Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Zádrovich Aliz - Gazdasági rejtvényfejtés, Robert J. Shiller Tőzsdemámor c. könyvének ismertetése

Gazdasági rejtvényfejtés Robert J. Shiller: Tőzsdemámor c könyvének ismertetése Robert J. Shiller könyve igényes tudományos munka és érdekfeszítő olvasmány is egyben. A Yale Egyetem közgazdaságtan professzora azokat a rejtett és egymással összefüggő tényezőket, okokat próbálja megfejteni, amelyek az ezredforduló óta páratlan mértékű tőzsdemámor (Irrational Exuberance)1 hátterében állnak. A tényfeltáró, oknyomozó szakkönyv 11 nyelven jelent meg, 1996-ban Paul A. Samuelson díjat nyert2 A nagyközönségen kívül a szakma elismerését is kiváltotta újszerű megközelítésével. A könyv 2000 tavaszán jelent meg először az Egyesült államokban, így kiadása egybeesett az amerikai tőzsde minden addigi rekordokat megdöntő szárnyalásával. A sors iróniájaként- és Shiller figyelmeztetésének beigazolódásaként is felfogható, hogy néhány héttel a Tőzsdemámor könyvesboltokba kerülése után az amerikai

tőzsde összeomlott.3 A Tőzsdemámor nagy sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy számos- olykor szokatlan- aspektusból vizsgálja a tőzsde működését. Olyan pszichológiai4, szociológiai, demográfiai, történelmi, döntéselméleti kontextusokba helyezi a tárgyalt témát, amely nemcsak a tőzsde iránt elhivatottaknak, hanem minden érdeklődő olvasónak segíthet a pénzpiacok bonyolult rendszerében való eligazodásban. 1 Még In: www.irrationalexuberancecom http://www.alineahu/tozsdemamorphp 3 http://www.alineahu- Figyelőben megjelent cikk: Halaska Gábor: A tőzsdei hullámvasút titkai (recenzió) 4 Számos pszichológiai megközelítésű könyv jelent meg a tőzsdével kapcsolatban. Pl: Helmut Hornstein: So funktioniert: Börsenpsychologie für Anleger- Így működik: tőzsdepszichológia befektetőknek: nyereséget elérni, veszteséget elkerülni; Miskolc, Z-Press K., 2003, valamint André Kostolany: Kostolanys

BörsenpsychologieTőzsdepszochológia: kávéházi előadások; Budapest, Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság, 2000 2 A szerző Alan Greenspannak, a Federal Reserve Board elnökének mára szállóigévé vált, egyben a könyv címét is viselő 1996-os kifejezésével indít. Talán ez a meghatározás fejezi ki a leghatásosabban a napjainkban is zajló folyamatot. A rejtvény tehát adott: Mi az a tőzsdemámor? Shiller a történelmi visszatekintéssel kezdi bevonni olvasóit gondolatmenetébe. Grafikonokkal és kutatási eredményeivel szemlélteti a tőzsde legfontosabb mutatóinak változását. Képet kapunk a nagy piaci csúcsokról és tőzsdekrachokról, valamint arról, hogy az árfolyam-nyereség hányadosok változása képes előrejelezni a hosszú távú hozamokat. A két mutató között ugyanis fordított arányosság van: minél nagyobb az árfolyam-nyereség hányados, annál kisebb a reálhozam. Ezért a nagy

árfolyam-nyereséggel záruló évek és az alacsony hozamú esztendők következetesen váltják egymást. Érveit történelmi tapasztalatokkal, valamint statisztikai tényekkel támasztja alá, ezzel mintegy bevezetve olvasóit a tőzsdézés játékszabályaiba.5 A következő fejezetekben a szerző ismerteti azokat a szerkezeti tényezőket, amelyek a tőzsdemámor megjelenését elősegítették. Az internet megjelenésével például – főleg kényelmi okokból- észrevehetően megnőtt a tőzsdézők száma, bár Shiller kétségbe vonja, hogy az internet a korábbi találmányoknál lényegesen nagyobb változásokat eredményezett volna. A változást szerinte nem elsősorban a világháló megjelenése, mint inkább az arról kreált társadalmi képzet generálta. A hazafiasság, a más országok gazdasági „legyőzése” 5 Még In: http://www.tozsdestrategiahu/Publicat/Szabalyok olyan diadalérzéssel töltik el az adott államot, amely további

befektetésekre ösztönzi a gazdaságokat. Ugyanakkor a változás az egyének szintjén is megmutatkozik: az emberek egyre anyagiasabbakká, pénzhajhászokká válnak. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején lezajló tömeges elbocsátások következtében lecsökkent az emberek bizalma munkáltatóikban. A tőzsde jó lehetőséget jelentett arra, hogy az emberek pénzügyileg önmaguktól függjenek.6 Az adott kormányzat is nagyban befolyásolhatja a befektetők döntéseit. 1980-tól Ronald Reagen és a republikánus kormány megválasztása után elkezdődött az árfolyamnyereség után fizetendő adó fokozatos, egyre nagyobb mértékű csökkentése. Ez pedig nagy piaci vonzerőt jelentett a befektetők számára, a részvények egyre értékesebbekké váltak, ezért csökkent az eladás. Shiller babyboom társadalmi jelenségéről is beszél fejtegetése kapcsán. Ő azonban óvatosabban kezeli a témát, amely kissé túl leegyszerűsítve hozza

összefüggésbe a tőzsde szárnyalását a babyboommal. A tőzsdézési kedv növekedését számos indokkal magyarázzák: a babyboom ma középkorú korosztályának (részvények vásárlásával) nagy és száma, egymás közti kockázatvállalási hajlam stb. hozzájárultak tőzsde szárnyalásához. a azok számos nyugdíjmegtakarítása versenye, fejtegető Shiller a nagyobb szerint nagyban tehát elismeri a babyboomot gyorsító tényezőként, bár figyelmeztet a kérdés túlzott leegyszerűsítésére. A médiában egyre több üzleti hírrel találkozhatunk Nem csak a szűkebb közönséghez szóló (narrowcasting) gazdasági témájú 6 Még In: Robert G. Allen: Multiple Streams of Income- Passzív jövedelem-források (a XXI század pénzügyi bibliája)˙Budapest; Bagolyvár, 2004 lapokban - The Economist, Wall Street Journal, Financial Times, Magyarorzágon a HVG, a Figyelő, a Napi Gazdaság stb., hanem a „mainstream”

médiában is egyre nagyobb helyet kapnak a gazdasági hírek. A média hatása felerősíti a tőzsdézési kedvet a változatosabbnál változatosabb sikersztorik bemutatásával. Gyakran alkalmazzák a személyesség taktikáját különösen a tőzsde nagy nyerteseivel készített interjúk formájában. Ilyen volt például a tőzsde „nagy öregjével”, az akkor 93 éves Johannes Gross-szal készült 1999-es interjú.7 (A ZDF német tévében „Évszázadunk tanúi” címmel közvetítették a beszélgetést.) Gross személyes élettörténetének kontextusába helyezve ismerkedhetünk meg századunk pénzpiacainak mozgalmas és megindító történetével. Az interjúforma, a kötetlen beszélgetés, a hangzatos címek mind annak eszközéül szolgálnak, hogy a szórakoztatásba becsempésszék a gazdaságot. Olyan ez, mint egy jól működő reklámkampány: a média a tőzsde pozitív részvénypiacba oldalainak való bemutatásával belépésre. Az

ösztönzi üzletről az szóló embereket írások a egyre közérthetőbbekké válnak azért, hogy minél szélesebb közönségrétegekhez eljuthasson az üzenet. Ha elemzőkhöz fordulunk, akkor is hasonló optimizmust tapasztalunk. Shiller vizsgálatai azt jelzik, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen lecsökkent az eladási tanácsok száma, az elemzőkrészben alkalmazó cégeik nyomására- szinte kizárólag vásárlásra vagy megtartásra sarkallnak. A cégek és az elemzők között összetett üzleti kapcsolatrendszer működik, amely a befektetők manipulálásán alapszik. A 7 André Kostolany : Weisheit eines Spekulanten- Egy spekuláns bölcsessége: beszélgetés Johannes Gross-szal; Budapest, Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság, 1999 meghatározott hozzájárulású nyugdíjrendszerek egyre népszerűbbek az USA-ban. Az új nyugdíjtakarékossági rendszer lehetővé teszi a befektetők számára, hogy maguk rendelkezzenek

saját „nyugdíjpénztáruk” felett. Különböző összeállítású portfóliókat kínálnak nekik, mindeközben rákényszerítik az embereket arra, hogy megtanulják a pénzpiacok működésének alapjait. Ha többé már nem idegenkednek a tőzsdézéstől, nyilván egyre több részvényt fognak vásárolni, amelyekbe hosszú távon fektetnek be. Magyarországon a befektetéssel kombinált biztosítások értek el nagy sikereket, amelyek alapkoncepciója hasonló az amerikai nyugdíjtakarékossági rendszer működéséhez.8 Shiller a befektetési alapok megszaporodásának okát vizsgálva rájött arra, hogy az összefüggésben van az új típusú nyugdíjrendszerek elterjedésével. Az infláció csökkenésével kapcsolatban pedig ugyanazt állapítja meg, mint Thomas J. Sargent: „Amellett, hogy az inflációt jelenleg is igen élénk érdeklődés övezi, ez az a terület, melyről régen is, ma is úgy gondolják, hogy szorosan függ a

gazdasági szereplők várakozásaitól.” 9 A szerző azt is bemutatja nekünk, hogy milyen nagymértékű változáson ment át a tőzsdei kereskedés és a piaci résztvevők összetétele az elmúlt 20 év alatt. A szerencsejátékok egyre népszerűbbé válása fokozza a versenyszellemet, így közvetetten hozzájárul a részvényvásárlások gyarapodásához. A harmadik fejezetben a felerősítő mechanizmusokról olvashatunk, úgymint a befektetői magabiztosság, a piac magas szintje ellenére töretlen 8 9 várakozások, a közvélemény tőzsde iránti érdeklődésének Lásd: Csabai Károly: Élethalálsarc- Befektetéssel kombinált biztosítások HVG 2005/45. szám Thomas J. Sargent: Infláció és a racionális várakozások Nemzeti Tankönyvkiadó Bp 2005 növekedése, valamint a spekulációs buborékok mint a természetes úton bekövetkező piramisjátékok. Az utóbbi időben elképesztő mértékben megnőtt a befektetők bizalma a tőzsdében,

szinte kivétel nélkül a legjövedelmezőbb befektetésnek tartják a részvénypiacot. Shiller részletesen elemzi a kérdést mind pszichológiai, mind pedig spekulációs okokat keresve buborékok, a a háttérben. piramisjátékok10, Végül pedig valamint a eljutunk a spekulációs visszacsatolás-elméletek összefüggéseinek tárgyalásához, melynek ok-okozati fejtegetése az egyik legizgalmasabb rész Shiller könyvében. Rájöhetünk arra, hogy a gyorsító tényezők és a felerősítő mechanizmusok egymást indukálva fejtik ki korábban nem tapasztalt tőzsdei hatásukat. Olyan következtetéseket von le a szerző eddigi fejtegetéseiből, amelyek még közelebb visznek bennünket a „rejtvény megfejtéséhez”. Shiller könyve olyan kérdésekre adja meg a választ, amelyek messze túlmutatnak az átlagos „tőzsdéről szóló könyvek kezdőknek” témáin. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy gazdasági szakembereknek, üzletembereknek

szól a könyv. Éppen ellenkezőleg: bárki számára érdekes lehet. Én nagy kedvvel csatlakoztam Shiller rejtvényfejtéséhez, ugyanis olvasás közben élvezetet jelentett, ahogy egyre világosabbá váltak előttem a problémák. Készítette: Zádrovich Aliz Budapest, 2005. december 15 10 A piramisjátékok eredetéről: Nagy Gábor: A pilótajáték atyja- A simlis zseni HVG 2005/12. szám Irodalomjegyzék  Allen, Robert G.: Multiple Streams of Income- Passzív jövedelem-források (a XXI. század pénzügyi bibliája). Budapest; Bagolyvár, 2004  Fellegi Tamás: Bárki lehet tőzsdés: egy befektető kalandjai a valutapiactól a tőzsdéig. Budapest; Alinea, 2003  Hornstein, Helmut: So funktioniert: Börsenpsychologie für Anleger- Így működik: tőzsdepszichológia befektetőknek: nyreséget elérni, veszteséget elkerülni. Miskolc; Z-Press K, 2003  Kostolany, André: Kostolanys BörsenpsychologieTőzsdepszichológia: kávéházi előadások.

Budapest; Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság, 2000  Kostolany, André: Weisheit eines Spekulanten- Egy spekuláns bölcsessége: beszélgetés Johannes Gross-szal. Budapest; Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság, 1999  Pacsi Zoltán: Tőzsdézzünk! Budapest; Szövetkezeti Szervezési Iroda, 1990  Molnár Tibor: Dől a pénz: a tőzsdén minden megtörténhet Budapest; Zöld Vonal Kft., 1995  Thomas J. Sargent: Infláció és a racionális várakozások Budapest; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005