Földrajz | Tanulmányok, esszék » Udvarhelyszék vidéke

Udvarhelyszék vidéke A székely fõ- és anyaszéknek is nevezett Udvarhelyszék a Hargita- hegység nyugati elõterében, a Görgényi- Hargita fennsíkján eredõ Nagy- Küküllõ folyó völgyének felsõ szakaszán helyezkedik el. Területének egy jó része a Sóvidéki dombságra és az Udvarhelyszéki- dombságra , valamint a Homoród mente völgyekkel erõteljesen felszabdalt dombvidékére esik. Folíóvizei közül kiemelkedik még a két Homoród és a Fehér- Nyikó. A szék éghajlatát nagyban befolyásolja a havasaljai jelleg, amelynek következtében a nyári forróság mellett igen gyakoriak a téli nagy hidegek. Növénytakarója eredetileg a sûrû, fõként bükkbõl és tölgyesekbõl álló vegyeslombú erdõség volt, ám a folyamatos erdõírtás következtében mára egyes vidékein egyre erõteljesebbé válik a mezõségi jelleg. A vidék erdõben, és az erdõ vadjaiban való hallhatatlan gazdagsága régtõl fogva biztosít megélhetést az itt

élõknek. Marosszék és Udvarhelyszék között régi vita folyik az elsõséget illetõen. Az itteni hagyományok szerint a székelyek legõsibb települése Udvarhely volt, ahol az elsõ székely megtelepülõktõl kezdve már kialakult az önálló közigazgatás, így Székelyudvarhely a kezdetektõl fogva otthont adott olyan méltóságoknak, mint amilyen a székely ispán, a székkapitány, a székbíró és a széki esküdtek. A történeti Udvarhelyszék több jellegzetes kistájra osztható. A Parajdi- Sóvidék a parajdi sóbánya környezetébenm vagyis a Kis-Küküllõ és a Korond -patak vizének völgyében helyezkedik el. A Székelykeresztúrtól Farkaslakáig meghúzódó vidéket szép patakjáról Nyikómentének nevezik, míg az ezt követõ, a Nagy- Küküllõ partjától Udvarhelszék déli határáig húzódó területet Székelykeresztúr vidékeként emlegetik. A Küsmöd- patak völgyének területe a Gagy mente és Etéd vidéke, Székelyudvarhely

környezete pedig az Udvarhely vidéke. A Hargita- fennsíkját a helyi népnyelv Hegyaljának hívja, a Kis és a Nagy- Homoród vidékét meg Homoródmentének. Udvarhelyszék nyugati szögletének elnevezésére a XIX századtól kezdve alkalmazzák a Székely Partium kifejezést,amely tulajdonképpen nem más, mint Székelyderzs község és környezete. Bardócszéket helytörténeti és földrajzi elnevezése a vele szomszédságban lévõ háromszéki Miklósvárszékkel együtt az úgynevzett Erdõvidékhez kapcsolja. 1867- ben, vagyis Magyarország és Erdély újraegyesítését követõen Udvarhelyszéket hét járásra osztották fel, amelyekben egy város (Székelyudvarhely), egy mezõváros (Székelykeresztúr) és két kiváltságos hely ( Káponáfalu és Szentegyházas -Oláhfalu) valamint 122 falu helyezkedett el közel százezer lakossal. Az 1876-ban a székek önállóságának végleges felszámolása után kialakított Udvarhely megyének megközelítõleg

háromezer négyzetlikométer lett a területe. Az akkori népesség- nyilvántartás már több mint 120 000 lakost tartott számon 136 településen, amelyek többsége református (60 falu), egy része unitárius ( 48 falu) és a legkisebb része katolikus (27 falu) volt. Székelyudvarhely (Odorheiu-Secuiesc) 1 Bárki aki járt már Székelyföldön, biztosan áthaladt már Székelyudvarhelyen. A Székelyföld középpontjában elhelyezkedõ, legérdekesebb, legklasszikusabb helye. A 13A és E60 műutakon, a 137, 131 és a 132B számú megyei utakon közelíthető meg. Segesvárról vonattal is elérhető. Csíkszeredától és Segesvártól 52, Marosvásárhelytől és Brassótól 100, Kolozsvártól 200 km választja el Régészeti ásatások igazolják, hogy a város területe és közvetlen környéke évezredek óta ember lakta terület volt. Csiszolt kőkori, bronz-, vas-, római-, árpád-korabeli leleteket őriz a Budvár, illetve a város központja. A középkori

laza település állományból a telegdi esperesség székhelyeként emelkedik ki. A város keleti határában, a Szent-Miklós hegyen az esperesség által emelt egyházi épületek (XIV. sz) képezik a város egyik települési magját. A helység említése elõször az 1333. évi pápai tizedjegyzékben bukkant elõ, ám már bizonyosan az Árpád- korban lakott hely volt és valószínüleg Telegd néven volt regisztrálva akkor. A település mezõvárosi fejlõdése oklevelek révén a XV. század közepétõl követhetõ nyomon Ekkoriban alakult ki az udvarhelyszéki széktõl független városi önkormányzata, bírói szervezete, és jöttek létre a különbözõ privilégiumai. A Hunyadiak korában még Udvarhely néven emlegetik, amelyhez a Székely elõtag csak Bethlen Gábor (1612-1629) fejedelemsége idején került 1. ( Szapolyai ) János (1526- 1540) királyunk özvegye , Jagello Izabella királyné egy 1557- ben kiadott oklevelében erõsítette meg Udvarhely

mezõvárosi jogait, és minden adó fiztése alól mentesítette a települést. Egy évvel késõbb ugyancsak õ pecsét és címerhasználatra jogosított fel a várost. Ettõl az idõtõl kezdve „Sigillum oppidi Siculicalis Udvarhely”-t évszázadokon keresztül „Székely Anyaváros”-ként tisztelték, ahol egészen 1635-ig számos székely nemzetgyûlést tartottak. A város rangját - nemcsak a székelyek körében , hanem az egész országban -egy részt az is növelte, hogy többször rendezték meg itt a székely „lustrát”, vagyis hadiszemlét , másrészt pedig az , hogy az 1505. évi székely nemzetgyûlés határozatai nyomán az egész Székelyföld peres ügyeit ellátó , és 17 fõbõl álló székely fõtörvényszéknek itt lett az állandó székelye. Székelyudvarhely városi önkormányzata gyakran került konfliktusba a szintén a városban megtelepedett udvarhelyszéki szék önkormányzatával, amely nem nézte jó szemmel a település egyre

bõvülõ autonómiáját. A XVI századtól kezdve - kisvárosi jellege ellenére - egyre több iskola és céh telepedett meg Székelyudvarhelyen, amelynek hatására a székely közmûvelõdés és ipar - Marosvásárhely mellett - legjelentõsebb központjává lépett elõ. Székelyudvarhelynek a székelység és a magyarság számára talán az egyik legfontosabb kultúrtöténeti kincse az úgynevezett Székelyudvarhelyi- kódex. A kódexek másolása Magyarországon a XIII. századtól renszeressé, és fõként latin nyelvû mûveket szerzetesek fordították le magyarra. A kódexek fordításában és másolásában elsõsorban a domonkosok és a ferences rendi szerzetesek jártak élen. A ferences rendiek által másolt kódexek jórészt evangéliumi részleteket , prédikációkat, vallási énekeket tartalmaztak. A ferencesek Erdély területén is igen hamar megtelepedtek, ahol szintén folytattak kódexmásolói tevékenységet, amelynek legszebb emléke az a

Székelyudvarhelyi- kódex, amelyet Nyújtódi 2 András ferences barát fordított magyarra és másolt le 1526- ban. 1773- ban a jezsuitákat kiûzték Magyarországról és ekkor a székekyudvarhelyi javaikat is elhurcolták, széthordták, könyvtári anyaguk egy része a kódexszel együtt együtt ekkor került a római katolikus plébánia tulajdonába. Itt fedzte fel Fancsali Dániel (1769- 1838), az erdélyi római katolikus székeskáptalan fõkanonokja, aki a székelyudvarhelyi gimnázium igazgatója is volt. Õ adományozta a kódexet 1810- ben a gimnázium könyvtárának, és itt pihent elfeledve egészen 1867- ig, amikor is Szabó Sámuel kolozsvári református kollégiumi tanár a magyar tudományos élet és kultúra számára végérvényesen felfedezte, illetve bemutatta. A Székelyudvarhelyi - kódex azóta az egyik legfontosabb nyelvemlékünknek számít, és ma a székelyudvarhelyi római katolikus templomban õrzik. A város tele van történelmi,

kultúrális épületekkel. Székelyudvarhely északkeleti végében , házaktól sûrûn beépítve egy érdekes és festõi várrom van. melyet a kalosok egyszerûen Csonka várának neveznek.Egyaránt vonzza a régészeketa történelem, a mûvészet kedvelõit Ennek a romnak helyén régen a már említett ferencesek zárdája állt. A várost a reformátusok lakják nagyobb arányban, persze ez az arány sokat változik, mert az odatelepített románok a református temlomok és kollégium mellé hatalmas ortodox temlomokat építtetnek. A régen magyar nyelvû lakosság száma is nagyon lecsökkent az elmúlt 80 évben. Nagyarányban nõtt a román nyelvû lakosok száma, román iskolákat nyitottak a magyar iskolákat vagy bezárták, vagy megtiltoták a magyar nyelvet. A város lakosságának a száma a hozzácsatolt falvakkal együtt 30 000 fõ. Élelmiszeriparán kívül bútor - és hûtõgépgyára és konfekciós üzeme van. Ezenkívûl évszázadok óta iskolaváros is A

városban élt Tompa László (1883- 1964) költõ. Itt is temették el Itt dolgozott Bányai János geológus, tanár, a Székelyföldet , és népét ismertetõ értékes forrásmû a „Székelység” címû lap kiadója. A város szülötte Márton Lajos (1891-1953) grafikus és festõmûvész,akinek „ Fadöntõ székelyek” címû mûve közismert, továbbá Rajk László (1909- 1949) a mártírhalált halt kommunista harcos. A vasútállomástól a város központja felé menve bal oldalt van az unitárius templom. Vele szemben egy polgárház õsi székelykapuja mutatóban megmaradt. Régen sok ilyen kapu volt A város központja a Fõ tér, s ennek délkeleti oldalán van a Szent Mihály -hegy. A Fõ téren áll a hajdani Megyeháza eklektikus épülete. A katolikus plébániatemplom ( a Szent Mihály- hegyen) háromhajós, egytornyú, barokk templom. 1787-93- ban, valószínüleg Schmidt Pál marosvásárhelyi építész tervei szerint épült Hossza 38, szélessége 18,

a torony magassága 45 m. Már 1332. ben állt itt egy templom amelynek a katolikusok és protestánsok közötti közös használatát az 1563. évi országgyûlés rendelte el 1600- ban azonban katolikusok a templomot elvették, majd 12 év múlva a reformátusok visszafoglalták. Ekkor Apafi György bezáratta, és mindkét hitfelekezetnek közös használatra a várbeli templomot adta át. 1651- ben a jezsuiták a régi templom helyére újat építettek és kolostoriskolát alapítottak. A rend feloszlatásakor világi papok vették át az intézményt. 1689- ben már ötosztálys iskola mûködött, mely a késõbbi gimnázium alapja lett. 3 A református templom a Fõ tér keleti részén áll. Alapítását az 1563 évi országgyûlés Tordán mondta ki. Elõször kõ alapú fatemplomot építettek, majd 1781- ben készült el a mai templom, barokk stílusban. A református kollégiumot 1672- ben Bethlen János gróf alapította , ezért régi neve „Gymnasium

Bethlenianum” volt. 1768- ban épült kétemeletes épülete, amelybõl 1912- ben , az új épület elkészülése után, internátus lett. A kollégiumnak kiváló tanítványai voltak: Cserei Mihály, Orbán Balázs, Barabás Miklós, Bartha Miklós, Benedek Elek stb. 1927- ben református tanítóképzõvé alakult, modern felszereléssel Az új épületben elelyezett könyvtára, melynek alapját Apafi Fejedelem 28 könyvvel vetette meg, közben 50 000 darabra nõtt. A ferencrendi temlom és kolostor a Fõ tér észak-nyugati részén , kéttornyú, szép barokk templom. A kolostorral együtt 1721- 79 között épült A ferencrendiek 1706- ban telepedtek le véglegesen, de már azelõtt is voltak szerzeteseik a városban. Az egykori Állami Fõreáliskolát 1871- ben alapították és 1893- ban emelték épületét a Csonkavár helyén, a vár köveibõl. Tervezõje: Meixner Károly Az épületben most mezõgazdasági technikum van. A Csonka- várat János Zsigmond létesítette

Báthori vajda egykori kastélyából, amely közben kolostor is volt. A székelyek ugyanis felkeltek János Zsigmond ellen, aki 1562-ben leverte felkelésüket és Udvarhelyen megerõsítette ezt a várat, amelyet gúnyosan „Székelytámad” néven emlegettek. A várat a kuruc idõkben rombolták szét a székelyek Némi maradványa még látható az iskola mellett. A székelyudvarhelyi múzeumnak figyelemre méltó régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi részlege van. Ez utóbbiban gyönyörû székely faragásokat és régi kapukat láthatunk A volt görögkatolikus templom egy udvarban áll. 1800- ban építette Ioan Bob görögkatolikuspüspök egy 1700 és 1705 között épült fatemplom helyébe. A Jézus- kápolna ( a város szélén a Segesvárra vezetõ út mentén) Erdély egyik legrégibb építészeti emléke. Fallal övezett, román stílusú építmény, valószínüleg a XIII századból Alakját tekintve egyedülálló. Alaprajza a négyzetes

központ minden oldalán csatlakozó félkör Festett kazettás mennyezete eredetileg 1677- ben készült, a ma látható azonban csak múlt századi. A védõfal belsõ oldalán helyezték el a kálvária stációit. A Küküllõ partján kellemes szabadfürdõ van. A Székelyudvarhelyi sósfürdõ a város déli szomszédságban van. Gyógyvize mozgásszervi- és nõi betegségeket gyógyít. A fürdõ feletti sziklán Budvár- romja látható Állítólag a tatárjárás idején pusztult el. Az itt talált legkorábbi leletek az ie III évezredbõl valók Ezeket, valamint a terület réz- és bronzkori leleteit az udvarhelyi múzeum õrzi. 4 Székelyudvarhelyen nagy hagyománya van a népművészetnek, és ennek életben tartásának. Több kórus és népdalos csoport alakult már meg A Székely Dalegyletnek napjainkban negyvenfős állandó tagja van, a kórus karvezetője három éve Kovács László. Varga István elnök elmondta, a kommunista időt átvészelve, 1990-től

már önállósulva – de továbbra is megmaradva a Művelődési Ház égisze alatt –, nagyon sok új külföldi kapcsolatot szerzett a dalegylet. Ha pl. a Szabadság-tér (parkírozott alakját a két világháború között kapta) észak-nyugati sarkában szállást adó Küküllõ-szálló a támaszpont, akkor a tér kínálja az elsõ látványosságokat: a ma a mallersdorfi ferences nõvérek rendjének otthont adó, Szt. Ferencrendi kolostor egyházi tulajdonba visszaadott épülete és temploma (18 század), az egykori Fõteret ketté osztó református templom (18. sz) - az elõtte álló teljes alakú Orbán Balázs szobrot, a Millennium évében épült Vármegyeháza, a mai Városháza. A református templomtól délre a téren a volt református kollégium (Bethlen János alapította 1672-ben) és a századforduló második évtizede elsõ két évében az internátus megmaradt épülete mellé épített új palota - a mai Benedek Elek tanítóképzõ. Ez az épület ad

helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le). A tér fölött magasodó Szt Miklós hegyen a mai látnivalók az r.k plébániatemplom (18 sz), a plébánia épülete, amely azon kevés épületek egyike, amelyek a 17. századot idézik, a századforduló elsõ évtizedében épült a 16 századi jezsuita alapítású r.k fõgimnázium, mai - a Tamási Áron nevét viselõ líceum - épülete A Szabadság térrõl kiinduló Vár utca kalauzol el a várhoz, amelynek tövében a Tompa-ház emlékszobája (Tompa László utca) idézi föl az utcának is nevet adó udvarhelyi költõ és szerkesztõ Tompa László emlékét. Nem datált egyetlen középkori mûemléke a mai városnak a Jézus-kápolna. Szerény, dísztelen egyszerûsége, négylevelû lóhere alakjára emlékeztetõ alaprajza németországi, magyarországi, sõt székelyföldi (Kézdiszentlélek,

Székelyszáldobos) 13. sz-i hasonló építkezések rokonságára utalna A város északi kijáratának határában a helybéliek kedvenc kiruccanási helyén, Szejkefürdõn Orbán Balázs sírjához környékbeli településekrõl származó és újra felállított Székely-kapu sor vezet. A város folyamatosan fejlődik. Nekiláttak a városi uszoda építési területének előkészítéséhez. Az építő Viaduct kft helyi erőből kezdte a munkálatokat. A tervek szerint a 83 milliárd lejbe kerülő komplexumot tízennyolc hónap alatt kell elkészíteni. A városi tanács ötszázmillió lejjel járul hozzá a Bányai János Műszaki Kollégium udvarán épülő uszoda-tornaterem építéséhez. Ebből az összegből már elkezdődtek az előzetes munkálatok. Antal István parlamenti képviselő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az uszoda terve normális mederben halad. A sportlétesítények létrehozására alapított országos program kezelője, a CNI

októbertől átveszi a beruházás finanszírozását. Fontos feltétel volt viszont, hogy az önkormányzat saját erőből kezdje el a munkálatokat. A városban nagyon fontos, hogy a magyar nyelvűség megmaradjon, ezért különböző magyar lapokat, folyóiratokat szeretnének elérhetőé tenni a magyar ajkúak számára. 5 Felhasznált irodalom 1., Vofkori László: Székelyföld útikönyve Budapest, 1998 Cartographia Kiadó 5-50p 2., Orbán Balázs: A Székelyföld Budapest, 1982 Európa Könyvkiadó, 5- 499p 3,. www erdelycom/moldvaimagyarsagphp letöltés ideje: 2003.0923 15:23 4., Orbán Balázs: Székelyföld képekben Budapest, 1971 Kriterion Könyvkiadó, 5- 61p 6