Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Mérlegképes könyvelő, pénzügy tételek kidolgozva

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 56 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1080

Feltöltve:2011. február 03.

Méret:674 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 HJKatinka 2020. március 09.
  Jól átgondolt, összeszedett anyag! Nagyon köszönöm!
11111 Anonymus 2016. február 16.
  Tökéletes.

Tartalmi kivonat

01/A A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika lényege, kapcsolata. A pénzügypolitika cél- és eszközrendszere A monetáris közvetítők szerepe a monetáris politika gyakorlatában. A monetáris politika eszközrendszere Gazdaságpolitika: o egyrészről koncepciórendszer, célok, nézetek összessége o másrészről gyakorlat, döntések összessége A célokat általában a kormány fogalmazza meg, az ő feladata kidolgozni azokat az eszközöket, amelyekkel a célok megvalósíthatóak (eszközrendszer nélkül nem lehet gazdaságpolitikával rendelkezni): o Általános politika o Gazdaságpolitika o pénzügypolitika Gazdaságpolitika eszközei (hatásmechanizmusukat tekintve): o magatartásra utasító eszközök (parancsok, tiltások, korlátok, PL: minimálbér előírása) o magatartást indukáló eszközök (versenytrend, törvények, tulajdonviszonyok alakítása) o magatartást egyeztető eszközök (érdekképviseleti megállapodások) Gazdaságpolitika

irányát, gazdaságra gyakorolt hatását tekintve lehet: o expanzív: erősítő, fejlesztő, húzó, gerjesztő, ösztönző o restriktív: visszafogó, korlátozó Többféle vetületben vizsgálható, lehetséges: o ágazati megközelítés (iparpolitika, agrárpolitika stb.) o funkcionális megközelítés (PL: pénzügypolitika, foglalkoztatáspolitika) Pénzügypolitika: a gazdaságpolitika funkcionális eleme, pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célok és annak megvalósítására szolgáló eszközök rendszere. Pénzügypolitika alrendszerei: 1. Fiskális (költségvetési) politika: az állam közvetlenül avatkozik be a gazdaság működésébe, a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával o Eszközrendszere: • Elvonások oldaláról: adók, vámok, illetékek • Újraelosztás oldaláról: társadalmi közös fogyasztás pénzzel való ellátása (oktatás, egészségügy finanszírozása), állami

beruházások finanszírozása, szociális juttatások nyújtása stb. o Intézményrendszere: államháztartási rendszer, 4 fő alrendszere: • Központi költségvetés • Elkülönített állami pénzalapok • Társadalombiztosítás • Helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok 2. Monetáris (pénz) politika: o az állam a központi bankon keresztül, többségében közvetve, a pénzmennyiség szabályozásán keresztül avatkozik a gazdaságba o Intézményi kereteit a pénzügyi intézmények gyakorolják. 3. Devizapolitika: a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, illetve az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotja olyan országokban, ahol kötött a devizagazdálkodás, ennek részterületei: o Nemzetközi pénzforgalmi politika o Valutaárfolyam-politika o Nemzetközi hitelpolitika o Tartalékpolitika Központi bank szerepe: a monetáris politika kialakítása és megvalósítása, amivel biztosítani kell az adott ország pénz,

illetve hitelkeresletének és kínálatának egyensúlyát, a zavartalan pénzgazdálkodás feltételeit Monetáris közvetítők: hitelintézetek (kereskedelmi bankok), a feladat megvalósításának kereteit biztosító intézményrendszer legfontosabb láncszemei Szerepük: • a gazdaságban keletkező árualapok finanszírozását hitelekkel segítsék • hitelezéseikhez a források jelentős részét betétek formájában gyűjtik össze • a tőkeáramlás közvetítőivé válnak, megteremtik a kapcsolatot a megtakarítók és a hitelfelvevők között Monetáris eszközök: a központi bank segítségükkel befolyásolja a közvetítő szerepet betöltő bankok magatartását: • direkt eszközök: a központi bank közvetlenül avatkozik be a bankok tevékenységébe (jól működő piacgazdaság esetén nem kerülnek alkalmazásra), amik lehetnek: o hitelkontingentálás (kihelyezhető hitelek globális összegét meghatározzák) o viszontleszámítolási plafon

meghatározása o kamatszabályozás (betéti és hitelkamatok konkrét mértékének előírása) 1 • indirekt eszközök: a központi bank normatív módon szabályoz, közvetett hatást gyakorol a bankok magatartására Monetáris politika eszközei (irányadó az MNB gyakorlata): 1. kötelező tartalékráta: o a jegybank előírja, hogy a banki betétek után a bankoknak mekkora hányadot kell jegybankpénzben elkülönítve tartaniuk, emelésével vagy csökkentésével szűkíti, vagy bővíti az üzleti bankok pénzkihelyezési (hitelezési) lehetőségét o A kötelező tartalékráta növeli, vagy csökkenti a gazdaságban a pénz multiplikátor (pénztöbbszöröződés) hatását, fordított arányosság van közöttük 2. refinanszírozás: a központi bank az üzleti bankok hitelkínálatát befolyásolja, meghatározza a refinanszírozási ügyletek igénybevételének volumenét és meghatározza a jegybankképes értékpapírok körét o rediszkontálás: a

központi bank viszontleszámítolja a kereskedelmi váltókat o lombardírozás: értékpapír fedezet mellett nyújt hiteleket o REPO: értékpapírügyleteket köt visszavásárlási megállapodás mellett 3. kamatpolitika: a jegybank a hitelintézeteknek nyújtott hitelek kamatának alakításával befolyásolja a bankok forrásköltségeit, így hatást gyakorol a kihelyezett hitelek kamatának alakulására, és a hitelkeresletre o a jegybanknál rövid lejáratú betétek elhelyezési lehetőségével, ennek kamatának meghatározásával a betéti kamatok alsó szintjét megszablya o Többféle kamatot alkalmaz a jegybank, amelyek:  Jegybanki alapkamat (ha megemeli, a hitelfeltételek kedvezőtlenebbé válnak, ha csökkenti, javítja a hitelfeltételeket)  Jegybanki marginális kamatláb  Preferenciális kamatláb  Napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb 4. nyílt piaci műveletek: a forgalomban lévő pénzmennyiség alakítása értékpapírok

adásvételével valósul meg, amihez állampapírokat (kincstárjegy, államkötvény) használnak fel: o eladásakor a jegybank pénzt szív el a forgalomtól o visszavásárláskor növeli a forgalomba kerülő pénz mennyiségét (expanzív politika) 5. árfolyam-szabályozás: ha a devizapolitika nem alkot önálló alrendszert, akkor monetáris politikai eszköz o a külföldi pénznemek és a hazai pénz közötti átszámításra vonatkozó árfolyamokat elsődlegesen a jegybank jegyzi és teszi közzé, amivel hatást gyakorol az üzleti bankok árfolyamjegyzésére, így a valuta és deviza keresletére és kínálatára o fontos feladata a központi banknak a célszerű árfolyamok bel és külpiaci védelme, szükség esetén a beavatkozása 6. erkölcsi ráhatás: a központi bank nem normatív szabályokkal, hanem egyeztetésekkel, elvárások megfogalmazásával befolyásolja az üzleti bankok magatartását 02/A A passzív bankműveletek ismertetése. A betétügyletek

jellemzői, csoportosítása A banki értékpapírkibocsátás Bankügyletek csoportosítása: meghatározza, hogy a bankmérleg melyik oldalán jelennek meg: • passzív bankműveletek (betétgyűjtés és egyéb forrásszerzés) • aktív bankműveletek (hitelnyújtás) • semleges bankműveletek vagy bankszolgáltatások (bank mérlegére nincs hatással) Passzív bankműveletek: • a bankmérleg forrás oldalán jelennek meg (ez a legrégebbi banki üzletág) • Az ügylet keretében a bankba pénz érkezik, forrásállománya nő, ezáltal visszafizetési kötelezettsége keletkezik Passzív bankműveletek 3 csoportja: 1. BETÉTGYŰJTÉS: idegen pénzeszköz bevonásának legfőbb formája, ahol a bank fizet ügyfelének azért, hogy pénzét nála helyezze el (kamat). A betétek többféle szempontból csoportosíthatók: • Betét elhelyező (pénztulajdonos) szerint: o Vállalkozói betét o Lakossági betét o Költségvetési szervek betétei o Alapítványok betétei o

Hitelintézetek betétei • Betét pénzneme szerint: o Forint betét o Deviza betét • Kamatozás módja szerint: 2 o Fix kamatozású (teljes futamidőre előre meghatározott kamatláb) o Változtatható kamatozású (bank kiköti, hogy valamely referencia hatására módosíthatja a szerződéskori kamatlábat egyoldalúan) o Változó kamatozású (szerződéskötéskor rögzítik, hogy a referencia kamat automatikusan milyen változást idéz elő a kamatlábban) • Lekötés időtartama alapján: o Látra szóló betét (a tulajdonos vagy megbízottja bármikor rendelkezhet felette) o Felmondásos betét (a hitelintézet csak bizonyos határidő eltelte után köteles fizetni) o Lekötött betétek (magasabb kamat elérése érdekében hosszabb időre szóló) • Takarékbetétek (megtakarítások elhelyezésére szolgál, a fizetési forgalomba nem kapcsolható be) Üzletszabályzat: a banknak közzé kell tennie • valamennyi betéti konstrukció kamatszámítási

képletét • a kamatozás kezdő és utolsó napját • minden olyan feltételt és információt, amely kihatással van a kifizetett összegre Országos Betétbiztosítási Alap (OBA): a Magyarországon működő hitelintézetek kötelesek csatlakozni a betétesek biztonságának növelése érdekében 2. BANKI ÉRTÉKPAPÍR KIBOCSÁTÁSA: Banki értékpapír Magyarországon csak a következő formákban adható ki: • Kötvénykibocsátás: hosszú távú tőkebevonási szándékkal igyekszik forrást szerezni a bank • Letéti jegy: rövidebb távú forrásszerzés eszköze, futamideje a kibocsátástól számítva legfeljebb 3 év lehet o Névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír o A bank arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti A kibocsátó köteles közzétenni az egységesített értékpapír

hozammutatót (EHM) a befektetőknek a reális összehasonlíthatóság érdekében 3. HITELFELVÉTEL: a hitelintézet a bankközi pénzpiacon keresztül is kaphat hitelt a jegybanktól vagy más kereskedelmi bankoktól: • Rövid távú forrás átcsoportosítás jellemzően, gyakoriak a 24 órás, gyakran nyílt (fedezet nélküli) hitelek • Hosszabb távra legtöbbször lombardhitelként (értékpapír fedezete mellett) teszik 02/B Az államháztartás rendszere, a rendszer egyes elemeinek kapcsolata. Az államháztartás gazdálkodási tevékenységének alapelvei. Az államháztartás vagyona Modern gazdaságban az állam: • Rendszerfenntartó funkciót tölt be: biztosítja a gazdaság működésének feltételrendszerét • Stabilizációs funkciót gyakorol: konjunktúra és dekonjunktúra ingadozásának csillapítása • Tőkeallokációs szerepe van: a magántőke számára nem vonzó területekre befektetést eszközöl • Redisztribúciós szerepe van:

jövedelemtranszferek segítségével mérsékeli a jövedelem-egyenletlenségeket, enyhíti a szociális feszültségeket Államháztartás rendszere: keretrendszer, amely a fenti funkciók érvényesítését lehetővé teszi • Egyrészről pénzügyi alap (költségvetések összessége) • Másrészről intézményrendszer, amely az állam gazdasági funkcióinak érvényesítését lehetővé teszi Államháztartás alrendszerei: • Pénzügyileg elkülönülten gazdálkodnak, de kapcsolatban állnak egymással • Meghatározott korlátok között, szabályozottan átadhatnak-átvehetnek pénzeszközöket működési vagy fejlesztési céllal • Közfeladatokat látnak még el (működésüket az állam különböző támogatásokkal, kedvezményekkel segíti elő): o Alapítványok o Közhasznú társaságok o Egyházi szervezetek o Egyéb gazdasági társaságok • Az egyes alrendszerek gazdálkodása során adósság alakulhat ki: o Államadósság: hitelviszonyon

alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli o Az államadósságot az államháztartás alrendszereire bontva kell nyilvántartani, és az Országgyűlés részére bemutatni o Az alrendszereknek adósságaikat elkülönítetten kell kezelniük és nyilvántartaniuk o Az államháztartás alrendszerei az adósságból eredő kötelezettség-nyilvántartásért, kezeléséért, teljesítéséért önállóan felelősek 3 Államháztartás 4 alrendszere: 1. Központi költségvetés: o Államháztartás átfogó alrendszere o Mérleg, amely a közbevételeket és a közkiadásokat állítja szembe pénzforgalmi szemléletben o Pénzügyi terv: naptári évre készül, teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni o Törvény, amelyet a parlament fogad el, és ez egyik feltétele az adott kormány legitimitásának 2. Elkülönített állami pénzalapok: o Csak törvénnyel hozható létre o Meghatározottak  A rendeltetése

 Bevételi forrásai  Teljesíthető kiadásai  Az irányításáért felelős miniszter o Az állam meghatározott feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap, amely az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé o Állami feladatokat lát el, de tevékenysége a központi költségvetéstől független o A költségvetési szervek gazdálkodási szabályai szerint működik, valamely minisztérium költségvetésében szerepel elkülönítetten o Elkülönített pénzalapok jelenleg:  Munkaerő-piaci Alap  Központi Nukleáris Pénzügyi Alap  Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap  Kutatási és Technológiai Innovációs Alap  Szülőföld Alap 3. Társadalombiztosítás: o Közös kockázatvállaláson alapuló, fedezeti elven működő kötelező biztosítási rendszer o Feladatait és pénzügyi alapjait törvény határozza meg o 2 alrendszere van: 

Nyugdíjbiztosítási Alap: az öregségi nyugdíjakat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, és a rokkantsági nyugellátást finanszírozza  Egészségbiztosítási Alap: táppénzt, baleseti ellátást, gyógyszertámogatást, az egészségügyi és gyógyászati szolgáltatásokat fedezi 4. Helyi és kisebbségi önkormányzatok: o Önállóan működő gazdasági szervezetek, a stratégiai döntéseket az önkormányzat testülete hozza meg, de a szakmai apparátus készíti elő o A döntés szabályszerűségének felelőssége a polgármestert terheli o Törvényben meghatározott bevételekkel rendelkeznek, és jogcímenként meghatározott kiadásokat teljesítenek o 4 évre szóló gazdasági programot és éves költségvetést készítenek o önkormányzatok bevételei:  saját bevételek (pl.: helyi adók)  központi költségvetési támogatások  átengedett központi adók  átvett bevételek  privatizációs bevételek  hitelek o

önkormányzatok kiadásai:  működési kiadások  kamatfizetések  felhalmozási és tőkejellegű kiadások  vállalkozások folyó támogatása  lakossági pénzbeli juttatások  hitel visszafizetések  tartalékok Államháztartás gazdálkodási tevékenysége: • országgyűlés által megalkotott törvényeken alapul • az egyes alrendszerek gazdálkodása (naptári) éves költségvetésre épül • az adott költségvetési év bevételeinek és kiadásainak különbözete a költségvetési többlet vagy hiány • a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, tervezetek, mérlegek, ezeket megalapozó információk nyilvánosak • közbeszerzési törvény határozza meg az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek beszerzéseit 4 • az állam az államháztartás körébe tartozó feladatait költségvetési szerveken keresztül látja el, amelyeket alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából látnak el •

alapításra jogosult elsősorban az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzatok Államháztartás gazdálkodási tevékenységének alapelvei: • bruttó elszámolás (teljesség) elve: bevételek és kiadások egymással nem vonhatók össze • valódiság elve: a bevételeket jogcímek, a kiadásokat feladatok szerint kell tervezni • részletesség elve: a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően kerülnek meghatározásra a bevételek és kiadások • pénzforgalmi szemlélet: adott évben ténylegesen befolyt és kifizetett tételek jeleníthetők meg • áttekinthetőség és egységesség elve: áttekinthető formában, a zárszámadással egységes szerkezetben kell kialakítani • nyilvánosság elve: beterjesztés után az adatok nyilvánosak Államháztartás vagyona: • állami feladatok ellátását szolgáló, a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását elősegítő vagyon • olyan társaság, vagy

részesedés, amely a központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközökből került állami tulajdonba • vagyonelemei: o kincstári vagyon (központi költségvetés és elkülönített állami pénzalapok vagyona) o törvényben köztestületre ruházott vagyon o helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona o társadalombiztosítás vagyona • az államháztartási vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik • a gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi 03/A Semleges bankszolgáltatások. Pénzforgalmi szolgáltatások, belföldön alkalmazott fizetési módok Semleges bankszolgáltatások: közvetlenül nem módosítják a bank mérlegét (PL: A és B ügyfél között, a bankfiókon belül történik átutalás), ezek lehetnek PL: 1. Pénzforgalmi szolgáltatások 2. Egyéb semleges szolgáltatások: o Letéti szolgáltatás (pénzösszeg

elkülönített betéti számlán elhelyezése és kezelése) o Elektronikus átutalási rendszer működtetése o Befektetési tanácsadás o Értékpapírral kapcsolatos szolgáltatások o Pénzfeldolgozás (bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, bankjegykötegek kialakítása) o Hitelreferencia nyújtása (banktitkot nem sértő bankinformáció nyújtása) o Pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység) o Pénzváltás o Széfszolgáltatás (őrzött helyiségben széfek rendelkezésre bocsátása) Pénzforgalmi szolgáltatások csoportosítása: 1. helyszín alapján: o belföldön o nemzetközi forgalomban 2. módja szerint: o közvetlenül, készpénzben (bankjegy, váltópénz) o közvetett módon, hitelintézet útján, készpénz nélküli formában (számlapénz) A pénzforgalmat érintő legfontosabb szabályokat Magyarországon kormányszinten szabályozzák, a részletező rendelkezéseket a jegybank teszi közzé. Bankszámla:

bankszámlaszerződéssel létrehozott számlák o amely felett csak a számlatulajdonos rendelkezhet o végrehajtható bírósági illetve közigazgatási határozatok alapján a számlatulajdonos rendelkezése nélkül megterhelhető a bankszámla o a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a számlán a számlatulajdonosok rendelkezésére álló pénzeszközeit nyilvántartja o azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti o a számlatulajdonost értesíti a pénzmozgásokról Magyarországon kötelező bankszámlaszerződést kötni: o belföldi jogi személyeknek o jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak o egyéni vállalkozóknak 5 o ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyeknek Bankszámla típusok lehetnek: • elszámolási számla: o pénzforgalom lebonyolítására szolgál o szabadon választható, mely banknál nyitható o az elszámolási számlaszerződés megkötése után a hitelintézet köteles

megnyitni határozatlan időre o a hitelintézet a napi követel egyenleg után kamatot fizet o a számla kezeléséért, a pénzforgalom lebonyolításáért jutalékot és költséget számít fel o a számlatulajdonos köteles bejelenteni a bankszámla felett rendelkezni jogosultak nevét • elkülönített betétszámla o az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla o a bank az ezen lévő összeget zárolja, erre kamatot nem fizet • folyószámla o bankszámlaszerződés sajátos változata o az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozások meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget o a követelések egyenlege felett rendelkezhetnek. • betétszámla o csak névre szóló lehet, igényét csak a számlatulajdonos érvényesítheti o a lekötés idejét, a kamat mértékét, a felmondás

lehetőségét a betétszámla szerződés tartalmazza. • hitelszámla o a céljellegű, egyedi hitelcélokra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza • telephelyi számla o a vállalat telephelye a gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát önállóan bonyolíthatja. Belföldi fizetési módok 1. Készpénzes fizetések PL: o pénzösszeg közvetlen átadása ügyfelek között o bankszámlára befizetés o készpénz átutalási megbízás o készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetés o postai küldemény utánvételezése 2. Készpénzt helyettesítő fizetési módok o Elektronikus fizetési eszköz (fizetés kezdeményezésére vagy készpénz felvételre jogosít):  Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz (bankkártya: betéti vagy hitelkártya)  Elektronikus pénzeszköz (értéktároló kártya) o Csekk: kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekken megjelölt

összeget fizesse ki az értékpapír bemutatójának (csekkszerződés és csekkfedezeti számlanyitás a feltétele 3. Készpénz nélküli (bankszámlák közötti) fizetési módok 1. átutalás  egyszerű átutalási megbízás: a fizető megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult javára  csoportos átutalás: azonos jogcímen, kötegelve benyújtott megbízások 2. beszedési megbízás (inkasszó)  azonnali:  a kötelezett felhatalmazó levélben hozzájárul vagy  jogszabály írja elő (PL: adóhátralék beszedése)  az azonnali inkasszó benyújtásáról is köteles a jogosult értesíteni a kötelezettet  a fizető nem rendelkezik kifogásolási joggal  csoportos:  a jogosult megbízza a számlavezetőt, hogy azonos jogcímen, kötegelve benyújtott megbízások összegét a megjelölt terhelési napon a számlája javára, a kötelezettek bankszámlái terhére szedje be  csak

akkor alkalmazható, ha a kötelezett a számláját vezető bankot a teljesítésre előzetesen felhatalmazza  a kötelezett kifogással élhet bankjánál, ilyenkor nem történik fizetés  határidős:  vállalkozások közötti elszámolásra nem vehető igénybe  csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére nyújtható be  a kifogásolási határidőt fel kell tüntetni a jogosult részére 3. Akkreditív (okmányos meghitelezés):  Nemzetközi kereskedelemben elterjedt 6  A nyitó hitelintézet kötelezettséget vállal a vevő megbízása alapján, ha a jogosult (szállító) az előre kikötött határidőn belül a szükséges okmányokat hozzá benyújtja, a szerződésben foglaltak szerint a rögzített összeget részére megfizeti 03/B A központi költségvetés mérlegének bevételi és kiadási struktúrája. A költségvetési egyensúly értelmezése, a költségvetési deficitet kiváltó okok. A

költségvetési deficit finanszírozásának lehetséges módozatai A központi költségvetés az államháztartás legnagyobb és legjelentősebb alrendszere: • Államháztartás átfogó alrendszere • Mérleg, amely a közbevételeket és a közkiadásokat állítja szembe pénzforgalmi szemléletben • Pénzügyi terv: naptári évre készül, teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni • Törvény, amelyet a parlament fogad el, és ez egyik feltétele az adott kormány legitimitásának Központi költségvetéssel szemben fizetésre kötelezettek: • Magyar Köztársaság területén működő, jövedelemmel, vagyonnal rendelkező o Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek o Belföldi vagy külföldi természetes személyek • Törvény, törvényi felhatalmazással kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet írja elő a kötelezettséget • A rendelkezés tartalmazza, hogy az ebből származó bevétel az államháztartás mely

alrendszerét, esetleg alrendszeren kívüli szervezetét illeti meg Bevételek és kiadások csoportosítása: • Adminisztratív osztályozás: mely szervezetben jelentek meg a kiadások, bevételek (pl.: minisztériumok) • Funkcionális osztályozás: mely közfeladat ellátását szolgálja (pl.: oktatás, egészségügy) • Közgazdasági szemléletű rendszerezés: a közfeladatok ellátásainak milyen feltételét teremtik meg (pl.: működési, felhalmozási) • Felmerülési periódusuk szerint: eredeti (tervezett) előirányzatok, módosítások, tényleges teljesülések 1. Bevételek főbb területei: o Adó és adó jellegű bevételek (adók, vámok, illetékek) o Nem adó jellegű bevételek (bírság, díj) o Tőke jellegű és felhalmozási bevételek (privatizáció, koncesszió, vagyonértékesítés) o Adományok, segélyek (nemzetközi kapcsolatokból is) o Költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek (működési bevételek,

eszközértékesítési bevételek) 2. Kiadások főbb területei: o állami feladatok ellátásának finanszírozása, támogatása (pl.: központi költségvetési szervek finanszírozása, gazdasági szereplők támogatása) o állami adósságszolgálat (hitelviszonyon alapuló törlesztés és kamat) o egyéb kiadások (garancia, kezességek, nemzetközi kapcsolatok Központi költségvetés szerkezeti rendjének elemei: • fejezet: lehet szervezet (pl.: minisztérium) és előirányzat is • cím, alcím: a bevételek és kiadások címekre, alcímekre tagozódnak, amelyek szintén lehetnek szervezetek vagy előirányzatok • előirányzat csoport: fentiek további részletezése • kiemelt előirányzat Költségvetési bevételek és kiadások különbözete: • amennyiben a bevételek fedezik a kiadásokat, egyensúly jön létre: nagyon ritka állapot • szufficit: a költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat, az állami pénzalapok növekedéséhez vagy az

adósságállomány csökkenéséhez vezet • deficit: az adott év bevételei nem érik el a kiadásokat, az államadósság növekedését eredményezi • az egyenleg GDP-hez viszonyított aránya a makrogazdaság fontos mutatója • az államadósságon belül a központi költségvetést terhelő államadósságot egységesen kell kezelni és nyilvántartani • maastrichti adósságmutató: kormányzati szektor adóssága (az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az EU Túlzott Hiány Eljárása keretében előírtak alapján, és jelenteni kell) Költségvetési deficit okai: • technikai természetű okok: költségvetési decentralizáció eredményeként önálló alapok jönnek létre, amelyek működtetése növeli a költségvetés pénzigényét (általában az államháztartás rendszerén belüli átcsoportosítást eredményez) • gazdaság diszfunkcionális működéséből eredő okokra utalóak

pl.: o külkereskedelmi cserearány romlása o erőforrások krónikus kihasználatlansága 7 o infláció jelentős mértéke o nagy államadósságból fakadó túlzott mértékű adósságszolgálati terhek o közkiadások ésszerűtlen struktúrája és mértéke Költségvetési deficit mérsékelhető: • kiadások csökkentésével • bevételek növelésével Deficit finanszírozása: • rövid és hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásával, amelyet a jegybank kivételével a gazdaság szereplői megvásárolhatnak (magyar gyakorlat szerint államkötvények, kamatozó és diszkont kincstárjegyek, és postán vásárolható lakossági értékpapírok kerülnek kibocsátásra) • kölcsön és hitelfelvétellel is történhet • belföldi finanszírozás esetén a forrás származhat: o államháztartáson belülről (pl.: önkormányzatok vásárolnak értékpapírt) o üzleti bankok értékpapír vásárlásából o a vállalkozások és a lakosság

értékpapírformát öltő megtakarításaiból o állami vagyon értékesítéséből o állami devizatartalékok felhasználásaiból o bizonyos korlátok közötti pénzteremtésből o magyar gazdaságban a hiányt pénzpiaci eszközökkel kell finanszírozni, a közvetlen jegybanki hitelnyújtást a törvény tiltja • külföldi finanszírozás esetén a finanszírozók: o nemzetközi szervezetek (pl.: IMF) o más országok kormányai o nemzetközi alapok o magánbankok Államháztartásról szóló törvény: • a pénzügyminisztert hatalmazza fel, hogy gondoskodjék a hiány finanszírozásáról, a központi költségvetés adósságának nyilvántartásáról és törlesztéséről • ezt a feladatot az Államadósság Kezelő Központ közreműködésével valósítja meg 04/A A hitelintézeti rendszer szerkezete, működése. A hitelintézetek formái A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatásköre. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

szerepe Hitelintézeti rendszer: egy ország bankjainak összessége, amely hosszú fejlődés eredménye • Pénzváltók megjelenése (reguláris betét: a pénzváltó ugyanazt a pénzt adja vissza) • Bankárok megjelenése (irreguláris betét: nem ugyanazt a pénzt, és többet ad vissza a pénzváltó) • Kereskedelmi bankok megjelenése (kezdetben önálló bankjegy kibocsátási joggal rendelkeztek) • Jegybank (központi bank) megjelenése (1694: első jegybank Angliában, innentől kezdve csak a jegybank rendelkezik bankjegy kibocsátási joggal) A bankrendszerek lehetnek: • Specializált, angolszász bankrendszer, a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységek szétválasztásával jött létre az 1929-33-as válság során az USA-ban • Univerzális, német bankrendszer, mindenféle banki tevékenységet végeznek a bankok (a jelenlegi magyar bankrendszer ehhez áll közelebb) • A 90-es évek második felétől a kétféle bankrendszer közeledése

figyelhető meg Magyar bankrendszer: • MNB: az ország jegybankja, 1924-ben alakult RT formában • egyszintű bankrendszer: 1948-1986, minden bankfeladatot MNB látott el o bankjegykibocsátás o számlavezetés o pénzforgalom bonyolítása o hitelnyújtás o devizagazdálkodás • kétszintű bankrendszer: 1987. 01 01-től o első szint: MNB, kizárólagos joggal csak a jegybanki funkciókat látja el  elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartása  a kormány gazdaságpolitikájának támogatása a rendelkezésre álló monetáris eszközökkel (jegybanki kamat szabályozása, tartalékráta politika, nyílt piaci műveletek stb.)  kizárólagos joga a bankjegy és érmekibocsátás, ami a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze 8  a nemzeti fizetőeszköz értékállósága védelmében deviza és aranytartalékokat képez és kezeli azokat  hivatalos árfolyamokat jegyez a külföldi pénznemek és a forint átszámításához 

a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket szabályozza  vezeti a kincstári egységes számlát és a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat  független szervezet, nem fogadhat el utasításokat a kormánytól vagy más szervtől o második szint: hitelintézeti rendszer (pénzügyi intézmények), önálló tevékenységüket a Hitelintézeti és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló törvény szabályozza, amely az alábbi követelményeket írja elő a bankokkal szemben:  rentabilitás (jövedelmezőség, bevételei haladják meg a kiadásait)  nagykockázat maximalizálása (a nagykockázat nem lépheti túl egy-egy ügyfél esetén a szavatoló tőke 25 %át, és az összességében nem haladhatja meg a szavatoló tőke 8-szorosát)  biztonság (a befektetései biztosan megtérüljenek, kintlévőségekre kockázati tartalékképzés)  likviditás: rövid távú fizetőképesség, képes legyen a bank a vele szemben jogosan

jelentkező igényeket azonnal kielégíteni  szolvencia: hosszú távú fizetőképesség, a bank rendszeresen ismétlődő fizetési kötelezettségeit úgy tudja teljesíteni, hogy az nem okoz zavart a folyamatos tevékenységek folytatásában Hitelintézeti rendszer: pénzügyi intézmények • hitelintézetek o olyan pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább  betétet gyűjt  hitelt és pénzkölcsönt nyújt o kizárólag hitelintézet jogosul:  betét gyűjtésére  pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására  készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására  pénzváltási tevékenység végzésére o formái lehetnek:  bankok: RT formában működhet, minimum 2 MD Ft alaptőke  betétet gyűjt  hitelt nyújt  pénzforgalmi szolgáltatásokat teljesít  szakosított hitelintézetek: pénzügyi szolgáltatások mindegyikét nem végezheti, a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak

megfelelően tevékenykedhet  szövetkezeti hitelintézetek: pénzügyi szolgáltatások mindegyikét nem végezheti, minimum 250 M Ft alaptőke  takarékszövetkezet  hitelszövetkezet: csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét • pénzügyi vállalkozások: olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, de betétet nem gyűjthet, és pénzforgalmi számlát nem vezethet (PL: brókercég, pénzügyi lízingtársaság RT vagy KFT formában, minimum 50 M Ft alaptőkével) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: 2000-ben jött létre, általános tőkepiaci felügyeletként működik, hatásköre országos: • rendszeres adatszolgáltatások kérése • pénzügyi tevékenységek engedélyezése • ellenőrzés • intézkedés, szankcionálás • befektetési alapok és biztosítók ellenőrzése • engedélyezés a hitelintézetek o alapításához o egyesüléséhez vagy szétválásához o alapszabályának

módosításához o vezető tisztségviselőjének megválasztásához o tevékenységi körének módosításához o működésének megszüntetéséhez Országos Betétbiztosítási Alap • 1993-ban hozták létre • Alapvető feladata, hogy a befagyott betétek esetén egy meghatározott összegig visszafizetési garanciát vállaljon • Jogi személy, országos hatáskörrel rendelkezik, PSZÁF engedélyével működik • Minden hitelintézetnek csatlakoznia kell hozzá (fizetendő: csatlakozási díj a jegyzett tőke 0,5 %-a és évente tagdíj 9 • Biztosítás összege 2004.0501-től: 6000000 Ft • 1 000 000 Ft-ig 100%-os kártalanítás, fennmaradónak 90%-a. • Betétenként, bankonként, tulajdonosonként biztosít, névre szóló és az EU összes országában elhelyezett betétre 05/A Az aktív bankműveletek ismertetése. A banki hitelnyújtás általános feltételei A hitelbírálattal kapcsolatos eljárási tevékenység bemutatása. Aktív bankügyletek: a

bank mérlegének eszköz oldalán jelentkeznek, a banknak követelései, aktívái keletkeznek Hitel keletkezését tekintve kétféle lehet: • Kereskedelmi hitel: halasztott árufizetés • Bankhitel: bank által nyújtott hitelek, kölcsönök Aktív bankügyletek főbb formái: 1. pénzhitelek és kölcsönök • Bankhitel: a bank hitelszerződés alapján, jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére pénzkölcsönt nyújt, vagy egyéb hitelműveleteket végez • Bankkölcsön: a bank kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget az ügyfél (adós) rendelkezésére bocsátja, az adós kötelezettséget vállal, hogy a szerződés alapján a kölcsön összegét visszafizeti és a kikötött kamatot, és a bank által felszámított díjakat megfizeti (kamat: a kölcsönadott pénz használati díja) 2. hitelszerű kihelyezések: a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől

várja, akinek folyósította, főbb formái • váltóleszámítolás • követelések megvásárlása (faktorálás, forfetírozás) 3. banki kötelezettségvállalások főbb formái: • hitelkeret: a bank hitelszerződésben vállalt hitelfolyósítási készsége • kötelezettségvállalás: a bank saját ügyfele később esedékessé váló kötelezettségének teljesítéséért előre meghatározott összeg erejéig és ideig biztosítékként fizetési kötelezettséget vállal, főbb formái: o bankgarancia (feltétel nélküli kötelezettségvállalás) o bankkezesség (feltételes kötelezettségvállalás) o banki váltókezesség 4. pénzügyi lízing: beruházási hitelnyújtás egyik alternatívája Bankhitelek csoportosítása: 1. pénztömegre gyakorolt hatása alapján: • pénzteremtő (jegybanki, kereskedelmi banki) hitel • pénz újraelosztó hitel 2. hitelt felvevők alapján: • bankközi • vállalkozói • lakossági • költségvetési 3.

futamidő (lejárat) alapján: • éven belüli lejáratú hitelek • éven túli lejáratú hitelek 4. hitel pénzneme alapján: • forint hitel • devizahitel 5. hitel célja alapján: • forgóeszköz hitelek o átmeneti forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek o tartós forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek • fejlesztési, beruházási hitelek 6. hitel (kölcsön) folyósításának módja szerint: • forgalmi szemléletű hitelezés (folyószámlahitel) • állományi szemléletű hitelezés (külön hitelszámla vezetés az ügyfél számára) 7. fedezet alapján: • fedezettel bíró hitel (külön biztosíték előírásával nyújtott) • fedezettel nem bíró hitel Banki hitelnyújtás általános feltételei: banki hitelezési szabályzatban meghatározott normatív jellegű követelmények, amelyeket a hitel és kölcsönigénylőnek el kell fogadnia, másképp nem kaphat hitelt (akkor sem kaphat hitelt, ha a bank nem látja biztosítottnak a hitel,

illetve kölcsön visszafizetését) 10 Hitelnyújtás leglényegesebb feltételei: 1. A hitel a saját tőkét egészíti ki: a vállalkozások rendelkezésére álló saját tőke és az egyéb források kiegészítésére szolgál 2. Kölcsönt a bank csak kamat ellenében nyújthat: a bank a kamatot felszámítja • a mindenkor érvényes díjjegyzékben meghatározott kamatlábnak megfelelően vagy • a kölcsönszerződésben rögzített módon és mértékben Kamatozás szempontjából a hitel lehet: • fix kamatozású (a kamatláb a teljes futamidőre előre ismert) • változó (lebegő) kamatozású (a periódusonkénti kamat valamelyik pénzpiaci kamatláb változástól függően változik), a következőkből áll: o referencia kamatláb o kamatfelár 3. A bankok különböző díjakat és jutalékokat is felszámítanak az adósoknak: a bank hitelezési költségeinek fedezetére szolgálnak (a mindenkor érvényes díjjegyzék tartalmazza a mértékét,

fizetésének módját és értékét, de a konkrét hitelszerződésben is rögzíthetik), ezek lehetnek: • Kezelési költség általában egyszer, a futamidő elején egy összegben fizetendő, százalékosan meghatározott • Hitelbírálati díj (általában a kezelési költséggel együtt fizetendő) • Rendelkezésre tartási jutalék az ügyfél által még igénybe nem vett hitelkeret összeg után fizetendő, mértéke általában a kamatfelár fele 4. A bankok biztosíték nélkül csak kivételes esetekben nyújtanak hitelt: a kötelezett általában vagyonával felel a hitelezőivel szemben, amely azonban a későbbiekben már nem nyújthat elég fedezetet, ezért kérhetnek további biztosítékot (közvetlen fedezet, a vissza nem fizetés kockázatát csökkenti): • Kielégítési alap szerint o Személyi biztosíték: kezesség vagy bankgarancia (az adós megfelelő hitelképességű személy állít maga mellé másodlagos kötelezettként) o Dologi

biztosíték: zálogjog, vagy óvadék, vagy engedményezés (az adós vagyontárgyat vagy vagyontömeget bocsát a hitelező rendelkezésére) • Önállóság szerint o Elsődleges biztosíték: bankgarancia, óvadék, zálogjog, vagy kezesség egy része (nem teljesítés esetén a követelést valószínűleg megtérítik) o Másodlagos biztosíték: engedményezés, kezesség bizonyos típusa (önállóan nem alkalmazható, nem nyújtanak teljes fedezetet) • Biztosítékkal szembeni követelmények: o Könnyen kiköthető, jogi szempontból tiszta o Piaci értéke könnyen meghatározható o Piacképes o Értékálló o Könnyen ellenőrizhető o A biztosítékok együttes értéke a teljes követelés összegének 120-200 %-a között legyen 5. A bank előírhat kötelezettségeket, illetve cselekvéseket: az adós részére előírható adatszolgáltatási kötelezettség, illetve a bank részére a hitel felhasználásának ellenőrzéséhez való jogosultság A hitelezés

folyamata: 1. hitelkérelem benyújtása: az igénylő benyújtja a megfelelő dokumentumokat az igényéhez 2. formai és elfogadhatósági bírálat: technikai jellegű vizsgálat, a banki ügyintéző végzi 3. hitelbírálat: célja a bank hitelezési kockázatának csökkentése, a bank alakítja ki jogszabályi keretek között 4. adósminősítés: általában mérleg elemzések alapján történik, az ügyfelet a megfelelő adóskategóriába sorolják 5. konkrét hiteligény értékelés: a bank megvizsgálja, hogy a konkrét hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag megalapozott-e 6. kockázati szempontú elemzés: hitelezési részlegtől függetlenül a kockázatelemzési részleg végzi a konkrét hiteligény értékeléssel egy időben 7. cenzúra előterjesztés: értékelések, elemzések elkészülte után a hitelügyintéző állítja össze, amely alapján a hiteligényről megalapozott döntés hozható Limitrendszer: korlátok, amelyek a döntéshozók

mozgásterét behatárolják: • terméklimit: a bank korlátozni kívánja kötelezettségvállalásai mértékét és minőségét • ügyféllimit: a bank korlátozni kívánja az egyes ügyfeleivel szemben fennálló kintlévőségei mértékét 8. cenzúra bizottsági döntés: magasabb szinten történik a döntés 9. kölcsönszerződési ajánlat: az összes feltétel ebben a formában kerül vissza az ügyfélhez 10. hitelmonitoring (hitelfigyelés): alapvető célja, hogy a hitelezési veszteség kockázatának csökkentése érdekében megtehető lépésekre a lehető legkorábbi időpontban kerülhessen sor 11 06/A A pénz időértéke. A jövőbeli érték és a jelenérték fogalma, számítása A speciális pénzáramok: az örökjáradék és az annuitás fogalma, számítása, alkalmazásának főbb területei. A mai pénzösszeg azért értékesebb, mint egy későbbi időpontban esedékes pénzösszeg, mert a befektető ennek révén jövedelemre, kamatra

tehet szert Kamat: • A pénz ára • Használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonosa helyett ő hasznosítja • A befektetett pénz időegység alatti tőkenövekménye A különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket olyan módon tehetjük egyenértékűvé, hogy egy megfelelő kamatláb segítségével valamennyit azonos időpontra számítjuk át (kamatszámítás vagy diszkontálás) Kamatláb: • A pénz időértékét fejezzük ki vele • Százalékban kifejezett tőkenövekmény • A kamat és a tőke közötti százalékban kifejezett arány, amely egy meghatározott időszakra (kamatperiódus) vonatkozik • Kamatlábban megjelenik: o Normál profit (haszon) o Inflációs ráta o Kockázati százalék o Pénz kereslet és kínálat • Kamatlábak lehetnek: o Névleges kamatláb: éves tőkenövekmény százalékban kifejezett értéke m r  o Effektív kamatláb: évente több alkalommal történik kamatfizetés tőkésítéssel (kamatos kamat)

1 +  − 1  m 1 + effektív (vagy névleges) kamatláb o Reál kamatláb: inflációs rátával korrigált kamatláb − 1 (lehet negatív 1 + inf lációs ráta reálkamatláb is) Kamatperiódus: • Kamat elszámolási időtartam hossza • Rendszerint egy év Jövőérték számítás: • a mai pénzösszeg valamely jövőbeli időpontra vonatkozó értékének a meghatározása • módszere a kamatszámítás Jövőérték számítás (kamatozás) módszerei: 1. Egyszerű kamatozás: minden periódusban csak a kezdő befektetés (tőke) kamatozik, így a tőke lineárisan nő, azaz periódusonként azonos összeggel A jövőérték képlete: FVn = PV0 ∗ (1 + r ∗ n ) (FVn = jövőérték, PV0 = jelenérték, r = névleges éves kamatláb, n = periódusok (évek) száma) 2. Kamatos kamatozás: a kapott kamatot tőkésítik, azaz hozzáadják a befektetéshez, így a következő időszakban magasabb kamatot eredményez (exponenciálisan nő a tőke) Kamatos

kamattényező = (1 + r ) A jövőérték képlete: FVn = PV0 ∗ (1 + r ) 3. Effektív kamatozás: a kamatos kamatszámítás egyik fajtája, évente többszöri kamatozás tőkésítéssel n n r  A jövőérték képlete: FVn = PV0 ∗ 1 +   m n∗m (m = éven belüli periódusok száma) Jelenérték meghatározása: • jövőben esedékes pénzösszegek jelen időpontra vonatkozó értékének meghatározása • módszere a diszkontálás • diszkonttényező: azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeli időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek 1 (1 + r) n • diszkontráta: diszkontálás során alkalmazott kamatláb (r), ami nem egyezik meg a diszkontlábbal 12 • diszkontláb: időegységre jutó levont kamat (diszkont) a jövőbeli tőkeérték százalékában kifejezve (mindig kisebb, mint a kamatláb) Jelenérték számítás képletei: • Jelenérték fix kamatláb mellet, hozam a futamidő végén: PV = Cn

(1 + r )n Cn: n-dik éves hozam • Jelenérték évente változó kamatláb mellett, hozam a futamidő végén: PV = Cn (1 + r1 ) ∗ (1 + r2 ) ∗ . ∗ (1 + rn ) • Jelenérték fix kamatozással, a hozam évente kifizetve: PV = Cn C1 C2 + + . + 2 1 + r (1 + r ) (1 + r ) n • Jelenérték fix kamatozással, a hozam évente ugyanaz (annuitási tényezőt felhasználva): (1 + r ) n − 1 PV = C ∗ =C∗ (1 + r ) n ∗ r 1− 1 (1 + r ) n r Speciális pénzáramlások: valamilyen szabályossággal (havonta, negyedévente, évente) esedékes pénzáramlások sorozata, amely két nagy csoportra osztható: 1. Örökjáradék Olyan befektetés, amelyben a befektetés (tőkerész) nem jár vissza, de végtelen időn keresztül járadékot realizál, ezek lehetnek pl.: o Lejárat nélküli kötvények kamata o Elsőbbségi részvények osztaléka o Biztosítóktól származó életjáradék Örökjáradék számítása: o Fix összegű örökjáradék jelenértéke: PV = DIV

DIV: járadék, rp: kamatláb rp o Gordon modell (növekedő ütemű örökjáradék) jelenértéke: PV = DIV g: növekedési ütem %-a rp − g 2. Annuitás Meghatározott számú, egyenlő időközönként azonos nagyságú pénzáramlások sorozata, ezek pl.: o Bérleti díjak o Lízingdíjak o Biztosítási díjak o Nyugdíjpénztári befizetések o Áruvásárlási kölcsönök törlesztő részleteinek meghatározása Tőkeérték: az annuitások egy adott időpontra vonatkoztatott együttes értéke Lényeges különbség az örökjáradékhoz képest, hogy van lejárata, és van jelenérték is és jövőérték is Annuitás jövőérték számítások: o Késleltetett annuitás: a járadék összege a periódus végén merül fel (első évben befektetett összeg (n-1)-szer kamatozik, az utolsó év végén befektetett összeg már nem kamatozik) (1 + r ) n − 1  Késleltetett annuitási tényező = n: évek száma, r: kamatláb r (1 + r ) n − 1  Késleltetett

annuitás jövőértéke: FVn = C ∗ FVn: jövőérték, C: periódusonkénti „járadék” r (1 + r ) n∗m − 1 m  Effektív késleltetett annuitási tényező (évente többszöri tőkebefektetés): r m o Esedékes annuitás: a járadék összege a periódus elején merül fel (első év elején befektetett összeg n-szer kamatozik, az utolsó év elején befektetett összeg egyszer kamatozik)  Esedékes annuitási tényező = (1 + r ) ∗ (1 + r ) n − 1 r 13 (1 + r ) n − 1 r r n∗m r (1 + m) − 1  Effektív esedékes annuitási tényező = (1 + ) ∗ r m m  Esedékes annuitás jövőértéke: FVn = C ∗ (1 + r ) ∗ Annuitás jelenérték számítások: o Annuitás jelenértéke: késleltetett annuitási jelenérték létezik, egy kivétel lehet (lízingdíj a hónap elején esedékes) 1− 1 (1 + r ) n r PV ebből periódusonkénti „járadék”: C = PVAr .n o Annuitási tényező késleltetett jelenérték számításhoz: PVAr .n o Késleltetett

annuitás jelenértéke: PV = C ∗ PVAr .n (1 + r ) n − 1 vagy = (1 + r ) n ∗ r 07/A Az értékpapír jogi fogalma és közgazdasági tartalma. Az értékpapírok csoportosítása A részvény és a kötvény fogalma, fajtái. A közraktárjegy és a záloglevél szerepe, jellemzői Értékpapír: • Jogi megfogalmazás szerint: olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet • Közgazdasági tartalmát tekintve: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel • Makrogazdasági összefüggések rendszerében az értékpapírok közvetítő szerepet töltenek be a megtakarítók és a beruházók között, ezért különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze • Tőkepiacról szóló törvény szerint: a forgalomba hozatal helyének joga szerint

értékpapírnak minősülő befektetési eszköz Értékpapírok csoportosítása: 1. értékpapírban foglalt jog szerint: • követelést megtestesítő értékpapírok (PL: váltó, csekk, kötvény, jelzáloglevél) • tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvény, részjegy, szövetkezeti üzletrész) • áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok (közraktárjegy, hajóraklevél) 2. átruházási lehetőség szerint: • bemutatóra szóló (átruházásuk a papír átadásával történik) • névre szóló (rekta papírok, átruházásuk engedményezéssel történik) • rendeletre szóló értékpapírok (átruházásuk forgatással történik) 3. hozam szerint: • formailag nem kamatozó értékpapírok (diszkonttal értékesítik, pl.: váltó, kincstárjegy) • fix kamatozású értékpapírok (tipikus fajtája a kötvény) • változó hozamú értékpapírok (részvény) • átmeneti formájú értékpapírok (változó kamatozású

kötvények, átváltoztatható kötvények) 4. lejárat szerint: • rövid lejáratú (futamidő 1 éven belül, pl.: kereskedelmi váltó, kereskedelmi kötvény, kincstárjegy) • középlejáratú (futamidő 1-5 év, pl.: kötvény, jelzáloglevél) • hosszú lejáratú (futamidő 5 évnél hosszabb, pl.: kötvény, jelzáloglevél) • lejárat nélküli értékpapírok (részvény, örökjáradékos kötvény) 5. forgalomképesség szerint: • közforgalomra szánt (nyilvánosan forgalomba hozott) értékpapírok • meghatározott (zárt) körben forgalmazható értékpapírok 6. kibocsátás iránya szerint: • belföldön kibocsátott • külföldön kibocsátott értékpapírok 7. kibocsátó személye szerint: • állam által kibocsátott • önkormányzatok által kibocsátott • társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott • bárki által kibocsátható értékpapírok (váltó) 8. megjelenési forma szerint: 14 • nyomdai úton, fizikailag

előállított • dematerializált értékpapír: tőkepiacról szóló törvény szerint, elektronikus úton létrehozott és nyilvántartott értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Részvény: • tagsági jogokat megtestesítő, változó hozamú, lejárat nélküli értékpapír • megvásárlója pénzét véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, a részvényt visszaváltani nem lehet (egy kivétellel), a részvényes az értékpapírt másnak eladhatja, így juthat a pénzhez • a részvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít (1 részvény általában 1 szavazat) • a vagyoni jog elsősorban az osztalékra való jogosultságban jelenik meg, amit az RT csak adózott eredményükből fizetnek • vagyoni jog még a likvidációs hányadra való jogosultság is, amely a társaság felszámolásakor megmaradó, részvényesek

között felosztható vagyonra jogosít • részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor sorozatban kibocsátott értékpapír • névértéke az alaptőke egy részvényre eső összege (összes részvény névértéke = alaptőke) • kibocsátásuk rendszerint névérték fölött, ún. kibocsátási árfolyamon történik (kibocsátási érték - névérték = az RT alaptőkén felüli vagyona, tőketartalékban jelenik meg) • a kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal mellett dönt, akkor kizárólag névre szóló, dematerializált formában előállított értékpapír lehet • részvényfajták: 1. törzsrészvény: részvények alapfajtája, nem kapcsolódik hozzá különleges tagsági jogosultság 2. elsőbbségi részvény: eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényosztályok létezhetnek egy társaságon belül, amelyek lehetnek o osztalékelsőbbségi részvényosztály o likvidációs hányadhoz fűződő

elsőbbségi részvényosztály o elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényosztály o szavazatelsőbbségi részvényosztály 3. dolgozói részvény: célja a munkavállalók tulajdoni részhez való juttatása o névre szóló korlátozott forgalmú értékpapír, az alkalmazottak részére bocsátható ki o ingyenes kibocsátás esetében teljes mértékben alaptőkén felüli vagyon o kedvezményes kibocsátáskor a kedvezmény erejéig az alaptőkén felüli vagyon fedezi a kibocsátást 4. kamatozó részvény: tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből az alapszabályban meghatározott kamat illeti meg (a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti) 5. visszaváltható részvény: ha az RT alapító okirata lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10 %-a alatti mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján az RT-t vételi jog, vagy a részvényest eladási jog

illeti meg Kötvény: • névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír • a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy a megjelölt időben és módon teljesíti, illetve megfizeti a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy jogosultjának (hitelezőnek) o az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy jutalékait o az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat o a megjelölt pénzösszeget • kötvények főbb fajtái: 1. fix kamatozású kötvények: (klasszikus formája a kötvénynek) o általában hosszabb lejáratú értékpapír o a névértékre vonatkoztatott kamatlábat (névleges kamatláb) az egész futamidőre rögzítik o a legegyszerűbb konstrukcióban a kamatokat évente fizetik, a névértéket pedig a lejáratkor egy összegben 2. változó kamatozású kötvények: o a kamat mértékét valamilyen irányadó kamatlábhoz kötik (kamatláb + kamatfelár) o a kamatfelár a kibocsátó hitelképességét

tükrözi o árfolyama kevésbé érzékeny a kamatlábak változására 3. kamatszelvény nélküli (elemi) kötvény: o a kötvény futamideje alatt nincs kamatfizetés o a kibocsátás mélyen névérték alatti árfolyamon történik, amit diszkontálással számítanak ki a kötvény kibocsátója által felajánlott névleges kamatláb alapján o a névérték visszafizetésére a futamidő végén egy összegben kerül sor o a befektetők számára a hozamot a névérték és a vételi árfolyam közötti különbség jelenti 4. átváltható (átváltoztatható) kötvény: 15 o a fix kamatozáson felül a befektetőnek lehetőséget ad (a kibocsátáskor rögzített feltételek mellett) egy későbbi időpontban a kibocsátó valamely más értékpapírjára (pl.: részvény) való átváltására o választhat a befektető, hogy beváltja a kötvényeit névértéken a vállalkozás részvényeire, vagy megtartja, és lejáratkor kapja vissza a pénzét 5. opciós

kötvény: o a rendes fix kamatozáson felül valamilyen opciót (vételi vagy eladási) is tartalmaznak o a vételi opció a kibocsátó számára lehetővé teszi, hogy meghatározott időn belül a kötvényt egy előre rögzített árfolyamon a lejárat előtt visszavásárolja o vételi opcióval akkor élnek, ha a kamatlábak csökkennek, és a kötvény aktuális piaci árfolyama meghaladja a visszavásárlási árfolyamot o az eladási opció a befektetők számára teszi lehetővé, hogy meghatározott időn belül egy előre rögzített árfolyamon a lejárat előtt kérjék a kibocsátótól a kötvény visszafizetését (visszaváltható kötvények) o a befektetők akkor élnek vele, ha a kamatlábak emelkedése következtében a kötvény aktuális piaci árfolyama az eladási árfolyam alatt van 6. örökjáradékos kötvény: fix kamatfizetési kötelezettség az idők végéig, és nincs névérték visszafizetési kötelezettség Közraktárjegy: • rendeletre

szóló egyedi értékpapír, áruval kapcsolatos jogot testesít meg • összefüggő, de egymástól elválasztható 2 részből áll: 1. árujegy 2. zálogjegy • közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezik, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmaznak • a két rész átruházása forgatással történik (akár együttesen, akár különválasztva) • az árujegy és a zálogjegy együttesen ad jogot a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igényére (ha a különvált árujegy birtokosa a közraktárból ki akarja venni az árut, előbb magához kell váltania a zálogjegyet) • a közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel • a szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun • az árujegy

önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja Jelzáloglevél: • kizárólag jelzálog-hitelintézet által, sorozatban kibocsátott • hosszú lejáratú • bemutatóra vagy névre szóló • átruházható értékpapír • kibocsátásának célja, hogy a bank megszerezze a jelzáloghitelhez szükséges forrást • a folyamat lényege: 1. a jelzálogbank hitelt nyújt valamely ingatlan tulajdonosának 2. a hiteleket összegyűjti 3. a követeléseket értékpapírba foglalja 4. ezeket a jelzálogleveleket a piacon értékesíti 5. a jelzáloglevél vásárlója ezáltal kölcsönt nyújt az ingatlan tulajdonosának a jelzálog névértéke erejéig • a jelzáloglevél fedezete a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan, és a kibocsátó erre elkülönített vagyona • a kibocsátó esetleges

felszámolásakor a fedezet csak a jelzáloglevél birtokosok igényének kielégítésére fordítható (ezért az egyik legbiztonságosabb befektetési forma) 08/A A kötvény elméleti árfolyamának (piaci értékének) becslése, az árfolyam számításának módszere. A bruttó és a nettó árfolyam értelmezése. A kötvény névleges hozamának, egyszerű hozamának és a lejáratig terjedő tényleges hozamának számítási módszere. Kötvény: • névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír • a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy a megjelölt időben és módon teljesíti, illetve megfizeti a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy jogosultjának (hitelezőnek) o az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy jutalékait o az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat o a megjelölt pénzösszeget Közgazdasági tartalmát tekintve legfontosabb kötvény árfolyamok: 16 • kibocsátási árfolyam: a

kötvény elsődleges piacon történő forgalomba hozatal árfolyama, általában névértékkel egyező, vagy ahhoz közeli árfolyam: o kibocsátási árfolyam < névérték, diszkonttal kerül forgalomba a kötvény o kibocsátási árfolyam > névérték, prémiummal (ázsióval) kerül forgalomba a kötvény • aktuális piaci árfolyam: amelyen a másodlagos piacon kereskednek a kötvénnyel (gyakran a névérték %-ban fejezik ki) • elméleti árfolyam: számított érték, a kötvényből származó jövőbeli cashflow sorozat (kamatok és tőketörlesztések) jelenértéke (az a befektető, aki fix kamatozású kötvénybe fektet, rögzített pénzáramlás sorozatra jogosult) Elméleti árfolyam számításának lépései: • a kötvényből származó jövőbeli cashflow sorozat meghatározása: nem vehetők figyelembe azok a múltbeli kifizetések, amelyeket a korábbi kötvénytulajdonosok kaptak meg, azaz a hátralévő futamidőre (jelen időponttól a

lejáratig) esedékes kamatokkal és tőketörlesztésekkel lehet számolni • a befektetők által elvárt hozam meghatározása: a kötvényből származó pénzáramlásokat a befektetők által elvárt hozammal diszkontáljuk (a befektetők legalább olyan nagyságú hozamot várnak el, mint amekkora a hasonló kockázatú és futamidejű kötvények tényleges piaci hozama) • a jelenérték számítás elvégzése: a kötvény hozamainak jelenértéke aktuális piaci kamatlábbal számolva o Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama (kamatláb változatlan a futamidő alatt, hozam az időszak végén): PV0 = Cn (1 + r )n PVn: árfolyam, Cn: n-dik évi hozam, r: piaci kamatláb o Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama (kamatláb évente változó, hozam az időszak végén): PV0 = Cn (1 + r1.év ) ∗ (1 + r2év ) ∗ ∗ (1 + rnév ) o Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama (kamatláb változatlan, hozamok többszöri gyakorisággal): Cn C1 C2 C1-Cn:

pénzáram (cashflow, időszakonkénti hozam, a befektető kapja) + + . + 2 1 + r (1 + r ) (1 + r ) n 1− 1 (1 + r ) n − 1 (1 + r ) n ha C1=C2=Cn, PV0 = C ∗ = ∗ C r (1 + r ) n ∗ r PV0 = Kötvény bruttó árfolyama: árfolyamszámítást követő időszakban felhalmozódó kamattal növelt árfolyam Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – felhalmozódó kamat A kötvényekkel való kereskedés a másodlagos piacon bruttó árfolyam történik, mivel legtöbbször a jelen időpont az utolsó és a következő kamatfizetés közé esik. A felhalmozódott kamat a névleges kamatláb és az utolsó kamatfizetés óta eltelt idő függvénye. Összefüggések a nettó és a bruttó árfolyam között: • Közvetlen kamatfizetés után bruttó árfolyam = nettó árfolyam • Közvetlen kamatfizetés előtt a legnagyobb az eltérés a bruttó és nettó árfolyam között • Két kamatfizetési periódus között a felhalmozódott kamat az idő függvényében lineárisan nő

Kötvény összes hozama: névérték + kamat Kötvényhozamok: • névleges hozamráta (névértékre vetített hozamráta, vagy kuponráta) rn = K ∗ 100 K: értékpapír kamata (hozama), N: N névérték a névleges hozam akkor egyezik meg a tényleges hozammal, ha a kötvényt névértéken vásárolták, és a lejáratig megtartják • egyszerű hozamráta (árfolyamra vetített hozamráta) re = K ∗ 100 K: értékpapír kamata (hozama), A: árfolyam A (értékpapír napi, piaci értéke) Összefüggések a hozamráták, az árfolyam és a névérték között: A < N, akkor re > rn vagy A > N, akkor re < rn • Belső megtérülési ráta (IRR): az a kamatláb, amivel ha diszkontáljuk a hozamokat (kamatok + eladási árfolyam), azok összege egyenlő a kötvény vételi árfolyamával (lejáratig számított hozam YTM megnevezés is jó) o IRR számítása lineáris interpolációval: 1. lépés: különböző becsült kamatlábakkal számolunk a hozamokból

jelenértékeket, megkeressük azt a két kamatláb % értéket, amely közé esik a kötvény vételi árfolyama 2. lépés: a két közeli, egymástól különböző kamatlábbal számított árfolyam és a vételi árfolyam különbségeit kiszámoljuk 3. lépés: a két különbség abszolút értékét összeadjuk 17 4. lépés: a becsült IRR megállapítása az alábbi képlettel (az egyik számított árfolyam adatait kell csak figyelembe venni): becsült IRR = számított árfolyam − vételi árfolyam + számított árfolyamnál használt kamatláb különbségek abszolút értékének összege o IRR számítása közelítő (egyszerű) módszerrel (csak időszakonként azonos hozamú kötvények esetén): ( Pn − P0 ) n ( Pn + P0 ) IRR = időszakok száma +K Pn: eladási árfolyam (névérték is lehet), P0: vételi árfolyam, K: ismétlődő kamat, n: 2 09/A A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők. Az árfolyam időbeli alakulásának

értelmezése Az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérése. A hátralévő átlagos futamidő (duration) értelmezése, jelentősége A kötvény piaci értékének (elméleti árfolyamának) meghatározásából kiindulva a kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők: • Az idő múlása (hátralévő futamidő csökkenése): a kötvény nettó árfolyama a futamidő csökkenésével (a lejárathoz közeledve) a kötvény fennálló névértékéhez tart (kötvényárfolyamok konvergencia tulajdonsága) o Piaci kamatláb > névleges kamatláb, a nettó árfolyam alulról közelíti a névértéket o Piaci kamatláb < névleges kamatláb, a nettó árfolyam felülről közelíti a névértéket • Pénzáramlások változása: olyan konstrukciójú kötvények árfolyamára van hatással, ahol a tőke visszafizetése már a lejárat előtt megkezdődik o Leggyakoribb az a megoldás, amikor néhány év türelmi idő után, a tőkét különböző számú, évi

egyenlő részletekben fizetik vissza: ebben az esetben az évi pénzáramlások nagysága különböző (a kamat mindig a fennálló tőkerész után jár csak) o Kamatszelvényes kötvények sajátos változata az annuitásos kötvény, ebben az esetben az évenkénti (kamatfizetés és tőketörlesztés) pénzáramlás nagysága állandó o Kötvény elméleti árfolyama = a még be nem váltott kamat és tőketörlesztések jelenértéke, a kötvény árfolyamát a fennálló névérték százalékában is ki kell fejezni • Befektetők által elvárt hozam (piaci kamatláb) változása: o ha a kötvény hátralévő futamideje alatti pénzáramlások rögzítettek, akkor a kötvény elméleti árfolyama a pénzáramlások diszkontálására használatos kamatláb nagyságától függ o ha a pénzáramlásokat kisebb kamatlábbal diszkontáljuk, akkor a pénzáramlások jelenértéke nagyobb lesz o a kamatlábak jövőbeli alakulását illetően csak feltételezésekkel

élhetünk, a fix kamatozású kötvénybe fektetők számára ez jelenti a legnagyobb kockázatot o a piaci kamatlábat döntően makrogazdasági tényezők határoznak meg, de befolyásolja az elvárt hozamot a kibocsátó hitelképességében bekövetkező változás is A kötvényárfolyamok kamatláb-érzékenységének mérése: Mivel a befektetők a tőkepiacokon különböző lejáratú és névleges kamatozású, illetve konstrukciójú kötvények közül választhatnak, fontos, hogy tisztában legyenek a döntésükkel vállalt kockázat nagyságával A kötvény elaszticitási (rugalmassági, kamatláb érzékenységi) mutatója: A mutató azt mutatja meg, hogy 1%-os kamatlábváltozásnál a kötvény árfolyama hány %-kal változik ( P1 − P0 ) E= (r1 − r0 ) P0 r1 és r0: a piaci kamatlábak látható értékével kell számolni! (pl.: 5 % esetén r = 5) r0 P1: új árfolyam, P2: bázis árfolyam (névérték is lehet), r1: változás utáni kamatláb, r0:

bázis kamatláb (névleges hozamráta) Duration: kötvény átlagos futamideje, megmutatja, hogy a befektetők eredeti befektetése hány év alatt térül meg Súlyozott számtani átlaggal lehet számolni, a súly a hozamok jelenértéke (átlagos megtérülési rátával is számítható), átlagolandó az évek száma C1 DUR = C ∗1 + C2 ∗ 2 + . + n ∗n (1 + r ) (1 + r ) 2 (1 + r ) n C C1 + C2 + . + n (1 + r ) (1 + r ) 2 (1 + r ) n Árfolyam kamatláb érzékenysége (%): MD = DUR 1 + rpiaci 18 Kötvény árfolyamának változása (ha a kamatváltozás nő, az árfolyam csökken): MD ∗ kamatváltozás % A kötvények átlagos hátralévő futamidejére vonatkozó főbb összefüggések: • olyan kötvények esetében, ahol a futamidő alatt bármilyen címen kifizetés történik: DUR < n • azonos futamidejű kamatszelvényes kötvényeknél amelyiknek kisebb a névleges kamatlába (rn), annak nagyobb az átlagos hátralévő futamideje (DUR) • azonos

lejárat esetén annak a kötvénynek nagyobb az átlagos hátralévő futamideje (DUR), amelynek nagyobb pénzáramlása esek a lejárat végére (Cn) • azonos névleges kamatozású kötvények esetén a hosszabb lejáratú (n) kötvények átlagos hátralévő futamideje (DUR) nagyobb • a kamatos kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények hátralévő átlagos futamideje megegyezik a lejáratig hátralévő futamidővel (n = DUR) Átlagos hátralévő futamidő (DUR) és a módosított duration (MD) legfőbb alkalmazói: • bankok • intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, befektetési alapok), amelyek jelentős fix kamatozású eszközökből álló portfoliókkal rendelkeznek • legfőbb kockázatuk: piaci kamatlábak változása a jövőbeli fix kifizetési kötelezettségük miatt Immunizáció: a befektetőknek és kockázatkezelőknek olyan kötvényeket kell vásárolni (vagy portfoliójukat összeállítani), hogy azok átlagos hátralévő

futamideje (DUR) megegyezzen az általuk kívánatos tartási periódus hosszával 10/A Az elsőbbségi részvények és a törzsrészvények értékelése. A törzsrészvények árfolyamának és hozamának becslése. A növekedési ráta jelentősége és értelmezése a részvények értékelése során Részvény: • tagsági jogokat megtestesítő, változó hozamú, lejárat nélküli értékpapír, hozama örökjáradéknak tekinthető • névértéke az alaptőke egy részvényre eső összege (összes részvény névértéke = alaptőke), részvényen szereplő érték, osztalékot ez után fizetik • kibocsátásuk rendszerint névérték fölött (névérték alatt tilos), ún. kibocsátási árfolyamon történik (kibocsátási érték névérték = az RT alaptőkén felüli vagyona, tőketartalékban jelenik meg) • néhány részvényfajta: 6. törzsrészvény: részvények alapfajtája, nem kapcsolódik hozzá különleges tagsági jogosultság 7. elsőbbségi

részvény: eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényosztályok létezhetnek egy társaságon belül, amelyek lehetnek o osztalékelsőbbségi részvényosztály o likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényosztály o elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényosztály o szavazatelsőbbségi részvényosztály Részvény árfolyamának (értékelésének) számítási módszerei: • Fix összegű örökjáradék jelenértékével (PL fix osztalék elsőbbségi részvény árfolyamának kiszámítása): PV = DIV PV: részvény árfolyama, DIV: osztalék, r: befektetők hozamelvárása (%) r • Növekvő összegű örökjáradék jelenértékével (PL állandó ütemű osztaléknövekedést ígérő részvény árfolyama): PV = DIV g: növekedési ütem r−g • Jelenérték számítással (arra az időszakra, amikor az osztalék évenként változó, az állandósulásnál az örökjáradékkal számított

jelenértéket hozzá kell adni, pl.: első évben 50, 2 évben 55, 3 évben 65 az osztalék, ami onnantól kezdve állandó vagy a növekedés ütemének %-a állandó) DIVn DIVn + DIV1 DIV2 r−g PV = + + . + n 2 1 + r (1 + r ) (1 + r ) Részvény hozamának (osztalék) számítása DIV = dividen (osztalék) Egy részvényre jutó adózott eredmény (nyereség): • EPS = adózott eredmény EPS: egy részvényre jutó adózott eredmény kibocsátott részvények száma • Osztalékfizetési ráta: az adózott eredményből mekkora hányad kerül osztalékfizetésre (jele: b) 19 • Újra-befektetési ráta: az adózott eredményből mekkora hányad kerül visszaforgatásra (1-b) • Egy részvényre jutó osztalék (2 módon számolható): kifizetésre tervezett osztalék vagy kibocsátott , forgalomban lévő részvények száma o DIV = b ∗ EPS o DIV = Növekedési ütem becslése: • Saját tőkére jutó adózott eredmény (jövedelmezőségi mutató): ROE =

adózott eredmény ROE: saját tőkére jutó adózott eredmény saját töke • Növekedési ütem (függ a saját tőkére jutó adózott eredménytől és az újra-befektetési rátától): g = ROE ∗ (1 − b) A törzsrészvények hozama Részvényes jövedelme két részből áll: • Éves osztalék (DIV) • A részvény értékváltozása, amely a vételi és az eladási árfolyam különbözetéből realizálódik Részvények hozama mérhető: • Osztalékhozam: egy részvényre jutó osztalék a vételi árfolyamhoz viszonyítva re = DIV ∗ 100 P0 • Rövid távú hozam = A részvény tényleges hozamrátája (azt mutatja meg, hogy a befektető hány %-os hozamot realizál a befektetéséből): rt = DIV + ( P1 − P0 ) * 100 rt: tényleges hozamráta, P1: záró árfolyam, P0: nyitó árfolyam (nem egyenlő a P0 névértékkel!) • Hosszú távú hozam: az osztalékhozamtól és a növekedési ütem nagyságától függ re = DIV ∗ 100 + g P0 11/A A

beruházási döntések alapkérdései, a beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok típusai, tartalmuk. A beruházási számítások csoportosítása, a statikus és a dinamikus számítások formái. Befektetés: cél, amire a megtakarításunkat felhasználjuk annak érdekében, hogy többlet jövedelemre, hozamra tegyünk szert 1. Tartós befektetések: egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és fokozatosan térülnek vissza, a befektetett eszközök állományában okoznak változást 2. Folyó ráfordítások: még a tárgyévben visszatérülnek, változás a forgóeszközök állományában történik Befektetési döntések: • komoly megfontolást igényelnek • következményük a beruházás • a befektetési döntések következtében a vállalkozások eszközeinek nagysága és összetétele változik • mindig el kell dönteni, hogy miből finanszírozzák (finanszírozási döntésekkel is együtt járnak) Beruházás: • Általánosságban a pénznek humán

,vagy reál javakba történő befektetése: o Fináncberuházások: tartós pénzügyi befektetések, a befektetett pénzügyi eszközök állománya változik a beruházás következtében. (pl: részvényvásárlás tulajdonszerzés céljából, 1 éven túli megtartásra) o Reálberuházás: tárgyi eszközök bővítésére, pótlására, létesítésére irányul • számviteli törvény szerint beruházás: tárgyi eszköz beszerzése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, illetve rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, tervezés, biztosítás) Beruházások lehetnek: 1. bruttó beruházás = pótló + bővítő o pótló: elhasználódott eszközöket pótolja o bővítő: új eszközt hoz létre (nettó beruházás) 2. döntési jogkör

szerint: o kormányzati 20 o önkormányzati o vállalati o lakossági o egyéb beruházások 3. finanszírozás forrásai alapján: o saját tőkéből finanszírozott (saját rezsis) o idegen tőkéből finanszírozott o vegyes finanszírozású 4. kivitelezés módja szerint: o saját erőből elvégzett o vállalkozóval végeztetett o vegyes kivitelezésű beruházás Beruházások indítékai lehetnek: • bevételek növelése, piaci részesedés növelése • költségek csökkentése • jogszabályi, hatósági előírások teljesítése (pl.: környezetvédelem) • elavult, elhasználódott eszközök pótlása, cseréje Beruházási döntés: A különböző futamidejű, hozamú, illetve költségű beruházási alternatívák azonos mértékegységre történő átszámítása, és értékelése, a legmegfelelőbb kiválasztása Beruházási döntések meghozatala: • a beruházások többsége jelentős egyszeri pénzkiadással jár • a beruházás révén

képződő jövedelmek időben később jelentkeznek, és teljes bizonyossággal nem ismertek • a beruházások hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági és pénzügyi helyzetét • a rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlanok, vagy tetemes költséggel korrigálhatók Beruházási idő lehet: • Negatív tőkeáramlás: kivitelezési idő (Ez alatt a beruházás „nem hozza, csak viszi a pénzt”, itt már kamatveszteséget is lehet számolni, nagyobb beruházásoknál előfordul, hogy részlegesen is megtörténik az üzembe helyezés) • Pozitív tőkeáramlás: hasznos üzemeltetési idő (itt jelenik meg a hozam) Beruházási ráfordítások lehetnek: • Egyszeri ráfordítás: kivitelezési időben jelenik meg, beruházási összeg + a beruházáshoz kötődő tartós forgóeszköz lekötés, más néven nettó forgótőke növekedés (tartós forgóeszköz szükséglet = a kapacitás bővülése

következtében felmerült forgóeszköz igény, a finanszírozásnál van jelentősége, mert ezeket általában nem rövidlejáratú forgóeszköz hitelből, hanem tartós forrásból kell finanszírozni) • Folyamatos ráfordítás: hasznos üzemeltetési időben jelennek meg (lehetnek anyag,- bér,- egyéb jellegű ráfordítások) Beruházás hozamának tekinthető (különböző szinteken és adatok ismeretében évente): 1. Árbevétel többlet: a beruházás következtében keletkező árbevétel növekedés (attól, hogy van árbevétel többletem, még nem biztos, hogy lesz hozamnövekedésem, mert ha nagyobb a felmerült folyamatos költség többlet, akkor a beruházásnak nem lesz pozitív hozama) 2. Adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) többlet: árbevétel – költségek (árbevétel növekedéshez és beruházáshoz kapcsolódó költségek) 3. Adózott eredmény többlet: EBIT – kapcsolódó kamat – társasági adó (csak akkor, ha (EBIT -

kamat)> 0 4. Beruházás MŰKÖDÉSI CASHFLOW, PÉNZÁRAMLÁS (hozam) = adózott eredmény + éves amortizáció 1. lépés: éves EBIT (adózás és kamatfizetés előtti eredmény) meghatározása: árbevétel – folyamatos költségek – fix költségek - ÉCS 2. lépés: éves társasági adó meghatározása (ha EBIT – kamatfizetés > 0, akkor társasági adó számítása) 3. lépés: adózott eredmény meghatározása (EBIT – számított társasági adó) 4. lépés: éves működési cashflow (hozam) meghatározása: éves adózott eredmény + éves értékcsökkenés Pénzáramlások típusai: 1. kezdő pénzáramlás: döntéstől az üzembe helyezésig felmerült kiadások = eszköz beszerzési ára + tőkésíthető kiadások (szállítás, alapozás stb.) + nettó forgótőke szükséglet + meglévő erőforrások alternatívaköltsége 2. működési pénzáramlás (cashflow): üzembe helyezéstől a hasznos élettartam alatt hogyan változik a cashflow =

árbevétel – folyó működési költségek – ÉCS – társasági adó + ÉCS +- forgótőke változás 3. végső pénzáramlás: a működés befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza = eszközértékesítésből származó bevétel + felszabaduló forgótőke Pénzáramlások becslésénél elvek, szabályok: • pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni: a beruházás milyen változást okoz a bevételekben, költségekben, társasági adófizetésben • pénzáramlásokat adózás utáni bázison kell mérni 21 • az elsüllyedt költségeket el kell felejteni: már korábban megtörtént költségek, vagy valamilyen módon kapcsolódó ráfordítások, amelyek megtérülése nem a beruházási javaslat elfogadásától függ • figyelembe kell venni a beruházásokhoz felhasznált meglévő erőforrások alternatívaköltségét: nem jár kiadással, valamilyen haszon lemondását, feláldozását jelenti • figyelembe kell venni a

forgótőkeigényt: a beruházással járó kapacitásnövekedés miatt növekednek a készletek, a vevői követelések, változnak a szállítói kötelezettségek, ezek különbsége a szükséges forgótőkeigény • az inflációt konzisztensen kell kezelni: ha nominális kamatlábat használunk, a pénzáramokat nominális értékben (folyó áron) kell figyelembe venni • a finanszírozással összefüggő pénzáramlásokat nem vesszük figyelembe: pl.: hitelek után fizetendő kamatok, részvényesek osztaléka Gazdaságossági számítások: egy beruházásra több javaslat van – azonos célokat szolgáló, de egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslat közül - azt kell választani, ahol a mutatók a legjobbak, lehetnek: • statikus: o nem veszik figyelembe a pénz időérték elvét o abból indulnak ki, hogy a beruházás éven belül befejeződik, üzembe lehet helyezni o a hozamok – a hasznos üzemelési időben – állandóak, vagy átlaghozammal

számolnak o a mutatók üzemgazdasági szemléletűek, könnyen értelmezhetőek, nagyon egyszerűek • dinamikus: o figyelembe veszik a pénz időértékének elvét, jelenértéken számolnak o a számításnál használt kamatláb, a pénzügypiaci kamatláb ún. kalkulatív kamatláb, a tőke alternatív költsége, haszonáldozata (többféle befektetési lehetősége van, mindegyiknek van valamilyen hozama, választásnál lemond egy másikról), hasonló befektetések hozamrátája. (ezek közül valamelyikkel kell diszkontálni) o a dinamikus számítás feltételrendszere, hogy a hozamok nem állandóak Beruházás statikus mutatói: 1. Beruházás jövedelmezősége (hány %-os a beruházás jövedelme) = 2. Megtérülési idő (év) = beruházástól elvárt évenkénti átlaghozam beruházási összeg befektetés (beruházás) összege éves átlaghozam 3. Beruházás forgási sebessége (hányszor térül meg a befektetés) = hasznos üzemeltetési idő

megtérülési idő Beruházás dinamikus mutatói: 1. Nettó jelenérték: (- befektetés jelenértéke + hozamok jelenértéke, 0 alatti érték nem jó befektetés) Cn C1 C2 C0: befektetés jelenértéke, C1-Cn: hozamok, r: pénzpiaci kamatláb + + . + 2 (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) n NPV 2. Hasznos élettartam figyelembevételével a jelenérték: n (1 + r ) − 1 (1 + r ) n ∗ r hozamok jelenértéke 3. Profit index (jövedelmezőséget mutat, az a jó, ha 1-nél nagyobb): PI = PI: profit index befektetés jelenértéke NPV = (−C 0 ) + 4. Belső megtérülési ráta IRR (a beruházás tényleges hozamrátája, megmutatja, hogy a befektető hány %-os hozamot ér el a befektetéséből): o IRR = az a kamatláb, amellyel ha diszkontálom a hozamokat, azok összege egyenlő lesz a befektetés jelenértékével o Olyan kamatlábat kell keresni (lineáris interpolációval), ami teljesíti a következő feltételt: C0 = Cn C1 C2 + + . + 2 (1 + IRR) (1 + IRR) (1 + IRR) n o A

belső megtérülési ráta (IRR) nagyságára a nettó jelenértékből (NPV) lehet következtetni: ha NPV > 0, akkor IRR > r, ha NPV = 0, akkor IRR = r, ha NPV < 0, akkor IRR < r (r: pénzpiaci kamatláb) Befektetési aranyszabályok: • El kell fogadni minden olyan befektetést, ahol NPV > 0, mert akkor a PI > 1, és az IRR > rp (ebben az esetben jobban járok a befektetéssel, mint a bankkal) • El lehet fogadni, amíg NPV = 0, akkor a PI = 1, és IRR = rp (ebben az esetben mindegy, hogy a pénzem bankba teszem-e, vagy befektetem-e) • El kell utasítani, ahol NPV < 0, ekkor PI < 1, és IRR < rp (ilyenkor jobban járok, ha a pénzem bankba teszem.) 22 12/A A beruházások kockázatának becslésére alkalmas módszerek. Az érzékenységi elemzés jellemzői, előnyei, hátrányai, számításának folyamata. A fedezeti pont számítás Biztosnak és ismertnek tekintettük a beruházási döntéseket megalapozó számításokban • a

pénzáramokat (kezdő, működési és végső) • és az egyéb fontos információkat (pl. beruházás élettartama) A vállalkozásoknak azonban bizonytalan gazdasági környezetben kell a döntéseket meghoznia, ez a kockázat alapja A vállalat jövedelmének alakulását befolyásolják: • makrogazdasági tényezők: piaci kockázat forrásai, pl. o gazdasági növekedés üteme o infláció mértéke o olajárak alakulása o világgazdaság állapota • vállalatspecifikus tényezők: egyedi kockázat előidézői, pl. beruházás teljes kockázata o versenytársak tevékenysége o fogyasztók ízlésének változása o költségek és eladási árak változása Beruházások teljes kockázata: a beruházás révén keletkező cashflow (pénzáramlás) változékonysága Előrejelzési kockázat: annak lehetősége, hogy rossz döntést hozunk a hibásan becsült pénzáramlások miatt A gyakorlatban kialakultak olyan módszerek és technikák, amelyek segítségével

becsülni lehet az előrejelzési kockázatot, ezek közül a legismertebbek a következők (manuálisan is viszonylag könnyen elvégezhetőek): 1. Érzékenységi elemzés: azt vizsgáljuk, hogy a kulcsfontosságú paraméterek értékeiben bekövetkező változások (pl piac nagysága, piaci részesedés, termelési költségek, eladási ár) hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére: o Nettó jelenérték: (- befektetés jelenértéke + hozamok jelenértéke, 0 alatti érték nem jó befektetés) NPV = (−C 0 ) + Cn C1 C2 C0: befektetés jelenértéke, C1-Cn: hozamok, r: pénzpiaci + + . + 2 (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) n kamatláb o Hasznos élettartam figyelembevételével a jelenérték: NPV (1 + r ) − 1 (1 + r ) n ∗ r n Érzékenységi elemzés főbb lépései (számításának folyamata): o ki kell választani azokat a lényeges változókat, amelyek döntő hatással vannak a beruházás nettó jelenértékére o ezekhez a lényeges változókhoz legalább 3

értéket (optimista, pesszimista, legvalószínűbb) kell rendelnünk o a változókhoz rendelt értékek alapján meghatározzuk a beruházásból származó jövőbeli pénzáramlásokat úgy, hogy csak egy tényező értékét változtatjuk, a többit változatlannak tekintjük o a becsült pénzáramlások alapján elvégezzük a nettó jelenértékek számítását o a kiszámított nettó jelenértékek alapján láthatóvá válik, hogy egy adott kulcsfontosságú tényező változása milyen hatással lenne a beruházás nettó jelenértékére Előnye: megmutatja azokat a változókat, amelyekre a legnagyobb figyelmet kell fordítani, ilyenkor további elemzéseket (pl. piackutatás) érdemes végezni Hátrányai: o az optimista vagy pesszimista megközelítés nehezen definiálható, meglehetősen szubjektívek o az egyes változók hatását izoláltan, egymástól függetlenül vizsgálja o az érzékenység elemzés a problémákra, kockázatokra felhívja a figyelmet, de

nem jelent olyan kritériumot, amely alapján dönteni lehet a beruházási javaslatról 2. Fedezeti pont számítás: azt keressük, mekkora az a minimális forgalom (mennyiség), hogy a beruházás ne váljon veszteségessé (azaz a nettó jelenérték nem kisebb 0-nál) A legtöbb beruházás esetében a legkritikusabb paraméter az eladás mennyisége Fedezeti pont számítása az egyes területeken különböző: o Számviteli fedezeti pont: az a kibocsátási (értékesítési) mennyiség, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket fedezeti pont = fix költség + eladott mennyiség ∗ önköltség (Ft/me) = eladott mennyiség ∗ eladási ár (Ft/me)  Számviteli nyereségen alapul a számítás  Statikus szemléletű o Pénzügyi fedezeti pont: a beruházás révén képződő pénzáramlások (működő cashflow) jelenértéke megegyezik a kezdő tőkebefektetés jelenértékével (azaz NPV = 0)  működési pénzáramláson alapul a

számítás  értékelésénél figyelembe vesszük a pénz időértékét, azaz dinamikus pénzügyi szemléletű 23 Következtetés: pénzügyi fedezeti pont mennyisége > számviteli fedezeti ponthoz tartozó mennyiség Egy beruházás annál kockázatosabb, minél közelebb van a becsült értékesítési mennyiség a pénzügyi fedezeti ponthoz (egy kisebb mértékű forgalom visszaesés elegendő ahhoz, hogy NPV < 0) 3. Szimulációs megközelítés: az elemzés során valamennyi kulcstényező lehetséges változásának hatásait vizsgáljuk, ilyenkor meg kell adni a kulcstényező változások bekövetkezésének valószínűségét is 13/A A valuta és a deviza fogalma, az árfolyamváltozás és hatása a gazdaságra. Az alapvető külkereskedelmi ügyletek jellemzői. Valuta: • valamely ország törvényes fizetőeszköze • formailag külföldi készpénz, bankjegy • személyi forgalomra jellemző • valutaárfolyam: valamely valuta egységének

(gyakran 100) egy másik ország pénzegységében kifejezett ára Deviza: • külföldi pénznemre szóló követelés • formailag külföldi pénznemben nyilvántartott számlapénz, vagy külföldi pénznemre kiállított váltó, csekk • devizaárfolyam: valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára Árfolyamjegyzés: • direkt árfolyamjegyzés: egységnyi külföldi valutáért/devizáért mennyi hazai valutát/devizát kell fizetni (PL: 1 EUR = 250 HUF), általában ez a forma elterjedt, a külföldi pénznemet tekintik árucikknek • indirekt árfolyamjegyzés: egységnyi hazai valutáért/devizáért mennyi külföldi fizetőeszközt lehet kapni (PL: 1 HUF = 0,004 EUR) Hivatalos árfolyam: jegybank által jegyzett árfolyam Árfolyam lehet: • vételi árfolyam: az az árfolyam, amennyiért hajlandó megvásárolni az árjegyző a külföldi pénzeszközt • eladási árfolyam: az az árfolyam, amennyiért

hajlandó eladni az árjegyző a külföldi pénzeszközt • középárfolyam: a vételi és az eladási árfolyam számtani átlaga (számvitelben és statisztikában van jelentősége) Árfolyam: piaci kategória, amely közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ (rövidebb távon az adott ország nemzetközi fizetési mérlegének helyzete határozza meg) Rövid távú hatások mellett az árfolyamok meghatározott értékek körül ingadoznak, ezek centrumát nevezzük valutaparitásnak, melyek lehetnek: • deklarált: o aranyparitás: két különböző valutaegységnek a hivatalos aranytartalmuk alapján adódó aránya • közgazdasági törvényszerűséget kifejező egyenlőség: o vásárlóerő-paritás: két valuta vásárlóértékének arányát fejezi ki (pl. Big Mac index, alapja a McDonalds szendvicse) o kamatparitás: az azonnali devizaárfolyam, a határidős devizaárfolyam és a két ország megfelelő kamatlábainak egyensúlyi viszonyát

fejezi ki Konvertibilitás: szabad átválthatóság másik pénznemre, csoportjai: 1. csoportosítás o jegybanki konvertibilitás: csak a jegybank jogosult valuta, deviza eladására, vételére o külső konvertibilitás: deviza-külföldiek számára teljesen szabad az átváltás, deviza-belföldieknek még korlátokba ütközik o korlátozott konvertibilitás: a nemzetközi fizetési mérleg folyófizetési tételei konvertibilis valutában kerülnek elszámolásra, deviza külföldi számára szabad az átváltás, deviza belföldi számára még korlátozott o teljes konvertibilitás: a nemzetközi fizetési mérleg minden egyes tétele konvertibilis valutában kerül megállapításra és kifizetésre, mind a deviza külföldieknek és mind a deviza belföldieknek teljesen szabad az átváltás 2. csoportosítás: aszerint csoportosítják a valutákat, hogy hány ország viszonylatában töltik be a pénz funkcióit, tehát hány ország viszonylatában bonyolítanak

külgazdasági ügyleteket: o bilaterális valuta: csak 2 ország viszonylatában bonyolítanak gazdasági kapcsolatokat o multilaterális valuta: több országban bonyolítanak vele gazdasági kapcsolatokat (pl. a valutaalap pénze) o teljes körűen konvertibilis valuták: a világ minden országában elfogadják (pl. USD, EUR) Árfolyamrendszerek: a konvertibilitás határozza meg elsősorban: 1. Nem konvertibilis valutájú országokban a kötött árfolyamrendszer jellemző: o a piacon kialakult keresleti-kínálati viszonyok nem érvényesülnek o az árfolyamot hatósági úton rögzítik, az állam csak végszükség esetén hajlandó módosítani azt 2. Konvertibilis valutájú országokban liberalizált devizagazdálkodás jellemző: Hivatalos árfolyam rendszerint eltér a piaci árfolyamtól o túlértékelt: hivatalos árfolyam > piaci árfolyam 24 o alulértékelt: hivatalos árfolyam < piaci árfolyam Az állam mennyiben hagyja érvényesülni a piaci

árfolyamot, az árfolyamrendszer lehet: a. rögzített (fix) árfolyamrendszer:  kis, nyitott gazdasággal rendelkező országok szokták alkalmazni  az adott ország valutájának értékét fix módon egy nagy vagy alacsony inflációjú ország valutájához vagy valutakosarához rögzítik  a rögzített árfolyamok csak szűk sávban ingadozhatnak a deklarált paritás körül  időnként szükségessé válhat a hivatalos árfolyam kiigazítása  az ország versenyképességének javítása érdekében szükségessé válhat a hazai valuta leértékelése b. lebegő árfolyamrendszer: a valuta árfolyamát alapvetően a piaci kereslet-kínálat mozgatja  szabadon lebegő árfolyamok: az árfolyamok mindenféle beavatkozás nélkül alakulnak, csak kiegyensúlyozott fizetési mérleggel rendelkező ország valutájával képzelhető el  korlátozottan lebegő árfolyamok: az árfolyamok széles sávok között szabadon lebeghetnek, a jegybank csak akkor

alkalmaz nyílt piaci műveleteket, amikor az árfolyam valamelyik sáv szélét eléri Hazai árfolyamrendszer főbb jellemzői: 1. kötött devizagazdálkodás és árfolyamrendszer 1946 08 01-től 2. 1982: Nemzetközi Valutaalaphoz csatlakozás, feltétele a devizarendszer folyamatos liberalizálása 3. 1989: devizaliberalizációs folyamat: • külkereskedelmi kötöttségek feloldása • árfolyam fő feladata: külvilágban bekövetkezett változások hatásának közvetítése a gazdaság szereplői felé • rögzített árfolyamrendszer: Ft árfolyamat 1 valutakosárhoz rögzítették, amelybe azon devizák kerültek, amelyek aránya a külker forgalomban meghaladta az 1 %-ot 4. 1991-től 10 év alatt többször módosították a valutakosarat (és a Ft intervenciós sávszélességét is) hogy tükrözze az ország gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak súlypontváltozásait, de a sorozatos leértékelések miatt: • az árfolyamrendszer elveszíttette hitelességét

• Ft spekulatív támadások célpontja lett 5. 1995: csúszó-leértékeléses árfolyamrendszer: valuta leértékelése előre meghirdetett fix ütemben kerül sor (kiszámítható árfolyamrendszer) 6. 2001: „kvázi ERM II” típusú árfolyamrendszerré átalakítás Árfolyamváltozás hatása a gazdaságra Árfolyamot meghatározza (rugalmas árfolyamrendszer és szabad tőkeáramlás esetén): • kereslet devizák iránt: o importigény o tőkeexport: külföldön történő befektetés • kínálat devizákból: o export o tőkeimport Egyensúlyi árfolyam felértékelődés: • megnő a kereslet valamely deviza iránt • az egyensúlyi árfolyam emelkedik, azaz felértékelődik • ezzel egyidejűleg a másik valuta leértékelődését (gyengülését) vonja maga után Rögzített (fix) és kötött árfolyamok esetén az árfolyam csökkentése (növelése) jegybanki beavatkozással jön létre: • leértékelés: egységnyi külföldi valutáért több hazai

fizetőeszközt kell adni, így a hazai valuta gyengül • felértékelés: egységnyi külföldi valutáért kevesebb hazai fizetőeszközt kell adni, így a hazai valuta erősödik Árfolyammozgások mögött reálgazdasággal kapcsolatos mélyebb összefüggések legfontosabb tényezői: • folyó fizetési mérleg egyenlege: o az áruk és szolgáltatások exportjának és importjának, valamint a külföldre és külföldről történő átutalások egyenlege o krónikus fizetési mérleg hiánnyal küszködő országok devizája tendenciaszerűen gyengül, ennek oka: többet importálnak, mint amennyit exportálnak, így devizájuk kínálata folyamatosan meghaladja a devizájuk iránti keresletet • relatív árszínvonal (inflációs ráta) változása: különbséget kell tenni a nominális és reál értelemben vett árfolyamváltozások között Leértékelés hatásai: • pozitív hatás: o ösztönzi az exportot: exportőr egységnyi devizabevételért több hazai

fizetőeszközt kap, így a hazai termelés lehetőségei bővülnek o visszafogja az importot: külföldi termékek megvásárlásához szükséges egységnyi devizáért több hazai fizetőeszközt kell adni o az export növelése és az import visszafogása segítheti a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását 25 • negatív hatás: o az import termékek hazai fizetőeszközben kifejezett ára magasabb lesz o ennek következtében nő az infláció Felértékelés hatásai: ellentétes a leértékeléssel • exportot visszafogja: egységnyi devizáért kevesebb hazai fizetőeszközt kap az exportőr, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét • import feltételei kedvezőbbek lesznek Alapvető külkereskedelmi ügyletek (pénzügy jegyzet szerint): • Klasszikus adásvételi ügyletek o Export (áru kivitele) o Import (áru behozatala) • Különleges áruügyletek (ellenüzletek) o Barter: mindkét fél számára szükséges áruk közvetlen

cseréje o Kompenzációs ügylet: olyan (kompenzációs) áru kap cserébe, amit tovább tud adni (reexport) o Ellenvásárlás: az exportőr kötelezi magát, hogy az általa szállított áru ellenértéke egy részéért az importőrtől vásárol o Offset: kooperációt feltételező ügylet, nagy értékű berendezések exportőre vállalja, hogy a vásárlótól fizetés fejében elfogadja bizonyos speciális alkatrészek beszállítását • Különleges külker ügyletek o Licenc: a licencadó meghatározott díj ellenében engedélyezi a licencvevő részére a licenc tárgyára (termékre vagy eljárásra) vonatkozó szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy használatát o know-how: hasznosítható műszaki ismeret díj ellenében történő átengedése o franchising: az átadó megengedi, hogy a vevő márkajelzését, nevét, szimbólumát, eljárásait használja, és az általa előírt módszerekkel árut, szolgáltatást forgalmazzon o nemzetközi

fuvarozás és szállítmányozás Külkereskedelmi ügyletek csoportosítása (külker ismeretek szerint): • Egyszerű áruügyletek o Export (áru kivitele) o Import (áru behozatala) • Szolgáltatásra kötött ügyletek o Fuvarozási o Szállítmányozási o Szállítmánybiztosítási o Szerelési o Vevőszolgálati o raktározási • Különleges áruügyletek o Kapcsolt ügyletek (egymástól függő ügyletek, ilyen a barter) o Viszonteladási ügylet (reexport) o bérmunka o feldolgozási • Különleges külker ügyletek o Licenc, know-how o Kooperáció: kölcsönös érdekeltségen alapuló tartós szerződéses kapcsolat o Export fővállalkozás: a fővállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő részére meghatározott időben teljesíti a szerződés tárgyát alvállalkozók bevonásával, azok tevékenységét koordinálva valósítja meg a szerződés tárgyának eredményét o Lízing (termelőeszköz bérlet) o Külföldi magyar

érdekeltségek vagy külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete 14/A A nemzetközi pénzforgalom lebonyolítása. A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok jellemzői Kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi bankgyakorlatban. Nemzetközi pénzforgalom bonyolultabb a belföldinél, ennek főbb okai: • a jogosult (eladó) és a kötelezett (vevő) különböző jogrendszerű országokban tevékenykedik • eltérőek lehetnek az egyes országokban a devizagazdálkodási szabályok, és a külkereskedelemben használatos elszámolások • a külgazdasági tevékenység speciális ismereteket igényel • magasak a járulékos költségek (bankköltség, biztosítási költség stb.) • nagyobbak a gazdasági, politikai, árfolyam stb. kockázatok 26 Külkereskedelmi forgalom főszereplői és gondjai: • eladó (exportőr): o az eladott árujáért megkapja-e a pénzt o mikor és hogyan jut a pénzhez • vevő (importőr): o megkapja-e a

megrendelt árut megfelelő mennyiségben és minőségben o mikor és hogyan jut a megrendelt áruhoz Fizetési mód megválasztását befolyásoló tényezők: • az eladó és a vevő piaci pozíciója • a piacon kialakult fizetési szokások • állami előírások, nemzetközi egyezmények Fizetések speciális fajtái: • előrefizetés: exportőr számára jelenti a legnagyobb biztonságot • előlegfizetés • utólagos fizetés: importőr számára a legelőnyösebb Külkereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok: 1. Nyitva szállítás (sima átutalás): o az importőr (vevő) az exportőrrel (szállító) szemben fennálló tartozását egy előre meghatározott időpontban a szállítás után fizeti o az eladó (exportőr) az árut és az áru feletti rendelkezés jogát megtestesítő szállítási okmányokat közvetlenül a vevő (importőr) címére adja fel o a vevő (importőr) az ellenérték kifizetési előtt minden kötelezettség nélkül

hozzájuthat az áruhoz, így a fizetőképességétől függ az áru ellenértékének a kifizetése o az eladó (exportőr) számára ebben az esetben a legnagyobb a hitelezés kockázata o erre a fizetési módra olyan esetekben kerül sor, amikor:  feltétlen a bizalom a partnerek között  az exportőr bízik abban, hogy az importőr országában nem vezetnek be transzfermoratóriumot (deviza átutalások halasztása vagy tilalma)  az exportőr megfelelő likviditással rendelkezik ahhoz, hogy kereskedelmi hitelt nyújtson a vevőnek 2. Beszedési megbízások (inkasszó): külker ügyletekben minden esetben okmányos inkasszót jelent, ezek az okmányok lehetnek: o fizetési okmányok: pl. idegen vagy saját váltók, csekkek, hasonló pénz fizetését eredményező okmányok o kereskedelmi okmányok: az exportőr teljesítését igazolják, pl. számlák, szállítási okmányok, tulajdonjogot megtestesítő okmányok, származási bizonyítványok, biztosítási

kötvények o Sima (nem vinkulált) inkasszó:  az exportőr az árut és a kereskedelmi okmányokat közvetlenül az importőr címére adja fel  a fizetési okmányokat a beszedési megbízással együtt a saját bankjának küldi el azzal, hogy az okmányokat mutassa be a vevőnek, és a pénzt szedje be  az importőr még a fizetés előtt az áru birtokába jut, de mivel a bankja szólítja fel a fizetésre a kapott okmányok alapján, nagyobb az erkölcsi kényszer a tartozás időben történő rendezésére  az exportőr számára fennáll a birtokon kívül kerülés kockázata, továbbá késedelmes fizetéskor kamat és árfolyamveszteség is érheti o Vinkulált okmányos inkasszó:  az importőr addig nem jut hozzá a tulajdonjogot megtestesítő okmányokhoz, amíg nem fizet (vagy el nem fogadja a fizetési kötelezettséget jelentő határidős váltót)  az exportőr az árut a bank vagy a speditőr címér adja fel, az okmányokat a beszedési

megbízással együtt a beszedéssel megbízott bank részére  az eladó számára megszűnik a birtokon kívül kerülés kockázata, azonban fennáll a késedelmes fizetés veszélye  az importőr az okmányok kiváltásával (azaz az ellenérték kifizetésével) juthat hozzá az áruhoz, ebből fakadóan nem bizonyosodhat meg a fizetés előtt az áru mennyiségéről és minőségéről  legismertebb okmányos inkasszó fajták:  Speditőr inkasszó: az exportőr az árut a szállítmányozó (speditőr) címére és rendelkezésére adja fel, aki azt a fizetést igazoló banknyugta ellenében szolgáltatja ki (célszerű, hogy a fizetést igazoló banknyugtának visszavonhatatlan átutalást kelljen igazolnia)  Indirekt inkasszó: − az exportőr az árut a külföldi speditőr címére, és egy megnevezett bank rendelkezésére adja fel − az okmányokat a beszedéssel megbízott bank kapja − a bank felszólítja a vevőt a fizetésre − a vevő a fizetés

igazolásaként kiszolgáltatási (áru felszabadító) jegyet kap 27 − az áru felszabadító jegy alapján a speditőr az árut kiadja  Direkt inkasszó: − az exportőr a bank címére és rendelkezésére adja fel az árut és az okmányokat − főként nagy értékű, kis helyen elférő, nem romlandó áruk esetében használatos mód − a bank felszólítja a fizetésre a vevőt, és a fizetés után kiszolgáltatja az árut 3. Akkreditív (okmányos meghitelezés): leggyakrabban használatos fizetési mód, a nyitó bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy ha az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, és ha azok megegyeznek az akkreditív feltételeivel, akkor egy meghatározott időpontban fizet, vagy váltót fogad el (vagy vásárol meg) Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány lehetővé teszi az akkreditív feltételek egységes értelmezését Az eladó számára kínál nagyobb

biztonságot, általában az áruszállítással egyidejűleg az áru ellenértékét megkapja Az akkreditív résztvevői: o Vevő (importőr): az adásvételi szerződésben vállalt fizetési kötelezettségével összhangban felkéri a bankját az akkreditív (L/C) nyitására, és gondoskodik annak fedezetéről is o Nyitó bank: rendszerint a vevő bankja, a fedezet és az akkreditív megbízás alapján az eladónak kötelező fizetési ígéretet tesz o Eladó (exportőr): az akkreditív kedvezményezettje, rendben lévő okmányok ellenében megkapja az ellenértéket o Eladó bankja: többféle szerepkör, ezek:  Értesítő (avizáló) bank: a postás szerepét látja el, feladata az okmányok pontos továbbítása mindkét irányba, és az akkreditív hitelességének ellenőrzése  Igazoló (megerősítő) bank: megerősíti a nyitó bank fizetési kötelezettségvállalását, és a maga nevében is fizetést ígér  Teljesítő (fizető) bank: a nyitó bank

által rendelkezésre bocsátott fedezetből, rendben lévő okmányok esetén kifizeti az akkreditív összegét az eladónak A fizetési kockázatok a bankok kezességvállalása és garancia nyújtása mellett jelentősen csökkennek Bankkezesség: a bank a jogosulttal szemben arra vállal kötelezettséget egy határozott ügyletben, hogy a főadós fizetésképtelensége esetén helyette fizet: • Egyszerű kezesség: a jogosult köteles megkísérelni az adóstól a kötelezettség behajtását, és a fizetési lehetetlenség igazolásával fordulhat a kezeshez • Készfizetői kezesség: a kedvezményezett közvetlenül a kezeshez is fordulhat a megtérítésért (a bank minden esetben készfizető kezesnek minősül, akár kifejezte ezt okiratában, akár nem) • Váltókezesség: kezesség gyakori megjelenési formája, a váltón külön záradék formájában szerepel, hogy a kezességvállalás melyik váltóadósra (kibocsátóra, elfogadóra) vonatkozik Bankgarancia:

• olyan biztosíték, amely visszavonhatatlan, feltétel nélküli, első felszólításra fizetést ígér az alapügyletben foglalt jogviszony vizsgálata nélkül • a garancia önálló jogviszonyt teremt a megbízó ügyfél és a bank, valamint a bank és a kedvezményezett között • leggyakoribb formái: tendergarancia, vételár garancia, előleg-visszafizetési garancia, teljesítési garancia 15/A A pénz- és tőkepiac jellemzői. A nyílt piac és zárt piac, elsődleges és másodlagos piac jellemzői Azonnali és a határidős piac értelmezése. A tőzsde fogalma, a tőzsdék jogállása, a tőzsdék fajtái Pénzügyi piacokon különleges árut, a pénzt cserélik pénzre: • Mai pénzt váltanak jövőbeni pénzre • Hazai pénzért külföldi valutát, devizát vásárolnak • Két ügylet kombinációja is létrejöhet Általános meghatározása: a pénzügyi piacokon a pénz használati jogának átadására kerül sor • az ideiglenesen

újra-elosztható megtakarítások létrehozói • és a végső felhasználók között Fő feladatuk: a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a pénz iránti kereslet szereplőihez A pénz és tőkepiac • Pénzpiac: o rövid lejáratú (néhány órától egy évig terjedő) ügyletek színtere (tágabb értelemben a promt devizaügyletek is ide sorolhatók) o forrásai (kínálat):  lakosság megtakarításai  vállalkozások és kormányzati szféra szabad pénzeszközei o kereslet szereplői:  gazdálkodó szervezetek 28  költségvetés  lakosság egy része o speciális formája: bankközi pénzpiac, bankok és hitelintézetek állnak kapcsolatban egymással o értékpapír formában is megjelennek, ezek lehetnek:  kereskedelmi váltó  kincstári váltó  kincstárjegy • Tőkepiac: o egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek:  hosszú lejáratú hitelek  éven túli futamidejű értékpapírok piaca o eszközei: 

kötvények  záloglevelek  éven túli bankhitelek  befektetési jegyek  részvények (előzőektől eltér, mert nem hitelviszony, jövőbeni osztalékot, árfolyamnyereséget vár) A nyílt és zárt piac • nyílt piac: o előre meg nem határozott befektetők részére történő kibocsátású értékpapírok piaca o a kibocsátó köteles (állampapírok kivételével) kibocsátási tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt közzétenni • zárt piac: o előre meghatározott befektetői kört megcélzó értékpapírokat foglalja magába Az elsődleges és másodlagos piac: • elsődleges piac: o újonnan forgalomba hozott értékpapírok jelennek meg o itt alakul át a megtakarítás tőkévé • másodlagos piac: o már forgalomban lévő értékpapírok piaca o megtakarítók piaca, a befektetők és a hitelezők között zajlik o lehetővé teszi a korábban befektetett pénzeszközök mobilizálását Az azonnali és a határidős piac • azonnali

(promt) ügyletek: o a feltételek rögzítését követően rögtön (egy technikai határidőn, általában egy-két napon belül) teljesít mindkét fél (pl. részvény azonnali adásvétele) o effektív (valódi), spekulációra nem alkalmas ügyletek jellemzik • határidős (termin) ügyletek: o teljesítésre egy előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor o lehetővé teszik a spekulációt, effektív és spekulatív ügyleteket egyaránt köthetnek o többféle csoport létezik, de a leggyakoribbak a tőzsdei ügyletek:  tőzsdei határidős (futures) ügyletek: erősen szabványosítottak  tőzsdén kívüli határidős (forward) ügyletek: nem szabványosítottak, de magas fokon szervezettek, OTC (over the counter) piacként is szokták emlegetni Tőzsde • a helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca • kialakulása hosszú történelmi fejlődés eredménye • a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szabályok és szokványok

szerint történik • jogállásuk szerint lehetnek: o angol-amerikai: magánjogi jellegű intézmény, általában RT formájában működik, vezetőségét választják o európai (kontinentális): közjogi jelleggel bír, állami felügyelet alá tartozik, vezetőségét a felettes hatóságok nevezik ki • forgalmazott áruk jellege szerint lehetnek: o árutőzsde: homogén (azonos minőségű), nagy tömegben kínált áruk a tárgyai, változatai:  általános árutőzsde: különféle, többfajta áruval kereskednek  speciális árutőzsde: egyetlen árucsoporttal kereskednek o értéktőzsde:  általános értéktőzsde: értékpapírokkal, devizákkal, nemesfémekkel egyaránt kereskednek  speciális értéktőzsde: fentiekből csak egyfélével kereskednek o vegyes tőzsdék: áru és értéktőzsdei műveletek egyaránt folynak (ritkán fordulnak ma már elő) 29 • a Budapesti Értéktőzsde ZRT vegyes tőzsdeként működik 2005 óta (egyesült az

árutőzsdével), előtte 1991-től csak értéktőzsdeként működött, felügyeletét a PSZÁF látja el 16/A A tőzsdék szereplői. A tőzsdei árfolyamok, a tőzsdei ügyletkötés A tőzsdén kívüli kereskedés jellemzői Tőzsde • a helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca • a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szabályok és szokványok szerint történik • információs központ szerepet is betölt: a kialakuló árfolyamok a gazdaság egészére irányadók Tőzsdék szereplői: csak kereskedési engedéllyel rendelkező személy vehet részt • az ügylet eredete szerint lehetnek: o bizományosok (bróker) ügyfél megbízása alapján, saját nevükben, de az ügyfél számlájára végeznek adás-vételt o kereskedők (dealer) a bizományosi tevékenység mellett saját számlára is végezhetnek ügyleteket • a kockázathoz való viszonyuk alapján lehetnek: o arbitrazsőr ugyanazon termék földrajzilag eltérő árfolyamainak

illetve kamatlábainak kihasználásából jut kockázatmentesen nyereséghez (pl. devizát vásárol az olcsóbb piacon, amit ezzel egyidejűleg a drágább piacon elad) o fedezeti ügyletkötő (hedger) ügyleteinek célja a rendes üzletmenetből fakadó követelés (tartozás) kockázatának (ár, árfolyam, kamatláb) csökkentése, vagy kizárása o spekuláns (trader) átvállalja egy másik fél kockázatát valamilyen jövőbeli árfolyamnyereség, nagy profit érdekében, tevékenysége biztosítja a piacok likviditását (vagyis megfelelő kereslet-kínálat legyen minden pillanatban) • elszámolóház: nem aktív szereplő, az ügyletek elszámolásában és teljesítésében játszik fontos szerepet Tőzsdei ügylet • szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén, tőzsdei termékre vonatkozóan köt, a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon • azonnali, határidős és opciós ügyletek, illetve ezek kombinációja lehet • azonnali

és határidős ügyleteknél a teljesítés mindenképpen megtörténik • opciós szerződések vételi vagy eladási lehetőséget biztosítanak, a teljesítés a jogosult döntésén múlik • kétfajta kereskedési rendszert használhatnak: o folyamatos kötés: tőzsdeidő alatt bármikor megtörténhet, az ár a beérkezési idő alapján kerül párosításra a vételi és eladási ajánlatokból o időszakos kötési rendszer: a beérkezett ajánlatokból, egy egyensúlyi áras párosítási eljárást követően, szakaszosan történik meg a kötés (a rendszer megkeresi azt az árszintet, ahol a legnagyobb mennyiségű értékpapírra jöhet létre ügylet) • technikai megoldásuk lehet: o automatikus: elektronikus számítógépes hálózat, amely bonyolítja a tranzakciókat o nyílt kikiáltásos kereskedési formában: a brókerek személyesen találkoznak az ügylet megkötése érdekében (a legnagyobb tőzsdék között is megtalálható még ez a hagyományos

módszer) • a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedési rendszere automatikus, és mindkét fajta párosítási eljárás megtalálható Tőzsdei árfolyamok: • pillanatnyi árfolyam: adott termék kötésekor elfogadott ár, ennek ingadozása jelenti a piac legnagyobb kockázatát, az árfolyamok előrejelzésének megbízhatósága kérdéses, a tőzsdék képesek váratlan reakciókat produkálni • nyitó árfolyam: a napi első kötés árfolyama • záró árfolyam: a napi utolsó kötés árfolyama • átlagárfolyam: a nyitó és a záró árfolyam átlaga • tőzsdeindex: o a tőzsde egészének hangulatát, tendenciáját tükrözi o a vezető értékpapírok forgalmát tartalmazó „értékpapír kosár” alapján számítják o ennek a bázisidőszakhoz mért változásait mutatja a tőzsdeindex o a BÉT indexe a BUX o ismert tőzsdeindexek még: Dow-Jones (New York), Footsie (London), Nikkei (Tokió) Tőzsdén kívüli kereskedés Értékpapírok

koncentráltsági foka szerinti piacok: • koncentrált piac: tőzsdei kereskedés, ami az első piac • nem koncentrált piac: tőzsdén kívüli kereskedés, amelynek 3 megjelenési formája létezik: o második piac: szervezett kereskedelem, OTC:  értékpapír forgalmazókon keresztül történik az értékesítés  valamilyen kommunikációs eszközön keresztül  tőzsdére be nem vezetett részvények és kötvények piaca  kevésbé szigorúan szabályozott a tőzsdéhez képest 30 o harmadik piac:  nagybefektetők hozhatják létre, amelyeknek valamiért nem felel meg a tőzsdén keresztüli adásvétel (pl. nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési alapok)  ezek piacteremtőként jelennek meg hatalmas forgalmuk révén  szolgáltatásaik és díjaik egyediek, testre szabottak o negyedik piac:  nem találunk állandó és nyilvánosságra hozott vételi és eladási ajánlatokat  a tranzakciók magánbefektetők között, az

intézményesített piacokat kikerülve zajlanak 17/A A pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői. Kamat-, és árfolyamkülönbségek a piacon A spot ügylet. Az arbitrage ügylet jellemzői A határidős ügyletek: a forward és a future ügyletetek jellemzői, összehasonlításuk. Pénzügyi piacokon különleges árut, a pénzt cserélik pénzre: • Mai pénzt váltanak jövőbeni pénzre • Hazai pénzért külföldi valutát, devizát vásárolnak • Két ügylet kombinációja is létrejöhet Lejárat alapján megkülönböztethető: • Pénzpiac: o rövid lejáratú (néhány órától egy évig terjedő) ügyletek színtere o forrásai (kínálat):  lakosság megtakarításai  vállalkozások és kormányzati szféra szabad pénzeszközei o kereslet szereplői:  gazdálkodó szervezetek  költségvetés  lakosság egy része o speciális formája: bankközi pénzpiac, bankok és hitelintézetek állnak kapcsolatban egymással o

értékpapír formában is megjelennek, ezek lehetnek: kereskedelmi váltó, kincstári váltó, kincstárjegy • Tőkepiac: o egy évnél hosszabb futamidejű ügyletek:  hosszú lejáratú hitelek  éven túli futamidejű értékpapírok piaca o eszközei kötvények, záloglevelek, éven túli bankhitelek, befektetési jegyek, részvények (ami jövőbeni osztalékot, árfolyamnyereséget vár) Pénz és tőkepiac csoportosítása az ügyletek teljesítése alapján: 1. azonnali (promt) ügyletek: o a feltételek rögzítését követően rögtön (egy technikai határidőn, általában 1-7 napon belül) teljesít mindkét fél (pl. részvény azonnali adásvétele) o effektív (valódi), spekulációra nem alkalmas ügyletek jellemzik o készpénzes, vagy kasszaügyletnek is nevezik, amelyek köthetők:  tőzsdén  tőzsdén kívül o devizapiaci ügylet: az adásvétel tárgya külföldi fizetőeszköz, vagy erre szóló követelés o deviza spot ügylet: két fél

megállapodása:  meghatározott devizaösszeg 2 munkanapon belüli szállítása egy másik deviza ellenében,  megegyezés szerinti árfolyamon  konverziónak is nevezik ezt a műveletet  a teljesítés a külföldi bankokban tartott devizaszámlák közötti adminisztráció 2 munkanappal későbbi valutanapra történik (T+2)  valutanap (értéknap): azt a naptári dátumot jelenti, amikor valamely pénzösszeg az ügyfél használatára szabadon rendelkezésre áll 2. határidős (termin) ügyletek: o teljesítésre egy előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor o lehetővé teszik a spekulációt, így effektív és spekulatív ügyletek egyaránt köthetőek o lehetővé teszik a kockázat megosztását a gazdaság különböző szereplői között o a határidős piacok létrejötte a jövőbeni árak, árfolyamok, kamatlábak bizonytalanságával függ össze o határidős ügyletek alakulása:  klasszikus határidős ügyletek: mezőgazdasági

piac szereplőit védték a jövőbeli áringadozásoktól 31  határidős devizaügyletek: az I. világháború után összeomló aranystandard rendszer következtében ingataggá vált devizaárfolyamok kezelésére jött létre  deviza futures: Bretton-Woods-i rögzített valutaárfolyam rendszer 1971-es összeomlása után a lebegő árfolyamok kockázatcsökkentésére jöttek létre  határidős hitelpiacok: 1973-as olajárrobbanás következtében magasra szöktek az olajárak és az inflációs ráták, és erőteljesen ingadozni kezdtek a kamatlábak o határidős piacok szereplői a kockázathoz való viszonyuk alapján lehetnek:  arbitrazsőr: ugyanazon termék földrajzilag eltérő árfolyamainak illetve kamatlábainak kihasználásából jut kockázatmentesen nyereséghez (pl. devizát vásárol az olcsóbb piacon, amit ezzel egyidejűleg a drágább piacon elad)  fedezeti ügyletkötő (hedger) ügyleteinek célja a rendes üzletmenetből fakadó

követelés (tartozás) kockázatának (ár, árfolyam, kamatláb) csökkentése, vagy kizárása  spekuláns (trader) átvállalja egy másik fél kockázatát valamilyen jövőbeli árfolyamnyereség, nagy profit érdekében, tevékenysége biztosítja a piacok likviditását (vagyis megfelelő kereslet-kínálat legyen minden pillanatban) o nyitott pozícióval rendelkező az, akinek ár, árfolyam, vagy kamatlábváltozásnak (kockázatnak) kitett eszköze vagy forrása van, irányától függően lehet:  hosszú (long): eladásra szánt eszköz birtoklása (pl. exportőr jövőben befolyó deviza árbevétele) − árak, árfolyamok csökkentésétől tartanak − számukra az árak emelkedése a kedvező  rövid (short): vételi szándékot takar − árak emelkedésétől tartanak − számukra az árak csökkenése a kedvező A nyitott pozíció birtokosa dönthet: − várható nyereség reményében vállalja a kockázatot, és fenntartja pozícióját, vagy −

zárja pozícióját egy ellenügylettel az azonnali vagy határidős piacon o határidős ügyletek lehetnek:  tőzsdei határidős (futures) ügyletek: − jogilag kötelező érvényű tőzsdei adásvételi szerződés, ügynökök kötik a tőzsdén ügyfeleik megbízásából − meghatározott mennyiségű „áru” (pl. állampapír, idegen deviza, vagy más pénzügy dolog) eladásában és megvásárlásában egyeznek meg, kötött áron, meghatározott jövőbeli időpontra − a vásárlás, eladás kötelező, de mindkét félnek lehetősége van egy ellentétes ügylettel a pozíció zárására még a lejárat napja előtt  tőzsdén kívüli határidős (forward) ügyletek: nem szabványosítottak, de magas fokon szervezettek − bank és ügyfele között kötelező érvényű szerződés, amely meghatározott devizaösszeg előre rögzített árfolyamon történő vételére vagy eladására vonatkozik, előre meghatározott jövőbeni napon történő

szállítással és fizetéssel − pl. az exportőr az ügylet keretében a jövőben esedékes deviza árbevételét már egy jelenbeli szerződéssel eladja a bankjának hazai valuta ellenében, amellyel akkor jár jól, ha az eladott deviza árfolyama emelkedik, vagy − az importőr az ügylet keretében határidőre megveszi a bankjától az importbeszerzés jövőben fizetendő deviza ellenértékét, ekkor árfolyamcsökkenés esetén jár jól − az ügyletek nagyságrendje és lejárata az ügyfél igényeihez igazodik A forward és a futures ügyletek összehasonlítása Forward: kereskedelmi banki ügylet Fututes: tőzsdei ügylet Bank és ügyfelük között jön létre a megállapodás Ügynökök kötik a tőzsdén ügyfeleik megbízásából A kötés nagysága, a teljesítés időpontja, a kötés A határidős tőzsdén ezek rögzítettek, minden szereplő árfolyama a két fél közötti megállapodás kérdése számára azonosak Ügyfél nem teljesítési

kockázata miatt a bankok Hitelezési kockázat miatt központi elszámoló-ház ügyfelenként más-más áron kötnek üzletet, és az árba működik, amely napi eredmény elszámoláson alapuló beépítik az ügyfél kockázati besorolását, illetve biztonsági letéti rendszert működtet, pozíciónyitáskor a valamilyen biztosítékot írnak elő felek induló letétet kötelesek elhelyezni, a napi elszámolás folytán naponta megkaphatja a nyereséget az ügyfél (veszteség esetén az elszámoló-ház jár jól) Általában ugyanolyan időtávra (1, 3, 6, 12 hó) előre Az év adott napjára köthetőek lehet kötni Az ügyletek nagy része teljesül, tényleges szállításra Az ügyletek kisebb részét szokták lejáratig tartani kerül sor Nehéz zárni a pozíciót, mert ha az egyik fél felbontaná A pozíciók zárás egy ellenügylet kötésével oldható a szerződést a kedvezőtlen alakulás miatt, a másik fél meg, ezért rugalmasabb 32 ezt nem akarná,

mert számára emiatt a pozíció nyereséges lesz 18/A A fedezeti ügyletek (hedge) jellemzői. Az opciós ügyletek értelmezése A swap ügyletek jellemzői Fedezeti ügyletkötő (hedger) ügyleteinek célja a rendes üzletmenetből fakadó követelés (tartozás) kockázatának (ár, árfolyam, kamatláb) csökkentése, vagy kizárása, ezért veszteségük érdekében kötnek egy eredeti pozíciójukkal ellentétes irányú határidős ügyletet, amely lehet: • Forward ügylet: a jövőben esedékes deviza árbevételét már a jelenben eladja a banknak egy rögzített árfolyamon, ezzel bebiztosítja magát a kedvezőtlen árfolyamváltozás ellen, de cserében le kell mondania a lehetséges kedvező árfolyamváltozás nyereségéről • Futures ügylet: korlátozott számú termékre és lejárati időpontra, illetve csak szabvány összegekre lehet ügyletet kötni: ritkán lehet megtalálni az egyéni igényeknek teljesen megfelelő konstrukciót, ezért legegyszerűbb

fedezéshez a következő lépések megtétele szükséges: o Futures ügyletkötés, ami minél közelebb áll a jövőbeni azonnali ügylethez o Eredeti ügylet esedékességekor futures ügylet zárása egy ellentétes futures ügylettel o Tervezett azonnali ügylet tényleges megkötése A futures piacok standardizáltsága miatt ritkán fordul elő tökéletes fedezés Opciós ügylet sajátosságai: • Határidős szerződések, tőzsdén és tőzsdén kívül is köthetők • Az egyik fél jogosult, a más kötelezett (más típusú ügyleteknél mindkét fél kötelezett) • A két fél egy termék (pl. deviza, értékpapír, arany, tőzsdeindex stb) feletti rendelkezési jog adásvételére köt üzletet: o Opció vevője megvásárolja a jogot, hogy egy adott későbbi időpontban (vagy időpontig) eldönthesse, kíván-e élni az opciós szerződésben kikötött vételi vagy eladási jogával o Opció eladóját kötelezi a szerződés, hogy amennyiben az opció vevője

él a jogával, úgy teljesítse a szerződésben foglalt vételi vagy eladási kötelezettségét • Olyan megoldást kínálnak, amelyekkel a kockázat jelentősen mérsékelhető, miközben a vevő mentesül a különféle költséges, és esetleg utólag feleslegesnek minősülő ügylet vállalásától • Opció típusai: o Európai típusú opció: egy meghatározott jövőbeni napon (lejárat napján) élhet adásvételi jogával o Amerikai típusú opció: egy meghatározott jövőbeni időpontig (lejáratig) élhet adásvételi jogával • Opcióban foglalt jog alapján megkülönböztetünk: o Vételi (call) opció:  Vevője az opciós díj jelenbeli megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy meghatározott jövőbeni időpontban az ügylet tárgyát előre meghatározott (kötési) árfolyamon megvehesse  A vételi opció eladója (kiírója) kötelezettséget vállal a jövőbeni eladásra előre meghatározott áron az opciós díj fejében  Az opció

jogosultja akkor hívja le az opciót, ha a lejárati napon az azonnali (promt) árfolyam magasabb, mint a kötési árfolyam (veszteség csökkentése) o Eladási (put) opció:  Vevője arra szerez jogot, hogy meghatározott jövőbeni időpontban kötési árfolyamon eladhassa az opció tárgyát képező terméket  Opció eladójának az opciós díj fejében kötelessége megvenni a terméket az előre rögzített feltételek mellett  Az opció jogosultja akkor fogja lehívni az opciót, ha a lejárati napon az azonnali árfolyam alacsonyabb, mint a kötési árfolyam • Opciós ügyletek aszimmetrikusak: o Vevők (jogosultak):  Vesztesége korlátozott: maximum az opciós díj  Nyeresége korlátlan o Eladók (kiírók):  Veszteségük korlátlan  Nyereségük korlátozott: maximum az opciós díj • Aktuális (promt) árfolyam függvényében az opció lehet: o Pénzt hozó: ITM (in the money) o Pénzt vesztő: OTM (out of money) o Pénzénél maradó: ATM

(at the money) • Az opció: o Nyereséges (ITM):  Vételi opciónál: azonnali árfolyam > kötési árfolyam 33  Eladási opciónál: azonnali árfolyam < kötési árfolyam o Veszteséges (OTM):  Vételi opciónál: azonnali árfolyam < kötési árfolyam  Eladási opciónál: azonnali árfolyam > kötési árfolyam o Pénzénél marad (ATM): azonnali árfolyam = kötési árfolyam o Nyereségküszöb: olyan árfolyam, ahol sem a jogosult, sem a kötelezett nem nyer és veszít, azaz  Azonnali árfolyam – kötési árfolyam = opciós díj SWAP ügyletek • Csereügylet, ahol két fél közötti megállapodás keretében egy előre meghatározott formula szerint cserélnek ki egymással jövőbeli pénzáramlásokat (cashflow-kat) • Tőzsdén kívüli ügyletek, megszervezésükben és lebonyolításukban a közvetítő szerepét a bankok töltik be • Két fő típusa: o Kamatláb swap: kamatfizetéseiket azonos pénznemben, meghatározott

eszmei tőkére és meghatározott időtartamra vonatkozóan kicserélik (maga az alapösszeg nem kerül átadásra)  Leggyakoribb változata a kupon-swap, amelyben fix és változó kamatok (általában a LIBOR határozza meg) cseréjére kerül sor  a kamatok tényleges cseréjére nem kerül sor, csak a különbözetet számolják el o Deviza swap: két különböző devizában nyilvántartott pénzösszeget cserélnek el  Legegyszerűbb rövidtávon az FX-swap: egy azonnali konverzió, és egy vele azonos időpontban megkötött ellentétes irányú határidős (forward) ügylet (a devizatulajdonos nem teszi ki magát árfolyamkockázatnak, csak egy meghatározott ideig más devizára van szüksége)  Hosszabb távú devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamatára cserélik ki • A devizaswap lépései leegyszerűsítve: o Az ügylet megkötésekor érvényes azonnali (spot)

árfolyamon kicserélik a tőkét (mivel az ügylet szereplőinek adott időszakban nem a felvett devizára van szükségük) o A kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket o Az ügylet lejáratakor visszacserélik a hitelek tőke összegét 19/A A Nemzetközi Valutalap (IMF). Az IMF pénzügyi forrásai és hitelezési tevékenysége A Világbank szerepe és működése. A Világbank csoport tagjai Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF): • nemzetközi pénzügyi szervezet • Székhelye Washington • Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hozták létre • Működését 1945-ben (más források szerint 1946-ban, illetve 1947-ben) kezdte meg • Szervezetének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja (MNB elnöke Magyarországról) Tagok: • meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz • a szervezettől kölcsönöket

vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez • az alapításban 29 tagország vett részt, több mint 180 ország a tagja jelenleg Célkitűzései: • nemzetközi pénzügyi együttműködés • árfolyam stabilitás elősegítése • gazdasági növekedés fokozása • magas szintű foglalkoztatás megteremtése • átmeneti pénzügyi segítségnyújtás a fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországoknak Statisztikai számítás alapján kvótarendszer került kidolgozásra • ennek alapján történik az alaptőkéhez való hozzájárulás • a kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től • SDR (Special Drawing Rights): különleges lehívási jog, a Nemzetközi Valutaalap tagjainak pénzneme (számlapénz) SDR meghatározása: • a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik • jelenlegi pénznemek a kosárban súlyuk

szerint: o USD 44 % o EUR 34 % o JPY 11 % 34 o GBP 11 % Magyarország tagsága: • 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak • részvételi kvótája 1038,4 millió SDR • 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitel-megállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására • a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország • A 2008–2009-es gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 MD eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét (12,3 MD EUR) az IMF adta (az EU és a Világbank együttes segítségével) 17 hónapos készenlétre (rendelkezésre tartott hitelkeret) • Az IMF-fel kötött szerződés szerint a lehívások törlesztésére o 2 év alatt (két év türelmi idővel), 8 egyenlő mértékű részlet keretében kell sort keríteni o a törlesztés 2010 utolsó negyedében kezdődik, ami KB 170 MD Ft, a

továbbiakban:  2011-ben KB 1150 MD Ft  2012-ben több mint 900 MD Ft Tevékenysége: • Tagországok gazdaságpolitikai felügyelete • Szakértői (technikai) segítségnyújtás • Hitelnyújtás (maximum kvóta 320 %-a): o Általában swap formájában történik, a tagország megkapja a hitelt, és ezért a saját fizetőeszközét adja cserébe o A IMF számára elfogadható gazdasági programot kell felmutatni, melynek folyamatos teljesítése a feltétele a pénzügyi támogatás részletei folyósításának o Hitel nyújtható:  Átmeneti fizetési mérleg finanszírozási gondok leküzdésének megsegítésére  Gazdasági kiigazító, reform programokat támogathat o Leggyakrabban alkalmazott hitelformák:  Készenléti hitel-megállapodás (stand-by-agreement)  Kibővített eljárás  Kibővített hitelkeret (tartós strukturális nehézségekkel küzdő országok támogatására) Világbank (World Bank Group): • Székhelye Washington • 5

nemzetközi intézményből álló bankcsoport • 1945. december 27-én, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után alapították • világbanki hitelek forrása: o a hitelek forrása a Világbank jegyzett tőkéjének 20 %-a, ami nem mindig elegendő a hitelnyújtáshoz, ezért hitelfelvételi tevékenységet is folytat o leggyakoribb hitelfelvételi forma a kötvénykibocsátás o legjobb adós (AAA minősítéssel), ezért tud kedvezményes hiteleket nyújtani o hitelformák:  célhitelek: meghatározott beruházások megvalósítását finanszírozzák, változatai: − közvetlenül biztosítja a nagy méretű objektumok építéséhez szükséges finanszírozási forrásokat − a hitelfelvevő ország fejlesztési pénzintézetének nyújt keretjellegű hitelt  programhitelek: − szerkezeti kiigazítási kölcsönök (SAL): folyó fizetési mérleget támogató hitelek, az IMF-fel szoros együttműködésben nyújtja − ágazati szerkezetátalakítási hitel

(SECAL): egy nemzetgazdaság adott ágazatának korszerűsítéséhez, hatékonyabb, jövedelmezőbb működéséhez nyújt segítséget Világbank csoport tagjai: 1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): o Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hozták létre, működését 1946-ban kezdte meg o Alapfeladata a háborús károk helyreállításához, újjáépítéséhez kölcsönök folyósítása volt o Feladata: fejlesztési célokat szolgáló hosszú lejáratú (25 évre vagy hosszabb időre adott) hitelek nyújtása o ma a különösen az elmaradott területek fejlesztését segíti Ázsiában, Latin-Amerikában 2. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC): o 1956-ban hozták létre, székhelye Washington o legfontosabb feladatai:  A tagállamok azon termelő magánvállalkozásainak finanszírozása, melyek képesek a saját tagállamaik fejlődését elősegíteni 35  Finanszírozás azokban az esetekben (akár a tagállamok

kormányainak visszafizetési garanciája nélkül is), amikor megfelelő mennyiségű magántőke nem áll rendelkezésre  A hazai és külföldi tőke összekapcsolása, termelő beruházása alakítása o hitelei hosszú lejáratúak, és kamatai megfelelnek a pénzpiaci kamatfeltételeknek ( hitelek csak a tagállamokban és Svájcban használhatók fel) o IFC forrásai:  Alaptőkéje  a rendelkezésre álló felhalmozott jövedelmek  a visszafizetések és a korábbi befektetésből származó jövedelmek  a nemzetközi pénz- és tőkepiacról és a Világbanktól szerzett pénzügyi források 3. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA): o 1960-ban alapították o a Világbank leányvállalata, az ENSZ szakosított intézménye o Kamatmentes hosszúlejáratú hiteleket és segélyt nyújtanak a fejlődő országoknak, amelyek a nemzetközi piacokon nem jutnának hitelekhez o A forrásokat a gazdag donor országok befizetései és az IBRD biztosítják 4.

Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID): o 1965-ben alapították o a külföldi befektetők és a fogadó országok között felmerülő vitás kérdések döntőbírósága o Tevékenységével ösztönzi a külföldi beruházásokat, lehetőséget biztosítva a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére 5. Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA): o 1988-ban kezdte meg működését a Világbank tagjaként o külföldi beruházóknak nyújt biztosítást politikai céllal (pl. polgárháború, valuta átválthatatlansága, tulajdonjogtól való megfosztás, államosítás kockázata), általában a beruházási összeg 90 %-ig 20/A Az Európai Unió pénzügyi rendszerének sajátosságai. A közös pénz bevezetése, a közös pénz előnyei A Maastrichti Szerződés és az EMU. Az Európai Unió közös költségvetése A maastrichti szerződés (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) • 1992. február 7-én írták alá

Maastrichtban az Európai Közösség tagjai • 1993. november 1-jén lépett hatályba • a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt • Az Európai Unió megalakulásához vezetett • A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit Az Európai Unió három tartópillére: 1. az Európai Közösségek (European Communities): o Európai Gazdasági Közösség (EGK) o Európai Szén- és Acélközösség o Euratom 2. a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP): alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés 3. a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA): elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (rövidítései: EGMU, vagy GMU, vagy EEMU, vagy EMU): • az Európai

Unió tagállamainak a monetáris együttműködés elmélyítésére irányuló tevékenységeinek összessége • mint ilyen, önálló szervezettel nem rendelkezik • az EU minden tagállama egyben tagja a EGMU-nak is • fő intézményének az Európai Központi Bank tekinthető A monetáris unió története: • A Bretton Woods-i rendszer felbomlása (1971) után az Európai Közösség tagállamai egyre inkább szükségesnek érezték, hogy valutáik árfolyamának egymáshoz viszonyított mozgása kiszámítható legyen. Ennek érdekében vezették be o előbb a valutakígyót o majd 1979-ben az Európai Monetáris Rendszert (EMS) és az Európai Valutaegységet (ECU), ezek azonban csak részsikereket hoztak. 36 • 1988-ban az Európai Unió Tanácsa felkért egy bizottságot, hogy tervezze meg a gazdasági és monetáris unió létrehozásának folyamatát. A bizottság elnökéről, Jacques Delors-ról elnevezett híres jelentésében három szakaszban javasolta a

GMU megvalósítását Gazdasági és Monetáris Unió (rövidítése GMU, vagy EMU) megvalósítási szakaszai: 1. Első szakasz: 1990 július 1 – 1993 december 31 o eltörölték a tagállamok közti tőkeáramlás minden korlátját o egyre jelentősebbé vált az EU-országok közti konzultáció gazdaságpolitikai, és monetáris politikai kérdésekben, helyszíne főleg a központi bankok elnökeiből álló Elnöki Bizottság volt, amelynek a hatásköreit lényegesen kibővítették o Az 1992-es maastrichti szerződés célként jelöli meg a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozását, és konvergenciakritériumokat állapít meg az inflációra, az állami költségvetésre, a kamatlábakra és a valutaárfolyam stabilitására vonatkozóan. 2. Második szakasz: 1994 január 1 – 1998 december 31 o kezdetekor jött létre (az Elnöki Bizottság megszüntetésével) az Európai Monetáris Intézet (EMI), melynek két fő feladata volt:  az euró bevezetésének 

az egységes közösségi monetáris politikának az előkészítése, és az EU-országok monetáris politikájának koordinálása volt (bizonyos hatáskörök ekkor még a tagállami jegybankoknál maradtak) o 1997. június 17-én elfogadták a Stabilitási és Növekedési Paktumot, amelynek fő célja a GMU megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, valamint bevezették azt az új árfolyammechanizmust (ERM-2), ami az euró bevezetésének előszobája o 1998. május 2-án az EU Tanácsa kiválasztotta azt a 11 tagállamot, amelyek teljesítették a maastrichti szerződésben rögzített konvergenciakritériumokat, így készek a harmadik szakaszba való átlépésre o 1998. június 1-jén létrejött az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Monetáris Intézet (EMI) utódjaként 3. Harmadik szakasz: 1999 január 1-jétől o 1999. január 1-jén rögzítették a harmadik szakaszba lépő 11 tagállam nemzeti valutájának

az euróhoz viszonyított árfolyamát, és megszületett az új fizetőeszköz (ekkor még csak bankszámlapénz formájában), valamint az eurozóna monetáris politikájának alakítása az EKB kezébe került o 2002. január 1-jén, az euróbankjegyek és érmék kibocsátásával az EMU valódi monetáris unióvá vált o 2009. január 1-jén Szlovákia is bevezette az eurót 16 tagállamként o Magyarország, Csehország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Svédország még nem teljesítette az ERM-2 kritériumait (illetve az Egyesült Királyság és Svédország nem is szándékozik belépni) EMU értékelése • legnagyobb előnye, hogy megszünteti a különböző valuták árfolyamainak ingadozásából eredő kockázatot, ami lényegesen olcsóbbá teszi az unión belüli kereskedelmet • hátránya, hogy a különböző gazdasági fejlettségű tagállamokra egyetlen valutát, és egységes monetáris politikát kényszerít rá Maastrichti

konvergencia-kritériumok: a szerződésben megszabott euró bevezetésének feltételei: 1. A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát 2. Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál 3. Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál 4. A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM) 5. A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát Eurozóna: az eurót bevezető országok zónája Közös költségvetés működtetésének fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat A közös költségvetésnek nem lehet hiánya, a bevételeknek és a kiadásoknak mindig egyensúlyban kell lenniük A közös költségvetés

alapelvei: • externalitás elve: egyes tevékenységek bevételei és költségei egyidejűleg különböző tagállamokban jelenhetnek meg, ami maga után vonhatja a kompenzáció igényét • oszthatatlanság elve: bizonyos tevékenységek finanszírozása méretgazdaságossági okokból nem osztható szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani • kohézió elve: minden tagállam polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát, ami jövedelemtranszfereket igényel a gazdagabb országoktól a szegényebbek felé • szubszidiaritás elve: egy adott kérdést a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, vagy egy adott kiadási tételt a lehető legalacsonyabb szinten kell finanszírozni 37 • kofinanszírozás elve: csak a strukturális politikánál érvényesül, az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük A

költségvetés bevételei: • Vámok: a közös költségvetést illetik meg a kívülálló országokból származó behozatal után fizetendő vámok • Mezőgazdasági lefölözések: a kívülálló országokból behozott termékekre kivetett úgynevezett lefölözések is a közösségi büdzsébe folynak be (a lefölözés lényegében folyamatosan változó, mozgó vám, amely az alacsonyabb világpiaci árak és a magasabb közösségi árak közötti különbségek kiegyenlítésére szolgál) • VAT-forrás: a hozzáadottérték-adóból származó bevétel (a magyar rendszerben ez az ÁFA), azonban nem tekinthető igazi közösségi adónak, mert az adókulcs (1999-ben 1%, 2002-ben 0.75%, 2004-ben 05%) nem adódik hozzá a nemzeti fogyasztói adókulcsokhoz, a tagállamok a befizetést havonta, az adott költségvetési évre meghatározott összeg arányos részeként teljesítik • GNP-forrás: a tagállamok GNP-jének arányában megállapított egyenlegező tétel,

melynek célja, hogy a három saját forrást oly mértékben egyenlítse ki, hogy így az egyes tagállami befizetések a bruttó nemzeti termékek adott évre az Unió által előre meghatározott arányát tegyék ki A költségvetés kiadásai: • Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) finanszírozása: a kiadások legnagyobb hányadát a közös agrárpolitika terhei adják, arányát csak úgy tudták lecsökkenteni a nyolcvanas évektől kezdve, hogy a költségvetés egészét jelentősen megemelték. • Strukturális műveletek finanszírozása: az EU egyik fő célja a fejlettségbeli különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és szociális kohéziójának megteremtése. A szegényebb, elmaradottabb államok belépésével, az általuk gyakorolt nyomás következtében a regionális támogatási politika célja mind hangsúlyosabban jelentkezett, és ennek megfelelően nőtt a strukturális műveletek szerepe. Az utóbbi

években a közösségi büdzsé mintegy 1/3-át fordították ilyen jellegű kiadásokra (strukturális alapok, Kohéziós Alap). • Belső politikák finanszírozása: ide tartozik lényegében az első két pont kivételével minden közös és közösségi politika, tevékenység közösségi finanszírozása, amelyek összességében az utóbbi években a közös költségvetés mintegy 6.5%-át tették ki • Külső tevékenység: ehhez a tételhez tartoznak a kívülálló országoknak szánt költségvetési támogatások, segélyek, amelyek összességében az EU-t a világ legnagyobb segélyezőjévé teszik • Adminisztratív kiadások: az EU működési, igazgatási ráfordításai a közös költségvetés kb. 5 %-át teszik ki • Tartalékok: a nem várt többletkiadásokra mindig elkülönítenek egy tartalékösszeget, amely nagyjából az éves költségvetés 1-2 %-ának felel meg • Előcsatlakozási eszközök: ez 2000-ben került bevezetésre, az EU keleti

kibővítésének kiemelt fontosságára és a velejáró kiterjedt és speciális feladatokra tekintettel, amely a kelet-közép-európai államok felkészítésére létrehozott közösségi támogatásokat szolgáló korábban is működő (PHARE), illetve újonnan létrehozott alapok (SAPARD) kiadásait öleli fel • Új tagállamokra elkülönített kiadások: ez 2002 óta létezik, e tétel csak látszólag különálló, hiszen az első hat tétel új tagállamokkal kapcsolatban tervezett kiadásait foglalja magába 21/A A váltó fogalma, típusai, kellékei, funkciói. A váltócselekmények értelmezése: a váltó kibocsátása, a váltó forgatása, a forgatás módozatai, a váltó elfogadása, a váltó fizetés végetti bemutatása. A váltó leszámítolása és viszontleszámítolása. Váltó (feltétlen fizetési ígéret): • Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír • Meghatározott későbbi időpontra szól • Jogszabály által meghatározott alaki

kellékekkel rendelkezik A váltó funkciói (nemzetgazdasági szerepe): • Hiteleszköz: valaki árut vesz, nem tud fizetni, váltót bocsát ki • fizetési eszköz: a futamidő alatt a váltó forgatással átruházható (de nem kötelező elfogadni annak, akinek a váltóval akarnak fizetni) • értékpapír: lehet biztosíték eszköze (a váltó beszedést a törvény garantálja) • befektetési eszköz: bankok számára, mivel leszámítoláskor a bank „keres” vele Váltó kétféle alaptípusa: • Saját váltó: két szereplője van, a kibocsátó a főadós (váltón ekkor szerepel: „fizetek e váltó ellenében”) • Idegen váltó: a kibocsátó egy másik gazdasági szereplőt (címzett) szólít fel a fizetési kötelezettség teljesítésére (a váltón szerepel: „fizessen e váltó ellenében”), a címzettnek el kell fogadnia a váltót (aláírással) Váltó további csoportosításai: • Keletkezése szempontjából 38 o Kereskedelmi

váltó:  áruhitellel keletkezik  Magyarországon csak ilyet lehet kibocsátani  Csak olyan gazdasági szereplő bocsáthat ki, akinek van bankszámlája  A váltó kibocsátását be kell jelenteni a számlát vezető banknál. o Finánc váltó: pénzügyi adósságra bocsátják ki.(Magyarországon ilyen típusú váltó nem bocsátható ki) • Esedékesség szerint: o Megtekintésre szóló (bemutatáskor esedékes) o Megtekintés után bizonyos időre szóló (futamidő kerül meghatározásra) o Váltó kelte után bizonyos időre szóló (futamidő kerül meghatározásra) o Meghatározott napra szóló váltó Különleges váltó fajták: • Rekta váltó: forgatást tiltó záradékkal a főadós megtiltja a váltó forgatását (visszkereseti jogot nem lehet rá érvényesíteni) • Avalizált váltó: kezességgel ellátott váltó. • Effekt váltó: olyan valuta- vagy devizanemben kell kiegyenlíteni, amilyenben kibocsátották. • Fedezet váltó: a

pénzintézet hitelt nyújt, az adós váltója lesz a biztosíték (a pénzintézet komoly hitelképességi vizsgálatot végez, mert ebben az esetben már nem a hitelezővel áll szemben, hanem az adóssal, van visszkereseti jog) Váltó kötelező alaki kellékei: 1. megnevezés: „váltó” 2. meghatározott pénzösszeg (számmal és betűvel) feltétlen fizetési ígérete („fizetek e váltóm alapján”, vagy „fizessen e váltó ellenében”) 3. kibocsátó (saját váltó esetében kiállító) neve 4. Címzett (fizetésre kötelezett) neve (csak idegen váltó esetében) 5. jogosult vagy rendelvényes neve 6. esedékesség (nem kellékhiányos a váltó, ha lemarad az esedékesség, ilyenkor látra vagy bemutatóra szól, mert a váltó egy szigorúan 1 éves futamidejű /kibocsátástól számított egy év/ értékpapír) 7. kibocsátás ideje, helye és a kibocsátó aláírása 8. pénzügyi teljesítés helye (nem kellékhiányos még a váltó, ha lemarad róla

a teljesítés helye, ekkor a PTK alapján az adós székhelye, telephelye, lakása) Szokásos (kiegészítő) kellékek is szerepelhetnek a váltón, PL rendeleti záradék Váltó kibocsátása: • váltóképes személy állíthatja ki (PL Magyarországon költségvetési szerv nem) • tartalma a kötelező alaki kellékeken túl a felek között létrejött hitelviszony kondícióitól függ • Fedezetlen váltó elleni védekezés o váltófedezeti-számla nyitása kötelező o váltófedezeti-kölcsön nyújtása a bank részéről • Váltókövetelésnél hogy visszkereseti jogot lehet érvényesíteni (mindenki attól kéri a követelését, akitől a váltót elfogadta) • a váltókövetelés azonnali beszedéssel behajtható • Váltó névértéke = hitelösszeg + időarányos kamat = hitelösszeg ∗ (1 + időarányos kamat) T ∗ n ∗ K% • Kamat (K) = n: kamatozási időszak napjai, K%: váltó éves kamatlába, ln: év napjai ln∗ 100 n ∗ K% névérték •

Hitelösszeg (T) = i: időarányos kamatláb = ( ) (lehet 360 vagy 365 nappal számolni) ln∗ 100 1+ i A jogosult a váltóval alapvetően 3 dolgot tehet: • megőrzés esedékességig: a kedvezményezett a váltót megőrzi, esedékességkor bemutatja az adósnak fizetés végett • forgatás: a váltóban megjelölt követelés átruházásra kerül, amit majd az utolsó forgatmányos érvényesít a fizetésre kötelezettel szemben (hátirat: a váltóforgatást a váltó hátoldalán jelölni kell) szereplői: o forgató: aki forgatja a váltót (mindig a jogosult az) o forgatmányos: akire forgatják a váltót, ő lesz az új jogosult 39 o főadós: mindig az marad, aki kibocsátotta (saját váltó) illetve aki a címzett (idegen váltó) A forgatás lehet: o teljes forgatmány: a korábbi kedvezményezett (forgató) megjelöli az új kedvezményezettet (forgatmányos) o üres forgatmány: új jogosultat nem jelöli meg a forgató • leszámítolás (diszkontálás): o a

váltó jogosultja a váltót bankra forgatja, és kéri a leszámítolást o a bank megvizsgálja a váltót (befogadhatósági vizsgálat), hogy tartalmilag és formailag megfelel-e a törvényes követelményeknek (PL mind a kibocsátónak, mind a jogosultnak legyen bankszámlája) o ha minden rendben, akkor a bank elvégzi a leszámítolást o a bank a leszámítoláson keresztül egy hitelt nyújt a jogosultnak – magára vállalja a váltó behajtását, kifizeti a leszámítolt értéket a benyújtónak o a bank fenntarthatja visszkereseti jogát o a váltót leszámítoló bank az értékpapírt ugyanilyen módon eladhatja valamely más hitelintézetnek vagy a jegybanknak (viszontleszámítolás vagy rediszkontálás) o a leszámítolás egy jövőbeli ügyletet átváltása egy jelenbelire (nem a teljes névértéket fogják kifizetni, hanem a leszámítolt váltó értékét) o Leszámítolt váltó értéke = váltó névértéke – leszámítolási kamat o Leszámítoló

bank által fizetendő összeg = névérték – leszámítolási kamat – kezelési költség 100 ∗ hitelkamatláb o Leszámítolási kamatláb (KD%) = (mindig kisebb, mint a leszámítolási kamatláb) 100 + hitelkamatláb 100 ∗ leszámitolási kamatláb o Hitelkamatláb (K%) = (mindig nagyobb, mint a hitelkamatláb) 100 − leszámitolási kamatláb N ∗ K D % ∗ (n1 − n 2 ) o Leszámítolási kamat: K D = N: váltó névértéke, KD%: leszámítolási kamatláb, ln: év ln∗ 100 napjai, (n1-n2): leszámítolási napok, azaz leszámítolástól a lejáratig terjedő napok száma (n1: váltó futamidő napok száma, n2: kibocsátástól leszámítolásig eltelt napok száma) 22/A A factoring ügylet jellemzői, szereplői és az ügylet lebonyolítása, előnyei a hitelügylettel szemben. A forfait ügyletek jellemzői. A követelések halasztott teljesítésével összefüggő potenciális problémák áthidalására jöttek létre a pénzügyi piacon a következő

ügyletek. Faktoring ügylet: • Bankári biztosítékkal nem fedezett • Rövidlejáratú, áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó számlakövetelések (olyan vevő által elismert tartozás, amely nem áll csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt) engedményezése • Faktor cég nyújtja Összetett szolgáltatás, az alábbiak közül legalább kettőt vállalnia kell a faktornak: • Finanszírozás: szállító megelőlegezése (ideértve a kölcsönöket és előlegfolyósításokat is) • Adminisztratív feladatok: a kintlévőségekkel kapcsolatos könyvelés, nyilvántartás • Kintlévőségek beszedése • Kockázat átvállalás: védelem az adós fizetési késedelme vagy mulasztása esetére Faktor ügylet szereplői: • Faktor (faktorbank): aki a faktoring szolgáltatást nyújtja • Kereskedelmi ügylet eladója (szállító): aki az árut vagy szolgáltatást hitelben átadja, és a faktoring ügylet igénybevevője

• Kereskedelmi ügylet vevője: akivel szemben fennálló követelés a faktoring ügylet tárgya (a vevőnek tud a faktorálásról) Szereplők elhelyezkedése alapján: • Belföldi faktoring • Nemzetközi faktoring, ahol újabb szereplők: o Az exportfaktor az ügylet kockázatának csökkentése érdekében az importáló országból igénybe vehet (ebben az esetben csak közvetítőként) o Importfaktori segítséget, aki a tényleges faktor tevékenységet végzi Vevőkövetelésre nyújtott banki kölcsönnel összevetve a faktoring: 40 • Hasonlóság: eredményét tekintve hasonlítanak egymásra • Különbség: o Kölcsön: ideiglenes tőkeátadás történik, amelyet mindenképpen vissza kell fizetni o Faktoring: az eladó nem hitelt, hanem egy jogos követelésből előleget kap a faktor révén • Közös vonás: a külső forrás használatáért mindkét esetben kamatot, illetve egyéb díjat kell fizetni A faktoring előnye: a szolgáltatás vevője úgy

jut rövidlejáratú hitelhez, hogy nem az ő fizetőképességét vizsgálja a bank A faktor ügylet hátránya: • Költséges o faktorkamat (a bank határozza meg, nagyobb kockázat esetén nagyobb kamatot alkalmaz a bank) o faktorálási jutalék o biztosítási díj (visszkereseti jog nélküli faktorál nagy a kockázat, biztosítási díjat is kiköthet a bank) • Ha teljes körű a faktorálás, a szolgáltatás vevőjének a teljes vevőkörébe betekintést kell engednie a banknak A faktorálás lehet: • Teljeskörű: a faktor nem csak a követelést veszi meg, hanem adminisztratív feladatokat is ellát (pl. vevőnyilvántartás) • Részleges: csak a követelést vásárolja meg Követelés összege, és a nyújtott előleg közötti különbséget (faktor jövedelmét) befolyásoló tényezők: • Esedékességig hátralévő idő • Irányadó kamatláb • Lebonyolítási díj (faktordíj) • A vevő hitelképessége (egyéb fedezetek bevonása a faktoringban nem

jellemző, ezért fontos a jó bonitású vevő mindkét fél számára) Faktor ügyletből fakadó kockázatok átvállalása: • Visszkereseti faktoring: a faktor kockázat átvállalása csak ideiglenes, mert fenntartja azt a jogot, hogy a vevő nem fizetése esetén visszakövetelje a szerződésben szereplő összeget • Visszkereset nélküli faktoring: a faktor önállóan átvállalja a kockázatot, mert a vevő nem fizetése esetén sem követelheti vissza az előleget • Részleges kötelezettség átvállalás: a faktor csak a követelés meghatározott hányadáig vállal fizetési kötelezettséget Forfait ügylet: • Közép és hosszú lejáratú • Legtöbbször beruházáshoz kapcsolódó • Általában különböző időpontokban esedékes nagy-összegű követeléssorozat • Visszkereset nélküli megvásárlása Gyakorlatilag elsősorban a hitel fedezetére kiállított váltók forgatással történő leszámítolását jelenti Forfait ügylet szereplői:

• Forfetőr: a követeléseket előzetes megállapodás alapján megvásárolja o Visszkereset nélkül, fix kamatláb mellett egy összegben megvásárolj az általa érvényesíthetőnek minősített követeléseket (váltó esetében kifejezetten lemondva erről a jogáról) o Jelentős kockázatnak van kitéve, amely megmutatkozik a kamat és jutalékkondíciókban is o Kockázatát csökkentheti, ha csak bankgaranciával vagy bankkezességgel biztosított követelést vásárol meg • Bank: aki a követelésekért kezességet, illetve garanciát vállal • Előadó: aki a tőke javakat leszállítja, és az ebből eredő követelését értékesíti a forfetőr felé • Vevő: aki a tőke javakat megvásárolta (általában nem tud a forfetírozásról, csak annyit tud, kinek kell fizetnie) Eladó hátránya: magas jutalékok Eladó előnye: • Teljes ellenérték befolyásának biztosítása, miközben a vevői számára kedvező hitellehetőséget tud felkínálni •

Mentesül a követelés állomány kezelésének gondjaitól Jutalék meghatározását befolyásoló tényezők: • Ügylet kockázatának egyedi mérlegelése • Futamidő • Irányadó kamatláb • Felkínált biztosítékok minősége Szindikált forfetirozás: több forfetőr bevonásával az összeg részekre bontása 23/A A lízing ügylet fogalma, motivációs tényezői, előnyei. A lízing módozatai A lízingdíj és a lízingszorzó számítása. Lízing lényege: 41 • a termelő (lízingbevevő) az erre szakosodott közvetítő cégtől (lízingbeadó) bérleti díj ellenében bérbe veszi a termelőeszközöket • a lízing különböző módozatai határozzák meg a lízing fogalmát A vállalkozás működéséhez (bővítéséhez) szükséges nagyobb értékű eszközök megszerzésének lehetőségei: • belső forrásból: nincs szükség külső forrás bevonására, ezek forrásai származhatnak o forgalmi bevételekből (ezek: nyereség

visszaforgatás, vagy realizált ÉCS, vagy hosszú távú tartalékolás) o vagyon átrendezésből • külső forrásból: nincs belső szabad forrás o pótlólagos saját tőke bevonással (részesedés finanszírozás) o kölcsönforrás igénybevételéből:  bankhitel  kötvény kibocsátás  pénzügyi lízing (hitelfelvétel helyett egy alternatíva) Eszközfedezet mellett nyújtott hitelügylet és pénzügyi lízing alig különbözik egymástól: • alacsony tőkelekötés vagy tőkelekötés nélkül megszerezhető az eszköz pénzügyi lízinggel • az eszköz jövőbeli hozamai fedezik a lízingdíjat • a lízinggel kapcsolatos elszámolható költségek érvényesítése adómegtakarítást eredményez • a fedezet tulajdonjoga tér el a két esetben egymástól • kondíciókban való eltérés: a lízing olyan cégek számára is elérhető, amelyek hitelképessége gyenge • a lízing viszonylag drága finanszírozási forrás (ezért

termelőeszközöknél azok veszik igénybe, akik más módon nem jutnak idegen forráshoz) Ügylet szereplői: • közvetlen lízing: bérbeadó ebben az esetben a gyártó • közvetett lízing: elterjedtebb fajta, egy lízingtársaság beépül a két szereplő közé, amely a lízingbevevő által megjelölt eszközt megveszi a gyártótól, ezzel átvállalja az ügylet finanszírozását Lízing módozatai: 1. Pénzügyi lízing o A lízingbeadó határozott idejű használatba adja a lízingbevevőnek az eszközt úgy, hogy a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, ennek során a lízingbevevő:  Viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot  Hasznok szedésére jogosult  Viseli a közvetlen terheket (fenntartás)  Jogosultságot szerez, hogy a futamidő lejártával tulajdonjogot szerezzen a lízing tárgyára, amit döntése alapján visszaadhat a lízingbeadónak  A lízingdíj tőke (a vagyontárgy szerződés szerinti ára), és

kamatrésze külön kerül meghatározásra o Pénzügyi lízing 2 fajtája:  Zárt végű pénzügyi lízing: részletre vásárlás olyan formája, amikor a vagyontárgy a lízingcég tulajdonában van, a futamidő végén a lízingbevevő a maradványértéken megvásárolja a lízingelt eszközt (ÁFA teljes összege a futamidő elején keletkezik), értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el, és az időszakonként fizetendő lízingdíjat részletfizetésként könyvelheti  Nyílt végű pénzügyi lízing: az eszköz nem feltétlenül kerül a lízingelő tulajdonába, csak opciós jogot (lehetőséget) kap a vásárlásra (ÁFA fizetése a futamidő alatt folyamatosan történik), az értékcsökkenést a lízingbe adó számolja el, az időszakonként fizetendő lízingdíj költségként számolható el a lízingbe vevőnél o Lízingbeadó számára előnyösebb szerződésfajta 2. Operatív lízing o a lízingbeadó a tulajdonában lévő eszközt a

lízingbevevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja o A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait, és költségeit a lízingbeadó és a lízingbevevő megosztja egymás között o A lízingbeadó egyéb szolgáltatásokat (fenntartással, karbantartással kapcsolatos) is vállalhat a lízingbe adáson kívül o Az előre meghatározott futamidő végén az eszköz visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti o A lízingbevevő költségként számolhatja el a futamidő alatt fizetendő lízingdíjat, ezzel együtt kerül folyamatosan megfizetésre az ÁFA, az értékcsökkenést a lízingbeadó számolja el, az időszakonként fizetendő lízingdíj költségként számolható el a lízingbe vevőnél o Lízingbevevő számára előnyösebb szerződésfajta 3. szerviz-lízing: nem önmagában, hanem valamelyik módozat kiegészítéseként, a lízingtárgyhoz kapcsolódó

valamilyen többletszolgáltatás formájában jelenik meg (pl. szerviz biztosítása, betanítás stb) 4. visszlízing: 42 o sajátos finanszírozási lehetőség, a cég valamilyen ingóság vagy ingatlan értékesítéséből bevételhez jut, amit helyzete rendezésére fordíthat o a vagyontárgy vevője a lízingtársaság, ezzel egyidejűleg pénzügyi lízingszerződést köt az eladóval o a pénzügyi lízing forma ilyenkor potenciális lehetőséget biztosít a visszlízingelt vagyontárgy tulajdonjogának majdani visszavásárlására o ez a legdrágább finanszírozási megoldások közé tartozik Lízingdíj két alapvető eleme: • a lízingtárgy szerződés szerinti értékének részlete, azaz a tőketörlesztés • a fennálló tartozás után esedékes kamat Teljes lízingdíj = (egy időszakra eső lízingdíj ∗ időszakok száma) + egyéb felmerülő költségek Lízingszorzó: fizetendő teljes lízingdíj a lízingtárgy teljes ára A lízingdíj

számítása annuitással: Egy meghatározott perióduson keresztül esedékes állandó tagú járadék (sorozat) Késleltetett annuitás: a járadék összege a periódus végén merül fel (első évben befektetett összeg (n-1)-szer kamatozik, az utolsó év végén befektetett összeg már nem kamatozik) (1 + r ) n − 1 n: évek száma, r: kamatláb r (1 + r ) n − 1 Késleltetett annuitás jövőértéke: FVn = C ∗ FVn: jövőérték, C: periódusonkénti „járadék” r (1 + r ) n∗m − 1 m Effektív késleltetett annuitási tényező (évente többszöri tőkebefektetés): r m Késleltetett annuitási tényező = Esedékes annuitás: a járadék összege a periódus elején merül fel (első év elején befektetett összeg n-szer kamatozik, az utolsó év elején befektetett összeg egyszer kamatozik) (1 + r ) n − 1 Esedékes annuitási tényező = (1 + r ) ∗ r (1 + r ) n − 1 r r n∗m r (1 + m) − 1 Effektív esedékes annuitási tényező = (1 + ) ∗ r m m

Esedékes annuitás jövőértéke: FVn = C ∗ (1 + r ) ∗ Annuitás jelenértéke: késleltetett annuitási jelenérték létezik, egy kivétel lehet (lízingdíj a hónap elején esedékes) 1− 1 (1 + r ) n r PV ebből periódusonkénti „járadék”: C = PVAr .n Annuitási tényező késleltetett jelenérték számításhoz: PVAr .n Késleltetett annuitás jelenértéke: PV = C ∗ PVAr .n (1 + r ) n − 1 vagy = (1 + r ) n ∗ r 24/A A befektetési és a finanszírozási döntések, összefüggéseik bemutatása. Az eszköz és forrásszerkezet egyeztetése. A finanszírozási stratégiák bemutatása Vállalkozások mérlegéből kiindulva megkülönböztethető döntések: 1. befektetési döntések: eszköz oldalon szereplő tételek növelésére, csökkentésére, szerkezetük megváltoztatására vonatkozik 2. finanszírozási döntések: forrásoldallal kapcsolatos beavatkozások, egyes forrástételek növelése, csökkentése, szerkezetük megváltoztatására

vonatkozik Finanszírozás: a vállalatoknál a pénzzel való ellátást jelenti, értelmezése kétféle lehet: • Azt vizsgáljuk, hogy honnan, milyen forrásból szerzi be a vállalat a tevékenységéhez szükséges tőkét • Illetve milyen formában szerzi be azt Forrását tekintve a tőke megszerezhető: 1. belső forrásból (önfinanszírozás): o adózott eredmény és az amortizáció összege 43 o lehet még kölcsön adott pénzek kamata, felesleges eszközök értékesítéséből származó forrás o előnyei:  nem kell visszafizetni  nincs lejárata  nem kell utána kamatot és egyéb költségeket fizetni o hátrányai:  nő a tulajdonosok száma  osztozni kell az osztalékon 2. külső forrásból: ha a belső forrás nem elegendő, akkor van rá szükség: o idegen tőke szerezhető hitel-felvétellel, kötvény kibocsátással stb. o a külső forrás saját tőkét is emelhet, pl. részvény kibocsátással o hátrányai:  vissza kell

fizetni  van lejárata  tőke költsége van (kamat + egyéb költségek)  növeli a vállalkozás eladósodottsági szintjét o előnye:  nem válik az idegen tőkét nyújtó tulajdonossá Mérlegegyezőség: Σ eszköz = Σ forrás 1. Eszközök: Mérleg szerint: További felbontás: Pénzügyi számításoknál: Befektetett eszközök Befektetett eszközök Tartós befektetés Forgóeszközök Tartós forgóeszköz lekötés Átmenetileg lekötött forgóeszközök Átmeneti forgóeszközök Összes eszköz Összes eszköz Összes eszköz Befektetett eszközök: tartósan, 1 éven túl szolgálják a vállalkozást (tartós befektetésnek minősül a tartós forgóeszköz lekötéssel) Forgóeszközök: 1 éven belül felhasználásra kerül, pénzügyek szempontjából a vállalkozás tartós forgóeszköz lekötésre, és átmenetileg lekötött forgóeszközökre bontja 2. Források: Mérleg szerint: Pénzügyi számításoknál: Saját tőke Tartós forrás Hosszú

lejáratú idegen tőke Rövid lejáratú idegen tőke Átmeneti forrás (folyó fizetési kötelezettség) Összes forrás Összes forrás Hosszú lejáratú idegen tőke: tartós idegen tőke, 1 éven túl visszafizetendő (hosszú lejáratú) kötelezettség Rövid lejáratú idegen tőke: átmeneti forrás, folyó fizetési kötelezettség, 1 éven belül vissza kell fizetni Pénzügyi döntések fentiek alapján lehetnek: • Befektetési döntések: o Hosszú távú befektetési döntések: tartós befektetésre (befektetett eszközök + tartós forgóeszköz lekötés) irányul o Rövid távú befektetési döntések: átmenetileg lekötött forgóeszközökre irányul • Finanszírozási döntések: o Hosszú távú finanszírozási döntések: tartós forrásokra (saját tőke + hosszú lejáratú idegen tőke, kötelezettség) irányul o Rövid lejáratú finanszírozási döntések: átmeneti forrásokra (éven belüli fizetési kötelezettségek) irányul Finanszírozási

stratégiák: 1. Szolid finanszírozási stratégia: o Tartós befektetés = Tartós saját és idegen tőke o Forgóeszközök = Rövid lejáratú idegen tőke o fedezet foka=1 o nettó forgótőke = 0 2. Konzervatív finanszírozási stratégia: o Tartós befektetés < Tartós saját és idegen tőke o Forgóeszközök > Rövid lejáratú idegen tőke o fedezet foka>1 o nettó forgótőke > 0 3. Agresszív finanszírozási stratégia: o Tartós befektetés > Tartós saját és idegen tőke o Forgóeszközök < Rövid lejáratú idegen tőke o fedezet foka<1 44 o nettó forgótőke < 0 Illeszkedési elv: tartósan lekötött eszközök tartósan lekötött forrásokból (befektetett eszközök + tartós forgóeszköz lekötés = saját tőke + hosszú lejárató idegen tőke, és átmeneti forgóeszköz lekötés = rövid lejáratú idegen tőke) Mutatók finanszírozási stratégia megállapításához: 1. Fedezet foka = saját töke + tartós (hosszú

lejáratú ) i deg en töke megmutatja, a tartós források milyen mértékben tartós befektetések (befektetett eszközök ) fedezik a tartós befektetéseket 2. Nettó forgótőke nagysága = Forgóeszközök – Folyó fizetési kötelezettség (rövid lejáratú idegen tőke) 25/A A tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggései. A beruházások belső finanszírozásának módozatai: a nyereség visszaforgatásából származó forrás, az amortizáció, mint belső finanszírozási forrás, finanszírozás a vagyon átrendezéséből. Tőkeszerkezet: azt mutatja, hogy a vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a saját és az idegen tőke 1. saját tőke: • jegyzett tőke: tulajdonosok által megalakuláskor rendelkezésre bocsátott tőke • tőketartalék: olyan tőkerész, amit a tulajdonosok végleg a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, de nincs e cégbíróságon bejegyezve (pl. Rt-nél a névérték és a magasabb kibocsátási

árfolyam különbözete) • mérleg szerinti eredmény: tárgyévben visszaforgatott eredmény • eredménytartalék: tárgyévet megelőző évek felhalmozódott nyeresége • értékelési tartalék: piaci érték és könyv szerinti érték különbsége (felértékelés alkalmazásakor) 2. idegen tőke: • hosszú lejáratú idegen tőke: 1 éven túl fizetendő kötelezettségek • rövid lejáratú idegen tőke: éven belül fizetendő kötelezettségek Minden cég finanszírozásában reszt vesz az idegen tőke, a működésből származó hozadékot az idegen tőke hitelezőivel is meg kell osztani Tulajdonosok kockázata nagyobb, mint a hitelezőké: • Hitelezők kifizetése adózatlan eredményből történik: adóelőny (időszak során fizetett kamatok ∗ TA kulcs) • akkor is jár, ha az eredmény negatív • Felszámolás esetén a fizetés sorrendje: 1. hitelezők követelése 2. tulajdonosok vagyon iránti igénye Forrás szerkezeti viszonyszámok: Saját

töke ∗ 100 (min 30-50 % között jó) összes töke Hosszú lejáratú i deg en töke • Tőkeáttétel mutató = * 100 (tartós forrásokon belül Saját töke + hosszú lejáratú i deg en töke (ami = tartós töke) • Saját tőke (ST) aránya = mekkora az idegen tőke aránya) Hosszú lejáratú i deg en töke (nem igazán jó, ha nagyobb, mint 1) Saját töke összes (rövid és hosszú lejáratú ) i deg en töke • Eladósodottsági-fok mutató = * 100 (65 % alatt megfelelőnek összes töke • Tőkeáttétel (feszültségi) mutató II = mondható) Tőke jövedelmezőségi mutatók: Adózott eredmény * 100 (részvényeknél ROE címen is szerepel) Saját töke Adózott eredmény • Összes tőke jövedelme (ÖTJ) = * 100 (ha szerepel a példában kamatfizetési kötelezettség az Összes töke • Saját tőke jövedelme (STJ) = idegen tőke után, akkor az adózott eredményből le kell vonni, így kapjuk meg a számláló értékét) Átlagos tőkeköltség

számítása: Ha mind a saját tőke, mind az idegen tőke befektetők hozamelvárásait ismerjük, keressük, hogy átlagosan mekkora eredményt kell elérni ahhoz, hogy mindkét tőke befektető hozamelvárása megvalósuljon (átlagos hozamrátát számolunk súlyozott számtani átlaggal, ahol a súly a tőkeszerkezet aránya): 45 • ÖTJ = ST IT ∗ STJ + ∗ ITJ IT: összes idegen tőke, ITJ: idegen tőke jövedelme ÖT ÖT Átlagos tőkeköltség számítás IRR meghatározással IRR = az a kamatláb, amellyel ha diszkontálom a hozamokat, azok összege egyenlő lesz a befektetés jelenértékével Olyan kamatlábat kell keresni (lineáris interpolációval), ami teljesíti a következő feltételt: • C0 = Cn C1 C2 + + . + 2 (1 + IRR) (1 + IRR) (1 + IRR) n • A belső megtérülési ráta (IRR) nagyságára a nettó jelenértékből (NPV) lehet következtetni: o ha NPV > 0, akkor IRR > r, (r: pénzpiaci kamatláb) o ha NPV = 0, akkor IRR = r o ha NPV < 0,

akkor IRR < r Beruházáshoz szükséges tőke megszerzése történhet: • pénzformában • apporttal (beruházáshoz szükséges anyagi javak rendelkezésre bocsátása) Belső finanszírozás módozatai: 1. forgalmi bevételekből: az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások, illetve az áruk forgalmazásából származó bevételből elsősorban a gazdálkodáshoz szükséges kiadásokat (anyag, bér, szolgáltatások, adók stb.) kell finanszírozni, így valójában az alábbiakból történhet az önfinanszírozás: a) nyereség visszaforgatásából: önfinanszírozás valódi formája, nagysága az alábbi tényezőktől függ:  a vállalkozás adózás előtti eredményének nagysága  adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek nagysága  a nyereség adóztatásának módja  igénybe vehető adókedvezmények  a vállalkozás osztalékpolitikája b) realizált értékcsökkenésből: nem egyenlő a költségként,

ráfordításként elszámolt értékcsökkenéssel, hanem az árakba beépített és piacon realizált amortizáció c) hosszú távú tartalékolásból 2. vagyon átrendezéséből: a) a működéshez, újratermeléshez szükséges vagyont csökkentik, ezzel tőkét szabadítanak fel b) az üzemeltetéshez nem szükséges, vagy feleslegessé vált eszközöket értékesítik 26/A A beruházások külső finanszírozásának módozatai. A kölcsönforrás megválasztásának szempontjai Finanszírozás bankhitellel, kötvény kibocsátásával. A részesedés finanszírozás (pótlólagos saját tőke bevonás) jellemzői. Beruházások külső finanszírozásának alapvető formái: 1. kölcsönforrás (hitel) igénybevétele: meg kell győzni a hitelezőket, hogy pénzüket biztonságban tudhatják 2. pótlólagos saját tőke bevonás (részesedés finanszírozás): az új tulajdonostársaknak a befektetés előnyeit kell bizonyítani A kölcsönforrás megválasztásának

szempontjai: meghatározó az idegen forrás megválasztásában • a kölcsönforrás piaci ára (bekerülési költsége): a használatért fizetett díjat (kamatot, járadékot) és a megszerzéssel kapcsolatos összes ráfordítást tartalmazza (pl. kezelési költség, hitelbírálati díj, értékpapíroknál a kibocsátási, forgalmazási költség) • a kölcsönforrás elérhetősége: pl. kezdő kisvállalkozásoknak a bankhitel is nehezen elérhető • a kölcsönforrás elérési ideje: az is fontos lehet, hogy mekkora átfutási idővel szerezhető meg a kölcsönforrás 1. Finanszírozás bankhitellel: • leggyakrabban a vállalkozások a számlavezető bankjukhoz fordulnak hiteligényükkel, de előfordul más hitelintézet felkeresése is • a beruházási hitel jellemzően 1 éven túli hitel, mely a vállalkozás jövőben képződő pénzjövedelmét (adózott eredmény + amortizáció) előlegezi meg • a hitelkérelemhez mellékelt projekt tervvel és az

ahhoz tartozó megvalósíthatósági tanulmánnyal valószínűsíteni kell, hogy a tervezett fejlesztés o műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt megalapozott o a beruházás megvalósulásával létrejövő kapacitások iránt valós piaci igény mutatkozik o mindezek alapján a tervezett beruházás kellően hatékony és jövedelmező • beruházási hiteleknél szokásos elvárás, hogy a hitelkérő saját forrással is részt vegyen a fejlesztésben (ennek szokásos mértéke minimum 30 %) • fontosabb elbírálási szempontok közé tartozik a felajánlott fedezet minősége, és a befektetés megtérülési ideje 46 2. Finanszírozás kötvény kibocsátásával: • eredményesen gazdálkodó, kellő ismertséggel rendelkező nagyobb vállalkozások kötvény kibocsátás formájában is felkereshetik a tőkepiacot • kötvény emisszió útján szerzett forrás költsége a kötvény belső kamatlábával azonos • a kibocsátás engedélyhez kötött, és

jelentős költségekkel szokott együtt járni • forrásköltség szempontjából az is fontos, hogy az értékpapír sokszor csak a névérték alatt (diszázsióval) adható el, de törleszteni ilyenkor is a teljes névértéket kell • hátrányai a bankhitellel szemben: o a feltételek változására kevésbé rugalmas o többnyire fix kamatozású, míg a beruházási hitelek egyre gyakrabban a piaci kamatlábhoz igazodó kamatfeltétellel kerülnek megkötésre o a kötvényben megtestesülő kötelezettség visszafizetése a kibocsátó által irányítható (futamidő végén egy összegben, vagy több részletű fizetés), de attól eltérni nem lehet (ez ellen speciális, pl. lecserélhető kötvények kibocsátásával lehet védekezni), míg a beruházási hitelnél a gazdasági helyzet kedvezőbbre fordul, mód van a korábbi törlesztésre Részesedés finanszírozás (pótlólagos saját tőke bevonás) jellemzői • ilyen forrásszerzés történhet: o meglévő

tulajdonosok által befizetett tőkeemeléssel o tőkeemelés új tulajdonosok bevonásával • RT esetében a pótlólagos tőkebevonás o új részvények kibocsátásával történhet, ami növeli a forrásnövelés költségét o tovább drágítja a forrásköltséget, hogy az új részvények a részvénypiacon növelik a kínálatot, ami lefelé nyomja az árfolyamot • más társasági formák esetében nincs értékpapír kibocsátás, ezért olcsóbb mint az RT esetében • ha új tulajdonosok bevonásával történik a részesedés finanszírozás, a döntést nem csak a forrásköltség nagysága fogja befolyásolni, hanem az is, hogy az eddigi tulajdonosok kívánnak-e az új tőkéstársakkal osztozni a vállalkozás irányításában, és a jövedelmek elosztásában További lehetséges formák külső kölcsönforrás szerzésre: • finanszírozás tulajdonosi hitelből (tagi kölcsön) • finanszírozás támogatásból (vissza nem fizetendő) 27/A A pénzügyi

tervek fajtái, az állományi és forgalmi szemléletű terv közötti összefüggés. A mérlegterv összeállítása. Az éves likviditási terv elkészítése Pénzügyi zavarok elkerülése, a folyó gazdálkodás kézbentartása nélkülözhetetlenné teszi a pénzügyi tervezést. Pénzügyi tervek fajtái: 1. középtávú pénzügyi terv: • a stratégiai elképzelések pénzügyi kihatásainak nagyvonalú előrejelzése • általában 3-5 éves időtartamra készítik, éves tagolásban • többnyire forgalmi szemléletű 2. éves tervek: a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkednek, illetve részben vagy egészben be is épülnek, lehetnek: 1. éves státusz (mérlegterv): • a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe kiválasztott időpontra • állományi szemléletű • az év első és a választott időszak (hónap vagy negyedév) utolsó napjára (fordulónap) készül 2. éves likviditási terv: • várható bevételeket és kiadásokat

állítja szembe egymással • forgalmi szemléletű • negyedéves vagy havi bontásban készül 3. éves cashflow terv: • likviditási terv speciális változataként is felfogható • a pénzjövedelem képződés és felhasználás szerkezetében kerül kialakításra • forgalmi szemléletű • negyedéves vagy havi bontásban készül 3. rövidtávú (operatív) pénzügyi terv: • általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa • elsődlegesen a fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja • forgalmi szemléletű 47 Mérlegegyezőség: nyitó állomány + növelő forgalom = csökkenő forgalom + záró állomány, erre az egyezőségre épül mind az állományi, mind a forgalmi szemléletű tervezés Állományi szemléletű tervezés: • fel kell mérni a növelő és csökkentő forgalmat az egyes eszköz és forrás tételeknél, majd meg kell határozni a záró állományt = nyitó állomány + növekedés – csökkenés

• ha az eszközök záró állománya nagyobb a források záró állományánál, akkor nincs likviditási gond • ha az eszközök záró állománya kisebb a források záró állományánál, akkor likviditási gond van, meg kell találni a forrás hiányának pótlását Forgalmi szemléletű tervezés: • bevételek és kiadások szembeállítása • nyitó pénzkészlet + bevételek – kiadások = záró pénzkészlet (ez a következő időszak nyitó pénzkészlete) • ha a záró pénzkészlet negatív, likviditási gond van, meg kell találni a forrás hiányának pótlását a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével Mérlegterv összeállítása: • Állományi szemléletű tervezés: adott időpontra vonatkozólag állítja szembe egymással a vállalat eszközeit és forrásait (általában 5 időpontra készül: év első napja és a negyedévek utolsó napja) • Eszközök és források tervezése mérlegmódszerrel (legtöbb esetben):

záró állomány = nyitó állomány + növekedés – csökkenés) • Vevő és szállító záró állomány tervezése: o Forgási idő módszer: KV = E ∗ i KV: követelésállomány vevőkkel szemben, E: időszaki értékesítés, n: időszak n napjainak száma, i: vevők forgási ideje (fizetési gyakoriság), E/n: 1 napi forgalom (vigyázat, KP fizetési móddal nem számolunk!) o KSZ = B ∗ i KSZ: kötelezettségállomány szállítóknak, B: időszaki beszerzés n o Haszonáldozat = átlagos követelésállomány ∗ átlagos tőkeköltség K1 o Kronologikus átlagkészlet = 2 + K 2 + . + K n −1 + (n − 1) Kn 2 K : nyitókészlet, K -K : időszak zárókészlet adatai, n: 1 2 n készletadatok száma (azaz időszakok száma + 1) adott idöszak napjainak száma átlagkészlet = 1 napra jutó forgalom fordulatszám adott idöszak napjainak száma forgalom o Fordulatszám = = átlagkészlet forgási idő • A státusz nyers egyenlegének vizsgálata: o Ha az

eszköz egyenlő a forrással negyedéves viszonylatban, akkor nincs gond o Ha a források nagyobbak, mint az eszközök, akkor sincs gond o Ha az eszközök nagyobbak, mint a források akkor forráshiány van, a vállalatnak likviditási gondjai lesznek o Forgási sebesség = Éves likviditási terv elkészítése: • Pénzforgalmi terv szerkezete: Nyitó pénzkészlet + bevételek (árbevétel + egyéb pénzbevételek) – kiadások (költségek + egyéb pénzkiadások) = záró pénzkészlet (ha ez < 0, akkor forráshiány keletkezik (ínlikvid), intézkedéseket kell tenni) • Bevételek tervezése: o árbevétel tervezése:  lehet mérlegmódszerrel (ha ismerem a nyitó és záró követelést, és a kiszámlázott forgalmat, abból kiszámolható a befolyt árbevételt)  lehet tervezni szerződések alapján is o pénzügyi műveletek bevétele: ezek között vannak, amelyek tervezhetők (pl. kölcsön kamata), de vannak, amelyek nem tervezhetők (pl.

árfolyamnyereség) o egyéb bevételek: ha szerződésem van valakivel, meg lehet tervezni o rendkívüli tevékenység bevétele: nem tervezhető • Kiadások tervezése: o beszerzésekkel kapcsolatos (pl. anyagjellegű) kiadások tervezése:  szállítási szerződések alapján  mérlegmódszer (ismert a nyitó és a záró szállító állomány, és a leszámlázott beszerzések összege, kiszámítható a kifizetett beszerzés) o bérjellegű kiadások: általában tervezhető (ha fix a munkaerő fix fizetéssel) 48 o egyéb kiadások: szerződés alapján lehet megtervezni o pénzügyi műveletek kiadásai: rendszeres kamatok tervezhetőek, de árfolyamveszteség előre nem tervezhető o rendkívüli kiadás: nem tervezhető előre • a szűkebb értelmezésű cashflowban csak a tevékenységhez kötődő bevételek és kiadások vannak, a tágabb értelmezésű cashflowban minden bevétel és minden kiadás szerepel (pl. ha hitelt vesznek fel, az is bevétel, majd

ha ezt törleszti, az kiadás) • Likviditási terv készíthető havi, negyedéves, féléves bontásban, de akár 10 napos bontás is létezik 28/A A cash flow terv szerepe. Az egyensúly megteremtése az éves pénzügyi terv alapján: intézkedések a vállalkozáson belül. Pénzügyi tervek fajtái: 4. középtávú pénzügyi terv: a stratégiai elképzelések pénzügyi kihatásainak nagyvonalú előrejelzése, 3-5 éves időtartamra készül, éves tagolásban, többnyire forgalmi szemléletű 5. éves tervek: a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkednek, illetve részben vagy egészben be is épülnek, lehetnek: 1. éves státusz (mérlegterv): a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe kiválasztott időpontra, állományi szemléletű, az év első és a választott időszak (hónap vagy negyedév) utolsó napjára (fordulónap) készül 2. éves likviditási terv: várható bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással, forgalmi szemléletű,

negyedéves vagy havi bontásban készül 3. éves cashflow terv: • likviditási terv speciális változataként is felfogható, negyedéves vagy havi bontásban készül • forgalmi szemléletű, a pénzjövedelem képződés és felhasználás szerkezetében kerül kialakításra 6. rövidtávú (operatív) pénzügyi terv: általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa, elsődlegesen a fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja, forgalmi szemléletű Mérlegegyezőség: nyitó állomány + növelő forgalom = csökkenő forgalom + záró állomány, erre az egyezőségre épül mind az állományi, mind a forgalmi szemléletű tervezés Pénzügyi helyzet megítélése történhet az alábbi vizsgálatokkal: • adósságállomány vizsgálata: a hosszú lejáratú fizető-és hitelképesség • likviditás elemzés: rövid lejáratú fizető-és hitelképesség • cash flow: pénzáramok Cash flow: • A pénzforrások képződésének és

felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt • Értéke megegyezik a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével • a pénzeszközök állományváltozását jelzi Cash flow terv hasznosítása: 1. vállalkozás vezetői részére: o Számszerűsítve láthatják korábbi döntéseik következményeit, és a döntések hatását a pénzeszközök állományára o Kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény, kötvény kibocsátással, hitellel biztosítandó-e a szükséges forrás. 2. hitelezők, befektetők részére: o Választ ad a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére o jelzi a vállalkozás külső finanszírozási források bevonására vonatkozó esetleges igényét. A cash flow terv összeállítása során a tevékenységeket csoportokba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy ezek a tevékenységcsoportok milyen hatással vannak a

vállalkozás pénzáramaira: 1. operatív működési (üzleti) tevékenység o bevétel: amely az üzleti tevékenységből származik, valamint azok, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel részei (kötbér, késedelmi kamat, osztalék, kamatbevétel) o kiadás: minden üzemi tevékenységgel összefüggő kiadás, fizetendő kamat, adók, illetékek 2. befektetési (beruházási) tevékenység o bevétel: a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó bevétel, valamint a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése o kiadás: befektetési célú részvény, értékpapír vásárlás, tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése 3. pénzügyi (finanszírozás) tevékenység o tulajdonosi források megszerzésével, visszafizetésével, hitellel, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos bevételek, kiadások Cash flow terv felépítése 1. adózott eredmény 2.

értékcsökkenés + 3. bruttó cash flow (1+2) 49 4. működéssel kapcsolatos felhasználások – 5. működésből származó források + 6. nettó (operatív) cash flow (3-4+5) 7. befektetési tevékenységek cash flow-ja +/8 osztalék kifizetés – 9. finanszírozási tevékenység cash flow-ja +/10 egyenleg Állományi szemléletben az egyensúlyhiány felfogható: • az eszközök relatív többleteként és/vagy • a források viszonylagos hiányaként Forgalmi szemléletben az egyensúlyhiány felfogható: • a kiadások viszonylagos többleteként és/vagy • a bevételek viszonylagos hiányaként Az esetlegesen mutatkozó egyensúlyhiány esetén intézkedni lehet: 1. belső intézkedésekkel: o feleslegek leépítése: készletek, tárgyi eszközök esetében képződhetnek feleslegek, ezek indokolatlanul lekötik a források egy részét, érdemes azokat minél előbb eladni o értékpapírok eladása: az értékpapírok a vállalkozás tevékenységéhez

közvetlenül nem szükségesek, értékesítésük során felszabaduló tőke egyensúlyt teremthet o beruházások késleltetése: nem túl népszerű döntés, de segíthet o forgási idő csökkentése:  készletek forgási sebességének fokozása: kedvezőbb beszerzési források felkutatásával, hatékonyabb termelésprogramozással  kintlévőségek (vevők) forgási idejének mérséklése: fizetési feltételek célirányos megválasztásával (fizetési határidők csökkentése, készpénzes forgalom növelése készpénzfizetési engedménnyel stb.) 2. külső eszközök igénybevételével: hitel, kölcsön felvétele, kötvénykibocsátás stb Számviteli törvényben az éves beszámoló részeként előírt cash flow szerkezete: I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13 sorok) 1. Adózás előtti eredmény + 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás + 4. Céltartalék

képzés és felhasználás különbözete + 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + 6. Szállítói kötelezettség változása + 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + 9. Vevőkövetelés változása + 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása + 11. Aktív időbeli elhatárolások változása + 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13 Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-16 sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15 Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27 sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel

és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 Véglegesen átadott pénzeszköz 27 Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása + IV. Pénzeszközök változása (I+II+III sorok) + 50 29/A A pénzügyi feszültségek kezelése, a csődhelyzet értelmezése. A csődegyezség létrehozása A vállalkozás felszámolásának célja. A felszámolási eljárás lefolytatása alatt felmerülő pénzügyi feladatok ismertetése A fúzió jellemzői, céljai. Pénzügyi feszültség megjelenési formái: • Átmeneti likviditáshiány: ebben az

esetben könnyebb a céget megmenteni, sokszor formális intézkedések nélkül is (a főbb hitelezők meggyőzésével) feloldható a feszültség (ennek ellenére sok cég szűnt meg már ebből az okból) • Tartós, strukturális egyensúlytalanság: alacsony hatékonyság, nem kielégítő jövedelmezőség, veszteség húzódik mögötte, a kilábalás lassabb, nehezebb, a kudarcnak nagyobb az esélye Csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet A csődeljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig

nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került. A csődeljárás iránti kérelemhez a felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, 3 hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő

időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló

cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő 3 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A bíróság a bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. A bíróság az eljárást megszünteti, ha • a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; • a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő; • nincs meg a meghatározott szervek előzetes egyetértése; • a korábbi csődeljárás során keletkezett követelés kielégítése még nem történt meg; ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére

előírt határidőn belül bejelentést nem tesz. A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget A fizetési haladék nem mentesít • a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló, és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő SZJA előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a munkaadói és munkavállalói járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati kereset kiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények. Továbbá a külön jogszabályban

meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelő költségei (ezeket a követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni); továbbá • a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól. Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek

közreműködését kérheti. Az adós az egyezségi 51 tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen • a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; • a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak. Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. Ha az egyezség megfelel

a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek: • A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén o az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy o a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), o a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le. • Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat

(esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst. • Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. • A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti • Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. • A hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós

esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. • Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét • A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. • A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha o szerződésen alapuló nem

vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy o a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy o a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy o a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. • Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. • A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. • A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámoló-biztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámoló-biztosnak csak szakirányú szakképzettséggel

rendelkező személy nevezhető ki. • A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. • A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámolás lefolytatása • Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. • A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az állami

foglalkoztatási szervet, az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet 52 • A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles o a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, adóbevallást, és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. o a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni o a felszámolás elrendeléséről a követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni. • A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

• Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. • A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. • A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt a munkavállalót megillető átlagkeresetet, a végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai szerint. • A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától

számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. Egyezség a felszámolás során • A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. • Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások o kielégítésének sorrendjében, o teljesítési határidejének módosításában, o kielégítésének arányában és módjában, továbbá o mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését

eredményező intézkedésekre. • Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A felszámoló eljárása • A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. • A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. • A felszámoló külön nyilvántartásba veszi o Az előírt határidőben bejelentett követeléseket o Az előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. • A felszámolás kezdetétől

évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. • A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. • A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A felszámolási eljárás befejezése • A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási

zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. • A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: o a felszámolás költségei (főleg az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is 53 o a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, o a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági

szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás o magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése o a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, o egyéb követelések o a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, o azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

vezető állású munkavállalója, az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) követelései • A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is. • Ha a felek

egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. Fúzió jellemzői, célja Fúzió: társaságok átalakulásának sajátos formája, egyesülése, ami lehet (Gazdasági Versenyhivatal engedélyével) • Összeolvadás: az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át • Beolvadás: a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad Felszámolás, végelszámolás alatt álló társaságok nem fuzionálhatnak, Fúzió célja: vállalkozás méretének növelése, amely több előnnyel járhat, pl.: • Piaci részesedését a

nagyobb tőkeerő birtokában növelni tudja • Rendelkezésre álló kapacitások fokozottabban kihasználhatók, termelés fajlagos költségei minimalizálhatók • a szabad fejlesztési pénzeszközök megfelelően befektethetővé válnak • összehangolt értékesítési politika az eladást jövedelmezőbbé teheti 30/A A rövid távú pénzügyi döntések jellemzői. A forgóeszköz gazdálkodás és finanszírozás elemzésére használt pénzügyi mutatók. Vállalkozások mérlegéből kiindulva megkülönböztethető döntések: 3. befektetési döntések: eszköz oldalon szereplő tételek növelésére, csökkentésére, szerkezetük megváltoztatására vonatkozik 4. finanszírozási döntések: forrásoldallal kapcsolatos beavatkozások, egyes forrástételek növelése, csökkentése, szerkezetük megváltoztatására vonatkozik Döntések további osztályozása: 1. hosszú távú pénzügyi döntések: • ide sorolható döntések vonatkozhatnak: o

beruházásokra o tőkeemelésre o éven túli hitelekre • meghozatalukra ritkábban, alaposabb előkészítés után kerül sor • a rossz döntések hatását nem mindig lehet helyrehozni, vagy komoly anyagi áldozatok árán lehet javítani 2. rövid távú pénzügyi döntések: • ide sorolható döntések vonatkozhatnak: o átmenetileg szükséges forgóeszközökre o rövid lejáratú kötelezettségekre 54 • gyakoribbak, többnyire egyszerűbb előkészítést igényelnek • központi kérdése, hogy a vállalkozás üzleti terve megvalósítása érdekében mennyit fektessen be forgóeszközökbe Rövid távú pénzügyi politika lehet: a vállalkozás vezetésének feladata, hogy egy-egy konkrét esetben meghatározza a kétféle politika kívánatos elegyét, amely a cég optimális gazdálkodását megalapozza • engedékeny politika jellemzői: o rugalmasságot biztosító magasabb készletszint o vevőknek hosszabb fizetési határidő biztosító, liberális

hitelezés o magas pénzállomány és jelentős forgatási célú értékpapír állomány • szigorú pénzügyi politika jellemzői: o feszes készletgazdálkodás o szigorú fizetési feltételek o alacsony pénz és forgatási célú értékpapír állomány Legfontosabb alapkérdések: • mennyit fektessen a vállalkozás forgóeszközökbe • mekkora készletet tartson • milyen fizetési feltételeket ajánljon fel a vevőknek • honnan finanszírozza a forgóeszközöket • eszközök mekkora hányadát finanszírozza tartós eszközökkel és átmeneti eszközökkel Forgóeszköz elemzés általános jellemzői: • a forgóeszköz lekötés elemzése a gazdálkodás színvonalának és hatékonyságának feltérképezésére irányul • elvégezhető o a forgóeszközök egészére o a forgóeszközök egy kiválasztott részére (pl. készletek) • alapja a viszonyítás, melynek során egybevethetjük: o két vagy több időszak tényleges adatát o a tervadatot a

már lezárt időszak(ok) tény adataival o valamely időszak tény adatait ugyanezen időszak terv adataival o vállalati adatot más, hasonló profilú vállalkozás megfelelő adataival • lényege, hogy hányados jellegű mutatót képezve o forgóeszköz lekötést, vagy annak változását (állományi típusú adat) viszonyítjuk o annak segítségével lebonyolított hasznos vállalati tevékenységhez, vagy annak változásához (forgalmi típusú adat) • elemzés alá vont eszközadatok lehetnek o konkrét időponti értékek o átlagállományok • megbízhatóbb eredményt ad egy-egy időszak átlagának vizsgálata • az idősorokat jellemző kronologikus átlagforma a leggyakoribb • elemzés helyességének alapvető feltétele, hogy a felhasznált állományi és forgalmi adatokat azonosan értékeljük Forgóeszköz gazdálkodás és finanszírozás elemzésére használt pénzügyi mutatók: 1. Leggyakoribb mutatók (gazdaságtan jegyzetből): K1 •

Kronologikus átlagkészlet: 2 + K 2 + . + K n −1 + (n − 1) Kn 2 K : nyitókészlet, K -K : időszak zárókészlet adatai, n: 1 2 n készletadatok száma (azaz időszakok száma + 1) adott idöszak napjainak száma átlagkészlet = 1 napra jutó forgalom fordulatszám adott idöszak napjainak száma forgalom • Fordulatszám = = átlagkészlet forgási idő • Forgási sebesség = 2. Forgási mutatók: egy állományi (k) és egy forgalmi (É) adat hányadosaként képezhetők • fordulatok száma: f = É 1 a forgóeszköz állomány 1 Ft-jával hány Ft forgalmat lehet lebonyolítani, egyenesen = k m arányos a forgási sebességgel • eszközigényesség mutatója: m = k 1 egységnyi forgalomra jutó forgóeszköz állomány, fordulatok számának = É f reciproka 55 • forgási idő napokban: i = k megtérülési idő, a forgóeszközök egy teljes fordulatot mennyi idő alatt tesznek meg, É n az a jó, ha minél kisebb • forgási sebesség

gyorsulása: v f = f1 − f 0 ∗ 100 f0 • forgóeszköz lekötés viszonylagos változása: F = É1 azt mutatja meg, milyen relatív megtakarítás, illetve f 0 − k1 többletigény mutatkozik a finanszírozási szükségletben k1 • reagálási fok: r = É1 k0 − 1 valamely forgóeszköz a rá jellemző forgalom 1 %-os változására hány %-os változással É1 − 1 reagál 3. Forgóeszköz finanszírozás elemzési mutatói • Nettó forgótőke ellátottság: forgóeszközök − rövid lejáratú kötelezettségek milyen arányban finanszírozzák forgóeszközök a cég forgóeszközeit tartós források • Likviditási mutató I. = forgóeszközök (minimum 1 a jó, hitelkérésnél viszont folyó fizetési (rövid lejáratú ) kötelezettségek 1,2) • Gyorsteszt ráta, vagy likviditási mutató II. = Forgóeszközök − készletek (ami = követelések + értékpapírok + pénzeszközök ) (akkor jó, ha közel 1 az folyó fizetési (rövid

lejáratú ) kötelezettségek értéke) • Pénzhányad mutató = Pénzeszközök megmutatja, a pénzeszköz hány napi folyó fizetési (rövid lejáratú ) kötelezettségek kötelezettséget fedez 56