Agrártudomány | Tanulmányok, esszék » Kovács Péter - A gyepek szerepe, jelentősége a vidékfejlesztésben

A GYEPEK SZEREPE, JELENTİSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN KOVÁCS PÉTER Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági- és Vidékfejlesztési Kar Vidékfejlesztési- és Agrárgazdaságtani Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138 peterkovacs@agr.unidebhu ABSTRACT Due to the drastic economic and political changes in Central and Eastern Europe in 1990, many elements of economy, society and politics have changed in Hungary, which have had a great impact on rural areas, rural people and the agricultural sector. Consequently, the regional and rural developments have become extremely important to find a solution to the enormous difficulties of the transition process. The development programme mainly focuses on social, infrastructure and labour aspects of rural areas; demographic processes, social structures, employment programmes, level of education, level of entrepreneurial skills, attitudes toward farming. However, the development concepts should also

cover the progression of agriculture entirely and combine different concepts and methods and put them into an integrated system to manage rural problems. In fact, the importance of grassland management can be examined in different aspects regarding rural development. On the one hand, we can investigate landscape and grassland usage and conditions, one the other hand, the importance of grasslands in maintaining ecological balance and environmental protection in general. Besides, grazing animal production is profitable and may be a vehicle for rural economic development. After Hungary had become a member state of the European Union, general provisions were laid down regarding grassland management in our country. Prior to the accession, the National Agricultural and Environmental Programme (NAEP) involved objectives for an extensive use of grasslands to encourage farmers to comply with the regulations by financial support. In 2004 NAEP was replaced by the Agriculture and Rural Development

Operational Programme (ARDOP), which ensured the realisation of the strategic objectives followed by the New Hungary Rural Development Programme in 2007. In this paper I examine the economical and environmental importance of grassland management as well as the condition of grasslands and its potential for rural economic development. Kulcsszavak: gyepgazdálkodás, gyepek szerepe, vidékfejlesztés, földhasználat, lehetıségek BEVEZETÉS Az elmúlt 15-20 évben hazánkban igen fontos feladattá vált a terület- és vidékfejlesztés, mind gazdasági, társadalmi ill. politikai szempontból is egyaránt Napjainkra bebizonyosodott, hogy a rendszerváltás következtében részben a gazdasági helyzet, részben a mezıgazdaság átrendezıdése miatt kritikus helyzet alakult ki a magyar vidéken. Ezért rendkívül szükséges és halaszthatatlan a táj-, ill a vidékfejlesztés De mit is értünk vidék- vidékfejlesztés alatt? A vidék a Vidéki Térségek Európai Kartája szerint

olyan terület, beleértve a kisvárosokat, falvakat, amelynek döntı hányadát mezıgazdasági (rét, legelı, szántó, gyümölcsös), erdészeti, ill. halászati céllal hasznosítják A vidékfejlesztés kiemelt feladata az infrastruktúra és a tárgyi feltételek fejlesztése, munkahelyek teremtése, népesség megtartása, életkörülmények javítása, szociális problémák kezelése, környezet és táj megırzése, kulturális értékek, hagyományok ápolása. A vidékfejlesztést azonban a mezıgazdaság, azon belül az állattenyésztés és a növénytermesztés egyidejő, párhuzamos fejlesztése nélkül nem lehet és nem is célszerő megvalósítani, végrehajtani. A vidékfejlesztés a mezıgazdaság fejlesztésének mellızésével vagy elhanyagolásával csak támogatás jellegő, a mezıgazdaság fejlesztése ugyanakkor jelentısen elısegíti a vidékfejlesztést is (BÁNSZKI,1999). A gyepgazdálkodás és a vidékfejlesztés kapcsolatának

megértéséhez ismernünk kell a vidék ill. a gyepek funkcióit A vidéket a Vidéki Térségek Európai Kartája az alábbi funkciókkal ruházza fel: • Gazdasági funkció: mezıgazdaság, erdıgazdálkodás és a halászat. A foglalkoztatást javító gazdasági diverzifikáció, a vidéken folytatható nem mezıgazdasági tevékenységek. Természeti erıforrások, energiahordozók fenntartható hasznosítása • Ökológiai funkció: föld, víz, levegı védelme. A táj sokszínőségének, vidéki jellegének megırzése. A biológiai sokszínőség fenntartása, ökológiai rendszerek védelme. • Társadalmi és kulturális funkció: a vidéki életformához kötıdı közösségi és kulturális értékek megırzése, fenntartása, ápolása. Össztársadalmi elvárás a pihenési, kikapcsolódási és rekreációs lehetıségek biztosítása (NAGY ,2001). A gyepek egyre több funkcióját ismeri fel a társadalom, amelyek a következık (SZEMÁN ET AL.,1999;

VÁRALLYAY,1996; VINCZEFFY,1996; NAGY,2005): • • • • • • primer biomassza termelés élelmiszer, takarmány, ipari nyersanyag vagy alternatív energiaforrás céllal, víz okozta talajerózió folyamatának és káros környezeti hatásainak mérséklése, szél okozta talajerózió folyamatának és káros környezeti hatásainak mérséklése, a biodiverzitás fenntartása, táj- esztétikai értékek megırzése, közjóléti funkciók (pihenés, sportolás, kikapcsolódás) A gyepek jelentısége a vidékfejlesztésben több szempontból is vizsgálható. Egyrészt vizsgálható a táj képe, gyepterületeink vizuális megjelenése, másrészt egyre fontosabbá válik a gyepek természet- és tájvédelemben betöltött szerepe (NAGY-PETİ, 1996). A vidéki táj és természeti környezet szerepének felfogása szerte a világon, így Európában is a múlt század hatvanas éveitıl kezdve jelentıs változásokon ment át. A természeti értékek rohamos

pusztulása ráébresztette az embereket arra, hogy a vidéki térség nemcsak a mezıgazdasági termelés színtere, hanem az ott élı emberek biológiai és társadalmi élettere is. Végül az elmúlt években pedig egyre nagyobb figyelmet tulajdonítanak a gyep szerepének a vidéken élı népesség életszínvonalának javításában, valamint a gyep- állat- vidék kapcsolatának. A gyepre alapozott állattartás pozitív irányba mozdíthatná a vidék fejlıdését, mivel a legeltetéses állattartás jelentıs jövedelmet termel az országnak, ezáltal a magyar vidék fejlesztésének egyik sarkalatos pontja lehetne. Az Európai Unióhoz való csatlakozás is támasztott elvárásokat a magyar gyeppel, gyepgazdálkodással szemben. A csatlakozást megelızıen kidolgozott Nemzeti AgrárKörnyezetvédelmi Program magába foglalta az extenzív gyephasznosítási célprogramot, amelynek eredményeként a gazdálkodókat támogatás formájában ösztönözték az elıírások

betartására (SZEMÁN,2007). A NAKP helyét 2004-tıl átvette a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (amelynek részét képezte az Agrár- Környezetgazdálkodási program gyepterületekre vonatkozó pályázati rendszere), 2007-tıl az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Ebben a dolgozatomban a gyepgazdálkodás helyzetét, földhasználatban betöltött szerepét vizsgáltam, továbbá a gyepgazdálkodás lehetıségeit a vidékfejlesztés szempontjából. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat elkészítéséhez primer vizsgálatokat nem végeztem, így az adatokat szekunder adatgyőjtéssel nyertem. Adatokat a Központi Statisztikai Hivatal különbözı kiadványaiból győjtöttem (megyei, idıszakos, STADAT). Az 1950-es évre vonatkozóan a statisztikai közlemények nem tartalmaztak adatokat, így az ezen idıszak adatai a Magyar Elektronikus Könyvtárból származnak. Az 1950-es év mellett vizsgáltam az 1990-2008 közötti gyep mővelési ág és kérıdzı

állatállomány változását. Az 1989-bem lezajlott rendszerváltozással és annak következményeivel magyarázható az 1990-2000 közötti idıszakban kimutatható lényeges gyepterület, állatlétszám csökkenése. Hiszen a mezıgazdaságban minden más gazdasági ágazatnál nagyobb arányú intézményi átalakulás történt. Vizsgáltam továbbá a gyepek földhasználatban betöltött szerepét. A gyepek aránya a földhasználatban regionális bontásban nem szerepel a legfrissebb KSH kiadványokban, így NAGY (2001) adataira támaszkodtam. EREDMÉNYEK Gyepgazdálkodásunk helyzete Hazánk összes gyepterülete 1 010 000 hektár, amely a mezıgazdasági területek 17,4 %-át, a termıterületnek a 13 %-át, az ország összterületének a 10,8%-át teszi ki (KSH,2008). A gyepek mővelési ág szerinti aránya az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent és jelenleg is negatív tendenciáról számolhatok be (1.táblázat) 1. táblázat Gyep mővelési ág változása

1950 és 1990-2008 között Mővelési ág 1950 1990 2000 Gyep (ezer ha) 1475 1185 1051 Mezıgazdasági terület (%) 18,3 17,9 Termıterület (%) 14,3 13,6 Földterület (%) 16,0 12,7 11,2 (Forrás: KSH ,2008) 2002 1063 18,11 13,7 11,4 2004 1060 18,0 13,7 11,3 2006 1015 17,5 13,2 10,9 2008 1010 17,4 13,0 10,8 Az adatsort tanulmányozva kérdésként merülhet fel, mi okozta a gyepterületek ily mértékő, 20 év alatt több mint 170 ezer hektárral történı csökkenését? Egyrészt a szántóföldi növénytermesztés térhódítása (a hazai ökológiai adottságok kiválóan kedveznek a szántóföldi kultúrák termesztéséhez), a Tisza szabályozása következtében egyre több gyepterületet törtünk fel. A nagyarányú feltörés és szántóföldi növénytermesztés elıre menetelét nagyban befolyásolta az is, hogy korábbi bevételt, ill. közvetlen piacképes terméket adtak a szántóföldi kultúrák. Másrészt jelentısen lecsökkent a legelıt hasznosító

állatlétszám (2.táblázat), ezáltal a szálastakarmány termı terület is Harmadrészt nem elhanyagolható jelentıségőek a városokat övezı zöldmezıs beruházások, amelyek terület foglalása a gyep mővelési ágba tartozó mezıgazdasági területek arányát csökkenti, ill. vonja ki a termelésbıl 2.táblázat A kérıdzı állatállomány alakulása 1950 és 1990-2008 között Állatfaj (ezer db) 1950 1990 2000 2002 2004 Szarvasmarha összesen 2100 1751 805 770 723 ebbıl tehén 1050 630 380 362 345 Juh összesen 930 2069 1129 1103 1397 ebbıl anyajuh 1396 897 854 1088 (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár, 2008; KSH-STADAT, 2008) 2006 702 322 1298 1030 2008 701 324 1236 924 A gyepet hasznosító állatfajok létszámának radikális csökkenésénél meg kell említenünk, hogy az állatlétszám csökkenése valamint a gyepterületek csökkenése között nincs ok-okozati összefüggés, hiszen az állatállománytól a gyep gazdasági kihasználása

függ és nem a terület változása. Az 1990- 2000 közötti években nagy átalakuláson ment át a magyar mezıgazdaság, így a gyepgazdálkodás is.1989-ben 1 197 300 ha gyepterületbıl az állami vállalatok kezelésében volt 218 300 ha, a mezıgazdasági szövetkezetek kezelésében 887 000 ha, a mezıgazdasági termelı szövetkezetek háztáji gazdaságai hasznosítottak 13 400 ha-t, a kisegítı és egyéni gazdaságok pedig 78 600 ha-t. Az 1999 évi statisztikai adatok szerint az 1 147 200 ha gyepbıl a gazdasági társaságok 188 000 ha-t, a szövetkezetek 178 40 ha-t, az egyéni gazdaságok pedig 780 700 ha-t használtak. A legújabb KSH közlemények szerint 2008-ban a 1 010 000 ha gyepbıl a gazdasági szervezetek 294 000 ha-t, az egyéni gazdálkodók 310 000 ha-t használtak, míg a gazdaságra nem azonosítható terület 404 000 ha (KSH,2008). A birtok rendszer, a tulajdon formák átszervezıdése maga után vonta a gyep termesztési és hasznosítási

rendszerének változását, de ez nem vonta maga után a gazdálkodás színvonalának változását, javulását. A termésátlag még 1999-ben sem haladta meg az 1,4 t/ha széna értéket több mint 700 000 ha betakarított gyepterület átlagában (SZEMÁN,2007). A gyep tipikusan vidékre jellemzı földhasználati mód. Mivel a vidékfejlesztés egyik fontos alapelve a régióban való gondolkodás, eszerint érdemes megnézni, hogy a gyep milyen szerepet játszik hazánk régióinak földhasználatában. NAGY (2001) a következı megállapításokra jutott: a mezıgazdasági területen belül a Középmagyarországi (15,1%) és Dél-dunántúli (14,1%) régiókban számottevıen kisebb, az Észak- Alföldön (19,7%) ill. az Észak-magyarországi (26,9%) régióban lényegesen nagyobb a gyepek aránya. A termıterületet vizsgálva a Duna vonaláig az átlagnál (12,3%) kevesebb, attól keletebbre annál nagyobb a gyepek szerepe a földhasználatban. A magyar vidék

fejlesztésének lehetıségei a gyepgazdálkodás szempontjából A gyepre alapozott állattartás lehetıségei A rendelkezésre álló több mint 1 millió hektár gyepterület a jelenleginél lényegesen több állatállomány életterét, takarmánybázisát, vagy kiegészítı takarmányát tudná biztosítani, fedezni. Közismert tény az is, hogy a juhtartás mellett a hús- és növendékmarha tartás szinte kizárólag gyepre alapozott. Ennek tényében hazánkban a gyepre alapozott legeltetésnek és a gyepterületek kihasználásának óriási lehetıségei vannak. Az Európai Uniós hústehén kvótánk 117.000 db Ennek kb harmadát teszi ki jelenleg a valóban gyepeken tartott húsmarha állomány. Távlatilag tehát elméleti lehetıség van a gyepre alapozott húsmarhatartásra. A legelı területeink 50%-a kihasználatlan, ezek hasznosítása állattenyésztési és tájvédelmi jelleggel bír. A gyepgazdálkodás és természetvédelem kérdései: A bevezetıben

ismertetett gyep funkciók közül a terjedelmi korlátok miatt a gyepek természetvédelemben betöltött szerepét emelem ki, hiszen napjainkban egyre több EU-s és hazai program keretében nyílik lehetıség a gazdálkodók ösztönzı támogatására. Hazánkban az erdık mellett a gyepek természetvédelmi szerepe a meghatározó. A védett területek 46%-a erdı, 26,2%-a gyep, a fennmaradó rész szántó, egyéb (I1.,2007) A természetvédelmi célú gyepgazdálkodási területek nagysága évrıl évre fokozatosan nı. Mindezek alapján nem véletlen, hogy a magyarországi gyepek több mint 50%-a extenzíven kezelt és ezáltal természetvédelmi szempontból potenciálisan értékes. Ez több mint 500 ezer hektár, amelybıl 200 ezer hektár áll természetvédelmi oltalom alatt, elsısorban nemzeti park igazgatóságok ill. más természetvédelmi szervezetek vagyonkezelésében, tulajdonában (VISZLÓ,2007). A természetes gyepek megırzése nemcsak a lakosság egy

részének megélhetését és a táj jelenlegi arculatának fenntartását biztosítja, hanem az adott területhez kötıdı rendkívül gazdag élıvilág (a védett növények és állatok többsége a természetes gyepeken él) fennmaradását is. A téma jelentıségét jelzi, hogy hazánkban a kaszálással történı gyephasznosításnak kidolgozták a természetkímélı változatát (kaszák vadriasztólánccal való felszerelése) is, bár még inkább az elméletben létezik a módszer, gyakorlati alkalmazásának elterjedése a jövıben várható lesz. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a géntartalékok védelmére, megırzésére, amelynek élettere szintén a gyep. A jövıben az ıshonos magyar állatfajták (szürke marha, racka juh) tartása és az ezekbıl készülı termékek piaci elınyt élvezhetnek, különösen az Európai Unióban, ahol a kereslet az átlagos minıségő tömegáruk felöl egyre inkább a különlegességek, a speciális,

kiváló minıségő termékek felé irányul. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a természet iránti elkötelezettség kevés, hiszen a gazdálkodók megélhetése a tét, melyet nagymértékben befolyásolnak a különbözı gazdasági, piaci folyamatok. A gyepgazdálkodás társadalmi, kulturális funkciójának lehetısége a vidékfejlesztésben A társadalmi funkciók elsısorban a szociális biztonságot és a megélhetést biztosító szerephez kapcsolódnak. Az utóbbi évszázadban ez elsısorban a mezıgazdasági termelést jelentette, és jelentıs részben továbbra is az agrártermelés foglalkoztatást, illetve megélhetést biztosító erejéhez kötıdik. A földhasználati módok közül a gyepgazdálkodás társadalmi presztise, elismertsége a legalacsonyabb (NAGY,1999). Napjainkban egyre nagyobb problémát jelent az is, hogy a „paraszti világ”, a pásztorkodás nem vonzó életforma a vidéken élı fiatalok számára. A

kulturális funkciók jelentik ennek a szerepkör-csokornak a legnehezebben körvonalazható elemét. Tény, hogy ez a kulturális funkció rendkívül bonyolult és összetett jelenség. A vidéket egyszerre tekintjük a népmővészet és az emberi közösségek termıhelyének. A gyepes területek kiemelkedı tájeleme a pásztorember a maga sajátos öltözékével, eszközeivel, segítı pásztorkutyáival, a legelı állatfajokkal (szürke marha, juh, ló, sertés, lúd, bivaly) hozzátartoznak a magyar legelıs tájhoz. A szénakészítés ısi hagyományai, eszközei, a vidéki virágos tiszta porták, állattartás épületei, a kultúrtörténeti értékeket, eszközöket, helyi hagyományokat bemutató tájházak, skanzenek, a puszták gémes kútjai megırzendı értékeket képviselnek, mely turisztikai vonzerıkre épül a falusi vagy vidéki turizmus hazánk sok településén. Végezetül, ha csak említés szintjén is, de nem felejtkezhetünk el a díszgyepek,

sportgyepek lakókörnyezetünk szebbé tételében betöltött jelentıségérıl. Egyre több vidéki portán, családi kertben, játszótéren, közösségi- vagy szabadidı parkban jelen van a frissen nyírt pázsit, amely a kikapcsolódást, pihenést, közösségi kapcsolatok fenntartását segíti. KÖVETKEZTETÉSEK A történelem folyamán nyomon követhetı a gyep szerepének változása. Addig, míg hosszú idın keresztül elsıdleges szerepe volt a gyepterületeknek a kiváló minıségő szálastakarmány biztosítása mellett a legelı állatok életterének biztosítása, addigra napjainkban egyre nagyobb szerepe van a biológiai sokféleség megırzésében, a természetvédelemben, tájkép formálásában, a kikapcsolódásban és a felsoroltakhoz jól illeszkedı falusi turisztikai tevékenységek végzésében. A gyepterületeink vidékfejlesztésben rejlı lehetıségei igen széleskörőek: A gyepre alapozott húsmarhatartásnak a vidéki táj alakításában,

karbantartásában, lakosságmegtartó képességében meglehetısen lényeges szerepe lehetne. Napjainkban, fıleg az EU-s csatlakozást követıen különösen fontos az elıállított termékek minısége, így a legeltetéses állattartás (szürke marha) kiváló garancia lehet a jó minıségő hús és egyéb állati termék elıállítására. A néprajzi értékek, hagyományok segítségével létrehozott gyepes állattartó gazdaság pozitív irányba mozdítja a vidék fejlıdését, lakosságot megtartó képességét. IRODALOMJEGYZÉK Bánszki T. (1999): A gyeptrágyázás szerepe a vidékfejlesztésben AgroökológiaGyep- Vidékfejlesztés; Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 15, DATE, Debrecen, 135.p I.1(2007): http://foldrajzttkptehu/termeszet/letoltes/Termved alapjai5ppt Központi Statisztikai Hivatal- STADAT, 2008 Magyar Elektronikus Könyvtár, 2008 Nagy G. (1999): Agroökológia- Gyep- Vidékfejlesztés (Esettanulmány); In.:Agroökológia- Gyep- Vidékfejlesztés,

Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 15, DATE, Debrecen, 23.p Nagy G. (2001): A gyephasználat és vidékfejlesztés összefüggései Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 17; DATE, Debrecen, 25.p Nagy G. (2005): Gyepgazdálkodás és vidékfejlesztés Doktori értekezés DE ATC AVK Debrecen. 62p Nagy G., Petı K (1996): Gyepgazdálkodás és vidékkép Gyepgazdálkodási Szakülés a Magyar Tudományos Akadémián 1995. XI23, Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13., DATE, Debrecen, 27-32p Szemán L.(2007): Gyepgazdálkodási módszertan SZIE, Gödöllı, 5-7p Szemán L., Ángyán J, Vajnáné Madarassy A, Márkus F, Barcsák Z, Tasi J (1999): A magyar gyepgazdálkodás helyzetének és perspektíváinak elemzése, valamint az agrár- környezeti extenzivikácis programhoz illeszkedı EU-konform fejlesztés. MTA Stratégiai Kutatási Program. Gödöllı-Budapest, p76 Várallyay Gy. (1996): Talajaink és a gyepgazdálkodás In: Gyepgazdálkodási

Szakülés a Magyar Tudományos Akadémián. DATE, Debrecen, 39-45p Vinczeffy I. (szerk) (1996): Legelı- és gyepgazdálkodás Mezıgazda Kiadó Viszló L. (2007): A természetkímélı kaszálás gyakorlata Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. Csákvár, 2p