Egészségügy | Betegségek » Gyerek betegségek

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 98 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:139

Feltöltve:2011. január 23.

Méret:748 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Gyerek betegségek A fül, az orr és a gége betegségei – idegentest az orrban, juvenilis angiofibromák, juvenilis papillomák A fül (a halló és egyensúlyozó szerv) összetett érzékszerv. Szoros kapcsolatban áll az orral és a garattal. Részei a külsőfül, középfül és belsőfül A légzőrendszer felső légúti szakaszának első szerve az arc közepén elhelyezkedő porcos orr, a levegő tüdőhöz vezető útja, amelynek fontos szerepe van a szagláson kívül a hangképzésben is. Ehhez a felső légúti szakaszhoz tartozik a nyálkahártyával bélelt garat is, amely az orrüreg hátsó részétől a nyelőcső bemenetéig terjed, oldalfalán az Eustach-kürt (fülkürt) nyílik, amely a középfüllel köti össze a garatüreget. A garat hátsó részén a garatmandula található A gyermekkori betegségek igen nagy részét az orr-, a fül-, és a garat megbetegedései okozzák. A születés után nem sokkal hallásvizsgálatot végeznek

az esetleges halláskárosodás megállapítására, amelyet a következő hónapokban meghatározott időközönként megismételnek. [A hallás vizsgálata a különböző hangmagasságú hangvillákkal kétféle módon zajlik le. A vezetéses hallás vizsgálatánál a fül mellé helyezett, megszólaltatott hangvillával (amikor a hang a levegőn keresztül jut a fülhöz a hallójáraton és a középfül rendszerén át) megállapítható a hallásküszöb, és csontvezetéssel, amikor a megszólaltatott hangvilla talpát a koponya csontjához helyezik (a rezgést a koponyacsontok vezetik). Ez utóbbi vizsgálat a belső fül, a hallóidegek és a hallópályák állapotáról tájékoztat.] Az újszülöttek halláskárosodásának (süketségének) oka a magzati élet alatti rubeola fertőzés, oxigénhiány, szülés alatti sérülések, de lehet örökletes is. Nagyon fontos a halláskárosodás korai felismerése a beszédtanulás szempontjából. A gyermekeknél igen

gyakoriak (főleg három hónapostól három éves kor közötti gyermekeknél) a középfül gyulladásos megbetegedései, amelynek oka a felső légutak hűléses gyulladása miatt – baktériumfertőzés vagy vírusfertőzés következtében – a fertőzés dobüregbe történő terjedése (az Eustach-kürtön keresztül). A fertőzés helytelen orrfúvás közben is (fúvásnál mindkét orrnyílást egyszerre elzárva) a dobüregbe juthat. A középfülgyulladás tünetei: erős fülfájás, igen magas láz, rossz közérzet, halláscsökkenés, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, gyulladt, és elődomborodó dobhártya. A gyulladás következtében a dobhártya átlyukadhat, ami fülfolyással, ennek következtében csökkenő fájdalommal jár, mivel a váladék a középfülből kifolyva a dobhártya feszülését megszünteti. A felső légutak gyulladásai közül leggyakoribb heveny fertőző megbetegedés az orrnyálkahártya vírus vagy baktériumfertőzés

okozta bő váladéktermeléssel járó gyulladása, a nátha. A garatgyulladás (faringitisz), vagy másképpen torokgyulladás legtöbbször a légutak vírus vagy baktérium okozta fertőzése. Az orrgaratgyulladás (rinofaringitisz) igen gyakori kisgyermekkori betegség, amely orrdugulással jár, és középfülgyulladáshoz vezethet. Az orrba (fülbe) idegentest (babszemek, golyó stb.) kerülhet kisgyermekeknél, amelyet az idegen testek elzárhatnak. Az elzáródás viszketéssel, fájdalommal, duzzadással jár Az elzáródás időtartama alatt orrvérzés (halláscsökkenés) jelentkezhet. Az orrba igen magasra kerülhetnek a feldugott tárgyak, amelyeket egy idő múlva az orrváladékban található ásványi sók befednek, és csomót (orrkő) alkotnak. A juvenilisz angiofibróma fiatalkorban, főleg serdülőkorban lévő fiúknál kialakuló jóindulatú rostos érdaganat, az orr hátsó részében. A daganat az orr nyálkahártyájának károsodását, orrvérzést, a

levegő útjának elzáródását okozhatja. A növekvő daganat átterjedhet a szem- és a koponyaüregbe is. 1 http://www.doksihu A juvenilisz papilloma szemölcsszerű burjánzásból álló daganat, amely egy éves kor körül vírusfertőzés következtében jön létre. A papilloma némely esetben légúti elzáródást okozhat, és beszédet is gátolhatja. Kezelés Az orrba (fülbe) került idegen testek eltávolítása orvosi, illetve szakorvosi feladat. Ezek saját kezű eltávolításának megkísérlése igen gyakran komolyabb gyulladásokhoz, vagy az idegen testek még beljebb jutásához, sőt tartós károsodáshoz vezethetnek. Az orvos kampós eszközzel távolítja el az idegen anyagokat. Az orrkő eltávolítása nehéz, mivel alakja az orr belsejének alakjához idomul. Némely esetben gyermekeknél vagy bonyolultabb beavatkozásnál altatásra is szükség lehet. A juvenilisz angiofibroma komputertomográfiás (CT vizsgálattal, mágneses rezonancia

vizsgálattal (MRI) diagnosztizálható. A daganat erei és a daganat a koponya egyéb üregeibe átterjedése érfestéssel tehető láthatóvá. Az angiofibroma némely esetben összezsugorodhat, ennek ellenre kezelésére szükség van. A kezelés sebészeti beavatkozással, a daganat ereinek elzárásával, majd a daganat eltávolításával történik. A koponyaüregbe beterjedt daganat – amennyiben ha nincs mód az eltávolítására – besugárzással kezelhető. A juvenilisz papilloma diagnózisa gégetükrözéssel, és szövetmintavétellel állítható fel. A nagyra nőtt – légzést gátló – papillomákat a légzés biztosítására eltávolítják. A jóindulatú daganat gyakran visszatér, de serdülőkorra többnyire kezelés nélkül megszűnik. Magatartási zavarok – a gyermek és szülő közötti kapcsolat zavarai, szeparációs szorongás, fegyelemzavarok, ördögi kör séma A magatartás a környezettel, az élet, a társadalom jelenségeivel szembeni

állásfoglalás megnyilvánulása. A magatartás kialakulásában döntő tényező a környezet, a gyermek egészsége, öröklött vérmérséklete stb. A gyermekek fejlődési problémái közé tartoznak a különböző magatartás zavarok, amelyek megnehezítik a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, a kapcsolatteremtést, azaz a normális kapcsolat kialakítását. A gyermek és szülő közötti kapcsolat zavarai kezdődhetnek rögtön a szülés után (nehéz terhesség vagy nehéz szülés következtében, esetleg depresszió miatt). A csecsemő és az anya közötti nem ideális viszony következménye, hogy felborul a csecsemő etetési és alvási rendje (éjszakai felébredések), nyugtalanság, hosszas sírással járó időszakok, ami a szülők kimerültségéhez vezet. A kapcsolatban fellépő zavar a csecsemő növekedésének, értelmi fejlődésének elmaradását okozhatja. A gyermek szeparációs szorongása akkor jön létre, amikor a csecsemő vagy

kisgyermek egyedül marad. Ennek a jelenségnek tünetei a sírás, amikor az anya kilép a szobából, vagy ha idegen közeledik a gyermekhez. Általában két éves kor körül megszűnik Helytelen magatartás a gyermek túlzott óvása, de a sírás miatti szidás, vagy más jellegű büntetés is helytelen. Fegyelemzavarok: hatástalan fegyelmezésre helytelen viselkedés. A fegyelmezés nem más, mint a gyermektől kívánt magatartás, jutalmazással vagy büntetéssel. Némely esetben hatásos az elfenekelés, de túl gyakran alkalmazva hatástalan. Ha a gyermek fegyelmezése nem megfelelő, elfogadhatatlan szociális magatartást vált ki a gyermekből. Pszichológiailag káros, ha a szülő azzal fenyegeti a gyermeket, hogy elhagyja, vagy elküldi. Hatásos lehet a time-out módszer alkalmazása, ha a gyermek rosszul viselkedik, de csak egykét magatartási formánál szabad használni. [A time-out módszer: egy órát a gyermek elé téve, a rossz magatartás rövid

magyarázata után a gyermekkel nyugodt hangon közlik, üljön a büntetőszékbe 1–5 percig, nyugodtan. Ha a megadott (maximum 5 perc!) idő letelik, meg kell 2 http://www.doksihu kérdezni a gyermektől, miért kapta a büntetést. Ha nem emlékszik, röviden emlékeztetni kell rá. Abban az esetben, ha a kiszabott büntetési idő letelte előtt feláll a gyermek, az órát újra kell indítani. Ha megismétlődik, akkor megint újra indul az óra Közben a gyermekkel nem beszélnek, és nem néznek rá, vagyis kerülendő a szemkontaktus. Újra kell indítani az órát abban az esetben is, ha a gyermek nem ül nyugodtan a büntetőszékben. Ha a gyermek jól viselkedik, meg kell dicsérni.] A gyermekek "rosszalkodásának" oka sok esetben figyelemfelkeltés, vagyis a rossz magatartással akarja felhívni magára a figyelmet. Ezeknél a gyermekeknél hatásos, ha apró feladatokkal bízzák meg, és utána megdicsérik, ha jól végezte el. Fontos, hogy a szülő

naponta biztosítson időt gyermeke számára, amely alatt a jó magatartást megdicséri. Az ördögi kör séma a mindenre negatív válaszadás. A gyermek rossz magatartására a szülő dühös válasza, ami a gyermeknél még rosszabb magatartást, illetve a szülőtől még dühösebb reakciót vált ki. Agresszív és ellenálló gyermekeknél fordul elő, amire a szülői válasz szidás, ordítás, elfenekelés. Az ördögi kör séma a gyermek agresszivitásának és ellenállásának figyelmen kívül hagyásával szakítható meg. Ha bizonyos magatartások nem hagyhatók figyelmen kívül, akkor elterelési módszerrel lehet kísérletezni (amikor hirtelen egész másra hívják fel a gyermek figyelmét). Jó magatartás dicsérete is segíthet, és ezen kívül a napi 20–30 perces együtt töltött idő játékkal vagy egyéb örömet okozó tevékenységgel. Kezelés A gyermek és szülő közötti kapcsolat zavarainak csökkentésére, megszüntetésére a háziorvos

nyújthat segítséget, aki információkat, ötleteket adhat a csecsemő nevelésére és segítséget nyújthat a jó kapcsolat kialakítására. A szeparációs szorongás normális jelenség, és a helyes szülői viselkedés az, ha gyermeküket nem akarják minden áron mindentől védeni, vagyis a túlzott óvás elkerülése, valamint a szidás elhagyása. Ezek ugyanis a gyermek fejlődését akadályozzák Hiperaktív gyermek Hiperaktív gyermekről van szó, ha a gyermek egy pillanatra sem képes nyugton maradni, állandó tevékenységi késztetése van. A hiperaktivitás fokozott tempó, amely a mozgás, a beszéd, a gondolkodás felgyorsult ütemében nyilvánul meg. A két és négy éves gyermekeknél az aktív magatartás normális lehet, de a gyermekek egy része általában aktívabb, mint az átlag, figyelme is nehezebben köthető le hosszabb ideig. Oka lehet: érzelmi zavar, a központi idegrendszer rendellenes működése, de lehet a gyermek temperamentumosabb,

vagy nagyobb mozgásigényű. Kezelés A hiperaktív gyermek büntetése, szidása nem célravezető. Kerülni kell minden olyan játékot, helyzetet, feladatot, amelynél hosszabb ideig tartó egyhelyben ülés szükséges. Jó hatású olyan felnőtt, vagy tanár jelenléte, aki a hiperaktív gyermeket könnyedén kezelni tudja. Tanulási zavarok – diszlexia A tanulási zavar kóros agyi működés következménye (a figyelem, a gondolkodás, vagy az emlékezés zavara), amely miatt a gyermek képtelen elsajátítani és megtartani az információkat, és nem tudja megfelelően alkalmazni, használni őket. 3 http://www.doksihu A rendellenesség fennállása mellett ügyetlenek bármely fizikai feladat megoldásában (pl. cipő bekötése, ollóval való vágás, ruha begombolása stb.), gondot okoz a beszédhangok megkülönböztetése, nehezen memorizálják a betűket, színeket, a tárgyak megnevezéseit. A rendkívül rövid emlékezőképességgel rendelkező gyermek

figyelme könnyen másra terelhető. A diszlexia az agykéreg bizonyos részét érintő sérülés vagy betegség következtében fellépő rendellenesség, olvasás-írás tanulási gyengeség, amikor a gyermek egészsége, értelmi képessége megfelelő, a vele való foglalkozás kielégítő, ennek ellenére az olvasást és írást lassan sajátítja el. A diszlexia többnyire a 3. és 4 osztályos korban jelentkezik, de a rendellenességre utaló jelek már iskolás kor előtt is észrevehetők, pl. rendkívül későn kezdenek beszélni, nehezen illesztik össze a hangokat, szópótlások használata, szóválasztásnál tétovázás. Az olvasás-írásnál fellépő tünetek: betűtévesztés (egy másik hasonlóval való összetévesztés), betűk és szótagok kihagyása, felcserélése (pl. és helyett sé), a szavak hasonló szóval való helyettesítése, szöveg megértési nehézségek, valamint szorongásos tünetek is jelentkezhetnek. Kezelés A diszlexiás gyermek

kezelése logopédus szakember feladata, és hosszú időt vehet igénybe. A figyelem és a koncentrálás valamennyire javítható metilfenidat gyógyszerrel. A tanulási zavar kezelésére viszont a legjobb módszer az oktatás hozzáigazítása a gyermek egyéniségéhez. Anyagcsere zavarok (szénhidrát-, piruvát-, aminosav-anyagcsere zavarok) Az anyagcsere az élőlények alapvető tulajdonsága, az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai folyamatok összessége. Az anyagcsere-folyamatok zavarait általában genetikai elváltozások hozzák létre, ugyanis genetikai rendellenességek következtében hiányozhatnak az anyagcsere-folyamatokban részt vevő enzim(ek). A szénhidrát (cukrok) anyagcsere a szervezet fő energiaforrása, amely részben keményítő, részben gyümölcscukor formájában kerül a szervezetbe. Az anyagcsere-folyamatokat gyorsító enzimek az összetett cukrokat egyszerű cukrokra (szőlőcukor) bontják, az egyszerű cukrok a

vékonybélben felszívódnak, majd a májba kerülve egy részük elraktározódik, másik részük glikogénné alakul. (A glikogén = állati keményítő = poliszacharid, a szénhidrát tartalékformája, az egyszerű cukor molekuláiból felépülő nagy molekulájú szénhidrát.) A máj az elraktározott glikogént szőlőcukorrá bontja le A szőlőcukor a vérbe kerülve, állandó szinten tartja a vércukor értékét, amely fedezi a szervek szénhidrátszükségletét. Ha a cukrok lebontásához szükséges enzimek hiányoznak, a cukrok felhalmozódnak a szervezetben, és különféle kóros elváltozásokat hoznak létre. A veleszületett galaktozémia kialakulását a galaktózt bontó enzim hiánya okozza. Az egészségesnek tűnő újszülött a születést követő időszakban elveszti étvágyát, hány, besárgul, testsúlya stagnál. Májnagyobbodás, ödéma kísérheti a tüneteket A galaktozémiában szellemi fogyatékosság, alacsony növés, szürkehályog

jöhet létre. Petefészek működési zavart is okozhat, ami a természetes fogamzást megakadályozhatja. A glikogenózis a májbeli glikogénraktározással járó cukoranyagcsere-rendellenesség, amelyet azon enzim(ek) hiánya okoz, amelyek a glikogén felépítésében vagy lebontásában vesznek részt. A glikogéntárolási betegségben nagy mennyiségű vagy kóros glikogén halmozódik fel a szervezetben, rendszerint a májban. A betegségben fellépő különböző tüneteket a különféle enzimek hiánya okozza. A glikogén tárolási betegségben a húgysav felhalmozódása miatt a köszvény és vesekövesség is létrejöhet. 4 http://www.doksihu Az öröklődő fruktóz (gyümölcscukor) intolerancia betegségben a szervezet képtelen felhasználni a fruktózt a fruktóz-1-foszfát aldoláz enzimhiány miatt. A fruktóz köztiterméke a szervezetben felhalmozódva megakadályozza mind a glikogén képződését mind átalakítását. Ennek következtében az igen

kis mennyiségben elfogyasztott gyümölcscukor, répacukor (asztali cukor) miatt is a vércukorszint kórosan alacsony lesz, amely hányinger, hányás, zavartság, izzadás, a has fájdalma, görcsök, kóma kialakulásához vezethet. Ha a táplálkozásból kimarad a fruktóz, nem jön létre a vese- és májkárosodás, szellemi fogyatékosság sem. A fruktozuria fruktózürítés a vizeletben. Öröklődő megbetegedés, amelyet a fruktokináz enzim hiánya okoz. A nem súlyos rendellenesség rendszerint nem jár tünetekkel, de téves diagnózishoz vezethet a vér és a vizelet magas fruktózszintje. A fruktozuria kezelésére nincs szükség. A pentozuria a xilulóz cukorürítéssel járó ártalmatlan rendellenesség, amelynek oka a xilulózbontó enzimhiány. A piruvát-anyagcsere-zavar öröklődő megbetegedés. A szénhidrátok, zsírok fehérjék lebontása során keletkező piruvát, a sejtalkatrészek (mitokondriumok) energiaforrása. A piruvát anyagcsere zavarai a

mitokondriumok működésében zavarokat okozva izomkárosodáshoz, szellemi fogyatékossághoz, görcsökhöz, tejsav-felszaporodás miatt a szervezet acidózisához, a szív működészavarához, a tüdők, vesék, máj működészavarához vezethet. A betegség az élet során bármikor létrejöhet Ha a piruvát feldolgozásánál szerepet játszó enzimcsoport, a piruvát-dehidrogenáz enzim hiányzik, probléma lehet az izomkoordinációban, az izomműködés lelassulhat, a járást képtelenné tevő igen nagyfokú egyensúlyzavarok, és az agy fejlődésében rendellenességek fordulhatnak elő. A piruvát-karboxiláz-enzim hiánya a szervezet glükóz-termelésében okoz rendellenességet. A gyakran halállal végződő betegségben a hiányzó enzim miatt csökken az idegingerületet továbbító anyagok (neurotranszmitterek) termelése, amelynek következtében idegrendszeri elváltozások lépnek fel. Az aminosavak a fehérjék építőelemei, felépítésükben mintegy

húsz féle aminosav vesz részt. Az aminosavak az anyagcsere-folyamatokban képződhetnek, bizonyos enzimek átalakíthatják az aminosavat a szükségletnek megfelelően másik aminosavvá, és vannak olyan aminosavak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezek a tápanyagok útján juthatnak a szervezetbe. Az aminosavak kémiai folyamatait megzavaró veleszületett örökletes betegség pl. a fenilketonuria. A beteg személyeknél recesszív öröklés folytán hiányzik a fenilalaninhidroxiláz enzim, amely a fenilalanin aminosavat átalakítja tirozinná. Ennek következtében a szervezetben felszaporodó fenilalanin más vegyületekké alakul át, amelyek toxikusak a központi idegrendszerre, emiatt idegrendszeri károsodást, szellemi fejlődés elmaradását, görcsöket, hoznak létre. (Recesszív gén: a betegség kialakulásához a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség, tehát mindkét szülőtől örökölni kell egy-egy hibás gént.)

Újszülötteknél a fenilketonuria rendszerint tünetmentes. Némely esetben kóros aluszékonyság, étvágytalanság jelezheti a betegséget. Gyermekeknél a betegség következtében fellépő tünetek: hányinger, hányás, agresszív magatartás vagy önveszélyes magatartás, hiperaktivitás, görcsök, egérszagú vizelet. Terhesség esetén a fenilketonuria magzati károsodást okoz, a magzat értelmi és testi fogyatékossággal (mikrokefália, szívbetegség) születhet. Kezelés A galaktozémiában fellépő tünetek (szürkehályog, szellemi fogyatékosság stb.) a mielőbb elkezdett kezeléssel megelőzhetők. A diagnózis a születéskor felállítható, ha a betegség már előfordult a családban. 5 http://www.doksihu Az étrend nem tartalmazhat galaktóz tartalmú ételeket (tej-, tejtermékek, némely gyümölcs, zöldség). A galaktozémia esetén a terhesség alatt is kerülni kell minden a galaktózt tartalmazó ételt, mivel a méhlepényen keresztül a

magzatba jutva szürkehályogot hozhat létre. A galaktozémiában szenvedőknek egész életükben csökkenteni kell a galaktóz bevitelt. A glikogenózis diagnosztizálása izomból vagy májból vett szövetminta laboratóriumi vizsgálatával történik, amellyel meghatározható a hiányzó enzim. A különféle enzimhiányok miatt a betegségek kezelése is különbözik. Egyes betegeknél naponta többször, szénhidrátgazdag, kis mennyiségű étkezéssel tartható állandó szinten a vércukor, a gyermekeknél a tünetek csökkentése vagy meghatározott időnként nyers kukoricaliszt adásával, vagy éjszakánként gyomorszondával szénhidrát-oldat bevitellel történhet. Az öröklődő fruktóz intolerancia diagnosztizálása máj szövetminta laboratóriumi vizsgálatával történik. A vizsgálattal meghatározható a hiányzó enzim A kezelés az édes gyümölcsök, a répacukor, a cukorhelyettesítők elhagyása az étrendből. A hipoglikémiás rohamok

szőlőcukor-tablettával kezelhetők. Az öröklődő fruktóz intoleranciánál a betegnek szőlőcukor-tabletta magánál tartása ajánlott. A fruktozuria téves diagnózishoz vezethet a vér és vizelet magas fruktózszintje miatt. A fruktozuria kezelésére nincs szükség. A pentozuria xilulóz esetén téves diagnózist adhat a vér és vizelet magas cukorszintje. A pentozuria kezelésére sincs szükség. A piruvát-dehidrogenáz hiánya okozta betegség gyógyíthatatlan, a tünetek magas zsírtartalmú táplálékkal enyhíthetők. A piruvát-karboxiláz-enzim hiánya következtében fellépő tünetek a kórosan csökkent vércukorszint, az acidózis (a vér savas irányba való eltolódása) gyakori szénhidrátgazdag étkezéssel javíthatók. Az idegrendszeri tünetek nem gyógyíthatók, mivel a neurotranszmitterek pótlására nincs lehetőség. A fenilketonuria korai diagnosztizálása az újszülött szűrésekor történik. A betegség korai diagnosztizálásával,

az étrendből a fenilalanin-tartalmú ételek kihagyásával, megelőzhetők az újszülött korban kialakuló kóros tünetek (pl. értelmi fogyatékosság) A később felfedezett betegségnél a diéta igen kis javuláshoz vezet. A fenilalanin teljes elhagyása nem lehetséges, mivel a természetes fehérjék mindegyike tartalmaz fenilalanint. A tej és hús helyettesíthető mesterséges ételekkel, amelyek pótolják az aminosavakat. Meghatározott, igen kis mennyiségben beiktathatók a táplálkozásba gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék. Kaphatók fenilalanint egyáltalán nem tartalmazó tápanyagok, amelyek fogyasztása több természetes étel fogyasztását teszi lehetővé. A fenilalanin bevitel korlátozása (a fenilketonuria diagnosztizálásától kezdve) egy életen át folytatandó. Váz- és izomrendszer betegségek – a csípő- és a combcsont rendellenességei A medencecsont nagyméretű páros csont, amelynek legvaskosabb részén található a kifelé

tekintő, félgömb alakú gödör, a csípőízület ízvápája. Az ízvápa a combcsont fejét és a combnyak egy részét foglalja magába. A combcsontok egymástól való távolságát a medence szélessége határozza meg. Az emberi test legerősebb és leghosszabb csontja a combcsont, amelynek felső végén ízületi porccal fedett, megközelítőleg gömb alakú fej található, ami a medencecsonthoz ízesül, majd 6 http://www.doksihu elkeskenyedő nyakban folytatódik. A combcsont felső végén található másik két kiemelkedés a csípőizmok tapadási helyei. A combcsont alsó vége a térdízületekhez tartozik Fiatal gyermekeknél a combcsontok abnormális, befelé forduló helyzete miatt a térdek szembenéznek, a lábujjak összeérhetnek. A rendellenesség nyolc éves kor után ortopédiai ellátást igényel. Csecsemőknél a combcsontok kifelé fordulása figyelhető meg, amely rendszerint megszűnik, amikor a gyermek járni kezd. A csípőízület

veleszületett, vagy öröklött ficamánál (csípőficamnál) a medencecsonton az ízületi árok nem fejlődött ki, ezért a combfej részben az ízületi vápán kívül helyezkedik el, az érintett oldalon pedig a végtag kissé kifelé fordulhat, rövidebbnek tűnhet. A csípőcsont fejletlensége következtében a combcsont feje részben vagy teljesen is kicsúszhat az ízületi vápából, ami a végtag megrövidülésével, sántítással jár. A kétoldali csípőficam kacsázó járást okoz. Serdülőkorban a combcsont növekvő, felső végének ficama következtében combfájdalom, térdfájdalom, csípőfájdalom, sántítás jöhet létre. Fiatal gyermekeknél hasonló tünetekkel járhat a combcsont epifízisének aszeptikus elhalása (Legg–Calvé–Perthes-szindróma), amikor a csövescsontok ízületi vége, az ízületet alkotó csontok valamilyen okból kifolyólag elpusztulnak. Általában nagy súlytöbblettel rendelkező serdülők betegsége a combfej

epifízisének ficama, amikor a combcsont felső, növekvő vége a normális helyzetét elhagyja. A rendellenesség tünetei: a csípő merevségének enyhülése nyugalmi állapotban, a térd felé kisugárzó csípőfájdalom a comb belső felszínén, sántítás, kifelé csavarodó láb. A combcsont feje az elégtelen vérellátás következtében elpusztulhat. Baleseti csípőficam, amikor nagyobb erő kiemeli az ízfejet az ízvápából. Kezelés A csípőcsont fejletlenségének korai kezelésével elkerülhető a későbbi károsodás (végtag megrövidülés, sántítás), a csípőt távolított, terpesztett helyzetben tartó pólyázással. A gyermekek csípőficamának helyretételét követően rögzítés szükséges. Idősebbeknél szükség lehet műtéti beavatkozásra, a csípő deformitásainak korrigálására. A combcsontfej epifízis ficamánál helyreállító sebészeti beavatkozásra lehet szükség, amikor a növekedési zónát visszahelyezve az

ottmaradást fémszegekkel biztosítják, majd néhány hétig gipszkötéssel rögzítik a végtagot. Baleseti csípőficamnál azonnali ellátásra, helyretételre van szükség, a combfej-elhalás megelőzésére. Váz- és izomrendszer betegségek – a térd és a lábfej rendellenességei A térdízület az emberi test legnagyobb és legbonyolultabb ízülete, amelyet a combcsont, a sípcsont és a térdkalács alkot. A térdkalács a térdízület tokjába elöl beágyazott, szelídgesztenyéhez hasonló alakú, csak valamivel laposabb csont A szárkapocs csak másodlagosan vesz részt a térdízület felépítésében, a rajta tapadó szalagokkal. A lábszárat alkotó lábszárcsontok a két hosszú csöves csont, a sípcsont és a szárkapocs. Ó-láb a lábszár jellegzetes elváltozása, amelynél az egyik vagy mindkét lábszár csontjai és a térd kifelé, oldalfelé, domború. A kétoldali deformálódás miatt az alsó végtagok Ó betűhöz hasonlóak. Oka általában

mészszegény, vagy gyenge csontok, amely oka többnyire angolkór (a csont fejlődésében zavart okozó anyagcsere-betegség, D-vitaminhiány. D-vitaminra van szükség a kalcium csontokba épüléséhez), de fejlődési rendellenesség is lehet. A csontok nem bírják el a terhet, elgörbülnek. Kezelés nélkül a későbbi években a térd ízületi gyulladásához vezethet Az Ó-láb nagyobb fokú elváltozása a Blount–Barber-szindróma következménye lehet, amely a sípcsont ismeretlen eredetű csont- és porcgyulladása, de angolkór is okozhatja. 7 http://www.doksihu Az X-láb elváltozásnál a térdek, a lábszárak és a combok X-alakot vesznek fel. Az X középső része a térd. Súlyosabb degeneráció esetén is általában kilenc éves korig magától rendbe jön Serdülő korban ismeretlen oknál fogva a térdkalács alatti porc pusztulása következhet be. A térdkalács porclágyulása (kondromalácia patelle) főként lépcsőn járáskor fellépő erős

térdfájdalommal járhat. Az újszülöttek lábfej-rendellenessége rendszerint minden kezelés nélkül rendbe jön. Az újszülöttek lábfej ívének zsírpárnái lúdtalpasságot mutathat, de lábujjra állítva az újszülöttet, a lábfej íve szépen látható. Idősebb gyermekeknél a lúdtalp lábfájdalmat, vagy lábgörcsöt okozhat. Kezelés Az Ó-láb kialakulása általában megelőzhető. A létrejött betegség műtéti megoldására kerülhet sor, a láb görbületének részleges vagy teljes korrekciójára, amelynél a lábszárcsontokat átvésik, egyenesbe állítják, majd rögzítik. Ha az X-láb tíz éves kor körüli időre nem javult, műtéti eljárással szüntethető meg. A térdkalács porclágyulása a térdet körülvevő izmok nyújtó tornagyakorlatával kezelhető, a lehetőség szerint elkerülendő minden fájdalommal járó tevékenység, a fájdalom kezelése fájdalomcsillapítókkal történhet. Öt éves kor körüli gyermekek lúdtalp

elváltozása gyógycipő hordásával, vagy a cípőbe helyezett belülről kifelé döntő sarokemelővel, súlyos esetben lúdtalpbetéttel, gyógytornával, kavicsonjárással gyógyítható. Váz- és izomrendszer betegségek – Ehlers–Danlos-szindróma Az Ehlers–Danlos-szindróma ismeretlen eredetű, rendkívül ritka, veleszületett, öröklődő betegség. A kötőszövet és az izomszövet felépítésének a génrendellenességek következtében kialakult zavara miatt az ízületek és a bőr alatti kötőszövet túlnyújtható, vagyis a betegséget szokatlanul rugalmas ízületek és -bőr, valamint a szövetek törékenysége jellemzi. A test felszínén keletkezett apró sérülések következtében hatalmas, tátongó sebek jöhetnek létre elhúzódó sebgyógyulással, a sebészeti beavatkozásoknál a varratok kiszakadhatnak a törékeny szövetekből. A rendkívül laza ízületek miatt igen gyakoriak az ízületi ficamok és rándulások. A gerincelváltozások

(púp kialakulása) és szinte kivétel nélkül lúdtalp megjelenése kísérheti a tüneteket. A belső szervek is rendkívül sérülékenyek, ami komoly problémákat okozhat műtéti beavatkozások alkalmával, de azon kívül is, pl. sérvek, bélkiboltosulások, bélperforáció jöhet létre, megrepedhetnek a vérerek, amelyek súlyos vérzésnél halált okozhatnak. Terhesség esetén az Ehlers–Danlos-szindróma koraszüléshez, a magzatburok korai repedéséhez, a szülésnél súlyos vérzésekhez vezethet. A felsoroltak ellenére a szindróma – a néhány súlyosan kóros esetet kivéve – általában nem jár komoly következményekkel. Kezelés A betegség kezelésére nincs lehetőség. A sérülések nagyrészt megelőzhetők az öltözködéssel, valamint a sérülést okozó helyzetek kerülésével. Családtervezésnél az Ehlers–Danlos-szindróma esetén genetikai tanácsadás szükséges, az öröklődés kockázatának meghatározására. Váz- és

izomrendszer betegségek – gerincferdülés A gerincoszlopot egymáson elhelyezkedő csigolyák és a közöttük található porckorongok alkotják, ezek teszik rugalmassá a gerincoszlopot. Az első nyakcsigolya a koponyával ízesül 8 http://www.doksihu A gerincoszlop csigolyái: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsigolya. A csigolyák nyílásai gerinccsatornát képeznek, ebben fut végig a gerincvelő az agytörzs alsó végétől majdnem a gerinccsatorna alsó végéig. A gerincvelő a gerinccsatornában elhelyezkedő idegközpont, ujjnyi vastag agyszövetből áll, amelyben az idegsejthalmazok a szürkeállományt, a szürkeállomány körül elhelyezkedő fehérállományt pedig idegrosttömegek alkotják. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat képeznek és idegrostok útján az agyi központokkal állnak összeköttetésben vagyis az agy, a törzs és a végtagok közötti ingerületvezetést végzik. A

felnőtt embernél a nyaki rész előre domború (lordózis), a háti szakasz hátra domború (kifózis), az ágyéki szakasz ismét előre domborodó, a keresztcsonti és a farkcsonti szakasz szintén hátra domborodik. A gerinc tehát egészében színuszgörbe-szerű lefutású A gerincoszlop görbületei nem veleszületettek, újszülöttnél csak a keresztcsonti görbület van meg. A többi görbület később alakul ki A gerincoszlop felső és alsó pontja ugyanazon függőleges vonalba esik, a test súlyvonala álló helyzetben több csigolyát is metsz, a hajlatok és görbületek kiegyenlítik egymást. A súlyvonal előtti területek súlya a mögöttük levőkkel egyforma kell, hogy legyen, ezért az aránytalan súlyszaporulat terhesség, vagy hasra hízás megváltoztatja a test egyensúlyi helyzetét, és a felsőtest hátrahelyezését okozza. A gerincoszlop statikai viszonyának megváltozása, amikor vagy előre dől fokozottabban a keresztcsont a medencével együtt

a csípőízület körül (a derék homorúbb, a has előre boltosul), vagy a gerinc normális görbülete fokozódik a hát tájékán (a gerinc a háti részen kipúposodik, a mellkas pedig behorpad). A gerincferdülésnél a gerincszakasz valamelyik oldalra ívszerűen meggörbül, és a kóros gerincszakasz csigolyái is elfordulnak tengelyük körül, a bordákkal együtt. A legtöbb görbület a gerinc felső szakaszán jobbra domború, míg a gerinc alsó szakaszán balra. A legnagyobb görbület felett vagy alatt ellenkező irányú kiegészítő görbületek alakulhatnak ki, amelyek a gerinc statikai biztonságát szolgálják. A gerinc kóros görbülete, a gerincferdülés rendkívül sok gyermeket érint. Lehet veleszületett rendellenesség, a később kialakuló gerincferdülés oka lehet angolkór, csontritkulás, tartási rendellenességek, gyenge izomzat, a gyermekek fejlődése során rosszul rendeződhetnek el a csontok vagy a létrehozó ok ismeretlen. A

gerincferdülés tünetei: az egyik váll magasabban áll a másiknál, vagy a felvett ruha nem egyformán áll mindkét oldalon. Az enyhe gerincferdülés rendszerint tünetmentes. A fokozottabbnál hosszabb idejű ülés vagy állás után hátfájdalom, a háti izom fájdalma jelentkezhet. Kezelés A gerincferdülés diagnosztizálása fizikális és röntgenvizsgálattal történhet. Iskolai rutinvizsgálatoknál a fizikális vizsgálat alkalmával jól látható az előrehajló gyermek kóros gerincgörbülete. A kezelésnél legfontosabb megakadályozni a gerincferdülés fokozódását, de megfelelő gyógytornával sok esetben a hátizomzat erősítésével a gerincferdülés csökkenése érhető el. A gerincferdülés kezelésére nagyon jó a gyógytorna mellett az aktív úszás, és minden hátizmot erősítő sport. Szükség lehet merevítő viselésére, a további romlás elkerülésére. Az erősen romló, súlyosbodó gerincferdülést sebészeti beavatkozással

korrigálják. A kezeletlen gerincferdülésnél szemmel látható, súlyos és maradandó testi elváltozás jöhet létre. Váz- és izomrendszer betegségek – juvenilis reumatoid artritisz (ifjúkori reumaszerű ízületi gyulladás) 9 http://www.doksihu A test szilárd vázát alkotó csontok illeszkedésénél található ízületekben két csont egymáshoz viszonyítva különböző mértékben elmozdulhat. (A különféle felépítésű ízületek határozzák meg a lehetséges mozgásokat.) Az ízületekben a csontok végén a kopásnak igen ellenálló, kemény, sima védőszövet, a porc található (pl. a térd ízületben, ahol a csípőcsont és a sípcsont találkozik), magát az ízületi tokot ízületi savós hártya (szinoviális szövet) béleli, ennek sejtjei tiszta ízületi folyadékot termelnek, ami kitölti az ízületi tokot. Mindez arra szolgál, hogy a mozgás közbeni súrlódást csökkentse. Az ismeretlen kórokú, de az öröklődő betegségek

közé sorolt ifjúkori – a 16. életév előtt kezdődő – reumatoid artritisz az ízületek merevségével (ankylozis), az ízületek eltorzulásával (az ízületi porc és az alatta lévő csont elkorcsosodásával), sorvadásával járó betegség, amely az ízületi tok és a körülötte lévő szövetek krónikus gyulladása következtében jön létre. A betegséget fájdalom és később mozgáskorlátozottság kíséri. Az ízületi tokban a porc, a csontszövet, és a gyulladás által érintett többi szövet elpusztul, hegesedik, ami az ízületekben mozgáskorlátozást hoz létre, lehetetlenné téve pl. az ujjak hajlítását, nyújtását. A négy éves kor előtt (rendszerint a lányoknál) jelentkező betegség csak néhány ízület (térd, boka, könyök) gyulladását okozza, de néha ráterjedhet több ízületre is, pl. hüvelykujj, öregujj (a láb nagy ujja), csukló, állkapocs. A juvenilisz reumatoid artritisz kísérő tünete a

szivárványhártya-gyulladás, amely kezeletlen esetben a látás elvesztéséhez vezethet. A sokízületi gyulladás a gyermekek bármelyik korában kialakulhat. Jellemzője, hogy mindkét oldalon ugyanazt az ízületet támadja meg, és először a kisebb ízületekben lép fel a gyulladás. Az ízületek megduzzadnak, kipirosodnak, idővel elvesztik formájukat, eltorzulnak. Szisztémás juvenilisz reumatoid artritisz váltakozó, rendszerint esténként magas lázzal (amely gyorsan normális értéket vehet fel) jelentkezik. A törzsön, a végtagokon rövid ideig tartó, vándorló, lapos, piros kiütések keletkeznek, amelyek eltűnnek és visszatérnek. Megnagyobbodnak a nyirokcsomók és a lép, majd ízületi fájdalmak, az ízületek duzzadása és merevsége is felléphet. Az ifjúkori reumaszerű ízületi gyulladás mindegyik típusa növekedés-gátló. A betegség lezajlása után a betegek mintegy 25 százalékánál maradnak vissza tünetek. Kezelés A betegség

diagnosztizálása nem egyszerű, mivel számtalan betegség (pl. akut reumás láz, köszvény, artrózis) hasonló tünetekkel jár, ezért laboratóriumi vizsgálat is szükséges. A betegség kezelése széles skálát ölel fel. Pihentetés, megfelelő étkezés (bizonyos táplálékok elhagyása), nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, pl. aszpirin, de aszpirin helyett más gyógyszer adása javasolt a Reye-szindróma elkerülésére (ritkán előforduló, agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes megbetegedés), ibuprofen. Ha a nem-szteroid gyógyszerek hatástalanok, lassú hatású gyógyszereket alkalmaznak, szigorú orvosi felügyelet mellett (aranyvegyületek, penicillamin, szulfaszalazin stb.) Ellenjavalltak az aranyvegyületeket tartalmazó gyógyszerek súlyos májbetegség, vesebetegség, vérképzőszervi betegség esetén. Kortikoszteroidok, a legerősebb gyulladáscsökkentők adása amennyire lehetséges

kerülendő, mivel növekedést gátló hatásuk van. Kiegészítő kezelés a gyógytorna, az ízületi merevség elkerülésére, a fizikoterápia. Rögzítő kötéssel megakadályozható az ízületek abnormális helyzetben való rögzülése. A szemeket minimum fél évenként megvizsgálják a szivárványhártya-gyulladás esetleges létrejötte miatt. 10 http://www.doksihu A fennálló szivárványhártya-gyulladás kezelése kortikoszteroid tartalmú szemcseppel vagy szemkenőccsel és pupillatágítókkal történik. Néha a szem műtétjére is sor kerülhet. Váz- és izomrendszer betegségek – kutisz laxa Az öröklődő, ritka kötőszöveti rendellenességet laza, zsákszerűen lógó bőr jellemzi, amelyben többnyire a rugalmas kötőszöveti rostok válnak könnyen nyúlóvá. A kutisz laxának különböző örökletes formái jöhetnek létre, így pl. a rendellenesség az egyik esetben enyhe tüneteket okozhat, míg a másik öröklött formában értelmi

fogyatékosságot hozhat létre, de súlyos kötőszöveti rendellenesség is kialakulhat, amely halálhoz vezethet. A öröklődő betegség már születéskor fennállhat, amikor az újszülött bőre nagyon laza, vagy később válhat lazává. A laza bőr tünetei: gyászoló arckifejezés, kampós orr, sérvek, bél-divertikulumok (kiöblösödés) keletkezése, légutak kitágulása, ami a tüdő magas vérnyomását okozhatja. Az elváltozás igen ritkán – ismeretlen okból – olyanoknál is kialakulhat, akik a betegséget nem örökölhették, mivel a családjukban soha nem fordult elő. A kutisz laxa nem örökletes formájának tünetei mások, mint az öröklött forma tünetei. A laza bőr később jelenik meg, az orr nem kampós. A gyermekeknél és serdülőkorúaknál a nem öröklött betegség magas lázzal, a nyálkahártyák általános gyulladásával, súlyos bőrkiütésekkel járhat. Felnőtteknél a szerzett kutisz laxa fokozatosan alakul ki. A betegség

következtében felléphetnek tüdőszövődmények, bekövetkezhet hirtelen aortarepedés, amely azonnali halált okozhat. Kezelés A betegség diagnosztizálása a bőr vizsgálatával történik. A kutisz laxa kezelésére nincs lehetőség. A külső, esztétikai szempontból, plasztikai műtéttel korrigálható, de esetleg meg kell ismételni a beavatkozást az újbóli kialakulás miatt. A tüdő elváltozásait a tüdőtágulatot, a tüdő magas vérnyomását gyógyszerekkel kezelik. Váz- és izomrendszer betegségek – Marfan-szindróma és pszeudoxantoma elasztikum A ritkán előforduló Marfan-szindróma a kötőszövetek veleszületett öröklődő rendellenessége, amelyre jellemző a végtagok, különösen a kéz- és lábujjak megnyúlása, a szem, a szív, az érrendszeri, és egyéb károsodások. A szindróma dominánsan öröklődő, vagyis a meghatározó gén hatása akkor is érvényre jut, ha a kromoszómapárnak csak egyik tagja tartalmazza a hibás gént.

Az utódoknak 50% esélyük van arra, hogy a betegséget megkapják. A Marfan-szindrómás betegek lényegesen magasabbak a korukhoz és a családtagjaikhoz viszonyítva, oldalra kinyújtott karjaik közötti távolság nagyobb, mint magasságuk, ízületeik rendkívül lazák, ami lúdtalphoz, púpossághoz, sérvek kialakulásához vezethet. A szemkárosodás a szemlencsék normális helyükről elmozdulásával, súlyos rövidlátással, ideghártya leválással járhat. A Marfan-szindrómában öröklött kötőszöveti rendellenességek még a verőerek falának elvékonyodása, gyengesége, ami aneurizmák (kiboltosulás) keletkezését, aneurizmarepedés következtében pedig nagyfokú vérzést, halált okozhat. A szívből az aortába vezető aortabillentyű-elégtelensége is felléphet, ha az aorta félhold alakú billentyűje nem záródik rendesen és a vér visszaáramlik a bal kamrába. A bal pitvar és a bal kamra között található mitrális billentyű-szűkülete is

létrejöhet, elégtelenül záródhat. A szűkült szájadékon a vér csak nagyobb nyomással jut keresztül, vagyis a szívnek nagyobb munkát kell végeznie. 11 http://www.doksihu A tüdőkben a kötőszöveti rendellenesség folytán folyadékot tartalmazó ciszták alakulhatnak ki, a ciszták felrepedése nehézlégzéssel légmellet hozhatnak létre. (Légmell keletkezik, ha levegő halmozódik fel a mellüregben, azaz a mellhártya két lemeze között.) A Marfan-szindróma legsúlyosabb szövődménye a hirtelen bekövetkező aortarepedés, amely azonnali halált okozhat. A pszeudoxantoma elasztikum öröklődő kötőszöveti rendellenesség, amelyben a rugalmas kötőszöveti rostok megnyúlnak, majd ismét visszatérnek a helyükre. A nyak, hónalj, lágyék, köldök körüli bőr laza, rugalmatlan, ráncos és vastag, rajta koleszterin- és zsírtartalmú sárga színű göbök jelennek meg. A betegségben az ideghártya súlyos elváltozásai látáscsökkenést és

a látás elvesztését okozza, az erek rendellenességei következtében artériaszűkület jöhet létre, amely mellkasi fájdalomhoz, és időszakos sántításhoz vezethet. Az időszakos sántítás mozgásra lép fel, az érszűkület miatti nem megfelelő vérellátás következtében. A vérerek rendellenességei orrvérzéshez, agyvérzésekhez, belső szervek vérzéseihez vezethetnek. Kezelés Marfan-szindróma diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján lehetséges (szokatlanul nagy magasság, soványság, szemrendellenességek stb.) A betegségben jelentkező látászavar azonnali orvosi ellátást igényel, egyébként rendszeres szemorvosi ellenőrzés szükséges. Az aortatágulás megelőzésére rezerpin vagy propranolol gyógyszerek adhatók. A kialakult aortatágulás sebészeti beavatkozással többnyire megszüntethető. Marfan-szindrómás leányoknál tíz éves kor körül hormonkezeléssel korai serdülés megindítására kerülhet sor, a további

növekedés megelőzésére. Családtervezésnél Marfan-szindróma esetén genetikai tanácsadás szükséges, az öröklődés kockázatának meghatározására. Váz- és izomrendszer betegségek – mukopoliszacharidózis Az öröklött mukopoliszacharidózis rendellenességet a szervezetből hiányzó enzimek okozzák, amelyek miatt a szervezet képtelen a kötőszövetek fő összetevőit, a mukopoliszacharidokat lebontani és raktározni, amelynek következményeként a nagymennyiségű mukopoliszacharid a véráramba kerülve a szervezet egészében lerakódik, egy része pedig kiürül a vizelettel. A betegségnek számtalan fajtája ismert a hiányzó enzimek függvényében, azaz a különféle betegségeket a különböző genetikai elváltozás miatt másfajta enzimhiány okozza (A mukopoliszacharid a mukoidok szénhidrát összetevője, a mukoidok pedig szénhidrátfehérje komplexek, amelyekben aránylag nagy a szénhidrát mennyisége.) A újszülöttnél a

mukopoliszacharidózis még nem látható. A látható tünetek (kórosan növő csontok, durva kifejezésű arc vastag ajkakkal, nyitott szájjal, lelapított orral, visszamaradt növekedés) később alakulnak ki, csecsemő és gyermekkorban. A gyermekek értelmi képessége átlagos, de egy részüknél fokozatos szellemi fogyatékosság jön létre. A szem rendellenességei látászavarokhoz, szaruhártya elhomályosodáshoz vezetnek. Kezelés A mukopoliszacharidózis a fennálló tünetek alapján diagnosztizálható. Születés előtt, a magzati életben a magzatvízből vagy a magzatboholyból (korionboholy) vett minta vizsgálatával állapítható meg. A korionboholy-mintavétel előnye, hogy a terhesség korai szakaszában alkalmazható, és ha a vizsgálat rendellenességet mutat, a terhesség egyszerűbben szakítható meg. A születés után vizeletvizsgálattal lehet a betegséget szűrni, de sok esetben az eredmény téves, ezért másfajta laboratóriumi vizsgálatokra

is szükség van. A csontrendellenességek röntgenátvilágítással mutathatók ki. 12 http://www.doksihu A mukopoliszacharidózis betegség bizonyos típusai korai halálhoz vezetnek. A betegség kezelésére nincs lehetőség. A hiányzó enzim pótlása jelen pillanatban még kevés sikerrel jár. Csontvelőátültetés a különféle problémák miatt nem kifejezetten javasolt. Váz- és izomrendszer betegségek – oszteokondrodiszplázia, oszteopetrózis, oszteokondrózis, Legg–Calvé–Perthes-szindróma, Osgood–Schlatter-szindróma, Scheuermann-betegség, Köhler-csontbetegség A test szilárd vázát csontok alkotják, és a belső szervek védelmét biztosítják (tüdő, szív, gyomor stb.) Többségük ízületekkel kapcsolódik egymáshoz, amelyek lehetővé teszik a csontok térbeli helyzetének elmozdulását. Két nagy csoportjuk van, a laposcsontok (nevükkel ellentétben ívesek, gömbölyűek, pl. a koponyacsontok) és csövescsontok (a kar, a combcsontok).

A csont külső része kemény, rugalmas, erős, tömött, kollagén rostokból és különböző ásványi sókból (kalcium, foszfor) épül fel. Belsejében, a szivacsos csontállományban lágy, laza szerkezetű vérképző szerv, a csontvelő található. A csontokat vérerek sűrű hálózata szövi be, amelyek feladata az ásványi sók szállítása a csont számára, és az elhasznált anyagok elszállítása. A csontok hosszirányú növekedését a csontmagvak és a csont végeinél található keskeny epifízis-porclemez csontképző tevékenysége biztosítja. Az örökletes oszteokondrodiszplázia olyan betegségeket foglal magába, ahol a csont, a porc és a szalagok hibás fejlődése miatt az egész vázrendszer is hibásan fejlődik. A különféle betegségeket különböző genetikai rendellenességek okozzák, ennek következtében a tünetek is különbözőek. Az oszteokondrodiszplázia általános tünetei a törpenövés, és a csípőficam A számtalan típus

közül leggyakrabban az akondroplázia fordul elő, amelynek tünetei Ó-láb, rövid végtagok, nyeregorr, vaskos homlok, meggörbült hát. A betegség egyes típusainál a 2. nyaki gerinccsigolya hibás fejlődése miatt az 1 nyaki csigolyával alkotott ízületének ficama következhet be, amely a gerincvelő összenyomódását okozhatja, és azonnali halálhoz vezethet. Az oszteopetrózis (márványcsont-betegség), öröklődő megbetegedés, a csontállomány általános elmeszesedésével, a velőűr beszűkülésével, spontán eltörő csontokkal. A különböző génrendellenességek különféle típusú betegséget hoznak létre, így pl. az egyik génrendellenesség következtében enyhe tünetekkel jelentkezhet, míg a másiknál fokozatosan súlyosbodva halálhoz vezethet. Másfajta génelváltozás okozhat korai tüneteket (csecsemőkorban kezdődő), vagy későn kialakulókat. A későn (serdülőkorban vagy fiatalkorban) kialakuló betegség enyhe formája az

Albers–Schönberg-szindróma, amely a csontállomány általános elmeszesedésével és a velőűr beszűkülésével jár, és az elváltozások sok esetben nem okoznak tüneteket. A csecsemőkori oszteopetrózis viszonylag korai (rendszerint az első életévben) halált okozó megbetegedés. A betegség tünetei a visszamaradott növekedés, rendellenes vérzések, hematómák (véraláfutások), vérszegénység, májnagyobbodás, lépnagyobbodás, az arc és a szem idegeinek bénulása (a csontok túlzott növekedése miatt az idegek összenyomódnak). Az oszteokondrózis gyermekkori degeneratív csontosodási zavar, amely a csont növekedési zónáját érinti. (A csont növekedési zónája a csont végi része, az epifízis-porc, vaskosabb porctelep, ahol csontképzési mag jön létre. Csontnövekedésnél a porcok anyagcseréje igen élénk, rendkívül gyorsan épülnek be különböző anyagok, pl. foszforvegyületek, és igen gyors a porcszövet-szaporodása is. Az

epifízis porc a növekedés során végig megmarad, és folyamatosan szolgáltatja a porcos alapanyagot a csont hossznövekedéséhez, majd a növekedés lezárultával csontosan átépül.) 13 http://www.doksihu Az ismeretlen kórokú különféle betegségek mindegyike különböző csontok elváltozását okozza. Így pl a Legg–Calvé–Perthes-szindrómánál a combcsont epifizisének aszeptikus elhalása (epifizis a csövescsontok ízületi vége), azaz a combcsont végén elhelyezkedő növekedési zóna elhalása jön létre. Az öt-tíz éves korban kialakuló betegség rendszerint csak az egyik csípő elváltozását okozza, amelynek oka a combcsont felső részének ismeretlen okból létrejövő vérellátási zavara. A betegség fokozatosan kezdődő tünetei: járási nehézségek, csípőfájdalom, ízületi mozgáskorlátozottság, combizomsorvadás. Osgood–Schlatter-szindróma a lábszárcsont apofizisének aszeptikus elhalása (a sípcsont ízületi

felszínét alkotó csontvég nem fertőzéses eredetű elhalása). A betegség okozta tünetek: sípcsont felső végénél – a térdkalácson eredő és a sípcsonton tapadó ín tapadási helyén – fellépő fájdalom, duzzanat, érzékenység. Az aránylag gyakori, ismeretlen kórokú, serdülőkori Scheuermann-betegség a csigolyák epifiziseinek (ízületi végeinek) aszeptikus elhalása, amelynek következtében púposság, hátfájás jöhet létre. A betegségnél a gerinc felső szakaszának görbülete nagyobb mint normális esetben. Hátfájással jár A Köhler-csontbetegség a sajkacsont (a lábfej egyik apró csontja) ízületi végének aszeptikus elhalása. A gyulladás ritkán, többnyire 3–5 éves kor között fordul elő, és több hónapig elhúzódhat. A rendellenesség tünetei: lábfejduzzadás, a lábboltozat belső oldala fájdalmas, érzékeny. A tünetek megterhelésre fokozódnak, és kísérheti sántítás is. Kezelés Az oszteokondrodiszplázia

diagnosztizálása a magzati életben ultrahangvizsgálattal, vagy a magzat közvetlen megtekintésével – száloptikás berendezéssel – történhet. A mozgáskorlátozást okozó ízületi elváltozások sebészeti beavatkozással szüntethetők meg. Családtervezésnél genetikai tanácsadás javasolt, az öröklődés kockázatának meghatározására. Oszteopetrózis esetén az agynyomás fokozódása sebészeti beavatkozással csökkenthető. A koponyacsontok nyílásai körül mértéktelenül növő csontok az idegeket összenyomják, amely szintén műtéti beavatkozást tesz szükségessé. A rágóvonal eltolódása miatt a fogsor hibás illeszkedésének korrekciója szájsebészeti beavatkozást igényel. Legg–Calvé–Perthes-szindróma kezelése hosszantartó ágynyugalommal, a láb húzásával, felkötésével, gipszkötéssel, vagy rögzítő-sínezéssel történik. Sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet a csípő maradandó elváltozásának

korrekciójára. A betegség gyógyulása igen hosszú időt vesz igénybe (2–3 évet), amennyiben az elváltozást nem kezelik. Az Osgood–Schlatter-szindróma kezelése csupán a fájdalom csillapítása. A fájdalom megelőzésére a gyógyulásig a sport és a mély térdhajlítások kerülése ajánlott. A betegség pár hét alatt meggyógyul. Néha szükség lehet a láb nyugalomba helyezésére, amely gipszkötéssel érhető el. Néha az elváltozások megszüntetése sebészeti beavatkozást igényel A Scheuermann-betegség hosszas lefolyású, és a gyógyulást követően a gerincelváltozás maradandó lehet. Az enyhe tüneteket okozó betegség kezelésére fogyás és a fárasztó tevékenységek kerülése, súlyosabb esetben gerincmerevítő használata, és merev, kemény fekhely ajánlott. A Scheuermann-betegség fokozódásakor gerincműtétre kerülhet sor A Köhler-csontbetegségnél a fájdalom csillapítása fájdalomcsillapítókkal és a lábfej

alátámasztásával történhet, a terhelés csökkentésére. (Pár héten át térd alatti gipszkötés) Váz- és izomrendszer betegségek – reumás láz Az ízületek (az ízvégek, ezek felszínén az ízületi porc, majd az ízületi tok és az ízületi szalagok) biztosítják a csontok közötti mozgékony összeköttetéseket. Kötőszövetek alkotják a csontokat, izmokat, porcokat, az inak nagy részét, de a test bármely más részén is megtalálhatók. A kötőszövetek enyvadó, rugalmas és rács rostokból állnak 14 http://www.doksihu Az ízületek vagy a kötőszövetek gyulladása különféle betegségek létrejöttéhez vezethet. Ilyen gyulladásos megbetegedés az egyik leggyakoribb és igen súlyos gyermek- és serdülőkori betegség, a reumás láz (a heveny sokízületi gyulladás), amelynek oka Streptococcus haemolyticus baktériumfertőzés. [A Gram-pozitív Streptococcusok gömb alakú, egysejtű baktériumok, amelyek az egészséges ember

szervezetében mindenhol fellelhetők. Ezekkel a baktériumokkal az ember minden károsodás nélkül él együtt, mégis bizonyos esetekben, pl. ha a kórokozó igen virulens, vagy csökkent működésű az immunrendszer, fertőzést okozhatnak. A streptococcus törzsek A, B, C, G, D csoportba sorolhatók az általuk létrehozott fertőzések, tulajdonságaik, megjelenésük, viselkedésük alapján. A legvirulensebb kórokozók az A-csoportba tartozó streptococcusok, a szájüreg, a légutak, a emésztőcsatorna nyálkahártyáin élnek, és a szervezet ellenállóképességének csökkenésekor megfertőzik a szervezetet mandulagyulladást, tüdőgyulladást, reumás lázat, vesegyulladást, a bőr és a test felszínén gennyes folyamatokat, heveny nyirokérgyulladást hozhatnak létre, de megfertőzhetik az egész szervezetet is (szepszis). A B-csoportba tartozó streptococcusok főleg az újszülötteket, ízületeket, szívet fertőzi meg.] A reumás láz a torokgyulladással

kezdődő fertőzésre adott gyulladásos reakció, az ízületek vándorló fájdalmával járó betegség (az egyik ízületben javul a fájdalom a másikban elkezdődik és erősödik), többnyire a 6–16. éves gyermekeket érinti A betegség kezdeti, néha enyhe tünete a láz, a torokgyulladás, majd mintegy két héten belül követi az kis ízületek fájdalma, ami átterjedhet a bokára, a térdre, a könyökre és a csuklóra is, amit étvágytalanság, sápadtság, hideg verejtékezés, váltakozó láz, nagyfokú vértestsüllyedés követhet. Az ízületek megduzzadhatnak, bevörösödhetnek, és folyadéktartalmúak lehetnek A reumás láz szövődménye lehet szívbelhártya-gyulladás, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás, súlyos esetben a három szövődmény egyszerre is előfordulhat. Mellkasi fájdalommal, szívzörejjel, szapora szívveréssel, szívelégtelenséggel járhat. A szívelégtelenség a gyermekeknél másfajta tünetekkel jelentkezik, mint a

felnőtteknél. Gyermekeknél nehézlégzés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, szaggató, száraz köhögés, fáradékonyság. A szívbelhártya a gyulladás következtében hegesedhet, amely szívbillentyű elégtelenséget és billentyű szűkületet is okozhat. A Shydenham-chorea, alvás alatt nem jelentkező, villanásszerű, akaratlan mozgások az arcizmokban (grimaszoló arcjáték) és végtagokban (ügyetlenség, rendezetlen mozgások, súlyosabb esetben össze-vissza hadonászás) fokozatosan alakulnak ki, és fokozatosan érnek véget, kb. négy hónap után Kezelés A reumás láz laboratóriumi vizsgálatokkal (igen magas fehérvérsejtszám, nagyfokú vörösvértest-süllyedés, Streptococcus ellenes antitestek), elektrokardiogrammal (EKG), ultrahanggal diagnosztizálhatók. A reumás láz korai felismerése segít a szív maradandó károsodását megelőzni. A fertőzés ellen azonnal elkezdett antibiotikum kezelésre van szükség. A kialakult szívproblémák

kortikoszteroiddal kezelhetők. Rendkívül fontos a szigorú ágynyugalom. Néha hosszú heteken át csak minimális, majd fokozatos mozgás, fokozatos felkelés engedélyezett. A kezelés és gyógyulás után többnyire teljes gyógyulás következik be. Az újabb sztreptococcus fertőzés elkerülésére évekig penicillinszedés szükséges. Az akut szak után a mandulák eltávolítása a fertőzés elkerülésére szolgál. Ha a szív maradandóan károsodott, minden sebészeti és fogászati beavatkozás előtt antibiotikum kezelés szükséges. A fájdalmak csillapítása fájdalomcsillapítókkal történhet. 15 http://www.doksihu Fontos a reumás láz elmúltával a szív rendszeres ellenőrzése. Gégefedő-gyulladás baktériumfertőzés következtében A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap

alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok

esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. A gégefedő porca (epiglottisz), amely a gége bemenetében helyezkedik el, kártyaszívhez vagy levélhez hasonló, vékony, rugalmas porcból álló lemez, enyhén S-alakban meghajolva. Rugalmas rögzülése következtében nyeléskor a gégebemenet nyílását elzárja. Csecsemőknél fontos szerepe van, mivel a garatig ér, eléri a lágyszájpadot, és lehetővé teszi, hogy a csecsemők táplálkozás közben is folyamatosan lélegezhessenek. (A felnőtt ember nyelés közben már nem tud lélegzetet venni, de ha mégis megtörténik, a falat a gégébe jut, azaz "cigányútra szalad"). A gégefedő fertőzése hirtelen kezdődő, rendkívül gyorsan súlyosbodó betegség, a gégefedő elzárhatja a légutakat (de elzárhatja a légutakat a fertőzött szövettörmelék belégzése is), és ez halált okozhat. Az életveszélyes állapotot létrehozó gégefedő fertőzése azonnali kórházi

ellátást igénylő betegség. A fertőzést rendszerint a Haemophilus influenzae (nem az influenzajárványokat okozó vírus, mert a Haemophilus influenzae nem vírus, hanem baktérium) igen agresszív törzse a Haemophilus influenzae b okozza, de előfordulhat Streptococcus bakteriális fertőzés is. A baktérium cseppfertőzéssel terjed, emberről emberre, ugyanis köhögéssel és tüsszentéssel finom, baktériumot tartalmazó nyálkacseppek szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges ember légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat. A fertőzés tünetei: torokfájás, rekedtség, magas láz, nyelési és légzési nehézségek, szapora lélegzés, nyálfolyás, belégzés sípoló hang kíséretében. Sokszor a gyermek a nyakát hátrafeszítve előrehajol, hogy könnyítse a levegővételt. A nehézlégzés a vér oxigénszintjének csökkenését, a széndioxid felszaporodását okozza. A gyulladt, duzzadt gégefedő

a nyák kiürülését akadályozza, ez a légutakat elzárhatja, és pár órán belül beállhat a halál. A felső légutak (az orr, a garat) fertőződése lehúzódik a gégefedőre. A betegséghez bakterémia is társulhat, de felléphet tüdőgyulladás, ízületi gyulladások, agyhártya, szívburok stb. gyulladása is A Haemophilus influenzae b fertőzésére fokozottan fogékonyak a csecsemők, a hat év alatti gyermekek, és az immunhiányban szenvedők (AIDS). Kezelés Az életveszélyes állapot miatti kórházi kezelés altatás alatt, a légutak átjárhatóvá tételével történik. 16 http://www.doksihu A légúti váladékból és a vérből vett mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik a baktérium meghatározására. A Haemophilus influenzae b fertőzést antibiotikumokkal kezelik. A csecsemőket a Haemophilus influenzae b baktériumfertőzés ellen védőoltásban részesítik három részletben, 2, 4 és 6 hónapos korukban. Növekedési zavar A

növekedés az élőlények alapvető tulajdonsága, amellyel egy időben sokoldalú fejlődés zajlik le a szervezetben. A születés után az intenzív sejtszaporodás folytonos növekedéssel jár, de ez a növekedés nem egyenletes, hanem időszakonként (csecsemőkör, kisgyermekkor, iskoláskor és a serdülőkor) élénkebb vagy lassúbb. A felnőtt korban látszólag nincs növekedés, azonban a sejtszaporodás egyensúlyt tart fenn az elhasználódott sejtek pusztulásával. Az öregedésnél a sejtszaporodás nem képes a pusztult sejtek pótlására, ami a szervek működésének fokozatos romlásához, majd elégtelenné válásához vezet. A testi fejlődést a testsúly és a test magasságának növekedése jellemzi. A növekedés alatt megváltoznak a test arányai, kifejlődnek a csontok, bekövetkezik a nemi érés. Ha a fejlődés normális, akkor a testi, szellemi és a pszichés fejlődésre párhuzamosan zajlik. A testmagasság jellegzetes adat, amit a fej teteje

és a talp közti távolság ad. Kialakításában több tényező szerepel, mint az egyéni különbségek, öröklött tényezők, külső környezeti hatások, betegségek, illetve a betegségek következményei, sport, éghajlat stb. Növekedési zavar esetén a test növekedése lelassul vagy elmarad. A két éves kor alatti gyermekek növekedési elmaradását az elégtelen tápanyagbevitel okozza, hacsak nincs a gyermeknek egyéb szervi alapbetegsége, amely táplálkozási, felszívódási zavarokat okozhat, de oka lehet elégtelen táplálékmennyiség, vagy étvágytalanság is. Az étvágytalanságot általában depresszió okozza, amely inkubátorban lévő csecsemőnél jöhet létre az elszigetelés miatt, vagy azoknál a gyermekeknél, akikre nem fordítanak kellő figyelmet. Kezelés A gyermekeknél a rendszeres mérési eredmények alapján látható növekedés ütem elmaradásának tisztázására az étkezési szokások, a szociális helyzet, a betegségek ismerete,

valamint laboratóriumi vizsgálat szolgál. Ha a növekedési rendellenességet betegség okozza, minden esetben a betegségnek megfelelő kezelés szükséges. Táplálkozási elégtelenség esetében pszichológiai vizsgálatokra kerülhet sor, de szociális és anyagi okok is közrejátszhatnak. Ha a fennálló tünetek oka ismeretlen, gyermekvédelmi beavatkozásra, esetleg nevelőotthonba helyezésre is sor kerülhet. Agyi eredetű bénulás A koponyában elhelyezkedő agy a gerincvelővel a központi idegrendszert alkotja. Az agy részei a számtalan tekervénnyel ellátott jobb és a bal féltekéből álló nagyagy, az agytörzs és a mozgásokat irányító kisagy. A szervezetet felépítő összes szövetféleség közül az agyszövet a legérzékenyebb. Az agy bármilyen sérülésből, károsodásból eredő vérellátási zavara, oxigénhiánya, az idegsejtek pusztulását okozza, amely különböző agyi eredetű betegségek kialakulásához vezet. Agyi eredetű

bénulást okozhatnak pl. a szülési sérülések, a szülési folyamatnál fellépő oxigénhiány miatt, de szülésnél a fejletlen koraszülött agyi erei is sérülhetnek, érfalrepedés következtében az agyszövetben vérzés keletkezhet (a vérzés területén az agy idegsejtjei 17 http://www.doksihu elpusztulnak), valamint a fejletlen erek a koraszülötteknél nem biztosítják az agy számára szükséges oxigénmennyiséget. Károsíthatja az agyat születés után az újszülöttek többségénél észlelhető sárgaság, amelynek egyik oka a vörösvértestek szétesése közben felszabaduló nagyobb mennyiségű epefesték. Legkorábban a második életnapon kezdődik, és általában egy hét múlva megszűnik, de koraszülötteknél két hétig is fennállhat. A ritkán előforduló magikterusz az első életnapon főleg a koraszülötteknél és beteg újszülötteknél igen erősen jelentkező sárgaság, amely miatt az újszülött igen gondos ellenőrzésre

szorul, mivel a bilirubin a központi idegrendszerbe (agyba) jutva felhalmozódik, és az agy maradandó károsodását okozza. (A magikteruszt túlélt újszülöttnél különféle károsodások maradhatnak vissza, mint pl. gyengeelméjűség, rendellenes izommozgás stb) Agyi eredetű bénulásokat okozhatnak még agyhártyagyulladás, vérmérgezések, agyvelőgyulladás, balesetek, súlyos kiszáradás stb. Az agyi eredetű betegségek miatt a mozgáscentrumok károsodása a normálistól eltérő mozgásformákat hoz létre, amelyek az enyhe tünetektől a súlyos izomgörcsig váltakozhatnak, eltorzíthatják a gyermek végtagjait, tolókocsiba kényszerítve. A mozgás, a mozgás koordinálás, az egyensúlyozás központja a kisagy. Amennyiben károsodás éri, a mozgások rendezetlenné, irányíthatatlanná, pontatlanná válnak. Az agy károsodása következtében létrejött bénulás négy fő típusa: 1. A görcsös (spasztikus), gyenge, fejletlen és merev izommal

(végtagokkal) járó agyi eredetű bénulás, amely mind a négy végtagra kiterjed, vagy csak a lábakra, vagy csak az egyik oldali végtagokat. 2. A koreoatetoid, koordinálatlan, lassú, spontán izommozgások, de előfordulhatnak hirtelen lökésszerű mozgások is. Alvásnál nem jelentkeznek, de erős érzelmi hatásra fokozódnak a tünetek. 3. Az ataxiást bizonytalan és koordinálatlan mozgás jellemzi, amelyet remegés kísérhet. A gyermek ügyetlen a finom mozgások elvégzésére, járásuk bizonytalan, széles léptekkel (tengerészléptekkel) járnak. 4. A kevert bénulástípus többnyire a görcsös és a koreoatetoid formából áll össze. A beszéd nehezen érthető, mivel a beszédben résztvevő izmokat nehezen szabályozza a gyermek. A kialakult elváltozásoktól függően – ha nem lép fel szellemi károsodás – a gyermek rendes iskolába járhat. Kezelés A betegség az újszülött és csecsemőkorban többnyire nem diagnosztizálható. Enyhe sárgaság

esetén a kezelés gyakori táplálással történhet, mivel felgyorsul a béltartalom mozgása, ami megakadályozza a bilirubin nagyobb mennyiségének felszívódását. Magas bilirubinszint kezelése történhet kékfény-besugárzással, amely a bilirubint a központi idegrendszerre és egyéb szervekre nem káros anyaggá bontja le, és ezt az anyagot a máj gyorsabban képes kiválasztani. Igen magas bilirubin értéknél a bilirubin eltávolítása vércserével történik. A későbbiekben, a gyengeség, az izommerevség, a koordinálatlan mozgások felléptekor diagnosztizálható, hogy a tünetek a gyógyítható vagy a maradandó agyi eredetű károsodásokhoz tartoznak. Agyi eredetű bénulás gyógyíthatatlan, az elváltozás a beteg élete végéig tart. A betegségben fennálló tüneteket fizikoterápia, foglalkozásterápia, beszédterápia, különféle segédeszközök, műtétek enyhíthetik, és nem utolsó sorban a szeretetteljes gondozás. Az epilepsziás

görcsök gyógyszerekkel előzhetők meg. Szembetegségek – kancsalság (strabizmus) 18 http://www.doksihu A kétszemes együttlátást kisgyermekkorban, a kettőslátás előzi meg. A két szem tengelye nyugalmi helyzetben ugyanis nem párhuzamos, ezért a látóhártya a tér különböző pontjairól közvetít egyidejűleg képeket. Ez a kettőslátás a gyermekek 1–3 éves kora között tudatosul, és ekkor alakul ki a kétszemes együttlátás feltételes (tanult) reflexe, ugyanis a kettőslátás zavaró ingere párhuzamosba állítja és párhuzamosan tartja a szem tengelyeit abban az esetben, ha ebben nem akadályozza meg semmilyen (sem optikai, sem anatómiai) szemhiba. Ha a szervezet az esetleg fennálló rendellenességeket (a szem fénytörési hibáit a rövidlátást, távollátást) képtelen legyőzni, hogy a zavaró kettőskép megszűnjön, kikapcsolja a látásból az egyik szemet úgy, hogy az agykéregben keletkező képről nem vesz tudomást. Ez a szem

kancsal helyzetbe kerül, és nem tanul meg látni, vagyis tompalátás jön létre anatómiailag teljesen ép szemnél. A kancsalság tehát nem csak esztétikai probléma, hanem a kancsalság következtében az egyik szem tompalátó (kiesik a látásból), vagyis a látás élessége fokozatosan eltompul. A fokozott alkalmazkodást igénylő túllátásnál befelétérő kancsalság jön létre. (A távollátás fénytörési rendellenesség, amelynél a tárgyakról érkező fénysugarak a sárgafolt mögötti részen egyesülnek, ennek következtében az ideghártyán csak elmosódott kép keletkezik.) A rövidlátásnál az alkalmazkodási igény minimális, kifelétérő kancsalság jön létre. [A rövidlátást (közellátást) a szem fénytörési hibája okozza, mivel a távoli tárgyakról érkező fénysugarak nem a legélesebb látás helyén a sárgafolton, hanem a sárgafolt előtt, az üvegtestben egyesülnek.] Ha viszont a látás mindkét szemen jó, mert

váltókancsalság van jelen (vagyis a gyermek felváltva használja a szemét), hiányzik a kétszemes együttlátás, vagyis a térbeli látás alapfeltétele. A bénulásos kancsalságok idegrendszeri elváltozások következtében bármilyen életkorban létrejöhetnek, és zavaró kettősképekkel járhatnak. Kezelés A kancsalítani kezdő gyermeket azonnal szemorvoshoz kell vinni, mert a késői beavatkozás esetén a kancsalság gyógyíthatatlanná válik, a műtét csak esztétikai célt szolgál. A szem fénytörési hibáinak kezelése megfelelő lencsékkel (szemüveg) történik, rövidlátás esetén konkáv (szóró), azaz kétszer homorú lencsével, a távollátás konvex (gyűjtő), azaz kétszer domború lencsével korrigálható. A tompalátó szem látásjavítása az egészséges szem eltakarásával történhet, vagyis a kancsal szemet látási tréningre kényszeríti, ami csak a korán elkezdett kezelésnél vezet eredményre. Ha a kettőslátás kialakul,

műtéti beavatkozással a szemizmok megfelelő hosszának beállítására kerülhet sor, hogy egyenlően húzódjon össze mindkét szemben. Váltókancsalság esetén a kettősképekre fel kell hívni a gyermek figyelmét, majd a kettősképek egyesítésére, azaz a kétszemes együttlátásra megtanítani. A bénulásos kancsalság ha az alapbetegség kezelése ellenére nem javul, műtéttel korrigálhatók. Gyermekkori mérgezések – maró anyagokkal történt mérgezés A gyermekeknél előforduló súlyos, esetleg halálos, kémiai anyagokkal történő mérgezést a háztartásban használt folyékony vagy szilárd halmazállapotú tisztítószerek, vízkőoldók, mosószerek okozhatják, amelyek egy része igen erős maró anyagot tartalmaz. A kisgyermekek és fiatal gyermekek mérgezésének oka baleset (kíváncsiság), az idősebb gyermekeknél öngyilkossági kísérlet. A háztartásban használatos veszélyes anyagokkal történő mérgezések megelőzésére

ajánlatos ezeket elzárva tartani, és a gyermekeket figyelmeztetni ezen anyagok (élet)veszélyes hatásaira. 19 http://www.doksihu A maró anyagok testfelületre ömölve, lenyelve, égési sérülést, és az emésztőrendszer (a szájüreg, nyelőcső, gyomor) nyálkahártyáját és a nyálkahártya alatti szöveteket roncsolva nagyfokú károsodást okoz. A szilárd halmazállapotú vegyi anyagok a nedves felszínhez (nyálkahártyához) tapadva égő érzést hoznak létre, ami megakadályozza a gyermeket a további fogyasztásában. A mérgezés (égés) következtében azonnal igen nagyfokú fájdalom léphet fel, a kimaródott nyálkahártya nyelési képtelenséghez vezet. A mérgezés tünetei: szapora, gyenge pulzus, felületes légzés, légúti elzáródás a kimaródott rész duzzadása miatt, nagyfokú vérnyomásesés (sokk). A nyelőcső, a gyomor a károsodás következtében kilyukadhat erősebb köhögésre vagy hányásra. A nyelőcsőből a mellüregbe

kerülő anyagok fertőzést okozhatnak, ami halálhoz vezethet. Enyhe mérgezés esetén is a mérgezést követő hetek múlva nyelőcsőszűkület léphet fel. Súlyosabb mérgezés esetén halált okozhat a nagyfokú vérnyomásesés, a légúti elzáródás, a szövetek nagyfokú pusztulása, tüdőgyulladás stb. Kezelés A mérgezések sürgős kórházi ellátást igényelnek, ahol azonnal megkezdik a megfelelő kezelést. A maró anyaggal történt mérgezés esetén az otthoni előzetes ellátás víz vagy tej itatásával történik, a maró anyagok felhígítására. A tej jobb, mivel bevonja és nyugtatólag hat a nyálkahártyákra, és pótolja a szöveti fehérjéket. Tilos a gyomormosás és a hánytatás a további károsodások megelőzésére. Ha a maró anyag a ruhára és a testfelületre ömlött, a ruhák azonnali eltávolítása és a test bő vízzel lemosása szükséges. Nyelőcső kilyukadás vagy láz esetén a kezelés antibiotikummal történik. Enyhe

mérgezést követően a leghamarabb folyadék bevitel szükséges vagy szájon át, vagy intravénásan. Elzáródott légutaknál sebészeti beavatkozással a légutakat megnyitják. Nyelőcsőszűkület esetén szintén sebészeti beavatkozással a nyelőcsőbe csövet helyezve előzhető meg a teljes nyelőcső-elzáródás, amely lehetővé teszi a későbbi időpontban végzett tágításos kezelést, amely sokszor évekig tarthat. Gyermekkori mérgezések – ólom-, vas-, szénhidrogén mérgezés A többnyire krónikus ólommérgezés következtében, a vér ólomszintjének növekedésével gyermekeknél agykárosodás, szellemi hanyatlás, felnőtteknél vesebetegség jöhet létre. Az ólommérgezés tünetei lassan alakulnak ki, fejfájással, fémes ízérzés, étvágytalanság, vérszegénység, bizonytalan hasi panaszok, hányás, a has görcsös fájdalma, székrekedés. Kisgyermekeknél az ólommérgezés csökkent aktivitás, hosszabb ideig fennálló erős

hányás, görcsök, kóros aluszékonyság, fokozódó, befolyásolhatatlan görcsök, kóma, agykárosodás, vérszegénység tüneteket hozhat létre. A tünetek csökkennek vagy elmúlnak, ha a kiváltó tényező megszűnik. A szervezetbe ólom kerülhet ólom-tartalmú fémtárgyakkal (pl. lövedék, horgászathoz használt ólom, ólomjáték, amelyek a gyomorban vagy a szervezet bármely részében lassan feloldódnak), ólomzománcos kerámiában tárolt savas vagy egyéb italok és ételek (gyümölcsök, gyümölcslevek, paradicsom, bor stb.) tárolásával, ólomtartalmú benzingőz belégzésével, munkahelyi ártalomként stb. Vasmérgezés a vitaminkészítmények, a vastartalmú gyógyszerek túladagolása következtében léphet fel. Súlyosabb vasmérgezés halált is okozhat A vitaminkészítményen található használati utasításban megadják az ajánlott napi mennyiséget, amit ajánlatos betartani. A 20 http://www.doksihu felnőtteknek készült

multivitaminok nem adhatók gyermeknek, a vitamintúladagolás vagy vasmérgezés elkerülésére. Ha a gyermekeknél vas-túladagolás történik, a fellépő tünetek hányás, hasmenés, magas fehérvérsejtszám és vércukorszint emelkedés. A vasmérgezést követő első hat órán belül hányás, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök, kóros aluszékonyság, vérzések a gyomorban, szapora pulzus és légzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés léphetnek fel, amely a mérgezés súlyosságát mutatja. A második stádiumban egy napig tartó látszólagos javulás léphet fel. A 3. stádiumra fél nap és két nap között kerül sor, nagyfokú vérnyomásesés (sokk) jöhet létre, alacsony vércukorszinttel, májkárosodással, lázzal, magas fehérvérsejtszámmal, belső vérzésekkel, kóros aluszékonysággal, görcsökkel, eszméletlenséggel és esetleg halállal. A negyedik stádiumban, a mérgezést követő 2–5 hét múlva szövődmények jelentkezhetnek, pl.

bélelzáródás, májzsugor, agykárosodás A környezetben található, szénből és hidrogénből álló szerves vegyületek szénhidrogén mérgezést okozhatnak. Ilyen vegyületek találhatók a petróleumban, szénben, benzinben, festékhigítókban, festékleszedőkben, takarító folyadékokban. A mérgezés a szándékos illó anyagok szippantása közben szervezetbe jutott kis mennyiségű folyadék következtében jöhet létre, amely a tüdőket károsítva tüdőgyulladáshoz és halálhoz vezethet. A legveszélyesebb a bútorfényben található különösen izgató hatású sűrűbb ásványi olaj, amely a tüdőbe kerülve igen súlyos tüdőgyulladást okozhat. A szervezet szénhidrogén-mérgezésekor fellépő tünetek: köhögés, fulladás, még kis mennyiség esetén is. Szapora légzés, kékes színű cianotikus bőr az oxigénelégtelenség miatt, majd zihálás, hányás, tartós köhögés. Idősebb gyermekeknél a hányást gyomorégési panaszok előzik

meg. Az idegrendszer károsodása következtében aluszékonyság, görcsök és kóma léphet fel. A legsúlyosabb tünetek az ásványi olaj és széntetraklorid lenyelésekor jönnek létre. A mérgezés miatt vese-, csontvelő-, szív is károsodhat. A halált okozó súlyos tüdőgyulladás egy napon belül alakul ki. A gyógyulása viszont egy hétig tart. Az ásványi olaj okozta tüdőgyulladás másfél hónap alatt gyógyul Kezelés Az ólommérgezés a tünetek alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal, röntgen vizsgálatokkal történhet. A gyermekeknél fellépő súlyos tünetek kezelése a laboratóriumi eredmények megérkezése előtt szükséges. A mérgezés következtében felhalmozódott ólom eltávolítása bonyolult, időigényes, folyamatos ellenőrzést igénylő kezeléssel történik. A szukcimer az ólomhoz kötődve meggyorsítja a testfolyadékokban az ólom oldódását, amely vizeletürítéssel választódik ki a szervezetből. A gyógyszer

mellékhatásai kiütések, hányinger, hányás, hasmenés, rossz étvágy, fémes ízérzés. Agykárosodás veszélye esetén azonnali kórházi ellátás szükséges. Vasmérgezésnél otthoni sürgősségi ellátása gyermekkel ipekakuána (köhögés elleni gyógyszer) szirup itatása a hányás előidézésére, majd kórházi elhelyezés magas vasszint és a tünetek fellépte esetén. A kórházban gyomormosásra kerülhet sor, és aktív szén alkalmazására. Beöntéssel a bélrendszer is kimosható. Ha a vér vasszintje magas és a tünetek is felléptek, a kezelés vashoz kötődő injekciókkal történik. A szénhidrogén mérgezés diagnosztizálása mellkasi röntgenfelvétellel, laboratóriumi vizsgálatokkal, a vér oxigén- és széndioxid tartalmának mérésével történik. 21 http://www.doksihu A tüdőt érintő mérgezés esetén a gyermek kórházi ellátást igényel, sok esetben gépi lélegeztetéssel, intravénás folyadékbevitellel. Ha a

szénhidrogént tartalmazó vegyület a gyomorba jut, és a gyermek nem eszméletlen, tejjel itatható, hogy a gyomor izgalma csökkenjen és a lenyelt anyag felhíguljon. Gyermekkori mérgezések – paracetamol-, aszpirin mérgezés A gyermekeknél előforduló súlyos, de nem halálos, kémiai anyagokkal történő mérgezést gyógyszerek és egyéb anyagok okozhatják, mint pl. paracetamol, aszpirin stb A kisgyermekek és fiatal gyermekek gyógyszermérgezésének oka baleset (kinn felejtett, kívánatos külsejű, édes bevonatú gyógyszer), az idősebb gyermekeknél öngyilkossági kísérlet. A gyógyszer vagy egyéb veszélyes anyagokkal történő mérgezések megelőzésére ajánlatos ezeket elzárva tartani, a gyógyszereket a gyógyszertári dobozban tartani, és a gyermekeket figyelmeztetni ezen anyagok (élet)veszélyes hatásaira. A paracetamol számtalan készítmény összetevő anyaga. A gyógyszerek nagy része vény nélkül is kapható. A nagy mennyiségben

bevett gyógyszert a máj nem képes lebontani, a keletkező mérgező anyag a májat súlyosan károsítja, és serdülő kor előtt előforduló paracetamol mérgezés ritkán halált is okozhat. A paracetamol mérgezés tünetei fokozatosan alakulnak ki. Az első néhány órában a nagy mennyiségben szervezetbe jutott gyógyszer nem hoz létre tüneteket. Az első napot követően gyakori hányinger, hányás, és kóros májműködés lép fel. 3–5 nappal a mérgezés után májelégtelenség tünetei jelennek meg (alig működő máj, folytatódó hányás). A negyedik stádiumban, amely az ötödik nap után következik, a mérgezett vagy meggyógyul vagy a májelégtelenség következtében meghal. Aszpirin (vagy szalicilátok) mérgezés a Reye-szindróma kialakulását okozhatja. (A Reyeszindróma ritkán előforduló, agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes megbetegedés.) Némely esetben lázas betegségnél több

napon át nagy adagú aszpirin szedése okozhat mérgezési tüneteket. Halálos kimenetelű mérgezést okoz már egy kis kanálnyi tiszta metil-szalicilát (párologtatóban használt gaulteria-olaj) lenyelése. Az aszpirin túladagolás miatt fellépő tünetek a hányinger, a hányás, szapora légzés, hiperaktivitás, hőmérséklet-emelkedés, görcsök, aluszékonyság, légzési nehézség, ájulás. Nagy mennyiségű vizeletkiválasztás, ami kiszáradáshoz vezethet. Kezelés Paracetamol mérgezés esetén otthoni sürgősségi ellátás: a gyermekkel ipekakuána szirup itatása (köhögés elleni gyógyszer), a hányás előidézésére, majd kórházi kezelés, ahol gyomormosásra kerül sor. Aktív szén adásával a maradék paracetamol leköthető, mielőtt felszívódna a vérfolyamba. A mérgezés csökkentésére acetilciszteint adnak, és szükség lehet transzfúzióra is. Aszpirin mérgezésnél gyomormosás, aktív szén adása, bőséges folyadékbevitel (tej,

gyümölcslé vagy intravénás folyadékbevitel), lázcsillapítás borogatással. Ritkán veseelégtelenség is jelentkezhet, ami művesekezelést tesz szükségessé. Gyermekkori rosszindulatú daganatok – Wilms-tumor, neuroblasztóma, retinoblasztóma A Wilms-tumor rákos vesedaganat, amely már a magzati életben kialakulhat, de születés után tünetmentes lehet hosszú éveken át. 22 http://www.doksihu Az ismeretlen ok miatt létrejött rosszindulatú daganat főleg öt éves kor alatt fordul elő, de előfordulhat nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél is. Létrejöttét valószínűleg genetikai rendellenességek okozhatják. A Wilms-tumor tünetei: nagyra nőtt has, hasi fájdalom, láz, étvágytalanság, hányinger, magas vérnyomás, hányás. A rosszindulatú daganat áttétet képezhet a szervezet más részeiben, főleg a tüdőkben, amelynek tünetei köhögés, nehézlégzés. A neuroblasztóma az idegrendszer rosszindulatú, főleg neuroblasztokból (a

fejlődő idegszövet éretlen sejtje) álló gyakran előforduló gyermekkori daganata. Többnyire öt éves kor alatti gyermekeknél jöhet létre. A daganat a szervezet bármelyik idegszövetéből (has, mellkas, mellékvese idegei) létrejöhet. A neuroblasztóma okozta tünetek a nagy has, jóllakottság érzés, a hasban jelentkező fájdalom. Áttéteket képezhet a csontokban, ami a csontok fájdalmát okozza, a csontvelőben, amely vérszegénységhez vezet, csökkenhet a trombociták (vérlemezkék) száma, ami véraláfutásokkal, pontszerű vérzésekkel járhat, de a fehérvérsejtek pusztulását is okozhatja, ami miatt a gyermek nagyfokú fertőzésveszélynek van kitéve. Az áttétek a bőrben csomókat képeznek, a gerincvelőben létrejött áttétek viszont a végtagok gyengeségéhez vezet. A neuroblasztóma pulzusszámnövelő és szorongást létrehozó hormonokat (pl. epinefrint) termel. A retinoblasztóma a szem fényérzékeny rétegének, a fényérzékeny

ideghártyának (retina), (amely a szemgolyó hátsó oldalát foglalja el) öröklődés következtében létrejött rosszindulatú daganata. A retinoblasztóma létrejöttének tünetei a fehér pupilla, vagy a kancsalság, habár ezeket más betegségek is okozhatják. A retinoblasztóma áttétet képezhet az agyba vezető agyidegen, a látóidegen keresztül, vagy a csontvelőben. Kezelés A Wilms-tumor diagnosztizálása ultrahangvizsgálattal, komputertomográfiával (CT), mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) történhet. A Wilms-tumor rendkívül jól gyógyítható sebészeti beavatkozással, kemoterápiával, besugárzással. A neuroblasztóma nehezen diagnosztizálható. Kimutatása történhet ultrahangvizsgálattal, komputertomográfiával (CT), mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI). Laboratóriumi vizeletvizsgálattal nagy mennyiségű epinefrinhez hasonló hormon mutatható ki. Az áttét a különböző szervekből (máj, tüdő, csontvelő, csont, bőr) vett minta

laboratóriumi vizsgálatával állapítható meg. Korán elkezdett kezelés igen jó eredményre vezet. Ha még nem képezett áttéteket a daganat, műtéti beavatkozással eltávolítható. Az áttétek kezelése kemoterápiával és besugárzással történik. A retinoblasztóma diagnosztizálása agyvízminta, csontvelőminta laboratóriumi vizsgálatával, komputertomográffal (CT) történhet. Ha a rosszindulatú daganat csak az egyik szemben jött létre, a szemgolyó a látóideg egy részével eltávolításra kerül. Mindkét szem esetén mikrosebészeti eljárással távolítják el a daganatot, de a szemet vagy szemeket meghagyják. A kezelésre besugárzás, kemoterápia alkalmazható. Retinoblasztóma esetén 2–4 hónaponként szemvizsgálatot kell végezni, a daganat esetleges kiújulása végett. Mivel öröklődő betegségről van szó, a családtagoknál is ajánlott a szem vizsgálata. A családtervezés előtt ajánlatos DNS vizsgálatot végeztetni, a

rendellenes gének kimutatására. 23 http://www.doksihu Gyermekkori sérülések – gépjármű-balesetek (fejsérülések) A baleset hirtelen bekövetkező, váratlan esemény, rendkívüli külső erőbehatás, amely a szervezetet károsítja, illetve halált okozhat. A gyermekek halála leggyakrabban esés, közlekedés, égés, vízbe fulladás, fulladás és egyéb baleset miatt következik be, és ugyancsak baleset miatt lesz a legtöbb gyermek rokkant. A baleseti sérülések oka lehet gyermeki kíváncsiság, figyelmetlenség, szokatlan környezet, szülői vigyázatlanság stb. A gyermekeknél a legtöbb baleset és halál – minden korcsoportban – gépjármű balesetekből ered. Pl ha a biztonsági övet vagy a gyermekülés biztonsági övét nem használja, a hirtelen megálló gépkocsi a gyermek halálát okozhatja. Az ütközéses baleseteknél bekövetkező sérülések csökkentésére használni kell a biztonsági övet, használni kell a gyermekülést

biztonsági övvel, a gyermek első ülésen nem ülhet. Igen veszélyeztetett helyzetű az ölben vagy kézben tartott gyermek, még akkor is, ha a hátsó ülésen ülő felnőtt be van szíjazva. A gyermek kirepülhet az első szélvédőn, a felnőtt az autónak nyomhatja a gyermeket stb. Emiatt ajánlatos az autóba csecsemő-biztonsági ülést felszerelni A gyermekek balesetből eredő sérülései a baleset megelőzésével védhetők ki. A gyermeket kicsiny korától kezdve rendszeresen tanítani kell a veszélyhelyzetekre, pl. állandóan fel kell hívni figyelmét a helyes közlekedésre (a járdáról lelépve balra néz, jobbra néz, amennyiben nincs közlekedési lámpa, és csak akkor indul el, ha nem jön semmiféle közlekedési eszköz). Az otthoni balesetek megelőzése: az elektromos dugaszoló aljzatokba dugaljvédők helyezése, úszni nem tudó gyermekre úszómellény vagy úszógumi adása (a felnőtt felügyelete mellett is), kerékpározásnál bukósisak,

bizonyos sportoknál védőruházat (térdvédő, könyökvédő stb.) viselése, a gyermek a konyhába ne halkan lépjen, és ne lépjen a szülő háta mögé úgy, hogy a szülő nem hallja, mivel ha éppen forró víz van a kezében, hátralépve leforrázhatja vele a gyermeket stb. A baleseteknél bekövetkező súlyos fejsérülések vagy későbbi szövődményeik nagy százalékban vezetnek halálhoz, vagy igen nagyfokú károsodás, szellemi visszamaradottság, rokkantság jöhet létre. A fejsérüléseket főleg gépjármű vagy kerékpárbalesetek okozzák. A fejsérüléseknél ajánlatos a gyermek megfigyelése, mivel kis fejsérülés is komoly szövődménnyel járhat. Azonnali orvosi ellátást igénylő fejsérülések tünetei: eszméletlenség, a test valamelyik részén mozgászavarok vagy érzészavarok kialakulása, beszédképtelenség, látásvesztés, egyensúlyproblémák, tiszta folyadékcsorgás (agyvíz) az orrból, szájból, fülből, szédülés,

súlyos fejfájás, környezet-felismerési képtelenség. A kisebb fejsérülések tünetei: hányinger, hányás, sápadtság, kóros aluszékonyság, szédülés, fejfájás. Az agyrázkódás a fejsérülés után azonnal fellépő átmeneti eszméletlenség. Orvosi ellátást igénylő kórkép. A gyermek a baleset körülményeire képtelen visszaemlékezni A baleset következtében az agyban zúzódhatnak, sérülhetnek az agyszövetek, az agy erei, vérzések léphetnek fel, agyödéma jöhet létre. Az agysejtek kiterjedt sérülése következtében fellépő ödéma (az agysejtek duzzadása) a koponyán belüli agynyomást fokozza. Súlyosbodásakor a még ép szövetek a koponyacsontokhoz nyomódnak, maradandó károsodás vagy halál jöhet létre. A balesetnél a koponyacsont törése súlyosabb agysérülést is okozhat. Koponyaalapi törésre utaló tünetek: vér szivárgása a fülből, orrból, vagy agyvíz csorgása, eszméletvesztés, mivel az agyhártyák és az

agy állománya is sérül, vérzés a fül mögött vagy a szem körül (pápaszemhez hasonló vérömleny) stb. 24 http://www.doksihu Csecsemőknél növekvő törés jöhet létre, amikor az agyhártyák a koponyatörésen kitüremkednek és kiszorulnak, és folyadékkal telik meg. A csonttörés első jele csecsemőknél, ami kb. egy hónap alatt fejlődik ki Csecsemők dobálása, megrázása is vezethet agysérüléshez. A koponya darabos törésénél a csontdarabok benyomódhatnak az agyba, zúzódást okozva, következményeként görcsök lépnek fel. Ritkán előforduló súlyos szövődménye a gyermekek fejsérülésének az agyhártyák közötti, vagy az agyban, az agyszövet jelentős károsodása következtében keletkező vérzések. Tünetei kóros aluszékonyság, az érzékelés romlása, erőtlenség, kóros mozgások kialakulása. A központi idegrendszeri károsodás az agy sérülésének súlyosságától, a gyermek korától, az eszméletvesztés

időtartamától (oxigénhiánytól), és a sérülés helyétől függ. Kezelés A fejsérülés diagnosztizálása a fennálló tünetek, fizikális vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, röntgenvizsgálat, komputertomográf (CT), mágneses rezonanciavizsgálat, szemvizsgálat alapján történik. A gyermek enyhe fejsérülése otthon kezelhető. A gyermeket 2–4 óránként felkeltve figyelhető meg, nem jött-e létre kóros aluszékonyság, azaz nem romlott-e a gyermek állapota. Komolyabb agyrázkódásnál pépes étel fogyasztása (a rágás elkerülésére), fekvés, gyógyszerek. Ha a fejsérülés eszméletlenséggel (akárcsak rövid ideig is), aluszékonysággal, a testben bárhol jelentkező zsibbadással, gyengeséggel jár, kórházi megfigyelés szükséges. A kórházban rendszeresen ellenőrzik a koponyán belüli nyomást, légzést, pulzusszámot, vérnyomást stb. Darabos koponyatörésnél a csontdarabok sebészeti beavatkozással távolíthatók el. A

keletkezett károsodás maradandó, visszafordíthatatlan. Az agy további károsodása oxigénadással védhető ki. Az agyödéma kialakulásánál az agy nyomásának csökkentése szükséges, amely az agyvíz elvezetésével, az ágy fejvégi részének megemelésével, és különböző gyógyszerekkel történhet. Az agyhártya és a koponya közötti vérzést azonnali műtéti beavatkozással távolítják el. Az agyszövetben keletkezett vérzés is sok esetben sebészeti beavatkozással szüntethető meg. Számtalan koponyasérülés után hosszas rehabilitációs kezelés szükséges a szövődmények (pl. mozgássérülés) lehetőség szerinti gyógyítására. Vírusfertőzések – bárányhimlő A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon

nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. 25 http://www.doksihu A szervezet a

vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A bárányhimlő (varicella) vírusos

fertőző, kiütéses gyermekbetegség. Kórokozója cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat, és a vírusok a véráram útján megfertőzik a szervezetet. A bőrben jellegzetes hólyagokat hoz létre, amelyek heg nélkül, nyomtalanul gyógyulnak. A betegség enyhe lefolyású. Lappangási ideje két-három hét A fertőzés kiállása után életre szóló védettség jön létre. A bárányhimlő hurutos tünetekkel, hőemelkedéssel, nyirokcsomó-duzzanattal jelentkezik, majd a teljes testen, a fejbőrőn és a nyálkahártyákon (a száj, a szem, a nemiszervek nyálkahártyáin is) a rózsaszínű kiütés jelenik meg, amelynek közepén savós hólyagocskák emelkednek ki, a hólyagocskák közepe behúzódott. Később a hólyag felfakadnak, egy-két

hétig barnás pörkök keletkeznek, majd leesnek. Jellegzetessége, hogy a kiütések nem egyszerre jelennek meg, hanem napokon keresztül, kb. az ötödik napig A kiütések elkaparása maradandó heget okoz. A bárányhimlő vírusa a valódi himlő (variola – igen súlyos, életveszélyes, kiütéses megbetegedés) és az övsömör (herpesz zooszter vagy varicella vírus – övszerűen elhelyezkedő hólyagos kiütéses megbetegedés) vírusával rokon. A vírus lappangó állapotban a szervezetben maradhat, amelynek következtében néha évek múlva övsömör jön létre. A betegség ritkán szövődményeket is okozhat, főleg felnőtteknél, amelyek súlyosak, halálosak lehetnek. A bárányhimlő szövődményei: tüdőgyulladás, szívgyulladás, ízületek gyulladása, májduzzanat, agyvelőgyulladás, a bőrön lévő sebek fertőződése orbáncot okozhat, igen ritkán Reye-szindróma is kialakulhat (agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen

súlyos, életveszélyes megbetegedés). Kezelés A bárányhimlő a tünetek, a jellegzetes kiütések alapján diagnosztizálható. A tüneti kezelés a viszketés enyhítése, hintőpor, kamillateás lemosás, elkülönítés, lázcsillapítás, gyakori kézmosás, nagyfokú tisztaság a bakteriális fertőzések elkerülésére. Védőoltást általában nem adnak az enyhe lefolyású tünetek miatt. Védőoltásra azoknak van szüksége, akiknél a szövődmények léphetnek fel (felnőttek, újszülöttek, immunhiány esetén). Vírusfertőzések – HIV-fertőzés (Humán Immundeficiencia Vírus) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak

oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. 26 http://www.doksihu A rickettsiák a vírusok és baktériumok között álló szervezetek. [H T Ricketts fedezte fel a Sziklás-hegységben (USA) az 1900-as évek elején.] Nagyságuk a legkisebb baktériumokéval egyezik, és a baktériumokhoz hasonlóan sejtfaluk van, antibiotikumokkal elpusztíthatók, vírusokhoz pedig abban hasonlítanak, hogy mesterséges táptalajon nem tenyészthetők, csak élő sejtekben vagy sejteken képesek szaporodni és élni, amelyhez oxigénre van szükségük. Alakjuk kis pálcika, kokkusz vagy diplokokkusz (kettesével elhelyezkedő, gömb alakú), néha pedig hosszú, mozdulatlan fonal. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes

sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával

viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A

humán immundeficiencia vírusfertőzés a limfociták pusztulását okozza, vagyis a szervezet immunrendszerét súlyosan károsítja, és a csökkent immunitás miatt különböző súlyos betegségek, valamint a szerzett immunhiányos tünetcsoport, az AIDS létrejöttéhez vezet. Az AIDS súlyos, jelenleg gyógyíthatatlan fertőző betegség. Kórokozója a szervezet védekező immunrendszerét károsító HIV-1 vagy a HIV-2 vírus, amelynek következtében a szervezet a legegyszerűbb fertőzésekkel szemben is védtelenné válik. A vírus öröklődési anyaga (gén állománya) a limfocita fertőzését követően beépül a limfocita öröklődési anyagot hordozó DNS láncába, ahol szaporodásnak indul, majd a sejt pusztulása után a vírusrészecskék kiszabadulva új sejteket fertőznek meg. A szervezetet a vírus- és egyéb fertőzésektől óvó, nagy sejtmagot tartalmazó, mozgásra képes fehérvérsejtek (limfociták) antigénfelismerő tulajdonsággal

rendelkeznek, és az immunfolyamatokban van szerepük. Két fő csoportjuk van, a tímusz (csecsemőmirigy) eredetű T-limfociták (vagy T-sejtek), és a (Bursa eredetű) B-limfociták. A T-limfociták egyik csoportja, a segítő (helper) T-sejtek a vírusok és baktériumok pusztításában vesznek részt, feladatuk az immunrendszer működésében szereplő többi sejt (a B-limfocita, az ölő T-limfocita) irányítása. A HIV fertőzés a segítő (helper) T-sejteket támadja meg, a sejtek pusztulása pedig a szervezet ellenállóképességének nagymértékű csökkenéséhez vezet. HIV fertőzés esetén a B-limfociták (a szervezetet megtámadó vírusok, gombák, baktériumok elpusztításában részt vevő antitest termelő plazmasejtek) működése is károsodik, amelynek 27 http://www.doksihu következtében a B-limfociták nagy mennyiségű (korábban lezajlott fertőzések elleni) ellenanyagot termelnek. Ezek az ellenanyagok azonban hatástalanok az AIDS fertőzéssel

szemben. A gyermekek a HIV-fertőzést általában a születés előtt vagy alatt az anyától kapják, de előfordulhat, hogy HIV fertőzött anya gyermeke nem fertőződik meg. A HIV vírus az anyatejjel is terjed, emiatt az anyatejes újszülöttek a születés után is fertőződhetnek, de fertőződhet a gyermek fertőzött vérrel történő vérátömlesztéskor is. Ma már a vérátömlesztésre felhasznált vért szigorúan szűrik a Humán Immundeficiencia Vírusra (HIV), az AIDS kórokozójára. A HIV vírus sem étellel, itallal, tárgyakkal, sem társadalmi érintkezéssel (család, munkahely, iskola) nem terjed. A születés előtt vagy alatt vagy utána történt HIV fertőzés nem jelentkezik rögtön. A tünetek az első és második életévben léphetnek fel, vagy esetleg évekig nem jelennek meg. Az AIDS-et három éves kor körül ismerhetik fel. Csecsemőkor utáni AIDS esetén a beteg időszakok váltakoznak a többnyire enyhébb szakaszokkal. A serdülőkorban

szerzett HIV fertőzés sokáig latens maradhat, vagy csak nagyon kevés tünettel járhat. A serdülők HIV fertőzésének módjai megegyeznek a felnőttekével. A fertőzés főleg nemi érintkezéssel a sérült nyálkahártyán keresztül, (homoszekszuálisok, heteroszexuálisok, prostituáltak), és kábítószer használatával (közös tű) történhet A HIV fertőzött gyermekeknél a tünetek az immunrendszer fokozatos károsodásával lépnek fel, mint pl. tüdőgyulladás, köhögés A Pneumocystis carinii okozta tüdőgyulladás az AIDSes gyermekek súlyos betegsége, amely az első életévben gyakran előfordul A halál leggyakoribb oka. A HIV fertőzés agykárosodást okozhat, gátolhatja és késleltetheti a gyermekek fejlődését, a járás, a beszéd kialakulását. Az izmok merevsége és bénulások miatt egyensúlyzavar, járásképtelenség, bizonytalanul állás jöhet létre. Májgyulladás, veseelégtelenség is felléphet Rosszindulatú daganatok

gyermekkorban ritkán fordulnak elő. Az AIDS kialakulása előtt (néha hosszú idő múlva) megjelenő HIV fertőzés tünetei: visszavisszatérő hasmenés, néha fellépő láz, vérszegénység, nagyfokú súlyvesztés. Ezt követően hosszabb idő múlva kialakulnak az AIDS jellegzetes tünetei is, mint a tüdőgyulladás, az emésztőrendszeri fertőzések, a tuberkulózis, a légzőszervi tünetek, a szájüreg, a nyelőcső, a gombás fertőződése A szervezet nagymértékben károsodott immunrendszere miatt az egészséges emberre veszélytelen kórokozók az AIDS betegek halálát okozhatják. Kezelés A HIV fertőzés a fennálló tünetek és laboratóriumi vizsgálatok alapján diagnosztizálható. Az ELISA vérvizsgálattal a HIV-fertőzés ellen termelődött ellenanyagok (antitestek) mutathatók ki, a fertőzést követő hosszabb idő múlva. (Újszülötteknél nem alkalmas a HIV antitestek kimutatására.) Pozitív eredmény esetén a vizsgált vérmintán újból

elvégzik a vizsgálatot. Ha ez ismét pozitív, akkor a Western blot tesztre kerül sor, amely jóval pontosabb eredményt ad. A pozitív teszt-eredmény HIV-fertőzöttségre utal A kialakult AIDS kezelésére alkalmazott különféle újabb és újabb gyógyszerek hosszú időn keresztül javíthatják a tüneteket, hosszas túlélést biztosítva. A fertőzések megelőzésére, illetve a tünetek csökkentésére használt gyógyszerek az AZT (zidovudin), a ddI (didanosin), a d4T (stavudin), a 3TC (lamivudin) stb. Ezek a gyógyszerek vagy gyógyszerkombinációk a vírus szaporodását gátolják, azaz lassítják a betegség súlyosbodását, de lehetnek mellékhatásaik, mint pl. vérszegénység, csontvelő és hasnyálmirigy károsodás, hányingerrel, fejfájással. 28 http://www.doksihu A Pneumocystis tüdőgyulladás megelőzésére a HIV fertőzött anyától született 1 hónapos újszülötteket és az immunkárosodott gyermekeket antibiotikummal kezelik. A

gyermekkori védőoltások többségét a HIV fertőzött gyermekek megkaphatják. Az élő vírussal történő védőoltást azonban elhagyják, kivételt képez a kanyaró-mumpsz, rubeola élő vírust tartalmazó védőoltása, ugyanis a kanyaró igen súlyos vagy halált okozó betegséget okozhat HIV fertőzött gyermekeknél. Közösségbe csak azok a HIV fertőzött gyermekek nem helyezhetők, akiknek a bőrén nyílt sebek vannak, vagy agresszív magatartásával veszélyt jelent más gyermekekre, pl. harap, karmol stb. A gyermekek a betegség súlyosbodásával állandó orvosi ellenőrzésre szorulnak, de nincs feltétlenül szükség állandó kórházi ápolásra. Az AIDS serdülkori és felnőttkori fertőzések a szexuális életről való felvilágosítással, a biztonságos nemi élet megtanításával, óvszer használatával megelőzhetők. A magzati és újszülöttkori HIV fertőzések megelőzhetők, ha a HIV fertőzöttek védekeznek a terhesség ellen, azaz nem

lesznek terhesek. Ha viszont mégis világra jön az újszülött, az anya kerülje a szoptatást. A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban lehetnek HIV fertőzött gyermekek, ezért a balesetek során a vérrel közvetlen szennyezést kerülni kell, a baleseteket gumikesztyűben kell ellátni, kezet mosni a kesztyű levétele után, és a vérrel szennyezett helyiséget, eszközöket fertőtlenítő oldattal kell lemosni (pl. hypóval) Vírusfertőzések – járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak

(sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl.

vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A járványos fültőmirigy-gyulladás vírus okozta, általában könnyű lefolyású fertőző betegség. Kórokozója cseppfertőzéssel kerül a szervezetbe. A kórokozók köhögéssel, tüsszentéssel, a vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a levegőben.

Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, 29 http://www.doksihu megbetegítik a nyálkahártyákat, a vírusok a vérben elszaporodva, a vérárammal jutnak el a fültőmirigybe, és a fültőmirigy fájdalmas megduzzadását, gyulladását idézik elő. A lappangási idő többnyire 18 nap, amely után a fellépő tünetek: hidegrázás, hőemelkedés vagy láz, fejfájás, étvágytalanság, a vírussal megfertőződött nyálmirigyek általában mindkét oldalon megduzzadnak, érzékennyé válnak, rágás közben fájdalom lép fel. A járványos fültőmirigy-gyulladás súlyos szövődménye lehet agyvelőgyulladás tarkómerevséggel, fejfájással, aluszékonysággal, görcsökkel és kómával, férfiaknál és serdülő fiúknál felléphet heregyulladás, következménye herezsugorodás. Mindkét here károsodhat, ami meddőséget okozhat, lányoknál petefészek-gyulladás kísérheti, amely néha szintén

meddőséghez vezethet. Kezelés A mumpsz a fennálló tünetek alapján diagnosztizálható. A betegségnél fellépő tünetek láz- és a fájdalomcsillapítókkal kezelhető. [Aszpirin a gyermekeknek sem tizenéveseknek lázcsillapításra nem adható, a Reye-szindróma felléptének veszélye miatt. (A Reye-szindróma ritkán előforduló, agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes megbetegedés.)] A rágási és nyelési fájdalom csökkentésére, folyékony, pépes étkezés javasolt. A savanyú ételek és italok kerülendők, mivel a nyálmirigyek nyáltermelésére serkentőleg hat, ami újabb fájdalmat okozhat. A herék duzzadása ágynyugalommal, jegeléssel csökkenthető. Élethosszig tartó védettség marad vissza a betegség kiállása után, vagy védőoltás adható élő, gyengített kórokozókkal, ami szintén életreszóló védettséget biztosít. A mumpsz elleni védőoltást a rubeola és a kanyaró elleni

védőoltásokkal kombinálva adják. Vírusfertőzések – járványos gyermekbénulás (Heine–Medin-szindróma) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A

vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint

pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre 30 http://www.doksihu A járványos gyermekbénulás a központi idegrendszer szürkeállományát, a gerincvelő első szarvának motoros (mozgató) sejtjeit károsító vírusos fertőző betegség, amelyet a poliomielitisz vírus 1., 2 3 típusa okoz A heveny fertőző megbetegedés tartós izomgyengeséggel jár, és sok esetben maradandó bénulást hoz létre. A fertőzéstől számított lappangási idő egy-két hét A központi idegrendszert megbetegítő vírus cseppfertőzéssel, ívóvízzel, étellel kerülhet a szervezetbe. A vírus legtöbbször a légutakat vagy a bélcsatorna hurutos gyulladását idézi elő, amely után életreszóló védettség

alakul ki. Bizonyos esetekben azonban a kórokozó a gerincvelőbe és az agy szürkeállományába is bekerül, a gerincvelőben megtámadja és elpusztítja az idegdúcsejteket, amelynek következtében leggyakrabban az alsó végtagok bénulása következik be (nem mindig maradandóan, néha teljes vagy nagyfokú javulás is előfordulhat). A fertőzés tünetei: láz, szűnni nem akaró fejfájás, nagyfokú izzadás, nyelési nehézség, izomfájdalmak, majd rövidesen bénulás, amely súlyos esetben a légzőizmokra is ráterjed. Kb. egy hét után a bénulások egy része visszafejlődik A Heine–Medin-szindróma súlyos szövődménye a maradandó bénulás, vagy a tartós több izomra terjedő gyengeség. Kezelés A járványos gyermekbénulás a tünetek alapján diagnosztizálható. A betegség nem gyógyítható, mivel a vírus elleni gyógyszerek hatástalanok a betegségre. A légzőizmok bénulása, illetve gyengesége esetén gépi lélegeztetés szükséges. A

gyermekbénulás megelőzésére három éves korig, minden évben megismételt, Sabin-féle, gyengített vírusokat tartalmazó oltóanyaggal történik a védőoltás. Nagyon elvétve előfordul, hogy az oltás gyermekbénulást okoz, főleg immunhiányos embereknél. ezért a Sabin cseppeket immunhiányos esetben nem alkalmazzák, és azoknál sem, akik közeli kapcsolatban vannak az immunhiányos egyénnel. Vírusfertőzések – kanyaró A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot),

zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel

(immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos 31 http://www.doksihu gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A gyermekkori vírusfertőzések közé tartozó, rendkívül ragályos fertőző betegség, a kanyaró cseppfertőzés útján kerül a szervezetbe, ugyanis a köhögéssel, tüsszentéssel finom, vírusokat tartalmazó nyálkacseppek szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges

gyermekek (felnőttek) légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat, a vérárammal a szervezetben elterjed, majd jellemző vörös kiütéseket hoz létre a bőrön. Lappangási ideje mintegy két hét. A kanyaró tünetei: bágyadtság, láz, nátha, torokfájás, ugató jellegű köhögés, kötőhártyagyulladás, arcduzzadás, Kopli-foltok (kanyarót kísérő jelenség, kékesfehér, apró pöttyök a vérbő szájnyálkahártyán). A kiütések a fül mögött, a nyakon, arcon, törzsön majd a végtagokon magas láz után jelentkeznek, kiemelkedő, lencsényi, majd egybefolyó, szabálytalan, élénkvörös, kissé viszkető foltok, amelyek néhány nap után elmúlnak. A kiütést követően a láz elmarad. Az ismételten fellépő láz szövődmény következménye, amely lehet bakteriális fertőzés okozta tüdőgyulladás, középfülgyulladás. Néha a vér igen alacsony trombocita száma következtében pontszerű vérzések, véraláfutások jelentkezhetnek a

gyermekeken. Ritkán agyvelőgyulladás is kialakulhat szövődményként, magas lázzal, görcsökkel, kómával. Az agyvelőgyulladás gyógyulhat gyorsan, vagy hosszú időn keresztül, ami nagyfokú agykárosodáshoz, vagy halálhoz vezethet. Kezelés A kanyaró diagnosztizálása a jellegzetes kiütések alapján lehetséges. A kanyarós beteg kezelése lázcsillapítókkal, szövődmények esetén antibiotikummal történik. Élethosszas védettség marad vissza a betegség kiállása után, vagy védőoltás adható élő, gyengített kórokozókkal, ami szintén életreszóló védettséget biztosít. A kanyaró elleni védőoltást a rubeola és a mumpsz védőoltásokkal kombinálva adják. Vírusfertőzések – krupp (croup) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak,

mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel

szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó 32 http://www.doksihu súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A krupp(croup)-szindróma a légutak

cseppfertőzés következtében fellépő vírusos betegsége (a gége nyálkahártyájának duzzanata, köhögés, a gége beszűkülése), amely nehézlégzéssel jár. A kruppot létrehozó vírusok köhögéssel, tüsszentéssel, a vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat, a légutakat. A betegség számtalan vírusfertőzés következménye lehet, pl. ősszel a parainfluenzavírus, télen és tavasszal a kanyaró, az influenza vírus, vagy az RS-vírus fertőzése okozhatja. A betegség főleg a fél éves és három éves kor között lévő gyermekeket támadja meg. A 3–7 éves kor között fellépő igen súlyos kruppot az influenzavírus hozza létre. A krupp megfázáshoz hasonló tünetekkel jelentkezik. Megduzzadnak az alsó és felső légutak nyálkahártyái, ami a légutak beszűkülését okozza, ez

pedig nehézlégzéshez vezet. A tüneteket ugatásszerű köhögés (főleg éjszaka), szapora, mély légzés, láz kísérheti. A krupp különböző típusai még az allergia által kiváltott görcsös krupp, a visszatérő görcsös krupp. A súlyosbodó nehézlégzés, a gyors szívverés, a gyermek kékes elszíneződése sürgős kórházi ellátást tesz szükségessé, ahol gépi lélegeztetéssel segítik a légzést, és oxigénadással megemelik a vér oxigénszintjét. Kezelés A kruppok diagnosztizálása a fellépő tünetek alapján lehetséges. A betegség enyhe esetén otthoni kezelés elegendő. A gyermeknek bő folyadékbevitelre, nyugalomra, kényelmes elhelyezésre van szüksége. Fontos a levegő páratartalmának megemelése, mivel a levegő nedvessége könnyíti a légzést és csökkenti a légutak szárazságát. A fürdőszoba páratartalmának gyors emelkedése forró zuhannyal érhető el, de alkalmazható különféle párásító is. Az ultrahangos

párásító igen kisméretű cseppeket hoz létre, ezek könnyebben jutnak be az alsó légutakba, a légutakban lévő váladék tapadósságát csökkentik, így köhögéssel könnyebben ürül ki a légutakból a váladék. A párásítóval légút-tágító gyógyszerek is belélegeztethetők. A kórházi kezelés alatt antibiotikum adható abban az esetben, ha a krupp mellett bakteriális fertőzés is fennáll. Vírusfertőzések – progresszív rubeola okozta agyvelőgyulladás, rozeola infantum, eritéma infekciózum A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet

amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. 33 http://www.doksihu A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze

egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A progresszív rubeola okozta agyvelőgyulladás (panenkefalitisz) a magzati életben bekövetkezett fertőzés évek múlva jelentkező szövődménye. A vírus a magzati életben lezajlott rubeola fertőzés során az agyba kerülve latens

állapotban marad, majd valamilyen okból ismét aktiválódik és gyorsan súlyosbodó az egész agy állományára kiterjedő gyulladást okoz hónapok, évek múlva, az idősebb gyermekeknél (rendszerint a tizenéveseknél). A betegség tünetei: feledékenység, figyelmetlenség, álmatlanság, romló iskolai tanulmányok, befolyásolhatatlan, koordinálatlan izomműködés, izommerevség, fokozatos szellemi hanyatlás, epilepszia. A rozeola infantum a herpeszvírus-6 okozta, magas lázzal, kiütésekkel jelentkező csecsemő és kisgyermekek fertőző betegsége. A betegség többnyire járványos formában tavasszal és ősszel lép fel. A rozeola infantum lappangási ideje 5–15 nap. A tünetek: pár napig (3–5) tartó igen magas láz, amely alatt lázgörcsök jöhetnek létre. A betegséget nyaki és a fülek mögötti nyirokcsomók duzzanata, lépnagyobbodás kíséri. A gyermek nem elesett, hanem aktív, a magas láz ellenére. Megjelenhetnek piros, kiemelkedő, nem

viszkető, lapos kiütések a mellkason és a hason, de az arcon és a végtagokon is. Az eritéma infekciózum (ötödik betegség) a humán parvovírus B19 okozta enyhe vírusos fertőző megbetegedés, amely vérbő, gyulladásos bőrelváltozással (bőrpír) jár. A betegség cseppfertőzéssel terjed, vírusa köhögéssel, tüsszentéssel, a vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat. Az eritéma infekciózum lappangási ideje két hétig terjedhet, és igen különböző tünetekkel jelentkezhet. A tünetek lehetnek: alacsony láz, vörös arc, majd a végtagokon, törzsön megjelenő pörsenés jellegű, vagy kiemelkedő piros kiütések. A betegség mintegy 5–10 napig tart A gyógyulás után a kiütések pár hétig újra megjelenhetnek napfény, láz, hő, mozgás hatására. Felnőtteknél kisfokú

ízületi fájdalom is felléphet. Kezelés A progresszív rubeola okozta agyvelőgyulladás a fellépő tünetek alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal, elektroenkefalogram vizsgálattal (EEG), mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI), vagy komputertomográfiával (CT) történik. Sem a betegség súlyosbodásának megállítása, sem kezelése nem lehetséges. A rozeola infantum diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján lehetséges. Kezelése a láz csökkentése, főleg, ha lázgörcs már volt a gyermeknél. Aszpirin a gyermekeknek sem tizenéveseknek lázcsillapításra nem adható, a Reye-szindróma felléptének veszélye miatt. (A Reye-szindróma ritkán előforduló, agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes megbetegedés.) Az eritéma infekciózum diagnózisa a jellegzetes tünetek alapján lehetséges. A kezelés csak a tünetek enyhítésére szolgál. 34 http://www.doksihu Vírusfertőzések – rózsahimlő

A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a

vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal

járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A rózsahimlő (rubeola) cseppfertőzéssel terjedő fertőző vírusbetegség, enyhe tünetekkel, halványrózsaszínű kiütésekkel, ízületi fájdalommal. (Három napos kanyaró) A rózsahimlő vírusa köhögéssel, tüsszentéssel, a vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat. A rubeola a tünetek előtti héten, valamint a gyógyulást követő egy héten fertőző. A magzati életben fertőződött újszülött a születés után hosszú ideig (hónapokig) fertőző maradhat. A 2–3 hetes lappangási időt követően rizsszemnyi-lencsényi, rózsaszínű, kiemelkedő kiütések jelennek meg az arcon, a nyakon, a

törzsön majd a végtagokon és 1–3 napig tartanak. Felléphetnek hurutos tünetek, nyirokcsomó duzzanat. A száj nyálkahártyáján, a szájpadláson rózsaszínű foltok jelennek meg, amelyek összeolvadva a szájpad pirosságát okozzák, egészen a szájüreg hátsó részéig. A vírus különleges tulajdonsága, hogy a terhesség 3–4. hónapjában a magzat súlyos károsodását, fejlődési rendellenességeit okozza. A vírus a méhlepényen keresztül az embrió szervezetébe hatolva súlyos szívfejlődési zavarokat, veleszületett süketséget és vakságot hozhat létre. Előfordulhat elvetélés, halvaszületés is Kezelés A rubeola a jellegzetes tünetek alapján diagnosztizálható. A rubeola elleni védőoltást a kanyaró és a mumpsz védőoltásokkal kombinálva adják. A fertőzés kiállása után életreszóló védettség jön létre. Kezelése az enyhe tünetek miatt nem szükséges. Ha a betegség során szövődmény lép fel (középfülgyulladás,

agyvelőgyulladás) a szövődmények kezelése szükséges. Vírusfertőzések – szubakut szklerotizáló panenkefalitisz 35 http://www.doksihu A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot

egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus

okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A kanyaró ritkán, hosszú idő múlva (hónapok, évek) jelentkező szövődménye a szubakut szklerotizáló panenkefalitisz, amelyet fokozatosan súlyosbodó tünetek jellemeznek. A betegség rendszerint halállal végződik. (A kanyaró rendkívül ragályos gyermekkori vírusfertőzés, jellemző vörös kiütésekkel, amely cseppfertőzéssel kerül a szervezetbe.) A kevésbé heves lefolyású, az egész agy állományára kiterjedő gyulladást valószínűleg a valamilyen okból ismét aktiválódott kanyarót okozó vírus hozza létre. (A vírus a valamikor lezajlott kanyaró fertőzése során került az agyba, és ott latens

állapotban maradt.) A betegség igen ritkán olyan egyéneknél is előfordulhat, akik kanyaró elleni védőoltást kaptak (a védőoltás ugyanis élő, gyengített kórokozók adásával történik). A megbetegedés többnyire a gyermekeket és a fiatalokat érinti. A kezdeti tünetek feledékenység, figyelmetlenség, álmatlanság, romló iskolai tanulmányok, görcsök léphetnek fel a végtagokban, majd az egész testre kiterjedő, befolyásolhatatlan izommozgások, fokozatos szellemi hanyatlás, amelyet a beszéd megváltozása kísér. A tünetek súlyosbodásával izommerevség, nehéz nyelés, a látás elvesztése, emelkedő testhőmérséklet, vérnyomás és pulzus. A betegség 1–3 éven belül halálhoz vezet, amelynek oka rendszerint tüdőgyulladás. Kezelés A betegség a fellépő tünetek alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal, elektroenkefalogram vizsgálattal (EEG), mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI), vagy komputertomográfiával (CT) történik. Sem a

betegség súlyosbodásának megállítása, sem kezelése nem lehetséges. A görcsök megelőzésére vagy csökkentésére görcsellenes gyógyszerek adhatók. Vírusfertőzések – tüdőhörgőcske-gyulladás A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. 36 http://www.doksihu A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes

vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel (immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy

elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A tüdőhörgőcskék gyulladása (bronchiolitisz) csecsemők és kisgyermekek vírusfertőzése, amely az alsó légutak gyulladása miatt főleg kilégzésnél nehézlégzéssel jár. A betegség kialakulásának számtalan vírus lehet az oka, pl. az RS-vírus, és a kruppot okozó paravírus. (Az RS-vírus cseppfertőzéssel jut a szervezetbe és a tüdő hörgőcskéinek gyulladását hozhatja létre, a krupp az alsó és felső légutakat fertőző betegsége. Mindkét betegség nehézlégzést okoz.) A tüdőhörgőcskék gyulladása rendszerint a

megfázást és felsőlégúti fertőzést követően jön létre. Hirtelen kialakuló nehézlégzés, szapora légzés, gyors pulzus, köhögés jellemzi a betegséget, amelyet kóros aluszékonyság, láz, felületes légzés, hányás kísér, ami kiszáradást okozhat. Kezelés A tüdőhörgőcske-gyulladás a tünetek alapján diagnosztizálható. A gyermekek gondos otthoni ellátással egy héten belül meggyógyulnak. Gyakori etetés és itatás szükséges, kismennyiségű táplálék és folyadékbevitellel. Ha a nehézlégzés súlyosbodik, valamint kiszáradási tünetek és kékes elszíneződés lépnek fel, a gyermek kórházi kezelésre szorul. A tüdőhörgőcske-gyulladás kezdetekor bármilyen egyéb betegség fennállásánál (szívbetegség, immunrendszeri károsodás) a gyermek kórházi ápolására van szükség, mivel gépi lélegeztetésre és oxigénadásra szorulhat. Az ultrahangos párásítóval biztosítható az igen kisméretű cseppeket létrehozása,

amelyek könnyebben jutnak be az alsó légutakba, a légutakban lévő váladék tapadósságát csökkentik, így köhögéssel könnyebben ürül ki a légutakból a váladék. A párásítóval légút-tágító gyógyszerek is belélegeztethetők. Cérnagiliszta fertőzés 37 http://www.doksihu Paraziták (élősködők) azok az élőlények, amelyek a fennmaradásukhoz, szaporodásukhoz szükséges anyagot egy másik élőlényből (a gazdaszervezetből, amelyben megtelepednek) készen kapják. A fertőzéseket okozó paraziták (egysejtűek azaz protozoonok, vagy férgek) az ember bél-, illetve tápcsatornájában, a véráramban és a nyirokerekben, a bőr alatti kötőszövetekben vagy egyéb szervekben élik le életüket, vagy életük egy részét. A paraziták a szájon vagy a bőrön át hatolnak a szervezetbe, de fertőzhetnek mezítláb járásnál a talp bőrén keresztül, vagy fertőzött vízben úszásnál kerülhetnek be a bőrön keresztül. A gyakori

cérnagiliszta fertőzést az Enterobius vermicularis kicsiny bélféreg okozza. A gyermekek nagy része bölcsődében, óvodában, iskolában, egyéb közösségben (intézetben) fertőződhetett cérnagilisztával. A fertőzés közvetlenül emberről emberre terjed, a végbél környékéről a kézre kerülő petékkel, vagy egyéb, petékkel szennyezett tárgyakról, porral, levegő közvetítésével (belégzéssel). A gyermekeknél a fertőzés két lépcsőben megy végbe. A peték a végbél tájékáról a ruhákra, játékokra, levegőbe, majd a gyermek szájába kerülnek. A petékből két hét-másfél hónap alatt ivarérett végbélgiliszta fejlődik. A nőnemű egyed éjszaka rakja le a petéit a végbél körüli bőrráncokba, ragadós, kocsonyás anyag kíséretében. Ez az anyag és a nőstény gilisztaszerű mozgása okozza a végbél kínzó viszketését. A cérnagiliszta fertőzés tünetei: végbélviszketés, a viszketés miatti vakarás következtében a

végbél tájékán sebek keletkezhetnek. Lányoknál hüvelyi viszketés is felléphet Nagyon ritkán vakbélgyulladás jöhet létre, ha a cérnagiliszták elzárják a féregnyúlványt. Kezelés A cérnagiliszta fertőzés a féreg kimutatásával diagnosztizálható. A diagnosztizáláshoz szükséges petéket és férgeket a gyermek végbélnyílására (a reggeli felkelése előtt) tett átlátszó ragasztócsíkkal lehet levenni, majd a ragasztócsíkot összehajtva laboratóriumba lehet küldeni. A bélférgesség megelőzésének alapfeltétele a tisztaság, személyi higiéné, közművesítés, zöldségek igen alapos mosás utáni fogyasztása stb. A cérnagiliszta fertőzés mebendazol vagy pirantel egyszeri adagban alkalmazott gyógyszeres kezeléssel történhet, amit minden családtagnak be kell venni, mert a családtagok között további fertőzés jöhet létre. A viszketés ellen krémek vagy kenőcsök használhatók. A használati tárgyak, a ruhák, ágyneműk,

játékok, gyakori mosással fertőtleníthetők. Pszichiátriai betegségek – autizmus A gyermekkorban, épp úgy mint a felnőttkorban, számtalan pszichiátriai betegség fordulhat elő. A gyermekeket érintő pszichiátriai betegségek közé tartozik az autizmus, a gyermekkori skizofrénia, a depresszió, a mánia, a mániás-depresszió stb. Az autizmus (öntörvényűség), olyan fejlődési zavar, amelyre jellemző a személyiség kóros beszűkülése önmagára, vagyis a belső élet abszolút túlsúlyba kerül, a környezet iránti közömbösség, az én belső világára korlátozott magatartás (visszahúzódás az énbe), súlyos kommunikációs nehézségekkel, a gyakorlati élettől való elfordulás. A tünetek egész életen át megmaradnak. A betegséget létrehozó ok ismeretlen, de feltehetőleg genetikai rendellenességek, vagy vírusfertőzések is okozhatják. Az 1–3 éves kor között kialakuló betegséget jellemzi a normális szociális kapcsolatok

hiánya, átlag alatti intelligencia, erős kötődés megszokott tárgyakhoz, szertartásos viselkedés, bizonyos cselekedetek állandó ismétlése, magányszeretés, a változások ellen ellenszegülés. A beszéd később alakul ki, sajátos nyelvezettel, vagy nem hajlandó vagy képtelen beszélni. Az autista gyermekkel való kontaktus kialakítása nehéz, nem érti vagy nehezen érti meg a hozzá intézett mondatokat, önmagáról beszélve az én helyett te névmást használja. 38 http://www.doksihu Szellemi teljesítménye ingadozó. A későbbi életkorban, de 12 éves kor előtt kezdődő atípusos autizmusban szenvedő gyermekek rendkívül modorosak, furcsa a beszédstílusuk, a többi tünet hasonló az előzőhöz. Kezelés Az autizmus diagnosztizálása a gyermeknél jelentkező tünetek megfigyelésén alapul. Serdülő korú autista gyermekeknél görcsrohamok alakulhatnak ki. Az átlag alatti, 50-es IQ esetén a gyermek állandó intézeti ellátásra szorul.

Nagyobb intelligenciaszinttel rendelkező gyermeknél sok esetben segít a korán elkezdett pszichoterápia, a speciális gyógypedagógia, a beszéd-, a fizikoterápia. Az iskolai és otthoni beilleszkedés nehézségeinek leküzdésében valamennyire segít a viselkedésterápia. Ha az autista gyermeknél agresszív és önveszélyes magatartás alakul ki, kezelése haloperidollal történik. Pszichiátriai betegségek – depresszió, mánia és mániás depresszió A depresszió szomorú esemény, kellemetlen élmény következtében hosszabb szakaszokban fellépő kóros lelki reakció (kedélybetegség). A depressziót jellemző tünetek: búskomorság, mély szomorúság, levertség, lehangoltság, nyomott hangulat, akaratgyengeség, étvágytalanság, apátia, magábazárkózás, alvászavarok, fejfájás, bohóckodó, bolondos viselkedés, túlzott aktivitás, agresszivitás, antiszociális magatartás, étvágytalanság, súlyvesztés stb. A tünetek erőssége aránytalanul

nagyobb, mint a kiváltó ok, és sok esetben öngyilkossághoz vezet. A gyermekeknél és serdülőknél a depressziót kiváltó ok lehet a szülő halála, a baráttól való elszakadás, iskolai beilleszkedési problémák, barátság kialakításának problémái, gyógyszerfogyasztás, alkoholfogyasztás. Minden szomorú eseményre (csalódás, kudarc, veszteség, halál) a normális és természetes, reakció a bánat és a fájdalom, depresszió nélkül. A kedélybetegségre hajlamos embereknél viszont az összes őket érintő szomorú vagy kellemetlen élmény kóros lelki választ hoz létre, és depresszió lép fel. A mánia hangulatbetegség, amely nyugtalansággal, ingerlékenységgel, kórosan emelkedett alaphangulattal, gyenge figyelemkoncentrációval, felgyorsult beszéd és mozgással, vagyis nagyfokú aktivitással, nagyzásos téveszmékkel, dicsekvéssel, önmaguk túlértékelésével, gondolatszökellésekkel jár. Jellemzi még a kevés alvás, elhanyagolt

étkezés, fogyás Hipomániánál a tünetek megegyeznek a mánia tüneteivel, csak jóval enyhébb formában jelennek meg. Vidám hangulat, tréfálkozás, meggondolatlan cselekvések jellemzik A mánia és a hipománia gyermekeknél ritkán kialakuló betegség. A mániás depresszió elmezavar, a hangulati élet kóros túlzásaiban vagy nyomottságában megnyilvánuló betegség, serdülőkor előtt igen ritkán fordul elő, korai gyermekkorban pedig ismeretlen. A mániás-depresszió beteges lelkiállapot (a hangulati élet zavara), bipoláris betegség, amelyben a betegség két mozzanata, a depresszió és a mánia egymást váltogatva fordul elő. A depresszió mániás tünetek nélkül is felléphet, a mánia viszont a mániás-depresszió egyik fázisaként jelentkezik. A gyermekek és serdülők mániás depressziós betegség tünetei megegyeznek a felnőttek betegségének tüneteivel. Kezelés A depresszió diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján lehetséges.

A vizsgálatok kiterjedhetnek laboratóriumi vizsgálatokra (hormonális okok megállapítására), alvásvizsgálatokra elektroenkefalográfiával (EEG). 39 http://www.doksihu A depresszióban szenvedő betegnek mindenekelőtt megértő bánásmódra van szüksége a megfelelő gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésen kívül. A több hétig tartó gyógyszeres kezelésre többféle gyógyszer alkalmazható, amelyek mellékhatásaikban különböznek. A triciklikus antidepresszánsok mellékhatása: álmosság, hízás, vérnyomáscsökkenés (álló helyzetben), szájszárazság, szaporább szívritmus stb. Hosszantartó gyógyszeres kezelésre a kevesebb és enyhébb mellékhatást okozó szelektív szerotonin visszavételt gátló gyógyszereket alkalmazzák. Ezt a gyógyszert a depresszión kívül a pánikbetegségekben, fóbiákban is használják. Pszichoterápia a depresszió kezelésében az antidepresszáns gyógyszerekkel együtt hatásos. A család tagjaival,

valamint az iskola tanáraival megbeszélik, hogy a gyermeket érő stresszt csökkentsék, és próbálják a gyermek önbecsülését növelni. Ezekkel fokozatosan elérhető, hogy a beteg beilleszkedjen a mindennapi életbe. Igen súlyos depressziónál ha a gyermek öngyilkosságot akar elkövetni, szükség lehet rövid kórházi elhelyezésre. A mánia diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján történik. Általában indokolt a kórházi elhelyezés, hogy a beteg kóros magatartása ne okozzon komoly problémát a társadalomnak, a családnak (pl. majd minden tárgy elajándékozása stb) Az aktivitás csökkentésének kezelése hangulatstabilizáló gyógyszerekkel (lítium, karbamazepin, valproátsav) történik. Mániás depressziós gyermekek és serdülők pszihiátriai kezelésre szorulnak. Pszichiátriai betegségek – gyermekkori dezintegratív megbetegedés A gyermekkorban, épp úgy mint a felnőttkorban, számtalan pszichiátriai betegség fordulhat elő. A

gyermekeket érintő pszichiátriai betegségek közé tartozik az autizmus, a gyermekkori dezintegratív betegség, a gyermekkori skizofrénia, a depresszió, a mánia, a mániás-depresszió stb. A gyermekkori dezintegratív megbetegedés a gyermek viselkedésbeli leépülése, visszafejlődése. A gyermekek mind testi, mind pszichológiai fejlődése váltakozóan megy végbe. A normális fejlődés közepette is látszólagos visszafelé lépés történhet, pl. a szobatiszta gyermek néha véletlenül bepisil. A gyermekkori dezintegratív megbetegedés súlyos rendellenesség, mivel a normális fejlődés három éves kor után abbamarad vagy visszafejlődik, azaz a gyermek viselkedése az 1–2 éves gyermekekéhez válik hasonlóvá. A betegséget kiváltó ok ismeretlen A betegséget megelőzi egy kedélyváltozással, meghatározhatatlan betegséggel járó időszak, amely után a gyermek elveszti az addigi tudását, beszédkészségét, szobatisztaságát, mozgási

képességeit. A fokozatos hanyatlást súlyos szellemi fogyatékosság kíséri, amely élethosszig tartó gondozást tesz szükségessé. Kezelés A gyermekkori dezintegratív megbetegedés diagnosztizálása a tünetek alapján történik. A betegség kezelésére és gyógyítására nincs lehetőség. Pszichiátriai betegségek – gyermekkori skizofrénia (tudathasadásos elmezavar) A gyermekkorban, épp úgy mint a felnőttkorban, számtalan pszichiátriai betegség fordulhat elő. A gyermekeket érintő pszichiátriai betegségek közé tartozik az autizmus, a gyermekkori dezintegratív betegség, a gyermekkori skizofrénia, a depresszió, a mánia, a mániás-depresszió stb. A hét éves kor és a serdülőkor közötti időszakban kialakuló skizofrénia főleg a gondolkodás zavarában, a lelki élet felbomlásában, kóros magatartásban megnyilvánuló leggyakoribb 40 http://www.doksihu elmebetegség, amelyet a külvilággal való kapcsolat megszakadása, a szellemi,

és az általános tevékenység fokozatos hanyatlása jellemez. A súlyos betegséget kiváltó ok ismeretlen, de feltételezhető öröklődés és külső ártalmak, mint pl. az agy vírusos megbetegedése Az sem ismert, hogy miért alakul ki fiatalon a skizofrénia Általában a kamaszkor elején jelentkeznek a kezdeti tünetek, mivel a pszichés változékonyság (labilitás) ebben a korban a legnagyobb. A skizofrénia korai tünetei zárkózottság, szellemi leépülés, sivár érzelem, a különféle érzelmi reakciót (sírást, nevetést) kiváltó eseményekre nem reagálnak, hangjuk és arckifejezésük változatlan, egykedvűek. A felnőtt paranoid skizofrániához hasonlóan a fiatalkori paranoid skizofrénia tünetei téveszmék, amelyek a saját személyre, az énre vonatkozó téves feltételezésekből erednek, és amely miatt nem tud a társadalomba beilleszkedni, hallucinációk, érzékcsalódások, félelem attól, hogy mások ártanak nekik, vagy hatnak a

gondolataikra, vagyis más erők, emberek irányítják gondolataikat. Összefüggéstelen, logikátlan beszéd és viselkedés. Kezelés A betegség meghatározása nem könnyű feladat, mivel semmiféle meghatározott vizsgálati módszere nincs. Teljes kivizsgálásra szükséges, amely kizárja a különféle – pszichotikus tüneteket okozó – betegségeket, mint pl. agydaganat, gyógyszerek mellékhatásai, hormonális betegségek, halántéklebenyi epilepszia stb. A diagnózis felállítása után a leghamarabb el kell kezdeni az antipszichotikus gyógyszeres kezelést, amelynek célja a tünetek csökkentése, és a betegség súlyosbodásának megakadályozása. A skizofrénia nem gyógyítható betegség Szükséges lehet kórházi (zárt osztályon) való kezelésre, elektrosokk-terápiára, és természetesen pszichoterápiára. A betegség javulásakor a beteget megtanítják különféle készségek (vásárlás, munka, háztartás ellátása) elsajátítására, hogy

megkönnyítsék a társadalmi beilleszkedést, hogy képesek legyenek önmagukat ellátni és képesek legyenek másokkal együtt élni. Pszichiátriai betegségek – magatartászavarok, szeparációs szorongás, szomatoform zavarok A gyermekkorban, épp úgy mint a felnőttkorban, számtalan pszichiátriai betegség fordulhat elő. A gyermekeket érintő pszichiátriai betegségek közé tartozik az autizmus, a gyermekkori dezintegratív betegség, a gyermekkori skizofrénia, a depresszió, a mánia, a mániásdepresszió, magatartászavarok, szorongás stb. A pszichiátriai betegségek csoportjába a gondolkodás, az érzelem és a viselkedés zavarai tartoznak, amelyet a beteget ért különféle tényezők – öröklött hajlam, környezet, szociális helyzet, testi problémák, tartós érzelmi feszültség stb. – együttes, illetve kölcsönhatása hoz létre. Vagyis kiegyensúlyozatlan pszichés állapot, amely testi betegség-tünetek kialakulásához vezethet. A

pszichoszomatikus betegségcsoportba a szeparációs szorongás, a szomatizációs, a konverziós betegség, és a hipokondria tartozik. A magatartászavar a gyermek ismételten rendbontó viselkedése, mint pl. a magányosagresszív-, a csoport magatartászavarok, és az ellenszegülő dac rendellenesség A gyermekek és serdülőkorúak magányos-agresszív magatartászavarára jellemző az önzés, a majdnem mindenkivel rossz kapcsolat, a bűnösségtudat hiánya. Csoport magatartászavaroknál hűség a csoport tagjaihoz (bandatagokhoz), a környezet, a kívülállók rovására. Az ellenszegülő dac rendellenesség esetén a gyermek dacos, dühös magatartást tanúsít, bűnösnek érzi magát viselkedése miatt. 41 http://www.doksihu A szeparációs szorongása csecsemőkori betegség, ami akkor jön létre, amikor a gyermek egyedül marad. Általában két éves kor körül megszűnik A gyermek fejlődési szintjén már nem elfogadható túlzott szorongást kiválthatja

súlyos megpróbáltatás (pl. közeli hozzátartozó vagy barát halála), iskolaváltás, kiválthatja, ha távolra kerül a családtól, olyan személyektől, akikhez kötődik (pl. táborozás) A betegség időtartama kb egy hónap nagyfokú szomorúsággal és pszichés zavarokkal. Nem hajlandók iskolába menni, barátokhoz menni, barátoknál aludni, egyedül közlekedni, a szobában egyedül maradni (állandóan valamelyik szülő nyomában van), lefekvéskor csak akkor hajlandók elaludni, ha valaki a szobában van. A szomatoform zavarokat a pszichés (lelki) zavarok hatására megjelenő testi tünetek (pl. hisztériás bénulás a végtagokban stb.) jellemzik A pszichiátriai betegségek csoportjába a gondolkodás, az érzelem és a viselkedés zavarai tartoznak, amelyet a beteget ért különféle tényezők – környezet, szociális helyzet, testi problémák, tartós érzelmi feszültség stb. – együttes, illetve kölcsönhatása hoz létre Vagyis kiegyensúlyozatlan

pszichés állapot, amely lelki megterhelésre testi betegség-tünetek kialakulásához vezet. Az erős érzelmi igénybevétel akaratlan átkonvertálása testi betegség-tünetekre. A szomatizációs betegség kiváltó oka ismeretlen, a pszichológiai problémák fájdalommal járó kóros testi tüneteket okozó állapotot hoznak létre. A nem konkrét szervet érintő testi tünetek: hányinger, hányás, fejfájás, emésztési problémák, hasi fájdalmak, kimerültség, ájulás stb. A gyermek célja – a betegség-tünetek létrehozásával – tulajdonképpen figyelemfelkeltés, erős óhaj, hogy vele törődjenek. A szomatoform zavar egyik formája a hipochondria szorongásos állapot, mivel a gyermek betegnek, vagy a valóságosnál sokkal betegebbnek képzeli magát (pl. képzelt szívbetegek) A hipochonder (képzelt beteg) szinte csak önmagával és a vélt betegségével foglalkozik, mivel a normális tüneteket félremagyarázva meggyőződése, hogy nagyon súlyos

beteg. Ha sikerül meggyőzni, hogy nem szenved a kérdéses betegségben, akkor újabb súlyos betegség tüneteit észleli magán. Kezelés A diagnózis felállítása a testi betegségek kizárása alapján, kisebb laboratóriumi vizsgálatokkal és egyéb vizsgálatokkal történik. A kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat elkerülik, mivel az a gyermeket arról győzheti meg, hogy igen súlyos beteg. A magatartászavaroknál a kezelési mód a pszichoterápia. Erkölcsi előadások és fenyegetés nem vezet eredményre. Néha csak az vezet eredményre, ha szigorú fegyelem alkalmazása mellett a gyermeket kiemelik a veszélyes környezetből. Szeparációs szorongás kezelésének célja, hogy a gyermek iskolába menjen. Szomatoform zavaroknál a diagnózis megállapítása nehéz feladat, mivel a beteg meg van győződve arról, hogy betegségét súlyos szervi elváltozás hozta létre, csak az orvos nem ismeri fel a betegségét. Hipochondriára utaló tünetek: enyhe tünetek

felnagyítása egészséges ember esetén, és az, hogy a kivizsgálás negatív eredményeit nem fogadja el. Az is a hipochondria jelenlétére utal, ha ez az állapot hosszú ideig fennáll, és más pszichiátriai betegség nem társul hozzá. A betegség kezelése pszichoterápiával történhet. Pszichiátriai betegségek – öngyilkos magatartás Az öngyilkos magatartás több tényező kölcsönhatásának következtében fellépő olyan magatartás, amellyel valaki önmaga vesztét okozza. Többnyire valamilyen külső ok hatására következik be. A közvetlen szuicid magatartáshoz tartozik az öngyilkossági kísérlet, a különféle öngyilkossági terv, valamint a sikerrel járó öngyilkosság. 42 http://www.doksihu Az öngyilkossági gesztusok az öngyilkossági terveket és próbálkozásokat foglalja magába, az öngyilkossági kísérlet elkövetőit időben megmentik, vagy sikertelen a kísérlet, a befejezett öngyilkosság az élet megszűnéséhez,

halálhoz vezet. Az öngyilkos magatartás idősebb gyermekek, főleg serdülők körében gyakori, és valamilyen veszteség válthatja ki, mint pl. a megszokott mindennapi környezet, az iskola, a szomszédok, barátok elköltözés miatti elvesztése, véletlen terhesség, stressz a családi követelmények, a jó tanulmányi eredmények elérése miatt (a gyermek azt érzi, hogy a tőle elvárt dolgoknak nem felel meg), beilleszkedési nehézségek, betegségek utóhatása, válás stb. Az öngyilkosság elkövetésére utaló jeleket, magatartásváltozásokat, megjegyzéseket, célzásokat, gondolatokat minden esetben igen komolyan kell venni, mivel előbb-utóbb bekövetkezhet maga az öngyilkosság is, rendszerint búcsúlevél hátrahagyásával, amelyben magyarázatot adnak tettükre, vagy utalnak különböző – haláluk utáni –kívánságukra. A sikertelen tett újbóli elkövetése várható, mivel a búcsúlevél komoly halálvágyat takar. (A fiatalok a

hátramaradottakon akarnak "bosszút" állni tettükkel.) Az öngyilkosság elkövetésének módja rendkívül változatos lehet, nemenként is más, meghatározhatják az adott lehetőségek, a körülmények, bekövetkezhet balesetnek látszó haláleset, lőfegyver, gyógyszer-, kábítószer-túladagolásból stb. Az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó, vagy megkísérlő, válságban lévő, főleg depressziós gyerek kezelése orvosi és pszichológusi feladat. Sokat segíthet a család szeretetteljes magatartása. A család és a környezet, ha nem figyel fel az öngyilkosságra készülődés figyelmeztető jeleire, bekövetkezhet a számukra sokkoló és sok esetben visszavonhatatlanul végérvényes esemény. Kezelés Az öngyilkosság elkövetése után gyakran öntudatlan állapotban kerül a gyermek a kórház intenzív osztályára. Ha gyógyszerrel, méreggel követett el öngyilkosságot, az orvos a felszívódás megakadályozására hánytatással,

gyomormosással próbálja eltávolítani a lehető legtöbbet szerből. Ha a bevett mérget pontosan ismeri az orvos, annak ellenszerét juttatja be a szervezetbe (már ha van és hozzáférhető az ellenszere). A kórházi kezelés befejezése után kiegészítő kezelésként pszichológiai terápiára is szüksége van a gyermeknek problémája megoldására (ha a probléma megszüntetése egyáltalán lehetséges). A súlyos estek további kezelésre, megfigyelésre pszichiátriai osztályra kerülnek, a gyógyulásáig. Kényszerkezelésre is sor kerülhet a beteg beleegyezése nélkül, ha veszélyezteti mások és önmaga épségét. A sikeres öngyilkosságot elkövető tettével a hátramaradottakban bűntudatot, lelkiismeretfurdalást, keserűséget ébreszt, mivel nem léptek közbe. (Mi lett volna, ha éppen akkor telefonálok, mi lett volna, ha beszélgetek vele, mi lett volna ha) Sajnos, az öngyilkosság ritkán akadályozható meg. A kísérlet az élet befejezésére

szintén ilyen gondolatokat vált ki, de ebben az esetben a környezetnek módja van a lelki segítségnyújtásra. Fóbia (kényszeres félelem, kényszerképzet) A fóbia a kényszerképzetek egyik fajtája, tartós, igen erős szorongás, beteges félelem bizonyos helyzetektől, veszélytelen tárgyaktól. Elnevezése aszerint történik, hogy mi a kiváltó oka. Ilyenek pl a zárt tértől való rettegés a klausztrofóbia, vagy a magas helyen fellépő tériszony stb. 43 http://www.doksihu Magát a félelemérzést vagy szorongást valamilyen veszély közelsége, különböző mértékű külvilági ingerek válthatják ki, vagyis a félelem nem más, mint valamilyen külső fenyegetésre adott válasz. A sajátos fóbiák a szorongásos betegségek leggyakrabban előforduló típusa. Félelem a sötéttől, idegenektől, állatoktól, bogaraktól, egerektől, tolltól, szőrös állatoktól, póktól, víztől, vérvételtől, vértől (ez utóbbi kettő ájuláshoz is

vezethet), a tv-ben látott ijesztő történetektől stb. A sajátos fóbiában szenvedők kerülik a fóbiát kiváltó tárgyakat, helyzeteket A 3–4 éves gyermekeket a szülők megnyugtathatják, hogy nincsenek szörnyek, a pókok hasznosak, és a televízió történetei nem igazak, mert ha igazak lennének, senki nem vállalná a szerepjátszást. A kis gyermekeket hozzászoktatással, egyidejű megnyugtatással lehet a félelmet keltő helyzetekhez szoktatni. Iskoláskorú gyermekeknél iskolafóbia, az iskolába járás elutasítása, testi tünetekre hivatkozva (gyomorfájdalom, hányinger stb.) A gyermek beteges félelemmel reagál a tanári szigorra A nagyobb gyermekek (10–14 éves kor között) iskolafóbiája hátterében más, súlyosabb pszichológiai probléma állhat. Kezelés A fiatal, iskolafóbiás gyermeket rögtön vissza kell vinni az iskolába. Ha súlyos fóbiáról van szó, amely nem reagál semmiféle megnyugtatásra, pszihológiai kezelésre lehet

szükség. A rendeződött iskolafóbia nyári szünidő vagy betegség után megismétlődhet. Éjszakai ágybavizelés, beszékelés Az éjszakai ágybavizelés idősebb gyermekeknél előforduló akarattól független, alvás alatt előforduló, ismétlődő bevizelés. A vizeletürítés akarattól függő irányítása általában 2–3 éves kor között már kifejlődik, és megszokássá válik a vizelet bizonyos időközönkénti kiürítése. A szobatiszta gyermek újra ágybavizelő lehet az iskoláskor előtt, de iskolás korban is előfordulhat. Az éjszakai ágybavizelés oka lehet alvászavar (alvajárás, éjszakai rémület), testi rendellenességek, a vizeletkiválasztó rendszer fertőzései, cukorbetegség, pszichológiai problémák. A rendellenesség magától megszűnhet, de érzelmi megterhelésre visszatérhet. A beszékelés akarattól független székletürítés, amelyet a szobatisztasággal szembeni ellenállás hoz létre. Néha krónikus székrekedés is

lehet az oka, amely a széklet visszatartása miatt jöhet létre (félelem a WC használattól, vagy fájdalmas végbélberepedés, vagy Hirschprungbetegség: a vastagbél veleszületett tágulata), vagy a táplálék nem megfelelő összetétele okozhatja. Kezelés Éjszakai ágybavizelés esetén a kivizsgálás kiterjed az idegrendszer épségének vizsgálatára, a vizeletkiválasztó szervek épségére, cukorbetegség, fertőzések vizsgálatára. Ha kóros elváltozás nem található (és általában túlnyomó többségben ez a helyzet) akkor az ágybavizelés pszichés eredetű, vagyis a környezet és a gyermek közötti kapcsolat nem harmonikus. A rendellenesség megszüntetése leghamarabb összetett kezeléssel érhető el. A gyermek és a környezet közötti problémák megoldása, környezetváltozás, pszichoterápia. Elkerülhető az éjszakai ágybavizelés az elalvás utáni néhány óra múlva vizeltetéssel, gyógyszerekkel. Pszichológiai módszer a

magatartás terápia. A gyermek naptárban jelzi a száraz és nedves éjszakákat, és lefekvés előtt vizeletet ürít. A szülők a gyermek bevizelése esetén nem büntetnek, és nem szidnak, de a száraz éjszakákért dicséretet adnak. 44 http://www.doksihu A rendellenesség bevizelés-riasztóval is elkerülhető, és általában 70%-ban megszünteti az ágybavizelést. Hátránya, hogy lassan vezet eredményre, mivel az első időben a gyermek ébredése a teljes bevizelés után történik, majd már kis mennyiségű vizelet elindulásakor is felébred, később a vizelési ingerre is felébred. Az ágybavizelés gyógyszeresen is megelőzhető, hátránya, hogy káros mellékhatásai lehetnek. Beszékelésnél a testi és a lelki okok vizsgálata szükséges. Amennyiben székrekedés okozta, hashajtót írnak fel, a normális széklet elérésére. Ha a szobatisztaság elleni dac, akkor pszichológiai tanácsadás szükséges. Serdülés, serdülőkori problémák –

fogamzásgátlás és tizenéveskori terhesség, visszaélés az anabolikus szteroidokkal A serdülőkor az életnek az a szakasza, amelyben jelentős változások történnek a szervezetben, amikor a gyermekből nemileg érett, utódok létrehozására alkalmas felnőtt válik, a szellemi fejlődés egyidejű meggyorsulásával. Éghajlati viszonyaink között a leányok a 12–14., a fiúk a 13–15 éves kor között jutnak el a serdülőkorba, amely a 16–18. életévvel fejeződik be, ezután a posztpubertás kor következik, ami szinte minden átmenet nélkül vezet a felnőtté váláshoz. A serdülőkorban a fiúk és leányok eddig nagyjából párhuzamosan haladó fejlődési szakaszai a serdülőkorban külön válnak. A serdülőkor a lányoknál általában korábban kezdődik és gyorsabban zajlik le mint a fiúknál. A leányoknál az eddigi gyermekes formák megváltoznak, testszerte zsír rakódik le, a végtagok és a test alakja gömbölydeddé válik,

megnövekednek a mellek, a fan- és a hónaljszőrzet megjelenik. A szervezet belső elválasztású mirigyrendszerébe új hormontermelő szerv kapcsolódik be, vagyis működésbe lépnek a nemi mirigyek, amely következménye a menstruáció, ami kisebb-nagyobb kedélyhullámzást, rosszullétet okoz. A fiúknál a serdülőkorban a testi változások miatt megbomlik a szervezet harmóniája, ezen kívül diszharmonikus lesz a serdülő fiú lelki alkata is, amelynek tünetei fáradékonyság, gyors letörés, iskolai eredmények romlása, elkedvetlenedés, környezettel való összezördülés stb. Megváltozik a másik nemhez való viszonya is, a fejlődő szexualitás a lányokat vonzóvá teszi számukra, és érdeklődni kezdenek irántuk. Az addig szerzett ismeretei révén sokkal kritikusabb szemmel nézi az élet jelenségeit, vizsgálni kezdi őket, a lényeg érdekli. Ez a kritikai készség a szüleivel és oktatóival való szembefordulásban is jelentkezik. A

serdülőkor legjellemzőbb tulajdonságai a bizonytalanság, határozatlanság, a gyermekkor és a felnőttség közötti sehová nem tartozás. A serdülők ekkor szorulnak legjobban a környezet segítségére. A szexuálisan aktív tizenévesek közül sokan nincsenek tisztába a fogamzást, a terhességet megelőző fogamzásgátlás lehetőségeivel, a szexuális úton terjedő betegségekkel (pl. AIDS) A rendszertelenül szedett fogamzásgátló tabletták, az előre nem tervezett szexuális együttlét, a fogamzásgátlással kapcsolatos ellenérzés sok problémát vet fel. A megelőzéssel kapcsolatos hiányos ismeretek miatt bekövetkezhet terhesség tizenéveskorban, amely nagy lelki megterheléshez vezethet, abbahagyhatják az iskolát, vagy otthagyhatják első munkahelyüket, emiatt romolhat partnerükkel a viszony. A nagyon fiataloknál jelentkezhetnek különféle problémák, mint pl. vérszegénység, toxémia, és kis súllyal jöhetnek világra a magzatok, vagy

lehetnek koraszülöttek. Lelki, érzelmi problémákat okozhat a terhesség diagnózisa, a terhességmegszakítás, az abortusz elvégzése után időszak, ha mégis szerették volna megtartani a gyermeket stb. Anabolikus szteroidokat tartalmazó gyógyszereket (amelyek a természetes nemi hormonokra hasonlítanak) testépítésre, a bátorság fokozására, vagy az erőnlét növelésére használják a fiatalok. Ezek alkalmazása – az izmok és az erőnlét növekedése miatt – a különféle 45 http://www.doksihu sportágakban előnyhöz juttatja az egyént, éppen ezért versenyek előtt a vérvizsgálatok ezeknek a vizsgálatára is kiterjednek, és a sportolót eltiltják a versenytől. Az anabolikus szteroidok alkalmazása súlyos mellékhatásokkal járhat, halált is okozhat. Kezelés A nem kívánt terhesség aktív tizenéveskori szexuális életnél a fogamzásgátlás módszereinek megismerésével kerülhető el. Serdülés, serdülőkori problémák – késői

nemi érés A serdülőkor az életnek az a szakasza, amelyben jelentős változások történnek a szervezetben, amikor a gyermekből nemileg érett, utódok létrehozására alkalmas felnőtt válik, a szellemi fejlődés egyidejű meggyorsulásával. Éghajlati viszonyaink között a leányok a 12–14., a fiúk a 13–15 éves kor között jutnak el a serdülőkorba, amely a 16–18. életévvel fejeződik be, ezután a posztpubertás kor következik, ami szinte minden átmenet nélkül vezet a felnőtté váláshoz. A serdülőkorban a fiúk és leányok eddig nagyjából párhuzamosan haladó fejlődési szakaszai a serdülőkorban külön válnak. A serdülőkor a lányoknál általában korábban kezdődik és gyorsabban zajlik le mint a fiúknál. A leányoknál az eddigi gyermekes formák megváltoznak, testszerte zsír rakódik le, a végtagok és a test alakja gömbölydeddé válik, megnövekednek a mellek, a fan- és a hónaljszőrzet megjelenik. A szervezet belső

elválasztású mirigyrendszerébe új hormontermelő szerv kapcsolódik be, vagyis működésbe lépnek a nemi mirigyek, amely következménye a menstruáció, ami kisebb-nagyobb kedélyhullámzást, rosszullétet okoz. A fiúknál a serdülőkorban a testi változások miatt megbomlik a szervezet harmóniája, ezen kívül diszharmonikus lesz a serdülő fiú lelki alkata is, amelynek tünetei fáradékonyság, gyors letörés, iskolai eredmények romlása, elkedvetlenedés, környezettel való összezördülés stb. Megváltozik a másik nemhez való viszonya is, a fejlődő szexualitás a lányokat vonzóvá teszi számukra, és érdeklődni kezdenek irántuk. Az addig szerzett ismeretei révén sokkal kritikusabb szemmel nézi az élet jelenségeit, vizsgálni kezdi őket, a lényeg érdekli. Ez a kritikai készség a szüleivel és oktatóival való szembefordulásban is jelentkezik. A serdülőkor legjellemzőbb tulajdonságai a bizonytalanság, határozatlanság, a gyermekkor

és a felnőttség közötti sehová nem tartozás. A serdülők ekkor szorulnak legjobban a környezet segítségére. Ha a nemi fejlődés késik a serdülőkorban, késői nem érésről beszélünk. A nemi fejlődés csúszását okozhatják kromoszóma-rendellenességek, krónikus betegségek (cukorbetegség, vesebetegség), az agyalapi mirigy vagy az agy nemi érésben szerepet játszó részeinek károsodása, ami a nemi szervek növekedését serkentő hormonok termelésének csökkenéséhez vagy leállásához vezethet. A rendellenesség tünetei fiúknál a here növekedésének hiánya 14 éves kor körül, és a hiányzó fanszőrzet, vagy a nemi érés kezdete és vége között eltelt idő több mint öt év. Leányoknál 13–14 éves kor körül hiányzó fanszőrzet, és a mell növekedésének hiánya, vagy a mellnövekedés és az első menstruáció között eltelt időszak több mint öt év, vagy 16 éves korban sem jelentkező menstruáció. Kezelés A késői

nemi érés okainak diagnosztizálása laboratóriumi vizsgálatokkal, röntgenvizsgálattal, komputertomográfiával (CT), mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) történhet. Kezelése minden estben a kiváltó oknak megfelelően történik. (Agyi rendellenességek, cukorbetegség, vérszegénység, hormonszintek, kóros kromoszómák stb.) Serdülés, serdülőkori problémák – korai serdülés 46 http://www.doksihu A serdülőkor az életnek az a szakasza, amelyben jelentős változások történnek a szervezetben, amikor a gyermekből nemileg érett, utódok létrehozására alkalmas felnőtt válik, a szellemi fejlődés egyidejű meggyorsulásával. Éghajlati viszonyaink között a leányok a 12–14., a fiúk a 13–15 éves kor között jutnak el a serdülőkorba, amely a 16–18. életévvel fejeződik be, ezután a posztpubertás kor következik, ami szinte minden átmenet nélkül vezet a felnőtté váláshoz. A serdülőkorban a fiúk és leányok eddig

nagyjából párhuzamosan haladó fejlődési szakaszai a serdülőkorban külön válnak. A serdülőkor a lányoknál általában korábban kezdődik és gyorsabban zajlik le mint a fiúknál. A leányoknál az eddigi gyermekes formák megváltoznak, testszerte zsír rakódik le, a végtagok és a test alakja gömbölydeddé válik, megnövekednek a mellek, a fan- és a hónaljszőrzet megjelenik. A szervezet belső elválasztású mirigyrendszerébe új hormontermelő szerv kapcsolódik be, vagyis működésbe lépnek a nemi mirigyek, amely következménye a menstruáció, ami kisebb-nagyobb kedélyhullámzást, rosszullétet okoz. A fiúknál a serdülőkorban a testi változások miatt megbomlik a szervezet harmóniája, ezen kívül diszharmonikus lesz a serdülő fiú lelki alkata is, amelynek tünetei fáradékonyság, gyors letörés, iskolai eredmények romlása, elkedvetlenedés, környezettel való összezördülés stb. Megváltozik a másik nemhez való viszonya is, a

fejlődő szexualitás a lányokat vonzóvá teszi számukra, és érdeklődni kezdenek irántuk. Az addig szerzett ismeretei révén sokkal kritikusabb szemmel nézi az élet jelenségeit, vizsgálni kezdi őket, a lényeg érdekli. Ez a kritikai készség a szüleivel és oktatóival való szembefordulásban is jelentkezik. A serdülőkor legjellemzőbb tulajdonságai a bizonytalanság, határozatlanság, a gyermekkor és a felnőttség közötti sehová nem tartozás. A serdülők ekkor szorulnak legjobban a környezet segítségére. A lányoknál 8, a fiúknál 10 éves kor előtti nemi érést korai serdülőkornak nevezik. Valódi korai serdülés esetén a nemi mirigyek fejlődésnek indulnak (petefészkek, herék), megjelenik a fanszőrzet, és megváltoznak a test arányai is. A valódi korai serdülés oka az agyalapi mirigyben a nemi hormonok korai termelődése az agyalapi mirigy rendellenességei miatt. A korai ál-serdülést a herék vagy petefészkek daganata miatt

nagy mennyiségben termelődő férfi vagy női nemi hormon okozza. A nemi mirigyek nem indulnak fejlődésnek, csupán a test alakja változik meg. A rendellenesség tünetei fiúknál: hímvessző növekedés, az arc-, hónalj- és fanszőrzet megjelenése, gyors növekedés, ami fiatal korban megáll, herék megnövekednek. A leányoknál a mellek és a petefészkek megnőnek, a hónalj- a fanszőrzet és a menstruációs ciklusok megjelennek. Kezelés A korai serdülés okainak diagnosztizálása laboratóriumi vizsgálatokkal, ultrahangvizsgálattal (medence, mellékvesék), komputertomográfiás (CT), mágneses rezonancia (MRI) vizsgálattal (agy) történhet. A korai serdülésnél gyógyszeres kezeléssel megakadályozható az ivarmirigyet ingerlő hormon termelése, vagy a nemi hormonok hatása. Ha a rendellenesség oka daganat, sebészeti beavatkozással történő eltávolítása a betegség gyógyulásához vezethet. Táplálkozási rendellenességek – vitaminhiányok

(E-vitamin, K-vitamin, csecsemőkori skorbut, esszenciális zsírsavhiány) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan 47 http://www.doksihu vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. A gyermekkori halálozás leggyakoribb oka világviszonylatban az alultápláltság, amely létrejöhet elégtelen tápanyag, a tápanyag felszívódásának zavara vagy a tápanyag lebontásának zavara következtében, de akkor is kialakulhat, ha a szervezet tápanyagszükséglete valamilyen oknál fogva megnövekszik (stressz, betegségek stb.) A legsúlyosabb alultápláltság a

fehérje-kalória hiány. A táplálkozásból hiányzó fehérje részleges éhezéshez, fehérje-energia alultápláltsághoz vezet az elégtelen a fehérjebevitel miatt. Következménye – különösen gyermekkorban – sorvadás, különböző betegségek kialakulása, és bizonyos idő múltán halál. A fehérje az élő anyag nélkülözhetetlen alkotórésze, nagy molekulasúlyú, aminosavakból felépülő anyag. A szervezetben betöltött feladata alapján csoportokat képez, pl vannak a bőr és a csont kötőszövetében található támasztó, illetve vázanyag fehérjék (mint pl. a kollagén), vannak mozgást szolgáló fehérjék (pl. az izomszövetben a miozin), a szervezet védelmét szolgáló fehérjék (pl. a vér immunglobulinjai), a szervezetben a kémiai reakciókat meggyorsító katalizátorok (az enzimek ) is fehérjék, és fehérjék a hormonok is. A táplálékkal felvett fehérjéket az emésztőrendszer (a gyomor-, a hasnyálmirigy- és a vékonybél)

enzimjei aminosavakra hasítják, és mint aminosavak szívódnak fel. A fehérjebevitel hiánya esetén a szervezet a saját fehérjéit bontja le. Csecsemőknél a szoptatás elégtelensége vagy az elválasztásnál szereplő tápanyag elégtelensége hozhatja létre. A fehérjehiány a szervezet ellenállóképességének csökkenéséhez, a sérülések lassú gyógyulásához, a szervezet súlyos fertőzéseihez, a növekedés és szellemi elmaradottsághoz vezet, és hasmenés kísérheti. Az alultápláltság a fejlődő országokban igen gyakori, míg enyhe formában az iparilag fejlett országokban csak a rossz anyagi helyzetű családoknál jelentkezik. Szintén ritkán fordul elő vitaminhiány a fejlett országokban élő csecsemőknél és gyermekeknél. A vitamin a szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú felépülő szerves anyagok, a sejtek növekedésében, szaporodásában van fontos szerepük. A vitaminok hiánya súlyos betegségeket és

működészavarokat okoz. A csecsemőknél, gyermekeknél leggyakrabban E-, K-, C vitaminhiány, valamint esszenciális zsírsavak hiánya jelentkezhet. Az E-vitamin (tokoferol) a természetben igen elterjedt, ezért igen ritkán fordul elő a vitamin hiánya. A vitaminhiány a koraszülötteknél gyakori, nemcsak azért, mert a magzati élet alatt nehezen jutnak át a zsírban oldódó vitaminok a méhlepényen, hanem mert a koraszülöttekben az E-vitamin felszívódása rossz. Az E-vitaminhiány a központi idegrendszer károsodásához (izomgyengeség, reflexek csökkenése, a szem ideghártyájának betegsége, kettőslátás stb.) vezethet, többlete miatt viszont megnő a szervezet K-vitamin szükséglete. (A zsírban oldódó E-vitamint legnagyobb mennyiségben zöldségek, élesztő, csirázó magvak, hús, tojássárgája, saláta, növényi olajok, hüvelyesek tartalmazzák.) A K-vitamin szintén a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Tiszta állapotban

világossárga, zsírnemű anyag. Az emberi bél baktériumai a szükségletnek megfelelő mennyiségű Kvitamint termelnek A K-vitamin csak epe jelenlétében szívódik fel A véralvadásban nélkülözhetetlen a szerepe, ugyanis a K-vitamin szabályozza a máj protrombin képzését. Újszülötteknél hiánya vérzéses betegség kialakulását okozza. A magzatba a méhlepényen keresztül nehezen jutnak át a zsírok, tehát a zsírban oldódó K-vitamin is, az újszülött mája viszont éretlen még megfelelő mennyiségű protrombin képzéséhez (ehhez K-vitaminra van szükség), az anyatej viszont kevés K-vitamint tartalmaz, és az újszülötteknél még nem jöttek létre a K-vitamint termelő bélbaktériumok sem. 48 http://www.doksihu A K-vitamin hiány miatti vérzéses betegség a születést követő egy héten belül bőr-, gyomormellkasvérzésekkel, igen súlyos esetben agyvérzéssel lép fel. A késői vérzéses betegség a születés utáni mintegy három

hónapon belül jön létre. Tünetei megegyeznek az újszülöttek vérzéses betegségében fellépő tünetekkel. Oka felszívódási zavarok vagy a máj betegségei. [A K-vitamin nagy mennyiségben található a növények levelében (leveles zöldségekben), spenótban, növényi olajokban, májban.] A csecsemőkori skorbut a csecsemő fél éves-egy éves korában, a C-vitamin (aszkorbinsav) hiánya miatt jön létre, rendszerint tehéntej-alapú tápszerek használata miatt, mivel ezekből a tápszerekből hiányzik a C-vitamin. A C-vitaminnak az erek, a porcszövetek, a csontok képződésében, sebgyógyulásban, vasfelszívódásban van szerepe. Hiánya étvágytalanságot, ingerlékenységet, kismértékű súlygyarapodást, a fertőző betegségekkel szembeni csökkent ellenállást hoz létre. A skorbut fáradékonysággal és vérzékenységgel, fogíny-gyulladással, jár. A csecsemőnél a csontokat borító szövetréteg alatt fájdalommal járó vérzések léphetnek

fel, amely miatt a csecsemő nem mozgatja lábait. (A C-vitamin zöldpaprikában, burgonyában, paradicsomban, káposztában, bogyós gyümölcsökben, zöldségekben, citrusfélékben található. A szervezet a C-vitamint csak kis mértékben tárolja, a felesleges mennyiség a vizelettel kiürül.) Az esszenciális zsírsavak a táplálékban található olajok (a növényi olajok, mint pl. gabonaolaj, szójaolaj, és halolaj különböző zsírsav előállításának forrásai), amelyek számtalan élettani folyamatnál nélkülözhetetlenek (pl. a sejthártyák szerkezetének fenntartásánál, a csecsemők normális látásának létrejötténél). Az esszenciális zsírsavhiány csecsemők telítetlen zsírsavakban szegény tápszerrel etetésénél jöhet létre. A linolsavhiány tünetei: hámló, száraz, pikkelyes bőr, bőrredők körül gennyszerű folyadékszivárgás (főleg a végbélnyílásnál). Nagyfokú anyagcserezavarokat hozhat létre, rendellenességet okoz a

vérlemezke működésében, a szervezet immunrendszerében. Mesterséges táplálás intravénásan szintén hasonló tüneteket okozhat, ha a táplálásra alkalmazott intravénás folyadék nem tartalmaz linolénsavat. A tüneteket kiegészíti gyengeség, járásképtelenség, a láb fájdalma, zsibbadás, idegrendszeri problémák. Kezelés A fehérje-energia alultápláltság miatt kórházba került gyermekek 1–2 napig intravénás kezelésre szorulnak antibiotikummal kiegészítve (a fennálló fertőzések ellen). Az intravénás táplálás után tejalapú táplálásra kerül sor, fokozatosan növelt kalóriamennyiséggel. A vitamin hiánya (vagy többlete) laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki. A fennálló tünetek alapján minden esetben a megfelelő vitamin adással (vagy elvonással) kezelik a vitaminok hiánya (vagy többlete) miatt fellépő betegséget. A K-vitaminhiány a szülés utáni egy órán belül az újszülöttnek izomba adott K-vitamin

injekcióval előzhető meg. A C-vitaminhiány miatt fellépő skorbut kialakulása bőséges C-vitamin bevitellel előzhető meg. A tehéntej-alapú tápszerrel táplált csecsemőknek napi 35 mg C-vitaminra van szükségük (= 85 gr kicsavart narancs levével). Az anyatej megfelelő C-vitamintartalma napi 100 mg Cvitamin bevitellel biztosítható Az esszenciális zsírsavhiány linolénsav adásával kezelhető. Táplálkozási zavarok A normálisan fejlődő, egészséges gyermek étvágya mindig kielégítő, és a táplálkozás alkalmával elfogyasztott táplálék mennyisége biztosítja a szervezet normális növekedését. Számtalan szülő a gyermeket szükségletén felüli táplálék elfogyasztására kényszeríti, ami undort vált ki a gyermekben az étkezések iránt. 49 http://www.doksihu A gyermek rossz étvágya általában megjavul, ha a gyermeket kissé kikoplaltatják, s nem csinálnak ügyet abból, mennyit eszik, s nem tűrik el, hogy válogasson.

Sokgyermekes családokban nincsenek rosszevő gyermekek. A gyermekek többnyire attól rossz evők, hogy a szülők nagy jelentőséget tulajdonítanak egyetlen gyermekük étvágyának. Az evésre kényszerítés tehát táplálkozási zavarhoz vezet. Ha az étkezést erőltetik, (fenyegetéssel, rábeszéléssel), a gyermek nem nyeli le az ételt, hanem a szájában tartja, vagy a kényszerre hányással válaszol. Kezelés A rendezett étkezés, a kényszer megszüntetése, vagyis az étkezésekkel együtt fellépő feszültség csökkentése általában megoldja táplálkozási zavarokat. Ha a gyermek elé helyezett étel 15–20 perc múlva eltávolítása minden megjegyzés nélkül. Az étkezési időt (a táplálkozási zavarral küzdő) a gyermek maga választhatja meg, de az étkezések közötti evés, nassolás tiltott. Figyelemzavarok Figyelemzavarról van szó, ha a gyermek figyelme nehezen köthető le hosszabb ideig, vagy rendkívül indulatos az életkorához képest,

akár hiperaktív (fokozott tempó, amely a mozgás, a beszéd, a gondolkodás felgyorsult ütemében nyilvánul meg), akár nem. Képtelenség az összpontosításra, a kitartásra, a hosszantartó figyelemre. Figyelemzavar az iskolás korúak mintegy 10 százalékánál fordul elő. Az öröklődő betegség oka az agy ingerületet szállító anyagainak rendellenessége. A figyelemzavar tünetei: nyugtalanság (állandóan izgő-mozgó), könnyű figyelemelterelés, nehéz egyhelyben tartani, képtelen várakozni, hamarabb válaszol, mintsem hogy a kérdés elhangzott volna, félkészen hagyja munkáját és másikba kezd, igen sokat beszél, mások beszédébe közbevág, és sokszor úgy tűnik, hogy nem figyel a hozzá intézett szavakra. A tüneteket kiegészítik még kapcsolatteremtési nehézségek, gyors beszéd, szétszórtság, tanulási nehézségek. Fiatal gyermekeknél a hangulatváltozást dührohamok kísérhetik A figyelemzavar az életkorral sem javul, problémát

okozhat a továbbtanulásban, szorongás, depresszió léphet fel. A munkában viszont sikereket érhetnek el Kezelés A figyelemzavar diagnosztizálása nem könnyű feladat, mert sok tünet egészséges gyermekeknél is fennállhat. A gyermeknek pszichológiai és pszichostimuláns (metilfenidat) gyógyszeres kezelés szükséges. A metilfenidat mellékhatásai lehetnek álmatlanság, étvágycsökkenés, fejfájás, gyomorpanaszok. Hosszú időn át tartó szedése a növekedés lassulását okozhatja Újszülött és csecsemőkori betegségek – átmeneti tachipnoé, és koraszülött apnoe (légzésszünet) A tachipnoé az újszülötteknél átmenetileg fellépő, oxigénhiánnyal járó szapora légvétel (újszülöttkori nedves tüdő szindróma). A többnyire időre született, császármetszéssel világrajött újszülöttek légzészavarának oka a tüdőben maradó, lassabban felszívódó folyadék. A tünetek nem sokkal a megszületés után jelentkeznek, mint pl.

szapora légzés nyögő hang kíséretében, behúzódott mellkas a belégzés alatt, kékes bőr az oxigénhiány következtében, a tüdőkben folyadék jelenléte. A koraszülötteknél, alulfejlett újszülötteknél fellépő apnoe (légzésszünet) rendellenességben 15–20 másodperces átmeneti légzésmegállás következik be. A betegség az agyi légzőközpont nem kellően fejlett működése, vagy a felsőlégutak fejletlensége miatt létrejött súlyos légzészavar. Néha a gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe is okozhatja, mivel emiatt kiváltódhat a légzésszünetet okozó reflex. 50 http://www.doksihu Az átmeneti légzésmegállás miatt a vér oxigénszintje nagymértékben lecsökken, széndioxid tartalma viszont kórosan megnő, szív- és légzési elégtelenség alakulhat ki. Az alacsony oxigénszint az újszülött elkéküléséhez vezethet. Ha az újszülött az eredetileg kiszámolt szülés idejét eléri, az apnoe nagymértékben csökken

vagy megszűnik. Kezelés Az átmeneti tachipnoé kezelésére némely esetben az oxigénadás elégséges, de szükség lehet gépi lélegeztetésre is. A tüdőből 1–3 nap alatt felszívódó folyadékot követően az újszülött szapora légvétele rendeződik. Az apnoe rendellenességben a légutak elzáródásának elkerülésére az újszülöttet oldalára vagy hátára fektetik. Amennyiben nem mutat javulást, és az oxigénhiány miatt továbbra is elkékül vagy lassul a szívműködés, az újszülött aminofillin vagy koffein, az agy légzőközpontját ingerlő gyógyszerekkel kezelhető. A rendellenesség kezelésére doxaprom is adható Súlyos esetben gépi lélegeztetésre lehet szükség. Ha a légzésszüneteket a gyomortartalom visszaáramlása okozza, a csecsemőtápszereket rizsnyákkal sűrítik, az ágy fejrészét megemelik, néha gyógyszerek is adhatók a megelőzésére. Újszülött és csecsemőkori betegségek – bronchopulmonális diszplázia

Tüdőkárosodás léphet fel azoknál az újszülötteknél, akik több mint egy hétig lélegeztetőgépre vannak kapcsolva. A gépi lélegeztetés szövődményeként létrejövő bronchopulmonális diszplázia elkerülésére csak indokolt esetben és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák mind a koraszülötteknél, mind az újszülötteknél a gépi lélegeztetést. Gépi lélegeztetésre kerül sor, ha a tüdő léghólyagocskái nem maradnak nyitva, a tüdő a légvételek között összeesik, a tüdőszövetek éretlensége és a légzőhám felületén a felületi feszültséget csökkentő anyag elégtelen termelődése következtében. A magzat tüdejének kifejlődése életfontosságú, hogy az önálló lélegzéshez a tüdő léghólyagocskái születéskor levegővel töltődjenek fel és nyitva maradjanak. (A léghólyagocskák nyitvamaradását biztosító surfactant anyagot, amely a felületi feszültséget csökkenti, a tüdő léghólyagocskák sejtjei

termelik.) A léghólyagocskák felfújásához nagyobb nyomású, magas koncentrációban adott oxigén szükséges, amelynek következtében tüdőgyulladás lép fel, és a tüdőben hegesedések alakulnak ki. Kezelés A betegség kezelése a spontán lélegeztetés fokozatos létrehozásával történik, leszoktatva az újszülöttet a légzéstámogatásról. A tüdőszöveti károsodás gyógyulását egészséges táplálkozás biztosíthatja. Ha a tüdőben folyadékgyülem jön létre, a kezelés kevesebb folyadékbevitel és vízhajtókkal történik. A a bronchopulmunális diszplázia után, a légzési problémák fokozatos csökkenése ellenére, az első pár évben gyakrabban fordulhatnak elő tüdőfertőzések. A hosszú hetekig tartó kezelés ellenére, nagyon ritkán, a csecsemő halála következhet be. Újszülött és csecsemőkori betegségek – görcsrohamot okozó betegségek A vér az erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző

folyékony szövet, amely alakos elemekből (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék), valamint vérplazmából áll. A folyékony vérplazma mintegy 90 százaléka víz, fehérjéket, ásványi anyagokat (nátrium, kalcium, kálium, magnézium, vas, réz, klór, jód stb.), fehérje bomlástermékeket, zsírokat, szénhidrátokat, festékanyagokat (pl. bilirubin), hormonokat stb tartalmaz 51 http://www.doksihu A szervezetnek a normális működéshez bizonyos ásványi anyagokra is szüksége van. Ha az újszülöttek vérében található ásványi anyagok szintje megváltozik (cukor, kalcium, magnézium, nátrium, kálium), kórosan alacsony vagy magas lesz, görcsök léphetnek fel. Görcsöket okozhatnak még egyéb betegségek is, amelyek az agyat közvetve vagy közvetlenül érintik, és rendszerint súlyosak, mint pl. agyhártyagyulladás, agyvérzés, a kábítószerelvonás tünetei, oxigénhiány, szülés közbeni sérülések stb., amelyek maradandó

károsodást okozhatnak. (Lázgörcsök idősebb gyermekeknél léphetnek fel, és általában nem súlyosak) Az újszülötteknél előforduló görcsök tünetei: a végtagok ütemes rángatózása, tartós kancsalítás, rágó mozgások. Kezelés Az újszülötteknél a görcsrohamot kiváltó ok diagnosztizálása laboratóriumi vizsgálatokkal, fizikális vizsgálattal, komputertomográf vizsgálattal (CT), mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI), agyvizsgálattal (EEG – elektroenkefalográf) történhet. A görcsrohamot kiváltó ok kezelése minden esetben a betegségnek megfelelően történik. Újszülött és csecsemőkori betegségek – hiperbilirubinémia A vér az erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző folyékony szövet, amely alakos elemekből (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék), valamint vérplazmából áll. A szervek és szövetek a vér közvetítésével jutnak a külvilágból származó tápanyagokhoz, és a

vér szállítja el a kiválasztó szervekhez az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat. A vörösvértestek sajátos korong alakú, középen összenyomott, vérfestékkel telt parányi tömlőcskék. Fehérjék alkotta hártyából és hemoglobint tartalmazó plazmából állnak A vörösvértestképzés a csontvelőben történik, ehhez a csontvelőnek fehérjékre, aminosavakra, fémekre (vas, kobalt, cink, réz) és vitaminokra (B12-vitamin, folsav) van szüksége. A vérlemezkék (trombociták) a véralvadást elősegítő alakos elemek, a véralvadáshoz szükséges anyagokat tartalmazzák. A hiperbilirubinémia a vér abnormálisan magas bilirubin szintje. Születés után a újszülöttek többségében észlelhető sárgaság, amelynek egyik oka a vörösvértestek szétesése közben felszabaduló nagyobb mennyiségű epefesték. Legkorábban a második életnapon kezdődik, és általában egy hét múlva megszűnik, de koraszülötteknél két hétig is

fennállhat. A vérben a kórosan magas bilirubinszintet okozhatja fokozott vörösvértestszétesés, vagy csökkent kiválasztás, vagy örökletes betegségek. Az anyatejes sárgaság az érett és szoptatott újszülötteknél lép fel, az első élethétben gyorsan fokozódva. Már az első életnapon igen erősen jelentkező sárgaság esetén, az újszülött igen gondos ellenőrzésre szorul, mivel a felszaporodott bilirubin a központi idegrendszerbe (agyba) jutva maradandó károsodást okoz. A magikterusz ritkán fordul elő, és főleg a koraszülötteknél és beteg újszülötteknél alakulhat ki. Tünetei: aluszékonyság, hányás, a hát ívszerűen hátrafeszülése, görcsrohamok kialakulása, felfelé fordult szemek, és a tünetek végén halál következhet be. A magikteruszt túlélt újszülöttnél különféle károsodások maradhatnak vissza, mint pl. gyengeelméjűség, rendellenes izommozgás stb A magas bilirubinszint esetén (a bélben a bilirubint bontó

baktériumok még nem jelentek meg) az újszülött széklete élénksárga, mivel a bilirubin részben a széklettel kiválasztódik. Kezelés Enyhe sárgaság esetén a kezelés gyakori táplálással történhet, mivel felgyorsul a béltartalom mozgása, ami megakadályozza a bilirubin nagyobb mennyiségének felszívódását. Magas bilirubinszint kezelése történhet kékfény-besugárzással, amely a bilirubint a központi idegrendszerre és egyéb szervekre nem káros anyaggá bontja le, és ezt az anyagot a máj gyorsabban képes kiválasztani. 52 http://www.doksihu Igen magas bilirubin értéknél a bilirubin eltávolítása vércserével történik. Anyatejes sárgaságnál a szoptatás pár napig abbahagyása javasolt, és újra elkezdhető, ha a bilirubin mennyiség csökkenni kezd. Újszülött és csecsemőkori betegségek – hipotermia, hipo- és hiperglikémia, hipokalcémia, hipernatrémia A hipotermia a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet (az egész

test lehűlését jelenti). Az újszülöttek testsúlyhoz viszonyított testfelülete nagy, amelynek következtében igen gyors a szervezet hőleadása, különösen hűvös környezetben, vagy ha még nedvesek a magzatvíztől, a párolgás miatt. Az igen alacsony testhőmérséklet vércukorszint esést, a vér savas kémhatását, acidózist is okozhat (a vér vegyhatásának eltolódása savi irányba, mivel az elégtelen légzési funkció miatt széndioxid halmozódik fel a szervezetben), az acidózis légszomjat, kómát, a légzőközpont bénulását és halált is okozhat. Hipoglikémia túl alacsony vércukorszint, újszülötteknél a születéskor raktározott glikogén (cukor) mennyisége nem elegendő. Okozhatja koraszülés, túlhordás, elégtelen méhlepény működés, de oka lehet az anya cukorbetegsége is mivel a méhlepényen át kórosan sok cukor jut a magzatba, amely megnöveli a magzat inzulintermelését. Születés után a magas inzulinmennyiség miatt a

vércukorszint lecsökken, mivel megszűnt a cukorellátás. A hipoglikémia nem minden esetben okoz tünetet, de jelentkezhet gyenge izomfeszülés, szapora lélegzetvétel, apnoe (15–20 másodperces átmeneti légzésmegállás, amely miatt csökken a vér oxigénszintje, megnövekszik a széndioxidszint), görcs. Hiperglikémia, a vér magas cukorszintje ritkábban fordul elő. Magas vércukorszinet okozhat igen alacsony súllyal született újszülötteknél alkalmazott intravénás glükóz, vagy súlyos fertőzés. Az újszülöttek vizelete cukrot tartalmazhat Hipokalcémia (a vér igen alacsony a kálciumtartalma) elég gyakran fordul elő újszülötteknél, de főleg a koraszülés, a kis súllyal születettek, szülés alatti oxigénhiány, vagy az anya cukorbetegsége miatt léphet fel. Az újszülött vérében a magas a foszfátszint is hipokalcémiához vezethet. Az alacsony kálciumszint okozta tünetek: apnoe, ingerlékenység, néha görcsök. Hipernatrémia, a vér

nagyon magas nátriumtartalma, kevés folyadékbevitel, vagy nagy folyadékvesztés esetén alakul ki, főleg éretlen koraszülötteknél, mivel a fejletlen testfelület (bőr) vízáteresztő képessége nagy, sok folyadékot párologtatnak el, és mivel a koraszülöttek veséje sem fejlődött még ki teljesen, a vizeletből a vizet nem tudja visszaszívni, tehát a vizelettel is vizet veszítenek, amely az újszülött (koraszülött) kiszáradásához vezet. Tünetek: száraz bőr és nyálkahártyák, vizeletelmaradás, alacsony vérnyomás, agykárosodás, igen súlyos esetben halál is bekövetkezhet. Kezelés A test lehűlésének megelőzésére az újszülötteket melegen kell tartani. A születés után az újszülöttet azonnal megszárítják, meleg pokrócba csavarják. Ha az újszülött megfigyelése vagy kezelése szükséges és emiatt nem burkolják be takaróba, akkor speciális hősugárzót helyeznek az újszülött fölé, amely melegen tartja. A hipoglikémia

kezelése szájon át adott, vagy intravénás glükózzal történik. A hiperglikémiát az újszülöttek szervezetébe jutottatott cukor mennyiségének csökkentésével, vagy intravénás inzulinnal kezelik. Hipokalcémia kezelése kalciumoldat adásával történik. Hipernatrémiánál a kiszáradást intravénás folyadékbevitellel előzik meg. Újszülött és csecsemőkori betegségek – hirtelen csecsemőhalál szindróma A hirtelen csecsemőhalál szindróma két hetes és egy éves kor között, többnyire alvás alatt, látszólag teljesen egészséges csecsemők váratlanul bekövetkező halála. 53 http://www.doksihu A hirtelen csecsemőhalál szindróma kialakulásának oka ismeretlen, de gyakrabban fordul elő a téli időszakban, koraszülötteknél, újraélesztett csecsemőknél, terhesség alatt is dohányzó anyák újszülötteinél és tovább is dohányzás esetén, rossz szociális körülmények között élő családokban, és olyan újszülöttek

között, akiket hasukon fektetnek. A tragikus esemény felkészületlenül éri a hozzátartozókat. Kezelés A hirtelen csecsemőhalál szindróma létrejöttének elkerülésére egyik lehetőség, ha az újszülött hátán vagy oldalán alszik. Fulladás jöhet létre ha az újszülöttet, csecsemőt arccal lefelé puha fekvőhelyre helyezik. A csecsemő egészséges fekhelye kemény matrac. Ahol csecsemő van, ott a lakásban dohányozni szigorúan tilos! Újszülött és csecsemőkori betegségek – kólika A kólika a csecsemőknél fellépő görcsös hasi fájdalom, haspuffadás, hascsikarás, szélgörcsök, amelynek valószínű oka a rendszertelen vagy túl nagy mennyiségű szoptatás vagy levegőnyelés. A rendellenességet a belekben felgyülemlő gáz okozza, és időszakosan fordulhat elő az első időkben, és három hónapos korra rendszerint megszűnik. A kólikát a csecsemő csillapíthatatlan sírása jelzi. Kezelés A kólika a túletetés, a nem megfelelő

etetés, tejallergia és egyéb betegségek kizárásával diagnosztizálható. Jó hatású a has óramutató járásával megegyező finom masszírozása, mivel ez elősegíti a belekből a felgyülemlett gáz távozását. Kamillatea itatása, rendszeres szoptatás, vagy több alkalomra elosztott etetés segíthet a kólika megszüntetésében. Újszülött és csecsemőkori betegségek – légmell A mellhártya a tüdőket és a mellkas belső felszínét borító tükörsima, átlátszó, vékony hártya között normális esetben csak a mellhártya által termelt néhány csepp, víztiszta, sikamlós folyadék található, ami segít abban, hogy lélegzetvételkor a lemezek egymáson simán elcsússzanak, vagyis a zavartalan légzőmozgást biztosítja. Normál esetben a tüdőkben nagyobb, a mellüregben alacsonyabb a nyomás. Ha a mellüregbe levegő kerül, akkor a mellüregben lesz magasabb a nyomás, amelynek miatt a tüdő összeesik, és azonnali nehézlégzés alakul ki.

Légmell jöhet létre géppel lélegeztetett újszülötteknél, a nagyobb nyomás miatt levegőszivárgás, tüdőrepedés következtében, amikor a levegő a mellüregben gyűlik össze, és ez a levegő a tüdőt összenyomhatja. A rendellenesség életveszélyes állapotot hozhat létre főleg tüdőelváltozásban született újszülötteknél, a nehézlégzésen kívül a vérkeringést is erősen rontja, valamint nagyfokú oxigénhiányhoz vezet. Kezelés A légmell kialakulása esetén azonnal fecskendővel eltávolítják a mellüregbe került levegőt, majd légszívó berendezéshez csatlakoztatott cső mellüregbe helyezésével akadályozzák meg a levegő felhalmozódását. Újszülött és csecsemőkori betegségek – légzési distressz szindróma A légzési distressz szindróma a koraszülötteknél, alulfejlett újszülötteknél az első napon fellépő heveny légzési zavar. 54 http://www.doksihu A súlyos oxigénhiány oka, hogy a tüdő léghólyagocskái

nem maradnak nyitva, a tüdő a légvételek között összeesik, a tüdőszövetek éretlensége és a légzőhám felületén a felületi feszültséget csökkentő anyag elégtelen termelődése következtében. A magzat tüdejének kifejlődése életfontosságú, hogy az önálló lélegzéshez a tüdő léghólyagocskái születéskor levegővel töltődjenek fel és nyitva maradjanak. (A léghólyagocskák nyitvamaradását biztosító surfactant anyagot, amely a felületi feszültséget csökkenti, a tüdő léghólyagocskák sejtjei termelik.) A légzési distressz szindróma igen súlyos, életveszélyes állapotot, halált okozhat. Tünetei: szapora és nehézkes légzés, orrlyukak kitágulása, belégzéskor behúzódó mellkas, a kilégzést nyögés kíséri, kékes elszíneződésű bőr az oxigénhiány miatt. A teljesen ki nem tágult tüdő kitágításához nagyobb nyomásra van szükség, amit rendszerint lélegeztetőgép biztosít, de megrepedhet a tüdő, és a

mellüregbe levegő kerülhet (légmell), ami a tüdők fokozott összeeséséhez vezet, rontva a légzést és a vérkeringést. A betegség létrejötte a megindult szülés megállításával, későbbre halasztásával előzhető meg, mivel a 37. terhességi héten általában a magzat tüdeje elegendő felületi feszültséget csökkentő, felületaktív anyagot (surfactant) termel. A szindróma acidózist is okozhat (a vér vegyhatásának eltolódása savi irányba, mivel az elégtelen légzési funkció miatt széndioxid halmozódik fel a szervezetben). Az acidózis tünetei: légszomj, kóma, légzőközpont bénulás. Kezelés Ha a koraszülés nem állítható le, az anya kortikoszteroid kap, amely a méhlepényen átjutva serkenti surfactant termelésre a magzat tüdejét. A koraszülött kezelésénél igen fontos az oxigén elegendő koncentrációban való bejuttatása a légutakba, ezért a beteg újszülött környezeti oxigénkoncentrációját megemelik, oxigénbúra

alá helyezik. Súlyosabb eset gépi lélegeztetéssel, és az újszülött légcsövébe helyezett lélegeztető csőbe csepegtetett surfactanttal kezelhető, amely csökkenti a betegség súlyosságát és a szövődmények létrejöttét. A kezelés addig folytatható, amíg az újszülött saját surfactant termelése elkezdődik. Az acidózis kezelése alkalikus oldatok befecskendezésével történik. A nagyobb nyomás miatt megrepedt tüdőből a mellüregbe került levegőt azonnali beavatkozással fecskendővel eltávolítják, majd légszívó berendezéshez csatlakoztatott cső mellüregbe helyezésével akadályozható meg a szabad levegő felhalmozódása. Újszülött és csecsemőkori betegségek – magzati alkohol szindróma és terhesség alatti kábítószerfogyasztás A terhesség a fogamzástól (megtermékenyítéstől) a szülésig terjedő állapot, amely alatt a magzat az anya szervezetében eléri azt a fejlődési fokot – a terhesség 9 naptári, 10

holdhónapig, vagyis körülbelül 40 hétig, 280 napig tartó ideje alatt –, amely a külvilági életre alkalmassá teszi. A szülés a terhesség végét, az érett magzat világrajövetelét jelentő élettani folyamat, amely a fogamzástól számított mintegy 280. nap körül következik be, rendszeres szülőfájásokkal (vajúdással), méhösszehúzódásokkal indul meg, majd a méhszáj kitágulása után az összehúzódások segítik világra a magzatot. A terhesség alatt fogyasztott alkohol komoly károsodásokat okozhat a magzat fejlődésében. Az alkoholfogyasztás miatt fejlődési rendellenességek, magzati alkohol-szindróma léphet fel. A magzati alkohol-szindróma jellemzője a terhesség idejéhez mérten az újszülött kis súlya, mikrokefália (a magzati életben az agy nem kielégítő fejlődése), apró szemek, szívfejlődési rendellenességek, ízületi rendellenességek, az arc középső részének ellaposodása, és az agy fejlődésének

károsodása miatt értelmi fogyatékosság. A magzati alkohol-szindróma a születés után nem sokkal az újszülött halálához vezethet. 55 http://www.doksihu A terhesség alatti droghasználat (kokain, marihuána) következménye idő előtti méhlepény leválás, vagy a magzat az agy, vese és a nemi szerveinek fejlődési rendellenességei lehetnek. A drogfogyasztás nem csak a magzatra, hanem az újszülöttre is ártalmas. Az újszülött rendszerint kis súllyal jön a világra, és mivel egyes kábítószerek a méhlepényen keresztül a magzatba jutnak, a magzat hozzászokik a kábítószerhez, és születés után elvonási tünetek jönnek létre. A drogfogyasztás elvonási tünetei az újszülöttnél hányáshoz, hasmenéshez, verejtékezéshez, szapora légvételhez, nyugtalansághoz, csillapíthatatlan síráshoz vezetnek. Kezelés A magzati alkohol-szindróma kialakulása elkerülhető, a terhesség alatti teljes absztinenciával. (A szeszes italtól való

önmegtartóztatás.) Az anya drogfogyasztása miatt az újszülöttnél jelentkező nem súlyos elvonási tünetek kezelése az újszülött pólyázásával, többszöri etetéssel történik. Ha súlyos elvonási tünetek jelentkeznek, kis mennyiségű kábítószer adásával kezelik, amelyet igen hosszú idő alatt fokozatosan vonnak el az újszülöttől. A kábítószert használó anyák újszülötteit különös figyelemmel kell kísérni, mivel az anya kábítószerfüggősége miatt az újszülött, a csecsemő, a gyermek veszélyeztetett. Újszülött és csecsemőkori betegségek – mekónium aspirációs szindróma A mekónium magzatszurok, magzati béltartalom. A mekónium aspirációs szindróma akkor jön létre, ha az érett magzat a béltartalmát a magzatvízbe üríti, pl. elégtelen oxigénellátás esetén. A magzat az oxigénhiány miatt erőteljesen lélegzik, és a mekóniummal szennyezett magzatvíz bekerül a tüdejébe. A születés után a légutak azon

részén, ahol a mekónium elzáródást okozott, a légutakból elágazó léghólyagocskák összeesnek. A belélegzett levegő viszont összegyűlhet azon a területen, amelyet a részben elzárt alveolusok látnak el (hörgőcskék), itt a tüdő részei felfújódhatnak, ami tüdőrepedést, majd a tüdő összeesését okozhatja (légmell). A rendellenesség igen súlyos a túlhordott újszülötteknél, mivel náluk a magzatvíz erősen lecsökkent, a mekónium sűrűbb, és a légutakat elzárja. Kezelés A szindróma megelőzésére a mekónium tartalmú folyadék az újszülöttnél azonnal leszívásra kerül a szájüregből, orrból, garatból, majd a légcsőbe vezetett cső segítségével az összes, maradék mekónium is kiszívható. A műveletet ismételten elvégzik, majd az újszülöttet oxigénnel látják el, vagy géppel lélegeztetik, és rendszeresen ellenőrzik, nem jön-e létre légmell vagy tartós pulmonális hipertenzió (az újszülötteknél a

tüdőkben kialakuló magas vérnyomás a tüdők vérereinek összehúzódása következtében. Az erek belméretének szűkülete nagymértékben lecsökkenti a tüdőkön átáramló vér mennyiségét, amely miatt a szervezet oxigénellátása életveszélyesen alacsonnyá válik) vagy más súlyos szövődmény. Újszülött és csecsemőkori betegségek – nekrotizáló enterokolitisz Általában koraszülötteket, de újszülötteket is érintő súlyos betegség a bélcsatorna belső felszínének sérülése, gyulladása, amely az élő szervezetben a bélszövet elhalásához vezet (nekrotizáló enterokolitisz). A betegség kiváltó oka ismeretlen A nekrotizáló enterokolitiszt okozhatja a bél rossz vérellátása, amelynek következtében a bél falán sérülés keletkezhet, a sérülést baktériumok fertőzhetik meg toxint termelve, majd kilyukadhat a bél fala, amelynek következménye hashártyagyulladás, mivel a bél tartalma megfertőzi a hasüreget. A

fertőzés a vérárammal szétterjed a szervezetben, szepszist hozhat létre, amely rendszerint halállal végződik. A betegség tünetei: has puffadás, zöldes béltartalomhányás, székletben vér megjelenése, és a koraszülött vagy csecsemő nem etethető. A fertőzés kórosan alacsony testhőmérsékletet, 56 http://www.doksihu levertséget, apnoét (légzésszünet, amelynél 15–20 másodperces átmeneti légzésmegállás következik be), és a vér savassá válását okozhatja (az acidózis a vér vegyhatásának eltolódása savi irányba, mivel az elégtelen légzési funkció miatt széndioxid halmozódik fel a szervezetben). Az anyatejjel táplált koraszülötteknél ez a betegség rendszerint nem lép fel. Kezelés A nekrotizáló enterokolitisz röntgenvizsgálattal diagnosztizálható, amely kimutatja a bél falában a baktériumok termelte gázt. A kezelés a szájon át történő táplálékbevitel felfüggesztésével, a belekben lévő nyomás

csökkentésével (a gyomorból szívócsővel történő gyomortartalom és gázok eltávolításával) történik. Intravénás folyadékbevitellel és azonnal elkezdett antibiotikum adással egészítik ki a kezelést. Kilyukadt belek, hasüregi fertőzés, vagy rohamosan romló állapotú csecsemőnél műtéti beavatkozás szükséges. Újszülött és csecsemőkori betegségek – policitémia A vér az erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző folyékony szövet, amely alakos elemekből (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék), valamint vérplazmából áll. A szervek és szövetek a vér közvetítésével jutnak a külvilágból származó tápanyagokhoz, és a vér szállítja el a kiválasztó szervekhez az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat. A vörösvértestek sajátos korong alakú, középen összenyomott, vérfestékkel telt parányi tömlőcskék. Fehérjék alkotta hártyából és hemoglobint tartalmazó

plazmából állnak A vörösvértestképzés a csontvelőben történik, ehhez a csontvelőnek fehérjékre, aminosavakra, fémekre (vas, kobalt, cink, réz) és vitaminokra (B12-vitamin, folsav) van szüksége. A vérlemezkék (trombociták) a véralvadást elősegítő alakos elemek, a véralvadáshoz szükséges anyagokat tartalmazzák. A policitémia a vérben nagy mennyiségben megszaporodott vörösvértestszámmal járó elváltozás, amelyben megnövekszik a vér sűrűsége, romlik a hajszálerekben a véráramlás, súlyos esetben trombózisok jönnek létre. A policitémia létrejöttének oka lehet túlhordás, cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, vagy ha az újszülöttbe túl sok vér kerül a méhlepényből a köldökzsinór átvágása előtt. A rendellenesség tünetei: az újszülöttek vöröses vagy kékes arcszíne, szapora lélegzés, gyors pulzus, elesettség. Kezelés Policitémia részleges vércserével kezelhető. A részleges vércserénél az

újszülött vérének egy részét vérplazmával cserélik ki, amellyel csökkenteni lehet a vérben lévő vörösvértestek számát. Újszülött és csecsemőkori betegségek – pulmonális hipertenzió A pulmonális hipertenzió, az újszülötteknél a tüdőkben kialakuló magas vérnyomás a tüdők vérereinek összehúzódása következtében. Az erek belméretének szűkülete nagymértékben lecsökkenti a tüdőkön átáramló vér mennyiségét, amely miatt a szervezet oxigénellátása életveszélyesen alacsonnyá válik. A magzati életben a vérkeringés biztosítja a magzat számára az oxigén-ellátottságot. Mivel a magzatot magzatvíz veszi körül, nem vesz levegőt, a tüdő szerepe az oxigénellátásban lényegtelen. A magzati vérkeringésnél a táplálékban és oxigénben dús anyai vér a magzat köldökén lép be, először a májat látja el friss vérrel, majd a szív jobb, majd az ilyenkor még nyitott pitvar-közti sövényen át a bal

pitvarba, illetve a bal kamrába jut. A bal kamrából a vér az aortába kerül, 57 http://www.doksihu ami a magzat törzsének felső részét és az agyat látja el vérrel. Az elhasznált vér a köldökön keresztül kerül vissza a méhlepényhez. Születéskor a magzati vérkeringés teljesen megváltozik, a tüdő bekapcsolódik a vérkeringésben, és kialakul a kis és a nagyvérkör. Normális esetben záródik bal pitvar és a jobb pitvar közötti nyitott sövény, valamint a Botalli vezeték (a magzati tüdőartéria és az aorta közötti összeköttetés). Ha a tüdő vérerei a születés után összehúzódnak, megemelkedik a kisvérköri nyomás, ami miatt a két pitvar közötti nyílás nem záródik, hanem nyitott marad, de nyitott maradhat a Botalli vezeték is, amelynek következtében a jobb szívfélből kiáramló vér nagy része a tüdőt megkerüli, ami a szervezetben keringő vér igen alacsony oxigénszintjét okozza. A rendellenesség főleg

túlhordott újszülötteknél alakul ki, de az anya terhesség alatti aszpirin vagy indometacin tartalmú gyógyszer szedése következtében is létrejöhet. Kezelés A tüdők magas vérnyomásával született újszülött kezelése tiszta (100%) oxigéntartalmú környezetben történik. Általában gépi lélegeztetés is szükséges A kezelést kiegészítheti intravénás nátrium-bikarbonát, különböző folyadékok és gyógyszerek adása, az újszülött vérnyomásának fenntartására, ugyanis ha alacsony vérnyomás jön létre, a tüdőkön átáramló vér mennyisége is csökken, mert az alacsony vérnyomás megemeli a jobb szívfélből a balba jutó vér mennyiségét. Igen súlyos esetben az újszülött vérét szív-tüdő gépen átvezetve oxigénnel dúsítják, miközben a széndioxidot kivonják belőle. (Membrán oxigenátor eljárás) Újszülött és csecsemőkori betegségek – retinopátia A szem fényérzékeny rétege a fényérzékeny ideghártya

(retina), a szemgolyó hátsó oldalát foglalja el, két fényérzékeny idegvégződéssel (csappal és pálcikával). Bizonyos megvilágításnál csak a csapok, bizonyos megvilágításnál a pálcikák vesznek részt a látásban, bizonyos megvilágítás esetén mindkét látóelem működik. A retinát csak az üvegtest nyomása tartja a középső burokhoz rögzítve, és csupán két helyen nő szorosan a körülvevő szövetekhez (hátul a látóidegfőnél és elől). A koraszülötteknél az ideghártya rendellenesen fejlődő vérereiből vérzések jöhetnek létre, amely az ideghártya mögé szivárogva fokozatosan leválaszthatja azt. Az ideghártya működésképtelenné válik, és visszafordíthatatlanul károsodhat, vakságot okozva. A magzati életben az ideghártya erei az ideghártya közepe felől kezdenek nőni az ideghártya széle felé. Koraszülötteknél ezek az erek még nem érik el az ideghártya szélét, de születés után az erek növekedése

folytatódik, néha kórosan, amelynek következménye a retinopátia. A koraszülöttek légzési rendellenességénél alkalmazott magas oxigénkoncentráció a retinopátia létrejöttének egyik rizikófaktora. Kezelés A koraszülés megakadályozásával (a terhesség késői szakaszában ugyanis már kifejlődnek a vérerek), vagy ha bekövetkezett a koraszülés, a koraszülött légzését támogató túl magas oxigén szintjének elkerülésével előzhető meg a retinopátia kialakulása. A koraszülöttek szemvizsgálatára rendszeres időközökben kerül sor, mindaddig, amíg az ideghártya erei teljesen ki nem fejlődtek. A betegség enyhébb esetben spontán gyógyulhat, de szövődménye lehet rövidlátás, kancsalság vagy látásgyengeség. A betegség súlyos esetében a retinaleválás megelőzése fagyasztásos kezeléssel történik, amelyben a retina külső részeit lefagyasztják, ezzel csökkentve a retinaleválás és a vakság kialakulásának

lehetőségét. A korán észrevett retinaleválás néha még meggyógyítható, ellenkező esetben látásvesztés következik be. 58 http://www.doksihu A retinopátia gyógyulása után, a rendellenességben szenvedőknek egész életük folyamán minden évben szemvizsgálaton kell részt venniük. Újszülött és csecsemőkori betegségek – táplálási és emésztőrendszeri problémák (regurgitáció és hányás, alultáplálás, túltáplálás, hasmenés, székrekedés) Az újszülötteknél előforduló emésztőrendszeri problémák általában enyhe elváltozások, amelyek a rendszeres táplálkozás után megszűnnek. A csecsemők étkeztetések alkalmával kis mennyiségben vissza regurgitálnak (buknak) tejet. Oka a mohó étkezés közbeni levegőnyelés, vagy túletetés. A hányás, a sugárhányás ismétlődésének oka lehet a gyomor kimenetének szűkülete vagy elzáródása. Zöldessárga hányás vékonybél-elzáródást jelez Hányást okozhat a

veleszületett galaktozémia anyagcsere-betegség is, amelynél hiányszik a szervezetből a galaktóz (egyszerű cukor) lebontásához szükséges egyik enzim (katalizátor tulajdonságú fehérje, amely a különböző anyagok átalakulását gyorsítja). Ezeken kívül hányást okozhatnak láz és fertőző betegségek is. A csecsemő alultáplált abban az esetben, ha igen alacsony a súlygyarapodása, azaz nem éri el hetente a 150 grammot. Az alultáplálás tünetei: a csecsemő az etetés után nyugtalan, etetés után igen hamar felébred, étellel kínálva mohón elfogadja. (Normális táplálkozásnál a csecsemő az etetés után megnyugszik, elalszik.) Túltáplálás. Kövér csecsemőből kövér felnőtt lesz, tartja a mondás Ha a csecsemő heti súlygyarapodása 300 gramm felett van, a csecsemő igen gyorsan elhízottá válik. Oka a csecsemő túlzott etetése, vagy az anyatej összetétele. Az újszülöttek normális esetben naponta 4–6 alkalommal ürítenek

laza székletet. A szilárd ételekre áttérés alkalmával gyakoribb, habos székletürítés következhet be. Ha a csecsemő étvágya kielégítő, és súlygyarapodás áll fenn, a széklet nem jelent problémát. Súlyos hasmenéshez többnyire baktériumok vagy vírusok okozta fertőzések vezethetnek, és igen könnyen kiszáradást okozhatnak. Hosszan tartó enyhe hasmenést okozhatnak különböző betegségek is. Ilyen betegségek: az örökletes lisztérzékenység, a cölikália, a bélrendszer belső felszínén létrejövő allergiás reakció, amelyet a glutén vált ki (a kenyérgabonákban lévő fehérje). A cölikália zsírfelszívódási zavart okoz. Tünetei: alultápláltság, étvágytalanság, nagy mennyiségű világos, bűzös széklet. Allergia, tejallergia anyatejes táplálás esetén soha nem jelentkezik. Ha a tejes táplálás miatt hasmenés, hányás, véres széklet jelentkezik, a tejet szójakészítménnyel kell helyettesíteni. Néha a

szójakészítményekkel szemben is jelentkezhet érzékenység. A cukor-felszívódási zavarát a bélrendszerből hiányzó azon enzimek okozzák, amelyek a cukrok emésztéséhez szükségesek. Az átmeneti enzimhiányt okozhatják fertőzések, az állandó enzimhiány oka öröklött betegség. A cisztás fibrózis veleszületett kóros öröklődő megbetegedés, amely majdnem minden külső elválasztású váladéktermelő sejtcsoportot (mirigyet) érint. ["Külső" elválasztású mirigyeknek azokat nevezik, amelyek váladékukat a testfelszínre, a bélcsatorna belső felszínére ürítik. Külső elválasztású önálló mirigyszervek a máj, és a hasnyálmirigy (ezeknek kivezető csőrendszerük van, és a bélcsatorna belső felszínére ürítik váladékukat). A "belső" elválasztású mirigyek váladéka közvetlenül a véráramba kerül.] A cisztás fibrózissal született újszülöttekben a tripszin szintje (hasmányálmirigynedv

fehérjebontó enzimje), és az izzadtság sótartalma magasabb. Születéskor a tüdejük normális A tünetek később jelentkeznek légzési problémákkal. Ezzel az örökletes betegséggel született jó étvágyú csecsemők soványak, izomzatuk petyhüdt, súlyuk csak 4–6 hetes korukig gyarapszik, utána megáll. Mivel a hasnyálmirigy által termelt váladék nem elegendő az 59 http://www.doksihu emésztéshez, a csecsemőnek gyakran van nagymennyiségű, bűzös, zsírfényű széklete. Felléphet a csecsemőnél – a zsírban oldódó vitaminok rossz felszívódása miatt – farkasvakság, angolkór, vérszegénység. A csecsemők hosszantartó székrekedését súlyosabb betegség okozza, mint pl. a Hirschprungszindróma (a vastagbél veleszületett tágulata), vagy a pajzsmirigy csökkent működése Ha szűk a végbélnyílás, vékony a széklet. Hirtelen nagy mennyiségű székletürítés is bekövetkezhet, amely a végbél nyálkahártyáján repedést hozhat

létre. Kezelés Regurgitáció és hányás megelőzhető a csecsemő kisebb lyukú cumival etetése, és evés közbeni böfögtetésével. Az alultáplálás elkerülésére célszerű a csecsemő szoptatás előtti és szoptatás utáni súlymérése. Mesterséges táplálás esetén a tápszer vagy a tápszer mennyiségének megváltoztatásával lehet az alultáplálást megszüntetni. A túltáplálás elkerülése, ha csak szoptatás révén következik be a túl gyors súlygyarapodás, a szoptatás hamarabb befejezésével és utána kiegészítőként forralt víz itatással, mesterséges táplálásnál a tápanyag mennyiségének csökkentésével vagy megváltoztatásával lehetséges. Hasmenés kezelése lisztérzékenységnél a búzát tartalmazó ételek elhagyása. Tejallergiánál a tejalapú tápszer szójakészítménnyel való helyettesítése. Cukor felszívódási zavar az étrendből a cukor elhagyásával kezelhető. Cisztás fibrózis betegségben a

hasnyálmirigy-elégtelensége esetén: hasnyálmirigy kivonat, elegendő mennyiségű fehérje és kalória, magasabb zsírbevitel, a normál adag vitamin kétszerese + E-vitamin, kiegészítő sóterápia (láz és meleg esetén), és minden étkezésnél enzimpótló gyógyszer adható. A székrekedést okozó szűk a végbélnyílást az orvos általában kétszer-háromszori tágítással megszüntetheti. A végbél nyálkahártyáján a repedés gyógyulásának elősegítése székletlazítók adásával történhet. Újszülött és csecsemőkori betegségek – vérszegénység Az újszülöttkori vérszegénységnél a vérben kórosan kevés vörösvértest (eritrocita, hemoglobinban gazdag, mag nélküli sejt, amelynek feladata az oxigénszállítás) található. A vér az erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző folyékony szövet, amely alakos elemekből (vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék), valamint vérplazmából áll. A

szervek és szövetek a vér közvetítésével jutnak a külvilágból származó tápanyagokhoz, és a vér szállítja el a kiválasztó szervekhez az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat. A vörösvértestek sajátos korong alakú, középen összenyomott, vérfestékkel telt parányi tömlőcskék. Fehérjék alkotta hártyából és hemoglobint tartalmazó plazmából állnak A vérlemezkék (trombociták) a véralvadást elősegítő alakos elemek, a véralvadáshoz szükséges anyagokat tartalmazzák, amelyek a trombocitából a szervezetet ért sérüléskor szabadulnak fel. A vörösvértestképzés a csontvelőben történik, ehhez a csontvelőnek fehérjékre, aminosavakra, fémekre (vas, kobalt, cink, réz) és vitaminokra (B12-vitamin, folsav) van szüksége. Bármelyik hiánya vagy felszívódási zavara különböző vérszegénységet hoz létre, de vérszegénységet okozhatnak a veleszületett abnormális szerkezetű hemoglobinok is. A vérszegénység

leggyakoribb oka a vérvesztés, amelyet a szervezetben keringő vér bizonyos mennyiségének hirtelen vagy fokozatosan bekövetkező elvesztése okoz (ilyenkor a szokásosnál kevesebb vörösvértest vagy vérfesték van a vér térfogategységében pl. 1 mm3ben) A hirtelen bekövetkező erős vérzés esetén az érpálya gyorsan kiürül, a szervezet oxigénellátottsága nagy mértékben romlik, a vérnyomás zuhanásszerűen csökken, a szív 60 http://www.doksihu üresen jár, a szervezet a hirtelen vérvesztéshez képtelen alkalmazkodni, a vérhiány miatti oxigéncsökkenés a központi idegrendszert (az agyat) károsítja. Az újszülöttek nagymennyiségű vért veszíthetnek a szülés alatt, pl. köldökzsinór szakadásnál, vagy idő előtti méhlepény leválásnál. Koraszülötteknél a vérszegénység a vizsgálatokhoz szükséges gyakori vérvétel, vagy a még meg nem indult vörösvértestek termelés miatt jöhet létre. (Születés után a csontvelő csak

az első hónap után termel új vörösvértesteket.) A hemoglobin C, -S–C és –E betegségei különböző elváltozásokat hoznak létre. Az abnormális hemoglobinok csak egy aminosavban térnek el a normális hemoglobinoktól. Pl a hemoglobin-S-nek nevezett abnormális hemoglobin a vörösvértestek kóros elváltozását okozza (a vörösvértestek nem képesek normális oxigénszállításra vagy oxigén leadásra, vagy rendellenes az alakjuk stb.) A hemoglobin C betegség recesszíven öröklődik, vagyis a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség (tehát mindkét szülőtől örökölni kell egy-egy hibás gént) az anémia létrejöttéhez. A hemoglobin-S–C akkor jön létre, ha a sarlósejtes anémia és a hemoglobin-C átörökítő egyegy génje együtt van a szervezetben. A hemoglobin-E vérszegénységgel jár. Némely esetben a nagymennyiségű vörösvértest pusztulását a terhesség alatt az anyában termelődő antitestek okozzák, amelyek a

méhlepényen átjutva a magzat vörösvértesteit támadják meg (újszülöttek hemolitikus betegsége). Az újszülött vérszegénysége öröklött betegségektől is eredhet, pl. a talasszémia súlyos, hemolitikus vérszegénység, amelynek oka a hemoglobint felépítő négy aminosavláncból az egyik károsodása, vagy a sarlósejtes anémiában a vörösvértestek egy része – az abnormális hemoglobin miatt – oxigénhiány következtében sarló alakúra zsugorodik, megszaporodik a vérben, és krónikus vérszegénységet okoz. A sarló alakú vörösvértestek törékenyek, könnyen sérülnek, elzárhatják a szervezet kisebb ereit (lép, vesék, agy stb.), károsítva a szervek oxigénellátását, illetve működését. A sarló alakú vörösvértestek csak egészen ritka, családi örökletes megbetegedéseknél fordulnak elő. A sarlósejtes anémiával született gyermekek végtagjai hosszúak, felsőtestük aránylag kicsi. Hematológiai eredetű

vérszegénységet okozhat a vörösvértest-termelés csökkenése (pl. a B12vitamin, folsav, vagy ásványi anyagok, pl a vas hiánya miatt) vagy nagyfokú pusztulása A hemolitikus anémiában a veleszületett öröklődő szferocitózisra jellemző a gömb alakú vörösvértest (szferocita) szaporodik meg a vérben. A gömb alakú vörösvértestek átmérője kisebb a normálisnál, de vastagságuk ennél nagyobb. (A normális vörösvértest középen összenyomott és korong alakú.) A ritkán előforduló betegségben a vörösvértest pusztulás meghaladja a csontvelő vörösvértest termelését. Különböző ártalmak miatt a vörösvértestek hártyája átjárhatóvá válhat vagy megrepedhet, és a hemoglobin szabaddá válhat. A vörösvértestek vérpályán belüli tömeges szétesésének számtalan oka lehet (pl. a magzati élet alatti fertőzések pl rubeola, herpesz szimplex, szifilisz stb.), és a nagymennyiségű elpusztult vörösvértestből felszabadult sok

epefesték (bilirubin) a véráramba felszívódva, a bőrben lerakódva a bőr sárgás elszíneződését, sárgaságot, és az újszülött agykárosodását okozhatja. A hematológiai eredetű rendellenességet (a vér tulajdonságainak, összetételének károsodását) a vörösvértest-termelés csökkenése vagy nagyfokú pusztulása jellemzi. Hematológiai okokból kialakuló vérszegénységek közül a vashiányos anémia a leggyakoribb, amely általában azoknál a csecsemőknél lép fel, akiket tehéntejjel táplálnak, vagy vassal nem dúsított tápszerrel etetnek. A vérképzéshez szükséges ásványi anyagok közül a vasnak van a legfontosabb szerepe, és hogy a szervezet a vasanyagcserét egyensúlyban tudja tartani, állandó vasbevitelről kell 61 http://www.doksihu gondoskodni. A szervezet a vörösvértestek pusztulásakor felszabaduló vasat is újra hasznosítja (ugyanis a felszabaduló vas ismét a csontvelőbe kerül, ahol az új vörösvértestek

képzésénél felhasználódik). Kezelés Az újszülött szülés alatt fellépő nagy vérveszteségének kezelése azonnali vérátömlesztéssel történik. A vörösvértestek pusztulása miatt bekövetkezett vérszegénység esetén vércserére kerülhet sor, amelynél eltávolításra kerülnek az anyából származó antitestek, a bilirubin és a károsodott vörösvértestek. A vashiányt vaspótlással kezelik. Az újszülött súlyos vérszegénységének megszüntetésére vérátömlesztést végeznek. Újszülött és csecsemőkori fertőzések – agyhártyagyulladás (meningitisz) Az agysejteket tápláló ereket tartalmazó – szürke agykérget szorosan bevonó, az agy tekervényei közé is behatoló – lágyagyhártya baktériumok vagy vírusok okozta gyulladása, amely újszülötteknél általában szepszis szövődményeként lép fel. (A szepszist a szülésnél az újszülöttek szervezetébe hatolt kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása okozza,

amelyek a vérkeringésben tovasodródva elárasztják, és megfertőzik az egész szervezetet.) Az agyhártyagyulladás kísérő tünetei a kutacsok feletti bőr feszessége, kidomborodása (mivel az agyat körülvevő agyvíz nyomása megemelkedik), hányás, láz vagy igen alacsony hőmérséklet, éles sírás, aluszékonyság, görcsrohamok, légzészavarok. A betegséget tarkómerevség ritkán kíséri. Az agyhártyagyulladás következtében agytályogok (gennyel telt üreg, amelyben kórokozó baktériumok, elhalt sejtek, és a szervezetet fertőzésektől védő fehérvérsejtek találhatók, amelyek a baktériumokat bekebelezve elpusztulnak) is kialakulhatnak. Kezelés Az újszülöttek meningitisz diagnózisának felállítása a fennálló tünetek alapján fizikális vizsgálattal, gerinccsapolással (lumbálpunkció), laboratóriumi vizsgálatokkal, ultrahangvizsgálattal vagy komputertomográfiás (CT) vizsgálattal történik. Az agyhártyagyulladást baktérium

fertőzés esetén nagy adag intravénás antibiotikummal kezelik. A laboratóriumi vizsgálatokkal a kórokozó azonosítása után antibiotikumváltásra kerülhet sor. A legintenzívebb kezelés ellenére az újszülöttek mintegy harminc százaléka meghal agyhártyagyulladásnál, ha tályog is kialakul, a halálozás meghaladja az előbbi kétszeresét. Gyógyulás esetén az agyhártyagyulladás következtében, az újszülöttek negyedénél központi idegrendszeri károsodások maradnak vissza (vízfejűség, süketség, szellemi visszamaradottság). Újszülött és csecsemőkori fertőzések – heveny fertőző hasmenés A fertőző hasmenés baktériumok vagy vírusok okozta fertőzés következtében létrejövő gyakori, híg székletürítés, hasi görcsökkel. A híg széklet nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. A fertőzés tüneteit hányás, láz, rossz étvágy egészíti ki A fertőzést okai ha az újszülötthöz nem tiszta kézzel nyúlnak, ha

kórokozókat nyel a szülőcsatornán áthaladáskor, ha az újszülött táplálására szolgáló cumisüveget, tápszereket nem higiénés körülmények között tartják, de beteg lehet az újszülött akkor is, ha járványos hasmenés lép fel a csecsemőosztályon stb. A fertőzés a csecsemőkori heveny hasmenés leggyakoribb oka, és igen könnyen vezet kiszáradáshoz. A kiszáradás enyhe esetében a csecsemő szája száraz. Közepes kiszáradásnál megszűnik a bőr feszessége, a kutacs és a szemek besüppednek. 62 http://www.doksihu A súlyos, életveszélyes kiszáradás nagyfokú vérnyomáscsökkenéssel jár. A hányás és a gyakori híg széklet miatt megváltozik a szervezet elektrolitháztartása (pl. nátrium és káliumvesztés), nagymennyiségű folyadék távozik a szervezetből, ennek következtében a csecsemő aluszékonnyá vagy nyugtalanná válhat, szabálytalan szívritmus és agyvérzés is bekövetkezhet. Kezelés A kórokozó a

székletmintából azonosítható, a vérmintából az elektrolitok szintje és a fehérvérsejtszám határozható meg. A súlyosan kiszáradt csecsemő kórházi ellátásra szorul, ahol a folyadék pótlása intravénásan történik. A kevésbé rossz állapotú csecsemő gyógyszertárban kapható, elektrolitokat tartalmazó infúziós oldattal itatható. Alultáplálásának elkerülésére a szoptatást folytatni kell Ha a csecsemőt mesterségesen táplálják, laktózmentes tápszer adható, majd ha megszűnt a kiszáradás veszélye, az addig alkalmazott tápszerrel etethető. Ha a hasmenés ismét fellép, akkor hosszabb ideig a laktózmentes tápszer használható. Némely esetben a bakteriális eredetű hasmenést antibiotikummal kezelik. A hasmenést megállító gyógyszerek alkalmazása nem ajánlott csecsemőknél, mivel nem engedi, hogy a szervezet a fertőzést okozó baktériumokat vagy vírusokat a széklettel kiürítse. A fertőzés terjedése gyakori, alapos

kézmosással, és maximális higiénével előzhető meg. Újszülött és csecsemőkori fertőzések – kötőhártya-gyulladás A kötőhártya a szemhéjak belsejét, és a szemgolyó ínhártyáját borító nyálkahártya, amelynek fertőzését (konjunktivitisz neonatorum) a szülőcsatornában, a hüvelyben élő kórokozók hozhatják létre, a magzat szülőcsatornán való áthaladásakor. Az újszülöttek kötőhártya-gyulladását leggyakrabban a baktériumszerű kórokozó, a Chlamdya hozhatja létre, de oka lehet még a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae (nem az influenzajárványokat okozó vírus, mert nem vírus, hanem baktérium). A gonococcus konjunktivitisz (a nemi betegséget előidéző kis ellenállóképességű gonokokkusz), a Neisseria gonorrhoeae okozta fertőzés (amely a nőknél a méhet, petefészkeket is megfertőzi) szemhéj- és kötőhártya-duzzanattal, a szem vörösségével, fájdalmával, rendkívül nagyfokú gennyes

váladékozással jár, amelyet az újszülöttek a szülőcsatornán való áthaladáskor kaphatnak meg. (A kezelés nélküli gonorrhoeás fertőzés következménye szaruhártyafekély, szemgolyó kilyukadás, vakság.) A baktériumfertőzés következtében fellépő kötőhártya-gyulladásnál a szem váladéka sűrű és fehér, vírusfertőzésnél vagy allergiánál a váladék tiszta. A terhes anya nemi szervein található herpeszvírus megfertőzheti a méhben fejlődő magzatot és az újszülöttet is, szemfertőzést és súlyos esetben életveszélyes fertőzést létrehozva. A fertőzés következtében a magzatnál kisfokú agyhártya-gyulladás, vagy (ritkán) agyvelőgyulladás léphet fel. Kezelés Az újszülöttek szemét közvetlenül a születés után a szembe csepegtetett ezüstnitrát, eritromicin, tetraciklin tartalmú gyógyszerrel kezelik. Ha az anya gonorreával fertőzött, az újszülött kezelése ceftriaxon antibiotikum injekcióval történik. A

szem gyógyszeres kezelése a Chlamydia fertőzésnél nem minden esetben eredményes, ha a Chlamydia a szervezet más részeit is megfertőzte, ezért szájon át eritromicin adása szükséges. A herpesz szimplex vírusfertőzésnél a kezelés trifluridint tartalmazó szemcseppekkel, szemkenőccsel történik. Ezen kívül aciklovir gyógyszert is kap az újszülött, megelőzve a központi idegrendszer vagy más szervek fertőzését. 63 http://www.doksihu Kortikoszteroidok nem használhatók újszülötteknél, mivel a gyógyszer hatására mind a Chlamydia mind a herpesz szimplex fertőzések jelentősen rosszabbodnak. Újszülött és csecsemőkori fertőzések – liszterózis, veleszületett rubeola, toxoplazmózis és szifilisz, herpesz, májgyulladás, citomegalovírus fertőzés A liszterózis a Listeria monocytogenes baktérium által létrehozott fertőzés, amely influenzaszerű tünetekkel jár. A magzat a fertőzést szülés előtt vagy alatt az anyától kaphatja

meg, míg az újszülött a kórházi személyzettől. Szövődményei a magzatvíz fertőződése koraszüléshez, halvaszüléshez vezethet, az újszülöttnél szepszis, majd agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás jöhet létre. (A szepszist a szülésnél az újszülöttek szervezetébe hatolt kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása okozza, amelyek a vérkeringésben tovasodródva elárasztják, és megfertőzik az egész szervezetet.) A liszterózis fertőzés tünetei felléphetnek közvetlenül a szülés után, de hetekkel később is. Veleszületett rubeola (rózsahimlő) a terhesség alatti Rubeóla vírusfertőzés. Következménye lehet halvaszületés, vagy a magzat fejlődési rendellenességekkel, újszülöttkori rubeólaszindrómával jöhet a világra, amelynek következtében hónapokig fertőző maradhat. A vírus cseppfertőzéssel terjed. A terhes anya fertőzésekor a vírus a méhlepényen keresztül fertőzheti meg a magzatot. Ha a rubeolafertőzés a

terhesség első 12 hetében történik, a magzatnál szív-, szem fejlődési rendellenességek, vagy süketség jöhetnek létre. A veleszületett toxoplazmózis a terhesség alatt a méhlepényen keresztül, vagy szülés során szerzett magzati fertőzés, amelyet a Toxoplasma gondii parazita okoz. A magzati fertőződés vetéléshez, koraszüléshez, fejlődési rendellenességekhez, halvaszületéshez vezethet. A magzat fejlődése lassúbb. Újszülötteknél heveny görcsöket és idült idegrendszeri megbetegedéseket okozhat, megnövekedhet az agykörüli folyadék nyomása, felléphet sárgaság, szív-, tüdőgyulladás, fertőződhetnek a szemek és bőrkiütések is jelentkezhetnek. A toxoplasmózis fertőződés következtében az újszülöttek egy része meghal, másoknál maradandó károsodás alakul ki (szellemi fogyatékosság, süketség). A veleszületett szifilisz a magzati életben a méhlepényen keresztül létrejött fertőzés, amelyet a kezeletlen korai

stádiumú szifilisz hoz létre. (A lappangó szifilisz vagy a késői stádiumú szifilisz nem fertőzi meg a magzatot.) A nemi betegséget okozó baktériumok közül, az egész testének hajlékonyságával és rugalmasságával mozgó, dugóhúzóhoz hasonló, csilló nélküli baktérium, a szifilisz (vérbaj, luesz) kórokozója, a Treponema pallidum a legveszélyesebb. Az újszülöttek szifiliszes tünetei: a tenyér és talp bőrén nagy alakú, folyadékot tartalmazó vörösréz színű hólyagok a bőrből kiemelkedő csomók az arcon (orr és száj körüli részen), a pelenkával takart részen, nyirokcsomóduzzanat, megnagyobbodott máj és lép, visszamaradt fejlődés, száj körüli részeken repedések. Létrejöhet agyhártyagyulladás, amely következménye hidrokefália (vízfejűség), szellemi visszamaradottság. A tünetek később is kialakulhatnak, de a szifilisz lappangó fázisban is maradhat. A terhes anya nemi szervein található herpeszvírus

megfertőzheti a méhben fejlődő magzatot és az újszülöttet is, szemfertőzést és súlyos esetben életveszélyes fertőzést létrehozva. A fertőzés következtében a magzatnál agyhártya-gyulladás, vagy (ritkán) agyvelőgyulladás léphet fel, ezen kívül megfertőzheti a tüdőt, a májat is. A betegség tünetei apró, vörös színű, folyadékkal telt hólyagos kiütés már a születés utáni első héten jelentkezhet a bőrön, de az esetek felében nem keletkeznek kiütések. Tünetei még a váltakozó hőmérséklet, aluszékonyság, a központi idegrendszer fertőződése miatt fellépő görcsök, légzészavar, hepatitisz stb. 64 http://www.doksihu Ha a herpeszfertőzést nem kezelik, rendkívül nagy halálozási aránnyal jár. Ha a bőr, a szemek vagy a száj fertőződik meg, akkor ritkán fordul elő halálos kimenetel, de idegrendszeri károsodás jöhet létre, amely többnyire csak a második életév után vehető észre. A vírusos

májgyulladást öt féle vírus (A, B, C, D, E) valamelyike hozhatja létre. A hepatitisz B vírus fertőzést általában a szülés során a fertőzött anyától kapja az újszülött. Ennek következtében krónikus májgyulladás lép fel, amely a felnőttkor eléréséig rendszerint tünetmentes, de ritkán tünetek is jelentkezhetnek, mint pl. megnagyobbodott máj, hasűri folyadékgyülem, sárgaság a megnövekedett bilirubinszint miatt. Az újszülött korban szerzett hepatitisz súlyos, általában a betegek egynegyedének halálához vezet, mivel gyakrabban vezet a későbbi életkorban májzsugorhoz, májrákhoz. A citomegalovírus fertőzés miatt a méhen belüli életben agyvelő- és agyhártyagyulladás alakulhat ki, újszülöttkorban szepszishez, agykárosodáshoz, vérzékenységhez, májnagyobbodáshoz és lépnagyobbodáshoz és halálhoz vezethet. A fertőzés a magzati életben (a méhlepényen keresztül) és a születés után is (fertőzött anyatej

fogyasztása, vagy citomegalovírussal fertőzött vérátömlesztéskor) bekövetkezhet. Ha a fertőzött anyák újszülöttei időre születnek, általában nem lépnek fel tünetek, és a szoptatás alatt az anyatejben lévő antitestek immunissá teszik az újszülöttet a fertőzéssel szemben. A betegséget túlélt újszülötteknél visszamaradhat agykárosodás, ami szellemi visszamaradottságot, süketséget, idegrendszeri tüneteket és a látás zavarát okozhatja. Kezelés A liszterózis a fennálló tünetek alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal diagnosztizálható. Kezelésére antibiotikumokat alkalmaznak (ampicillin, gentamicin). A fertőzés létrejöttének megelőzésére a terhes anya A fertőzés megelőzhető ha a terhes anya nem fogyaszt pasztörizálatlan tejterméket vagy olyan nyers zöldségeket, amelyek állati trágyával (marha, juh) szennyezettek lehetnek. Rubeóla fertőzés a terhesség első 12 hete alatt immunglobulinnal kezelhető, de

bizonytalan a gyógyszer hatékonysága. A terhesség előtt alkalmazott védőoltással viszont megelőzhető a rubeóla fertőzés, de az oltás után három hónap várakozási időt kell betartani a teherbeesésig. A toxoplazmózis fertőzés diagnosztizálása az anya és az újszülött vérének laboratóriumi vizsgálatával, koponya röntgenfelvételével, a méhlepény vizsgálatával (nem fertőzött-e) történik. A fertőzés megelőzésére kerülendők a beteg állatok, illetve az ürülékükkel fertőzött anyagok (pl. macskaalom) a nyers birkahús, disznóhús, marhahús fogyasztása (a velük való érintkezés után kézmosás és a húsok alapos sütése), és szükség van rágcsálók irtására is. Ha az anya a terhesség alatt fertőződik, a magzati fertőzés spiramicin gyógyszer adásával védhető ki. Ha a magzat is fertőződött, a terhesség későbbi időpontjában pirimetamin és szulfonamid gyógyszerek adhatók. Az újszülöttek kezelésére

pirimetamin, szulfadiazon és fólinsav, gyulladásoknál kortikoszteroidok alkalmazhatók. A veleszületett szifilisz diagnosztizálása a jellegzetes tünetek, a testváladék laboratóriumi vizsgálata, és antitest meghatározása alapján történik. A veleszületett szifilisz a terhesség alatt penicillin injekcióval előzhető meg, de túl későn kezdve a penicillin-kezelést, a magzati károsodás visszafordíthatatlan. Az újszülött kezelésére is penicillin alkalmazható. A penicillin-kezelés az anyánál nagyfokú reakciót hozhat létre, amelynek következménye halvaszülés is lehet. A herpeszfertőzés a vizeletből, a test váladékaiból, vérből, agyvízből laboratóriumi vizsgálatokkal, és a fennálló tünetek alapján diagnosztizálható. A betegség vírusellenes gyógyszerek (pl. aciklovir) intravénás alkalmazásával kezelhető A szemfertőzés kezelésére trifluridint tartalmazó szemcseppet, és idoxuridin kenőcsöt használnak. 65

http://www.doksihu A hepatitisz B vírusfertőzés ellen a szervezet immunrendszerét serkentő védőoltás adható. A védőoltás a kialakult B vírusfertőzés esetén hatástalan. A magzat általában a szülésig nem fertőződik meg, ezért a születés után egy napon belül hepatitisz B immunglobulint kap, ami átmeneti védettséget ad, majd a hosszú távú védettséget biztosító hepatitisz B védőoltást is megkapja. A citomegalovírus fertőzés az anya vérének antitest vizsgálatával, újszülötteknél a vizeletből vagy vérből való kitenyésztés után diagnosztizálható. A vírus elleni védőoltás kifejlesztése folyamatban van. Az újszülöttek fertőzése nem kezelhető, mert a vírusellenes ganciklovirnak (amit a felnőtteknél alkalmaznak) súlyos mellékhatásai vannak. Az óvodás és bölcsődés gyermekeknél gyakran előforduló fertőzés miatt a velük foglalkozó terhes anyáknak gyakori kézmosás javasolt a fertőzés megelőzésére.

Újszülött és csecsemőkori fertőzések – szepszis Az újszülöttek szepszisét a szervezetükbe behatolt kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása okozza. A baktériumok a vérkeringésben tovasodródva elárasztják, és megfertőzik az egész szervezetüket. A fehérvérsejtek nem képesek a nagytömegű baktériumok elpusztítására. A fertőzés oka a szülés közben keletkezett szövődmények, mint pl. korai burokrepedés, az anya fertőzése stb. Általában a kis súllyal született újszülöttek betegednek meg A tünetek a születést követő hatodik óra után lépnek fel (ha később jelentkeznek, a fertőzés a kórházi személyzettől ered). A fertőzés tünetei: lassú szívverés, ingadozó testhőmérséklet, nyugtalanság, nehézlégzés, hányás, hasmenés, haspuffadás, apátia stb. A köldökcsonk fertőződésénél a köldökcsonkból gennyes vagy véres folyás a jellemző. Agyhártyagyulladás vagy agytályog esetén kóma, görcsök, a hát

ívben meghajlása, a kutacsok kiemelkedése, erős lüktetése lehetnek a tünetek. Fertőződhetnek a csontok (korlátozott végtagmozgással jár), az ízületek (az ízületek duzzadtak, pirosak, érzékenyek), a hashártya, amely véres hasmenéssel és haspuffadással járó tüneteket okoz. Kezelés A pontos diagnosztizálás, a fertőzést létrehozó kórokozó azonosítása laboratóriumi vizsgálattal történik (vér és vizelet). Ha az agyhártyagyulladás gyanúja áll fenn, gerinccsapolást végezhetnek. A szepszis kialakulásakor azonnali intravénás antibiotikum kezelés szükséges, az egész szervezet fertőződésének elkerülésére. (A baktériumok a májban, tüdőben, csontvelőben, agyban, a szívburokban, szívbelhártyában hozhatnak létre fertőzéseket, valamint áttéti tályogokat.) Ha a vizsgálatok azonosították a kórokozót, a kórokozó ellen adott antibiotikum váltására kerülhet sor. A szepszis súlyosabb eseteinél az újszülöttek

fehérvérsejt vagy tisztított antitestet kaphatnak. Az újszülöttek legintenzívebb kezelése mellett is általában a szepszis egynegyede halállal végződik. Újszülött és csecsemőkori fertőzések – tuberkulózis (tbc) A tuberkulózis kórokozója viaszburokkal körülvett, hosszúkás alakú, vékony, gyakran kissé meghajlott Mycobacterium tuberculosis. (A baktérium már az ókorban okozott fertőzéseket, és fertőző voltát is ismerték.) A baktérium leggyakrabban a tüdőt fertőzi meg (a tuberkulotikus betegségek több mint 90 százalékában). 66 http://www.doksihu A magzat a születés előtt vagy után az anyától kaphatja meg a fertőzést, születéskor belélegezheti vagy lenyelheti a tuberkulotikus magzatvizet. A csecsemők a levegőben lévő baktériumokkal fertőződhetnek meg. Az újszülöttek tuberkulotikus fertőzésének tünetei a láz, a kóros aluszékonyság, légzészavar, nehéz etethetőség, májnagyobbodás, lépnagyobbodás,

visszamaradt fejlődés. Kezelés A terhes nőknél végzett tuberkulinteszt pozitív reakciója után mellkasi röntgenfelvételt készítenek. Újszülötteknél pozitív anyák esetén végzik el a tesztet, valamint a légutak, gyomor váladákából és gerinccsapolással a gerincvelői folyadékból vett mintát küldik el laboratóriumi vizsgálatra. A diagnosztizálást mellkasi röntgenfelvétellel egészítik ki. Ha a terhes anya a pozitív tuberkulinteszt ellenére tünetmentes és a röntgenfelvétel is negatív szájon át isoniazid gyógyszer adható a terhesség utolsó három hónapjában, vagy a szülés után. Ha a pozitív tuberkulinteszt mellett a tbc-s tünetek is megjelentek, a kezelésre használt gyógyszerek az isoniazid, pirazinamid, rifampin. A szülés után az újszülöttet elkülönítik az anyától mindaddig, amíg tünetmentes nem lesz, és az újszülöttnek a tuberkulózis megelőzésére isoniazidot adnak, valamint BCG védőoltást, ami miatt a

tuberkulózis ritkábban fordul elő. A védőoltással az egészséges újszülötteket védik a fertőzéstől, a betegség kialakulásakor pedig az azonnal elkezdett gyógykezelésben van szerepe. A fertőzés elkerülésére a tuberkulotikus beteggel való érintkezésnél az óvatosság igen fontos. A tuberkulózis kezelése rendszerint kétféle hatású antibiotikummal történik hosszú időn keresztül, még akkor is, ha a tünetek megszűntek. Újszülött és csecsemőkori fertőzések – tüdőgyulladás Az újszülöttek tüdőgyulladása (a tüdők fertőzése) általában a korai burokrepedés miatt, a magzatvíz fertőződése következtében jön létre. A fertőzött magzatvizet a magzat belégzi, ami tüdőgyulladást, némely esetben szepszist okozhat. A tünetek nem sokkal a megszületés után jelentkeznek, mint pl. szapora légzés, légzési elégtelenség, nagyfokú vérnyomásesés (szeptikus sokk), kékes bőr az oxigénhiány következtében, a tüdőkben

folyadék jelenléte. Az újszülöttek gépi lélegeztetése következtében, sok esetben a születést követő pár hét múlva is kialakulhat tüdőgyulladás, de hirtelen is felléphet, váltakozó testhőmérséklettel. Kezelés Az újszülöttek tüdőgyulladása a vér valamint a légutak váladékából vett minta laboratóriumi vizsgálatával, mellkasi röntgenfelvétellel, ritkább esetben gerinccsapolással nyert folyadékból diagnosztizálható. Gépi lélegeztetésre kapcsolt újszülöttek tüdejéből a lélegeztető csövön keresztül nagyobb mennyiségű folyadék szívható le. A betegség azonnal elkezdett intravénás antibiotikumokkal kezelhető. Ha a laboratóriumi eredmények a kórokozót azonosították, a kórokozó elpusztítására antibiotikumváltásra kerülhet sor. Értelmi fogyatékosság – idiotizmus, imbecillitás, debilitás A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A

fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallo- 67 http://www.doksihu vezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl. ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet, amelynek következménye lehet a központi idegrendszer károsodása. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak

(hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb Az értelmi fogyatékosság (nem azonos az elmebetegséggel!) visszafordíthatatlan rendellenesség, ami lehet öröklött, veleszületett, vagy baleset, betegség következménye. De ide sorolandó a magzati életben (pl. rubeola vagy egyéb vírusfertőzések, sugárártalmak, bizonyos gyógyszerek, baktérium okozta szepszis), a szülésnél (a legmodernebb szülészeti ellátás mellett is érhetik az magzatot mechanikus behatások, vérzés, oxigénhiány, anyagcserezavar), a születés után a fellépő sárgaság és különböző fertőzések (agyhártya és agyvelőgyulladás), vagy gyermekkori bántalmak miatt létrejövő értelmi fogyatékosságok is. A

rendellenesség sok esetben öröklött betegségek részjelensége, más betegségekkel, elváltozásokkal együtt fordulhat elő (pl. Down-kór, anyagcserezavarok) Az értelmi fogyatékosság fokozatai többfélék. Lehet igen súlyos, súlyos, közepes és enyhe Az idiotizmus igen súlyos értelmi fogyatékosság, amely rendszerint testi elváltozásokkal is jár (vízfej, kisfej, mozgáskoordináció hiánya). Az idiotizmusban szenvedő esetleg megértheti az egyszerűbb parancsokat, beszédtanulásra azonban képtelen, a szavakat csak visszhangszerűen ismételgeti. Csupán csak ösztönös érzések alakulnak ki bennük, pl. az éhséggel és szomjúsággal kapcsolatban Kontaktuskialakításra képtelen, nem szobatiszta, sok esetben járni, ülni, enni is csak segítséggel tud. Az imbecillitás az értelmi fejlődés középsúlyos zavara, amelynek több fokozata van. A fogyatékos elemi intellektuális képességei hiányozhatnak, fogalomalkotásra képtelen. Figyelmetlen,

nincs kombinációs készsége, az érzelmi és az akarati élete ösztönös. Nem képesek az elsajátított fogalmak és tapasztalatok helyes felhasználására és alkalmazására az életben. A később kialakuló beszéd mind nyelvtanilag, mind a szóhasználatban hibás marad (pl. nem megfelelő szóhasználat) A debilitás az értelmi fejlődés enyhe zavara, ami jó családi körülmények között sokszor észrevétlen maradhat. A debilitásra jellemző a fejlődés késlekedése (beszédtanulás, szobatisztaság, mozgásfejlődés). Érzelmileg labilis (bizonytalan) marad Kezelés Ajánlott az értelmi fogyatékos gyermek szüleinek genetikai tanácsadáson részt venni, hogy a következő gyermek károsodásának mekkora az esélye. Különféle diagnosztikus vizsgálatokkal kimutathatók a magzat genetikai, agyi és egyéb rendellenességei, amely esetleg a terhesség megszakítását vonhatja maga után. Az értelmi fogyatékosság korai felismerése rendkívül fontos,

mivel sok esetben megelőzhető az agy károsodása. Pl a pajzsmirigy kóros működése következtében fellépő kretenizmus 68 http://www.doksihu korán elkezdett kezeléssel, a pajzsmirigyhormon megfelelő adagolásával, vagy a veleszületett anyagcserezavarok egy részénél a fenilketonuriánál speciális diétával kivédhető. Az enyhébb értelmi fogyatékosságban szenvedők gyógypedagógiai foglalkozásra alkalmasak. Hormonbetegségek – a herék betegségei A férfi külső nemi szerve a hímvessző, a herezacskó és a herék. A belső nemi szervek közé az ondóvezetékek, a húgycső, a prosztata és az ondóhólyag tartozik. A herezacskó a hímvessző alatti vékony bőrrel fedett képződmény, amelyben burokkal fedve a herék találhatók. A herezacskó védi a heréket, és szabályozza a herék hőmérsékletét (hidegben összehúzódik, ráncos és vaskos lesz, melegben elernyed, ami jobban elősegíti a párolgást). Az ovális alakú páros szerv,

amelyeket igen vékony herecsatornák alkotnak, ezekben termelődik az ondó, a férfi nemi hormon (a tesztoszteron) pedig a csatornák között lévő közti szövetekben képződik. A here járulékos szerve a közel hat méter hosszú mellékhere, a here külső domborulatán félhold alakú ívben húzódó felcsavarodott cső. Az ondósejtek érési folyamatában van szerepe A hipogonadizmus betegségnél a herék aktivitása csökken, elégtelen mennyiségű androgént termelnek, amelynek következtében nem megfelelő a nemi fejlődés, alacsony az ondótermelés, a hímvessző fejletlen (kicsi). A hipogonadizmus oka lehet a herék nem megfelelő működése, vagy az agyalapi mirigy kóros működése (nem termel heréket serkentő hormont). Az androgénhiány okozta tünetek az életkortól függőek. A terhesség első hónapjában az androgénhiány fiú magzatoknál a nemi szervek kóros fejlődését okozza. (kóros húgycsőnyílás, amely pl. a hímvessző oldalán

nyílik, kicsi hímvessző, kis herék), amelynek következménye a pszeudo-hermafroditizmus [(álkétneműség), amikor a belső nemi szervek férfi jellegűek, a hímvessző a női csiklónak megfelelően kicsi, vagy férfinak megfelelő külső nemi szervek, csökevényes prosztatával]. A gyermekkori androgén hormon hiánya miatt kórosan megy végbe a nemi fejlődés, megmarad a magas hang, fejletlen izmok, kis hímvessző, herék és herezacskó, gyér szőrzet, abnormálisan hosszú végtagok. A serdülőknél az androgénhiány a nemi késztetés elmaradását, impotenciát, és kisebb izomerőt hozhat létre. Jellemző tünetek még a herezsugorodás, a gyér szőrzet, a gyenge csontok. Ha az androgénhiány oka a here betegsége, mellnövekedés jöhet létre A herék betegségeit kromoszóma-rendellenességek is okozhatják. A Klinefelter-szindróma [számfeletti X kromoszóma (XXY)] fiúgyermekeknél hoz létre veleszületett nagyon változatos rendellenességeket, mint

pl. beszéd- és olvasási zavarok, kis herék, meddőség, gyér arcszőrzet, megnagyobbodott mellek, magas növés. Az eltűnt here szindróma ritkán előforduló fejlődési rendellenesség. A magzati élet első pár hetében jelen lévő herék születés előtt vagy után felszívódnak a szervezetben. A herenélküliség miatt sem tesztoszteron, sem ondó termelése nem lehetséges, serdülőkorban a másodlagos nemi jellegek kialakulása elmarad. A veleszületett Leydig-sejt hiány pszeudohermafroditizmust okoz, mivel a magzati élet alatt elmarad a kellő mennyiségű tesztoszteron termelés, ami miatt a férfi nemi szervek normális kialakulása nem jön létre. A születendő gyermek genetikailag fiú Rejtett heréjűség esetén a herék a hasüregben maradnak (ott, ahol a magzati életben kialakultak), és születés előtt nem szállnak le a herezacskóba. Noonan-szindróma jellemzője, hogy a herék kórosan alacsony mennyiségű tesztoszteront termelnek. A

rendellenesség tünetei: lógó szemhéjak, kis növés, a szív- és érrendellenességek, a negyedik ujj rövidebb a normálisnál. 69 http://www.doksihu A miotóniás disztrófia (izomtónus rendellenesség) kísérő tünete a herék rendellenességei. A herék helyett kötőszövet jött létre, amely nem termel ondót. A betegség tünetei ezen kívül a szellemi fogyatékosság, cukorbetegség, szürke hályog, csökkent pajzsmirigyműködés, kopaszság, abnormálisan megvastagodott koponyacsontok. Kezelés A herék betegségeinek diagnosztizálása fizikális vizsgálatokkal, laboratóriumi vizsgálatokkal, igen ritkán szövetminta vizsgálatával, kromoszómavizsgálattal történik. Ha az agyalapi mirigy hormontermelése elégtelen, a tesztoszteron hiányt tesztoszteron injekció adásával pótolják. A hormon pótlás következtében a szervezet egyensúlya helyreáll, fokozódik a nemi fejlődés, a növekedés, a termékenység. Néha jelentkezhetnek

mellékhatások: ödéma, pattanások, és időszakos mellnövekedés. Rejtett heréjűségnél a heréket öt éves kor előtt műtéti beavatkozással a herezacskóba helyezik. A Noonan-szindróma laboratóriumi vizsgálata alacsony tesztoszteronszintet, és magas luteinizáló és tüszőérést serkentő hormon szintet mutatnak. A kromoszóma-rendellenességek gyógyítására nincs lehetőség, de a tünetek szintén kezelhetők tesztoszteron hormonnal. A kórosan fejlett hímvessző sebészeti beavatkozással történő korrekciójára is sor kerülhet. Hormonbetegségek – a hipofízis (agyalapi mirigy) betegségei A szervezet a mirigyei két nagy csoportot alkotnak. Az egyik csoport a külső elválasztású mirigyek tartoznak, amelyek váladékukat a mirigy kivezető csövén a test belső felszínére (pl. nyálmirigy) vagy a test felszínére (verejtékmirigy) juttatják. A másik csoportot a belső elválasztású – endokrin – mirigyek alkotják, amelyek váladékukat

(hormon) a mirigysejteket körülvevő hajszálereken át közvetlenül a vérbe ürítik. A szervezet normális működését biztosító hormonok a mirigyek hatóanyagai. Az endokrin (belső elválasztású mirigy) rendszer tagjai: az irányító agyalapi mirigy (hipofízis), a pajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a tobozmirigy, a petefészkek és a herék. A mogyóróbél nagyságú agyalapi mirigy a többi mirigyet kormányzó mestermirigy, hormonjai fehérje természetűek. Többféle hormont termel: növekedési hormont, ami az izmok és csontok fejlődését serkenti, a többi belső elválasztású mirigy működését serkentő hormonokat, vizeletelválasztást gátló hormont, pajzsmirigy működését serkentő hormont, mellékvese serkentő hormont stb. Az agyalapi mirigy két lebenyből, az elülső és a hátulsó lebenyből áll. Az elülső lebeny kórosan csökkent vagy fokozott működése endokrin (belső elválasztású) betegségeket okoz. A hipofízis

hátsó lebenyében raktározott vizeletkiválasztást gátló hormon (antidiuretikus hormon) hiánya nagy mennyiségű vizeletürítéssel és sok ivással járó betegséget, a diabetes insipidust hozza létre. A hypopituitarismus olyan rendellenesség, amelyben az agyalapi mirigy elülső lebenye kórosan csökkent működésű, vagy nem működik. Következményeként különböző hormonok hiányozhatnak, mint pl. az antidiuretikus hormon (vérnyomásszabályozó és vízvisszatartó), a szomatotrop hormon (növekedés és fejlődés szabályozó, fehérje termelődést fokozó), pajzsmirigyserkentő hormon (hormontermelés és hormonleadást serkentő) stb. A gyermekeknél az agyalapi mirigy csökkent aktivitásának oka lehet az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, sérülés, fertőzés, vagy ismeretlen eredetű. A hypopituitarismus és a diabetes insipidus némely esetben a Hand–Schüler–Christianszindróma (fiatal korban jelentkező, öröklődő

koleszterin-raktározási betegség) egyik tüneteként fordul elő. 70 http://www.doksihu A serdülőkor előtti elégtelen működés következtében az agyalapi mirigy nem képes előállítani azokat a hormonokat, amelyek a különböző belsőelválasztású mirigyek hormonkiválasztását szabályozzák, az agyalapi mirigy hiányzó – egy vagy akár az összes – hormonjaira jellemző tünetek lépnek fel. Késhet a növekedés, a nemi jellegek kialakulása, a mellékvese működése a kortikotropin hormon hiánya miatt, és pajzsmirigyműködés nem kielégítő. Az agyalapi mirigy serdülőkor utáni csökkent működése a nemi vágy csökkenéséhez, impotenciához, herezsugorodáshoz vezethet. Az agyalapi mirigy által termelt csökkent mennyiségű hormon az általa szabályozott többi belső elválasztású mirigy hormontermelését is csökkenti. A panhypopituitarismusban az agyalapi mirigy összes hormonjának termelése megszűnik vagy csökken. Oka a mirigy

károsodása Az agyalapi mirigynek némely esetben csak egyetlen hormonja hiányzik. Pl a luteinizáló hormon hiánya nem gátolja a herék fejlődését és az ondótermelést, de elégtelen tesztoszteron termeléshez vezet, ami a másodlagos férfi nemi jelleg (hangmélyülés, arcszőrzet növekedése, hímvessző növekedés) kialakulásának elmaradását okozza, abnormálisan hosszú végtagokkal. Növekedési hormon hiánya vagy elégtelensége rendszerint tünetmentes, de nagyon lassú növekedéshez és törpe növéshez (hipofizer törpeség) vezethet. Az agyalapi mirigy elégtelen működése miatt fellépő tüneteket a hiányzó hormon határozza meg. Kezelés Az elváltozás diagnosztizálása komputertomográffal (CT), mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) történik. Az agyalapi mirigy ereinek vizsgálatára angiográfiát (érfestést) alkalmaznak. Laboratóriumi vizsgálatok a vér hormontartalmát adják meg. A kezelés azoknak a hormonoknak a pótlása, amelyek

az agyalapi mirigy hiányzó hormonjai miatt nem képződnek a különböző hormontermelő mirigyekben. (Pl ha az agyalapi mirigy nem termel pajzsmirigyserkentő hormont, akkor pajzsmirigyhormont juttatnak a szervezetbe.) Alacsony növésű gyermekeknél a növekedési hormon hiányának pótlására szintetikusan előállított növekedési hormon adható, amely 10–15 cm-es növekedést hozhat létre, amely később mérséklődik. Növekedési hormon adása nem vezet az alacsony gyermek növekedéshez, ha normális a hormonszint. Hormonbetegségek – a pajzsmirigy betegségei A szervezet a mirigyei két nagy csoportot alkotnak. A külső elválasztású mirigyek váladékukat a mirigy kivezető csövén a test belső felszínére (pl. nyálmirigy) vagy a test felszínére (verejtékmirigy) juttatják. A belső elválasztású – endokrin – mirigyek váladékukat (hormon) a mirigysejteket körülvevő hajszálereken át közvetlenül a vérbe ürítik. A szervezet normális

működését biztosító hormonok a mirigyek hatóanyagai. Az endokrin (belső elválasztású mirigy) rendszer tagjai: az irányító agyalapi mirigy (hipofízis, a többi mirigyet kormányzó mestermirigy, hormonjai fehérje természetűek), a pajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a tobozmirigy, a petefészkek és a herék. A pajzsmirigy a légcső, azaz a gége előtt és mellett, a bőr alatt elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, két félből (oldallebenyből) áll, amelyet középen egy szűkület (isthmus) köt össze. Apró (kocsonyás kolloid anyaggal kitöltött) üregecskék alkotják, amelyek a mirigy működését végző sejteket veszik körül, és a szervezet egyik vérrel legjobban ellátott szervei közé tartozik. 71 http://www.doksihu A pajzsmirigy által termelt hormon (tiroxin és kalcitonik) a sejtek növekedésében, az anyagcsere sebességének szabályozásában játszik szerepet, és működését az agyalapi mirigy által termelt

tireo-stimulin (tireotrop) hormon szabályozza. A pajzsmirigyben termelődő tiroxin (T4) hormon az anyagcserében szerepet játszó aktív formává (trijód-tironin, T3) mintegy kétharmad részben a májban alakul át. A T3-T4 átalakulás mindenkor a szervezet szükségleteinek megfelelően jön létre. Egyes betegségek a pajzsmirigy megnagyobbodásához, golyvához (strumához) vezethetnek. A veleszületett golyva a születéstől fogva megnagyobbodott pajzsmirigy. A veleszületett golyva öröklődő Pendred-szindrómával együtt is előfordulhat (a szindróma tünetei veleszületett hallászavar, süketnémaság, jódanyagcsere-zavar). A hipotireózis a pajzsmirigy hiányos működésén alapuló kórkép. A csökkent pajzsmirigyműködés oka a hipofízis vagy a pajzsmirigy károsodása. A hipotireózis különböző tüneteket okoz gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél. Az újszülöttkori hipotireózis kreténizmust okoz. Tünetei sárgaság, étvágytalanság,

székrekedés, köldöksérv, a csontnövekedés lassulása. Ha rövid időn belül nem kezdik el a hipotireózis kezelését, értelmi fogyatékosság alakul ki. A fiatalkori hipotireózisban lelassul a növekedés, és abnormálisan rövid végtagok fejlődnek ki. A serdülőkori hipotireózis késlelteti a serdülőkort, a tünetek megegyeznek a felnőttekben kialakult tünetekkel, amelyek: rekedt hang, lassú beszéd, puffadt, arc, bőrszárazság, lassú pulzus. A pajzsmirigy csökkent működését okozhatja a Hashimoto-tireoiditisz szindróma, műtéti beavatkozás, a pajzsmirigy radioaktív jóddal történő kezelése, öröklődés stb. A Hashimototireoiditisz betegség a pajzsmirigy autoallergiás eredetű gyulladása (amikor kóros működés miatt a szervezet saját anyagai ellen képez ellenanyagot, amellyel a saját szerveit, sejtjeit támadja meg, vagyis önpusztító folyamat, a szervezet saját maga elleni agressziója), amely betegségben igen hosszú idő alatt a

pajzsmirigy működő sejtjei fokozatosan elpusztulnak. Mivel a pajzsmirigyhormon az anyagcsere sebességét is szabályozza, a szervezet működése lelassul, mivel a vérben igen alacsony a hormonszint. A hipertireózis (pajzsmirigytúltengés) a pajzsmirigy kórosan fokozott működése következtében lép fel. A Basedow–Graves-kór autoimun betegségénél a szervezet pajzsmirigyserkentő antitesteket termel. Az antitestek átjutva a méhlepényen a magzat pajzsmirigyére is serkentő hatással vannak. Újszülötteknél a hipertireózis szapora szívműködést, magas vérnyomást, ingerlékenységet, hányást és hasmenést, szemkidülledést hozhatnak létre pár nappal a születés után. Légzési nehézség is felléphet, ha a megnövekedett pajzsmirigy nyomja a légcsövet. Az antitestek a kutacsok korai záródását, értelmi fogyatékosságot, hiperaktivitást, és a növekedés lassulását okozhatják. Az újszülötteknél fel nem ismert, és kezeletlen

Basedow–Graves-kór halállal is végződhet. A kezelés rövid időn belül javulást hoz létre. A hipertireózis következtében létrejött betegségek közé tartozik a Basedow-kór, amelynek jellemzője a golyva (struma), vagyis a megnagyobbodott pajzsmirigy, az erősen kidülledt szem, a szapora szívműködés, nagyfokú idegesség, nyugtalanság, fáradékonyság, izzadás, remegés, súlycsökkenés stb. Kezelés Hipertireózis laboratóriumi vizsgálatokkal és a tünetek alapján diagnosztizálható. A pajzsmirigy normális működésének beállítása gyógyszerekkel (propiltiouracil és metimazol) és radioaktív jóddal történik. 72 http://www.doksihu Az újszülöttek pajzsmirigyhormon-szintjének meghatározására a születést követő két napon belül rutinszerűen sor kerül. Amennyiben az újszülöttnél hipotireózis áll fenn, a pajzsmirigy hormon pótlását azonnal elkezdik az agykárosodás kialakulásának megelőzésére. A gyermekkori és

serdülőkori hipotireózist kezelése is hormonpótlással történik. Kezelésére számtalan (szájon át szedhető) pajzsmirigyhormont pótló gyógyszerekkel történhet, amelyek dózisát mindaddig emelik, amíg a vér pajzsmirigyhormon szintje megfelelő nem lesz. Basedow-kór enyhe esetében pihenés és nyugtatók a gyógymód. Súlyosabb esetben a pajzsmirigy működését csökkentő gyógyszerek adására kerül sor, és nagyon súlyos esetben a pajzsmirigy eltávolítása műtéti úton. A Basedow–Graves-kór autoimun betegségénél a kezelés pajzsmirigyhormonok átalakulását gátló gyógyszerrel történik. Az antitest magas szintje némely esetben vércserével csökkenthető. Hormonbetegségek – mellékvese-betegségek A szervezet a mirigyei két nagy csoportot alkotnak. A külső elválasztású mirigyek váladékukat a mirigy kivezető csövén a test belső felszínére (pl. nyálmirigy) vagy a test felszínére (verejtékmirigy) juttatják. A belső

elválasztású – endokrin – mirigyek váladékukat (hormon) a mirigysejteket körülvevő hajszálereken át közvetlenül a vérbe ürítik. A szervezet normális működését biztosító hormonok a mirigyek hatóanyagai. Az endokrin (belső elválasztású mirigy) rendszer tagjai: az irányító agyalapi mirigy (hipofízis, a többi mirigyet kormányzó mestermirigy, hormonjai fehérje természetűek), a pajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a tobozmirigy, a petefészkek és a herék. A mellékvesék a vesék felső csúcsán sapkaszerűen elhelyezkedő belső elválasztású páros mirigy, amelyeket a vesékhez kötőszövetes tok erősít. (Ezen kívül semmilyen kapcsolat nincs közöttük.) Két részből áll: a világossárga mellékvesekéregből, amely a különböző anyagcserefolyamatokban részt vevő hormonokat termeli (pl. a kortizonszerű hormonokat, a férfi nemi hormont stb.), valamint a sötétebb mellékvesevelőből (az általa termelt adrenalin és

noradrenalin az erekre, szívritmusra stb. hat) (Az adrenalin a mellékvese velőállományának – szintetikusan is előállítható – szívműködést gyorsító, vérnyomást emelő, a hörgőket tágító, az emésztést lassító stb. hormonja, amelyet gyógyszerként is alkalmaznak, a noradrenalin szintén a mellékvese velőállományában termelődő – számos élettani funkcióra ható – hormonszerű anyag, az idegsejtekben keletkező ingerület egyik fontos átvivő anyaga. Gyógyszerként vérnyomásemelésre alkalmazzák) A mellékvese-betegségek egy részében nem termelődik kortizol és aldoszteron, a termelődésükben szerepet játszó enzim hiánya miatt. Az enzim hiánya miatt a mellékvese igen nagyra megnő (akár 20-szorosára is), mivel a hipotalamusz a hormon alacsony szintje miatt serkenti az agyalapi mirigyet, amely a mellékveséket elegendő mennyiségű hormon termelésére próbálja serkenteni. A hiányzó mellékvese-hormonok – a hiányzó

hormonnak megfelelően – igen változatos tüneteket hoznak létre. Pl a szervezet túl alacsony aldoszteron esetén kórosan sok nátriumot ürít ki a vizelettel, amelynek következménye alacsony vérnyomás, és a vér magas káliumszintje. Életveszélyes mellékvese-elégtelenség jöhet létre a nagyfokú kortizol-és aldoszteron hiánya miatt, a születést követő időben. Kísérő tünetei vérnyomásesés, szapora pulzus, és sok szerv elégtelen működése. Ha a születés előtt az anya szervezetéből hiányzik vagy kórosan alacsony az androgén, a fiúgyermekek nemi szerve kórosan fejlődik (kóros húgycsőnyílás, kicsi hímvessző, kis herék), 73 http://www.doksihu amelynek következménye a pszeudo-hermafroditizmus [(álkétneműség), amikor a belső nemi szervek férfi jellegűek, a hímvessző a női csiklónak megfelelően kicsi, vagy férfinak megfelelő külső nemi szervek, csökevényes prosztatával]. A leányoknál születéskor nem jelentkezik

rendellenesség, de a serdülőkoruk elmarad a mestruációval együtt. A mellékvese túlműködése miatt túl sok mellékvese-hormon termelése szintén változatos tüneteket hoz létre. Ha a terhesség korai szakasza alatt magas az androgénszint, a leánymagzat nemi szervei is kórosan fejlődnek. Itt is kialakulhat a pszeudo-hermafroditizmus (álkétneműség), amikor a petefészek és a belső nemi szervek női jellegűek, a csikló hímvesszőszerű, a hüvely szűk vagy teljesen elzáródott, vagy elcsökevényesedett méh, elcsökevényesedett petevezetékkel és hüvellyel. A fiatal fiúk magas androgénszintje miatt a növekedés gyorsabbá válik, és a csontok érése is gyorsabban következik be, amelynek következménye a növekedés igen hamar befejeződik, a gyermek alacsonyabb marad a kelleténél, serdülő korban korai nemi érést hoz létre, a férfiaknál pedig a másodlagos nemi jelleget fokozza. Kezelés A mellékvese betegségei laboratóriumi

vizsgálatokkal, a mellékvesehormon szintjének mérésével diagnosztizálhatók. A kezelés a hiányzó hormonok pótlásával történik. A hormonpótláskor rendszeresen ellenőrzik a vérnyomást, mivel a magas vagy alacsony hormonszint a szervezet só-víz háztartásának felborulásához vezet, ami a vérnyomást megváltoztatja. A lányoknál a nemi szervek kóros fejlődése (a magas androgénszint miatt) sebészeti beavatkozással korrigálható. Bakteriális fertőzések – diftéria (torokgyík) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos

irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. A diftéria a Corynebacterium diphtheriae (rövid, pálcika alakú, egyik végén megvastagodó, bunkó formájú baktérium) által okozott heveny fertőző gyermekbetegség, amely néha halállal

végződhet. A betegség cseppfertőzéssel és a beteg által fertőzött használati tárgyakkal terjed. A fertőzés forrása bacilusgazda is lehet, ugyanis a diftériából kigyógyult gyermek még hosszú ideig ürítheti a kórokozókat. Lappangási ideje 2–5 nap, amely után enyhe torokfájás és nyeléskor fellépő fájdalom, nem kiugróan magas láz, szapora szívverés, hányinger, hányás, fejfájás, nátha jellegű tünetek, nyaki nyirokcsomóduzzanat, édeskés lehelet jelentkezhet. A diftériabacilus a szervezetbe kerülve a légutak nyálkahártyájának fertőzését és elhalását okozza. 74 http://www.doksihu A diftéria egyik formájában a nyálkahártya felszínén változó vastagságú, szennyes szürke színű álhártya keletkezik olyan mennyiségben, amely gégediftéria esetén fulladáshoz vezethet (krup). Vagyis beboríthatja a légcső egész felszínét, leszakadva elzárhatja a kisebb légutakat, életveszélyes állapotot hozhat létre. Mivel

csak lazán tapad a nyálkahártyához, a beteg kiköhögheti. Az álhártya erőteljes eltávolítása a nyálkahártya vérzését okozhatja A bacilus igen erős mérget (toxint) termel. A toxin a vérkeringésbe kerülve szívizom, máj, vese, ideg károsító hatása miatt keringési zavart, szívbénulást, garatbénulást, gégebénulást, veseműködés károsodását okozhatja. A betegség után egy életre szóló immunitás jön létre a kórokozó méreganyaga ellen, azaz olyan antitoxinok (ellenanyagok) jönnek létre a szervezetben, amelyek közömbösítik a diftériabacilus toxinját. Kezelés A diftéria jellemző tünete az álhártya (de ez nem minden esetben alakul ki). A betegség a garatból vett minta laboratóriumi vizsgálatával diagnosztizálható. A diftériás beteget fertőzőkórházba, intenzív osztályra kerülésekor, nagy mennyiségben intravénásan adott antitoxikus savóval (a toxint semlegesítő antitestekkel) kezelik bőrteszt elvégzése után,

amely kimutatja, a gyermek nem allergiás-e a lószérumból nyert antitoxinra. Figyelik a szívműködést és a légutak átjárhatóságát. A diftéria ellen antibiotikumokat (penicillint vagy eritromicint) adnak. A krup kialakulásánál, a nagyfokú gégeszűkület esetén légcsőmetszést végeznek, vagy egykét napra műanyagcsövet vezetnek be a légcsőbe. A beteg gyermeknek a súlyos diftériából gyógyulás után hosszas lábadozási időre van szüksége, amelyben kerülnie kell minden testi erőfeszítést a szív károsodásának elkerülésére. A gyermekek kötelező védőoltása a DiPerTe [Diftéria-Pertusszis (szamárköhögés)-Tetanusz]. Az első védőoltást három részletben adják a csecsemőknek, három, négy és öt hónapos életkorban. A második védőoltásra 3 éves korban kerül sor, a harmadikat 6 éves korában kapja a gyermek. Bakteriális fertőzések – fertőző gyomor- és bélhurut (gasztroenteritisz) A fertőzést okozó egysejtű

kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az

általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. A gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának fertőzés okozta gyulladása. Tünetei a gyomortáji görcsök, a hányinger, a hányás, az étvágytalanság, és a hasmenés. A bélhurut a bél különböző részeinek fertőzés következtében létrejött gyulladása, amelyet baktériumokkal fertőzött táplálék okoz. A gyomor- és bélhurut létrejöttének okai lehetnek méreganyagot termelő baktériumok, amelyek a bélfal sejtjeit só és víz termelésére serkentik (pl. a kolera tünete a vizes hasmenés) 75 http://www.doksihu A kórházban az újszülöttek járványos hasmenését pl. az Escherichia coli baktérium toxinja okozza. Vírusok és paraziták is okai lehetnek a gyomor- és bélhurut kialakulásának.

A giardiasis betegséget a Giardia lamblia nevű ostoros véglény hozza létre, amely a nyombélben és az epehólyagban élősködik a bél nyálkahártyájához tapadva, vagy belefúródva, és hasmenést, zsír- és vitaminfelszívódási zavart okoz. A Cryptosporidium bélparazita vizes hasmenést okoz hasi görcsökkel, hányingerrel, hányással. A paraziták fertőzött vízzel kerülnek a szervezetbe A betegség tüneteinek súlyossága függ a kórokozóktól, az ellenállóképességtől, jelentkezhet láz, étvágytalanság, hasmenés, hasi görcsök, hányás. A fél éves kor alatti csecsemők már egy napos hasmenés után kiszáradhatnak, mivel túl sok vizet és sót veszíthetnek. Súlyos hányás és hasmenés nagyobb gyermekeknél is kiszáradáshoz vezethet, amelyet étvágytalanság, láz, kevés vizelet, szomjúság, súlyvesztés, aluszékonyság tünetek kísérnek. A kiszáradás enyhe esetén csupán szájszárazság jelentkezik. Közepes kiszáradásnál

megszűnik a bőr feszessége, a szemek és a kutacs besüppednek, . A súlyos kiszáradás életveszélyes állapotot okoz, jelentős vérnyomáseséssel. Kezelés A kiszáradás megszüntetése folyadékpótlással történik. Enyhe esetben szájon át, súlyos esetben intravénásan. Antibiotikum kezelést alkalmaznak minden fél évesnél fiatalabb csecsemőnél és immunrendszeri betegségek esetén gyermekeknél. Idősebb csecsemők és gyermekek meghatározott baktérium és parazitafertőzés esetén kapnak antibiotikumot. Vírus okozta gyomor- és bélhurut gyógyítására az antibiotikum nem alkalmas Bakteriális fertőzések – rejtett bakterémia A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a

levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. Rejtett bakterémia –

baktériumvérűség. Annak ellenére, hogy a kórokozó baktériumok (főleg Streptococcus pneumoniae) a vérben jelen vannak, nem látható fertőzés, a gyermek egészségesnek tűnik. A tünetmentesség annak a következménye, hogy a baktériumokat a fehérvérsejtek gyorsan megsemmisítik. (Előfordulhat viszont, amikor a fehérvérsejtek nem képesek a nagytömegű baktériumok elpusztítására, ennek következtében szepszis lép fel.) Bakterémia okozhatja a két év alatti csecsemők lázas állapotait. Néha a lázat a légutak fertőzése vagy torokfájás kísérheti. Kezelés A rejtett bakterémia csupán a vérből a baktérium kimutatásával diagnosztizálható. 76 http://www.doksihu Kezelése antibiotikumokkal történik. Bakteriális fertőzések – szamárköhögés (pertusszisz) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a

kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek

súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. A szamárköhögés (pertusszis), heveny légzőszervi, fuldokló, jellegzetes (szamárbőgéshez hasonló) köhögési rohamokkal, lázzal járó gyermekkori fertőző betegség. Kórokozója a cseppfertőzéssel terjedő, pálcika alakú a Bordetella pertussis baktérium. A fertőzést követően a tünetek (megfázáshoz hasonló tünetek, tüsszögés, szemváladékozás, étvágytalanság, fűrészelő köhögés ami először éjszaka jelentkezik, majd nappal is) 7–10 nap múlva lépnek fel. Ezután a tünetek fokozódnak, majd mintegy 4–6 héttel a kezdeti tünetek megjelenése után csökkenni kezd. A fertőzés érinti a garat, a légcső, a légutak nyálkahártyáját, fokozott nyákelválasztással. A köhögési roham alatti erőlködés a kötőhártyán és a nyak bőrén apró, pontszerű bevérzéseket hoz létre. A roham elmúltával a beteg

üvegszerű nyálkát ürít Csecsemőknél a köhögési rohamokat oxigénhiány követheti, ami komoly károsodásokhoz vezethet. Fiatal vagy leromlott gyermekeknél a szamárköhögést tüdőgyulladás kísérheti, amely halállal isvégződhet. Kezelés A pertusszisz diagnosztizálása a garatból vett nyák laboratóriumi vizsgálatával történik. Azok a csecsemők, akiknél a tünetek súlyossá váltak, kórházi kezelésre szorulnak, oxigénre lehet szükségük, és sor kerülhet a nyák leszívására is. A hányás intravénásan adott folyadékkal pótolható. A gyógyszeres kezelés antibiotikumokkal történik. A szamárköhögés után rendszerint életreszóló immunitás jön létre. Ha a szamárköhögés megismétlődik, a tünetek jóval enyhébbek. A gyermekek rutinszerű kötelező védőoltása a DiPerTe [Diftéria-Pertusszis (szamárköhögés)Tetanusz]. Az első védőoltást három részletben adják a csecsemőknek, három, négy és öt hónapos

életkorban. A második védőoltásra 3 éves korban kerül sor, a harmadikat 6 éves korában kapja a gyermek. Szamárköhögésnél rendkívül fontos a friss levegő biztosítása. Baktériumfertőzés következtében kialakult garat mögötti tályog A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy 77 http://www.doksihu spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és

elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. A garat az orrüreg hátsó részétől a nyelőcső bemenetéig (a gégefő magasságáig) terjed, hátsó falán pedig a garatmandula helyezkedik el. A garat orrüregi részét a lágyszájpad részben elválasztja a szájüregi résztől, nyelésnél a lágyszájpad felemelkedik és elreteszeli az orrüreget a szájüregtől (hogy ne menjen "cigányútra" a falat). A garat alul-elől a gégével közlekedik,

alul-hátul a nyelőcsőbe vezet. A garatban a légzés és nyelés útja keresztezi egymást A garat hátsó falán lévő nyirokcsomókban (amelyek a gyermekkort követően eltűnnek) Streptococcus okozta fertőződése, vagy a hátsó garatfal sérülése (halszálka) következtében tályog alakulhat ki. (A tályog gennyel telt üreg Megtalálhatók benne a kórokozó baktériumok, az elhalt sejtek, és a szervezetet fertőzésektől védő fehérvérsejtek, amelyek a baktériumokat bekebelezve elpusztulnak.) A nyirokcsomók fertőzését a mandulák, a garat, arcüregek orrmandulák, orr, középfül fertőzései okozhatják. A garat mögötti tályog kísérő tünetei: nyeléskor fájdalom, láz, nyaki nyirokcsomóduzzanatok. Nehézlégzés is kísérheti a tüneteket, mivel a tályog légúti elzáródást okozhat Szövődményei: tályogrepedés (a légutakba jutott genny a légutakat elzárhatja és tüdőgyulladáshoz vezethet), körülötte vérzés léphet fel, kialakulhat

gégegörcs, trombózis. Kezelés A garat mögött kialakult tályogra utaló tünetek esetén a betegség röntgenvizsgálattal, komputertomográfiával (CT) diagnosztizálható. A tályog megnyitása után a tályogot drenálják, ami biztosítja a genny kiürülését. A betegség gyógyszeres kezelése intravénás, majd szájon át adott antibiotikumokkal történik. RS-vírusfertőzés (respiratory syncytial) A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A vírusok igen apró kórokozók, önálló életre (anyagcserére és szaporodásra) képtelen tökéletes sejtparaziták, kizárólag élő sejtben szaporodnak, mesterséges táptalajon nem tenyészthetők. Alakjuk legtöbbször gömb, ritkábban pálca A vírussal fertőzött sejt különféle elváltozásokat mutathat, pl. bizonyos vírusok elpusztítják azt a sejtet amelybe bejutnak (sejtelhalás), vagy a sejt kóros burjánzását (daganatot), zárványtest-képződést (amely

jellemző lehet egy-egy vírusra), óriássejt-képzést okozhatnak. A vírusfertőzés vagy közvetlen úton (pl. emberről emberre) vagy közvetve (szúnyog stb) terjed. Egyes vírusok csak emberre veszélyesek, más vírusok (pl a veszettség) embert és állatot egyaránt fertőznek. A vírusfertőzés tünetei a szerv sejtjeiben bekövetkező változásoktól függenek, pl. a gyermekbénulás vírusa a vékonybélben kiterjedt sejtpusztulást okozhat minden tünet nélkül, de a gerincvelő bizonyos sejtjeinek elpusztításakor maradandó bénulást, a légzőközpont néhány sejtjének elpusztításával viszont halált okoz. 78 http://www.doksihu A szervezet a vírusfertőzéssel szemben interferon-képzéssel (a sejtekben a vírusfertőzés hatására termelődő kis molekulájú vírusszaporodást gátló fehérje, amelynek hatása rövid idejű, mindössze egy-két hét), különböző gátakkal (pl. vér-nyirokkeringés gát), valamint ellenanyagképzéssel

(immunitással) védekezik, amely megakadályozhat egy újabb fertőzést az azonos vírussal, vagyis a szervezet védetté válhat a kórokozóval szemben. A szervezet mesterséges immunizálására gyengített vagy elölt vírusból készített oltóanyag szolgál, amellyel megelőzhetők egyes vírus okozta betegségek, mint pl. a himlő, járványos gyermekbénulás, veszettség, sárgaláz (igen magas lázzal, vérhányással, sárgasággal járó súlyos trópusi fertőző betegség, amelyet a trópusokon élő Stegomya fasciata szúnyog terjeszt). A védőoltás következtében sok esetben egész életre szóló védettség jön létre A RS-vírusfertőzés (respiratory syncytial) a tüdőket betegíti meg. A vírus okozta járványok évente az őszi téli hónapokban lépnek fel. A tüdők megbetegedésének kórokozója cseppfertőzéssel kerül a szervezetbe. A kórokozók köhögéssel, tüsszentéssel, a vírusokat tartalmazó apró nyálkacseppekkel szóródnak szét a

levegőben. Ezek a nyálkacseppek levegővétellel az egészséges gyermekek/felnőttek légutaiba kerülve, megbetegítik a nyálkahártyákat, a vírusok a vérben elszaporodva, a vérárammal jutnak el a tüdőbe, és a tüdő hörgőcskéinek gyulladását, valamint tüdőgyulladást okoznak. Csecsemőkorban és kisgyermekeknél az RS-vírusfertőzések igen súlyosak, halált okozók is lehetnek, de igen súlyosak az idősek RS-fertőzései, valamint az idült tüdőbetegségek esetén létrejött RS-fertőzések is. Enyhébb lefolyású a betegség idősebb gyermekeknél vagy egészséges felnőtteknél. A betegség részben védettséget ad a megismétlődő fertőzések ellen, amelynek következtében az újabb fertőzések kevésbé súlyosak. Az RS-vírusfertőzés okozta tünetek közel egy héten belül jelentkeznek a fertőzést követően, náthával, torokfájással, majd nehézlégzéssel, köhögéssel. Csecsemőknél láz is előfordulhat Kezelés Az

RS-vírusfertőzést a fennálló tünetek alapján diagnosztizálják. Az enyhébb tünetekkel jelentkező betegség kezelése nem szükséges, rendszerint a betegség kezdetétől számított egy hét után meggyógyulnak. A csecsemők és a súlyos betegségben szenvedők kórházi ellátásra szorulnak, mivel a beteg légzésének biztosítására is szükség lehet. A vírus ellen ribavirin gyógyszer csak súlyos esetben adható, terhes asszonyok viszont nem kaphatják mivel súlyosan károsítja a magzatot. A gyermek bántalmazása és elhanyagolása A gyermekkel való helytelen bánásmód, a gyermek elhanyagolása, szeretet nélküli nevelése, a gyermekkel szembeni nemtörődőm magatartás, a gyermek testi és lelki bántalmazása, szexuális zaklatása. A gyermekek testi bántalmazás miatt bekövetkezhet tartós sérülés vagy halál, amely általában a csecsemőkor és öt éves kor közötti gyermekeket érinti. A bántalmazásra és elhanyagolásra főleg a két éves

kor alatti gyermekeknél kerül sor. A bántalmazás nélküli elhanyagolás még gyakoribb, főleg a rossz anyagi és szociális körülmények között élőknél, családi problémák fennállásakor, pl. az egyik szülő otthagyja a családot, a gyermeknevelés a másik félre marad, emiatt a gyermek táplálása, ellátása elégtelen, egyszerűen nem törődnek a gyermekkel. A szexuális zaklatás szintén elég sok gyermeket érint, amelynek elkövetője legtöbbször közeli családtag. Bántalmazásnál a gyermekkel foglalkozó felnőtt (szülő, nevelőszülő stb.) indulatos, nem tud uralkodni magán. Az indulatos, durva viselkedésmód, a kontrollvesztés alkoholistáknál, kábítószereseknél, többnyire alacsony intelligenciaszintű embereknél, pszichiátriai betegségben szenvedőknél 79 http://www.doksihu jöhet létre. Kiválthatja a gyermek nehezen kezelhetősége, hiperaktivitása, vagy betegsége (pl mozgássérülés), de oka lehet munkanélküliség,

családi problémák, pénzhiány, vagy a környezet (család, szomszédok, barátok) gyermekellenessége. A gyermek bántalmazása és sérülése (amely nem a megszokott a gyermek korához képest) esetén a bántalmazó vonakodik, és mindig más variációban mondja el a sérülés történetét. A többszöri bántalmazás a gyermeken mindig újabb és újabb sérülést okoz, a régebbi sérülések nyomai mellett. A látható sérülések lehetnek égések, karmolások, zúzódások, csonttörések, a nem láthatók a belső szervekben keletkezhetnek, valamint a központi idegrendszerben. A szexuálisan bántalmazott gyermeknél nem minden esetben vehetők észre a testi sérülések, csak ingerlékenység, nyugtalanság, valamint a megfélemlítés tünetei jelentkezhetnek. Az elhanyagolt gyermek a nem kellő tápanyag bevitel következtében alultáplált, fáradt, a higiéné nagyfokú kívánnivalót hagy maga után, a gyermek piszkos, nincs megfelelően öltöztetve,

felnőtt felügyelete nélkül, egyedül vagy szintén kiskorú testvérével lakhat. Az éhezés és a hideg életveszélyt jelent a gyermek számára. Az elhanyagoláshoz tartozik, hogy a beteg gyermeket egyáltalán nem, vagy csak késlekedve viszik orvoshoz, a védőoltásokat nem kapja meg. A csecsemőknél az elhanyagolás és bántalmazás következtében gyakran súlyos fejlődési rendellenesség alakul ki. A fiatal gyermekek a bántalmazás és elhanyagolás miatt bizalmatlanok, szorongók. Az idősebb gyermekek nem járnak iskolába, iskolai eredményeik rosszak. Nehezen illeszkednek be a közösségbe. Kezelés A nagymértékben elhanyagolt vagy bántalmazott gyermek sérülései miatt gyakran kórházi kezelésre szorul. Az orvosnak és ápoló személyzetnek azonnal tájékoztatniuk kell a gyermekvédő szervezetet a gyermek állapotáról. Tájékoztatni kell azokat is, akik a 18 éven aluli gyermek szellemi, testi jólétéért felelősek, az óvónőket, tanárokat, a

rendőrséget és a jogi problémákkal foglalkozókat. Az állampolgárok lelkiismeretére van bízva, jelentik-e, ha elhanyagolt és bántalmazott gyermeket észlelnek környezetükben. Súlyos bakteriális szemfertőzés A fertőzést okozó egysejtű kórokozók lehetnek baktériumok, rickettsiák, vírusok. A baktériumok, alakjuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: gömb alakúak a kokkuszok, pálcika, henger, téglalap alakúak a bacilusok, spirális vagy dugóhúzó alakúak a vibriók vagy spirocheták. Egyes baktériumoknak a levegő oxigénjére van szükségük, míg mások csak oxigén-szegény környezetben szaporodnak. Mozoghatnak csillókkal, amelyek összerendezett szabályos irányú csapkodó mozgásokkal viszik előre a baktériumot, míg mások testük hajlékony, rugalmas mozgásával változtatják helyüket. A baktériumok alak szerinti osztályozása mellett a baktériumok vizsgálatára és elkülönítésére szolgál a Gram-festési eljárás is. Azok

a baktériumok, amelyek festés után megőrzik kék színüket a Gram-pozitívak, és amelyek elvesztik (vagyis nem festődnek), azaz rózsaszínűek, azok a Gram-negatív baktériumok. A két csoportba tartozó baktériumok tulajdonságaikban, az általuk létrehozott fertőzésekben, valamint az ellenük hatásos gyógyszerekben eltérnek egymástól. A baktériumfertőzések lehetnek súlyosak, igen magas lázzal járók. Sok esetben nehéz megkülönböztetni a vírus által okozott betegségektől. Súlyos bakteriális szemfertőzésnél a szemhéj, a szem körüli rész (periorbitális cellulitisz), és a szemüreg belsejének gyulladása (orbitális cellulitisz) jön létre. A szem vörös és duzzadt 80 http://www.doksihu A szem körüli bőr megfertőződhet rovarcsípéstől, sebesüléstől, arcüreggyulladástól, de vérfolyam útján a szervezetben lévő egyéb fertőzéstől is. Tünetei: általában csak az egyik szemet érintő nagyfokú duzzadás és

vörösség. A szemüregen belüli rész fertőződése következtében a szem duzzadása miatt a szem előrenyomódik, a szemizmok nyomás alá kerülnek, a szemet képtelenek mozogatni. Ilyenkor a szem könnyen megsérülhet, és a látás károsodhat. Elzáródhatnak trombózis miatt az ideghártyát ellátó erek (artéria és véna), ami az érintett szem vakságához vezethet. A fertőzés ráterjedhet az agy állományára, agytályogot vagy agyhártyagyulladást is okozhat. Trombózis képződhet az agyat ellátó vénákban, ami fejfájáshoz, eszméletvesztéshez, halálhoz vezethet. Olyan nagy mértékben megduzzadhat a szemhéj is, hogy a szemrést csak szemész tudja szétnyitni. Gyakrabban előforduló szemfertőzések a baktérium vagy vírus okozta kötőhártya-gyulladás, vagy az allergiás szemgyulladás. Kezelés A bakteriális szemfertőzés a vér laboratóriumi vizsgálata, a fertőzést okozó baktérium azonosítása után diagnosztizálható. A fertőzés

helyének meghatározása komputertomográf (CT) vizsgálattal lehetséges. A súlyos bakteriális szemfertőzés kórházi ápolást tesz szükségessé, azonnali intravénás antibiotikum kezeléssel. Az orbitális cellulitisz kezelésénél a váladék levezetésére drenálást alkalmaznak 2–3 hétig, és intravénás antibiotikumot. A periorbitális cellulitisz súlyosabb esetén a kezelés mintegy két hétig intravénásan majd szájon át adott antibiotikummal történik. A kötőhártyagyulladást antibiotikumot tartalmazó szemcseppekkel, krémmel vagy szájon át adott antibiotikummal kezelik. Vírusfertőzés esetén az antibiotikum hatástalan. Emésztőrendszeri betegségek – Meckel-divertikulum A szájüregnél kezdődő tápcsatorna a végbélnyílásig terjed. Felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt

helyezkedik el. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása. A vékonybél a hasüregben helyezkedik el, és a jobb csípőárokban, a vastagbél kezdetébe, a felszálló vastagbél-ágba szájadzik. A divertikulum, gurdély, kiboltosulás, kiöblösödés, a gyomor- és bélrendszeren belül bárhol létrejöhet. A Meckel-féle divertikulum gyakran előforduló veleszületett fejlődési rendellenesség, a vékonybél falának kiöblösödése. A fejlődési rendellenesség rendszerint tünetmentes, de a kiboltosulásban savtermelés következtében a vékonybél falán fekély jöhet létre (a bél nyálkahártyáján keletkező, szövetpusztulással járó, éles szélű, nehezen gyógyuló kerek vagy ovális seb). A Meckel-divertikulumban szenvedő gyermekek széklete jellegzetesen téglavörös, málna vagy fekete színű. Serdülőknél a kiboltosulás bélelzáródást okozhat, amit

nagyfokú görcsös fájdalom és hányás kísérhet. A nagy fájdalommal, hasi nyomásérzékenységgel, hányással járó divertikulitisz (a divertikulum gyulladása) bármely életszakaszban kialakulhat. Kezelés 81 http://www.doksihu A Meckel-divertikulum diagnosztizálására a legalkalmasabb a Meckel-izotópvizsgálat, mivel a laboratóriumi vizsgálatok, és a báriumos röntgenfelvétel ritkán mutatják ki a rendellenességet. Sebészeti beavatkozásra vérző divertikulum esetén kerül sor, amelynél a károsodott bélszakaszokat eltávolítják. A tünetmentes kiboltosulások nem igényelnek kezelést. Diétával (rostdús ételek, gabonafélék, zöldség, gyümölcs, korpa) a bél görcsös állapota megszüntethető. Emésztőrendszeri betegségek – peptikus fekély A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el. Nyálkahártyával bélelt,

izmos falú szerv, amelynek felső széle a kisgörbület, alsó széle a nagygörbület. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása. A gyomorfal négy rétegből áll, kívülről a hashártya, majd az izmos réteg következik, ezt követi a nyálkahártya alatti réteg, és a belső a nyálkahártya. A gyomor nyálkahártyája sósavat és emésztőnedveket (enzimeket) termel. A fekély (ulkusz) a nyálkahártyán keletkező, szövetpusztulással járó, éles szélű, nehezen gyógyuló kerek vagy ovális seb, ami az izomrétegig terjed. Ott jön létre, ahol a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáját a gyomorsav és az emésztőnedvek kikezdik. Vagyis a gyomorsósavnak közvetlen szerepe van a fekély létrejöttében, azaz csak olyan területen jön létre fekély, ahol sósav van, és a nyálkahártya valamilyen oknál fogva védtelenné válik vele szemben. A fekély

leggyakrabban a gyomor kisgörbülete mentén (ulkusz ventrikuli), valamint a nyombél kezdeti szakaszán (ulkusz duodeni) alakul ki. A nyombélfekély kialakulásában szerepet játszhat a gyomor nyálkatermelő sejtjeiben (savas közegben) szaporodó Helicobacter pylori baktérium, ami vagy fekélyt okozó méreganyagot hoz létre, vagy pedig a gyomorsav elleni védő mechanizmust károsítja. A fellépő fájdalom enyhe vagy közepes erősségű, és általában a szegycsont alatt jelentkezik. Újszülöttnél, csecsemőknél a peptikus fekély tünetei: véres széklet, gyomor vagy vékonybél kilyukadásánál fellépő fájdalom, és láz. Idősebb csecsemőknél és kisgyermekeknél ismétlődő hányás, véres széklet, hasi fájdalom jelentkezhet. Kezelés A peptikus fekélybetegség diagnosztizálása csecsemőknél és kis gyermekeknél nem könnyű feladat, mert a fájdalom helyét nem tudják pontosan meghatározni. A betegség meghatározása a tünetek alapján,

báriumtartalmú folyadék itatása után röntgenvizsgálattal, vagy gyomortükrözéssel, azaz gasztroszkópiával (a gasztroszkóp, világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer bevezetése a gyomorba, amellyel a gyomor belső felszíne megtekinthető, és mód van esetlegesen biopsziára, azaz a gyomor nyálkahártyájából szövet mintavételre is). A gyomortükrözést a nyolc év alatti gyermekeknél altatásban végzik. A fekélyek kezelése megegyezik a felnőttekével. A kezelés a gyomor savtartalmát csökkentő gyógyszerekből, kímélő étrendből áll. A fekély kezelésére alkalmazott gyógyszerek a savkötők, valamint a fekélyellenes szerek. A felszívódó savkötők gyorsan hatnak, és teljesen semlegesítik a gyomorsavat, viszont folyamatos szedésük a vér sav-bázis egyensúlyát felborítja. Nem felszívódó savkötőknek kevesebb a mellékhatása. A gyomorsavval a gyomorban maradó vegyületet alkot, és csökkenti az emésztőnedvek

működését. 82 http://www.doksihu Helicobacter pylori fertőzés esetén a gyermek pár hétig kettős kombinált amoxicillint és metronidazolt, vagy amoxicillin és bizmut kezelést kap, amellyel elpusztíthatók a kórokozók. Minden olyan esetben, amelyben a fekély átfúrja a gyomorfalat, azonnali sebészeti beavatkozás szükséges. Emésztőrendszeri betegségek – visszatérő hasi fájdalom A visszatérő hasi fájdalom jellemzője, ha három hónapon keresztül a hasfájás több alkalommal fellép. A rendellenesség leggyakrabban a 8–10 éves gyermekek között fordul elő. A visszatérő hasi fájdalom oka igen kis százalékban (kb. 10%) szervi betegség, kórosan működő belső szervek (pl. emésztőrendszer, vizeletelvezető rendszer stb), de okozhatják helytelen étrend, tejérzékenység, székrekedés is. A visszatérő hasi fájdalmat okozó emésztőrendszeri betegségek lehetnek májgyulladás, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás,

gyomorszájsérv, vastagbélgyulladás, vakbélgyulladás stb. A fájdalmat húgy-ivarrendszeri betegségek is okozhatják, mint pl húgyúti fertőzések, petefészek ciszta, a kismedence gyulladásos betegségei, veleszületett rendellenességek, menstruációs zavarok. A visszatérő hasi fájdalom majdnem 90 százalékában a fájdalmat létrehozó ok stressz, pszichológiai zavarok, szorongás, depresszió. A tünetek a kiváltó oknak megfelelően változnak. Szervi betegség esetén a fájdalom maradandó, vagy ismételten jelentkezik. A gyermekek húgyúti fertőzéseinél hasi vagy kismedencei fájdalom jelentkezik, amely megzavarhatja az éjszakai alvást is. Szervi betegségek esetén gyermekeknél étvágytalanság, testsúlyvesztés, visszatérő láz vagy tartós láz, sárgaság, székrekedés, hasmenés, véres széklet, hányás, haspuffadás, ízületi fájdalmak, az ízületek duzzanata. A tejérzékenység esetén a fájdalom a tejtermék elfogyasztását követően

lép fel, epehólyag gyulladása esetén a zsíros ételek okoznak panaszt. A pszichológiai eredetű fájdalom nem súlyosbodik, naponta gyakrabban, a köldök körül jelentkezik, de a gyermek néha hosszú ideig (hetekig) tünetmentes lehet. A fájdalomban létrejövő változás a gyermek szervi betegségére utalhat. Kezelés A fájdalom okának meghatározása kérdezéses alapon történik. A szervi rendellenesség okozta hasi fájdalmak kezelése minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. Pszichológiai eredetű fájdalmaknál a pszichés tényező megszüntetése, a stressz oldása, a feszültség csökkentése, az iskolai konfliktusok megoldása szükséges. A fájdalom csökkentésére enyhe fájdalomcsillapítók is adhatók. Nem szűnő pszichológiai problémák okozta fájdalom esetén a gyermeknek pszichológushoz kell járnia. Feltételezések szerint fertőzés eredetű betegségek – ismeretlen eredetű láz A gyermeknél a láz okának eredete

ismeretlen, viszont a végbélben a hőmérséklet két héten belül, több mint négy alkalommal mérve 38,5 C fok. A gyermekeknél rövidebb ideig tartó lázak gyakran jönnek létre. Az ismeretlen eredetű láz hosszabb ideig tart, és tünete lehet súlyosabb betegségnek is. Az ismeretlen eredetű láz mintegy felénél kialakulhat fertőzés. Hat éves kor előtt általában vírusos felsőlégúti betegségek (arcüreggyulladás, garatgyulladás stb.) okozhatják a lázat, míg hat éves kor felett szívbelhártya-gyulladás, autoimmun betegségek, rosszindulatú daganatok, 83 http://www.doksihu gyógyszer-allergia, genetikai betegségek, különféle gyulladások (hasnyálmirigy, agy, gerincvelő, csont). Az ismeretlen eredetű láz okára a teljes kivizsgálás ellenére mintegy 15 százalékban nem derül fény. Az ismeretlen eredetű láz bizonytalan tünetekkel jelentkezik (hidegrázás, étvágytalanság, súlyvesztés, verejtékezés), a láz hosszabb időszakon át

fennmarad, két hét alatt váltakozva hol megjelenik, hol eltűnik. Kezelés Célzott vizsgálatokkal nagyrészt megállapítható a láz oka, de gyakran kórházi kivizsgálásra is szükség lehet. A betegség valószínű kimenetele a kiváltó októl függ. Gyakran gyermekkori betegségek kísérő tünete, és a gyermekeknél alkalmazott antibiotikum vagy egyéb gyógyszeres kezelés gyógyuláshoz vezet. Feltételezések szerint fertőzés eredetű betegségek – Kawasaki-szindróma Az ismeretlen kórokú Kawasaki-szindróma általában a fiatal, öt éves kor alatti gyermekeket betegíti meg, de tizenéveseknél is kialakulhat. A betegség bőrkiütésekkel, lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal, szív- és ízületi gyulladással jár. A Kawasaki-szindrómát feltételezhetően vírus, vagy hasonló, fertőző kórokozó hozza létre. A betegség tünetei: változó, hol magas (39 C fok feletti), hol alacsonyabb láz, ingerlékenység, kóros aluszékonyság, a has görcsös

fájdalma, a törzs feletti részen (és a pelenka alatt) egyenetlen piros kiütések megjelenése az első napon, később a kiütések a nyálkahártyákon (szájüregben, hüvelybemenetnél), vörös torok, kipirosodott, száraz, repedezett ajak, epervörös nyelv. A szemek vörösek váladékozás nélkül A tüneteket kiegészíti a végtagok ödémája, a tenyerek talpak vörös színe, az ujjakon bőrhámlás, nyaki nyirokcsomó-duzzanat. Szövődménye a szívbetegség, a koszorúserek rendellenes kitágulása (dilatáció). Az artériák is kitágulnak. A kisebb kitágulások kezelés nélkül rendbe jönnek, a nagyfokú artériatágulás azonban (aneurizma) szívrohamhoz, hirtelen halálhoz vezethet. A koszorúserek tágulata egy éven belül megszűnik, de az érfalak gyengék maradnak, ami pár évvel később szívproblémákat okozhat. A Kawasaki-szindróma további szövődményei lehetnek ízületi gyulladás, epehólyaggyulladás, agyburkok gyulladása. A tünetek nyom

nélkül meggyógyulnak Kezelés A szindróma diagnosztizálása a tünetek alapján történik. Az ultrahangvizsgálattal kimutatott nagy aneurizmákat az aszpirinnal együtt véralvadásgátló gyógyszerekkel kezelik. Bárányhimlő vagy influenza esetén a Reye-szindróma megelőzésére az aszpirint dipiridamollal helyettesítik. (A Reye-szindróma ritkán előforduló, agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes megbetegedés.) A Kawasaki-szindróma korán elkezdett kezelésével – nagy dózisú immunglobulin intravénás adásával történik, és szájon át szintén nagy adagban aszpirin – megelőzhető, azaz csökkenthető a koszorúserek károsodása. Hamarabb múlnak el a kiütések és a láz is A láz megszűnte után kis adagban hónapokig ajánlott az aszpirin szedése a koszorúér károsodás, és a véralvadás elkerülésére. Feltételezések szerint fertőzés eredetű betegségek – Reye-szindróma A ritkán

előforduló Reye-szindróma agyvelőgyulladással, és heveny májelzsírosodással járó, igen súlyos, életveszélyes betegség. 84 http://www.doksihu A betegséget létrehozó ok ismeretlen, de létrejöhet egyes vírusfertőzésektől mint pl. az influenza A vagy az influenza B vírusától, vagy a bárányhimlőt okozó vírusfertőzéstől, esetleg a betegségekre adott aszpirinnel együtt. Gyermekeknél és 18 év alatti fiataloknál (nagyon ritkán felnőtteknél) az aszpirin vagy hasonló összetételű gyógyszerek (szalicilátok) szedése rendkívül megnöveli ezekben az esetekben (influenza vagy bárányhimlő) a Reyeszindróma kialakulásának lehetőségét. A Reye-szindróma tünetei változóak. A vírus okozta fertőzés influenzaszerű tünetekkel, vagy a bárányhimlő hurutos tünetekkel, hőemelkedéssel, nyirokcsomó-duzzanattal, kiütésekkel jelentkezhet. A kezdeti tüneteket követően mintegy öt nappal később hányinger, hányás lép fel, majd pár

nap múlva csökken a hányinger, de a gyermeknél zavartság alakul ki. A zavartság után a tájékozódás zavara, izgatottság, görcsök, kóma jöhet létre. A bárányhimlő utáni tünetek a kiütések megjelenése utáni négy vagy ötödik nap következnek be. A szindróma lehet könnyű lefolyású, de igen gyorsan halállal is végződhet. A Reye-szindróma heveny fázisát túlélő gyermekek teljes mértékben meggyógyulnak. Görcsök megjelenése agykárosodáshoz vezet, amelynek következménye szellemi fogyatékosság, befolyásolhatatlan izommozgások, görcsrohamokkal kísért betegségek. Kezelés A Reye-szindróma a fellépő tünetek (hányás, agyödéma), májbiopsziával (máj mintavétellel), gerinccsapolással vett minta laboratóriumi vizsgálata alapján diagnosztizálható. A Reye-szindróma kezelésére nincs lehetőség. A kezelés csak az életfolyamatok fenntartását szolgálja (lélegeztetőgép, intravénás folyadékpótlás, a vérzések ellen

K-vitamin, agynyomás csökkentésére különböző gyógyszerek stb.) Alvászavarok – rémálmok, éjszakai rémület, alvajárás, ellenállás a lefekvéssel szemben, éjszakai felébredés Az alvászavarok lehetnek rémálmok, lidércnyomás, alvajárás, ellenállás a lefekvéssel szemben, éjszakai felébredés, amelyek alvás közbeni akaratlan mozgásokkal és színes álmokkal járnak. Az álom alvás közben észlelt képek sorozata A rémálom: színes, gyötrő, ijesztő álom, amelyet hirtelen ébredés követ. Általában a REM alvás alatt fordulnak elő. [Az alvás három szakaszra osztható: az első szakasz az 1–2 óráig tartó felületes alvás (előalvás), a második szakasz a mélyalvás, amely mintegy 3 óra hosszú és a szintén felületes utóalvás, amely kb. 4–5 óra hosszáig tart, és ezek mellett van még az úgynevezett REM alvás, amit gyors szemmozgás, az agy elektromos aktivitása, mély légzés, ellazult izmok jellemeznek.] A felébredés

teljes, a gyermek teljes mértékben emlékszik az álom részleteire. A gyakran előforduló rémálmok okai lehetnek: félelmetes, ijesztő élmények, mesék, tévéműsorok, ami főleg 3–4 éves gyermekeknél okozhat problémát, mivel a valóságot és a fantáziát nem tudják még ketté választani. A éjszakai rémület álomban előforduló nyomasztó, fojtogató álom, amelynek következtében a beteg dobálja magát, sikoltozik. Általában a REM szakaszban következik be Kiváltó oka lehet a normális légzést akadályozó bármilyen tényező. A gyermek az álomra nem emlékszik vissza. Alvajárás az alvászavarok közé tartozó jelenség, (népies nevén holdkórosság) amikor a gyermek alva járkál, beszélget, különböző mozgásokat végez hosszabb, rövidebb ideig, felébredve a cselekvésekre nem emlékszik. Felületes alvásnál jön létre Ellenállás a lefekvéssel szemben kis gyermekeknél (1–2 év között) előforduló jelenség. A gyermek a

lefektetés után kimászik az ágyból, vagy sír, vagy szüleit megkeresi. Az éjszakai felébredés általában a fél éves és egy éves kor közötti csecsemők alvászavara. Idősebb gyermekeknél valamilyen környezeti behatást követ (költözködés, betegség stb.) Kezelés 85 http://www.doksihu A ritkán előforduló rémálmok esetén csupán a gyermek megnyugtatása szükséges. Amennyiben gyakran fordulnak elő, pszichológiai problémát jelezhetnek. Az éjszakai rémület és az alvajárás rendszerint magától megszűnik. Az ellenállás a lefekvéssel szemben esetén nem vezet eredményre, ha a gyermeket hagyják felkelni, játszani, a szülői ágyban aludni, ha megetetik, ha elfenekelik, ha megszidják. A gyermeket vissza kell kísérni az ágyba, megnyugtatva, kedvenc takaró vagy játék odaadásával. A szülők a gyermek látóterében maradhatnak a másik szobában Ezzel megtanítható a gyermek, hogy az ágyból felkelni nem mindig szabad, ezt

követően lefekszik és elalszik. Alvajárás esetén, az alvajárót felébresztés nélkül, vissza kell vezetni az ágyba. Az elérhető ablak legyen csukva, akadályok az útból eltávolítva. Veleszületett fejlődési rendellenességek – a szem rendellenességei (zöldhályog, szürkehályog) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a

szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A szem bonyolult működésű és felépítésű fényre érzékeny, látást közvetítő szerv. A két szemgolyó zsírszövetbe ágyazva, az arckoponya elöl nyitott, arc- és a homlokcsontoktól határolt csontos üregeiben, a páros szemgödörben helyezkedik el, amely félig takarja és óvja őket. A szem ritkán előforduló

veleszületett rendellenességei lehetnek a zöldhályog és a szürkehályog, amelyet a terhesség alatt fellépet különböző betegségek hozhattak létre. A zöldhályog (glaukóma) a szemgolyó megkeményedése a csarnokvíz felhalmozódása miatt, a szemgolyó belsejében fellépő természetellenes nyomásfokozódás következtében. A kórosan felszaporodó csarnokvíz (mivel elvezetésének útja akadályozott) körkörösen feszíti a szemgolyót, amely a kevésbé ellenálló szövetek károsodásához vezet. (Egészséges szem esetén a hátsó szemcsarnokban termelődő csarnokvíz a pupillán áramlik át az első szemcsarnokba, és az elvezető csatornákon át távozik.) A legérzékenyebb a szemnyomással szemben a látóideg belépési helye, a látóidegfő, valamint az ott lévő látóidegrostok, amelyek elsorvadása vakságot okoz. A szemgolyó elülső részén, az ínhártyába óraüvegszerűen befoglalt, a szemgolyóból elődomborodó, teljesen átlátszó

szaruhártya (a kornea), a szem legfontosabb fénytörő közege normális állapotában tiszta, Veleszületett szürkehályognál (katarakta) viszont a szemlencse elhomályosodásával, elszürkülésével, látásromlással járó megbetegedés, amely a terhesség alatt elszenvedett fertőzések vagy kromoszóma rendellenesség következménye. Kezelés 86 http://www.doksihu A zöldhályog rendellenességgel világrajött újszülöttnél a szem nyomásának csökkentésére közvetlenül a születés után műtétet végeznek, a csecsemő vakságának megelőzésére. A csarnokvíz távozásának megkönnyítésére a szivárványhártyán lézerrel egy kis lyukat hoznak létre, vagy a szivárványhártya egy kis darabját kimetszik. A szürkehályog kezelése szintén sebészeti beavatkozással történik. A műtét alkalmával a szemlencsét eltávolítják, hogy a csecsemőnél kialakulhasson az ép látás. Veleszületett fejlődési rendellenességek – a szív fejlődési

rendelleneségei (a pitvari és a kamrai sövény rendellenességei, nyitott duktusz arteriózusz, aortabillentyű-szűkület, tüdőbillentyű-szűkület, aortaszűkület, a nagy artériák áthelyeződése, fejletlen bal kamra tünetegyüttes, Fallot-tetralógia) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag

feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A szív és a nagy artériák (az aorta, és a tüdőartéria) fejlődési rendellenességei a méhen belüli élet első két hónapja alatt a magzatot ért károsodás következtében jönnek létre, oka minden olyan tényező, amely oxigénellátási zavart okozott. Veleszületett szívhiba lehet egyetlen a szíven vagy a verőreken (pitvar- vagy kamrasövény hiánya,

vagy verőérszükület), de halmozottan is előfordulhatnak, mint pl. a Fallot-tetralógiában A szív jobb illetve bal oldali üregekre osztható, a két pitvarra és a két kamrára. A jobb pitvart a bal pitvartól a pitvarsövény, a jobb és a bal kamrát a kamrasövény választja el egymástól. A pitvari és a kamrai sövény rendellenességei, azaz a sövénydefektusok estén, az üregek egymással közlekednek. Vagyis fejlődési rendellenesség következtében a sövény nyitott marad. (A szervezet felől a vér a pitvarokba áramlik, amelyet a kamrák pumpálnak ki a szervezetbe.) A sövénydefektus miatt a vér egy része nem a szervezetbe, hanem a tüdőbe jut vissza, amely nehézlégzést, verejtékezést okoz, mivel a tüdő ereiben megnövekszik a vér mennyisége. Nyitott duktusz arteriózusz (Botallo-szindróma), a magzati tüdőartéria és az aorta közötti összeköttetés fejlődési rendellenesség miatt a születés után is nyitva maradhat, azaz megmarad az

összeköttetés az aorta és a tüdőartéria között. (Az aorta az oxigénben gazdag vért szállítja a szervezetbe, a tüdőartéria pedig a tüdőbe szállítja az oxigénben szegény vért.) A magzati életben az oxigéndús vért az anya vérkeringése biztosítja a magzat számára, tehát mivel a magzat levegőt nem lélegzik be, oxigénfelvételért nem kell áthaladnia a vérnek a tüdőkön. A születés pillanatában, az első levegővételkor azonban a vérkeringésben alapvető változások jönnek létre, a tüdő bekapcsolódik a vérkeringésbe, és kialakul a kis- és nagyvérkör. Ezek után már a tüdő biztosítja az újszülött számára a vér oxigénellátását A nyitva maradt Botallo-vezeték miatt a vér egy része nem a test felé továbbítódik, hanem 87 http://www.doksihu visszajut a tüdőbe, megnövelve a tüdő ereiben a vér mennyiségét, nehézlégzést, szapora pulzust, szívelégtelenséget hozva létre. Koraszülötteknél a tünetek

súlyosabbak, mert a keringészavar miatt az amúgy sem kielégítő éretlen tüdők funkciója erősen romlik. Aortabillentyű-szűkület (aortasztenózis). A szívből eredő aorta (főütőér) az érrendszer legnagyobb artériája, és legtágabb szakasza. Eredésénél három félhold alakú billentyű található. Amikor a kamra összehúzódása alatt megnő a kamrában levő vér nyomása, a nagyobb nyomás miatt a billentyű szétnyílik, és a vér az érbe áramlik. Ennek következtében az aortában nő meg a nyomás, és a vér kezdene visszafelé áramlani, de a visszafelé áramló vér a félhold alakú billentyűt zárja, megakadályozva ezzel a vér visszaáramlását a bal kamrába. Amennyiben aortabillentyű-szűkület áll fenn, a félhold alakú billentyű még nyitott állapotban is szűkebb mint normális állapotban, ezáltal nagyobb ellenállást fejt ki a bal kamrából kiáramló vérrel szemben, tehát megvastagodik a bal kamra fala, ami miatt a

koszorúerekből több vérre van szüksége. Az aortabillentyű-szűkület kialakulásának többféle oka lehet: születési rendellenesség (ami csecsemőkorban tünetmentes, de mivel a szív nő, a billentyű viszont nem, komoly következményekkel jár, hiszen ezen a kis billentyűn kell a növekvő vérmennyiségnek átáramolnia), lehet kóros alakja, lehet a három félhold alakú billentyű helyett csak kettő stb. A tüdőbillentyű szűkülete rendszerint születési rendellenesség következménye. A beszűkülés lehet enyhe, ami nem igényel kezelést, de lehet életveszélyes állapotot létrehozó is. A tüdőverőér eredésénél (mint az aortánál) is három félhold alakú billentyű található. Amikor a kamra összehúzódása alatt megnő a kamrában levő vér nyomása, a nagyobb nyomás miatt a billentyű szétnyílik, és a vér az érbe áramlik, tehát az összehúzódott jobb kamra a belőle eredő tüdőérbe pumpálja a vért. A tüdőverőérből (a kis

vérkörön át) a tüdőn keresztül a belélegzett levegőből oxigént vesz fel (széndioxidot ad le), és ez az oxigénben dús vér kerül a bal pitvarba. A tüdőbillentyű-szűkület során a tüdőbillentyű beszűkül, emiatt nagyobb ellenállást fejt ki, a a jobb kamrából a tüdők felé irányuló vér áramlásával szemben. A vér áramlása meglassul, mivel a billentyű nyitott állapotában is szűkebb, mint egészséges állapotban. Súlyosabb szűkület cianózist okoz, mivel a tüdőbe kevés vér áramlik hogy oxigénnel telítődjék. Megnő a jobb kamrában és a pitvarban a nyomás, ami oxigénszegény vért présel át a bal kamrába, majd az aortába, ami ezt az oxigénszegény vért továbbítja a test többi része felé. Az aorta veleszületett szűkületénél a fejlődési rendellenesség miatt a mellkasi aorta lefelé haladó szakasza nagymértékben beszűkül (ott, ahol a duktusz arteriózuszba csatlakozik, valamint ahol lefelé fordul a mellkas alsó

része felé). A szűkület következtében a vér a felső testfélben nagy nyomással áramlik (fejfájást, orrvérzés és a lábban fájdalom tüneteket okoz), míg a szűkület alatti résznél, az alsó végtagokban csak alacsony nyomással folyik. Az elváltozás az újszülötteknél a duktusz arteriózusz záródása után, amelynek tünetei: a szív elégtelen pumpafunkciója, légzési elégtelenség, acidózis (a vér vegyhatásának eltolódása savi irányba, mivel az elégtelen légzési funkció miatt széndioxid halmozódik fel a szervezetben). Az acidózis tünetei: légszomj, kóma, légzőközpont bénulás. Az életveszélyes állapot sürgős beavatkozást tesz szükségessé. A szív fejlődési rendellenességéhez társulhat kamrai sövény defektus, vagy a három aortabillentyű helyett csak kettő. A nagy artériák áthelyeződése veleszületett rendellenességben az aorta és a tüdőartéria csatlakozási helye a szívben felcserélődik. Normális

esetben az elhasznált, oxigénszegény vért a jobb kamrából a tüdőartéria szállítja a tüdőkbe, a bal kamrából az oxigéndús vért pedig az aorta szállítja a szervezetbe. Az artériák felcserélődése következtében a testből az oxigénben szegény vér a jobb kamrába kerül, majd az aortába, amely visszajuttatja a szervezetbe – a tüdőket megkerülve – az elhasznált vért. Az újszülöttek életben maradását még nem záródott a foramen ovale biztosítja (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között, ami születéskor még nem záródott), amely miatt a két pitvar egymással közlekedik, és oxigéndús 88 http://www.doksihu vér juthat a bal pitvarból a jobb pitvarba, majd a jobb kamrába, aortába és a szervezetbe, ami a kezdeti életszakaszban elegendő oxigénhez juttatja az újszülöttet. Fejletlen bal kamra szindróma (hipopláziás bal szívfél tünetegyüttes). A bal kamrából kerül az oxigénben dús vér a

szervezetbe. Ha a bal kamra és billentyűi rendellenesen fejlettek, képtelen ellátni feladatát, amely az újszülött halálához vezet. A születéskor egészségesnek tűnő újszülöttnél a duktusz arteriozusz záródásakor lépnek fel a szívelégtelenség tünetei. Fallot-tetralógia többféle veleszületett szívfejlődési rendellenességből tevődik össze. A kamrai sövény hiányos (hasadék található rajta), így a szív két fele között rendellenes összeköttetés létesül. Az aorta (a főütőér) nem a bal kamrából ered, hanem pontosan a sövényhiány felett, azaz lovagol a sövényhiányon, így tehát az aortába mindkét kamrából juthat vér. A tüdőverőér szűkület miatt a jobb kamra fala megvastagodik, nyomása megnövekedik, amelynek következtében a jobb kamrából a vér nagy része az aortába ürül. Az aortában tehát kevert vér kering (artériás és vénás). Az újszülöttek cianotikusak a szervezeten átáramló alacsony

oxigéntartalmú vér következtében. Állapotuk rendszerint stabil, amely a műtét későbbre halasztását lehetővé teszi. Egyes újszülötteknél a sírást és székletürítést erős cianózis, nehézlégzés, eszméletvesztés kísérheti. Kezelés A pitvari és a kamrai sövény rendellenességei műtéttel korrigálhatók. Diagnosztizálása elektrokardiográfiával, echokardiográfiával, mellkasi röntgenfelvétellel, néha szívkatéterezéssel történik. Nyitott duktusz arteriózusz. A betegség kezelése folyadékkorlátozással, és indometacin gyógyszer adásával történik. A rendellenesség műtéttel megoldható, ha a spontán záródás nem következik be. Aortabillentyű-szűkület meghatározása EKG-val, röntgennel, ultrahang-vizsgálattal, esetleg szívkatéteres vizsgálattal történik. Súlyos esetében műtét javasolt, a bal kamra visszafordíthatatlanul károsodása előtt. A billentyű-beültetést követően minden további műtéti és

fogorvosi beavatkozás előtt antibiotikumot kell adni a betegnek az esetleg fellépő gyulladás megelőzésére. Gyermekeknél lényeges a korai billentyű-beültetés, még mielőtt tüneteket okozna az elváltozás, mert hirtelen halál léphet fel. Gyógyítható még ballonkatéteres tágítással is (E műtéti eljárásnál katétert vezetnek a billentyűig, a katéter végén lévő ballont felfújva, a billentyűt kitágítják.) A tüdőbillentyű-szűkület a szokásos vizsgálati eljárásokkal diagnosztizálható (EKG, rtg, ultrahang stb.) Gyógyítása műtéttel, vagy ballonkatéteres tágítással történhet. A műtéti eljárást később, a gyermekek kis százalékánál meg kell ismételni. Aortaszűkület diagnosztizálása után mielőbbi sebészi beavatkozás szükséges a magas vérnyomás kialakulását megelőzendő. Az újszülötteknél a súlyos állapotot létrehozó rendellenességnél prosztagladin adásával ismét megnyitják a duktusz arteriózuszt,

és sebészeti beavatkozással megszüntetik az aorta szűkületét, ami megmentheti az újszülöttet, de a műtét megismétlésére idősebb korban sor kerülhet. A nagy artériák áthelyeződését – a diagnózis felállítása után – sebészeti beavatkozással szüntetik meg az újszülött életének első pár napján. Fallot-tetralógia fennállásakor azoknak az újszülötteknek, akiknél a rendellenesség miatt roham jön létre (erős elkékülés, nehézlégzés, eszméletvesztés) oxigén és morfin adható, a roham megelőzésére pedig rövid ideig propranalol. Ezeknél a betegeknél az oxigénigény kielégítésére minél előbbi műtéti beavatkozás szükséges. 89 http://www.doksihu Veleszületett fejlődési rendellenességek – az agy és a gerincvelő rendellenességei A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész

embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok:

táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A terhességben az embrió szervei kb. a terhesség 12 hetére fejlődnek ki teljesen, a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) kivételével, mivel ezek a születésig állandó fejlődésben vannak. A rendellenességek ezen idő alatt jöhetnek létre A központi idegrendszer életképtelenséget okozó veleszületett súlyos fejlődési rendellenessége az agyvelő hiánya, mivel az agy nagyobb része nem fejlődött ki (hiányzik). A magzat halva születik, de az élve született magzat is néhány napos korában meghal. A mikrokefália (kisfejűség) magzati károsodás miatt jön létre (a dohányzás és alkohol káros hatása fejlődési rendellenességeket okoz, amely főleg a központi idegrendszer (agy) fejlődését érinti). A kis fejjel világrajött újszülötteknél hiányzik az

izomkoordináció, és nagy részük szellemi fogyatékos. Az agysérv (hernia cerebri) veleszületett kóros elváltozás, amikor a agyállomány a koponya kóros nyílásán, a koponyacsont hiányán át kitüremkedik. Leggyakoribb előfordulási helye a tarkótájék és az orrgyök feletti rész. A vízfejűség (hidrokefalusz) agykamratágulat, a likvorfelszívó felszínek elégtelen működése miatt az agykamrai és a gerincvelő körüli folyadék mennyisége megnövekszik, amely a csecsemőknél a koponya megnagyobbodását, és a szellemi fejlődés visszamaradását okozza. Az agyvíz az agyat és a gerincvelőt borító hártyák közötti résben és az agykamrákban áramló folyadék, feladata az agyszövet anyagcseréje, valamint az agy védelme a kórokozók és egyéb ártalmak (rázkódás, ütés stb.) ellen Ha a keringés akadályozott, az agyvíz felszaporodik, az agykamrákat kitágítja, az agyállományt összenyomja, sorvasztja. A vízfejűség (nagy fej)

már a magzati életben diagnosztizálható (ultrahang), ami a hüvelyi szülést lehetetlenné teheti. A szülés utáni nagyfokú koponyanövekedés agyvízkeringési zavart jelez. A táguló agykamrák a koponyacsontok záródását megakadályozzák, azaz szétfeszíti a koponyacsontokat, a koponya kiszélesedik. Súlyos esetben a magzat, illetve az újszülött életképtelen Agylyukacsosságról (porenkefália) van szó, ha az agy egyik féltekéjében ciszta vagy üreg képződik. Az agykárosodást agyműködési rendellenességek kísérhetik Az agylyukacsosság igen ritka formája a hidranenkefália, amikor a nagyagy féltekék nem fejlődnek ki, azaz majdnem teljes mértékben hiányoznak. 90 http://www.doksihu Tünetei: fejlődési visszamaradottság és súlyos szellemi fogyatékosság. Az Arnold–Chiari rendellenesség az agy alsó részének, az agytörzsnek károsodása. Veleszületett nyitott gerinc fejlődési rendellenességnél a magzati életben nem

záródtak a csigolyaívek, a gerincvelői hasadék nyitva maradt, és a nyitott részen előboltosul a lágyburok és a gerincvelő. Kezelés Az agysérv sebészeti beavatkozással megszüntethető. A vízfejűség (hidrokefalusz) gyógyítása sönt beültetéssel történik. A kamrából a söntön keresztül elvezetik a túltermelődött agyvizet. Az agykamrába ültetett söntöt a hasüregbe vezetik, amelynek billentyűje csak fokozódó agyvíznyomás esetén nyílik meg, és engedi az agyvíz elfolyását. A műtétet minél előbb el kell végezni, még mielőtt az agyvíz a központi idegrendszert nem károsította. Átmenetileg csökkenthető az agyban lévő nyomás gyógyszeres kezeléssel vagy a gerinccsapolás megismétlésével. A nyitott gerincet sebészeti beavatkozással szüntethető meg. A megszületés utáni legrövidebb időn belül elzárják a gerincvelőburkokat és a körülötte lévő izmokat, a fertőzések elkerülésére. Agyvízkórral is társulhat

Kisfokú záródási hiány csak rtg felvétellel diagnosztizálható, és nem hoz létre gerincvelői és a gerinc működésében károsodást. Veleszületett fejlődési rendellenességek – az emésztőrendszer fejlődési rendellenességei (részleges nyelőcsőhiány, rekeszsérv, Hirschprung-betegség, omfalokele, végbélnyíláshiány, epeúthiány) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó

enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb Az emésztőrendszer (száj, nyelőcső, gyomor, belek) feladata a táplálék átalakítása parányi molekulákra, amelyek képesek arra hogy a vérben keringjenek és a sejtekbe beépüljenek. Bármilyen veleszületett emésztőrendszerben létrejött fejlődési rendellenesség a

táplálkozást és a táplálék normális felszívódását megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti. A részleges nyelőcsőhiány a nyelőcső rendellenes fejlődése, amikor a nyelőcső és a gyomor között nincs normális összeköttetés, mivel a nyelőcső vakon végződik vagy beszűkül. A kóros állapotot a nyelőcső és a légcső között létrejött abnormális összeköttetés, a sipoly egészíti ki, amely fokozott tüdőgyulladási veszélyt jelent az újszülötteknél, a tüdőbe lélegzett nyál miatt. A tünetek: fokozott nyáltermelés, a nyelés megkísérlésénél köhögés és cianózis lép fel. 91 http://www.doksihu A rekeszsérv a rekeszizom hiányossága, amelyen keresztül a hasüreg szerveinek egy része (gyomor, vékonybélkacsok, máj, lép) a sérvkapun a mellüreg felé boltosul. Főleg bal oldalon jön létre, és ha a sérv nagy, azon az oldalon a tüdő fejlődése visszamarad. A szülést követően az újszülött első

lélegzetvétele után a vékonybélkacsok levegővel telnek meg, a levegővel telt vékonybél a szívet áttolja az ellenkező oldalra, ott a tüdő összenyomódik, és légzési elégtelenség alakul ki. Ritkán előforduló veleszületett rendellenesség a Hirschprung-betegség (veleszületett megakolon), amelynél a vastagbél a normálisnál lényegesen tágabb, mivel a vastagbél egyes szakaszainak nem fejlődött ki az idegrendszere, amely a belek ritmusos összehúzódásait szabályozza, a béltartalom továbbítására. A belek normális összehúzódásának elmaradása miatt a salakanyagok nem továbbítódnak, székrekedés és hányás jöhet létre. A betegség, életveszélyes szövődmény, az igen súlyos hasmenést okozó toxikus enterokolitisz elkerülésére a betegséget azonnal kezelni kell. Az omfalokele köldöksérv, amelynél a hasüregi szervek a köldökgyűrűn át (a hasfal hiányossága miatt) előtüremkednek. Végbélnyílás-hiánya az újszülött

táplálása után bélelzáródási tünetekkel jelentkezik, amennyiben a feltűnő rendellenesség elkerülte volna figyelmet. A végbélnyílás hiánya esetén a végbél és a húgycső, vagy a gát és hólyag között rendellenes összeköttetés, sipoly jöhet létre. Veleszületett fejlődési rendellenesség az epeúthiány, amikor az epevezetékek nem fejlődnek ki, vagy a fejlődés befejezetlen maradt. Normális esetben a máj alsó felszínén található epevezeték és epehólyag feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe. Ha az epe a fejlődési rendellenesség következtében nem éri el a beleket, a májban halmozódik fel, majd a vérpályába jutva sárgaságot okoz, a vizeletbe kerülve pedig sötétbarnára

színezi a vizeletet. Az újszülött mája mintegy két héttel a születés után nagyobbodhat meg, majd két hónapos koruk körül leáll a növekedésük stb. Fontos a visszafordíthatatlan májkárosodás, a májzsugor elkerülésére a minél hamarabb végzett beavatkozás. Kezelés A részleges nyelőcsőhiány és sipoly sebészeti beavatkozással történő korrigálására az újszülött stabil állapota után kerül sor. Az idegen anyag (nyál, étel) belégzése miatt esetleg kialakuló tüdőgyulladás megelőzésére a szájon át történő etetést felfüggesztik, a felső nyelőcsonkból folyamatos nyálszívást alkalmaznak. Az újszülött táplálása intravénásan történik A magzati korban kimutatott rekeszsérv esetén a szülés után azonnal lélegeztető csővel látják el az újszülöttet, majd rövid időn belül sebészeti beavatkozással korrigálják a rekeszsérvet. A Hirschprung-betegség a diagnosztizálás után azonnali kezelést igényel a

halálos szövődmény létrejöttének megelőzésére. A műtéti beavatkozás alkalmával az ép bélszakasz alsó végét a hasfalra kiszájaztatják, ennek következtében az emésztőrendszer működése helyreáll. (A széklet a hasfali nyíláson át gyűjtőzsákba kerül) A kóros bélszakasz a gyermek idősebb korában kerül eltávolításra, amikor a kiszájaztatott bélszakaszt a végbélhez varrják. Omfalokele megszüntetése sebészeti beavatkozással történik a hasüregi szervek fertőzésének, és a belek sérülésének, elhalásának elkerülésére. A végbélnyílás-hiánya és a sipoly (a végbél és húgycső, a gát és a hólyag között) műtéttel korrigálható. Epeúthiány diagnosztizálása után műtéti megoldással a májban az epe nyomását csökkentik. Ha lehetséges, a belekbe vezető epevezetéket korrigálják. A műtétre az újszülöttek igen kis 92 http://www.doksihu százalékánál kerülhet sor. Ezek az újszülöttek az élet

későbbi szakaszában normálisan élhetnek. A veleszületett epevezeték hiánynál a csecsemők nagy részén nem lehet segíteni. Veleszületett fejlődési rendellenességek – csont és izom rendellenességek (az arc, a gerinc, a csípő, a lábszár, a lábfej rendellenességei, hiányzó végtagok, kórosan törékeny csontok, ízület összenövések, hiányzó izmok) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a

szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A veleszületett arc fejlődési rendellenességei közül a magzati életben leggyakrabban a nyúlajak és a farkastorok alakulnak ki. A nyúlajak (ajakhasadék) létrejöttének oka, hogy az embrionális élet hatodik hetéig nem nőnek össze azok a lebenyek,

amelyekből az arc ezen része kialakul, tehát a három különálló telepből fejlődő felső ajak a fejlődés folyamán nem egyesül, köztük hasadék marad fenn. Nem esztétikus, ezen kívül a szopásban gátlást is okoz, mivel az újszülött nem tudja az ajkait az emlőbimbó körül összezárni. A farkastorok (szájpadhasadék) esetén az orr és a szájüreg a szájpadon keresztül közlekedik egymással. Viszonylag gyakori fejlődési rendellenesség, amelyet a magzati élet 8 hetében valamilyen ártalom vagy öröklődés okozhat. A súlyos fejlődési rendellenességben a csecsemő nem tudja lezárni szájüregét az orr felé, ezért nem tud szívást gyakorolni, azaz képtelen szopni. A szájpad egy részén vagy a szájpad teljes hosszában kialakult hasadék jön létre, emiatt az orr és a szájüreg között hiányos az elválasztó fal. A hasadék a fogmedernyújtványra is ráterjedhet, és ha a nyúlajakkal társul, akkor a szájpadhasadékhoz ajakhasadék

is társul. A farkastorok következménye szopási képtelenség, hibás beszéd, mivel a hangok tökéletlenül képződnek A gerinc veleszületett rendellenességei közé főleg a ferde nyak és a gerincferdülés tartoznak. Ferde nyak (tortikollisz) a fej jellegzetes tartással járó betegsége. A nyak a fej és törzs közötti összeköttetést biztosítja, csontos vázát a gerincoszlop nyaki szakasza adja, amelyet izmok vesznek körbe: a fejbiccentő izom, a két oldalon található izom, amelyek egyidejű összehúzódása a billenti hátra a fejet, ha csak az egyik oldalon húzódik össze az izom, az arc oldalra és fölfelé néz. Ez a tartás jön létre az egyik oldali nyakizom kóros megrövidülésekor, a ferde-nyak kialakulásakor. A veleszületett rendellenesség a jobb vagy a bal oldali nyakizom zsugorodásának következménye, amelynek oka lehet a szülés alatti izombevérzés elhegesedése. A ritkán előforduló veleszületett gerincferdülésnél (szkoliózis)

az újszülött gerince kórosan meggörbül. 93 http://www.doksihu A világrahozott csípőficam a lány újszülötteknél hétszer gyakoribb. A rendellenesség lényege: a combcsont fejecsének az ízületi vápából való kicsúszása. A ficam a születéskor még nem jön létre, csupán az ízületet alkotó csontok és ízfelszínek veleszületetten fejletlenek, a medencecsont ízületi vápája nem elég mély, a combcsont feje kicsi és a csontosodási magja később jelenik meg. Ezek a tünetek a diszplázia Ahogy a csecsemő fejlődik, a csípő egyre nagyobb megterhelésnek van kitéve, a combcsont feje lassan felfelé kezd csúszni mivel nem tud megtámaszkodni, és végül elhagyja a vápát. A csecsemő veleszületett csípőficama a harmadik hónapban már tüneteket okoz, a lábát kifelé fordítva tartja, hasrafektetéskor a farredők száma egyenlőtlen vagy nem azonos magasságban találhatók, az egyik végtag hosszabbnak tűnhet, a combok pedig csak

korlátozottan távolíthatók el egymástól. Combtorzióval született csecsemők térdei nem párhuzamosan, hanem vagy egymás felé fordulva, vagy kifelé fordulva állnak. Rendszerint kezelés nélkül rendbe jön, amikor a csecsemő járni kezd. A térdficam a térdtől előrehajló alsó lábszár ritkán előforduló rendellenesség. A láb rendellenességei közé tartozik a dongaláb, a lábfej jellegzetesen elváltozott tartása, ami lehet befelé hajló, kifelé hajló, lóláb állású, sarokállású. A láb tengelye eltér a normális iránytól befelé, a test középvonala felé, és ebben a helyzetben zsugorodik. Veleszületett végtaghiány esetén bármelyik végtag, vagy mind is hiányozhat, vagy esetleg csak valamelyik végtag valamelyik része (pl. a kézfej), de lehetnek rosszul fejlett végtagok is A születési rendellenesség oka ismeretlen, de valószínű a magzati életben a magzatot ért valamilyen károsodás (pl. gyógyszerek, sugárzás stb) A

kórosan törékeny csontok (oszteogenezis imperfekta) a kötőszövetes csontfejlődés zavara, amire a csontok nagyfokú törékenysége jellemző. A rendellenességben szenvedő újszülöttnél világrajövetelkor több csont törése jöhet létre. Szüléskor fejsérülés is előfordulhat, amelynek következménye agyvérzés lehet, amely az újszülött később bekövetkező hirtelen halálához vezethet. Az életben maradt újszülötteknél a csonttörések következtében testi fogyatékosság jöhet létre (törpeség). Agysérülés nélkül született gyermek értelmi képessége nem szenved károsodást. Ízületi összenövésekkel (veleszületett többszörös artrogripózis) született gyermek ízületei nem hajlanak, társulhat hozzá csípőficam, vagy a végtagok ficama (könyök, térd). A rendellenesség létrejöttének oka ismeretlen. Az újszülött rendellenes izomzattal is születhet. Hiányozhat részben vagy teljes egészében a mellkas mellizma, amelyet

kézrendellenességek egészíthetnek ki. Az újszülött hasának kidomborodása a hasfal izmai egy vagy két rétegének hiányát jelenti, amelyhez a vizeletkiválasztó rendszer fejlődési rendellenességei társulhatnak. Kezelés A nyúlajak gyógyítása korai műtéttel történhet. A farkastorok átmenetileg elzárható a szopás elősegítésére. Műtéti megoldásra, a szájpad végleges korrekciójára, az első életév után kerülhet sor. Néha szükség van a műtét megismétlésére. Ferde nyak rendellenesség esetén, hogy a növekedés folyamán ne jöhessenek létre arcdeformitások, kisgyermekkorban a zsugorodott izmot átmetszik, majd több hétig tartó rögzítőkötéssel kezelik, amelynél a fejet és a nyakat az ellenkező irányba rögzítik. A gerincferdülés igen súlyos rendellenességhez vezethet a növekedés során, ezért a mielőbb elkezdett merevítővel való kezelésre van szükség. Amennyiben a gerincferdülés fokozódik, műtéti

beavatkozással lehet korrigálni. A világrahozott csípőficam kezelésére általában a harmadik hónapban kerül sor, amikor, a combokat – eltávolítva egymástól – egyszerű pelenkázással rögzítik. Később Freyka-párna alkalmas a rögzítésre. 94 http://www.doksihu Ha kacsázó, billegve járó gyermek kerül orvoshoz, az orvos a ficamodott combfejecs helyretételét rövid altatásban elvégzi, majd a csípőt gipszkötéssel hat hónapon keresztül havonta váltogatva rögzíti. A gipszrögzítés után tornáztatással egészítik ki a kezelést A térdficam kezelése orvosi útmutatás mellett naponta többször az újszülött térdének óvatos előre-hátra mozgatásával, és a térd sínnel való rögzítésével történik. Ha a veleszületett dongalábat ha nem kíséri valamilyen anatómiai elváltozás, az újszülöttek kezelése műtét nélkül is sikerrel járhat korrigáló gipszkötéssel és gyógytornával. A nagyobb gyermekeken a dongaláb

műtéttel korrigálható. Végtaghiányok gyakran művégtaggal pótolhatók, amelyeket a növekedésnek megfelelően évente cserélnek. Az ízületi összenövésekkel született gyermek naponta végzett gyógytornával, az ízületek óvatos mozgatásával kezelhető. Veleszületett fejlődési rendellenességek – hermafroditizmus (rendellenes nemi jellegek) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből

hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A hermafroditizmus a nemi jellegek kóros kifejlődése a magzatban. A magzati élet első három hónapjában a magzat kétneműnek tekinthető, mivel az ősvese alsó részéből akár férfi akár női nemiszerv alakulhat ki. A hermafroditizmusnál az újszülött olyan nemi

szervekkel jön a világra, amelyek eltérnek mindkét nem nemi szerveitől, vagyis az újszülött nemi szervei mindkét nem jellegzetességeit hordozzák. A külső nemi szervek vizsgálatával nem lehet eldönteni a nemi hovatartozást, azaz, hogy melyik nemhez tartozik. Előfordulhat, hogy a születéskor leánynak hitt gyermekből a serdülőkor után fiú válik, vagy a fiúból leány. A valódi hermafroditizmusnál mindkét nem külső és belső nemi szerve (működő here és működő petefészek) kialakul, általában csökevényes formában. A pszeudo-hermafrodita (álkétneműség) többféle változata jöhet létre a magzati életben: – a petefészek és a belső nemi szervek női jellegűek, a csikló hímvesszőszerű, a hüvely szűk vagy teljesen elzáródott, – a belső nemi szervek férfi jellegűek, a hímvessző a női csiklónak megfelelően kicsi, – lehetnek férfinak megfelelő külső nemi szervek, csökevényes prosztatával, elcsökevényesedett

méh, elcsökevényesedett petevezetékkel és hüvellyel. A születési rendellenességnek számtalan oka lehet, mint pl. kromoszómaeltérések, fejlődési rendellenességek, de oka lehet, ha a terhesség alatt az anya hím nemi hormonhatású injekciót kapott leánymagzat esetén, vagy hiányzik egy olyan enzim, amely a férfi hormonokat női hormonokká alakítja át stb. 95 http://www.doksihu Kezelés A gyermek nemének pontos meghatározása rendkívül fontos mind a neveléshez, mind a nemi azonosság kialakulásához. A nemi szervek műtéti korrekciójára a serdülőkorhoz közel kerülhet sor. Veleszületett fejlődési rendellenességek – kromoszóma-rendellenességek (Down-, kieséses-, Turner-, hármas X-, Klinefelter-, XYY-, törékeny X-, Edwards-, Patauszindróma) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő

(torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási

elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb A kromoszóma a sejt összetevője, amely a sejtmagban jól elhatárolódott formában csak a sejtosztódáskor van jelen, és igen nagy számú – a genetikai információ egyedre vonatkozó egy-egy elemét tartalmazó – génből tevődik össze. A kromoszómák viszik át az öröklődő tulajdonságokat a szülőkből az utódba. Az emberi sejtben 46, 23 párba rendezett kromoszóma van, amelyeknek bármilyen elváltozása (számbeli, méretbeli stb. eltérése) fejlődési rendellenességekhez vezethet A Down-kór (mongolizmus) a szellemi képességek súlyos zavarával járó veleszületett fejlődési rendellenesség, mongolokra jellegzetes arcvonásokkal. A szindróma tünetei: mongolos ferde szem, a belső szemzugban kialakult bőrredő, tömpe, rövid orr, nagy nyelv, csökkent izomtónus, laza ízületek, rövid

kisujj, amelynek utolsó perce befelé hajlik, visszamaradt testi és szellemi fejlődés. A Down-kóros csecsemőkre jellemző, hogy csendesek. A Down-szindrómában szenvedők hajlamosabbak a különféle betegségekre, pl. fülfertőzések, látászavarok, szívbetegség, leukémia, pajzsmirigy megbetegedések. A betegség kialakulásában az játszik szerepet, hogy a 46 kromoszóma helyett 47 található, a 21-es kromoszómapárhoz egy számfeletti, azonos nagyságú kromoszóma tapad (triszóma), ami közvetlenül a megtermékenyítés utáni sejtoszlásban következik be. A kieséses (deléciós) szindróma esetén a kromoszóma genetikai anyagainak egy része elvész. Elveszhet egyetlen gént tartalmazó szakasz, de több gént tartalmazó kromoszómarészlet is, amelynek következtében létrejött betegségek lehetnek pl. macskanyávogás betegség , amelynek tünetek, hogy az újszülött sírása a kismacskák nyávogásához hasonló (amely néhány hét után megszűnik),

kicsi súly, kis fej, a száj és az arc aszimmetrikus, távol ülő szemek, rövid nyak, széles orr, izomrenyheség, szellemi és testi fejlődés visszamaradása stb. A 4p-szindróma szintén deléciós betegség, igen ritkán jön létre. Tünetei hasonlóak az előzőhöz, de súlyos szellemi fogyatékossággal és korai, általában csecsemőkorban bekövetkező halállal párosul. 96 http://www.doksihu A Turner-szindrómát a két női X kromoszóma egyikének részbeni vagy teljes hiánya jellemzi. Az elváltozás a leány magzatoknál fordul elő. A betegség tünetei: fejletlen vagy hiányzó petefészek, a rendellenes petefészek következtében a menstruáció elmaradása, nyaki úszóhártya (széles bőrredő a nyak és a vállak között), lógó szemhéj, széles mellkas, számtalan sötét anyajegy, rosszul fejlett körmök, alacsony termet, veserendellenességek. A hármas X-szindróma, amikor a nemi kromoszóma többlete (triszómája) fordul elő (lányoknál),

igen enyhe, és nem jellegzetes tünetekkel jár. A lányoknál a három X kromoszóma alacsonyabb intelligenciaszintet eredményezhet, és néha meddőséget okozhat. A Klinefelter-szindróma [számfeletti X kromoszóma (XXY)] fiúgyermekeknél hoz létre veleszületett nagyon változatos rendellenességeket, mint pl. beszéd- és olvasási zavarok, kis herék, meddőség, gyér arcszőrzet, megnagyobbodott mellek, magas növés. XYY-szindróma, a nemi kromoszóma Y többlete (triszómája) fiúknál igen enyhe, és nem jellegzetes tüneteket okoz, ilyenek a magas növés, beszédnehézségek. Edwards-szindróma kromoszóma-rendellenességen, a 18-as kromoszóma többlete (triszóma) alapuló többszörös fejlődési rendellenesség, az agykoponya és arc csontjainak hibás fejlődése, kicsiny alsó állkapocs, szervek, testrészek normálisnál távolabbi elhelyezkedése (pl. szemek), pajzs alakú mellkas, nyúlajak, farkastorok, dongaláb, súlyos értelmi fogyatékosság. A

csecsemő ritkán több hónapig élhet. A Patau-szindrómánál a 13-as kromoszómánál van kromoszóma többlet (triszóma). Következménye többszörös fejlődési rendellenesség, mint pl. súlyos agy és szem rendellenességek, nyúlajak, farkastorok, a szív fejlődési rendellenességei, súlyos szellemi fogyatékosság. Egy éves kor előtt általában bekövetkezik a halál Kezelés A genetikai rendellenességek különféle vizsgálati módszerekkel diagnosztizálhatók a születés előtt vagy a születés után: ultrahang, vérvizsgálat [AFP a terhesség 16. hétben kötelező szűrővizsgálat), magzatvíz-vizsgálat (bizonyos estekben ajánlott, mint pl. a Down-szindróma, hemofília (vérzékenység), nyitott gerinc, sarlósejtes vérszegénység stb.] Down-szindróma sok esetben már a magzati életben diagnosztizálható. Klinefelter-szindróma kezelése férfi hormonpótlással történhet. A hormon fokozza a csont sűrűségét és férfiasabbá teszi a

megjelenést. Veleszületett fejlődési rendellenességek – vizeletkiválasztó rendszer rendellenességei (vesék, húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycső) A fejlődési rendellenességek a méhen belüli magzatfejlődés alatt kialakuló elváltozások (alak, nagyság stb.) A fejlődési rendellenesség lehet jól látható, az egész embert érintő (torzszülött, törpe). Elmaradhat egyes szervek kifejlődése (végtaghiányok, szervhiányok, részleges szervhiányok), vagy bizonyos szervek fejlődése abbamarad (pl. a szívfeleket elválasztó sövény, a Botallovezeték nyitott marad, archasadékok, nyúlszáj), számfeletti szervek fejlődhetnek ki (pl ötnél több ujj, vagy kettőnél több vese). Lehetnek veleszületett anyagcserezavarok is, amikor a szervezetből hiányzó enzim(ek) miatt egyes anyagok nem jelennek meg a szervezetben, ami egyéb mérgező anyag feldúsulásához vezet. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az egyén életében

észrevétlenek maradnak (pl. az egyik vese hiánya, vagy a szervek helyének felcserélődése), de az életfontosságú szervek súlyos fejlődési rendellenességei életképtelenséget okoznak (hiányzó vesék, hiányzó agy). A veleszületett fejlődési rendellenességeket létrehozó ok nagy része ismeretlen. Az ismert rizikófaktorok: táplálkozási elégtelenség, egyes gyógyszerek, alkohol, öröklődés, azaz genetikai és kromoszomális tényezők, fertőzések (pl. rubeola), radioaktív sugárzás stb 97 http://www.doksihu A leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek a vizeletelválasztó rendszer (vese, húgyvezeték, húgyhólyag húgycső) elváltozásai. Számtalan rendellenesség jöhet létre a magzati életben a vesék fejlődésekor, mint pl. a vesék rendellenes elhelyezkedése, elforgatott helyzetű vese, patkó alakú (összenőtt) vese, fölös számú, vagy hiányzó vese. Az újszülött életképtelen, ha egyik veséje sem fejlődött

ki (Potter-szindróma). A veséket alkotó szövetben is jöhetnek létre a magzati élet alatt rendellenességek, kialakulhat szivacsvelős vese (a vese velőállományában található vizeletelvezető csatornák nagy mértékben kitágulnak, ami a vesét szivacshoz teszi hasonlóvá), policisztás vesebetegség ("moly-rágta" külsejű vese), amely öröklődhet dominánsan vagy recesszív (a vese velőállományában számtalan ciszta alakul ki). A dominánsan öröklött policisztás vesebetegség csak felnőtt korban okoz tüneteket, a recesszív öröklöttnél viszont már gyermekkorban is igen komoly tünetek jelentkeznek. [Domináns (meghatározó) gén hatása mindig megjelenik, attól függetlenül, hogy a kromoszómapár mindkét tagja vagy csak az egyik tartalmazza a hibás gént, recesszív gén esetén a betegség kialakulásához a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség, tehát mindkét szülőtől örökölni kell egy-egy hibás gént.] A

számtalan ciszta (folyékony anyagot tartalmazó, önálló fallal rendelkező üregek a szervben) a működő veseszövet csökkenését, azaz pusztulását okozza, és a ciszták miatt a vesék olyan nagyra nőhetnek, hogy pl. gyermekeknél a has elődomborodik. Újszülötteknél súlyos esetben a vese elégtelen fejlődése a tüdők elégtelen fejlődését is okozza, ami röviddel a születés után végzetes kimenetelű. A vesemedence folytatása a vesét a hólyaggal összekötő izmos falú húgyvezeték (uréter) fejlődésében is lehetnek rendellenességek (pl. rossz helyen fut le, összeszűkült vagy tágult húgyvezeték, vagy a kettő helyett több húgyvezeték), ami miatt a vizelet abnormális elfolyását okozhatja, pl. a húgyvezeték szűkülete a vizeletelfolyást akadályozva zsákvesét, vesemegnagyobbodást hoz létre. A rugalmas falú húgyhólyag veleszületett rendellenességei lehetnek a hólyag falának rendellenes kiboltosulása (ami vizeletpangáshoz

vezet), vagy a terhesség alatt a húgyhólyag nem fejlődik ki csak részben, vagy a hasfal felszínén van a kivezető nyílása stb. A húgycső (uretra), amelyen keresztül a vizelet a külvilágba távozik, hiányozhat, rossz helyen lehet a húgycső nyílása, vagy akadályozva a vizeletürítést szűk lehet. Kezelés A vizeletkiválasztó rendszer veleszületett fejlődési rendellenességei – az életképtelen állapotot létrehozó rendellenességektől eltekintve – sebészeti beavatkozással korrigálhatók. 98