. Szándékuk, hogy eleven jelként tanúbizonyságát adják annak, hogy a magzatelhajtási beavatkozások "tárgya", ritkábban túlélő áldozata nem csupán többé-kevésbé rendezett sejtek halmaza, hanem ennél több: fogantatásának pillanatától szent és sérthetetlen, istenarcú Ember. 5. Orvosok Mit tehet az orvostársadalom az abortuszok számának csökkentése érdekében? Nagy részt kell vállalnia a megelőzésben, a felvilágosításban. Sajnos kevés nőgyógyászról lehet állítani, hogy még nem végzett abortuszt Ehhez

hozzájárul az a tény, miszerint a jelenlegi törvénykezés kimondja: " A szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető állami és önkormányzati intézményekben biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoport működését."6 Gyakorlatilag ez lehetetlenné teszi, hogy egy nőgyógyász élhessen az egyébként törvény által biztosított jogával: lelkiismeretére hivatkozva megtagadhatja az abortusz elvégzését. A Szülészek az Életért társaság létével és tevékenységével hirdeti, hogy vannak Magyarországon a keresztény meggyőződését komolyan vevő orvosok. Példát adnak az orvostársadalom számára a több ezer éves Hippokratészi Eskü megtartásában. Ez az eskü (" Senkinek nem adok halálos mérget akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozóan még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.") olyan magatartásbeli elvárásrendszert

állított minden idők orvosai elé, hogy ezek tisztaságát, célszerűségét, abszolút humánus voltát és betegcentrikusságát a mai napig sem tudta túlszárnyalni semmilyen hivatáserkölcsi kódex sem. Az Orvosok Világszövetsége által 1948-ban kiadott ún. Genfi Deklaráció, illetve annak 1968-ban módosított változata, mely Nemzetközi Orvosi Eskü néven közismert , megpróbálja a XX. század megváltozott körülményeihez és követelményeihez igazítani a hippokratészi orvosetikai normarendszert, amely tartalmát tekintve nem változtat a lényegen. Magyarországon a nemzetközi eskü szövege a legutóbbi időkig egyszerűen ismeretlen volt. A jelenleg forgalomban lévő magyar esküszöveg csak általánosságokat tartalmaz Vagyis egyetlen szülészorvos sem esküszegő, ha terhességmegszakításban bármilyen módon részt vállal. Gaizler Gyula "A bioetika kérdései" című könyvében alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Magyar Orvosi

Kamara újólag nyilvánítsa ki: minden orvos és egészségügyben dolgozó joga, hogy megtagadja az erkölcsi alapelveivel összeegyeztethetetlen abortusz elvégzését, illetve az abban való részvétel, valamint kövessen el mindent, hogy ezt a jogot mielőbb törvényben vagy rendeletben egyértelműen biztosítsák.7 6. Egyéb (örökbefogadás, lelki mozgalmak) Az abortusz választása helyett szereplő megoldás a "nem kívánt" gyermek örökbeadása. Sajnos hazánkban kevesen döntenek e mellett. Kiveszett a magyar anyákból a salamoni bölcsesség Inkább megölik magzataikat, semhogy más asszony nevelje fel. A kanadai eszkimók és inuitok között ma ismeretlen az abortusz Ha sok a gyerek a családban, akkor a közeli rokonok, vagy más gyermektelenek átvállalják, de a gyermek anyjával is tartja a kapcsolatot.9 Magyarországon is megvan a lehetőség arra, hogy ha egy édesanya megszüli gyermekét, de nem tudja vállalni felnevelését, lerakja egy

kórház portáján elhelyezett inkubátorba (pl. Budapesten a Schöphmérei kórház). Egész sor gyermektelen házaspár reménytelen gyermeksóvárgása tanusítja, hogy nincsenek nem kívánt gyermekek. Nekik sokszor hosszú éveken át kell várakozniuk, mielőtt gyermek kerülhetne a családjukba Ma Magyarországon az örökbefogadásnak két formája létezik. Az egyik a titkos örökbefogadás, mely esetén kizárólag a megyei és fővárosi GYIVI-k járhatnak el. A csecsemő, vagy a gyermek előbb gyámhatósági közreműködéssel állami gondozásba kerül, majd a szülők lemondó nyilatkozatával, bírósági döntéssel a szülők elveszítik szülői jogaikat, és a gyermek örökbeadható lesz. Az örökbefogadó család kiválasztása és a gyermek átadása nekik titkosan, tehát a vérszerinti szülők tudta nélkül történik. A nyílt örökbefogadás lényege, hogy a lemondó és az örökbefogadó szülők ismerik egymást. Ebben az esetben is kell

lemondónyilatkozatot tenni a vérszerinti szülőknek. Az örökbefogadást szigorú törvények szabályozzák, vannak feltételek, amelyeknek az örökbefogadóknak eleget kell tenni. A befogadó családnál megfelelő hatóságok előzetes környezettanulmányt végeznek, pszichológiai alkalmasságukat bizonyító vizsgálatot folytatnak, felkészítő tanácsadáson vesznek részt, 480 kérdésből álló lapot töltenek ki, hogy a gyámhivatal megállapítsa alkalmasak-e a szülőségre (Függelék 6.tábl) A csak nyílt örökbefogadásra várakozók a pszichológiai vizsgálatot több intézménnyel is elvégeztethetik. Az a társadalmi szervezet, amely részt vesz az örökbeadás, vagy családban történő elhelyezés folyamatában (így az Alfa Szövetség is, amely idáig 150-nél több gyermek örökbeadását intézte), saját szempontrendszere szerint kiegészítő vizsgálatokat végezhet, információt gyűjthet, felkészítő tanfolyamot szervezhet. Az Alfa

Szövetséghez tartozó szervezetek szeretnék a terhesség közben, sőt már a válságterhesség kezdetén felvenni a kapcsolatot az anyával. Lelki lehetőség szerint anyagi támogatást nyújtani Ahol végül szülés után nyílt örökbeadásra kerül sor, a megfelelő befogadó család kiválasztása, felkészítése, sőt az örökbeadás jogi aktusa is lebonyolítható, mire a csecsemőt kiengedik a kórházból. Súlyos hiba lenne, ha a GYIVI-k, vagy a GYIVI-utódok "lenyelnék" az örökbefogadás ügyintézését, lebonyolítását. Ezen a területen különösen fontos a társadalom egészséges önfenntartásának aktivizálása a társadalmi és egyházi szervezetek közreműködésével.10 Nemcsak anyagi és természetes eszközöket kell igénybe venni a jelenlegi válságos helyzet javítására, hanem természetfeletti eszközöket is. Sok imára, engesztelésre, jóvátételi szándékra van szükség A lelki adoptálás ötlete Fatimából származik.

1994-ben Lengyelországban már országos mozgalommá nőtte magát Magyarországon a Szociális Testvérek Társasága terjeszti Seregély István érsek támogatásával. A lelki adoptálás személyes imafelajánlás, melyben egy konkrét személy kötelezi magát, hogy kilenc hónapon át mindennap imádkozik egy veszélyben lévő magzatért, valamint azért, hogy ez az Isten által kiválasztott és egyedül Általa ismert gyermek születése után törvényes családi keretek között nőhessen fel, szeretetben és elfogadva. Elsődleges célja tehát egy konkrét - bár általunk nem ismert - gyermek életének megmentése. Mély hatást gyakorol magukra az imát végzőkre, közvetve pedig hozzájárul az emberek közötti megromlott, felborult erkölcsi rend Isten akarata szerint való újjáépítéséhez. A lelki adoptálás egyben engesztelés is a magzatgyilkosságok égbekiáltó bűnéért Az imához bárki csatlakozhat egyénileg vagy ünnepélyes keretek között

a Kálvin téri Ferences Templomban. A Pesti Ferences Rendház adott otthont 1999. március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén naggyűlésnek, ahol egy évig tartó segítő, engesztelő, imára (1999. március 25-től-2000 március 25-ig) hívták a jószándékú embereket. Néhány éve indult kezdeményezés, hogy december 28-án, aprószentek ünnepén engesztelő imádságra gyűlnek össze az életvédők a Belvárosi Templomban. Van olyan orvosnő, aki saját pénzéből havonta befizet egy-egy misét a legkülönbözőbb plébániákon, hogy minden hónapban legalább egyszer az ott élő közösség találkozzon ezzel az imaszándékkal, hogy engeszteljünk a meg nem született magzatokért. 1991. október 23-án Abasáron Paskai László bíboros-érsek emlékművet avatott fel, amely az 1956 és 1990 között meg nem született ötmillió magzat emlékére készült. Az emlékhely azóta állandó zarándokhellyé vált, ahol aprószentek ünnepén megemlékező

szentmisét tartanak. Az Egyház egyre nagyobb számban foglalkoztat laikusokat, hogy funkcióit ellássa. A teológia és a kántorképzők világi hallgatóinak nagy része nő. Ezek a nők, akik az Egyházban fognak dolgozni, egyszer remélhetően elmennek szülni. Nagy szerepe lesz ekkor az egyházi személyeknek, hogy a nőket ebben segítsék Németországban működik egy apácarend, aki befogad két- vagy három évre olyan anyákat, akiknek gyermekük van, nem lehet tudni, honnan. Itt ők közösségben élnek, dolgoznak, ellátják önmagukat, hogy amikor eltelt ez a két-három év, addigra keressenek munkát és lakást. Tehát pontosan a legveszélyesebb időszakban ez a szerzetes nővérközösség elfogadja azt a tényt, hogy valakinek gyermeke házasságon kívül született, vagy nem kívánt gyermeke született és addig, ameddig a gyermek kicsi, támogatják. Utána álljon a maga lábára11 Ezen kívül Németországban a legjelentősebb családvédelmi intézeteket

a Deutcher Karitas Verbant tartja fenn országos hálózatban. Összegzés Amint látható a dolgozat fejezeteiből, egy összetett, mindannyiunkat érintő kérdésről van szó. A felsorolt tényeket figyelembe véve, és a nemzetközi nyilatkozatok fényében látható, hogy az abortusz-kérdés Magyarországon nem rendezett. Kívánatos, hogy azt az emberi élet védelme szempontjából felülvizsgálják, és pozitív törvényt hozzanak. A keresztények feladata természetesen emellett, hogy életpéldájukkal megértessék azt az összeférhetetlenséget, ami az emberi személy méltóságának elismerése és az élet és a szeretet lekicsinylése, valamint az élő Istenben való hit és az ember eredetéről és sorsáról való önkényes rendelkezni akarás között fennáll. Az emberi élet Isten kegyelmi ajándéka, az Isteni Szeretet misztériumához tartozik. "Az ember nem föltétlen ura és megföllebezhetetlen bírája a dolgoknak, még kevésbé az életnek,

hanem - és ebben rejlik páratlan nagysága "Isten terveinek szolgája". Az életet úgy kapja az ember, mint kincset, amit nem szabad eltékozolnia, mint talentumot, melyet kamatoztatnia kell. Számot kell adnia róla Úrának"12 A halál kultúráját képviselő anyagi világnál erősebb, magasabb rendű, az élet kultúráját képviselő szellemi és hitbeli világ. Isten mint a történelem irányítója, a Biblia és a történelem tanúsága szerint számtalanszor megváltoztatta a reménytelennek látszó helyzetet. Bízom abban, hogy most is elvezet bennünket Isten kegyelme a bűnbánatra, és az emberek valóban Isten "munkatársai" lesznek a "halál civilizációja" elleni küzdelemben. Krisztus szava új és különleges visszhangra talál: "Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek." (Mt 25, 40) 8. Jobbágyi Gábor: im 202p [Vissza] 1. Magyar Közlöny 1998 december 24 [Vissza] 2. II János

Pál: EV 95 [Vissza] 3. II János Pál: Familiaris Consortio in: Amit Isten Bp, 1986 SZIT 129p [Vissza] 4. Tarjányi Zoltán: Pedagógia II, Bp 1999 SZIT 127-133p [Vissza] 5. II János Pál: Familiaris Consortio in: Amit Isten egybekötött Bp1986 SZIT 130p [Vissza] 6. Magyar Közlöny 1992/132 (XII23) 1992évi LXXIX Törvény 13 ( (2) [Vissza] 7. Gaizler Gyula: im 122-123p [Vissza] 9. Dr Hegyi Pál: im 96p [Vissza] 10. Általános tudnivalók az örökbefogadásról in: http://meh hcbchu [Vissza] 11. Dr Bolberitz Pál: Abortusz és etika in: Élet védelmében" 1990 május 11 19p [Vissza] 12. II János Pál: EV 52 [Vissza]