Biológia | Középiskola » A kültakaró

http://www.doksihu A kültakaró Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala. Felépítése és szerepe gyakorlatilag megegyezik az emlősállatoknál megismert sajátságokkal. Három réteg építi fel: a hám, az irha és a bőralja. Mint minden kültakaró, fontos szerepet játszik az elhatárolásban, de egyúttal a kapcsolatteremtésben is. A bőr többrétegű elszarusodó laphámjának mélyebb rétege az élőhám. Ezek a sejtek állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található irharétegtől, ami a lassú pusztulásukhoz vezet (elszarusodó réteggé válnak). E folyamat közben ellaposodnak, és védelmet biztosító szaru halmozódik fel bennük, végül pedig lekopnak. Az élőhám sejtjei – amennyiben fokozott UV-sugárzás éri őket – sötét színű festéket (melanin) termelnek, mely védi a sugárzástól az élőhám alatti sejteket. A festékek elszaporodásával

alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők és ritkábban a májfoltok. Az anyajegy a hám pigmentsejtjeinek elszaporodásával alakul ki, így többé-kevésbé kiemelkedik a felszín síkjából. A szeplő a napfény hatására kialakuló apró, körülírt festékfolt, és inkább a világosabb bőrűekre jellemző. Az általában fejen, a nyakon kialakuló májfolt jóval nagyobb. Kialakulásához valószínűleg belső okok vezethetnek A sötétebb bőrpigmentáltságú emberek bőrének sejtjei öröklötten több festéket tartalmaznak. Itt a melanin nem csak a hám alsó rétegében található meg, hanem minden sejtjében, sőt az irhában is. Az elszarusodó hám sejtjei szoros záródásukkal, a felszaporodó szaruval megakadályozzák a kórokozók (vírusok, baktériumok, egysejtűek) behatolását, de kiválóan védenek a savak és a lúgok ellen is. Csak néhány kémiai anyag – például a halogénelemek, a higany, az éter – képesek rajta keresztül behatolni. A bőr

felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a végtagokon. Az ún. ujjbegyen található bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra is alkalmas. A minta három altípusa akár egy ember kezén is előfordulhat A bőr középső rétege az irha. Alapja lazarostos kötőszövet, melyben számtalan vérér található. Ezek a tápanyagszállítás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Az irhában főleg kollagén rostok találhatók. Ez alól az arcunk bőre a kivétel, ahol elsősorban rugalmas rost fordul elő. http://www.doksihu A kültakarónk különböző területein az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrhagyma képezi, melynek anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálat. A

szőrtüszőhöz simaizmok kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőrfelszínről megemelni a szőrt Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény, és az egész életünkön át növekszik. A bőr irhájában található másik mirigy a verejtékmirigy. Ez az egyszerű csöves külső elválasztású mirigy a vérből a vizet, ionokat, sőt kismolekulájú szerves anyagokat is kiválaszt, melyet a bőr felszínére ürít. Azzal, hogy a leadott víz elpárolgása jelentős mennyiségű hőt von el a testtől, fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában. Az emberi bőrben illatmirigyek is találhatók, melyek – bár az emlősállatokhoz képest kisebb mértékben – a nemek egymásra találásában játszanak szerepet. A bőr módosult verejtékmirigyei a tejmirigyek, melyek az emlőket alkotják. A bőr érzékszervként is működik. A hámban és főleg az irhában

található mechanikai és hőreceptorok fontos információkat szolgáltatnak a külvilágról. Ezek az idegvégtestek a különböző irányú tapintásokat, a mélyebb rétegeket érintő nyomást jelzik az idegi központoknak. Külön receptor érzékeli a szövet hőmérsékletének csökkenését (hidegreceptor) és a hőmérséklet növekedését (meleg receptor). A bőr minden részében találunk fájdalomérző szabad idegvégződéseket, melyek bármilyen károsító hatásra ingerületet alakítanak ki. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el. A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Ennek mennyisége függ az adott bőrterülettől, a nemtől és az elhízás mértékétől. A faron, a combon és a hason általában vastagabb a zsírszövet, míg a fül vagy a szemhéj bőraljából hiányzik. Másodlagos nemi jelleg, hogy a nőknél inkább a combok és a fenék, a férfiaknál inkább a has zsírszövete vastagszik a hízás során. A

bőralja feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó vitaminok raktározása, valamint a mechanikai és hővédelem. A bőr egészsége A bőr egészsége alapvető a szervezet működése számára. Sérülése esetén a felületén található számtalan kórokozó könnyen bekerülhet a testbe. mirigyváladékainak túlzott felszaporodása a kellemetlen szag mellett növeli a gyulladások, a fertőzések esélyét. Ráadásul korunkban a környezet szennyezése, a kemikáliák elterjedése újabb és újabb veszélyeket rejt. A bőr tisztántartásának legegyszerűbb eszköze a víz. Tisztító hatását zsíroldó hatása miatt a szappan fokozza. Ugyanakkor a védőréteg túlzott eltávolítása szárazzá, sérülékennyé teheti a http://www.doksihu bőrünket. Ilyenkor testápolókkal pótolhatjuk a hiányzó lipidréteget és az esetleg elvesztett nedvesség egy részét is. A törölközés során ügyeljünk arra, hogy először az arcot, legvégén a nemi szerveket,

majd a lábakat töröljük szárazra. A nedvesen maradt bőrön, különösen a rosszul szellőző testhajlatokban felmaródás, gombás fertőzés jelenhet meg. A kéz és lábápolás alapvető higiéniás követelmény. A körömkefés, melegvizes, szappanos kézmosást étkezés előtt, WC-használat után és minden olyan esetben ismételjük meg, amikor tevékenységünk ezt szükségessé teszi. Az elhanyagolt köröm berepedezhet, rosszul nő, gombás fertőzés jelenhet meg rajta. A köröm állapota hiánybetegségekre utalhat. A rövidre vágott tiszta köröm az önmagára gondot fordító, ápolt külsejű ember jellemzője. A köröm alatti piszokréteg nem csak visszataszító látvány, hanem különböző kórokozóknak nyújt táptalajt. A túl hosszú köröm nemcsak akadályozza a munkát, hanem könnyen beszakadhat, sérülést is okozhat. A hajat a szennyeződéstől, illetve a zsírosodástól függően kell mosni. Óvatosan kezeljük, hiszen a hajszálak mind

kémiai, mind mechanikai hatásokra is töredezhetnek. Minden – a divat érdekében – bőrre felvitt nem természetes anyag (körömlakk, szemfesték, hajfesték stb.) magában is veszélyt rejt A megfelelő öltözködéssel elősegítjük bőrünk megfelelő védettségét. A természetes anyagokból (pamut, gyapjú) készült ruhák kellemes érzést keltenek, egyben megfelelően szellőznek és nedvszívók. Az öltözetünk tisztasága mellett lényeges, hogy az időjárásnak is megfeleljen, és egyúttal kényelmes legyen. A bőr betegségei A bőr fertőzései közé tartozik a gennykeltő baktériumok által okozott ótvar, mely leggyakrabban a legérzékenyebb bőrrel rendelkező csecsemőket veszélyezteti. Rossz higiéniás körülmények között különösen könnyen terjed. Elsősorban a serdülőknél jelentkezik a mitesszer és a pattanás. A hormonális változások miatt fokozottan működő faggyúmirigyek váladéka – sokszor a felhalmozódó

szennyeződésektől – megreked, és a szőrtüsző eltömődik. Fekete pontok, mitesszerek jelennek meg ezek enyhe nyomással, ügyelve a tisztaságra, könnyen eltávolíthatók. Ha tartósan megmaradnak, a lezárt szőrtüszők fertőződhetnek, gyulladt csomók, pattanások keletkeznek. Súlyosabb esetekben nagyobb, mélyebbre terjedő csomók, furunkulusok keletkeznek, melyek csak hegesedéssel gyógyulnak. Hasonló következménye lehet a szakállgyulladásnak, mely a borotválkozás következtében kialakuló szőrtüszőgyulladás. http://www.doksihu A bőr bakteriális fertőzésével alakul ki az orbánc. Nyomásra igen érzékeny, fénylő vörös, duzzadt foltokként jelenik meg, és a nyirokrendszerrel továbbterjedhet. A kültakarónk mélyebb, lazább szerkezetű rétegeire terjedő, baktériumok által keltett gyulladás a narancsbőr (cellulitisz). Elsősorban esztétikai problémát okoz, hiszen lázzal komolyabb következménnyel nem jár. A vírusbetegségek

között leggyakrabban a herpesz fertőz. Megjelenhet az ajak környékén, míg másik típusa a nemi szerveket támadhatja meg. a vírus aktiválódásakor apró hólyagok jelenhetnek meg, melyek egyesülve fekélyes sebekké alakulnak. Sajnos a sejtekben maradva, újra aktiválódva ismét problémákat okozhat. A bárányhimlő, a kanyaró és számtalan más – a bőrön is megjelenő – betegségünket is vírus okozza. Ilyenek lehetnek egyes szemölcsök, melyek kezelés nélkül évekig megmaradhatnak, növekedhetnek, szaporodhatnak, de nyom nélkül el is tűnhetnek. A kórokozó a sérült bőrön keresztül jut a szervezetbe. Az anyajegy a bőr festéktermelő sejtjeinek felszaporodásából származik. Különböző nagyságú, színű és alakú lehet, akár szőr is nőhet rajta A legtöbb ártalmatlan, ám egyes anyajegyekből rosszindulatú festékes bőrdaganat fejlődik ki. Ezért ha az anyajegy növekedni kezd, elsötétedik, begyullad, elfekélyesedik, vérzik,

vagy viszket, orvoshoz kell fordulni! Korai stádiumban a betegség csaknem 100%-ban gyógyítható. Bőr alatt növekedő, kerek vagy ovális, zsírszövetből álló csomó a zsírdaganat. A testen bárhol kifejlődhet, de leggyakrabban az alkaron, a törzsön és tarkón alakul ki. Sebészi úton, vagy zsírleszívással viszonylag könnyen eltávolítható. A tyúkszem szemölcsszerű szarumegvastagodás, mely a rendszeres nyomás hatására főleg a lábujjakon alakul ki. A megvastagodott szaruréteg az alatta fekvő csontot nyomja, ezért általában nagy fájdalommal jár. A bőrkeményedés a kültakaró bármely gyakran használt, nyomásnak kitett területén megjelenhet. Ezek a képződmények kimetszhetők, lekaparhatók, puhító kenőcsökkel kezelhetők, de előnyösebb a megelőzés. A bőr intenzív dörzsölésekor vízhólyag, súlyosabb esetben – pl. ütéskor – vérhólyag alakulhat ki Nem szabad a kidomborodó bőrt kiszúrni, hiszen a felszaporodó folyadék

védi az újraképződő hámréteget. Gombás betegségek a bőrön bárhol előfordulhatnak. A bőr vörös, viszket, és ehhez gyakran égő érzet is társul. A gomba elterjedésekor a fertőzött terület szélén szegélyszerű hámlás alakul ki. A bőr parazitái között ízeltlábúak is előfordulnak. A rühatka a közvetlen testi érintkezéssel fertőzi a szervezetet. A szarurétegbe rágja magát, ott járatokat alakít ki Viszketés vöröses kiütések, és a bőrön látható rajzolat jelzi jelenlétét. Az allergiás betegségek a bőrbetegségek speciális csoportját alkotják. A viszketéssel járó csalánkiütések gyógyszerek, egyes élelmiszerek hatására jelennek meg. a bőrfelszínnel érintkező anyagok (kozmetikumok, fémek stb.) ekcémát okozhatnak http://www.doksihu A divatot követve mind többen tetováltatják a bőrüket. A valódi tetoválás során a festéket tűvel a bőrbe juttatják, és csak lézerrel távolíthatóak el. Helyette a

tetoválófilc terjed, melytől könnyebb „megszabadulni”